A civil szektor Település-gazdálkodási ismeretek
Áldorfai György SZIE GTK RGVI RTDI, I. éves PhD. Hallgató Település-gazdálkodási ismeretek
Alapfogalom
A civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol az egyéni érdekek, célok és értékek megosztása kollektív módon történik és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól vagy a piactól elkülönülnek. A civil társadalom az állam és a piac intézményeinek háttérstruktúráin túl működő társadalom alapjait képező önkéntes szociális és polgári szervezetek és intézmények összességéből áll. További fogalom: http://civil.info.hu/fogalmak
Fogalmi megközelítések • Civil szervezetek vagy nem kormányzati szervek olyan minden kormánytól független, civilekből álló szervezetek, amelyek saját költségvetéssel rendelkeznek. Általában spontán módon, kezdeményezésre, mozgalomból kinőve jönnek létre valamilyen konkrét cél elérése érdekében. • Non-pofit: nem profitorientált. Nonprofit szervezet az, amelynek elsődleges célja nem a profit termelése, hanem valamilyen társadalmi szükséglet kielégítése. • A szakmai és tudományos közéletben elfogadott definíció: a nonprofit szervezetek olyan magán, nem állami, nem profitcélok által vezérelt szervezetek, amelyek fel tudják mutatni a formális szervezetekre jellemző kritériumokat, illetve rendelkeznek az önigazgatás és az önkéntesség minimális szintjével. A non-profit szervezeteket a civil társdalom fontos alkotórészeként határozzuk meg.
Civil szervezetek jellemzői: • • • • • •
Kormánytól független Saját költségvetéssel rendelkezik Civilekből áll A haszonszerzési tevékenység ki van zárva Politikai hatalom iránti törekvés kizárása Magyarországon 80.674 civilszervezet van (2013. április), ebből 19.577 Budapesten. • Első: Nemzetközi vöröskereszt (ma már nem tartozik a kategóriába) • Jellemző területek: környezetvédelem, emberi jogok, humanitárius segélyezés • Legismertebb civil szervezetek: Greenpeace, Amnesty International, Orvosok határok nélkül,
Civil szervezetek megjelenési formái • közösségi szervezetek • Alapítványok • Régen a Közhasznú társaságok (2009-ben megszűnt a vállalkozási forma) • civil klubok • Szakszervezetek • kulturális és vallási szervezetek • Jótékonysági szervezetek • szociális szervezetek • sportklubok • Környezetvédelmi szervezetek • Fogyasztóvédelmi szervezetek • Jogvédő szervezetek • Akadémiák, kamarák, szakmai szövetségek • A média • civil csoportok
Nonprofit szervezetek jellemzői: • Nem profitcélúak, de az alaptevékenységük mellett vállalkozói tevékenységet is végezhetnek. Adózás utáni nyereséget nem osztja fel, visszaforgatja, • Kormánytól független szervezetek, sem jogilag, sem intézményesen nem tartoznak az állami szférába, • Formális szervezetek, önszerveződéssel jönnek létre, • Közösségi feladatokat látnak el, • Nem politikai és nem vallási tevékenységet folytató szervezetek. • Rendszerint kvázi közjavakat állítanak elő (olyan javakat, amelyek egyszerre elégítenek ki közfogyasztási és magánfogyasztási igényeket.) Az állami szektorral állnak versenyben, a kormány versenytárs, ugyanakkor a finanszírozás szempontjából az együttműködés a jellemző.
Nonprofit szervezetek jellemzői: • Bevételeik lehetnek: költségvetési támogatás, egyéni, vállalati adományok, saját bevételek. A költségvetés támogatja az öntevékeny szervezetet. A támogatás lehet közvetlen és közvetett. – A közvetlen támogatás – oktatásban, kultúrában, egészségügyben. – A közvetett támogatás – adókedvezmény, állami tulajdon ingyenes használata.
A non-profit szervezetek rendelkeznek saját bevételekkel is. Pl. tagdíj, vagy külső tag által fizetett térítési díj. • Jellemző területek a non-profit szektorban: oktatásban, egészségügy, a kultúra, a szociális ellátás.
A non-profit szektor szerepe a munkaerőpiacon
Mint foglalkoztató • • • • • • •
1993 47 000 szervezet 50 000 fő 2005 53 000 szervezet 87 000 fő 66%-a a teljes munkaidős Hazánkban a foglalkoztatottak 2,2%-a EU 15 tagországaiban 8-9% Csak minden 6. szervezetnek volt 2005-ben bármilyen alkalmazottja Ezen belül csak 11%-uk foglalkoztatott főállású, teljes munkaidős munkavállalót. • A fővárosban több szervezet van, arányaiban több főállású munkavállalóval. • Tény: a nonprofit szektor igen kis létszámmal látja el a feladatát. • /hazánkban az önkéntesek 90 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkező nő. (Bernáth Ildikó fogyatékosságügyi miniszteri biztos 2011) /
Mint foglalkoztató • Mint munkáltatók, foglalkoztatási szerepük egyre nagyobb • Mint program kivitelezők, foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a munkaerőpiacról kiszorult embereknek • A regisztrált munkanélküliek jelentős része az un. „Problémacsoportok”-hoz tartozik (túl fiatal, túl öreg, alacsony képzettségű, korlátozott munkavégző képességű, kisgyermekes szülő, etnikai kisebbséghez tartozik, stb.) • A társadalom nem mondhat le ezekről a személyekről! Oka: – Kihasználatlan erőforrást jelentenek – Minél több foglalkoztatott van, annál kevesebb embert kell ellátnia a társadalomnak, annál többen tudják a társadalom fenntartásához szükséges jövedelmet előállítani. – Szociális kohézió is megvalósul: a szegénységből való kilábaláshoz a munkavállaláson keresztül van kiút.
Melyek a non-profit szervezetek előnyei?
• Önkéntes munkások jelenléte • Szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal • Szoros együttműködés a non-profit szervezetek között (érdekérvényesítés erősítése) • Elkötelezettség a kitűzött cél iránt. • Profit nélkül is nyújtanak szolgáltatásokat • A társadalom rejtett szükségleteit a felszínre hozzák, • Állam és a civil szervezetek „helyettesítők, versenytársak” kötelezettség áthárítás a költség hatékonyság érdekében • Pályázati lehetőségek • Adó 1 %-a
Közhasznú szervezetek • társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, • alapítvány, • közalapítvány, • közhasznú társaság, (2009 –ig) • köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi, • országos sportági szakszövetség, • nonprofit gazdasági társaság, • a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, • európai területi együttműködési csoportosulás, • nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, • közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet.
Közhasznú szervezetek Közhasznú tevékenységnek tekintjük a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 7. műemlékvédelem, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
Közhasznú szervezetek 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, 15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, 16. fogyasztóvédelem, 17. rehabilitációs foglalkoztatás, 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, 19. euroatlanti integráció elősegítése, 20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások, 21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, 22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, 23. bűnmegelőzés és az áldozatvédelem;
A közhasznú szervezetet és támogatóját megillető kedvezmények A közhasznú szervezetet • a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség, • vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, • helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, • illetékkedvezmény, • Vámkedvezmény, • A szervezet által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség, • a közhasznú szervezet támogatóját az adomány után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény, • tartós adományozás esetén a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Civil Cselekvési Terve 2007-2010 A cselekvési terv a következő területekre összpontosított: 1. A társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése 2. A jogi környezet felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása 3. A civil szervezetek hatékony működésének elősegítése 4. Az állami támogatások felhasználóbarát elemeinek megteremtése 5. Az állami és önkormányzati közfeladat-ellátásban a civil szerveztek részvételének elősegítése • Keret: TÁMOP
Nemzeti Civil Alapprogram (2003-2011) • Az Országgyűlés elismeri a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét. Ezért a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében Nemzeti Civil Alapprogramot hozott létre., melyet Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek vehettek igénybe. • A Nemzeti Civil Alapprogram célja – a civil társadalom erősítése, – a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, – a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében.
NCA támogatási területek • • • •
• • • • • •
működési támogatás; közhasznú tevékenységének támogatása; civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása; nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása; civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása; civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenység és intézmények támogatása; civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása; civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása; adományosztó szervezeteknek szóló juttatás az Alapprogram működésével kapcsolatos költségek fedezete; civil érdekképviseleti tevékenység támogatása.
Támogatható területek az alapprogramból • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése, • kulturális tevékenység, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, • természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem, • gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, sport, szabadidő, • közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás, emberi és állampolgári jogok védelme, a nők és férfiak esélyegyenlőségének védelme, fogyasztóvédelem, euroatlanti integráció elősegítése, nonprofit szervezeteknek nyújtott szolgáltatások, egyéb nonprofit tevékenységek
Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság
• Emberi Erőforrások Minisztérium • Az államtitkárság a kormányzat azon része, mely a hazai közösségekkel - egyházak, civil szervezetek, nemzetiségek foglalkozik. Munkájának alapvető célja, hogy koordinálja az egyházakkal való kapcsolattartást és a hazánkban élő nemzetiségeket érintő kormányzati feladatokat, valamint elősegítse a civil szervezetek hatékony működését.
Civil Információs Portál • A Társadalompolitikai Kabinet (2006.) kezdeményezése: „kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei” című dokumentumot • A civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős tárca (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szervezésében – szoros együttműködésben a Civil Szolgáltató Központokkal – ezer civil szervezeti képviselő bevonásával készült a kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szóló 1065/2007 (VIII.23.) Korm. Határozat, mely előírja a Civil Információs Portál létrehozását. • Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az „Elektronikus szolgáltatások fejlesztése civil szervezetek számára a Civil Információs Portálon" tárgyú projekt keretében hozza létre a megújult Civil Információs Portált. • A CIP célja, egy honlapon legyen elérhető a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek által az Interneten közzétett, civil szervezetekre vonatkozó minden nyilvános információ. A portál további célja, hogy megjelenítési felületet biztosítson egy országos civil adatbázisnak
Nemzeti Együttműködési Alap • 2012-ben a Nemzeti Civil Alap helyébe lépett a NEA • A Nemzeti Együttműködési Alap célja a magyarországi civil társadalom tevékenységének segítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése. • Az Alap elsősorban a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás megszervezésére, fejlesztésére és megvalósítására nyújt támogatást. 2012-ben összesen 3 105 097 016 Ft keretösszegből 4 043 civil pályázat részesült támogatásban. • A támogatott tevékenységek a civil élet teljes spektrumát felölelik, az európai integrációt elősegítő programoktól a civil szférával kapcsolatos tudományos kutatásokon át a monitoring tevékenységekig. A különböző rendezvények mellett civil szervezetek működési költségeire is igényelhető támogatás.
Civil Információs Centrumok •
Ezt a címet, pályázati úton elnyert olyan civil szervezetek viselhetik, amelyek vállalták, hogy térítésmentesen segítik a működési területükön tevékenykedő civil szervezeteket. • A támogató, szolgáltató hálózat 2012. július 1-jén kezdte meg működését. • A CIC-ek feladatát képezi többek között a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése. A Civil Információs Centrumok által nyújtott főbb szolgáltatások a következők: • segítséget nyújtanak a civil szervezetek számára az adminisztratív kötelezettségek teljesítéséhez; • tájékoztatást nyújtanak támogatási lehetőségekről, pályázati kiírásokról; • gyakorlati segítséget kínálnak és egyénre szabott tanácsadást végeznek civil szervezetek számára • elősegítik a kommunikációt és ösztönzik az együttműködést a szektoron belül, és a szektorok között egyaránt. • http://civil.info.hu/civil-informacios-centrumok
Az új civil törvény legfontosabb újításai, célkitűzései
• • • • • •
•
A törvény célja egy olyan átfogó szabályozás megalkotása volt, amely a lehető legteljesebben biztosítja mind a szervezett, mind a közösségi jellegű egyesülési szervezetek megalakulásának, az azokhoz való csatlakozásnak, valamint működésének szabadságát. A csőd-, a felszámolási, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek civil szervezetekre való alkalmazása. A törvény új gyűjtőfogalmat, a civil szervezet fogalmát vezeti be a jogrendszerbe. A törvény átfogóan szabályozza a civil szervezeti formák működésére vonatkozó szabályokat. Szabályozza továbbá a civil szervezetek megszűnését, gazdálkodását, valamint rögzíti a civil szervezetekre vonatkozó egyes, speciális nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályokat. Az átláthatóság és a könnyebb alkalmazhatóság érdekében, a civil szervezetek gazdasági életének szabályaival együtt a könyvvezetési és beszámolási szabályok is ebben a törvényben, egységes szerkezetbe foglalva jelennek meg. A törvény egyik legfontosabb – közhasznúságra vonatkozó – újítása a minősítés egyfokozatúvá tétele. A törvény célja, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően, tényleges tartalommal töltse meg a közhasznúság fogalmát. Mindezt a szervezeti kör minőségi átalakításával, a többfokozatúság megszüntetésével és a tényleges tevékenység alapú minősítéssel kívánja elérni Civil Információs Centrumok létrehozása.
Új civil törvény (módosítása) • • • • • •
A törvénymódosítás eredményeként a személyi jövedelemadó (SZJA) civil szervezetek javára felajánlható 1%-a tekintetében a kedvezményezett szervezetté válás feltételeit megkönnyíti 2015. évtől. Az új Ptk. közelgő hatálybalépésének következtében egyszerűsödnek a beszámolókészítés szabályai, a tapasztalatok alapján a civil szervezetek működési sajátosságaihoz igazodnak a megszűnés és átalakulás keretei. A törvényjavaslat a 2015. évi költségvetési évtől biztosítja, hogy a potenciálisan felajánlható civil SZJA 1%-os rendelkezések teljes összege a civil szervezetek támogatására álljon rendelkezésre A 2014. évi NEA pályázati kiírások korai megjelentetésének alapvető célja, hogy a civil szervezetek működése kiszámíthatóvá váljon, a társadalom által elismert és fontosnak tartott munkájukat biztonságban és kiszámítható módon végezhessék. Újdonság, hogy a működési és a szakmai pályázatok benyújtására egy időben van lehetőség. A támogatások visszatérítendő és vissza nem térítendő formában igényelhetik. Működési célú pályázatokon elnyerhető összeg felső határa 3 millió forint, a szakmai célú pályázatok esetén pedig 2 millió forint.
Hasznos linkek: • Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Civil Információs Portál http://www.civil.info.hu/ • Nemzeti Együttműködési Alap: http://civil.info.hu/web/nea • Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasokminiszteriuma/egyhazi-nemzetisegi-es-civil-ugyekert-felelosallamtitkarsag/szervezet • Civil Szervezetek Szövetsége honlapja: http://www.civilszovetseg.hu/ • További fogalom: http://civil.info.hu/fogalmak • Civil Törvény: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139791
