A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020
Topa Zoltán SZIE GTK RGVI
Az előadás főbb pontjai -
A kohéziós politika céljai A kohéziós politika eszközei A strukturális alapok Közösségi kezdeményezések Pólus program
Modern piaci viszonyok között a regionális fejlesztés hosszú távú céljai (FARAGÓ 1987): 1)
Munkaalkalmak teremtése, a munkanélküliségi ráták mérséklése 2) A túlnépesedett városközpontokra nehezedő demográfiai nyomás csökkentése 3) A nemzeti erőforrások hatékony hasznosítása 4) A régiók közti indokolatlan fejlettségi különbségek mérséklése 5) A regionális kultúrák és identitás megőrzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területekre 6) A népesség és a környezet egyensúlyának a megőrzése, illetve helyreállítása.
A regionális politika eszközei Pénzügyi
ösztönzők (költségvetési támogatások*, kedvezményes hitelkonstrukciók, adókedvezmények) Központi szabályozás (területi tervezés, koncepciók) Infrastrukturális beruházások
Szabad vállalkozási zónák
Miről szól? plusz támogatásokat kapnak a vállalkozások, azaz minden munkavállaló után 400 ezer forintos támogatást jelent új munkahely létesítése esetén. A szociális hozzájárulási adó alóli kedvezmény Ha a szabad vállalkozási zónákban egy vállalkozás új munkahelyet teremt, akkor munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: az első két évben a teljes, a harmadik évben fele összegű szociális hozzájárulási adókedvezményt jelent. 47 járás (komplex programmal segítendők)
Pólus program A 2005. évben kiadott OTK-ban szerepel Az 5 legnagyobb várost érinti Budapest után A pólussá válás kritériumai: • Régióját formáló, határon is átnyúló térszervező erővel rendelkezik • Magas szintű K+F és innovációs funkciók jelenléte, ezen belül magas tudás-tartalmú gazdasági tevékenységek, széles kínálati palettájú egyetemi képzés jelenléte • A város fejlődése, fejlesztése tágabb régiójában megfogalmazott fejlődési szükségletekre is választ jelent • Erős együttműködés tágabb régiójának településeivel, térségeivel • Méretéből adódó társadalmi, gazdasági (helyi piac) és politikai súly • Magasabb igényeket is kielégítő kulturális, szolgáltatási kínálat jelenléte, a legmagasabban képzett munkaerőt foglalkoztatni képes munkahelyek nagyszámú jelenléte
Pólus program – milyen a jó pólusváros? A pólus a régiót - ellátja olyan speciális szolgáltatásokkal, kulturális kínálattal, stb., amit jelenleg még sok esetben csak a fő városban érhetnek el a vidéki állampolgárok, cégek, intézmények; - szervezi gazdasági súlya, döntéshozatali és közigazgatási szerepe, valamint akár lobbiereje révén, tágabb régiójához fűződő sokszínű kapcsolatrendszerén keresztül; - dinamizálja gazdaságilag, főképp a pólusba települt nagyvállalatok térségben kiépülő beszállítói hálózatain, pozitív „árnyékhatásán” keresztül; - megtart erőforrásokat, mindenekelőtt a legmagasabban képzett munkaerőt, innovatív vállalkozásokat, amelyek eddig jelentős részben a fővárosba vándoroltak.
Pólus program - részcélok A fejlesztési pólusok megerősítése érdekében: A felsőoktatási intézmények és a régiók gazdasági szereplői közötti sokrétű kapcsolatok erősítése a kölcsönös előnyök alapján, a munkaerőpiac képzési igényeinek szélesebb körű kielégítése; Meghatározó és lehetőleg jelentős fejlődési perspektívával rendelkező ágazatokhoz, szakterületekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitásbővítése, tudásközpont szerepük megerősítése, melyen keresztül törekedni kell a K+F területi diverzifikációjának elősegítésére; A pénzügyi, üzleti, menedzsment – tanácsadói, továbbá a közszolgáltatások színvonalának fejlesztése; Az innovációs transzferintézmények, szervezetek hálózatának megerősítése; Befektetési környezet javítása, proaktív, a magánszféra forrásait is bevonó településfejlesztési tevékenység ösztönzése.
A Strukturális Alapok célkitűzései 1994-1999 közötti időszakban 1.
célkitűzés: Elmaradott régiók fejlődésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítése (1 főre jutó GDP<75%) 2. célkitűzés: Az ipari hanyatlás által súlyosan érintett régiók helyzetének javítása (munkanélküliség, ipari foglalkoztatás>közösségi átlag) 3. célkitűzés: Küzdelem a tartós munkanélküliség ellen, a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszoruló személyek társadalmi Beilleszkedése (25 évesnél idősebb aktív népességen belül a tartós munkanélküliek aránya>EU átlag) 4. célkitűzés: a munkavállalók alkalmazkodása az iparban és a termelési rendszerekben végbemenő változásokhoz a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedések segítségével (tartós munkanélküliek között a 25 évesnél fiatalabbak aránya>átlag) 5/a. célkitűzés: a mezőgazdasági területek fejlődésének segítése a mezőgazdasági szerkezet átalakításának felgyorsításával (mgból származó jövedelem támogatása, fiatal gazdálkodók, gazdasági diverzifikáció) 5/b. célkitűzés: a mezőgazdasági területek fejlődésének és szerkezeti átalakulásának elősegítése a kedvezőtlen adottságú vidéki térségben (magas mg-i foglakoztatás, alacsony népsűrűség) 6. célkitűzés: az északi országok rendkívül alacsony népsűrűségű területeinek támogatása (8 fő/km2 alatti)
A Strukturális Alapok célkitűzései 2000-2006 között 1. Célkitűzés: az elmaradott régiók strukturális átalakítása (korábbi 1, 6, részben 5. célkitűzés)
2. Célkitűzés: a gazdasági és társadalmi szerkezetátalakulás alatt álló régiók (egyesíti a 2 és az 5. célt) 3. Célkitűzés: a munkaerőpiacon nehézséggel küzdő személyek (3, 4. célcsoport, a célzott lakosság számától függően minden tagállam kap bizonyos részt a forrásból, nem földrajzi kategória, hanem TÉMA, 2007-től megszűnt)
A Strukturális Alapok célkitűzései 2007-2013 között Konvergencia Célkitűzés (1 főre jutó GDP<75%) Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatottság Célkitűzés (fennmaradó területek) Európai Területi Együttműködés Célkitűzés (határokon átnyúló együttműködés)
A strukturális alapok, 2000–2006 (1) ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap
ESZA
EMOGA-G
HOPE
Kohéziós Alap
Európai Szociális Alap
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap – Garancia részleg
Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz
A 90% alatti GNP-jű tagállamok számára
•Halászterülete •Vidéki •Infrastruktúra •Szakképzés k fejlesztése területek •Befektetések •Foglalkoztatás fejlesztése •A halászati •KTF i támogatások •Idegenforgalmi ipar •KKV ... befektetés modernizálása ... ... ...
•Környezetvédelmi és közlekedési (TEH) infrastruktúra (projektek kiválasztása)
Közösségi programok Az
Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozata Cél: a tagállamok közötti együttműködés erősítése Általános költségvetésből finanszírozzák Csak tagállami szervezetek vehetnek részt Socrates, Leonardo, LIFE, Youth, EU7, Culture 2000
A strukturális alapok és pénzeszközeik, 2000–2006 (2) Közösségi kezdeményezések INTERREG III
URBAN II
EQUAL
Leader+
Határon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködés
A hátrányos helyzetű városi térségek fejlesztése
A munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és egyenlőtlenségek leküzdése
Fenntartható vidékfejleszté si stratégiák
Strukturális alapok 2007 után ERFA ESZA Kohéziós
alap
Regionális – – – –
egyenlőtlenségek
Az EU27-ek lakosságának 10%-a él a legfejlettebb régiókban (az EU27-ek össz GDP-jének 19%-a) A lakosság 10%-a él a legkevésbé fejlett régiókban, ahol a GDP 1,5%-át állítják elő Konvergencia régiók: az EU27-ek GDP-jéből 12.5%-kal részesednek, míg a lakosságból 35%-kal Számos román és bolgár régióban van az 1 főre jutó GDP az EU átlag 25%-a alatt
Célkitűzések, 2007-2013
Strukturális Alapok és eszközök
Célkitűzések
Strukturális Alapok és eszközök
Konvergencia
ERFA
ESZA
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
ERFA
ESZA
Európai Területi Együttműködés
ERFA
Kohéziós Alap
környezeti és infrastruktúra, szakképzési, közlekedési innováció, foglalkoztatási infrastruktúra, beruházások stb. támogatások stb. megújítható energia
minden tagállam és régió
Tagállamok, ahol GNI/fő 90% alatt
Strukturális alapok 2014 után: Strukturális és beruházási alapok ERFA ESZA Kohéziós
Alap (erre a három alapra 322 milliárd Euró jut) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap
Gyakorlati feladat - problémaelemzés Miben jelentenek problémát a következők? Őshonos állatfajok megvédése Vérhiány a kórházakban Egy francia város (Muette) tervezése során (1970-es évek) a település egyes részeit szándékosan távolra helyezték a nagyobb utaktól (a nagy forgalom elkerülése végett) A társadalmilag kirekesztett férfiak (pszichológiai betegségekből eredő) egészségügyi problémái Elmaradott (és periférikus helyzetű) kistérségek vállalkozásokkal kapcsolatos problémái (nem elég vonzóak a vállalkozások számára) A cigányság társadalmi integrációjának alacsony foka A helyi termékek visszaszorulása A közlekedési hálózat elégtelensége (tömeg- és egyéni közlekedés) A kerékpáros közlekedés alacsony kihasználtsága A környezeti nevelés elégtelenségeiből fakadó problémák Egy probléma elemzése – ez hf legközelebbre (http://www.eukn.eu/e-library/)
Köszönöm a figyelmet!
