A civil szektor információs kapcsolatainak felmérése, valamint a komunikációt segítô felület kialakítása a Sárvíz Kistérségben

A civil szektor információs kapcsolatainak felmérése, valamint a komunikációt segítô felület kialakítása a Sárvíz Kistérségben Ellentétpárok a helyi civil társadalomban, avagy: Bizonytalanságok – elképzelések, hiányosságok – adottságok, „sodródás” – tervezés.

Egy felmérés tanulságai – civil szervezetek a Sárvíz Kistérségben



A Civil Iroda Alapítvány 2007-ben indította el programját a Sárvíz Kistérség civil szervezeteinek fejlesztése, együttmûködésük erôsítése és az együttmûködések új formáinak kialakítása, valamint a civil szervezeteknek a kistérség településeinek életében és a kistérségi fejlesztési programokban való megalapozottabb részvételének segítése érdekében. A program megalapozása a civil szervezetek „térképének” elkészítésével kezdôdött. A települések önkormányzatai, vala­ mint a meglévô adatbázisok segítségével összeállított címlistán szereplô egyesületek egy kérdôíves felmérésben vettek részt. A Kérdôív kitöltését és feldolgozását követôen a kiválasztott szervezetek képviselôivel mélyinterjúk készültek, amelyek tovább árnyalták a helyzetképet és amelyek olyan kérdésekre is kitértek, amelyeket a kérdôív nem tartalmazott. A kérdôívek címzettjeinek megtalálása nem volt mindig egyszerû. Jellemzô, hogy néhány esetben a települési önkormányzat jegyzôjének a segítségére volt szükségünk, mert egyes szervezetek sem az országos, sem a helyi adatbázisokban nem szerepelnek. Találkoztunk olyan egyesületekkel is, akiket telefonon egyáltalán nem lehetett elérni, a kapcsolatfelvételt hosszabb szervezômunkának kellett megelôznie. A megkeresett civil szervezetek készségesen fogadták a kezdeményezést, segítôkészek voltak mind a kérdôívek kezelésekor, mind az interjúk készítése során. Válaszaikat természetesen alapvetôen meghatározta a helyzetük, a lehetôségeik és a helyi társadalomban betöltött szerepük. Az a helyzet, amelyet majd az alábbiakban bemutatunk, benyomásaink szerint nem tér el sok hasonló adottságokkal rendelkezô magyarországi kistérség civil szervezeteinek helyzetétôl, ezért átlagosnak, egyszersmind jellegzetesnek mondható. A Sárvíz Kistérség civil szervezeteit a másutt is tapasztalható kettôsségek jellemzik, általában. A civil társadalom változatlanul keresi a helyét a helyi társadalom és a település, mint befoglaló tér, a térségi együttmûködés és a fejlesztési programok, mint feladat és kihívás bonyolult viszonyrendszerében. Sok esetben külsô segítségre szorul helyzetének megerôsítése, feladatainak megfogalmazása és a folyamatokban való részvételéhez szükséges professzionalizálása szempontjaiból, ugyanakkor e külsô segítség formáinak, tartalmának és módszereinek, vagyis a tényleges saját szükségleteinek a meghatározásában bizonytalan. E fejlesztési programok végrehajtásának nehézségei tehát már a tervezés szakaszában kezdôdnek. Csak a szervezetekkel közösen lehet meghatározni a segítség mibenlétét, módszereit, ugyanakkor sok esetben e szükségleteket a szervezetek maguk sem tudják pontosan definiálni. A fejlesztési programoknak ezért meg kell találnia azokat a közös kiindulópontokat, amelyekkel mind a fejlesztôk, mind a civil társadalom képviselôi azonosulni tudnak. A helyi civil társadalom soha sem vonatkoztatható el azoktól, akik e társadalmi tér aktív szereplôi. A helyi civil társadalom nem elvont-elméleti fogalom. Emberek, személyiségek és egyéniségek, valamint saját történeteik összessége. Egyesületi elnökként, alapítványi mindenesként, településük polgáraiként tulajdonképpen ahhoz járulnak hozzá, hogy élôhelyük életminôségei javuljanak, változzanak. Tevékenységeikkel értékeket közvetítenek, közösségi érdekeket erôsítenek fel és   A kérdôívet és az interjúkérdéseket a mellékletben közöljük.

artikulálnak, közösségi alkalmakat és együttléteket teremtenek és ezáltal teszik otthonosabbá a környezetet az ott élôk számára. Az a tapasztalat, amelyet e törekvéseik megvalósításakor szereznek az a helyi társadalom tapasztalataként hagyományozódik tovább. A civil társadalmat aktív szereplôinek energiái éltetik. Ezek az energiák összeadódhatnak akkor, ha a civil szervezetek megtalálják azokat a közös ügyeket, amelyek együttmûködéseiket táplálhatják és ezek az energiák légüres társadalmi térbe kerülnek és elvesznek akkor, ha a civil szervezetek túlságosan is csak saját belsô ügyeikre fordítják a figyelmüket és felôrlôdnek a fenntartás, a mûködési feltételek megôrzése, a forrásgyûjtés ügyei szakadatlan ismétlôdésének malmaiban. A statisztikai kistérségek természetes és belátható kereteket kínálnak a civil társadalom szereplôi nézôpontjából az olyan együttmûködések számára, amelyek végsô soron az energiák összeadását teszik lehetôvé. Ugyanakkor a statisztikai kistérségek nem pontosan definiált és elsôsorban közigazgatási-szervezési egységek, amelyekhez nehéz személyes viszonyt, identitást kialakítani. A jogi-politikai egységként még meg nem megszilárdult és ma elsôsorban adminisztratív-szervezeti kereteket jelentô kistérséghez való viszonyban és megközelítésekben sokkal nagyobb tér nyílik a személyes felfogások, nézetek, hozzáállások, beállítódások számára, amely ugyanakkor sok esetben nélkülözi az identitásban, a kötôdésben rejlô elkötelezettséget: a rövidebb távú és a primer települési szükségletekbôl kiinduló érdekek felismerése könnyebb, mint a hosszabb távon érvényesíthetô és a települések közötti tényleges együttmûködésben rejlô értékekéi. A településeknek egyértelmûen „jó” az, ha az ott élôk élénk, aktív egyesületi életet élnek. Több jó példát tudunk arról mon­dani, hogy az aktív egyesületek újításokkal élnek, felélénkítik a közösségi életet és kellemes alkalmakat teremtenek az együttlétre, sikeres forrásszerzéseik lényegében a település vagyonát gyarapítják. Hogyan néz ki mindez egy kistérségben? Az alábbiakban arra is kitérünk, hogy milyen lehetôségeket látunk az ilyen típusú együttmûködések számára a Sárvíz Kistérségben. Az alábbiakban arra is kitérünk, hogy milyen lehetôségeket látunk az ilyen típusú együttmûködések számára a Sárvíz Kistérségben.

Elôfelvetések: a helyi civil társadalom helyzete, lehetôségei és adottságai A magyarországi civil társadalom belsô szerkezetének, folyamatainak és változásainak gazdagodó irodalma van. Az 1989. évi II. tv. az egyesülési jogról a politikai rendszerváltoztatás alapvetô feltételeként megteremtette a civil társadalom új reneszánszának jogi-alkotmányos feltételeit. Nem véletlen, hogy a hivatkozott irodalmak egyik kiindulópontja éppen ez: a polgári szabadságjogok garanciái megjelentek és megszilárdultak a magyar jogi rendszerben és ezzel sok évtizednyi kényszerû szünet után újra lehetôvé vált, hogy a polgárok ezzel az alapvetô szabadsággal, az egyesülés szabadságával élhessenek. A „szabadságokkal való élés”, mint természetes lehetôség és el nem vehetô adottság áll fenn egy modern, demokratikus, európai társadalomban. Az azonban a polgárokon múlik, hogyan és milyen módon élnek ezzel a lehetôséggel. A demokrácia minôsége az minden esetben a polgárok minôségén múlik. Ehhez „rájuk”, tudásukra, felkészültségükre, elkötelezettségükre, személyiségükre, akarataikra, képességeikre és készségeikre van szükség. Mindezt a szociokulturális tér, a politikai környezet, a gazdasági lehetôségek és a piaci környezet több módon is befolyásolhatja, többféleképpen is hatással van a folyamatokra. Éppen ezért mondhatjuk azt, hogy a magyarországi civil társadalom a 90-es években a „civilesedés” új reneszánszát élte meg. A 90-es évek közepétôl egyre erôteljesebb folyamatként élhettük meg a civil társadalom saját intézményeinek kiépülését, amelyek végül is a jelenlegi fô intézményi keretek kialakulásához és azok megszilárdulásához vezettek. Az adó 1 + 1 %-a, majd az NCA pályázati rendszerének kialakulása ezen intézményesülési folyamat fontos megtestesítôi. De ide sorolhatjuk a változó hatásfokkal és aktivitással mûködô „Civil Házak” megyei rendszerét vagy azoknak a tartós mûködésû orgánumoknak a megjelenését, amelyek hírt adnak a „szektor” folyamatairól, fórumokat biztosítanak a dialógusok számára és helyet adnak az elemzéseknek. (A NIOK Központ, a DemNet, az Önkéntes Központ, vagy a Civil Rádió, illetve a Civil Szemle periodika, pld.) A magyar civil társadalom tehát a 90-es évek elején lépett az intézményesítés útjára. Az elmúlt 16 -18 éves idôszakban e civil intézmények hatásaként tudatosabbá, tervezettebbé váltak azok a szolgáltatások is, amelyek a civil társadalom szereplôinek felkészülését, tudás-karbantartását, fejlesztési elképzeléseik támogatását tûzték ki célul. Képzések, tanácsadói tevékenységek, adatszolgáltatások, téma-specifikus szemináriumok vagy konferenciák valóságos rendszere alakult ki, és ennek a 90-es évek közepétôl gyorsuló, az informatikai eszközökhöz való hozzáférés lehetôségeit terjesztô fejlesztések is hozzájárultak. A 2000-es évek elejére a magyar civil társadalom tulajdonképpen elfoglalta a maga helyét a cyber-térben is.



Ugyanakkor ezek az alapvetôen pozitív folyamatok nem mentesek az ellentmondásoktól és korántsem érintettek, értek el mindenkit a civil szektorban. Alapvetô kérdések: • A magyarországi civil szervezetek helyzetét, lehetôségeit, fenntartható programjainak, projektjeinek a sorsát és sikerét a befoglaló társadalmi környezet szociokulturális és gazdasági viszonyai alapvetôen meghatározzák. A magyar civil társadalom – az ország területi különbségeivel szoros kölcsönhatásban – lényegesen jobb helyzetben van a fejlettebb és lényegesen rosszabb helyzetben van a fejletlenebb régiókban,, a „gazdagabb” és a „szegényebb” településeken (vö. pld.: Közép-magyarországi Régió, Nyugat-dunántúli Régió versus Észak-magyarországi Régió vagy Észak-alföldi Régió térségei). • A magyarországi civil társdalom szerkezete szerint még mindig „enklávé-jellegû”: vannak települések, ahol szervezett, látható civil társadalomról még mindig nem beszélhetünk, míg vannak települések, amelyeknek a szervezett, intézményes civil élete gazdag, fejlôdô. Szomszédos települések között is óriási különbségek lehetnek, „sivatag” és „oázis” váltakozik egymással.



• A magyar civil társadalomban változatlanul fennáll a település földrajzi és közigazgatási egységenkénti elkülönülése: a vidék-fôváros, megyeszékhely-kistelepülés, hátrányos helyzetû község, mint periféria-szolgáltatási és gazdasági központ, mint centrum különbségtétele érzékelhetô. A források sokkal inkább a centrumok, mintsem a fejlesztésre és külön támogatásokra szoruló perifériák felé áramlanak. A tényleges és meglévô, sokszor éles különbségek kiegyenlítésére jelenleg elsôsorban európai források állnak a rendelkezésre, amelyek megszerzéséhez azonban a perifériáknak sokszor nincsenek meg a tárgyi, technikai, anyagi és személyzeti erôforrásbéli feltételei. Az ilyen helyzet konzerválhatja és fenntarthatja a különbségeket. • A civil társadalom társadalmi szerepének, helyzetének, adottságainak politikai megítélése mind az országos politikai, a két nagy versengô párt által uralt politikai térben, mind az ezáltal is befolyásolt helyi politikákban változatlanul ellentmondásos, hektikus, képlékeny. Ez befolyásolja a szerkezetek finomításához elengedhetetlen törvényalkotási tevékenységeket, a helyi politikákban a települési önkormányzatok hozzáállását, megközelítéseit. Sokszor egymással versengô, de egymásnak ellentmondó elméletek figyelhetôek meg, ezek sokszor kioltják egymást, nem segítenek a bizalmi helyzetek kialakulásához. A civil társadalom szereplôinek érdekképviseleti ereje gyenge, a saját adottságai melletti érvek készletei nem elégségesek átütôbb érdekképviselethez. Ezt a civil társadalom belsô, a politikai erôterekbôl átszivárgó megosztottsága sem teszi kedvezôbbé. A civil társadalom nem eléggé veszi ki a maga részét a korrupció elleni harcból, fellépésbôl. • A civil szervezetek tevékenység-tipológiája inkább szûkülést, mint bôvülést mutat. Csak nagyon kevés civil szervezet képes közfeladatok átvállalására, projektek színvonalas lebonyolítására. A szabadidô-eltöltés, mint tevékenységtípus mentén szervezôdô szervezetek száma, aránya lényegesen meghaladja a tényleges társadalmi szükségletekre válaszoló szervezetek számát (mint pld: kisebbségek társadalmi integrációja, segítô szolgáltatások biztosítása szociokulturálisan hátrányos helyzetû, szegény csoportok, életkor szerinti élethelyzetekkel kapcsolatos sajátos problémákra reagáló – például: ifjúsági, vagy nyugdíjas csoportok, európai integráció helyi vonatkozásaival foglalkozó csoportok, stb.). • Az EU-hoz való csatlakozással az europaizálási folyamatok elsô nagy szakasza lényegében lezárult. Az Európában való más minôségû létezésnek a következményeivel a civil társadalomnak is dolgoznia kell, amely egyáltalán nem egyszerû folyamat. Ez a helyzet rengeteg új lehetôséget teremtetett a civil szervezetek számára, azonban az ezekkel való élés képességeket és készségeket is megkíván, amelyeket el kell sajátítaniuk és amelyeket folyamatosan karban kell tartaniuk. A csatlakozás utáni harmadik évben jól látszik, hogy a felkészülési szakaszban körültekintôen, tudatosan készülô szervezetek jól és a felkészülést „kihagyó” vagy különbözô okok miatt „mulasztó” szervezetek rosszul tudják kihasználni ezeket a lehetôségeket. Ez ma a magyar civil társadalom egyik töréspontja lehet: vannak és lesznek folyamatosan fejlôdô, gazdagodó, magabiztos szerveze  Érdekes gondolatokat vethet fel az, hogy a Bírósági nyilvántartásba-vételi adatok alapján pld.: mintegy 52.000 civil szervezet, egyesület és alapítvány mûködik az országban, amely az ország lélekszámához képest – a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok szerint – egyáltalán nem kevés. 2005-ben az NCA pályázatokra összesen mintegy 8.000 pályázó nyújtott be kérelmeket és ez a szám 2007-ben sem haladja meg a 15.000-et. Vajon a nem pályázó, a szervezetek teljes számához képest mintegy 2/3-a nem kíván vagy nem tud megfelelni az NCA esetében nem is túlságosan szigorú pályázati feltételeknek?

tek, kevés számban és „leszakadó”, „lemaradó”, „elszegényedô” szervezetek, amelyek nem képesek pld. megfelelni az európai, sokkal nagyobb nyerési esélyekkel kecsegtetô projekt-pályázatokban való részvételre. A magyar civil szervezetek nagy többsége kis költségvetésû, csekély erôforrásokkal rendelkezô, alapvetô infrastrukturális hiányokkal küszködô szervezet! Mindezeket az itt vázlatosan felidézett kérdéseket egy kistérségi felmérés sem kerülheti meg, hiszen a kistérségi folyamatok általánosabban szólva a nagyobb, országos folyamatokba is beágyazódottak. Ezek figyelembevételével a felmérések és interjúk, valamint más adatforrásokból (pld.: Internet, sajtó) nyert információkat az alábbi csomópontok szerint kívánjuk bemutatni: • a kistérség bemutatása, jellemzôi – mint a civil társadalom környezete, „élôhelye” • a kistérségi politikai szerkezet • a szervezetek önképe – kérdôív, interjúk • fô tanulságok összefoglalása Az összefoglalást javaslatokkal zárjuk.

Sárvíz Kistérség: adottságok, lehetôségek, helyzetek SÁRVÍZ KISTÉRSÉG Magyarországon, a Közép-dunántúli Régióban, a Régió egyik gazdasági, politikai, kulturális központjának, a székesfehérvári térségnek a szomszédságában fekszik. A korábban abai kistérségnek hívott alrégiót 2004. óta hívják Sárvíz Kistérségnek és a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérôl szóló 244/2003 (XII.18.) Korm.rendelet alapján jött létre. A kistérséget jelenleg Aba (4.654 lakos, 88 ha területen), Csôsz (1.086, 17 ha), Káloz (2.565, 48 ha), Sárkeresztúr (2.636, 47 ha), Sárosd (3.471, 48 ha), Sárszentágota (1.404, 46 ha), Seregélyes (4.614, 78 ha), Soponya (1.948, 50 ha), Tác (1.591, 32 ha) községek alkotják. Földrajzi fekvésérôl az alábbi térkép tájékoztat. A kistérség a Székesfehérvár – Sárbogárd „tengely” mellett terül el. Északkeleti területe az M7-es autópályával érintkezik, amely Tác község római kori településmaradványainak (Gorsium) megközelítését egyszerûvé teszi. Keleti területe a Sárvíz Tájvédelmi Körzetet is magában foglalja, amely turisztikai lehetôségekkel bôvítette a helyi szolgáltatások körét, és amelyre térségi összefogás is szervezôdött, amelyet a Leader+ program keretei között az abai Sárvíz Önkormányzati és Területfejlesztési Kht koordinál, gondoz („Sárvíz Helyi Vidékfejlesztési Terv”). A VÁTI honlapján található információkkal az alábbiakban elsôsorban a civil társadalom szervezetei számára meghatározó kérdéskörökre szeretnénk felhívni a figyelmet (lsd: www.vati.hu/kistersegek/fejermegye/abaikisterseg). Ezek szerint a kistérség alapvetôen a térségi centrum, Székesfehérvár vonzáskörzetében fekszik. Ennek a foglalkoztatás, így az ingázásbejárás, a szabadidô-felhasználás lehetôségei és korlátai szempontjából nagy jelentôsége van. A kistérségben városi rangú település nincsen, a községek közül így, – szigorúbban véve a közigazgatási szempontokat – egyikük sem „emelkedett ki”. A belsô centrum és perifériák viszonyt, úgy tûnik, hogy a földrajzi elhelyezkedés (Aba viszonylagos centrális helyzete) és személyes-személyi kérdések („az” abai polgármester személyes szerepe, „az” abai civil kezdeményezések helyzete, szerepe) inkább eldöntik, mint más szempontok. A természeti adottságokat illetôen a kistérség alapvetôen a „vizek területe”, „nincsen olyan település a térségben, amelynek legalább egy halastava ne lenne” – mondja a VÁTI. Ez az adottság különféle elképzelések formájában jelenik meg a kistérségi együttmûködésben és hatással van a civil szervezetek cél-választásaira is. A vizek azonban részben problémát (talajvíz magas, kezelendô szintje), részben adottságokat (termálvíz) jelentenek és az utóbbi vonatkozásban több elképzelés is megfogalmazódott („élményfürdô” pld.) elsôsorban turisztikai „kitörési pontok” keresésekor. Fontos megemlíteni, hogy a Sárvízi Tájvédelmi Körzet kialakításával elismertetett, hogy a térségben részben megôrzôdött a tájra jellemzô természeti környezet. Ez egyre inkább vonzerôt jelenthet a természetet kedvelô és elsôsorban a hazai, belsô turisztikai vándorlások szempontjából. Ezt a vonzerôt a történeti hagyományok, a kulturális örökség is felkeltheti, így Tác-Gorsium romkertje, a római-kori Pannónia egyik, még tanulmányozható és kiemelt mûemléknek minôsített helyszíne, vagy a seregélyesi Hadik-Kastély.   Az internetes kereséseknél még mindig közel azonos találatot jegyez a ’google’ keresô az abai kistérség hívószóra, mint a Sárvíz Kistérségre, ezért mindkettôt javasolt használni az információ-szerzéshez… (a szerzô megjegyzése)   Lakosság lélekszáma: KSH adatok, 2006   A terveket és a megvalósításról szóló beszámolókat lsd.: www.sarviz.hu, a Sárvíz Térségfejlesztô Egyesület honlapján.



Sárvíz kistérség térképe:



A gazdasági-szociális adottságok tekintetében a hivatkozott VÁTI összeállítás megjegyzi, hogy a „magasan kvalifikált munkaerôt Székesfehérvár elszívja a térségbôl”. A gazdasági tevékenységeket az összeállítás a „jellemzôen önfoglalkoztató és a kiskereskedelemben és a helyi szolgáltatási szférában tevékenykedô mikrovállalkozások”, illetve a „jellemzôen mezôgazdasági tevékenységek” (kis- és ôstermelôk) fogalmaival írja le. Az összeállítás hozzáteszi, (ezek olyan tevékenységek), amelyek „sem magas szintû szakmai képzettséget, sem pedig számottevô tôkebefektetést nem igényelnek”. A gazdasági helyzet, a vonzerô, a helyben-maradás lehetôségei, a munkapiaci folyamatok alapvetôen az országos helyzethez hasonlóan elvándorláshoz, elsôsorban a fiatal generációk eltávozásához vezetnek. A térség demográfiai mutatói óvatosan csökkenô tendenciát mutatnak. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a demográfiai adatokat a választásra jogosultak számával is érdemes összevetni, amely a települések összehasonlító adatai szerint nem csökken, hanem stagnál (lsd. 3. sz. melléklet). Az infrastrukturális ellátottság nem mondható rossznak. A közszolgáltatásokat illetôen (pld.: vezetékes víz, gáz, telefon, kábeltelevízió) a kistérség ellátottsága a megyei átlagot meghaladja. Az elmúlt években a kistérség települései közötti különbség e tekintetben csökkent, a szolgáltatások közelítettek egymáshoz – elsôsorban a külsô támogatások segítségével. A VÁTI már hivatkozott összeállítása, helyzetleírása szerint a kistérségbe 2002-2005 között (frissebb adat nem áll a rendelkezésünkre) mintegy 7 Mrd 300 millió forint támogatás érkezett, alapvetôen és jellemzôen hazai, magyar költségvetési forrásokból. Az adat szerint ez a kistérség „abszorbciós képességének” (vagyis felvevô képességének) egyik adata. Ezen alapvetôen pályázaton elnyert összegeknek a kedvezményezettjei között nagyon kevés civil szervezetet találunk. Az összeget döntôen és jellemzôen a települések önkormányzatai pályázták és nyerték meg. Nyitott kérdések: hogyan vett részt ezekben a folyamatokban a helyi civil társadalom? Milyen partnerségek alakultak ki a pályázati programok megfogalma-

zásakor, illetve a nyertesség esetében a programok, projektek végrehajtásakor? – az erre adható válaszokról források nem állnak a rendelkezésünkre. E rész zárásaként érdemes ideidézni a már szintén idézett, Sárvíz Akciócsoport által a helyi fejlesztési terv céljaiként megjelölt összefoglalást, amely így hangzik: „A Fejér megyei Sárvíz Kistérség 2003 és 2010 között egyszerre váljon négy tartalom (vagyis) hagyományalapú, természet- és környezetbarát, tudásközpontú, intelligens közigazgatású és munkamegosztású kistérség - együttes megvalósításának funkcionális szervezôdésévé és mûködési mintájává.” (sic! - a honlapon)

Politikai, közpolitikai környezet, települési önkormányzatok A kistérség községei – természetesen – önálló közigazgatási egységek, önálló, saját hagyományaik és lehetôségek által meghatározott entitások. A települési önkormányzatok tisztségviselôit – megint csak természetesen – a településen élôk közvetlenül választják, a törvényben meghatározott ún. választási ciklusok lejártakor, amely egyben egy új választási ciklus kezdete is. Miért fontos, hogy ezt a ma már olyan természetes választópolgári gesztust, a szuverén állampolgárhoz el nem vehetôen hozzátartozó joghoz illeszkedô cselekedetet felidézzük e helyen? Elsôsorban azért, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a civil társadalom élete nem politikai ciklusok szerint szabályozott – vagy ha igen, akkor az nagy baj lenne! Ez a ciklusokon átnyúló, nem azokra figyelemmel lévô jelleg éppen az, amely erôt és állandóságot kölcsönöz a jól mûködô, éber, figyelmes civil szervezetek cselekedeteihez! A választások azonban alapvetôen meghatározzák a politikai társadalom szereplôinek élet-ciklusait. Ez nincsen másképpen a helyi politikai és közéletben elmerülô, abban szerepet és tisztséget vállalók esetében sem. A helyi társadalomban azonban – és ez elsôsorban a községek életére igaz – minden „szem elôtt történik”: a választópolgári szerep és a település lakója szerep nem külön el élesen egymástól. Egy községi önkormányzat minden ügye beszélgetésekhez, vitákhoz, poharazgatásokhoz vezet el, hiszen eseménnyé válhat, hiszen ott történik, a településen. Szomszédságok, rokoni szálak, haragvások és megbocsátások éppen úgy „benne vannak” ebben a viszonyban, mint az a „hivatalos” aktus, a választás aktusa. A civil társadalom egyszerre lehet elszenvedôje (megértés és elfogadás híján) és nyertese ennek az állampolgári aktivitásnak. Eldöntheti, hogy részt vesz „benne” vagy kívül marad. Vannak arra példák, hogy civil szervezetek választások eredményét eldöntô módon vesznek részt a helyi választási kampányokban és arra törekszenek, hogy saját képviselôik bejussanak a helyi testületekben, de vannak arra is példák, hogy éppen ellenkezôleg: tüntetôen távol maradnak mindattól, ami, úgymond „politika”, hiszen – mondják – „meg kívánjuk ôrizni függetlenségünket”. Akár így, akár úgy, nem maradhatnak érintetlenek attól, ahogyan egy-egy települési önkormányzati testület (közgyûlés) összeáll, ahogy dolgozik, ahogy hozzááll a dolgokhoz, a településen kötelezôen és fakultatíve megoldandó feladatokhoz. A civil társadalom szempontjából mind a túlságos bevonódás és a kampányokban való harcos, egy kanditátus mellett kiálló részvétel, mind a túlságos és tüntetô távolságtartás egyaránt lehet káros. Annak a mérlegelése, hogy a civil szereplôk hogyan viszonyulnak a települési önkormányzat választott testületéhez és tisztségviselôihez (pld. a polgármesterhez) alapvetôen fontos kérdés. Egy település civil társadalma nem létezhet a települési önkormányzat nélkül és ellenében (kivéve akkor, ha a települési önkormányzat nyilvánvalóan törvényeket és közérdekeket sért – de ez olyan „forradalmi helyzet”, amely jogállami megoldásokért kiált). Szerencsésebb, ha mind a civil társadalom, mind az önkormányzat képviselôi tudomásul veszik: partnerségre, együttmûködésre ítéltettek, mind a település életének jobbá tételéért, az ott élôk jobb létéért fáradoznak. Munkamegosztás, együttmûködés, közös cselekvés e felismerés kulcsszavai. A dolgozat ezen a helyén egy mindenképpen közös érdeket szeretnénk kiemelni. A helyi választásokon való részvétel minôsége a településen élôk közös kérdése. Magyarországon 1990. óta hagyománnyá vált, hogy az országgyûlési választásokon lényegesen nagyobb arányú részvételt regisztrálnak, mint a helyi választásokon. Nem is beszélve a helyi népszavazások intézményérôl, ahol több sikertelen helyi népszavazási kezdeményezést tartunk nyilván, mint sikereset! A részvétel minôségének egyik jele mégis mennyiségi mutató: a részvételi hajlandóság statisztikájában ragadható meg. E szempontból a Sárvíz kistérség települései vegyes és valószínûleg további szakértôi elemzéseket igénylô képet mutatnak. A 3. sz. mellékletben közöljük az adatokat (www.valasztas.hu adatai alapján). Ezekbôl a következô képet rajzolhatjuk fel: • a térségi településeken a közvetlenül választott polgármesterek tartósan meg tudják ôrizni tisztségüket – 1998 óta a 9 polgármesterbôl 6-ot mindig újraválasztottak, • a választásokon való részvételi arányok településenként nagyon változatos és hullámzó képet mutatnak, a skála a legma­ gasabb kb. 60%-os aránytól a legalacsonyabb, kb. 30%-os arányig terjed, a települési összehasonlító adatok szerint Csôsz, Sárszentágota, Soponya és Tác választópolgárai az 1998-2006 közötti idôszakban megtartott helyi választáso-



kon 50%-os, illetve azt egy kicsit meghaladó, míg Seregélyes, Sárosd, Káloz 40% körüli részvételi adatokat „produkált”. Abán a részvétel 30% körül mozgott. • a választásokon induló jelöltek száma a három választási ciklusban lényegében stagnál és nem függ össze a választási hajlandósággal, illetve a részvétellel, a testületi tagok többségét a választópolgárok újra és újra megválasztják, nem cserélik – mint jeleztük, ennek tényleges okait egy célvizsgálat tisztázhatná (elégedettség, beletörôdés – az igazi okokat nem tudhatjuk meg a rendelkezésre álló és alapvetôen statisztikai-mennyiségi adatokból), kevés adatunk van arról, hogy az egyesületi, alapítványi, vagyis civil tevékenységekben aktív személyek mennyire kettôzik meg szerepüket – mennyiben vállalnak önkormányzati képviseleti szerepet (két fôrôl, akik interjú-alanyainak voltak, állapítottuk meg, hogy egyesületi elnökként egyébiránt a képviselô-testület tagjaiként is aktívak), • a VÁTI már hivatkozott és a kistérségrôl szóló adat-összeállításának állításával szemben – hogy ti. „a demográfiai mutatók csökkenést mutatnak” – a választói névjegyzékbe vettek száma lényegében stagnál, illetve óvatosan emelkedik a legtöbb településen – ez felveti, hogy a munkavállalás, tanulás vagy egyéb okok miatt a településrôl elköltözôk identitása, kötôdése erôs maradt és szavazni hazajárnak, vagy azt veti fel, hogy az újonnan betelepülôk nagyobb részt kívánnak vállalni a település életének irányításában, a testület megválasztásával – itt arra utalunk, hogy ezeket a kérdéseket a már szintén hivatkozott más vizsgálatnak kellene tisztáznia, ami azért is érdekes lehet, mert: • úgy tûnik, hogy kevésbé tudatosult, a választás szempontjai között érdemes a kistérségi kitekintést is figyelembe venni, tehát, nem elegendô „csupán” a település szûkebb, lokálpatrióta érdekeire figyelni – hiszen, úgy tûnik, hogy a kistérségi együttmûködésbôl több elôny is származhat! – nem tudjuk, hogy ezeket a választópolgárok mérlegelik-e, ha igen, hogyan és miért?!



E helyütt megemlítjük még, hogy az országgyûlési választásoknak is lehet szerepe a kistérségi programok elfogadása, az azokat segítô intézmények és eszközök koncentráltsága tekintetében. A magyar választási rendszer ún. kevert rendszer, egyéni választókerületekben közvetlenül választott országgyûlési képviselôket és területi listás szavazásokat „ismer”. Ez azt sugallja, hogy a közvetlenül választott egyéni képviselôknek van a térségükkel szemben kötelezettségük: annak a választókerületnek a kijárói, szószólói, ahol megválasztották ôket. Ennek vannak, lehetnek következményei a kijárások, „lobbizások” és az ezzel természetszerûen együtt járó kedvezményezések és „büntetések” szempontjából, amelyek egyébiránt egyszerû képviseletet, a megfelelô helyeken való jelenlétet és közvetlen vagy közvetett képviseletet, pld a Területfejlesztési Tanácsok tagjainak a kijelölését vagy a Parlament különféle bizottságaiban a lehetô legközvetlenebb területi alapú érdekképviseletet jelenti. Ez a bonyolult rendszer sok egymásnak feszülô akaratot, elképzelést, tervet kezel. Sokszor távolra kerül a helyi társadalomtól és ún. „magasabb” érdekeket szolgál. Kérdés, hogy a helyi civil társadalom és a települési önkormányzatok hogyan tudják mérsékelni ezt a távolságot és, hogy hogyan tudják közelíteni ezeket a folyamatokat az ott élô emberek életéhez? A helyi civil társadalomnak – az e fejezet bevezetôjében elmondottakat fenntartva – lehet szerepe a választópolgárok aktivizálásában, a választási hajlandóság erôsítésében, a passzivitás és a közömbösség elleni fellépésben. Innen térnénk át a kistérség civil szervezeteinek vizsgálatához, annak a tanulságaihoz.

Civil szervezetek Sárvíz Kistérségben – a felmérések A felmérés szempontjából a „civil társadalom” alatt e helyütt elsôsorban azokat a jogképességet szerzett és intézményesjogi formát öltött civil kezdeményezéseket értjük, amelyek jogi személyiségük lehetôségeinél fogva alkalmasak és képesek önálló gazdálkodásra, a saját döntéseik alapján projektek megvalósítására, állampolgári aktivitások szervezésére, folyamatos szolgáltatások kezdeményezésére és azok fenntartására. Ez természetesen korántsem „fedi le” a civil társadalom aktivitásait, és már csak a természeténél fogva sem vághat egybe a településen élôk gazdasági, szociális és kulturális értelemben sokféleképpen tagolt érdekeivel és lehetôségeivel. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy településen számos olyan csoport, közösség létezhet, amelyek nem is törekszenek arra, hogy a mûködés lazább formáit felváltsák egy szervezettebb és szilárdabb jogi alapokon álló formával. Vagy azért, mert erre nincsen szükségük, vagy azért, mert a szervezettebb formákhoz hozzátartozó kötelezettségeket nem tudják vállalni. Éppen emiatt e közösségeket, lazább csoportosulásokat igen nehéz azonosítani és elérni. Szükségleteik eltérhetnek a jogképességeket szerzett civil szervezetekéitôl és szükségképpen mások az érdekeik is. Azt mindig a helyi társadalom folyamatai döntik el, hogy eljutnak-e, vagy el akarnak-e jutni a szervezettség egy magasabb formájához.. Ugyanakkor a szilárd alapokon álló, és az aktív (állam)polgári tevékenységeknek intézményes kereteket adó civil társadalom nélkül egy település élete szegényebb, a település életét összefogni hivatott önkormányzat tevékenysége pedig

hiányosabb lenne. Ezért tehát hosszabb távon az is kívánatos, hogy a jogképességet nem szerzett közösségek egyesületté fejlôdjenek, hogy mûködésük feltételeiben hosszabb távon stabilizálódjanak, tagságuk és a település számára így kiszámíthatóbbakká válhassanak. A felméréseket a jogképességet szerzett egyesületek, alapítványok körében végeztük el. A Sárvíz Kistérség civil erôvonalairól nemcsak e felmérésekbôl tájékozódhattunk. Két alapvetôen fontos dokumentumot is fel kell idéznünk a kép teljesebbé tételéhez, amelyek voltaképpen segítettek abban, hogy a sárvízi civil szervezeteket elhelyezzük az ország civil térképén. A cikkek egyúttal jellegzetes felfogásokról is vallanak. A www.adata.hu-n (Közösségi Adattár, Parola füzetek) közli Kiss Balázs: Közösség, hagyomány, kultúra: kistérségi összefogás a Sárvíz mentén c. írását, amely a kistérségi együttmûködés elôzményeire és ebbôl következôen kialakuló hagyományaira is figyelmeztet. A cikk írója 1997. óta kíséri figyelemmel a térségben zajló folyamatokat és azt állapítja meg, hogy „máig több, mint 40 egyesületet alakítottak … ebbôl 20 aktívan mûködik” – az adat Abára vonatkozik. Felmérésünkkor e 20-ból néhánynak már nem találtuk a nyomát. … A másik írást a Civil Szemle 2007/3-4. számában találtuk Varga Csaba tollából és azt az abai helyzetet írja le, amikor a települési önkormányzat társadalmi szerzôdést kötött a településen élôkkel: a gondolatot, a rítust, az eseményt. A közvetlen részvételi demokrácia alapgondolata mentén fogalmazódott elképzelés a kistérség természetes központjaként mûködô településen fogalmazódott meg – eredményeirôl, kisugárzó hatásáról, követésérôl az interjú-alanyaink nem számoltak be.

A kérdôíves felmérésrôl A kérdôívet alapvetôen általános és e dolgozatban a civil társadalomról írott fejezet gondolatai alapján állítottuk össze. Az összeállításkor nem támaszkodhattunk a szervezetek által szolgáltatott adatokra és nem ismerhettük a tevékenységeiket. Ezért a kérdôív alapvetô és elsôdleges funkciója az volt, hogy adatokat nyerjünk, körvonalazhatóvá váljanak a szervezetek által választott tevékenységi körök, a szervezetek státusza, önképe, a költségvetése és egyéb erôforrásai, valamint elképzeléseik. A felmérés alapvetôen státusz-felmérés céljait szolgálta. A kérdôívet visszaküldô 22 szervezet közül 8 alapítvány (36%) és 14 egyesület (64%). 1989-1992 között 7 (33%), 19932001 között 3 (14%), 2001-2007 között 11 szervezet (53%) nyerte el jogi személyiségét. . Egy szervezetrôl nem tudható, hogy mikor vették nyilvántartásba. Az, hogy a szervezetek nagy többsége viszonylag újonnan alakult, tevékenységét nemrégen kezdte meg úgy tûnik, hogy jellemzô a kistérségben. A válaszolók kevesebb, mint egyharmada alakult a magyar civil társadalom reneszánszát jelentô, 1990-1994 közötti idôszakban és ez arra utal, hogy a kistérség civil hagyományai még tovább erôsödhetnek, gazdagodhatnak a késôbbiekben, vannak „tartalékok”. A szervezetek mûködési körülményeit szûkösség, sôt szegénység jellemzi. A válaszadók egyike sem rendelkezik saját infrastruktúrával, jellemzôen szívességi helyiség-használók (jellegzetesen a települési önkormányzat biztosít a számukra alkalmanként lehetôségeket, illetve az önkormányzat által fenntartott intézményekben – oktatási, kulturális, közmûvelôdési intézmények – találnak „fedelet a fejük fölé”). Mindösszesen három egyesület jelölte meg válaszában, hogy „bérelt helyiségben” mûködik. A válaszadó szervezetek saját vagyonnal jellegzetesen nem rendelkeznek. A tevékenységükhöz szükséges eszközöket jellemzôen önkormányzati intézmények bocsátják a rendelkezésükre (két esetben a polgármesteri hivatal). A válaszadó egyesületeknek fô- vagy mellékfoglalkozású alkalmazottja nincsen, tevékenységeiket önkéntes munkában látják el. Jellemzô, hogy döntô többségük internet-hozzáféréssel saját jogon nem rendelkezik. Ez feltétlenül megnehezíti számukra a kapcsolattartást és a tájékozódást, továbbá hátrányokat jelent az egyre gyakrabban elektronikus pályáztatási rendszerekhez való kapcsolódás tekintetében..

A szervezetek tevékenysége A szervezetek tevékenysége specializáltnak, egy-egy konkrét területhez kapcsolódónak mondható. Hagyományok ôrzése, templom-felújítás, kvázi-hatósági feladatként polgárôri vagy önkéntes tûzoltói tevékenység, iskolai oktatáshoz kapcsolódóan az iskola forrásainak kiegészítése, illetve tehetséges, de hátrányos helyzetû gyermekek támogatása. A hobbi-tevékenységek szervezettebb végzése érdekében szervezôdött egyesületek is jellemzôek: horgászok, borbarátok, haditorna-klub, lovassportok. Ezek egyrészt kereskedelmi-szolgáltatói tevékenységeket is végeznek, nyilván vállalkozást pótló vagy az azzal együtt járó adminisztrációt kikerülô jelleggel. Kevés szervezet számolt be arról, hogy több céljuk is lenne. A kérdôívekbôl nem derül ki egyértelmûen, hogy a választott tevékenységek mennyiben támaszkodnak a településen élô igényeire, mennyiben válaszolnak tényleges szükségletekre és mennyiben szolgálnak szûkebb, zártabb csoport-érdekeket. Egy egyesület megalakulása önmagában még nem jelent minôségi változást abban az esetben, ha az egyesületté válás   A megkérdezett és „feltérképezett” szervezetek legfontosabb adatait a dolgozat végén, táblázatban foglaltuk össze.



nem jár együtt a tevékenységek szervezettebbé, nyitottabbá tételével, a befoglaló társadalmi környezettel való kapcsolatok új alapokra helyezésével.

A szervezetek rendelkezésére álló erôforrások, pályázataik A válaszadó szervezetek saját vagyonnal jellemzôen nem rendelkeznek. Költségvetési eszközeik csekélyek. Többségük még soha sem pályázott, válaszaik szerint vagy a hozzáértés hiánya, vagy saját, a pályázati önrészt biztosító forrás hiánya miatt. Az www.nca.hu-n található adatok alapján a kistérségbôl 2005-ben és 2006-ban egyetlen szervezet sem nyújtott be pályázatot, 2007-ben 7 szervezet pályázott, amelyekbôl a Sárszentágotai Sportklub 240 ezer, a Seregélyesi Általános Iskoláért Alapítvány 140 ezer, a Soponyai Sportegyesület 140 ezer és a Tác-Csôsz Gorsium Sportegyesület 200 ezer Ft-ot nyert, az Aba Nagyközség Polgárôrség, az Abai Természetjáró Egyesület, valamint a Seregélyesi Sportegyesület nem kapott támogatást. Nincsen adat arról, hogy más szervezet más pályázati forrásokra nyújtott-e be pályázatot és, ha igen, milyen sikerrel. Két válaszadó tesz arról említést, hogy rendelkeznek 1%-os felajánlásokkal, de válaszukat nem számszerûsítették.

10

A kérdôívben a pályázati hajlandóságról és a pályázati képességekrôl a válaszadóknak mindössze 25%-a nyilatkozott, ez tehát nem tekinthetô reprezentatívnak, de jellegzetesnek igen. Az, hogy miért nem pályáznak, a válaszadók szerint a felkészületlenségükre, az idô és információk hiányára, saját forrás elégtelenségére vezethetô vissza. Többségük igényli, hogy a pályázatíráshoz segítséget kapjanak, elsôsorban a pályázatírási technikák, számviteli ismeretek, illetve a pályázati kiírások értelmezése tekintetében.

A szervezetek önértékelése A kérdôívben szereplô attitûd-skálára a válaszadók a következôket mondták: Szervezetünk a terveit meg tudja valósítani, folyamatosan mûködik Teljes mértékben: 3 (15%), igen: 12 (60%), nem teljesen: 5 (25%). A pályázatok sikeres megírásához elsôsorban pénzügyi ismeretekre van szükségünk Igen: 5 (23%), nem teljesen (vagyis más ismeretekre is): 13 (62%), nem: 3 (15%). A pályázatok sikeres megírásához alapvetôen jó tervekre van szükségünk Teljes mértékben: 2 (10%), igen: 15 (71%), nem teljesen: 4 (19%). Hiába

rendelkezünk jó tervekkel, ha nem tudjuk megírni a pályázatokat, mert azok túl bonyolultak a számunkra Teljes mértékben: 1(5%), Igen: 8 (40%), nem teljesen: 8 (40%), nem: 1(5%).

Sokat segítene a szervezetünknek, ha rendszeres segítséget (szakmai tanácsadás, információ, pályázatírási képzés) kapnánk a pályázatok megírásához Teljes mértékben: 1 (7%), igen: 13 (62%), nem teljesen: 4 (31%). Egy „Civil Tanács” sokat segítene abban, hogy mûködési feltételeink javuljanak és hogy jobban együtt tudjunk mûködni más szervezetekkel Teljes mértékben: 2 (15%), igen: 18 (85%).

A szervezetek 90%-a szívesen együttmûködne egy Civil Tanács létrehozatalában és mûködtetésében, 1 szervezet kategorikusan elzárkózott ettôl, elutasító válaszát nem indokolta meg. A válaszokból megerôsödik az a benyomás, hogy a szervezetek egyharmada a folyamatos mûködés alapvetô nehézségeivel küzd, a fenntarthatóságuk nem biztosított, feltételeik hiányosak. Mindössze a szervezetek 10%-a jelezte, hogy nem jelent gondot tevékenységeik és mûködésük fenntartása. Alapvetôen egyetértenek abban, hogy szükségük lenne a pályázatírási gyakorlat elmélyítésére, ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra és ezek között nem csupán pénzügyi-számviteli ismeretekre, hanem egyéb ismeretekre, feltételezhetôen készségekre és képességekre is szükségük lenne (ezek között a tervkészítéssel, a projekt-menedzsmenttel kapcsolatos ismeretekre lehet következtetni.)

A szervezetek együttmûködése, a kistérségi együttmûködésékkel kapcsolatos véleményük A szervezetek rendszeres, tudatos, tervezett együttmûködésekrôl nem számoltak be. Válaszaik azt sugallják, saját életük szervezése éppen elég feladatot ad, nincsen energiájuk arra, hogy másokkal is foglalkozzanak. A Civil Tanácsra vonatkozó kérdések azonban felkeltették az érdeklôdésüket még akkor is, ha a kérdôívben szereplô javaslat elnagyolt, részleteiben nem kidolgozott. Az elvi jellegû kérdésre elvi egyetértésüket fejezték ki. Néhányan részletesebb választ is adtak ezzel kapcsolatban. Ezekbôl az derül ki, hogy a Civil Tanácsnak egyfajta információ-szerzésben, tájékoztatásban és pályázati szolgáltatások gazdájaként látnak funkciókat, feladatokat. A Civil Tanács átvehetne olyan feladatokat tôlük, amelyeket kapacitás hiányában jelenleg nem tudnak megoldani. A közös szolgáltatások körében fontosnak tartják a céljaikhoz közösen használható eszközpark fejlesztését (elsôsorban irodai és kommunikációs eszközöket értve ez alatt) és a „mûködéshez szükséges anyagi javak elôteremtését” (pályázat, szponzorok, eszközök). Két olyan véleményt találtunk, amelyek kategorikusan tiltakoztak egy ilyen „Civil Tanács” megalakítása ellen, mondván, „ha ez nem alulról szervezôdik, semmi értelme sincsen.” Más vélemény a helyi civil társadalom véleményének megismerését, „feltérképezését”, a közös pontok megtalálását, a tevékenységek összehangolását hangsúlyozta. A válaszadó arra is utalt, hogy a Tanács növelhetné a szervezetek lobbiképességét is, hiszen a települési önkormányzatok támogatása nélkül mûködésük könnyen ellehetetlenülne. „A Civil Tanács a helyi civil szervezetek együttmûködését szorosabbá tenné, megerôsítené. Hatékonyabban vehetnének részt a térség, a település közéletében. …” – hangsúlyozza egy másik válaszadó. A válaszokból az derül ki, hogy örömmel fogadnak minden külsô segítséget, amely kapcsolataikat megerôsítheti. Ugyanakkor az is világos, hogy a maguk erejébôl is tehetnének többet azért, hogy jobban megismerjék egymást – itt azonban arra lenne szükség, hogy a kistérségben tájékozódjanak, hogy abban gondolkodjanak. Nyilvánvaló, hogy idôre, konkrét célokra, megszólításokra és alkalmakra van szükség ahhoz, hogy ez a gondolkodásmód- és szemléletváltás megtörténhessen.

Az interjúk A kérdôíves felmérésre adott válaszok alapján egy strukturált kérdéssort állítottunk össze mélyinterjúk számára, amelyet a minden településen kiválasztott legalább egy civil szervezet képviselôjével vettük fel. Az interjúk, mûfajukból adódóan, lehetôvé teszik a kérdôívnél szabadabb kifejtést, ugyanakkor lényegesen szubjektívebb, személyesebb vonatkozásokat is kiemelnek. Az interjú-alanyok több esetben a személyes nézôpontjukat ismertették, amelyet alapvetôen meghatározott az, hogy honnan, és hogy hogyan vesznek részt a folyamatokban. Interjúkat a következôkkel készítettünk – és ezúton is köszönjük Nekik az idôt és az ôszinte beszélgetéseket! Sárvíz Térségfejlesztô Egyesület (Fejes István) Kálózi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány (Vörös György) Sárszentágotáért Egyesület (Láposiné Tóth Éva) Táci Horgász Egyesület (Kontra Lajos) Sárkeresztúri Vihar Közhasznú Lovas Egyesület (Kovács Zoltán) Seregélyesi Sakk Egyesület (Lippai György) Csôszi Történelmi Haditorna Egyesület (Balázs Miklós) Sárosdi Önkéntes Tûzoltó Egyesület (Bozsoki József) Soponya és Környéke Horgász Egyesület (Csörgô István) Vitalitas Egyesület (Csapó Gábor)

11

Az Ô általuk elmondottak alapján az alábbiakban rendszerezhetjük a felvetéseiket: • A civil szervezetekben végzett tevékenységeknek jelentôs idô- és energia-szükséglete van. A tisztségviselôk 90%-a legalább 5 éve látja el – más tevékenységei mellett – a civil szervezetben elvállalt feladatait. Ezeket a feladatokat és az idôráfordítás szükségleteit alapvetôen meghatározza az egyesületi cél (több idôt kell szociális ellátással vagy fejlesztési célokkal foglalkozó egyesületekre szánni, mint pld. a sportegyesületekre – hiszen az elôbbi esetben több hatósági feladatokkal összefüggô adminisztrációt kell elvégezni, mint az utóbbi esetben). Ez természetesen kihat a motivációra, a munkakedvre is. Az interjú-alanyok növekvô adminisztrációs terhekrôl számoltak be, amelyek sokszor a „kedvüket szegik”. Ezen a saját, személyes elkötelezôdésük segíti át Ôket – ezt azonban nem mindig tudják kisugározni, átadni a többieknek és ezért sokszor egyedül érzik magukat a felelôsségükkel. • Szervezetük mûködésével kapcsolatban a pénzügyi-anyagi feltételek elsôdlegessége volt a jellemzô. Azok az egyesületi vezetôk, akik e feltételek elsôdlegességét említették azt is elmondták, hogy az egyesület megújítása, frissítése nehézségekbe ütközik. Az a benyomásunk alakult ki, hogy ez részben egy hárítás és a problémák kiutalása, másrészt tehetetlenség, annak a látens bevallása, hogy valójában nincsen kialakult elképzelésük az elôállott helyzetek kezelésére, inkább sodródnak az eseményekkel és külsô impulzusokra várnak. • Jellegzetes problémaként említették az egyesületi életet, a tagság megújításának problémáját, az utánpótlás nevelését. Néhányan az egyesületi belsô demokrácia fórumait inkább megoldandó és kötelezô feladatnak, mintsem a tagsággal kapcsolatos aktív viszonynak, az ô bevonásuk eszközének tartották. Kiderült az is, hogy az egyesületek alapvetôen a generációs folytonosság megszakadásának a problémájával küzdenek, de e problémára nincsen válaszuk. A fiatalok távol vannak az egyesületeik életétôl – az idôsebbek, az alapítók pedig kivonulóban vannak az egyesületek életébôl.

12

• A megkérdezettek mintegy fele nem látja az ô egyesületét segítô lehetôségeket egy kistérségi civil együttmûködésben. Az ún. „Civil Tanács” megalakulásával, lehetséges funkcióival, feladataival kapcsolatban szkeptikusan vagy visszafogottan, illetve ötlettelenül nyilatkoztak. Azt azonban egyikük sem mondta, hogy „ennek semmi értelme sincsen” – nyilván konkrétabb elképzelésekre várnak. (Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy ennek a kérdésnek a feltételét éppen az indokolta, hogy felhívjuk a figyelmet arra: a civil szervezetek saját köreikben kezdeményezhetnek a térségi célokkal összefüggô együttmûködéseket). • Az interjú-alanyok alapvetôen pozitív módon beszéltek az önkormányzatokkal való viszonyukról, a települési önkormányzatoktól kapott támogatásokról. A kistérségben az a jellemzô, hogy a civil szervezetek döntô többsége a fenntartásához, fennmaradásához elengedhetetlen segítséget kap a települések önkormányzataitól (közösségi tér, kommunikációs feltételek biztosítása, költségvetések kiegészítése). A megkérdezettek mintegy fele jelezte, hogy az önkormányzatok igénylik a részvételüket a települési szintû fejlesztési programokban, meghívást kapnak, véleményüket meghallgatják, sôt igénylik. • Alapvetô tapasztalat volt az interjú-alanyokkal, hogy a civil szervezetek mintegy 20%-a rendelkezik tudatos, éves vagy azon is túlnyúló stratégiával, tervekkel, mintegy felük a külsô feltételektôl (költségvetés, kormány-önkormányzat vagy más szervezet) teszi függôvé a terveit. A fennmaradó 30% nem tervez, sodródik az eseményekkel, de ugyanakkor reagálni sem képes az eseményekre (pld. nem pályázik, mondván, hogy nem „képes” felvenni a pályázati összeget). Az interjúk alapvetôen a személyes nézôpontokkal árnyalták a helyzetképet.

Javaslatok A felmérésekbôl nyert kép alkalmas kiindulópontot jelent ahhoz, hogy egy segítô-fejlesztô tevékenység kezdôdjék Sárvíz Kistérségben. A fejlesztô tevékenységnek arra kell irányulnia, hogy a kistérségben mûködô civil szervezetek megismerjék egymást, hogy az együttmûködéshez elengedhetetlen információkat és ismereteket megszerezhessék, hogy arra épülve a bizalom légköre kialakuljon. A Civil Tanács ötlete egy olyan elképzelésre épül, amelyet teoretikusan fogalmaztunk meg. Azt feltételezzük, hogy egy, a kistérségi fejlesztésekben részt venni képes fórumra, a kistérségi identitást erôsítô „civil agórára” szükség van ahhoz, hogy a fejlesztések ügye ne maradjon az önkormányzati hivatalok keretei között, és, hogy azok a civil szervezetek nézôpontjaival is gazdagodhassanak. Természetesen egy ilyen fórumot a civil szervezetek aktív és pro-aktív közremûködése nélkül létrehozni nem lehet. Mind a kérdôívben, mind az interjú-kérdésekben hangsúlyoztuk ennek a lehetôségét. A Civil Tanács létrehozatalát a lehetô legtöbb szervezet részvételével megszervezett képzéssorozat készítheti elô a legjobban, hiszen a képzési helyzetekben a résztvevôk modellezhetik az együttmûködésüket, megismerhetik egymás képességeit, ezáltal azt is, hogy kire miben számíthatnak a munkamegosztásban.

A képzéseknek a szervezetek képviselôinek, rajtuk keresztül a szervezeti képességeknek és tudásoknak a megerôsítésére kell irányulnia. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb, bonyolultabb projektek tervezését és végrehajtását kisebb ügyeken keresztül lehet a gyakorlatban elsajátítani. Arra kell törekedni tehát, hogy a szervezetek mindegyike nyújtson be NCA-s pályázatokat és a képzéseknek célirányosan erre fel kell készítenie ôket. Ez lehetôvé teszi, hogy mindazon ismeretek bekerülhessenek a képzésbe, amelyek a szervezetek megerôsítését, tudatosulását szolgálják, így: • a „civilség”-gel kapcsolatos disputa, a civil szervezetek helyének, szerepének, adottságainak, lehetôségeinek bemutatása és azoknak a lehetséges viszonyoknak a felvázolása, amelyek a civil szervezetek helyét definiálják a helyi politikaigazdasági-szociális-kulturális erôtérben, • projekttervezési alapok (mi a terv, a projekt, felépítése, tartalma, logikája, a végrehajtás forgatókönyvei, a munkamegosztás, erôforrások tervezése), • pályázatírási tudnivalók (az NCA pályázati rendszerére támaszkodva), valamint az európai pályázatok elôkészítéseként olyan ismeretek, amelyek közelebb hozzák a résztvevôkhöz ezen pályázati kategóriák nyelvezetét, felfogását, értelmezését, • szervezetirányítással, szervezetmenedzsmenttel kapcsolatos ismeretek, együttmûködést segítô technikák bemutatása, gyakorlása. Ezekbôl az elemekbôl összeállítható az a képzéssorozat (1-1 napos modulokban), amelyek gyakori találkozásokat tesznek lehetôvé, segítik egymás megismerését és egyúttal az ismeretek megszerzésének is alkalmai. Ezt követôen célszerû egy éven túli célként kitûzni azt, hogy a szervezetek egymással együttmûködô pályázóként nagyobb volumenû, európai pályázatokon vegyenek részt, amelyek célja a kistérség-fejlesztésbe való bekapcsolódás lehet. Ehhez a célokat, a szükségleteket, a szükséges erôforrásokat, a tervek elkészítését tanácsadó munkával, a folyamatot követô módon kell segíteni. A Civil Tanács megalakulása olyan kérdés, amelyet a befoglaló környezetnek, a települési önkormányzatok véleményének mélyebb ismerete nélkül nem lehet elkezdeni. Megfontolandó a felmérés kiterjesztése a települési önkormányzatokra is, alapvetôen arra lehetnénk kíváncsiak, hogy a térség önkormányzatai hogyan látják a civil társadalmat, milyen területeken tartják reálisnak az együttmûködéseket és arra, hogy hogyan járulnának ôk hozzá ezekhez az együttmûködésekhez. A „Sárvíz Projekt” ehhez kellô kiindulópontot, jó alapokat szolgáltathat, feltéve és megengedve, hogy megtalálhatóak „benne” a minél több civil szervezet részvételét lehetôvé tevô munkaformák.

Összefoglalás A Sárvíz Kistérség gazdasági, szociális, szociokulturális valamint politikai jellemzôi nem térnek el jelentôsen az országos átlagtól. Ugyanakkor a kistérségnek saját hagyományai, saját lehetôségei és saját adottságai vannak. A kistérség civil szervezeteinek mûködése részben kiszolgáltatott ezeknek a külsô feltételeknek és alkalmazkodnak azokhoz. Néhány szervezet (a megkérdezettek mintegy 20%-a) azonban ezen túl más feltételeket, körülményeket is figyelembe vesz terveik elkészítésekor, projektjeik végrehajtásakor. Nekik van esélyük arra, hogy a kistérség fejlesztô programjaiban részt vegyenek, azok meghatározó szereplôivé váljanak. A kistérség adottságai esélyt jelentenek a civil társadalom számára is. Szervezettebb, szervezet-tudatosabb stratégiákkal a civil társadalom felzárkózhat a ma „nála” sokkal kezdeményezôbb települési önkormányzatok mellé és a folyamatokat követô szervezetekbôl a folyamatokat kezdeményezô-alakító szervezetté válhat. Ehhez azonban önbizalomra, bizalomra, tudásra, készségekre és képességekre van szüksége. A szervezetek verbálisan nyitottak ennek a befogadására. Hogy képesek-e ezeket a tudásokat ’abszorbálni’ – azt együttmûködésük és a további tudatos programok döntik majd el.

13

1. sz. melléklet: Kérdôív a Sárvíz Kistérségben mûködô civil szervezetek számára 1. A szervezet alap-adatai: A szervezet neve:.......................................................................................................................................... A szervezet címe:.......................................................................................................................................... A szervezet tisztségviselôi, képviselôje:.............................................................................................................. (elérhetôsége)............................................................................................................................................... Létesítô okiratának és bírósági nyilvántartásba vételének kelte:............................................................................... A szervezet típusa:

Alapítvány

Egyesület

Közhasznú társaság

A szervezet létesítô okiratában foglalt célja, tevékenységei:

14

Alapítvány esetében: Alapító............................................................................................................... Alapítói vagyon............................................................................................................... Tagja-e valamilyen együttmûködésnek, hálózatnak? (csak abban az esetben, ha az tagsági viszonyra, együttmûködési megállapodásra épül)...................................................................................................................................

2. A szervezet mûködésére vonatkozó adatok A szervezet a mûködéséhez szükséges tárgyi-technikai feltételekkel az alábbiak szerint rendelkezik: - saját tulajdonú helyiségben mûködik (egyedül – másokkal közösen) - bérelt ingatlanban mûködik (egyedül – másokkal közösen) - nincsenek meg a mûködéséhez szükséges feltételei, hiányzik: ............................................................................. ................................................................................................................................................................. - amennyiben ingatlan-használatra van szüksége, úgy az alábbiakat teszi:............................................................... ................................................................................................................................................................. - technikai eszközök közül az alábbiakkal rendelkezik: irodatechnikai eszközök (telefon-fôvonal, fax-készülék,fénymásoló, személyi számítógép, egyéb:......................................................... ) egyéb eszközök:.................................................................................................................................. A szervezetnek fô- vagy mellékfoglalkozású alkalmazottja amennyiben van: …… fô fô- és …… fô mellékfoglalkozású

van

nincsen

amennyiben nincsen, hogyan oldják meg a napi feladataikat? ........................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................ Önkéntes tevékenység a szervezetben: Végeznek-e önkéntes munkát?................................................................................................................. Hogyan szervezik?............................................................................................................................... Kit tekintenek önkéntesnek?.................................................................................................................... Milyen tevékenységeket látnak el önkéntesen? ........................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................

15

3. A szervezet pénzügyi adatai: Éves költségvetésük (a 2006. évben, 2007-re tervezett összeg) Ennek forrásai: saját bevétel (pld. tagdíj, adomány, tevékenységbôl származó bevétel – pld. rendezvény bevétele)..................... Pályázati támogatás 2006-ba benyújtott pályázatok összesen: Nyertes pályázatok ………………….. db (A nyertes pályázatot kiíró szervezet, a nyert összeg) szervezet



összeg

........................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................ Elutasított pályázatok 2006-ban: …………………db

4. A szervezet helyzete, véleménye: (Kérjük, az alábbi kérdésekre a kérdéseknél feltüntetett módon válaszoljon!) a. Egyetért-e az alábbi mondatokkal? Kérjük, jelölje meg az alábbi ötfokú skálán a válaszát! Szervezetünk a terveit meg tudja valósítani, folyamatosan mûködik. ----------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/--------------teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem A pályázatok sikeres megírásához elsôsorban pénzügyi ismeretekre van szükségünk. ----------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/--------------teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem A pályázatok sikeres megírásához alapvetôen jó tervekre van szükségünk. ----------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/--------------teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem

16

Hiába rendelkezünk jó tervekkel, ha nem tudjuk megírni a pályázatokat, mert azok túl bonyolultak a számunkra. ----------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/--------------teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem Sokat segítene a szervezetünknek, ha rendszeres segítséget (szakmai tanácsadás, információ, pályázatírási képzés) kapnánk a pályázatok megírásához. ----------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/--------------teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem Egy „Civil Tanács” sokat segíthetne abban, hogy mûködési feltételeink javuljanak és, hogy jobban együtt tudjunk mûködni más szervezetekkel ----------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/--------------teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem Szívesen közremûködünk egy „Civil Fórum” munkájában. ----------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/------------------------------/--------------teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem

2. sz. melléklet: Interjú-kérdések Az interjúk célja, felvételük Az interjúk célja az, hogy mélyebb ismereteket szerezhessünk a helyi civil társadalom belsô mûködésérôl, tényleges folyamatairól. Az interjúkból nyert információk kiegészítik a kérdôívre adott válaszokból nyert ismereteket. A felméréseknek az a legfontosabb célja, hogy az így megtudottak alapján készüljenek azok a képzési és fejlesztési tervek, amelyek a tényleges igényekre és szükségletekre válaszolnak. Az interjú készítôjének a válaszok lényegét célszerû lejegyezni, rögzíteni (kulcsmondatok, kulcs-kifejezések). A kérdéseket az élôbeszéd természetességével, akár fogalmazásában módosítva, de a lényegét nem megváltoztatva lehet feltenni. Az interjú megkezdése elôtt célszerû egy nagyon rövid, személyes felvezetéssel kezdeni, amelyben az interjú készítôje ismerteti az interjú célját (a Sárvíz Kistérség civil szervezeteit segítô program elmélyítéséhez szükséges információk beszerzése), módját (hangrögzítés, jegyzetkészítés) és meg kell kérnie ehhez az interjúalany jóváhagyását (közölni kell, hogy az interjúban elmondottak feldolgozzuk, a feldolgozás során a véleményeket anonimizáljuk – nem tüntetjük fel az interjúalany személyét!). Az interjú megkezdésekor minden esetben fel kell tenni a személyre vonatkozó kérdéseket: • Mióta foglalkozik és milyen funkcióban a civil szervezet ügyeivel, mit csinál a szervezetben? Mi az eredeti foglalkozása? Mi a fôfoglalkozása – ha nem fôfoglalkozásban látja el civil szervezeti feladatait és mennyi idô tud fordítani a civil szervezetre? • Személyesen miért tartotta fontosnak, hogy idôt, energiát áldozzon a civil szervezet ügyeire? • Hogyan látja, szerepei, feladatai hogyan változtak az elmúlt években? A kérdések (zárójelben a kérdések funkciójára utaló megjegyzésekkel) • Hogyan látják? Milyen fontosabb eredményeket értek el az elmúlt években? Mi az, amelyet terveikbôl maradéktalanul megvalósítottak? Mire büszkék? (alapvetôen fontos annak a megismerése, hogy mit tekintenek sikernek, hogyan értékelik a sikereiket, „honnan tudják”, hogy céljaik teljesültek, terveiket megvalósították) • Hogyan látják? Milyen terveket nem tudtak megvalósítani? Mi nem sikerült? Mit gondolnak, mi volt ennek az oka? (alapvetôen fontos, hogy megtudjuk, miért nem sikerült valami, amit elterveztek, honnan tudják, hogy nem sikerült, van-e valamilyen objektív kritérium vagy az értékelésük inkább szubjektív elemekre épül) • Hogyan látják? Fenn tudják-e tartani tevékenységeiket abban a helyzetben, amelyben vannak? Van-e lehetôségük fejlesztésekre, új tevékenységek megvalósítására? (arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e tervük a nehézségek megoldására, vagy inkább „csak sodródnak”) • Önök szerint mire lenne szüksége a helyi civil szervezeteknek ahhoz, hogy továbbléphessenek? Számíthatnak-e ezekben a tagságuk aktivitásaira? Milyen gyakran osztják meg gondjaikat, terveiket a tagságukkal és hogyan történik mindez? (alapvetôen az egyesületi formában mûködô civil szervezeteknek szóló kérdés, a célja, hogy jobban megismerhessük a belsô mûködéssel kapcsolatos kérdéseket) • Mit gondolnak a szervezetük szerepérôl a település életében? Mennyire ismerik tevékenységüket a település lakói? Érdeklôdnek Önök iránt? Elfogadják Önöket? Hogyan tudják bemutatni tevékenységeiket a településen? Minden feltétel adott-e ehhez, vagy másoknak is kellene törôdnie ezekkel a feltételekkel? (a kérdés alapvetôen a befoglaló társadalmi környezet és a civil szervezet kapcsolataira vonatkozik) • Mi a véleményük arról, hogy az önkormányzatnak többet kellene tennie a helyi civil szervezetek mûködési feltételeinek stabilizálásáért. Önök szerint egy helyi Civil Tanács segítene-e abban, hogy az önkormányzat javítsa a településen tevékenykedô civil szervezetek mûködési feltételeit? Közremûködnének-e egy ilyen Tanács munkájában? Vannak-e ezzel kapcsolatos javaslataik, ötleteik? (a kérdés alapvetôen a települési önkormányzat – testület, polgármester, hivatal, jegyzô – és a civil szervezet kapcsolataira, viszonyaira vonatkozik, támogató vagy akadályozó környezet) • Önök szerint van-e köze egy civil szervezetnek ahhoz, hogy a települési önkormányzat milyen fejlesztési célokat valósít meg? Be tudnak-e ilyen tervek készítésébe, illetve a tervek végrehajtásába kapcsolódni? • Nyitott kérdés: bármilyen ötlet, javaslat, elképzelés a helyi civil társadalommal összefüggésben…. (elsôsorban a helyi civil szervezetek együttmûködése, ennek a formái, a Civil Tanács létrehozatala, funkciója, mûködése, a Civil Tanács rész­vé­tel helyi fejlesztési programok végrehajtásában (pld.: a Leader-ben, EU-s programokra benyújtott pályázatok elôkészítésében és végrehajtásában)

17

3. sz. melléklet: választások Sárvíz Kistérség településein –1998-2006 Önkormányzati választások – részvételi adatok település

1998

2002

2006

Választásra jogosult7

Részv. %-ban

Választásra jogosult

Részv. %-ban

Választásra jogosult

Részv. %-ban

Aba

3.191

34,13

3.360

32,32

3.492

32,76

Csôsz

787

65,27

785

53,63

795

56,23

Káloz

1.945

49,41

1.954

59,11

1.978

38,47

Sárkeresztúr

1.590

43,52

1.673

42,62

1.790

27,88

Sárosd

2.534

30,14

2.658

44,49

2.665

38,72

Sárszentágota

1.048

58,02

1.059

66,67

1.108

59,66

Seregélyes

3.437

45,21

3.562

49,36

3.692

49,15

Soponya

1.478

45,27

1.526

48,36

1.547

56,63

Tác

1.129

51,55

1.201

54,37

1.303

48,93

8

Polgármester-választás (a „gyôztesek”)

18

1998

2002

2006

Aba

Kossa Lajos

Kossa Lajos

Kossa Lajos

Csôsz

Varga Jánosné

Szalai János

Szalai János

Káloz

Weisengruber Imre

Weisengruber Imre

Weisengruber Imre

Sárkeresztúr

Virág Miklós

Virág Miklós

Virág Miklós

Sárosd

Kiss Tivadar

Kiss Tivadar

Lehotainé Kovács Klára

Sárszentágota

Baranyák István

Baranyák István

Baranyák István

Seregélyes

Paudits Béla

Paudits Béla

Paudits Béla

Soponya

Ulcz Gyula

Hollósi László

Hollósi László

Tác

Horváth István

Horváth István

Horváth István

Országgyûlés képviselô választás – a települések ogy. képviselôi (részvételi adatok %-ban, második forduló, választókerületenként) Vál. ker.

1998 (részvétel)

2002 (részvétel)

Aba

Fejér m. 06

Szabados Tamás (MSZP)

45,27

Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF)

Csôsz

Fejér m. 02

Gyuricza Béla (Fidesz)

56,61

Káloz

Fejér m. 06

Szabados Tamás (MSZP)

45,27

Sárkeresztúr

Fejér m. 06

Szabados Tamás (MSZP)

Sárosd

Fejér m. 06

Szabados Tamás (MSZP)

Sárszentágota

Fejér m. 06

Seregélyes

Fejér m. 02

Soponya Tác

2006 (részvétel) 69,20

Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF)

56,39

dr. Gógl Árpád (Fidesz)

74,15

dr. Gógl Árpád (Fidesz)

64,27

Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF)

69,20

Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF)

56,39

45,27

Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF)

69,20

Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF)

56,39

45,27

Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF)

69,20

Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF)

56,39

Szabados Tamás (MSZP)

45,27

Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF)

69,20

Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF)

56,39

Gyuricza Béla (Fidesz)

56,61

dr. Gógl Árpád (Fidesz)

74,15

dr. Gógl Árpád (Fidesz)

64,27

Fejér m. 02

Gyuricza Béla (Fidesz)

56,61

dr. Gógl Árpád (Fidesz)

74,15

dr. Gógl Árpád (Fidesz)

64,27

Fejér m. 02

Gyuricza Béla (Fidesz)

56,61

dr. Gógl Árpád (Fidesz)

74,15

dr. Gógl Árpád (Fidesz)

64,27

7 Választási névjegyzékben szereplôk száma – adatok: www.valasztas.hu 8 Részvétel %-os aránya

4. sz. melléklet: Civil szervezetek Sárvíz Kistérségben Szervezet neve

Alakult Székhely település

Székhely cím Székhely ir.sz.

Képviselô

Soponyai Óvodásokért Alapítvány

2007

Soponya

Petôfi u. 131.

8123

Balogh Ildikó

Soponya Református Templomáért Alapítvány

1993

Soponya

Petôfi u. 28.

8123

Sajtos József

Soponyáért Alapítvány

1991

Soponya

Petôfi u. 158.

8123

Sajtos József

Soponya

Damjanich u. 23.

8123

Csörgô István

Soponya és Környéke Horgászegyesület Soponyai Sport Egyesület

1991

Soponya

József A. u. 19.

8123

Kovács János

Soponya Nagyközségi Polgárôr Egyesület

2006

Soponya

Petôfi u. 32.

8123

Csóka György

Széchenyi István Alapítvány

1991

Seregélyes

Széchenyi u. 5.

8111

Dombóvári István

Együtt a Gyermekekért Alapítvány

2001

Seregélyes

Fô u. 177.

8111

Poszlosné Pribék Tünde

Seregélyesi Sakk Egyesület

2001

Seregélyes

Fô u. 201.

8111

Lippai György

Seregélyesi Polgárôrség

2003

Seregélyes

Széchenyi u. 5.

8111

Penzer József

Sárkeresztúri Vihar Közhasznú 2007 Lovas Egyesület

Sárkeresztúr

Szent István u. 1.

8125

Kovács Zoltán

Sárszentágotai Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány

2004

Sárszentágota

Erkel Ferenc u. 14-16.

8126

Gerse Ferenc

A Kálozi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány

1997

Káloz

Szent István tér 9.

8124

Vörös György

Kálozi Borbarátok Egyesülete

2001

Káloz

Öreghegy Hegyôrház

8124

Nagy Gyula

Sárosdi Önkéntes Tûzoltó Egyesület

1989

Sárosd

Fô u. 2.

8124

Bozsoki József

Sárosdi Ifjúságért Alapítvány

1991

Sárosd

Fô u. 2.

2433

Sárdy Gyula

Táci Horgász Egyesület

2002

Tác

Ady Endre u. 8/a.

8121

Kontra Lajos

Csôszi Történelmi Haditorna Egyesület

2003

Csôsz

Móricz Zs. tér 1.

8122

Balázs Miklós

Soponyai Hegyközségi Egyesület

1989

Soponya

Petôfi út 76.

8123

Dr. Ulcz Gyula

Sárvíz Térségfejlesztô Egyesület

1993

Aba

Béke tér 1.

8127

Fejes István

Vitalitas Egyesület

1990

Aba

Petôfi u. 106.

8127

Csapó Gábor

Sárszentágotáért Egyesület

2001

Sárszentágota

Erkel Ferenc u. 12.

8126

Láposiné Tóth Éva

19

Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt