ISKOLA A HATÁRON A regény első nagyfejezetének címe: Az elbeszélés nehézségei. Miért lehet nehéz az elbeszélő dolga, miben állnak a regény szerint az elbeszélés nehézségei? Az alábbi kettéosztott napló bal felén olyan idézeteket találsz, amelyekben az elbeszélés nehézségéről van szó. Húzd alá az idézetekben azokat a kulcsszavakat, amelyekből kiderül, hogy miért nehéz elbeszélni a történetet! A jobb oldalra jegyezd fel az idézetekhez fűzött reflexióidat, értelmezéseidet! (Fogalmazd meg saját szavaiddal, hogy miben áll az elbeszélés nehézsége az idézet szerint!) részlet reflexió „Mindig bízott is benne, anélkül hogy sokat gondolkozott volna fölötte, hogy valamilyen különb és rejtelmesebb megértés köti össze az egyik embert a másikkal, mint a szavak és a cselekedetek. Milyen keveset tudnak ezek közölni. Igent vagy nemet, feketét vagy fehéret, nevetést vagy sírást. És mindig hamisítanak, hazudnak. Mégis tudomásul kell vennie, hogy ezekre van hagyatva. A világ nem ért másból, mint a hangos, elnagyolt, durva jelekből. A látszatokból.” „Nem, nem, hiába. Akivel ezt meg akarnám értetni, annak végig kellene élnie velünk együtt tízéves korunktól fogva az egész katonaiskolai életünket. S ez még az iménti nyelvészeti kitérésnél is hosszadalmasabb vállalkozás volna.” „Szókincsünk, a nemi élet és az emésztés köréből vett féltucatnyi trágárság mindegyike rugalmasan tudta pótolni a legkülönbözőbb igéket, főneveket, mellékneveket, határozószavakat, s ilyen módon százával és ezrével szorította ki a használatból anyanyelvünk megfelelő kifejezéseit. Ezenfelül azonban még azzal is megkülönböztettük magunkat, azaz megkülön böztettek bennünket a pongyola és laza civil világtól, hogy itt lehetőleg más neve volt sokszor a legközönségesebb tárgyaknak is, mesterkélt és félrevezető neve. Nemegyszermegtörtént, hogy odahaza szabadságon a szüleink nem értették a beszédünket, és kénytelenek voltunk a kérdésünket vagy feleletünket visszafordítani a polgári nyelvre, ahogy Medve Gábor is visszafordította a kéziratában. Mikor olvasni kezdtem, eleinte megütődtem ezen.” „Elmondtam időrendbe szedve három nap mozzanatait, szombat délutántól, amikor Szabó Gerzsonnak adtam a sárga papíromat, és Medve felelősségre vont érte, hétfő délelőttig, amikor a rajzszögekkel bosszantottak, és Medvét nekilökték a vizeldének. Nem így telt el ez a három nap. Nem ilyen gyorsan; nem ilyen összefüggően; s egyáltalán, nem ez történt.”
A regény nagy részében Bébé E/1. személyben meséli el katonaiskolai emlékeit (és más eseményeket is). Mit gondolsz, mi jellemzi az E/1.-es elbeszélői helyzetet? Mire ad lehetőséget, és mi az, amit megnehezít? Hasonlítsd össze az E/1.-es beszédhelyzet (én-elbeszélés) sajátosságait az E/3.-assal (kívülálló elbeszélő)! E/3.-as (ő-) elbeszélés E/1.-es (én-) elbeszélés
A címek, alcímek lehetséges jelentései a regényben (1) A regény címe: Iskola a határon a) Értelmezd a regény címét az alábbi szemponttáblázat segítségével! Konkrét, szó szerinti értelemben Metaforikus, jelképes értelemben Minek a határán áll az iskola Mit tanulnak a diákok ebben az iskolában b) Keress egy olyan részletet a szövegből, ami arról a fontos és életre szóló tudásról szól, amelyet valamelyik főszereplő (Bébé, Medve vagy Szeredy) az iskolában tanult! Írd le az idézetedet vagy annak részletét a kettéosztott napló bal felére, a jobb felén pedig magyarázd meg, indokold, hogy miért tartod fontosnak! (2) Medve kéziratának mottója Medve kéziratának mottója így hangzik: „Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei.” A mottó idézet a Bibliából, Pál apostolnak a Rómabeliekhez írott leveléből (9.16.). A részlet és közvetlen előzménye Károli Gáspár fordításában így hangzik: „Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon a kin könyörülök, és kegyelmezek annak a kinek kegyelmezek. Annakokáért tehát nem azé a ki akarja, sem nem azé a ki fut, hanem a könyörülő Istené.” a) Hol jelenik meg a regényben a mottó (vagy annak részlete)? b) Milyen más biblikus utalások szerepelnek a regényben? c) Mi lehet a jelentősége a Bibliára való utalásoknak? Hogyan értelmezhető a Bibliával való intertextuális viszony a szöveg egésze szempontjából? (3) Sár és hó a) Készíts asszociációs térképet (pókhálóábrát) a sárról és a hóról! b) Emeld ki az ábrádon valamiképp azokat a képzeteket, amelyeket a regény szövege is aktivizál, megerősít! c) Mik azok a jelentések, amelyek az Iskola a határon-ban (a fentieken kívül) a sárhoz, illetve a hóhoz tapadnak? sár
hó
d) Olvasd el újra a szövegből azt a részletet, amikor leesik az első hó! (Második rész, 20. fejezet vége – 21. fejezet.) Készíts egy gyors listát, hogy milyen konkrét események kapcsolódnak itt a hóhoz! e) Mi lehet a hó metaforikus jelentése? f) Értelmezd a fejezetcímet a regény egészével és a mottóval összefüggésben! A regény időviszonyai
(1) Az elbeszélés ideje és az elbeszélt idő a) Az alábbi 2 egyenes segítségével vázold fel az elbeszélt események idejének – és az elbeszélés időrendjének – viszonyát! (Kösd össze az egyeneseken a megfelelő helyeket!) 1923
1958
1. oldal
utolsó oldal b) Az ábra alapján mi mondható el az – elbeszélt események sorrendjéről: – az elbeszélés üteméről (hány oldalban beszél el mennyi időnek megfelelő eseményt): c) Melyik az az időszak, amit a legrészletesebben tárgyal a regény? Vajon miért? d) Mi lehet a szerepe a „keretnek”? Miért pont ezzel kezdődik a regény?
(2) Történelmi idő Az alábbiakban olyan idézetek következnek, amelyek a történeti idő jelenlétére utalnak a szövegben. Olvasd el fi gyelmesen a szövegrészeket, és kettéosztott napló formájában írd reflexióidat a jobb oldalra! részlet reflexió „A mohácsi csata négyszázadik évfordulója közeledett éppen. Fura dolognak látszik talán, vereséget megünnepelni, de hát aki a győzelmét ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán világbirodalom, már nem volt meg. A tatároknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára, a szívós Habsburg-császárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vesztett nagy csatáinkat, melyeket túléltünk. Talán azt is megszoktuk, hogy a vereséget izgalmasabb, sűrűbb anyagból való és fontosabb dolognak tartsuk a győzelemnél – mindenesetre igazibb tulajdonunknak.” „A városkának volt egy kis erős vára, amely hat évvel a mohácsi vereség után feltartóztatta és visszaverte a törököt. Kétezren védték a képtelen túlerővel szemben egy teljes nyári hónapon át, esztelen bátorsággal és okos tárgyalásokkal, mert akkor már tudták, hogy kivel van dolguk. Tizennyolc heves rohamot állt ki a vár és a védők: városlakók, polgárok, parasztok, katonák; akkor az ostromló kimerült, feladta, elvonult örökre. Fura dolognak látszik a nyugati határ szélén védeni egy kis várat a belülről jövő töröktől, amikor az ország már elveszett, s az ellenség itt már éppen kifelé menne. Nem is lett volna értelme, ha a védők nem tudják, hogy
a hazájukon kívül még egy sokkal kisebb és egy sokkal nagyobb hazájuk is van; s ezt mind a kettőt megvédték: a városukat, ahol születtek, és a világrészüket, ahol senki sem borotválta a koponyáját.” „Szeredy az uszodában 1957-ben” „Egyszóval, jóllehet töprengve, de a szabadságtól enyhén mámorosan mentem lefelé a lépcsőn Szeredy nyomában. Például attól a szabadságtól voltam mélységesen, szinte ittasan elégedett, hogy a két lépcső közül azt választhattuk, amelyik jólesett. (…) Ehhez nem elég annyi, hogy ne tartsanak számon, és ne tartsanak semmilyen módon rabságban, hanem még a lelkünk legtitkosabb szerkezetét is meg kell őrizni hozzá sértetlenül.” „Kémnők Nagyváradon 1944-ben” „az ember nem árulja el a hazáját, még ha rohadt is a hazája”
(3) Személyes idő – az emlékezés ideje a) Hogyan élik meg az idő múlását a diákok a katonaiskolában? Vajon miért? b) Hogyan értelmezik az idő múlását a visszatekintő elbeszélők? Keress egy olyan idézetet a szövegből, ami erről szól! c) Saját tapasztalatod szerint mi a viszony a megélt idő (amire visszaemlékszel) és az órával mért idő között? Hogyan függ ez attól, hogy milyen időszakra emlékszel vissza? (4) Emlékezet és narráció a) Olvasd el az alábbi idézeteket! „M. távoli, magányos lovasokra gondolt, a trieszti öbölre, egy régi-régi, talán három vagy négy évvel ezelőtti karácsony éjszakára.” (I. 2.) „Medve azt írja, hogy valamin éppen gondolkozott, de ez a sok vezényszó-pattogtatás kiverte a fejéből, pedig fontos dolog volt, a trieszti öböllel kapcsolatban.” (I. 6.) „A trieszti öbölre gondolt. Illetve igyekezett végiggondolni egy fontosnak vélt dolgot, ami valami módon kapcsolatban volt a trieszti öböllel. Hogy milyen módon, az végül sosem derült ki;” (I. 7.) „Veronikáról, az ég alkonyati lilaságá ról, hosszú, unalmas délutánokról, a tavasz tavalyról már ismerős vad lágyságáról, a trieszti öbölről.” (III. 25.) A trieszti öböl (többek között) a fenti helyeken kerül szóba a regényben. Az első rész 2. és 6. fejezetében megemlítődik, a 7.-ben kerül hosszabb kifejtésre, hogy mi is az a trieszti öböl, majd pl. a harmadik rész 25. fejezetében ismét visszautal rá az elbeszélő (itt Medve). b) Mi lehet a magyarázata szerinted, hogy a legtöbb regénybeli eseményt hasonló szerkezetben ismeri meg az olvasó (vagyis: többször belekezd, előreszalad az elbeszélés, majd megtudjuk az előzményeket, akkor újra eljutunk az eseményhez, ekkor mondja el az elbeszélő magát az eseményt, aztán még többször előkerül, megemlítődik mint már ismert tudás)? c) Milyen hatása van ennek a szerkezetnek? A regény összetett műfajisága és a művészet regénybeli szerepe (1) Műfajok a) A regény értelmezői szerint a szövegben több műfaji kód is jelen van, a regény több műfaj mentén is olvasható. Ezek a műfajok: a fejlődésregény, a példázat és az önéletrajz. Gondold végig, hogy mi mindent vársz el egy szövegtől, hogyha az… fejlődésregény: példázat: önéletrajz:
b) Az alábbiakban idézeteket és állításokat találsz. Sorold be őket a táblázatba (elég a számukat beírni) aszerint, hogy melyik műfaji olvasatot erősítik! fejlődésregény
példázat
önéletrajz
1) Az Iskola a határon alcímei (és a szöveg több fejezete is) bibliai idézeteket tartalmaznak. 2) Ottlik Géza Budapesten született 1912-ben. 1923-tól 1926-ig a kőszegi katonai alreáliskola növendéke volt. 3) Ottlik Géza barátja, Örley István (szintén író) ugyancsak Kőszegre járt. 4) A szereplők az iskolában elsajátított tananyagon túl ön- és valóságismeretre tesznek szert. 5) A főszereplők a gyermekkor biztonságos, meghitt világából zuhannak ki: a katonaiskolába, ahol kezdetben elvesztik egész régi világukat és részben önmagukat is, hogy a nevelődés végén felnőtt személyiséggel lépjenek ki. 6) A bibliai idézet mottó jellegéből arra is következtethetünk, hogy az egész regény jelképes, példázatos jellegű. 7) A „nehéz tudás keserű ismerete” a szereplőkben belső szilárdságot, öntudatot, erkölcsi tartást, lelki nyugalmat alakít ki. 8) Ottlik a második világháború alatt légoltalmi szolgálatot teljesített, üldözötteket mentett (pl. Vas Istvánt). 9) „A katonaiskolai létformát a könyv az ember léthelyzetének belső lényegéből következő zűrzavarral rokonítja.” (Szegedy-Maszák Mihály) 10) „Itt nem volt összeesküvés. De ha lett volna, akkor sem volt ki ellen. Legfeljebb a világ belső szerkezete és emberi mivoltunk végső természete ellen.” (Iskola a határon) (2) Medve és Bébé útja Milyen szakaszokra osztható Bébé és Medve fejlődésének, nevelődésének folyamata? Mik a főbb események, amelyek ennek a folyamatnak az állomásai? Mi jellemzi az egyes szakaszokat? (3) Művészet a regényvilágban a) Milyen formákban, hogyan jelenik meg a művészet az Iskola a határon-ban? b) Mi lehet a művészet szerepe a hősök életében?
