A cigány népesség Magyarországon

ÁRA: 2996 FT

A cigány népesség Magyarországon

Kertesi – Kézdi

ISBN 963 03 6352-6

,!7IJ6D0-dgdfcf! socio–typo

KERTESI GÁBOR

KÉZDI GÁBOR

A cigány népesség Magyarországon

„Kétfajta olvasóra számítunk: a cigányság problémái iránt fogékony – roma és nem roma – emberekre, akik a cigányság társadalomföldrajzában megalapozott ismeretekre kívánnak szert tenni (kötetünk második része, az adattár elsõsorban nekik készült); illetve a társadalomstatisztikai eljárások részletei iránt érdeklõdõ olvasókra. Kötetünk elsõ része, a cigányvizsgálat mintavételi eljárásának dokumentációja elsõsorban az utóbbiak számára készült. Azért is járjuk végig velük együtt lépésrõl-lépésre egy konkrét társadalomstatisztikai probléma megoldását, hogy megnyerjük õket az empirikus társadalomkutatás racionális szemléletének. Szeretnénk bemutatni: a statisztikai adatokkal való munka nem önkényes bûvészkedés a számokkal, hanem a józan ésszel tökéletesen összeegyeztethetõ logikai és empirikus teszteljárások sorozata, melyben a rendelkezésünkre álló elkerülhetetlenül töredékes információkból próbálunk valamilyen érvényes új ismeretre következtetni. Szeretnénk, ha könyvünknek minél több roma olvasója lenne. Ha ezt sikerül elérnünk, elértük egyik legfontosabb célunkat is: a kötetben összegyûjtött ismeretekkel hozzájárultunk a hazai cigányság önismeretének gyarapításához.”

KERTESI GÁBOR – KÉZDI GÁBOR: A CIGÁNY NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON

KERTESI GÁBOR – KÉZDI GÁBOR

A CIGÁNY NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON dokumentáció és adattár

socio-typo Budapest, 1998

A kötet megjelenését az alábbi intézmények támogatták: Magyar Közgazdász Alapítvány Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Fõosztály Népjóléti Minisztérium (NYEDO Módszertani Osztály) Országos Tudományos Kutatási Alap Soros Alapítvány

© Kertesi Gábor és Kézdi Gábor, 1998. Minden jog fenntartva ISBN 963 03 6352-6

A borító és az illusztrációk fotóit Csongor Anna készítette, illetve a tulajdonában levõ Ajándék Album (Szabolcs Szatmármegyei Tanács VB Egészségügyi osztálya, Nyíregyháza, 1958. január 1.) képei. Néhány fotó eredete ismeretlen.

TARTALOM Bevezetõ ........................................................................................................................... 9 I. rész: Cigányvizsgálat, 1993 ........................................................................................ 13 1. fejezet: A cigányvizsgálat mintavételi eljárása .......................................................... 1.1 A mintavétel koncepciója ........................................................................................ 1.1.1 Ki a cigány? .......................................................................................................... 1.1.2 A mintavételi eljárásról röviden ........................................................................... 1.2 A mintavételi eljárásról részletesen ......................................................................... 1.2.1 Körzetszintû mintavétel ....................................................................................... 1.2.2 Háztartásszintû mintavétel ..................................................................................

15 15 15 18 20 21 43

2. fejezet: A minta megbízhatósága és torzulásai .......................................................... 2.1 A mintát torzító hatások számbavétele ................................................................... 2.1.1 A mintavétel algoritmusán nyugvó közvetlen népességbecslés ........................... 2.1.2 Az általános iskolások számának becslése ............................................................ 2.1.3 Az iskolastatisztikákra támaszkodó közvetett népességbecslés ........................... 2.2 A mintát torzító hatások mérése ............................................................................. 2.2.1 Körzetszintû mintavétel ....................................................................................... 2.2.2 Háztartásszintû mintavétel .................................................................................. 2.3 A minta ellenõrzése külsõ adatforrás alapján: az általános iskolások száma .......... 2.4 A minta ellenõrzése külsõ adatforrás alapján: iskolai végzettség adatok ................ 2.4.1 A modell ............................................................................................................... 2.4.2 A modell számításai .............................................................................................. 2.5 A mintakorrekciók hatása a minta belsõ összetételére ...........................................

47 48 50 54 54 55 57 62 74 77 78 80 87

3. fejezet: A cigány népesség lélekszáma Magyarországon .......................................... 3.1 A mintavétel algoritmusán alapuló közvetlen népességbecslés .............................. 3.2 Iskolastatisztikákon alapuló közvetett népességbecslés .......................................... 3.3 A népességbecslések eredményeinek összehasonlítása ...........................................

93 93 95 95

II. rész: Adattár, 1893–1992 .......................................................................................... 99 4. fejezet: Visszatekintõ adatokat megjelenítõ térképek ............................................. 4.1 Cigány népesség a történelmi Magyarországon, 1893 ......................................... 4.2 Cigány népesség Kelet-Közép Európában, 1930 ................................................. 4.3 Cigány népesség Magyarországon, 1941 .............................................................. 4.4 Cigánytelepek Magyarországon, 1964 .................................................................

103 105 111 115 119

5. fejezet: A cigány népesség területi eloszlása a mai Magyarországon, térképek ...... 5.1 Országos térképek ................................................................................................. 5.2 Megyénkénti térképek .......................................................................................... 5.3 Városi térképek .....................................................................................................

125 127 137 177

6. fejezet: A cigány népesség területi eloszlásának változásai, térképek ..................... 6.1 Országos térképek megyei bontásban .................................................................. 6.2 Országos térképek járási/városi bontásban ........................................................... 6.3 Idõben összehasonlító országos térképek járási/városi bontásban .......................

201 203 213 233

7. fejezet: Táblázatok .................................................................................................. 7.1 Járási és városi adatok, 1893 .................................................................................. 7.2 A cigányok által sûrûn lakott települések adatai, 1893 ......................................... 7.3 Járási és városi adatok, 1941 .................................................................................. 7.4 A cigánytelepi épületek száma településenként, 1964 .......................................... 7.5 Járási és városi cigány tanuló adatok, 1970-1992 ................................................. 7.6 A cigány népesség lélekszáma és aránya Magyarország településein, 1984–1992 ............................................................................................ 7.6.1 Budapest .......................................................................................................... 7.6.2 Baranya megye ................................................................................................ 7.6.3 Bács-Kiskun megye ......................................................................................... 7.6.4 Békés megye .................................................................................................... 7.6.5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ....................................................................... 7.6.6 Csongrád megye .............................................................................................. 7.6.7 Fejér megye ..................................................................................................... 7.6.8 Gyõr-Moson-Sopron megye........................................................................... 7.6.9 Hajdú-Bihar megye ......................................................................................... 7.6.10 Heves megye ................................................................................................. 7.6.11 Komárom-Esztergom megye ....................................................................... 7.6.12 Nógrád megye ............................................................................................... 7.6.13 Pest megye .................................................................................................... 7.6.14 Somogy megye .............................................................................................. 7.6.15 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye .................................................................... 7.6.16 Jász-Nagykun-Szolnok megye ...................................................................... 7.6.17 Tolna megye .................................................................................................. 7.6.18 Vas megye ...................................................................................................... 7.6.19 Veszprém megye ........................................................................................... 7.6.20 Zala megye ....................................................................................................

247 249 269 283 297 313 321 323 324 334 338 341 353 355 359 365 368 372 375 379 385 393 401 404 408 415 423

F1. Függelék: A mintavétel részletes dokumentációja ............................................... 431 F2. Függelék: Iskolastatisztika, országos idõsorok ..................................................... 453 F3. Függelék: Egyéb adatfelvételeken alapuló népességbecslések ............................. 455 Hivatkozások ................................................................................................................ Ábrák jegyzéke ............................................................................................................. Táblázatok jegyzéke ..................................................................................................... Térképek jegyzéke .......................................................................................................

461 462 463 466

Kemény Istvánnak

socio-typo n 1053 Budapest, Kálvin tér 5 n A kiadásért felel Kocsis Lilla n Felelõs szerkesztõ Kravjánszki Róbert n Olvasószerkesztõ Révi Judit n A borító Havas Bálint munkája n Tipográfia Franklin Gothic, Tótfalusi, URW Grotesk n A nyomdai munkákat az Oliton Kft végezte

BEVEZETŐ 1993 õszén, több mint húsz évvel az 1971. évi cigányvizsgálat után, ismét reprezentatív adatfelvétel készült hazánkban a cigány népesség helyzetérõl. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet kapjunk a rendszerváltás nyomán a cigányság gazdasági és társadalmi helyzetében végbement változásokról. Kutatásunk ennek megfelelõen kiterjedt a társadalmi rétegzõdés-vizsgálatok csaknem valamennyi klasszikus kérdésére: a demográfiai helyzet alakulására, az iskolázottságra, az egészségi állapotra, a munka és a megélhetés kérdésére, a gyermekek iskolai pályafutására, a lakáshelyzetre, a családok vagyoni-jövedelmi helyzetére, az anyanyelv, a nemzetiségi öntudat, a lakóhelyi szegregáció, a diszkrimináció és a politikai magatartás kérdésére. Egy ilyen átfogó igényû és reprezentativitásra törekvõ kutatás kiindulópontjában egy igen nehéz módszertani probléma áll: reprezentatív mintát kell vennünk egy olyan népességbõl, amelyre nézve címlisták nem állnak rendelkezésre, sõt amely népességnek még a statisztikai alaptulajdonságait és a számát sem ismerjük. Egy ilyen feladat megoldása csak úgy lehetséges, ha valamilyen elõzetes információ alapján kezelhetõ számú körzetre szûkítjük le a mintavétel feladatát, ezekben a körzetekben teljes körû összeírást hajtunk végre, s ily módon magunk állítjuk össze a mintavétel alapjául szolgáló címlistákat. Ez az eljárás természetesen számos buktatót rejt magában. A felmérés során összegyûjtött információk megbízhatósága alapvetõen azon múlik, milyen mértékben sikerül úrrá lennünk a mintavétel során felmerülõ nehézségeken, illetve milyen módon tudjuk utólag korrigálni a mintavétellel együtt járó torzításokat. Ez a kötet abból az igénybõl született meg, hogy a lehetõ legnagyobb részletességgel dokumentáljuk e munka lépéseit. Könyvünk elsõ része – az 1993/94. évi reprezentatív cigányvizsgálat dokumentációja – beszámol a mintavételi eljárás során alkalmazott algoritmus részleteirõl; szisztematikusan számba veszi és empirikusan megbecsüli a mintát torzító hatások mértékét; külsõ adatforrások alapján ellenõrzi a minta megbízhatóságát; végül javaslatot tesz a mintavételi hibák korrekciójára az aggregált népességbecslések formuláiban, és alternatív eljárások segítségével megbecsüli a magyarországi roma népesség lélekszámát a kilencvenes évek elején. E beszámoló közreadását több körülmény is indokolja. Egyrészt: mivel a mintavétel során nem standard eljárást követtünk, a mintavétel bemutatásakor nem eléged-

9

hettünk meg a standard eljárásokat szokásosan jellemzõ tömör statisztikákkal. Az ellenõrizhetõség miatt nem kerülhettük el a mintavételi algoritmus extenzív leírását. Ez az extenzív leírás azonban emellett – reményeink szerint – fontos módszertani tanulságokkal is szolgálhat mindazoknak, akik analóg mintavételi feladatok esetében hasonló megoldásokkal kísérleteznek. Másrészt: kulcskérdésnek tekintettük, hogy meggyõzzük az olvasót a cigányfelvétel mintájának helytálló voltáról és adatainak megbízhatóságáról. Ennek érdekében meglehetõs részletességgel beszámolunk a minta reprezentativitását torzító tényezõkrõl, e torzulások számszerû mértékérõl, illetve korrekcióiról. Harmadrészt: igyekszünk szakítani azzal a rossz hagyománnyal, amely a cigány népesség lélekszámának megállapítását dokumentálatlan – némely esetben egyenesen politikai érdekek által motivált – dilettáns (a szokásos eufemizmussal: „szakértõi”) becslésekre bízza. Ezek a becslések – éppenséggel dokumentálatlanságuk következtében – rendkívül tág tartományokban mozognak. S minthogy a bizonyítás fáradságos munkáját az általunk ismert becslések készítõi közül egyetlen egy sem vállalta magára, úgy gondoltuk, hiteles adatokkal csak úgy állhatunk elõ, ha eredményeinket a számítási módszer részletes bemutatásával együtt – ellenõrizhetõ formában – közöljük. Népességbecslésünk eredményeit településsoros bontásban, táblázatokban, illetve országos és megyei térképek révén is megjelenítjük. Az adatfelvétel elõkészítése során – részben a mintavételkor alkalmazott területi rétegzés szükségessége miatt, részben pedig azért, hogy vizsgálati eredményeink értékelésekor minél gazdagabb háttérinformációkkal rendelkezzünk – igen sok információt gyûjtöttünk össze a cigány népesség különbözõ csoportjainak területi eloszlásáról. A megfigyelések zöme az 1945 és 1993 közötti idõszakra esik, de a távolabbi múltból származó országos adatfelvételek részletes eredményeit is összegyûjtöttük. Sikerült összegyûjtenünk a magyarországi cigányság lélekszámáról részletesebb területi bontásban rendelkezésre álló adatok túlnyomó többségét. Kötetünk második része – az adattár – ezeket az információkat adja közre táblázatos formában és térképek segítségével megjelenítve. Az adattár egyfajta kézikönyv, s ilyen minõségében az elsõ a hazai cigánykutatások történetében. Egy kézikönyv, amelyben a téma iránt érdeklõdõ olvasó sok mindennek utána tud nézni, illetve olyan rendszeres információforrás, amely további kutatások forrása lehet. Hogy az olvasó dolgát megkönnyítsük, valamennyi közölt térképet és táblázatot részletes magyarázó jegyzetekkel láttuk el. Ezek a jegyzetek minden esetben tartalmazzák az adatok pontos forrását, az (esetleges) számítások módszerét, a fontosabb statisztikai mutatókat, illetve azon települések és területi egységek tételes listáját, ahol a roma népesség száma vagy részaránya meghaladott egy bizonyos mértéket. Kétfajta olvasóra számítunk: a cigányság problémái iránt fogékony – roma és nem roma – emberekre, akik a cigányság társadalomföldrajzában megalapozott ismeretekre kívánnak szert tenni (kötetünk második része, az adattár elsõsorban

10

nekik készült); illetve a társadalomstatisztikai eljárások részletei iránt érdeklõdõ olvasókra. Kötetünk elsõ része, a cigányvizsgálat mintavételi eljárásának dokumentációja elsõsorban az utóbbiak számára készült. Azért is járjuk végig velük együtt lépésrõl-lépésre egy konkrét társadalomstatisztikai probléma megoldását, hogy megnyerjük õket az empirikus társadalomkutatás racionális szemléletének. Szeretnénk bemutatni: a statisztikai adatokkal való munka nem önkényes bûvészkedés a számokkal, hanem a józan ésszel tökéletesen összeegyeztethetõ logikai és empirikus teszteljárások sorozata, melyben a rendelkezésünkre álló elkerülhetetlenül töredékes információkból próbálunk valamilyen releváns új ismeretre következtetni. Szeretnénk, ha könyvünknek minél több roma olvasója lenne. Ha ezt sikerül elérnünk, elértük egyik legfontosabb célunkat is: a kötetben összegyûjtött ismeretekkel hozzájárultunk a hazai cigányság önismeretének gyarapításához. A kötet közvetlen elõzményét jelentõ 1993/94. évi reprezentatív cigányvizsgálatról a következõket kell elmondanunk. A kutatást Kemény István, Havas Gábor és jelen kötet szerzõi közül Kertesi Gábor vezette. A munkacsoportot Kemény István – az 1971. évi vizsgálat vezetõje – fogta össze. A kutatás egészének koncepciója az õ nevéhez fûzõdik; a kérdõív zömében Havas Gábor, a mintavétel terve Havas Gábor és Kemény István, a mintavétel gyakorlati megvalósítása pedig jelen kötet szerzõinek a munkája volt. Az adatfelvétel egészének megszervezését és lebonyolítását a Szonda-Ipsos Közvéleménykutató Intézet végezte el. A vizsgálat tartalmi eredményeit bemutató írásokból az alábbiakra hívjuk föl az olvasó figyelmét: Havas–Kemény [1995], Kemény [1996, 1997], Kemény–Havas [1996], Kertesi [1995, 1996b]. Kertesi [1996a] írása a KSH 1993. évi nemzetiségi felvételének eredményeivel veti össze az 1993/94. évi reprezentatív cigányfelvétel eredményeit. A cigányvizsgálat munkálatainak megszervezésében és lebonyolításában igen sok kollégánk vett részt, illetve igen sok kollégánk segítette a munkánkat tanáccsal és információkkal. A budapesti összeírás és kérdezés elsõrangú megszervezéséért Lengyel Gabriellának és szociális munkásokból álló munkacsoportjának tartozunk köszönettel, a miskolci összeírást és kérdezést a nemrégiben tragikus körülmények között elhunyt Tóth Pál szociológus kollégánk szervezte meg, a többi városban és községben folyó munkát pedig a Szonda-Ipsos munkatársai (mindenekelõtt Iván Éva és Mácsai Tamás) fogták össze. Kutatásunk napi szervezési munkáit Lafferthon Judit végezte el. A mintavételhez szükséges adatokhoz Ladányi János (budapesti és miskolci minta) és Kravjánszki Róbert (1989/90. évi iskolastatisztikák) révén jutottunk hozzá. A budapesti mintavételi körzetek térképeit a rendelkezésükre álló digitalizált Budapest térkép alapján Csanádi Gábor és Csizmady Adrien készítették el, a miskolci térképeket Pankucsi Márta segítségével Tóth Pál állította elõ. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani valamennyiõjüknek munkájukért és segítségükért.

11

Az adattárban szereplõ adatokhoz szintén számos kollégánk segítsége révén jutottunk hozzá. Köszönetet mondunk Kozák Istvánnénak, aki rendelkezésünkre bocsátotta a hetvenes és nyolcvanas években készült valamennyi CIKOBI-jelentés anyagát, az 1964. évi telepfelmérés eredeti térképének fotómásolatát, valamint az 1961. évi mûvelõdési minisztériumi adatfelvétel anyagát. Az 1964. évi telepfelmérés térképének reprodukálásához számos esetben Berey Katalin listái adták meg a kulcsot. Köszönettel tartozunk Kocsis Károlynak és Kovács Zoltánnak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az 1984–87. évi CIKOBI-felvételek alapján megrajzolt térképüket reprodukáljuk kötetünkben. A Közép-Európa Atlaszban szereplõ 1930. évi térkép digitalizált változatát Klinghammer István bocsátotta rendelkezésünkre. Az 1893. évi felvétel adataihoz való hozzáférésünket Hoóz István könnyítette meg azzal, hogy a rendelkezésünkre bocsátott egy példányt a szóban forgó felvételt tartalmazó reprint kötetbõl. A Mûvelõdési Minisztérium iskolasoros adataihoz Kravjánszki Róbert (1980/81., 1985/86., 1989/90. tanév), illetve Könyvesi Tibor (1992/93. tanév) révén jutottunk. Az 1990. évi népszámlálás cigány nemzetiségû/anyanyelvû/beszélt nyelvû népességének egyéni adataihoz Vukovich Györgynek, a KSH korábbi elnökének jóvoltából tettünk szert. A népszámlálási adatok leválogatásában Szirmai Péterné volt segítségünkre. Pálházy László segítségével számítottuk át a történelmi Magyarország járási szintû adatait a mai Magyarország területére. A kötetben közölt térképeket Gémesi Gyuláné, Híves Tamás és Szoldán Károly szerkesztette. Statisztikai kérdésekben Ay János, Éltetõ Ödön, Hunyadi László és Kõrösi Gábor tanácsait kértük ki. A felhasznált adatbázisok megtisztításának fáradságos munkáját Ábrahám Árpád, Ferenczi Barnabás, Lõrincz Szabolcs, Macskási Zsolt és a nemrégiben fiatalon elhunyt Juhász Éva végezte el.

*** Kötetünket Kemény Istvánnak ajánljuk, aki nélkül ma Magyarországon nem lennének megalapozott ismeretek a cigányság helyzetérõl. Társadalomkutatók generációi számára jelent példát a szegények és elesettek ügye iránti elkötelezettsége és realista tudományszemlélete, amely mindig csak a dolgot magát nézi, és nem hagyja magát befolyásolni múló kordivatoktól. Mi is ezen a nyomon szeretnénk járni. Budapest, 1997. szeptember

Kertesi Gábor – Kézdi Gábor

12

I. RÉSZ CIGÁNYVIZSGÁLAT 1993

13

14

1. FEJEZET A CIGÁNYVIZSGÁLAT MINTAVÉTELI ELJÁRÁSA

1.1 a mintavétel koncepciója1 Kutatásunk megfigyelési egysége a háztartás, pontosabban az egy fedél alatt lakók közössége volt. Egylakásos ház esetén ez a ház lakóit, többlakásos épület esetén az egy lakásban élõk közösségét jelentette. A felvétel az így definiált cigány háztartások két százalékos, országosan reprezentatív mintáján kívánta megvizsgálni a magyarországi cigány népesség társadalmi helyzetét. A mintavételi eljárás során a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy a cigány népesség egészérõl nem áll rendelkezésre megbízható, kutatási célokra alkalmas, teljes körû összeírás. Ennek hiányában a hagyományos mintavételi eljárástól eltérõ utat kellett követnünk. A probléma hátterében az áll, hogy nehéz eldönteni, hogy kit tekintsünk cigánynak; hogy kiket és milyen kritériumok alapján soroljunk a magyarországi népességnek e részébe, amelyre a kutatás vonatkozik, és amelybõl mintát veszünk.

1.1.1 ki a cigány? A felvétel során az 1971. évi vizsgálathoz hasonlóan azokat a családokat tekintettük cigánynak, akiket a nem cigány környezet annak tartott. Ezzel tulajdonképpen azt a kutatási célt tûztük magunk elé, hogy megvizsgáljuk a környezetük által cigánynak tartott emberek társadalmi helyzetét abban a – mindannyiunk által jól ismert – társadalmi közegben, amelyben a magukat nem cigánynak tekintõ, többségi társadalom tagjai határozottan és világosan megkülönböztetik magukat azoktól az emberektõl, akiket cigánynak tekintenek. Egy ilyen kutatási cél megválasztását jó okok indokolják, hiszen ez a vélekedés erõteljesen befolyásolja az érintett – cigány és nem cigány – emberek közötti társadalmi érintkezést. Különösen releváns szempont ez azokban az élethelyzetekben, ahol olyan emberek körében fogalmazódik meg ez a különbségtevés, akik mindennapi életük során többé-kevésbé rendszeresen kapcsolatban állnak egymással. Ebben a kontextusban van ugyanis társadalmi értelemben tétje a dolognak. Itt keletkeznek azok a súlyos társadalmi problémák (az idegen-

1 E koncepciót Havas Gábor és Kemény István [1992] dolgozta ki. A koncepció ismertetésekor alapvetõen az õ írásukra támaszkodunk. A mintavételi eljárás részleteinek a kidolgozása és maga a mintavétel jelen kötet szerzõinek a munkája volt.

15

kedés, elõítélet, elutasítás, diszkrimináció, szegregáció, a csoportközi konfliktus, az erõszak), amelyek – legalábbis a szociológiai kutatások oldaláról – indokolttá teszik a cigányság etnikai csoportként való vizsgálatát. A környezet vélekedése a cigánynak tekintett emberek számára nem semleges magánvélekedés, hanem a szó klasszikus értelmében vett társadalmi tény: olyan – többnyire állandósult cselekvésmódok forrása, amelyek képesek kényszerítõ módon hatni az érintett egyénekre. Ebbõl a szemléletbõl nem következik az, hogy a cigányságot – amennyiben így definiáljuk – homogén sokaságnak kellene tekintenünk. Ugyanakkor az, hogy a kutató nem azonosul a tipikus környezet differenciálatlan vélekedésével, nem jelentheti azt sem, hogy e differenciálatlan vélekedés következményeként keletkezõ társadalmi határvonalat ne kellene társadalmi tényként komolyan vennie. A továbbiakban – amikor kutatásunk kontextusában cigányokról beszélünk – mindig a fenti kutatási célnak és definíciónak megfelelõ értelemben beszélünk róluk. Az elõzõekben vázolt megismerési cél hozzásegít ahhoz is, hogy közelebb jussunk egy kutatási célra alkalmas definícióhoz és mérési eljáráshoz. Eszerint az általunk választott megismerési célhoz tartozó cigány népesség lehatárolásához azon emberek ítélete nyújt támpontot, akik mindennapi életük során rendszeresen érintkezésben állnak, egy közösségben élnek cigány (általuk cigánynak tekintett) 2 emberekkel. E definíció három fontos elemére szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét: 1. olyan emberek ítéletét vesszük alapul, akik mindennapi életük során valamilyen kapcsolatban – interakcióban – állnak cigány emberekkel; 2. mivel egymással kapcsolatban álló emberek egymásról alkotott vélekedésérõl van szó, e vélekedéseknek a mindennapi érintkezés során tétje van (e vélekedések beépülnek a mindennapi viselkedésbe); 3. a helyi közösségeken belül a többségi 3 csoport tagjainak vélekedései mögött meghúzódó elhatárolódási szándékok a szóban forgó csoport tagjai közti kommunikáció révén terjednek és nyernek további megerõsítést („mi” és „õk”), s ily módon válnak a többségi társadalomban valamiféle közvélekedéssé. Miképpen lehet – egy földrajzilag jól lehatárolt terepen – a „helyi közösség vélekedései” alapján megbízható képet kapni a cigány és nem cigány népesség közti határvonalról? Kétfajta megoldást fogunk vázolni: egy elvileg helyes, ámde – etikai, jogi és költségjellegû megfontolások miatt – kivitelezhetetlen mérési eljárást, és egy megvalósítható, ám az elvileg helyes mérési eljárástól némileg elté4 rõ, közelítõ megoldást. Az „ideális” (ámde megvalósíthatatlan) mérési eljárás szabályainak rögzítése mindössze azt a célt szolgálja, hogy nagyjából fogalmat alkothassunk arról, hogy a megvalósíthatóság érdekében milyen irányban és mértékben térünk el az elvileg helyes mérési eredményektõl.

2 „Ez a meghatározás bizonyosan nem zárja ki azokat, akik öntudatosan vállalják cigányságukat, de azokat sem, akik erõteljesen megindultak az asszimiláció útján, mert tapasztalataink szerint a nem cigány környezet a sikeresen asszimilálódókról is még nagyon sokáig számon tartja cigány származásukat. Az így meghatározott cigány népességbõl legfeljebb a nyomtalanul asszimilálódottak maradnak ki, de [kutatási céljainkkal összhangban] õket nem is lenne helyes a kutatás alanyainak tekinteni.” (Havas–Kemény [1992]) 3 Az a csoport, amelyet a helyi közösség nem tekint cigánynak. 4 A szóban forgó mérési eljárást csak valamilyen teljesen egyoldalú méréstechnikai értelemben tekintjük ideálisnak. Ha egyébként nem szólnának ellene jogi vagy költségjellegû megfontolások, etikai indokok alapján akkor is elvetendõnek tartanánk.

16

Az „ideális” mérési eljárás a következõ volna. Tegyük föl, hogy egy, a mintavételi eljárás szempontjából kezelhetõ méretû, földrajzilag jól körülhatárolható terepen – mintavételi körzetben – ezer háztartás van. Azt kell megmérnünk, hogy a szóban forgó közösség tagjai kiket tekintenek cigánynak. Tegyük föl továbbá, hogy az ezer háztartásban nagyjából kétezer felnõtt ember él, és csak az õ vélekedéseiket tekintjük mérvadónak. Az a kérdés, amit ebben az „ideális” esetben föltennének nekik az összeírók, így hangoznék: „Ne5 vezze meg az adott körzeten belül lakó családok közül azokat, amelyeket valamilyen szinten személyesen is ismer, és saját megítélése alapján cigány családoknak tart.” Megkérdezett személyenként átlagosan 50–100 személyes ismeretséget számolva, ez körülbelül 100– 6 200 ezer minõsítést jelentene körzetenként. A Szociológiai Intézet cigányfelvételének adatait alapul véve, ahol mintegy 300 mintakörzetben folytak az összeírások, a szóban forgó eljárás több százezer ember megkérdezését igényelné. Ez az út nyilván nem járható. Képzeljünk most el egy másik mérési eljárást. Ahelyett, hogy nagy számú ember viszonylag korlátozott ismeretségi körén belül érdeklõdve tájékozódnánk egy adott közösségben uralkodó vélekedésekrõl, legyen támpontunk az a viszonylag kis számú információforrás, amely az adott helyi közösség egy-egy részérõl teljes vagy csaknem teljes áttekintéssel rendelkezik. Ezek az információforrások nyilván nem lehetnek mások, mint az adott helyi közösségben mûködõ intézmények (közigazgatási, oktatási, egészségügyi intézmények, civil szervezetek stb.), amelyek illetékességi körükön belül igen sok emberrel állnak kapcsolatban. Az intézmények ugyanis – természetükbõl adódóan – nem mások, mint egy adott közösségen belüli társadalmi kapcsolatok fókuszai. Ez az eljárás eleget tesz a kutatási céljainkkal összhangban megfogalmazott definíciós követelményeknek, s így megfelelõen helyettesítheti az elõzõekben vázolt ideális mérési eljárást. Ugyanis: 1. az intézmények munkatársai a tipikus magánszemélyekhez képest nyilvánvalóan sokkal több emberrel állnak kapcsolatban, vagyis nagy számú magánember vélekedéseit helyettesítik; 2. az ügyfelekkel többnyire nem alkalmi, hanem rendszeres kapcsolatban állnak; 3. hogy cigánynak tartanak-e valakit, annak valódi tétje van (ügyfeleikrõl alkotott vélekedéseik viselkedésük részévé válik); 4. abban pedig, hogy kiket tartanak cigánynak, általában osztják a többségi társadalom átlagos tagjainak ítéleteit. Hogy végül is a szóban forgó mérési technika az ideális mérési eljárás mennyire jó helyettesítõjének bizonyul, az azon múlik, milyen mértékben sikerül az információforrásként fölhasznált intézmények (lásd a 44. oldalon levõ 10. táblázatot.) révén az adott lakóhelyi közösség népességét lefedni. Erre az empirikus kérdésre kötetünk 2. fejezetében részletesen kitérünk.

5 Bizonyos torzítást jelenthet az, ha egy kérdezett személy ismeretségi köréhez tartozó cigány (általa cigánynak tekintett) család nem az adott mintavételi körzet határain belül él, s emiatt kimarad a mintavételi keretbõl. Ez a körülmény azonban csak akkor torzítaná el statisztikailag az „ideális” mérési eljárásunkat, ha költségjellegû megfontolások miatt nem lehetne elegendõ számú – véletlenszerûen kiválasztott, területileg, illetve településtípus és -méret szerint megfelelõen rétegzett – mintavételi körzetrõl gondoskodni. Ellenkezõ esetben azonban ezt a torzítást ellensúlyozzák azok a vélekedések, amelyek az elõbbiek miatt figyelmen kívül hagyott (vagy azokhoz statisztikailag hasonló) cigány családok közvetlen környezetében élõ megkérdezettektõl származnak. 6 Itt természetesen felmerülhetne az a probléma is, hogy egy – többek által ismert – család egymásnak ellentmondó minõsítést kap. Ennek a lehetséges eseménynek a megítélése az elvileg tökéletes mérési eljárás szempontjából legalább kétféleképpen lehetséges. 1. Ha a teljes eseményteret – vagyis az ismertségek teljes halmazát és a minõsítések eloszlását – ismernénk, akkor az eloszlásfüggvény ismeretében megszabhatnánk értelmesnek tûnõ empirikus határértékeket (pl. a családot ismerõ személyek legalább x százaléka tekintette cigánynak az adott családot). 2. De érvelhetünk más módon is: ha ugyanis legalább egy esetben minõsítettek egy családot cigánynak, akkor biztosan van legalább egy olyan személy, aki ilyen jellegû vélekedése folytán másként fog viselkedni a szóban forgó családdal, mint ha nem tartaná õket annak. Ez a körülmény pedig önmagában elegendõ ahhoz, hogy a vizsgált probléma szempontjából cigánynak tekintsük õket. (A mintavételi körzetek kis mérete, illetve a kis közösségekre jellemzõ kommunikáció gyakorisága miatt nem tartjuk valószínûnek, hogy jelentõsebb arányt képviselnének az ilyen, problémánk szempontjából esetleg kétesnek számító vélekedések.)

17

1.1.2 a mintavételi eljárásról röviden Minthogy nem állt rendelkezésünkre teljes körû országos címlista, csakis többlépcsõs mintavételben gondolkodhattunk. Elsõ lépésben mintát kellett vennünk az ország településeibõl, illetve a nagyobb települések – városok – esetén jól körülhatárolt kisebb körzetekbõl. Majd a területi egységekbõl készült mintán belül teljes körûen – legalábbis szándékaink szerint teljes körûen – összeírtuk az adott körzetben élõ roma háztartásokat. Végül az így összeírt háztartásokból véletlen mintát választottunk. Mivel elõzetes információink szerint 7 a cigány népesség területileg igen egyenetlenül oszlik el az országban, ezért az egyszerû véletlen vagy a teljes népességgel arányos körzetszintû mintavétel megoldását el kellett vetnünk, minthogy az túlságosan nagy költséggel és fölöslegesen sok munkával járt volna. A körzeteken belüli összeírás során ugyanis igen sok olyan körzetet találtunk volna, amelyben egyáltalán nincsenek cigány háztartások, vagy számuk túlságosan kevés. E két eljárás bármelyikét követve, túlságosan sok körzetet kellett volna feltérképeznünk ahhoz, hogy megfelelõ számú háztartást találjunk; s ennek nagyok lettek volna a költségei. A körzeteket ezért elõbb (lehetõségeinkhez mérten) megbízható elõzetes adatok, külsõ források felhasználásával a cigány háztartások várható száma alapján rétegekbe soroltuk. Ezeken a rétegeken belül választottuk ki azután az elsõ lépcsõ mintájába bekerülõ körzeteket, majd a kiválasztott körzetekben végeztük el a címek összeírását. Az így összeállított listákat kizárólag a mintavétel céljára használtuk, ezt követõen pedig megsemmisítettük. Magát a mintavételt a címek ismerete nélkül, egyszerû sorszámok kiválasztásával végeztük. A mintába bekerült háztartások címeit csak kérdezõbiztosaink, illetve az ellenõrzésért felelõs instruktoraink ismerték, és azt is csak õk tudták, hogy az általunk kiválasztott sorszámoknak mely címek felelnek meg. A kérdõívekre sem a háztartásokban élõ személyek nevei, sem pedig a lakcímek nem kerültek föl. A területi, illetve körzetszintû rétegzés során településtípusonként különbözõ információkat vettünk igénybe. Más-más ismeretre támaszkodtunk Budapest, Miskolc, a többi megyeszékhely és az egyéb városok, illetve a községek esetében. Budapest, Miskolc és az összes többi megyeszékhely automatikusan belekerült a mintába, a nem megyeszékhely városok esetében – takarékossági okokból – elõzetes mintavételt alkalmaztunk: egyszerû véletlen mintavétellel kiválasztottuk közülük minden ötödiket. A mintavétel hatóköre valamennyi községre kiterjedt. A következõ lépésben minden várost kisebb körzetekre bontottuk. Az így kialakított körzeteket pedig – a cigány háztartások várható száma szerint – négy típusba soroltuk: üres kategóriájúnak ne-

7 Egyértelmûen errõl tanúskodtak az 1971. évi reprezentatív cigányfelvétel tapasztalatai (lásd: Kemény [1976]), az 1984 és 1987 közötti CIKOBI-felvételek adatai (lásd: Kocsis–Kovács [1991]) és térképe (lásd a 129. oldalon a 14. térképet), végül világosan ezt mutatják az iskolastatisztikák alapján készült térképek is (lásd jelen kötet 63–67. térképeit a 222–231. oldalakon).

18

veztük azokat, melyekben várhatóan nincs egyetlen cigány háztartás sem, ritkának, közepesnek, illetve sûrûnek azokat a körzeteket, melyekben várhatóan kevés, átlagos számú, illetve viszonylag sok roma háztartás található. A községekben a rétegzés alapjául szolgáló információ – az iskolastatisztikák – sajátosságai miatt bonyolultabb eljárást kellett követnünk. Minthogy nincs minden faluban iskola, a községeket elõször községbokrokká vontuk össze; majd az ily módon összevont körzeteket soroltuk – a városi körzetekhez hasonló módon – a cigány háztartások várható száma alapján üres, ritka, közepes, illetve sûrû típusokba. A körzetszintû mintavételbõl kihagytuk az üres körzeteket – városi övezeteket, illetve községbokrokat –, amelyekben egyáltalán nem számíthattunk cigány háztartások elõfordulására. Összességében így 15 körzetszintû mintavételi kategóriánk maradt: településtípusok alapján öt (Budapest, Miskolc, többi megyeszékhely, egyéb városok, községek), illetve körzetsûrûség szerint három (ritka, közepes és sûrû). E 15 kategórián belül véletlen körzetmintát vettünk, majd csak a kiválasztott körzeteken belül végeztük el a címek teljes körû összeírását. Az így elkészült listák alapján az összeírt háztartásokból minden egyes körzetben véletlen mintát vettünk úgy, hogy végül a háztartások mintába kerülési esélye mindenütt két százalékos – külön elemzések céljából Budapest esetében négy, Miskolc esetében nyolc százalékos – legyen. Rétegenként és lépcsõnként – költségvetési okok miatt – eltérõ kiválasztási arányokat alkalmaztunk. A cigányok által várhatóan ritkán lakott körzetekben arra törekedtünk, hogy minél kevesebb esetben kelljen az összeírást elvégezni, ezért a ritka körzetekbõl kisebb mintákat vettünk. A kiválasztott ritka körzetekben összeírt háztartásoknak azután jóval nagyobb hányadát – egyes településtípusok esetén száz százalékát – kellett kiválasztanunk a második lépcsõben. A cigányok által sûrûbben lakott körzetek esetében a körzetszintû mintavétel során nagyobb kiválasztási arányt alkalmaztunk, így a háztartási szintû mintavétel során kisebb arány is elegendõ volt. A lépcsõnként és rétegenként tervezett kiválasztási arányokat az 1. táblázat tartalmazza.

19

1. táblázat tervezett mintavételi arányok körzettípusok és mintavételi szakaszok szerint (%) Körzettípusa Budapest, ritka Budapest, közepes Budapest, sűrű Miskolc, ritka Miskolc, közepes Miskolc, sűrű Megyeszékhelyek, ritka Megyeszékhelyek, közepes Megyeszékhelyek, sűrű Egyéb városok, ritka Egyéb városok, közepes Egyéb városok, sűrű Községek, ritka Községek, közepes Községek, sűrű

Előzetes mintavétel

Körzetminta

Háztartásminta

A háztartások összesített bekerülési esélye

– – – – – – – – – 20,0 20,0 20,0 – – –

4,0 20,0 40,0 20,0 25,0 50,0 10,0 20,0 40,0 20,0 25,0 50,0 2,0 10,0 20,0

100,0 20,0 10,0 40,0 32,0 16,0 20,0 10,0 5,0 50,0 4,0 2,0 100,0 20,0 10,0

4,0 4,0 4,0 8,0 8,0 8,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0

a

A táblázat nem tartalmazza azokat a körzeteket, amelyekben az elõzetes becslések szerint nem éltek cigány háztartások.

1.2 a mintavételi eljárásról részletesen8 Mindenekelõtt tehát öt típusba soroltuk az ország településeit. A településtípusok meghatározásánál az 1990. évi állapotokat vettük alapul, minthogy a körzetek rétegekbe sorolásakor a községek esetén az 1989/90-es tanév iskolastatisztikai adatai voltak számunkra hozzáférhetõk. Az idõpont megválasztásának a községek és városok elhatárolásában van szerepe, a mintavétel során városnak tekintett települések tehát az 1990. évben voltak városok. A nem megyeszékhely városok közül már ebben a bevezetõ szakaszban mintát vettünk: az eljárást a továbbiakban csak minden ötödik városban folytattuk le. Összességében az ország – 1990. évi állapotok szerint – 147 nem megyeszékhely státusú városából 29 várost választottunk ki. Ez pontosan 19,73 százalékos mintavételi aránynak felel meg. Az 1. térkép segítségével ez az elõzetes mintavételi szakasz tartalmilag is nyomon követhetõ.

8 A mintavételt, a címek összeírását és a kérdezést – Budapest és Miskolc kivételével – a Szonda-Ipsos Közvéleménykutató Intézet végezte. Az összeírást és a kérdezést Budapesten Lengyel Gabriella, Miskolcon pedig Tóth Pál irányította.

20

1.2.1 Körzetszintű mintavétel A körzetszintû mintavétel elsõ lépése az volt, hogy a városokat kisebb körzetekre bontottuk, a falvakból pedig községbokrokat hoztunk létre. Az így kialakított összehasonlítható mintavételi egységeket pedig elõzetes információink alapján – a cigány népesség várható elõfordulási gyakorisága szerint – típusokba soroltuk. Mivel a körzetek típusba sorolásakor fölhasznált információk Budapest és Miskolc, illetve a többi város, valamint a községek esetében különbözõ forrásokból származtak és eltérõ jellegûek voltak, a körzetek kialakításáról, típusba sorolásáról és a körzetszintû minták kiválasztásáról külön pontokban számolunk be.

Körzetszintû mintavétel Budapesten és Miskolcon Budapest és Miskolc esetében egy külön adatfelvétel eredményeire támaszkodhattunk. 1992 õszén ugyanis Ladányi János és Csongor Anna Budapest és Miskolc általános iskoláiban teljes körû összeírást9 készített az általános iskolák és fogyatékos intézmények alsó tagozatába járó cigány gyerekekrõl. Az adatfelvétel során a gyermekek lakcímének ismeretében pontozásos módszerrel térképek készültek az alsó tagozatos cigány tanulók térbeli eloszlásáról. Ezeket az adatokat Budapest esetében városrendezési körzet, Miskolc esetében pedig iskolakörzet szintre aggregálva kaptuk meg a fölvétel ké10 szítõitõl A felvétel eredményeként térképek, illetve körzetszintû adatbázisok készültek. Ezeknek a felhasználásával osztályoztuk körzeteinket, és az elõre megadott kulcsok szerint (lásd 1. táblázat) mintát vettünk belõlük. A budapesti mintavétel lépéseit a 2–3. térkép, az 1–2. ábra és a 2– 3. táblázat segítségével mutatjuk be. Mint említettük, a budapesti mintavételi egységek – a városrendezési körzetek – száma 520 volt. Köztük 135 olyan, melyben nem volt egyetlen alsó tagozatos cigány gyermek sem. Ezeket a körzeteket figyelmen kívül hagytuk a mintavétel során. A fennmaradó 385 körzetre a cigány gyerekek elõfordulási gyakorisága alapján empirikus sûrûségfüggvényt illesztettünk; majd az eloszlás statisztikai tulajdonságai alapján három csoportba soroltuk õket. A sûrûségfüggvényt az 1. ábra tartalmazza. Abban a 385 körzetben, ahol az összeírók találtak legalább egy alsó tagozatos cigány gyereket, a roma gyerekek átlagos száma 9,8 fõ volt (a szórás: 11,7, a maximális érték pedig 79 fõ volt). A cigányok által várhatóan ritkán lakott körzetek határát 1–10 alsó tagozatos gyerek között (ritka körzet), a közepesen sûrûn lakott körzetek határát 11–20 gyerek között (közepes körzet) húztuk meg, a sûrûn lakott körzeteket pedig 20-nál több gyermek elõfordulásával definiáltuk (sûrû körzet). Az 1. táblázat megfelelõ kulcsai szerint

9 Az adatfelvétel során a kutatók a szóban forgó két nagyváros valamennyi általános iskoláját – normál és fogyatékos intézményét – föltérképezték (Budapest esetében 370, Miskolc esetében pedig 48 iskolát). Miskolc esetében valamennyi felkeresett iskola vállalta az együttmûködést, Budapest esetében pedig mindössze 12 iskola tagadta meg azt. Az érintett körzetek esetében az adatokat becslések segítségével egészítették ki az adatfelvétel készítõi. E becslések alapjául egy 1987-bõl származó, hasonló tartalmú adatfelvétel szolgált. Lásd: Ladányi [1989]. Az adatfelvétel során Budapesten 3763 gyermek, Miskolcon pedig 1056 gyermek lakóhelyét írták össze. 10 A budapesti városrendezési körzetek száma – az 1990. évi népszámlálási bontás szerint – 520 volt. Ez nagyjából azt jelentette, hogy a fõváros kerületeit átlagosan 23–24 kisebb körzetre tudtuk bontani, ami már ésszerû keretet biztosított a teljes körû, háztartásszintû összeírás számára. Miskolc esetében az alsó tagozatos általános iskolás cigány gyerekek lakóhelyi adatai csak – a nyolcvanas évekbeli – iskolakörzetek szintjén álltak rendelkezésünkre. E körzetek száma 42 volt.

21

véletlenszerû mintát vettünk a három féle körzetbõl. A 2. térkép Budapest városrendezési körzeteit mutatja körzettípusonként (fehéren hagyva azokat a körzeteket, ahol a rétegzés során felhasznált adatok szerint egyetlen alsó tagozatos cigány tanuló sem élt), a tüköroldalon található 3. térkép pedig már csak a mintába bekerült körzetek típus szerinti besorolását mutatja. Itt azokat a körzeteket hagytuk fehéren, amelyek nem kerültek be a mintánkba. A 2. táblázat segítségével kerületenként és körzettípusonként jellemezzük a fõváros városrendezési körzeteit. Az eligazodást kerületszintû hisztogram segíti (lásd 2. ábra). 1. ábra budapest városrendezési körzeteinek eloszlása az illető körzetben lakó alsó tagozatos általános iskolás cigány tanulók száma szerint azokban a körzetekben, amelyekben volt legalább egy alsó tagozatos cigány tanuló 1992-ben (n = 385)

20

Relatív gyakoriság (%)

15

10

5

0 0

20

40 60 Alsó tagozatos cigány tanulók száma

80

22

2. táblázat budapest városrendezési körzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint, illetve a városrendezési körzetekből vett minta eloszlása kerületenként A kerület városrendezési körzeteinek száma körzettípusonként

Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. Összesen Megoszlás (%)

Üres

Ritkaa

6 14 11 3 2 0 0 1 0 12 19 11 2 2 4 11 9 11 3 8 2 4

6 13 18 18 10 7 1 4 12 12 23 5 25 21 16 11 10 13 11 12 13 11

135 26,0

272 52,3

Közepesb

A mintába bekerült városrendezési körzetek száma körzettípusonként

Sűrűc

Összesen

Ritkaa

Közepesb

Sűrűc

Összesen

0 0 3 3 0 7 8 4 5 7 0 0 3 6 0 0 0 2 2 8 2 0

0 0 1 2 0 2 7 14 6 5 0 0 1 1 2 0 1 3 1 3 4 0

12 27 33 26 12 16 16 23 23 36 42 16 31 30 22 22 20 29 17 31 21 15

0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 1 0 0 2 0 0 0 0 1 1 1 2

0 0 2 0 0 2 2 2 0 0 0 0 2 1 0 0 0 0 1 0 0 0

0 0 0 0 0 2 3 2 2 2 0 0 1 0 1 0 1 2 1 3 1 0

0 0 3 1 1 4 5 4 2 2 1 0 3 3 1 0 1 2 3 4 2 2

60 11,5

53 10,2

520 100,0

11 –

12 –

21 –

44 –

a

1–10 alsó tagozatos cigány tanuló 11–20 alsó tagozatos cigány tanuló c 20-nál több alsó tagozatos cigány tanuló b

23

2. térkép budapest városrendezési körzeteinek térbeli eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint (a körzettípusok definícióját lásd a 2. táblázatban)

körzettípus sűrű közepes ritka üres

* A térképet Szoldán Károly rajzolta.

24

3. térkép budapest mintába bekerült városrendezési körzeteinek térbeli eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint. az üres körzetek, illetve a mintába be nem került körzetek fehéren maradtak (a körzettípusok definícióját lásd a 2. táblázatban)

körzettípus sűrű közepes ritka nincs értelmezve

* A térképet Szoldán Károly rajzolta.

25

2. ábra a budapesti kerületek városrendezési körzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint (a körzettípusok definícióját lásd a 2. táblázatban) üres

ritka

közepes

sűrű

100

80

Megoszlás (%)

60

40

20

0

XII. II. I. XVI. XI. XXII. V. III. XIII. XIV. XVII. XIX. IV. XV. XX. XVIII. VI. X. XXI. IX. VII. VIII. Kerületek

Miskolci adatainkat hasonló módon mutatjuk be. A 3. ábra a város megfelelõ iskolakörzeteiben lakó alsó tagozatos roma gyerekek eloszlását mutatja. (Alacsony gyakoriságuk miatt az üres körzeteket is szerepeltetjük a sûrûségfüggvényben.) Összességében 42 körzetet osztályoztunk. Azokban az iskolakörzetekben, ahol volt legalább egy cigány gyermek, a roma gyerekek átlagos száma 28,5, szórása 22,1, a legsûrûbben lakott körzetben élõ alsó tagozatos cigány gyerekek száma pedig 93 volt. A ritka, közepes és sûrû körzetek határait az 1–15, 16–40 és a 40-nél több gyereknél vontuk meg. A 3. táblázat a körzetsûrûség szerinti besorolás és a körzetszintû mintavétel eredményeit tartalmazza, végül a 4. és az 5. térkép az összes iskolakörzet, illetve a mintába bekerült iskolakörzetek térbeli eloszlását mutatja sûrûségi kategóriák szerint. Az 5. térképen ismét fehérrel jelöltük azokat a körzeteket, amelyek nem kerültek be a mintánkba.

26

Átlag

3. ábra miskolc iskolakörzeteinek eloszlása az illető körzetben lakó alsó tagozatos általános iskolás cigány tanulók száma szerint (n = 42)

20

Relatív gyakoriság (%)

15

10

5

0 0

25

50 75 Alsó tagozatos cigány tanulók száma

100

3. táblázat miskolc iskolakörzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint, illetve az iskolakörzetekből vett minta eloszlása A körzetben lakó alsó tagozatos tanulók száma

Az iskolakörzetek száma

Üres Ritka Közepes Sűrű

0 1–15 16–40 41–

5 13 14 10

– 3 4 5

Összesen

–

42

12

Körzettípus

A mintába bekerült körzetek száma

27

4. térkép miskolc iskolakörzeteinek térbeli eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint (a körzettípusok definícióját lásd a 3. táblázatban)

28 körzettípus sűrű közepes ritka

A térképet Gémesi Gyuláné rajzolta.

5. térkép miskolc mintába bekerült iskolakörzeteinek térbeli eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint. az üres körzetek, illetve a mintába be nem került körzetek fehéren maradtak (a körzettípusok definícióját lásd a 3. táblázatban)

29 körzettípus sűrű közepes ritka nincs értelmezve

A térképet Gémesi Gyuláné rajzolta.

Körzetszintû mintavétel a többi megyeszékhelyen és az egyéb városokban A többi város esetében nem rendelkeztünk olyan speciális célvizsgálatokkal, melyekre a körzetszintû mintavételt alapozhattuk volna. Az iskolastatisztikák adatait sem használhattuk, mivel igen nehezen kivitelezhetõ feladattá vált e meglehetõsen sok (46) város esetében a nyolcvanas évek közepén érvényben levõ iskolakörzetek rekonstruálása; másrészt pedig – a nyolcvanas évek vége felé szabaddá vált iskolaválasztás következtében – a korábbi iskolakörzetekre számított adatok egyre kevésbé megbízható becsléseivé váltak az adott iskolakörzetben lakó gyerekek számának és az ott lakó népességnek.11 A városok kisebb övezetekre bontását és ezek osztályozását tehát másként kellett megoldanunk. Olyan megoldást kellett találnunk, amely lehetõséget adott arra is, hogy a szóban forgó övezeteket térképek segítségével földrajzilag is körülhatároljuk. Ilyennek bizonyultak az önkormányzati választókörzetek, hiszen ezek száma kellõen magas, méretük pedig kellõen kicsi. (A takarékossági szempontoknak tehát megfeleltek.) Ugyanakkor valamennyi városi önkormányzat számára pontosan ismert e körzetek határa; így a szükséges tér12 képek könnyen elõállíthatók voltak. Az önkormányzati választókörzetek osztályozását az érintett városok közigazgatási szakemberei segítségével oldottuk meg. Fölkértük õket, hogy osztályozzák városuk önkormányzati választókörzeteit aszerint, hogy azok (megítélésük szerint) cigányok által ritkán, közepesen vagy sûrûn lakottnak számítanak-e. Majd, hogy ezen ad hoc kategorizálás önkényességét kiküszöböljük – vagy legalábbis az eltérõ mércék alkalmazásának legkirívóbb következményeit enyhítsük –, mind a megyeközpontok, mind az egyéb városok kategóriáján belül külön-külön megkevertük a sûrû, a közepes és a ritka körzeteket. A keveréssel randomizáltuk a kategorizálás (esetlegesen városonként eltérõ) önkényes szempontjait, s így viszonylag egységes elvek alapján definiált választókörzeti mintából választottuk ki – a ritka, közepes és sûrû kategórián belül eltérõ kulcsok szerint – a városokon belüli kisebb mintakörzeteket. A városi körzetszintû mintavételrõl két összefoglaló táblázatot közlünk. A 4. táblázat a megyeszékhelyek esetében mutatja az önkormányzati választókörzetek osztályozását és a mintába bekerült körzetek számát, az 5. táblázat ugyanezeket az adatokat tartalmazza a mintánkba bekerült 29 város esetében. A megyeszékhelyek esetében az önkormányzati választókörzetek osztályozását sûrûségi kategóriák szerint rendezett hisztogram – lásd 4. ábra! – segítségével is bemutatjuk. Kötetünk II. részében, az Adattárban közöljük valamennyi érintett város sematikus térképét az önkormányzati választókörzetek imént ismertetett osztályozásának eredményével együtt.

11 Miskolc esetében abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy az említett célvizsgálat adataiból ismertük az alsó tagozatos cigány gyerekek lakcímét és a korábbi iskolakörzetek pontos határait is. A körzetszintû adatok az iskolakörzetekben lakó, nem pedig az adott iskolakörzet iskolájába járó gyerekek számát tartalmazták. 12 Természetesen fölmerült annak lehetõsége is, hogy kisebb mintavételi egységek gyanánt a népszámlálási számlálókörzeteket használjunk. Az ehhez szükséges térképek azonban egyedül a KSH-nak állnak rendelkezésre, ahonnan nem sikerült ésszerû költségekért és ésszerû határidõn belül fénymásolatokat beszereznünk. Ezzel szemben valamennyi érintett város önkormányzatától sikerült beszereznünk a választókörzetek határait is tartalmazó helyi térképeket.

30

4. táblázat a megyeszékhelyek önkormányzati választókörzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint, illetve az önkormányzati választókörzetekből vett minta eloszlása A megyeszékhely önkormányzati választókörzeteinek száma körzettípusonként

a

Megyeszékhely

A mintába került önkormányzati választókörzetek száma körzettípusonként

Üres

Ritka

Közepes

Sűrű

Összesen

Ritka

Közepes

Sűrű

Összesen

Békéscsaba Debrecen Eger Győr Kaposvár Kecskemét Nyíregyháza Pécs Salgótarján Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg

1 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 10 0 0 0 0

7 21 9 16 13 4 10 13 8 26 12 8 2 13 11 8 7

3 7 4 5 3 12 6 9 1 0 2 4 5 3 3 3 6

4 3 3 1 1 3 2 3 5 1 6 2 0 1 3 3 3

15 31 16 22 17 19 20 25 14 27 20 14 17 17 17 14 16

0 0 2 4 0 2 2 2 0 0 2 2 0 0 2 1 0

1 1 0 1 0 2 1 2 0 0 0 0 2 1 1 1 1

2 1 1 1 0 2 1 2 3 0 2 0 0 0 0 0 2

3 2 3 6 0 6 4 6 3 0 4 2 2 1 3 2 3

Összesen Megoszlás (%)

13 4,0

190 58,6

79 24,2

44 13,5

326 100,0

19 –

14 –

17 –

50 –

a Kaposvárról a véletlen folytán egyetlen körzet sem került a mintába, Szegeden a helyi önkormányzat nem járult hozzá az adatfelvételhez, a miskolci mintavételt pedig a 3. táblázat tartalmazza.

31

4. ábra a megyeszékhelyek önkormányzati választókörzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint (a körzettípusok besorolását lásd a 4. táblázatban)

üres

ritka

közepes

sűrű

100

80

Megoszlás (%)

60

40

32

Salgótarján

Székesfehérvár

Békéscsaba

Veszprém

Zalaegerszeg

Eger

Tatabánya

Kecskemét

Szekszárd

Pécs

Nyíregyháza

Debrecen

Szombathely

Kaposvár

Szeged

Szolnok

0

Győr

20

Átlag

5. táblázat a felmérésbe bekerült városok önkormányzati választókörzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint, illetve az önkormányzati választókörzetekből vett minta eloszlása

Megye

A város önkormányzati választókörzeteinek száma körzettípusonként

Város Üres

Baranya Baranya Bács Békés Borsod Borsod Fejér Fejér Fejér Győr Hajdú Heves Komárom Komárom Komárom Pest Somogy Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szolnok Szolnok Szolnok Tolna Tolna Vas Veszprém Zala

Komló Szigetvár Kunszentmiklós Szarvas Encs Sajószentpéter Bicske Gárdony Sárbogárd Csorna Biharkeresztes Heves Dorog Kisbér Nyergesújfalu Szentendre Tab Kisvárda Mátészalka Tiszavasvári Vásárosnamény Kisújszállás Kunhegyes Martfű Bonyhád Paks Szentgotthárd Pápa Letenye

Összesen Megoszlás (%)

Ritka Közepes Sűrű Összesen

0 0 3 2 0 0 0 5 0 2 0 0 0 1 0 3 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 3 0

8 5 3 4 0 0 4 4 8 4 0 7 10 4 6 6 0 7 6 8 8 0 0 0 6 7 12 9 2

3 3 2 2 0 0 3 0 2 2 0 1 0 2 1 1 1 1 4 0 0 0 0 0 1 2 1 2 3

20 9,2

138 63,3

37 17,0

2 0 1 2 1 1 2 0 0 0 1 2 0 0 0 0 0 2 1 2 1 1 1 0 2 1 0 0 0

A mintába került önkormányzati választókörzetek száma körzettípusonként Ritka Közepes Sűrű Összesen

13 8 9 10 1 1 9 9 10 8 1 10 10 7 7 10 1 10 11 10 9 1 1 1 9 10 13 14 5

0 0 1 1 0 0 0 1 1 1 0 2 3 1 3 2 0 1 1 1 3 0 0 0 1 2 0 2 1

0 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1

0 0 1 1 0 1 1 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 1 1 0 1 1 0 1 1 0 0 0

0 1 2 3 0 1 1 1 1 2 1 3 3 2 3 3 0 3 3 2 3 1 1 0 2 4 0 3 2

23 218 10,5 100,0

28 –

10 –

13 –

51 –

33

A mintavétel alapjául szolgáló falvak kiválasztása A községi mintavétel során az iskolastatisztikákra13 támaszkodtunk. (A mintavétel idõpontjában – 1993 nyarán – az 1989/90. tanévi statisztikák álltak rendelkezésünkre.14 ) A területi egységek kijelölésének problémája itt éppen a fordítottja volt annak, mint amivel a városok esetében szembesültünk. Amíg ott azért nem tudtuk meghatározni, hogy pontosan hol laknak a cigány tanulók családjai, mert egy városban általában több iskola is volt, a községek esetében az okozott gondot, hogy egy iskolához esetenként több település is tartozhatott. Természetesen vannak olyan nagyközségek, amelyekben az általános iskolák száma egynél több, ezekben az esetekben a településszintre aggregált adatok alkalmasak voltak arra, hogy azokból a cigány háztartások számára következtessünk. A városokkal ellentétben itt a település mérete sem okozott megoldhatatlan nehézsé15 geket a háztartások összeírása során. Jelentõsebb problémának bizonyult azonban, hogy nincs minden községben általános iskola, illetve hogy vannak olyan községek, melyek iskoláiban csak alsó tagozatos osztályok vannak. Az ország 2904 községébõl mindössze 1516 olyan akadt 1990-ben, amelyben volt legalább egy alsó és felsõ tagozatos tanulókat oktató általános iskola; 955 falunak egyáltalán nem volt semmilyen iskolája; 433-ban pedig csak alsó tagozatos osztályok mûködtek. Azokban az esetekben, amikor több községbõl jártak a gyerekek egy adott község iskolájába, a cigány tanulólétszám alapján nem lehetett megállapítani, hogy a gyerekek (és a háztartások) melyik községben lakhatnak. A probléma méreteit – vagyis az ország községeinek általános iskolai helyzetét – szemlélteti megyei bontásban az 5. ábra. A problémát végül úgy oldottuk meg, hogy összevontunk bizonyos községeket, és a háztartások összeírásakor az összevont településeket egyetlen egységként kezeltük. Az összevonás célja olyan településbokrok létrehozása volt, amelyekben volt legalább egy teljes (alsó és felsõ tagozatos) általános iskola, és a településbokorhoz tartozó más, teljes iskolával nem rendelkezõ községekbõl a szóban forgó központibb helyzetû település – az adott településbokor központjának neveztük az ilyet – iskolájába jártak be a gyerekek. Mivel a célunk az volt, hogy lehetõleg minél kisebb egységeket alakítsunk ki, ezért két olyan település, melyeknek mindegyike rendelkezett 16 teljes iskolával, külön bokorba kellett hogy kerüljön. A 2904 községet 1516 településbokorba soroltuk. A bokrokba soroláskor 82 községet ki kellett hagynunk, ezekbõl ugyanis a szomszédos város iskoláiba jártak a gyerekek. Valójában tehát csak 2822 községben, az ország falvainak 97,2 százalékában végeztük el a mintavétel további fázisait. A kiválasztási arányok ebbõl fakadó torzulását a teljeskörûsítõ súlyok képzésekor ezért késõbb korrigálni kellett.

13 Az ország valamennyi általános iskolájában minden évben statisztikai adatlapot töltenek ki a Mûvelõdési Minisztérium számára „Jelentés az általános iskolák ... tanévi helyzetérõl” címmel. A kérdõívben az 1992/93. tanévvel bezárólag külön kérdéseket tettek fel a cigány tanulók számára vonatkozóan is. Ezt azt adatsort – országos összesítésben – az F2. Függelék tartalmazza. A minisztériumi felvételekben szereplõ cigány tanuló definíciója konzisztens a cigány háztartás általunk használt definíciójával. A minisztériumi adatfelvételben az adatlapot kitöltõ tanárok sorolták be tanulóikat cigány, illetve nem cigány kategóriákba. 14 Az 1989/90. tanévi általános iskolai adatfelvétel anyagát Kravjánszki Róberttõl kaptuk meg. 15 A több általános iskolával rendelkezõ nagyközségeket nem lehetett a városokhoz hasonlóan önkormányzati választókörzetekre osztani, hiszen azok egyetlen választókörzetként mûködnek. 16 Az összevonások az akkor még meglevõ regionális oktatási központok segítségével és esetenként közvetlenül az iskolával nem rendelkezõ önkormányzatok megkeresésével történtek.

34

5. ábra a községek száma megyénként általános iskolával való ellátottságuk szerint (teljes = van alsó és felső tagozatot egyaránt tartalmazó általános iskola; csak alsó = csak alsó tagozatos osztályok vannak; nincs = a településen nincs általános iskola)

350 nincs

csak alsó

teljes

300

200

150

100

50

0

Szolnok Csongrád Békés Hajdú Heves Bács Komárom Fejér Pest Nógrád Tolna Szabolcs Győr Borsod Veszprém Somogy Vas Zala Baranya

Községek száma

250

Megyék

35

A településbokrokat a cigány tanulók összevont körzetekre értelmezett általános iskolai létszáma alapján soroltuk rétegekbe. Mint említettük, az adatok az 1989/90. tanévi felmérésbõl származtak, mivel a mintavétel idején frissebb adatok még nem voltak hozzáférhetõk. A mintavételi eljáráshoz kizárólag a normál általános iskolák adatait használtuk, hiszen a kisegítõ iskolákba, az általános iskolák kisegítõ osztályaiba és a javító-nevelõ intézetek általános iskoláiba nem feltétlenül a legközelebbi településeken élõ családok gyermekei járnak. A kategóriák határait az általános iskolás cigány tanulók 17 1989/90. tanévi megoszlása – a 6. ábra – alapján a következõképpen húztuk meg: ritkának neveztük azokat a körzeteket, ahol számuk 1 és 10, közepesnek azokat, ahol 11 és 40 között volt, sûrûnek pedig azokat, ahol számuk meghaladta a 40-et.

17 Az ábra csak azokat a községbokrokat tartalmazza, ahol legalább egy általános iskolás cigány tanuló lakott. Ezeknek a településbokroknak a száma 1192 (az üres bokrok száma 324) volt. A cigány tanulók átlagos száma a nem üres községbokrokban 33,8 (szórás: 35,8), a maximális érték pedig 273 volt.

6. ábra a községbokrok eloszlása az illető bokorhoz tartozó településeken lakó általános iskolás cigány tanulók száma szerint azokban a településbokrokban, ahol az 1989/90. tanévben volt legalább egy cigány tanuló (n = 1204)

Relatív gyakoriság (%)

15

10

5

0 0

50

100 150 Általános iskolás cigány tanulók száma

200

36

6. táblázat a községbokrok eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint, illetve a községbokrokból vett minta eloszlása Körzettípus Üres Ritkaa Közepesb Sűrűc Összesen

A községbokrok

A községek

A mintába került

száma aránya (%)

száma aránya (%)

községbokrok községek száma

317 369 450 380

20,9 24,3 29,7 25,1

1516 100,0

452 663 901 816

16,0 23,4 31,8 28,8

– 8 45 76

– 11 90 178

2832 100,0

129

279

a

1–10 cigány tanuló 11–40 cigány tanuló c 40-nél több cigány tanuló b

A határokat igyekeztünk úgy megvonni, hogy – a mintavételnél figyelmen kívül hagyott üres kategóriát leszámítva – nagyjából azonos számú településbokrot tartalmazó típusokhoz jussunk. A 7. táblázatban megyék szerinti bontásban mutatjuk be osztályozási eljárásunk, illetve a körzetszintû mintavétel18 eredményeit. A 7. ábra hisztogramja a megyék könnyebb összehasonlíthatóságát szolgálja. A 6. térkép segítségével az ország egészére kiterjedõen bemutatjuk a községekben élõ cigány lakosság körzettípusok szerinti eloszlását, fehér színnel jelölve a városokat, amelyek ebbõl az osztályozásból természetszerûen kimaradtak, valamint a településbokrokba be nem sorolt 82 községet. A 7. térképen a mintába bekerült községbokrok földrajzi eloszlását láthatjuk. Ezen a térképen a városok mellett fehér színnel jelöltük azokat a községeket is, amelyek nem kerültek be a mintába. A 6. és a 7. térkép összehasonlítása alkalmat ad arra is, hogy ellenõrizzük: községi mintánk meglehetõsen jól leképezi a falusi cigány lakosság térbeli eloszlását.

18 A sûrûségi kategóriák szerinti mintavételi arányokat ez esetben is az 1. táblázatban szereplõ kulcsok alapján választottuk ki.

37

7. táblázat a községbokrok, illetve a mintába került községbokrok száma a cigány népesség várható sűrűsége szerint, megyei bontásban A községbokrok száma körzettípusonként

Megye Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Megoszlás (%)

A mintába került községbokrok körzettípusonként

Üres

Ritkaa

Közepesb

Sűrűc

Összesen

Ritkaa

Közepesb

Sűrűc

Összesen

7 31 21 13 25 28 49 5 16 13 2 35 4 9 14 7 20 15 3

17 32 15 17 12 25 29 16 12 22 9 35 10 21 9 8 18 37 25

34 23 18 45 4 18 8 25 15 10 23 53 31 45 8 25 12 20 33

25 5 5 76 2 2 3 17 33 1 21 22 34 76 26 15 5 6 6

83 91 59 151 43 73 89 63 76 46 55 145 79 151 57 55 55 78 67

1 0 1 0 0 0 0 2 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1

1 4 1 4 1 1 0 2 0 2 1 9 4 5 2 2 1 3 2

8 1 1 15 0 0 0 2 10 1 5 3 11 11 6 1 1 0 0

10 5 3 19 1 1 0 6 10 4 7 13 15 16 8 3 2 3 3

317 20,9

369 24,3

450 29,7

380 25,1

1516 100,0

8 –

45 –

76 –

129 –

a

1–10 cigány tanuló 11–40 cigány tanuló c 40-nél több cigány tanuló b

38

7. ábra az ország falvainak (községbokrainak) eloszlása a bennük élő cigány népesség várható sűrűsége szerint, megyénként üres

ritka

közepes

sűrű

100

80

Megoszlás (%)

60

40

39

Szabolcs

Borsod

Szolnok

Heves

Somogy

Nógrád

Baranya

Tolna

Hajdú

Pest

Vas

Zala

Békés

Veszprém

Bács

Csongrád

Győr

Fejér

0

Komárom

20

Átlag

6. térkép az ország falvainak (községbokrainak) térbeli eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint. a fehéren maradt területek az ország városai (a körzettípusok definícióját lásd a 6. táblázatban)

40

körzettípus sűrű közepes ritka üres nincs értelmezve

A térképet Híves Tamás szerkesztette.

7. térkép a mintába bekerült falvak (községbokrok) térbeli eloszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint. a fehéren maradt területek a mintába be nem került községek, illetve az ország városai (a körzettípusok definícióját lásd a 6. táblázatban)

41

körzettípus sűrű közepes ritka nincs értelmezve

A térképet Híves Tamás szerkesztette.

A körzetszintû mintavétel összefoglaló adatai A 8. táblázat összefoglalva tartalmazza a rétegekbe sorolás eredményeit az egyes településtípusokban. Emlékeztetjük olvasóinkat: mivel településtípusonként különbözõ információk alapján, illetve eljárásokkal hoztuk létre rétegeinket, a különbözõ sûrûségi kategóriákhoz tartozó körzetek megoszlása a különbözõ településtípusok közti összehasonlítás céljára nem alkalmazható. 8. táblázat a körzetszintű mintavétel során osztályozott mintavételi egységek megoszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint, településtípusonként a

Körzettípus

Településtípus Budapest Miskolc Megyeszékhelyek Egyéb városok Községbokrok

Üres

Ritka

Közepes

Sűrű

135 5 13 20 317

272 13 190 138 369

60 14 79 37 450

53 10 44 23 380

Összesen 520 42 326 218 1 516

a

Mivel a körzetek típusba sorolásakor településtípusonként eltérõ definíciót alkalmaztunk, a számok oszlopok szerint nem összeadhatók.

A fentiek alapján – a cigány lakosság várható számára vonatkozó durva becslésen alapuló rétegekben – településtípusonként véletlen körzetmintákat vettünk az 1. táblázat második oszlopában tervezett kulcsok szerint. Az így kijelölt körzetekben került sor a cigány háztartások – a nevek és a címek – teljes körû összeírására. Természetesen voltak olyan körzetek, ahol az összeírást nem tudtuk elvégezni. Noha bírtuk a roma szervezetek és az Országgyûlés kisebbségi és emberi jogi bizottsági elnökének a támogatását – ombudsman akkor még nem létezett –, néhány településen, illetve városrészben a helyi közigazgatás, illetve az összeírás szempontjából fontosabb intézmények vezetõi megtagadták az engedélyt összeírást végzõ munkatársainktól. E körzetek helyébe pótkörzetet kellett állítanunk. A községi mintában néhány esetben egy másik ok miatt is pótkörzetet kellett igénybe vennünk. A felhasznált általános iskolai adatok egy része ugyanis nevelõotthonban mûködõ iskoláktól származott. Az iskolasoros adatokból ez közvetlenül nem derült ki, az összeírás során viszont igen. Mivel a nevelõotthonos iskolákban nem a helyben lakó családok gyermekei tanulnak, e létszámadatok nem jelzik híven az adott település cigány háztartásainak várható számát.

42

A kerekítések, a meghiúsult összeírási kísérletek és a községek esetében a körzetekbe be nem sorolt települések miatt az 1. táblázat második oszlopában szereplõ tervezett kiválasztási arányok a mintavétel során módosultak. A módosult kiválasztási arányokról a háztartásszintû mintavételrõl szóló pontban számolunk be. A 9. táblázatban összefoglaltuk, hogy végül is hány településen és körzetben folytattuk le az 1993/94. évi reprezentatív cigányvizsgálat kikérdezéseit. 9. táblázat a körzetszintű mintavétel során kiválasztott mintavételi egységek megoszlása a cigány népesség várható sűrűsége szerint, településtípusonként Településtípus Budapest Miskolc Megyeszékhelyek Városok Községek

A kiválasztott települések száma 1 1 15a 29 279

Körzettípus

Összesen

Ritka

Közepes

Sűrű

11 3 19 28 8

12 4 14 10 45

21 5 17 13 76

44 12 50 51 129

a

Szegeden megtagadták a közremûködést, Kaposvárról véletlenül nem került egyetlen körzet sem a mintába.

1.2.2 háztartásszintű mintavétel A roma háztartások számbavételét a körzetszintû mintavétel eredményeként kiválasztott körzeteken belül végeztük el. A címek összeírása a helyi közigazgatás (önkormányzat) és a terepen mûködõ szociális, egészségügyi, oktatási intézmények (iskolák, óvodák, családsegítõk, védõnõk, szociális célú civilszervezetek), a helyi roma szervezetek stb. segítségével történt. Az összeírás során igénybe vett információforrások pontos listáját a 10. táblázat mutatja. A háztartásszintû összeírás eredményét a 11. táblázat alapján követhetjük nyomon. A táblázat az adott mintavételi kategória körzeteiben átlagosan összeírt háztartások számát, szórását és relatív szórását (%) tartalmazza.

43

10. táblázat a kiválasztott mintakörzetekben történő összeírások során igénybe vett információforrások listája Információforrások 1. Polgármesteri hivatal, önkormányzat, körjegyzőség, jegyző

a: népességnyilvántartó b: szociális osztály, gyámügyi osztály, segélyezési listák c: lakásügyi nyilvántartók, lakásigénylések d: ipari kereskedelmi osztály e: vállalkozói osztály (vállalkozói igazolványok) f: cigányszóvivők

2. Helyi munkaügyi központ 3. Bölcsőde, óvoda, általános iskola, dolgozók iskolája 4. Védőnők, gyermekorvosok, körzeti orvosok 5. Családsegítők, nevelési tanácsadók, GYIVI, SZETA, öregek otthona 6. Cigányszervezetek (Phralipe, Lungo Drom stb.) 7. Cigányzenészek országos listája 8. Az összeírók rendelkezésére bocsátottuk az ország összes általános iskolájának a cigány gyerekek számára vonatkozó iskolaszintű adatait, és megköveteltük, hogy az összeírás során nagyjából ennek megfelelő számban találjanak az adott településen, illetve kerületben általános iskolás gyerekeket. 9. Az összeírók Budapesten számos körzetben házról házra járva végigkérdezték a szomszédokat

11. táblázat az összeírt háztartások körzetenkénti átlagos száma, szórása és relatív szórása az egyes mintavételi kategóriákban Ritka körzet

Közepes körzet

Sűrű körzet

Településtípus

átlag

szórás relatív szórás, %

átlag

szórás relatív szórás, %

átlag

szórás relatív szórás, %

Budapest Miskolc Megyeszékhelyek Egyéb városok Községek

11,9 13,3 10,5 7,6 11,7

8,0 67,2 5,1 38,3 8,1 77,1 7,1 93,4 12,0 102,6

40,1 49,7 29,6 23,5 36,6

15,0 11,3 19,7 21,0 18,2

67,8 73,0 86,7 71,6 99,9

31,5 46,5 25,5 34,9 87,2 100,6 41,4 57,8 48,7 48,7

37,4 22,7 66,6 89,4 49,7

Az összeírt címek közül véletlenszerûen választottuk ki az 1. táblázatban szereplõ kulcsok szerint a háztartásokat. Adatvédelmi okokból a konkrét címeket csak helyi munkatársaink ismerték, akik tetszõleges módon sorba rendezték az összeírt címeket, mindegyik címhez hozzárendelve egy-egy sorszámot. A háztartásmintát e sorszámokból választottuk ki számítógéppel. A helyszínre a kiválasztott sorszámokból összeállított listát küldtük el. Kérdezõbiztosaink az így 19 megadott sorszámokhoz tartozó háztartásokban folytatták le a kérdezést.

19 Az összeírást, illetve a kikérdezést felügyelõ instruktorok ellenõrizték azt, hogy az összeírók, illetve a kérdezõbiztosok ne változtathassanak a címek és sorszámok párosításán.

44

A kérdezõbiztosok az adott körzet háztartásmintája mellett egy külön listát is kaptak a meghiúsult kikérdezések esetén lekérdezendõ címekbõl. A pótcímeket minden esetben ugyanabból a mintavételi rétegbõl – sõt lehetõség szerint ugyanabból a körzetbõl – választottuk ki, mint ahol a kikérdezések meghiúsultak. A pótlás véletlenszerûségét úgy biztosítottuk, hogy a pótcímeket megkevertük, a keverés után mindegyikõjüket egy követési sorszámmal láttuk el, majd a kérdezõbiztosok számára elõírtuk, hogy meghiúsulás esetén mindig a következõ követési sorszámmal ellátott pótcímet 20 vegyék sorra. A meghiúsult kikérdezések így nem befolyásolták a rétegenkénti kiválasztási arányokat; mindössze a – településtípusok és cigány háztartások várható száma szerint meghatározott – mintavételi kategóriákon belüli körzetek között módosult a háztartások megoszlása. A kerekítések miatt a mintavétel mindegyik szakaszában módosultak a tervezett kiválasztási arányok, ezért a végleges kiválasztási arány is módosult az eredeti tervekhez (lásd 1. táblázat) képest. A megvalósult kiválasztási arányokat a 12. táblázat tartalmazza. A kétlépcsõs mintavételi eljárás eredményeként összesen 15 468 háztartást írtak össze és 2222 háztartást kerestek föl kérdezõbiztosaink. Az összeírt háztartások rétegenkénti megoszlását a 13. táblázat, a kiválasztott háztartásokét pedig a 14. táblázat tartalmazza.

20 Az instruktoroknak természetesen ez utóbbi szabály betartását is ellenõrizniük kellett.

12. táblázat megvalósult mintavételi arányok körzettípusok és mintavételi szakaszok szerint (%) Körzettípusa Budapest, ritka Budapest, közepes Budapest, sűrű Miskolc, ritka Miskolc, közepes Miskolc, sűrű Megyeszékhelyek, ritka Megyeszékhelyek, közepes Megyeszékhelyek, sűrű Egyéb városok, ritka Egyéb városok, közepes Egyéb városok, sűrű Községek, ritka Községek, közepes Községek, sűrű a

Előzetes mintavétel

Körzetminta

Háztartásminta

A háztartások összesített bekerülési esélye

– – – – – – – – – 19,73 19,73 19,73 – – –

4,04 20,00 39,62 23,08 28,57 50,00 10,00 17,72 38,64 20,29 27,03 56,52 2,17 10,00 20,00

100,00 20,00 10,05 37,50 27,64 15,89 21,00 11,10 5,02 49,54 40,00 20,14 100,00 19,85 9,96

4,04 4,00 3,98 8,66 7,90 7,95 2,10 1,97 1,94 1,98 2,13 2,25 2,17 1,99 1,99

A táblázat nem tartalmazza azokat a körzeteket, amelyekben az elõzetes becslések szerint nem éltek cigány háztartások.

45

13. táblázat a mintavétel során összeírt háztartások száma körzettípusok szerint Körzettípus

Településtípus Budapest Miskolc Megyeszékhelyek Egyéb városok Községek Összesena

Összesen

Ritka

Közepes

Sűrű

131 40 200 213 94

481 199 415 235 1 647

1 423 365 1 474 859 7 692

2 035 604 2 089 1 307 9 433

–

–

–

15 468

a

Mivel a körzetek típusba sorolásakor településtípusonként eltérõ definíciót alkalmaztunk, a táblázat adatai oszlop szerint nem összeadhatók.

14. táblázat a mintába bekerült háztartások száma körzettípusok szerint Körzettípus

Településtípus Budapest Miskolc Megyeszékhelyek Egyéb városok Községek Összesena

Összesen

Ritka

Közepes

Sűrű

131 15 42 108 94

96 55 46 94 327

143 58 74 173 766

370 128 162 375 1187

–

–

–

2222

a Mivel a körzetek típusba sorolásakor településtípusonként eltérõ definíciót alkalmaztunk, a táblázat adatai oszlop szerint nem összeadhatók.

Mintavételi eljárásunk jelen fejezetben nem érintett részleteirõl – a mintánkba bekerült települések, illetve kisebb körzetek pontos megnevezésérõl, a községbokrok összetételérõl; azokról a településekrõl és körzetekrõl, amelyek valamilyen oknál fogva kiestek a mintánkból, illetve amelyek pótkörzetként kerültek be; a településenként, illetve körzetenként összeírt és mintába bekerült háztartások számáról az F1. számú Függelék F1.1–F1.6. táblázatai alapján tájékozódhat az Olvasó. A következõ fejezetben statisztikai tesztek segítségével megvizsgáljuk mintánk megbízhatóságát. Megvizsgáljuk, milyen mértékben tekinthetõ az adatfelvételünk által felmért háztartások halmaza a magyarországi cigány népesség reprezentatív mintájának, illetve megpróbáljuk a mintavételi eljárásunkból adódó torzulások mértékét számszerûsíteni.

46

2. FEJEZET A MINTA MEGBÍZHATÓSÁGA ÉS TORZULÁSAI

Minden mintavétel során felmerülhetnek olyan, a minta reprezentativitását torzító tényezõk, amelyeket utólag már nem lehet kiküszöbölni, becslésük azonban elengedhetetlen a további elemzéshez. Különösen fontos a torzító hatások vizsgálata olyan felvételek esetében, amelyek a megfigyelési egységek vagy az alkalmazott mintavételi eljárás sajátosságai következtében különösen ki vannak téve ilyen torzítási lehetõségeknek. Az 1993. évi cigányvizsgálat olyan sokaság feltérképezését tûzte ki célul, és olyan mintavételi technikákat volt kénytelen alkalmazni, amelyek miatt joggal sorolhatjuk e „különösen veszélyeztetett” kategóriába. Kötetünk 2. fejezete ezeket a torzító hatásokat igyekszik feltérképezni. A 2.1. fejezetben sorra vesszük a mintavételi eljárás azon pontjait, ahol torzulások következhettek be, és megpróbáljuk a szóban forgó torzulásokat paraméterek segítségével mérhetõvé tenni. A 2.2. fejezetben kísérletet teszünk rá, hogy a torzulások mértékét empirikusan is megbecsüljük. A 2.3. és 2.4. fejezetben külsõ adatforrások segítségével ellenõrizzük mintánk megbízhatóságát. A Mûvelõdési Minisztérium aggregált iskolastatisztikai adatain ellenõrizzük a mintánkban elõforduló általános iskolás cigány gyerekek számának, illetve a felnõtt népesség iskolai végzettségi adatainak megbízhatóságát. Minthogy az iskolastatisztikák jelentik az egyetlen – felvételünkkel azonos definíciót alkalmazó – teljes körû, külsõ adatforrást, ez az egyetlen mód arra, hogy felmérjük, milyen mértékben sikerült számba vennünk a vizsgálatunk által megcélzott sokaságot. A 2.3. fejezetben az általános iskolások háztartásonkénti átlagos számából kiindulva megbecsüljük az országban élõ általános iskolás cigány gyerekek számát, majd ezt az adatot összevetjük a Mûvelõdési Minisztérium országos adatával. Az eltérés nagysága számszerûsíti a mintabeli torzulás mértékét. Az országos iskolastatisztikai adatok azonban arra is alkalmasak – minthogy viszonylag hosszú idõsor áll a rendelkezésünkre –, hogy a felnõtt cigány népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását ellenõrizzük velük. A 2.4. fejezetben, az iskolastatisztika idõsorai alapján – alkalmasan megválasztott hipotézisek segítségével – elvégezzük ezt a tesztet. Végül, a mintát torzító tényezõk számszerûsítésével lehetõségünk nyílik ar-

47

ra is, hogy becslést adjunk a magyarországi cigány népesség lélekszámáról. Ennek elvégzésére a 3. fejezetben kerítünk sort.

2.1 a mintát torzító hatások számbavétele Mindenekelõtt vezessük be a szükséges jelöléseket. Emlékeztetjük olvasóinkat: mintánk rétegei a településtípusok (Budapest, Miskolc, megyeszékhelyek, egyéb városok, községek), illetve a cigány népesség várható elõfordulási gyakoriságán alapuló körzettípusok (ritka, közepes, sûrû) kombinált értékeiként jöttek létre. Ezekbõl választottuk ki elsõ lépésben a minta körzeteit, majd a körzeteken belül a mintába bekerülõ háztartásokat. A jelölések ennek megfelelõen a következõk: p településtípusok indexe; p = 1, 2, 3, 4, 5 r körzettípusok indexe; r = 1, 2, 3 i a (p,r)-edik rétegből (településtípus és körzettípus metszetébõl) kiválasztott körzetek indexe; i = 1,...., mpr v az előzetes mintavétel során kiválasztott nem megyeszékhely városok száma V a nem megyeszékhely városok teljes száma v a nem megyeszékhely városok kiválasztási aránya; v = v/V mpr a (p,r)-edik rétegből kiválasztott körzetek száma Mpr a (p,r)-edik rétegbe tartozó körzetek teljes száma1 mpr a (p,r)-edik rétegből kiválasztott körzetek kiválasztási aránya; mpr = mpr / Mpr Npr a (p,r)-edik rétegben élő cigány háztartások teljes száma (elméleti adat) M Npr a (p,r)-edik rétegből kiválasztott körzetekben élő cigány háztartások teljes száma (elméleti adat) j a (p,r)-edik réteg i-edik körzetéből a mintába bekerült háztartápr sok indexe; j = 1,..., ni npr a (p,r)-edik rétegből a mintába bekerült háztartások száma fpr a (p,r)-edik rétegből a mintába bekerült körzeteken belüli háztartások kiválasztási aránya; fpr = npr / NprM fpr a (p,r)-edik rétegből a mintába bekerült háztartások összesített kiválasztási aránya;2 fpr = npr / Npr =

#

mprfpr , ha p = 1, 2, 3, 5 vmprfpr , ha p = 4

1 A nem megyeszékhely városokból v = 0,2 arányú (20 százalékos) elõzetes mintát vettünk, és csak a kiválasztott városokban végeztük el a rétegezést. Mr itt a kiválasztott városokban található körzetek számát jelöli. 2 Lásd az elõzõ lábjegyzetet!

48

Ypr ypr ãpr æpr Xpr xpr épr ìpr a

b

c

a (p,r)-edik rétegben élő cigány népesség teljes száma (elméleti adat) a (p,r)-edik rétegből a mintába bekerült cigány népesség száma a cigány háztartások átlagos háztartásnagysága a (p,r)-edik rétegben (elméleti adat); ãpr = Ypr / Npr a mintába bekerült cigány háztartások átlagos háztartásnagysága a (p,r)-edik rétegben; æpr = ypr / npr a (p,r)-edik rétegben élő általános iskolás cigány tanulók teljes száma (elméleti adat) a (p,r)-edik rétegből a mintába bekerült általános iskolás cigány tanulók száma a cigány háztartásokban élő általános iskolás cigány tanulók átlagos száma a (p,r)-edik rétegben (elméleti adat); épr = Xpr / Npr a mintába bekerült általános iskolás cigány tanulók átlagos száma a (p,r)-edik rétegben; ìpr = xpr / npr a index jelöli azokat a mintavétel célsokaságához tartozó körzeteket, illetve háztartásokat, amelyeket valóban sikerült is számba vennünk a mintavétel során b index jelöli azokat a mintavétel célsokaságához tartozó körzeteket, illetve háztartásokat, amelyeket nem sikerült számba vennünk a mintavétel során c index jelöli azokat a körzeteket, illetve háztartásokat, amelyeket számba vettünk ugyan a mintavétel során, de nem tartoznak a mintavétel célsokaságához

Három problémát kell megoldanunk: 1. A mintavétel algoritmusát visszafelé alkalmazva, településtípusonként és országosan becslést kell adnunk a cigány népesség számára és a becsült érték varianciájára (â és Var¨â©); 2. Becslést kell adnunk továbbá – megint csak településtípusonként és országosan – az általános iskolás cigány tanulók számára és a becsült érték varianciájára (è és Var¨è©). â és Var¨â© becslése a közvetlen számításon alapuló népességbecslés célját szolgálja (lásd 3.1. pont), è és Var¨è© becslésével pedig az a célunk, hogy a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium cigány tanulókra vonatkozó iskolastatisztikai adatainak (ê ) felhasználásával lemérjük mintánk megbízhatóságát (lásd 2.3. pont). 3. Végül Y és X becsült értékének (â és è ) felhasználásával becslést adunk H = Y / X rétegenkénti értékére, majd a településtípusonkénti aggregáció után – az iskolastatisztikai adatokat (ê ) alapul véve – közvetett módon is megbecsüljük a cigány népesség településtípusonkénti és országos számát. A becsült érték (ä ) mellett ez esetben is közöljük a becslések-

49

hez tartozó variancia (Var¨ä©) értékét. Ezt az eljárást alkalmazzuk a 3. fejezet közvetett népességbecslésrõl szóló részében (3.2. pont).

2.1.1 a mintavétel algoritmusán nyugvó közvetlen népességbecslés A p–edik településtípusban élõ cigány népesség számát az alábbi összegként írhatjuk fel: (1) Yp = SYpr = SNprãpr r

r

=

S(N r

a pr

ãpra + Nprbãprb ),

ahol a index jelzi a célsokasághoz tartozó és számba vett, b index pedig az összeírásból tévesen kimaradt háztartásokat. Legyen: Nprb bpr = a és Npr dpr =

ã prb ã pra

!

Ekkor: (2)

Yp = =

SN r

a pr

ãpra (1+ bpr dpr)

Npra

Sn r

a pr

npra ãpra (1+ bprdpr).

Az összeírás során azonban olyan háztartások is bekerültek a mintavételi keretbe, amelyek nem tartoznak a célsokasághoz (c típusú háztartások). Legyen: gpr =

Nprc ; Npra

továbbá tegyük föl, hogy a tévesen (c) és a helyesen (a) összeírt háztartások mintabeli aránya rétegenként megegyezik a teljes sokaságra vonatkozó megfelelõ aránnyal; és tegyük föl azt is, hogy a szóban forgó arány településtípusonként konstans: (3)

Nprc nprc = = gpr = gp . Npra npra

50

Ekkor npra és Npra / npra felírható az alábbi módon: (4)

(5)

npra =

Npra npra

=

1 n , 1+ gp pr Npr npr

=

Npra

¡pr

.

(4)-et és (5)-öt visszahelyettesítve (2)-be, a következõ formulát kapjuk: npra a 1 Yp = S (6) ãpr (1+ bprdpr). r (1+ gp) ¡pr A becslés gyakorlati kivitelezéséhez ismernünk kellene bpr és dpr paramétereket. Mivel településtípusonként (p) vannak, körzettípusonként (r) viszont nincsenek ehhez támpontjaink, az alábbi feltevésekkel élünk. bpr-rõl – vagyis az összeírásból tévesen kimaradt és a helyesen összeírt háztartások arányáról – föltesszük, hogy egy adott településtípuson belül, körzettípusok szerint nem különbözik, továbbá föltesszük, hogy a hiba mértéke a településtípusok között egy ep tényezõvel arányosan változik: (7)

bpr = bep .

ep arányossági tényezõ becslésekor (lásd 2.2. fejezet!) feltesszük, hogy az összeírás relatív hibája a községekben a legkisebb. ep értékét ezért a községekben (a p = 5 településtípusban) egységnyinek választjuk, és ennek százalékában adjuk majd meg – más tartalmi információkra támaszkodva – a többi településtípus esetében a szóban forgó hiba értékét. b értékérõl – vagyis az összeírásból tévesen kimaradt és a megfelelõ módon összeírt községi háztartások arányáról – megint csak a 2.2. fejezetben adunk empirikus becslést. Ami dpr értékét illeti, itt sem engedtük meg a paraméter változását körzettípusok szerint. Ez a feltételezésünk gyakorlatilag azt jelenti, hogy az összeírásból tévesen kimaradt (b típusú) háztartások átlagos létszámának, illetve a helyesen összeírt (a típusú) háztartások átlagos létszámának hányadosát a településtípusokon belül állandónak tekintjük: (8)

dpr = dp .

A népességszám empirikus becslésekor azonban további problémákat is meg kellett oldanunk. Egyrészt a községbokrok definíciójánál a mintavételi keretbõl kimaradtak azok a községek, ahonnan a gye-

51

rekek a környékbeli városba jártak iskolába. Másrészt elképzelhetõ, hogy néhány esetben elõzetes információnk alapján üresnek tekintettünk, és ennek megfelelõen figyelmen kívül hagytunk a mintavétel során olyan körzeteket, amelyekben valójában voltak cigány háztartások. Más, a mintavételkor nem felhasznált – mert akkor nem felhasználható – adatok alapján képet alkothatunk arról, hogy hozzávetõlegesen a célsokaság hányad részét hagytuk így ki a mintavéa teli keretbõl. Jelöljük Mp -val azon körzetek számát, melyeket a pedik településtípusban helyesen soroltunk be a nem üres körzettípusok valamelyikébe, Mpb-vel pedig azoknak a számát, amelyek tévesen kimaradtak a mintavételi keretbõl. Jelöljük továbbá Y¨Mpa©-val azon egyének számát, amelyek ily módon bekerültek, Y¨Mpb©-vel azokét, amelyek kimaradtak a mintavételi keretbõl. A mintavételi célsokasághoz tartozó népesség számát (Yp-t) így kifejezhetjük a mintavételi keretben szereplõ népesség és a szóban forgó hiba mértékét kifejezõ paraméter (tp) függvényében, – az alábbi módon: (9)

a

b

Yp = Y¨Mp © + Y¨Mp © =

Y¨Mpa© 1 – Y¨Mpb©¥ªY¨Mpa© + Y¨Mpb©«

= Y¨Mpa©

1 1- tp

,

ahol tp nem más, mint a fenti okok folytán a mintavételi keretbõl kihagyott népesség aránya a p-edik településtípus teljes népességén belül. Mivel a teljes Yp becslése a cél, az Mpa halmazra vonatkozó népességbecslésünket, [(6)-ot] nyilvánvalóan (9) alapján korrigálnunk kell. Összesítve az eddig elmondottakat: (6) népességbecslés (7), (8) és (9) felhasználásával a következõképpen alakul: (10)

Yp =

1 1- tp

1 + bepdp 1+ gp

S r

1 npr ãpra . ¡pr

Mivel a torzító hatások fenti kiszûrése után a többlépcsõs és a rétegzett minták tulajdonságai alapján a rétegenkénti mintaátlag, (æpr) torzítatlan becslése a rétegenkénti ãpra -nak, az 1. pontban feladatul kitûzött, közvetlen számításon alapuló népességbecslés a következõképpen végezhetõ el a mintából:

52

(11)

âp =

1 + bepdp 1+ gp

1 1- tp

1 npr æpr . ¡pr

S r

Nevezzük a mintatorzításokat korrigáló tényezõk szorzatát a p-edik településtípusban Ap-nek: (12)

Ap =

1 + bepdp 1+ gp

1 1- tp

.

âp varianciájának becsléséhez vezessük be a következõ jelöléseket. Jelöljük Var1pr-rel a mintavétel elsõ lépcsõjébõl (a körzetszintû mintavételbõl), Var2pr-rel pedig a mintavétel második lépcsõjébõl (a háztartásszintû mintavételbõl) eredõ bizonytalanságot mérõ varianciát. âp varianciáját ekkor a következõképpen írhatjuk fel: (13) Var¨âp© = SVar¨âpr© = Ap2S Var r

r

npr æpr = Ap2S ¨Var1pr + Var2pr© , r ¡pr

¨

©

pr pr ahol Var1 -t és Var2 -t Éltetõ [1982], 8.19. képletének alapján a következõképpen becsülhetjük (az egyszerûség kedvéért a pr indexeket elhagytuk):

(14)

(15)

¨

Var1 = M 2

1 1 1 1 – m M m – 1 f2

©

1–f Var2 = M m f2

ni

2 i

S n ¨æ – æ©

S n – 1 S ¨y i

i

i

2

,

i

ij

– æi©2 .

j

A nem megyeszékhely városok esetében egy speciális probléma – a városok körében alkalmazott elõzetes 20 százalékos mintavétel – miatt a (13)-as képletben megadott varianciát módosítanunk kell. Éltetõ [1982], 8.19. alapján ezt a pótlólagos bizonytalanságot egy additív tag (Vare) beiktatásával becsülhetjük. További módosítás szükséges amiatt, hogy – mivel elõzetes mintavételt alkalmaztunk – nem ismerhetjük pontosan az adott körzettípusba tartozó körzetek országos számát. Var1pr és Var2pr képleteiben emiatt a megfelelõ körzetek országos számát jelentõ Mpr szimbólumot M4r / v hányadossal (a mintabeli körzetszám és a mintavételi arány hányadosával) kell helyettesítenünk. A nem megyeszékhely városok esetében a létszámadat becslésének varianciája tehát a következõ lesz: (13')

¨

©

Var¨â4© = A42 Vare4 + S ¨Var14r + Var24r© , r

53

ahol (az egyszerûség kedvéért a 4r indexeket itt is elhagyva) (16)

(14')

(15')

Vare = V 2

Var1 =

1

¨v

1 V

–

1

1

© v–1 mf 2

2

Sn

2 k

¨æk – æ©2 ,

k

v 1 1 1 1 M2 – ni2¨æi – æ©2 , 2 M m – 1 f2 S m i v

Var2 =

¨

©

1 M 1–f v m f2

ni

S n – 1 S ¨y i

i

ij

– æi©2 .

j

Mivel a településtípusonkénti mintavételek egymástól független események, a teljes népesség becslésének varianciája nem más, mint a településtípusonkénti varianciák összege: (17)

Var¨â© = SVar¨âp© . p

2.1.2 az általános iskolások számának becslése A p-edik településtípusban élõ általános iskolások számának becsült értékét (èp-t) és e becslés varianciáját (Var¨èp©-t) pontosan ugyanolyan módon számíthatjuk ki, mint âp és Var¨âp© értékét. Mindössze annyi változtatást kell bevezetnünk, hogy a megfelelõ formulákban æ szimbólumot ì szimbólummal helyettesítjük. A becslés során felhasznált paraméterek értékei azonban nem feltétlenül azonosak. (A paraméterek becsült értékeit a 2.2. fejezet táblázatai tartalmazzák.)

2.1.3 az iskolastatisztikákra támaszkodó közvetett népességbecslés A közvetett népességbecslés a következõ azonosságon alapul: (18)

Y[

Y X = HX . X

A becslés során a becsült cigány népesség (â) és az általános iskolások becsült számának (è) hányadosát (H-t), valamint az általános iskolások (ismert) országos számát (ê) használjuk fel. Az adott mintanagyságok és a mintaátlagok relatív standard hibái mellett a hánya-

54

dosbecsléssel járó torzításoktól eltekinthetünk. A p-edik településtípusra vonatkozó becslést a következõképpen írhatjuk fel: (19)

ä = Hp êp =

âp ê . èp

A p-edik településtípusra vonatkozó becslés varianciáját Cochran [1977] 6.5 és 2.8 képletének felhasználásával az alábbi módon kaphatjuk meg: (20)

Var¨äp© = Var¨âp© + Hp2Var¨èp© – 2Hpôp

£Var¨â ©Var¨è © , p

p

ahol Var¨âp© és Var¨èp© értékét a (13), illetve (13') képletek alapján becsülhetjük, ¨ôp© pedig a szóban forgó változók (yij és xij) mintabeli korrelációs együtthatóját jelöli. Mivel a településtípusonkénti mintavételek egymástól függetlenek, a teljes népesség becslésének varianciája nem más, mint a településtípusonkénti varianciák összege. (21)

Var¨ä © = S Var¨äp© . p

2.2 a mintát torzító hatások mérése A továbbiakban megpróbáljuk empirikusan is megbecsülni az elõzõ pontban meghatározott paraméterek értékét, és beszámolunk azokról az egyéb torzító hatásokról is, melyeket nem volt szükséges a népességbecslések képleteiben parametrizálnunk. A rendelkezésünkre álló információk alapján az alábbi paraméterekre (lásd (11)-es képlet) próbálunk számszerû becslést adni: tp, gp, b, ep, dp. A teljes népesség, illetve az általános iskolás gyerekek számának meghatározásához szükséges egyéb mintabeli információk: a rétegenkénti kiválasztási arányok (¡pr) értékei a 12. táblázat utolsó oszlopában, a rétegenkénti mintaelemszámok (npr) pedig a 14. táblázatban találhatók meg. Érvelésünk logikája szerint a mintavétel célsokaságát két nagyobb halmazra bontjuk: az elsõ azokat az egységeket tartalmazza, amelyeket a mintavétel elõkészítése során számba vettünk (a típus), a második azokat, amelyeket tévedésbõl kihagytunk a számbavétel során, amelyek így nem kerültek a mintavételi keretbe (b típus). A mintavételi keretbe elvileg tévedésbõl besorolhattunk olyan egységeket is, amelyek valójában nem tartoznak a célsokasághoz; ez egy harmadik halmaz (c típus). A mintavétel során a szükséges informá-

55

ciók összegyûjtésekor – kérdõíves vizsgálat esetén, a kérdõív kitöltésekor – elõfordulhat, hogy egyes megfigyelési egységekrõl nem tudjuk az információkat begyûjteni (kérdõíves vizsgálat esetén ezek a nem válaszolók). A fenti halmazok tehát ennek az ismérvnek a mentén megint csak két részre – információt szolgáltatók, illetve nem szolgáltatók csoportjára – oszthatók. Ez a probléma azonban csak az a típusú hibák esetében releváns. Elvileg természetesen a b típusú egységek is két halmazra oszthatók az információszolgáltatás szempontjából, ennek azonban semmi jelentõsége nincs a minta torzulásainak becslésekor, ennek a halmaznak ugyanis egyetlen elemérõl sincs információnk. A c típusú egységek halmazát pedig azért nem értelmes tovább bontani, mivel a kérdõíves felvételek esetében többnyire kiderül a mintavétel után, hogy az adott egységek e halmazba tartoznak-e avagy sem. Ennélfogva az ilyen típusú egységeket ki lehet hagyni a további vizsgálatból. A 15. táblázat áttekinthetõbben mutatja a szóban forgó halmazok helyét. 15. táblázat a mintavétel során bekövetkező torzulások (a2, b, c) forrásai A célsokasághoz tartozik-e? igen nem

Számba vettük-e a mintavétel során? igen

nem

a* c

b –

* Az a eset két alesetre bomlik: azokra a háztartásokra, akik szolgáltattak információt (a1), illetve azokra, akik nem szolgáltattak információt (a2).

Míg a felvétel által megcélzott alapsokaság az a1, a2 valamint a b alsokaságok uniója, addig az elkészült kérdõívek csak az a1 alsokaságot reprezentálják: nem kerülhetett a mintába sem olyan egység, amelyet nem sikerült számba vennünk (b típus), sem olyan, amelyik bekerült ugyan, de nem lehetett róla adatot gyûjteni (a2 típus). Minthogy legkésõbb a kérdezéskor mindig kiderül, hogy az adott egység a megfigyelni kívánt alapsokaság része-e, a minta nem reprezentálja a felvétel szempontjából érdektelen c típusú egységeket. A mintát torzító tényezõket mintavételi szakaszonként (körzet-, illetve háztartásszintû mintavétel) és hibaforrásonként (b, c, a2 típusú hiba) vesszük számba. A hibatényezõk mértékét kifejezõ paraméterek számszerû becslése minden esetben konkrét célokat szolgál: az általános iskolás gyermekszám becslését a 2.3. alfejezetben, illetve a teljes népességszám becslését a 3. fejezetben. Ami az elõforduló hibák fajtáját illeti, azok településtípusok szerint nyilvánva-

56

lóan különbözhetnek egymástól, hiszen a mintavétel során településtípusonként más-más féle információkra támaszkodtunk. Ami pedig az egyes településtípusok és mintavételi szakaszok esetében elõforduló hibák mértékét illeti, az nyilvánvalóan nem független attól, melyik változó – a teljes népesség vagy az általános iskolás gyermekek számának – becslésére, illetve becslési hibájának mérésére vállalkozunk.

2.2.1 körzetszintű mintavétel A mintavételi keretbõl kimaradt körzetek problémája: tp paraméter becslése Elõször a körzetszintû mintavételt megelõzõ elõzetes mintavétel során bekövetkezett torzítások mértékét kifejezõ tp paraméter értékét próbáljuk megbecsülni. A mintavételnek e fázisában a falvak esetében – mint már említettük – két ponton torzulhatott a mintánk. A községek településbokrokba sorolásakor ki kellett hagynunk azokat a falvakat (2904 faluból 82-t), amelyekben nem volt teljes általános iskola, és az általános iskolás gyerekek nem a környék egy másik községébe, hanem a szomszédos városba jártak iskolába. Egy másik, hasonló jellegû hiba pedig azáltal csúszhatott be, hogy a körzetek típusba sorolásakor elõzetes információink szerint üresnek tekintettünk – és ennek megfelelõen kihagytunk a mintavételi keretbõl – olyan körzeteket, ahol valójában voltak cigány háztartások. Mindkét hiba a b típusú torzítások csoportjába tartozik. A hiba nagyságát az 1990. évi népszámlálás adataira támaszkodva hozzávetõlegesen megbecsülhetjük, ha összevetjük a mintából ily módon kimaradt falvakban élõ cigányok számát az ország összes községében élõ cigányok számával. A kimaradt falvakban átlagosan jóval kevesebb cigány lakost talált a népszámlálás, mint az összes községre vonatkozó átlag: a kérdéses 82 faluban 1 240 fõt, míg az ország valamennyi községében 105 277 fõt. A hiba nagyságrendjét – ez t egyik komponense – a teljes népesség százalékában 1,18 százalékosra becsülhetjük (ugyanez az arány az általános iskolások szá3 mát tekintve 1,44 % ). Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy ez a becslés pontos képet ad a torzulás mértékérõl, hiszen a mi vizsgálatunk a népszámlálástól eltérõ definíciót követett a cigányok meghatározásakor; másrészt a mi mintavételünk megfigyelési egysége a háztartás volt, a népszámlálásban pedig egyéni adatok állnak rendelkezésre, ráadásul az 1990. januári állapotokat tükröz. A szóban forgó hiba mértékének becslésére azonban más kilencvenes évek4 beli forrás nem állt a rendelkezésünkre.

3 307 / 21 337 = 1,44 %. 4 A népszámlálás településsoros cigány adatai nem álltak rendelkezésünkre a mintavétel idõpontjában. Ezeket az adatokat így csak az utólagos ellenõrzés céljaira használhattuk. Mivel a népszámlálás a cigány népességet vizsgálatunktól eltérõ módon definiálta, amúgy sem lehetett volna megfelelõ adatforrás magához a mintavételhez.

57

Ami az említett másik hibalehetõséget illeti, a körzetek 1989-es általános iskolai forrásokra támaszkodó rétegzése valószínûleg nem mindenütt sikerült tökéletesen: elképzelhetõ, hogy azon körzetek egy részében, ahol arra számítottunk, hogy nincsenek cigányok, valójában voltak, csak nem laktak köztük általános iskolába járó gyerekek. Elvileg természetesen az általános iskolai statisztikákból is hiányozhattak definíciónk alapján cigány gyerekek, ami szintén növelheti a besorolás ilyen irányú tévedéseit, ennek nagysága azonban valószínûleg elhanyagolható. A községek esetében – megint csak a népszámlálás adataira támaszkodva – ellenõrizhetjük a hiba mértékét. A népszámlálás szerint az üres kategóriába sorolt községbokrok közül 103-ban éltek cigányok, ám ezekben mindössze 570 cigány lakos élt. A tévesen üres kategóriába sorolt és a mintavételbõl kihagyott községbokrokban a teljes sokaság várhatóan 0,54 százaléka él (ugyanez az arány 5 az általános iskolások számát tekintve 0,39 % ). Összesítve a két hiba együttes mértékét a községi településtípusra, a következõket mondhatjuk: a községbokrok definíciójakor a mintából kimaradt településeken élõ cigány népesség száma a népszámlálás szerint 1240 fõ, a tévesen üres típusba sorolt településeken élõ cigány lakosoké pedig 570 fõ volt. Ha együttes számukat (1810 fõ) a népszámlálás községekben élõ teljes cigány népességének számára (105 277 fõ) vetítjük, megkapjuk a szóban forgó hiba mértékét kifejezõ t paraméter értékét: t5 = 1,72 %. (Hasonló kalkuláció alapján, a két hiba együttes mértékére – az általános iskolások számát tekintve – a községi településkategóriában 1,83 százalékot kapunk.) A nem megyeszékhely városok esetében a körzetszintû mintavétel során két ponton következhettek be mintatorzulások. Egyrészt az elõzetes mintavétel során, amikor is 20 százalékos véletlen mintát vettünk a nem megyeszékhely városokból, elõfordulhatott, hogy a mintába bekerült városokban élõ cigány népesség a megfelelõ városi kategóriában élõ teljes cigány népességnek 20 százaléknál nagyobb vagy kisebb hányadát képviseli. Ennek alapvetõen az lehet az oka, hogy a városi cigány népesség igen egyenetlenül oszlik meg a városok között: léteznek olyan városok, ahol relatíve igen magas, illetve olyanok, ahol relatíve igen alacsony a cigány népesség száma. Ennek következtében a véletlen folytán a kelleténél kisebb vagy nagyobb számban kerülhettek be olyan városok a mintába, ahol nagyon magas a roma népesség száma. Az egyik esetben ezzel alul-, a másik esetben felülreprezentáljuk a városokban élõ cigány csalá6 dokat. A másik hibalehetõség abból adódik, hogy a kiválasztott városokon belüli önkormányzati választókörzetek osztályozása során a felkért szakértõk esetleg – tévesen – üresnek minõsítettek olyan körzeteket, melyekben mégiscsak élnek roma családok. Minthogy

5 84 / 21 337 = 0,39 %. 6 Ezen a gondon a városok elõzetes rétegzése sem segített volna sokat. Ugyanis azoknak a városoknak a száma, ahol relatíve sok cigány család él, olyan kicsi, hogy ezek önálló rétegként szerepeltetése a városi településtípusban élõ roma népesség felülreprezentációjához vezetett volna. Az általunk követett eljárás – az egyszerû véletlen mintavétel – pedig nyilvánvalóan azzal a veszéllyel járt, hogy alulbecsüljük a városi településtípusban elõ roma népesség számát. Mint hamarosan látni fogjuk, ez utóbbi hiba be is következett.

58

az üres körzeteket definíció szerint kizártuk a mintavétel algoritmusából, az ilyen esetek nyilvánvalóan hozzájárulnak ahhoz, hogy alábecsüljük a roma népesség számát. Az önkormányzati választókörzetek téves besorolásának esélye mind a megyeszékhely, mind a nem megyeszékhely városok esetében elhanyagolható. (Miskolc és Budapest ebbõl a szempontból eltérõ esetet képvisel.) A 4. és 5. táblázat alapján megállapítható: a felkért önkormányzati szakértõk igen óvatosan éltek az önkormányzati választókörzetek üres kategóriába sorolásának eszközével. Mint a ritkának minõsített körzetek háztartásszintû összeírásaiból kitûnik – lásd az F1. Függelék F1.3a és F1.4a táblázatait –, a szakértõk többnyire az ellentétes irányú hibát követték el: inkább óvatosságból ritkának minõsítettek olyan körzeteket, ahol egyáltalán nem élnek cigány családok. (Erre a problémára még visszatérünk.) Nem tekinthetünk el azonban a nem megyeszékhely városok elõzetes mintavételi fázisában bekövetkezett torzulásoktól. E hibatényezõ mérésére egyetlen információ – a városokban élõ általános iskolás gyerekek száma (1989/90. tanévi adat) – áll rendelkezésünkre. Ennek alapján megállapíthatjuk: az egyszerû véletlen kiválasztással mintába bekerült városokban az ott élõ általános iskolás cigány tanulók kevesebb mint 20 százaléka (pontosabban: kevesebb 7 mint 19,73 százaléka ) került be. Ennek az az oka, hogy városi mintánkba a kelleténél kevesebb olyan város került be, ahol viszonylag magas a cigány népesség száma. A hiba mértékét kifejezõ t4 paraméter értékét a következõképpen becsülhetjük meg. Ha a véletlenszerûen kiválasztott 19,73 százalékos városmintába az városi cigány népesség 19,73 százaléka bekerült volna, akkor ezzel városmintánk tökéletesen reprezentálná a magyarországi nem megyeszékhely városokban élõ cigány népesség egészét. Minthogy ezzel szemben a 19,73 százalékos városmintánk csak a városokban élõ roma népesség 17,55 százalékát reprezentálja, a célsokaság 2,18 százaléka (19,73 – 17,55) kimaradt a mintavételi keretbõl. A hiba nagyságát kifejezõ 8 paraméter értéke tehát t4 = 11,05 százalék. Mivel a szóban forgó torzító tényezõ mértékét egyedül az általános iskolás gyermekek adatain tudjuk lemérni, ezért – jobb híján – azt feltételezzük, hogy a hiba nagysága a teljes népesség, illetve az általános iskolás gyermekek számának becslésénél azonos mértékû. A megyeszékhely városok esetében egyedül az önkormányzati választókörzetek téves besorolásából adódhattak volna a körzetszintû mintavétel során torzítások. Mivel azonban az önkormányzat szakértõi inkább az ellentétes irányú torzítást követték el (üres körzeteket ritkának soroltak be), ennek nagyságát a megyeszékhely városok esetében nullának tekintjük: t3 = 0.

7 Minthogy csak egész számú város kiválasztására van lehetõség az elméletileg 20 százalékos városminta (minden 5. város) a gyakorlatban 19,73 százalékos kiválasztási aránnyal – 147 városból 29 város kiválasztásával – volt megvalósítható. 8 (19,73–17,55) / 19,73 = 11,05 %.

59

Budapest, illetve Miskolc esetében az üres körzetek besorolásának helytálló voltát ismét a népszámlálás adatain tudjuk lemérni. Ez a feladat Budapest esetében technikailag kivitelezhetõ volt, hiszen a népszámlálás egyéni adatait tartalmazó adatbázis lehetõvé teszi, hogy az egyéni adatokat városrendezési körzet szintre aggregáljuk. Miskolc esetében más a helyzet, hiszen mintavételi egységekként az iskolakörzeteket használtuk, melyek kódjai a népszámlálás file-jában nem állnak rendelkezésre. Ennek hiányában feltételeztük, hogy a szóban forgó torzítás nagysága a budapesti hiba mértékének felelhet meg. Budapest esetében az 1992/93. tanév alsó tagozatos általános iskolásainak lakóhelye alapján az 520 városrendezési körzetbõl 135-öt minõsítettünk üresnek. A népszámlálás adatai alapján ebben a 135 körzetben összesen 391 olyan személy (ebbõl 71 általános iskolás gyermek) élt, aki nemzetisége, anyanyelve, vagy nyelvtudása alapján romának tekintette magát. A mintavételi keretbõl ily módon kimaradt sokaság az önbevallás szerinti teljes budapesti cigány népességnek (9217 fõ), illetve az általános iskolába járó buda9 10 pesti cigány népességnek (1610 fõ) 4,24, illetve 4,41 százalékát teszi ki. Minthogy a torzítás mértékét Budapest és Miskolc esetében azonosnak tekintjük, a szóban forgó paraméter értéke a teljes népesség becslõ formulában t1 = t2 = 4,24 százalék, az általános iskolások számát becslõ formulában pedig 4,41 százalék. A 16. táblázat összesítve tartalmazza a tp paraméter számszerû becslésérõl elmondottakat. 16. táblázat tp paraméter becsült értékei Településtípus Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

tp paraméter Teljes népesség (tpY)

Általános iskolások (tpX)

0,0424 0,0424 0,0000 0,1105 0,0172

0,0441 0,0441 0,0000 0,1105 0,0183

A mintába tévesen bekerült körzetek problémája Mint az elõzõ pontban említettük, a körzetszintû mintába bekerülhettek olyan körzetek, amelyekrõl utólag – a háztartásszintû összeírás alkalmával – kiderült, hogy a mintavétel szempontjából üresnek tekintendõk, hiszen azokban egyetlen cigány háztartást sem si11 került összeírni. A 15. táblázat osztályozását alapul véve ezek a torzítások a c típusú hibák esetét testesítik meg: a célsokasághoz

9 391 / 9217 = 4,24 %. 10 71 / 1610 = 4,41 %. 11 Ezek kivétel nélkül mind eredetileg ritka körzetek voltak.

60

nem tartozó esetek bevonását a mintavételi keretbe. Mivel semmi okunk sincs azt feltételezni, hogy szisztematikus okok játszanának közre abban, hogy a valójában üres, ám elõzetes információink alapján nem üres körzeteknek tekintett körzetek teljes halmazából mely körzetek kerültek be a körzetszintû mintánkba, ezért az ilyen körzetek egyszerû kihagyása a mintából nem befolyásolja az eredetileg eltervezett mintavételi arányokat. Szisztematikus ok hiányában ugyanis az ilyen körzetek ugyanolyan véletlenszerû eséllyel kerültek be a tévesen nem üresnek tekintett körzetek halmazából a mintába, mint amilyen eséllyel a jogosan nem üresnek tekintett körzetek halmazából a mintánkba kerültek azok a körzetek, amelyek utólag sem bizonyultak üresnek. Ennek megfelelõen az ilyen típusú torzítások korrekciója a szóban forgó körzetek mintából való kihagyásával automatikusan megvalósult.

A körzetszintû meghiúsulások problémája Ami a meghiúsulásokat illeti: akadt olyan település, illetve kerület a településmintába bekerült települések, illetve kerületek között, ahol az érintett önkormányzatok megtagadták az engedélyt a vizsgálat lefolytatásától. Ezeken a helyeken nem tudtuk elvégezni a cigány háztartások összeírását. A körzetminta kiválasztási arányait azonban e meghiúsulások nem torzították, hiszen minden kiesett körzetet rétegenként véletlenszerûen kiválasztott pótkörzettel helyettesítettünk. Mivel a meghiúsulások a mintavétel kritériumaihoz képest kivétel nélkül mind véletlenszerû okok folytán következtek be, aligha feltételezhetjük, hogy az ilyen jellegû meghiúsulások bármiféle szisztematikus kapcsolatban lennének a megfelelõ körzetek cigányságára jellemzõ fontosabb változókkal. Mivel pedig a kiesett körzeteket az adott rétegbõl pótoltuk, itt sem számolunk semmiféle torzulási lehetõséggel. A körzetszintû minta településtípusonkénti meghiúsulásairól számol be a 17. táblázat. 17. táblázat a körzetszintű minta meghiúsulásai településtípusonként Településtípus

A kiesett körzetek aránya a mintakörzetek százalékában

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

13,6 0,0 16,0 4,1 11,6

61

2.2.2 háztartásszintű mintavétel A háztartásszintû mintavétel során az volt a feladat, hogy a mintakörzetekben élõ cigány háztartásokról a lehetõségekhez mérten teljes körû listákat állítsunk össze, és ezek alapján – minden egyes körzetben külön – egyszerû véletlen mintavétellel válasszuk ki a mintába bekerülõ háztartásokat. Nyilvánvaló, hogy ezen a szinten mindenfajta torzulási lehetõség elõfordulhatott: történhettek hibák a listák összeállításakor – lehet, hogy nem találtuk meg az összes cigány háztartást (b típusú hiba), és olyan háztartások is fölkerülhettek a listára, amelyek definíciónk szerint nem tekinthetõk cigány háztartásoknak (c típusú hiba) –, továbbá kiválaszthattunk olyanokat, amelyeknél valamilyen oknál fogva késõbb meghiúsult a kikérdezés (a2 típusú hiba).

Az összeírásba tévesen bekerült nem cigány háztartások problémája: gp paraméter becslése A mintába bekerült háztartások közül 21-en azért tagadták meg a válaszadást, mert nem tekintették magukat cigánynak, és a kérdezõbiztos szerint sem voltak azok. Ezek a háztartások minden bizonnyal tévesen kerültek a mintavétel alapját képezõ listákra. A szóban forgó 21 háztartás tehát nem válaszmegtagadó meghiúsulásként (a2 típusú torzulásként), hanem tévesen számba vett12 háztartásként (c típusú hibaként) kezelendõ. 18. táblázat a mintába került nem cigány háztartások száma és gp paraméter becsült értékei A mintába bekerült Településtípus

a

a

összes háztartás nem cigányb háztar- cigány háztartászáma (npa + npc) tások száma (npc) sok száma (npa)

gp paraméter (npa / npc)

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

370 128 162 375 1 187

6 4 3 1 7

364 124 159 374 1 180

0,0165 0,0323 0,0189 0,0027 0,0059

Összesen

2 222

21

2 201

0,0095

Lásd a 14. táblázat utolsó oszlopát! A mintába bekerült háztartások közül 21-en azért tagadták meg a válaszadást, mert nem tekintették magukat cigánynak, és a kérdezõbiztos szerint sem voltak azok. Ezek a háztartások – nem cigány háztartásokként – tévesen kerültek be a mintába.

b

12 A kérdezõbiztosnak csak a cigány minõsítésüket kifogásolók esetében kellett nyilatkoznia arról, hogy személyes véleménye alapján cigány háztartásnak tekinti-e az illetõ háztartást. Mivel a közismert elõítéletek miatt a nem cigány háztartások feltehetõen mind kifogásolták cigány minõsítésüket, a szóban forgó halmaz minden bizonnyal tartalmazza mindazon háztartásokat, amelyeket nem cigányok alkotnak.

62

Mivel az adatfelvétel idején a meghiúsulások pótlása automatikusan történt, kérdezõbiztosainknak nem állt módjában az ilyen típusú eseteket az egyéb meghiúsulásoktól megkülönböztetni, s ezeket is pótcímekkel helyettesítették. Mintánk így a tévedésbõl számba vett háztartások arányában némileg torzult. A 18. táblázat tartalmazza e háztartások mintabeli számát településtípusonként, valamint a szóban forgó hiba mértékét kifejezõ gp paraméter becsült értékeit. A 2.1. fejezet (11)-es képletében szereplõ becslõ formulában gp paraméter segítségével korrigáljuk ennek a torzításnak a következményeit.

A meghiúsult kikérdezések problémája A háztartásszintû mintavétel után kiválasztott 2222 háztartás közül 426 esetében – különbözõ okok miatt – nem lehetett kitölteni a kérdõívet. Az ily módon kiesett háztartások címeit pótcímekkel helyettesítettük. Ezekkel is elõfordultak meghiúsulások (összesen 155 esetben), így összességében 581 kikérdezés hiúsult meg. A kérdezõbiztosoknak minden meghiúsulás esetében ki kellett tölteniük egy adatlapot, ahol fel kellett tüntetniük a meghiúsulás okát, valamint a háztartás környezetével kapcsolatos fontosabb információk közül néhányat. Az elsõdleges meghiúsulások közül – mint az elõzõ pontban említettük – 21 olyan esetet találtunk, ahol azért nem került sor a kérdõív kitöltésére, mert a megkérdezettek nem tartották magukat cigánynak (s ezért utasították el a vizsgálatban való részvételt), és a kérdezõbiztos sem tartotta cigánynak a megkérdezetteket. A másodlagos meghiúsulások között összesen 10 ilyen eset volt. Ezeket az eseteket kiemeltük a meghiúsulások (az a2 típusú torzítások) problémakörébõl, hiszen õk a mintába tévedésbõl bekerült háztartások esetét (a c típusú hibák esetét) képviselik. Ezeket a meghiúsulásokat leszámítva, az elsõdleges, illetve másodlagos meghiúsulásokról az okok szerint az alábbi képet kaptuk (lásd 19. táblázat). A 19. táblázat tanúsága szerint az elsõdleges és másodlagos meghiúsulások okok szerinti összetétele statisztikailag nem különbözik 13 egymástól. Mindkét esetben a cím és elérési problémák miatt hiúsultak meg többnyire a kikérdezések; s csak kisebb – fele akkora – részben válaszmegtagadások miatt. Ami az elsõdleges meghiúsulásoknak a mintába bekerült háztartásokhoz viszonyított arányait – a meghiúsulási arányokat – illeti, a következõket látjuk: a 20. táblázat tanúsága szerint a vizsgálatban a meghiúsulási arány 18,4 százalékos volt; a meghiúsulásoknak alig több mint egyharmada származott válaszmegtagadásból, a fennmaradó majdnem kétharmad zömében címproblémák, illetve az interjúalanyok elérhetetlensége miatt következett be. A válaszmegtagadási arány 6,4 százalékos, a többi meghiúsulás aránya 12,0 százalékos volt.

13 A két megoszlás hasonlóságát homogenitás-vizsgálattal teszteltük: az ered2 mény – x (8) = 3,2 (p = 0,08) – azt igazolja, hogy a két megoszlás statisztikailag nem tér el jelentõsen egymástól. A zárójelben a két megoszlás azonosságára vonatkozó nullhipotézis elvetésével járó tévedés valószínûsége található.

63

19. táblázat az elsődleges, illetve másodlagos meghiúsulásoka megoszlása a meghiúsulás oka szerint Elsődleges

A meghiúsulás oka

Másodlagos

Elsődleges

meghiúsulások gyakorisága Rossz cím Elköltözés Lehetetlen elérés Válaszmegtagadás – indoklás nélkül Válaszmegtagadás – emberi jogi indokkal Válaszmegtagadás – nem cigány (cigány)b Válaszmegtagadás – nem cigány (nem eldönthető)c Válaszmegtagadás – egyéb Egyéb meghiúsulás Összesen

Másodlagos

meghiúsulások megoszlása (%)

74 89 77 70 21 14 17 18 25

24 37 30 21 6 8 5 5 9

18,3 22,0 19,0 17,3 5,2 3,5 4,2 4,4 6,2

16,6 25,5 20,7 14,5 4,1 5,5 3,4 3,4 6,2

405

145

100,0

100,0

a

Figyelmen kívül hagyva azokat a válaszmegtagadásokat, amikor a megkérdezettek nem tartották magukat cigánynak, és a kérdezõbiztos sem tartotta cigánynak a megkérdezetteket. b Nem tartották magukat cigánynak, de a kérdezõbiztos szerint cigányok. c Nem tartották magukat cigánynak, és a kérdezõbiztos nem tudta eldönteni, hogy cigányok-e.

20. táblázat az elsődleges meghiúsulások száma és aránya településtípusonként a mintába került cigány háztartások százalékában,a a meghiúsulások oka szerint A meghiúsulás oka Településtípus

A mintába bekerült cigány háztartásoka

Válaszmegtagadás

Cím- és elérési problémákb

eset

%

eset

%

eset

%

eset

%

Egyéb ok

Meghiúsulások összesen

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

364 124 159 374 1 180

43 11 12 20 54

11,8 8,9 7,5 5,3 4,6

58 31 44 35 72

15,9 25,0 27,7 9,4 6,1

1 1 2 11 10

0,3 0,8 1,3 2,9 0,8

102 43 58 66 136

28,0 34,7 36,5 17,6 11,5

Összesen

2 201

140

6,4

240

10,9

25

1,1

405

18,4

a

Figyelmen kívül hagyva azokat a válaszmegtagadásokat (21 eset), amikor a megkérdezettek nem tartották magukat cigánynak, és a kérdezõbiztos sem tartotta cigánynak a megkérdezetteket. b Rossz cím, elköltözés, többszöri próbálkozás után is lehetetlen elérés.

A meghiúsulási arány az urbanizáltabb településeken többnyire magasabb, mint a falvakban; és a nagyobb (megyeszékhely) városokban is magasabb, mint a kisebbekben. Mint az adatokból jól látható, ez két tényezõre vezethetõ vissza: egyrészt arra, hogy az urbanizáltabb településeken a válaszmegtagadás aránya magasabb, másrészt pedig arra, hogy a nagyobb településeken nehezebb feladat volt megbízható címlistákat összeállítani. Kivételnek tûnik Budapest esete, ahol a cím- és elérési problémákból adódó meghiúsulá-

64

sok aránya lényegesen alacsonyabb, mint a megyeszékhelyek esetében. Ez a feltûnõ pontosság a címlisták összeállításában azonban arra a sajátos körülményre vezethetõ vissza, hogy Budapesten az összeírást (és a kikérdezést is) nem alkalmi kérdezõbiztosok, hanem a terepet különösen jól ismerõ szociális munkások végezték. A válaszmegtagadás nagyobb aránya az urbanizáltabb településeken egybevág az empirikus adatfelvételek általános tapasztalataival: a városi (még inkább a nagyvárosi) lakosok általában iskolázottabbak, az iskolázott egyének pedig gyakrabban térnek ki a válaszadás elõl. Az iskolázott emberek egyrészt általában tájékozottabbak: gyakrabban tagadják meg a választ a személyes adatok magánjellegére hivatkozva, és ritkábban gondolják azt, hogy hátrányuk származik az együttmûködés megtagadásából (ritkán sejtenek hatóságot a kérdezõbiztosban, és ritkán remélnek segítséget tõle). Az iskolázott emberek körében másrészt szignifikánsan nagyobb arányú a foglalkoztatás, és szignifikánsan magasabbak a keresetek. Minthogy ennélfogva számukra a szabad idõ értéke magasabb, kevésbé hajlamosak rá, hogy idejüket válaszadásra fecséreljék. A városi cigányság esetében emellett az általánosabb tényezõ mellett egy speciális ok is közrejátszhatott: az ti., hogy – a magasabb átlagos iskolázottság miatt, de attól függetlenül is – a városokban, s különösképpen a nagyobb városokban, erõteljesebb az asszimiláció folyamata, mint a kisebb 14 településeken. Az asszimilálódott családok pedig inkább utasítják vissza, hogy cigány családok tagjaiként kérdezzék meg õket. A továbbiakban megpróbálunk amellett érvelni, hogy a meghiúsulások pótlása megfelelõen történt, vagyis az igénybe vett pótcímek a kiesõ címek megfelelõ helyettesítõi voltak, s ennek folytán nincs okunk azt feltételezni, hogy valamilyen szisztematikus hiba révén a pótlások következtében mintánk torzult volna. Hogy ezt igazolhassuk, mindenekelõtt a meghiúsult kikérdezésekrõl összegyûjtött információkat kell szemügyre vennünk. Mint említettük, a kérdezõbiztosok sikertelen kikérdezés esetén adatlapot töltöttek ki, melyben a meg15 hiúsulás oka mellett a megadott cím közvetlen környezetével (a 16 környéken lakó roma családok arányával ), valamint a környék ökológiai állapotával17 kapcsolatos benyomásaikat is rögzítették. Minthogy e két információt a sikeres kikérdezések esetében is rögzíteniük kellett, lehetõségünk van rá, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben függnek össze ezek a változók más fontos társadalmi indikátorokkal. Ha kontrollváltozóink – a közvetlen környéken élõ roma népesség arányát, illetve a környék ökológiai jellegét kifejezõ változók – szorosan összefüggnek fontos társadalmi indikátorokkal, akkor ezt azt jelenti, hogy a sikertelen kikérdezésekrõl rendelkezésünkre álló hasonló jellegû információink egy sor más, az adatfelvétel szempontjából releváns információt is magukban sûrítenek.

14 Az 1990. évi népszámlálásban a magukat cigány nemzetiségûnek tartó emberek településtípusok (Budapest, megyeszékhely, város, község) szerinti megoszlása a következõ volt: 5,69 %; 8,12 %; 21,95 %; 64,24 %. (Lásd: 1990. évi népszámlálás. Anyanyelv, nemzetiség településenként. 1980, 1990. Budapest, KSH, 1993. 10. old.) Az 1993. évi reprezentatív cigányvizsgálat által felmért cigány népesség településtípusonkénti megoszlása a következõ volt: 9,36 %; 11,02 %; 20,53 %; 59,09 %. A magukat cigány nemzetiségûnek vallók alul-, illetve felülreprezentációjának mértékét kifejezõ indexek településtípusonként a következõk: Budapest: 0,61; megyeszékhelyek: 0,74; egyéb városok: 1,07; községek: 1,09. Budapesten és a megyeszékhelyeken erõsen alulreprezentáltak, a kisvárosokban és a falvakban pedig enyhén felülreprezentáltak a magukat cigány nemzetiségûnek valló személyek. Az asszimiláció tehát a nagyobb városokban erõsebb. 15 Közvetlen környezet: nagy bérház, telep, kolónia, falusi utca stb. 16 A kódok a következõk voltak: a szûkebb környezetben (1) roma családok élnek többségben, (2) vegyesen élnek roma és nem roma családok, (3) nem roma családok vannak többségben, (4) a megadott címen kívül nincsenek roma családok. 17 A kódok a következõk voltak: a közvetlen lakóhelyi környezet: (1) slumos, lepusztult, (2) szegényes, de viszonylag rendezett, (3) átlagos színvonalú, (4) az átlagosnál jobb színvonalú.

65

Amennyiben a sikeres és sikertelen kikérdezések belsõ összetétele az említett kontrollváltozók szerint statisztikailag nem különböztethetõ meg egymástól, akkor ez arról tanúskodik, hogy a meghiúsulások pótlása megfelelõ módon történt: a pótlások révén nem került szignifikánsan más tulajdonságú populáció a mintába, mint amivel az eredeti minta esetében rendelkeztünk. Mindenekelõtt tehát azt kell megvizsgálnunk, hogy a meghiúsulásokról rendelkezésünkre álló kontrollváltozóink a szóban forgó teszt szempontjából valóban relevánsak-e. Ezt az ellenõrzést a 21. táblázatban végezzük el. 21. táblázat a meghiúsulásokat kontrolláló változók összefüggése néhány fontos társadalmi indikátorral a sikeres kikérdezések esetében A vizsgált változóa Háztartáslétszáme Gyerekszáme Életkore Iskolai végzettségd, f

A meghiúsulásokat kontrolláló változók A környéken lakó romák arányab

A környék állapotac

F(3;2143) = 3,97 p = 0,0078 F(3;2143) = 5,40 p = 0,0011 F(3;9578) = 7,86 p = 0,0001 x2(15) = 155,61 p = 0,0001 N = 4 938

F(3;2198) = 3,17 p = 0,0233 F(3;2198) = 3,04 p = 0,0279 F(3;9814) = 4,54 p = 0,0035 x2(15) = 179,15 p = 0,0001 N = 5 078

a

Háztartáslétszám, gyermekszám (háztartásszintû minta); életkor (egyéni minta); iskolai végzettség (egyéni minta, 14+ éves, nem tanuló népesség). b Kategóriák: (1) romák többségben, (2) romák és nem romák vegyesen, (3) nem romák többségben, (4) nincsenek romák. c Kategóriák: (1) slumos, (2) szegényes, de rendezett, (3) átlagos (4) jobb az átlagosnál. d Kategóriák: (1) 0 osztály, (2) 1–7 osztály, (3) 8 osztály, (4) szakmunkásképzõ, (5) középiskola, (6) felsõfok. e Egyszempontos varianciaanalízis (F-próba). f Pearson-féle asszociációs mérõszám (x2-próba).

A 21. táblázatban szereplõ próbák tanúsága szerint a meghiúsulásokat kontrolláló változók valóban releváns információkat sûrítenek magukban. A közvetlen lakóhelyi környezetben lakó roma családok aránya, illetve a környék ökológiai jellege szorosan összefügg az adott környezetben élõ cigány népesség átlagos háztartáslétszámával, a háztartások átlagos gyermekszámával, a cigány népesség átlagos életkorával, valamint a felnõtt népesség iskolai végzettség szerinti összetételével. Aligha kérdéses, hogy ezek a legfontosabb társadalmi indikátorok közé tartoznak. Minthogy a meghiúsult esetekrõl rendelkezésünkre álló információk közvetve e fontos társa18 dalmi indikátorokról is felvilágosítást adnak, a sikeres és sikertelen kikérdezések összevetése e kontrollváltozók alapján valóban rele-

18 Minthogy az elsõdleges és másodlagos meghiúsulások tulajdonságaikat tekintve, statisztikailag nem különböztethetõk meg egymástól (lásd 19. táblázat és 13. lábjegyzet), ezért ennél a tesztnél valamennyi meghiúsult esetet figyelembe vettük.

66

váns tesztje annak, hogy végleges mintánk torzult-e a meghiúsulások és pótlások következtében eredeti – reprezentatív – mintánkhoz képest. A teszt eredményei a 22. táblázatban találhatók. 22. táblázat a meghiúsult és a sikeres kikérdezések megoszlása a környéken lakó romák aránya és a környék állapota szerint Megnevezés

Az összes meghiúsulás megoszlása Gyakoriság

Megoszlás(%)

Az elkészült kérdőívek megoszlása Gyakoriság

Megoszlás(%)

a

Romák többségben Vegyes Nem romák többségben Nincsenek romák

121 117 179 45

Összesen

462

A környéken lakó romák aránya 26,2 613 25,3 624 38,8 711 9,7 199 100,0

2 147

28,5 29,1 33,1 9,3 100,0

b

Slumos Szegényes, de rendezett Átlagos Jobb az átlagosnál

98 150 212 31

Összesen

491

A környék állapota 20,0 30,5 43,2 6,3 100,0

487 702 892 121

22,1 31,9 40,5 5,5

2 202

100,0

a

A meghiúsult kikérdezések közül 88 esetben (16,0 százalék), az elkészült kérdõívek közül 75 esetben (3,4 százalék) hiányzik az információ. b A meghiúsult kikérdezések közül 59 esetben (10,7 százalék), az elkészült kérdõívek közül 20 esetben (0,9 százalék) hiányzik az információ

A meghiúsult és a sikeres kikérdezések összehasonlítását a kérdéses kontrollváltozók szerint elvégzett homogenitásvizsgálatok (x2-próbák) segítségével végeztük el. A nullhipotézis az, hogy a két sokaság belsõ összetétele a kontrollváltozók szerint statisztikailag nem kü19 lönbözik egymástól. A teszt eredményei szerint a nullhipotézis nem vethetõ el: mivel a sikeres és sikertelen kikérdezések belsõ összetétele nem különbözik szignifikánsan egymástól, a fentiekben vázolt érvelés alapján megállapíthatjuk: nincs okunk azt feltételezni, hogy valamilyen szisztematikus hiba révén a pótlások következtében mintánk torzult volna.

Az összeírásból kimaradt háztartások problémája: b, ep, dp paraméterek becslése A mintavételi torzítások legnagyobb problémáját az összeírásból kimaradt háztartások jelentik. A dolog természetébõl adódóan itt áll rendelkezésünkre a legkevesebb információ a hiba nagyságának felmérésére. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy ne lennének bizonyos támpontjaink ahhoz, hogy az összeírás hiányosságaiból adódó

19 A környéken lakó roma családok aránya: x2(3) = 6,25 (p=0,1). A környék ökológi2 ai állapota: x (3) = 2,26 (p=0,5). A zárójelben a két megoszlás azonosságára vonatkozó nullhipotézis elvetésével járó tévedés valószínûsége található.

67

torzítások mértékét megbecsüljük. A becslés során most is a 2.1. fejezet érvelését követjük. Az összeírás hiányosságaiból adódó torzítások problémáját két tényezõre bontjuk: 1. a háztartási szintû összeírás hibájára (ezt operacionalizáltuk b és ep paraméterek szorzatával), valamint 2. az összeírásból kimaradt, illetve az összeírásba bekerült háztartások átlagos háztartáslétszámának eltérésére (ezt operacionalizáltuk dp paraméter segítségével). A három paraméter szorzata (bepdp) adja meg a népességbecsléshez szükséges egyéni szintû összeírási hiba relatív mértékét. 1. A háztartási szintû összeírás hibájának becslésekor természetesen nem kerülhetünk el bizonyos ad hoc feltevéseket. Mi mégis arra törekedtünk, hogy az adatfelvétel során felhalmozódott információk számításba vételével a minimálisra szorítsuk az ilyen feltevések önkényességét. Mivel a háztartási szintû összeírás relatív hibája min20 den bizonnyal a községek esetében a legkisebb, abból indultunk ki, hogy a legkevésbé önkényesen akkor járunk el, ha a községi településkategória esetében élünk ilyen jellegû feltevésekkel, és a községek esetében feltételezett hibaparaméter százalékában becsüljük meg – más, tartalmi információkra támaszkodva – a háztartási szintû összeírás hibájának mértékét a többi településtípus esetében. A feladat megoldása tehát kétfajta paraméter – a községi (p = 5) összeb a írási hiba relatív nagyságát kifejezõ b paraméter (b = N5 / N5 ) és a településtípus-specifikus arányossági tényezõk (ep) – becslését követeli meg. A községi összeírási hiba relatív mértékére nézve három alternatív feltételezéssel élünk: feltesszük, hogy a községi összeírásból kimaradt háztartások a sikeresen összeírt háztartások számának nulla százalékát (b = 0,00), öt (b = 0,05), illetve 10 százalékát (b = 0,10) képviselik. (A tökéletes összeírást feltételezõ b = 0 paraméterrel természetesen nincs más célunk, minthogy segítségével alsó korlátot adjunk a népességszám pontbecsléseinek.) A 23. táblázat segítségével megmutatjuk, hogy a községi összeírási hiba paraméterére adott 5, illetve 10 százalékos feltételezett értékek nem légbõl kapottak: jó okunk van azt feltételezni, hogy a szóban forgó hiba mértéke nagyjából a megadott értékek környezetében lehet.

20 Minthogy a falusias településeken az emberi kapcsolatok kevésbé anonimak, mint a nagyobb városok hasonló lélekszámú körzeteiben, ezért a lakosság számától függetlenül is igaz, hogy falun viszonylag könnyen – vagy legalábbis a nagyvárosokhoz képest könnyebben – azonosítható egy, a többségi társadalom által megkülönböztetett kisebbség.

68

23. táblázat a községekben összeírt háztartások száma, illetve megoszlása a községek népességszáma szerint, és a községi hibaszázalékok alternatív értékei Az összeírt cigány háztartások

Az összeírásból kimaradt, ill. az összeírt cigány háztartások arányának feltételezett értékei 1. változat 2. változat 3. változat

száma

–.1 999 1 000 –.1 999 2 000 –.4 999 5 000 –.9 999 10 000 –.

2 383 2 821 3 045 1 012 122

25,4 30,1 32,5 10,8 1,3

12 41 60 63 31

176 508 1 006 2 339 4 805

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,05 0,10 0,20

0,00 0,05 0,10 0,20 0,30

9 383

100,0

28

492

0,00

0,030b

0,073b

Községek együtt

egy községre megosz- jutó átlagos lása (%) számac

A községekben lakó összes háztartás átlagos számaa, c

Méretkategória (lakosság, fő)

a

Forrás: 1990. évi népszámlálás 3. kötet. Összefoglaló adatok. Budapest, KSH, 1992. 246–247. és 252–253. old. Az aggregált értékeket úgy számítottuk ki, hogy a feltételezett községi hibaszázalékok népességkategóriák szerinti értékeit az összeírt háztartások népességkategóriák szerinti megoszlásával (2. oszlop) súlyozva átlagoltuk. c Egész értékekre kerekítve. b

A 23. táblázatban népességszám szerint tovább bontottuk a községi települések kategóriáját annak érdekében, hogy képet alkothassunk az összeírók elõtt álló keresési probléma méreteirõl. Az összeírás sikeressége két dolgon múlott: egyrészt azon, hogy egy adott községben mekkora sokaságon belül kellett az összeíróknak a minta alapjául szolgáló háztartásokat megtalálniuk, másrészt pedig azon, hogy milyen arányban szerepelnek mintánkban a nagyobb (bonyolultabb összeírási feladatot jelentõ), illetve a kisebb (egyszerûbb összeírási feladatot jelentõ) községek. A községtípusonkénti átlagos háztartásszám – ami gyakorlatilag egybeesik a lakások átlagos számával – alapvetõen befolyásolta az összeírás sikerességét, hiszen a község méretétõl függ, mennyire megbízhatók az összeírók által használt 21 információforrások. Minél kisebb egy falusi település, annál inkább ismerik egymást az ott lakó emberek, s annál könnyebb megtalálni az összeírandó háztartásokat. Ami a községi összeírási hibák empirikus értékeit illeti, a következõ feltételezésekkel éltünk. Közepes mértékû hibának tekintettük azt az esetet, ha a közepes méretû (2000–5000 fõs) falvakban az összeírásból kimaradt háztartások az összeírt cigány háztartások 5 százalékát teszik ki; továbbá ha a nagyközségekben (az 5000–10 000 fõs, illetve a 10 000 fõnél nagyobb lélekszámú), falvakban a szóban forgó számbavételi hiba 10, illetve 20 százalékot képvisel. Ez utóbbi településeken természetesen nehezebb dolguk volt az összeíróknak. Itt 2300, illetve 4800 háztartás közül kellett megtalálniuk nagyságrendileg mintegy 60, illetve 30 roma háztartást, szemben a közepes méretû falvakkal, ahol a feladat az volt, hogy nagyjából 1000 ház-

21 Az összeírók számára elõírtuk, hogy mely intézményeket kell a címlisták összeállítása érdekében felkeresniük. Ezen intézmények felsorolását lásd a 10. táblázatban.

69

tartás közül válasszanak ki átlagosan 60 cigány háztartást.22 Közepes mértékû hiba esetén feltételeztük, hogy a kistelepüléseken (a 2000 fõnél nem nagyobb lélekszámú falvakban) az összeírók tökéletes (nulla hibaszázalékos) munkát végeztek. Nagy mértékû hibának tekintettük azt az esetet, ha az összeírásból kimaradt, illetve az összeírásba bekerült háztartások aránya az ezer fõnél nagyobb lélekszámú négy méretkategóriában rendre 5, 10, 20, 30 százalékot képvisel. Az ezer lakosnál kisebb népességû (nagyjából 200 háztartást tartalmazó) aprófalvaknál itt is tökéletes számbavételt feltételeztünk. Ha az összeírási hiba feltételezett mértékeit az összeírt cigány háztartások községi méretkategória szerinti megoszlásával súlyozva átlagoljuk, akkor a községi településkategória egészére közepes mértékû hibák esetén 3 százalékos, nagy mértékû hibák esetén pedig 7,3 százalékos paraméterértéket kapunk. A községi összeírási hiba paraméterére feltételezett b = 0,05, illetve b = 0,10 értékeink nagyjából összeegyeztethetõnek tûnnek a fenti számítások eredményeivel. Ami a településtípus-specifikus arányossági tényezõk (ep) becslését illeti, a következõképpen jártunk el. Abból indultunk ki, hogy az összeírók munkájuk elvégzése során három fajta hibát követhettek el: egyrészt cigány háztartásként összeírhattak olyan háztartásokat, amelyekrõl – ha bekerültek mintába – a kérdezés során kiderült, 23 hogy voltaképpen nem cigány háztartások (c típusú hiba); másrészt az összeíró ívekre vezethettek olyan címeket, amelyek – ha bekerültek a mintába – pontatlannak vagy egyenesen használhatat24 lannak bizonyultak (a2 típusú hiba); harmadrészt pedig hiányosan írhatták össze a körzetükben élõ cigány háztartásokat (b típusú hiba). Mivel az utóbbi hibaforrás nagyságáról nincsenek, az elõbbi kettõrõl pedig vannak információink, kézenfekvõnek tûnik, hogy õket használjuk a harmadik típusú torzító tényezõ relatív nagyságának becslésére. Ezt annál is inkább megtehetjük, mivel az összeírási hibák településtípus szerinti eltérései mindhárom típus esetében azonos okokra vezethetõk vissza: a vizsgálati terep nehézségében, illetve az összeírók terepismeretében és lelkiismeretességében mutatkozó különbségekre. Aligha gondolhatjuk, hogy ha valahol kiugróan magas vagy alacsony volt a mintába tévedésbõl bekerült nem cigány háztartások, illetve a cím- és elérési problémák következtében meghiúsult kikérdezések (vagyis a használhatatlan címek) száma, ott másként alakulhatott az összeírásból kihagyott háztartások relatív száma. Ezekre a megfontolásokra támaszkodva állítottuk össze a 24. táblázatot.

22 Hogy a nagyságrendeket jobban érzékelhessük, a szövegben a teljes népességre vonatkozó átlagos háztartásszámokat százra, a cigány népességre vonatkozó átlagos háztartásszámokat tízre kerekítettük. A pontos számadatok a 23. táblázat 3–4. oszlopában találhatók meg. 23 Ilyen jellegû hibákról esett szó a 62–63. oldalakon. 24 Ilyen jellegû hibákról esett szó a 63–65. oldalakon.

70

24. táblázat ep paraméter becsült értékei

Településtípus

A mintába tévesen bekerült nem cigány háztartások aránya a mintabeli cigány háztartások számához viszonyítva a

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

százalék (1)

index (2)

1,65 3,23 1,89 0,27 0,59

2,80 5,47 3,20 0,46 1,00

c

A cím- és elérési problémák miatt bekövetkezett meghiúsulások aránya a mintabeli cigány háztartások számához viszonyítva százalék (3)

b

15,9 25,0 27,7 9,4 6,1

index (4)

c

ep paraméter (5) = ((2) + (4)) / 2 (5)

2,61 4,10 4,54 1,54 1,00

2,71 4,79 3,87 1,00 1,00

a

Lásd a 18. táblázat 4. oszlopát! Lásd a 20. táblázat 4. oszlopát! c A községi településtípushoz tartozó százalékos értéket egységnyinek tekintve. b

A táblázat elsõ és harmadik oszlopában megismételtük – a 18. és 20. táblázat alapján – a tévedésbõl mintába került nem cigány háztartások, illetve a cím- és elérési problémák miatt meghiúsult kikérdezések relatív elõfordulását tükrözõ mutatókat. Hogy a mutatók nagyságrendjébõl adódó különbségeket kiküszöböljük, indexeket képeztünk belõlük oly módon, hogy a községi hiba mértékét mindkét esetben egységnyinek tekintettük. (ep ugyanis a községi b hibaparaméter százalékában adja meg az összeírási hiba mértékét.) Végül a két index értékeit átlagolva becsültük meg az egyes településtípusokhoz tartozó ep arányossági tényezõk értékét. ep értékeirõl tartalmi szempontból a következõket mondhatjuk. Az összeírási hiba nagysága a községek és a kisvárosok esetében (meglepõ módon) azonos mértékûnek bizonyult. A városok esetében – a várakozásnak megfelelõen – 2,5–4,5–szer nagyobb hibákat kaptunk, mint a referenciának tekintett községi településkategóriában. Meglepõ eredmény viszont a hibatényezõ viszonylag alacsony budapesti értéke. Ez az aránytalanság minden bizonnyal vizsgálatunknak arra a már többször hivatkozott tulajdonságára vezethetõ vissza, hogy a budapesti összeírást egy különösen jó terepismerettel rendelkezõ és a vizsgálat céljainak igen elkötelezett emberek (az adott kerületekben dolgozó szociális munkások) végezték. 2. Az összeírási hibák másik komponensét az összeírásból kimaradt, illetve az összeírásba bekerült háztartások átlagos méretének hányadosát mérõ dp paraméter képviseli. E hibatényezõ számszerû becsléséhez meg kell elõlegeznünk a következõ alfejezet (2.3) – az iskolastatisztikákon alapuló mintaellenõrzés – legfontosabb eredményét. Az ellenõrzés során településtípusonként összevetjük egymással a Mû-

71

velõdési Minisztérium általános iskolás cigány gyermekek számára vonatkozó, teljes körû adatát a mintánkból becsült megfelelõ adatokkal, s ily módon a rendelkezésre álló legjobb (elméleti) adatra támaszkodva, ellenõrizzük adatainkat. Ami a szóban forgó eredményt illeti, az így hangzik: ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy az összeírás során sikerült hiánytalanul számba vennünk az országban élõ általános iskolás cigány gyerekeket, és a mintavétel során elkövetett hibák közül csak a tp és gp paraméterek által megjelenített torzításokat korrigáljuk az általános iskolás gyerekek számára vonatkozó teljes körû becslések formuláiban (lásd 2.1. pont (11)-es képlet), akkor olyan számszerû értékekhez jutunk, amelyek statisztikailag nem különböztethetõk meg a Mûvelõdési Minisztérium teljes körû adataitól. A teszt igazolta feltételezésünket: az általános iskolások számának becslése során jogosan tekintettünk el a hiányos összeírás problémájától. Joggal feltehetjük tehát, hogy maradéktalanul sikerült számba vennünk az általános iskolásokat nevelõ családokat. Ha pedig így áll a helyzet, akkor abból két dolog is következik: az általános iskolás gyerekek számának becslésekor d hibatéX 25 nyezõ értéke nulla (dp = 0); a teljes népességszám becslésekor pedig az összeírásból kimaradt háztartások között csak olyan háztartások elõfordulására számíthatunk, ahol nem élnek általános iskolás gyerekek. Az összeírásból kimaradt háztartások átlagos háztartáslétszámának mérésekor tehát csak az általános iskolás gyerekeket nem nevelõ családokat kell számításba vennünk. Mivel azonban az összeírásból kimaradt, általános iskolás gyermekeket nem nevelõ b családok átlagos háztartáslétszáma (ã0 ) nem ismert, ezt az értéket csak a mintába bekerült, általános iskolás gyermekeket nem nevelõ családok átlagos háztartáslétszámával (ã0a ) közelíthetjük. dYp számítása így az alábbi formára egyszerûsödik26 (dp paraméterek becsült értékeit a 25. táblázat tartalmazza): dY =

ã b ã0b ã0a = ≈ . ãa ãa ãa

25 Ha ugyanis az összeírásból nem maradtak ki általános iskolás gyermekeket nevelõ családok, akkor az egy háztartásra átlagosan jutó általános iskolás gyermekszám az összeírásból kimaradt háztartások esetében is nulla, így tehát a megfelelõ d paraméter értéke is nulla. 26 1-es alsó indexszel jelölve az általános iskolás gyerekeket nevelõ, 0-ás alsó indexszel pedig az általános iskolás gyermekeket nem nevelõ családokat, s az egyszerûség kedvéért elhagyva a településtípusra utaló p alsó indexet.

72

25. táblázat dp paraméter becsült értékei dp paraméter Településtípus

a teljes cigány népesség becslésében (dpY)

az általános iskolás cigány tanulók számának becslésében (dpX)

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

0,8276 0,7881 0,7432 0,7581 0,7936

0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000

b, ep és dp paraméterek segítségével meghatározhatjuk a településtípusonkénti összeírási hiba százalékos értékét, amely azt mutatja meg, hogy az adott településtípusban élõ teljes cigány népesség hány százalékát teszik ki az összeírásból kimaradtak. A 26. táblázatban ezeket az adatokat közöljük. Természetesen e paraméterértékeket is beépítjük a magyarországi cigány népesség nagyságát becslõ formuláinkba. Mielõtt azonban a népességbecslésre sort kerítenénk, külsõ adatforrások alapján is ellenõriznünk kell mintánk megbízhatóságát. 26. táblázat összeírási hibaszázalékok: az összeírásból kimaradt cigány népesség aránya az adott településtípusban élő teljes cigány népesség százalékábana

Településtípus

a

Az összeírásból kimaradt, illetve az összeírt községi cigány háztartások feltételezett aránya b = 0,00

b = 0,05

b = 0,10

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

10,1 15,9 12,6 3,7 3,8

18,3 27,4 22,3 7,0 7,3

Országosanb

0,0

5,3

10,1

Összeírási hibaszázalék = 100 ×

bepdp 1 + bepdp

.

A b-n kívüli adatok forrása a 24. táblázat 5. oszlopa (ep ), illetve a 25. táblázat 1. oszlopa (dp ). b A megfelelõ oszlop adatai az adott b paraméterhez tartozó kétfajta (közvetlen és közvetett) népességbecslés átlagának településtípus szerinti megoszlásával súlyozva.

73

2.3 a minta ellenőrzése külső adatforrás alapján: az általános iskolások száma A soron következõ két fejezetben megpróbáljuk adatfelvételünk megbízhatóságát egy objektívnek tekinthetõ külsõ adatforráson is lemérni. Ez nem más, mint a Mûvelõdésügyi Minisztérium már többször említett iskolastatisztikái. Mindenekelõtt részletesebben is be kell mutatnunk ezeket. A Mûvelõdésügyi Minisztérium az ötvenes évek végétõl vezet évenkénti iskolaszintû nyilvántartást az ország valamennyi oktatási intézményérõl (általános iskolájáról, közép-, illetve felsõfokú oktatási intézményérõl). Ezekben az évrõlévre megismétlõdõ iskolaszintû adatfelvételekben az 1957/58. tanévtõl kezdve több-kevesebb rendszerességgel, 1980/81-tõl pedig rendszeresen szerepel az egyes évfolyamokon tanuló cigány gyermekek számára vonatkozó kérdés. Az aggregált iskolastatisztikák alapjául szolgáló kérdésre mindig az adott iskola megfelelõ osztályát tanító tanár (osztályfõnök) válaszolt, mégpedig ugyanazon szociológiai jellegû kritérium alapján, amit 1993. évi cigányfelvétel is alkalmazott: „cigány az, akit a nem cigány környezet cigánynak tekint”. Az iskolastatisztikákban is ez az elv érvényesült: cigány tanulónak minõsült az a diák, akit osztályfõnöke a gyermek, illetve családjának ismerete alapján annak tekintett. Ezeket az információkat aggregálták azután elõször iskolaszintû adatokká (a kérdõíveket iskolaszinten töltötték ki), majd pedig további aggregáció útján ezekbõl készültek el az országos szintû iskolastatisztikai adatok. Minthogy az iskolastatisztikák alapjául szolgáló kérdõíveket mindig az adott tanév októberében töltötték ki, a cigány etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdést olyan tanárok válaszolták meg, akik az elsõ osztályosok esetében legalább egy hónapja, a többiek esetében egy vagy több év óta ismerték õket és családjaikat. Nyilvánvaló tehát, hogy a hasonló kritériumot alkalmazó szociológiai jellegû adatfelvételekkel összevetve – ahol a kérdezõbiztosok csak alkalomszerûen, a megkérdezés idõtartamára állnak kapcsolatban a megkérdezettekkel – az iskolastatisztikák adatai megbízhatóbban mérik a fenti kritériumnak megfelelõ cigány etnikai hovatartozást. Az iskolastatisztikák további elõnyös tulajdonsága az, hogy teljes körûek: azáltal, hogy lefedik az adott oktatási intézménytípus valamennyi iskoláját, az adott iskolába járó korosztályok egészét teljes körûen jellemzik. Minthogy a cigányság esetében az ily módon vezetett iskolastatisztikák jelentik a rendelkezésünkre álló egyetlen, viszonylag megbízható, teljes körû adatbázist, egy reprezentativitásra törekvõ adatfelvételtõl elvárható, hogy összhangban legyen vele. A szóban forgó iskolastatisztikák mindenkori évfolyamszintû aggregált országos adatai rendelkezésünkre állnak az általános iskolák-

74

ról az 1970/71-es tanévtõl az 1992/93. tanévig – néhány év kivételével (1971/72, 1972/73, 1975/76, 1978/79, 1979/80) – folyamatosan, a szakmunkásképzõk és szakiskolák esetében az 1980/81. tanévtõl, a gimnáziumok, szakközépiskolák és technikumok esetében pedig az 1979/80. tanévtõl egészen az 1992/93. tanévig. Az egyetemre felvett cigány tanulókról nem készültek statisztikák. A reprezentatívnak tekintett adatfelvételek gyermekszám- illetve iskolai végzettség adatainak megbízhatóságát tehát van min lemérnünk. Jelen alfejezetben az általános iskolás gyerekszám-adatok megbízhatósá27 gát teszteljük, majd a következõ alfejezetben sort kerítünk az iskolai végzettség-adatok ellenõrzésére is. A teszt elvégzése elõtt még egy problémáról szólnunk kell. A 27. táblázat alapján világosan látható, hogy mintánkban az általános iskolások között alul vannak reprezentálva a fogyatékosokat ellátó („kisegítõ”) intézetekbe, illetve osztályokba járó gyerekek. Ez a tény minden valószínûség szerint nem a minta torzulásából, hanem az adatok megbízhatóságából és kérdezéstechnikai problémákból fakad. A kisegítõ iskolára vonatkozó kérdés ugyanis meglehetõsen kényes. Ráadásul ha valaki ugyanazon iskola egyik osztályából a másikba történõ áthelyezés révén kerül „kisegítõ” osztályba, a család számára a képzés eltérõ jellege nem is feltétlenül tudatosul. A kérdõívben a „normál” iskola „normál” osztálya, fogyatékosok osztálya és a fogyatékosok iskolája hármas megkülönböztetés helyett a „normál” illetve „fogyatékos” oktatás megkülönböztetés szerepelt, így valószínûleg a fogyatékosok osztályaiba járók helytelen besorolása okozza az alulreprezentációt.

27. táblázat a normál általános iskolába, illetve fogyatékosokat ellátó osztályba/iskolába járó cigány tanulók száma a mintánk és a művelődési minisztérium 1992/93. tanévi adatai alapján Sokaság/ minta

Normál általános Fogyatékosokat ellátó iskolába járók iskolába vagy osztályba száma (fő) járók száma (fő)

A budapesti: teljes sokaságban mintában A Budapesten kívüli: teljes sokaságban mintában Az országos: teljes sokaságban mintában

Összesen

Normál általános iskolába járók aránya (%)

6 730 304

1 133 31

7 863 335

85,6 90,7

67 511 1 452

12 808 199

80 319 1 651

84,1 87,9

74 241 1 756

13 941 230

88 182 1 986

84,2 88,4

27 A Szociológiai Intézet cigányfelvétele ugyan az 1993/94. tanév ideje alatt folyt, ekkorra azonban megszûnt a cigány–nem cigány minõsítés az általános iskolai adatfelvételben, ezért az összevetéskor kénytelenek vagyunk egy évvel korábbi adatokat használni. Amint azonban az általános iskolás cigány gyerekek adatainak országos idõsorait tartalmazó F2. Függelék alapján is ellenõrizhetjük, az idõsor utolsó éveiben olyan változások történtek a tanulók összlétszámában, hogy az idõsor egészére illeszkedõ trendbõl történõ becslés legalább annyira félrevezetõ lenne, mint az egy évvel korábbi adat használata.

75

Minthogy azonban a Mûvelõdési Minisztériumban iskolai szinten nem õrzik meg a fogyatékos osztályok és intézetek adatait (csak megyei összesítõk hozzáférhetõk), a probléma legegyszerûbbnek tûnõ megoldása helyett – ez a két csoport adott településtípusokon belüli összevonása lenne – Budapest kivételével meglehetõs bizonytalanságban kell maradnunk. A településtípusonkénti becslést így csak a „normál” általános iskolák „normál” osztályaiba járó cigány tanulókra végezzük el, és ezt a becslést korrigáljuk a felülreprezentáció mértékével. Ehhez természetesen fel kell tennünk, hogy a „normál” iskolások felülreprezentációja mindenütt hasonló mértékû, a településtípusonkénti becsléshez azonban más út nem járható. Az alkalmazott eljárás azonban természetesen csak a településtípusonkénti megoszlást torzíthatja, az országos becslést nem. Az adatok összehasonlítása oly módon történik, hogy mintánk alapján megbecsüljük az általános iskolások településtípusonkénti számát és a becslések varianciáját, majd az így kapott értékeket egymintás t-próbák segítségével összehasonlítjuk a megfelelõ teljes körû (minisztériumi) adatokkal. A pontbecsléseket a 2.1. fejezetben szereplõ (11)-es képlet, a becslések varianciájának becslését pedig (13)as, illetve (13')-as formula alapján végezzük el. A becslések során felhasznált paraméterek a 2.2. fejezetben becsült értékeket veszik fel. A pontbecslések értékét, a teljes körû minisztériumi adatokat és a próbák eredményeit a 28. táblázatban láthatjuk. 28. táblázat az általános iskolás cigány tanulók száma településtípusonként: a mintából származó pontbecslés és a teljes körű minisztériumi adat közti egymintás t-próbák eredményei Településtípus

A cigány tanulók száma (fő)

|t|-érték

p-érték

6 730 1 818 6 257 17 084 42 352

1,03 0,48 0,22 1,23 0,35

0,3030 0,6312 0,8258 0,2186 0,7264

74 241

0,53

0,5962

Pontbecslés

Teljes körű adat

Budapest Miskolc Megyeszékhelyek Egyéb városok Községek

7 469 2 168 6 448 14 828 41 367

Összesen

72 320

A közölt próbák egyetlen településtípusban sem találtak statisztikailag szignifikáns eltérést a minta alapján történt becslések és a füg28 getlen forrás adatai között. Más megfontolások alapján azonban erõs kételyek merülnek fel az egyik alminta megbízhatóságát illetõen. A miskolci háztartásokban ugyanis kirívóan magas az általános iskolások száma (átlagosan 1,40 fõ, szemben a budapesti 0,82, a me-

28 A táblázatban közölt pértékek az elsõfajú hiba elkövetésének a valószínûségét mérik (H0: becslés = elméleti adat), vagyis azt mutatják meg, hogy mekkora eséllyel tévednénk, ha azt állítanánk: a minta nem a minisztériumi adatot becsüli. Az ország egészére vonatkozó becslést tekintve tehát 60 százalék eséllyel tévednénk, ha azt mondanánk: a mintánkban szereplõ általános iskolások nem reprezentálják az ország cigány általános iskolásait. Minthogy a statisztikusok 5–10 százalékos tévedési valószínûség esetén már nem engedik meg a reprezentativitás elvetését, a tapasztalt 22– 73 százalékos eltérések azt jelzik: becsléseink kiállták a próbákat.

76

gyeszékhelyeken mért 0,86 és az országos 0,75 fõs átlaggal). Így Miskolcon a sokgyermekes családok a minta egészéhez képest igen erõsen fölülreprezentáltak. A torzulást valószínûleg a háztartásszintû mintavétel b típusú hibája okozza: a célsokasághoz tartozó, ám a címek összeírásakor kimaradt háztartások minden valószínûség szerint jelentõsen eltérnek a számba vett, és így a mintavétel alapját képezõ háztartásoktól. Mivel a szóban forgó torzítást a miskolci almintán belül egyéni és háztartási szinten nem tudjuk korrigálni, így miskolci almintánk – eredeti terveinktõl eltérõen – külön elemzésre nem tûnik alkalmasnak. A miskolci alminta súlya mindamellett olyan kicsi (1,6 százalékos) az országosan reprezentatív mintában, hogy az ország egészére kiterjedõ elemzéseket ez a torzítás érdemben nem befolyásolhatja. A 28. táblázat alapján elmondhatjuk: a különbözõ településtípusokra és az ország egészére vonatkozó becsléseink mind igen jól közelítik a külsõ forrásból származó teljes körû adatokat. A miskolci almintát külön elemzésre nem tartjuk alkalmasnak, azonban a többi településtípus almintája és az országos minta kiállta a próbát. A vizsgált független forrás alapján tehát elmondhatjuk: a cigányvizsgálat mintája jól reprezentálja a célsokaságot; így hipotézis-vizsgálatokra és – a 2.1.–2.2. pontokban megadott kisebb korrekciós tényezõk felhasználásával – becslésekre is alkalmas.

2.4 a minta ellenőrzése külső adatforrás alapján: iskolai végzettség adatok Az alábbi fejezetben egy újabb oldalról vizsgáljuk meg mintánk megbízhatóságát. A Mûvelõdési Minisztérium által gyûjtött országos iskolastatisztikai adatok ugyanis – mivel viszonylag hosszú idõsor áll rendelkezésünkre – arra is alkalmasak, hogy a felnõtt cigány népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását ellenõrizzük velük. Az elgondolásunk az volt, hogy az iskolastatisztikák éves adatai alapján – alkalmasan megválasztott hipotézisek segítségével – megbecsüljük az adott évjáratból általános iskolát, szakmunkásképzõt, illetve középiskolát (gimnáziumot, szakközépiskolát, technikumot) végzettek arányát, majd e kiáramlási (flow) adatok és az ellenõrizni kívánt adatfelvételek koreloszlásainak együttes figyelembevételével becslést adunk a szóban forgó iskolai végzettségû emberek jelenlegi állományáról (stock). A mintabeli állomány adatoknak természetesen nagyjából összhangban kell lenniük a kiáramlási adatok alapján becsült stock adatokkal. Eljárásunkat pontosabban az alábbi modell írja le.

77

2.4.1 a modell Legyen Kij azon emberek száma, akik az i-edik évben szereztek valamilyen (K típusú) iskolai végzettséget, és életben vannak a j-edik ( j Ì i ) évben, és legyen Nij azoknak a száma, akik az i-edik évben töltötték be az ennek az iskolai végzettségnek az eléréshez szükséges életkort (akár lett, akár nem lett ilyen iskolai végzettségük), és a j-edik évben is életben vannak. Továbbá, legyen K.j azoknak a K típusú iskolai végzettséget szerzett embereknek a száma, akik életben vannak a j-edik évben, N.j pedig legyen a j-edik évben élõ teljes populáció. A feladat az, hogy az adott iskolai végzettségi fokozatra nézve, az éves iskolai kiáramlási adatok, valamint a megfigyelés évének (a t-edik évnek) a koreloszlása segítségével megbecsüljük a tedik évben élõ népességen belül az adott iskolai végzettséggel rendelkezõ emberek arányát (K.t / N.t). Ha ismernénk azoknak az embereknek az arányát a t-edik idõpontban élõ teljes népességen belül, akik rendre az i = 1, 2,...,t években szerezték meg az adott iskolai végzettségi fokozatot (Kit / N.t , i = 1, 2,...,t), akkor triviális módon elõállíthatnánk ezen adatok felhasználásával a kívánt stock becslést. Ugyanis: K.t

(22)

N.t

t

S

=

i=1

Kit . N.t

Az egyenlet jobb oldalán szereplõ adatokat (az adott évben adott iskolatípust végzettek közül jelenleg is élõk számát) azonban nem ismerjük. Tudjuk viszont egyfelõl az aggregált iskolastatisztikai idõsorokból, hogy azok közül az emberek közül, akik életkoruknál fogva az i-edik évben szerezhették meg a vizsgált iskolai végzettséget (Nii), valójában hányan szerezték azt meg (Kii), másfelõl pedig az 1993. évi adatfelvételekbõl ismerjük a jelenleg élõ népesség korcsoportok szerinti eloszlását (Nit / N.t , i = 1, 2,...,t). Azt állítjuk, hogy e két hányados segítségével jó becslést adhatunk a (22)-es egyenlet jobboldalán szereplõ összeg komponenseire, s így az egyenlet baloldalán szereplõ hányadosra is, az alábbi módon: t

(23)

Kii Nit

SN

i=1

ii

.

N.t

Ha ugyanis a (23)-as kifejezésben szereplõ összeg minden egyes tagját beszorozzuk Kit /Kit hányadossal (vagyis: eggyel), akkor – a megfelelõ átrendezések elvégzése után – az alábbi formulát kapjuk: t

(24)

Kii Nit

SN

i=1

ii

N.t

t

=

Nit / Nii

S ªK

i=1

it

/ Kii

Kit

«N

.

.t

78

Jól látható, hogy a (24)-es egyenlet jobboldalán szereplõ összeg minden tagja úgy áll elõ, hogy a (22)-es képlet jobboldalán szereplõ, elméletileg helyes, ám általunk ismeretlen tagot a szögletes zárójelben levõ szorzótényezõvel módosítjuk. Kérdés, hogyan értelmezzük, és nagyságát tekintve mekkorára becsüljük ezt a torzító tényezõt? A hányados értelmezése meglehetõsen egyértelmû: a számlálóban az i-edik korcsoport t-edik idõpontbeli (t Ì i) túlélési valószínûsége, a nevezõben pedig az i-edik korcsoport vizsgált iskolai végzettséget elérõ részének t-edik idõpontbeli túlélési valószínûsége szerepel. Ha a vizsgált iskolai végzettséget a szakmunkásképzõt, illetve középiskolát végzettek kategóriájára konkretizáljuk, akkor megállapíthatjuk: a cigányok körében, ahol erre az iskolai végzettségi fokozatra eljutott emberek képezik a „magasabb iskolai végzettségûek” döntõ többségét, standard emberi tõke-elméleti megfon29 30 tolások és iskolai végzettség specifikus aggregált mortalitási adatok alapján is igen valószínû, hogy egy adott korcsoport magasabb iskolai végzettségû tagjainak túlélési esélyei jobbak, mint a – természetesen átlagos iskolai végzettségû – teljes korcsoporté. Így a szóban forgó hányados empirikusan minden bizonnyal egy egynél kisebb szám lesz. Másfelõl azt is figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó torzító tényezõ nagysága a t-edik idõpontbeli aktuális életkor függvénye is: minél alacsonyabb ez az életkor, annál valószínûbb, hogy az iskolai végzettség várható életkort növelõ hatása még nem érvényesül. Így a fiatalabb korcsoportok esetében a torzító tényezõ közel esik egyhez, vagyis a torzítás is kicsi. Mivel azonban, minden empirikus tapasztalat szerint, a magasabb iskolai végzettségûek körében a fiatalabb korcsoportok erõsen fölülreprezentáltak – ez a gazdasági fejlõdés egyenes következménye –, a torzítás mértéke ezért az összeg legnagyobb súlyú tagjainál a legkisebb, és a legkisebb súlyú (idõsebb) korcsoportjainál a legnagyobb. A torzítás tehát összességében nem lehet túlságosan nagy. Ami a torzítás irányát illeti, elmondhatjuk, hogy az ily módon becsült stock adat alacsonyabb lesz az elméletileg helyes adatnál, de nem lesz sokkal alacsonyabb. Amennyiben az általános iskolát végzettek számát próbáljuk megbecsülni, a vizsgált hányadost még inkább használhatjuk nagyobb torzítás nélkül, hiszen a cigány népesség iskolai végzettség szerinti mediánja éppen a befejezett 8 általános iskolai osztály (lásd a 29. táblázatot!). Az átlagos iskolai végzettségûek túlélési valószínûségét osztjuk tehát az átlagos túlélési valószínûséggel, a hányados így nem térhet el jelentõs mértékben egytõl. Az általános iskolát végzettek számának becslésénél ettõl a torzító hatástól nyugodtan eltekinthetünk.

29 Lásd pl. Grossman [1976]. 30 Lásd pl. Orosz [1993], 238. old.

79

Mindezek következtében a (23)-as formulát – melynek mérését empirikusan képesek vagyunk megoldani – jó közelítésként elfogadhatjuk az elméletileg helyes (22)-es kifejezés becslésére. Vagyis: t Kii Nit K.t . & S (25) N.t i = 1 Nii N.t

2.4.2 a modell számításai A fenti eljárás gyakorlati megvalósításának lépései a következõk. Elsõ lépésben létrehozzuk a rendelkezésünkre álló abszolút számokból a megfelelõ iskolai kiáramlási adatokat (Kii / Nii). A rendelkezésünkre álló adatok azonban a kiáramlási adatok elõállításának is korlátokat szabtak: (a) az abszolút kiáramlási számokat csak a nappali tagozatos iskolákra ismerjük; (b) az adott iskolai fokozat elvégzéséhez szükséges életkort betöltõk száma (Nii) helyett csak az adott kohorszból az általános iskola elsõ osztályába – megfelelõ idõvel korábban – beiskolázottak számát ismerjük (ezt jelöljük Mii -vel); (c) a szakmunkásképzõt, illetve középiskolát végzett cigány gyerekek számáról csak a nyolcvanas évtized elejétõl vannak folyamatosan adataink, az általános iskolás cigány gyerekek számáról pedig csak az 1969/70. tanévtõl (néhány tanév esetében adathiányokkal). Az (a) problémát úgy oldottuk meg, hogy K típusú iskolai végzettséggel rendelkezõk arányát a megfelelõ végzettséget nappali tagozaton szerzettek arányával mértük az ellenõrizni kívánt mintában is. A (b) probléma megoldásaként az évenkénti kiáramlási adatok nevezõjében az általános iskola elsõ osztályába beiskolázottak számát szerepeltettük. (A befejezett általános iskolai végzettségûek esetében 8 évvel, a végzett szakmunkásképzõsök esetén a 11 évvel, a középiskolások esetében pedig a 12 évvel korábban beiskolázott általános iskolai elsõsök százalékában adtuk meg a mindenkori relatív kiáramlási adatokat.) Minthogy a cigányság nem elhanyagolható része az általános iskola egyetlen osztályát sem végzi el, ezeknek a kiáramlási arányoknak (Kii / Mii) a használata nyilvánvalóan felülbecsüli a valós kiáramlási arányokat (Kii / Nii), és ezáltal felülbecsüli a flow adatokból becsült stock adatokat. Hogy flow adatokon nyugvó stock becslésünknek ezzel a sajátosságával összhangban legyünk, az ellenõrizendõ stock adatokat is a legalább egy iskolai osztályt végzett személyekre korlátoztuk. A (25)-ös becslõfüggvény ennek megfelelõen a következõ formulára módosul: (26)

K.t M.t

t

&

Kii Mit

SM

i=1

ii

.

M.t

80

A (c) probléma megoldásaként a kiáramlási számítások eredményeit extrapolálnunk kell azokra a tanévekre, melyekre vonatkozóan adathiány folytán nem álltak rendelkezésünkre megfigyelések. Ahol két megfigyelés közti év adatát kellett becsléssel pótolni, ott lineáris interpolációt alkalmazunk, ahol pedig adatsorainkat az 1980 elõtti évekre kellett meghosszabbítani (szakmunkásképzõ esetében csak a 31 hatvanas évek elejéig ), ott az utolsó három, illetve öt egymást követõ megfigyelés átlagát vetítjük vissza a múltba. Minthogy a magasabb iskolai végzettségû cigány emberek aránya az elmúlt negy32 ven évben, ha lassan is, de folyamatosan emelkedett, ez a megol33 dás némileg felfelé torzítja becslésünket. A relatív kiáramlási százalékok kiszámításakor kétféle becslési eljárást követünk. Az egyikben változtatás nélkül, magukat a nyers létszámadatokat fogadjuk el mérvadónak, vagyis teljesen figyelmen kívül hagyjuk azt a nyilvánvaló tényt, hogy a túlkoros, illetve évismétlõ általános iskolai elsõsök közül minden bizonnyal sokkal kisebb, a normálkorú elsõsök közül pedig sokkal nagyobb eséllyel jutnak el a gyerekek a sikeresnek tekinthetõ, szakmunkásképzõs, illetve középiskolai pályák végpontjaira. Ez az eljárás természetesen csak a kiáramlási százalékok alsó becsléseként fogadható el. A másik eljárás során egy ezzel éppen ellentétes elvet követünk: ott maximálisan figyelembe vesszük ezt a tényezõt. A szóban forgó általános iskolai elsõs korosztályoknak csak a normálkorú részét vesszük be a nevezõbe, a 11, illetve 12 évvel késõbb szakmunkásképzõt, illetve középiskolát végzettek nyers adatait pedig változtatás nélkül szerepeltetjük a számlálóban. Ezzel azt feltételezzük, hogy az adott generációból a sikeres pályák végpontjaira kizárólag normálkorú diákoknak sikerül eljutni. Ez az eljárás természetesen csak a kiáramlási százalékok fölsõ becsléseként fogadható el. Az elméleti adat valahol az alsó és fölsõ becslés között lehet. További nehézséget jelent, hogy az általános iskolák elsõ osztályába beiskolázott cigány gyerekek közül a normálkorúak arányára csak öt megfigyeléssel rendelkezünk (1970/71., 1974/75., 1977/78., 34 1981/82. és 1985/86. tanév). A hiányzó adatokat lineáris interpoláció, illetve extrapoláció által becsült adatokkal töltjük ki: vagyis azt feltételezzük, hogy a megfigyelések közti változások idõben egyenletesen mentek végbe. Az ellenõrizni kívánt adatokat a 29. táblázatban foglaltuk össze. Minthogy iskolatípusonkénti kiáramlási adatokból becsülünk stock adatot, ezért a kontrollálni kívánt általános iskolai végzettségûek állományába kell tartozzon mindenki, aki legalább általános iskolai végzettséget szerzett (vagyis az is, akinek a legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkásképzõ, szakközépiskola vagy felsõfok lett);

31 Mai értelemben vett szakmunkásképzõ tanintézmények csak a hatvanas évek óta léteznek. 32 Errõl tanúskodnak az 1971. és az 1993. évi cigányvizsgálatok korcsoportos iskolai végzettség adatainak eltérései. Lásd Kemény [1976], 278. old és Havas– Kemény [1995], 7. old. 33 A torzítás nem lehet túlságosan nagy, hiszen az ötven év fölötti korcsoportok esetében a súlyok értéke (az ötéves korcsoportok aránya a legalább egy általános iskolai osztályt végzettek körén belül) kicsi. 34 Lásd Cigány tanulók [1971], [1978], [1982], [1986].

81

ugyanígy, a kontrollálni kívánt középiskolai végzettségûek állományába kell tartozzon mindenki, aki legalább középiskolai végzettséget szerzett (vagyis az is, akinek a legmagasabb iskolai végzettsége az egyetemi vagy fõiskolai diploma lett). 29. táblázat a felnőtt népesség megfelelő csoportjainak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása az 1993. évi cigányvizsgálat mintájában (%) Iskolai végzetség 0 osztály 1–7 osztály 8 osztály Szakmunkásképzőa Középiskola Felsőfokú Összesen Legalább 8 osztály Szakmunkásképző Legalább középiskola

Bármilyen tagozaton végzettek eloszlása a teljes népességen belül (%)

Nappali tagozaton végzettek eloszlása a teljes felnőtt népességen belül (%)

a legalább egy általános iskolai osztályt végzett felnőtt népességen belül (%)

9,47 32,97 46,25 9,64 1,46 0,22

9,82 37,92 40,60 10,44 1,48 0,10

– 41,88 43,70 11,52 1,63 0,11

100,00 57,57 9,64 1,68

100,00 52,62 10,44 1,58

100,00 58,11 11,52 1,74

a

A szakiskolát végzetteket a 8 általános végzettségûekhez soroltuk, mivel róluk nincs kiáramlási adatunk.

A továbbiakban az iskolastatisztikák flow adataiból való stock becslés lépéseit követjük nyomon. A becsléshez fölhasznált cigánytanulóadatok két forrásból származnak. Egyrészt a hetvenes és nyolcvanas években készült öt részletesebb iskolai adatfelvétel a cigány gyerekekrõl (az 1970/71., 1974/75., 1977/78., 1981/82. és az 1985/86. tanévben). Ezeknek az eredményeit a Mûvelõdésügyi Minisztéri35 um belsõ kiadványokban adta közre. Általános iskolai statisztikáink egy része, valamit a szóban forgó évek normálkorú általános iskolai cigány tanulóinak részarányára vonatkozó adatok innen származnak. A nyolcvanas évek elejétõl folyamatosan meglevõ általános iskolai adatokat, valamint a középiskolákba és szakmunkásképzõkbe járó cigány gyerekek valamennyi adatát a Mûvelõdési Minisztérium statisztikai osztálya bocsátotta rendelkezésünkre. Alapadatainkat az F2. Függelék táblázataiban közöljük. Tájékoztató jelleggel ugyanitt a kisegítõ iskolák évfolyamonkénti adatait is közreadjuk azokra a tanévekre, amelyekre ilyen adat rendelkezésre áll.

35 Lásd: Cigány tanulók [1971], [1978], [1982], [1986].

82

30. táblázat nyers kiáramlási arányok (alsó becslések) A végzettség éve 1992/93. 1991/92. 1990/91. 1989/90. 1988/89. 1987/88. 1986/87. 1985/86. 1984/85. 1983/84. 1982/83. 1981/82. 1980/81. 1979/80. 1978/79. 1977/78. 1976/77.

Általános iskola korév kiáramlási 1993-ban ráta (%) 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

43,24 40,49 40,53 40,84 40,91 41,78 – – 37,58 37,64 – 36,69 36,93 – – 27,42 25,17

Szakmunkásképző

Középiskola

korév 1993-ban

kiáramlási ráta (%)

korév 1993-ban

kiáramlási ráta (%)

18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

6,15 6,21 7,80 – – 7,26 6,71 – 7,20 7,37 – – – – – – –

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

0,79 0,73 – – 0,82 0,88 – 0,64 0,94 – – 0,59 0,64 – – – –

A 30. táblázat tartalmazza a nyers kiáramlási adatokat, melyeket úgy kaptunk meg, hogy az adott évben általános iskolát, szakmunkásképzõt, illetve középiskolát végzettek számát rendre elosztottuk a 8, 11, illetve 12 évvel korábban beiskolázott általános iskolai elsõsök számával. Ez a fentebb említett alsó becslésnek felel meg. A táblázatban a korév oszlop mindkét esetben azt jelenti, hogy a cigányfelvétel idõpontjában (1993) átlagosan hány éves lehetett az adott évben végzett egyén. Beiskolázott elsõs adatok hiányában néhány év esetében nem tudjuk megadni a szóban forgó kiáramlási rátát. Az általános iskola elsõ osztályába járó normálkorú tanulók arányát – az eredeti és a lineáris interpolációval becsült adatokat – a 31. táblázat tartalmazza. E táblázat második oszlopának számaival kell módosítanunk a 30. táblázat adatait oly módon, hogy az ott található számokat rendre elosztjuk a becsült normálkorú arány adatok 8, 11, illetve 12 évvel késleltetett értékével. Ezzel az abszolút kiáramlási adatokat a normálkorú beiskolázottakra vetítjük, eredményül pedig a kiáramlási ráták fölsõ becsléséhez jutunk. Az alsó és felsõ becslések eredményeit a 32. táblázatban foglaljuk össze.

83

31. táblázat a normálkorúak aránya az általános iskola első osztályosainak körében (%) A normálkorúak aránya (%) Tanév 1969/70. 1970/71. 1971/72. 1972/73. 1973/74. 1974/75. 1975/76. 1976/77. 1977/78. a b

tényadata – 43,90 – – – 52,20 – – 69,70

becslésb 41,82 43,90 45,97 48,05 50,12 52,20 58,03 63,87 69,70

A normálkorúak aránya (%)

Tanév

tényadata

1978/79. 1979/80. 1980/81. 1981/82. 1982/83. 1983/84. 1984/85. 1985/86.

becslésb

– – – 66,90 – – – 61,30

69,00 68,30 67,60 66,90 65,50 64,10 62,70 61,30

A tényadatok forrása: Cigány tanulók [1978] , 14–16. o., [1986], 53. old. A tényadatok lineáris interpolációja, ill. extrapolációja.

32. táblázat kiáramlási ráták a szakmunkásképzőkből és a középiskolákból (az adott korosztály általános iskolás elsőseinek százalékában) Általános iskola

Szakmunkásképző

Középiskola

Tanév

alsó becslés

felső becslés

alsó becslés

felső becslés

alsó becslés

felső becslés

1976/77. 1977/78. 1978/79. 1979/80. 1980/81. 1981/82. 1982/83. 1983/84. 1984/85. 1985/86. 1986/88. 1988/88. 1988/89. 1989/90. 1990/91. 1991/92. 1992/93.

25,17 27,42 – – 36,93 36,69 – 37,64 37,58 – – 41,78 40,91 40,84 40,53 40,49 43,24

60,18 62,47 – – 73,68 70,28 – 58,93 54,31 – – 61,80 61,16 62,36 63,23 64,57 70,53

– – – – – – – 7,37 7,20 – 6,71 7,26 – – 7,80 6,21 6,15

– – – – – – – 14,70 13,79 – 10,51 10,42 – – 11,54 9,28 9,39

– – – – 0,64 0,59 – – 0,94 0,64 – 0,88 0,82 – – 0,73 0,79

– – – – 1,53 1,34 – – 1,88 1,23 – 1,38 1,18 – – 1,08 1,18

A következõ lépésben a fenti négy adatoszlop számait visszavetítjük az idõben, és a hiányzó adatokra is becsléseket adunk. Minthogy pontjainkra nem illeszkedik igazán sem lineáris, sem másmilyen függvény, ezért úgy döntöttünk, hogy a véletlen ingadozások egye-

84

netlenségeit kiegyenlítjük. A szakmunkásképzõt végzettek esetében ez úgy történt, hogy akik az 1991/92. és 1992/93. tanévben végeztek, azok e két év átlagos értékét kapták meg; azok, akik az 1987/88. és 1990/91. tanévek között fejezték be iskolájukat, e két tanév átlagát kapták meg, akik pedig a 1986/87. tanévben vagy korábban végeztek, azok a maradék három érték átlagát. A középiskolát végzettek esetében a következõ kiigazítással éltünk: azok, akik az 1988/ 89. tanév után végeztek, megkapták az 1988/89 tanév és a két utolsó érték átlagát; akik az 1983/84. és 1987/88. tanévek között végeztek, azok e két idõpont közti három megfigyelés átlagos értékét vették föl; akik pedig az 1982/83. tanév elõtt végeztek, megkapták az elsõ két adat átlagát. Így kapott eredményeinket ezután ötéves korcsoportokra átlagoltuk, a legutolsó ötéves korcsoportra számított adatunkat pedig visszavetítettük az idõben (a szakmunkásképzõk esetében csak az 1993-ban ötvenévesek korcsoportjáig). A korcsoportok természetesen tökéletesen megfeleltethetõk az ötéves történelmi idõintervallumoknak: az 1993-ban 20–24 éves korcsoport például megfelel az 1986/87 és 1990/91 között szakmunkásképzõt végzetteknek, illetve az 1987/88 és 1991/92 között középiskolát végzetteknek. A 33. táblázatban foglaljuk össze flow becsléseink végsõ eredményeit. 33. táblázat korcsoportonkénti átlagos kiáramlási ráták az általános iskolákból, a szakmunkásképzőkből és a középiskolákból (az adott korosztály általános iskolás elsőseinek százalékában) Általános iskola Korcsoport (éves) 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70+

Szakmunkásképző

Középiskola

alsó becslés

felső becslés

alsó becslés

felső becslés

alsó becslés

felső becslés

41,20 39,09 36,81 26,30 26,30 26,30 26,30 26,30 26,30 26,30 26,30 26,30

64,37 58,35 71,98 61,33 61,33 61,33 61,33 61,33 61,33 61,33 61,33 61,33

6,18 7,44 7,09 7,09 7,09 7,09 7,09 – – – – –

9,34 11,38 13,00 13,00 13,00 13,00 13,00 – – – – –

0,78 0,79 0,78 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62

1,15 1,22 1,49 1,43 1,43 1,43 1,43 1,43 1,43 1,43 1,43 1,43

85

A becsült stock adatainkat végül úgy kapjuk meg, hogy a 33. táblázatban található korcsoportos kiáramlási adatokat a legalább egy általános iskolai osztályt végzettek megfelelõ módon definiált ötéves korcsoportjainak megoszlási viszonyszámaival súlyozzuk. A szakmunkásképzõ iskolák kiáramlási adatait természetesen csak a 15–49 éves korcsoport megoszlási adataival kell súlyoznunk. A szóban forgó halmazok korcsoportok szerinti megoszlása a 34. táblázatban található. 34. táblázat a teljes felnőtt népesség, illetve a legalább egy általános iskolai osztályt végzett felnőttek iskolai végzettség szerinti megoszlása az 1993. évi cigányvizsgálat mintájában (%)

Korcsoport

A teljes felnőtt népesség

A legalább egy általános iskolai osztályt végzett felnőtt népesség

korcsoportok szerinti megoszlása (%) 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70+ Összesen

14,94 14,63 12,59 14,08 12,87 9,40 6,06 4,55 3,83 2,81 2,37 1,87

16,18 15,90 13,52 14,98 13,29 9,47 5,86 3,82 2,47 1,67 1,79 1,05

18,14 17,83 15,16 16,79 14,90 10,62 6,57 – – – – –

100,00

100,00

100,00

Becslési eljárásunk utolsó lépéseként a 33. táblázatban szereplõ korcsoportos kiáramlási rátákat (a megfelelõ ötéves történelmi intervallumok kiáramlási rátáit) a cigányvizsgálat korcsoport szerinti megoszlásaival (a 34. táblázat adataival) súlyozzuk, s így az iskolastatisztikai flow adatokból alsó és felsõ stock értékeket becsülünk meg a nyolc osztályt, a szakmunkásképzõt, illetve a középiskolát végzettek 1993. évi arányáról. A becslések eredményeit és az ellenõrzés tárgyát jelentõ, megfigyelt stock adatokat a 35. táblázatban foglaljuk össze.

86

35. táblázat a kiáramlási adatokból és a cigányvizsgálat mintájából becsült iskolai végzettség adatok összevetése

Számítási eljárás Alsó becslés a kiáramlási adatok felhasználásával Felső becslés a kiáramlási adatok felhasználásával Becslés a cigányvizsgálat mintájából

A legalább nyolc osztályt

A szakmunkásképző iskolát

A legalább középiskolát

végzett felnőttek aránya a legalább egy általános iskolai osztályt végzett felnőttek számához viszonyítva (%) 32,17

6,99

0,69

62,79

12,05

1,36

58,11

11,52

1,74

Megfogalmazhatjuk becslési eljárásunk eredményeit. Amint a 35. táblázatból kitûnik, a cigányvizsgálat adatai a legalább nyolc osztályt, illetve a szakmunkásképzõt végzettek esetében konzisztensek a kiáramlási adatok felhasználásával becsült arányokkal, – habár a legalább nyolc osztályt végzettek esetében csak igen széles intervallumot tudunk megadni. Ami a magasabb iskolázottságúakat (a legalább középiskolai végzettek arányát) illeti, elmondhatjuk: a cigányvizsgálat adata enyhén fölülbecsüli az iskolastatisztikák alapján reálisnak tekinthetõ középiskolai végzettség adatot, de – számításba véve becslési eljárásunk egyéb pontatlanságait – nagyjából kompatibilis vele. Összességében a cigányvizsgálat mintája az iskolastatisztikák kiáramlási adatai alapján becsülhetõ iskolai végzettség adatokkal összeegyeztethetõ; mintánk tehát – az országos iskolastatisztikai adatokkal való közvetlen összehasonlítás után – a közvetett ellenõrzés próbáját is kiállja.

2.5 a mintakorrekciók hatása a minta belső összetételére Az 1993/94. évi cigányfelvétel mintájának megbízhatóságát taglaló fejezetünk végén röviden megvizsgáljuk, hogy a 2.1–2.2. fejezetben bevezetett mintakorrekciók érvényesítése milyen mértékben befolyásolná mintánk belsõ összetételét. A 2.1. fejezet (11)-es képlete foglalja magában a korrekció módszerét, a szükséges paraméterek értékeit pedig a 2.2. fejezetbõl merítjük. 36 Elsõként a cigány háztartásokban élõ felnõtt népesség iskolai végzettség szerint eloszlását becsüljük meg. A korrekció alapját képezõ változó (Y ) ez esetben a különbözõ iskolázottságú felnõttek átlagos száma a háztartásokban. A mintából becsült értékeket behelyettesítve ypr értékébe, megkapjuk a különbözõ végzettségû sze-

36 Az itt következõ tesztek során a cigány háztartásokban élõ valamennyi személyt számításba vettük, függetlenül attól, hogy egyes háztartástagokról az interjú szituációjában kiderült, hogy nem cigány személyek.

87

mélyek országos számának becsült értékeit, melyekbõl kiszámíthatjuk a szóban forgó népesség iskolai végzettség szerinti összetételét. Négy becslés eredményeit hasonlítjuk össze: a korrigálatlan minta eloszlását, valamint a (11)-es képlet alapján háromféle b érték (b = 0, b = 0,05, b = 0,1) behelyettesítésével kapott korrigált becslések eloszlásait. A korrigált becslések során az összeírásból kimaradt háztartások jellemzõit a minta azon háztartásainak jellemzõivel közelítjük, melyekben nincsenek általános iskolások. A 2.3. fejezetben ugyanis kimutattuk, hogy nagy valószínûséggel sikerült számba vennünk az általános iskolásokat nevelõ háztartásokat. dp paraméter értékeit tehát az általános iskolásokat nem nevelõ, illetve az általános iskolásokat is nevelõ háztartásokban megfigyelt ypr értékek hányadosával becsüljük. A becslés eredményeit a 36. táblázatban foglaljuk össze. Az elosz2 lások bemutatásán túl illeszkedésvizsgálattal (x -próbával) teszteljük, hogy a korrigált eloszlások statisztikai értelemben azonosnak tekinthetõk-e a megfelelõ korrigálatlan eloszlással. A nullhipotézis az, hogy statisztikailag nem különböztethetõk meg egymástól. A 2 táblázatban a x -próbák értékei mellett megadjuk a nullhipotézis elvetésével járó tévedés valószínûségét is. (A próbák kiértékeléséhez tudni kell, hogy a statisztikai gyakorlatban általában csak akkor vetik el a megfelelõ két megoszlás azonosságára vonatkozó hipotézist, ha a szóban forgó tévedés valószínûsége 5 százaléknál alacsonyabb.) Ami mármost a felnõtt cigány népesség iskolai végzettség szerinti összetételét illeti, a 36. táblázat alapján jól látható, hogy a korrigált eloszlások szinte teljes mértékben megegyeznek a korrigálatlan el2 oszlással. Ezt természetesen a x -próba rendkívül alacsony értékei is jelzik. A 4-es szabadságfokú x2-eloszlás 5 százalékos szignifikanciaszinthez tartozó kritikus értéke 9,5, tehát nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a korrekció nem változtat az iskolai végzettség szerinti eloszláson. Másodikként megvizsgáljuk a cigány háztartásokban élõ népesség koreloszlásának becsléseit. Ez esetben ypr értékei a különbözõ korcsoportokhoz tartozó személyek átlagos számát jelentik. Az összeírásból kimaradt háztartások jellemzõit reprezentáló dp paramétert itt is az általános iskolásokat nem nevelõ mintabeli háztartások adatainak felhasználásával becsüljük. A négyféleképpen becsült eloszlást és az illeszkedésvizsgálat eredményeit a 37. táblázat tartalmazza. A korrigált koreloszlás egyedül a legmagasabb összeírási hibát feltételezõ esetben (b = 0,1) tér el érzékelhetõ mértékben a korrigálatlan eloszlástól, az illeszkedésvizsgálat alapján azonban még ekkor sem vethetjük el az eloszlások azonosságának hipotézisét (a kritikus érték: 26,3).

88

36. táblázat a cigány háztartásokban élő felnőtt népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása (%)a Iskolai végzettség

Korrigálatlan minta

b=0

Korrigált becslés b = 0,05

b = 0,1

0 osztály 1–7 osztály 8 osztály Szakmunkásképző Közép- és felsőfok

9,3 32,9 42,4 13,1 2,3

9,3 32,9 42,4 13,2 2,3

9,3 32,8 42,4 13,2 2,3

9,3 32,7 42,4 13,2 2,3

Összesen Súlyozott esetszám x2(4) értéke Valószínűség Nullhipotézis

100,0 254 825 – – –

100,0 262 994 0,0038 99,5 % elfogadva

100,0 281 129 0,0150 99,5 % elfogadva

100,0 299 264 0,0630 99,5 % elfogadva

a

Nem roma háztartástagokkal együtt. Megjegyzés: felnõtt népesség = 15 éves vagy annál idõsebb, (nappali tagozaton) nem tanuló népesség. Súlyozatlan esetszám = 5804 fõ. Az elsõfajú hiba 5 százalékos valószínûségi szinthez tartozó kritikus x2(4) értéke = 9,49

Végül a háztartásszintû indikátorok közül megvizsgáljuk két különösen fontos eloszlás érzékenységét: a háztartáslétszámét és a gyermekek számáét. A becslések alapjául szolgáló változó ( ypr) itt az adott háztartáslétszám-, illetve gyermekszám-kategóriába tartozó háztartások mintabeli számát jelöli. dp paraméter becsléséhez pedig ismét az általános iskolások nélküli háztartások jellemzõit használjuk fel. A szóban forgó értékeket az általános iskolásokat nevelõ mintabeli háztartások, illetve a mintában szereplõ összes háztartás átlagos taglétszámának, illetve átlagos gyerekszámának a hányadosával közelítjük. A becslések közvetlen eredményeként megkaphatjuk a különbözõ kategóriákba tartozó háztartások országos számát, s ezeknek az eloszlásait vetjük egybe a 38. és 39. táblázatokban. Mindkét mutató esetében szinte teljesen azonos eloszlásokat figyelhetünk meg, az illeszkedésvizsgálatok eredményei alapján pedig nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a háztartások létszám és gyermekszám szerinti eloszlásait csak elhanyagolható mértékben változtatná meg a korrekció (a kritikus értékek rendre: 11,07 és 12,59). A bemutatott elemzések eredményeit összegezve elmondhatjuk: a cigányvizsgálat mintája nagy valószínûséggel korrekció nélkül is megfelelõen becsüli a legfontosabb változók eloszlásait.

89

37. táblázat a cigány háztartásokban élő népesség életkor szerinti megoszlása (%)a Korcsoport 10–14 15–19 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80– Összesen Súlyozott esetszám x2(16) értéke Valószínűség Nullhipotézis

Korrigálatlan minta

b=0

Korrigált becslés b = 0,05 b = 0,1

11,6 12,3 11,5 11,8 9,4 7,5 8,0 7,6 6,0 4,0 3,2 2,4 2,0 1,4 1,0 0,2 0,4

11,6 12,3 11,5 11,8 9,4 7,5 8,0 7,5 6,0 4,0 3,2 2,4 2,0 1,4 1,0 0,2 0,4

11,9 12,0 11,0 11,7 9,8 7,6 7,8 7,4 6,0 4,0 3,2 2,4 2,1 1,4 1,0 0,2 0,4

12,1 11,8 10,5 11,6 10,1 7,6 7,6 7,3 6,1 4,1 3,3 2,5 2,1 1,4 1,1 0,2 0,4

100,0 430 985 – – –

100,0 444 732 0,033 99,5 % elfogadva

100,0 470 572 7,144 90 % elfogadva

100,0 496 412 25,36 6% elfogadva

a

Nem roma háztartástagokkal együtt. Megjegyzés: Súlyozatlan esetszám = 9906 fõ. Az elsõfajú hiba 5 százalékos valószínûségi szinthez tartozó kritikus x2(16) értéke = 26,30

90

38. táblázat a cigány háztartások háztartáslétszám szerinti megoszlása (%)a Háztartáslétszám 11–12 13–14 15–16 17–18 19–10 11– Összesen Súlyozott esetszám 2 x (5) értéke Valószínűség Nullhipotézis

Korrigálatlan minta

b=0

Korrigált becslés b = 0,05 b = 0,1

22,6 36,9 26,7 9,1 3,0 1,6

22,7 36,9 26,7 9,0 3,1 1,6

23,2 37,0 26,4 8,9 3,0 1,6

23,7 37,1 26,0 8,7 2,9 1,5

100,0 96 162 – – –

100,0 99 905 0,012 99,5 % elfogadva

100,0 103 454 0,559 97,5 % elfogadva

100,0 107 003 2,007 90 % elfogadva

a

Nem roma háztartástagokkal együtt. Megjegyzés: Súlyozatlan esetszám = 2222 háztartás. Az elsõfajú hiba 5 százalékos valószínûségi szinthez tartozó kritikus x2(5) értéke = 11,07

39. táblázat a cigány háztartások gyermekszám szerinti megoszlása (%)a Gyermekszám 0 1 2 3 4 5 6 és több Összesen Súlyozott esetszám x2(6) értéke Valószínűség Nullhipotézis

Korrigálatlan minta

b=0

Korrigált becslés b = 0,05 b = 0,1

25,2 21,1 23,9 17,2 7,0 3,4 2,3

25,2 21,1 23,8 17,2 7,0 3,4 2,3

25,9 21,2 23,7 16,9 6,8 3,3 2,2

26,5 21,3 23,6 16,6 6,6 3,3 2,1

100,0 96 162 – – –

100,0 99 905 0,008 99,5 % elfogadva

100,0 103 454 0,722 99 % elfogadva

100,0 107 003 2,757 80 % elfogadva

a

Nem roma háztartástagokkal együtt. Megjegyzés: Súlyozatlan esetszám = 2222 háztartás. Az elsõfajú hiba 5 százalékos valószínûségi szinthez tartozó kritikus x2(6) értéke = 12,59

91

3. FEJEZET A CIGÁNY NÉPESSÉG LÉLEKSZÁMA MAGYARORSZÁGON

Elérkeztünk oda, hogy megfogalmazzuk a magyarországi cigány népesség kilencvenes évek eleji lélekszámával kapcsolatos végsõ következtetéseinket. A becslésekhez az 1993. évi cigányfelvétel mintáját vesszük alapul.1 A minta torzulásait a 2.1. fejezetben számba vett és a 2.2. fejezetben megbecsült korrekciós tényezõk felhasználásával küszöböljük ki. Elõször a mintavétel algoritmusára támaszkodó közvetlen népességbecslést végezzük el (3.1. pont), ezt követõen pedig az általános iskolás tanulók mintabeli arányát a Mûvelõdési Minisztérium teljes körû iskolai létszámadataira vetítjük, s közvetve becsüljük meg a cigány népesség lélekszámát (3.2. pont). Végül a két, egymástól független eljárás eredményeképpen kapott népességbecslést összevetjük egymással (3.3.). Eredményeink természetesen annál megbízhatóbbak, minél inkább összhangban vannak egymással.

3.1 a mintavétel algoritmusán alapuló közvetlen népességbecslés A közvetlen népességbecslés során a cigányfelvétel mintájában szereplõ emberek számából becsüljük meg (településtípusonként) a cigány népesség lélekszámát úgy, hogy a rétegenkénti mintavételi arányok reciprokával teljeskörûsítjük adatainkat. A pontbecsléshez a 2.1. fejezet (11)-es képletét használjuk fel, amelyben a mintavétel során elkövetett hibákat a 2.2. fejezetben számszerûsített paraméterek révén korrigáljuk. A pontbecslésekhez tartozó standard hibákat a 2.1. fejezetben bemutatott (13) – (13') és (17) képletek alapján becsüljük meg. Mielõtt azonban becsléseink eredményeit közölnénk, említést kell tennünk egy mind ez ideig elhanyagolt problémáról. Felvételünk során a környezet által cigánynak tekintett háztartásokat mértük fel, azokat a háztartásokat, amelyekben a nem cigány környezet megítélése szerint cigány emberek élnek. Amikor azonban a cigány népesség lélekszámát szeretnénk megbecsülni, akkor az ily módon számba vett háztartások tagjai közül csak a cigány háztartástagokat szabad figyelembe vennünk. Hogy ezt a különbséget megtehessük,

1 A kilencvenes évek elején két másik adatfelvétel is készült hazánkban, amely a teljesség igényével próbálta számba venni – többek között – az ország cigány népességét is: az egyik az 1990. évi népszámlálás, a másik a KSH 1993. évi nemzetiségi felvétele volt (melyet az ELAR munkaerõ-felvétel 1993. szeptember-október-novemberi hullámán kérdeztek le). Az F3. Függelékben röviden beszámolunk az 1990. évi népszámlálás és a KSH 1993. évi nemzetiségi felvételének cigány almintáira támaszkodó közvetlen, illetve – az iskolastatisztikák teljes körû adatait is hasznosító – közvetett népességbecslések eredményeirõl.

93

ismernünk kell a mintába került háztartások belsõ etnikai összetételét. Kérdõívünkben ezt a célt szolgálta a „Kérdezõbiztos megfigyelései” címû blokkban szereplõ kérdés, mely azt firtatta, hogy a kérdezés során kiderült-e a háztartás valamelyik tagjáról, hogy nem roma származású; s ha igen, akkor melyik háztartástagról derült ki. A mintánkba bekerült 2222 háztartásban élõ összesen 9906 személy közül 466 fõrõl derült ki a kérdezés kontextusában az, hogy nem 2 roma származású. Ezeket az embereket természetesen nem szabad figyelembe vennünk a roma népesség lélekszámának becslésekor. A (11)-es becslõformula nyelvén kifejezve ez azt jelenti, hogy a rétegenkénti átlagos háztartáslétszám (æpr) kiszámításakor kizárólag a roma háztartástagokat vesszük figyelembe. 40. táblázat a cigány népesség közvetlen becslése a cigányfelvétel alapján (a nem roma háztartástagok nélkül) Számbavételi hiba nélkül

Közepes számbavételi hiba eseténa

Jelentős számbavételi hiba eseténa

Népesség- Standard becslés hiba

Népesség- Standard becslés hiba

Népesség- Standard becslés hiba

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

37 783 7 796 35 132 88 754 255 000

5 667 2 468 9 857 17 670 33 210

42 020 9 266 40 184 92 118 265 118

6 303 2 933 11 274 18 339 34 528

46 257 10 736 45 236 95 483 275 237

6 938 3 399 12 692 19 009 35 846

Országosan

424 465

39 376

448 706

41 279

472 949

43 209

Településtípus

a

A számbavételi hibák nagyságáról lásd a 2.2. fejezet 67–70. oldalain elmondottakat és a 26. táblázatot.

Becsléseink eredményeit a 40. táblázat tartalmazza. Három becslést adunk meg: a számbavételi hiba nélküli eset azt jelenti, hogy a mintába került körzetekben a háztartásszintû összeírást tökéletesnek tekintjük, a közepes, illetve jelentõs számbavételi hiba pedig azt jelenti, hogy községekben 5, illetve 10 százalékra becsüljük az 3 összeírásból kimaradt és az összeírásba bekerült háztartások arányát. A 40. táblázat alapján megállapíthatjuk: a közvetlen becslés bizonytalansága nem elhanyagolható; az egyes településtípusok relatív standard hibái 13–32 százalék között mozognak. A nagyobb almintákra vonatkozó becslések természetesen pontosabbak, mint a kisebb almintákra vonatkozóak; az országos becslések standard hibái a pontbecslések 9,2–9,3 százalékát teszik ki. Az ország egészére vonatkozó közvetlen népességbecslés 90 százalékos konfidenciaintervalluma így – a háztartások összeírásának különbözõ mértékû hibáit feltételezve – a 357 ezer és az 547 ezer fõ között van.

2 A 466 nem cigány háztartástag döntõ többsége (425 személy) felnõtt (15 éves vagy annál idõsebb, nem tanuló), és családi állását tekintve zömében – vegyes házasságban élõ – házastárs vagy élettárs (306 fõ). Mindez azt jelenti, hogy a nem cigány háztartástagok zömében vegyes házasságok vagy élettársi kapcsolatok révén kerülnek be a cigány háztartásokba. A reprezentatív mintát alapul véve a házasságok, illetve élettársi kapcsolatok 14,7 százaléka vegyes (cigány – nem cigány) párkapcsolaton alapul. 3 Az összeírási hibaszázalékokról lásd a 2.2. fejezet 67–70. oldalain elmondottakat.

94

3.2 iskolastatisztikákon alapuló közvetett népességbecslés Az iskolastatisztikákon nyugvó közvetett népességbecslési eljárás során elõször a cigányvizsgálat mintája alapján meghatározzuk az egy általános iskolásra jutó emberek átlagos számát, majd ezt az arányt az országban élõ általános iskolás cigány tanulók teljes számára (a Mûvelõdési Minisztérium teljes körû adatára) vetítve, megbecsüljük a magyarországi cigány népesség lélekszámát. A népességbecsléshez a 2.1. fejezet (19)-es képletét használjuk fel, ahol a számláló, illetve a nevezõ becslésekor a 2.2. és a 2.3. fejezetekben bemutatott eredményekre támaszkodunk. A becslések standard hibáját a 2.1. fejezet (20)-as és (21)-es képlete alapján számítjuk ki. A becslések eredményeit a 41. táblázat tartalmazza. 41. táblázat az általános iskolások teljes népességen belüli arányán (cigányfelvétel) és az iskolastatisztikák teljes körű adatain nyugvó közvetett népességbecslés (a nem roma háztartástagok nélkül) Számbavételi hiba nélkül

Közepes számbavételi hiba eseténa

Jelentős számbavételi hiba eseténa

Népesség- Standard becslés hiba

Népesség- Standard becslés hiba

Népesség- Standard becslés hiba

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

34 046 6 536 33 953 102 716 260 481

6 432 2 688 10 869 20 267 36 283

37 864 7 768 38 826 106 541 270 390

7 187 3 233 12 498 21 064 37 773

41 682 9 001 43 718 110 503 281 153

7 941 3 778 14 127 21 861 39 262

Országosan

437 732

43 335

461 389

45 577

486 057

47 842

Településtípus

a A számbavételi hibák nagyságáról lásd a 2.2. fejezet 67–70. oldalain elmondottakat és a 26. táblázatot.

A közvetett becslés révén a közvetlen becsléshez hasonló pontosságú eredményekhez jutottunk. Az egyes településtípusokban a standard hibák a pontbecslések 14–40 százaléka között mozognak; az országos becslés relatív standard hibája 10 százalékos. Az ország egészére vonatkozó közvetlen népességbecslés 90 százalékos konfidenciaintervalluma így – a háztartások összeírásának különbözõ mértékû hibáit feltételezve – 364 ezer és 568 ezer fõ között van.

3.3 a népességbecslések eredményeinek összehasonlítása A cigányvizsgálat adatait felhasználó közvetlen és közvetett népességbecslések eredményeit a 42. táblázat alapján hasonlíthatjuk össze. A táblázat tanúsága szerint a kétfajta eljárással készült becslések – azonos mértékû feltételezett összeírási hiba esetén – statisztikailag

95

nem különböztethetõk meg egymástól. Ez a tény azt jelzi, hogy az 1993. évi cigányvizsgálat által felmért sokaság valóban ugyanazt a népességet reprezentálja, mint a Mûvelõdési Minisztérium teljes körû iskolaadatai. A próbák értékeit a 42. táblázatban közöljük. 42. táblázat a közvetlen és közvetett népességbecsléseket összehasonlító kétmintás t-próbák eredményei

Településtípus

Számbavételi hiba nélkül

Közepes számbavételi a hiba esetén

Jelentős számbavételi a hiba esetén

|t|

p

|t|

p

|t|

p

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

0,44 0,35 0,08 0,52 0,12

0,6600 0,7264 0,9282 0,6170 0,9044

0,43 0,34 0,08 0,52 0,11

0,6672 0,7338 0,9362 0,6170 0,9044

0,43 0,34 0,08 0,52 0,11

0,6672 0,7338 0,9362 0,6170 0,9044

Országosan

0,23

0,8494

0,21

0,8494

0,20

0,8494

a

A számbavételi hibák nagyságáról lásd a 2.2. fejezet 67–70. oldalain elmondottakat és a 26. táblázatot.

A táblázatban közölt p-értékek az elsõfajú hiba elkövetésének valószínûségét mérik (H0: közvetlen becslés = közvetett becslés), vagyis azt mutatják meg, hogy mekkora eséllyel tévednénk, ha azt állítanánk: a kétféle módszerrel nem ugyanazt az ismeretlen adatot becsüljük. A közepes számbavételi hibát feltételezõ országos becsléseket tekintve tehát 85 százalékos valószínûséggel tévednénk, ha azt mondanánk, hogy a közvetlen és közvetett módszer alkalmazásával nem ugyanazt a cigányt népességet becsültük meg. A tapasztalt 62– 94 százalékos tévedési valószínûségek egyértelmûen azt jelzik: becsléseink kiállták a próbákat. A 43. táblázatban közölt népességbecslések tehát minden valószínûség szerint jó közelítései a cigányság valódi lélekszámának. A táblázat alapján elmondhatjuk, hogy a nem cigány környezet által cigánynak minõsített népesség lélekszáma Magyarországon az 1990es évek elején szinte bizonyosan 400 és 500 ezer fõ között van. Mivel a 2.2. fejezet 23. táblázata alapján a közepes mértékû számbavételi hiba elõfordulását tartjuk a legvalószínûbbnek, a cigány népesség lélekszámára adott becslések közül a legreálisabbnak a közvetlen és közvetett becslés középértékeként adódó 455 ezer fõs becslést tekintjük ((448 706 + 461 389) / 2 = 455 047 & 455 000 fõ). Ha becslésünket kiterjesztjük a cigány háztartásokban élõ teljes népességre – vagyis, ha számításba vesszük a környezet által cigány háztartásoknak tekintett háztartásokban élõ nem cigány háztartástagokat is –, akkor 19 ezer fõvel több embert, összesen 474 ezer fõt számlálhatunk össze. A számításnál ugyanazt az eljárást alkalmaz-

96

tuk, mint a 3.1. és a 3.2. fejezetben, a rétegenkénti átlagos háztartáslétszám ( æpr) kiszámításakor, azonban a nem roma háztartástagokat is figyelembe vettük. A roma háztartásokban élõ nem roma népességre adódó 19 ezer fõs adatot úgy kaptuk meg, hogy ez esetben is a közepes mértékû számbavételi hibát tekintettük a legvalószínûbb becslésnek, és a közvetlen és a közvetett becslés átlagával számoltunk ((21 656+15 805) / 2 = 18 730 & 19 000). A roma háztartásokban élõ nem roma háztartástagok becsült számát országosan a 44. táblázat foglalja össze. 43. táblázat az 1993. évi cigányfelvétel felhasználásával elvégzett közvetlena és közvetett b cigány népességbecslések összehasonlítása (a nem roma háztartástagok nélküli adatok) Számbavételi hiba nélkül

Közepes számbavételi hiba eseténa

Jelentős számbavételi hiba eseténa

közvetlen közvetett

közvetlen közvetett

közvetlen közvetett

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

37 783 34 046 7 796 6 536 35 132 33 953 88 754 102 716 255 000 260 481

42 020 37 864 9 266 7 768 40 184 38 826 92 118 106 541 265 118 270 390

46 257 41 682 10 736 9 001 45 236 43 718 95 483 110 503 275 237 281 153

Országosan

424 465 437 732

448 706 461 389

472 948 486 057

Településtípus

a

A cigányfelvétel mintavételi algoritmusán nyugvó népességbecslés: lásd 40. táblázat. Az általános iskolások teljes népességen belüli arányán (cigányfelvétel) és az iskolastatisztikák teljes körû adatain nyugvó népességbecslés: lásd 42. táblázat. c A számbavételi hibák nagyságáról lásd a 2.2. fejezet 67–70. oldalain elmondottakat és a 26. táblázatot. b

44. táblázat a roma háztartásokban élő nem roma háztartástagok országosan becsült száma Számbavételi hibaa

Közvetlen becslés

Közvetett becslés

nincs közepes jelentős

20 489 21 656 22 823

14 955 15 805 16 657

a

A számbavételi hibák nagyságáról lásd a 2.2. fejezet 67–70. oldalain elmondottakat és a 26. táblázatot.

97

II. RÉSZ ADATTÁR 1893 – 1992

99

100

Kötetünk II. részében, az adattárban közreadjuk a cigányság területi eloszlására vonatkozó adatokat. Térképeken jelenítjük meg és táblázatos formában is közöljük a különbözõ idõpontokban, különbözõ területi egységekre vonatkozó népességadatokat. Az adattárban a cigánysággal foglalkozó elsõ országos statisztikai adatfelvételtõl, az 1893. évi összeírástól kezdve minden jelentõsebb és viszonylag megbízható népességadatot és becslést összegyûjtöttünk, egészen a legfrissebb, 1992. évi becslésekig. A cigányság területi eloszlását bemutató adatok mellett fontosságuk miatt az 1964. évi cigánytelepi összeírás adatait is közreadjuk. A 4–6. fejezetekben 66 térképet közlünk. A térképek mellett (a tüköroldalakon) a megjelenített adatok rövid ismertetésén és a források pontos megjelölésén túl statisztikákat is közlünk az ábrázolt területi eloszlásokról. A 4. fejezet térképei visszatekintõ adatokat mutatnak be, az 5. fejezet térképei a cigány népesség területi eloszlását mutatják be napjainkban, a 6. fejezetben pedig idõbeli összehasonlításra alkalmas térképeket közlünk. Végül, az adattár 7. fejezetében elemi szinten (járási / városi aggregátumokban, illetve településenként) is közreadjuk a fontosabb adatokat.

101

102

4. FEJEZET VISSZATEKINTŐ ADATOKAT MEGJELENÍTŐ TÉRKÉPEK

Ebben a fejezetben visszatekintõ adatokra támaszkodva térképeket közlünk a cigány népesség területi eloszlásáról. A 4.1. fejezetben (8–9. térkép) az elsõ megbízható cigányösszeírás adatai alapján bemutatjuk a cigány népesség 1893. évi területi megoszlását járási/ városi bontásban, valamint a cigányok által sûrûn lakott települések földrajzi elhelyezkedését. A 4.2. fejezet (10. térkép) a cigány népesség kelet-közép-európai elhelyezkedését ábrázolja az 1930-as években (utánközlés), a 4.3. fejezet (11. térkép) pedig teljes népességen belüli arányuk 1941. évi magyarországi eloszlását jeleníti meg. Végül a 4.4. fejezetben közöljük az 1964. évi telepfelmérés eredményeként ismert cigánytelepi épületek számát településenként, illetve járási/városi szinten (12–13. térkép).

103

104

4.1 cigány népesség a történelmi magyarországon, 1893

105

8. térkép a cigány népesség aránya magyarország járásaiban és városaiban, 1893* Az adatokról: 1893. január 31-én teljes körû összeírást hajtottak végre a Magyarországon élõ cigány népesség körében. Az összeírás nem terjedt ki Budapestre, Horvátországra és Szlavóniára. Az adatfelvételt az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal tervezte meg, a lebonyolítást pedig a helyi közigazgatás végezte el. A felmérés a helyi közigazgatás által cigánynak minõsített személyeket írta össze, és az összeírás napján az adott település határain belül tartózkodó cigány népességre terjedt ki. A cigány személyek az összeírás napján nem hagyhatták el tartózkodási helyüket. Forrás: A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. Budapest, Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1895. II. Táblás kimutatások, 3–13. oldal: 1. táblázat, 1. és 16. oszlop. Az adatokat jelen kötet 7. fejezetében a 7.1. táblázat (1–3. oszlop) tartalmazza. Számítások: Az adott járás/város területén összeírt cigány népesség együttes számát elosztottuk a teljes népesség 1890. évi számával. Az így kapott százalékos adatokból nyolc, egyenlõ elemszámú osztályközt képeztünk. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása, 1893

A cigány népesség aránya a járásban/városban (%) 0,00 – 10,53 0,54 – 10,90 0,91 – 11,16 1,17 – 11,69 1,70 – 12,24 2,25 – 13,56 3,57 – 12,70 Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járásokban/városokban összeírt cigány népesség száma fő 7 598 15 526 24 652 29 887 41 775 53 688 99 650 272 776

százalék 2,8 5,7 9,0 11,0 15,3 19,7 36,5 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok cigány népességének átlagos száma (fő) szórása (fő) 100 74 204 107 324 113 393 177 550 230 706 271 1 294 850 506 518

* A térképet Szoldán Károly rajzolta, a forrásul szolgáló kötetet Hoóz István bocsátotta rendelkezésünkre.

106

107

9. térkép a cigány népesség lélekszáma magyarország városaiban és cigányok által sűrűn lakott községeiben, 1893* Az adatokról: 1893. január 31-én teljes körû összeírást hajtottak végre a Magyarországon élõ cigány népesség körében. Az összeírás nem terjedt ki Budapestre, Horvátországra és Szlavóniára. Az adatfelvételt az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal tervezte meg, a lebonyolítást a helyi közigazgatás végezte el. A felmérés a helyi közigazgatás által cigánynak minõsített személyeket írta össze, és az összeírás napján az adott település határain belül tartózkodó cigány népességre terjedt ki. A cigány személyek az összeírás napján nem hagyhatták el tartózkodási helyüket. A térkép tartalmazza a történelmi Magyarország cigányok által sûrûn lakott községeit, valamint azokat a városokat, amelyeknek legalább 50 cigány lakosa volt. A felvétel készítõi cigányok által sûrûn lakottnak tekintették azokat a községeket, ahol a cigány népesség részaránya legalább 10 százalék és abszolút száma legalább 50 fõ volt; vagy ahol a cigány népesség részaránya ugyan 10 százalék alatt volt, de abszolút száma legalább a 100 fõt elérte. Forrás: A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. Budapest, Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1895. A városok adatai: II. Táblás kimutatások, 3– 13. oldal: 1. táblázat, 1. és 16. oszlop. A cigányok által sûrûn lakott községek adatai: I. Általános jelentés 23–25. oldal. Az adatokat jelen kötet 7. fejezetében a 7.2. táblázat tartalmazza. Számítások: A kritériumnak megfelelõ települések területén összeírt cigány népesség számából tíz, egyenlõ szélességû osztályközt képeztünk. Statisztikák: A cigány népesség száma Magyarország városaiban és cigányok által sûrûn lakott községeiben, 1893. (A térképen és a táblázatban csak azok a városok szerepelnek, amelyeknek volt legalább 50 cigány lakosuk.)

A cigány népesség száma a településen (fő) 150 – 199 100 – 149 150 – 199 200 – 249 250 – 299 300 – 349 350 – 399 400 – 449 450 – 499 500 – Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó települések száma település 175 297 155 66 38 18 7 6 9 6 777

százalék 22,5 38,2 19,9 8,5 4,9 2,3 0,9 0,8 1,2 0,8 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó településeken összeírt cigány népesség száma fő 12 971 35 751 26 868 14 469 10 370 5 781 2 595 2 471 4 224 3 833 119 333

százalék 10,8 30,0 22,5 12,1 8,7 4,8 2,2 2,1 3,5 3,2 100,0

*A térképet Szoldán Károly rajzolta, a forrásul szolgáló kötetet Hoóz István bocsátotta rendelkezésünkre.

108

109

110

4.2 cigány népesség kelet-közép európában, 1930

111

10. térkép a cigány népesség lélekszáma kelet-közép európában, 1930* Az adatokról: A Gróf Teleki Pál Tudományos Intézetben 1940–1945 között készített kötet 134 térképen jelenített meg Közép-Európára vonatkozó adatokat, így többek között a nemzetiségi és etnikai csoportok elhelyezkedését. Az adatok általában az érintett államokban 1930 körül végrehajtott népszámlálásokon alapulnak. A nem népszámlálási adatokra támaszkodó térképek is hivatalos statisztikákon alapulnak. A cigányság térbeli eloszlását ábrázoló térkép mellett nem szerepel külön forrásmegjelölés. A térképen egy pont ezer fõs cigány népességet jelképez. Forrás: Rónai András (szerk): Közép-Európa Atlasz. Balatonfüred – Budapest, Államtudományi Intézet, 1945. (digitális fakszimile kiadás: Szent István Társulat – Püski Kiadó, 1993.) 146–147. oldal.

* A térképet digitalizált formában Klinghammer István bocsátotta rendelkezésünkre.

112

113

114

4.3 cigány népesség magyarországon, 1941

115

11. térkép a cigány népesség aránya magyarország járásaiban és városaiban, 1941* Az adatokról: Az 1941. évi népszámlálás cigány népességre vonatkozó adatait statisztikai szakértõk megbízhatatlannak ítélték, ezért még abban az évben a Tisztiorvosi Szolgálat a helyi orvosokkal becslést készíttetetett településenként a cigány népesség lélekszámáról. A becslésekben a cigányság asszimilálódottabb (nagyobb városokban élõ) része valószínûleg jelentõsen alulreprezentált. Budapest, Baja, Sopron és Szeged városokban a becslések olyannyira megbízhatatlanok, hogy nem publikálták õket, így térképünkön sem szerepelnek. Forrás: A cigány népességre vonatkozó adatok forrása: Petrilla Aladár: A cigányok száma Magyarországon. Népegészségügy, 1943. április. A teljes népességre vonatkozó adatok forrása: Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Budapest, KSH, 1949, 2–233. oldal. Az adatokat jelen kötet 7. fejezetében a 7.3. táblázat tartalmazza (1–3. oszlop) Számítások: Az adott járás/város területén összeírt cigányok együttes számát elosztottuk a teljes népesség 1941. évi számával. Az így kapott százalékos adatokból hét, egyenlõ elemszámú osztályközt képeztünk. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása, 1941

A cigány népesség aránya a járásban/városban (%) 0,00 – 0,30 0,31 – 0,60 0,61 – 1,00 1,01 – 1,60 1,61 – 2,20 2,21 – 3,50 3,51 – 9,54 Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járásokban/városokban összeírt cigány népesség száma fő 3 054 8 020 17 814 22 391 40 206 43 361 74 424 209 270

százalék 1,5 3,8 8,5 10,7 19,2 20,7 35,6 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok cigány népességének átlagos száma (fő) szórása (fő) 64 53 178 95 343 166 457 253 681 290 943 386 1 431 555 589 536

* A térképet Szoldán Károly rajzolta.

116

117

118

4.4 cigánytelepek magyarországon, 1964

119

12. térkép magyarország cigánytelepei: a telepi épületek száma településenként az 1964. évi felmérés adatai alapján* Az adatokról: A „cigány-, barakk- és hasonló” lakások megszüntetésérõl szóló 1961. évi MSzMP határozatot követõen 1964-ben az Építésügyi Minisztérium vezetésével felmérés indult az ország területén található telepi és más, szociális követelményeknek meg nem felelõ lakások azonosítására. A felmérés során azokat az épületeket minõsítették „telepszerûeknek”, amelyek legalább négy egységbõl álló együttes részét képezték, és amelyekben a körülményeket elfogadhatatlannak ítélték meg. A vizsgálatból fennmaradt országos térképen a cigánytelepi épületeken kívül megkülönböztethetõk „barlanglakások”, „vegyes telepek” és „egyéb telepek” is. Jelen térképen csak a cigánytelepi épületek szerepelnek. A térképen a városok szimbólumával jelöltük azokat a településeket, amelyek 1964-ben ugyan még nem, az 1990. évi állapot szerint azonban már városi rangban voltak. Ezeknek a településeknek az adatait akkor is közöljük, ha az 1964. évi felmérés során nem találtak bennük egyetlen cigánytelepi épületet sem. Forrás: Az épületek településenkénti számát az Építésügyi Minisztérium térképérõl olvastuk le. Az adatokat jelen kötetben a 7. fejezet 7.4. táblázata tartalmazza. Statisztikák: A cigánytelepi épületek száma Magyarország településein, 1964

A cigánytelepi épületek száma 001 – 010 011 – 020 021 – 040 041 – 060 061 – 100 101 – Összesen

A települések száma 358 235 179 67 56 28 923

megoszlása (%) 38,8 25,5 19,4 7,2 6,1 3,0 100,0

* A térképet Szoldán Károly rajzolta, a forrásként szolgáló térképet Kozák Istvánné bocsátotta rendelkezésünkre, az adatok ellenõrzésére Berey Katalin listáit használtuk fel.

120

121

13. térkép az 1964. évi cigánytelepi épületek száma magyarország járásaiban és városaiban (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A „cigány-, barakk- és hasonló” lakások megszüntetésérõl szóló 1961. évi MSzMP határozatot követõen 1964-ben az Építési és Városfejlesztési Minisztérium vezetésével felmérés indult az ország területén található telepi és más, szociális követelményeknek meg nem felelõ lakások azonosítására. A felmérés során azokat az épületeket minõsítették „telepszerûeknek”, amelyek legalább négy egységbõl álló együttes részét képezték, és amelyekben a körülményeket elfogadhatatlannak ítélték meg. A vizsgálatból fennmaradt országos térképen a cigánytelepi épületeken kívül megkülönböztethetõk „barlanglakások”, „vegyes telepek” és „egyéb telepek” is. Jelen térképen csak a cigánytelepi épületeket vettük figyelembe. Forrás: Az épületek településenkénti számát (12. térkép és 7.4. táblázat) a térképrõl olvastuk le, és összegeztük az 1970. évi járások, illetve városok szintjére. (Magyarország 1970. évi járási/városi körzetbeosztását lásd jelen kötet 60. térképén.) Számítások: Az 1970. évi járási, illetve városi körzetbeosztás szerint összegeztük az adott járásban/ városban található településeken összeírt cigánytelepi lakások számát. Statisztikák: A cigánytelepi épületek száma Magyarország járásaiban/városaiban, 1964

A cigánytelepi épületek száma 000 – 049 050 –.099 100 –.199 200 –.299 300 –.870 Összesen

A járások/városok száma 78 30 30 16 22 176

* A térképet Híves Tamás szerkesztette, a forrásként szolgáló térképet Kozák Istvánné bocsátotta a rendelkezésünkre, az adatok ellenõrzésére Berey Katalin listáit használtuk fel.

122

123

a cigánytelepi épületek száma 300 – 870 200 – 299 100 – 199 050 – 099 000 – 049

5. FEJEZET A CIGÁNY NÉPESSÉG TERÜLETI ELOSZLÁSA A MAI MAGYARORSZÁGON, TÉRKÉPEK

Ebben a fejezetben a cigány népesség területi eloszlását mutatjuk be a mai Magyarországon. Az 5.1. fejezetben országos térképeket közlünk, amelyek különbözõ forrásokra támaszkodva ábrázolják a cigányság térbeli elhelyezkedését, a lehetõ legrészletesebb módon. A 14., 15. és 16. térkép településszintû, a 17. térkép „településbokor”szintû adatokat közöl (az ország 3070 települését 1684 területi egységgé összevonva). A 14. térkép a nyolcvanas években készült, a 15– 16. térképek az 1990. évi népszámlálás adatain alapulnak, a 17. térkép pedig a kilencvenes évek elejének becsült népességadatait ábrázolja. A továbbiakban az országosnál kisebb területi egységeket vizsgálunk meg közelebbrõl: az 5.2. fejezetben (18–36. térképek) a 17. térképen az országos léptékben ábrázolt településbokor-szintû becsült népességadatokat jelenítjük meg az egyes megyék szintjén. A térképeken külön is megjelöljük a városokat és azokat a körzeteket, ahol a cigány népesség aránya nagyobb mint 20 százalék. Az 5.3. fejezetben (37–55. térképek) a cigányság Magyarország nagyvárosaiban megfigyelhetõ eloszlását vizsgáljuk meg, Budapest és Miskolc esetében részletes adatokra, a többi megyeszékhely esetében helyi szakértõk becsléseire támaszkodva.

125

126

5.1 országos térképek

127

14. térkép a cigány népesség lélekszáma és aránya magyarország településein, 1984–1987* Az adatokról: A hetvenes és a nyolcvanas években a megyei tanácsok Cigányügyi Koordinációs Bizottságai (CIKOBI) bizonyos idõszakonként bekérték a településenkénti cigány népesség-adatokat a helyi tanácsoktól. Minthogy a cigányság lélekszámára vonatkozó adatok nem a háztartások összeírásán, hanem helyi szakértõk becslésein alapulnak, fenntartásokkal kell kezelni a városokra – különösképpen a nagyvárosokra – vonatkozó számokat. Az adatok bizonytalansága Budapest esetében olyan nagy mértékû, hogy a fõvárosi népességszámokat nem ábrázoltuk. A térkép utánközlés: Kocsis Károly és Kovács Zoltán, az MTA Földrajztudományi Intézetének munkatársai az 1984–87 közötti települési tanácsi létszámadatokat feldolgozták és térképen jelenítették meg. Forrás: Kocsis–Kovács [1991], térképmellékletének (Magyarország cigány népessége, 1984–1987) utánközlése. Alapadatok: az 1984–1987. évi CIKOBI felmérések településsoros adatai. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása, 1984–1987

A cigány népesség aránya (%)

A települések száma

0,0 – 000,0 00,1 – 04,9 05,0 – 09,9 10,0 – 19,9 20,0 – 49,9 50,0 – Összesen

1 272 818 426 389 157 9 3 071

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének száma (fő) 0 104 686 105 854 100 470 42 716 2 912 356 638

aránya (%) 0 29,4 29,7 28,2 12,0 0,8 100,0

átlagos száma (fő) 0 128 248 258 272 324 116

szórása (fő) 0 311 844 499 314 285 416

* A térképet Németh Andrea és Nagy Miklós rajzolta, és (az alapjául szolgáló létszámadatokkal együtt) Kocsis Károly és Kovács Zoltán bocsátotta rendelkezésünkre.

128

129

15. térkép a cigány népesség aránya magyarország településein, az 1990. évi népszámlálás szerint* Az adatokról: Az 1990. évi népszámlálásban összesen 142 683 személy vallotta magát cigány nemzetiségûnek. Rajtuk kívül 4679-en jelölték meg anyanyelvükként, 17 044-en pedig beszélt nyelvként a cigány nyelvet. Ennek az összesen 164 406 egyénbõl álló sokaságnak a településenkénti eloszlását tartalmazza a térkép. Forrás: A cigány népességi adatokat a KSH Népszámlálási Fõosztályától kapott egyéni adatokból aggregáltuk településszintre, a teljes népességi adatok forrása az 1990. évi népszámlálás településsoros lakónépesség-adatai. Az adatok jelen kötet 7. fejezetében a 7.6. táblázat 3–4. oszlopában találhatók. Számítások: Az adott településen élõ cigány nemzetiségû, anyanyelvû vagy cigány nyelven beszélõk számát elosztottuk a teljes lakónépességgel, és a nulla százalékos kategórián kívül hét, egyenlõ elemszámú osztályt képeztünk. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása településenként az 1990. évi népszámlálás szerint

A cigány népesség aránya (%) 0,01 – 00,27 0,28 – 00,67 0,68 – 01,41 1,42 – 02,64 2,65 – 04,82 4,83 – 09,80 9,81 – 96,18 Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó településeken élő cigány népesség száma fő 1 638 19 270 18 346 20 313 23 406 30 339 51 094 164 406

megoszlás (%) 1,0 11,7 11,2 12,4 14,2 18,5 31,1 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének átlagos száma (fő) 5 63 60 67 77 100 168 54

szórása (fő) 18 541 156 193 133 189 197 216

* A térképet Híves Tamás szerkesztette, az adatokat Szirmai Péterné készítette elõ.

130

a cigány népesség aránya (%)

131

9,81 – 96,18 4,83 – 09,80 2,65 – 04,82 1,42 – 02,64 0,68 – 01,41 0,28 – 00,67 0,01 – 00,27 000

16. térkép a cigány anyanyelvű népesség aránya a cigány népességen belül magyarország településein, az 1990. évi népszámlálás szerint* Az adatokról: Az 1990. évi népszámlálásban összesen 48 072 személy jelölte meg anyanyelveként a cigány nyelvet. A térkép a cigány anyanyelvûek arányát ábrázolja településenként, a cigány nemzetiségû vagy anyanyelvû vagy cigány nyelven beszélõ egyének (összesen 164 406 fõ) százalékában. Forrás: A cigány népességi adatokat a KSH Népszámlálási Fõosztályától kapott egyéni adatokból aggregáltuk településszintre. Az adatok jelen kötet 7. fejezetében a 7.6. táblázat 5. oszlopában találhatók. Számítások: Az adott településen élõ cigány anyanyelvûek számát elosztottuk a cigány nemzetiségû, anyanyelvû vagy cigány nyelven beszélõk számával. Kihagytuk azokat a településeket, ahol a népszámlálás definíciója szerint nem élnek cigányok, a fennmaradó településekbõl pedig hét osztályt képeztünk. Statisztikák: A cigány anyanyelvû népesség eloszlása településenként, az 1990. évi népszámlálás szerint

A cigány anyanyelvűek aránya a teljes cigány népességben (%)

A települések száma

nincs cigány lakos 00 – 000 01 – 010 11 – 025 26 – 050 51 – 075 76 – 099 00 – 100 Összesen

940 636 301 238 311 242 175 227 3 070

Az adott osztályközhöz tartozó településeken élő cigány anyanyelvűek száma (fő) . 0 1 431 4 199 13 884 14 773 11 830 1 955 48 072

megoszlása (%) . 0,0 3,0 8,7 28,9 30,7 24,6 4,1 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány anyanyelvű népességének átlagos száma (fő) . 0 5 18 45 61 68 9 16

* A térképet Híves Tamás szerkesztette, az adatokat Szirmai Péterné készítette elõ.

132

szórása (fő) . . 10 41 212 107 121 16 84

a cigány anyanyelvűek aránya a teljes cigány népességben (%)

133

00 – 100 76 – 099 51 – 075 26 – 050 11 – 025 01 – 010 01 – 000 nincs cigány lakos

17. térkép a cigány népesség aránya magyarország településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról: A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium az 1992/93. tanévvel bezárólag a cigány tanulók évfolyamonkénti számát is bekérte az általános iskoláktól. Ez volt az egyetlen teljes körû adatbázis, amelybõl a cigányság földrajzi eloszlására következtethettünk. Az iskolai adatokat azonban a falvak esetében közvetlenül nem használhatjuk a településeken élõk számának becslésére, hiszen a községek 48 százalékából máshova járnak általános iskolába a gyerekek. Ezt a problémát úgy oldottuk meg, hogy az egy iskolához tartozó községeket „településbokrokba” vontuk össze (lásd jelen kötet 1.2.1. fejezetét), és ezekre értelmeztük az általános iskolai adatokat. A tanulók számából az 1993. évi cigányvizsgálat felhasználásával becsültük meg az adott városban, illetve községbokorban élõ cigány népesség számát, és ezt a számot vetítettük a teljes népességre. A becslés során a 2. és a 3.2. fejezetben ismertetett közvetett népességbecslés adatait használtuk, közepes mértékû összeírási hibát feltételezve. Forrás: A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium által készített, az 1992/93. tanévre vonatkozó iskolasoros általános iskolai adatok, valamint az 1993. évi cigányvizsgálat adatai. A teljes népesség-adatok a KSH 1992. évi továbbvezetett településsoros lakónépességi adataiból származnak. A becsült adatok jelen kötet 7. fejezetében, a 7.6. táblázat 1. oszlopában találhatók. Számítások: A megfelelõ településtípusba tartozó településekre (a községek esetében településbokrokra) vonatkozó tanuló-adatokat elosztottuk az általános iskolások cigány népességen belüli arányával. Ezt az arányt a cigányvizsgálat mintájából becsültük meg településtípusonként. A becslés során feltételeztük, hogy a cigányvizsgálat mintáját közepes mértékû összeírási hiba torzította. A becslés részleteirõl lásd jelen kötet 2. és 3.2. fejezetét. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása településbokronként, 1992

A cigány népesség becsült aránya (%) 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 – 19,9 20,0 – Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó községbokorban, ill. városban élő cigány népesség száma (fő) 5 248 62 239 66 404 61 215 72 526 92 887 101 376 461 895

megoszlása (%) 1,1 13,5 14,4 13,3 15,7 20,1 21,9 100,0

átlagos száma (fő) 30 389 287 292 345 428 583 273

szórása (fő) 91 3 003 591 609 423 348 690 1 032

* A térképet Híves Tamás szerkesztette, az adatokat Könyvesi Tibor (Mûvelõdési Minisztérium Statisztikai Osztálya) bocsátotta rendelkezésünkre.

134

135

136

5.2 megyénkénti térképek

137

18. térkép a cigány népesség aránya baranya megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 – 19,9 20,0 – Összesen

8 3 7 12 12 15 17 14 88

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 9,1 3,4 8,0 13,6 13,6 17,0 19,3 15,9 100,0

átlagos száma (fő) 0 6 46 467 428 212 335 407 291

szórása (fő) 0 0 28 1 226 590 119 155 255 526

megoszlása (%) 0,0 0,1 1,3 21,8 20,0 12,4 22,2 22,2 100,0

Jelmagyarázat: Baranya megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot A cigány népesség becsült Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Település Városok Pécs Komló Mohács Siklós Szigetvár Községbokrok Almamellék Bakóca Baranyajenő Bogádmindszent Borjád Drávaszabolcs Egyházasharaszti Kétújfalu Kölked Magyaregregy Magyarmecske Mindszentgodisa Versend Zaláta

száma

aránya (%)

4 348 1 925 1 298 378 515

2,5 6,5 6,5 3,6 4,2

198 134 333 403 140 352 1 153 551 339 365 563 358 538 269

21,2 26,9 25,8 40,6 33,5 21,5 51,4 20,8 31,0 21,6 54,2 24,4 71,0 48,5

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

138

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

139

19. térkép a cigány népesség aránya bács-kiskun megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

27 20 13 20 14 7 1 0 102

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 26,5 19,6 12,7 19,6 13,7 6,9 1,0 0,0 100,0

átlagos száma (fő) 0 14 96 340 382 276 134 0 154

szórása (fő) 0 11 115 732 471 216 0 – 399

megoszlása (%) 0,0 1,8 7,9 43,2 33,9 12,3 0,9 0,0 100,0

Jelmagyarázat: Bács-Kiskun megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Település Városok Kecskemét Baja Bácsalmás Jánoshalma Kalocsa Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske

A cigány népesség becsült száma

aránya (%)

3 288 459 130 534 826 341 1 105 1 814 298 714 118

3,1 1,2 1,7 5,1 4,5 2,3 3,3 6,1 2,5 7,8 1,0

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

140

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

141

20. térkép a cigány népesség aránya békés megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

23 6 7 12 13 7 1 2 71

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 32,4 8,5 9,9 16,9 18,3 9,9 1,4 2,8 100,0

átlagos száma (fő) 0 47 172 249 217 680 89 291 179

szórása (fő) 0 92 287 245 250 520 0 41 299

megoszlása (%) 0,0 2,2 9,4 23,5 22,2 37,4 0,7 4,6 100,0

Jelmagyarázat: Békés megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot

Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Település Városok Békéscsaba Battonya Békés Gyomaendrőd Gyula Mezőberény Mezőhegyes Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom Községbokrok Geszt Mezőgyán

A cigány népesség becsült száma

aránya (%)

817 248 1 658 987 236 820 0 130 720 888 726 403

1,2 3,5 7,6 6,2 0,7 7,2 0,0 1,8 2,1 8,2 3,9 3,9

262 320

29,8 23,7

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

142

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

143

21. térkép a cigány népesség aránya borsod-abaúj-zemplén megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

megoszlása (%) 8,4 1,8 4,2 4,8 9,0 17,4 25,1 29,3 100,0

14 3 7 8 15 29 42 49 167

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének átlagos száma (fő) 0 12 40 111 912 388 423 761 486

szórása (fő) – 7 33 102 1 953 448 313 1 201 937

megoszlása (%) 0,0 0,0 0,3 1,1 16,8 13,8 21,9 45,9 100,0

Jelmagyarázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot Sorszám

Település

A cigány népesség becsült száma

aránya (%)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Városok Miskolc Edelény Encs Kazincbarcika Mezőkövesd Ózd Putnok Sajószentpéter Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Szikszó Tiszaújváros Tokaj

7 768 1 354 882 1 826 720 8 734 1 683 1 559 701 1 820 347 403 851 136

4,1 11,2 13,2 4,9 4,0 20,7 16,8 11,8 4,4 9,8 3,4 6,6 4,7 2,7

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Községbokrok Alsóvadász Arló Ároktő Baktakék Bánréve Boldogkőváralja Boldva Bódvaszilas Cigánd Domaháza Felsőtelekes Forró Gesztely Gönc Hangony Hernádvécse

390 1 909 442 589 647 608 1 422 615 756 384 262 820 563 666 358 775

26,4 49,5 33,5 30,7 24,5 33,3 29,5 23,0 25,3 25,7 30,2 31,4 20,6 22,0 21,1 61,4

Sorszám

31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62

A cigány népesség becsült

Település

Hidvégardó Homrogd Járdánháza Kázsmárk Kesznyéten Krasznokvajda Lak Makkoshotyka Megyaszó Mezőzombor Novajidrány Pálháza Prügy Rakaca Sajóhidvég Sajókaza Sály Sáta Selyeb Szalaszend Szalonna Szemere Szendrő Szendrőlád Szin Taktakenéz Taktaszada Tiszacsermely Tiszakarád Vilmány Vizsoly Zádorfalva

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

144

száma

aránya (%)

339 262 506 435 628 294 410 480 1 019 551 422 615 685 897 615 897 679 525 230 365 589 230 1 025 640 640 352 672 275 557 589 589 339

35,6 21,8 27,5 24,7 24,0 21,8 32,5 50,7 25,0 21,9 23,2 20,1 29,0 75,4 29,7 23,1 34,3 35,5 32,9 20,7 34,3 53,9 24,2 46,5 51,2 32,3 31,1 43,7 22,1 40,6 29,3 28,8

a cigány népesség becsült aránya (%)

145

20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

22. térkép a cigány népesség aránya csongrád megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint

Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

26 9 5 5 3 0 1 1 50

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 52,0 18,0 10,0 10,0 6,0 0,0 2,0 2,0 100,0

átlagos száma (fő) 0 16 530 765 373 0 384 358 170

szórása (fő) – 10 1 000 647 407 – 0 0 442

megoszlása (%) 0,0 1,7 31,2 45,1 13,2 0,0 4,5 4,2 100,0

Jelmagyarázat: Csongrád megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot A cigány népesség becsült Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8

Település Városok Szeged Csongrád Hódmezővásárhely Kistelek Makó Mórahalom Szentes Községbokrok Magyarcsanád

száma

aránya (%)

2 316 832 1 764 130 751 0 919

1,3 4,3 3,5 1,7 2,8 0,0 2,9

358

21,5

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

146

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

147

23. térkép a cigány népesség aránya fejér megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

22 19 16 11 8 2 1 1 80

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 27,5 23,8 20,0 13,8 10,0 2,5 1,3 1,3 100,0

átlagos száma (fő) 0 62 99 121 216 160 134 717 87

szórása (fő) – 191 164 124 214 91 0 0 170

megoszlása (%) 0,0 16,8 22,7 19,0 24,8 4,6 1,9 10,3 100,0

Jelmagyarázat: Fejér megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot A cigány népesség becsült Sorszám

1 2 3 4 5 6 7

Település Városok Székesfehérvár Bicske Dunaújváros Gárdony Mór Sárbogárd Községbokrok Sárkeresztúr

száma

aránya (%)

848 708 664 18 291 403

0,8 6,2 1,1 0,2 1,9 3,1

717

33,0

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

148

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

149

24. térkép a cigány népesség aránya győr-moson-sopron megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

53 11 11 8 7 2 2 0 94

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 56,4 11,7 11,7 8,5 7,4 2,1 2,1 0,0 100,0

átlagos száma (fő) 0 38 193 86 163 96 314 0 55

szórása (fő) – 86 437 109 91 36 63 – 171

megoszlása (%) 0,0 8,1 40,8 13,3 22,0 3,7 12,1 0,0 100,0

Jelmagyarázat: Gyõr-Moson-Sopron megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot

Sorszám

1 2 3 4 5

Település Városok Győr Csorna Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron

A cigány népesség becsült száma

aránya (%)

1 480 136 354 329 298

1,1 1,1 2,7 1,1 0,5

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

150

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

151

25. térkép a cigány népesség aránya hajdú-bihar megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint

Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

6 3 5 13 8 16 17 6 74

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 8,1 4,1 6,8 17,6 10,8 21,6 23,0 8,1 100,0

átlagos száma (fő) 0 27 713 170 358 380 593 367 366

szórása (fő) – 25 1 350 226 278 415 635 161 533

megoszlása (%) 0,0 0,3 13,2 8,2 10,6 22,5 37,2 8,1 100,0

Jelmagyarázat: Hajdú-Bihar megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Település Városok Debrecen Balmazújváros Berettyóújfalu Biharkeresztes Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúhadháztéglás Hajdúnánás Hajdúszoboszló Nádudvar Püspökladány Községbokrok Bagamér Berekböszörmény Kokad Konyár Nagykereki Sáp

A cigány népesség becsült száma

aránya (%)

3 115 1 329 1 279 528 683 55 2 708 633 354 211 875

1,4 7,4 7,7 12,7 2,2 0,6 14,1 3,4 1,5 2,5 5,4

487 531 179 512 281 211

20,4 29,1 25,4 24,5 22,2 21,3

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

152

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

153

26. térkép a cigány népesség aránya heves megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

13 7 4 11 5 11 19 13 83

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 15,7 8,4 4,7 13,3 6,0 13,3 22,9 15,7 100,0

átlagos száma (fő) 0 13 25 474 176 333 428 547 297

szórása (fő) – 6 5 775 120 238 185 227 373

megoszlása (%) 0,0 0,4 0,4 21,2 3,6 14,9 33,0 26,6 100,0

Jelmagyarázat: Heves megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot

Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Település Városok Eger Füzesabony Gyöngyös Hatvan Heves Pétervására Községbokrok Átány Erdőtelek Erk Gyöngyösoroszi Halmajugra Kápolna Kerecsend Kisköre Kömlő Sarud Tarnabod Tarnaörs Tarnazsadány

A cigány népesség becsült száma

aránya (%)

2 409 378 1 329 925 987 801

3,8 4,3 3,7 3,8 7,6 18,0

390 916 288 314 576 339 967 717 608 397 266 467 583

25,2 22,6 35,9 20,9 46,7 22,9 36,1 24,0 34,6 30,3 41,9 27,0 43,2

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

154

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

155

27. térkép a cigány népesség aránya komárom-esztergom megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

13 16 5 10 4 5 1 0 54

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 24,1 29,6 9,3 18,5 7,4 9,3 1,9 0,0 100,0

átlagos száma (fő) 0 19 103 569 184 153 314 0 154

szórása (fő) – 30 141 814 70 24 0 – 399

megoszlása (%) 0,0 3,6 6,2 68,4 8,8 9,2 3,8 0,0 100,0

Jelmagyarázat: Komárom-Esztergom megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot A cigány népesség becsült Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8

Település Városok Tatabánya Dorog Esztergom Kisbér Komárom Nyergesújfalu Oroszlány Tata

száma

aránya (%)

2 675 130 987 186 354 173 751 652

3,6 1,0 3,3 2,3 1,8 2,2 3,6 2,7

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

156

a cigány népesség becsült aránya (%)

157

20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

28. térkép a cigány népesség aránya nógrád megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

2 0 4 5 13 12 13 12 61

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 3,3 0,0 6,6 8,2 21,3 19,7 21,3 19,7 100,0

átlagos száma (fő) 0 0 29 172 194 566 440 558 372

szórása (fő) – – 11 162 218 1 083 458 281 567

megoszlása (%) 0,0 0,0 0,5 3,8 11,1 29,9 25,2 29,5 100,0

Jelmagyarázat: Nógrád megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot A cigány népesség becsült Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Település Városok Salgótarján Balassagyarmat Bátonyterenye Pásztó Rétság Szécsény Községbokrok Endrefalva Karancsság Kálló Litke Lucfalva Nagybárkány Nógrádmegyer Ságújfalu Sóshartyán Szátok Szirák Vanyarc

száma

aránya (%)

3 982 907 1 919 416 205 248

8,3 5,0 12,6 3,4 4,7 3,8

756 711 660 679 192 467 1 147 320 640 134 640 352

31,7 36,8 35,2 20,2 20,1 31,3 45,3 39,9 40,1 23,7 29,3 25,2

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

158

a cigány népesség becsült aránya (%)

159

20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

29. térkép a cigány népesség aránya pest megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

32 28 26 30 15 16 11 1 159

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 20,1 17,6 16,4 18,9 9,4 10,1 6,9 0,6 100,0

átlagos száma (fő) 0 32 172 234 342 338 377 487 173

szórása (fő) – 41 211 179 384 239 330 0 241

megoszlása (%) 0,0 3,3 16,2 25,4 18,6 19,6 15,1 1,8 100,0

Jelmagyarázat: Pest megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot A cigány népesség becsült Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Település Városok Budaörs Cegléd Dabas Dunakeszi Érd Gödöllő Monor Nagykáta Nagykőrös Ráckeve Százhalombatta Szentendre Szigetszentmiklós Vác Községbokrok Csobánka

száma

aránya (%)

142 664 391 720 826 1 230 1 136 726 633 403 86 173 347 559

0,7 1,8 2,7 2,6 1,9 4,2 6,2 6,2 2,4 4,7 0,5 0,8 1,8 1,7

487

21,9

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

160

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

161

30. térkép a cigány népesség aránya somogy megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

4 5 2 10 12 25 17 13 88

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 4,5 5,7 2,3 11,4 13,6 28,4 19,3 14,8 100,0

átlagos száma (fő) 0 8 97 383 188 280 320 501 287

szórása (fő) – 3 56 713 237 234 188 242 329

megoszlása (%) 0,0 0,2 0,8 15,1 8,9 27,7 21,5 25,7 100,0

Jelmagyarázat: Somogy megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Település Városok Kaposvár Barcs Boglárlelle Csurgó Fonyód Marcali Nagyatád Siófok Tab Községbokrok Babócsa Balatonberény Bedegkér Csököly Darány Görgeteg Inke Lábod Nagybajom Nemesdéd Nemesvid Somodor Tapsony

A cigány népesség becsült száma

aránya (%)

2 378 1 180 6 733 136 385 391 913 205

3,3 9,6 0,0 10,6 1,7 3,0 2,9 4,0 2,4

826 467 173 660 512 358 390 743 999 314 243 358 467

26,0 42,6 28,8 42,0 20,2 21,9 29,9 24,1 22,7 40,4 23,4 21,6 23,0

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

162

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

163

31. térkép a cigány népesség aránya szabolcs-szatmár-bereg megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

10 2 8 13 18 26 41 43 161

megoszlása (%) 6,2 1,2 5,0 8,1 11,2 16,1 25,5 26,7 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének átlagos száma (fő) 0 25 42 395 252 278 468 512 363

szórása (fő) – 18 37 1 146 289 201 391 278 446

megoszlása (%) 0,0 0,1 0,6 8,8 7,8 12,4 32,8 37,7 100,0

Jelmagyarázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot A cigány népesség becsült Sorszám

Település

száma

aránya (%)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Városok Nyíregyháza Csenger Fehérgyarmat Kisvárda Mátészalka Nagykálló Nyírbátor Tiszavasvári Vásárosnamény Záhony

4 205 596 354 826 1 118 447 2 025 1 820 832 74

3,6 9,8 4,0 4,6 5,9 4,5 15,1 12,8 8,3 1,3

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Községbokrok Aranyosapáti Baktalórántháza Beregdaróc Berkesz Botpalád Csaholc Dombrád Encsencs Eperjeske Fábiánháza Gacsály Gelénes Gulács Győrtelek Hodász Ilk

839 967 179 724 551 371 845 704 384 621 179 147 211 448 762 339

45,0 25,7 22,3 71,5 100,0 22,6 21,5 36,8 31,6 32,9 21,6 24,6 21,1 33,6 24,2 29,8

A cigány népesség becsült Sorszám

27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Település

száma

Jánd Kántorjánosi Lónya Kisar Mezőladány Milota Nagycserkesz Nagyszekeres Nyírkáta Nyírmada Nyírmihálydi Nyírparasznya Piricse Rétközberencs Rohod Rozsály Szatmárcseke Tiszabecs Tiszabezdéd Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszaszentmárton Tuzsér

243 749 493 249 224 230 685 320 333 1 281 756 179 929 275 384 506 416 544 653 519 724 615 352 339 237 358 1 172

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

164

aránya (%) 25,7 39,3 28,5 20,1 23,6 25,4 38,7 20,1 21,4 30,1 45,3 20,8 39,0 26,4 30,8 25,3 29,2 39,8 37,1 21,0 22,9 23,3 22,8 35,0 23,1 30,0 38,7

165

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

32. térkép a cigány népesség aránya jász-nagykun-szolnok megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

14 6 2 6 10 9 12 10 69

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 20,3 8,7 2,9 8,7 14,5 13,0 17,4 14,5 100,0

átlagos száma (fő) 0 17 12 889 412 825 499 874 460

szórása (fő) – 12 0 1 093 421 786 430 472 608

megoszlása (%) 0,0 0,3 0,1 16,8 13,0 23,4 18,9 27,6 100,0

Jelmagyarázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Település Városok Szolnok Jászapáti Jászberény Karcag Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Községbokrok Alattyán Jászfelsőszentgyörgy Jászkisér Jászladány Jásztelek Kőtelek Tiszabő Tiszabura Tiszapüspöki Zagyvarékas

A cigány népesség becsült száma

aránya (%)

3 059 1 553 726 2 807 1 018 565 633 0 751 428 1 428 869

3,8 15,5 2,5 11,9 7,8 6,5 5,5 0,0 3,8 3,0 6,0 8,4

506 378 1 185 1 621 410 525 1 217 1 512 551 839

26,5 21,7 20,9 28,1 24,5 25,6 65,4 63,8 27,8 23,1

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

166

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

167

33. térkép a cigány népesség aránya tolna megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

6 4 3 14 9 10 13 4 63

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 9,5 6,3 4,8 22,2 14,3 15,9 20,6 6,3 100,0

átlagos száma (fő) 0 11 145 228 183 299 382 306 230

szórása (fő) – 3 230 289 153 222 179 63 225

megoszlása (%) 0,0 0,3 3,0 22,0 11,4 20,6 34,3 8,4 100,0

Jelmagyarázat: Tolna megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot A cigány népesség becsült Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Település Városok Szekszárd Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Paks Tamási Tolna Községbokrok Gyulaj Kocsola Nagyszokoly Sárszentlőrinc

száma

aránya (%)

1 059 472 503 267 410 813 559

2,8 3,0 2,4 3,2 2,0 8,4 4,7

378 314 224 307

39,2 22,3 22,0 28,5

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

168

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

169

34. térkép a cigány népesség aránya vas megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

18 15 8 9 7 4 2 0 63

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 28,6 23,8 12,7 14,3 11,1 6,3 3,2 0,0 100,0

átlagos száma (fő) 0 61 81 114 220 173 349 0 87

szórása (fő) – 194 85 92 220 80 295 – 155

megoszlása (%) 0,0 16,6 11,7 18,7 27,9 12,5 12,6 0,0 100,0

Jelmagyarázat: Vas megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot Sorszám

1 2 3 4 5 6 7

Település Városok Szombathely Celldömölk Körmend Kőszeg Sárvár Szentgotthárd Vasvár

A cigány népesség becsült száma

761 236 695 31 180 341 105

aránya (%)

0,9 2,0 5,3 0,3 1,1 3,8 1,8

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

170

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

171

35. térkép a cigány népesség aránya veszprém megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

17 12 18 16 15 4 3 2 87

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 19,5 13,8 20,7 18,4 17,2 4,6 3,4 2,3 100,0

átlagos száma (fő) 0 17 145 125 102 230 499 163 105

szórása (fő) – 19 236 213 43 173 407 4 185

megoszlása (%) 0,0 2,2 28,7 22,0 16,9 10,1 16,5 3,6 100,0

Jelmagyarázat: Veszprém megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot

Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Település Városok Veszprém Ajka Balatonalmádi Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Községbokrok Kapolcs Vanyola

A cigány népesség becsült száma

aránya (%)

817 615 99 43 888 285 360 354 68

1,3 1,8 1,2 0,3 2,6 3,9 2,0 1,3 0,6

166 160

38,4 24,2

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

172

173

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

36. térkép a cigány népesség aránya zala megye településein (községbokrok és városok, 1992)* Az adatokról, forrásról és számításokról: Lásd a 17. térképet! Statisztikák: A településbokrok, illetve városok száma a cigány népesség becsült aránya szerint Az adott osztályközhöz tartozó településbokrok/városok

A cigány népesség becsült aránya (%)

száma

00,0 – 00,0 00,1 – 00,9 01,0 – 01,9 02,0 – 03,9 04,0 – 06,9 07,0 – 11,9 12,0 –.19,9 20,0 –. Összesen

4 5 8 18 22 10 3 4 74

Az adott osztályközhöz tartozó települések cigány népességének

megoszlása (%) 5,4 6,8 10,8 24,3 29,7 13,5 4,1 5,4 100,0

átlagos száma (fő) 0 17 236 147 107 183 596 463 168

szórása (fő) – 16 431 311 64 63 195 367 256

megoszlása (%) 0,0 0,7 15,2 21,3 18,9 14,7 14,3 14,9 100,0

Jelmagyarázat: Zala megye városai és azon községbokrai, ahol a cigány népesség becsült aránya meghaladja a 20 százalékot A cigány népesség becsült Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Település Városok Zalaegerszeg Keszthely Lenti Letenye Nagykanizsa Zalaszentgrót Községbokrok Alsónemesapáti Galambok Nagyrécse Szemenyecsörnye

száma

aránya (%)

1 269 347 223 316 1 372 217

1,9 1,6 2,6 5,7 2,6 2,7

160 647 890 153

21,2 23,2 42,4 34,5

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

174

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,000

175

5.3 városi térképek

177

37. térkép a cigány népesség aránya budapest városrendezési körzeteiben, 1992* Az adatokról: Ladányi János és Csongor Anna az 1992/93. tanévben összeírták a budapesti általános iskolák alsó tagozatos cigány tanulóinak címét. Ezek alapján minden egyes városrendezési körzetre vonatkozóan (összesen 520 ilyen van Budapesten) megállapítottuk az ott lakó alsó tagozatos cigány tanulók számát. Ebbõl a számból kiindulva becsültük meg a körzet cigány népességét, amit azután a városrendezési körzet teljes népességére vetítettünk. Forrás: A Ladányi János által készített térkép, amely az alsó tagozatos általános iskolai cigány tanulók címeit tartalmazza, valamint az 1993. évi cigányvizsgálat budapesti almintája. A városrendezési körzetek teljes népesség adatai az 1990. évi népszámlálás számlálókörzet-szintû adataiból származnak. Számítások: Az alsó tagozatos cigány tanulók címeit ábrázoló térkép alapján megállapítottuk a címek városrendezési körzetenkénti számát. Ezt a számot elosztottuk az alsó tagozatos tanulók teljes cigány népességen belüli arányával, amit az 1993. évi cigányvizsgálat budapesti almintájából becsültünk. A városrendezési körzetenkénti cigány népesség ily módon becsült számát végül elosztottuk az 1990. évi népszámlálás számlálókörzeti adataiból városrendezési körzetekre aggregált lakónépesség-adataival. Statisztikák: A cigány népesség becsült aránya Budapest városrendezési körzeteiben, 1992

A cigány népesség becsült aránya a körzetben (%)

A körzetek száma

0,00 – 0,00 0,01 – 0,38 0,39 – 0,69 0,70 – 0,99 1,00 – 1,59 1,60 – 2,99 3,00 – 4,99 5,00 – Összesen

135 68 54 50 53 65 45 50 520

A körzetben élő cigány népesség száma (fő) 0 968 1 663 2 195 2 975 6 238 7 792 8 551 30 382

megoszlása (%) 0,0 3,2 5,5 7,2 9,8 20,5 25,6 28,1 100,0

A körzetek cigány népességének átlagos száma (fő) 0 14 31 44 56 96 173 171 59

szórása (fő) . 10 17 20 45 57 130 138 88

* A térképet Szoldán Károly rajzolta, az alsó tagozatos cigány tanuló adatokat Ladányi János, a számlálókörzetenkénti lakónépesség-adatokat a KSH bocsátotta rendelkezésünkre.

178

179

38. térkép a cigány népesség lélekszáma miskolc iskolakörzeteiben, 1992* Az adatokról: Ladányi János az 1992/93. tanévben összeírta a miskolci általános iskolák alsó tagozatos cigány tanulóinak címét. Ezek alapján minden egyes iskolakörzetre vonatkozóan (összesen 42 ilyen körzet van Miskolcon) összeszámoltuk az ott lakó alsó tagozatos cigány tanulókat. Ebbõl a számból kiindulva becsültük meg a körzet cigány népességét. Forrás: A Ladányi János által készített térkép, amely az alsó tagozatos általános iskolai cigány tanulók címeit tartalmazza, valamint az 1993. évi cigányvizsgálat miskolci almintája. Számítások: Az alsó tagozatos cigány tanulók címeit ábrázoló térkép alapján összeszámoltuk a címek iskolakörzetenkénti számát. Ezt a számot elosztottuk az alsó tagozatos tanulók teljes cigány népességen belüli arányával, amit az 1993. évi cigányvizsgálat miskolci almintájából becsültünk. Az iskolakörzetekre definiált teljes népességadatot nem ismerjük, így a cigány népesség aránya helyett itt csak abszolút számokat tudunk ábrázolni. Statisztikák: A cigány népesség becsült száma Miskolc iskolakörzeteiben, 1992

A cigány népesség becsült száma az iskolakörzetben (fő) 000 – 000 001 – 040 041 – 090 091 – 125 126 – 150 151 – 250 251 – 310 311 – 567 Összesen

A körzetek száma 4 6 5 5 6 5 5 5 41

A körzetben élő cigány népesség száma (fő) 0 182 305 542 810 999 1 452 2 147 6 437

megoszlása (%) 0,0 2,8 4,7 8,4 12,6 15,5 22,6 33,4 100,0

A körzetek cigány népességének átlagos száma (fő) 0 30 61 108 135 200 290 429 157

szórása (fő) – 7 14 16 7 33 13 92 138

* A térképet Gémesi Gyuláné és Szoldán Károly rajzolta, az alsó tagozatos cigány tanulók adatait Ladányi János bocsátotta a rendelkezésünkre.

180

a cigány népesség becsült száma az iskolakörzetben (fő)

181

311 – 567 251 – 310 151 – 250 126 – 150 091 – 125 041 – 090 001 – 040 00000

39–55. térképek: a megyeszékhelyek önkormányzati választókörzeteinek eloszlása a cigány népesség becsült lélekszáma szerint, 1993 Az adatokról: Az 1993. évi cigányvizsgálat mintavételi szakaszában minden megyeszékhelyen felkértünk egy helyi szakértõt, hogy osztályozza a város önkormányzati választókörzeteit az ott élõ cigány népesség száma szerint. Négy kategóriát lehetett megkülönböztetni: cigányok által sûrûn, közepesen sûrûn vagy ritkán lakott körzeteket, illetve olyanokat, amelyekben nem élnek cigányok (üres körzetek). Az igen kevés üres körzetet az alábbi térképeken összevontuk a ritkának minõsítettekkel. Minthogy Budapest és Miskolc esetében jóval részletesebb források álltak rendelkezésre a mintavétel során, ezekben a városokban nem készült a többi megyeszékhellyel összehasonlítható szakértõi minõsítés. A 39–55. térkép az ország többi megyeszékhelyét ábrázolja. A térképeket Gémesi Gyuláné rajzolta. Megjegyzés: A szegedi térkép (48. sz.) nem ábrázolja a 27. számú, cigányok által sûrûn lakott, külterületi választókörzetet. Statisztikák: A cigányok által ritkán, közepesen sûrûn és sûrûn lakott körzetek száma a megyeszékhelyeken Megyeszékhely Békéscsaba Debrecen Eger Győr Kaposvár Kecskemét Nyíregyháza Pécs Salgótarján Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Összesen (százalék)

Ritka 8 21 9 16 13 4 12 13 8 26 12 8 12 13 11 8 7 201 (62,6)

Közepes

Sűrű

körzetek száma 3 4 7 3 4 3 5 1 3 1 12 3 6 2 9 3 1 5 0 1 2 6 4 2 5 0 3 1 3 3 3 3 6 3 76 44 (23,7) (13,7)

Összesen 15 31 16 22 17 19 20 25 14 27 20 14 17 17 17 14 16 321 (100,0)

182

39. térkép: békéscsaba

körzettípus sűrű közepes ritka

183

40. térkép: debrecen

körzettípus

184

sűrű közepes ritka

41. térkép: eger

körzettípus sűrű közepes ritka

185

42. térkép: győr

körzettípus sűrű közepes ritka

186

43. térkép: kaposvár

körzettípus sűrű közepes ritka

187

44. térkép: kecskemét

körzettípus sűrű közepes ritka

188

45. térkép: nyíregyháza

körzettípus sűrű közepes ritka

189

46. térkép: pécs

körzettípus sűrű közepes ritka

190

47. térkép: salgótarján

körzettípus sűrű közepes ritka

191

48. térkép: szeged

körzettípus sűrű közepes

192

ritka

49. térkép: székesfehérvár

körzettípus sűrű közepes ritka

193

50. térkép: szekszárd

körzettípus sűrű közepes ritka

194

51. térkép: szolnok

körzettípus sűrű közepes ritka

195

52. térkép: szombathely

körzettípus sűrű közepes ritka

196

53. térkép: tatabánya

197 körzettípus sűrű közepes ritka

54. térkép: veszprém

körzettípus sűrű közepes ritka

198

55. térkép: zalaegerszeg

körzettípus sűrű közepes ritka

199

6. FEJEZET A CIGÁNY NÉPESSÉG TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI, TÉRKÉPEK

Ebben a fejezetben a magyarországi cigány népesség területi eloszlásának változásait ábrázoljuk különbözõ részletességû térképeken. A 6.1. fejezet (56–59. térkép) megyei bontásban mutatja be a cigány népesség számát és arányát 1893 és 1993 között négy idõpontban (1893, 1941, 1960, 1993). A második világháború elõtti adatokat a korabeli megyékben, de a mai Magyarország területére vetítve közöljük. Ezeken a térképeken megyénkénti népességbecsléseket mutatunk be. Az egyes idõpontok közötti változások az egymás után következõ térképek adatainak összevetésével követhetõk nyomon. A 6.2. fejezetben kisebb területi egységek – járások, illetve városok – szintjén ábrázoljuk a cigány népesség eloszlását. 1893. és 1941. évi adatainkat (61–62. térkép) a korabeli közigazgatási egységekben, de a mai Magyarország területére vetítve jelenítjük meg. Az 1970–1993 közötti idõszakot bemutató 63–67. térképeken a cigány tanulók általános iskolán belüli arányával közelítjük a cigány népesség arányát. A közvetlen összehasonlíthatóság kedvéért valamennyi év adatát azonos területi egységekre – az 1970. évi járási/városi beosztására – vetítettük. Mivel az általános iskolai adatok teljes körûek, viszonylag kis területi egységekre is elég megbízható képet adnak a cigány népesség megoszlásáról. Az iskolákon belüli etnikai arányok azonban bizonyos torzítással jelzik elõre a teljes népességen belüli arányokat. Lehetséges ugyanis, hogy különbözõ régiókban (vagy ugyanazon térség falvaiban és városaiban) eltérõ az iskolás korúak, közöttük is a ténylegesen iskolába járók aránya a cigány népességen belül, miközben a viszonyítási alapul vett teljes népességen belül ezek a különbségek jóval kisebbek. Ebben az esetben a cigányság iskolán belüli és teljes népességen belüli aránya a különbözõ körzetekben különbözõ módon tér el egymástól, így az iskolai arányok területi különbségei nem követik pontosan a teljes népességen belüli arányok földrajzi eloszlását. Hasonló problémákat vet fel az arányok idõbeli összehasonlítása is, bár – a torzító hatások viszonylagos állandóságát föltételezve – az iskolai arányok területi megoszlásának változásai pontosabb képet nyújtanak a teljes népesség változásairól, mint a statikus megoszlá-

201

sok a népesség megoszlásáról. Minthogy az általános iskolai adatok jelentik az egyetlen fogódzót a cigányság területi eloszlásának vizsgálatához, az elõbbi torzító tényezõk ellenére sem tehetünk mást, mint hogy térképeinken az iskolai arányokat jelenítsük meg. A fenti megszorításokat azonban mindig figyelembe kell venni a megoszlások értelmezésekor. A 6.3. fejezetben (68–73. térképek) közvetlen módon jelenítjük meg az elmúlt több mint két évtized változásait. Az egyes térképek azt mutatják meg, hogy a vizsgált idõpontok között hogyan változott az egyes körzetek részesedése a teljes cigány népességbõl. Minthogy a térképeken a cigány népesség országos számának változását kiszûrjük, és csak a területi egységek közötti arányok eltolódását ábrázoljuk, a választott mutató – megint csak bizonyos torzításokkal – lehetõvé teszi a regionális mobilitási folyamatok nyomon követését. Torzítással jár, hogy a népesség regionális arányainak eltolódását az iskolások arányainak eltolódásával közelítjük; mint ahogy az is, hogy mutatónk nem teszi lehetõvé, hogy különválasszuk egymástól a földrajzi mobilitást és a természetes szaporodás regionális különbségeit. A 68–71. térképeken 1970–1993. között négy rövidebb periódus változásait jelenítjük meg, a 72. térképen pedig a 23 éves idõszak egészében bekövetkezett változásokat ábrázoljuk. A 73. térképen végül a nem cigány népesség területi megoszlásának alakulását ábrázoljuk a teljes idõszakra vonatkozóan.

202

6.1 országos térképek megyei bontásban

203

56. térkép a cigány népesség becsült száma és aránya magyarország megyéiben, 1893 (az 1893. év megyéi, a mai magyarország határain belül)* Az adatokról: 1893. január 31-én teljes körû összeírást hajtottak végre a Magyarországon élõ cigány népesség körében. Az összeírás nem terjedt ki Budapestre, Horvátországra és Szlavóniára. Az adatfelvételt az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal tervezte meg, a lebonyolítást pedig a helyi közigazgatás végezte el. A felmérés a helyi közigazgatás által cigánynak minõsített személyeket írta össze, és az összeírás napján az adott település határain belül tartózkodó cigány népességre terjedt ki. A cigány személyek az összeírás napján nem hagyhatták el tartózkodási helyüket. (Lásd még a 8. és a 9. térképet!) Forrás: A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. Budapest, Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1895. II. rész 3–13. oldal, 1. táblázat 1. és 16. oszlop; valamint I. rész 23–25. oldal. Az adatok jelen kötet 7. fejezetében, a 7.1. táblázat 4–6. oszlopában találhatók. Számítások: A jelenlegi országhatár által kettészelt járások esetében a mai Magyarország területére esõ cigány népesség számát becslés segítségével kaptuk meg. Mivel a városokban és a cigányok által sûrûn lakott községekben élõ cigány népesség számát ismerjük (lásd 9. térkép), ezekbõl az adatokból a jelenlegi határok között élõ cigány lakosok számának egy részét egyszerûen megkaptuk (Komárom cigány népességét egyenlõ részekre osztottuk). A cigány népesség fennmaradó részét – akiknek a lakóhelyét nem ismerjük – olyan arányban osztottuk fel, amilyen arányban a szóban forgó települések teljes népessége oszlik meg a határ két oldalán. a térképen található megyék listája† Kódszám 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13

Megye Abaúj-Torna (+Gömör) Baranya Bács-Bodrog Békés Bihar Borsod Csanád (+Arad +Torontál) Csongrád Esztergom Fejér Győr (+Moson) Hajdú Heves

Kódszám 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Megye Jász-Nagykun-Szolnok Komárom Nógrád (+Hont) Pest-Pilis-Solt-Kiskun Somogy Sopron Szabolcs Szatmár (+Bereg) Tolna Vas Veszprém Zala Zemplén

†

A térképen bizonyos megyék, illetve megyerészek adatait összevontuk. A listán ezt zárójelben jelezzük.

* A térképet Szoldán Károly rajzolta, a becslésekben Pálházy László volt segítségünkre.

204

205

57. térkép a cigány népesség becsült száma és aránya magyarország megyéiben, 1941 (az 1941. év megyéi, a mai magyarország határain belül)* Az adatokról: Az 1941. évi népszámlálás cigány népességre vonatkozó adatait statisztikai szakértõk megbízhatatlannak ítélték, ezért a rákövetkezõ évben a Tisztiorvosi Szolgálat külön felvételt hajtott végre a cigány népesség körében, melynek legfõbb célja a cigány lakosság egészségügyi és lakáshelyzetének felmérése volt. Az összeírás nem terjedt ki Budapest, Baja, Sopron és Szeged városokra, mivel ezekben a városokban a törvényhatóságok megtagadták a közremûködést. (Lásd még a 11. térképet!) Forrás: A cigány népességre vonatkozó adatok forrása: Petrilla Aladár: A cigányok száma Magyarországon. Népegészségügy, 1943. április. A teljes népességre vonatkozó adatok forrása: Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Budapest, KSH, 1949, 4. oldal. A becslésekhez felhasználtuk az 1941. évi népszámlálás településsoros nemzetiségi és anyanyelvi adatait is: Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Budapest, KSH, 1949, 466–697. oldal. Az adatokat jelen kötet 7. fejezetében a 7.3. táblázat tartalmazza (4–6. oszlop) Számítások: A jelenlegi országhatár által kettészelt megyék esetében a mai Magyarország területére esõ cigány népesség számát becslés segítségével kaptuk meg. Mivel az 1941. évi népszámlálás településsoros adatai között szerepelt az önmagukat cigány nemzetiségûnek vallók, illetve a cigány anyanyelvûek száma is, a cigány népességnek ezt a részét így egyszerûen ketté lehetett osztani. Az adott területi egységben a népszámlálás településenkénti adatain felüli cigány népességet a népszámlálási arányok alapján (a mai határokon belüli, illetve azon kívüli cigányok aránya szerint) osztottuk fel. a térképen található megyék listája† Kódszám 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13

Megye Abaúj-Torna (+Gömör) Baranya Bács-Bodrog Békés Bihar Borsod Csanád (+Arad +Torontál) Csongrád Esztergom Fejér Győr (+Moson) Hajdú Heves

Kódszám 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Megye Jász-Nagykun-Szolnok Komárom Nógrád (+Hont) Pest-Pilis-Solt-Kiskun Somogy Sopron Szabolcs Szatmár (+Bereg) Tolna Vas Veszprém Zala Zemplén

†

A térképen bizonyos megyék, illetve megyerészek adatait összevontuk. A listán ezt zárójelben jelezzük.

* A térképet Szoldán Károly rajzolta, a teljes népességre vonatkozó becslésekben Pálházy László volt segítségünkre.

206

207

58. térkép a cigány népesség becsült száma és aránya magyarország megyéiben, 1960* Az adatokról: A Mûvelõdési Minisztérium a megyei és városi tanácsok felmérései és becslései alapján 1960-ban összesített országos és megyénkénti becslést készített a cigányság lélekszámáról. Forrás: A cigány népességi adatok forrása: a Mûvelõdési Minisztérium által a GB részére készített elõterjesztés I. számú melléklete (A magyarországi cigányok száma és aránya, 1961, január). A teljes népességi adatok forrása: Az 1960. évi népszámlálás. 13. kötet: összefoglaló adatok. Budapest, KSH, 1964, 167. oldal.

* A térképet Híves Tamás szerkesztette, a cigány népességre vonatkozó forrást Kozák Istvánné bocsátotta rendelkezésünkre.

208

209

59. térkép a cigány népesség becsült száma és aránya magyarország megyéiben, 1992* Az adatokról: A Mûvelõdési és Közoktatásügyi Minisztérium az 1992/93. tanévvel bezárólag a cigány tanulók évfolyamonkénti számát is bekérte az általános iskoláktól. Ez volt az egyetlen teljes körû adatbázis, amelybõl a cigányság földrajzi eloszlására következtethettünk. Az iskolai adatokat azonban a falvak esetében közvetlenül nem használhatjuk a településeken élõk számának becslésére, hiszen a községek 48 százalékából máshova járnak általános iskolába a gyerekek. Ezt a problémát úgy oldottuk meg, hogy az egy iskolához tartozó községeket „településbokrokba” vontuk össze (lásd jelen kötet 1.2.1. fejezetét), és ezekre értelmeztük az általános iskolai adatokat. A tanulók számából az 1993. évi cigányvizsgálat felhasználásával becsültük meg az adott városban, illetve községbokorban élõ cigány népesség számát, és ezt a számot vetítettük a teljes népességre. A becslés során a 3.2. fejezetben ismertetett közvetett népességbecslés adatait használtuk, közepes mértékû összeírási hibát feltételezve. (E térkép a 17. térkép által megjelenített településszintû – pontosabban településbokor-szintû – cigány népességbecslés megyénkénti összesítését ábrázolja.) Forrás: A Mûvelõdési és Közoktatásügyi Minisztérium által készített, az 1992/93. tanévre vonatkozó iskolasoros általános iskolai adatok, valamint az 1993. évi cigányvizsgálat adatai. A teljes népesség adatok a KSH 1992. évi továbbvezetett településsoros lakónépességi adataiból származnak. Az adatok jelen kötet 7. fejezetében, a 7.6. táblázat 1. oszlopában találhatók. Számítások: A megfelelõ típusba tartozó településekre (a községek esetében településbokrokra) vonatkozó tanuló-adatokat elosztottuk az általános iskolások cigány népességen belüli arányával. Ezt az arányt a cigányvizsgálat mintájából becsültük meg településtípusonként. A becslés során feltételeztük, hogy a cigányvizsgálat mintáját közepes mértékû összeírási hiba torzította. A becslés részleteirõl lásd jelen kötet 2. és 3.2. fejezetét.

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

210

211

212

6.2 országos térképek járási/városi bontásban

213

60. térkép magyarország járásai és városai (1970. évi állapot)*

E térkép (ahol Magyarország 1970. évi járási/városi beosztását láthatjuk) a 63–73. térképek megértéséhez szükséges. Adatainkat azért vetítjük ezekre a területi egységekre, mivel az 1970. évbõl származó információk jelentõs része csak ezen az aggregációs szinten volt fellelhetõ, így a késõbbi idõpontokból származó adatokat és az 1970. év adatait csak ezen a módon tudtuk megfelelõen összehasonlítani. A járásokat és városokat az alábbi lista alapján lehet azonosítani. Azonosító 101 201 202 203 204 205 206 207 208 209 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 501 502 503

Járás, illetve Város Budapest Budapest Baranya megye Komló Mohács Pécs Szigetvár Mohácsi járás Pécsi járás Sásdi járás Siklósi járás Szigetvári járás Bács-Kiskun megye Baja Kalocsa Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Bajai járás Kalocsai járás Kecskeméti járás Kiskőrösi járás Kiskunfélegyházi járás Kiskunhalasi járás Békés megye Békéscsaba Gyula Orosháza Szarvas Békési járás Gyulai járás Mezőkovácsházi járás Orosházi járás Szarvasi járás Szeghalmi járás Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kazincbarcika Leninváros Miskolc

Azonosító 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 601 602 603 604 605 606 607 608 701 702 703 704 705 706 707 801 802 803 804 805 806 807 808 809

Járás, illetve Város Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Edelényi járás Encsi járás Mezőcsáti járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Csongrád megye Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szeged Szentes Makói járás Szegedi járás Szentesi járás Fejér megye Dunaújváros Székesfehérvár Bicskei járás Dunaújvárosi járás Móri járás Sárbogárdi járás Székesfehérvári járás Győr-Sopron megye Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron Csornai járás Győri járás Kapuvári járás Mosonmagyaróvári járás Soproni járás

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

214

Azonosító 901 902 903 904 905 906 907 908 1001 1002 1003 1004 1005 1006 1007 1008 1101 1102 1103 1104 1105 1106 1107 1108 1201 1202 1203 1204 1205 1206 1207 1301 1302 1303 1304 1305 1306 1307 1308 1309 1310 1311 1312 1313 1314 1315

Járás, illetve Város Hajdú-Bihar megye Debrecen Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Berettyóújfalui járás Debreceni járás Derecskei járás Püspökladányi járás Heves megye Eger Gyöngyös Hatvan Egri járás Füzesabonyi járás Gyöngyösi járás Hatvani járás Hevesi járás Komárom megye Esztergom Komárom Oroszlány Tata Tatabánya Dorogi járás Komáromi járás Tatai járás Nógrád megye Balassagyarmat Salgótarján Balassagyarmati járás Pásztói járás Rétsági járás Salgótarjáni járás Szécsényi járás Pest megye Cegléd Gödöllő Nagykőrös Százhalombatta Szentendre Vác Budai járás Ceglédi járás Dabasi járás Gödöllői járás Monori járás Nagykátai járás Ráckevei járás Szentendrei járás Váci járás

Azonosító 1401 1402 1403 1404 1405 1406 1407 1408 1501 1502 1503 1504 1505 1506 1507 1508 1509 1510 1601 1602 1603 1604 1605 1606 1607 1608 1609 1610 1611 1612 1701 1702 1703 1704 1705 1706 1707 1801 1802 1803 1804 1805 1806 1807

Járás, illetve Város Somogy megye Kaposvár Siófok Barcsi járás Fonyódi járás Kaposvári járás Marcali járás Nagyatádi járás Siófoki járás Szabolcs-Szatmár megye Kisvárda Mátészalka Nyíregyháza Fehérgyarmati járás Kisvárdai járás Mátészalkai járás Nagykállói járás Nyírbátori járás Nyíregyházai járás Vásárosnaményi járás Szolnok megye Jászberény Karcag Kisújszállás Mezőtúr Szolnok Törökszentmiklós Túrkeve Jászberényi járás Kunszentmártoni járás Szolnoki járás Tiszafüredi járás Törökszentmiklósi járás Tolna megye Dombóvár Szekszárd Bonyhádi járás Dombóvári járás Paksi járás Szekszárdi járás Tamási járás Vas megye Kőszeg Sárvár Szombathely Celldömölki járás Körmendi járás Sárvári járás Szombathelyi járás

215

Azonosító

Járás, illetve Város

1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911

Veszprém megye Ajka Keszthely Pápa Tapolca Várpalota Veszprém Devecseri járás Keszthelyi járás Pápai járás Tapolcai járás Veszprémi járás

Azonosító

Járás, illetve Város

2001 2002 2003 2004 2005 2006

Zala megye Nagykanizsa Zalaegerszeg Lenti járás Nagykanizsai járás Zalaegerszegi járás Zalaszentgróti járás

216

217

61. térkép a cigány népesség aránya, 1893 (az 1893. év járásai és városai, a mai magyarország határain belül)* Az adatokról: 1893. január 31-én teljes körû összeírást hajtottak végre a Magyarországon élõ cigány népesség körében. Az összeírás nem terjedt ki Budapestre, Horvátországra és Szlavóniára. Az adatfelvételt az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal tervezte meg, a lebonyolítást pedig a helyi közigazgatás végezte el. A felmérés a helyi közigazgatás által cigánynak minõsített személyeket írta össze, és az összeírás napján az adott település határain belül tartózkodó cigány népességre terjedt ki. A cigány személyek az összeírás napján nem hagyhatták el tartózkodási helyüket. (Lásd még a 8. és a 9. térképet!) Forrás: A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. Budapest, Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1895. II. rész 3–13. oldal, 1. táblázat 1. és 16. oszlop; valamint I. rész 23–25. oldal. Az adatok jelen kötet 7. fejezetében, a 7.1. táblázat 4–6. oszlopában találhatók. Számítások: A jelenlegi országhatár által kettészelt járások esetében a mai Magyarország területére esõ cigány népesség számát becslés segítségével kaptuk meg. Mivel a cigányok által sûrûn lakott községekben élõ cigány népesség számát ismerjük (lásd 9. térkép), ezekbõl az adatokból a jelenlegi határok között élõ cigány lakosok számának egy részét egyszerûen megkaptuk (Komárom cigány népességét egyenlõ részekre osztottuk). A cigány népesség fennmaradó részét – melynek lakóhelyét nem ismerjük – olyan arányban osztottuk fel, amilyen arányban a szóban forgó települések teljes népessége oszlik meg a határ két oldalán. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása a mai országhatáron belül, 1893

A cigány népesség aránya a járásban, ill. városban (%)

A járások, ill. városok száma

0,00 – 00,53 0,54 – 00,90 0,91 – 01,16 1,17 – 01,69 1,70 – 02,24 2,25 – 03,56 3,57 – 12,70 Összesen

32 46 32 27 26 16 3 182

Az adott osztályközhöz tartozó járásokban/városokban összeírt cigány népesség száma (fő) 3 722 10 075 10 173 9 614 14 060 10 844 1 241 59 729

megoszlása (%) 6,2 16,9 17,0 16,1 23,5 18,2 2,1 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok cigány népességének átlagos száma (fő) 120 219 318 356 541 678 414 326

* A térképet Szoldán Károly rajzolta, a becslésekben Pálházy László volt segítségünkre.

218

szórása (fő) 77 112 140 194 292 273 390 248

219

a cigány népesség aránya a járásban, ill. városban (%) 3,57 – 12,70 2,25 – 03,56 1,70 – 02,24 1,17 – 01,69 0,91 – 01,16 0,54 – 00,90 0,00 – 00,53 nincs adat00

62. térkép a cigány népesség aránya, 1941 (az 1941. év járásai és városai, a mai magyarország határain belül)* Az adatokról: Az 1941. évi népszámlálás cigány népességre vonatkozó adatait statisztikai szakértõk megbízhatatlannak ítélték, ezért a rákövetkezõ évben a Tisztiorvosi Szolgálat külön felvételt hajtott végre a cigány népesség körében, melynek legfõbb célja a cigány lakosság egészségügyi és lakáshelyzetének felmérése volt. Az összeírás nem terjedt ki Budapest, Baja, Sopron és Szeged városokra. (Lásd még a 11. térképet!) Forrás: A cigány népességre vonatkozó adatok forrása: Petrilla Aladár: A cigányok száma Magyarországon. Népegészségügy, 1943. április. A teljes népességre vonatkozó adatok forrása: Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Budapest, KSH, 1949, 2–233. oldal. A becslésekhez felhasználtuk az 1941. évi népszámlálás településsoros nemzetiségi és anyanyelvi adatait is: Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Budapest, KSH, 1949, 466–697. oldal. Az adatokat jelen kötet 7. fejezetében a 7.3. táblázat tartalmazza (4–6. oszlop) Számítások: A jelenlegi országhatár által kettészelt járások esetében a mai Magyarország területére esõ cigány népesség számát becslés segítségével kaptuk meg. Mivel az 1941. évi népszámlálás településsoros adatai között szerepelt az önmagukat cigány nemzetiségûnek vallók, illetve a cigány anyanyelvûek száma is, a cigány népességnek ezt a részét így egyszerûen ketté lehetett osztani. Az adott járásban a népszámlálás településenkénti adatain felüli cigány népességet a népszámlálási arányok alapján – a mai határokon belül, illetve a mai határokon kívül élõ cigányság aránya szerint) osztottuk fel. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása a mai országhatáron belül, 1941

A cigány népesség aránya a járásban, ill. városban (%) 0,00 – 0,30 0,31 – 0,60 0,61 – 1,00 1,01 – 1,60 1,61 – 2,20 2,21 – 3,50 3,51 – 9,54 Összesen

A járások, ill. városok száma 35 32 43 25 29 24 27 215

Az adott osztályközhöz tartozó járásokban/városokban összeírt cigány népesség száma (fő) 2 090 4 773 14 112 11 489 19 945 21 444 32 927 106 780

megoszlása (%) 2,0 4,5 13,2 10,8 18,7 20,1 30,8 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok cigány népességének átlagos száma (fő) 60 149 328 460 688 894 1 220 497

* A térképet Szoldán Károly rajzolta, a becslésekben Pálházy László volt segítségünkre.

220

szórása (fő) 57 88 165 172 328 350 660 484

221

a cigány népesség aránya a járásban, ill. városban (%) 3,51 – 9,54 2,21 – 3,50 1,61 – 2,20 1,01 – 1,60 0,61 – 1,00 0,31 – 0,60 0,00 – 0,30 nincs adat00

63. térkép a cigány tanulók aránya az általános iskolákban magyarország járásaiban és városaiban, 1970 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1970/71. tanév iskolasoros cigány tanuló és összes tanuló adatait az 1970. évi járásokra, illetve városokra aggregálva ábrázoljuk. Az adatok a megyei levéltárakban voltak fellelhetõk, a pécsi, a szegedi, a borsod-megyei és a pest-megyei adatokat becsülnünk kellett. A becslések részleteirõl lásd a 7. fejezet 7.5. táblázatának bevezetõjét! Számítások: Az osztályközöket úgy alakítottuk ki, hogy az 1970., az 1980., az 1985., az 1989. és az 1992. évekre vonatkozó megfigyeléseinkhez tartozó százalékos értékeket egyetlen halmazba vontuk össze (176 × 5 = 880 eset), s ezt osztottuk föl nyolc, egyenlõ elemszámú osztályközre. A 63–67. térképeken ezt az eljárást követtük. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása Magyarország járásaiban és városaiban, 1970

A cigány tanulók aránya a járás/város általános iskolás tanulói között (%) 00,1 – 01,9 02,0 – 02,9 03,0 – 03,9 04,0 – 04,9 05,0 – 05,9 06,0 – 08,9 09,0 – 14,9 15,0 – 30,0 Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma (fő) 42 21 21 19 17 19 23 14 176

megoszlása (%) 23,9 11,9 11,9 10,8 9,7 10,8 13,1 8,0 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok cigány általános iskolásainak átlagos száma (fő) 106 130 196 216 316 380 701 1 104 339

szórása (fő) 246 72 97 123 270 378 311 456 391

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

222

223

a cigány tanulók aránya a járás/város általános iskolás tanulói között (%) 15,0 – 30,0 09,0 – 14,9 06,0 – 08,9 05,0 – 05,9 04,0 – 04,9 03,0 – 03,9 02,0 – 02,9 00,0 – 01,900

64. térkép a cigány tanulók aránya az általános iskolákban magyarország járásaiban és városaiban, 1980 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1980/81. tanév iskolasoros cigány tanuló és összes tanuló adatait az 1970. évi járásokra, illetve városokra aggregálva ábrázoljuk. Számítások: Az osztályközöket úgy alakítottuk ki, hogy az 1970., az 1980., az 1985., az 1989. és az 1992. évekre vonatkozó megfigyeléseinkhez tartozó százalékos értékeket egyetlen halmazba vontuk össze (176 × 5 = 880 eset), s ezt az együttes halmazt osztottuk föl nyolc, egyenlõ elemszámú osztályközre. A 63–67. térképeken mind ezt az eljárást követtük. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása Magyarország járásaiban és városaiban, 1980 (az 1970. év járási/városi beosztása szerint)

A cigány tanulók aránya a járás/város általános iskolás tanulói között (%) 00,1 – 01,9 02,0 – 02,9 03,0 – 03,9 04,0 – 04,9 05,0 – 05,9 06,0 – 08,9 09,0 – 14,9 15,0 – 30,0 Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma (fő) 30 21 27 16 10 28 24 20 176

megoszlása (%) 17,1 11,9 15,3 9,1 5,7 15,9 13,6 11,4 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok cigány általános iskolásainak átlagos száma (fő) 140 189 187 212 211 369 685 1 197 394

szórása (fő) 406 135 118 124 113 280 414 513 458

* A térképet Híves Tamás szerkesztette, az adatokat Kravjánszki Róbert bocsátotta rendelkezésünkre.

224

225

a cigány tanulók aránya a járás/város általános iskolás tanulói között (%) 15,0 – 30,0 09,0 – 14,9 06,0 – 08,9 05,0 – 05,9 04,0 – 04,9 03,0 – 03,9 02,0 – 02,9 00,0 – 01,900

65. térkép a cigány tanulók aránya az általános iskolákban magyarország járásaiban és városaiban, 1985 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1985/86. tanév iskolasoros cigány tanuló és összes tanuló adatait az 1970. évi járásokra, illetve városokra aggregálva ábrázoljuk. Számítások: Az osztályközöket úgy alakítottuk ki, hogy az 1970., az 1980., az 1985., az 1989. és az 1992. évekre vonatkozó megfigyeléseinkhez tartozó százalékos értékeket egyetlen halmazba vontuk össze (176 × 5 = 880 eset), s ezt osztottuk föl nyolc, egyenlõ elemszámú osztályközre. A 63–67. térképeken ezt az eljárást követtük. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása Magyarország járásaiban és városaiban, 1985 (az 1970. év járási/városi beosztása szerint)

A cigány tanulók aránya a járás/város általános iskolás tanulói között (%) 00,1 – 01,9 02,0 – 02,9 03,0 – 03,9 04,0 – 04,9 05,0 – 05,9 06,0 – 08,9 09,0 – 14,9 15,0 – 30,0 Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma (fő) 29 19 27 18 12 26 23 22 176

megoszlása (%) 16,5 10,8 15,3 10,2 6,8 14,8 13,1 12,5 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok cigány általános iskolásainak átlagos száma (fő) 96 427 224 228 272 405 648 1 156 427

szórása (fő) 90 1 126 159 164 104 305 402 402 543

* A térképet Híves Tamás szerkesztette, az adatokat Kravjánszki Róbert bocsátotta rendelkezésünkre.

226

227

a cigány tanulók aránya a járás/város általános iskolás tanulói között (%) 15,0 – 30,0 09,0 – 14,9 06,0 – 08,9 05,0 – 05,9 04,0 – 04,9 03,0 – 03,9 02,0 – 02,9 00,0 – 01,900

66. térkép a cigány tanulók aránya az általános iskolákban magyarország járásaiban és városaiban, 1989 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1989/90. tanév iskolasoros cigány tanuló és összes tanuló adatait az 1970. évi járásokra, illetve városokra aggregálva ábrázoljuk. Számítások: Az osztályközöket úgy alakítottuk ki, hogy az 1970., az 1980., az 1985., az 1989. és az 1992. évekre vonatkozó megfigyeléseinkhez tartozó százalékos értékeket egyetlen halmazba vontuk össze (176 × 5 = 880 eset), s ezt osztottuk föl nyolc, egyenlõ elemszámú osztályközre. A 63–67. térképeken ezt az eljárást követtük. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása Magyarország járásaiban és városaiban, 1989 (az 1970. év járási/városi beosztása szerint)

A cigány tanulók aránya a járás/város általános iskolás tanulói között (%) 00,1 – 01,9 02,0 – 02,9 03,0 – 03,9 04,0 – 04,9 05,0 – 05,9 06,0 – 08,9 09,0 – 14,9 15,0 – 30,0 Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma (fő) 27 16 26 17 18 26 24 22 176

megoszlása (%) 15,3 9,1 14,8 9,7 10,2 14,8 13,6 12,5 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok cigány általános iskolásainak átlagos száma (fő) 96 180 447 252 262 362 671 1 004 418

szórása (fő) 90 126 1 235 178 130 325 480 350 603

* A térképet Híves Tamás szerkesztette, az adatokat Kravjánszki Róbert bocsátotta rendelkezésünkre.

228

229

a cigány tanulók aránya a járás/város általános iskolás tanulói között (%) 15,0 – 30,0 09,0 – 14,9 06,0 – 08,9 05,0 – 05,9 04,0 – 04,9 03,0 – 03,9 02,0 – 02,9 00,0 – 01,900

67. térkép a cigány tanulók aránya az általános iskolákban magyarország járásaiban és városaiban, 1992 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1992/93. tanév iskolasoros cigány tanuló és összes tanuló adatait az 1970. évi járásokra, illetve városokra aggregálva ábrázoljuk. Számítások: Az osztályközöket úgy alakítottuk ki, hogy az 1970., az 1980., az 1985., az 1989. és az 1992. évekre vonatkozó megfigyeléseinkhez tartozó százalékos értékeket egyetlen halmazba vontuk össze (176 × 5 = 880 eset), s ezt osztottuk föl nyolc, egyenlõ elemszámú osztályközre. A 63–67. térképeken ezt az eljárást követtük. Statisztikák: A cigány népesség eloszlása Magyarország járásaiban és városaiban, 1992 (az 1970. év járási/városi beosztása szerint)

A cigány tanulók aránya a járás/város általános iskolás tanulói között (%) 00,1 – 01,9 02,0 – 02,9 03,0 – 03,9 04,0 – 04,9 05,0 – 05,9 06,0 – 08,9 09,0 – 14,9 15,0 – 30,0 Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma (fő) 22 18 17 16 19 30 22 32 176

megoszlása (%) 12,5 10,2 9,7 9,1 10,8 17,1 12,5 18,2 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok cigány általános iskolásainak átlagos száma (fő) 80 160 174 637 301 309 573 902 422

szórása (fő) 61 136 92 1 634 168 318 512 402 627

* A térképet Híves Tamás szerkesztette, az adatokat a Mûvelõdési Minisztérium Statisztikai Osztálya bocsátotta rendelkezésünkre.

230

231

a cigány tanulók aránya a járás/város általános iskolás tanulói között (%) 15,0 – 30,0 09,0 – 14,9 06,0 – 08,9 05,0 – 05,9 04,0 – 04,9 03,0 – 03,9 02,0 – 02,9 00,0 – 01,900

6.3 időben összehasonlító országos térképek járási/városi bontásban

233

68. térkép az általános iskolás cigány tanulók megoszlásának változása magyarország járásaiban és városaiban, 1970–1980 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1970/71. és az 1980/81. tanév járásonkénti, illetve városonkénti általános iskolás cigány tanuló adatait felhasználva ábrázoljuk a területi egységek közötti arányok eltolódását. Csak az arányok változását követjük nyomon; a cigány tanulók országos számában bekövetkezett változást kiszûrjük. Forrás: A 63–64. térképek adatai. t

Számítások: Ni szimbólummal jelölve a cigány tanulók t-edik idõpontbeli számát az i-edik járásban/ t+1 t+1 t t városban, a térkép ezrelékben mérve mutatja az ¨Ni ¥ S Ni © – ¨Ni ¥ S Ni © különbség értékét. i i A mutató tartalma: hány ezrelékkel nõtt vagy csökkent az adott területi egység részesedése az ország cigány népességébõl a vizsgált idõszak alatt (a cigány népesség számát az általános iskolás cigány tanulók számával közelítve)? Statisztikák: A cigány tanulók eloszlásának változásai Magyarország járásaiban és városaiban, 1970–80 (az 1970. év járási/városi beosztása szerint)

Hány ezrelékkel változott az adott járás/város részesedése? -0,0 – -3,0 -2,9 – -1,5 -1,4 – -0,8 -0,7 – -0,3 -0,2 – -0,0 -0,0 – -0,2 -0,3 – -0,7 -0,8 – -1,4 -1,5 – -2,9 -3,0 – Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma 11 22 11 24 18 17 31 16 15 11 176

megoszlása (%) 6,3 12,5 6,3 13,6 10,2 9,7 17,6 9,1 8,5 6,3 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok 1970/71. tanévi cigány általános iskolásainak átlagos aránya (%) 14,9 8,1 6,2 5,8 4,0 2,6 3,6 3,2 4,8 9,2 5,7

szórása (%) 5,8 5,3 4,7 3,8 2,7 1,9 3,4 3,0 3,7 6,3 5,0

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

234

235

69. térkép az általános iskolás cigány tanulók megoszlásának változása magyarország járásaiban és városaiban, 1980–1985 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1980/81. és az 1985/86. tanév járásonkénti, illetve városonkénti általános iskolás cigány tanuló adatait felhasználva ábrázoljuk a területi egységek közötti arányok eltolódását. Csak az arányok változását követjük nyomon; a cigány tanulók országos számában bekövetkezett változást kiszûrjük. Forrás: A 64–65. térképek adatai. t

Számítások: Ni szimbólummal jelölve a cigány tanulók t-edik idõpontbeli számát az i-edik járásban/ t+1 t+1 t t városban, a térkép ezrelékben mérve mutatja az ¨Ni ¥ S Ni © – ¨Ni ¥ S Ni © különbség értékét. i i A mutató tartalma: hány ezrelékkel nõtt vagy csökkent az adott területi egység részesedése az ország cigány népességébõl a vizsgált idõszak alatt (a cigány népesség számát az általános iskolás cigány tanulók számával közelítve)? Statisztikák: A cigány tanulók eloszlásának változásai Magyarország járásaiban és városaiban, 1980– 1985 (az 1970. év járási/városi beosztása szerint)

Hány ezrelékkel változott az adott járás/város részesedése? -0,0 – -3,0 -2,9 – -1,5 -1,4 – -0,8 -0,7 – -0,3 -0,2 – -0,0 -0,0 – -0,2 -0,3 – -0,7 -0,8 – -1,4 -1,5 – -2,9 -3,0 – Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma 10 11 16 23 25 36 26 12 12 5 176

megoszlása (%) 5,7 6,3 9,1 13,1 14,2 20,5 14,8 6,8 6,8 2,8 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok 1980/81. tanévi cigány általános iskolásainak átlagos aránya (%) 16,3 11,0 10,9 6,9 4,2 4,1 4,6 5,9 7,6 9,4 6,8

szórása (%) 6,3 6,7 6,4 5,4 2,9 4,3 4,2 4,1 5,9 7,6 5,9

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

236

237

70. térkép az általános iskolás cigány tanulók megoszlásának változása magyarország járásaiban és városaiban, 1985–1989 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1985/86. és az 1989/90. tanév járásonkénti, illetve városonkénti általános iskolás cigány tanuló adatait felhasználva ábrázoljuk a területi egységek közötti arányok eltolódását. Csak az arányok változását követjük nyomon; a cigány tanulók országos számában bekövetkezett változást kiszûrjük. Forrás: A 65–66. térképek adatai. t

Számítások: Ni szimbólummal jelölve a cigány tanulók t-edik idõpontbeli számát az i-edik járásban/ t+1 t+1 t t városban, a térkép ezrelékben mérve mutatja az ¨Ni ¥ S Ni © – ¨Ni ¥ S Ni © különbség értékét. i i A mutató tartalma: hány ezrelékkel nõtt vagy csökkent az adott területi egység részesedése az ország cigány népességébõl a vizsgált idõszak alatt (a cigány népesség számát az általános iskolás cigány tanulók számával közelítve)? Statisztikák: A cigány tanulók eloszlásának változásai Magyarország járásaiban és városaiban, 1985– 1989 (az 1970. év járási/városi beosztása szerint)

Hány ezrelékkel változott az adott járás/város részesedése? -0,0 – -3,0 -2,9 – -1,5 -1,4 – -0,8 -0,7 – -0,3 -0,2 – -0,0 -0,0 – -0,2 -0,3 – -0,7 -0,8 – -1,4 -1,5 – -2,9 -3,0 – Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma 3 7 15 18 48 52 20 7 4 2 176

megoszlása (%) 1,7 4,0 8,5 10,2 27,3 29,6 11,4 4,0 2,3 1,1 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok 1985/86. tanévi cigány általános iskolásainak átlagos aránya (%) 22,0 12,8 11,1 8,6 6,2 4,5 4,6 7,3 8,6 6,1 6,8

szórása (%) 3,0 6,3 6,0 4,3 5,3 4,4 4,2 5,7 10,9 5,3 5,8

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

238

239

71. térkép az általános iskolás cigány tanulók megoszlásának változása magyarország járásaiban és városaiban, 1989–1992 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1989/90. és az 1992/93. tanév járásonkénti, illetve városonkénti általános iskolás cigány tanuló adatait felhasználva ábrázoljuk a területi egységek közötti arányok eltolódását. Csak az arányok változását követjük nyomon; a cigány tanulók országos számában bekövetkezett változást kiszûrjük. Forrás: A 66–67. térképek adatai. t

Számítások: Ni szimbólummal jelölve a cigány tanulók t-edik idõpontbeli számát az i-edik járásban/ t+1 t+1 t t városban, a térkép ezrelékben mérve mutatja az ¨Ni ¥ S Ni © – ¨Ni ¥ S Ni © különbség értékét. i i A mutató tartalma: hány ezrelékkel nõtt vagy csökkent az adott területi egység részesedése az ország cigány népességébõl a vizsgált idõszak alatt (a cigány népesség számát az általános iskolás cigány tanulók számával közelítve)? Statisztikák: A cigány tanulók eloszlásának változásai Magyarország járásaiban és városaiban, 1989– 1992 (az 1970. év járási/városi beosztása szerint)

Hány ezrelékkel változott az adott járás/város részesedése? -0,0 – -3,0 -2,9 – -1,5 -1,4 – -0,8 -0,7 – -0,3 -0,2 – -0,0 -0,0 – -0,2 -0,3 – -0,7 -0,8 – -1,4 -1,5 – -2,9 -3,0 – Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma 0 5 11 25 44 47 30 7 6 1 176

megoszlása (%) 0,0 2,8 6,3 14,2 25,0 26,7 17,1 4,0 3,4 0,6 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok 1989/90. tanévi cigány általános iskolásainak átlagos aránya (%) – 11,7 13,7 6,7 4,3 6,1 7,5 12,5 15,3 3,3 7,2

szórása (%) – 7,6 6,8 5,8 3,3 4,3 6,1 9,4 8,2 0,0 6,0

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

240

241

72. térkép az általános iskolás cigány tanulók megoszlásának változása magyarország járásaiban és városaiban, 1970–1992 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1970/71. és az 1992/93. tanév járásonkénti, illetve városonkénti általános iskolás cigány tanuló adatait felhasználva ábrázoljuk a területi egységek közötti arányok eltolódását. Csak az arányok változását követjük nyomon; a cigány tanulók országos számában bekövetkezett változást kiszûrjük. Forrás: A 63. és a 67. térképek adatai. t

Számítások: Ni szimbólummal jelölve a cigány tanulók t-edik idõpontbeli számát az i-edik járásban/ t+1 t+1 t t városban, a térkép ezrelékben mérve mutatja az ¨Ni ¥ S Ni © – ¨Ni ¥ S Ni © különbség értékét. i i A mutató tartalma: hány ezrelékkel nõtt vagy csökkent az adott területi egység részesedése az ország cigány népességébõl a vizsgált idõszak alatt (a cigány népesség számát az általános iskolás cigány tanulók számával közelítve)? Statisztikák: A cigány tanulók eloszlásának változásai Magyarország járásaiban és városaiban, 1970– 1992 (az 1970. év járási/városi beosztása szerint)

Hány ezrelékkel változott az adott járás/város részesedése? -0,0 – -3,0 -2,9 – -1,5 -1,4 – -0,8 -0,7 – -0,3 -0,2 – -0,0 -0,0 – -0,2 -0,3 – -0,7 -0,8 – -1,4 -1,5 – -2,9 -3,0 – Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma 19 16 19 17 19 20 35 12 10 9 176

megoszlása (%) 10,8 9,1 10,8 9,7 10,8 11,4 19,9 6,8 5,7 5,1 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok 1970/71. tanévi cigány általános iskolásainak átlagos aránya (%) 14,7 8,6 6,3 5,7 4,7 2,9 3,0 2,9 3,9 4,4 5,7

szórása (%) 5,0 4,6 4,7 3,8 2,7 2,8 1,8 1,8 3,2 5,3 5

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

242

243

73. térkép az általános iskolás nem cigány tanulók megoszlásának változása magyarország járásaiban és városaiban, 1970–1992 (az 1970. év járásai és városai)* Az adatokról: A térképen az 1970/71. és az 1992/93. tanév járásonkénti, illetve városonkénti általános iskolás nem cigány tanuló adatait felhasználva ábrázoljuk a területi egységek közötti arányok eltolódását. Csak az arányok változását követjük nyomon; a nem cigány tanulók országos számában bekövetkezett változást kiszûrjük. Forrás: A 63. és a 67. térképek adatai. t

Számítások: Mi szimbólummal jelölve a nem cigány tanulók t-edik idõpontbeli számát az i-edik járásban/ t+1 t+1 t t városban, a térkép ezrelékben mérve mutatja az ¨Mi ¥ S Mi © – ¨Mi ¥ S Mi © különbség értékét. i i A mutató tartalma: hány ezrelékkel nõtt vagy csökkent az adott területi egység részesedése az ország nem cigány népességébõl a vizsgált idõszak alatt (a nem cigány népesség számát az általános iskolás nem cigány tanulók számával közelítve)? Statisztikák: A nem cigány tanulók eloszlásának változásai Magyarország járásaiban és városaiban, 1970–1992 (az 1970. év járási/városi beosztása szerint)

Hány ezrelékkel változott az adott járás/város részesedése? -0,0 – -3,0 -2,9 – -1,5 -1,4 – -0,8 -0,7 – -0,3 -0,2 – -0,0 -0,0 – -0,2 -0,3 – -0,7 -0,8 – -1,4 -1,5 – -2,9 -3,0 – Összesen

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok száma 6 30 35 22 10 13 14 25 11 10 176

megoszlása (%) 3,4 17,1 19,9 12,5 5,7 7,4 8,0 14,2 6,3 5,7 100,0

Az adott osztályközhöz tartozó járások/városok 1970/71. tanévi nem cigány általános iskolásainak átlagos aránya (%) 93,2 91,8 93,0 93,1 94,5 94,7 96,2 96,1 97,9 97,8 94,3

szórása (%) 5,4 6,5 4,8 5,9 5,0 3,7 2,6 3,5 1,7 1,6 5,0

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

244

245

7. FEJEZET TÁBLÁZATOK

Ebben fejezetben táblázatos formában közöljük az adattár térképeihez felhasznált adatok egy részét. A 7.1. táblázatban az 1893. évi cigányösszeírás járási, illetve városi adatait közöljük a mai Magyarország határain belüli területekre becsült adatokkal együtt. A 7.2. táblázatban ugyanezen összeírásból a cigányok által sûrûn lakott települések adatai szerepelnek. A 7.3. táblázat az 1941. évi közegészségügyi felvétel adatait adja közre járási, illetve városi bontásban, ismét a jelenlegi országhatárokon belüli területekre becsült adatokkal együtt. A 7.4. táblázat tartalmazza az 1964. évi telepfelmérés településsoros adatait, a 7.5. táblázatban pedig az 1970–1993 közötti idõszak öt tanévére közöljük – az 1970. év járási/városi bontásában – az általános iskolás cigány tanulók számát és arányát. Végül a 7.6. táblázatban településszintû, illetve településegyüttes-szintû adatokat mutatunk be: az 1993. évi népességbecslésünk település-, illetve településbokor-soros adatait; az 1990. évi népszámlálás cigány nemzetiségû/anyanyelvû/beszélt nyelvû népességének településsoros adatait; valamint az 1984–1987 közötti tanácsi felmérések településsoros adatait.

247

248

7.1 járási és városi adatok, 1893 1893. január 31-én teljes körû összeírást hajtottak végre a Magyarországon élõ cigány népesség körében. Az összeírás nem terjedt ki Budapestre, Horvátországra és Szlavóniára. A felvételt az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal tervezte meg, a lebonyolítást a helyi közigazgatás végezte el. Az adatfelvétel során az összeírás napján az adott település határain belül tartózkodó cigány személyeket írták össze. A felvétel kiterjedt mindazokra, akiket a helyi közigazgatás emberei cigánynak minõsítettek, s ezek a személyek az összeírás napján nem hagyhatták el tartózkodási helyüket. A felvétel eredményeit összefoglaló tanulmányt és a részletes adatokat tartalmazó táblázatokat A Magyarországban 1893. január 31én végrehajtott czigányösszeírás eredményei címmel jelentette meg az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal (Budapest, 1895). A járási és városi adatokat a kiadvány II. része (Táblás kimutatások, 3–13. oldal: 1. táblázat, 1. és 16. oszlop) tartalmazza. A 7.1. táblázat 1–3. oszlopában szereplõ adatokat jelen kötetben a 4. fejezet 8. számú térképe jeleníti meg. A táblázat 4–6. oszlopában közölt népességszám, cigány népességszám, illetve cigány népesség arány adatok a korabeli területi egységek jelenlegi határokon belüli részére vonatkoznak. A jelenlegi országhatár által kettészelt járások esetében a mai Magyarország területére esõ cigány népesség számát a következõképpen becsültük. Mivel a cigányok által sûrûn lakott községekben élõ cigány népesség számát ismerjük (lásd 7.2. táblázat), ezekbõl az adatokból a jelenlegi határok között élõ cigány lakosok számának egy részét egyszerûen megkaptuk (Komárom cigány népességét egyenlõ részekre osztottuk). A cigány népesség fennmaradó részét – melynek lakóhelyét nem ismerjük – olyan arányban osztottuk fel, amilyen arányban a szóban forgó települések teljes népessége oszlik meg a határ két oldalán.* A 7.1. táblázat 4–6. oszlopában szereplõ adatokat jelen kötetben a 6. fejezet 56. és 61. számú térképei jelenítik meg.

249

* A korabeli járások jelenlegi határokon belül élõ népességét Pálházy László segítségével határoztuk meg.

250

7.1. táblázat a cigány népesség lélekszáma és aránya magyarország járásaiban és városaiban, a történelmi magyarország területén, illetve a mai magyarország területére vetítve, 1893 A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

Duna bal partja Árva vármegye Alsókubini járás Námesztói járás Trsztenai járás Vári járás Vármegye összesen Bars vármegye Körmöcbánya Léva Ujbánya Aranyosmaróti járás Garamszentkereszti járás Lévai járás Oszlányi járás Verebélyi járás Vármegye összesen Esztergom vármegye Esztergom Esztergomi járás Párkányi járás Vármegye összesen Hont vármegye Korpona Selmec- és Bélabánya Báti járás Ipolysági járás Korponai járás Nagycsalomiai járás Szobi járás Vármegye összesen Liptó vármegye Lipótszentmiklós Lipótujvári járás Olaszi járás Rózsahegyi járás Vármegye összesen

15 585 28 108 26 322 14 805 84 820

60 52 69 35 216

0,4 0,2 0,3 0,2 0,3

– – – – –

– – – – –

– – – – –

9 179 7 400 4 284 27 873 32 129 34 251 12 540 25 254 152 910

44 67 6 322 315 886 60 334 2 034

0,5 0,9 0,1 1,2 1,0 2,6 0,5 1,3 1,3

– – – – – – – – –

– – – – – – – – –

– – – – – – – – –

9 349 35 558 33 471 78 378

0 251 314 565

0,0 0,7 0,9 0,7

9 349 35 558 – 44 907

0 251 – 251

0,0 0,7 – 0,6

3 658 15 280 19 354 23 030 16 608 15 478 29 615 123 023

26 29 210 464 272 171 293 1 465

0,7 0,2 1,1 2,0 1,6 1,1 1,0 1,2

– – – 5 527 – – 16 288 21 815

– – – 111 – – 161 273

– – – 2,0 – – 1,0 1,2

19 075 19 976 16 488 21 311 76 850

109 160 34 175 478

0,6 0,8 0,2 0,8 0,6

– – – – –

– – – – –

– – – – –

251

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Nógrád vármegye Losoncz Balassagyarmati járás Füleki járás Gácsi járás Losonci járás Nógrádi járás Szécsényi járás Sziráki járás Vármegye összesen Nyitra vármegye Érsekújvár Nyitra Szakolcza Érsekújvár Galgóci járás Holicsi járás Miavai járás Nagytapolcsányi járás Nyitrai járás Nyitrazsámbokréti járás Pöstyéni járás Privigyei járás Szeniczi járás Vágsellyei járás Vágujhelyi járás Vármegye összesen Pozsony vármegye Bazin Modor Nagyszombat Pozsony Somorlya Szentgyörgy Alsócsalóközi járás Felsőcsalóközi járás Galántai járás Malaczkai járás Nagyszombati járás Pozsonyi járás Szempczi járás Vármegye összesen

népesség száma

cigány népesség száma

7 460 35 216 41 534 23 539 24 609 25 812 26 048 30 226 214 444

132 619 1 177 366 639 316 768 653 4 670

11 299 13 538 4 926 28 119 32 441 26 608 27 081 30 920 41 312 18 294 21 012 38 528 32 956 32 835 36 690 396 559 4 507 4 991 11 500 52 411 2 643 3 048 32 099 24 652 44 838 48 563 48 480 33 057 20 581 331 370

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

1,8 1,8 2,8 1,6 2,6 1,2 2,9 2,2 2,2

– 22 538 – – – 25 812 23 704 30 226 102 280

– 396 – – – 316 699 653 2 064

– 1,8 – – – 1,2 2,9 2,2 2,0

346 101 30 297 326 283 193 159 400 168 161 356 368 743 372 4 303

3,1 0,7 0,6 1,1 1,0 1,1 0,7 0,5 1,0 0,9 0,8 0,9 1,1 2,3 1,0 1,1

– – – – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – – –

0 5 62 35 10 0 684 931 907 501 451 292 301 4 179

0,0 0,1 0,5 0,1 0,4 0,0 2,1 3,8 2,0 1,0 0,9 0,9 1,5 1,3

– – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – –

252

cigány népesség aránya (%)

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Trencsén vármegye Trencsén Bani járás Bittselyi járás Csaczai járás Illavai járás Kiszuczujhelyi járás Puchói járás Trencséni járás Vágbesztercei járás Zsolnai járás Vármegye összesen Túrócz vármegye Mosóczzniói járás Szentmártonblatniczai járás Vármegye összesen Zólyom vármegye Beszterczebánya Breznóbánya Zólyom Beszterczebányai járás Breznóbányai járás Nagyszalatnai járás Zólyomi járás Vármegye összesen Duna bal partja összesen

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített

népesség száma

cigány népesség száma

5 100 24 224 25 010 30 740 26 994 27 853 25 220 33 135 24 055 36 438 258 769

14 250 63 101 137 124 162 370 101 194 1 516

0,3 1,0 0,3 0,3 0,5 0,4 0,6 1,1 0,4 0,5 0,6

– – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – –

23 303 26 676 49 979

147 150 297

0,6 0,6 0,6

– – –

– – –

– – –

7 485 3 783 5 125 30 320 25 053 24 380 16 267 112 413

70 57 20 305 230 306 194 1 182

0,9 1,5 0,4 1,0 0,9 1,3 1,2 1,1

– – – – – – – –

– – – – – – – –

– – – – – – – –

1 879 515

20 905

1,1

169 002

2 588

1,5

34 067 51 819 44 480 46 784 37 713 35 041 35 656 36 725 322 285

13 726 466 850 77 150 1 046 571 3 899

0,0 1,4 1,0 1,8 0,2 0,4 2,9 1,6 1,2

34 067 8 809 44 480 43 041 37 713 35 041 33 517 36 725 273 393

13 84 466 806 77 150 796 571 2 964

0,0 1,0 1,0 1,9 0,2 0,4 2,4 1,6 1,1

27 548 32 291

37 431

0,1 1,3

27 548 32 291

37 431

0,1 1,3

népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

Duna jobb partja Baranya vármegye Pécs Baranyavári járás Hegyháti járás Mohácsi járás Pécsi járás Pécsváradi járás Siklósi járás Szentlőrinczi járás Vármegye összesen Fejér vármegye Székesfehérvár Adonyi járás

253

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Móri járás Sárbogárdi járás Székesfehérvári járás Váli járás Vármegye összesen Győr vármegye Győr Pusztai járás Sokoróaljai járás Tószigetcsiliközi járás Vármegye összesen Komárom vármegye Komárom Csalóközi járás Gesztesi járás Tatai járás Udvardi járás Vármegye összesen Moson vármegye Magyaróvári járás Nezsideri járás Rajkai járás Vármegye összesen Somogy vármegye Kaposvár Csurgói járás Igali járás Kaposvári járás Lengyeltóti járás Marczali járás Nagyatádi járás Szigetvári járás Tabi járás Vármegye összesen Sopron vármegye Kismarton Ruszt Sopron Csepregi járás Csornai járás

népesség száma

cigány népesség száma

30 616 37 757 49 917 44 326 222 455

138 387 455 525 1 973

22 795 29 992 26 492 36 508 115 787

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

0,5 1,0 0,9 1,2 0,9

30 616 37 757 49 917 44 326 222 455

138 387 455 525 1 973

0,5 1,0 0,9 1,2 0,9

26 108 341 263 738

0,1 0,4 1,3 0,7 0,6

22 795 29 992 26 492 31 397 110 676

26 108 341 226 701

0,1 0,4 1,3 0,7 0,6

13 076 31 103 38 321 36 885 40 119 159 504

222 447 658 492 528 2 347

1,7 1,4 1,7 1,3 1,3 1,5

6 358 – 38 321 36 885 – 81 564

111 – 658 492 – 1 261

1,7 – 1,7 1,3 – 1,5

35 899 29 474 19 677 85 050

150 72 127 349

0,4 0,2 0,6 0,4

– – 7 084 7 084

– – 46 46

– – 0,6 0,6

12 544 34 386 33 816 43 627 30 229 41 664 46 528 48 964 35 077 326 835

215 372 235 186 154 256 456 818 237 2 929

1,7 1,1 0,7 0,4 0,5 0,6 1,0 1,7 0,7 0,9

12 544 34 386 33 816 43 627 30 229 41 664 46 528 48 964 35 077 326 835

215 372 235 186 154 256 456 818 237 2 929

1,7 1,1 0,7 0,4 0,5 0,6 1,0 1,7 0,7 0,9

2 972 1 548 27 213 28 955 34 241

0 0 75 306 214

0,0 0,0 0,3 1,1 0,6

– – 27 213 28 955 34 241

– – 75 306 214

– – 0,3 1,1 0,6

254

cigány népesség aránya (%)

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Felsőpulyai járás Kapuvári járás Kismartoni járás Nagymartoni járás Soproni járás Vármegye összesen Tolna vármegye Dombóvári járás Dunaföldvári járás Központi járás Simontornyai járás Völgységi járás Vármegye összesen Vas vármegye Kőszeg Szombathely Felsőőri járás Kisceli járás Körmendi járás Kőszegi járás Muraszombati járás Németújvári járás Sárvári járás Szentgotthárdi járás Szombathelyi járás Vasvári járás Vármegye összesen Veszprém vármegye Pápa Veszprém Devecseri járás Enyingi járás Pápai járás Veszprémi járás Zirci járás Vármegye összesen Zala vármegye Nagykanizsa Zalaegerszeg Alsólendvai járás Csáktornyai járás

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített

népesség száma

cigány népesség száma

27 869 42 299 32 666 22 817 39 022 259 602

139 272 67 112 170 1 355

0,5 0,6 0,2 0,5 0,4 0,5

– 42 299 – – 19 121 151 829

– 272 – – 83 950

– 0,6 – – 0,4 0,6

64 678 54 742 52 750 42 737 37 191 252 098

494 448 530 288 235 1 995

0,8 0,8 1,0 0,7 0,6 0,8

64 678 54 742 52 750 42 737 37 191 252 098

494 448 530 288 235 1 995

0,8 0,8 1,0 0,7 0,6 0,8

7 076 16 133 45 362 36 297 30 052 25 072 44 986 34 343 32 872 53 245 34 106 30 827 390 371

8 224 975 180 289 392 252 228 240 553 425 307 4 073

0,1 1,4 2,1 0,5 1,0 1,6 0,6 0,7 0,7 1,0 1,2 1,0 1,0

7 076 16 133 45 362 36 297 27 648 6 268 1 350 343 32 872 20 766 29 331 30 827 254 273

8 224 975 180 227 60 8 2 240 216 366 307 2 813

0,1 1,4 2,1 0,5 0,8 1,0 0,6 0,7 0,7 1,0 1,2 1,0 1,1

14 261 12 655 39 768 28 009 43 058 37 745 39 784 215 280

180 113 179 103 229 206 221 1 231

1,3 0,9 0,5 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6

14 261 12 655 39 768 28 009 43 058 37 745 39 784 215 280

180 113 179 103 229 206 221 1 231

1,3 0,9 0,5 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6

20 619 7 811 45 634 38 396

121 35 322 166

0,6 0,4 0,7 0,4

20 619 7 811 13 234 38 396

121 35 93 166

0,6 0,4 0,7 0,4

népesség száma

255

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Kanizsai járás Keszthelyi járás Letenyei járás Novai járás Pacsai járás Perlaki járás Sümegi járás Tapolcai járás Zalaegerszegi járás Zalaszentgróti járás Vármegye összesen Duna jobb partja összesen

népesség száma

cigány népesség száma

34 433 26 746 25 253 18 719 27 123 36 609 26 304 46 476 29 267 21 309 404 699

280 100 26 134 136 20 137 152 175 104 1 908

2 753 966

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

0,8 0,4 0,1 0,7 0,5 0,1 0,5 0,3 0,6 0,5 0,5

34 433 26 746 25 000 18 719 27 123 – 26 304 46 476 29 267 21 309 335 437

280 100 26 134 136 – 137 152 175 104 1 659

0,8 0,4 0,1 0,7 0,5 – 0,5 0,3 0,6 0,5 0,5

22 797

0,8

2 008 468

16 549

0,8

19 485 72 737 24 717 25 725 26 435 47 627 51 054 42 411 38 702 44 780 38 890 46 186 23 899 48 616 52 580 41 802 47 179 23 663 716 488

163 39 106 264 263 372 206 153 380 245 398 432 543 26 490 70 305 254 4 709

0,8 0,1 0,4 1,0 1,0 0,8 0,4 0,4 1,0 0,5 1,0 0,9 2,3 0,1 0,9 0,2 0,6 1,1 0,7

19 485 – – – – – – 36 049 – – – – – – – – – – 55 534

163 – – – – – – 130 – – – – – – – – – – 293

0,8 – – – – – – 0,4 – – – – – – – – – – 0,5

55 475 85 569 30 791 31 239 32 348 25 918 261 340

551 407 470 276 150 298 2 152

1,0 0,5 1,5 0,9 0,5 1,1 0,8

55 475 85 569 30 791 31 239 26 849 25 918 255 841

551 407 470 276 125 298 2 127

1,0 0,5 1,5 0,9 0,5 1,1 0,8

Duna-Tisza köze Bács-Bodrog vármegye Baja Szabadka Újvidék Zenta Zombor Apatini járás Bácsalmási járás Bajai járás Hódsági járás Kulai járás Németpalánkai járás Óbecsei járás Titeli járás Topolyai járás Újvidéki járás Zentai járás Zombori járás Zsablyai járás Vármegye összesen Csongrád vármegye Hódmezővásárhely Szeged Szentes Csongrád Tiszáninneni járás Tiszántúli járás Vármegye összesen

256

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város népesség száma Heves vármegye Eger 22 427 Gyöngyös 16 124 Egri járás 39 927 Gyöngyösi járás 35 114 Hatvani járás 28 779 Hevesi járás 30 196 Pétervásári járás 29 145 Tiszafüredi járás 32 073 Vármegye összesen 233 785 Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye Jászberény 24 331 Karcag 18 197 Kisujszállás 12 527 Kunhegyes 8 465 Kunszentmárton 12 554 Mezőtúr 23 757 Szolnok 20 748 Túrkeve 13 092 Jászsági alsó járás 43 854 Jászsági felső járás 34 644 Tiszai alsó járás 32 552 Tiszai felső járás 36 863 Tiszai közép járás 36 891 Vármegye összesen 318 475 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Budapest 491 938 Cegléd 27 549 Kecskemét 48 493 Kiskunfélegyháza 30 326 Kiskunhalas 17 138 Nagykőrös 24 584 Szentendre 4 260 Vác 14 450 Kecskeméti alsó járás 43 882 Kecskeméti felső járás 29 472 Kiskun alsó járás 34 203 Kiskun felső járás 29 056 Pesti alsó járás 42 964 Pesti felső járás 51 605 Pesti közép járás 35 993 Pilisi alsó járás 36 488

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

210 145 814 309 353 661 763 650 3 905

0,9 0,9 2,0 0,9 1,2 2,2 2,6 2,0 1,7

22 427 16 124 39 927 35 114 28 779 30 196 29 145 32 073 233 785

210 145 814 309 353 661 763 650 3 905

0,9 0,9 2,0 0,9 1,2 2,2 2,6 2,0 1,7

233 304 121 160 197 98 179 234 1 087 643 140 614 465 4 475

1,0 1,7 1,0 1,9 1,6 0,4 0,9 1,8 2,5 1,9 0,4 1,7 1,3 1,4

24 331 18 197 12 527 8 465 12 554 23 757 20 748 13 092 43 854 34 644 32 552 36 863 36 891 318 475

233 304 121 160 197 98 179 234 1 087 643 140 614 465 4 475

1,0 1,7 1,0 1,9 1,6 0,4 0,9 1,8 2,5 1,9 0,4 1,7 1,3 1,4

– 227 453 254 175 119 23 159 825 409 257 309 189 396 408 200

– 0,8 0,9 0,8 1,0 0,5 0,5 1,1 1,9 1,4 0,8 1,1 0,4 0,8 1,1 0,5

491 938 27 549 48 493 30 326 17 138 24 584 4 260 14 450 43 882 29 472 34 203 29 056 42 964 51 605 35 993 36 488

– 227 453 254 175 119 23 159 825 409 257 309 189 396 408 200

– 0,8 0,9 0,8 1,0 0,5 0,5 1,1 1,9 1,4 0,8 1,1 0,4 0,8 1,1 0,5

257

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

Pilisi felső járás Solti alsó járás Solti felső járás Solti közép járás Váci alsó járás Váci felső járás Vármegye összesen

33 130 45 447 37 915 43 304 52 549 49 978 1 224 724

159 413 383 446 805 478 7 087

0,5 0,9 1,0 1,0 1,5 1,0 0,6

33 130 45 447 37 915 43 304 52 549 49 978 1 224 724

159 413 383 446 805 478 7 087

0,5 0,9 1,0 1,0 1,5 1,0 0,6

Duna-Tisza köze összesen

2 754 812

22 328

0,8

2 088 359

17 887

0,9

28 884 26 294 24 482 23 179 27 686 28 357 21 002 179 884

474 607 551 542 637 826 513 4 150

1,6 2,3 2,3 2,3 2,3 2,9 2,4 2,3

– 3 418 9 793 23 179 1 384 28 357 – 66 131

– 70 220 542 34 826 – 1 692

– 2,0 2,3 2,3 2,5 2,9 – 2,6

8 078 10 531 32 297 25 487 48 714 24 943 29 405 179 455

114 280 323 584 232 181 687 2 401

1,4 2,7 1,0 2,3 0,5 0,7 2,3 1,3

– – – 10 021 – – 12 114 22 135

– – – 230 – – 283 513

– – – 2,3 – – 2,3 2,3

30 408 51 045 30 383 36 334 20 070 28 793 19 761 216 794

372 527 616 691 864 825 279 4 174

1,2 1,0 2,0 1,9 4,3 2,9 1,4 1,9

30 408 51 045 30 383 36 334 20 070 28 793 19 761 216 794

372 527 616 691 864 825 279 4 174

1,2 1,0 2,0 1,9 4,3 2,9 1,4 1,9

4 643 2 419 1 817

61 51 68

1,3 2,1 3,7

– – –

– – –

– – –

Tisza jobb partja Abaúj-Torna vármegye Kassa Cserháti járás Füzéri járás Gönczi járás Kassai járás Szikszói járás Tornai járás Vármegye összesen Bereg vármegye Beregszász Munkács Felvidéki járás Mezőkasszonyi járás Munkácsi járás Szolyvai járás Tiszaháti járás Vármegye összesen Borsod vármegye Miskolc Egri járás Mezőcsáti járás Miskolci járás Ózdi járás Szendrői járás Szentpéteri járás Vármegye összesen Gömör vármegye Dobsina Jolsva Nagyrőcze

258

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Rimaszombat Rozsnyó Nagyrőczei járás Rimaszécsi járás Rimaszombati járás Rozsnyói járás Tornaaljai járás Vármegye összesen Sáros vármegye Bártfa Eperjes Kisszeben Alsótárcai járás Felsőtárcai járás Makovicai járás Sirokai járás Szekcsői járás Tapolyi járás Vármegye összesen Szepes vármegye Gölniczbánya Igló Késmárk Lőcse Poprád Szepesolaszi Szepesváralja Bányai járás Hernádvölgyi járás Lőcsei járás Magurai járás Poprádvölgyi járás Tátrai járás Vármegye összesen Ung vármegye Ungvár Bereznai járás Kaposi járás Szobránczi járás Ungvári járás Vármegye összesen

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített

népesség száma

cigány népesség száma

5 562 4 812 29 960 32 410 31 546 28 181 33 460 174 810

218 94 529 1 714 765 858 1 194 5 552

3,9 2,0 1,8 5,3 2,4 3,0 3,6 3,2

– – – 3 889 – – – 3 889

– – – 173 – – – 173

– – – 4,5 – – – 4,5

5 069 10 371 2 817 19 565 34 798 22 069 28 099 24 455 20 778 168 021

78 216 36 477 528 435 511 388 592 3 261

1,5 2,1 1,3 2,4 1,5 2,0 1,8 1,6 2,8 1,9

– – – – – – – – – –

– – – – – – – – – –

– – – – – – – – – –

3 912 7 345 4 897 6 318 1 156 2 334 3 129 22 349 19 704 17 662 21 389 31 403 21 693 163 291

24 32 31 124 0 1 18 390 569 443 202 432 526 2 792

0,6 0,4 0,6 2,0 0,0 0,0 0,6 1,7 2,9 2,5 0,9 1,4 2,4 1,7

– – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – –

11 793 34 242 30 626 25 764 32 822 135 247

150 285 912 588 288 2 223

1,3 0,8 3,0 2,3 0,9 1,6

– – – – – –

– – – – – –

– – – – – –

népesség száma

259

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Zemplén vármegye Bodrogközi járás Gálszécsi járás Homonnai járás Nagymihályi járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Szinnai járás Sztropkói járás Tokaji járás Varannói járás Vármegye összesen Tisza jobb partja összesen

népesség száma

cigány népesség száma

41 995 28 140 32 685 33 123 41 796 38 264 23 868 14 087 22 978 22 261 434 444

846 610 599 486 701 726 230 262 169 894 7 746

1 516 699

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

2,0 2,2 1,8 1,5 1,7 1,9 1,0 1,9 0,7 4,0 1,8

19 318 – – – 26 331 38 264 – – 22 978 – 106 891

334 – – – 360 726 – – 169 – 1 589

1,7 – – – 1,4 1,9 – – 0,7 – 1,5

30 076

2,0

415 841

8 141

2,0

19 991 38 301 42 952 21 765 11 671 50 626 41 600 31 480 258 386

164 329 416 215 85 420 449 432 2 510

0,8 0,9 1,0 1,0 0,7 0,8 1,1 1,4 1,0

19 991 38 301 42 952 21 765 11 671 50 626 41 600 31 480 258 386

164 329 416 215 85 420 449 432 2 510

0,8 0,9 1,0 1,0 0,7 0,8 1,1 1,4 1,0

38 557 42 840 17 042 30 056 24 527 22 620 40 905 23 401 34 866 24 367 30 052 27 739 38 657 22 023 29 268 27 743

520 907 528 355 245 460 745 430 660 442 823 485 747 429 546 580

1,3 2,1 3,1 1,2 1,0 2,0 1,8 1,8 1,9 1,8 2,7 1,7 1,9 1,9 1,9 2,1

– – – 30 056 13 735 – – – – – – – 12 370 2 202 9 366 –

– – – 355 137 – – – – – – – 198 35 126 –

– – – 1,2 1,0 – – – – – – – 1,6 1,6 1,3 –

Tisza bal partja Békés vármegye Gyula Békéscsabai járás Békési járás Gyomai járás Gyulai járás Orosházi járás Szarvasi járás Szeghalmi járás Vármegye összesen Bihar vármegye Nagyvárad Belényesi járás Béli járás Berettyóújfalui járás Cséffai járás Derecskei járás Élesdi járás Érmihályfalvi járás Központi járás Magyarcsékei járás Margittai járás Mezőkeresztesi járás Nagyszalontai járás Szalárdi járás Székelyhídi járás Tenkei járás

260

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Tordai járás Vaskohi járás Vármegye összesen Hajdú vármegye Debrecen Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Balmazújvárosi járás Nádudvari járás Vármegye összesen Máramaros vármegye Máramarossziget Huszti járás Izavölgyi járás Ökörmezői járás Szigeti járás Taraczvizi járás Técsői járás Tiszavölgyi járás Visói járás Vármegye összesen Szabolcs vármegye Nyíregyháza Bogdányi járás Dadai alsó járás Dadai felső járás Kisvárdai járás Nagykállói járás Nyírbátori járás Tiszai járás Vármegye összesen Szatmár vármegye Felsőbánya Nagybánya Nagykároly Szatmárnémeti járás Csengeri járás Erdődi járás Fehérgyarmati járás Mátészalkai járás Nagybányai járás

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített

népesség száma

cigány népesség száma

21 116 20 925 516 704

119 208 9 229

0,6 1,0 1,8

21 116 – 88 845

119 – 970

0,6 – 1,1

56 940 21 238 14 457 14 728 49 225 34 390 190 978

468 154 7 488 1 094 290 2 501

0,8 0,7 0,0 3,3 2,2 0,8 1,3

56 940 21 238 14 457 14 728 49 225 34 390 190 978

468 154 7 488 1 094 290 2 501

0,8 0,7 0,0 3,3 2,2 0,8 1,3

14 758 41 147 26 719 23 995 40 740 25 149 27 605 36 341 31 827 268 281

159 459 506 88 485 93 392 76 379 2 637

1,1 1,1 1,9 0,4 1,2 0,4 1,4 0,2 1,2 1,0

– – – – – – – – – –

– – – – – – – – – –

– – – – – – – – – .

27 014 27 744 35 547 24 083 31 820 43 348 33 494 21 895 244 945

308 554 695 495 716 786 831 620 5 005

1,1 2,0 2,0 2,1 2,3 1,8 2,5 2,8 2,0

27 014 27 744 35 547 24 083 31 820 43 348 33 494 21 895 244 945

308 554 695 495 716 786 831 620 5 005

1,1 2,0 2,0 2,1 2,3 1,8 2,5 2,8 2,0

4 816 9 838 13 475 20 736 23 775 26 519 28 501 35 840 27 951

67 159 291 478 747 788 916 976 312

1,4 1,6 2,2 2,3 3,1 3,0 3,2 2,7 1,1

– – – – 16 643 – 28 501 35 840 –

– – – – 505 – 916 976 –

– – – – 3,0 – 3,2 2,7 –

népesség száma

261

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Nagykárolyi járás Nagysomkúti járás Szatmári járás Színyérváraljai járás Vármegye összesen Szilágy vármegye Szilágysomlyó Zilah Krasznai járás Szilágycsehi járás Szilágysomlyói járás Tasnádi járás Zilahi járás Zsibói járás Vármegye összesen Ugocsa vármegye Tiszáninneni járás Tiszántúli járás Vármegye összesen Tisza bal partja összesen

népesség száma

cigány népesség száma

35 119 25 909 36 117 35 172 323 768

760 588 1 038 651 7 771

4 548 6 474 22 890 36 556 32 881 34 547 29 521 23 750 191 167

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

2,2 2,3 2,9 1,9 2,4

4 917 – 4 695 – 90 595

87 – 204 – 2 688

1,8 – 4,3 – 3,0

127 187 571 800 976 1 002 664 560 4 887

2,8 2,9 2,5 2,2 3,0 2,9 2,2 2,4 2,6

– – – – – – – – –

– – – – – – – – –

– – – – – – – – –

36 826 38 635 75 461

786 1 010 1 796

2,1 2,6 2,4

– – –

– – –

– – –

2 069 690

36 336

1,8

873 750

13 674

1,6

42 052 32 644 31 802 31 041 27 674 44 042 17 432 28 966 32 493 22 312 33 139 343 597

1 002 395 651 533 359 1 176 218 555 1 056 304 754 7 003

2,4 1,2 2,0 1,7 1,3 2,7 1,3 1,9 3,2 1,4 2,3 2,0

– – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – –

32 663 29 724 20 885 23 127 24 176 130 575

318 351 208 197 326 1 400

1,0 1,2 1,0 0,9 1,3 1,1

32 663 25 265 20 885 23 127 – 101 940

318 319 208 197 – 1 042

1,0 1,3 1,0 0,9 – 1,0

Tisza-Maros szöge Arad vármegye Arad Aradi járás Borosjenői járás Borossebesi járás Eleki járás Kisjenői járás Nagyhalmágyi járás Pécskai járás Radnai járás Ternovai járás Világosi járás Vármegye összesen Csanád vármegye Makó Battonyai járás Központi járás Mezőkovácsházi járás Nagylaki járás Vármegye összesen

262

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Krassó-Szörény vármegye Karánsebes Lugos Bégai járás Bogsáni járás Bozovicsi járás Facseti járás Jámi járás Karánsebesi járás Lugosi járás Marosi járás Moldovai járás Oraviczai járás Orsovai járás Resiczai járás Temesi járás Teregovai járás Vármegye összesen Temes vármegye Fehértemplom Temesvár Versec Vinga Buziási járás Csákóvári járás Detai járás Fehértemplomi járás Központi járás Kubini járás Lippai járás Rékási járás Újaradi járás Verseczi járás Vingai járás Vármegye összesen Torontál vármegye Nagybecskerek Nagykikinda Pancsova Alibunári járás Antalfalvi járás Bánlaki járás

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített

népesség száma

cigány népesség száma

5 464 12 489 17 125 33 213 26 743 19 755 36 906 30 631 18 104 20 200 25 685 44 036 20 390 44 090 21 405 31 399 407 635

10 105 476 977 552 703 367 267 148 188 2 046 233 1 788 608 1 006 1 241 10 715

0,2 0,8 2,8 2,9 2,1 3,6 1,0 0,9 0,8 0,9 8,0 0,5 8,8 1,4 4,7 4,0 2,6

– – – – – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – – – –

9 041 39 884 21 859 4 795 33 801 28 730 24 327 31 805 48 336 27 663 32 957 32 526 33 513 34 888 32 914 437 039

305 402 74 86 575 261 536 1 816 1 177 588 425 625 382 1 052 508 8 812

3,4 1,0 0,3 1,8 1,7 0,9 2,2 5,7 2,4 2,1 1,3 1,9 1,1 3,0 1,5 2,0

– – – – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – – –

21 934 22 768 17 948 28 645 45 787 25 512

178 201 47 339 242 383

0,8 0,9 0,3 1,2 0,5 1,5

– – – – – –

– – – – – –

– – – – – –

népesség száma

263

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Csenei járás Módosi járás Nagybecskereki járás Nagykikindai járás Nagyszentmiklósi járás Pancsovai járás Párdányi járás Perjámosi járás Törökbecsei járás Törökkanizsai járás Zsombolyai járás Vármegye összesen Tisza-Maros szöge összesen

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített

népesség száma

cigány népesség száma

33 885 26 609 51 298 28 623 47 188 44 678 27 169 32 914 43 960 42 300 47 532 588 750

565 403 638 316 625 538 263 782 634 493 723 7 370

1,7 1,5 1,2 1,1 1,3 1,2 1,0 2,4 1,4 1,2 1,5 1,3

– – – – 3 775 – – – – 13 959 – 17 734

– – – – 50 – – – – 163 – 213

– – – – 1,3 – – – – 1,2 – 1,2

1 907 596

35 300

1,9

119 674

1 255

1,0

2 993 8 167 5 932 3 772 24 835 24 196 18 847 26 800 25 171 28 998 23 361 193 072

192 402 259 117 932 1 422 1 197 1 076 1 316 1 044 214 8 171

6,4 4,9 4,4 3,1 3,8 5,9 6,4 4,0 5,2 3,6 0,9 4,2

– – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – –

9 109 22 973 27 583 23 053 22 019 104 737

164 1 605 2 202 389 961 5 321

1,8 7,0 8,0 1,7 4,4 5,1

– – – – – –

– – – – – –

– – – – – –

30 739 17 711 17 524 20 803 86 777

375 1 371 371 983 3 100

1,2 7,7 2,1 4,7 3,6

– – – – –

– – – – –

– – – – –

népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

Erdély Alsó-Fehér vármegye Abrudbánya Gyulafehérvár Nagyenyed Vízakna Alvinczi járás Balázsfalvi járás Kisenyedi járás Magyarigeni járás Marosújvári járás Nagyenyedi járás Verespataki járás Vármegye összesen Beszterce-Naszód vármegye Beszterce Besenyői járás Jádi járás Naszódi járás Óradnai járás Vármegye összesen Brassó vármegye Brassó Alvidéki járás Felvidéki járás Hétfalusi járás Vármegye összesen

264

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Csík vármegye Csikszereda Felcsiki járás Gyergyószentmiklósi járás Gyergyószenttölgyesi járás Kászonalcsiki járás Vármegye összesen Fogaras vármegye Alsóárpási járás Fogarasi járás Sárkányi járás Törcsvári járás Vármegye összesen Háromszék vármegye Kézdivásárhely Sepsiszentgyörgy Kézdi járás Miklósvári járás Orbai járás Sepsi járás Vármegye összesen Hunyad vármegye Déva Hátszeg Szászváros Vajdahunyad Algyógyi járás Brádi járás Dévai járás Hátszegi járás Hunyadi járás Körösbányai járás Marosillyei járás Petrosenyi járás Puji járás Szászvárosi járás Vármegye összesen Kis-Küküllő vármegye Erzsébetváros Dicsőszentmártoni járás Erzsébetvárosi járás

népesség száma

cigány népesség száma

1 789 35 323 38 102 11 928 26 968 114 110

39 824 765 335 542 2 505

22 610 26 163 18 421 21 023 88 217

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

2,2 2,3 2,0 2,8 2,0 2,2

– – – – – –

– – – – – –

– – – – – –

1 139 1 421 1 425 792 4 777

5,0 5,4 7,7 3,8 5,4

– – – – –

– – – – –

– – – – –

4 700 5 665 39 908 17 730 24 387 37 618 130 008

39 61 484 945 269 1 650 3 448

0,8 1,1 1,2 5,3 1,1 4,4 2,7

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

4 657 1 852 5 650 3 037 22 367 28 594 29 201 37 940 20 356 19 650 35 967 18 701 14 622 25 301 267 895

223 196 280 139 818 887 1 003 1 251 588 411 777 400 542 988 8 503

4,8 10,6 5,0 4,6 3,7 3,1 3,4 3,3 2,9 2,1 2,2 2,1 3,7 3,9 3,2

– – – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – –

2 795 29 102 26 990

289 2 367 1 684

10,3 8,1 6,2

– – –

– – –

– – –

265

cigány népesség aránya (%)

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Hosszúaszói járás Radnóti járás Vármegye összesen Kolozs vármegye Kolozs Kolozsvár Almási járás Bánffihunyadi járás Gyalui járás Kolozsvári járás Mezőörményesi járás Mocsi járás Nádasmenti járás Tekei járás Vármegye összesen Marostorda vármegye Marosvásárhely Szászrégen Marosi alsó járás Marosi felső járás Nyárádszeredai járás Régeni alsó járás Régeni felső járás Vármegye összesen Nagy-Küküllő vármegye Medgyes Segesvár Bólyaberethalmi járás Keresdi járás Kőhalmi járás Szentágotai járás Vármegye összesen Szeben vármegye Nagyszeben Szászsebes Nagyszebeni járás Szászsebesi járás Szelistyei járás Szerdahelyi járás Újegyházi járás Vármegye összesen

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített

népesség száma

cigány népesség száma

23 459 18 699 101 045

1 627 1 275 7 242

6,9 6,8 7,2

– – –

– – –

– – –

3 592 32 756 20 478 37 562 18 718 28 573 16 790 26 260 20 155 20 315 225 199

297 737 687 770 596 1 181 1 114 1 343 1 102 1 107 8 934

8,3 2,2 3,4 2,0 3,2 4,1 6,6 5,1 5,5 5,4 4,0

– – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – –

14 212 6 057 33 691 29 864 29 432 35 919 28 685 177 860

436 44 2 083 2 236 1 807 2 842 1 603 11 051

3,1 0,7 6,2 7,5 6,1 7,9 5,6 6,2

– – – – – – – –

– – – – – – – –

– – – – – – – –

6 766 9 618 31 495 26 569 31 553 29 311 135 312

307 361 2 662 3 303 3 682 3 722 14 037

4,5 3,8 8,5 12,4 11,7 12,7 10,4

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

21 465 6 692 47 278 19 270 15 779 23 164 15 090 148 738

469 252 3 722 787 653 1 653 1 836 9 372

2,2 3,8 7,9 4,1 4,1 7,1 12,2 6,3

– – – – – – – –

– – – – – – – –

– – – – – – – –

népesség száma

266

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A történelmi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Szolnok-Doboka vármegye Dés Szamosújvár Betlheni járás Csákigorbói járás Dési járás Kékesi járás Magyarláposi járás Nagyilondai járás Szamosújvári járás Vármegye összesen Torda-Aranyos vármegye Felvincz Torda Alsójárai járás Felvinczi járás Marosludasi járás Topánfalvi járás Tordai járás Torockói járás Vármegye összesen Udvarhely vármegye Székelyudvarhely Homoródi járás Székelykeresztúri járás Udvarhelyi járás Vármegye összesen Erdély összesen

Magyarország összesen

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített

népesség száma

cigány népesség száma

7 728 5 793 31 506 27 168 37 765 22 571 36 172 23 130 25 717 217 550

216 176 1 178 551 1 220 980 519 458 869 6 167

2,8 3,0 3,7 2,0 3,2 4,3 1,4 2,0 3,4 2,8

– – – – – – – – – –

– – – – – – – – – –

– – – – – – – – – –

1 856 11 079 15 675 15 492 29 049 29 081 30 126 18 206 150 564

226 459 228 989 1 902 263 2 065 536 6 668

12,2 4,1 1,5 6,4 6,5 0,9 6,9 2,9 4,4

– – – – – – – – –

– – – – – – – – –

– – – – – – – – –

5 438 30 468 35 523 38 703 110 132 2 251 216

84 1 766 2 417 1 471 5 738 105 034

1,5 5,8 6,8 3,8 5,2 4,7

– – – – – –

– – – – – –

– – – – – –

15 133 494

272 776

1,8

5 668 737

59 982

1,1

népesség száma

267

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

268

7.2 a cigányok által sűrűn lakott települések adatai, 1893 Az alábbiakban a 7.1. fejezetben ismertetett 1893. évi adatfelvétel településszintû adatainak egy részét közöljük. A felvétel eredményeit közlõ kötetben (A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1895.) ugyanis a városi adatokon túl (lásd 7.1. táblázat) szerepelnek a cigányok által sûrûn lakott települések egyedi adatai is. Cigányok által sûrûn lakottnak azt a települést tekintik, ahol a cigányok részaránya legalább 10 százalék és abszolút számuk legalább 50 fõ; vagy ahol részarányuk 10 százalék alatt van és abszolút számuk legalább 100 fõ. A városok adatai a kiadvány II. részében (Táblás kimutatások, 3–13. oldal: 1. táblázat, 1. és 16. oszlop), a cigányok által sûrûn lakott községek adatai az I. részben (Általános jelentés, 23–25. oldal) szerepelnek. Az adatokat jelen kötet 4. fejezetében, a 9. térképén jelenítjük meg.

269

270

7.2 táblázat a cigány népesség lélekszáma és aránya magyarország városaiban és cigányok által sűrűn lakott községeiben, 1893

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Duna bal partja Bars vármegye Körmöcbánya Léva Ujbánya Nagysáró Nemes-Oroszi Verebély Ó-Körmöcske Vármegye összesen Esztergom vármegye Esztergom Vármegye összesen Hont vármegye Korpona Selmec- és Bélabánya Vármegye összesen Nógrád vármegye Losoncz Salgótarján Erdőtarcsa Fülek Szirák Nagybárkány Ipoly-Nyitra Vármegye összesen Nyitra vármegye Érsekújvár Nyitra Szakolcza Szelőcze Negyed Vármegye összesen Pozsony vármegye Bazin Modor Nagyszombat

9 179 7 400 4 284 1 006 754 2 270 489 25 382 9 349 9 349 3 658 15 280 18 938

44 67 6 137 133 106 50 543 0 0 26 29 55

0,48 0,91 0,14 13,62 17,64 4,67 10,22 2,14 0,00 0,00 0,71 0,19 0,29

7 460 9 478 738 1 904 1 514 530 497 22 121

132 197 124 111 101 85 58 808

1,77 2,08 16,80 5,83 6,67 16,04 11,67 3,65

11 299 13 538 4 926 1 671 3 848 35 282

346 101 30 138 103 718

3,06 0,75 0,61 8,26 2,68 2,04

4 507 4 991 11 500

0 5 62

0,00 0,10 0,54

Település Somorlya Szentgyörgy Pozsony Dunaszerdahely Nagymagyar Zsigrád Kislég Kismagyar Vármegye összesen Trencsén vármegye Trencsén Vármegye összesen Zólyom vármegye Beszterczebánya Breznóbánya Zólyom Vármegye összesen Duna bal partja összesen

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 2 643 3 048 52 411 4 453 1 212 2 866 390 420 88 441

10 0 35 220 190 139 118 94 873

0,38 0,00 0,07 4,94 15,68 4,85 30,26 22,38 0,99

5 100 5 100

14 14

0,27 0,27

7 485 3 783 5 125 16 393

70 57 20 147

0,94 1,51 0,39 0,90

221 006

3 158

1,43

34 067 4 956 14 403 1 837 1 434 856 1 096 709 308 274 547 60 487

13 322 297 248 192 149 139 91 90 64 60 1 665

0,04 6,50 2,06 13,50 13,39 17,41 12,68 12,83 29,22 23,36 10,97 2,75

27 548 6 035 33 583

37 181 218

0,13 3,00 3,13

Duna jobb partja Baranya vármegye Pécs Siklós Mohács Bolmány Versend Drávaszentmárton Gödre Torjánc Poprád Monosokor Kákics Vármegye összesen Fehér vármegye Székesfehérvár Bicske Vármegye összesen

271

Település Győr vármegye Győr Vármegye összesen Komárom vármegye Komárom Ács Udvard Tóváros Tata Ó-Gyala Vármegye összesen Somogy vármegye Kaposvár Barcs Csurgó Szigetvár Drávakeresztúr Vármegye összesen Sopron vármegye Kismarton Ruszt Sopron Csepreg Beled Vármegye összesen Tolna vármegye Paks Báta Őcsény Vármegye összesen Vas vármegye Kőszeg Szombathely Ondod Körmend Bükközsd Vágod Újtelep Győrvár Buglóc Halastó

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

22 795

26

0,11

22 795

26

0,11

13 076 4 495 4 174 4 257 6 925 2 362 35 289

222 143 120 113 109 101 808

1,70 3,18 2,87 2,65 1,57 4,28 2,29

12 544 4 427 3 672 5 078 537 26 258

215 193 156 135 71 770

1,71 4,36 4,25 2,66 13,22 2,93

2 972 1 548 27 213 3 843 2 437 38 013

0 0 75 121 108 304

0,00 0,00 0,28 3,15 4,43 0,80

11 803 3 982 3 734 19 519

145 104 104 353

1,23 2,61 2,79 1,81

7 076 16 133 616 5 334 1 007 547 176 731 309 251

8 224 207 136 108 108 83 74 56 53

0,11 1,39 33,60 2,55 10,72 19,74 47,16 10,12 18,12 21,12

Település Ó-Hodász Vármegye összesen Veszprém vármegye Pápa Veszprém Vármegye összesen Zala vármegye Nagykanizsa Zalaegerszeg Bocska Vármegye összesen Duna jobb partja összesen

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 316 32 496

51 1 108

16,14 3,41

14 261 12 655 26 916

180 113 293

1,26 0,89 2,15

20 619 7 811 361 28 791

121 35 143 299

0,59 0,45 39,61 1,04

324 147

5 844

1,80

264 163 39 106 263 173 160 140 131 130 128 120 117 116 112 2 162

1,03 0,84 0,05 0,43 0,99 3,13 5,89 0,83 15,29 2,27 1,91 5,13 4,63 2,98 1,32 0,96

470 551 407 223 190 1 841

1,53 0,99 0,48 1,85 0,91 0,90

210 145

0,94 0,90

Duna-Tisza köze Bács-Bodrog vármegye Zenta 25 725 Baja 19 485 Szabadka 72 737 Újvidék 24 717 Zombor 26 435 Ó-Futtak 5 520 Mosorin 2 717 Ó-Becse 16 965 Bogyán 857 Tiszaföldvár 5 716 Zsablya 6 697 Déronya 2 340 Bogolyeva 2 528 Káty 3 890 Kula 8 480 Vármegye összesen 224 809 Csongrád vármegye Szentes 30 791 Hódmezővásárhely 55 475 Szeged 85 569 Mindszent 12 033 Csongrád 20 802 Vármegye összesen 204 670 Heves vármegye Eger 22 427 Gyöngyös 16 124

272

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Heves 7 271 214 Lelesz 1 415 171 Dormánd 892 141 Tiszafürd 8 024 132 Tiszanána 4 356 132 Pásztó 5 111 119 Kisköre 2 570 117 Pétervására 1 742 115 Hatvan 6 979 107 Kápolna 1 815 106 Vármegye összesen 78 726 1 709 Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye Jászberény 24 331 233 Karcag 18 197 304 Kisujszállás 12 527 121 Kunszentmárton 12 554 197 Kunhegyes 8 465 160 Mezőtúr 23 757 98 Szolnok 20 748 179 Turkeve 13 092 234 Jászapáti 10 401 362 Jászkisér 5 973 271 Jászladány 8 149 213 Jászalsószentgyörgy 4 326 172 Tiszaróf 4 956 166 Madaras 7 673 164 Tiszaszalók 3 820 162 Kenderes 5 244 146 Törökszentmiklós 18 772 145 Jászárokszállás 11 189 129 Jászfényszaru 4 783 126 Vármegye összesen 218 957 3 582 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Cegléd 27 549 227 Kiskunfélegyháza 30 326 254 Kiskunhalas 17 138 175 Nagykőrös 24 584 119 Szentendre 4 260 23 Vác 14 450 159 Budapest 491 938 – Kecskemét 48 493 453 Abony 12 012 279 Újpest 23 521 161 Tápiószele 5 571 152

2,94 12,08 15,81 1,65 3,03 2,33 4,55 6,60 1,53 5,84 2,17 0,96 1,67 0,97 1,57 1,89 0,41 0,86 1,79 3,48 4,54 2,61 3,98 3,35 2,14 4,24 2,78 0,77 1,15 2,63 1,64 0,82 0,84 1,02 0,48 0,54 1,10 – 0,93 2,32 0,68 2,73

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Kunszentmiklós Monor Kalocsa Rékás Isaszeg Lajosmizse Tápióbicske Újkécske Tápiógyörgye Csővár Vármegye összesen

8 239 7 027 18 176 3 901 2 341 7 561 2 970 6 723 4 267 655 761 702

136 134 131 129 128 127 112 108 104 68 3 179

1,65 1,91 0,72 3,31 5,47 1,68 3,77 1,61 2,44 10,38 0,42

1 488 864

12 473

0,84

28 884 1 019 1 765 345 32 013

474 136 106 56 772

1,64 13,35 6,01 16,23 2,41

8 078 10 531 18 609

114 280 394

1,41 2,66 2,12

30 408 12 674 1 458 5 215 2 628 6 537 1 003 2 202 62 125

372 147 144 141 140 124 106 104 1 278

1,22 1,16 9,88 2,70 5,33 1,90 10,57 4,72 2,06

4 643 2 419 1 817 5 562 4 812 1 270 4 591

61 51 68 218 94 166 127

1,31 2,11 3,74 3,92 1,95 13,07 2,77

Duna-Tisza köze összesen Tisza jobb partja

Abaúj-Torna vármegye Kassa Széplak Szepsi Idrány Vármegye összesen Bereg vármegye Beregszász Munkács Vármegye összesen Borsod vármegye Miskolc Mezőkövesd Arló Mezőcsát Szendrő Diósgyőr Bojok Várkony Vármegye összesen Gömör vármegye Dobsina Jolsva Nagyrőcze Rimaszombat Rozsnyó Jánosi Klenócz

273

Település Guszona Harmac Alsókálosa Királyi Gortva-Kisfalud Vármegye összesen Sáros vármegye Bártfa Eperjes Kisszeben Mohnya Magyar-Raszlavicza Vármegye összesen Szepes vármegye Gölnicbánya Igló Késmárk Lőcse Poprád Szepesolaszi Szepesváralja Vármegye összesen Ung vármegye Ungvár Sztrajnyán Palócz Csap Nagy-Szelmencz Ruszkócz Homok Vármegye összesen Zemplén vármegye Homonna Tőke-Terebes Sátoraljaújhely Karád Mogyoróska Makkoshotyka Szolnocska Vármegye összesen Tisza jobb partja összesen

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 871 686 446 496 462 28 075

114 76 72 71 60 1 178

13,09 11,08 16,14 14,31 12,99 4,20

5 069 10 371 2 817 392 356 19 005

78 216 36 58 51 439

1,54 2,08 1,28 14,80 14,33 2,31

3 912 7 345 4 897 6 318 1 156 2 334 3 129 29 091

24 32 31 124 0 1 18 230

0,61 0,44 0,63 1,96 0,00 0,04 0,58 0,79

11 793 1 497 1 920 1 629 804 374 413 18 430

150 208 141 103 89 73 61 825

1,27 13,89 7,34 6,32 11,07 19,52 14,77 4,48

3 738 4 189 13 017 2 169 495 462 411 24 481

168 127 117 107 82 68 57 726

4,49 3,03 0,90 4,93 16,57 14,72 13,87 2,97

231 829

5 842

2,52

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Tisza bal partja Békés vármegye Gyula Szarvas Békéscsaba Békés Tótkomlós Mezőberény Szeghalom Orosháza Endrőd Vésztő Vármegye összesen Bihar vármegye Nagyvárad Nagyszalonta Verecske Székelyhíd Sarkad Tenke Vértes Komádi Mezőtelegd Nagyléta Élesd Szalárd Hosszúpályi Tamásda Margitta Sólyom Medgyes Petrány Sástelek Vármegye összesen Hajdú vármegye Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Debrecen Hajdúdorog Hajdúhadház Balmazújváros Csege

19 991 24 393 34 243 25 087 9 636 12 469 8 952 19 956 10 898 7 577 173 202

164 421 307 238 210 169 167 159 150 102 2 087

0,82 1,73 0,90 0,95 2,18 1,36 1,87 0,80 1,38 1,35 1,20

38 557 12 650 8 272 4 507 8 244 3 257 2 221 6 387 1 805 5 739 1 739 1 913 3 130 1 441 4 302 470 674 578 259 106 145

520 230 176 175 153 139 138 125 117 116 115 106 103 103 100 86 71 58 52 2 683

1,35 1,82 2,13 3,88 1,86 4,27 6,21 1,96 6,48 2,02 6,61 5,54 3,29 7,15 2,32 18,30 10,53 10,03 20,08 2,53

21 238 14 457 14 728 56 940 8 720 7 954 10 262 3 739

154 7 488 468 347 217 216 106

0,73 0,05 3,31 0,82 3,98 2,73 2,10 2,83

274

Település Nádudvar Vármegye összesen Máramaros vármegye Visk Úrmező Vármegye összesen Szabolcs vármegye Nyíregyháza Kisvárda Tiszapolgár Újfehértó Nyírbátor Balkány Rakamaz Tiszalök Nagykálló Vármegye összesen Szatmár vármegye Felsőbánya Nagybánya Nagykároly Szatmárnémeti Fehérgyarmat Erdőd Szaniszló Mátészalka Nagysonkút Botpalád Mikola Nagyecsed Királydarócz Kántorjánosi Mérk Tiszaberek Angyalos Komlód-Tótfalu Felsőboldád Vármegye összesen Szilágy vármegye Szilágysomlyó Zilah Zsibó

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 7 835 145 873

101 2 104

1,29 1,44

4 054 1 599 5 653

169 150 319

4,17 9,38 5,64

27 014 6 458 9 387 7 898 5 061 4 399 3 473 3 954 5 632 73 276

308 284 179 142 135 128 120 108 104 1 508

1,14 4,40 1,91 1,80 2,67 2,91 3,46 2,73 1,85 2,06

4 816 9 838 13 475 20 736 3 612 2 671 4 252 4 589 2 315 1 017 1 579 3 143 2 348 1 714 1 731 634 620 579 509 80 178

67 159 291 478 193 153 143 139 122 115 114 112 102 101 101 83 68 63 54 2 658

1,39 1,62 2,16 2,31 5,34 5,73 3,36 3,03 5,27 11,31 7,22 3,56 4,34 5,89 5,83 13,09 10,97 10,88 10,61 3,32

Település Hadad Tasnád Nagyfalu Kerestelek Czikó Boronamező Vármegye összesen Ugocsa vármegye Nagyszőllős Tiszaújlak Túrterebes Halmi Tiszakeresztúr Bábony Vármegye összesen Tisza bal partja összesen

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 1 830 3 677 1 922 695 434 422 22 281

128 121 114 90 80 52 1 028

6,99 3,29 5,93 12,95 18,43 12,32 4,61

5 187 2 845 3 178 2 051 554 545 14 360

170 156 124 117 87 80 734

3,28 5,48 3,90 5,70 15,70 14,68 5,11

620 968

13 121

2,11

42 052 4 458 8 336 5 126 4 896 2 235 2 933 4 163 7 743 2 190 3 034 1 615 6 629 3 198 498 369 99 475

1 002 348 274 215 171 169 158 153 141 130 120 106 104 104 87 52 3 334

2,38 7,81 3,29 4,19 3,49 7,56 5,39 3,68 1,82 5,94 3,96 6,56 1,57 3,25 17,47 14,09 3,35

32 663 12 018 12 800 4 968

318 225 144 108

0,97 1,87 1,13 2,17

Tisza-Maros szöge

4 548 6 474 2 279

127 187 129

2,79 2,89 5,66

Arad vármegye Arad Ószentanna Magyarpécska Borosjenő Pankota Radna Zaránd Seprős Ó-Pécska Talpas Buttyin Solymos Elek Kovaszincz Milova Ignest Vármegye összesen Csanád vármegye Makó Battonya Nagylak Saljtány

275

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Apátfalva 5 158 Vármegye összesen 67 607 Krassó-Szörény vármegye Karánsebes 5 464 Lugos 12 489 Langenfeld 1 251 Ó-és Új Zsupanek 1 418 Dognácska 3 491 Mehádia 2 480 Orsova 3 564 Jeselnicza 930 Német-Boksán 2 956 Szokolvácz 1 925 Zséna 587 Zlaticza 1 158 Örményes 2 343 Berzászka 1 848 Temes-Szlatina 1 791 Teregova 2 966 Szikevicza 2 147 Jablanicza 1 822 Cserestemes 628 Új-Moldova 3 389 Ohaba-Mutnik 877 Fényes 881 Macsova 580 Facset 1 912 Jlupkova 1 402 Prigor 1 719 Pervova 1 121 Nájdas 2 610 Radmna 736 Kossovicza 180 Ogradena 747 Timkova 671 Román-Pozsezsena 615 Tuffier 551 Zavoly 397 Divics 577 Homosdia 320 Vármegye összesen 70 543 Temes vármegye Fehértemplom 9 041 Vinga 4 795

102 897

1,98 1,33

10 105 391 334 326 295 281 245 242 219 217 209 202 201 199 196 180 177 175 159 143 134 133 122 119 115 114 104 100 86 83 76 74 71 63 60 60 6 020

0,18 0,84 31,25 23,55 9,34 11,90 7,88 26,34 8,19 11,38 36,97 18,05 8,62 10,88 11,11 6,61 8,38 9,71 27,87 4,69 16,31 15,21 22,93 6,38 8,49 6,69 10,17 3,98 13,59 47,78 11,11 11,33 12,03 12,89 15,87 10,40 18,75 8,53

305 86

3,37 1,79

Település Temesvár Versec Kussics Mehala Jaszenova Nyikolincze Kis-Sztredistye Zagaicza Dubovácz Jabuka Paulis Grebenácz Izbistye Lipa Hittyiás Iktár Denta Opaticza Szirbova Fönlak Gyirok Gajtasol Vármegye összesen Torontál vármegye Nagybecskerek Nagykikinda Pancsova Nagykomlós Aracs Szentpéter Pészak Egres Bessenyő Szerb-Nagyszentmiklós Basabid Révaújfalu Bánlak Románkécsa Perlasz Zsombolya Melencze Szőreg Karlova Románécska Perjámos

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 39 884 21 859 2 403 4 965 2 054 3 299 625 1 049 964 1 198 2 007 2 035 2 416 7 000 1 716 888 3 188 858 765 3 009 2 022 367 118 407

402 74 465 294 252 218 192 182 169 169 149 145 139 133 125 120 117 113 113 112 103 63 4 240

1,01 0,34 19,35 5,92 12,27 6,61 30,72 17,35 17,53 14,11 7,42 7,13 5,75 1,90 7,28 13,51 3,67 13,17 14,77 3,72 5,09 17,17 3,58

21 934 22 768 17 948 5 235 7 550 2 965 3 139 3 491 6 331 10 340 4 192 7 391 2 522 2 664 4 583 9 580 8 691 3 337 4 704 2 774 5 953

178 201 47 256 199 175 169 164 164 161 154 150 137 135 132 132 128 126 125 123 119

0,81 0,88 0,26 4,89 2,64 5,90 5,38 4,70 2,59 1,56 3,67 2,03 5,43 5,07 2,88 1,38 1,47 3,78 2,66 4,43 2,00

276

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Dobricza Szerb-Módos Szerb-Csene Rudna Czreppaja Grabácz Dolovó Szerb-Klári Vármegye összesen

3 031 2 922 2 254 1 288 4 893 2 644 6 434 2 537 184 095

118 117 115 111 108 107 103 102 4 056

3,89 4,00 5,10 8,62 2,21 4,05 1,60 4,02 2,20

Tisza-Maros szöge összesen

540 127

18 547

3,43

2 993 8 167 5 932 3 772 906 3 735 1 178 1 859 1 945 3 418 895 1 735 1 447 1 215 611 1 380 1 422 783 692 592 730 662 685 536 446 472 306 500 49 014

192 402 259 117 287 260 232 182 182 163 149 155 143 141 117 112 111 99 96 94 88 82 76 61 61 60 58 55 4 034

6,41 4,92 4,37 3,10 31,68 6,96 19,69 9,79 9,36 4,77 16,65 8,93 9,88 11,60 19,15 8,12 7,81 12,64 13,87 15,88 12,05 12,39 11,09 11,38 13,68 12,71 18,95 11,00 8,23

Erdély Alsó-Fehér vármegye Abrudbánya Gyulafehérvár Nagyenyed Vízakna Balázsfalva Alvincz Felenyed Szászcsanád Vingrád Marosújvár Csicsó-Holdvilág Csóra Magyar-Igen Gerelyfája Magyar-Csesztve Krakkó Sárd Kis-Enyed Székás-Preszáka Miklóslaka Csombord Csufud Czintos Magyarcsúcs Maros-Gombás Koncza Gamény Magyarkapud Vármegye összesen

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Beszterce-Naszód vármegye Beszterce 9 109 Román-Budak 969 Nagyilva 2 808 Kis-Demeter 824 Lekencze 1 879 Ó-Radna 3 634 Harina 804 Pinták 686 Petres 1 157 Jád 1 426 Nagy-Demeter 1 635 Zsolna 561 Szász-Szentgyörgy 1 115 Sófalva 687 Borgó-Tiha 2 067 Törpény 1 068 Dipse 690 Vermes 739 Felső-Balázsfalva 605 Várhely 652 Szépnyír 511 Szászbudak 414 Fehéregyház 526 Vinda 509 Szászbongárd 473 Király-Németi 457 Vármegye összesen 36 005 Brassó vármegye Brassó 30 739 Hosszúfalu 6 420 Türkös 3 277 Földvár 2 212 Szentpéter 1 871 Szász-Hermány 2 147 Szász-Magyaros 1 392 Krizba 1 691 Tatrang 3 251 Apácza 1 769 Prázsmár 3 531 Rozsnyó 4 409 Feketehalom 4 035 Bácsfalu 1 862

277

164 228 222 190 190 175 164 160 159 148 129 120 117 108 102 100 98 89 80 78 75 72 67 64 61 58 3 218

1,80 23,53 7,91 23,06 10,11 4,82 20,40 23,32 13,74 10,38 7,89 21,39 10,49 15,72 4,93 9,36 14,20 12,04 13,22 11,96 14,68 17,39 12,74 12,57 12,90 12,69 8,94

375 293 273 221 176 170 170 157 157 156 156 148 135 126

1,22 4,56 8,33 9,99 9,41 7,92 12,21 9,28 4,83 8,82 4,42 3,36 3,35 6,77

Település Botfalu Vármegye összesen Csík vármegye Csikszereda Gyergyószentmiklós Gyergyóditró Csíkszentdomokos Vármegye összesen Fogaras vármegye Fogaras Zernest Ó-Sinka Kuncsuláta Felső-Porumbak Sárkány Szúnyogszék Felső-Komána Felső-Venicze Persány Kopacsel Alsó-Utsa Rukkor Dezsán Vármegye összesen Háromszék vármegye Kézdivásárhely Sepsiszentgyörgy Uzon Bodola Bölön Nyén Mikóújfalu Kis-Borosnyó Hidvég Miklósvár Előpatak Vármegye összesen Hunyad vármegye Déva Hátszeg Szászváros Vajdahunyad Kudzsir

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 2 232 70 838

106 2 819

4,75 3,98

1 789 6 104 5 811 3 521 17 225

39 130 122 104 395

2,18 2,13 2,10 2,95 2,29

5 861 3 435 1 464 1 389 2 046 1 556 2 115 762 588 955 1 224 948 675 577 23 595

517 316 254 171 141 138 132 124 124 110 102 95 77 68 2 369

8,82 9,20 17,35 12,31 6,89 8,87 6,24 16,27 21,09 11,52 8,33 10,02 11,41 11,79 10,04

4 700 5 665 1 875 1 725 2 265 2 355 1 271 1 288 1 756 711 672 24 283

39 61 217 208 188 174 144 127 110 94 76 1 438

0,83 1,08 11,57 12,06 8,30 7,39 11,33 9,86 6,26 13,22 11,31 5,92

4 657 1 852 5 650 3 037 3 647

223 196 280 139 165

4,79 10,58 4,96 4,58 4,52

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Romosz 1 673 Brád 3 006 Algyógy 993 Cselna 142 Zalasd 591 Kasztó 910 Szirb 716 Bábolna 932 Balomir 300 Miheleny 586 Urik 392 Prihodest 360 Nozság 488 Cserna-Keresztúr 503 Korojesd 381 Guradobra 339 Vármegye összesen 31 155 Kis-Küküllő vármegye Erzsébetváros 2 795 Kerelő-Szentpál 861 Nagy-Ekemező 1 341 Bun 1 763 Adámos 1 470 Dicső-Szentmárton 2 421 Szász-Vesszős 1 003 Szász-Bonyha 1 183 Felső-Bajom 1 435 Radnót 1 662 Hosszúaszó 1 377 Désfalva 875 Bolkács 1 414 Darlacz 1 607 Betlen-Szentmiklós 1 205 Alsó-Bajom 1 730 Küküllővár 1 535 Királyfalva 1 194 Zsidve 1 308 Mikeszásza 1 484 Maros-Ugra 1 144 Bogács 983 Völcz 1 130 Szépmező 1 103 Héderfája 975 Balavásár 786

278

161 159 123 110 109 104 101 99 86 83 68 66 64 57 54 52 2 499

9,62 5,29 12,39 77,46 18,44 11,43 14,11 10,62 28,67 14,16 17,35 18,33 13,11 11,33 14,17 15,34 8,02

289 271 251 228 225 221 202 196 183 183 158 155 153 148 145 137 129 124 121 113 110 108 108 107 104 102

10,34 31,48 18,72 12,93 15,31 9,13 20,14 16,57 12,75 11,01 11,47 17,71 10,82 9,21 12,03 7,92 8,40 10,39 9,25 7,61 9,62 10,99 9,56 9,70 10,67 12,98

Település Sövényfalva Teremi-Újfalu Szásznádos Sárd Szász-Szentiván Jővedics Vidrátszeg Vármegye összesen Kolozs vármegye Kolozs Kolozsvár Kolozs-Monostor Bonczida Bánffy-Hunyad Nagy-Ida Uzdiszentpéter Szász-Fenes Méra Teke Nagy-Nyulas Gyalu Mező-Szentmihálytelke Pusztakamarás Felső-Szovát Válaszút Szász-Lóna Jegeristye Magyar-Palatka Apahida Nagy-Almás Vajola Tancs Kara Tuson Mezőszopor Magyar-Szentpál Babucz Kispetri Harasztos Vármegye összesen Marostorda vármegye Szászrégen Marosvásárhely

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 1 180 670 1 198 536 622 591 571 41 152

101 101 100 95 79 72 68 4 887

8,56 15,07 8,35 17,72 12,70 12,18 11,91 11,88

3 592 32 756 3 099 1 942 3 666 1 056 1 182 2 255 1 220 2 274 895 2 857 955 968 1 081 1 316 1 464 455 1 147 1 189 1 627 930 614 759 858 667 686 321 590 501 72 922

297 737 272 239 219 209 204 203 190 165 139 134 115 113 112 112 109 106 105 103 103 99 98 88 86 78 77 63 64 56 4 695

8,27 2,25 8,78 12,31 5,97 19,79 17,26 9,00 15,57 7,26 15,53 4,69 12,04 11,67 10,36 8,51 7,45 23,30 9,15 8,66 6,33 10,65 15,96 11,59 10,02 11,69 11,22 19,63 10,85 11,18 6,44

6 057 14 212

44 436

0,73 3,07

Település Mező-Bánd Vajdaszentivány Erdő-Szentgyörgy Abafája Petele Magyaró Kibéd Gyernyeszeg Oláh-Toplicza Görgény-Szentimre Maros-Szentkirály Görgény-Hodák Sárpatak Maros-Szentgyörgy Köszvényes-Remete Nagy-Ernye Mező-Pagocsa Makfalva Déda Nyárád Sóvárad Sáronberke Beresztelke Marosvécs Szováta Mező-Madaras Görgény-Oroszfalu Koronka Göde-Mesterháza Harasztkerék Kásva Péterlaka Mező-Sámsond Magyar-Fülpös Malomfalva Görgényüvegcsűr Magyar-Bölvény Ákosfalva Harczó Mező-Szabad Erdő-Szengyel Meggyesfalva Ikland Kelementelke

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 3 017 1 732 2 163 1 048 1 726 1 864 2 402 1 335 4 929 1 699 719 2 220 1 353 1 495 1 820 1 434 1 731 1 857 1 965 793 1 694 968 1 024 1 096 1 732 2 760 809 833 1 578 863 934 847 2 008 784 533 841 810 791 421 742 434 616 407 655

279

341 293 290 264 208 205 198 192 184 183 177 175 169 164 159 159 157 144 139 136 132 131 128 126 120 118 115 114 113 113 113 109 108 99 98 90 87 81 77 76 73 72 69 68

11,30 16,92 13,41 25,19 12,05 11,00 8,24 14,38 3,73 10,77 24,62 7,88 12,49 10,97 8,74 11,09 9,07 7,75 7,07 17,15 7,79 13,53 12,50 11,50 6,93 4,28 14,22 13,69 7,16 13,09 12,10 12,87 5,38 12,63 18,39 10,70 10,74 10,24 18,29 10,24 16,82 11,69 16,95 10,38

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Görgény-Adorján 364 Nyárád-Karácsonfalva 513 Szentistván 572 Nyárád-Andrásfalva 552 Ratosnya 502 Vadasd 523 Vármegye összesen 84 777 Nagy-Küküllő vármegye Medgyes 6 766 Segesvár 9 618 Szászkézd 2 042 Nagysink 2 544 Szentágota 3 210 Ugra 1 177 Kőhalom 2 775 Szászdálya 1 275 Magaré 932 Jakabfalva 1 035 Segesd 1 109 Muzsna 1 803 Szászbuda 938 Szásztyukos 1 292 Zsiberk 1 316 Alsórákos 1 545 Lesses 1 142 Nagy-Sáros 1 049 Homoród 1 227 Szász-Szentlászló 1 305 Kis-Selyk 1 804 Apolód 1 187 Fehéregyháza 1 534 Hégen 961 Rozsonda 988 Ürmös 1 336 Prázsmár 920 Héjjasfalva 1 287 Mirkvásár 1 117 Kacza 1 213 Garat 1 304 Nagy-Szöllős 1 366 Baráthely 1 285 Szász-Ivánfalva 1 154 Prépostfalva 815 Báránykút 1 052

65 65 62 61 61 53 7 214

17,86 12,67 10,84 11,05 12,15 10,13 8,51

307 361 403 367 312 299 278 266 240 224 224 219 217 214 209 200 197 195 194 191 188 187 185 185 182 181 180 177 177 172 169 169 165 164 163 156

4,54 3,75 19,74 14,43 9,72 25,40 10,02 20,86 25,75 21,64 20,20 12,15 23,13 16,56 15,88 12,94 17,25 18,59 15,81 14,64 10,42 15,75 12,06 19,25 18,42 13,55 19,57 13,75 15,85 14,18 12,96 12,37 12,84 14,21 20,00 14,83

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Szász-Keresztúr Mártonhegy Nagy-Selyk Mese Sövénység Apátfalva Baromlaka Longodár Buzd Keresd Morgonda Almakerék Szász-Sáros Felmér Berethalom Oláh-Tyukos Waldhid Szász-Zalatna Vesződ Kiss-Sink Sálya Szászhalom Rádos Szász-Almád Újváros Nádpatak Ágostonfalva Verd Prod Lemenek Mardos Boldogváros Salkó Datk Miklóstelke Mátéfalva Szász-Fehéregyház Olt-Bogát Rudály Isztina Gerdaly Péterfalva Vármegye összesen

9 033 1 158 1 604 733 764 634 1 200 956 782 1 241 1 163 1 315 1 448 1 116 2 245 723 978 575 567 867 741 713 694 569 642 572 740 660 526 765 571 691 436 623 359 686 737 355 489 439 372 375 105 280

280

154 144 142 129 129 128 128 127 126 126 120 115 112 108 106 106 102 100 100 99 97 97 95 95 95 94 92 90 88 87 85 83 82 79 79 76 76 75 74 56 53 52 12 118

1,70 12,44 8,85 17,60 16,88 20,19 10,67 13,28 16,11 10,15 10,32 8,75 7,73 9,68 4,72 14,66 10,43 17,39 17,64 11,42 13,09 13,60 13,69 16,70 14,80 16,43 12,43 13,64 16,73 11,37 14,89 12,01 18,81 12,68 22,01 11,08 10,31 21,13 15,13 12,76 14,25 13,87 11,51

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Szeben vármegye Nagyszeben 21 465 Szászsebes 6 692 Vurpod 1 823 Nagy-Ápold 2 066 Alczina 1 870 Szász-Újfalu 989 Szelindek 2 745 Kereszténysziget 2 779 Resinár 5 235 Szász-Orbó 1 700 Holczmány 1 009 Zsinna 2 899 Rakovicza 1 523 Nagy-Csűr 1 744 Új-Egyház 1 061 Szent-Erzsébet 1 377 Guraró 2 507 Doborka 1 134 Veresmard 836 Felek 2 759 Kelnek 1 387 Nagy-Disznód 3 225 Fenyőfalva 963 Polyána 3 796 Sellenberg 822 Kakasfalva 816 Kürpöd 1 418 Omlás 1 489 Tófeld 981 Dolmány 430 Péterfalva 1 999 Hermány 556 Bongárd 684 Czikendál 528 Vármegye összesen 83 307 Szolnok-Doboka vármegye Dés 7 728 Szamosújvár 5 793 Betlen 2 272 Felső-Kosály 619 Retteg 2 001 Kékes 832 Árokalja 875

469 252 506 367 322 318 254 251 251 251 219 218 202 198 197 193 186 183 181 178 173 172 165 128 126 119 114 112 109 107 104 99 83 83 6 890

2,18 3,77 27,76 17,76 17,22 32,15 9,25 9,03 4,79 14,76 21,70 7,52 13,26 11,35 18,57 14,02 7,42 16,14 21,65 6,45 12,47 5,33 17,13 3,37 15,33 14,58 8,04 7,52 11,11 24,88 5,20 17,81 12,13 15,72 8,27

216 176 222 144 124 111 104

2,80 3,04 9,77 23,26 6,20 13,34 11,89

Település

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%)

Ördöngős-Füzes 1 502 Csicsó-Mihályfalva 577 Füge 362 Vármegye összesen 22 561 Torda-Aranyos vármegye Felvincz 1 856 Torda 11 079 Egerbegy 2 664 Gyéres 1 608 Székely-Kocsárd 1 431 Marosbogárd 2 486 Mezőczikud 1 842 Aranyos-Polyán 969 Mezőzáh 1 032 Harasztos 1 825 Mezővelkér 1 338 Bányabük 1 122 Maros-Ludas 2 893 Gerend 1 286 Toroczkó 1 406 Kövend 1 091 Mezőszengyel 1 515 Mezőgerebenes 1 020 Alsódetrehem 874 Maroslekence 883 Sinfalva 771 Veresmart 779 Gyéresszentkirály 636 Alsó-Füle 581 Felső-Füged 536 Vármegye összesen 43 523 Udvarhely vármegye Székelyudvarhely 5 438 Erked 1 235 Szent-Erzsébet 1 060 Zetelaka 3 548 Zsombor 1 152 Homorodalmás 2 041 Vargyas 1 726 Derzs 1 342 Alsó-Siménfalva 902 Parajd 2 093 Korond 3 022

281

102 59 54 1 312

6,79 10,23 14,92 5,82

226 459 300 225 197 191 183 176 173 172 133 131 121 114 114 108 108 106 101 101 89 78 76 75 71 3 828

12,18 4,14 11,26 13,99 13,77 7,68 9,93 18,16 16,76 9,42 9,94 11,68 4,18 8,86 8,11 9,90 7,13 10,39 11,56 11,44 11,54 10,01 11,95 12,91 13,25 8,80

84 243 191 187 182 178 150 147 143 140 136

1,54 19,68 18,02 5,27 15,80 8,72 8,69 10,95 15,85 6,69 4,50

Település Kőrispatak Szombatfalva Bőzöd-Újfalu Oroszhegy Homoród-Karácsonfalva Nagy-Solymos Bene Székely-Keresztúr Gagy Magyar-Hidegkút

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 1 200 976 749 2 743 946 1 038 841 3 153 593 429

136 130 120 119 115 114 104 101 86 83

11,33 13,32 16,02 4,34 12,16 10,98 12,37 3,20 14,50 19,35

Település Medesér Oláh-Andásfalva Dálya Keményfalva Homoród-Abásfalva Szentmihály Kis-Kede Vármegye összesen Erdély összesen

Összesen

Cigány Cigány Népesség népesség népesség száma száma aránya (%) 659 468 587 436 466 423 202 39 468

82 77 72 68 60 60 52 3 360

12,44 16,45 12,27 15,60 12,88 14,18 25,74 8,51

745 105

61 076

8,20

4 172 046

120 061

2,88

282

7.3 járási és városi adatok, 1941 1941-ben a Tisztiorvosi Szolgálat a helyi orvosokkal településenként becslést készíttetett a cigány népesség lélekszámáról. A becslések során a cigányság asszimilálódottabb (nagyobb városokban élõ) része valószínûleg jelentõsen alulreprezentált. Budapest, Baja, Sopron és Szeged városokban a becslések olyannyira megbízhatatlanok voltak, hogy nem is publikálták õket. A felvétel eredményeit összefoglaló tanulmányt és a részletes adatokat tartalmazó táblázatokat Petrilla Aladár: A cigányok száma Magyarországon címmel jelentette meg (Népegészségügy, 1943. április). A 7.3. táblázat 1–3. oszlopában szereplõ adatokat jelen kötetben a 4. fejezet 11. számú térképe jeleníti meg. A táblázat 4–6. oszlopában az össznépesség, illetve a cigány népesség számát, valamint a cigány népesség arányát közöljük az ország járásaiban és városaiban, Magyarország jelenlegi határain belül. A jelenlegi országhatár által kettészelt járások esetében a mai Magyarország területére esõ cigány népesség számát becslés segítségével határoztuk meg. Mivel az 1941. évi népszámlálás településsoros adatai között szerepelt az önmagukat cigány nemzetiségûnek vallók, illetve a cigány anyanyelvûek száma is, a cigány népességnek ezt a részét így egyszerûen ketté lehetett osztani. Az adott járásban a népszámlálás településenkénti adatain felüli cigány népességet a népszámlálási arányok alapján (a mai határokon belüli, illetve azon kívüli cigányok arányában) osztottuk fel. A 7.3. táblázat 4–6. oszlopában szereplõ adatokat jelen kötetben a 6. fejezet 57. és 62. számú térképei jelenítik meg.

283

284

7.3 táblázat a cigány népesség lélekszáma és aránya magyarország járásaiban és városaiban, az 1941. év magyarországának területén, illetve a mai magyarország területére vetítve (az 1941. évi járások és városok) Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város népesség száma Budapest Abaúj-Torna vármegye Kassa Abaújszántói járás Cserháti járás Gönci járás Kassai járás Szikszói járás Tornai járás Vármegye összesen Bács-Bodrog vármegye Baja Magyarkanizsa Szabadka Újvidék Zenta Zombor Bácsalmási járás Bajai járás Jánoshalmai járás Apatini járás Hódsági járás Kulai járás Óbecsei járás Palánkai járás Titeli járás Topolyai járás Újvidéki járás Zentai járás Zombori járás Zsablyai járás Vármegye összesen Baranya vármegye Pécs Mohács Villányi járás3 Hegyháti járás

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

1 164 963

n. a.

n. a.

1 164 963

n. a.

n. a.

66 981 19 133 26 857 16 952 43 217 35 387 19 412 227 939

1 179 583 965 735 1 620 2 014 908 8 004

1,76 3,05 3,59 4,34 3,75 5,69 4,68 3,51

– 19 133 8 224 16 952 2 206 35 387 10 917 92 819

– 583 417 735 21 2 014 474 4 244

– 3,05 5,07 4,34 0,95 5,69 4,34 4,57

32 309 19 336 102 736 61 731 32 147 32 111 42 416 45 007 31 852 46 664 50 916 55 531 56 825 43 157 29 817 60 710 57 550 33 272 59 616 31 079 822 046

n. a. 132 80 448 264 150 77 172 195 1 165 1 067 337 584 744 240 229 188 139 300 318 6 749

n. a. 0,68 0,08 0,73 0,82 0,47 0,18 0,38 0,61 2,50 2,10 0,61 1,03 1,72 0,80 0,38 0,33 0,42 0,50 1,02 0,82

32 309 – – – – – 42 416 38 677 31 852 – – – – – – – – – – – 145 254

n. a. – – – – – 77 169 195 – – – – – – – – – – – 441

n. a. – – – – – 0,18 0,44 0,61 – – – – – – – – – – – 0,30

73 000 18 355 28 298 44 386

120 650 63 800

0,16 3,54 0,22 1,80

73 000 18 355 16 270 44 386

120 650 20 800

0,16 3,54 0,12 1,80

285

Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Mohácsi járás Pécsi járás Pécsváradi járás Siklósi járás Szentlőrinci járás Dárdai járás Vármegye összesen Bars és Hont vármegye Léva Ipolysági járás Lévai járás Szobi járás Verebélyi járás Vármegye összesen Békés vármegye Békéscsaba Gyula Békési járás Gyomai járás Gyulai járás Orosházi járás Szarvasi járás Szeghalmi járás Vármegye összesen Bereg vármegye Beregszász Munkács Beregszászi járás Munkácsi járás Vásárosnaményi járás Vármegye összesen Beszterce-Naszód vármegye Beszterce Besztercei felső járás Besztercei alsó járás Naszódi járás Óradnai járás Vármegye összesen Bihar vármegye Nagyszalonta Nagyvárad

népesség száma

cigány népesség száma

38 891 40 794 33 732 38 497 32 657 29 974 378 584

110 596 403 750 1 661 600 5 753

12 758 41 928 40 062 20 295 30 429 145 472

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

0,28 1,46 1,19 1,95 5,09 2,00 1,52

31 766 40 794 33 732 35 843 32 657 – 326 803

37 596 403 576 1 661 – 4 863

0,12 1,46 1,19 1,60 5,09 – 1,49

31 700 1 800 317 539 3 387

0,24 1,67 4,49 1,56 1,77 2,33

– 10 917 – 16 019 – 26 936

– 256 – 317 – 573

– 2,34 – 1,98 – 2,13

52 404 25 169 50 745 25 085 21 905 71 938 49 825 41 903 338 974

250 200 580 405 350 698 837 544 3 864

0,48 0,79 1,14 1,61 1,60 0,97 1,68 1,30 1,14

52 404 25 169 50 745 25 085 21 905 71 938 49 825 41 903 338 974

250 200 580 405 350 698 837 544 3 864

0,48 0,79 1,14 1,61 1,60 0,97 1,68 1,30 1,14

19 373 31 602 34 217 27 784 29 408 142 384

466 1 900 720 490 500 4 076

2,41 6,01 2,10 1,76 1,70 2,86

– – – – 29 408 29 408

– – – – 500 500

– – – – 1,70 1,70

16 313 32 866 31 350 34 751 34 632 149 912

300 1 000 672 392 1 701 4 065

1,84 3,04 2,14 1,13 4,91 2,71

– – – – – –

– – – – – –

– – – – – –

15 251 92 942

483 456

3,17 0,49

– –

– –

– –

286

cigány népesség aránya (%)

Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Berettyóújfalui járás Biharkeresztesi járás Cséffai járás Derecskei járás Élesdi járás Érmihályfalvai járás Margitai járás Nagyszalontai járás Nagyváradi járás Sárréti járás Szalárdi járás Székelyhídi járás Vármegye összesen Borsod vármegye Miskolc Edelényi járás Mezőcsáti járás Mezőkeresztesi járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Sajószentpéteri járás Vármegye összesen Csanád-Arad-Torontál vármegye Makó Battonyai járás Eleki járás Központi járás Mezőkovácsházi járás Torontáli járás Vármegye összesen Csík vármegye Csikszereda Gyergyószentmiklós Csíkszentmártoni járás Csíkszeredai járás Gyergyószentmiklósi járás Gyergyótölgyesi járás Szépvizi járás Vármegye összesen

népesség száma

cigány népesség száma

37 958 29 439 20 598 35 483 47 449 37 618 46 732 27 789 59 242 22 910 33 432 32 884 539 727

551 885 220 688 623 900 1 123 314 1 254 387 550 1 331 9 765

77 362 40 607 36 301 26 023 47 695 71 764 51 651 30 921 382 324

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

1,45 3,01 1,07 1,94 1,31 2,39 2,40 1,13 2,12 1,69 1,65 4,05 1,81

37 958 29 439 9 388 35 483 – 4 030 – 25 967 5 994 22 910 – 12 362 183 531

551 885 30 688 – 13 – 314 64 387 – 969 3 901

1,45 3,01 0,32 1,94 – 0,32 – 1,21 1,07 1,69 – 7,84 2,13

750 1 670 1 288 442 458 1 543 2 400 572 9 123

0,97 4,11 3,55 1,70 0,96 2,15 4,65 1,85 2,39

77 362 40 607 36 301 26 023 47 695 71 764 51 651 30 921 382 324

750 1 670 1 288 442 458 1 543 2 400 572 9 123

0,97 4,11 3,55 1,70 0,96 2,15 4,65 1,85 2,39

35 703 32 689 24 919 33 057 31 731 19 292 177 391

345 387 167 336 312 141 1 688

0,97 1,18 0,67 1,02 0,98 0,73 0,95

35 703 32 689 24 919 33 057 31 731 19 292 177 391

345 387 167 336 312 141 1 688

0,97 1,18 0,67 1,02 0,98 0,73 0,95

6 926 10 979 24 103 36 752 48 793 20 187 24 506 172 246

101 146 511 558 303 89 456 2 164

1,46 1,33 2,12 1,52 0,62 0,44 1,86 1,26

– – – – – – – –

– – – – – – – –

– – – – – – – –

287

cigány népesség aránya (%)

Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város népesség száma Csongrád vármegye Csongrád 25 594 Hódmezővásárhely 61 776 Szentes 34 394 Szeged 136 752 Csongrádi járás 27 481 Kiskundorozsmai járás 48 491 Mindszenti járás 26 655 Vármegye összesen 361 143 Esztergom vármegye Esztergom 22 171 Esztergomi járás 49 881 Párkányi járás 43 332 Vármegye összesen 115 384 Fejér vármegye Székesfehérvár 47 968 Adonyi járás 50 572 Móri járás 32 809 Sárbogárdi járás 51 803 Székesfehérvári járás 59 929 Váli járás 52 932 Vármegye összesen 296 013 Gömör és Kishont vármegye Rimaszombat 7 020 Rozsnyó 6 832 Feledi járás 35 496 Putnoki járás 13 486 Rozsnyói járás 21 557 Tornaaljai járás 22 815 Vármegye összesen 107 206 Győr, Moson és Pozsony vármegye Győr 57 190 Mosonmagyaróvár 17 073 Magyaróvári járás 44 555 Pusztai járás 26 138 Sokoróaljai járás 26 414 Tószigetcsiliközi járás 45 999 Vármegye összesen 217 369 Hajdú vármegye Debrecen 125 933 Hajdúböszörmény 30 409

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

30 174 180 n. a. 161 236 261 1 042

0,12 0,28 0,52 n. a. 0,59 0,49 0,98 0,29

25 594 61 776 34 394 136 752 27 481 38 314 26 655 350 966

30 174 180 n. a. 161 153 261 959

0,12 0,28 0,52 n. a. 0,59 0,40 0,98 0,27

73 331 916 1 320

0,33 0,66 2,11 1,14

22 171 49 881 – 72 052

73 331 – 404

0,33 0,66 – 0,56

170 397 71 538 113 82 1 371

0,35 0,79 0,22 1,04 0,19 0,15 0,46

47 968 50 572 32 809 51 803 59 929 52 932 296 013

170 397 71 538 113 82 1 371

0,35 0,79 0,22 1,04 0,19 0,15 0,46

367 178 3 386 524 1 794 1 341 7 590

5,23 2,61 9,54 3,89 8,32 5,88 7,08

– – – 13 015 – 713 13 728

– – – 524 – 50 574

– – – 4,03 – 7,01 4,18

75 15 61 60 40 18 269

0,13 0,09 0,14 0,23 0,15 0,04 0,12

57 190 17 073 44 555 26 138 26 414 45 999 217 369

75 15 61 60 40 18 269

0,13 0,09 0,14 0,23 0,15 0,04 0,12

900 401

0,71 1,32

125 933 30 409

900 401

0,71 1,32

288

Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Hajdúnánás Hajdúszoboszló Központi járás Püspökladányi járás Vármegye összesen Háromszék vármegye Kézdivásárhely Sepsiszentgyörgy Baróti (Miklósvári) járás Kézdivásárhelyi járás Kovásznai (Orbai) járás Sepsiszentgyörgyi járás Vármegye összesen Heves vármegye Eger Gyöngyös Egri járás Gyöngyösi járás Hatvani járás Hevesi járás Pétervásári járás Tiszafüredi járás Vármegye összesen Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Jászberény Karcag Kisujszállás Mezőtúr Szolnok Turkeve Jászsági alsó járás Jászsági felső járás Központi járás Tiszai alsó járás Tiszai felső járás Tiszai közép járás Vármegye összesen Kolozs vármegye Bánffyhunyad Kolozsvár Bánffyhunyadi járás

népesség száma

cigány népesség száma

18 770 17 651 76 787 44 829 314 379

204 120 1 558 608 3 791

6 615 14 365 18 702 41 067 26 872 34 780 142 401

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

1,09 0,68 2,03 1,36 1,21

18 770 17 651 76 787 44 829 314 379

204 120 1 558 608 3 791

1,09 0,68 2,03 1,36 1,21

70 333 744 981 497 1 285 3 910

1,06 2,32 3,98 2,39 1,85 3,69 2,75

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

32 482 24 086 52 004 50 366 52 180 44 953 34 969 34 381 325 421

366 120 1 600 500 0 2 020 1 244 773 6 623

1,13 0,50 3,08 0,99 0,00 4,49 3,56 2,25 2,04

32 482 24 086 52 004 50 366 52 180 44 953 34 969 34 381 325 421

366 120 1 600 500 0 2 020 1 244 773 6 623

1,13 0,50 3,08 0,99 0,00 4,49 3,56 2,25 2,04

31 070 25 551 14 461 28 192 42 011 13 806 43 316 45 499 24 845 48 469 55 401 52 345 424 966

212 660 0 586 247 480 1 061 1 276 214 447 1 308 1 311 7 802

0,68 2,58 0,00 2,08 0,59 3,48 2,45 2,80 0,86 0,92 2,36 2,50 1,84

31 070 25 551 14 461 28 192 42 011 13 806 43 316 45 499 24 845 48 469 55 401 52 345 424 966

212 660 0 586 247 480 1 061 1 276 214 447 1 308 1 311 7 802

0,68 2,58 0,00 2,08 0,59 3,48 2,45 2,80 0,86 0,92 2,36 2,50 1,84

5 121 110 956 34 234

319 1 637 584

6,23 1,48 1,71

– – –

– – –

– – –

289

cigány népesség aránya (%)

Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Egresi járás Hídalmási járás Kolozsborsai járás Kolozsvári járás Vármegye összesen Komárom vármegye Komárom Dunaszerdahelyi járás Gesztesi járás Komáromi járás Ógyallai járás Somorlyai járás Tatai járás Vármegye összesen Máramaros vármegye Máramarossziget Aknasugatagi járás Dragomérfalvai járás Felsővisói járás Máramarosszigeti járás Técsői járás Vármegye összesen Marostorda vármegye Marosvásárhely Szászrégen Erdőszentgyörgyi járás Marosi alsó járás Mezőbándi járás Nyárádszeredai járás Régeni alsó járás Régeni felső járás Tékei járás Marosi felső járás Vármegye összesen Nógrád vármegye Balassagyarmat Losonc Salgótarján Balassagyarmati járás Losonci járás Nógrádi járás

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített

népesség száma

cigány népesség száma

21 522 23 961 35 174 36 637 267 605

1 237 402 284 1 511 5 974

5,75 1,68 0,81 4,12 2,23

– – – – –

– – – – –

– – – – –

30 858 46 289 38 732 39 611 34 768 23 944 79 731 293 933

208 647 852 745 733 1 414 487 5 086

0,67 1,40 2,20 1,88 2,11 5,91 0,61 1,73

8 876 – 38 732 – – – 79 731 127 339

60 – 852 – – – 487 1 399

0,68 – 2,20 – – – 0,61 1,10

25 923 30 772 32 361 60 120 41 476 24 164 214 816

81 182 387 0 81 408 1 139

0,31 0,59 1,20 0,00 0,20 1,69 0,53

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

44 933 10 179 22 858 25 163 20 484 33 138 47 460 44 910 23 204 28 764 256 160

435 173 1 700 800 850 1 557 1 200 2 147 1 676 1 660 11 763

0,97 1,70 7,44 3,18 4,15 4,70 2,53 4,78 7,22 5,77 4,59

– – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – –

12 347 14 987 20 318 39 386 24 223 34 199

284 87 536 850 1 654 372

2,30 0,58 2,64 2,16 6,83 1,09

12 347 – 20 318 28 637 – 34 199

284 – 536 513 – 372

2,30 – 2,64 1,79 – 1,09

népesség száma

290

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város népesség száma Salgótarjáni járás 47 842 Szécsényi járás 34 264 Sziráki járás 33 102 Vármegye összesen 260 668 Nyitra és Pozsony vármegye Érsekújvár 23 306 Érsekújvári járás 64 082 Galántai járás 59 900 Vágsellyei járás 33 682 Vármegye összesen 180 970 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Budafok 24 352 Cegléd 38 870 Kalocsa 12 341 Kecskemét 87 269 Kiskunfélegyháza 38 930 Kiskunhalas 33 758 Kispest 65 149 Nagykőrös 29 899 Pestszenterzsébet 76 876 Pestszentlőrinc 42 073 Rákospalota 49 000 Szentendre 9 641 Újpest 76 000 Vác 22 130 Abonyi járás 45 783 Alsódagasi járás 67 033 Aszódi járás 35 608 Budakörnyéki járás 87 779 Dunavecsei járás 33 586 Gödöllői járás 82 764 Gyömrői járás 27 789 Kalocsai járás 44 312 Kiskőrösi járás 58 143 Kiskunfélegyházi járás 54 642 Központi járás 149 671 Kunszentmiklósi járás 46 340 Monori járás 74 222 Nagykátai járás 63 547 Pomázi járás 48 631 Ráckevei járás 45 872 Váci járás 49 290 Vármegye összesen 1 621 300

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

1 250 1 902 1 227 8 162

2,61 5,55 3,71 3,13

45 417 30 978 33 102 204 998

769 1 794 1 227 5 495

1,69 5,79 3,71 2,68

504 911 1 793 2 200 5 408

2,16 1,42 2,99 6,53 2,99

– – – – –

– – – – –

– – – – –

403 812 50 677 872 404 184 68 241 4 71 8 500 41 870 805 673 447 233 530 157 105 237 306 247 332 468 1 071 428 450 493 12 187

1,65 2,09 0,41 0,78 2,24 1,20 0,28 0,23 0,31 0,01 0,14 0,08 0,66 0,19 1,90 1,20 1,89 0,51 0,69 0,64 0,56 0,24 0,41 0,56 0,17 0,72 0,63 1,69 0,88 0,98 1,00 0,75

24 352 38 870 12 341 87 269 38 930 33 758 65 149 29 899 76 876 42 073 49 000 9 641 76 000 22 130 45 783 67 033 35 608 87 779 33 586 82 764 27 789 44 312 58 143 54 642 149 671 46 340 74 222 63 547 48 631 45 872 49 290 1 621 300

403 812 50 677 872 404 184 68 241 4 71 8 500 41 870 805 673 447 233 530 157 105 237 306 247 332 468 1 071 428 450 493 12 187

1,65 2,09 0,41 0,78 2,24 1,20 0,28 0,23 0,31 0,01 0,14 0,08 0,66 0,19 1,90 1,20 1,89 0,51 0,69 0,64 0,56 0,24 0,41 0,56 0,17 0,72 0,63 1,69 0,88 0,98 1,00 0,75

291

Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Somogy vármegye Kaposvár Barcsi járás Csugói járás Igali járás Kaposvári járás Lengyeltóti járás Marcali járás Nagyatádi járás Szigetvári járás Tabi járás Vármegye összesen Sopron vármegye Sopron Csepregi járás Csornai járás Kapuvári járás Soproni járás Vármegye összesen Szabolcs vármegye Nyíregyháza Felsőbánya Dadai alsó járás Dadai felső járás Kisvárdai járás Legetaljai járás Nagykállói járás Nyírbaktai járás Nyírbátori járás Nyírbogdányi járás Tiszai járás Vármegye összesen Szatmár vármegye Nagybánya Nagykároly Szatmárnémeti Avasújvárosi járás Csengeri járás Erdődi járás Fehérgyarmati járás Kápolnokmonostori járás Mátészalkai járás

népesség száma

cigány népesség száma

32 982 34 821 39 184 30 122 52 357 36 636 50 108 37 959 32 797 44 323 391 289

251 868 650 112 1 281 304 736 324 1 228 300 6 054

42 255 24 836 41 119 46 251 29 592 184 053

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

0,76 2,49 1,66 0,37 2,45 0,83 1,47 0,85 3,74 0,68 1,55

32 982 34 821 39 184 30 122 52 357 36 636 50 108 37 959 32 797 44 323 391 289

251 868 650 112 1 281 304 736 324 1 228 300 6 054

0,76 2,49 1,66 0,37 2,45 0,83 1,47 0,85 3,74 0,68 1,55

n. a. 480 130 91 90 791

n. a. 1,93 0,32 0,20 0,30 0,43

42 255 24 836 41 119 46 251 29 592 184 053

n. a. 480 130 91 90 791

n. a. 1,93 0,32 0,20 0,30 0,43

59 156 4 292 51 686 38 066 53 303 29 823 55 032 31 208 30 335 49 839 29 975 432 715

400 69 1 160 1 457 1 304 670 658 1 380 1 055 1 007 1 397 10 557

0,68 1,61 2,24 3,83 2,45 2,25 1,20 4,42 3,48 2,02 4,66 2,44

59 156 4 292 51 686 38 066 53 303 29 823 55 032 31 208 30 335 49 839 29 975 432 715

400 69 1 160 1 457 1 304 670 658 1 380 1 055 1 007 1 397 10 557

0,68 1,61 2,24 3,83 2,45 2,25 1,20 4,42 3,48 2,02 4,66 2,44

21 399 15 850 52 011 31 175 27 961 31 030 34 746 14 600 59 561

330 120 846 471 1 175 1 186 1 508 327 2 245

1,54 0,76 1,63 1,51 4,20 3,82 4,34 2,24 3,77

– – – – 26 482 – 34 746 – 59 561

– – – – 1 055 – 1 508 – 2 245

– – – –

292

cigány népesség aránya (%)

– 4,34 – 3,77

Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Nagybányai járás Nagykárolyi járás Nagysomkuti járás Szatmárnémeti járás Szinérváraljai járás Vármegye összesen Szilágy vármegye Szilágysomlyó Zilah Alsószopori járás Krasznai járás Szilágycsehi járás Szilágysomlyói járás Tasnádi járás Zilahi járás Zsibói járás Vármegye összesen Szolnok-Doboka vármegye Dés Szamosújvár Bethleni járás Dési járás Kékesi járás Magyarláposi járás Nagyilondai járás Szamosújvári járás Vármegye összesen Tolna vármegye Szekszárd Dombóvári járás Dunaföldvári járás Központi járás Simontornyai járás Tamási járás Völgységi járás Vármegye összesen Udvarhely vármegye Székelyudvarhely Óklándi járás Parajdi járás Székelykeresztúri járás

népesség száma

cigány népesség száma

42 304 48 138 24 529 47 837 27 925 479 066

430 1 419 374 1 393 660 12 484

9 039 8 546 28 906 32 731 40 224 46 163 34 580 37 158 46 213 283 560

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

1,02 2,95 1,52 2,91 2,36 2,61

– 9 650 – 4 376 – 134 815

– 0 – 181 – 4 989

– 0,00 – 4,14 – 3,70

118 45 770 647 722 1 475 995 779 732 6 283

1,31 0,53 2,66 1,98 1,79 3,20 2,88 2,10 1,58 2,22

– – – – – – – – – –

– – – – – – – – – –

– – – – – – – – – –

19 242 6 302 40 985 54 601 26 002 29 990 35 747 27 710 240 579

155 112 891 1 774 714 333 373 420 4 772

0,81 1,78 2,17 3,25 2,75 1,11 1,04 1,52 1,98

– – – – – – – – –

– – – – – – – – –

– – – – – – – – –

14 683 34 137 54 680 49 525 36 420 42 941 40 768 273 154

49 150 366 911 347 260 190 2 273

0,33 0,44 0,67 1,84 0,95 0,61 0,47 0,83

14 683 34 137 54 680 49 525 36 420 42 941 40 768 273 154

49 150 366 911 347 260 190 2 273

0,33 0,44 0,67 1,84 0,95 0,61 0,47 0,83

11 929 26 116 16 283 25 905

136 1 112 1 215 1 073

1,14 4,26 7,46 4,14

– – – –

– – – –

– – – –

293

cigány népesség aránya (%)

Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város

Székelyudvarhelyi járás Vármegye összesen Ugocsa vármegye Halmi járás Nagyszőllősi járás Vármegye összesen Ung vármegye Ungvár Nagykaposi járás Ungvári járás Vármegye összesen Vas vármegye Kőszeg Szombathely Celldömölki járás Írottkői járás Körmendnémetújvári járás Sárvári járás Szentgotthárdi járás Szombathelyi járás Vasvári járás Muraszombati járás Vármegye összesen Veszprém vármegye Pápa Veszprém Devecseri járás Enyingi járás Pápai járás Veszprémi járás Zirci járás Vármegye összesen Zala vármegye Nagykanizsa Zalaegerszeg Lenti járás Balatonfüredi járás Keszthelyi járás Letenyei járás Nagykanizsai járás Novai járás

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített

népesség száma

cigány népesség száma

37 424 117 657

310 3 846

0,83 3,27

– –

– –

– –

37 149 43 989 81 138

829 870 1 699

2,23 1,98 2,09

– – –

– – –

– – –

35 251 16 962 28 511 80 724

594 610 1 183 2 387

1,69 3,60 4,15 2,96

– – – –

– – – –

– – – –

10 320 42 870 41 733 8 718 33 514 45 362 29 930 35 969 34 486 43 859 326 761

35 181 406 14 1 253 649 709 1 008 496 736 5 487

0,34 0,42 0,97 0,16 3,74 1,43 2,37 2,80 1,44 1,68 1,68

10 320 42 870 41 733 8 718 33 514 45 362 26 793 35 969 34 486 1 057 280 822

35 181 406 14 1 253 649 669 1 008 496 1 4 712

0,34 0,42 0,97 0,16 3,74 1,43 2,50 2,80 1,44 0,09 1,68

23 736 21 557 40 057 36 897 45 105 55 644 43 869 266 865

45 125 296 76 727 85 297 1 651

0,19 0,58 0,74 0,21 1,61 0,15 0,68 0,62

23 736 21 557 40 057 36 897 45 105 55 644 43 869 266 865

45 125 296 76 727 85 297 1 651

0,19 0,58 0,74 0,21 1,61 0,15 0,68 0,62

30 792 13 967 18 294 15 003 35 193 34 178 36 471 21 732

57 94 356 0 143 571 747 107

0,19 0,67 1,95 0,00 0,41 1,67 2,05 0,49

30 792 13 967 17 937 15 003 35 193 34 178 33 847 21 732

57 94 356 0 143 571 747 107

0,19 0,67 1,98 0,00 0,41 1,67 2,21 0,49

népesség száma

294

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

Az 1941. évi Magyarország területén élő Járás, ill. város népesség száma Pacsai járás 31 916 Sümegi járás 27 934 Tapolcai járás 39 883 Zalaegerszegi járás 41 289 Zalaszentgróti járás 24 625 Alsólendvai járás 36 579 Csáktornyai járás 58 860 Perlaki járás 44 657 Vármegye összesen 511 373 Zemplén vármegye Sátoraljaújhely 18 427 Bodrogközi járás 42 304 Sárospataki járás 35 442 Sátoraljaújhelyi járás 32 624 Szerencsi járás 52 792 Tokaji járás 20 379 Vármegye összesen 201 968 Beregi járási közig. kirendeltség Ilosvai járás 78 228 Munkácsvidéki járás 73 731 Szolyvai járás 42 291 Alsóvereckei járás 21 640 Közig. kir. összesen 215 890 Máramarosi járási közig. kirendeltség Huszti járás 93 052 Ökörmezői járás 42 502 Rahói járás 59 607 Taracvölgyi járás 77 984 Közig. kir. összesen 273 145 Ungi járási közig. kirendeltség Nagybereznai járás 55 281 Perecsenyi járás 27 853 Szobránci járás 24 318 Ungvidéki járás 25 489 Közig. kir. összesen 132 941

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

A mai Magyarország területére vetített népesség száma

cigány népesség száma

cigány népesség aránya (%)

104 115 126 248 112 86 288 242 3 396

0,33 0,41 0,32 0,60 0,45 0,24 0,49 0,54 0,66

31 916 27 934 39 883 41 289 24 625 1 121 – – 369 417

104 115 126 248 112 86 – – 2 866

0,33 0,41 0,32 0,60 0,45 7,67 – – 0,78

180 0 797 419 2 000 233 3 629

0,98 0,00 2,25 1,28 3,79 1,14 1,80

18 427 17 046 35 442 11 205 52 792 20 379 155 291

180 0 797 105 2 000 233 3 315

0,98 0,00 2,25 0,94 3,79 1,14 2,13

240 132 127 27 526

0,31 0,18 0,30 0,12 0,24

– – – – –

– – – – –

– – – – –

330 6 0 34 370

0,35 0,01 0,00 0,04 0,14

– – – – –

– – – – –

– – – – –

70 40 320 45 475

0,13 0,14 1,32 0,18 0,36

– – – – –

– – – – –

– – – – –

Megyék összesen Budapest nélkül

13 369 611

208 755

1,56

9 325 355

107 279

1,15

Magyarország 1941-ben összesen

14 534 574

208 755

1,43

9 325 355

107 279

1,15

295

296

7.4 a cigánytelepi épületek száma településenként, 1964 Az alábbi táblázatban településenként közöljük az 1964-ben összeírt cigánytelepi épületek számát. A „cigány-, barakk- és hasonló” lakások megszüntetésérõl szóló 1961. évi MSzMP határozatot követõen, 1964-ben az Építésügyi Minisztérium vezetésével felmérés indult az ország területén található telepi és más, szociális követelményeknek meg nem felelõ épületek összeírására. A felmérés során azokat az épületeket minõsítették „telepszerûeknek”, amelyek legalább négy egységbõl álló együttes részt képeztek, és amelyekben az életkörülményeket elfogadhatatlannak ítélték. A vizsgálatból fennmaradt országos térképen a cigánytelepi épületeken kívül megkülönböztethetõk „barlanglakások”, „vegyes telepek” és „egyéb telepek” is. Az alábbi táblázatban – a 4. fejezetben szereplõ 12. és 13. térképekhez hasonlóan – csak a cigánytelepek adatait közöljük. Az épületek településenkénti számát az Építésügyi Minisztérium térképérõl olvastuk le. A forrásként szolgáló térképet Kozák Istvánné bocsátotta rendelkezésünkre; az adatok ellenõrzéséhez felhasználtuk Berey Katalin megyénkénti listáit, amelyeket egy hasonló térkép alapján állított össze.

297

298

7.4 táblázat az 1964. évi cigánytelepi épületek száma magyarország településein Település Budapest Budapest

A cigánytelepi épületek száma

126

Baranya megye Mohácsi járás Mohács Dunafalva Erzsébet Kölked Lánycsók Szebény Véménd Járás összesen Pécsi járás Pécs Bakonya Bicsérd Boda Bükkösd Cserdi Cserkút Dinnyeberki Gerde Helesfa Hidas Kozármisleny Kővágószőlős Kővágótőttős Ócsárd Pécsudvard Pécsvárad Siklósbodony Sumony Szabadszentkirály Velény Járás összesen Sásdi járás Komló Abaliget Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy

64 37 6 49 64 19 19 258 89 16 9 5 11 11 17 12 14 11 10 31 17 9 33 32 6 33 20 9 14 409 183 6 6 70 20

Település

A cigánytelepi épületek száma

Bodolyabér Gödre Hetvehely Kisvaszar Magyaregregy Magyarszék Mágocs Mázaszászvár Mecsekpölöske Mecsekszakál Nagyhajmás Orfű Oroszló Palé Sásd Szágy Tormás Járás összesen Siklósi járás Alsószentmárton Besence Bogádmindszent Drávakeresztúr Drávapalkonya Gilvánfa Gordisa Hegyszentmárton Kémes Kisszentmárton Kistapolca Magyarmecske Nagyharsány Old Páprád Révfalu Sellye Járás összesen Szigetvári járás Szigetvár Almamellék Botykapeterd Dencsháza

8 16 16 29 6 9 14 28 9 11 6 6 70 20 70 7 15 625 101 77 17 21 32 77 70 57 6 10 128 20 128 21 57 40 8 870 8 5 6 17

299

Település

A cigánytelepi épületek száma

Endrőc Gyöngyösmellék Kétújfalu Kistamási Magyarlukafa Nagypeterd Nyugotszenterzsébet Pettend Somogyhatvan Szörény Zádor Járás összesen Megye összesen

3 43 43 5 17 6 12 11 10 43 43 272 2 434

Bács-Kiskun megye Bajai járás Baja Bátmonostor Érsekcsanád Sükösd Szeremle Járás összesen Kalocsai járás Kalocsa Dunaszentbenedek Dusnok Fajsz Foktő Géderlak Hajós Miske Ordas Solt Szalkszentmárton Járás összesen Kecskeméti járás Kecskemét Kunszentmiklós Szabadszállás Tiszakécske Járás összesen Kiskőrösi járás Kecel Kiskőrös

Település

A cigánytelepi épületek száma

Soltvadkert Járás összesen Kiskunfélegyházi járás Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa Kunszállás Járás összesen Kiskunhalasi járás Kiskunhalas Jánoshalma Mélykút Tompa Járás összesen

4 51 166 30 4 200 89 25 10 4 128

Megye összesen 0 23 10 33 4 70 12 9 4 5 11 56 9 28 5 6 5 150 168 44 11 32 255 29 18

854

Békés megye Békési járás Békéscsaba Békés Mezőberény Járás összesen Gyulai járás Gyula Kötegyán Sarkad Szabadkigyós Járás összesen Mezőkovácsházi járás Battonya Dombiratos Kevermes Kunágota Mezőkovácsháza Végegyháza Járás összesen Orosházi járás Orosháza Tótkomlós Járás összesen Szarvasi járás Szarvas Gyomaendrőd Járás összesen

0 81 86 167 0 12 8 2 22 38 13 13 36 20 7 127 50 49 99 186 29 215

300

Település

A cigánytelepi épületek száma

Szeghalmi járás Füzesgyarmat Körösladány Szeghalom Vésztő Járás összesen

11 12 45 50 118

Megye összesen

748

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Edelényi járás Kazincbarcika Borsodszirák Edelény Felsőkelecsény Felsővadász Hidvégardó Komjáti Kurityán Lak Perkupa Ragály Rakaca Szalonna Szendrő Szögliget Tornanádaska Ziliz Járás összesen Encsi járás Encs Abaújkér Abaújvár Alsóvadász Aszaló Beret Boldogkőváralja Felsőgagy Gönc Hernádcéce Hernádkércs Hernádpetri Hernádvécse Hidasnémeti Ináncs Kázsmárk

32 76 50 7 14 10 10 50 18 17 14 6 8 72 52 10 6 452 51 3 20 31 2 4 24 6 40 34 24 23 24 15 29 24

Település

A cigánytelepi épületek száma

Kéked Krasznokvajda Méra Novajidrány Nyésta Szalaszend Szikszó Tornyosnémeti Vilmány Járás összesen Mezőcsáti járás Leninváros Ároktő Emőd Hejőbába Hejőpapi Igrici Mezőcsát Oszlár Sajószöged Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszaaszederkény Tiszatarján Járás összesen Mezőkövesdi járás Kács Mezőkövesd Mezőnagymihály Szentistván Járás összesen Miskolci járás Miskolc Boldva Bükkaranyos Felsőzsolca Gesztely Girincs Hernádnémeti Kesznyéten Kisgyőr Ónod Parasznya Radostyán Sajóbábony

4 56 30 19 10 8 50 15 54 600 0 14 23 34 18 16 45 16 5 10 35 18 17 251 34 24 2 4 64 174 73 10 8 27 25 33 43 11 28 6 43 9

301

Település

A cigánytelepi épületek száma

Sajóhidvég Sajókeresztúr Sajólád Sajópetri Sajósenye Szirmabesenyő Varbó Járás összesen Ózdi járás Ózd Alsószuha Arló Bánhorváti Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Csokvaomány Dédestapolcsány Hangony Hodoscsépány Járdánháza Kelemér Kissikátor Lénárddaróc Nagybarca Nekézseny Putnok Sajógalgóc Sajóivánka Sajókaza Sajónémeti Sajóvelezd Sáta Uraj Vadna Zádorfalva Járás összesen Sátoraljaújhelyi járás Sárospatak Sátoraljaújhely Bodroghalom Erdőhorváti Füzérkomlós Hollóháza

22 9 77 18 45 3 5 669 193 21 107 5 3 16 23 6 18 6 5 5 17 4 33 25 2 3 32 8 8 8 18 19 6 9 8 4 612 37 31 13 6 4 13

Település

A cigánytelepi épületek száma

Karcsa Kisrozvágy Lácacséke Makkoshotyka Nagyrozvágy Olaszliszka Pácin Pálháza Ricse Semjén Tiszacsermely Tolcsva Járás összesen Szerencsi járás Abaújszántó Bekecs Szegi Erdőbénye Megyaszó Szerencs Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tarcal Tiszaladány Tiszalúc Tokaj Újcsanálos Járás összesen

14 9 12 51 25 10 12 33 28 16 3 8 325 26 33 24 27 8 33 12 19 37 58 30 10 39 11 39 406

Megye összesen

3 379

Csongrád megye Makói járás Hódmezővásárhely Makó Apátfalva Magyarcsanád Járás összesen Szegedi járás Szeged Baks Kiskundorozsma Kistelek Járás összesen

42 0 43 16 101 72 5 38 16 131

302

Település

A cigánytelepi épületek száma

Szentesi járás Csongrád Szentes Csanytelek Mindszent Járás összesen

140 195 6 18 359

Megye összesen

591

Megye összesen

A cigánytelepi épületek száma

Győr-Sopron megye

Fejér megye Bicskei járás Bicske Vál Járás összesen Dunaújvárosi járás Dunaújváros Mezőfalva Járás összesen Móri járás Bakonycsernye Balinka Fehérvárcsurgó Mór Járás összesen Sárbogárdi járás Alsószentiván Sárbogárd Sárkeresztúr Vajta Járás összesen Székesfehérvári járás Székesfehérvár Baracska Csór Pátka Sárszentmihály Soponya Szabadbattyán Úrhida Járás összesen

Település

35 4 39 0 7 7 6 4 7 12 29 4 8 28 16 56 29 8 3 9 1 4 6 1 61 192

Csornai járás Csorna Szil Járás összesen Győri járás Győr Ács Győrszemere Tét Járás összesen Kapuvári járás Kapuvár Iván Járás összesen Mosonmagyaróvári járás Mosonmagyaróvár Járás összesen Soprtoni járás Sopron Fertőrákos Hidegség Járás összesen

14 6 20 89 18 10 2 119 0 3 3 1 1 0 9 4 13

Megye összesen

156

Hajdú-Bihar megye Berettyóújfalui járás Bedő Berettyóújfalu Biharkeresztes Bihartorda Bojt Csökmő Hencida Komádi Körösszakál Körösszegapáti Nagyrábé Sáp Szentpéterszeg Váncsod Zsáka Járás összesen

10 18 12 4 4 4 33 30 9 11 12 4 5 7 54 217

303

Település

A cigánytelepi épületek száma

Debreceni járás Debrecen Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló Álmosd Bagamér Balmazújváros Egyek Hajdúdorog Hajdúsámson Mikepércs Nagyléta Nyíracsád Nyíradony Nyírábrány Nyírmártonfalva Polgár Vámospércs Vértes Járás összesen Derecskei járás Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kismarja Kokad Konyár Tépe Járás összesen Püspökladányi járás Biharnagybajom Kaba Nádudvar Püspökladány Sárrétudvari Szerep Tetétlen Járás összesen Megye összesen

Település

A cigánytelepi épületek száma

Heves megye 32 35 20 0 9 70 12 80 68 14 24 12 15 29 52 15 12 95 31 92 727 26 9 134 37 12 33 6 257 12 7 4 60 29 10 7 129 1 320

Egri járás Eger Bélapátfalva Bodony Bükkszenterzsébet Bükkszentmárton Bükkszék Demjén Egerbakta Egercsehi Egerszalók Erdőkövesd Hevesaranyos Ivád Maklár Mátraderecske Mónosbél Parád Recsk Sirok Szajla Tarnalelesz Váraszó Verpelét Járás összesen Füzesabonyi járás Aldebrő Besenyőtelek Dormánd Egerfarmos Feldebrő Füzesabony Kápolna Mezőszemere Mezőtárkány Poroszló Sarud Tófalu Járás összesen Gyöngyösi járás Gyöngyös Adács Apc

82 48 34 2 23 6 6 26 126 9 20 27 8 7 20 48 20 61 24 23 9 2 42 673 10 35 35 7 52 27 65 7 13 88 24 56 419 129 12 27

304

Település Csány Domoszló Ecséd Gyöngyöspata Gyöngyöstarján Halmajugra Karácsond Kisnána Lőrinci Nagyfüged Szücsi Vécs Zagyvaszántó Járás összesen Hatvani járás Hatvan Járás összesen Hevesi járás Átány Erdőtelek Erk Heves Kisköre Kömlő Pély Tarnaméra Tarnaörs Tiszanána Járás összesen Megye összesen

A cigánytelepi épületek száma 13 11 22 13 22 39 28 10 9 12 7 7 27 388 41 41 20 67 7 79 31 34 23 45 16 51 373 1 894

Komárom megye Dorogi járás Esztergom Bajna Bajót Dömös Lábatlan Nagysáp Járás összesen Komáromi járás Komárom Ács Ácsteszér

36 18 12 8 14 21 109 0 25 16

Település

A cigánytelepi épületek száma

Ászár Bana Bársonyos Csatka Császár Kisbér Súr Szőny Tárkány Járás összesen Tatai járás Tatabánya Oroszlány Tata Kömlőd Járás összesen

9 6 8 1 29 9 9 12 29 153

Megye összesen

285

1 15 0 7 23

Nógrád megye Balassagyarmati járás Balassagyarmat Becske Cserhátsurány Csesztve Dejtár Drégelypalánk Ársekvadkert Galgaguta Hugyag Ipolyszög Nógrádkövesd Őrhalom Patak Járás összesen Pásztói járás Bér Buják Csécse Cserhátszentiván Egyházasdengeleg Felsőtold Jobbágyi Kálló Kozárd Mátraszőlős

31 7 6 11 5 9 11 37 31 5 7 3 5 168 11 36 13 62 28 81 12 32 62 16

305

Település Palotás Pásztó Szarvasgede Szirák Tar Vanyarc Járás összesen Rétsági járás Alsópetény Borsosberény Diósjenő Horpács Legénd Nagyoroszi Nógrád Rétság Szendehely Szente Tereske Járás összesen Salgótarjáni járás Salgótarján Bárna Bátonyterenye Cered Mátranovák Nagybárkány Nádújfalu Szilaspogony Szuha Járás összesen Szécsényi járás Endrefalva Ipolytarnóc Karancsság Litke Magyargéc Mihálygerge Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádszakál Rimóc Szalmatercs Szécsény Szécsényfelfalu

A cigánytelepi épületek száma 15 62 12 13 20 37 512 7 2 10 12 8 2 10 10 6 14 4 85 134 10 95 18 12 16 85 4 28 402 105 18 39 42 12 42 55 23 52 55 39 15 18

Település

A cigánytelepi épületek száma

Varsány Járás összesen

11 526

Megye összesen

1 691

Pest megye Budai járás Százhalombatta Páty Járás összesen Ceglédi járás Cegléd Nagykőrös Abony Jászkarajenő Járás összesen Gödöllői járás Gödöllő Bag Dány Domony Galgahéviz Iklad Kerepes Pécel Tura Valkó Vácegres Zsámbok Járás összesen Nagykátai járás Kóka Nagykáta Pánd Tápióbicske Tápióság Tápiószecső Tápiószele Tápiószentmárton Tóalmás Járás összesen Ráckevei járás Dömsöd Járás összesen

0 30 30 0 18 20 6 44 0 13 22 24 10 24 17 9 9 58 7 6 199 48 15 19 19 29 40 20 11 14 215 18 18

306

Település Szentendrei járás Szentendre Járás összesen Váci járás Vác Acsa Nagybörzsöny Püspökhatvan Járás összesen Megye összesen

A cigánytelepi épületek száma 0 0 14 32 12 35 93 599

Somogy megye Barcsi járás Barcs Bélavár Csokonyavisonta Darány Homokszentgyörgy Istvándi Lakócsa Járás összesen Fonyódi járás Balatonberény Balatonszentgyörgy Balatonújlak Gamás Gyugy Hács Hollád Lengyeltóti Öreglak Somogyvár Szőlősgyörök Tikos Járás összesen Kaposvári járás Kaposvár Edde Igal Kaposgyarmat Kaposkeresztúr Kaposszerdahely Kiskorpád Kőkút

125 6 25 6 10 30 7 209 12 20 27 38 13 6 6 6 50 15 2 6 201 16 24 8 14 7 10 8 31

Település

A cigánytelepi épületek száma

Magyaratád Magyaregres Mezőcsokonya Nagybajom Nagyberki Szenna Zselickisfalud Járás összesen Marcali járás Böhönye Kéthely Somogysámson Somogyzsitfa Szegerdő Szenyér Járás összesen Nagyatádi járás Berzence Csököly Csurgó Gyékényes Inke Ötvöskónyi Porrog Rinyaszentkirály Rinyaújnép Segesd Szenta Járás összesen Siófoki járás Siófok Kisbárapáti Kötcse Som Tab Tengőd Járás összesen

11 10 6 20 8 14 11 198 13 18 37 6 7 20 101 18 22 32 6 5 18 5 9 93 9 30 247 7 7 9 8 7 22 60

Megye összesen

1 016

Szabolcs-Szatmár megye Fehérgyarmati járás Cégénydányád Csaholc Csegöld

7 24 8

307

Település Darnó Fehérgyarmat Fülesd Gacsály Garbolc Jánkmajtis Kisar Kishodos Kisnamény Kölcse Magosliget Mánd Milota Nagyar Nagyhódos Nábrád Rozsály Szamosújlak Tiszabecs Tiszakóród Tunyogmatolcs Túristvándi Túrricse Uszka Zajta Járás összesen Kisvárdai járás Kisvárda Ajak Anarcs Dombrád Döge Eperjeske Fényeslitke Gégény Gyulaháza Kékcse Mándok Mezőladány Nyírkarász Pap Pátroha Petneháza Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Tiszaszentmárton

A cigánytelepi épületek száma 8 92 8 5 15 23 14 6 18 45 15 9 14 23 3 66 39 19 14 20 28 7 6 7 9 552 70 7 5 72 10 1 15 14 15 24 54 14 12 2 5 15 6 20 11

Település

A cigánytelepi épületek száma

Tuzsér Zsurk Járás összesen Mátészalkai járás Mátészalka Csenger Csengersima Csengerújfalu Fábiánháza Hodász Komlódtótfalu Mérk Nagydobos Nagyecsed Nagygéc Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Ököritófülpös Őr Papos Porcsalma Szamosbecs Ura Vaja Járás összesen Nagykállói járás Balkány Árpatak Nagykálló Szakoly Járás összesen Nyírbátori járás Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári

17 9 398 76 30 14 12 42 42 17 55 8 79 6 23 15 36 7 23 9 35 15 13 25 582 5 10 12 8 35 49 12 24 90 42 3 9 12 19 17 19 19

308

Település

A cigánytelepi épületek száma

Ófehértó Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Járás összesen Nyíregyházi járás Nyíregyháza Apagy Baktalórántháza Balsa Besenyőd Beszterec Buj Demecser Gáva Vencsellő Ibrány Kemecse Kótaj Levelek Nagycserkesz Nagyhalász Nyíribrony Nyírpazony Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Oros Rakamaz Szabolcs Timár Tiszabercel Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszalök Tiszatelek Tiszavasvári Újfehértó Járás összesen Vásárosnaményi járás Aranyosapáti Barabás Beregsurány Gelénes

17 3 21 38 9 403 37 13 54 4 9 15 37 88 17 37 23 18 39 6 13 32 12 3 6 15 19 7 7 4 8 19 13 6 10 18 50 84 8 731 32 7 16 11

Település

A cigánytelepi épületek száma

Gulács Lónya Nagyvarsány Nyírmada Tarpa Tivadar Vásárosnamény Járás összesen

11 7 24 38 56 9 31 242

Megye összesen

2 943

Szolnok megye Jászberényi járás Jászberény Alattyán Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászfelsőszentgyörg Jászfényszaru Jászkisér Jásztelek Járás összesen Kunszentmártoni járás Cibakháza Csépa Kunszentmárton Öcsöd Járás összesen Szolnoki járás Szolnok Besenyszög Jászladány Kőtelek Tiszaföldvár Tiszasüly Újszász Zagyvarékas Járás összesen Tiszafüredi járás Karcag Abádszalók Kunmadaras Nagyiván

26 8 16 11 65 9 23 118 54 56 386 21 5 32 16 74 408 1 77 11 27 6 6 36 572 135 45 44 7

309

Település

A cigánytelepi épületek száma

Tiszabura Tiszaderzs Tiszafüred Tiszaigar Tiszaszentimre Tiszaszőlős Járás összesen Törökszentmiklósi járás Kisújszállás Mezőtúr Törökszentmiklós Túrkeve Fegyvernek Kunhegyes Tiszabő Tiszapüspöki Tiszaroff Járás összesen Megye összesen

48 17 96 15 10 4 421 65 29 72 110 49 91 41 19 61 537 1 990

Tolna megye Bonyhádi járás Aparhant Bonyhád Grábóc Zomba Járás összesen Dombóvári járás Dombóvár Döbrőköz Gyulaj Kocsola Kurd Járás összesen Paksi járás Bikács Bölcske Dunaföldvár Dunaszentgyörgy Nagydorog Németkér Pálfa Sárszentlőrinc Járás összesen

6 3 14 6 29 0 9 30 31 10 80 6 14 15 9 14 24 15 31 128

Település

A cigánytelepi épületek száma

Szekszárdi járás Szekszárd Báta Bátaszék Fadd Kölesd Medina Sárpilis Szedres Tengelic Tolna Járás összesen Tamási járás Ártény Felsőnyék Fürged Gyönk Nagykónyi Pári Pincehely Tamási Újireg Járás összesen

13 34 24 8 13 14 88 30 17 46 287 6 9 12 5 9 10 11 65 91 218

Megye összesen

742

Vas megye Celldömölki járás Jánosháza Keléd Járás összesen Körmendi járás Alsószölnök Csákánydoroszló Farkasfa Halastó Hegyhátszentjakab Kétvölgy Körmend Magyarlak Magyarnádalja Magyarszombatfa Molnaszecsőd Nagyrákos Rábafüzes Rönök

4 5 9 5 11 5 7 3 17 40 21 6 12 5 7 9 2

310

Település

A cigánytelepi épületek száma

Szentgotthárd Járás összesen Sárvári járás Sárvár Meggyeskovácsi Csehimindszent Mikosszéplak Ölbő Simaság Vashosszúfalu Járás összesen Szombathelyi járás Szombathely Kőszeg Bük Csepreg Győrvár Horvátzsidány Lukácsháza Rábahidvég Tanakajd Vasszécseny Vép Járás összesen

5 155

155 0 6 25 11 8 4 25 3 9 39 285

Megye összesen

497

0 8 8 11 2 4 15 48

Veszprém megye Devecseri járás Ajka Devecser Kislőd Noszlop Nyírád Tüskevár Járás összesen Keszthelyi járás Keszthely Zalaköveskút Járás összesen Pápai járás Pápa Bakonytamási Lovászpatona Pápateszér

23 42 14 3 20 8 110 26 4 30 0 18 7 9

Település

A cigánytelepi épületek száma

Sikátor Takácsi Vaszar Járás összesen Tapolcai járás Tapolca Badacsonytomaj Balatonederics Sümeg Járás összesen Veszprémi járás Veszprém Várpalota Bakonyszentlászló Berhida Csajág Papkeszi Szentgál Szentkirályszabadja Városlőd Járás összesen

2 6 4 46 7 12 6 5 30 0 15 13 9 2 7 10 8 8 72

Megye összesen

288

Zala megye Lenti járás Bázakerettye Belsősárd Csesztreg Gáborjánháza Gutorfölde Kálócfa Kerkateskánd Lendvajakabfa Lenti Lentikápolna Nova Páka Resznek Zalabaksa Járás összesen Nagykanizsai járás Nagykanizsa Balatonmagyaród Belezna

5 8 1 8 3 1 2 5 12 6 7 5 3 27 93 58 14 9

311

Település Börzönce Csapi Hahót Homokkomárom Kerecseny Letenye Liszó Magyarszentmiklós Miháld Murakeresztúr Nagyrada Orosztony Nemespátró Pölöskefő Pötréte Pusztamagyaród Sormás Szepetnek Újudvar Zalakaros Zalakomár Zalamerenye Zalaszentbalázs Zalaszentjakab Járás összesen

A cigánytelepi épületek száma 5 4 1 2 3 33 4 11 13 9 5 5 7 4 7 7 3 5 10 5 90 4 27 4 349

Település

A cigánytelepi épületek száma

Zalaegerszegi járás Zalaegerszeg Bagodvitenyéd Bak Csonkahegyhát Csöde Kispáli Nagykutas Nemesszentandrás Pacsa Nemesrádó Söjtör Zalaszentiván Zalaszentlőrinc Járás összesen Zalaszentgróti járás Bókaháza Türje Zalaapáti Zalabér Zalacsány Zalaszentgrót Járás összesen

55 5 7 13 7 4 21 9 16 12 4 2 5 160 5 4 8 5 11 19 52

Megye összesen

654

Magyarország összesen

22 399

312

7.5 járási és városi cigány tanuló adatok, 1970-1992 Az alábbi táblázat az általános iskolás cigány tanulók számát és összes tanulóhoz viszonyított arányát közli járási/városi szinten. A közvetlen összehasonlíthatóság kedvéért valamennyi év adatát azonos területi egységekre – az 1970. évi járási/városi beosztására – vetítettük. Mivel az általános iskolai adatok teljes körûek, viszonylag kis területi egységekre is viszonylag megbízható képet adnak a cigány népesség megoszlásáról – a 6. fejezetben részletesen kifejtett megszorításokkal. Az 1980/81., 1985/86., 1989/90. és 1992/93. tanévi adatok számítógépes, iskolasoros adatbázisokból származnak. Az 1980/81., 1985/86. és 1989/90. tanévi adatokat Kravjánszki Róbert, az 1992/93. tanévi adatokat Könyvesi Tibor (Mûvelõdési Minisztérium Statisztikai Osztály) bocsátotta rendelkezésünkre. Az 1970/71. tanévi adatokat pedig megyei levéltárakban fellelhetõ iskolai kérdõívekbõl, illetve járási/városi összesítõkbõl gyûjtöttük össze. Néhány esetben pótolnunk kellett hiányzó 1970/71. tanévi adatokat, Borsod és Pest megyére vonatkozóan pedig becslést kellett alkalmaznunk. A SzabolcsSzatmár megyei adatok forrása: Horváth Miklós: A cigánykérdés megyénkben. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1971/1, 11. old. A Zala megyei adatok forrása: Kotyek István–Sebestyén Ferenc: Cigánytanulók a nagykanizsai járás iskoláiban. Pedagógiai Szemle, 1972/2, 1132. old. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány tanuló adatok forrása: Néhány adat a cigány gyermekek általános iskolai képzésérõl. KSH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága, 1975, 10. old.; az összes tanuló járásonkénti, illetve városonkénti számát becsültük. A becslés során a Borsod megyei tanulók 1970/71. tanévi számát 1974/75. tanévi megoszlásuk szerint osztottuk fel. (Az 1970/71. évi egész megyére vonatkozó adat forrása: Cigány tanulók az általános iskolában, 1970/1971. tanév. Mûvelõdésügyi Minisztérium Statisztikai Osztály, Budapest, 1971.; a járásonkénti/városonkénti megoszlást a megyei levéltárból kapott 1974/75. tanévi kérdõívek alapján rekonstruáltuk.) Pest megyére vonatkozóan mind a cigány tanulók, mind az összes tanuló járásonkénti/városonkénti számát becsülnünk kellett. A becslés menete és a megyére vonatkozó 1970/71. tanévi adat forrása megegyezett a összes tanuló becslés Borsod megyei becslésével; az 1974/75. évi adatok forrása: Gulyás Sándor: Cigány gyermekek hátrányai és esélyei. Budapest, Tankönyvkiadó, 1976.

313

314

7.5. táblázat a cigány tanulók száma és aránya az általános iskolákban magyarország járásaiban és városaiban, 1970–1993 (az 1970. év járásai és városai) Az általános iskolás cigány tanulók Járás, ill. város

Budapest Budapest Baranya megye Komló Mohács Pécs Szigetvár Mohácsi járás Pécsi járás Sásdi járás Siklósi járás Szigetvári járás Megye összesen Bács-Kiskun megye Baja Kalocsa Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Bajai járás Kalocsai járás Kecskeméti járás Kiskőrösi járás Kiskunfélegyházi járás Kiskunhalasi járás Megye összesen Békés megye Békéscsaba Gyula Orosháza Szarvas Békési járás Gyulai járás Mezőkovácsházi járás Orosházi járás Szarvasi járás Szeghalmi járás Megye összesen

1970. évi száma aránya (fő) (%)

1980. évi száma aránya (fő) (%)

1985. évi száma aránya (fő) (%)

1989. évi száma aránya (fő) (%)

1992. évi száma aránya (fő) (%)

1 614

1,20

2 271

1,26

5 057

2,36

6 455

3,32

6 730

4,05

208 217 268 80 396 736 754 1 126 554 4 339

5,33 9,74 1,70 6,59 7,53 10,50 14,80 15,54 19,37 8,58

216 210 536 70 331 654 729 919 516 4 181

6,45 8,91 2,92 5,14 8,15 10,55 19,71 15,63 23,55 8,81

191 248 643 61 357 654 674 877 486 4 191

5,86 9,45 3,12 3,84 8,00 10,13 18,08 14,30 22,80 8,22

248 179 698 77 359 586 556 786 474 3 963

6,84 7,58 3,72 5,28 8,71 10,22 16,46 14,63 24,99 8,49

310 209 702 83 370 595 539 838 436 4 082

9,53 9,88 4,38 6,43 10,02 11,43 18,62 16,39 25,17 9,88

77 104 292 3 154 135 220 148 119 170 95 1 517

2,41 5,61 3,45 0,23 4,96 2,03 3,07 1,18 1,71 4,35 1,11 2,38

53 1,38 150 6,90 328 3,02 204 5,10 372 10,65 226 3,36 161 3,20 382 3,28 225 4,21 45 1,35 158 2,89 2 304 3,72

72 100 466 171 280 189 348 260 231 105 154 2 376

1,59 4,03 3,47 3,83 7,16 3,15 5,01 2,44 3,34 2,55 3,03 3,47

61 111 480 179 253 168 322 310 195 100 159 2 338

1,46 4,80 3,78 4,44 7,06 3,00 5,18 3,15 3,09 2,70 3,54 3,71

74 133 531 178 292 196 317 354 198 90 148 2 511

1,90 6,48 4,67 4,93 9,01 3,92 5,76 3,95 3,52 2,82 3,84 4,46

70 40 58 67 273 403 215 70 120 210 1 526

1,29 1,67 2,02 3,54 4,88 6,21 3,18 1,56 3,13 2,58 3,19

175 32 55 43 148 457 283 69 129 267 1 658

129 19 92 101 354 447 208 65 146 254 1 815

1,53 0,49 2,13 4,47 6,39 7,75 3,64 1,69 3,90 3,49 3,57

136 36 92 106 355 408 209 101 155 254 1 852

1,77 0,98 2,39 5,23 6,94 8,02 3,90 2,81 4,81 3,98 4,03

132 1,99 38 1,22 116 3,59 117 6,21 417 9,13 475 10,35 188 3,97 97 2,96 163 5,69 284 5,04 2 027 5,00

2,27 0,96 2,43 2,48 4,37 7,51 3,64 2,42 2,98 4,92 3,69

315

Az általános iskolás cigány tanulók Járás, ill. város

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kazincbarcika Leninváros Miskolc Ozd Sárospatak Sátoraljaújhely Edelényi járás Encsi járás Mezocsáti járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Megye összesen Csongrád megye Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szeged Szentes Makói járás Szegedi járás Szentesi járás Megye összesen Fejér megye Dunaújváros Székesfehérvár Bicskei járás Dunaújvárosi járás Móri járás Sárbogárdi járás Székesfehérvári járás Megye összesen Győr-Moson-Sopron megye Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron Csornai járás

1970. évi száma aránya (fő) (%)

247 82 903 897 63 134 1 625 1 947 595 327 1 445 1 251 1 055 957 11 528

1980. évi száma aránya (fő) (%)

5,00 265 4,90 130 5,40 1 556 17,90 1 315 5,50 90 7,90 248 18,50 2 302 22,75 1 679 14,60 650 6,80 751 14,30 1 900 18,00 1 004 15,60 1 484 11,10 730 12,83 14 104

1985. évi száma aránya (fő) (%)

5,29 315 4,92 171 6,79 1 665 21,29 1 190 5,01 68 9,39 284 25,91 1 572 21,98 1 820 12,70 652 15,82 341 17,32 1 737 18,34 1 246 19,86 1 004 14,00 1 181 14,58 13 246

1989. évi száma aránya (fő) (%)

5,21 333 5,15 187 6,39 1 778 19,54 1 264 3,17 77 9,95 258 24,55 1 678 25,16 1 540 16,76 560 6,32 319 15,46 1 561 21,78 1 222 19,91 910 13,95 1 021 13,26 12 708

1992. évi száma aránya (fő) (%)

5,85 292 6,01 137 7,46 1 818 23,27 1 406 3,94 113 10,48 293 26,54 1 767 24,61 1 658 15,92 595 6,40 344 14,36 1 707 22,92 1 351 20,09 876 13,46 1 033 13,83 13 390

6,23 5,12 8,95 28,13 6,44 13,10 27,59 27,87 17,40 7,50 16,01 27,03 20,37 14,31 15,90

90 237 112 200 137 130 191 45 1 142

4,55 4,37 3,94 1,54 5,33 4,08 1,54 0,94 2,47

93 221 145 391 128 115 89 62 1 244

4,14 3,94 4,84 2,25 3,32 4,07 1,15 1,69 2,68

159 296 151 392 163 127 93 58 1 439

6,39 4,70 4,50 1,83 3,78 4,25 1,16 1,40 2,71

143 277 145 400 166 111 100 63 1 405

6,61 4,74 4,91 2,04 4,23 4,17 1,33 1,72 2,91

134 284 121 374 148 120 136 42 1 359

7,37 5,52 4,51 2,20 4,37 5,21 2,00 1,38 3,22

41 53 171 136 56 354 196 1 007

0,70 0,69 3,58 2,04 1,09 5,07 1,75 2,08

101 98 80 229 24 321 375 1 228

1,32 0,81 1,83 4,43 1,17 5,50 3,33 2,53

149 127 223 155 69 339 215 1 277

1,64 0,81 5,20 2,50 1,59 6,63 2,04 2,31

146 146 208 150 69 330 187 1 236

1,86 1,01 4,82 2,67 1,60 6,21 1,84 2,37

107 137 166 116 83 324 176 1 109

1,67 1,12 4,27 2,28 2,08 6,72 1,92 2,43

113 47 18 62 130

1,34 3,82 0,60 1,30 1,66

174 80 57 84 122

1,17 5,34 1,41 1,28 2,32

210 84 69 74 111

1,20 4,86 1,57 0,99 1,92

235 71 53 79 92

1,47 4,53 1,35 1,20 1,69

239 57 53 48 91

1,75 4,28 1,57 0,87 1,84

316

Az általános iskolás cigány tanulók Járás, ill. város

Győri járás Kapuvári járás Mosonmagyaróvári járás Soproni járás Megye összesen Hajdú-Bihar megye Debrecen Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Berettyóújfalui járás Debreceni járás Derecskei járás Püspökladányi járás Megye összesen Heves megye Eger Gyöngyös Hatvan Egri járás Füzesabonyi járás Gyöngyösi járás Hatvani járás Hevesi járás Megye összesen Komárom-Esztergom megye Esztergom Komárom Oroszlány Tata Tatabánya Dorogi járás Komaromi járás Tatai járás Megye összesen Nógrád megye Balassagyarmat Salgótarján Balassagyarmati járás Pásztói járás Rétsági járás

1970. évi száma aránya (fő) (%) 337 0 56 107 870

3,52 0,00 0,94 1,94 1,85

1980. évi száma aránya (fő) (%) 244 102 37 50 950

3,45 3,39 0,69 2,07 1,90

1985. évi száma aránya (fő) (%) 219 128 41 49 985

2,66 4,12 0,72 1,93 1,75

1989. évi száma aránya (fő) (%) 217 103 37 47 934

2,79 3,65 0,69 1,92 1,80

1992. évi száma aránya (fő) (%) 245 21 22 57 833

3,63 0,86 0,47 2,66 1,86

125 0,80 111 2,68 39 1,49 3 0,10 867 10,76 992 5,12 781 12,18 303 3,64 3 221 4,76

227 1,05 146 3,63 70 2,80 27 0,95 1 058 14,23 1 754 10,00 560 13,06 368 5,59 4 210 6,30

343 1,30 135 3,51 85 3,25 30 1,00 1 071 14,05 1 702 9,68 539 12,57 487 4,51 4 392 5,77

449 1,77 125 3,41 84 3,36 38 1,38 884 13,28 1 645 10,40 510 13,24 341 5,85 4 076 6,14

503 2,25 110 3,31 102 4,31 57 2,24 839 13,77 1 802 12,28 532 15,12 346 6,44 4 291 7,12

250 5,51 124 3,79 128 5,44 940 12,36 459 10,27 399 4,99 36 4,65 721 13,40 3 057 8,40

428 179 125 910 506 581 1 967 3 697

6,51 3,74 4,44 13,67 13,37 7,65 0,52 21,84 10,03

555 192 161 1 156 561 555 52 940 4 172

6,68 3,59 5,00 15,79 13,77 6,71 7,70 21,22 10,01

468 181 157 1 178 556 476 41 841 3 898

5,99 3,93 5,44 17,63 14,74 6,41 6,44 21,07 10,31

389 214 149 1 125 547 522 43 897 3 886

5,86 5,39 6,08 19,09 16,29 8,24 7,26 23,98 11,79

124 74 98 86 192 143 207 20 944

3,64 3,15 3,74 3,02 2,24 1,83 3,61 0,74 2,62

110 90 112 87 182 146 259 46 1 032

2,88 3,15 4,15 2,67 2,01 1,74 4,55 1,14 2,59

112 95 138 101 372 164 280 57 1 319

3,36 3,72 5,56 3,28 4,23 2,09 5,44 1,45 3,55

159 57 121 105 432 167 242 48 1 331

5,40 2,85 5,26 4,04 5,68 2,37 5,01 1,33 4,04

98 27 103 81 113 218 304 98 1 042

4,51 1,99 3,64 3,47 1,49 2,03 3,95 2,01 2,63

95 6,11 346 9,10 320 8,22 540 11,22 226 6,57

166 6,92 437 7,77 353 11,47 469 11,26 316 10,03

194 7,01 553 8,44 308 10,64 474 10,99 310 9,50

161 6,43 627 10,43 297 11,77 507 12,87 290 9,74

317

146 6,56 638 12,83 309 13,70 525 15,28 250 9,32

Az általános iskolás cigány tanulók Járás, ill. város

1970. évi száma aránya (fő) (%)

Salgótarjáni járás 971 Szécsényi járás 831 Megye összesen 3 329 Pest megye Cegléd 58 Gödöllő 103 Nagykőrös 79 Százhalombatta 2 Szentendre 7 Vác 30 Budai járás 295 Ceglédi járás 162 Dabasi járás 298 Gödöllői járás 580 Monori járás 337 Nagykátai járás 425 Ráckevei járás 292 Szentendrei járás 153 Váci járás 443 Megye összesen 3 264 Somogy megye Kaposvár 226 Siófok 96 Barcsi járás 531 Fonyódi járás 258 Kaposvári járás 1 093 Marcali járás 433 Nagyatádi járás 812 Siófoki járás 346 Megye összesen 3 795 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kisvárda 122 Mátészalka 177 Nyíregyháza 335 Fehérgyarmati járás 1 328 Kisvárdai járás 1 196 Mátészalkai járás 1 763 Nagykállói járás 281 Nyírbátori járás 835 Nyíregyházi járás 1 813 Vásárosnaményi járás 1 029 Megye összesen 8 879

1980. évi száma aránya (fő) (%)

1985. évi száma aránya (fő) (%)

1989. évi száma aránya (fő) (%)

1992. évi száma aránya (fő) (%)

803 16,64 729 25,00 3 273 12,51

1 019 19,13 763 23,99 3 621 12,80

1 015 20,25 728 26,04 3 625 14,07

953 21,77 768 29,46 3 589 15,91

1,60 4,65 2,84 0,16 0,54 0,97 2,28 2,94 3,40 5,51 3,17 5,99 3,01 4,26 4,34 3,50

82 148 105 0 11 124 552 139 252 649 253 650 405 313 388 4 071

1,87 4,88 3,48 0,00 0,53 1,87 3,22 4,93 2,67 6,04 2,21 6,65 2,88 5,02 4,83 3,67

129 197 128 0 17 91 437 208 371 752 411 412 362 191 619 4 325

2,57 5,26 3,91 0,00 0,60 1,94 2,00 4,36 3,81 6,42 3,29 4,85 2,55 3,85 4,31 3,48

125 180 130 0 31 86 471 76 426 729 439 360 410 185 605 4 253

2,83 5,25 4,49 0,00 1,21 2,04 2,57 1,96 4,86 7,09 3,90 5,11 3,35 4,00 4,57 3,88

107 198 102 14 28 90 404 244 430 752 424 374 403 180 598 4 348

2,84 6,46 4,06 0,73 1,25 2,51 2,49 4,71 5,49 8,24 4,22 6,05 3,85 4,88 5,19 4,47

3,30 5,64 15,51 5,16 15,04 10,64 12,55 6,56 9,47

338 120 567 665 860 577 717 265 4 109

4,18 5,19 18,06 14,72 16,61 14,86 9,73 8,02 10,87

505 138 661 523 1 032 599 959 364 4 781

5,14 4,50 17,67 10,32 17,46 14,94 15,00 7,45 11,15

415 111 601 439 1 016 554 923 305 4 364

4,64 3,92 19,61 9,60 18,20 15,80 15,97 6,87 11,27

378 147 538 311 903 494 860 304 3 935

5,06 5,97 19,24 7,83 18,66 15,58 17,12 7,40 11,63

7,79 180 7,66 173 4,02 595 23,24 1 292 15,24 1 547 22,74 1 911 5,96 268 16,91 1 162 10,59 1 550 19,93 1 589 13,26 10 267

6,61 5,47 3,66 21,64 15,62 21,79 5,67 16,13 9,81 19,20 12,40

165 157 651 1 151 1 324 1 623 262 1 037 2 057 883 9 310

6,23 5,28 4,35 21,89 15,30 21,00 6,26 16,28 12,05 18,86 12,49

133 180 679 1 090 1 259 1 480 263 1 047 2 167 1 004 9 302

5,42 6,76 5,10 22,38 15,57 20,34 6,85 17,91 13,71 21,94 13,53

14,75 26,33 12,22

6,40 176 10,80 187 4,10 541 18,00 1 407 9,50 1 546 15,40 2 115 4,70 281 9,70 1 239 7,90 1 889 15,60 1 113 10,17 10 494

318

Az általános iskolás cigány tanulók Járás, ill. város

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberény Karcag Kisújszállás Mezőtúr Szolnok Törökszentmiklós Túrkeve Jászberényi járás Kunszentmiklósi járás Szolnoki járás Tiszafüredi járás Törökszentmiklósi járás Megye összesen Tolna megye Dombóvár Szekszárd Bonyhádi járás Dombóvári járás Paksi járás Szekszárdi járás Tamási járás Megye összesen Vas megye Kőszeg Sárvár Szombathely Celldömölki járás Körmendi járás Sárvári járás Szombathelyi járás Megye összesen Veszprém megye Ajka Keszthely Pápa Tapolca Várpalota Veszprém Devecseri járás Keszthelyi járás Pápai járás

1970. évi száma aránya (fő) (%)

1980. évi száma aránya (fő) (%)

1985. évi száma aránya (fő) (%)

1989. évi száma aránya (fő) (%)

1992. évi száma aránya (fő) (%)

80 2,55 426 15,03 129 7,75 57 2,39 134 2,23 165 5,96 119 7,87 869 11,89 225 5,60 403 4,87 576 10,34 404 7,30 3 587 7,03

100 2,89 347 11,45 131 8,16 91 3,81 247 2,82 196 6,36 103 7,83 884 13,82 243 6,28 294 3,82 794 13,83 262 7,87 3 692 7,29

78 406 164 119 489 205 119 1 012 367 556 623 652 4 790

113 437 155 132 536 204 135 1 000 303 630 627 612 4 884

117 452 164 121 494 230 140 1 006 306 672 683 640 5 025

26 1,41 46 1,94 226 3,87 236 12,83 472 7,95 663 10,62 400 7,23 2 069 6,99

72 3,11 50 1,26 260 4,82 198 11,52 427 7,67 680 12,16 350 9,64 2 037 7,22

86 3,04 71 1,42 339 5,96 198 12,44 428 6,47 722 12,20 512 10,11 2 356 7,21

93 3,59 107 2,27 273 5,58 195 14,32 388 5,97 681 12,29 530 11,80 2 267 7,54

0 6 49 113 401 162 316 1 047

0,00 0,44 0,77 2,96 6,19 3,27 4,19 3,25

0 32 67 107 440 125 424 1 195

0,00 1,72 0,66 3,36 7,86 3,58 6,87 3,70

0 20 115 110 571 130 360 1 306

0,00 0,88 0,97 3,36 7,21 3,82 5,59 3,53

0 21 146 102 475 118 291 1 153

0,00 0,98 1,39 3,37 6,88 3,57 5,02 3,46

5 29 123 99 275 93 252 876

0,35 1,53 1,41 3,52 6,10 3,31 4,71 3,18

19 32 75 32 34 60 141 86 441

0,67 1,87 2,32 2,03 1,06 1,24 2,47 3,16 7,46

43 56 126 77 65 104 370 97 508

1,14 2,37 3,32 3,21 1,88 1,34 8,87 4,49 8,68

47 72 165 59 86 120 290 110 304

0,98 2,47 3,66 2,07 2,09 1,20 8,17 4,59 7,06

73 58 140 63 65 136 258 101 304

1,62 2,05 3,32 2,32 1,81 1,50 7,87 4,54 7,58

99 56 143 58 57 132 265 77 283

2,51 2,29 3,76 2,42 1,89 1,74 8,57 3,71 7,88

2,07 12,07 9,09 4,51 4,53 6,26 8,95 15,04 7,12 6,65 12,52 12,40 8,34

319

3,36 14,30 9,35 5,68 5,35 7,02 10,06 16,17 8,65 8,09 13,56 12,80 9,48

3,98 16,88 10,98 6,11 5,71 8,87 11,37 18,11 10,00 9,91 16,23 15,02 11,06

81 3,62 171 3,84 264 6,21 222 17,37 370 6,28 582 12,37 516 12,79 2 206 8,22

Az általános iskolás cigány tanulók Járás, ill. város

Tapolcai járás Veszprémi járás Megye összesen Zala megye Nagykanizsa Zalaegerszeg Lenti járás Nagykanizsai járás Zalaegerszegi járás Zalaszentgróti járás Megye összesen

Magyarország összesen

1970. évi száma aránya (fő) (%)

1980. évi száma aránya (fő) (%)

1985. évi száma aránya (fő) (%)

1989. évi száma aránya (fő) (%)

1992. évi száma aránya (fő) (%)

120 293 1 333

2,13 2,24 2,64

139 335 1 920

150 443 1 846

161 373 1 732

149 263 1 582

83 105 245 597 265 134 1 429

1,87 2,17 5,49 7,91 4,05 4,17 4,61

157 2,60 166 2,36 215 6,75 760 14,50 371 7,46 178 7,13 1 847 6,38

59 595

5,35 69 429

3,43 2,81 3,71

3,44 3,40 3,25

217 2,86 197 2,18 168 5,22 755 14,42 333 6,81 204 7,83 1 874 5,75

5,98 75 148

4,14 3,00 3,28

262 3,62 207 2,49 168 5,62 701 14,26 321 6,99 206 8,66 1 865 6,13

5,77 73 637

320

4,23 2,38 3,40

221 3,52 203 2,89 178 6,57 681 15,04 330 7,75 216 9,80 1 829 6,77

6,23 74 241

7,12

7.6 a cigány népesség lélekszáma és aránya magyarország településein, 1984–1992 Az alábbi táblázatokban Magyarország településeinek becsült cigány népességadatait közöljük, több forrást is felhasználva. A könnyebb követhetõség kedvéért a táblázatot megyénkénti bontásban adjuk közre. Az 1–2. oszlop tartalmazza a cigány népesség számának és arányának legmegbízhatóbb (az általános iskolai cigány tanulók számán alapuló) becslését. A becslések az általános iskolások adataira, a KSH 1992. évi továbbvezetett népességszámaira, valamint az 1993. évi cigányvizsgálat adataira támaszkodnak. Az általános iskolás cigány tanulók számát ismerjük, ugyanis Mûvelõdési és Közoktatásügyi Minisztérium az 1992/93. tanévvel bezárólag a cigány tanulók évfolyamonkénti számát is bekérte az iskoláktól. Ez volt az egyetlen teljes körû adatbázis, amelybõl a cigányság településenkénti eloszlására is következtethettünk. Az iskolai adatokat a falvak esetében azonban közvetlenül nem használhatjuk a településeken élõk számának becslésére, hiszen a községek 48 százalékából máshova járnak általános iskolába a gyerekek. Ezt a problémát úgy oldottuk meg, hogy az egy iskolához tartozó községeket „településbokrokba” vontuk össze (lásd jelen kötet 1.2.1. fejezetét), és ezekre értelmeztük az általános iskolai adatokat. A cigány tanulók számából az 1993. évi cigányvizsgálat felhasználásával becsültük meg az adott településbokorban élõ cigány népesség számát, és ezt a becsült számot vetítettük a teljes népességre. A becslés során a 2. és a 3.2. fejezetben ismertetett közvetett népességbecslés adatait használtuk, közepes mértékû összeírási hibát feltételezve.* A táblázatok 1–2. oszlopában tehát településbokor-szintû adatokat közlünk. Az adatokat a településbokor központjához (az iskolával rendelkezõ településhez) rendeljük, a hozzá tartozó többi települést a bokorközpont alatt soroljuk fel. A táblázat 3. oszlopa az 1990. évi népszámlálás alapján az adott településen élõ, magát cigány nemzetiségûnek valló, cigány anyanyelvû vagy cigány nyelven beszélõ népesség számát, a 4. oszlop pedig százalékos arányát mutatja a település 1990. évi lakónépességéhez viszonyítva. A táblázat 5. oszlopában – ugyancsak a népszámlálási adatok felhasználásával – a cigány anyanyelvûeknek a cigány nemzetiségûek, anyanyelvûek vagy cigány nyelven beszélõk összes-

321

* A Budapest kerületeire vonatkozó becslések alapja a Ladányi János és Csongor Anna által 1992-ben összeírt budapesti alsó tagozatos cigány tanulók címei voltak. Az adott kerületben lakó alsó tagozatos cigány tanulók számát felszoroztuk a Budapesten egy alsó tagozatosra átlagosan jutó cigány lakosok számával, amit a 2. és 3.2. fejezet számításai alapján becsültünk, közepes mértékû összeírási hibát feltételezve. Lásd még jelen kötet 5.3. fejezetében a 37. térképet!

ségéhez viszonyított aránya szerepel. (A népszámlálási adatokkal kapcsolatban lásd az F3. Függeléket!) Az adatokat településenként közöljük, vagyis az adott „bokor” minden egyes tagjához hozzárendeljük a megfelelõ számokat. A táblázat 6–7. oszlopában végül a nyolcvanas évek közepére vonatkozó településszintû cigány népességadatokat közöljük. A hetvenes és a nyolcvanas években a megyei tanácsok Cigányügyi Koordinációs Bizottságai (CIKOBI) bizonyos idõszakonként bekértek a cigány népességre vonatkozó becsült adatokat a települési tanácsoktól. Kocsis Károly és Kovács Zoltán, az MTA Földrajztudományi Intézetének munkatársai az 1984–1987 közti települési tanácsi létszámadatokat dolgozták fel és jelenítették meg térképen (Kocsis– Kovács [1991]). Minthogy ezek az adatok a helyi tanácsi szakértõk becslései, kisebb településeken valószínûleg igen megbízhatóak. Más a helyzet azonban a városokra, különösen pedig a nagyvárosokra vonatkozó becslésekkel, hiszen esetükben az összeírás nélküli becslések igen bizonytalan lábakon állnak – ezeket adatokat tehát erõs fenntartásokkal kell kezelni. A budapesti becsléseket nem is közöljük, hiszen olyannyira megbízhatatlanok, hogy közlésük inkább zavart okozna, ahelyett, hogy hasznos információval szolgálna. Az adatokat településenként közöljük, vagyis az adott „bokor” minden egyes tagjához hozzárendeljük a megfelelõ számokat. Néhány esetben elõfordul, hogy a községbokrot alkotó települések egy része a bokorközpont megyéjétõl különbözõ megyéhez tartozik. A szóban forgó községeket ilyenkor nem saját megyéjük táblázatában, hanem bokorközpontjuk megyéjének táblázatában szerepeltetjük. Megyehatárhoz közeli települések ezért – ha a közigazgatási beosztásuknak megfelelõ megyében nem találjuk õket – a szomszédos megye táblázatában keresendõk.

322

7.6. táblázat: a cigány népesség lélekszáma és aránya magyarország településein, 1984–1992

7.6.1 budapest 1992. évi becslés

1990. évi népszámlálás

CIKOBI összeírás*

Kerület

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

I. kerület II. kerület III. kerület IV. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület VIII. kerület IXI. kerület X. kerület XI. kerület XII. kerület XIII. kerület XIV. kerület XV. kerület XVI. kerület XVII. kerület XVIII. kerület XIX. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII. kerület

17 236 1 030 2 751 214 1 120 4 417 6 459 3 342 2 695 236 84 2 183 1 452 1 485 428 799 1 705 1 046 2 988 2 532 647

0,0 0,2 0,7 2,5 0,5 1,9 5,3 7,0 4,3 2,8 0,1 0,1 1,7 1,0 1,6 0,6 1,1 1,7 1,4 3,3 2,8 1,2

32 124 348 597 89 429 645 1 081 639 463 337 72 653 596 549 125 148 393 353 800 596 234

0,1 0,1 0,2 0,6 0,2 0,7 0,8 1,2 0,8 0,5 0,2 0,1 0,5 0,4 0,6 0,2 0,2 0,4 0,5 0,9 0,7 0,4

50,0 26,6 40,5 37,5 42,7 36,8 29,9 24,5 45,1 35,6 51,9 16,7 34,0 43,5 51,0 66,4 56,8 57,3 40,5 38,6 33,6 55,6

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

37 864

1,9

9 303

0,5

39,16

–

–

Budapest összesen

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

* A budapesti CIKOBI adatok megbízhatatlanok, ezért nem közöljük õket.

323

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

7.6.2 baranya megye 1992. évi becslés Település

Városok Pécs Komló Mohács Siklós Szigetvár

1990. évi népszámlálás

CIKOBI összeírás

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

4 348 1 925 1 298 378 515

2,5 6,5 6,5 3,6 4,2

1 650 587 334 245 91

1,0 2,0 1,6 2,3 0,7

54,2 38,0 20,4 76,3 37,4

3 000 1 099 1 328 304 480

1,7 3,5 6,1 2,8 3,7

288

11,8 45 55 11 24 54 41

7,2 17,3 10,4 21,4 8,3 7,1

33,3 34,6 72,7 58,3 14,8 36,6

75 80 24 49 100 92

13,0 21,0 17,0 37,0 19,0 16,6

13 15 26 13

2,5 10,9 24,3 5,9

7,7 100,0 100,0 100,0

56 18 31 48

9,0 10,6 23,4 16,5

17 8 16

1,9 2,7 2,1

0,0 50,0 62,5

31 15 34

3,0 4,5 3,6

20 3 31 5 73 34 120

2,7 2,3 22,1 6,1 23,1 8,9 22,6

35,0 33,3 25,8 100,0 76,7 91,2 24,2

31 13 31 10 85 53 78

4,7 8,4 20,8 10,5 21,1 12,4 12,0

31 33 37 37

6,6 14,5 18,0 8,6

16,1 12,1 40,5 64,9

138 38 49 64

26,3 15,5 20,2 13,6

24 0

0,9 0,0

66,7 –

27 4

0,8 0,9

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Községbokrok; Községek Abaliget Abaliget Bodolyabér Husztót Kovácsszénája Magyarhertelend Orfű Almamellék Almamellék Csebény Horváthertelend Ibafa Babarc Babarc Liptód Szajk Baksa Baksa Kisdér Siklósbodony Tengeri Téseny Ócsárd Bakóca Baranyajenő Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Szágy Tormás Beremend Beremend Kásád

198

115

294

134 333

57

21,2

6,1

16,4

26,9 25,8

1,9

324

1992. évi becslés Település

Berkesd Berkesd Ellend Pereked Szilágy Bicsérd Bicsérd Boda Zok Bikal Bikal Köblény Bogád Bogád Magyarsarlós Nagykozár Romonya Bogádmindszent Bogádmindszent Hegyszentmárton Ózdfalu Borjád Bóly Bóly Kisbudmér Nagybudmér Pócsa Töttös Bükkösd Bükkösd Cserdi Dinnyeberki Helesfa Csányoszró Besence Csányoszró Nagycsány Dencsháza Dencsháza Szentegát Diósviszló

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 224

185

0

51

403

140 64

333

115

217

76

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

14,1 44 1 7 0

5,1 0,4 3,4 0,0

18,2 0,0 28,6 –

146 0 19 0

8,0 0,0 8,0 0,0

22 10 3

2,5 2,4 1,1

36,4 90,0 100,0

61 26 18

7,0 5,0 6,0

0 9

0,0 3,0

– 22,2

0 0

0,0 0,0

0 0 9 0

0,0 0,0 1,0 0,0

– – 100,0 –

0 0 17 0

0,0 0,0 0,7 0,0

22 55 19 15

5,4 12,1 11,5 3,5

27,3 67,3 73,7 20,0

160 142 64 29

38,0 30,0 35,0 6,2

43 3 19 1 10

1,2 2,4 7,8 0,6 1,5

83,7 0,0 79,0 0,0 100,0

14 41 40 14 6

0,0 26,5 13,7 5,3 0,0

105 13 9 2

7,6 4,5 5,7 0,3

65,7 7,7 33,3 50,0

204 131 76 36

13,0 30,0 35,0 6,0

37 22 9

24,0 3,0 6,0

0,0 63,6 11,1

48 54 25

29,0 7,0 15,0

83 5 35

13,2 1,1 5,0

37,4 0,0 54,3

208 0 80

17,5 0,0 10,1

11,8

0,0

2,4

40,6

33,5 1,3

14,0

11,6

19,9

11,8

325

1992. évi becslés Település

Dobsza Dobsza Kistamási Merenye Molvány Nemeske Pettend Tótszentgyörgy Drávafok Bogdása Drávafok Drávakeresztúr Markóc Drávaszabolcs Drávapalkonya Drávaszabolcs Gordisa Matty Drávasztára Dunafalva Dunaszekcső Bár Dunaszekcső Egerág Egerág Kisherend Szőkéd Áta Egyházasharaszti Alsószentmárton Egyházasharaszti Kistapolca Old Siklósnagyfalu Egyházaskozár Egyházaskozár Hegyhátmaróc Szárász Tófű Felsőszentmárton

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 435

198

352

0 6 326

32

1 153

6

0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

17,8 55 69 3 7 25 49 0

5,6 49,6 0,9 2,4 8,7 32,9 0,0

36,4 100,0 0,0 57,1 16,0 26,5 –

143 79 45 36 17 116 21

13,5 56,7 10,6 12,6 5,1 62,7 9,1

32 14 24 10

9,7 2,5 14,8 11,8

3,1 64,3 75,0 100,0

80 54 27 29

22,0 9,1 13,8 31,0

46 7 105 8 0 27

15,7 1,0 37,6 2,2 0,0 2,2

87,0 71,4 9,5 0,0 – 100,0

0 418 0 0 10 73

0,0 18,0 0,0 0,0 1,5 5,0

1 43

0,1 1,8

0,0 46,5

4 266

0,5 10,4

13 6 29 8

1,4 3,0 8,2 3,5

69,2 0,0 93,1 75,0

15 13 27 10

1,7 5,2 6,4 3,3

856 1 3 105 158

96,2 0,3 1,4 26,7 41,9

95,6 100,0 0,0 97,1 98,1

887 0 0 132 164

99,7 0,0 0,0 30,3 39,7

0 16 0 0 3

0,0 6,8 0,0 0,0 0,2

– 75,0 – – 100,0

0 12 0 0 12

0,0 1,0 0,0 0,0 0,9

18,7

21,5

0,0 0,6 11,0

1,8

51,4

0,5

0,0

326

1992. évi becslés Település

Geresdlak Fazekasboda Geresdlak Maráza Gerényes Gödre Görcsöny Görcsöny Regenye Szőke Harkány Drávacsepely Drávaszerdahely Harkány Ipacsfa Kovácshida Márfa Rádfalva Hetvehely Hetvehely Okorvölgy Szentkatalin Hidas Hímesháza Erdősmárok Himesháza Székelyszabar Szűr Homorúd Hosszúhetény Kémes Cún Drávacsehi Drávapiski Kémes Tésenfa Kétújfalu Bürüs Endrőc Gyöngyösmellék

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 44

0 115 243

140

140

224 0

19 102 173

551

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

3,2

0,0 11,1 12,3

3 1 0 8 107

1,2 0,1 0,0 3,2 9,7

0,0 100,0 – 0,0 24,3

0 27 0 56 118

0,0 1,5 0,0 19,9 10,0

13 13 16

0,8 8,0 11,5

53,9 69,2 68,8

68 42 41

4,0 22,0 29,0

8 4 6 0 5 5 9

3,4 1,8 0,2 0,0 2,0 2,6 4,1

50,0 100,0 50,0 – 60,0 100,0 33,3

0 10 11 0 40 20 19

0,0 3,8 0,3 0,0 13,4 10,4 7,0

105 4 7 93

20,3 3,9 4,2 4,0

61,0 0,0 57,1 48,4

105 12 21 102

18,5 7,2 9,0 4,2

4 1 1 0 2 159

2,9 0,1 0,1 0,0 0,2 5,1

0,0 0,0 100,0 0,0 75,5

0 0 0 0 0 196

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,0

42 50 18 17 3

16,9 24,6 15,7 2,1 1,4

54,8 22,0 22,2 88,2 100,0

77 0 60 66 34

26,0 0,0 48,0 8,0 12,0

25 26 35

17,9 5,2 10,6

72,0 3,9 68,6

40 96 207

28,7 17,5 56,8

3,0

18,5

9,6 0,0

2,5 3,3 11,5

20,8

327

1992. évi becslés Település

Kétújfalu Szörény Teklafalu Várad Zádor Királyegyháza Gyöngyfa Királyegyháza Sumony Kozármisleny Birján Kozármisleny Lothárd Pécsudvard Szemely Kölked Kővágószőlős Bakonya Cserkút Kővágószőlős Kővágótőttős Lippó Barlahida Bezedek Ivándárda Lippó Sárok Lánycsók Kisnyárád Lánycsók Magyarbóly Illocska Kislippó Lapáncsa Magyarbóly Magyaregregy Magyaregregy Méhtelek Magyarmecske Gilvánfa Kisasszonyfa

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

275

96

339 416

19

147

38

365

563

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

33 13 26 15 24

4,7 12,2 6,8 9,8 5,9

33,3 100,0 69,2 0,0 66,7

122 31 84 28 76

17,6 23,3 21,0 15,9 16,6

0 17 26

0,0 1,7 5,5

41,2 42,3

0 237 0

0,0 13,3 0,0

3 45 10 10 12 218

0,9 1,5 4,4 1,8 3,3 19,0

33,3 60,0 90,0 80,0 41,7 64,7

8 60 9 9 5 320

2,2 2,1 3,6 1,5 1,1 26,4

9 0 9 67

2,5 0,0 0,7 19,2

55,6 – 44,4 85,1

0 0 420 0

0,0 0,0 17,0 0,0

0 2 1 2 0

0,0 0,6 0,3 0,3 0,0

– 0,0 0,0 0,0 –

18 9 5 19 0

7,3 2,7 1,4 2,8 0,0

0 31

0,0 1,2

– 9,7

0 100

0,0 3,4

12 0 15 4

4,9 0,0 6,4 0,4

58,3 – 53,3 0,0

30 10 28 6

9,0 3,0 11,0 0,4

59 51

6,0 6,7

3,4 0,0

66 29

6,2 3,1

231 37

77,5 18,0

58,0 67,6

360 59

84,0 21,0

17,7

1,9

31,0 19,2

1,2

5,1

2,1

21,6

54,2

328

1992. évi becslés Település

Magyarmecske Magyartelek Magyarszék Liget Magyarszék Mecsekpölöske Majs Magyarföld Majs Udvar Mágocs Alsómocsolád Mekényes Mágocs Nagyhajmás Máriakéménd Monyoród Máriakéménd Márok Mázaszászvár Kárász Mázaszászvár Vékény Mecseknádasd Mecseknádasd Óbánya Ófalu Mindszentgodisa Kisbeszterce Kishajmás Mindszentgodisa Mozsgó Almáskeresztúr Csertő Mozsgó Szulimán Nagyharsány Kisharsány Nagyharsány Nagytótfalu

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

217

89

538

38

0 160

0

358

390

326

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

10 3

3,1 1,4

40,0 33,3

58 33

18,0 12,0

48 16 2

10,3 1,5 0,5

33,3 68,8 0,0

0 133 0

0,0 23,0 0,0

0 4 1

0,0 0,3 0,5

– 0,0 0,0

0 66 12

0,0 5,0 5,3

7 0 99 68

1,8 0,0 3,6 16,2

100,0 – 37,4 77,9

29 0 252 77

6,0 0,0 8,0 17,0

7 3 1

3,4 0,5 0,2

14,3 0,0 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

22 107 19

5,6 2,5 10,2

13,6 38,3 47,4

25 152 24

5,7 3,4 11,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

7 30 92

6,1 11,2 9,0

0,0 86,7 57,6

16 96 365

8,0 24,0 25,0

0 72 5 22

0,0 13,0 0,5 7,1

– 11,1 80,0 90,9

10 20 9 22

6,2 2,7 0,8 7,1

10 156 4

1,9 9,1 1,1

60,0 78,2 100,0

45 243 31

7,6 13,6 8,0

11,3

6,5

14,2

5,3

0,0 3,4

0,0

24,4

19,9

12,9

329

1992. évi becslés Település

Nagynyárád Nagynyárád Sátorhely Nagypeterd Botykapeterd Bánfa Katádfa Nagypeterd Nagyváty Nyugotszenterzsébet Rózsafa Szentdénes Olasz Belvárdgyula Hásságy Olasz Palotabozsok Pellérd Aranyosgadány Gyód Keszü Pellérd Pécsvárad Apátvarasd Erdősmecske Erzsébet Kékesd Kátoly Lovászhetény Martonfa Nagypall Pécsvárad Szellő Zengővárkony Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Sásd Varga Vázsnok

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 19

442

6

51 38

179

493

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1,2 16 0

1,6 0,0

0,0 –

0 30

0,0 3,0

5 9 5 19 9 5 16 3

1,4 4,0 2,8 3,1 2,6 2,4 3,7 0,9

100,0 0,0 0,0 26,3 55,6 0,0 75,0 0,0

63 87 38 26 29 39 96 26

14,8 42,2 24,2 4,6 8,2 15,3 21,0 6,6

11 0 8 15

2,3 0,0 1,3 1,2

9,1 100,0 33,3

8 0 14 34

1,5 0,0 2,0 2,2

9 8 15 40

3,4 2,1 3,1 2,4

0,0 50,0 86,7 40,0

24 15 18 81

17,0 3,6 3,5 5,3

1 0 35 0 0 13 0 15 60 0 0

0,6 0,0 10,4 0,0 0,0 3,8 0,0 3,2 1,5 0,0 0,0

0,0 – 74,3 – – 7,7 – 26,7 41,7 – –

0 0 37 5 0 4 0 9 195 4 16

0,0 0,0 10,0 2,0 0,0 1,0 0,0 2,0 5,0 2,0 3,0

27 2 0 12 136 13 30

13,3 1,1 0,0 10,0 3,6 11,1 20,4

44,4 100,0 – 0,0 43,4 100,0 73,3

52 9 21 26 230 48 73

22,1 4,2 5,4 18,0 6,2 29,2 40,1

16,3

0,5

4,4 1,4

2,5

10,5

330

1992. évi becslés Település

Sellye Drávaiványi Kákics Marócsa Okorág Sellye Sósvertike Somberek Görcsönydoboka Somberek Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyapáti Somogyhatvan Somogyviszló Somogyhárságy Magyarlukafa Somogyhárságy Vásárosbéc Szabadszentkirály Gerde Pécsbagota Szabadszentkirály Tornaszentjakab Velény Szalatnak Szalánta Babarcszőlős Bisse Bosta Csarnóta Garé Kökény Pogány Szalánta Szava Szilvás Turony Szederkény

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 249

0

301

153

140

51 314

134

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

6,2 9 1 15 13 35 16

4,1 0,4 11,1 7,9 1,1 8,7

33,3 0,0 66,7 69,2 51,4 50,0

28 43 0 59 121 74

11,0 14,2 0,0 24,6 3,7 31,8

0 10

0,0 0,6

– 100,0

0 0

0,0 0,0

1 37 59 2 5

0,5 9,8 12,8 0,5 1,7

0,0 97,3 0,0 0,0 100,0

11 65 43 41 9

5,4 13,9 8,7 9,0 2,5

4 45 29

3,6 7,5 9,2

75,0 44,4 79,3

30 77 50

29,0 11,0 12,0

10 3 17 14 16 31

2,0 3,1 2,2 5,0 9,7 6,2

0,0 0,0 100,0 0,0 0,0 77,4

182 13 76 19 53 69

35,0 9,0 11,0 4,1 34,0 11,0

1 5 45 11 3 1 5 29 0 15 3 8

0,6 1,9 32,4 8,3 0,9 0,2 0,7 2,8 0,0 9,0 1,2 0,5

100,0 0,0 71,1 100,0 66,7 100,0 0,0 89,7 – 100,0 33,3 37,5

41 8 73 41 13 6 32 73 0 29 0 0

24,5 0,2 45,6 27,0 0,3 1,1 6,4 7,5 0,0 16,0 0,0 0,0

0,0

17,6

14,7

7,8

10,8 7,7

8,0

331

1992. évi becslés Település

Szentlőrinc Csonkamindszent Kacsóta Szentlőrinc Szentlászló Boldogasszonyfa Szentlászló Újpetre Kiskassa Peterd Pécsdevecser Újpetre Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kemse Kisszentmárton Kórós Lúzsok Piskó Páprád Sámod Vajszló Versend Véménd Beregsurány Feked Szebény Véménd Villány Ivánbattyán Kisjakabfalva Palkonya Villány Villánykövesd Vokány Kistótfalu Vokány

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 493

102

115

762

538 326

96

44

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

6,4 0 10 97

0,0 3,7 1,4

– 20,0 29,9

0 0 283

0,0 0,0 4,0

49 4

8,4 0,5

30,6 0,0

88 15

9,4 1,6

9 1 0 11

2,5 0,5 0,0 1,1

55,6 0,0 – 54,6

28 14 0 101

7,0 5,0 0,0 8,0

40 5 6 13 12 30 11 1 20 3 37 140

23,8 2,4 2,4 12,9 3,9 13,2 5,2 0,4 9,4 1,3 1,9 17,3

57,5 0,0 0,0 61,5 8,3 83,3 0,0 0,0 65,0 33,3 16,2 50,0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 786 405

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 31,0 44,0

12 0 22 218

2,2 0,0 4,3 12,0

0,0 100,0 98,6

44 0 17 243

6,4 0,0 3,0 9,0

1 5 0 8 0

0,6 2,6 0,0 0,3 0,0

0,0 40,0 – 75,0 –

15 30 18 47 0

6,9 11,9 4,3 1,6 0,0

7 18

1,9 1,8

0,0 16,7

10 68

2,0 6,0

6,9

6,8

18,8

71,0 10,8

2,5

3,3

332

1992. évi becslés Település

Zaláta Vejti Zaláta Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 269

25 639

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

48,5

6,2

2 6

0,9 1,8

100,0 33,3

0 0

0,0 0,0

10 448

2,5

54,6

22 116

5,1

333

7.6.3 bács-kiskun megye 1992. évi becslés Település

Városok Kecskemét Baja Bácsalmás Jánoshalma Kalocsa Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kiskőrös Kunszentmiklós Tiszakécske

1990. évi népszámlálás

CIKOBI összeírás

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

3 288 459 130 534 826 1 105 1 814 298 341 714 118

3,1 1,2 1,7 5,1 4,5 3,3 6,1 2,5 2,3 7,8 1,0

500 152 57 277 555 260 1 253 464 210 426 40

0,5 0,4 0,7 2,7 3,0 0,8 4,2 3,9 1,4 4,9 0,3

40,2 37,5 59,7 56,7 69,2 36,9 88,3 93,8 52,9 10,1 30,0

3 062 800 81 489 530 1 190 2 399 486 374 698 110

3,0 2,0 1,0 4,6 2,6 3,3 7,6 3,8 2,4 8,4 0,9

0 44 0 0 51 0 0 0 96 6 0 0 32 0 0 0 6 115 0 0 32

0,0 1,2 0,0 0,0 3,0 0,0 0,0 0,0 5,5 0,3 0,0 0,0 0,9 0,0 0,0 0,0 0,3 4,9 0,0 0,0 2,5

1 40 0 1 23 2 1 0 23 4 0 5 1 0 0 1 0 10 0 0 5

0,1 1,1 0,0 0,1 1,3 0,1 0,1 0,0 1,3 0,2 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,4 0,0 0,0 0,4

0,0 12,5

0 44 0 0 44 0 0 0 112 8 0 0 0 0 0 0 6 37 0 0 32

0,0 1,2 0,0 0,0 2,5 0,0 0,0 0,0 6,8 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 1,4 0,0 0,0 2,1

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Községbokrok; Községek Ágasegyháza Akasztó Apostag Ballószög Balotaszállás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszőlős Bátmonostor Bátya Bócsa Borota Bugac Bugacpusztaháza Császártöltés Csátalja Csávoly Csengőd Csikéria Csólyospálos Dunaegyháza

0,0 17,4 0,0 0,0 17,4 75,0 0,0 0,0

0,0 10,0

60,0

334

1992. évi becslés Település

Dunapataj Dunapataj Ordas Dunaszentbenedek Dunavecse Dusnok Dávod Érsekcsanád Fajsz Felsőszentiván Foktő Fülöpháza Fülöpszállás Gara Bácsszentgyörgy Gara Gátér Géderlak Hajós Hajós Érsekhalma Harkakötöny Harta Dunatetétlen Harta Helvécia Hercegszántó Homokmégy Izsák Jakabszállás Jászszentlászló Kaskantyú Katymár Kecel Imrehegy Kecel

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 153

134 115 102 0 51 166 108 185 6 38 70

0 89 153

6 0

0 12 6 121 96 0 6 0 403

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

3,6

13,3 3,1 2,9 0,0 1,9 8,1 5,3 10,3 0,7 1,5 2,3

0,0 7,9 3,5

0,6 0,0

0,0 0,5 0,4 1,9 3,7 0,0 0,6 0,0 4,2

37 0 21 45 16 2 28 77 13 25 1 11

1,0 0,0 2,0 1,2 0,5 0,1 1,1 3,7 0,6 1,4 0,1 0,4

0 58 0 4

0,0 2,0 0,0 0,3

44 1 0

1,2 0,1 0,0

0 1 0 10 4 10 43 0 0 2

0,0 0,0 0,0 0,4 0,2 0,2 1,6 0,0 0,0 0,1

0 212

0,0 2,3

21,6

78 54 97 93 83 7 59 102 0 106 3 74

2,0 8,6 8,5 2,4 2,3 0,3 2,4 4,6 0,0 5,4 0,3 3,0

0 44 0 53

0,0 1,4 0,0 4,4

0 70 0

0,0 1,4 0,0

100,0

0 0 0 15 3 0 256 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,6 0,2 0,0 2,8 0,0 0,0 0,0

71,2

0 329

0,0 3,6

0,0 0,0 0,0 0,0 35,7 6,5 0,0 8,0 0,0 0,0

17,2 25,0 20,5 100,0

100,0 60,0 100,0 40,0 0,0

335

1992. évi becslés Település

Kelebia Kerekegyháza Kisszállás Kömpöc Kunadacs Kunbaja Kunbaracs Kunfehértó Kunszállás Fülöpjakab Kunszállás Ladánybene Lajosmizse Felsőlajos Lajosmizse Lakitelek Madaras Miske Drágszél Miske Mélykút Nagybaracska Nemesnádudvar Nyárlőrinc Orgovány Öregcsertő Páhi Pálmonostora Petőfiszállás Pirtó Rém Solt Solt Újsolt Soltszentimre Soltvadkert

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 19 96 44 0 32 25 0 51 0

0 467

38 51 237

147 128 0 19 76 51 12 19 12 38 6 205

0 256

0,7 1,6 1,5 0,0 2,0 1,4 0,0 2,2 0,0

0,0 4,0

0,9 1,6 10,4

2,5 4,9 0,0 0,8 2,2 5,2 0,9 0,9 0,7 3,9 0,4 2,9

0,0 3,4

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 1 58 30 0 6 19 0 8

0,0 1,0 1,0 0,0 0,4 1,0 0,0 0,3

0 6 0

0,0 0,4 0,0

0 119 0 11

0,0 1,1 0,0 0,3

0 66 75 14 1 11 5 5 2 3 0 0 5

0,0 3,4 1,2 0,5 0,1 0,5 0,1 0,5 0,1 0,1 0,0 0,0 0,3

55 2 0 122

0,8 1,0 0,0 1,6

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%) 100,0 63,8 96,7 0,0 0,0 12,5

0,0

15,1 54,6

21,2 58,7 28,6 0,0 9,1 0,0 0,0 100,0 66,7

80,0 23,6 0,0 40,2

336

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 0 135 0 0 23 19 0 0

0,0 2,3 0,0 0,0 1,4 0,9 0,0 0,0

0 26 0

0,0 0,5 0,0

0 628 0 6

0,0 5,2 0,0 0,2

0 225 157 122 0 20 64 41 0 24 2 0 5

0,0 10,8 2,5 4,5 0,0 0,9 1,7 3,9 0,0 1,1 0,1 0,0 0,3

113 0 0 231

1,6 0,0 0,0 3,1

1992. évi becslés Település

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Szabadszállás Szakmár Szakmár Újtelek Szalkszentmárton Szank Szentkirály Szeremle Sükösd Tabdi Tass Tataháza Mátételke Tataháza Tiszaalpár Tompa Tázlár Uszód Vaskút Városföld Zsana

422 12

140 38 0 64 38 0 6

Megye összesen

15 736

140 89 0 147 397 0 173 12

6,3 0,6

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

76

1,1

9,2

237

3,4

4 0 56 9 0 13 46 2 42

0,3 0,0 2,0 0,3 0,0 0,8 1,1 0,2 1,5

0,0

17 0 122 43 0 142 275 8 170

0,7 0,0 4,3 1,2 0,0 8,5 6,6 0,6 5,8

2,8 0,8 0,0 5,4 1,0 0,0 0,7

0 4 31 11 5 10 25 0 1

0,0 0,3 0,6 0,2 0,3 0,8 0,7 0,0 0,1

100,0

0 6 90 17 17 92 40 0 4

0,0 0,4 1,7 0,4 0,9 7,1 1,0 0,0 0,4

2,9

5 935

1,1

53,6

15 149

2,4

5,2 3,5 0,0 9,2 9,8 0,0 6,4 0,6

3,6 11,1 23,1 26,1 0,0 42,9

75,0 32,3 63,6 80,0 10,0 72,0

337

7.6.4 békés megye 1992. évi becslés Település

Városok Békéscsaba Battonya Békés Gyomaendrőd Gyula Mezőberény Mezőhegyes Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

817 248 1 658 987 236 820 0 130 720 888 726 403

1,2 3,5 7,6 6,2 0,7 7,2 0,0 1,8 2,1 8,2 3,9 3,9

227 124 320 56 50 330 1 56 261 342 271 29

0,3 1,7 1,5 0,3 0,2 2,9 0,0 0,8 0,8 3,1 1,4 0,3

48,9 57,3 7,5 35,7 18,0 0,0 100,0 73,2 46,0 2,9 45,8 13,8

720 253 1 124 0 0 701 11 137 333 858 483 470

1,0 3,3 5,0 0,0 0,0 5,7 0,1 1,9 0,9 7,5 3,4 4,1

44 0 12 96 0 0 0 19 12 89 192 294 38

4,2 0,0 0,5 6,9 0,0 0,0 0,0 3,3 0,4 1,5 2,3 6,4 1,2

0 2 10 0 0 0 0 1 4 12 45 63

0,0 0,1 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,1 0,2 0,5 1,3

– 50,0 30,0 – – – – 0,0 0,0 8,3 64,4 11,1

51 17 0 0 0 0 0 0 0 49 63 427

3,5 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,6 8,8

0 1 0 0 4 241 73 83 0

0,0 0,2 0,0 0,0 0,3 4,3 1,2 1,9 0,0

– 100,0 – – 75,0 10,4 34,3 67,5 –

25 0 0 0 18 300 156 119 0

0,6 0,0 0,0 0,0 1,0 5,1 2,4 2,4 0,0

Községbokrok; Községek Almáskamarás Békésszentandrás Békéssámson Bélmegyer Biharugra Bucsa Csabacsűd Csárdaszállás Csanádapáca Csorvás Dévaványa Doboz Dombegyház Dombegyház Kisdombegyház Magyardombegyház Dombiratos Ecsegfalva Elek Füzesgyarmat Gádoros Gerendás

0 25 499 173 140 0

0,0 1,7 9,1 2,8 3,4 0,0

338

1992. évi becslés Település

Geszt Hunya Kamut Kardos Kardoskút Kaszaper Kertészsziget Kevermes Kétegyháza Kétsoprony Kondoros Körösladány Körösnagyharsány Köröstarcsa Körösújfalu Kötegyán Kötegyán Újszalonta Kunágota Lőkösháza Magyarbánhegyes Medgyesbodzás Medgyesegyháza Mezőgyán Murony Méhkerék Nagybánhegyes Nagykamarás Nagyszénás Okány Örménykút Pusztaföldvár Pusztaottlaka Sarkadkeresztúr Szabadkigyós

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 262 0 0 0 0 0 0 173 230 0 0 185 89 0 32 166

192 76 57 0 64 320 0 38 0 108 12 0 25 44 0 6 0

29,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,8 5,4 0,0 0,0 3,6 13,3 0,0 5,2 9,3

6,4 3,7 2,3 0,0 1,6 23,7 0,0 1,7 0,0 6,5 0,2 0,0 4,6 2,2 0,0 0,3 0,0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

168 0 0 0 0 0 0 56 123 0 1 37 26 0 0

17,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,1 2,7 0,0 0,0 0,7 3,5 0,0 0,0

0,6 – – – – – – 66,1 97,6 – 0,0 13,5 0,0 – –

164 0 0 0 0 0 0 302 180 0 0 195 76 0 35

15,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,4 3,8 0,0 0,0 3,2 8,2 0,0 4,4

18 0 31 43 11 0 30 2 1 7 0 17 1 5 8 39 3 8 2

1,1 0,0 1,0 2,0 0,4 0,0 0,7 0,1 0,1 0,3 0,0 0,9 0,0 0,2 1,3 1,9 0,6 0,4 0,1

22,2

107 0 221 49 21 0 128 334 0 54 7 37 0 24 9 57 0 25 0

5,9 0,0 5,9 2,1 0,7 0,0 2,7 22,0 0,0 2,2 0,3 1,7 0,0 0,7 1,2 2,6 0,0 1,2 0,0

0,0 88,4 90,9 – 40,0 0,0 100,0 0,0 – 94,1 0,0 0,0 0,0 25,6 100,0 0,0 100,0

339

1992. évi becslés Település

Tarhos Telekgerendás Tótkomlós Végegyháza Vésztő Zsadány Újkigyós Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0 0 301 134 596 108 230

0,0 0,0 4,4 8,2 7,8 6,3 4,1

0 0 129 102 261 9 81

0,0 0,0 1,8 5,7 3,3 0,5 1,4

– – 47,3 54,9 1,5 0,0 33,3

0 0 269 150 495 48 106

0,0 0,0 3,3 7,1 5,6 2,2 1,9

12 714

3,1

3 825

0,9

28,6

9 408

2,2

340

7.6.5 borsod-abaúj-zemplén megye 1992. évi becslés Település

Városok Miskolc Edelény Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Putnok Sajószentpéter Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Szikszó Tokaj

1990. évi népszámlálás

CIKOBI összeírás

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

7 768 1 354 882 1 826 851 720 8 734 1 683 1 559 701 1 820 347 403 136

3 006 626 461 424 209 351 2 437 282 643 254 689 249 77 27

1,5 5,2 7,1 1,2 1,1 1,9 5,6 3,9 4,8 1,7 3,6 2,4 1,3 0,5

15,3 5,9 1,1 27,1 0,0 17,1 11,4 10,6 4,7 0,0 7,3 16,5 5,2 40,7

16 171 975 719 1 331 517 734 8 585 1 085 1 238 628 1 500 298 473 0

8,0 7,6 11,2 3,2 2,8 3,8 17,3 15,0 8,6 4,1 7,6 2,8 7,5 0,0

0

0,0

–

6

0,9

0 0 0 20 0 1

0,0 0,0 0,0 3,8 0,0 0,1

– – – 5,0 – 0,0

30 0 6 71 0 52

8,6 0,0 0,9 12,5 0,0 4,2

0

0,0

–

0

0,0

52 54 0 0

7,2 1,5 0,0 0,0

0,0 1,9 – –

49 280 4 0

6,5 6,9 0,8 0,0

0 0 0 13 22

0,0 0,0 0,0 5,6 1,5

– – – 0,0 13,6

94 67 25 35 328

20,8 17,5 10,1 12,3 20,2

4,1 11,2 13,2 4,9 4,7 4,0 20,7 16,8 11,8 4,4 9,8 3,4 6,6 2,7

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Községbokrok; Községek Kazincbarcika Alacska Putnok Dubicsány Gömörszőlős Hét Kelemér Sajómercse Serényfalva Sárospatak Hercegkút Abaújszántó Abaújkér Abaújszántó Baskó Sima Abaújvár Abaújvár Kéked Pányok Zsujta Alsóvadász

448

153

390

10,0

16,5

26,4

341

1992. évi becslés

1990. évi népszámlálás

CIKOBI összeírás

Település

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Alsózsolca Arló Arnót Arnót Sajópálfala Aszaló Ároktő Baktakék Alsógagy Baktakék Beret Csenyéte Detek Felsőgagy Gagyapáti Bánhorváti Bánhorváti Nagybarca Bánréve Bánréve Sajónémeti Sajópüspöki Bekecs Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkeresztúr Szegilong Bodrogolaszi Bodrogolaszi Sárazsadány Bogács Boldogkőváralja Abaújalpár Arka Boldogkőváralja Boldogkőújfalu Boldva Boldva Borsodszirák

1 134 1 909 358

351 1 343

6,1 34,2

0,3 0,2

734 1 350

13,6 31,2

37 0 2 56

1,8 0,0 0,1 4,1

5,4 – 0,0 0,0

191 0 237 274

11,9 0,0 11,9 17,0

16 118 110 194 9 39 0

11,0 16,0 43,8 74,3 2,7 21,4 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

24 99 177 162 30 48 0

12,4 12,0 49,7 52,6 6,8 20,2 0,0

8 4

0,5 0,4

12,5 0,0

66 9

3,6 0,8

99 108 111 22 18

6,8 16,2 19,8 1,0 1,2

1,0 21,3 1,8 9,1 55,6

127 188 142 46 38

8,3 24,0 22,0 2,2 2,1

7 1

0,5 0,4

0,0 0,0

33 0

1,3 0,0

4 10 292

0,5 3,1 14,7

0,0 0,0 1,7

5 14 258

0,4 3,0 11,8

0 0 165 125

0,0 0,0 14,5 22,8

– – 1,8 0,8

0 15 219 201

0,0 2,6 19,5 27,5

5 90

0,2 7,9

0,0 6,7

434 273

18,3 23,5

307 442 589

166

647

19 89 0

70

390 608

1 422

19,7 49,5 12,1

15,7 33,5 30,7

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

6,2

24,5

0,8 6,3 0,0

6,1

19,8 33,3

29,5

342

1992. évi becslés Település

Hangács Nyomár Ziliz Borsodbóta Borsodbóta Uppony Borsodivánka Borsodivánka Egerlövő Négyes Tiszavalk Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bódvaszilas Bódvarákó Bódvaszilas Komjáti Tornabarakony Tornanádaska Tornaszentandrás Bőcs Berzék Bőcs Bükkaranyos Bükkszentkereszt Bükkszentkereszt Répáshuta Bükkzsérc Bükkábrány Cigánd Csermely Bükkmogyorósd Csernely Lénárddaróc Cserépfalu Csobaj Csobaj Taktabáj

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

211

0

390 121 615

628

198 0

0 0 756 134

0 237

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

51 0 20

7,1 0,0 4,7

3,9 – 0,0

81 0 23

9,7 0,0 4,8

154 0

16,1 0,0

0,0 –

284 0

6,5 0,0

0 0 0 0 234 54

0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 3,8

– – – – 3,9 1,9

0 0 0 0 284 25

0,0 0,0 0,0 0,0 6,5 1,5

23 1 0 0 179 0

11,3 0,1 0,0 0,0 31,5 0,0

4,4 0,0 – – 0,0 –

21 69 28 4 278 12

8,7 5,2 5,9 3,9 53,4 2,5

45 44 55

5,0 1,8 4,9

0,0 0,0 0,0

148 260 129

15,0 10,0 10,8

1 0 0 0 189

0,1 0,0 0,0 0,0 5,9

0,0 – – – 0,5

0 0 0 3 691

0,0 0,0 0,0 0,1 16,5

0 90 29 0

0,0 8,3 6,4 0,0

– 46,7 0,0 –

0 158 29 0

0,0 12,3 6,1 0,0

34 68

4,1 10,6

5,9 0,0

12 185

1,2 25,3

15,4

0,0

10,7 8,8 23,0

17,6

16,8 0,0

0,0 0,0 25,3 8,1

0,0 16,1

343

1992. évi becslés Település

Csokvaomány Domaháza Domaháza Kissikátor Dédestapolcsány Dédestapolcsány Mályinka Emőd Erdőbénye Erdőhorváti Erdőhorváti Háromhuta Komlóska Felsődobsza Felsődobsza Hernádkércs Nagykinizs Szentistvánbaksa Felsőnyárád Dövény Felsőkelecsény Felsőnyárád Jákfalva Felsőtelekes Felsővadász Abaújlak Felsővadász Gadna Gagybátor Gagyvendégi Kupa Felsőzsolca Forró Fancsal Forró Füzérkomlós Bózsva Füzér Füzérkomlós

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 32 384

12

416 115 102

237

256

262 230

942 820

262

3,0 25,7

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

78

7,1

11,5

39

3,1

202 3

19,0 0,8

2,5 100,0

272 0

24,0 0,0

9 0 91 20

0,5 0,0 1,7 1,3

0,0 – 14,3 10,0

23 0 251 137

1,3 0,0 4,3 6,7

31 0 0

4,0 0,0 0,0

0,0 – –

59 16 0

6,0 3,9 0,0

76 12 4 0

8,2 3,5 1,0 0,0

0,0 0,0 0,0

129 21 46 17

12,0 5,0 10,2 4,1

36 35 0 3 41

10,9 8,1 0,0 0,7 4,9

0,0 0,0 – 0,0 19,5

42 29 85 55 191

11,0 6,0 7,0 7,0 20,0

0 91 90 38 0 7 158

0,0 16,7 36,9 12,9 0,0 3,6 2,3

– 0,0 0,0 2,6 – 0,0 3,2

8 84 54 24 19 6 662

3,9 13,2 20,3 2,2 5,3 2,5 10,0

0 216

0,0 9,8

– 0,0

0 553

0,0 25,0

0 40 0

0,0 6,5 0,0

– 0,0 –

4 106 78

1,2 12,9 19,3

0,5

7,8 7,8 7,8

12,2

11,6

30,2 14,0

13,2 31,4

14,0

344

1992. évi becslés Település

Nyíri Pusztafalu Gesztely Györgytarló Gönc Gönc Telkibánya Göncruszka Halmaj Csobád Halmaj Kiskinizs Hangony Harsány Hejőbába Hejőbába Nemesbikk Hejőkeresztúr Hejőkeresztúr Hejőszalonta Szakáld Hejőpapi Hernádnémeti Hernádkak Hernádnémeti Hernádvécse Hernádpetri Hernádvécse Pusztaradvány Hidasnémeti Hernádszurdok Hidasnémeti Tornyosnémeti Hidvégardó Becskeháza Bódvalenke Hidvégardó Hollóháza

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

563 64 666

102 390

358 205 442

352

198 499

775

339

339

0

20,6 11,5 22,0

14,3 13,9

21,1 10,1 15,7

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0 1 42 16

0,0 0,3 1,6 3,0

– 0,0 9,5 0,0

69 0 492 20

11,5 0,0 18,0 3,0

79 3 19

3,3 0,4 2,6

2,5 100,0 0,0

232 8 76

9,0 0,9 7,6

108 85 1 175 94

15,3 5,0 0,3 10,0 4,8

0,0 4,7 0,0 5,7 73,4

146 167 23 341 127

17,0 9,4 5,3 18,0 6,8

246 71

13,0 7,9

3,3 7,0

301 56

16,7 6,1

89 62 0 150

8,8 9,7 0,0 13,0

1,1 0,0 2,0

124 99 10 184

12,4 14,0 1,7 14,3

0 101

0,0 3,0

– 6,9

13 408

1,3 14,6

83 194 107

34,2 22,5 46,9

0,0 3,1 0,0

71 288 98

24,0 31,2 35,0

0 77 64

0,0 6,7 9,8

– 0,0 1,6

83 122 83

10,5 9,3 10,5

2 71 3 0

2,6 37,8 0,4 0,0

100,0 2,8 0,0 –

0 66 196 8

0,0 31,4 20,6 0,6

16,4

17,4 10,8

61,4

16,4

35,6

0,0

345

1992. évi becslés Település

Homrogd Homrogd Monaj Igrici Ináncs Hernádbűd Hernádszentandrás Ináncs Pere Izsófalva Izsófalva Szuhakálló Járdánháza Karcsa Karcsa Karos Kázsmárk Kázsmárk Léh Rásonysápberencs Kenézlő Kenézlő Zalkod Kesznyéten Girincs Kesznyéten Kiscsécs Királd Királd Sajóvelezd Kisgyőr Kistokaj Krasznokvajda Büttös Keresztéte Krasznokvajda Kány Pamlény Perecse Szászfa

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 262

147 192

942

506 314

435

192

628

185

288 44 294

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

21,8

11,8 9,0

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

111 5 57

11,4 2,2 4,8

– 0,0 0,0 0,0

171 9 138

16,3 3,2 10,0

8 0 64 76

4,3 0,0 5,6 16,0

12,5 – 31,3 0,0

7 54 83 57

2,7 12,1 7,0 10,4

341 63 223

7,5 6,1 12,3

15,3 0,0 0,9

248 114 254

4,3 7,5 12,7

8 7

0,4 1,5

0,0 85,7

132 24

6,1 3,6

252 47 47

28,3 9,9 8,1

0,0 0,0 0,0

285 37 40

29,3 7,2 6,1

21 2

1,5 0,5

0,0 0,0

111 36

6,3 6,2

46 143 40

5,9 8,4 29,0

2,2 18,9 0,0

203 322 120

28,3 17,9 80,0

0 145 45 0

0,0 16,7 2,9 0,0

– 13,8 0,0 –

0 113 202 0

0,0 12,0 12,7 0,0

1 5 18 0 7 0 30

0,4 10,6 3,9 0,0 7,4 0,0 13,4

0,0 0,0 0,0 – 0,0 – 0,0

6 4 88 0 7 14 38

1,5 5,0 14,7 0,0 5,5 16,3 14,2

17,2

27,5 12,6

24,7

10,9

24,0

10,3

18,7 2,6 21,8

346

1992. évi becslés Település

Kurityán Lak Hegymeg Irota Lak Szakácsi Tomor Legyesbénye Makkoshotyka Mád Mályi Megyaszó Alsódobsza Megyaszó Sóstófalva Újcsanálos Mezőcsát Gelej Mezőcsát Mezőkeresztes Mezőnagymihály Mezőnyárád Mezőzombor Méra Mikóháza Alsóregmec Felsőregmec Mikóháza Vilyvitány Monok Golop Monok Múcsony Nagyrozvágy Kisrozvágy Nagyrozvágy Nekézseny

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 140 410

25 480 89 198 1 019

794

83 12 0 551 256 205

160

442 57

0

7,7 32,5

1,6 50,7 3,3 5,2 25,0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

118

6,5

0,9

89

5,2

6 17 219 29 4 54 181 52 25

4,1 9,5 39,0 22,3 1,4 3,3 18,8 1,9 0,8

0,0 0,0 0,0 3,5 0,0 0,0 49,2 9,6 24,0

38 22 237 52 15 28 385 71 231

18,0 10,0 38,0 26,0 4,0 1,6 36,4 2,2 12,5

43 549 9 20

10,7 20,2 3,6 2,7

7,0 2,6 0,0 0,0

80 443 26 77

15,4 16,2 10,0 10,2

2 660 74 0 0 401 63

0,3 9,9 1,5 0,0 0,0 15,9 4,0

0,0 5,3 28,4 – – 0,8 3,2

0 861 143 0 0 321 188

0,0 12,0 2,6 0,0 0,0 12,3 11,0

1 43 0 0

0,4 26,2 0,0 0,0

0,0 0,0 – –

0 52 51 16

0,0 24,0 9,2 3,7

0 1 151

0,0 0,1 4,4

– 0,0 0,7

6 73 221

1,2 3,2 5,6

0 6 0

0,0 0,7 0,0

– 16,7 –

38 36 14

9,8 3,5 1,3

10,7

1,7 1,0 0,0 21,9 16,1 16,5

6,5

13,1 5,7

0,0

347

1992. évi becslés Település

Novajidrány Garadna Novajidrány Nyékládháza Olaszliszka Olaszliszka Vámosújfalu Onga Ónod Muhi Ónod Parasznya Kondó Parasznya Radostyán Sajókápolna Sajólászlófalva Varbó Pácin Pálháza Filkeháza Füzérkajata Füzérradvány Kishuta Kovácsvágás Nagyhuta Pálháza Vágáshuta Perkupa Perkupa Szőlősardó Teresztenye Varbóc Égerszög Prügy Ragály Aggtelek Imola Ragály Trizs Zubogy

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 422

115 314

730 416

307

237 615

179

685 224

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

23,2

2,5 11,6

16,4 15,4

0 306 10

0,0 21,6 0,2

– 3,6 50,0

24 315 76

4,0 21,4 1,8

106 19 3

5,5 2,1 0,1

1,9 0,0 0,0

194 29 425

8,3 3,0 11,0

0 58

0,0 2,6

– 0,0

0 282

0,0 12,0

0 79 14 12 1 6 3

0,0 6,3 2,2 2,5 0,2 0,5 0,2

– 0,0 28,6 0,0 0,0 0,0 100,0

14 248 20 23 52 17 201

2,0 19,0 3,1 4,5 10,0 1,5 10,5

10 20 69 0 36 0 2 0

8,3 9,7 16,1 0,0 6,3 0,0 0,2 0,0

100,0 0,0 0,0 – 0,0 – 0,0 –

7 20 94 0 253 0 4 21

5,4 7,7 17,4 0,0 33,5 0,0 0,4 9,5

65 13 1 0 12 406

7,2 6,5 2,3 0,0 11,4 17,2

0,0 0,0 100,0 – 0,0 1,5

94 8 4 0 7 503

9,0 3,0 7,0 0,0 4,5 20,0

2 0 47 15 0

0,4 0,0 6,5 4,5 0,0

0,0 – 0,0 0,0 –

24 5 94 6 33

4,0 3,0 11,4 1,7 4,5

6,7

15,7 20,1

13,9

29,0 9,6

348

1992. évi becslés Település

Rakaca Debréte Rakaca Rakacaszend Viszló Rátka Révleányvár Ricse Lácacséke Ricse Semjén Rudabánya Alsótelekes Kánó Rudabánya Sajóbábony Sajóhidvég Köröm Sajóhidvég Sajókaza Sajógalgóc Sajókaza Vadna Sajókeresztúr Sajóecseg Sajóivánka Sajókeresztúr Sajólád Sajólád Sajópetri Sajószöged Nagycsécs Sajószöged Sajóörös Sajóvámos Sajósenye Sajóvámos Sály Sáta

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 897

0 0 288

615

493 615

897

166

692

192

38

679 525

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

75,4

0,0 0,0 10,5

0 341 21 6 0 0

0,0 47,4 4,9 4,7 0,0 0,0

– 0,6 52,4 0,0 – –

6 703 135 9 0 0

8,0 64,0 20,0 5,0 0,0 0,0

24 169 59

4,5 8,7 12,9

0,0 0,6 3,4

186 358 86

22,0 14,3 13,3

7 0 212 230

3,5 0,0 6,8 7,0

0,0 – 0,0 2,2

7 6 508 296

0,3 0,2 14,0 9,6

308 43

30,2 4,4

0,7 2,3

384 254

37,3 24,0

26 544 28

7,8 17,7 5,1

0,0 3,5 0,0

45 580 44

11,9 16,3 7,6

0 16 39

0,0 3,5 2,6

– 0,0 10,3

0 101 61

0,0 19,1 4,0

175 128

6,6 9,7

6,9 0,0

342 236

14,0 19,0

23 13 2

2,6 0,7 0,3

0,0 46,2 100,0

207 5 21

23,0 0,3 2,8

5 10 397 164

1,3 0,5 19,2 10,9

0,0 10,0 1,0 34,2

7 19 448 113

2,0 1,0 19,3 7,3

17,9

15,2 29,7

23,1

5,4

17,0

4,9

1,5

34,3 35,5

349

1992. évi becslés Település

Selyeb Abaújszolnok Nyésta Selyeb Szalaszend Fulókércs Fáj Litka Szalaszend Szalonna Martonyi Meszes Szalonna Szegi Szemere Szendrő Galvács Szendrő Szendrőlád Szentistván Szin Jósvafő Szin Szinpetri Tornakápolna Szirmabesenyő Szomolya Szögliget Szuhogy Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tarcal Tard Cserépváralja Tard Tardona Tállya

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 230

365

589

230 1 025

640 89 640

89 198 12 102 525 352 672 275 0

19 275

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

32,9 31 8 102

21,7 10,4 20,0

0,0 0,0 0,0

28 0 81

12,0 0,0 14,2

147 3 9 38

40,2 1,4 11,3 3,3

0,7 0,0 0,0 79,0

131 103 10 45

29,6 33,9 8,2 3,7

187 0 174 1 63

39,3 0,0 17,6 0,1 14,5

0,5 – 3,5 0,0 0,0

188 0 180 12 108

30,7 0,0 16,8 0,8 18,6

0 294 343 52

0,0 7,0 24,8 1,8

– 2,4 1,5 0,0

0 922 621 75

0,0 20,0 41,0 2,3

11 303 25 0 24 157 0 78 396 245 363 108

3,1 44,8 9,6 0,0 0,5 9,1 0,0 6,6 10,0 22,0 17,2 3,2

0,0 0,0 4,0 – 0,0 0,0 – 0,0 14,7 35,5 0,8 15,7

82 365 76 0 111 159 10 101 479 226 447 183

18,0 44,0 25,0 0,0 4,5 8,0 0,9 7,4 11,4 18,6 20,2 4,9

2 0 11 24

0,4 0,0 1,0 1,0

100,0 – 0,0 29,2

0 0 9 139

0,0 0,0 0,7 4,5

20,7

34,3

53,9 24,2

46,5 3,1 51,2

1,8 12,3 1,4 9,1 13,2 32,3 31,1 8,3 0,0

1,7 12,3

350

1992. évi becslés Település

Tibolddaróc Kács Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszacsermely Tiszakarád Tiszakeszi Tiszaladány Tiszaladány Tiszatardos Tiszalúc Tiszapalkonya Oszlár Tiszapalkonya Tiszatarján Hejőkürt Tiszatarján Tolcsva Vajdácska Alsóberecki Felsőberecki Vajdácska Vatta Borsodgeszt Vatta Vilmány Hejce Vilmány Viss Vizsoly Fony Hernádcéce Korlát Mogyoróska Regéc Vizsoly

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 0

0

275 557 326 83

563 249

249

192 275

6

589

70 589

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0,0 0 3

0,0 0,2

– 0,0

0 0

0,0 0,0

0 1 28 498 121

0,0 0,2 4,2 19,3 4,4

– 0,0 0,0 0,2 0,0

2 27 143 578 342

0,0 4,0 20,0 20,8 11,3

50 3 147

6,2 0,9 2,9

0,0 0,0 0,7

62 11 442

6,6 2,6 8,3

12 65

3,0 4,3

0,0 0,0

32 188

7,0 12,0

0 0 10

0,0 0,0 0,5

– – 0,0

9 168 97

0,3 12,0 4,2

77 0 95

9,9 0,0 8,0

18,2 – 11,6

60 32 176

7,4 10,0 8,4

13 0

3,6 0,0

7,7 –

0 0

0,0 0,0

0 371 12

0,0 31,0 1,6

– 3,8 0,0

0 546 46

0,0 38,9 4,6

0 35 55 0 0 315

0,0 14,6 16,4 0,0 0,0 31,2

– 0,0 0,0 – – 0,6

88 42 58 0 0 315

16,7 12,2 14,5 0,0 0,0 26,6

0,0

43,7 22,1 12,3 7,8

10,9 13,2

15,0

9,5 12,0

0,5

40,6

9,7 29,3

351

1992. évi becslés Település

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Zádorfalva Alsószuha Szuhafő Zádorfalva Zemplénagárd Dámóc Zemplénagárd

339

Megye összesen

81 149

192

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

28,8 73 14 183

14,4 5,8 36,3

0,0 0,0 0,0

73 11 165

13,0 5,0 29,0

7 29

1,5 3,0

0,0 3,5

24 194

3,5 14,0

31 997

4,2

6,8

74 155

9,3

14,8

10,8

352

7.6.6 csongrád megye 1992. évi becslés Település

Városok Szeged Csongrád Hódmezővásárhely Kistelek Makó Mórahalom Szentes

1990. évi népszámlálás

CIKOBI összeírás

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

2 316 832 1 764 130 751 0 919

1,3 4,3 3,5 1,7 2,8 0,0 2,9

1 049 85 275 103 148 7 148

0,6 0,4 0,5 1,3 0,5 0,1 0,5

50,4 49,4 32,0 58,3 6,8 100,0 17,6

1 500 595 1 286 137 1 495 0 847

0,8 2,7 2,4 1,7 5,1 0,0 2,4

230 0 384 44 25 0 0

6,4 0,0 16,8 1,2 0,9 0,0 0,0

180 1 210 15 11 41

4,9 0,0 8,7 0,4 0,4 1,3

21,1 100,0 81,0 73,3 81,8 17,1

282 0 215 0 16 79

6,9 0,0 8,6 0,0 0,6 2,3

20 0 1 5 6 1 0 0 5 0

0,6 0,0 0,0 0,3 0,2 0,0 0,0 0,0 0,4 0,0

0,0 – 0,0 20,0 16,7 0,0 – – 40,0 –

0 0 0 0 17 0 0 0 18 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 0,0 0,0 1,2 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

1 39 0 1

0,2 0,9 0,0 0,1

0,0 2,6 – 0,0

0 155 0 0

0,0 3,5 0,0 0,0

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Községbokrok; Községek Apátfalva Ásotthalom Baks Balástya Bordány Csanytelek Csanádpalota Csanádpalota Kövegy Csengele Derekegyház Deszk Domaszék Eperjes Fábiánsebestyén Felgyő Forráskút Földeák Földeák Óföldeák Királyhegyes Kiszombor Ferencszállás Kiszombor Klárafalva Kübekháza

0 0 6 0 0 0 0 0 6

0 160

19

0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2

0,0 3,0

1,4

353

1992. évi becslés Település

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Magyarcsanád Maroslele Mártély Mindszent Nagylak Nagymágocs Nagytőke Ópusztaszer Öttömös Pitvaros Ambrózfalva Csanádalberti Nagyér Pitvaros Pusztamérges Pusztaszer Ruzsa Röszke Sándorfalva Dóc Sándorfalva Szatymaz Szegvár Székkutas Tiszasziget Tömörkény Újszentiván Üllés Zákányszék Zsombó

358 0 0 230 0 32 0 12 0 12

25 0 0 0 6 57 0 0 0

Megye összesen

8 477

0 0 19 0 140

21,5 0,0 0,0 3,1 0,0 0,9 0,0 0,6 0,0 0,4

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

84 1 0 76 0 21 0 0 0

4,9 0,1 0,0 1,0 0,0 0,6 0,0 0,0 0,0

13,1 0,0 – 54,0 – 100,0 – – –

351 0 0 161 0 38 0 0 0

19,7 0,0 0,0 1,9 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0

0 0 0 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– – – – – – – –

0 0 0 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,7 0,0 0,0 0,0 0,3 4,2 0,0 0,0 0,0

11 24 0 5 0 0 4 24 0 0 1

1,4 0,4 0,0 0,1 0,0 0,0 0,2 1,8 0,0 0,0 0,0

100,0 41,7 – 40,0 – – 0,0 0,0 – – 100,0

0 35 0 10 0 31 8 0 0 0 4

0,0 0,5 0,0 0,2 0,0 1,9 0,3 0,0 0,0 0,0 0,2

1,9

2 603

0,6

42,3

7 280

1,7

0,0 0,0 0,7 0,0 1,8

354

7.6.7 fejér megye 1992. évi becslés Település

Városok Székesfehérvár Bicske Dunaujváros Gárdony Mór Sárbogárd

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

848 708 664 18 291 403

0,8 6,2 1,1 0,2 1,9 3,1

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

474 106 156 2 111 85

0,4 0,9 0,3 0,0 0,8 0,7

57,4 11,3 32,1 0,0 55,9 50,6

287 923 316 0 200 387

0,3 8,0 0,5 0,0 1,3 3,2

0 22 0

0,0 6,0 0,0

– 4,6 –

2 83 10

0,2 16,6 1,5

3

0,3

0,0

0

0,0

6 1 1

1,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0

0 12 0

0,0 0,3 0,0

3 0 4 0 4 4 0 0

0,1 0,0 0,3 0,0 0,2 0,2 0,0 0,0

0,0 – 25,0 – 0,0 0,0 – –

45 0 14 104 0 91 0 0

1,9 0,0 0,9 3,1 0,0 3,5 0,0 0,0

1 14

0,1 0,4

0,0 50,0

0 46

0,0 1,2

38 0 0 0

1,3 0,0 0,0 0,0

36,8 – – –

361 0 0 0

12,0 0,0 0,0 0,0

Községbokrok; Községek Székesfehérvár Sárkeresztes Told Ártánd Dunaújváros Kisapostag Mór Nagyveleg Aba Adony Alap Alap Alsószentiván Alcsútdoboz Bakonycsernye Baracs Baracska Beloiannisz Besnyő Bodajk Balinka Bodajk Cece Cece Sáregres Csabdi Csákberény

0 0 38

6 57 0 108 0 0 83

198

0 0

0,0 0,0 1,4

0,5 1,9 0,0 4,5 0,0 0,0 1,7

5,5

0,0 0,0

355

1992. évi becslés Település

Csákvár Bodmér Csákvár Gánt Tabajd Csókakő Csór Csősz Dég Előszállás Enying Enying Mátyásdomb Ercsi Etyek Fehérvárcsurgó Felcsút Gyúró Hantos Iszkaszentgyörgy Iszkaszentgyörgy Moha Isztimér Bakonykúti Isztimér Iváncsa Káloz Kincsesbánya Kisláng Lajoskomárom Lepsény Lovasberény Magyaralmás Magyaralmás Söréd Martonvásár Mány

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 12

0 32 25 224 12 314

320 89 32 0 6 0 0

0

12 108 51 12 0 57 0 6

25 121

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0,2

0,0 2,3 2,6 8,5 0,4 4,0

4,2 2,9 1,8 0,0 0,6 0,0 0,0

0 0 0 3 0 10 23 58 7

0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,7 2,3 2,3 0,2

– – – 0,0 – 0,0 82,6 0,0 0,0

0 0 0 0 0 15 0 0 13

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,3

113 1 323 1 29 2 7 0

1,6 0,1 4,3 0,0 1,6 0,1 0,6 0,0

70,8 100,0 88,9 100,0 69,0 50,0 100,0 –

142 0 519 57 55 0 0 0

1,9 0,0 6,5 1,7 2,9 0,0 0,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

0 0 7 76 11 18 3 20 0

0,0 0,0 0,3 2,9 0,7 0,7 0,1 0,7 0,0

– – 14,3 15,8 54,6 66,7 100,0 70,0 –

0 0 12 34 63 34 34 185 0

0,0 0,0 0,5 1,2 3,6 1,3 1,3 6,2 0,0

0 0 11 6

0,0 0,0 0,3 0,3

– – 9,1 0,0

0 0 10 92

0,0 0,0 0,2 4,4

0,0

0,5 4,3 3,3 0,5 0,0 1,9 0,0 0,4

0,6 6,3

356

1992. évi becslés Település

Mezőfalva Mezőkomárom Mezőszentgyörgy Mezőszilas Igar Mezőszilas Nagykarácsony Nagylók Nagyvenyim Nádasdladány Jenő Nádasdladány Pákozd Pátka Pátka Vereb Pázmánd Perkáta Polgárdi Füle Polgárdi Pusztaszabolcs Pusztavám Rácalmás Ráckeresztúr Sárkeresztúr Sárosd Sárszentmihály Sárkeszi Sárszentmihály Sárszentágota Seregélyes Soponya Szabadbattyán Kőszárhegy Szabadbattyán Szabadegyháza

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 102 6 96 70

25 0 38 25

25 6

25 134 51

0 0 70 25 717 89 0

0 6 102 76

6

2,2 0,6 7,5 2,1

1,7 0,0 1,1 0,9

1,1 0,3

1,3 3,6 0,8

0,0 0,0 1,6 0,9 33,0 2,9 0,0

0,0 0,1 5,0 1,5

0,3

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

66 0 27

1,4 0,0 2,1

42,4

0 8 1 0 3

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

55,6

70 0 0

1,4 0,0 0,0

0,0 0,4 0,1 0,0 0,1

– 50,0 0,0 – 0,0

0 16 0 0 0

0,0 0,7 0,0 0,0 0,0

0 23 0

0,0 1,4 0,0

– 65,2 –

0 11 37

0,0 0,6 1,5

110 0 0 2

6,8 0,0 0,0 0,1

99,1 – – 50,0

132 0 0 169

8,2 0,0 0,0 4,4

9 15 6 5 31 33 549 180

1,0 0,3 0,1 0,2 0,8 1,2 25,4 5,6

100,0 46,7 100,0 0,0 51,6 87,9 6,4 97,8

0 105 0 0 22 26 549 280

0,0 1,8 0,0 0,0 0,6 0,9 24,2 8,6

1 1 0 0 1

0,2 0,0 0,0 0,0 0,1

100,0 0,0 – – 100,0

0 0 0 0 60

0,0 0,0 0,0 0,0 3,0

0 47 18

0,0 1,2 0,9

– 72,3 94,4

0 62 13

0,0 1,6 0,6

357

1992. évi becslés Település

Szabadhidvég Szár Szár Szárliget Újbarok Tordas Úrhida Tác Vajta Vál Kajászó Vál Velence Kápolnásnyék Nadap Sukoró Velence Vértesacsa Vértesboglár Zámoly Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 64 25

0 0 0 134 38

64

6,5 0,7

0,0 0,0 0,0 13,3 1,3

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1

0,1

0,0

0

0,0

6 0 0 0 0 1 63

0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 6,2

0,0 – – – – 0,0 41,3

0 0 0 13 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,9 0,0 0,0 0,0

0

0,0

–

9

0,9

0,2 0,0 0,0 0,9 0,9 0,2 0,3

0,0 – – 0,0 93,3 100,0 100,0

0 0 0 76 17 0 0

0,0 0,0 0,0 2,2 1,0 0,0 0,0

0,7

48,8

5 853

1,4

0,8

25 19 38

1,5 2,2 2,0

6 0 0 36 15 2 6

6 981

1,6

3 052

358

7.6.8 győr-moson-sopron megye 1992. évi becslés Település

Városok Győr Csorna Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1 480 136 354 329 298

1,1 1,1 2,7 1,1 0,5

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

608 88 88 68 166

0,5 0,7 0,8 0,2 0,3

55,9 25,0 73,9 47,1 27,1

683 283 298 273 0

0,5 2,2 2,2 0,9 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 0 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– – – – – – – –

0 0 0 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

8 0

2,2 0,0

0,0 –

0 0

0,0 0,0

4 0 0 0 0 0

0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

25,0 – – – – –

24 0 0 0 0 0

0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 1 0 0 6

0,0 0,2 0,0 0,0 0,2

– 0,0 – – 0,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Községbokrok; Községek Kapuvár Hövej Szárföld Veszkény Abda Abda Börcs Acsalag Agyagosszergény Ágfalva Ásványráró Babót Barbacs Bágyogszovát Bodonhely Bágyogszovát Beled Beled Csánig Vadosfa Vének Vásárosfalu Bezenye Bogyoszló Bogyoszló Jobaháza Magyarkeresztúr Potyond Bőnyrétalap

0

0 0 0 0 0 70 19

19

0 0

147

0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 1,1

0,5

0,0 0,0

6,0

359

1992. évi becslés Település

Bősárkány Bősárkány Cakóháza Maglóca Rábcakapi Tárnokréti Cirák Cirák Dénesfa Gyóró Darnózseli Dunakiliti Dunakiliti Feketeerdő Dunaszeg Dunaszeg Dunaszentpál Győrladamér Dunasziget Écs Egyházasfalu Enese Fetőd Fertőd Fertőendréd Sarród Fertőrákos Fertőszentmiklós Csapod Ebergőc Fertőszentmiklós Petőháza Röjtökmuzsaj Fertőszéplak Gönyű Gönyű Nagyszentjános Gyömöre Győrság

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 32

0

0 44

0

0 19 0 0 0

269 6

12 0

25 70

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1,2 0 5 15 0 0

0,0 6,2 12,3 0,0 0,0

– 80,0 6,7 – –

0 0 73 0 0

0,0 0,0 41,0 0,0 0,0

0 3 9 0

0,0 0,7 2,0 0,0

– 0,0 100,0 –

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 35

0,0 10,6

0 0 0 0 11 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 0,0 0,0

– – – – 100,0 – –

0 0 0 0 0 0 11

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7

1 0 0 31

0,0 0,0 0,0 1,5

0,0 – – 38,7

18 0 0 281

0,6 0,0 0,0 13,4

0 0 17 0 0 6

0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,5

– – 88,2 – – 0,0

0 0 35 0 0 0

0,0 0,0 0,9 0,0 0,0 0,0

0 1 20 25

0,0 0,1 1,4 1,9

– 0,0 10,0 52,0

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0

0,0 2,3

0,0

0,0 1,2 0,0 0,0 0,0

12,6 0,1

1,1 0,0

1,9 5,3

360

1992. évi becslés Település

Győrszemere Győrsövényház Bezi Fehértó Győrsövényház Győrújbarát Győrzámoly Győrzámoly Győrújfalu Halászi Harka Hegyeshalom Hegykő Fertőhomok Hegykő Hidegség Hédervár Hédervár Lipót Himod Ikrény Iván Csér Csáfordjánosfa Iván Pusztacsalád Répceszemere Jánossomorja Kajárpéc Felpéc Kajárpéc Kimle Kisbajcs Kisbajcs Nagybajcs Vámosszabadi Koroncó

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 358 0

19 0

32 0 6 6

0

0 38 70

19 0

12 12

96

12,8 0,0

0,6 0,0

1,2 0,0 0,2 0,3

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

4

0,1

0,0

303

10,2

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

– – – –

14 0 0 12

2,9 0,0 0,0 0,3

0 0 12 0 3

0,0 0,0 0,4 0,0 0,1

– – 41,7 – 0,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 18 0

0,0 1,4 0,0

0 0 0 2

0,0 0,0 0,0 0,1

– – – 0,0

0 0 0 8

0,0 0,0 0,0 0,6

10 0 94 0 24 2

15,9 0,0 7,0 0,0 6,9 0,0

90,0 – 87,2 – 8,3 50,0

0 0 196 0 0 46

0,0 0,0 12,5 0,0 0,0 0,7

1 0 3

0,1 0,0 0,1

100,0 – 33,3

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 0 7

0,0 0,0 0,0 0,4

– – – 57,1

22 0 0 95

3,5 0,0 0,0 5,2

0,0

0,0 2,6 3,1

0,3 0,0

0,5 0,5

5,6

361

1992. évi becslés Település

Kóny Kóny Markotabödöge Kópháza Levél Lébény Lövő Lövő Nemeskér Máriakálnok Mecsér Mezőörs Mihályi Kisfalud Mihályi Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mórichida Mórichida Rábaszentmiklós Árpás Nagycenk Fertőboz Nagycenk Nagylózs Pinnye Nyúl Osli Öttevény Kunsziget Öttevény Pannonhalma Pannonhalma Ravazd Pázmándújfalu Nyalka Pázmándfalu Pereszteg

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 0

0 0 0 0

0 0 19 0

0 0 0

0

19 0 0

294

121

0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 2,0 0,0

0,0 0,0 0,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– – – – –

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 0 0 0 8

0,0 0,0 0,0 0,0 0,8

– – – – 50,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

– – – –

0 0 0 42

0,0 0,0 0,0 2,7

4 0 0

0,4 0,0 0,0

25,0 – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 0 0 21 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0

– – – – 66,7 –

0 0 0 0 21 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

3 3

0,1 0,2

0,0 100,0

281 0

7,8 0,0

0 30 0

0,0 3,2 0,0

– 100,0 –

0 117 0

0,0 11,5 0,0

0,0

0,6 0,0 0,0

5,7

9,0

0,0

362

1992. évi becslés Település

Pér Püski Dunaremete Kisbodak Püski Rajka Rábacsanak Egyed Rábacsanak Rábacsécsény Kisbabot Mérges Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábakecöl Edve Rábakecöl Rábapatona Rábapordány Dör Rábapordány Rábatamási Sokorópátka Sopronhorpács Sopronhorpács Und Völcsej Sopronkövesd Szakony Gyalóka Répcevis Szakony Zsira Szany Rábasebes Rábaszentandrás Sobor Szany

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 0 6

0 0

0

0

0 0

19 0 0

0 83

179

0,0 0,5

0,0 0,0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0

0,0

–

0

0,0

0 0 0 1

0,0 0,0 0,0 0,0

– – – 0,0

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

0 3

0,0 0,5

– 100,0

0 0

0,0 0,0

0 0 1 0

0,0 0,0 0,2 0,0

– – 100,0 –

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 0 63

0,0 0,0 2,4

1 1 0 0

0,2 0,1 0,0 0,0

100,0 100,0 – –

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

– – – –

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

8 0 51 2

8,3 0,0 9,3 0,2

100,0 – 70,6 0,0

0 0 67 0

0,0 0,0 10,1 0,0

0 0 0 8

0,0 0,0 0,0 0,3

– – – 0,0

0 0 0 138

0,0 0,0 0,0 4,9

0,0

0,0

0,0 0,0

1,8 0,0 0,0

0,0 4,6

5,4

363

1992. évi becslés Település

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Szil Páli Sopronnémeti Szil Zsebeháza Szilsárkány Pásztori Szilsárkány Táp Győrasszonyfa Táp Tápszentmiklós Tényő Tét Töltéstava Újkér Újrónafő Vág Várbalog Vitnyéd

64

0 275 0 0 0 0 19 51

Megye összesen

5 197

0

51

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

2,8 0 0 34 4

0,0 0,0 2,4 2,4

– – 29,4 0,0

0 0 67 0

0,0 0,0 4,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

0,0 6,7 0,0 0,0 0,0 0,0 3,9 3,7

17 0 0 0 116 2 0 0 0 0 0

3,0 0,0 0,0 0,0 2,8 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

100,0 – – – 0,9 0,0 – – – – –

0 15 0 0 297 25 0 0 0 0 0

0,0 1,8 0,0 0,0 6,8 1,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1,2

1 661

0,4

48,6

3 861

0,9

0,0

2,4

364

7.6.9 hajdú-bihar megye 1992. évi becslés Település

Városok Debrecen Balmazújváros Berettyóújfalu Biharkeresztes Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúhadháztéglás Hajdúnánás Hajdúszoboszló Nádudvar Püspökladány

1990. évi népszámlálás

CIKOBI összeírás

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

3 115 1 329 1 279 528 683 55 2 708 633 354 211 875

1,4 7,4 7,7 12,7 2,2 0,6 14,1 3,4 1,5 2,5 5,4

731 582 341 27 218 155 1 201 70 23 105 334

0,3 3,3 2,0 0,6 0,7 1,6 6,3 0,4 0,1 1,2 2,0

45,7 1,0 43,1 11,1 1,4 69,0 39,2 0,0 8,7 38,1 32,3

3 770 896 803 345 647 141 1 800 108 260 235 568

1,8 4,9 4,9 7,5 2,0 1,4 9,0 0,5 1,1 2,4 3,4

134 487 0 44 32 531 237 134 185

8,1 20,4 0,0 1,6 9,2 29,1 8,1 14,0 16,7

35 74 0 53 23 312 135 38

2,0 3,1 0,0 1,8 6,1 16,1 4,5 3,7

42,9 2,7 – 94,3 43,5 0,6 80,0 2,6

87 481 0 79 89 473 206 133

4,4 17,3 0,0 2,4 17,2 21,1 5,9 10,8

27 42 73 20 246 0 108 6 3 8 5 4 11

3,6 9,8 3,3 2,8 2,7 0,0 1,9 0,4 0,1 0,6 0,3 0,4 0,4

74,1 73,8 1,4 0,0 18,7 – 43,5 0,0 33,3 0,0 0,0 0,0 0,0

178 46 96 10 563 0 430 179 81 7 19 34 0

20,2 10,0 3,7 1,2 5,8 0,0 6,1 11,5 1,6 0,5 0,9 3,1 0,0

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Községbokrok; Községek Álmosd Bagamér Bakonszeg Báránd Bedő Berekböszörmény Biharnagybajom Bihartorda Bojt Bojt Bókaháza Csökmő Darvas Derecske Ebes Egyek Esztár Földes Furta Fülöp Gáborján Görbeháza

64 25 563 0 672 153 102 32 25 166 19

2,9 3,5 6,2 0,0 12,4 11,1 2,3 2,4 1,5 18,8 0,7

365

1992. évi becslés Település

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Hajdúbagos Hajdúszovát Hajdúsámson Hencida Hortobágy Hosszúpályi Kaba Kismarja Kokad Komádi Konyár Körösszakál Körösszegapáti Létavértes Magyarhomorog Mezősas Mikepércs Monostorpályi Nagyhegyes Nagykereki Nagyrábé Bihardancsháza Nagyrábé Nyíracsád Nyíradony Nyírmártonfalva Nyírábrány Pocsaj Polgár Sáp Sárrétudvari Sáránd Szentpéterszeg Szerep Tetétlen

160 519 531 230 0 563 205 96 179 903 512 140 0 1 051 0 57 89 0 25 281 217

256 756 352 487 512 1 160 211 217 102 83 179 108

8,8 17,1 6,6 19,8 0,0 11,1 3,2 8,0 25,4 14,5 24,5 16,9 0,0 16,1 0,0 7,6 2,8 0,0 1,0 22,2 8,0

6,7 10,9 16,7 14,0 19,9 13,7 21,3 7,2 4,8 6,6 12,9 7,6

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

32 79 38 145 4 493 133 10 1 523 163 61 3 184 0 7 30 0 1 45

1,7 2,6 0,5 11,5 0,2 9,9 2,1 0,8 0,1 7,8 7,6 7,0 0,3 2,7 0,0 0,9 1,0 0,0 0,0 3,4

65,6 2,5 5,3 49,0 25,0 25,2 75,2 40,0 0,0 17,8 27,6 11,5 100,0 0,0 – 0,0 10,0 – 0,0 6,7

147 352 430 276 29 740 220 141 105 649 354 105 12 956 0 41 72 0 0 164

7,2 11,0 5,5 17,8 1,6 14,2 3,3 9,1 12,1 8,5 14,5 10,1 0,9 12,4 0,0 4,7 2,4 0,0 0,0 10,4

0 129 185 6 29 42 107 402 99 99 82 73 138 0

0,0 5,0 4,6 0,1 1,4 1,2 4,0 4,7 10,3 3,1 3,9 5,8 9,8 0,0

– 83,0 4,3 0,0 10,3 16,7 0,9 10,5 75,8 57,6 3,7 12,3 71,0 –

0 224 274 652 86 294 615 741 110 177 100 96 144 80

0,0 7,7 6,1 8,6 3,8 7,2 20,4 8,0 10,3 4,8 4,5 7,1 8,3 4,7

366

1992. évi becslés Település

Tiszacsege Tiszagyulaháza Tépe Újiráz Újléta Újszentmargita Újtikos Vámospércs Váncsod Mezőpeterd Váncsod Zsáka Vekerd Zsáka Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 583 25 44 6 160 160 25 320 70

134

27 083

11,8 3,0 3,8 1,0 16,1 10,0 2,5 6,3 3,8

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

177 9 30 0 60 0 20 208

3,5 1,0 2,5 0,0 5,9 0,0 2,0 4,2

15,3 0,0 83,3 – 1,7 – 95,0 2,9

522 12 57 0 113 109 17 372

8,9 1,2 4,3 0,0 9,7 5,6 1,7 7,1

18 48

2,9 3,6

72,2 4,2

78 74

12,0 4,9

11 113

5,0 6,3

9,1 7,1

2 149

0,8 7,5

9 047

1,6

27,9

22 655

4,1

7,0

4,9

367

7.6.10 heves megye 1992. évi becslés Település

Városok Eger Füzesabony Gyöngyös Hatvan Heves Pétervására

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

2 409 378 1 329 925 987 801

3,8 4,3 3,7 3,8 7,6 18,0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

564 84 564 373 220 174

0,9 1,1 1,6 1,5 1,9 6,7

19,0 9,5 66,8 42,4 12,3 7,5

1 398 178 905 645 927 292

2,2 2,2 2,2 2,6 7,8 10,3

15

1,5

0,0

160

15,0

0 52

0,0 5,0

– 11,5

0 43

0,0 3,7

9 29 0 5

1,2 6,1 0,0 0,8

0,0 0,0 – 0,0

10 53 0 39

1,2 9,1 0,0 4,9

1 13 124

0,0 0,9 4,3

100,0 7,7 66,9

0 0 130

0,0 0,0 4,0

0 1 0 28 2 280 1 81

0,0 0,2 0,0 1,0 0,1 17,0 0,1 2,9

– 0,0 – 14,3 50,0 3,9 0,0 13,6

0 35 5 197 0 357 137 337

0,0 4,7 0,3 5,9 0,0 18,0 9,0 11,0

48 3 0 0 134

1,5 0,8 0,0 0,0 4,3

2,1 0,0 – – 0,0

379 45 17 0 230

12,5 10,0 3,4 0,0 7,0

Községbokrok; Községek Füzesabony Dormánd Heves Hevesvezekény Tarnaszentmiklós Pétervására Erdőkövesd Ivád Kisfüzes Váraszó Abasár Abasár Visonta Adács Aldebrő Aldebrő Tófalu Andornaktálya Apc Atkár Átány Balaton Besenyőtelek Bélapátfalva Bélapátfalva Bükkszentmárton Mónosbél Boconád Boldog

12

153 51

0 179 12 390 128 461 378

0 269

0,3

5,5 3,5

0,0 6,5 0,8 25,2 9,8 16,2 9,1

0,0 8,9

368

1992. évi becslés Település

Bükkszék Bükkszék Szajla Terpes Csány Detk Detk Ludas Domoszló Ecséd Egerbakta Egercsehi Bátor Egerbocs Egercsehi Hevesaranyos Szúcs Egerszalók Egerszólát Erdőtelek Erk Feldebrő Felsőtárkány Gyöngyöshalász Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Halmajugra Heréd Heréd Nagykökényes Hort Istenmezeje Karácsond Kál Kápolna

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 173

326 25

102 102 294 538

288 0 916 288 32 326 32 314 346 0 12 576 6

0 12 237 538 339

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

9,7

14,8 1,3

4,9 3,0 19,8 14,4

16,6 0,0 22,6 35,9 2,7 10,4 1,2 20,9 12,9 0,0 0,5 46,7 0,2

0,0 0,7 8,0 16,3 22,9

9 108 1 24

1,0 15,3 0,4 1,1

0,0 2,8 0,0 0,0

16 165 49 240

1,5 19,9 17,8 9,1

0 0 43 51 249

0,0 0,0 2,0 1,4 16,6

– – 2,3 41,2 17,7

0 34 59 101 326

0,0 3,8 2,4 2,5 20,0

0 1 64 22 102 14 0 330 202 5 24 0 9 48 1 1 169

0,0 0,2 4,1 3,0 24,2 0,8 0,0 9,6 24,8 0,4 0,8 0,0 0,6 1,8 0,0 0,0 13,3

– 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 – 1,8 0,0 0,0 0,0 – 0,0 2,1 100,0 0,0 10,1

0 11 110 182 140 223 0 546 242 39 320 0 277 242 0 22 351

0,0 1,3 6,3 22,3 25,3 14,4 0,0 4,3 25,1 3,5 9,8 0,0 16,6 7,8 0,0 0,8 23,2

0 0 5 15 145 76 143

0,0 0,0 0,1 0,7 4,7 2,2 9,5

– – 80,0 0,0 53,1 2,6 2,1

0 0 0 49 252 516 265

0,0 0,0 0,0 2,2 7,3 13,2 16,9

369

1992. évi becslés Település

Kerecsend Demjén Kerecsend Kisköre Kisnána Kisnána Vécs Kompolt Kömlő Lőrinci Lőrinci Petőfibánya Maklár Maklár Nagytálya Markaz Mátraderecske Mátraszentimre Mezőszemere Egerfarmos Mezőszemere Mezőtárkány Mikófalva Bekölce Mikófalva Nagyfüged Nagyréde Nagyvisnyó Nagyút Noszvaj Novaj Ostoros Parád Bodony Parád Parádsasvár Pély

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 967

717 365

314 608 192

25

44 333 0 160

262 205

249 0 70 0 38 12 0 339

269

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

36,1

24,0 18,1

15,5 34,6 2,1

45 532 30

6,2 28,0 1,0

31,1 1,3 86,7

38 527 544

4,8 28,9 15,0

28 54 124 70

2,3 6,4 6,1 3,9

0,0 50,0 0,0 4,3

135 79 320 556

9,4 7,5 14,6 25,5

158 6

2,6 0,2

57,0 50,0

0 152

0,0 2,3

21 7 29 165 1

0,9 0,8 1,6 6,8 0,1

0,0 0,0 0,0 4,2 0,0

21 25 33 214 0

0,8 2,7 1,8 8,1 0,0

0 39 2

0,0 2,8 0,1

– 87,2 0,0

0 66 222

0,0 3,9 11,0

25 0 24 0 48 0 35 0 0

2,8 0,0 1,3 0,0 4,0 0,0 2,0 0,0 0,0

0,0 – 0,0 – 0,0 – 5,7 – –

20 21 186 0 54 0 0 32 0

2,0 2,0 8,9 0,0 4,1 0,0 0,0 1,8 0,0

16 54 0 117

1,7 2,3 0,0 7,1

0,0 1,9 – 0,0

61 185 0 198

5,3 7,4 0,0 10,2

0,8

2,4 14,5 0,0 7,8

17,2 12,2

14,6 0,0 6,2 0,0 2,3 1,0 0,0 9,2

17,4

370

1992. évi becslés Település

Poroszló Poroszló Újlőrincfalva Recsk Mátraballa Recsk Rózsaszentmárton Sarud Sirok Szihalom Szilvásvárad Szűcsi Tarnabod Tarnalelesz Bükkszenterzsébet Fedémes Szentdomonkos Tarnalelesz Tarnaméra Tarnaméra Zaránk Tarnazsadány Tarnaörs Tenk Tiszanána Vámosgyörk Verpelét Tarnaszentmária Verpelét Visznek Zagyvaszántó Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 531

442

0 397 224 25 57 38 266 730

0

583 467 0 487 0 794

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

15,9 61 20

1,9 7,4

4,9 0,0

330 20

8,6 5,8

2 165 0 16 17 9 13 1 189

0,2 5,1 0,0 1,1 0,7 0,4 0,7 0,1 30,0

100,0 0,6 – 0,0 17,7 11,1 0,0 0,0 2,1

8 249 0 275 218 0 45 42 183

0,7 6,9 0,0 15,6 8,7 0,0 2,3 2,2 22,7

0 0 24 318

0,0 0,0 4,3 17,0

– – 0,0 0,9

79 7 31 632

5,4 1,2 4,9 29,5

0 0 439 254 0 118 0

0,0 0,0 30,5 14,6 0,0 4,4 0,0

– – 1,1 0,0 – 0,0 –

0 0 346 317 0 489 0

0,0 0,0 21,0 16,5 0,0 16,0 0,0

0,0 13,4 0,0 0,2

– 0,8 – 0,0

0 786 0 8

0,0 18,2 0,0 0,4

2,5

14,5

19 050

5,5

11,0

0,0 30,3 9,5 1,2 3,1 2,2 41,9 18,1

0,0

43,2 27,0 0,0 19,4 0,0 19,0

0 19

0,0 1,0

0 528 0 4

24 913

7,6

8 474

371

7.6.11 komárom-esztergom megye 1992. évi becslés Település

Városok Tatabánya Dorog Esztergom Kisbér Komárom Nyergesújfalu Oroszlány Tata

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

2 675 130 987 186 354 173 751 652

3,6 1,0 3,3 2,3 1,8 2,2 3,6 2,7

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

262 14 526 32 124 6 131 121

0,4 0,1 1,8 0,4 0,6 0,1 0,6 0,5

23,3 21,4 77,6 25,0 54,8 0,0 7,6 10,7

1 426 65 655 196 93 110 1 775 548

1,9 0,5 2,2 2,3 0,5 1,3 8,4 2,2

0 7 0 43

0,0 0,3 0,0 0,6

– 0,0 – 53,5

0 87 0 234

0,0 3,3 0,0 3,0

0 6 8 0

0,0 1,6 1,0 0,0

– 100,0 0,0 –

0 61 93 0

0,0 14,9 11,0 0,0

63 0 60

3,1 0,0 4,1

0,0 – 15,0

182 0 168

8,5 0,0 10,6

6 1 0 32 8 9

1,1 0,1 0,0 1,9 0,2 0,4

100,0 100,0 – 28,1 0,0 22,2

0 0 0 0 0 134

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,8

0 0 0 14

0,0 0,0 0,0 1,4

– – – 0,0

107 0 0 0

5,1 0,0 0,0 0,0

Községbokrok; Községek Kisbér Ete Almásfüzitő Almásneszmély Ács Ácsteszér Aka Csatka Ácsteszér Baj Bajna Bajna Epöl Bajót Bakonyszombathely Bakonybánk Bakonyszombathely Bakonysárkány Bana Bábolna Bokod Császár Császár Vérteskethely Csolnok Dad

64 12 281 121

0 179

173 38

32 140 0 19 173

0 0

2,4 0,4 4,0 8,9

0,0 7,0

11,7 1,9

3,3 8,7 0,0 0,9 6,9

0,0 0,0

372

1992. évi becslés Település

Dág Dág Úny Gyermely Kecskéd Kerékteleki Bársonyos Kerékteleki Kesztölc Kocs Kömlőd Kömlőd Szákszend Környe Lábatlan Leányvár Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya Nagyigmánd Csém Csép Kisigmánd Nagyigmánd Nagysáp Naszály Piliscsév Pilismarót Dömös Pilismarót Réde Sárisáp Súr Süttő Szomor

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 6

0 6 12

6 19 0

0 19 0 0 115 6 51

153 38 6 166

6 19 6 0 0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0,4

0,0 0,4 0,9

0,3 0,7 0,0

0,0 0,3 0,0 0,0 5,1 0,8 1,1

10,0 1,8 0,3 5,7

0,4 0,5 0,5 0,0 0,0

0 0 3 2

0,0 0,0 0,3 0,1

– – 66,7 50,0

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

0 4 0 0

0,0 0,6 0,0 0,0

– 0,0 – –

78 0 0 0

9,2 0,0 0,0 0,0

6 0 0 0 0 0 0 0

0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 – – – – – – –

0 0 0 113 0 0 102 0

0,0 0,0 0,0 1,9 0,0 0,0 4,0 0,0

0 0 0 1 48 0 1

0,0 0,0 0,0 0,0 3,2 0,0 0,0

– – – 0,0 6,3 – 100,0

0 0 0 0 139 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 9,1 0,0 0,0

5 26 1 13 0 7 0

0,5 1,5 0,1 0,4 0,0 0,3 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 – 0,0 –

28 95 0 0 53 0 0

2,7 5,3 0,0 0,0 3,5 0,0 0,0

373

1992. évi becslés Település

Szomód Dunaszentmiklós Szomód Tardos Tardos Vértestolna Tarján Héreg Tarján Tárkány Tát Tokod Vértessomló Vértessomló Várgesztes Vértesszőlős Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 64

32

108

314 19 0 0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

2,8 0 5

0,0 0,3

– 0,0

0 0

0,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

5 7 34 9 2

0,5 0,3 2,0 0,2 0,0

20,0 100,0 0,0 88,9 50,0

0 0 304 0 0

0,0 0,0 15,9 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0,5

39,4

6 846

2,1

1,5

2,9

19,5 0,4 0,0 0,0

6

0,3

0 0 0

8 317

2,7

1 652

374

7.6.12 nógrád megye 1992. évi becslés Település

Városok Salgótarján Balassagyarmat Bátonyterenye Pásztó Rétság Szécsény Községbokrok; Községek Salgótarján Vizslás Alsótold Alsótold Bokor Felsőtold Garáb Kutasó Bárna Bercel Borsosberény Buják Cered Cered Szilaspogony Zabar Cserhátsurány Cserhátsurány Herencsény Csécse Dejtár Dejtár Patak Diósjenő Dorogháza Dorogháza Nemti Drégelypalánk Drégelypalánk Hont Ipolyvece

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

3 982 907 1 919 416 205 248

8,3 5,0 12,6 3,4 4,7 3,8

12

1,4

192 153 185 237 384

173

38 166

288 32

237

16,0 7,4 19,4 10,0 16,5

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

520 228 498 275 78 41

1,1 1,2 3,3 2,3 1,8 0,6

33,7 25,9 4,4 25,8 1,3 19,5

3 500 833 1 379 547 191 205

6,9 4,2 8,6 4,0 4,4 2,9

36

2,5

91,7

82

5,7

7 0 0 0 0 24 89 0 28

2,5 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 4,2 0,0 1,2

0,0 – – – – 70,8 62,9 – 25,0

20 0 0 0 0 91 69 115 195

8,9 0,0 0,0 0,0 0,0 7,3 3,1 11,5 7,0

42 8 36

3,2 1,6 5,7

0,0 0,0 0,0

201 84 50

14,4 13,4 7,4

57 7 13

5,7 0,9 1,2

28,1 57,1 38,5

128 32 8

11,8 3,6 0,7

2 5 11

0,1 0,5 0,4

50,0 0,0 9,1

35 106 210

2,3 9,2 7,4

10 1

0,7 0,1

10,0 0,0

56 0

3,9 0,0

27 9 19

1,6 1,4 2,3

3,7 22,2 31,6

173 41 53

10,2 7,8 5,9

9,9

3,8 6,6

10,9 1,5

8,0

375

1992. évi becslés Település

Ecseg Ecseg Kozárd Endrefalva Endrefalva Piliny Szécsényfelfalu Erdőkürt Etes Érsekvadkert Héhalom Héhalom Kisbágyon Palotás Szarvasgede Jobbágyi Karancskeszi Karancslapujtő Karancsalja Karancsberény Karancslapujtő Karancsság Karancsság Szalmatercs Kazár Kazár Mátraszele Kálló Erdőtarcsa Kálló Litke Cserhátszentiván Egyházasgerge Ipolytarnóc Litke Mihálygerge Lucfalva Ludányhalászi Ludányhalászi Nógrádszakál

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 217

756

0 76 211 128

390 256 615

711

397

660

679

192 390

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

14,0 224 0

16,4 0,0

94,6

271 6

18,7 2,1

332 46 3 0 0 67

27,0 6,7 0,6 0,0 0,0 1,8

13,6 39,1 33,3 – – 35,8

631 61 45 46 45 107

48,0 9,0 7,0 6,7 3,0 2,6

6 0 0 5 43 114

0,6 0,0 0,0 1,0 2,0 5,4

0,0 – – 0,0 0,0 4,4

0 22 97 20 248 150

0,0 3,7 3,4 3,1 10,2 7,5

28 1 170

1,8 0,1 6,0

78,6 0,0 0,0

17 97 273

1,1 9,1 10,0

193 51

13,4 10,1

13,0 90,2

596 35

38,8 6,3

121 34

5,5 3,3

0,8 50,0

276 92

12,6 8,1

2 254

0,3 19,1

0,0 0,4

116 302

17,6 20,5

0 30 55 263 25 90

0,0 3,4 9,8 27,7 3,1 9,5

– 3,3 25,5 99,2 24,0 32,2

110 134 0 330 18 150

17,3 14,4 0,0 34,4 2,3 15,3

52 182

3,3 28,0

9,6 70,9

213 214

13,5 28,6

31,7

0,0 5,1 5,7 3,5

18,6 12,4 11,3

36,8

12,6

35,2

20,2

20,1 17,4

376

1992. évi becslés Település

Magyarnándor Cserháthaláp Debercsény Magyarnándor Mohora Mátramindszent Mátramindszent Szuha Mátraterenye Mátraverebély Nagybárkány Kisbárkány Márkháza Nagybárkány Sámsonháza Nagylóc Hollókő Nagylóc Nagyoroszi Horpács Nagyoroszi Pusztaberki Nézsa Alsópetény Keszeg Legénd Nézsa Nógrád Berkenye Nógrád Nógrádkövesd Becske Galgaguta Nógrádkövesd Szécsénke Nógrádmegyer Magyargéc Nógrádmegyer Nógrádsáp

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 166

128

326 384 467

339

198

140

32

134

1 147

32

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

5,8 0 1 1 111

0,0 0,7 0,1 11,1

– 0,0 0,0 27,9

6 5 7 159

1,2 2,8 0,5 15,5

20 0 83 296

1,9 0,0 1,8 12,8

0,0 – 22,9 15,5

112 7 322 554

9,8 0,8 6,3 19,0

24 8 195 11

9,2 2,8 29,9 3,1

95,8 12,5 6,7 0,0

21 22 216 21

5,7 6,1 31,3 5,5

0 76

0,0 4,0

– 0,0

0 261

0,0 13,1

0 13 0

0,0 0,6 0,0

– 7,7 –

45 69 0

14,7 3,2 0,0

1 0 9 0

0,1 0,0 1,4 0,0

0,0 – 11,1 –

69 17 17 52

8,9 2,3 2,5 4,2

0 0

0,0 0,0

– –

5 48

0,8 2,7

34 0 0 0

4,7 0,0 0,0 0,0

73,5 – – –

22 12 67 11

2,8 1,4 8,8 3,2

179 455 0

21,4 25,7 0,0

23,5 43,7 –

219 658 18

22,9 39,3 2,3

7,2

7,5 18,3 31,3

15,0

8,1

4,6

1,5

5,6

45,3

3,8

377

1992. évi becslés Település

Nőtincs Felsőpetény Nőtincs Ősagárd Őrhalom Csitár Hugyag Iliny Őrhalom Rimóc Romhány Kisecset Romhány Szente Ságújfalu Sóshartyán Kishartyán Soshartyán Szanda Szanda Terény Szátok Szendehely Szirák Bér Egyházasdengeleg Szirák Szurdokpüspöki Szügy Csesztve Nógrádmarcal Tar Tereske Vanyarc Varsány Nógrádsipek Varsány Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 102

531

121 38

320 640

76

134 96 640

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

4,4 45 3 0

5,7 0,3 0,0

0,0 100,0 –

69 29 11

7,5 2,3 2,5

8 129 0 16 186

1,5 13,3 0,0 1,5 9,7

0,0 72,9 – 31,3 6,5

19 342 21 20 166

3,4 33,0 8,6 1,9 7,9

3 1 0 37

1,1 0,0 0,0 4,7

0,0 0,0 – 0,0

0 51 0 70

0,0 1,8 0,0 8,4

19 305

2,8 34,0

94,7 65,9

69 391

15,9 43,1

15 13 60 28

1,7 2,5 10,7 2,0

6,7 0,0 46,7 3,6

38 17 82 36

3,9 2,8 13,5 2,5

3 0 109 0 28 5 10 7 32 120

0,6 0,0 9,1 0,0 2,1 1,2 1,8 0,3 4,1 8,5

33,3 – 3,7 – 3,6 0,0 0,0 28,6 9,4 3,3

101 49 351 14 160 30 10 195 124 320

19,1 8,7 28,9 0,1 12,1 5,6 1,6 7,7 15,2 19,4

0 119

0,0 6,8

– 0,8

4 174

0,5 9,7

7 280

3,2

29,2

19 131

8,1

19,8

6,3 1,1

39,9 40,1

6,0

23,7 6,9 29,3

0 139

0,0 6,0

256 140 352 198

11,5 19,1 25,2 7,8

22 728

1990. évi népszámlálás

10,3

378

7.5.13 pest megye 1992. évi becslés Település

Városok Budaörs Cegléd Dabas Dunakeszi Érd Gödöllő Monor Nagykőrös Nagykáta Ráckeve Százhalombatta Szentendre Szigetszentmiklós Vác

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

142 664 391 720 826 1 230 1 136 633 726 403 86 173 347 559

0,7 1,8 2,7 2,6 1,9 4,2 6,2 2,4 6,2 4,7 0,5 0,8 1,8 1,7

1 102 230

7,5 10,6

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

34 306 95 53 350 347 413 270 195 240 20 118 81 270

0,2 0,8 0,6 0,2 0,8 1,2 2,2 1,0 1,6 3,0 0,1 0,6 0,4 0,8

17,7 58,5 47,4 45,3 70,6 28,2 17,2 56,3 67,7 62,1 5,0 70,3 16,1 63,3

139 632 196 358 1 971 1 430 1 030 0 412 272 0 160 360 680

0,8 1,6 1,3 1,4 4,6 5,2 5,3 0,0 3,2 3,3 0,0 0,9 2,0 2,0

0 247

0,0 1,7

– 26,3

0 793

0,0 5,1

136 4 91 0 102 17 160 1 0

9,3 0,6 0,9 0,0 1,8 1,7 4,2 0,1 0,0

0,0 0,0 50,6 – 2,0 0,0 36,3 0,0 –

557 0 132 26 398 0 349 0 0

11,0 0,0 1,2 0,5 7,0 0,0 8,4 0,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

0 0 14 14

0,0 0,0 0,2 0,1

– – 7,1 21,4

0 0 25 230

0,0 0,0 0,3 2,0

Községbokrok; Községek Ráckeve Lórév Abony Acsa Acsa Csővár Albertirsa Alsónémedi Aszód Áporka Bag Bernecebaráti Bénye Biatorbágy Biatorbágy Herceghalom Budajenő Budajenő Telki Budakalász Budakeszi

32 25 83 12 390 51 6 6

0

38 64

0,3 0,6 1,5 1,3 10,5 5,3 0,6 0,0

0,0

0,5 0,5

379

1992. évi becslés Település

Bugyi Ceglédbercel Ceglédbercel Mikebuda Csemő Csévharaszt Csobánka Csömör Dánszentmiklós Dány Délegyháza Diósd Domony Dömsöd Apaj Dömsöd Dunabogdány Dunaharaszti Dunavarsány Ecser Erdőkertes Farmos Felsőpakony Fót Galgagyörk Galgahéviz Galgamácsa Galgamácsa Vácegres Váckisújfalu Gomba Gomba Káva Göd Gyömrő Gyál

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 70 6

19 0 487 6 0 493 6 12 173 519

0 237 64 6 352 0 19 403 147 249 211

76

205 224 390

1,5 0,1

0,6 0,0 21,9 0,1 0,0 12,5 0,4 0,3 9,9 8,2

0,0 1,5 1,3 0,2 9,6 0,0 0,9 2,9 15,1 10,1 7,8

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

11

0,2

100,0

52

0,9

0 2 14 0 314 0 1 343 6 2 2

0,0 0,3 0,4 0,0 15,4 0,0 0,0 8,6 0,3 0,1 0,1

100,0 7,1 – 44,9 – 0,0 77,3 0,0 50,0 50,0

0 0 0 0 381 0 0 240 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 21,4 0,0 0,0 5,8 0,0 0,0 0,0

2 107 2 71 10 0 31 1 3 248 89 13

0,2 2,0 0,1 0,5 0,2 0,0 0,8 0,0 0,1 1,9 8,9 0,5

0,0 33,6 0,0 14,1 50,0 – 3,2 100,0 0,0 4,0 0,0 7,7

0 595 0 175 157 0 256 0 0 175 0 166

0,0 10,2 0,0 1,0 3,0 0,0 7,2 0,0 0,0 1,4 0,0 6,3

4 2 0

0,2 0,3 0,0

0,0 0,0 –

193 0 0

7,1 0,0 0,0

1 0 44 70 188

0,0 0,0 0,3 0,6 1,1

0,0 – 43,2 48,6 53,7

38 0 34 175 237

0,8 0,0 0,2 1,4 1,2

2,6

1,6 1,9 2,1

380

1992. évi becslés Település

Halásztelek Hernád Hévizgyörk Iklad Inárcs Isaszeg Jászkarajenő Kakucs Kartal Kemence Kerepestarcsa Kiskunlacháza Kocsér Kosd Kóka Köröstetétlen Letkés Ipolytölgyes Letkés Leányfalu Maglód Majosháza Makád Márianosztra Mende Mogyoród Nagybörzsöny Nagykovácsi Nagymaros Nagytarcsa Nyáregyháza Nyársapát Ócsa Örkény

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 134 134 0 51 25 121 128 224 179 0 422 269 0 76 25 0 38

6 57 89 19 6 51 96 134 38 314 0 25 0 288 890

2,1 4,4 0,0 2,6 0,8 1,4 4,3 9,5 3,4 0,0 2,7 3,5 0,0 3,6 0,7 0,0 2,5

0,4 0,7 7,9 1,7 0,8 1,4 2,8 16,4 1,0 7,1 0,0 0,8 0,0 3,6 19,0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

19 7 0 0 41 172 149 31 15 2 90 84 0 0 56 0

0,3 0,2 0,0 0,0 1,2 2,0 4,8 1,3 0,3 0,2 0,6 1,1 0,0 0,0 1,4 0,0

52,6 0,0 – – 2,4 59,3 56,4 3,2 0,0 0,0 10,0 14,3 – – 16,1 –

137 34 0 0 209 154 185 0 216 121 699 162 0 24 62 0

2,2 1,4 0,0 0,0 6,2 1,7 5,2 0,0 4,0 8,7 4,6 1,9 0,0 1,0 1,5 0,0

0 12 0 55 28 3 0 16 2 104 0 9 1 21 1 53 16

0,0 1,1 0,0 0,7 2,7 0,3 0,0 0,4 0,1 11,4 0,0 0,2 0,0 0,7 0,1 0,7 0,4

– 0,0 – 21,8 3,6 0,0 – 0,0 100,0 8,7 – 0,0 100,0 23,8 0,0 24,5 0,0

0 111 6 76 0 0 0 41 23 146 5 325 5 0 0 135 953

0,0 9,6 0,4 1,0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,7 14,3 0,2 7,2 0,2 0,0 0,0 1,6 18,7

381

1992. évi becslés Település

Őrbottyán Csomád Őrbottyán Pánd Páty Penc Perbál Pécel Péteri Pilis Piliscsaba Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pilisszántó Pilisvörösvár Pomáz Pusztavacs Püspökhatvan Rád Solymár Sóskút Pusztazámor Sóskút Sülysáp Szada Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetmonostor Pócsmegyer Szigetmonostor Szigetszentmárton Szigetújfalu

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 0

243 288 0 25 435 0 217 487 0 0 0 0 153 487 19 205 70 0 0

269 0 0 32 83 0 128 12

12 0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0,0

15,0 7,0 0,0 1,3 4,0 0,0 2,4 9,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,4 3,9 1,3 13,8 4,9 0,0 0,0

4,2 0,0 0,0 0,8 6,8 0,0 1,2 0,7

0,8 0,0

0 27 8 25 0 4 105 0 104 113 3 1 0 4 80 142 0 160 41 3

0,0 0,7 0,5 0,6 0,0 0,2 1,0 0,0 1,2 2,2 0,1 0,1 0,0 0,2 0,7 1,1 0,0 10,4 2,8 0,1

– 18,5 100,0 16,0 – 0,0 19,1 – 24,0 23,9 33,3 0,0 – 50,0 76,3 31,0 – 2,5 2,4 0,0

0 42 265 350 0 8 450 0 248 513 0 0 0 0 134 591 0 0 62 0

0,0 0,7 14,5 8,9 0,0 0,4 4,2 0,0 2,0 10,2 0,0 0,0 0,0 0,0 1,2 4,6 0,0 0,0 4,0 0,0

0 0 30 0 0 7 26 1 36

0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,2 2,1 0,1 0,4

– – 3,3 – – 57,1 3,9 100,0 11,1

0 0 216 0 38 24 0 0 140

0,0 0,0 2,3 0,0 1,9 1,5 0,0 0,0 1,5

1 0 1 0

0,2 0,0 0,1 0,0

0,0 – 0,0 –

20 0 0 0

2,9 0,0 0,0 0,0

382

1992. évi becslés Település

Szob Ipolydamásd Szob Szokolya Sződ Sződliget Tahitótfalu Kisoroszi Tahitótfalu Taksony Tatárszentgyörgy Táborfalva Tápióbicske Tápiógyörgye Tápiószecső Tápiószele Tápiószentmárton Tápiószőlős Tápióság Tárnok Tinnye Tóalmás Tököl Törtel Törökbálint Halastó Törökbálint Tura Újhartyán Újlengyel Újszilvás Úri Üllő Üröm Pilisborosjenő Üröm

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 32

0 173 25 121

153 211 51 89 237 205 467 51 44 51 89 57 198 76 275 217

1 108 0 0 0 76 243 0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1,0

0,0 4,9 0,8 2,9

3,0 13,6 1,8 3,1 7,1 3,5 8,9 1,0 1,7 2,3 1,5 5,4 7,0 1,2 6,1 2,2

14,7 0,0 0,0 0,0 3,1 2,7 0,0

10 21 1 28 3

2,5 0,8 0,1 0,8 0,1

70,0 0,0 0,0 78,6 100,0

0 27 0 151 23

0,0 1,2 0,0 4,2 0,7

0 31 0 113 8 16 44 32 116 46 1 3 15 6 30 10 83

0,0 0,9 0,0 6,9 0,3 0,6 1,3 0,5 2,2 0,9 0,0 0,1 0,3 0,5 1,0 0,2 1,8

– 0,0 – 1,8 12,5 0,0 13,6 0,0 30,2 23,9 0,0 100,0 66,7 16,7 6,7 50,0 13,3

0 89 23 141 0 111 161 335 389 112 0 105 22 0 202 63 198

0,0 2,6 0,4 8,2 0,0 3,6 4,4 5,6 6,8 1,9 0,0 4,3 0,4 0,0 6,4 1,0 4,1

0 17 66 1 0 0 8 42

0,0 0,2 0,9 0,0 0,0 0,0 0,3 0,5

– 29,4 36,4 0,0 – – 0,0 33,3

0 276 758 0 0 0 0 280

0,0 3,1 9,2 0,0 0,0 0,0 0,0 2,9

0 1

0,0 0,0

– 0,0

0 11

0,0 0,3

383

1992. évi becslés Település

Valkó Vasad Vácduka Váchartyán Kisnémedi Püspökszilágy Váchartyán Vácrátót Vácszentlászló Vámosmikola Perőcsény Tésa Vámosmikola Vecsés Veresegyház Verseg Verőce Kismaros Kóspallag Verőce Visegrád Zebegény Zsámbék Tök Zsámbék Zsámbok Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 390 0 128 25

6 44 102

288 243 198 115

0 0 147

18,8 0,0 14,7 0,9

0,4 2,5 4,9

1,6 3,7 14,4 2,3

0,0 0,0 2,7

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

137 1 14

6,6 0,1 1,7

59,1 0,0 7,1

478 0 0

7,3 0,0 0,0

0 1 2 1 41

0,0 0,1 0,1 0,1 2,3

– 0,0 50,0 0,0 26,8

0 0 46 0 0

0,0 0,0 2,9 0,0 0,0

0 0 53 101 6 0

0,0 0,0 3,4 0,6 0,1 0,0

– – 0,0 40,6 83,3 –

0 0 101 168 183 207

0,0 0,0 5,9 0,8 2,9 13,8

0 0 27 4 0

0,0 0,0 1,0 0,2 0,0

– – 3,7 50,0 –

0 0 134 0 0

0,0 0,0 3,2 0,0 0,0

0,0 0,9 0,7

– 18,2 6,3

0 178 0

0,0 4,9 0,0

0,9

36,1

24 926

2,5

160

7,6

0 33 16

27 548

2,9

8 257

384

7.6.14 somogy megye 1992. évi becslés Település

Városok Kaposvár Barcs Boglárlelle Csurgó Fonyód Marcali Nagyatád Siófok Tab

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

2 378 1 180 6 733 136 385 391 913 205

3,3 9,6 0,0 10,6 1,7 3,0 2,9 4,,0 2,4

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

937 525 14 37 35 307 161 130 18

1,3 4,3 0,1 0,6 0,5 2,4 1,2 0,6 0,4

69,7 41,0 71,4 21,6 91,4 26,1 34,2 68,5 61,1

1 790 1 128 99 561 54 375 383 883 500

2,4 9,4 0,9 8,1 0,7 2,9 2,6 3,9 4,5

17 2

3,5 0,4

100,0 0,0

0 35

0,0 3,2

4 18

2,0 3,6

100,0 16,7

0 0

0,0 0,0

28

3,2

75,0

0

0,0

36 17 9 33 0 0 1 1

4,3 3,3 3,4 11,2 0,0 0,0 0,3 0,3

97,2 88,2 88,9 0,0 – – 0,0 100,0

0 0 0 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

44 51 19 0 25

3,7 13,7 9,2 0,0 1,1

15,9 78,4 100,0 20,0

0 0 0 102 77

0,0 0,0 0,0 7,7 3,5

211 3 3 1 40

11,4 0,4 1,3 1,3 18,1

10,4 0,0 0,0 100,0 82,5

862 0 0 0 0

2,3 0,0 0,0 0,0 0,0

Községbokrok; Községek Kaposvár Orci Zimány Csurgó Csurgónagymarton Szenta Fonyód Ordacsehi Tab Kapoly Kánya Lulla Somogyegres Somogymeggyes Sérsekszőlős Torvaj Zala Andocs Andocs Bonnya Fiad Kisbárapáti Ádánd Babócsa Babócsa Bolhó Komlósd Rinyaújnép Somogyaracs

211

57 826

9,6

2,6 26,0

385

1992. évi becslés Település

Balatonberény Balatonendréd Balatonföldvár Balatonföldvár Bálványos Kereki Pusztaszemes Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonújlak Balatonszabadi Balatonszabadi Siójut Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy Hollád Tikos Vörs Balatonszárszó Balatonszárszó Balatonöszöd Kötcse Nagycsepely Szólád Teleki Bábonymegyer Bedegkér Berzence Böhönye Buzsák Csokonyavisonta Csokonyavisonta Rinyaújlak Csököly Csököly Gige Rinyakovácsi

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 467 83 6

12

57

6 185

256

51 173 140 320 70 269

660

42,6 5,9 0,2

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

39 21

3,4 1,5

38,5 90,5

0 0

0,0 0,0

2 0 3 0

0,1 0,0 0,5 0,0

0,0 – 0,0 –

45 0 0 0

0,8 0,0 0,0 0,0

0 0 33

0,0 0,0 4,7

– – 87,9

24 0 0

0,9 0,0 0,0

14 7 2

0,5 1,6 0,1

0,0 85,7 100,0

10 0 0

0,3 0,0 0,0

73 51 49 39

4,5 13,5 34,3 7,3

100,0 98,0 98,0 82,1

312 0 0 0

7,4 0,0 0,0 0,0

3 0 2 24 0 58 3 34 47 60 42

0,2 0,0 0,3 5,0 0,0 22,7 0,3 5,4 1,7 2,4 2,3

0,0 – 50,0 25,0 0,0 0,0 11,8 76,6 76,7 2,4

235 0 0 0 0 0 0 0 188 73 0

3,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,4 2,8 0,0

95 14

5,3 3,4

31,6 14,3

201 0

8,1 0,0

131 58 30

11,4 18,5 17,7

5,3 13,8 96,7

443 0 0

25,1 0,0 0,0

0,4

1,8

0,4 7,0

5,7

5,4 28,8 5,3 13,1 4,0 12,7

42,0

386

1992. évi becslés Település

Darány Darány Drávagárdony Drávatamási Istvándi Kastélyosdombó Felsőmocsolád Gamás Gölle Büssü Fonó Gölle Kisgyalán Görgeteg Görgeteg Rinyaszentkirály Gyékényes Háromfa Bakháza Háromfa Hetes Csombárd Hetes Juta Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy Kálmáncsa Patosfa Péterhida Szulok Igal Gadács Igal Kazsok Patalom Ráksi

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 512

57 153 448

358

108 96

70

211

173

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

20,2

10,4 17,8 18,9

138 64 21 235 33 6 88

13,5 37,4 5,2 38,8 10,6 1,0 9,6

97,1 68,8 76,2 97,9 100,0 16,7 30,7

441 0 0 0 0 0 91

15,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,8

166 1 65 10

33,1 0,3 4,9 3,3

60,2 100,0 44,6 70,0

0 0 447 0

0,0 0,0 17,1 0,0

57 47 51

4,7 10,3 3,9

52,6 72,3 39,2

239 0 0

12,9 0,0 0,0

10 28

4,6 3,2

0,0 7,1

0 245

0,0 9,8

19 17 5

5,8 1,7 0,5

15,8 23,5 0,0

0 18 0

0,0 0,8 0,0

100 68 0 3 39

8,0 9,3 0,0 1,4 4,8

31,0 76,5 – 66,7 87,2

309 0 0 0 0

7,4 0,0 0,0 0,0 0,0

0 2 1 0 2

0,0 0,2 0,3 0,0 0,4

– 50,0 0,0 – 100,0

0 490 0 0 0

0,0 9,3 0,0 0,0 0,0

21,9

9,0 8,9

2,8

6,3

6,7

387

1992. évi becslés Település

Iharosberény Iharos Iharosberény Pogányszentpéter Somogycsicsó Inke Kadarkút Hedrehely Hencse Kadarkút Kőkút Mike Visnye Kaposfő Kaposfő Kisasszond Kiskorpád Kaposmérő Bárdudvarnok Kaposmérő Kaposújlak Karád Kéthely Kéthely Somogyszentpál Kőröshegy Kutas Beleg Kisbajom Kutas Szabás Lad Lakócsa Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Lábod Lábod Nagykorpád Rinyabesenyő

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 320

390 839

108

147

173 249

57 621

57 217

743

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

12,3

29,9 16,3

73 195 65 5 28

12,2 13,8 13,0 2,2 2,1

93,2 80,0 98,5 100,0 32,1

0 602 0 0 0

0,0 15,1 0,0 0,0 0,0

35 38 22 63 84 0

6,1 8,6 0,8 11,0 12,0 0,0

5,7 73,7 0,0 46,0 69,1 –

0 0 721 0 0 0

0,0 0,0 13,5 0,0 0,0 0,0

4 8 35

0,2 4,8 4,0

0,0 50,0 8,6

177 0 0

6,1 0,0 0,0

22 31 5 27

1,9 1,3 0,8 1,4

18,2 41,9 100,0 25,9

0 183 0 105

0,0 4,3 0,0 3,2

83 186 0

3,4 19,5 0,0

89,2 97,9 –

313 0 0

8,6 0,0 0,0

81 25 224 53 25

13,0 5,3 13,8 7,9 3,1

32,1 68,0 67,4 37,7 4,0

0 0 514 0 0

0,0 0,0 14,4 0,0 0,0

97 11 24 3

15,8 3,5 16,9 1,0

93,8 45,5 100,0 100,0

150 0 0 0

9,8 0,0 0,0 0,0

65 37 33

2,9 5,6 13,9

46,2 83,8 24,2

581 0 0

18,3 0,0 0,0

4,0

3,5

9,0 7,5

3,6 18,6

7,3 16,3

24,1

388

1992. évi becslés Település

Látrány Látrány Somogybabod Somogytúr Visz Lengyeltóti Gyugy Hács Kisberény Lengyeltóti Magyaratád Mernye Mernye Polány Somogyaszaló Somogygeszti Szentgáloskér Mesztegnyő Ecseny Gadány Hosszúviz Keleviz Mesztegnyő Mosdós Nagybajom Jákó Nagybajom Nagyberki Attala Csoma Kapospula Kercseliget Nagyberki Szabadi Nagyberény Nagyberény Árpádhalom Nágocs Miklósi Nágocs Zics

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 115

339

32 358

288

51 999

416

96

256

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

4,4 45 13 12 5

3,2 2,2 2,7 2,0

95,6 46,2 75,0 0,0

99 0 0 0

3,6 0,0 0,0 0,0

1 35 49 91 2

0,3 6,7 25,4 2,7 0,2

100,0 97,1 89,8 69,2 0,0

0 0 0 613 0

0,0 0,0 0,0 5,9 0,0

1 5 6 89 19

0,1 1,4 0,9 15,1 3,0

100,0 20,0 33,3 100,0 73,7

317 0 144 0 0

6,5 0,0 11,8 0,0 0,0

11 23 3 17 104 27

2,8 6,1 4,7 5,2 7,4 3,0

100,0 47,8 0,0 76,5 95,2 55,6

0 0 0 0 270 0

0,0 0,0 0,0 0,0 11,7 0,0

57 366

7,9 9,7

0,0 73,8

0 830

0,0 18,0

4 0 0 20 70 12

0,4 0,0 0,0 4,0 4,7 3,3

50,0 – – 30,0 15,7 83,3

4 0 0 0 260 0

0,4 0,0 0,0 0,0 6,5 0,0

22 0

1,5 0,0

54,6 –

0 0

0,0 0,0

0 0 12

0,0 0,0 2,7

– – 83,3

0 58 0

0,0 3,4 0,0

7,9

3,0 9,5

11,3

5,4 22,7

8,9

4,5

17,3

389

1992. évi becslés Település

Nemesdéd Nemesvid Nemesvid Somogysimonyi Nikla Csömend Nikla Táska Osztopán Öreglak Pusztakovácsi Libickozma Pusztakovácsi Somogyfajsz Ságvár Nyim Som Ságvár Sávoly Fönyed Szegerdő Szőkedencs Sávoly Segesd Somodor Pusztadobos Somodor Somogyjád Bodrog Edde Magyaregres Somogyjád Várda Somogyszil Somogyszob Bolhás Somogyszob Somogysámson Csákány

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 314 243

237

134 166 173

102

173

185 358

352

147 185

301

40,4 23,4

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1

0,1

100,0

0

0,0

48 0

5,0 0,0

12,5 –

107 0

10,2 0,0

44 140 50 37 169

12,3 17,0 9,1 4,1 9,5

86,4 100,0 32,0 32,4 92,3

0 198 0 0 0

0,0 15,9 0,0 0,0 0,0

3 77 26

3,7 8,2 5,5

66,7 100,0 57,7

0 186 0

0,0 11,5 0,0

0 10 38

0,0 1,5 2,4

– 20,0 81,6

0 0 129

0,0 0,0 3,1

2 80 37 98 65

1,9 28,1 7,8 14,5 2,4

0,0 100,0 100,0 46,9 53,9

0 0 0 216 187

0,0 0,0 0,0 12,9 6,7

63 14

5,0 3,2

3,2 100,0

247 0

19,7 0,0

13 57 12 63 0 35

2,9 10,2 2,2 4,0 0,0 3,8

92,3 75,4 0,0 52,4 – 94,3

0 0 0 416 0 0

0,0 0,0 0,0 9,7 0,0 0,0

21 60

3,8 2,9

71,4 26,7

0 150

0,0 1,9

82

19,8

56,1

0

0,0

13,8

14,5 9,3 11,4

4,0

11,5

7,2 21,6

9,6

16,6 7,4

14,3

390

1992. évi becslés Település

Somogysámson Somogyzsitfa Somogysárd Mezőcsokonya Somogysárd Újvárfalva Somogyudvarhely Somogyvár Pamuk Somogyvámos Somogyvár Szenna Kaposszerdahely Patca Szenna Szilvásszentmárton Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál Szentbalázs Bőszénfa Cserénfa Gálosfa Hajmás Kaposgyarmat Simonfa Szentbalázs Sántos Szőlősgyörök Tapsony Nagyszakácsi Nemeskisfalud Szenyér Tapsony Tarany Taszár Baté Kaposhomok Kaposkeresztúr Taszár

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

474

0 320

365

320

12 467

192 288

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

265 73

29,9 7,8

94,0 71,2

457 0

19,7 0,0

84 110 70 0

7,1 7,1 18,9 0,0

71,4 65,5 75,7 –

0 482 0 0

0,0 15,0 0,0 0,0

89 123 230

28,4 16,5 11,0

69,7 56,1 76,1

0 0 481

0,0 0,0 14,5

4 0 21 1 33 30 4

0,5 0,0 3,2 0,5 10,8 9,8 1,1

100,0 – 42,9 0,0 45,5 0,0 100,0

0 0 391 0 0 0 0

0,0 0,0 20,3 0,0 0,0 0,0 0,0

19 31 0 0 14 59 18 27 29

3,3 11,4 0,0 0,0 10,7 14,5 5,6 4,6 2,1

47,4 41,9 – – 78,6 0,0 77,8 96,3 17,2

0 0 0 0 0 182 304 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,2 18,1 0,0 0,0

65 6 114 54 95

9,8 6,1 31,3 5,3 7,4

83,1 100,0 98,3 33,3 68,4

0 0 0 273 0

0,0 0,0 0,0 11,5 0,0

45 11 29 1

5,6 3,6 7,5 0,1

66,7 100,0 72,4 0,0

0 0 0 268

0,0 0,0 0,0 7,3

15,9

0,0 10,3

13,2

11,2

1,0 23,0

15,9 7,8

391

1992. évi becslés Település

Tengőd Törökkoppány Kára Somogyacsa Somogydöröcske Szorosad Törökkoppány Vése Varászló Vése Vízvár Bélavár Heresznye Vizvár Zamárdi Zákány Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Somogybükkösd Zákány Őrtilos Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 0 147

0

134

0 262

25 284

0,0 12,4

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

7

1,1

0,0

0

0,0

0 4 12 0 9

0,0 1,2 5,7 0,0 1,8

– 50,0 100,0 – 22,2

0 0 0 0 84

0,0 0,0 0,0 0,0 5,7

0 0

0,0 0,0

– –

0 209

0,0 9,9

5 36 13 1

0,9 11,0 1,7 0,0

60,0 63,9 38,5 100,0

0 0 138 32

0,0 0,0 7,3 0,7

23 3 0 2 68 78

8,0 0,8 0,0 1,4 3,6 11,0

17,4 0,0 – 0,0 48,5 11,5

0 0 0 0 381 0

0,0 0,0 0,0 0,0 7,3 0,0

11 105

3,2

61,4

22 119

6,3

0,0

8,6

0,0 7,6

7,4

392

7.6.15 szabolcs-szatmár-bereg megye 1992. évi becslés Település

Városok Nyíregyháza Csenger Fehérgyarmat Kisvárda Mátészalka Nagykálló Nyírbátor Tiszavasvári Vásárosnamény Záhony

1990. évi népszámlálás

CIKOBI összeírás

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

4 205 596 354 826 1 118 447 2 025 1 820 832 74

1 228 86 184 450 550 236 1 748 1 100 474 27

1,1 1,6 2,1 2,5 2,9 2,4 12,6 7,7 5,2 0,5

18,2 15,1 2,7 17,1 2,9 35,6 8,1 55,2 4,6 3,7

1 210 835 310 1 320 842 749 1 484 1 137 540 65

1,0 10,4 3,6 7,0 4,3 6,4 10,4 7,9 5,9 1,5

6 55 0

6,7 10,0 0,0

0,0 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

85

11,7

43,5

145

20,0

0 11 52 3 19 520 541 36 18

0,0 1,4 1,2 0,2 0,8 27,0 14,0 0,6 2,0

– 0,0 0,0 0,0 84,2 0,4 28,3 8,3 0,0

23 340 180 132 53 512 786 74 69

11,0 41,9 4,3 7,4 1,5 22,9 10,4 1,0 6,0

0 20 57 1 11 1 108

0,0 2,7 6,7 0,1 1,0 0,1 19,8

– 0,0 7,0 0,0 54,6 100,0 0,0

0 5 92 0 0 0 164

0,0 0,5 8,7 0,0 0,0 0,0 23,6

3,6 9,8 4,0 4,6 5,9 4,5 15,1 12,8 8,3 1,3

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Községbokrok; Községek Csenger Komlódtótfalu Szamosangyalos Szamosbecs Vásárosnamény Olcsva Záhony Győröcske Zsurk Ajak Anarcs Apagy Aranyosapáti Baktalórántháza Balkány Barabás Bátorliget Bátorliget Terem Beregdaróc Berkesz Beszterec Biri Botpalád

140 70 57 839 967 121 44 38

179 724 224 0 551

3,5 4,0 2,5 45,0 25,7 1,9 5,3 2,6

22,3 71,5 19,8 0,0 100,0

393

1992. évi becslés Település

Bököny Buj Cégénydányád Cégénydányád Gyügye Szamosújlak Csaholc Csaholc Túrricse Vámosoroszi Csaroda Csaroda Hetefejércse Márokpapi Tákos Csengersima Csengersima Szamostatárfalva Csengerújfalu Demecser Dombrád Döge Encsencs Eperjeske Érpatak Fábiánháza Fényeslitke Gacsály Gávavencsellő Balsa Gávavencsellő Gelénes Gemzse Geszteréd Géberjén Gégény Gulács

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 384 397 256

371

108

38

115 461 845 173 704 384 230 621 185 179 634

147 121 12 44 25 211

11,9 15,9 17,2

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

10 143

0,3 5,7

0,0 7,0

316 228

8,3 8,2

61 0 0

8,1 0,0 0,0

3,3 – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

115 118 5

22,9 18,7 0,9

0,0 0,0 0,0

133 125 61

23,6 16,4 10,2

0 30 0 50

0,0 8,6 0,0 10,9

– 3,3 – 0,0

10 36 29 57

1,4 7,5 4,5 10,5

13 35 13 204 320 101 372 41 92 91 129 32

1,8 10,7 1,6 4,7 7,9 5,2 18,7 3,3 4,9 4,6 5,4 3,9

0,0 0,0 0,0 34,3 0,3 5,0 0,5 22,0 18,5 42,9 6,2 12,5

0 0 0 808 0 88 456 225 136 0 107 134

0,0 0,0 0,0 10,1 0,0 4,5 20,0 17,8 6,2 0,0 4,3 14,7

14 149 0 73 0 0 11 52

1,4 3,5 0,0 9,6 0,0 0,0 0,6 4,9

0,0 12,8 – 1,4 – – 0,0 23,1

0 396 167 0 17 0 39 149

0,0 6,4 20,7 0,0 0,7 0,0 2,0 13,6

22,6

5,7

4,1

14,3 10,8 21,5 8,9 36,8 31,6 12,9 32,9 7,9 21,6 12,5

24,6 15,9 0,7 7,7 1,3 21,1

394

1992. évi becslés Település

Győrtelek Gyulaháza Hodász Ibrány Ilk Jánd Jánkmajtis Csegöld Császló Darnó Hermánszeg Jánkmajtis Kisnamény Jármi Jármi Papos Kállósemjén Kálmánháza Kántorjánosi Kemecse Kék Kékcse Kisar Kisar Nagyar Kisléta Kisvarsány Kocsord Komoró Kótaj Kölcse Fülesd Kispalád Kölcse Sonkád Laskod

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 448 243 762 730 339 243 640

160

179 76 749 544 307 288 493

185 44 333 102 467 506

25

33,6 13,1 24,2 11,4 29,8 25,7 19,4

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

114 64 375 252 170 207

8,4 3,3 11,8 3,9 15,0 20,2

1,8 64,1 64,8 43,7 22,4 0,5

0 170 2 517 541 337 212

0,0 8,3 38,3 7,8 17,1 18,5

57 8 22 0 177 1

8,6 2,1 16,5 0,0 10,9 0,3

0,0 0,0 4,6 – 13,0 0,0

138 28 29 21 320 61

16,7 6,0 16,4 5,4 16,5 13,1

1 40 58 0 562 139 122 340

0,1 5,4 1,4 0,0 26,8 3,1 6,2 20,9

100,0 12,5 32,8 70,1 0,0 0,0 0,9

135 0 126 22 0 385 0 310

6,7 0,0 2,7 1,0 0,0 8,2 0,0 19,7

131 36 252 58 56 43 40

12,1 4,9 14,6 5,7 1,9 3,0 1,0

1,5 0,0 49,2 17,2 0,0 48,8 22,5

253 125 49 60 236 40 462

21,6 14,7 2,8 5,8 7,4 2,8 10,6

23 202 39 52 0

4,8 41,0 2,7 8,0 0,0

0,0 0,0 2,6 0,0 –

42 253 190 120 26

7,9 38,6 12,6 16,3 2,0

8,2

4,4 3,8 39,3 12,0 16,2 17,6 28,5

11,0 4,6 11,5 7,4 11,8 17,0

2,4

395

1992. évi becslés Település

Levelek Besenyőd Levelek Magy Lónya Lónya Mátyus Mándok Benk Mándok Máriapócs Mezőladány Mérk Mérk Vállaj Milota Nagycserkesz Nagydobos Nagyecsed Nagyhalász Nagyszekeres Kisszekeres Nagyszekeres Nemesborzova Zsarolyán Napkor Nábrád Kérsemjén Nábrád Olcsvaapáti Nyírbogdány Nyírbogát Nyírbéltek Nyírbéltek Ömböly Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírcsászári Nyírderzs

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 320

249

615

288 224 435

230 685 320 929 1 025 320

147 147

224 115 429

262 64

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

7,9 0 9 8

0,0 0,4 0,9

– 11,1 0,0

0 150 0

0,0 3,4 0,0

8 5

0,8 1,3

0,0 0,0

38 60

3,1 12,7

4 257 98 9

0,8 5,6 4,4 0,9

0,0 7,8 14,3 0,0

19 330 340 169

3,3 7,1 14,3 16,4

10 0 159 195 54 594 557

0,4 0,0 17,0 11,0 2,5 8,4 9,4

10,0 – 0,0 0,0 1,9 39,7 67,7

568 0 170 515 338 1 930 707

10,9 0,0 16,5 25,3 14,5 22,6 9,0

42 72 4 63 13

7,0 12,9 4,1 16,1 0,4

0,0 23,6 0,0 0,0 7,7

66 73 19 101 105

9,8 11,8 15,1 21,8 2,9

63 21 0 131 18

18,0 2,0 0,0 4,6 0,6

1,6 0,0 – 2,3 55,6

80 57 29 110 88

19,2 5,1 5,7 3,7 2,4

388 0 316

13,3 0,0 13,9

33,0 – 0,6

525 24 292

16,5 3,9 10,8

1 0

0,1 0,0

100,0 –

69 0

5,5 0,0

20,1

12,2

13,5 23,6 14,8

25,4 38,7 15,0 13,5 17,5 20,1

4,3 8,7

7,9 3,7 12,9

11,7 3,6

396

1992. évi becslés Település

Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkarász Tiszamogyorós Nyírkércs Nyírkáta Nyírlugos Nyírlövő Nyírmada Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírtass Nyírtelek Nyírtura Nyírtét Nyírvasvári Ófehértó Ópályi Ököritófülpös Fülpösdaróc Rápolt Ököritófülpös Őr Pap Lövőpetri Pap Pátroha Penyige Kömörő Mánd Penyige

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 0 102 57 0 205

0 333 333 12 1 281 0 756 179 0 25 262 32 0 333 217 435 410

160 25

352 153

0,0 5,4 5,4 0,0 6,9

0,0 21,4 11,3 1,7 30,1 0,0 45,3 20,8 0,0 1,2 3,9 1,9 0,0 19,3 8,9 15,2 17,2

12,2 1,1

12,7 9,8

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0 21 16 0

0,0 1,0 1,4 0,0

– 0,0 18,8 –

0 99 88 0

0,0 4,3 6,7 0,0

11 101 0 235 94 4 651 0 348 36 3 11 35 16 0 58 23 400

0,5 12,6 0,0 14,1 3,1 0,5 14,9 0,0 19,6 4,2 0,1 0,5 0,5 1,0 0,0 3,3 0,9 14,0

0,0 0,0 – 15,7 91,5 0,0 18,0 – 64,7 2,8 0,0 0,0 25,7 18,8 – 86,2 34,8 14,8

185 112 0 0 244 20 786 0 387 0 0 30 95 46 0 228 136 375

8,6 14,3 0,0 0,0 7,2 2,5 17,1 0,0 19,8 0,0 0,0 1,4 1,4 1,5 0,0 10,7 4,5 12,7

7 37 62 33

1,9 20,3 3,2 2,5

0,0 0,0 1,6 21,2

0 0 1 010 0

0,0 0,0 19,2 0,0

0 10 269

0,0 0,6 9,3

– 20,0 2,2

30 23 341

4,4 1,3 12,3

7 25 7

1,2 9,2 0,9

0,0 0,0 28,6

0 0 140

0,0 0,0 7,8

397

1992. évi becslés Település

Penészlek Petneháza Piricse Nyírpilis Piricse Porcsalma Porcsalma Pátyod Pócspetri Rakamaz Ramocsaháza Rétközberencs Rohod Rozsály Garbolc Kishodos Nagyhódos Rozsály Tisztaberek Zajta Sényő Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szakoly Szamosszeg Szamoskér Szamosszeg Szamossályi Szatmárcseke Székely Tarpa Tarpa Tivadar Tiborszállás Timár Szabolcs Timár

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 83 115 929

487

38 621 192 275 384 506

51 32 38 294 448

128 416 192 358

19 358

8,2 6,6 39,0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

48 10

4,2 0,6

10,4 100,0

67 86

4,1 4,6

235 206

37,1 11,4

0,4 40,3

224 305

29,6 16,2

137 0 31 183 9 72 171

5,1 0,0 1,7 3,5 0,6 6,8 13,3

6,6 – 45,2 20,8 77,8 90,3 19,9

231 0 0 749 0 106 0

6,1 0,0 0,0 13,4 0,0 9,9 0,0

11 1 0 54 191 3 0 3 19 78

7,4 1,2 0,0 7,6 29,0 0,8 0,0 0,3 1,2 2,7

18,2 0,0 – 5,6 0,0 100,0 – 0,0 5,3 12,8

25 20 0 134 228 28 0 19 89 177

14,4 18,3 0,0 16,4 26,9 5,9 0,0 1,5 5,5 5,6

0 76 38 270 31

0,0 3,5 4,2 17,7 3,0

– 4,0 0,0 0,0 48,4

0 261 144 529 0

0,0 8,8 13,1 20,7 0,0

316 12 0

12,9 5,3 0,0

0,3 0,0 –

441 0 0

16,8 0,0 0,0

5 181

1,1 12,3

0,0 0,0

0 253

0,0 11,6

15,4

2,3 12,2 13,9 26,4 30,8 25,3

3,9 2,7 2,4 10,6 17,5

15,2 29,2 19,2 14,8

1,6 19,7

398

1992. évi becslés Település

Tiszabecs Magosliget Tiszabecs Uszka Tiszabercel Paszab Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszacsécse Tiszakóród Tiszalök Tiszanagyfalu Tiszaszalka Tiszaadony Tiszaszalka Tiszavid Tiszaszentmárton Tiszatelek Tornyospálca Jéke Tornyospálca Tunyogmatolcs Tuzsér Túristvándi Tyukod Panyola Tyukod Ura Újdombrád Újfehértó Újkenéz

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 544

615

653 519 724 615 352 339 237

275 0 390

358 0 217

467 1 172 128 198

57 0 38 173

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

39,8 55 160 63

24,7 16,8 34,1

0,0 1,3 1,6

65 204 39

25,7 18,3 15,5

127 49 506 227 365 79 196 182

10,5 2,2 27,7 8,9 11,5 2,9 12,7 17,9

0,8 8,2 2,2 17,6 21,9 0,0 4,1 0,0

0 569 566 344 428 222 223 425

0,0 15,9 29,8 12,3 12,7 7,7 14,8 35,0

8 120 250 0

2,6 15,3 4,2 0,0

0,0 0,0 0,8 –

160 91 220 0

46,6 9,8 3,5 0,0

47 0 133 275 0

6,6 0,0 29,0 22,2 0,0

59,6 – 0,0 0,0 –

75 105 0 0 0

10,6 6,8 0,0 0,0 0,0

0 128 65 666 54

0,0 4,6 2,5 21,5 7,8

– 0,8 1,5 6,3 27,8

0 142 502 463 0

0,0 3,8 17,4 15,4 0,0

7 69 31 0 3 30

0,9 2,9 4,3 0,0 0,0 2,9

0,0 0,0 0,0 – 33,3 3,3

33 241 0 609 44 118

3,7 6,6 0,0 12,6 0,3 11,4

18,7

37,1 21,0 22,9 23,3 22,8 35,0 23,1

4,7 0,0 18,2

3,0 0,0 6,5

18,3 38,7 18,9 6,7

8,5 0,0 0,3 17,2

399

1992. évi becslés Település

Vaja Varsánygyüre Vasmegyer Tiszarád Vasmegyer Vámosatya Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 538 249 179

16,0 9,3 8,8

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

215 128

6,4 4,7

0,0 0,8

597 90

7,8 3,3

3,4 2,2 0,3

16,7 0,0 50,0

0 309 52

0,0 9,3 6,6

4,5

17,9

44 391

8,2

57

8,3

18 33 2

58 507

10,4

25 843

400

7.6.16 jász-nagykun-szolnok megye 1992. évi becslés Település

Városok Szolnok Jászapáti Jászberény Karcag Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

3 059 1 553 726 2 807 1 018 565 633 0 751 428 1 428 869

3,8 15,5 2,5 11,9 7,8 6,5 5,5 0,0 3,8 3,0 6,0 8,4

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

692 334 153 817 155 69 150 2 308 50 263 207

0,9 3,4 0,5 3,4 1,2 0,8 1,3 0,0 1,5 0,4 1,1 2,0

47,0 5,7 32,0 3,7 3,2 1,5 18,7 0,0 47,7 34,0 6,1 26,6

1 915 1 252 465 2 468 602 337 466 0 648 321 944 635

2,5 12,5 1,5 10,0 4,5 3,4 3,7 0,0 3,0 2,0 4,0 5,5

1 139 227 1 83 0 57 137 274

0,2 2,8 11,8 0,0 1,9 0,0 2,9 1,9 10,5

0,0 30,9 0,4 0,0 19,3 – 28,1 12,4 1,1

0 311 377 0 217 0 222 390 346

0,0 5,3 17,6 0,0 4,5 0,0 9,5 5,1 11,7

0 56 14 0 16 269 398 58 322 679 0

0,0 0,6 0,4 0,0 0,7 14,7 6,8 1,9 5,6 11,3 0,0

– 16,1 35,7 – 6,3 3,4 21,6 0,0 16,2 0,7 –

0 369 214 0 66 346 705 229 700 1 047 0

0,0 3,8 5,0 0,0 2,4 19,1 11,3 7,1 11,0 15,7 0,0

Községbokrok; Községek Jászapáti Jászivány Abádszalók Alattyán Besenyszög Cibakháza Cserkeszőlő Csépa Fegyvernek Jánoshida Jászárokszállás Jászágó Jászárokszállás Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsőszentgyörg Jászfényszaru Jászjákóhalma Jászkisér Jászladány Jászszentandrás

499 506 0 294 0 256 589 416 544

352 6 6 378 660 365 1 185 1 621 0

10,3 26,5 0,0 6,9 0,0 13,7 8,5 15,9 5,9

9,5 0,3 0,3 21,7 11,6 12,1 20,9 28,1 0,0

401

1992. évi becslés Település

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Jásztelek Kenderes Kengyel Kétpó Kőtelek Kuncsorba Kunmadaras Mesterszállás Mesterszállás Mezőhék Nagyiván Nagykörű Nagyrév Öcsöd Örményes Pusztamonostor Rákóczifalva Rákócziújfalu Szajol Szászberek Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszagyenda Tiszaigar Tiszajenő Tiszajenő Vezseny Tiszakürt Tiszainoka Tiszakürt Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszaszentimre

410 756 0 12 525 0 1 108 0

205 352 0 461 12 12 19 0 38 0 1 217 1 512 217 275 0 128 19

249

551 378 0 147

24,5 14,7 0,0 1,5 25,6 0,0 19,5 0,0

17,4 16,6 0,0 11,6 1,0 0,7 0,4 0,0 1,0 0,0 65,4 63,8 16,8 2,4 0,0 13,7 0,8

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

11 109 0 1 41 1 287

0,7 2,1 0,0 0,1 1,9 0,1 5,0

0,0 3,7 – 0,0 0,0 100,0 8,0

346 535 0 6 310 0 874

18,8 9,5 0,0 0,8 12,6 0,0 13,4

0 0 1 146 0 313 0 0 1 1 8 0 927 1 021 73 135 5 68

0,0 0,0 0,1 6,7 0,0 7,6 0,0 0,0 0,0 0,1 0,2 0,0 47,8 41,4 5,4 1,1 0,4 7,0

– – 0,0 0,7 – 73,2 – – 0,0 0,0 100,0 – 0,1 1,0 8,2 11,9 0,0 11,8

0 0 170 241 2 302 0 28 8 18 7 0 961 1 039 154 251 4 97

0,0 0,0 11,7 10,1 0,1 6,4 0,0 1,4 0,1 1,0 0,1 0,0 45,1 36,8 8,8 2,0 0,5 8,8

0 16

0,0 2,1

– 81,3

10 33

0,5 3,9

5 7 65 83 0 31

1,0 0,4 3,3 3,9 0,0 1,3

20,0 28,6 18,5 1,2 – 0,0

11 21 332 342 2 124

2,0 1,1 15,1 13,8 0,1 4,3

12,1

27,8 18,3 0,0 6,3

402

1992. évi becslés Település

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

Tiszasüly Tiszatenyő Tiszaug Tiszavárkony Tiszaörs Tomajmonostora Tószeg Újszász Zagyvarékas

166 0 44 0 76 38 96 352 839

8,9 0,0 5,0 0,0 5,0 4,7 2,1 5,3 23,1

37 0 1 0 20 0 21 149 50

1,9 0,0 0,1 0,0 1,3 0,0 0,5 2,2 1,4

5,4 – 100,0

Megye összesen

31 728

7,5

9 565

2,2

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

25,0 – 33,3 59,7 4,0

102 0 20 0 38 10 79 191 392

4,5 0,0 1,8 0,0 2,2 1,0 1,7 2,7 11,0

14,6

22 652

5,2

403

7.6.17 tolna megye 1992. évi becslés Település

Városok Szekszárd Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Paks Tamási Tolna

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1 059 472 503 267 410 813 559

2,8 3,0 2,4 3,2 2,0 8,4 4,7

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

362 82 167 89 117 254 104

1,0 0,5 0,8 1,0 0,6 2,6 0,9

58,0 6,1 42,5 39,3 1,7 26,4 29,8

500 412 258 153 350 532 543

1,4 2,6 1,2 1,6 1,8 5,2 4,3

16 13

4,8 3,0

43,8 15,4

32 59

6,6 2,7

17 0 3

1,4 0,0 0,1

11,8 – 66,7

47 0 293

3,8 0,0 12,1

0 114 0 67 27 7 12

0,0 1,6 0,0 2,7 0,9 0,6 0,8

– 37,7 – 34,3 14,8 85,7 100,0

0 114 0 365 133 0 28

0,0 1,6 0,0 14,0 4,0 0,0 1,6

63 52 30 80 125 0 36 32 138

1,5 8,5 1,3 3,0 2,8 0,0 2,9 2,3 13,4

30,2 3,9 10,0 52,5 56,8 – 22,2 46,9 60,1

458 144 131 89 230 12 154 77 267

10,8 23,0 5,0 3,2 5,2 1,5 10,8 5,2 22,0

Községbokrok; Községek Bonyhád Grábóc Mőcsény Aparhant Aparhant Nagyvejke Báta Bátaszék Alsónyék Bátaszék Pörböly Bogyiszló Bölcske Cikó Dalmand Decs Decs Sárpilis Döbrököz Dunaszentgyörgy Fadd Fácánkert Felsőnyék Gerjen Gyulaj

32

269 314

307 102 19 70 685

108 76 576 6 179 83 378

2,3

13,2 3,8

12,6 3,6 1,8 4,7 14,8

4,8 2,9 13,2 0,8 15,0 6,3 39,2

404

1992. évi becslés Település

Gyönk Diósberény Gyönk Miszla Szakadát Szárazd Udvari Varsád Györe Györköny Hőgyész Duzs Hőgyész Kalaznó Mucsi Murga Iregszemcse Iregszemcse Újireg Izmény Kajdacs Kakasd Kaposszekcső Csikóstöttös Jágónak Kaposszekcső Kisvaszar Tarrós Tékes Vásárosdombó Ág Kisdorog Kocsola Kölesd Kistormás Kölesd Kurd Csibrák Kurd

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 198

19 0 512

275

6 173 0 634

0 314 12

249

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

4,2

2,6 0,0 11,9

2 42 11 0 5 36 6 1 0

0,4 1,9 2,5 0,0 1,7 6,1 1,3 0,1 0,0

50,0 50,0 9,1 – 0,0 80,6 16,7 0,0 –

6 37 6 0 0 53 7 0 0

1,0 1,6 1,0 0,0 0,0 7,6 1,2 0,0 0,0

14 60 0 4 0

5,0 1,9 0,0 0,8 0,0

7,1 10,0 – 0,0 –

63 136 3 5 38

19,3 3,9 0,9 0,8 22,1

112 16 0 83 0

3,6 4,5 0,0 6,2 0,0

83,9 6,3 – 16,9 –

130 23 0 128 0

4,2 5,6 0,0 8,3 0,0

20 11 0 97 0 57 111 17 1 204

2,1 3,4 0,0 27,3 0,0 21,2 9,5 9,4 0,1 13,9

80,0 36,4 – 6,2 – 66,7 1,8 70,6 0,0 40,2

0 0 0 154 0 74 1 950 61 0 230

0,0 0,0 0,0 41,8 0,0 22,2 15,6 31,4 0,0 14,5

1 2

0,2 0,1

0,0 0,0

22 272

4,6 4,7

19 91

4,5 6,5

57,9 68,1

51 109

10,4 7,3

8,1

1,2 13,2 0,0 14,0

0,0 22,3 0,6

13,6

405

1992. évi becslés Település

Lengyel Kisvejke Lengyel Mucsfa Závod Madocsa Magyarkeszi Mórágy Bátaapáti Mórágy Nagydorog Bikács Nagydorog Nagykónyi Koppányszántó Nagykónyi Értény Nagymányok Kismányok Nagymányok Nagyszokoly Németkér Ozora Fürged Ozora Őcsény Pálfa Pincehely Belecska Keszőhidegkút Nagyszékely Pincehely Pusztahencse Regöly Sárszentlőrinc Simontornya Kisszékely Simontornya

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 83

12 76 140

378

461

70

224 121 467

262 333 230

83 0 307 205

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

3,6

0,6 5,7 11,3

31 17 1 0 0 45

7,4 1,6 0,2 0,0 0,0 3,2

54,8 94,1 0,0 – – 77,8

0 49 0 0 6 186

0,0 10,4 0,0 0,0 0,3 11,6

13 60

3,0 7,1

0,0 30,0

41 99

9,1 6,4

6 108

1,1 3,8

100,0 58,3

0 338

0,0 11,3

34 103 96

7,0 7,5 13,3

44,1 30,1 75,0

75 243 86

12,5 15,9 10,7

1 6 91 21

0,3 0,2 8,5 1,1

0,0 0,0 23,1 38,1

0 64 87 152

0,0 3,2 7,1 7,3

61 19 35 34

8,7 1,0 1,4 2,0

75,4 15,8 37,1 8,8

89 169 189 256

10,9 7,4 7,7 13,1

0 1 0 77 46 18 110

0,0 0,3 0,0 2,9 4,3 1,3 9,8

– 100,0 – 55,8 100,0 5,6 67,3

0 0 9 158 0 0 179

0,0 0,0 1,4 5,3 0,0 0,0 14,0

0 41

0,0 0,9

– 12,2

7 0

1,1 0,0

11,2

18,3

2,4

22,0 6,2 18,2

10,6 18,6 6,4

7,6 0,0 28,5 4,2

406

1992. évi becslés Település

Sióagárd Harc Sióagárd Szakcs Nak Szakcs Várong Szakály Szálka Szedres Medina Szedres Tengelic Tevel Bonyhádvarasd Tevel Tolnanémedi Váralja Várdomb Alsónána Várdomb Zomba Felsőnána Kéty Zomba Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 12

179

108 0 467

237 51

38 166 0

102

14 491

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0,6 6 1

0,9 0,1

50,0 0,0

14 0

2,1 0,0

15 40 0 8 0

2,1 3,4 0,0 0,5 0,0

80,0 45,0 50,0 –

19 104 0 18 0

2,4 7,6 0,0 1,1 0,0

2 88 45

0,2 3,6 1,7

0,0 37,5 40,0

87 390 215

9,0 15,3 7,4

2 13 27 106

0,4 0,8 2,1 9,6

0,0 53,9 44,4 66,0

0 0 100 220

0,0 0,0 6,8 27,5

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

0 0 15

0,0 0,0 0,6

– – 100,0

0 0 48

0,0 0,0 1,6

4 473

1,7

43,9

12 636

4,7

9,0

7,2 0,0 14,1

9,5 2,4

3,0 15,9 0,0

2,6

5,8

407

7.6.18 vas megye 1992. évi becslés Település

Városok Szombathely Celldömölk Körmend Kőszeg Sárvár Szentgotthárd Vasvár

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

761 236 695 31 180 341 105

0,9 2,0 5,3 0,3 1,1 3,8 1,8

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

231 125 81 74 99 21 7

0,3 1,0 0,7 0,6 0,6 0,2 0,1

52,4 21,6 42,0 2,7 52,5 19,1 100,0

2 000 1 000 1 100 0 300 0 0

2,4 7,8 9,2 0,0 1,9 0,0 0,0

0

0,0

–

0

0,0

0

0,0

–

0

0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 7

0,0 0,0 3,6

– – 100,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0

0,0

–

0

0,0

18

4,7

94,4

0

0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 4 0 0 0

0,0 1,5 0,0 0,0 0,0

– 0,0 – – –

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

6 0

0,6 0,0

100,0 –

0 0

0,0 0,0

Községbokrok; Községek Szombathely Nárai Celldömölk Kemeneskápolna Körmend Döbörhegy Döröske Szarvaskend Sárvár Bögöt Csénye Porpác Vasvár Pácsony Szengtotthárd Szakonyfalu Apátistvánfalva Apátistvánfalva Kétvölgy Orfalu Bajánsenye Bajánsenye Kercaszomor Kerkáskápolna Magyarszombatfa Velemér Balogunyom Balogunyom Kisunyom

0

25

12

0,0

1,8

0,9

408

1992. évi becslés Település

Boba Boba Nemeskocs Bük Csákánydoroszló Csákánydoroszló Felsőmarác Hegyhátszentmárton Ivánc Csehimindszent Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Mikosszéplak Nagytilaj Csepreg Csepreg Tömörd Csörötnek Csörötnek Magyarlak Rábagyarmat Egervölgy Egervölgy Kám Szemenye Egyházashetye Borgáta Egyházashetye Köcsk Egyházashollós Egyházashollós Magyarszecsőd Molnaszecsőd Egyházasrádóc Egyházasrádóc Harasztifalu Nagykölked Nemesrempehollós Rádóckölked

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 0

102 108

224

102

230

0

12

0

0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0,0

3,5 3,8

0 0 14

0,0 0,0 0,5

– – 0,0

0 0 50

0,0 0,0 1,7

32 0 0 0

1,9 0,0 0,0 0,0

18,8 – – –

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

13 0 56 11 12 18

1,9 0,0 11,4 2,0 3,0 7,5

30,8 – 7,1 9,1 0,0 0,0

50 0 40 0 0 0

6,5 0,0 7,8 0,0 0,0 0,0

54 0

1,4 0,0

57,4 –

150 0

3,8 0,0

94 5 8

9,9 0,6 0,9

1,1 0,0 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

1 0 0

0,5 0,0 0,0

0,0 – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 15

0,0 0,0 3,5

– – 13,3

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– – – – –

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

8,5

2,4

8,8

0,0

1,3

0,0

0,0

409

1992. évi becslés Település

Felsőcsatár Felsőcsatár Horvátlövő Narda Pornóapáti Vaskeresztes Felsőszölnök Alsószölnök Felsőszölnök Gencsapáti Gencsapáti Perenye Gersekarát Gersekarát Nagymizdó Sárfimizdó Telekes Gérce Gérce Sitke Vásárosmiske Gyöngyösfalu Gyöngyösfalu Kőszegpaty Lukácsháza Nemescsó Pusztacsó Győrvár Andrásfa Győrvár Hegyhátszentpéter Petőmihályfa Horvátzsidány Horvátzsidány Kiszsidány Peresznye Ólmod Hosszúpereszteg Bögöte Hosszúpereszteg Vashosszúfalu

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 12

6

140

0

0

6

102

44

57

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0,7 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– – – – –

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

60 0

2,5 0,0

3,3 –

0 0

0,0 0,0

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

– – – –

0 0 0 120

0,0 0,0 0,0 19,2

1 0 9

0,1 0,0 2,1

0,0 – 100,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– – – – –

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 11 0 0

0,0 1,5 0,0 0,0

– 0,0 – –

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

0 0 2 0

0,0 0,0 0,3 0,0

– – 100,0 –

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

0 1 12

0,0 0,1 2,3

– 0,0 8,3

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0,6

4,5

0,0

0,0

0,2

6,7

2,7

3,3

410

1992. évi becslés Település

Ikervár Ikervár Meggyeskovácsi Ják Jánosháza Duka Jánosháza Karakó Keléd Kemenespálfa Kissomlyó Nemeskeresztúr Káld Kemenesmagasi Kemenesmagasi Szergény Tokorcs Kőszegszerdahely Bozsok Cák Kőszegdoroszló Kőszegszerdahely Velem Magyarnádalja Kemestaródfa Magyarnádalja Pinkamindszent Vasalja Nagysimonyi Mesteri Nagysimonyi Nádasd Daraboshegy Felsőjánosfa Halogy Hegyháthodász Hegyhátszentjakab Hegyhátsál Katafa Nádasd Szaknyér

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 121

0 281

0 0

0

12

0

51

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

4,6

0,0 6,2

0,0 0,0

10 15 0

0,5 1,8 0,0

30,0 26,7 –

30 0 0

1,7 0,0 0,0

12 145 1 0 0 0 9 1

3,6 5,0 0,4 0,0 0,0 0,0 2,3 0,1

0,0 54,5 100,0 – – – 0,0 0,0

0 350 0 0 0 0 0 0

0,0 11,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– – – – –

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

– – – –

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

0 0 0 0 0 0 0 6 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 0,0

– – – – – – – 16,7 –

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0

1,4

0,0

1,3

411

1992. évi becslés Település

Szőce Őrimagyarosd Olaszfa Ostffyasszonyfa Csönge Kenyeri Ostffyasszonyfa Pápoc Oszkó Őriszentpéter Ispánk Kondorfa Nagyrákos Szalafő Szatta Őriszentpéter Pankasz Kisrákos Pankasz Viszák Pecöl Kenéz Megyehid Pecöl Rábahidvég Püspökmolnári Rábahidvég Rábapaty Jákfa Rábapaty Rátót Gasztony Nemesmedves Rönök Rátót Vasszentmihály Répcelak Nick Répcelak

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

57 89

6 115

140

0

179

25

0

19

10,2 3,0

0,9 4,4

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0 0 2

0,0 0,0 0,3

– – 100,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

52 1 0 0 1

9,8 0,1 0,0 0,0 0,1

53,9 100,0 – – 0,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 0 0 2 0 23

0,0 0,0 0,0 0,7 0,0 1,9

– – – 0,0 – 87,0

0 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 5 0

0,0 0,9 0,0

– 0,0 –

0 140 0

0,0 22,8 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 3

0,0 0,3

– 33,3

0 150

0,0 12,7

0 6

0,0 0,4

– 16,7

0 0

0,0 0,0

0 0 46 0 5

0,0 0,0 9,9 0,0 1,3

– – 4,4 – 20,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

12,7

0,0

8,6

1,1

0,0

0,4

412

1992. évi becslés Település

Uraiújfalu Vámoscsalád Répceszentgyörgy Bő Chernelházadamonya Gór Hegyfalu Mesterháza Répceszentgyörgy Tompaládony Vasegerszeg Zsédeny Rum Rum Rábatőttős Zsennye Simaság Iklanberény Lócs Nagygeresd Nemesládony Sajtoskál Simaság Sorkifalud Gyanógeregye Nemeskolta Sorkifalud Sorkikápolna Sorokpolány Sótony Bejcgyertyános Nyőgér Sótony Sömjénmihályfa Sömjénmihályfa Mersevát Szeleste Pósfa Szeleste Ölbő

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

19

6

83

6

6

0

38

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0 2

0,0 0,5

– 50,0

0 0

0,0 0,0

0 6 0 0 0 0 0 0 0

0,0 2,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– 0,0 – – – – – – –

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

12 0 0

1,0 0,0 0,0

8,3 – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 0 0 1 15

0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 2,2

– – – – 100,0 26,7

0 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 1 0 0 16

0,0 0,3 0,0 0,0 2,1

– 0,0 – – 100,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

2 0 0

0,3 0,0 0,0

0,0 – –

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

0 1 1

0,0 0,1 0,1

– 100,0 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0,6

0,4

4,7

0,3

0,4

0,0

2,1

413

1992. évi becslés Település

Szentpéterfa Torony Bucsu Dozmat Sé Torony Táplánszentkereszt Vassurány Salköveskút Söpte Vasasszonyfa Vassurány Vasszécseny Csempeszkopács Tanakajd Vasszécseny Vát Acsád Meszlen Nemesbőd Vasszilvágy Vát Vép Bozzai Vép Vönöck Kemenesszentmárton Vönöck Megye összesen

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 0 557

0 6

12

0

147

6

5 512

0,0 17,5

0,0 0,3

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0

0,0

–

0

0,0

0 0 23 504 1

0,0 0,0 3,2 31,0 0,1

– – 100,0 0,4 0,0

0 0 0 370 0

0,0 0,0 0,0 22,3 0,0

0 12 0 0

0,0 1,6 0,0 0,0

– 100,0 – –

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

0 10 4

0,0 1,5 0,3

– 100,0 100,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 0 2 0 0

0,0 0,0 0,3 0,0 0,0

– – 0,0 – –

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0 154

0,0 3,8

– 48,7

0 150

0,0 4,3

1 0

0,4 0,0

0,0 –

0 0

0,0 0,0

2 215

0,8

28,6

6 000

2,1

0,6

0,0

3,5

0,6

2,0

414

7.6.19 veszprém megye 1992. évi becslés Település

Városok Veszprém Ajka Balatonalmádi Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

817 615 99 43 888 285 360 354 68

1,3 1,8 1,2 0,3 2,6 3,9 2,0 1,3 0,6

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

118 190 6 14 372 42 186 52 9

0,2 0,6 0,1 0,1 1,1 0,6 1,0 0,2 0,1

42,4 35,8 33,3 50,0 40,1 16,7 64,5 40,4 0,0

620 350 0 35 729 352 297 330 153

1,0 1,0 0,0 0,3 2,1 4,9 1,6 1,2 1,4

11

2,1

81,8

0

0,0

1 0 0

0,1 0,0 0,0

0,0 – –

0 5 0

0,0 0,5 0,0

13 16 0 0

0,5 1,7 0,0 0,0

92,3 81,3 – –

10 8 4 2

0,4 0,8 3,7 0,3

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

6 0 0

0,8 0,0 0,0

0,0 – –

69 0 11

8,7 0,0 8,1

0 1 0

0,0 0,1 0,0

– 100,0 –

0 12 0

0,0 1,2 0,0

30 13

1,5 7,8

16,7 7,7

32 11

1,5 5,0

Községbokrok; Községek Sümeg Zalagyömörő Alsóörs Alsóörs Felsőörs Lovas Badacsonytomaj Badacsonytomaj Badacsonytördemic Salföld Ábrahámhegy Bakonybél Bakonybél Pénzesgyőr Bakonyjákó Bakonyjákó Farkasgyepű Németbánya Bakonyszentkirály Bakonyoszlop Bakonyszentkirály Csesznek Bakonyszentlászló Bakonyszentlászló Fenyőfő

0

70

0

32

32

115

0,0

1,7

0,0

2,8

1,6

5,6

415

1992. évi becslés Település

Balatonederics Balatonederics Lesencefalu Nemesvita Balatonfüzfő Balatonfőkajár Balatonfőkajár Küngös Balatonkenese Balatonvilágos Berhida Borzavár Borzavár Porva Csabrendek Csabrendek Hosztót Szentimrefalva Veszprémgalsa Zalaszegvár Csajág Csetény Csetény Szápár Csopak Csopak Paloznak Csót Béb Csót Nagygyimót Csögle Adorjánháza Csögle Kiscsősz Kispirit Nagypirit Dabronc Dabronc

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 38

6 32

153 12 474 32

57

51 0

0

230

89

44

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

2,8

0,1 1,7

4,1 1,0 8,7 2,5

0 0 10 5

0,0 0,0 2,3 0,1

– – 60,0 20,0

63 0 40 13

5,0 0,0 8,2 0,3

4 0 14 6 216

0,3 0,0 0,4 0,4 4,0

100,0 – 92,9 66,7 31,9

26 8 0 0 520

1,6 1,4 0,0 0,0 9,7

2 3

0,2 0,6

0,0 0,0

9 4

0,9 0,7

30 1 8 0 0 3

1,0 0,8 3,1 0,0 0,0 0,3

30,0 100,0 0,0 – – 33,3

260 0 120 0 24 12

8,6 0,0 4,2 0,0 11,2 1,2

7 0

0,4 0,0

42,9 –

0 0

0,0 0,0

18 0

1,1 0,0

100,0 –

0 0

0,0 0,0

0 52 0

0,0 4,5 0,0

– 21,2 –

0 206 0

0,0 17,2 0,0

5 0 0 1 3

0,6 0,0 0,0 0,8 0,8

20,0 – – 100,0 100,0

24 8 0 0 0

2,6 0,9 0,0 0,0 0,0

0

0,0

–

0

0,0

1,5

5,8 0,0

0,0

11,2

4,2

4,6

416

1992. évi becslés Település

Hetyefő Zalaerdőd Devecser Borszörcsök Devecser Kolontár Pusztamiske Dudar Bakonynána Dudar Gyarmat Csikvánd Gecse Gyarmat Hajmáskér Hajmáskér Sóly Halimba Halimba Öcs Szőc Herend Bánd Herend Hárskút Márkó Jásd Kapolcs Káptalanfa Bodorfa Gyepükaján Káptalanfa Nemeshany Káptalantóti Kerta Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

967

0

0

0

12

6

0 166 51

6 134

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

51 188 45 53

11,3 3,6 6,0 11,9

2,0 62,2 91,1 17,0

72 429 110 75

14,1 7,5 13,6 16,9

1 0

0,1 0,0

100,0 –

0 0

0,0 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

– – –

6 0 0

0,9 0,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 4

0,0 1,3

4 4 1

0,4 1,6 0,2

0,0 0,0 0,0

0 0 0

0,0 0,0 0,0

0 1 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– 0,0 – – – –

0 12 0 0 0 0

0,0 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0

0 9 17 13 0

0,0 2,1 2,0 3,0 0,0

– 0,0 100,0 53,9 –

0 0 98 0 0

0,0 0,0 10,6 0,0 0,0

0 3 0 28

0,0 0,6 0,0 3,8

– 66,7 – 0,0

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

14,4

0,0

0,0

0,0

0,7

0,1

0,0 38,4 2,7

1,3 6,6

417

1992. évi becslés Település

Kislőd Kővágóörs Külsővat Lesenceistvánd Lesencetomaj Litér Lovászpatona Lovászpatona Nagydém Magyargencs Kemeneshőgyész Kemenesszentpéter Magyargencs Magyarpolány Marcaltő Egyházaskesző Malomsok Marcaltő Várkesző Mezőlak Békás Mezőlak Mihályháza Nagyacsád Monostorapáti Hegyesd Monostorapáti Taliándörögd Vigántpetend Nagyalásony Dabrony Kisszőlős Nagyalásony Somlóvecse Vid Nagyvázsony Barnag Mencshely Nagyvázsony

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 89 12 12 0 70 44 230

0

76

153

76

70

147

7,2 1,5 1,6 0,0 6,3 2,5 13,5

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

19 11 2 1 28 1

1,5 1,2 0,3 0,1 2,5 0,1

36,8 0,0 50,0 0,0 3,6 0,0

68 17 5 0 102 13

4,7 1,6 0,6 0,0 9,0 0,3

0 0

0,0 0,0

– –

150 45

10,2 9,0

0 0 0 2

0,0 0,0 0,0 0,2

– – – 100,0

0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0

4 4 0 0

0,6 0,6 0,0 0,0

0,0 100,0 – –

5 11 40 9

0,7 1,4 4,1 3,1

18 0 6 0

6,2 0,0 0,7 0,0

0,0 – 33,3 –

12 11 14 10

4,2 0,9 1,5 1,3

2 9 1 6

1,1 0,8 0,1 2,4

50,0 0,0 0,0 16,7

0 192 24 8

0,0 16,9 2,7 3,2

19 10 2 0 11

3,9 8,3 0,4 0,0 8,0

52,6 100,0 0,0 – 36,4

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1 2 8

0,6 0,7 0,5

100,0 0,0 87,5

14 25 80

7,8 7,6 4,5

0,0

3,3

5,1

3,5

5,0

5,8

418

1992. évi becslés Település

Pula Vöröstó Nemesgulács Gyulakeszi Kisapáti Nemesgulács Nemesgörzsöny Nemesszalók Marcalgergelyi Nemesszalók Pápasalamon Vinár Nemesvámos Hidegkút Nemesvámos Veszprémfajsz Noszlop Bakonypölöske Noszlop Oroszi Nyárád Dáka Nyárád Pápadereske Nyirád Öskü Ősi Papkeszi Királyszentistván Papkeszi Vilonya Pápakovácsi Döbrönte Ganna Kup Nóráp Pápakovácsi

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

12

32 89

38

115

32

12 0 0 51

44

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0 0

0,0 0,0

– –

0 0

0,0 0,0

23 16 0 0

3,7 4,3 0,0 0,0

100,0 6,3 – –

54 36 63 28

8,1 8,7 5,6 3,4

18 2 5 0

3,4 0,2 1,2 0,0

22,2 100,0 60,0 –

7 23 43 0

1,2 2,3 8,4 0,0

1 6 0

0,3 0,3 0,0

100,0 83,3 –

0 20 0

0,0 1,1 0,0

2 24 0

0,4 2,2 0,0

0,0 45,8 –

0 180 0

0,0 15,6 0,0

1 0 0 5 1 1

0,2 0,0 0,0 0,3 0,1 0,1

0,0 – – 0,0 100,0 0,0

0 6 0 48 0 0

0,0 0,6 0,0 2,4 0,0 0,0

6 1 0

1,9 0,1 0,0

0,0 0,0

6 30 0

1,6 1,9 0,0

0 3 4 0 2

0,0 0,8 0,9 0,0 0,3

– 100,0 0,0 – 50,0

0 0 32 21 22

0,0 0,0 6,6 8,7 3,6

0,6

4,1 4,4

1,3

6,7

1,7

0,7 0,0 0,0 2,2

2,3

419

1992. évi becslés Település

Pápateszér Bakonyszentiván Bakonyság Bakonytamási Pápateszér Pécsely Balatonszőlős Dörgicse Pécsely Vászoly Révfülöp Balatonhenye Kékkút Köveskál Mindszentkálla Révfülöp Szentbékkálla Somlószőlős Doba Somlószőlős Somlóvásárhely Apácatorna Kisberzseny Somlójenő Somlóvásárhely Szentgál Szentkirályszabadja Szerecseny Szigliget Hegymagas Raposka Szigliget Tés Tihany Aszófő Balatonakali Balatonudvari Örvényes Tihany

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 301

0

44

51

38

0 128 6 12

12 0

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

12,8 1 1 7 1

0,3 0,9 0,9 0,1

100,0 100,0 0,0 0,0

25 20 125 315

7,8 10,2 13,9 22,8

0 1 0 0

0,0 0,3 0,0 0,0

– 0,0 – –

12 0 8 0

3,9 0,0 1,4 0,0

0 0 0 8 0 18

0,0 0,0 0,0 2,1 0,0 7,2

– – – 25,0 – 55,6

0 12 25 0 5 12

0,0 9,2 4,9 0,0 0,4 4,0

0 1

0,0 0,1

– 100,0

0 0

0,0 0,0

3 0 4 0 14 9 10

1,4 0,0 1,4 0,0 0,6 0,6 1,1

100,0 – 0,0 – 28,6 0,0 0,0

0 0 6 24 42 140 5

0,0 0,0 1,7 2,0 1,5 8,9 0,4

14 1 0 3

4,8 0,5 0,0 0,3

92,9 100,0 – 66,7

0 2 12 12

0,0 0,9 1,0 1,0

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– – – – –

0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0

1,7

3,7

2,3

0,0 7,8 0,7 0,9

1,3 0,0

420

1992. évi becslés Település

Tótvázsony Tüskevár Ugod Adásztevel Bakonykoppány Bakonyszücs Homokbödöge Nagytevel Ugod Ukk Gógánfa Megyer Rigács Ukk Zalameggyes Úrkút Vanyola Vaszar Takácsi Vaszar Városlőd Csehbánya Városlőd Veszprémvarsány Bakonygyirót Bakonypéterd Gic Lázi Románd Sikátor Veszprémvarsány Zalahaláp Sáska Zalahaláp

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 12 6 147

57

6 160 96

108

166

6

1,2 1,1 3,3

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0 5

0,0 0,8

– 0,0

14 12

1,2 1,7

1 0 0 4 3 11

0,1 0,0 0,0 0,5 0,5 0,7

0,0 – – 0,0 100,0 100,0

6 49 54 33 21 45

0,6 15,4 12,0 3,7 3,3 2,6

0 0 4 12 0 2 39

0,0 0,0 1,7 3,0 0,0 0,1 5,6

– – 0,0 100,0 0,0 0,0

0 0 0 0 0 63 14

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,6 1,8

9 0

0,9 0,0

0,0 –

93 0

9,2 0,0

0 33

0,0 2,3

– 3,0

0 80

0,0 5,1

0 0 59 0 0 29 18

0,0 0,0 11,5 0,0 0,0 8,4 1,9

– – 0,0 – – 0,0 5,6

0 0 0 60 0 42 69

0,0 0,0 0,0 9,2 0,0 9,9 6,8

2 4

0,7 0,5

100,0 0,0

0 7

0,0 0,7

3,8

0,3 24,2 3,6

6,5

5,3

0,5

421

1992. évi becslés Település

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

Zánka Balatoncsicsó Balatonszepezd Monoszló Óbudavár Szentantalfa Szentjakabfa Tagyon Zánka

0

Megye összesen

9 098

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0,0

2,4

1 0 0 0 0 0 0 0

0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

100,0 – – – – – – –

0 0 6 0 8 0 0 0

0,0 0,0 3,1 0,0 2,2 0,0 0,0 0,0

2 506

0,7

39,1

8 125

2,1

422

7.6.20 zala megye 1992. évi becslés Település

Városok Zalaegerszeg Keszthely Lenti Letenye Nagykanizsa Zalaszentgrót

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

1 269 347 223 316 1 372 217

1,9 1,6 2,6 5,7 2,6 2,7

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

669 124 101 150 349 100

1,1 0,6 1,2 3,2 0,7 1,2

40,4 76,6 70,3 79,3 36,4 70,0

1 270 362 182 128 1 786 118

2,1 2,0 2,2 2,7 3,2 1,3

0 0 18 0 0 1 0 6 0

0,0 0,0 4,8 0,0 0,0 0,5 0,0 1,3 0,0

– – 72,2 – – 100,0 – 100,0

2 0 33 0 0 0 0 20 0

0,3 0,0 7,9 0,0 0,0 0,0 0,0 4,1 0,0

0 10 67 18

0,0 3,2 19,7 2,4

– 100,0 98,5 94,4

39 11 62 44

13,5 3,0 17,2 5,6

18 0

1,5 0,0

50,0 –

35 0

3,0 0,0

11 0 0 0 0 2

0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6

18,2 – – – – 100,0

67 4 0 0 6 4

5,4 1,2 0,0 0,0 1,5 0,9

49 76

2,7 10,0

2,0 73,7

37 2

2,0 9,8

13 26

1,6 3,4

38,5 19,2

18 26

2,0 3,0

Községbokrok; Községek Zalaegerszeg Babosdöbréte Boncodfölde Böde Hottó Kallósd Kiskutas Kispáli Nagykutas Nagypáli Letenye Kistolmács Murarátka Zajk Alsónemesapáti Alsópáhok Alsópáhok Felsőpáhok Bagod Bagod Hagyárosbörönd Kávás Ozmánbük Zalaboldogfa Zalaszentgyörgy Bak Bak Sárhida Bánokszentgyörgy Borsfa Bánokszentgyörgy

160 51

70

281

211

21,2 2,7

2,6

11,3

10,2

423

1992. évi becslés Település

Oltárc Várfölde Bázakerettye Bázakerettye Kiscsehi Lasztonya Lispeszentadorján Maróc Becsehely Becsehely Petrivente Rigyác Valkonya Becsvölgye Becsvölgye Kustánszeg Belezna Bocfölde Bocfölde Csatár Bucsuszentlászló Bucsuszentlászló Kisbucsa Nemeshetés Nemesszentandrás Nemessándorháza Pölöskefő Cserszegtomaj Cserszegtomaj Lápafő Rezi Csesztreg Alsószenterzsébet Csesztreg Felsőszenterzsébet Kerkafalva Kerkakutas Márokföld Nemesnép Ramocsa Szentgyörgyvölgy

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

108

102

115

44 44

6

38

38

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

43 11

13,2 4,4

74,4 54,6

56 10

11,6 3,4

1 4 13 8 2

0,1 1,4 9,2 1,9 1,3

0,0 100,0 0,0 75,0 100,0

11 9 18 17 7

1,0 2,0 9,0 3,0 3,0

75 24 18 2

3,2 5,2 3,4 2,2

40,0 29,2 0,0 100,0

70 28 31 0

2,7 5,3 5,9 0,0

45 30 11

4,6 4,8 1,1

75,6 96,7 54,6

72 22 30

6,8 3,3 2,8

43 0

4,5 0,0

0,0 –

71 0

7,9 0,0

3 6 0 0 4 14

0,4 1,3 0,0 0,0 1,0 2,6

100,0 100,0 – – 100,0 35,7

5 7 4 4 73 16

0,6 1,4 1,1 2,0 7,0 2,0

22 3 15

1,5 1,5 1,5

31,8 33,3 86,7

15 14 18

3,3 5,3 1,7

0 3 0 0 0 0 1 0 0

0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 0,0

– 66,7 – – – – 0,0 – –

0 14 0 0 5 0 6 0 14

0,0 1,3 0,0 0,0 1,8 0,0 26,0 0,0 2,2

5,4

3,1

7,3

4,8 3,0

0,2

1,4

1,7

424

1992. évi becslés Település

Csonkahegyhát Csonkahegyhát Dobronhegy Milejszeg Németfalu Pálfiszeg Csömödér Csömödér Hernyék Iklódbördöce Kissziget Zebecke Dióskál Dióskál Egeraracsa Zalaszentmárton Egervár Egervár Gősfa Eszteregnye Felsőrajk Alsórajk Felsőrajk Pötréte Galambok Galambok Zalakaros Zalaszentjakab Gellénháza Gellénháza Gombosszeg Iborfia Lickóvadamos Nagylengyel Ormándlak Petrikeresztúr Szentkozmadombja Zalatárnok Gelse Gelse Gelsesziget

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 51

121

115

12

32 38

647

57

179

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

3,8 8 9 30 7 0

2,5 6,3 6,8 2,8 0,0

100,0 100,0 93,3 100,0

9 10 21 20 17

2,7 6,7 4,4 6,4 7,6

28 6 25 2 11

4,0 4,2 6,0 0,8 8,7

50,0 0,0 0,0 100,0 81,8

55 18 18 18 6

13,4 19,4 7,2 11,7 8,0

0 1 2

0,0 0,3 2,5

– 100,0 0,0

11 28 0

1,5 6,0 0,0

0 17 5

0,0 4,4 0,6

– 0,0 80,0

0 21 37

0,0 4,5 4,2

0 19 22

0,0 2,2 5,3

– 21,1 95,5

0 35 20

0,0 3,7 4,2

201 54 77

16,5 5,2 19,4

77,6 96,3 94,8

196 64 69

15,6 6,9 16,1

6 0 0 6 1 9 0 0 0

0,4 0,0 0,0 2,0 0,2 7,8 0,0 0,0 0,0

66,7 – – 100,0 100,0 100,0 – – –

0 4 0 5 7 9 7 0 12

0,0 0,3 0,0 1,4 1,2 5,9 1,3 0,0 1,2

22 1

1,7 0,4

22,7 0,0

22 14

1,6 4,3

7,9

11,8

0,7

4,2 2,3

23,2

1,4

4,8

425

1992. évi becslés Település

Kerecseny Kilimán Orosztony Újudvar Gutorfölde Csertalakos Gutorfölde Szentpéterfölde Gyenesdiás Hahót Héviz Héviz Nemesbük Karmacs Karmacs Vindornyafok Kehidakustány Kehidakustány Zalacsány Kisgörbő Döbröce Kisgörbő Nagygörbő Vindornyaszőlős Óhid Lovászi Dobri Kerkateskánd Lovászi Szécsisziget Tormafölde Tornyiszentmiklós Miháld Miháld Pat Sand Mihályfa Mihályfa Szalapa Murakeresztúr Fityeház

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

0

0 70 44

32

211

102

147

115

38

166

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

64 15 27 37

17,6 5,1 4,6 3,9

37,5 0,0 11,1 67,6

33 21 57 55

14,4 5,5 15,9 5,6

3 6 0 0 20

4,9 0,4 0,0 0,0 1,4

66,7 0,0 – – 70,0

13 22 0 0 35

16,0 1,4 0,0 0,0 2,0

1 0

0,0 0,0

100,0 –

0 0

0,0 0,0

16 0

2,0 0,0

100,0 –

16 0

1,9 0,0

6 69

0,6 7,3

33,3 76,8

5 96

0,4 9,8

4 33 47 0 2

4,6 14,5 17,6 0,0 0,3

0,0 100,0 6,4 – 0,0

0 31 42 0 25

0,0 11,6 13,0 0,0 3,0

0 7 18 7 1 1

0,0 3,4 1,3 2,5 0,2 0,1

– 14,3 66,7 0,0 100,0 0,0

11 23 25 19 0 19

2,9 8,5 1,6 5,4 0,0 2,1

11 0 0

1,1 0,0 0,0

0,0 – –

77 17 4

7,1 4,8 0,7

0 0

0,0 0,0

– –

15 0

3,0 0,0

0

0,0

–

0

0,0

0,0

0,0 5,1 0,9

3,3

10,4

6,6

4,7

6,7

5,5

6,1

426

1992. évi becslés Település

Murakeresztúr Nagykapornak Almásháza Bezeréd Ligetfalva Misefa Nagykapornak Orbányosfa Padár Tilaj Nagyrada Garabonc Nagyrada Zalamerenye Zalaszabar Nagyrécse Csapi Kisrécse Nagybakónak Nagyrécse Zalasárszeg Zalaújlak Nova Mikekarácsonyfa Nova Pacsa Nemesrádó Pacsa Szentpéterúr Zalaigrice Páka Kányavár Ortaháza Pördefölde Páka Pókaszepetk Gyűrűs Kemendollár Pókaszepetk Vöckönd Zalaistvánd

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

64

371

890

64

692

102

19

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

68

3,3

52,9

122

5,5

0 4 0 0 6 0 10 0

0,0 1,5 0,0 0,0 0,6 0,0 5,6 0,0

– 100,0 – – 0,0 – 20,0 –

0 0 0 0 7 0 12 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 5,0 0,0

129 38 15 51

15,5 6,2 4,9 7,5

89,2 50,0 0,0 100,0

125 65 21 46

14,5 9,4 5,3 5,8

19 0 37 0 0 14

9,8 0,0 6,7 0,0 0,0 8,1

100,0 – 0,0 – – 0,0

35 29 50 10 12 6

15,0 11,0 7,0 1,0 14,0 2,0

3 22

1,0 2,2

100,0 4,6

0 43

0,0 3,9

0 111 103 6

0,0 5,5 9,6 3,4

– 68,5 10,7 100,0

0 219 188 188

0,0 11,0 14,0 14,0

0 30 10 9

0,0 17,2 10,6 0,6

– 23,3 60,0 22,2

9 23 20 63

3,5 12,5 14,5 4,1

3 1 20 2 1

2,5 0,2 2,0 1,6 0,2

0,0 100,0 80,0 100,0 100,0

21 7 30 0 10

12,0 1,2 2,8 0,0 2,0

2,8

15,7

42,4

5,1

19,4

5,5

0,9

427

1992. évi becslés Település

Pölöske Pusztamagyaród Bucsuta Pusztamagyaród Szentliszló Rédics Baglad Belsősárd Bödeháza Gosztola Gáborjánháza Külsősárd Lendvadedes Lendvajakabfa Resznek Rédics Szijártóháza Zalaszombatfa Salomvár Keménfa Salomvár Zalacséb Sármellék Szentgyörgyvár Sármellék Söjtör Pusztaszentlászló Söjtör Surd Liszó Nemespátró Surd Sümegcsehi Kisvásárhely Sümegcsehi Szemenyecsörnye Kerkaszentkirály Szemenyecsörnye Szentmargitfalva Szepetnek Sormás

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 108 89

51

70

96

102

0

0

153

243

11,6 6,6

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

12

1,3

33,3

73

7,0

19 58 11

6,4 7,8 3,0

94,7 96,6 81,8

19 71 15

5,2 8,7 3,6

4 1 0 0 1 0 0 2 4 13 0 0

4,0 0,8 0,0 0,0 0,7 0,0 0,0 2,9 1,0 1,3 0,0 0,0

100,0 100,0 – – 0,0 – – 50,0 75,0 0,0 – –

27 5 0 0 16 0 0 0 45 32 0 3

23,0 3,5 0,0 0,0 8,0 0,0 0,0 0,0 10,0 2,9 0,0 2,9

16 2 19

12,1 0,3 3,5

18,8 100,0 15,8

22 0 28

1,3 0,0 4,6

10 34

2,8 1,9

100,0 29,4

3 75

0,8 0,4

5 44

0,7 2,5

100,0 59,1

10 79

1,3 3,8

0 31 2

0,0 7,6 0,3

– 90,3 0,0

12 25 9

2,2 5,5 1,4

0 0

0,0 0,0

– –

0 9

0,0 1,2

5 37 11

1,4 3,0 7,6

100,0 5,4 0,0

0 44 12

0,0 2,9 6,4

16

1,8

93,8

47

5,5

2,4

5,5

4,6

4,3

0,0

0,0

34,5

9,6

428

1992. évi becslés Település

Szepetnek Teskánd Tófej Baktüttös Pusztaederics Tófej Tótszerdahely Molnári Semjénháza Tótszentmárton Tótszerdahely Türje Vasboldogasszony Vasboldogasszony Balatongyörök Vonyarcvashegy Várvölgy Vállus Várvölgy Zalaapáti Esztergályhorváti Gétye Zalaapáti Zalabaksa Kerkabarabás Kozmadombja Kálócfa Pusztaapáti Pórszombat Szilvágy Zalabaksa Zalabér Batyk Dötk Pakod Zalabér Zalavég Zalakomár Balatonmagyaród Zalakomár

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

19 51

70

230 32

6

198

121

76

724

2,3 3,7

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

61 0

3,8 0,0

44,3 –

131 0

7,7 0,0

55 0 5

14,2 0,0 0,6

80,0 – 0,0

34 0 12

7,6 0,0 1,4

1 8 9 11 129

0,1 1,1 0,9 0,8 6,6

0,0 100,0 88,9 100,0 72,9

0 9 11 0 162

0,0 1,2 1,0 0,0 12,7

9 0 0

1,4 0,0 0,0

22,2 – –

19 0 0

2,6 0,0 0,0

0 0

0,0 0,0

– –

0 21

0,0 1,7

31 1 30

5,5 0,5 1,7

93,6 100,0 20,0

68 4 68

11,0 2,0 4,0

0 0 0 0 0 0 0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

– – – – – – –

0 0 6 7 0 0 203

0,0 0,0 2,0 8,3 0,0 0,0 24,0

3 0 0 0 0

0,6 0,0 0,0 0,0 0,0

66,7 – – – –

10 0 32 6 0

1,8 0,0 2,9 0,6 0,0

31 309

4,4 9,7

19,4 86,7

23 538

2,9 15,6

1,9

11,8 4,9

0,5

8,2

5,7

2,7

19,3

429

1992. évi becslés Település

Zalalövő Csöde Vaspör Zalaháshágy Zalalövő Zalaszentbalázs Bocska Börzönce Füzvölgy Homokkomárom Hosszúvölgy Kacorlak Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Zalaszentbalázs Zalaszentiván Alibánfa Nemesapáti Pethőhenye Zalaszentiván Zalaszentlőrinc Zalaszentlászló Sénye Zalaszentlászló Zalaszántó Bazsi Sümegprága Vindornyalak Zalaköveskút Zalaszántó Zalaszentmihály Zalavár

A cigány népesség száma aránya (fő) (%) 134

38

173

25

134

1990. évi népszámlálás A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

CIKOBI összeírás

A cigány anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (%)

A cigány népesség száma aránya (fő) (%)

3,1 0 0 0 20

0,0 0,0 0,0 0,6

– – – 65,0

0 0 0 99

0,0 0,0 0,0 2,7

24 4 0 3 0 0 0 17 9

6,3 4,8 0,0 1,5 0,0 0,0 0,0 3,0 0,9

100,0 75,0 – 0,0 – – – 100,0 100,0

79 10 0 43 26 8 0 0 11

18,0 7,1 0,0 18,0 9,7 2,4 0,0 0,0 1,0

22 10 5 7 1

4,6 1,9 1,3 0,7 0,3

9,1 80,0 20,0 100,0 100,0

15 66 22 14 0

3,0 10,0 4,5 1,2 0,0

0 1

0,0 0,1

– 0,0

0 0

0,0 0,0

0,0 0,0 11,2 0,0 4,7 1,2 2,4

– – 7,1 – 74,5 93,3 33,3

0 0 23 0 82 19 45

0,0 0,0 16,3 0,0 6,7 1,5 3,7

1,3

6,7

2,7

5,8

32 57

2,7 5,5

0 0 14 0 51 15 27

12 423

4,1

5 165

1,7

57,9

10 285

3,3

Magyarország összesen Budapest nélkül

423 525

5,1

155 103

1,9

28,6

356 638

4,2

Magyarország összesen

461 389

4,5

164 406

1,6

29,2

–

–

Megye összesen

430

F1. FÜGGELÉK A MINTAVÉTEL RÉSZLETES DOKUMENTÁCIÓJA f1.1a. táblázat budapesti mintavétel: ritka körzetek (városrendezési körzetek, vrk), 1–10 alsó tagozatos cigány tanuló Kerület

VRK

4. 5. 10. 10. 11. 14. 14. 19. 20. 21. 22. 3. 22.

03 a 12 a 08 a 35 a 30 a 13 a 18 a 08 a 08 a 21 a 05 b 06 b 08

Összesenc Átlagc Szórásc

a

Az alsós cigány tanulók száma

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

9 5 4 2 1 4 1 2 6 1 2 4 6

18 20 – – 0 18 1 5 21 5 20 12 11

18 20 – – 0 18 1 5 21 5 20 12 11

100,0 100,0 – – 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

41 3,73 2,61

131 11,9 8,0

131 11,9 8,0

100,0 – –

A meghiúsult kikérdezések pótlására rendelkezésre álló címeket tartalmazó körzetek 4. 15 3 14 – – 15. 05 1 7 – – 22. 04 10 17 – – a

Kiesett körzet. A kiesetteket pótló körzet. c Végleges (a kiesett körzetek pótlása utáni) minta. b

431

f1.1b. táblázat budapesti mintavétel: közepes körzetek (városrendezési körzetek, vrk), 11–20 alsó tagozatos cigány tanuló Kerület

VRK

3. 6. 6. 7. 7. 8. 8. 10. 10. 13. 14. 19. 3. 3. 13.

9 a 01 a 12 a 01 a 02 a 02 a 04 a 17 a 22 a 09 a 16 a 11 b 03 b 29 b 21

Összesenc c Átlag c Szórás

a

Az alsós cigány tanulók száma

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

15 14 13 18 17 16 14 15 12 12 12 14 13 11 12

– 38 30 41 45 58 35 – – 62 49 24 59 18 22

– 8 6 8 9 11 7 – – 12 10 5 12 4 4

– 21,1 20,0 19,5 20,0 19,0 20,0 – – 19,4 20,4 20,8 20,3 22,2 18,2

208 13,87 2,03

481 40,1 15,0

96 8,0 2,9

20,0 – –

a

Kiesett körzet. A kiesetteket pótló körzet. c Végleges (a kiesett körzetek pótlása utáni) minta. b

432

f1.1c. táblázat budapesti mintavétel: sűrű körzetek (városrendezési körzetek, vrk), 20-nál több alsó tagozatos cigány tanuló Kerület

VRK

6. 6. 7. 7. 7. 8. 8. 9. 10. 10. 13. 15. 18. 18. 19. 20. 20. 20. 21. 7. 9. 17. 18.

11 a 13 a 03 a 05 a 08 a 09 a 17 a 02 a 03 a 12 a 13 a 03 a 15 a 24 a 02 a 02 a 10 a 15 a 04 b 13 b 10 b 02 b 25

Összesenc c Átlag c Szórás

a

Az alsós cigány tanulók száma

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

29 25 36 29 32 31 37 41 24 23 23 22 29 42 24 30 30 21 47 36 68 33 8

64 47 – 84 45 116 102 58 39 52 49 71 42 – 33 160 78 46 84 65 101 50 37

6 5 – 8 5 12 10 6 4 5 5 7 4 – 3 16 8 5 8 7 10 5 4

9,4 10,6 – 9,5 11,1 10,3 9,8 10,3 10,3 9,6 10,2 9,9 9,5 – 9,1 10,0 10,3 10,9 9,5 10,8 9,9 10,0 10,8

720 11,3 11,5

1423 67,8 31,5

143 6,8 3,1

10,0 – –

a

Kiesett körzet. A kiesetteket pótló körzet. c Végleges (a kiesett körzetek pótlása utáni) minta. b

433

f1.2a. táblázat miskolci mintavétel: ritka körzetek (iskolakörzetek, isk), 1–15 alsó tagozatos cigány tanuló Iskolakörzet 10 26 30 Összesen Átlag Szórás

Az alsós cigány tanulók száma

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

8 9 3

19 9 12

7 4 4

36,8 44,4 33,3

20 6,67 3,21

40 13,3 5,1

15 5,0 1,7

37,5 – –

f1.2b. táblázat miskolci mintavétel: közepes körzetek (iskolakörzetek, isk), 16–40 alsó tagozatos cigány tanuló Iskolakörzet 03 22 27 33 Összesen Átlag Szórás

Az alsós cigány tanulók száma

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

20 22 31 23

58 54 54 33

16 15 15 9

27,6 27,8 27,8 27,3

96 24,00 4,83

199 49,75 11,32

55 13,75 3,20

27,6 – –

f1.2c. táblázat miskolci mintavétel: sűrű körzetek (iskolakörzetek, isk), 40-nél több alsó tagozatos cigány tanuló Iskolakörzet 01 09 19 20 40 Összesen Átlag Szórás

Az alsós cigány tanulók száma

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

46 51 50 49 67

85 34 63 83 100

14 5 10 13 16

16,5 14,7 15,9 15,7 16,0

365 73,00 25,47

365 73,00 25,47

58 11,60 4,28

15,9 – –

434

f1.3a. táblázat mintavétel a megyeszékhelyeken: ritka körzetek (önkormányzati választókörzetek, övk) Az összeírt A kiválasztott A város neve

ÖVK

Győr Győr Győr Kecskemét Kecskemét Nyíregyháza Nyíregyháza Pécs Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szekszárd Székesfehérvár Tatabánya Tatabánya Veszprém Eger Eger Győr Pécs Székesfehérvár Szekszárd

05 a 17 a 19 a 06 a 10 a 10 a 12 a 22 a 13 a 14 a 18 a 22 a 25 a 26 a 01 a 15 a 07 a 15 a 09 b 01 b 10 b 02 b 17 b 10 b 13

Összesen Átlag Szórás a b

a

háztartások száma

Mintavételi arány (%)

14 10 9 29 6 0 25 14 – – – – – – 5 0 5 24 18 9 4 10 4 12 4

3 2 2 6 1 0 5 3 – – – – – – 1 0 1 5 4 2 1 2 1 2 1

21,4 20,0 22,2 20,7 16,7 – 21,7 21,4 – – – – – – 20,0 – 20,0 20,8 22,2 22,2 25,0 20,0 25,0 16,7 25,0

200 10,5 8,1

42 2,2 1,7

21,0 – –

Kiesett körzet. A kiesetteket pótló körzet.

435

f1.3b. táblázat mintavétel a megyeszékhelyeken: közepes körzetek (önkormányzati választókörzetek, övk) Az összeírt A kiválasztott A város neve

ÖVK

Békéscsaba Debrecen Győr Kecskemét Kecskemét Nyíregyháza Pécs Pécs Szolnok Szombathely Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Szolnok

05 22 03 02 03 08 04 05 10 02 a 06 01 05 06 b 14

Összesen Átlag Szórás a b

háztartások száma

Mintavételi arány (%)

55 55 42 4 10 38 53 17 49 5 – 27 38 7 15

6 6 4 0 1 8 5 2 5 0 – 3 4 1 1

10,9 10,9 9,5 0,0 10,0 21,1 9,4 11,8 10,2 0,0 – 11,1 10,5 14,3 6,7

415 29,6 19,7

46 3,3 2,5

11,1 – –

Kiesett körzet. A kiesetteket pótló körzet.

436

f1.3c. táblázat mintavétel a megyeszékhelyeken: sűrű körzetek (önkormányzati választókörzetek, övk) Az összeírt A kiválasztott A város neve

ÖVK

Békéscsaba Békéscsaba Debrecen Eger Győr Kecskemét Kecskemét Nyíregyháza Pécs Pécs Salgótarján Salgótarján Salgótarján Székesfehérvár Székesfehérvár Zalaegerszeg Zalaegerszeg

09 11 20 11 14 16 18 18 02 03 05 06 12 09 20 02 04

Összesen Átlag Szórás a b

háztartások száma

Mintavételi arány (%)

69 15 13 96 259 139 76 98 309 71 49 26 166 34 22 14 18

3 1 1 5 13 7 4 5 15 4 2 1 8 2 1 1 1

4,3 6,7 7,7 5,2 5,0 5,0 5,3 5,1 4,9 5,6 4,1 3,8 4,8 5,9 4,5 7,1 5,6

1474 86,71 87,20

74 4,35 4,26

5,0 – –

Kiesett körzet. A kiesetteket pótló körzet.

437

f1.4a. táblázat mintavétel a nem megyeszékhely városokban: ritka körzetek (önkormányzati választókörzetek, övk) Az összeírt A kiválasztott A város neve

ÖVK

Bonyhád Csorna Dorog Dorog Dorog Gárdony Heves Heves Kisbér Kisvárda Kunszentmiklós Letenye Mátészalka Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Paks Paks Pápa Pápa Sárbogárd Szarvas Szentendre Szentendre Tiszavasvári Vásárosnamény Vásárosnamény Vásárosnamény

05 01 04 07 10 02 09 10 06 07 06 20 07 05 06 07 01 02 01 04 04 05 01 10 04 01 06 07

Összesen Átlag Szórás

háztartások száma

Mintavételi arány (%)

6 13 2 5 5 3 2 4 2 13 1 0 4 2 2 1 26 20 13 15 16 11 4 1 0 13 10 19

3 7 1 3 3 2 1 2 1 7 1 0 2 1 1 1 13 10 6 7 8 5 2 1 0 6 5 9

50,0 53,8 50,0 60,0 60,0 66,7 50,0 50,0 50,0 53,8 100,0 – 50,0 50,0 50,0 100,0 50,0 50,0 46,2 46,7 50,0 45,5 50,0 100,0 – 46,2 50,0 47,4

213 7,6 7,10

108 3,9 3,4

50,7 – –

438

f1.4b. táblázat mintavétel a nem megyeszékhely városokban: közepes körzetek (önkormányzati választókörzetek, övk) Az összeírt A kiválasztott A város neve

ÖVK

Bicske Csorna Kisbér Kisvárda Letenye Paks Pápa Szarvas Szentendre Szigetvár Mátészalka

05 a 08 a 04 a 04 a 04 a 09 a 06 b 07 a 03 a 05 a 11

Összesen Átlag Szórás a b

a

háztartások száma

Mintavételi arány (%)

– 2 35 23 12 1 32 8 12 67 43

– 0 14 9 5 0 13 3 5 27 18

– 0,0 40,0 39,1 41,7 0,0 40,6 37,5 41,7 40,3 41,9

235 23,5 21,0

94 9,4 8,7

40,0 – –

Kiesett körzet. A kiesetteket pótló körzet.

439

f1.4c. táblázat mintavétel a nem megyeszékhely városokban: sűrű körzetek (önkormányzati választókörzetek, övk) Az összeírt A kiválasztott A város neve

ÖVK

Bicske Biharkeresztes Bonyhád Kisújszállás Kisvárda Kunhegyes Kunszentmiklós Letenye Mátészalka Paks Sajószentpéter Szarvas Tiszavasvári Heves

03 01 02 01 10 01 08 a 01 01 08 01 08 01 b 02

Összesen Átlag Szórás a b

háztartások száma

Mintavételi arány (%)

107 69 15 117 44 88 24 – 67 71 163 33 90 78

21 14 3 23 9 18 5 – 13 14 33 7 18 16

19,6 20,3 20,0 19,7 20,5 20,5 20,8 – 19,4 19,7 20,2 21,2 20,0 20,5

859 71,6 41,4

173 14,4 8,3

20,1 – –

Kiesett körzet. A kiesetteket pótló körzet.

440

f1.5a. táblázat mintavétel a falvakban, ritka körzetek (településbokrok), 1–10 általános iskolás cigány tanuló Megye Baranya Békés Hajdú Hajdú Komárom Nógrád Pest Zala

A községbokor központja

A cigány tanulók száma

Pellérd Ecsegfalva Újiráz Körösszegapáti Dad Szanda Szentmártonkáta Eszteregnye

Összesen Átlag Szórás

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

10 3 1 3 2 9 7 6

38 9 6 4 2 20 11 4

38 9 6 4 2 20 11 4

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

41,0 5,1 3,4

94 11,7 12,0

94 11,7 12,0

100,0 – –

A meghiúsult kikérdezések pótlására rendelkezésre álló címeket tartalmazó körzetek Bács Homokmégy 2 2 – – Baranya Nagynyárád 7 17 – – Veszprém Ukk 4 4 – –

f1.5b. táblázat mintavétel a falvakban: közepes körzetek (településbokrok), 11–40 általános iskolás cigány tanuló Megye Baranya Bács Bács Bács Bács Békés Borsod Borsod Borsod Borsod Csongrád Fejér Hajdú Hajdú Komárom Komárom Nógrád

A községbokor központja

A cigány tanulók száma

Görcsöny Bátmonostor b Dunapataj Dunaszentbenedek Soltvadkert Körösladány Erdőhorváti Igrici Kenézlő Méra Kiszombor Polgárdi Körösszakál Sáránd Bajót Pilismarót Dejtár

24 11 32 18 37 17 21 19 29 39 21 18 16 23 23 21 18

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma 59 26 40 30 95 57 15 31 37 47 52 21 29 27 33 40 35

12 5 8 6 20 11 3 6 7 9 10 4 6 6 7 8 7

Mintavételi arány (%) 20,3 19,2 20 20 21,1 19,3 20 19,4 18,9 19,1 19,2 19 20,7 22,2 21,2 20 20

441

Megye Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Somogy Somogy Somogy Somogy Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szolnok Szolnok Tolna Tolna Vas Vas Veszprém Veszprém Veszprém Zala Zala Összesenc Átlagc Szórásc

A községbokor központja Acsa Galgagyörk Gomba Gyömrő Mogyoród a Ócsa Tápiógyörgye Úri Verőcemaros Verseg Háromfa Igal Öreglak Törökkoppány Fényeslitke Nábrád Petneháza Rétközberencs Túristvándi Nagyiván Tiszaigar b Báta Simontornya a Gencsapáti Győrvár Kapolcs Nemesszalók Veszprémvarsány Gelse Páka

A cigány tanulók száma

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

40 17 13 36 12 34 31 12 19 29 25 33 24 22 31 28 17 25 27 30 20 40 29 25 11 33 16 19 36 20

65 34 11 30 4 – 36 12 27 52 35 68 11 27 24 46 19 38 29 66 27 72 35 – 19 22 42 44 47 31

13 7 2 6 1 – 7 2 5 10 7 14 2 5 5 9 4 8 6 13 5 14 7 – 4 4 8 9 9 6

20 20,6 18,2 20 25 – 19,4 16,7 18,5 19,2 20 20,6 18,2 18,5 20,8 19,6 21,1 21,1 20,7 19,7 18,5 19,4 20,0 – 21,1 18,2 19,0 20,5 19,1 19,4

1141 24,3 8,1

1647 36,6 18,2

327 7,3 3,7

19,9 – –

a

Kiesett körzet. A kiesetteket pótló körzet. c Végleges (a kiesett körzetek pótlása utáni) minta. b

442

f1.5c. táblázat mintavétel a falvakban: sűrű körzetek (településbokrok), 40-nél több általános iskolás cigány tanuló Megye Bács Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Békés Békés Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Hajdú Hajdú Hajdú Hajdú Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves

A községbokor központja Szabadszállás b,a Bakóca b Bogádmindszent Kétújfalu Kölked a Magyaregregy Nagyharsány Sásd Szalánta Szentlőrinc Vajszló a Elek Mezőgyán Bánréve b Emőd Felsőtelekes Felsőzsolca Forró a Hernádvécse Hidasnémeti Járdánháza Novajidrány Ónod Parasznya Szalaszend Taktaharkány Tiszakeszi Tiszalúc Zádorfalva Bagamér a Derecske Nyíracsád a Pocsaj b Besenyőtelek Boldog Halmajugra b Kerecsend b Kisköre Kisnána Mátraderecske Tarnalelesz Tiszanána

A cigány tanulók száma 54 41 58 90 52 55 46 66 46 60 142 56 65 83 48 46 134 114 105 48 79 80 62 63 58 69 48 76 50 67 85 50 72 60 41 78 137 118 50 50 98 86

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma 89 – 101 159 102 – 77 148 83 97 211 – 86 145 87 60 136 150 – 63 118 103 81 66 54 33 77 122 73 154 – 63 – 90 81 100 178 99 69 89 250 102

9 – 10 16 10 – 8 15 8 10 21 – 9 15 9 6 14 15 – 6 12 10 8 7 5 3 8 12 7 15 – 6 – 9 8 10 18 10 7 9 25 10

Mintavételi arány (%) 10,1 – 9,9 10,1 9,8 – 10,4 10,1 9,6 10,3 10,0 – 10,5 10,3 10,3 10,0 10,3 10,0 – 9,5 10,2 9,7 9,9 10,6 9,3 9,1 10,4 9,8 9,6 9,7 – 9,5 – 10,0 9,9 10,0 10,1 10,1 10,1 10,1 10,0 9,8

443

Megye Heves Komárom Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Pest Pest Pest Pest Pest Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok

A községbokor központja

A cigány tanulók száma

Verpelét Tárkány Karancsság Mátraterenye b Ságújfalu b Sóshartyán Vanyarc a Abony Dány Gyál b Örkény Vecsés a Balatonberény Balatonszentgyörgy b Csokonyavisonta b Edde b Gölle Inke b Kadarkút Nagybajom Nagyberki Sávoly Somogyjád Zákány Csaholc b Demecser Encsencs Gávavencsellő a Hodász Kemecse Kisar Nyírkarász Nyírlugos Piricse a Porcsalma Tiszakanyár Tunyogmatolcs Abádszalók a Alattyán Fegyvernek Jászladány Tiszabura Tiszapüspöki Tiszaroff a Újszász

256 59 100 51 51 86 47 153 64 81 144 45 154 43 44 9 75 61 124 152 52 47 52 57 55 78 113 75 158 90 77 41 51 135 105 58 102 84 80 84 231 201 68 68 46

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma 164 89 137 81 79 118 88 – 72 46 166 46 – 52 50 26 96 55 194 135 99 38 76 73 94 79 131 98 – 108 98 57 73 117 – 57 102 94 – 90 227 274 55 36 –

16 9 14 8 8 12 9 – 7 5 17 5 – 5 5 3 10 6 19 14 10 4 0 7 9 8 13 10 – 11 10 6 7 12 – 6 10 9 – 9 23 27 6 4 –

Mintavételi arány (%) 9,8 10,1 10,2 9,9 10,1 10,2 10,2 – 9,7 10,9 10,2 10,9 – 9,6 10,0 11,5 10,4 10,9 9,8 10,4 10,1 10,5 0,0 9,6 9,6 10,1 9,9 10,2 – 10,2 10,2 10,5 9,6 10,3 – 10,5 9,8 9,6 – 10,0 10,1 9,9 10,9 11,1 –

444

Megye Tolna Tolna Tolna Vas

A községbokor központja a

Fadd a Hőgyész b Ozora Csörötnek

Összesenc Átlagc Szórásc

A cigány tanulók száma

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

96 103 95 41

– – 79 47

– – 8 5

– – 10,1 10,6

6010 79,1 41,7

7692 99,9 48,7

766 9,9 5,0

10,0 – –

a

Kiesett körzet. A kiesetteket pótló körzet. c Végleges (a kiesett körzetek pótlása utáni) minta. b

f1.6a. táblázat a háztartások összeírása a községbokorhoz tartozó falvak szintjén: ritka körzetek, 1–10 általános iskolás cigány tanuló Megye Baranya Baranya Baranya Békés Hajdú Hajdú Komárom Nógrád Nógrád Pest Zala Összesen Átlag Szórás

A községbokor központja

Település

Pellérd Pellérd Pellérd Ecsegfalva Újiráz Körösszegapáti Dad Szanda Szanda Szentmártonkáta Eszteregnye

Aranyosgadány Gyód Pellérd Ecsegfalva Újiráz Körösszegapáti Dad Szanda Terény Szentmártonkáta Eszteregnye

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

15 5 18 9 6 4 2 17 3 11 4

15 5 18 9 6 4 2 17 3 11 4

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

94 11,75 12,03

94 11,75 12,03

100,0 – –

A meghiúsult kikérdezések pótlására rendelkezésre álló címeket tartalmazó körzetek Bács Homokmégy Homokmégy 2 – Baranya Nagynyárád Nagynyárád 17 – Veszprém Ukk Gógánfa 1 – Veszprém Ukk Megyer 1 – Veszprém Ukk Rigács 0 – Veszprém Ukk Ukk 2 – Veszprém Ukk Zalameggyes 0 –

– – – – – – –

445

f1.6b. táblázat a háztartások összeírása a községbokorhoz tartozó falvak szintjén: közepes körzetek, 11–40 általános iskolás cigány tanuló Megye Baranya Baranya Baranya Bács Bács Bács Bács Bács Békés Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Csongrád Csongrád Csongrád Fejér Fejér Hajdú Hajdú Komárom Komárom Komárom Nógrád Nógrád Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Somogy Somogy

A községbokor központja

Település

Görcsöny Görcsöny Görcsöny Bátmonostor Dunapataj Dunapataj Dunaszentbenedek Soltvadkert Körösladány Erdőhorváti Erdőhorváti Erdőhorváti Igrici Kenézlő Kenézlő Méra Kiszombor Kiszombor Kiszombor Polgárdi Polgárdi Körösszakál Sáránd Bajót Pilismarót Pilismarót Dejtár Dejtár Acsa Acsa Galgagyörk Gomba Gomba Gyömrö Mogyoród Tápiógyörgye Úri Verőcemaros Verőcemaros Verseg Háromfa Háromfa

Görcsöny Regenye Szőke Bátmonostor Dunapataj Ordas Dunaszentbenedek Soltvadkert Körösladány Erdőhorváti Háromhuta Komlóska Igrici Kenézlő Zalkod Méra Ferencszállás Kiszombor Klárafalva Füle Polgárdi Körösszakál Sáránd Bajót Dömös Pilismarót Dejtár Patak Acsa Csővár Galgagyörk Gomba Káva Gyömrö Mogyoród Tápiógyörgye Úri Kóspallag Verőcemaros Verseg Bakháza Háromfa

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma 28 11 20 26 27 13 30 95 57 13 2 0 31 34 3 47 0 52 0 0 21 29 27 33 7 33 20 15 56 9 34 11 0 30 4 36 12 1 26 52 7 28

8 1 3 5 6 2 6 20 11 3 0 0 6 6 1 9 0 10 0 0 4 6 6 7 1 7 4 3 13 0 7 2 0 6 1 7 2 1 4 10 3 4

Mintavételi arány (%) 28,6 9,1 15,0 19,2 22,2 15,4 20,0 21,1 19,3 23,1 0,0 – 19,4 17,6 33,3 19,1 – 19,2 – – 19,0 20,7 22,2 21,2 14,3 21,2 20,0 20,0 23,2 0,0 20,6 18,2 – 20,0 25,0 19,4 16,7 100,0 15,4 19,2 42,9 14,3

446

Megye Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szolnok Szolnok Tolna Tolna Tolna Vas Vas Vas Vas Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala

A községbokor központja

Település

Igal Igal Igal Igal Igal Öreglak Törökkoppány Törökkoppány Törökkoppány Törökkoppány Fényeslitke Nábrád Nábrád Nábrád Petneháza Rétközberencs Túristvándi Nagyiván Tiszaigar Báta Simontornya Simontornya Győrvár Győrvár Győrvár Győrvár Kapolcs Nemesszalók Nemesszalók Nemesszalók Nemesszalók Veszprémvarsány Veszprémvarsány Veszprémvarsány Veszprémvarsány Veszprémvarsány Veszprémvarsány Veszprémvarsány Gelse Gelse Gelse Gelse Gelse Gelse Páka

Gadács Igal Kazsok Patalom Ráksi Öreglak Somogyacsa Somogydöröcske Szorosad Törökkoppány Fényeslitke Kérsemjén Nábrád Olcsvaapáti Petneháza Rétközberencs Túristvándi Nagyiván Tiszaigar Báta Kisszékely Simontornya Andrásfa Győrvár Hegyhátszentpéter Petőmihályfa Kapolcs Marcalgergelyi Nemesszalók Pápasalamon Vinár Bakonygyirót Bakonypéterd Gic Lázi Románd Sikátor Veszprémvarsány Gelse Gelsesziget Kerecseny Kilimán Orosztony Újudvar Kányavár

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma 7 36 15 3 7 11 13 6 0 6 24 24 16 6 19 38 29 66 27 72 1 34 5 14 0 0 22 9 9 22 2 1 1 3 6 1 22 10 5 1 15 2 12 12 2

1 7 5 0 1 2 4 0 0 1 5 4 5 0 4 8 6 13 5 14 1 6 1 3 0 0 4 1 2 5 0 1 0 0 1 1 5 1 0 0 5 0 2 2 0

Mintavételi arány (%) 14,3 19,4 33,3 0,0 14,3 18,2 30,8 0,0 – 16,7 20,8 16,7 31,3 0,0 21,1 21,1 20,7 19,7 18,5 19,4 100,0 17,6 20,0 21,4 – – 18,2 11,1 22,2 22,7 0,0 100,0 0,0 0,0 16,7 100,0 22,7 10,0 0,0 0,0 33,3 0,0 16,7 16,7 0,0

447

Megye Zala Zala Zala Összesen Átlag Szórás

A községbokor központja

Település

Páka Páka Páka

Ortaháza Páka Pördefölde

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

9 18 2

3 3 0

33,3 16,7 0,0

1645 36,2 171,5

327 7,2 34,1

19,9 – –

448

f1.6c. táblázat a háztartások összeírása a községbokorhoz tartozó falvak szintjén: sűrű körzetek, 40-nél több általános iskolás cigány tanuló Megye Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya

A községbokor központja Bogádmindszent Bogádmindszent Bogádmindszent Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kölked Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Sásd Sásd Sásd Sásd Sásd Sásd Sásd Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló

Település Bogádmindszent Hegyszentmárton Ózdfalu Bürüs Endrőc Gyöngyösmellék Kétújfalu Szörény Teklafalu Várad Zádor Kölked Kisharsány Nagyharsány Nagytótfalu Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Sásd Varga Vázsnok Babarcszőlős Bisse Bosta Csarnóta Garé Kökény Pogány Szalánta Szava Szilvás Túrony Csonkamindszent Kacsóta Szentlőrinc Adorjás Baranyahidvég Hirics Kemse Kisszentmárton Kórós Lúzsok

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma 42 3 34 4 25 3 11 1 23 3 38 2 27 6 5 0 28 2 4 1 23 1 102 10 11 1 56 6 10 1 14 4 0 0 4 0 7 0 91 8 12 1 20 2 18 2 3 2 7 0 8 1 11 0 2 0 7 0 10 1 5 1 5 1 7 0 6 0 3 0 88 10 23 0 9 1 23 5 6 0 17 2 33 4 22 3

Mintavételi arány (%) 7,1 11,8 12,0 9,1 13,0 5,3 22,2 0,0 7,1 25,0 4,3 9,8 9,1 10,7 10,0 28,6 – 0,0 0,0 8,8 8,3 10,0 11,1 66,7 0,0 12,5 0,0 0,0 0,0 10,0 20,0 20,0 0,0 0,0 0,0 11,4 0,0 11,1 21,7 0,0 11,8 12,1 13,6

449

Megye Baranya Baranya Baranya Baranya Bács Békés Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Borsod Hajdú Hajdú Heves Heves Heves Heves Heves Heves

A községbokor központja

Település

Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Szabadszállás Mezőgyán Bánréve Bánréve Bánréve Emőd Felsőtelekes Felsözsolca Forró Forró Hidasnémeti Hidasnémeti Hidasnémeti Járdánháza Novajidrány Novajidrány Ónod Ónod Parasznya Parasznya Parasznya Parasznya Parasznya Parasznya Szalaszend Szalaszend Szalaszend Szalaszend Taktaharkány Tiszakeszi Tiszalúc Zádorfalva Zádorfalva Zádorfalva Bagamér Nyíracsád Besenyőtelek Boldog Halmajugra Kerecsend Kerecsend Kisköre

Páprád Piskó Sámod Vajszló Szabadszállás Mezőgyán Bánréve Sajónémeti Sajópüspöki Emőd Felsőtelekes Felsözsolca Fancsal Forró Hernádszurdok Hidasnémeti Tornyosnémeti Járdánháza Garadna Novajidrány Muhi Ónod Kondó Parasznya Radostyán Sajókápolna Sajólászlófalva Varbó Fáj Fulókércs Litka Szalaszend Taktaharkány Tiszakeszi Tiszalúc Alsószuha Szuhafő Zádorfalva Bagamér Nyíracsád Besenyőtelek Boldog Halmajugra Demjén Kerecsend Kisköre

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma 6 13 15 44 89 86 51 52 42 87 60 136 0 150 12 29 22 118 0 103 0 81 1 43 15 2 4 1 12 10 1 31 33 77 122 19 3 51 154 63 90 81 100 11 167 99

1 0 1 4 9 9 4 6 5 9 6 14 0 15 1 5 0 12 0 10 0 8 1 4 0 1 1 0 0 2 0 3 3 8 12 0 0 7 15 6 9 8 10 3 15 10

Mintavételi arány (%) 16,7 0,0 6,7 9,1 10,1 10,5 7,8 11,5 11,9 10,3 10,0 10,3 – 10,0 8,3 17,2 0,0 10,2 – 9,7 – 9,9 100,0 9,3 0,0 50,0 25,0 0,0 0,0 20,0 0,0 9,7 9,1 10,4 9,8 0,0 0,0 13,7 9,7 9,5 10,0 9,9 10,0 27,3 9,0 10,1

450

Megye Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Komárom Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Pest Pest Pest Pest Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy

A községbokor központja

Település

Kisnána Kisnána Mátraderecske Tarnalelesz Tarnalelesz Tarnalelesz Tarnalelesz Tiszanána Verpelét Verpelét Tárkány Karancsság Karancsság Mátraterenye Ságújfalu Sóshartyán Sóshartyán Vanyarc Dány Gyál Örkény Vecsés Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy Csokonyavisonta Csokonyavisonta Edde Gölle Gölle Gölle Gölle Inke Kadarkút Kadarkút Kadarkút Kadarkút Kadarkút Kadarkút Nagybajom Nagybajom Nagyberki Nagyberki Nagyberki Nagyberki

Kisnána Vécs Mátraderecske Bükkszenterzsébet Fedémes Szentdomonkos Tarnalelesz Tiszanána Tarnaszentmária Verpelét Tárkány Karancsság Szalmatercs Mátraterenye Ságújfalu Kishartyán Sóshartyán Vanyarc Dány Gyál Örkény Vecsés Balatonszentgyörgy Hollád Tikos Vörs Csokonyavisonta Rinyaújlak Edde Büssü Fonó Gölle Kisgyalán Inke Hedrehely Hencse Kadarkút Kőkút Mike Visnye Jákó Nagybajom Attala Csoma Kapospula Kercseliget

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma 50 19 89 41 0 31 178 102 0 164 89 118 19 81 79 19 99 88 72 46 166 46 21 11 9 11 33 17 26 36 15 38 7 55 27 3 117 10 31 6 18 117 8 3 0 19

6 1 9 2 0 1 22 10 0 16 9 13 1 8 8 2 10 9 7 5 17 5 1 1 1 2 4 1 3 5 1 3 1 6 3 0 12 1 3 0 2 12 2 0 0 2

Mintavételi arány (%) 12,0 5,3 10,1 4,9 – 3,2 12,4 9,8 – 9,8 10,1 11,0 5,3 9,9 10,1 10,5 10,1 10,2 9,7 10,9 10,2 10,9 4,8 9,1 11,1 18,2 12,1 5,9 11,5 13,9 6,7 7,9 14,3 10,9 11,1 0,0 10,3 10,0 9,7 0,0 11,1 10,3 25,0 0,0 – 10,5

451

Megye Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Tolna Tolna Vas Vas Vas Összesen Átlag Szórás

A községbokor központja

Település

Nagyberki Nagyberki Sávoly Sávoly Sávoly Sávoly Somogyjád Somogyjád Somogyjád Somogyjád Zákány Zákány Zákány Zákány Zákány Csaholc Csaholc Csaholc Demecser Encsencs Gávavencsellő Gávavencsellő Kemecse Kisar Kisar Nyírkarász Nyírkarász Nyírlugos Piricse Piricse Tiszakanyár Tunyogmatolcs Abádszalók Fegyvernek Jászladány Tiszabura Tiszapüspöki Tiszaroff Ozora Ozora Csörötnek Csörötnek Csörötnek

Nagyberki Szabadi Főnyed Sávoly Szegerdő Szőkedencs Bodrog Edde Somogyjád Várda Őrtilos Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Somogybükkösd Csaholc Túrricse Vámosoroszi Demecser Encsencs Balsa Gávavencsellő Kemecse Kisar Nagyar Nyírkarász Tiszamogyorós Nyírlugos Nyírpilis Piricse Tiszakanyár Tunyogmatolcs Abádszalók Fegyvernek Jászladány Tiszabura Tiszapüspöki Tiszaroff Fürged Ozora Csörötnek Magyarlak Rábagyarmat

Az összeírt A kiválasztott háztartások száma

Mintavételi arány (%)

53 16 1 15 11 11 10 26 40 0 21 11 8 0 1 40 41 13 79 131 19 79 108 66 32 37 20 73 48 69 57 102 94 90 227 274 55 36 33 46 38 6 3

5 1 0 2 1 1 0 0 0 0 6 0 0 0 0 6 2 1 8 13 2 8 11 7 3 1 5 7 5 7 6 10 9 9 23 27 6 4 3 5 5 0 0

9,4 6,3 0,0 13,3 9,1 9,1 0,0 0,0 0,0 – 28,6 0,0 0,0 – 0,0 15,0 4,9 7,7 10,1 9,9 10,5 10,1 10,2 10,6 9,4 2,7 25,0 9,6 10,4 10,1 10,5 9,8 9,6 10,0 10,1 9,9 10,9 11,1 9,1 10,9 13,2 0,0 0,0

7660 42,8 46,9

765 4,3 4,9

10,0 – –

452

F2. FÜGGELÉK ISKOLASTATISZTIKA, ORSZÁGOS IDŐSOROK f2.1 táblázat az általános iskolás cigány tanulók száma évfolyamonként* Évfolyam Tanév 1969/70** 1970/71 1971/72 1972/73 1973/74** 1974/75 1975/76 1976/77** 1977/78 1978/79 1979/80 1980/81 1981/82 1982/83 1983/84 1984/85 1985/86 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93

1. 14 908 15 016 – – 12 927 13 833 – 13 516 13 833 – – 13 198 14 015 13 948 13 802 13 726 13 366 13 321 11 552 12 076 12 400 12 206 12 539 13 104

2. 10 024 9 763 – – 9 347 9 306 – 10 018 10 232 – – 10 296 10 345 10 921 10 933 10 676 10 732 10 382 10 483 9 790 9 870 9 989 10 068 10 285

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9 659 9 086 – – 8 535 8 607 – 8 957 9 441 – – 9 127 9 564 9 662 10 097 10 043 10 018 9 923 9 732 9 988 9 629 9 388 9 611 9 797

7 693 7 356 – – 7 569 7 860 – 7 910 8 531 – – 8 827 8 849 9 157 9 467 10 020 10 188 10 157 10 175 9 991 10 087 9 423 9 590 9 694

7 769 7 442 – – 7 457 7 870 – 8 042 8 397 – – 9 410 9 675 9 605 9 548 9 932 10 379 10 201 10 327 10 258 10 015 10 158 9 563 9 970

5 215 4 976 – – 5 592 5 834 – 6 642 6 795 – – 7 670 7 829 8 064 7 849 7 958 8 498 8 774 8 801 8 794 8 833 8 455 8 711 8 409

3 899 3 548 – – 4 033 4 429 – 5 122 5 739 – – 6 397 6 657 6 810 6 820 6 676 6 797 6 960 7 316 7 231 7 294 7 160 7 078 7 403

2 695 2 409 – – 2 823 3 250 – 3 752 4 118 – – 4 774 5 075 5 290 5 087 5 236 5 190 5 123 5 514 5 734 5 697 5 594 5 557 5 779

Összesen 61 862 59 596 – – 58 283 60 989 – 63 959 67 081 – – 69 699 72 009 73 457 73 603 74 267 75 168 74 841 73 900 73 862 73 825 72 373 72 717 74 441

* Normál (nem fogyatékos) iskolák adatai ** Becsült adat Forrás: Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, Statisztikai Osztály

f2.2 táblázat a fogyatékosok iskoláiba vagy osztályaiba járó általános iskolás cigány tanulók száma évfolyamonként (testi fogyatékosok nélkül) Évfolyam Tanév 1974/75 1977/78 1981/82 1985/86 1992/93

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1 551 1 541 1 762 2 019 1 870

1 318 1 435 1 696 2 100 1 701

1 390 1 572 1 722 2 288 1 646

1 180 1 422 1 766 2 175 1 693

918 1 346 1 673 2 134 1 713

686 1 156 1 494 1 705 1 776

452 820 1 225 1 434 1 717

270 513 828 1 119 1 479

Forrás: Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, Statisztikai Osztály

453

Összesen 7 765 9 805 12 166 14 974 13 595

f2.3 táblázat a szakmunkásképzőbe járó cigány tanulók száma évfolyamonként Évfolyam Tanév 1981/82. 1982/83. 1983/84. 1984/85. 1985/86. 1986/88. 1988/88. 1988/89. 1989/90. 1990/91. 1991/92. 1992/93.

1.

2.

3.

1 573 1 693 1 644 1 606 1 745 1 765 2 009 2 071 1 925 1 682 1 455 1 488

1 113 1 166 1 066 1 157 1 092 1 200 1 285 1 327 1 278 1 237 1 092 990

853 996 953 996 944 907 1 004 1 060 1 134 1 030 871 858

Összesen 3 539 3 855 3 663 3 759 3 781 3 872 4 298 4 458 4 337 3 949 3 418 3 336

Forrás: Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, Statisztikai Osztály

f2.4 táblázat a gimnáziumi, szakközépiskolai és technikumi cigány tanulók száma évfolyamonként Évfolyam Tanév 1980/81. 1981/82. 1982/83. 1983/84. 1984/85. 1985/86. 1986/88. 1988/88. 1988/89. 1989/90. 1990/91. 1991/92. 1992/93.

1.

2.

3.

4.

163 181 146 160 150 158 149 169 188 181 166 166 203

144 147 142 128 127 136 140 137 159 141 140 157 148

104 111 109 138 98 104 126 128 119 123 118 116 120

96 89 105 91 122 89 95 119 113 91 99 96 110

Összesen 507 528 502 517 497 487 510 553 579 536 523 535 581

Forrás: Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, Statisztikai Osztály

454

F3. FÜGGELÉK EGYÉB ADATFELVÉTELEKEN ALAPULÓ NÉPESSÉGBECSLÉSEK

A kilencvenes évek elején a Szociológiai Intézet reprezentatív cigányvizsgálata mellett két másik adatfelvétel is készült hazánkban, amely a teljesség igényével vette számba – többek között – az ország cigány népességét. Az egyik az 1990. évi népszámlálás, a másik a Központi Statisztikai Hivatal 1993. évi nemzetiségi felvétele volt. A népszámlálás során a megkérdezett személyek önmaguk sorolták be magukat a cigány vagy más nemzetiség tagjainak. E definíció szerint azonban jóval kevesebb, durván egyharmad annyi személy tekinthetõ cigánynak, mint a Szociológiai Intézet felvételén alapuló becslések szerint (lásd a 3. fejezetet). E jelentõs eltérés okainak feltárása igen bonyolult feladat, melyre e helyütt nem vállalkozunk. Annyi azonban bizonyos, hogy a népszámlálás kérdésfeltevése a saját logikáján belül is alkalmatlan a magukat cigány nemzetiségûnek tartó személyek egy részének azonosítására, mivel a népszámlálási kérdõívben feltett nemzetiségi kérdésre nem lehet egyszerre több választ is adni, vagyis lehetetlen kettõs identitást választani. Márpedig – az 1993/94. évi cigányvizsgálat tapasztalatai alapján – nyilvánvaló, hogy a cigányság nem elhanyagolható része tekinti magát kettõs – magyar és cigány – identitásúnak. A népszámlálásban a nemzetiség mellett szerepel az anyanyelvre és – 1980 óta – a beszélt nyelvre vonatkozó kérdés is. Minthogy az anyanyelv és a beszélt nyelv válaszlehetõségei között szerepelt a „cigány nyelv” is (összefoglalva a többféle nyelvet és nyelvjárást), az erre a kérdésre adott válaszok is lehetõséget adnak a cigányság bizonyos részeinek azonosítására. Az F3.1. táblázat a magukat cigány nemzetiségûnek, illetve cigány anyanyelvûnek valló személyek számát mutatja a második világháborút követõ népszámlálások mindegyikében. A népszámlálások publikált összesített adataiból nem derül ki, hogy hányan tartoznak a két halmaz közös részébe, az egyéni szinten is rendelkezésünkre álló 1980. és 1990. évi adatok alapján azonban szét tudjuk választani az egyes részhalmazokat. Ezt tartalmazza az F3.2. táblázat.

455

f3.1 táblázat a magukat cigány nemzetiségűnek vallók és a cigány anyanyelvűek száma a népszámlálásokban 1949–1990 A népszámlálás éve

A cigány nemzetiségűek

A cigány anyanyelvűek

száma (fő) 1949. 1960. a 1970. 1980. 1990.

37 598 56 121 – 6 404 142 683

21 387 25 633 34 957 27 915 48 072

a

1970-ben nem volt nemzetiségi kérdés. Forrás: 1990. évi népszámlálás. Magyarország nemzetiségi adatai megyénként. Budapest, KSH, 1992. 6., 26. old.

f3.2 táblázat a magukat cigány nemzetiségűnek vagy cigány anyanyelvűnek vallók, illetve cigány nyelven beszélők száma az 1980. és az 1990. évi népszámlálásokban A cigány népesség népszámlálási csoportjai

1980 fő

1990 %

fő

%

cigány nemzetiségű, cigány anyanyelvű cigány nemzetiségű, nem cigány anyanyelvű nem cigány nemzetiségű, cigány anyanyelvű nem cigány nemzetiségű, nem cigány anyanyelvű, de cigány nyelven beszélő

3 299 3 105 24 616

6,8 6,4 50,6

43 393 99 290 4 679

26,4 60,4 2,8

17 613

36,2

17 044

10,4

Összesen

48 633

100,0

164 406

100,0

A táblázatok alapján világosan látszik, hogy a cigány népesség tagjai rendkívül ingadozó mértékben sorolják magukat a cigány nemzetiség tagjai közé. Ez a jelenség minden valószínûség szerint részben a kettõs identitás problémájára, részben politikai, részben pedig kérdezéstechnikai okokra vezethetõ vissza. A cigány nemzetiséget választó emberek számának 1990. évi hirtelen megugrása minden bizonnyal összefügg a rendszerváltással járó szabadabb politikai légkörrel, az 1980. év rendkívül alacsony adata pedig leginkább azzal magyarázható, hogy a „cigány” nemzetiség nem szerepelt a nemzetiségi kérdés elõre megadott válaszlehetõségei között, és csak az „egyéb nemzetiségû” kategóriát választók esetén volt mód arra, hogy – az „éspedig: ?” kérdésre válaszolva – megjelöljék cigány nemzetiségüket. Mindezek alapján megállapítható, hogy a népszámlálások cigány népességének lélekszáma nemcsak, hogy lényegesen eltér cigányvizsgálaton alapuló és a társadalom ítéletét valószínûleg kielé-

456

gítõen megközelítõ népességszámoktól (lásd a 3. fejezetben a 43. táblázatot), de a rendkívüli bizonytalanságok miatt a saját megközelítési módján nyugvó cigány népességbecslésre sem igen alkalmas. A Központi Statisztikai Hivatal 1993. évi nemzetiségi felvételének alapja az ELAR munkaerõ-felvétel szeptember-október-novemberi hullámának – mintegy 22 ezer háztartásra kiterjedõ – országosan reprezentatív háztartásmintája volt. Ezeket a háztartásokat a kérdezõbiztosoknak saját megítélésük alapján kellett cigány, illetve nem cigány háztartásként besorolniuk, vagy ha nem tudtak megfelelõen dönteni, a „bizonytalan” kategóriát kellett megjelölniük. Az ily módon definiált cigány háztartások almintája fontos ismérvek tekintetében jelentõsen eltér a Szociológiai Intézet cigányvizsgálatának mintájától. A különbségeket és ezek lehetséges okait külön tanulmányban (Kertesi [1996a]) vizsgáltuk meg részletesen. A kérdezõbiztos ítéletének és az 1993/94. évi cigányvizsgálatban alkalmazott definíciónak az eltéréseit, valamint ezen eltérések valószínû következményeit szintén külön elemeztük (Kertesi [1998]). Arra a következtetésre jutottunk, hogy a KSH nemzetiségi felvétele a Szociológiai Intézet cigányvizsgálatához hasonlóan határozta meg a vizsgálni kívánt célsokaságot, ám az utóbbi felvételnél jóval megbízhatatlanabb eredményeket ad. Az F3.3. táblázatban bemutatjuk a cigány népesség lélekszámát az 1990. évi népszámlálás, valamint a KSH 1993. évi nemzetiségi felvételének alapján, településtípusonként is. Az utóbbi esetben a KSH által megadott korrekciós teljeskörûsítõ súlyok felhasználásával adunk becslést. A Szociológiai Intézet cigányvizsgálatának mintáján alapuló népességbecslésekhez hasonlóan (3. fejezet, 41. táblázat), az általános iskolás tanulók háztartáson belüli arányát és az 1992/93. évi teljes körû általános iskolai adatbázist felhasználva közvetett népességbecslést is adtunk. Emlékeztetõül: a közvetett becslés során az ország egészében, illetve az adott településtípusban általános iskolába járó cigány tanulók számát szoroztuk meg az országos, illetve az adott településtípus mintájából becsült cigány népesség/cigány általános iskolások hányadossal. Az F3.3 táblázattal analóg módon a 3. fejezet 42. és 43. táblázatában is közöltük a közvetlen és közvetett becsléseinket, s ott kimutattuk, hogy a kétféle megközelítés eredménye között igen kicsi, statisztikailag elhanyagolható a különbség. E helyütt nem becsülünk standard hibákat, mivel a népszámlálás esetén – lévén teljes körû adatbázis – ennek nincs értelme, a KSH nemzetiségi felvétele esetében pedig nem álltak rendelkezésünkre a többlépcsõs rétegzett minta varianciáinak becsléséhez szükséges adatok. A közvetett és közvetlen becslési eredmények egyszerû összevetése azonban alátámasztja e két adatbázis megbízhatóságával kapcsolatos kételyeinket.

457

f3.3 táblázat a cigány népesség száma településtípusonként az 1990. évi népszámlálásban, népességbecslés a ksh 1993. évi nemzetiségi felvétele alapján, valamint a teljes körű iskolastatisztikákat felhasználó közvetett népességbecslések a népszámlálás, illetve a nemzetiségi felvétel alapján Cigány a népesség Településtípus

a

Közvetett Közvetlen Közvetett népességbecslés népességbecslés népességbecslés

az 1990. évi népszámlálás alapján (fő)

a KSH 1993. évi nemzetiségi felvétele alapján (fő)

Budapest Miskolc Megyeszékhely Egyéb város Község

9 303 3 006 10 822 35 998 105 277

44 933 9 236 36 653 95 645 243 967

38 450 4 676 31 071 76 662 242 856

61 638 17 713 53 468 129 378 336 374

Országosan

164 406

428 122

393 715

597 271

Cigány nemzetiségûek, anyanyelvûek vagy cigány nyelven beszélõ személyek.

458

[12. térkép, 120. old.]

1. térkép az ország nem megyeszékhely szerepkörű városai és az ebből a kategóriából mintába került városok (1990. évi állapot)

SÁTORALJAÚJHELY ZÁHONY ENCS EDELÉNY

PUTNOK

K.BARCIKA SAJÓSZENTPÉTER ÓZD

SÁROSPATAK SZIKSZÓ

SALGÓTARJÁN

KISVÁRDA

SZERENCS

MISKOLC

FEHÉRGYARMAT

SZÉCSÉNY BÁTONYTERENYE

SOPRON KAPUVÁR

KISBÉR

BUDAPEST

SZOMBATHELY

1807

1903

CELLDÖMÖLK1804

MÓR

1806

AJKA

SÜMEG 1907 BALATONFÜRED

KÖRMEND

1805

VESZPRÉM

1901

ZALASZENTGRÓT

ZALAEGERSZEG

KESZTHELY

DABAS

CEGLÉD

DUNAÚJVÁROS

KUNSZENTMIKLÓS

MEZŐBERÉNY SZARVAS SARKAD

DUNAFÖLDVÁR

BÉKÉS

KISKUNFÉLEGYHÁZA

CSONGRÁD BÉKÉSCSABA

MARCALI KALOCSA DOMBÓVÁR BONYHÁD

SZENTES KISKUNMAJSA

MEZŐKOVÁCSHÁZA KISKUNHALAS

NAGYATÁD KOMLÓ PÉCS

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

SZEKSZÁRD JÁNOSHALMA

SZIGETVÁR

KISTELEK

TOLNA

CSURGÓ BAJA MOHÁCS

GYULA

OROSHÁZA

PAKS

NAGYKANIZSA

BARCS

GYOMAENDRŐD

MEZŐTÚR

KUNSZENTMÁRTON

KECSKEMÉT

KISKŐRÖS

KAPOSVÁR

SZEGHALOM

TISZAFÖLDVÁR

TISZAKÉCSKE

SÁRBOGÁRD

BIHARKERESZTES TÚRKEVE

NAGYKŐRÖS

SIÓFOK

KISÚJSZÁLLÁS

SZOLNOK

GÁRDONY

TAMÁSI LETENYE

BERETTYÓÚJFALU TÖRÖKSZENTMIKLÓS

TAB

LENTI

PÜSPÖKLADÁNY

KARCAG

1906

BOGLÁRLELLE

1902 FONYÓD

RÁCKEVE

1905

BALATONALMÁDI

1910 1904 1908 TAPOLCA

HAJDÚSZOBOSZLÓ

KUNHEGYES

SZIGETSZTMIKLÓS MONOR

SZÉKESFEHÉRVÁR

VÁRPALOTA

VASVÁR

DEBRECEN

SZÁZHALOMBATTA

1911

HAJDÚHADHÁZTÉGLÁS

NÁDUDVAR

NAGYKÁTA ÉRD

ZIRC

1803SÁRVÁR

SZENTGOTTHÁRD

BICSKE

NYÍRBÁTOR

BALMAZÚJVÁROS

JÁSZBERÉNY JÁSZAPÁTI

BUDAÖRS

1909

PÁPA

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

HEVES GÖDÖLLŐ

OROSZLÁNY

HAJDÚDOROG

MEZŐKÖVESD

FÜZESABONY

HATVAN

NAGYKÁLLÓ

DUNAKESZI

TATABÁNYA

CSORNA

KŐSZEG

GYÖNGYÖS

CSENGER

HAJDÚNÁNÁS

EGER

VÁC

DOROG SZENTENDRE

TATA

GYŐR

PÁSZTÓ

ESZTERGOM

NYERGESÚJFALU

KOMÁROM

MÁTÉSZALKA TISZAÚJVÁROS

RÉTSÁG

NYÍREGYHÁZA

TISZAVASVÁRI

PÉTERVÁSÁRA

MOSONMAGYARÓVÁR

VÁSÁROSNAMÉNY

TOKAJ

BALASSAGYARMAT

MEZŐHEGYES BATTONYA

MÓRAHALOM

SZEGED

MAKÓ

BÁCSALMÁS

mintába került város mintába nem került város

SIKLÓS

* A térképet Híves Tamás szerkesztette.

[60. térkép, 214. old.]

513 507

506

508 505

504

808 804

801

802

806

807

1103 1903

1804

1905 1806

1907

1901

1301

704

1906

1908

2005

1607

410

1604 308 303

706

404

1609

405 409

1902

304

1408

1404

2003 2004

905

1308

701 1402

1904 1910

1603

1606

1605

1707

1705

1406

401 402

309

1706 1701

608

305

403 408

602

1703 1702

1407

311 207 203 1403

204

301

201

209 206

208

406

302

1704

2001 1401

601 605

307

310 1405

907

908

1602

1612

1303

1911 2006

904

1312

1309

707

2002

901

1610

1313

702

906

1611

1608

1304

1802 1803

902 906

1008 1601

1311

705

1507

1310

703

1909

1805

1003

101

1801 1807

1302

1307

1105

1107

1007

1508

509 1005

1315

1305

1506 903

1002

1314

1106

1104 1108

805 809

1101

1102

1503

510 1006

306

205 202

1504 1502

502

1001

1204

1306

1509

511

1004

1203 803

1505

503

1206 1205

1510

514

1202

1207

1201

1501

501 512

604 607

603

606

407

[8. térkép, 106. old.]

a cigány népesség aránya a járásban, ill. városban (%) 3,57 – 12,70 2,25 – 03,56 1,70 – 02,24 1,17 – 01,69 0,91 – 01,16 0,54 – 00,90 0,00 – 00,53 nincs adat00

[9. térkép, 108. old.]

a cigány népesség száma a településen (fő) 500 – 450 – 499 400 – 449 350 – 399 300 – 349 250 – 299 200 – 249 150 – 199 100 – 149 050 – 099

[11. térkép, 116. old.]

a cigány népesség aránya a járásban, ill. városban (%) 3,51 – 9,54 2,21 – 3,50 1,61 – 2,20 1,01 – 1,60 0,61 – 1,00 0,31 – 0,60 0,00 – 0,30 nincs adat00

[17. térkép, 134. old.]

a cigány népesség becsült aránya (%) 20,0 – 12,0 – 19,9 07,0 – 11,9 04,0 – 06,9 02,0 – 03,9 01,0 – 01,9 00,1 – 00,9 00,0

[37. térkép, 178. old.]

a cigány népesség becsült aránya a körzetben (%) 5,00 – 3,00 – 4,99 1,60 – 2,99 1,00 – 1,59 0,70 – 0,99 0,39 – 0,69 0,01 – 0,38 0,00

Hivatkozások Berey Katalin [1990]: A szociális követelményeknek meg nem felelõ telepek felszámolása. In: Berey Katalin – Horváth Ágota: Esély nélkül. Budapest, Vita Kiadó, 1990. Cigány tanulók [1971]: Cigány tanulók az általános iskolában (1970/1971. tanév). Budapest, Mûvelõdésügyi Minisztérium Statisztikai Osztály, 1971. (Csak belsõ használatra) Cigány tanulók [1978]: Cigány tanulók az általános iskolában (1977/1978. tanév). Budapest, Egyetemi Számítóközpont, 1978. (Csak belsõ használatra) Cigány tanulók [1982]: Cigány tanulók az alsó és középfokú oktatási intézményekben (1981/1982. tanév). Budapest, Tudományszervezési és Informatikai Intézet, 1982. (Csak belsõ használatra) Cigány tanulók [1986]: Cigány tanulók az alsó és középfokú oktatási intézményekben (1985/1986. tanév). Budapest, Tudományszervezési és Informatikai Intézet, 1986. (Csak belsõ használatra) Cochran, William G. [1977]: Sampling Techniques. New York, Wiley, 1977. Czigányösszeírás [1895]: A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. Budapest, Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1895. (Reprint kiadás: Pécs, 1992; a szöveget gondozta: Hoóz István) Éltetõ Ödön [1982]: Mintavételi eljárások. In: Éltetõ Ödön – Meszéna György – Ziermann Margit: Sztochasztikus módszerek és modellek. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982. Grossman, Michael [1976], The Correlation between Health and Schooling. In: N. Terleckyj (szerk.): Household Production and Consumption. New York, Columbia University Press, 1975. Havas Gábor – Kemény István [1992]: Cigányvizsgálat – mintavételi koncepció. Budapest, 1992. (Kézirat) Havas Gábor – Kemény István [1995]: A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle, 1995. 3. szám. Kemény István [1975]: A budapesti cigányokról. Budapest, 1975. 5. szám. Kemény István [1976]: Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben vég-

zett kutatásról. Budapest, MTA Szociológiai Kutató Intézete, 1976. Kemény István [1996]: A romák és az iskola. Educatio, 1996. tavasz. Kemény István [1997]: A magyarországi roma (cigány) népességrõl (két felmérés tükrében). Magyar Tudomány, 1997. 6. szám. Kemény István – Havas Gábor [1996]: Romának lenni. In: Andorka Rudolf (szerk.) Társadalmi riport. 1996. Kertesi Gábor [1995]: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás elõtt és után (tények és terápiák). Esély, 1995. 4. szám. Kertesi Gábor [1996a]: Két cigányvizsgálat (kritikai elemzés). Szociológiai Szemle, 1996. 1. szám. Kertesi Gábor [1996b]: Megalázottak és megszomorítottak (cigány emberek beszámolói az õket ért sérelmekrõl és megaláztatásokról az 1993/94. évi, országosan reprezentatív cigányvizsgálat megkérdezettjei közül). Esély, 1996. 3. szám. Kertesi Gábor [1998]: Az empirikus cigánykutatások lehetõségeirõl. Replika, 1998. március. Kocsis Károly – Kovács Zoltán [1991]: A magyarországi cigánynépesség társadalomföldrajza. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, 1991. Közép-Európa Atlasz [1945]: Rónai András (szerk.): Közép-Európa Atlasz. Balatonfüred – Budapest, Államtudományi Intézet, 1945. (Digitális fakszimile kiadás: Szent István Társulat – Püski Kiadó, Budapest, 1993; a szöveget gondozta: Klinghammer István) Ladányi János [1989]: A lakásrendszer változásai és a cigány népesség térbeni elhelyezkedésének átalakulása Budapesten. Valóság, 1989. 8. szám. Mészáros Árpád – Czibulka Zoltán – Fóti János – Nagy Orbán – Szûcs Zoltán: A cigányság helyzete, életkörülményei, 1993. Budapest, KSH, 1994. Orosz Éva [1993], A magyar egészségügy területi egyenlõtlenségei. In: Enyedi Gy. (szerk.): Társadalmi-területi egyenlõtlenségek Magyarországon. Budapest, KJK, 1993. Petrilla Aladár [1943]: A cigányok száma Magyarországon. Népegészségügy, 1943. április.

461

Ábrák jegyzéke 1. ábra: Budapest városrendezési körzeteinek eloszlása az illetõ körzetben lakó alsó tagozatos általános iskolás cigány tanulók száma szerint azokban a körzetekben, amelyekben volt legalább egy alsó tagozatos cigány tanuló 1992-ben ................................................................................. 2. ábra: A budapesti kerületek városrendezési körzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint ............................................................................................................................ 3. ábra: Miskolc iskolakörzeteinek eloszlása az illetõ körzetben lakó alsó tagozatos általános iskolás cigány tanulók száma szerint .......................................................................................... 4. ábra: A megyeszékhelyek önkormányzati választókörzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint ............................................................................................................................ 5. ábra: A községek száma megyénként általános iskolával való ellátottságuk szerint ................................. 6. ábra: A községbokrok eloszlása az illetõ bokorhoz tartozó településeken lakó általános iskolás cigány tanulók száma szerint azokban a településbokrokban, ahol az 1989/90. tanévben volt legalább egy cigány tanuló ......................................................................................................................... 7. ábra: Az ország falvainak (községbokrainak) eloszlása a bennük élõ cigány népesség várható sûrûsége szerint, megyénként ....................................................................................................................

462

22 26 27 32 35 36 39

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Tervezett mintavételi arányok körzettípusok és mintavételi szakaszok szerint ......................... 2. táblázat: Budapest városrendezési körzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint, illetve a városrendezési körzetekbõl vett minta eloszlása kerületenként ..................................... 3. táblázat: Miskolc iskolakörzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint, illetve az iskolakörzetekbõl vett minta eloszlása ....................................................................................... 4. táblázat: A megyeszékhelyek önkormányzati választókörzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint, illetve az önkormányzati választókörzetekbõl vett minta eloszlása .................. 5. táblázat: A felmérésbe bekerült városok önkormányzati választókörzeteinek eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint, ill. az önkormányzati választókörzetekbõl vett minta eloszlása ........ 6. táblázat: A községbokrok eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint, illetve a községbokrokból vett minta eloszlása ..................................................................................................... 7. táblázat: A községbokrok, illetve a mintába került községbokrok száma a cigány népesség várható sûrûsége szerint, megyei bontásban ............................................................................................. 8. táblázat: A körzetszintû mintavétel során osztályozott mintavételi egységek megoszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint, településtípusonként .......................................................................... 9. táblázat: A körzetszintû mintavétel során kiválasztott mintavételi egységek megoszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint, településtípusonként .......................................................................... 10. táblázat : A kiválasztott mintakörzetekben történõ összeírások során igénybe vett információforrások listája .......................................................................................................................... 11. táblázat: Az összeírt háztartások körzetenkénti átlagos száma, szórása és relatív szórása az egyes mintavételi kategóriákban ........................................................................................................... 12. táblázat: Megvalósult mintavételi arányok körzettípusok és mintavételi szakaszok szerint ................... 13. táblázat: A mintavétel során összeírt háztartások száma körzettípusok szerint ...................................... 14. táblázat: A mintába bekerült háztartások száma körzettípusok szerint .................................................. 15. táblázat: A mintavétel során bekövetkezõ torzulások forrásai ................................................................ 16. táblázat: tp paraméter becsült értékei ...................................................................................................... 17. táblázat: A körzetszintû minta meghiúsulásai településtípusonként ....................................................... 18. táblázat: A mintába került nem cigány háztartások száma és gp paraméter becsült értékei ................... 19. táblázat: Az elsõdleges, ill. másodlagos meghiúsulások megoszlása a meghiúsulás oka szerint ............. 20. táblázat: Az elsõdleges meghiúsulások száma és aránya településtípusonként a mintába került cigány háztartások százalékában, a meghiúsulások oka szerint ...................................................... 21. táblázat: A meghiúsulásokat kontrolláló változók összefüggése néhány fontos társadalmi indikátorral a sikeres kikérdezések esetében ............................................................................................. 22. táblázat: A meghiúsult és a sikeres kikérdezések megoszlása a környéken lakó romák aránya és a környék állapota szerint ...................................................................................................................... 23. táblázat: A községekben összeírt háztartások száma, illetve megoszlása a községek népességszáma szerint, és a községi hibaszázalékok alternatív értékei .................................................................... 24. táblázat: ep paraméter becsült értékei ...................................................................................................... 25. táblázat: dp paraméter becsült értékei ...................................................................................................... 26. táblázat: Összeírási hibaszázalékok: az összeírásból kimaradt cigány népesség aránya az adott településtípusban élõ teljes cigány népesség százalékában .......................................................... 27. táblázat: A normál általános iskolába, illetve fogyatékosokat ellátó osztályba/iskolába járó cigány tanulók száma a mintánk és a Mûvelõdési Minisztérium 1992/93. tanévi adatai alapján ............. 28. táblázat: Az általános iskolás cigány tanulók száma településtípusonként: a mintából származó pontbecslés és a teljes körû minisztériumi adat közti egymintás t-próbák eredményei ............................ 29. táblázat: A felnõtt népesség megfelelõ csoportjainak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása az 1993. évi cigányvizsgálat mintájában ................................................................................. 30. táblázat: Nyers kiáramlási arányok (alsó becslések) ................................................................................ 31. táblázat: A normálkorúak aránya az általános iskola elsõ osztályosainak körében .................................

463

20 23 27 31 33 37 38 42 43 44 44 45 46 46 56 60 61 62 64 64 66 67 69 71 73 73 75 76 82 83 84

32. táblázat: Kiáramlási ráták a szakmunkásképzõkbõl és a középiskolákból (az adott korosztály általános iskolás elsõseinek százalékában) ................................................................................ 84 33. táblázat: Korcsoportonkénti átlagos kiáramlási ráták az általános iskolákból, a szakmunkásképzõkbõl és a középiskolákból (az adott korosztály általános iskolás elsõseinek százalékában) ............. 85 34. táblázat: A teljes felnõtt népesség, illetve a legalább egy általános iskolai osztályt végzett felnõttek iskolai végzettség szerinti megoszlása az 1993. évi cigányvizsgálat mintájában ........................ 86 35. táblázat: A kiáramlási adatokból és a cigányvizsgálat mintájából becsült iskolai végzettség adatok összevetése ..................................................................................................................................... 87 36. táblázat: A cigány háztartásokban élõ felnõtt népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása ............. 89 37. táblázat: A cigány háztartásokban élõ népesség életkor szerinti megoszlása .......................................... 90 38. táblázat: A cigány háztartások háztartáslétszám szerinti megoszlása ..................................................... 91 39. táblázat: A cigány háztartások gyermekszám szerinti megoszlása .......................................................... 91 40. táblázat: A cigány népesség közvetlen becslése a cigányfelvétel alapján (a nem roma háztartástagok nélkül) ................................................................................................................................ 94 41. táblázat: Az általános iskolások teljes népességen belüli arányán (cigányfelvétel) és az iskolastatisztikák teljes körû adatain nyugvó közvetett népességbecslés ................................................... 95 42. táblázat: A közvetlen és közvetett népességbecsléseket összehasonlító kétmintás t-próbák eredményei ................................................................................................................................................. 96 43. táblázat: Az 1993. évi cigányfelvétel felhasználásával elvégzett közvetlen és közvetett cigány népességbecslések összehasonlítása (a nem roma háztartástagok nélkül) ................................................. 97 44. táblázat: A roma háztartásokban élõ nem roma háztartástagok országosan becsült száma .................... 97 7.1. táblázat: A cigány népesség lélekszáma és aránya Magyarország járásaiban és városaiban, a történelmi Magyarország területén, illetve a mai Magyarország területére vetítve, 1893 .................. 251 7.2. táblázat: A cigány népesség lélekszáma és aránya Magyarország városaiban és cigányok által sûrûn lakott községeiben, 1893 ........................................................................................................ 271 7.3. táblázat: A cigány népesség lélekszáma és aránya Magyarország járásaiban és városaiban, az 1941. év Magyarországának területén, illetve a mai Magyarország területére vetítve ....................... 285 7.4. táblázat: Az 1964. évi cigánytelepi épületek száma Magyarország településein .................................. 299 7.5. táblázat: A cigány tanulók száma és aránya az általános iskolákban Magyarország járásaiban és városaiban, 1970–1993 ....................................................................................................... 315 7.6. táblázat: A cigány népesség lélekszáma és aránya Magyarország településein, 1984–1992 ................ 323 F1.1a. táblázat: Budapesti mintavétel: ritka körzetek (városrendezési körzetek), 1-10 alsó tagozatos cigány tanuló ............................................................................................................................ 431 F1.1b. táblázat: Budapesti mintavétel: közepes körzetek (városrendezési körzetek), 11-20 alsó tagozatos cigány tanuló ............................................................................................................................ 432 F1.1c. táblázat: Budapesti mintavétel: sûrû körzetek (városrendezési körzetek), 20-nál több alsó tagozatos cigány tanuló .................................................................................................................... 433 F1.2a. táblázat: Miskolci mintavétel: ritka körzetek (iskolakörzetek), 1-15 alsó tagozatos cigány tanuló ............................................................................................................................................ 434 F1.2b. táblázat: Miskolci mintavétel: közepes körzetek (iskolakörzetek), 16-40 alsó tagozatos cigány tanuló ............................................................................................................................ 434 F1.2c. táblázat: Miskolci mintavétel: sûrû körzetek (iskolakörzetek), 40-nél több alsó tagozatos cigány tanuló ............................................................................................................................ 434 F1.3a. táblázat: Mintavétel a megyeszékhelyeken: ritka körzetek (önkormányzati választókörzetek) ..................................................................................................................................... 435 F1.3b. táblázat: Mintavétel a megyeszékhelyeken: közepes körzetek (önkormányzati választókörzetek) ..................................................................................................................................... 436 F1.3c. táblázat: Mintavétel a megyeszékhelyeken: sûrû körzetek (önkormányzati választókörzetek) ..................................................................................................................................... 437 F1.4a. táblázat: Mintavétel a nem megyeszékhely városokban: ritka körzetek (önkormányzati választókörzetek) ........................................................................................................... 438 F1.4b. táblázat: Mintavétel a nem megyeszékhely városokban: közepes körzetek (önkormányzati választókörzetek) ........................................................................................................... 439

464

F1.4c. táblázat: Mintavétel a nem megyeszékhely városokban: sûrû körzetek (önkormányzati választókörzetek) ........................................................................................................... F1.5a. táblázat: Mintavétel a falvakban, ritka körzetek (településbokrok), 1-10 általános iskolás cigány tanuló ................................................................................................................................ F1.5b. táblázat: Mintavétel a falvakban: közepes körzetek (településbokrok), 11-40 általános iskolás cigány tanuló ................................................................................................................................ F1.5c. táblázat: Mintavétel a falvakban: sûrû körzetek (településbokrok), 40-nél több általános iskolás cigány tanuló ................................................................................................................. F1.6a. táblázat: A háztartások összeírása a községbokorhoz tartozó falvak szintjén: ritka körzetek, 1-10 általános iskolás cigány tanuló ......................................................................................... F1.6b. táblázat: A háztartások összeírása a községbokorhoz tartozó falvak szintjén: közepes körzetek, 11-40 általános iskolás cigány tanuló ....................................................................................... F1.6c. táblázat: A háztartások összeírása a községbokorhoz tartozó falvak szintjén: sûrû körzetek, 40-nél több általános iskolás cigány tanuló ............................................................................. F2.1. táblázat: Az általános iskolás cigány tanulók száma évfolyamonként ................................................ F2.2. táblázat: A fogyatékosok iskoláiba vagy osztályaiba járó általános iskolás cigány tanulók száma évfolyamonként ................................................................................................................ F2.3. táblázat: A szakmunkásképzõbe járó cigány tanulók száma évfolyamonként .................................... F2.4. táblázat: A gimnáziumi, szakközépiskolai és technikumi cigány tanulók száma évfolyamonként ........................................................................................................................................ F3.1. táblázat: A magukat cigány nemzetiségûnek vallók és a cigány anyanyelvûek száma a népszámlálásokban, 1949-1990 ............................................................................................................ F3.2. táblázat: A magukat cigány nemzetiségûnek vagy cigány anyanyelvûnek vallók, illetve cigány nyelven beszélõk száma az 1980. és az 1990. évi népszámlálásokban ......................................... F3.3. táblázat: A cigány népesség száma településtípusonként az 1990. évi népszámlálásban, népességbecslés a KSH 1993. évi nemzetiségi felvétele alapján, valamint a teljes körû iskolastatisztikákat felhasználó közvetett népességbecslések a népszámlálás, illetve a nemzetiségi felvétel alapján ..................................................................................................................

465

440 441 441 443 445 446 449 453 453 454 454 456 456

458

Térképek jegyzéke 1. térkép: Az ország nem megyeszékhely szerepkörû városai és az ebbõl a kategóriából mintába került városok ........................................................................................................................... -202. térkép: Budapest városrendezési körzeteinek térbeli eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint .......................................................................................................................................... 24 3. térkép: Budapest mintába bekerült városrendezési körzeteinek térbeli eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint ............................................................................................................. 25 4. térkép: Miskolc iskolakörzeteinek térbeli eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint ............. 28 5. térkép: Miskolc mintába bekerült iskolakörzeteinek térbeli eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint ............................................................................................................................ 29 6. térkép: Az ország falvainak (községbokrainak) térbeli eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint .......................................................................................................................................... 40 7. térkép: A mintába bekerült falvak (községbokrok) térbeli eloszlása a cigány népesség várható sûrûsége szerint ............................................................................................................................ 41 8. térkép: A cigány népesség aránya Magyarország járásaiban és városaiban, 1893 ................................... 106 9. térkép: A cigány népesség lélekszáma Magyarország városaiban és a cigányok által sûrûn lakott községeiben, 1893 ......................................................................................................................... 108 10. térkép: A cigány népesség lélekszáma Kelet-Közép Európában, 1930 ................................................ 112 11. térkép: A cigány népesség aránya Magyarország járásaiban és városaiban, 1941 ................................. 116 12. térkép: Magyarország cigánytelepei: a telepi épületek száma településenként az 1964. évi felmérés adatai alapján ............................................................................................................................. 120 13. térkép: Az 1964. évi cigánytelepi épületek száma Magyarország járásaiban és városaiban .................. 122 14. térkép: A cigány népesség lélekszáma és aránya Magyarország településein, 1984-1987 .................... 128 15. térkép: A cigány népesség aránya Magyarország településein, az 1990. évi népszámlálás szerint ....... 130 16. térkép: A cigány anyanyelvû népesség aránya a cigány népességen belül Magyarország településein, az 1990. évi népszámlálás szerint ....................................................................................... 132 17. térkép: A cigány népesség aránya Magyarország településein (községbokrok és városok, 1992) ........ 134 18. térkép: A cigány népesség aránya Baranya megye településein (községbokrok és városok, 1992) ....... 138 19. térkép: A cigány népesség aránya Bács-Kiskun megye településein (községbokrok és városok, 1992) .......................................................................................................................................... 140 20. térkép: A cigány népesség aránya Békés megye településein (községbokrok és városok, 1992) .......... 142 21. térkép: A cigány népesség aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megye településein (községbokrok és városok, 1992) ............................................................................................................. 144 22. térkép: A cigány népesség aránya Csongrád megye településein (községbokrok és városok, 1992) .......................................................................................................................................... 146 23. térkép: A cigány népesség aránya Fejér megye településein (községbokrok és városok, 1992) ........... 148 24. térkép: A cigány népesség aránya Gyõr-Moson-Sopron megye településein (községbokrok és városok, 1992) ............................................................................................................. 150 25. térkép: A cigány népesség aránya Hajdú-Bihar megye településein (községbokrok és városok, 1992) ...... 152 26. térkép: A cigány népesség aránya Heves megye településein (községbokrok és városok, 1992) .......... 154 27. térkép: A cigány népesség aránya Komárom-Esztergom megye településein (községbokrok és városok, 1992) ...................................................................................................................................... 156 28. térkép: A cigány népesség aránya Nógrád megye településein (községbokrok és városok, 1992) ....... 158 29. térkép: A cigány népesség aránya Pest megye településein (községbokrok és városok, 1992) ............. 160 30. térkép: A cigány népesség aránya Somogy megye településein (községbokrok és városok, 1992) ...... 162 31. térkép: A cigány népesség aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein (községbokrok és városok, 1992) ...................................................................................................................................... 164 32. térkép: A cigány népesség aránya Jász-Nagykun-Szolnok megye településein (községbokrok és városok, 1992) ...................................................................................................................................... 166 33. térkép: A cigány népesség aránya Tolna megye településein (községbokrok és városok, 1992) .......... 168 34. térkép: A cigány népesség aránya Vas megye településein (községbokrok és városok, 1992) .............. 170

466

35. térkép: A cigány népesség aránya Veszprém megye településein (községbokrok és városok, 1992) .......................................................................................................................................... 36. térkép: A cigány népesség aránya Zala megye településein (községbokrok és városok, 1992) ............. 37. térkép: A cigány népesség aránya Budapest városrendezési körzeteiben, 1992 ................................... 38. térkép: A cigány népesség lélekszáma Miskolc iskolakörzeteiben, 1992 .............................................. 39. térkép: Békéscsaba ................................................................................................................................. 40. térkép: Debrecen ................................................................................................................................... 41. térkép: Eger ........................................................................................................................................... 42. térkép: Gyõr .......................................................................................................................................... 43. térkép: Kaposvár .................................................................................................................................... 44. térkép: Kecskemét ................................................................................................................................. 45. térkép: Nyíregyháza .............................................................................................................................. 46. térkép: Pécs ........................................................................................................................................... 47. térkép: Salgótarján ................................................................................................................................. 48. térkép: Szeged ....................................................................................................................................... 49. térkép: Székesfehérvár ........................................................................................................................... 50. térkép: Szekszárd ................................................................................................................................... 51. térkép: Szolnok ...................................................................................................................................... 52. térkép: Szombathely .............................................................................................................................. 53. térkép: Tatabánya .................................................................................................................................. 54. térkép: Veszprém ................................................................................................................................... 55. térkép: Zalaegerszeg .............................................................................................................................. 56. térkép: A cigány népesség becsült száma és aránya Magyarország megyéiben, 1893 .......................... 57. térkép: A cigány népesség becsült száma és aránya Magyarország megyéiben, 1941 .......................... 58. térkép: A cigány népesség becsült száma és aránya Magyarország megyéiben, 1960 .......................... 59. térkép: A cigány népesség becsült száma és aránya Magyarország megyéiben, 1992 .......................... 60. térkép: Magyarország járásai és városai (1970. évi állapot) ................................................................... 61. térkép: A cigány népesség aránya, 1893 ................................................................................................ 62. térkép: A cigány népesség aránya, 1941 ................................................................................................ 63. térkép: A cigány tanulók aránya az általános iskolákban Magyarország járásaiban és városaiban, 1970 ...................................................................................................................................... 64. térkép: A cigány tanulók aránya az általános iskolákban Magyarország járásaiban és városaiban, 1980 ...................................................................................................................................... 65. térkép: A cigány tanulók aránya az általános iskolákban Magyarország járásaiban és városaiban, 1985 ...................................................................................................................................... 66. térkép: A cigány tanulók aránya az általános iskolákban Magyarország járásaiban és városaiban, 1989 ...................................................................................................................................... 67. térkép: A cigány tanulók aránya az általános iskolákban Magyarország járásaiban és városaiban, 1992 ...................................................................................................................................... 68. térkép: Az általános iskolás cigány tanulók megoszlásának változása Magyarország járásaiban és városaiban, 1970-1980 ......................................................................................................................... 69. térkép: Az általános iskolás cigány tanulók megoszlásának változása Magyarország járásaiban és városaiban, 1980-1985 ......................................................................................................................... 70. térkép: Az általános iskolás cigány tanulók megoszlásának változása Magyarország járásaiban és városaiban, 1985-1989 ......................................................................................................................... 71. térkép: Az általános iskolás cigány tanulók megoszlásának változása Magyarország járásaiban és városaiban, 1989-1992 ......................................................................................................................... 72. térkép: Az általános iskolás cigány tanulók megoszlásának változása Magyarország járásaiban és városaiban, 1970-1992 ......................................................................................................................... 73. térkép: Az általános iskolás nem cigány tanulók megoszlásának változása Magyarország járásaiban és városaiban, 1970-1992 ........................................................................................................

467

172 174 178 180 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 204 206 208 210 214 218 220 222 224 226 228 230 234 236 238 240 242 244