A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG

A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Végleges változat

2002.

A Celldömölki Kistérség stratégiai és operatív területfejlesztési programja

Készítette a Reginnov Tanácsadó Kft. a Kemenesalja Területfejlesztési Társulás megbízásából; a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával.

Projekt vezető: Erdeiné Horváth Klára

A tanulmány Helyzetelemzését készítette: Csapó Tamás (külső szakértő) Palkovits István (külső szakértő)

A tanulmány stratégiai és operatív programrészét készítette: Gyerkó Veronika

A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

HELYZETELEMZÉS

2002.

3

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................................................................ 6 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások .................................................................................................... 7 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai ...................................................................................................... 8 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása ............................................................................................... 8 3.1.1. Demográfia .......................................................................................................................................... 8 3.1.1.1. A népességszám alakulása és összetevői ..................................................................................... 8 3.1.1.2. A népesség szerkezete ............................................................................................................... 10 3.1.1.2.1. A népesség nemi- és korstruktúrája ................................................................................... 10 3.1.1.2.2. A népesség iskolázottsága .................................................................................................. 12 3.1.2. Munkaerőpiac .................................................................................................................................... 13 3.1.2.1. Gazdasági aktivitás és foglalkozási szerkezet ............................................................................ 13 3.1.2.2. Munkanélküliség ........................................................................................................................ 14 3.1.3. A humán infrastruktúra kistérségi alakulása ...................................................................................... 19 3.2. A gazdaság területi folyamatai .................................................................................................................. 22 3.2.1. Általános jellemzők ........................................................................................................................... 22 3.2.2. A gazdasági szerkezet kistérségi bemutatása ..................................................................................... 25 4. A kistérség környezeti folyamatainak bemutatása, természeti értékek ..................................................... 30 4.1. Levegőtisztaság ......................................................................................................................................... 30 4.2. Zajvédelem ................................................................................................................................................ 30 4.3. Vízvédelem................................................................................................................................................ 30 4.4. Természetvédelem ..................................................................................................................................... 31 5. Műszaki infrastruktúra alakulása ................................................................................................................. 31 5.1. Közlekedési hálózatok ............................................................................................................................... 31 5.2. Vízgazdálkodás ......................................................................................................................................... 31 5.3. Szennyvízkezelés és tisztítás ..................................................................................................................... 32 5.4. Energia ellátás ........................................................................................................................................... 33 5.5. Hulladékgazdálkodás................................................................................................................................. 33 5.6. Távközlés, média ....................................................................................................................................... 34 5.7. Lakáshelyzet .............................................................................................................................................. 34 6. Rendezési tervek, fejlesztési koncepciók, programok és tervek .................................................................. 35 7. Kistérségi kulturális értékek .......................................................................................................................... 35 8. A kistérség településhálózata és a települések szerkezete ............................................................................ 36 8.1. Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok .......................................................................................... 36 8.2.Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe ............................................................................ 37 9. SWOT-analízis ................................................................................................................................................ 39 9.1. Erősségek, gyengesége, veszélyek, lehetőségek........................................................................................ 39 Erősségek: ................................................................................................................................................... 39 Gyengeségek ............................................................................................................................................... 39 Lehetőségek ................................................................................................................................................. 40 Veszélyek .................................................................................................................................................... 41 9.2. Stratégiai irányok ...................................................................................................................................... 42 8.1. Offenzív stratégiát támogató helyzetek (erősségek – lehetőségek) ...................................................... 42 8.2. Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek – lehetőségek) ....................................... 43 8.3. Defenzív stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek – veszélyek) .................................................... 45 8.4. Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek (erősségek – veszélyek) ................................................... 47

10. MELLÉKLET .................................................................................................................. 48

4

A. VONZERŐLELTÁR ....................................................................................................... 48

5

1. BEVEZETÉS A celldömölki kistérség Vas megye legkeletibb részén helyezkedik el, 474 km2 területtel a megye harmadik legnagyobb kistérsége. Összesen 28 település, ebből egy város – Celldömölk – és 27 község alkotja. Relatív földrajzi fekvése hazánkon belül szerencsés, hiszen a NyugatDunántúlon, viszonylag közel az osztrák (Európai Uniós) határhoz helyezkedik el, igaz jelentős távolságra a fővárostól. Ugyanakkor viszont Vas megye keleti peremén van, több megye határán, ami kicsit a régión és a megyén belül is belső perifériának felel meg. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben nem igazán érvényesültek az EU-hoz közeli fekvés előnyei, viszont mivel egy fejlett régióban van, megítélése országosan számára kedvezőtlen volt. Mindebből az következik, hogy a kistérség fejlődése nem követte a régió és Vas megye fejlődésének ütemét, attól kissé elmaradt, így pozíciója a régión belül romlott. A megyei fejlesztések sem foglalkoztak a probléma súlyának megfelelően a kistérséggel, a hangsúly inkább a megye déli, elmaradott területeire jutott. 1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete

Győr-Moson-Sopron megye Csepreg

Kőszeg

Csánig

Répcelak

Bük

Répcelak Nemesládony Nagygeresd Nick Veszprém Vámoscsalád Tompaládony megye Mesterháza Chernelházadamonya Vasegerszeg Uraiújfalu Sárvár

Celldömölk

Pápoc

SZOMBATHELY

AUSZTRIA

Kenyeri

Jánosháza

Vasvár

Körmend

Hegyfalu

Csönge

Szentgotthárd

Őriszentpéter

Zala megye

Zsédeny Jákfa

SZLOVÉNIA

Szergény Kemenesmagasi Ostffyasszonyfa

Rábapaty

Vönöck

Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa

SÁRVÁR

Tokorcs Nagysimonyi Sitke

CELLDÖMÖLK Mesteri Kemeneskápolna

Sótony

Gérce Vásárosmiske

Boba Egyházashetye

Nyõgér Káld Bejcgyertyános Egervölgy

Szemenye

Nemeskocs

Köcsk

Borgáta Kissomlyó

Kemenespálfa Karakó

Duka Jánosháza Vashosszúfalu Hosszúpereszteg

Csipkerek Csehimindszent

Nemeskeresztúr

Bögöte Keléd

6

2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI ERŐFORRÁSOK Míg Vas megye földtani felépítése rendkívül változatos, a celldömölki kistérség kialakulása és geomorfológiája viszonylag egyszerű. A kistérség a mélyben a közép-dunántúli nagyszerkezeti egység része. Felszíne alatt van a Bakony mélybe süllyedt, pikkelyes szerkezetű mezozoikumának a folytatása. A kristályos medencealjzat 45 méter körül van. A táj a mezozoikumban ókori kristályos szárazulat volt, ahol trópusi mállás és tönkösödés folyt. A középső miocénben az óstájer orogenezis feldarabolta az egységes tönkfelszínt rögökké és kezdetét vette a neogén medence kialakulása. A miocén végén heves vulkáni tevékenység kísérte a szerkezeti mozgásokat a Marcal-medencében. A neogén medence a pannonban süllyedt, először édesvizű beltóvá alakult, majd a folyamatos feltöltődések következtében a felső pannon végére szárazulattá vált. A pleisztocénben erős szerkezeti mozgások játszódtak le, melyek révén a Kisalföld és a Marcal-medence részben megsüllyedt, részben lepusztult s így létrejöttek a tanúhegyek és a mai helyükre kerültek a folyók. A celldömölki kistérség döntően a Kisalföld nagytájhoz tartozik, csupán az északi része sorolható genetikailag a Dunántúli dombsághoz. A kistérség nagyobbik része a Marcal-medencében van, ennek a pleisztocén süllyedékként kialakult középtájnak két kistája van. Egyik a Marcal völgysíkja, mely jellegzetes feltöltött síkság, a másik az eróziós úton lepusztult felszínű Kemenesalja, ahol a jellegzetes bazaltvulkáni tanúhegyek, a Sághegy (291 m) és a KisSomlyó (230 m) találhatók. A kistérség északnyugati része a Kemeneshát középtájhoz tartozik, annak is a Cser kistája található itt, amely döntően síksági formakincsű terület. Éghajlatában az atlanti hatások még érvényesülnek, így mérsékelten enyhe telű, évi középhőmérséklete 9 - 9,5 C, hőingása kicsi (19-20 C). Nagy a borultság (55-60%), ezért viszonylag kevés a napsütéses órák száma (1850-1900 óra), így a hőösszeg is alacsony (2900 C). Az országos átlagnál több csapadék hull (650-700 mm), s a táj az enyhe tél ellenére sok havat kap. Határozottan szeles a vidék, az uralkodó szélirány a nyugati - északnyugati. A kistérség felszíni és felszínalatti vizekben egyaránt gazdag. Felszíni vízhálózata sűrű, legnagyobb folyója a Rába, amely csak éppen érinti a térséget északon. A terület főfolyója a Marcal a kistérség keleti határán. A Marcalba a Kemeneshátról több pici patak hozza a vizét, melyek esése kicsi. A kistérség geológiai kialakulása és mélyszerkezeti képe magyarázza felszínalatti vizekben való gazdagságát. Különösen hévizekben gazdag, készlete kb. 28 millió m3. Jelenleg két kiépített hévizes kút üzemel fürdőként Borgátán és Mesteriben. Mivel a sághegyi bazalttufának megszűnt a hasznosítása, a hévizeken kívül a kistérségnek nincs egyéb hasznosítható ásványi kincse. A kistérség talaja összességében valamivel jobb, mint a megyéé. A legjobb talajok a térség északi részén, a Cseren találhatók. Itt jégkori vályogon és löszön kialakult jó termőképességű barnaföld és csernozjom-szerű barna erdőtalaj jellemző. A Marcal-medencében réti és láptalajok vannak, többnyire közepes minőségűek. Az egész kistérség, csakúgy, mint Vas megye a holarktikus flórabirodalom közép-európai flóraterületének a pannóniai flóratartományába tartozik. Ezen belül az alpokaljai flóravidékhez, a vasi flórajáráshoz soroljuk a celldömölki kistérséget. Jellemzőek a tölgyelegyes fenyvesek, cseres-tölgyesek, de előfordulnak a kőris-szil ligeterdők, gyertyános és kocsányos tölgyesek. Állatföldrajzilag a terület nagy része az Alpokalja faunakörzethez tartozik, de a déli része a Praeillyricum faunajárás tartozéka. Védett állatok a lepkék, szitakötők, gyepi béka, fali gyík, búbos cinege és még jellemzőek a héják, nyulak, őzek, szarvasok és a vaddisznók. A kistérség területének mindössze 0,56%-a védett, összesen 257 hektár. Országos védettségű a Sághegyi Tájvédelmi Körzet (235 ha), melyből 24 ha fokozottan védett. Ezenkívül a Cseri molyhostölgyes-borókás van helyileg védve 22 hektáron. 7

3. A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI TERÜLETI FOLYAMATAI 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása 3.1.1. Demográfia 3.1.1.1. A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEVŐI

A celldömölki kistérségben 2001. évi népszámlálás előzetes adatai szerint 26853 fő lakik, ami 1421 fővel kevesebb, mint 1990-ben. A változás –5,0 %, ezzel a népesség fogyás a megye kistérségei közül az Őrség után a második legnagyobb. Sajnos a népességszám előreszámítás további népesség csökkenést jelez, mértéke az elkövetkező évtizedben 11,1 % lesz (1. táblázat). Mindent egybevetve 2001-ben a megye népességének kereken 10 százaléka él a kistérségben, de ez 2010-ben már csak 9,4 % lesz. 1. táblázat: A lakónépesség változása Terület Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

1990 28274 11688 21451 17917 8113 38578 15323 118877 15723 275944 1009688 10374823

2001 26853 11610 22591 17989 7443 36960 15427 114409 15371 268653 1001665 10043224

Változás (%) -5,0 -0,7 5,3 0,4 -8,3 -4,2 0,7 -3,8 -2,3 -2,6 -0,8 -3,2

2010 23890 10837 21388 20257 6284 33757 15243 109667 14256 255579 941108 9574200

Változás (%) -11,1 -6,7 -5,3 12,6 -15,6 -8,7 -1,2 -4,1 -7,3 -4,9 -6,1 -4,7

Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok. KSH. Budapest, Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest

A kistérségen belül óriási különbségek vannak a népességszám változást tekintve. A 28 település közül csupán ötnek (Boba, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Mersevát és Nemeskocs) nőtt a lakossága és Karakóé változatlan maradt (1. ábra). Ezzel szemben 22 település népessége csökkent, közülük a legnagyobb mértékben Keléd (-31,2%), Pápoc (26,8%) és Kissomlyó (-18,0%). A falvak népessége összességében erőteljesebben csökkent (5,9%), mint Celldömölké (-3,9%). A népességszám csökkenés mögött csak úgy, mint országosa és regionálisan, elsősorban a természetes fogyás áll. Hazánkban 1981-ben történt a fordulat, ekkortól haltak meg többen, mint amennyien születtek. Vas megyében és a kistérségben ez a változás valamivel korábban kezdődött és erőteljesebb volt a hazai átlagoknál. A kistérség természetes fogyása az elmúlt tíz évben meghaladta mind a hazai, mind a regionális, valamint a megyei átlagot, értéke a megye kistérségei között középen helyezkedik el (2. táblázat). A természetes fogyást alapvetően az élveszületések számának az erőteljes visszaesése, s kisebb részt a mortalitás (halálozás) növekedése okozta. A kistérségben az élveszületési ráta nagyjából a megyei átlagnak megfelelő, azonban a halálozás annál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával. 8

2. ábra: A népességszám változás a celldömölki kistérségben

Csánig Répcelak

Nagygeresd Nick Vámoscsalád

Pápoc Kenyeri

Uraiújfalu

Vasegerszeg

Csönge KemenesmagasiSzergény

Jákfa Ostffyasszonyfa Rábapaty

Vönöck


SÁRVÁR



Sótony


Nemeskocs

Köcsk

Nyõgér

Boba

Egyházashetye Káld Borgáta Kissomlyó

Bejcgyertyános


Duka Jánosháza Vashosszúfalu Hosszúpereszteg Csipkerek Csehimindszent

Népessészám-változás 1990-2001 növekedés 0 - -5% -5 - -10% -10% -

(6) (5) (8) (9)

Nemeskeresztúr

Bögöte Keléd

Csehi Mikosszéplak

Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok KSH Budapest

Nyilván a fentiekkel is összefügg az, hogy a születéskor várható élettartam mind a férfiak, mind a nők körében kissé alacsonyabb a régiós és a megyei átlagnál. 2000-ben a kistérségben a férfiak születéskor várható életkora 67,1 a nőké 75,8 év. 2. táblázat: A népességszám változás összetevő 1990 és 2001. között (%) Terület Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl

Természetes szaporodás -5,2 -5,8 -3,1 -4,4 -12,3 -5,6 -7,7 -2,6 -6,9 -4,4 -3,9

Vándorlási különbözet 0,2 5,1 4,8 4,8 4,0 1,4 8,4 0,2 -0,2 1,8 3,1

Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok. KSH. Budapest

A kistérségen belül legmagasabb az élveszületés Bobán, Kemeneskápolnán és Kemenespálfán, míg a legalacsonyabb Borgátán, Keléden, Pápocon és Tokorcson. A mortalitási mutatók ennek nagyjából megfelelnek, csak éppen pont fordítva. Mindez azt jelenti, hogy a kistérségen belül igen nagy területi különbségek vannak a természetes szaporodást tekintve (3a ábra). A 28 település közül mindössze kettőben pozitív a természetes szaporodás, Merseváton és Bobán, a többiben mindenhol negatív. A legnagyobb természetes fogyás Pápocon (-23,2%), 9

Keléden (-20,7%) és Kissomlyón (-14,8%) történt, de további öt településen magasabb a fogyás 10 százaléknál. A falvak természetes fogyása jóval nagyobb (-7,2%), mint Celldömölké (-2,4%). 3(a-b). ábra: Természetes szaporodás(a) és a vándorlási különbözet (b) a celldömölki kistérségben

a)


Répcelak Nagygeresd Nick Vámoscsalád

Uraiújfalu

Vasegerszeg

Kenyeri

Csönge

Csönge

Ostffyasszonyfa

Ostffyasszonyfa Rábapaty

Vönöck


SÁRVÁR

Sitke


Mesteri Kemeneskápolna

Sótony

Káld

Egyházashetye

Borgáta Kissomlyó

Bejcgyertyános

Karakó Duka Jánosháza Vashosszúfalu Hosszúpereszteg

Boba

Egyházashetye

Boba

Kemenespálfa

Nemeskocs

Köcsk

Káld Borgáta Kissomlyó


Nemeskocs

Köcsk

Bejcgyertyános


CELLDÖMÖLK


Vönöck


SÁRVÁR

Tokorcs Nagysimonyi

Sótony

KemenesmagasiSzergény

Jákfa KemenesmagasiSzergény

Jákfa Rábapaty

Pápoc Kenyeri

Pápoc

Uraiújfalu

Vasegerszeg

b)

Csánig Répcelak

Csánig

Természetes szaporodás (%) 1990-2001

pozitív (2) -5,6 - 0 (5) Nemeskeresztúr Bögöte -10 - -5,6 (13) Keléd Csehimindszent -30 - -10 (8) Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok. KSH Budapest.


Duka Jánosháza Vashosszúfalu Hosszúpereszteg Nemeskeresztúr

Bögöte Csehimindszent Mikosszéplak

Keléd

Vándorlási különbözet 1990-2001 10% felett (2) 5 - 10% (6) 0,2 - 5 (7) -5 - 0,2 (11) -20 - -5 (2) Természetes szaporodás (%)

A kistérség 1463 fős természetes fogyását a 42 fős vándorlási aktívum messze nem tudta pótolni. A vasi kistérségek közül az egyik legkisebb vándorlási többlete van a celldömölkinek (lásd 2. táblázat). Biztató azonban, hogy a kilencvenes évek második felétől a többlet kissé növekszik, különösen a falvak esetében. Celldömölkön a népesség az elvándorlás miatt is fogy, míg a térség falvai +220 fő vándorlási aktívummal rendelkeznek. Mindez a falvak szemszögéből pozitív, hiszen a természetes fogyást mindez kissé mérsékli. Különösen nagy vándorlási aktívuma van Nemeskocsnak, Karakónak, mindkettő 10 % fölötti, de jelentős Kemenessömjén, Tokorcs, Szergény és Kemenespálfa esetében is (3b ábra). Ugyanakkor a falvak egyharmadából még mindig többen vándorolnak el, mint ahányan odaköltöznek. Fokozottan igaz ez Csönge, Keléd és Nemeskereszttúr vonatkozásában. 3.1.1.2. A NÉPESSÉG SZERKEZETE

3.1.1.2.1. A népesség nemi- és korstruktúrája A több mint két évtizedes népesség fogyás, a férfiak nagyobb halandósága és az ebből fakadó elöregedés következtében – hasonlóan az országos, regionális és megyei trendekhez – felborult a nemek egyensúlya és erősödött a nőtöbblet. Vas megyében az elmúlt 11 év alatt 4839 fővel csökkent a férfiak és 2452 fővel a nők száma, így 1052-ről 1073-ra emelkedett az ezer férfira jutó nők száma. A celldömölki kistérségben a növekedés nagyobb volt ugyan

10

(+31), de az ezer férfira jutó nők száma (a feminitási index) még így is alacsonyabb, de a kistérségek között a negyedik legmagasabb (3. táblázat). 3. táblázat: Az ezer férfira jutó nők száma Terület Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

1990 1036 1056 1014 1043 1036 1034 1058 1067 1080 1052 1056 1075

2001 1067 1057 1038 1059 1072 1055 1039 1093 1086 1073 1071 1096

Változás +31 +1 +24 +16 +36 +22 -19 +26 +6 +21 +15 +21

Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok KSH. Budapest

2001-ben a celldömölki kistérség lakói közül 13864 nő és 12989 férfi élt. A települések közül mindössze nyolcban volt férfi többlet, közülük a legnagyobb Nemeskocson, Tokorcson és Mesteriben. Atöbbi településen nőtöbblet volt, a legnagyobb Pápocon (1362 nő/ezer férfi), Kissomlyón és Kemeneskápolnán. Ismerve a népességszám előrejelzéseket és a nemek mortalitási trenjeit, valószínűsíthető, hogy a nemi arány tovább romlik, azaz növekedni fog a nőtöbblet. 4. táblázat: Korstruktúra és öregségi index Terület Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország*

0-14

60-x

2000 Index

16,3 16,4 17,1 17,7 14,0 15,6 15,3 17,0 18,0 16,0 17,1 17,1

21,7 22,8 18,7 18,5 29,5 20,4 21,7 18,1 23,6 20,0 19,9 19,7

1.33 1.39 1.09 1.04 2.10 1.31 1.42 1.09 1.32 1.25 1.16 1.15

Produktív korúak (%) 62,1 61,6 64,3 60,7 59,9 64,0 63,9 64,3 60,5 64,0 63,8 63,2

0-14

2010 60-x Index

15,2 15,0 15,4 15,7 13,3 14,6 15,3 15,3 16,9 15,1 14,9

22,9 22,4 19,4 17,7 28,6 21,6 19,2 19,2 23,4 20,6 20,8

1.50 1.49 1.26 1.13 2.15 1.51 1.25 1.25 1.38 1.36 1.40

Produktív korúak (%) 61,3 62,0 63,9 64,8 59,2 63,4 64,8 64,8 58,2 63,5 63,3

Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2000. KSH Budapest, Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest * 2010-re nincsenek adatok

Az egyik legnagyobb probléma a humán erőforrásokat tekintve, a népesség általános elöregedési folyamata hazánkban. Mindez természetesen a természetes fogyással és a kitolódó 11

élettartammal függ össze, de hatásai sokrétűek és alapvetően negatívak. A celldömölki kistérségben a gyermekkorúak aránya (16,3%) kissé magasabb a megyei értéknél, de az időskorúak aránya (21,7%) már jóval meghaladja azt, s a végeredmény pedig, hogy a térség lakossága öregebb korösszetételű, mint az egyébként öreg korstruktúrájú Vas megye 4. táblázat). Ráadásul az előrejelzések szerint az öregedés fokozódik, a térségben erőteljesebben, mint a megyében, s 2010-re ez a kistérség lesz a 2.-3. legöregebb populációjú. E folyamattal párhuzamosan csökken a produktív korúak aránya, amely már most is alacsonyabb a megyei átlagnál. A kistérség öregségi indexe 1.33, ezen belül a falvaké 1.47, míg Celldömölké 1.15. Három település kivételével (Kemenespálfa, Kemenessömjén és Mersevát) minden település öregségi indexe 1.0 feletti, vagyis több az időskorú, mint a gyermekkorú. Különösen elöregedett Keléd, Pápoc, Borgáta és Köcsk, mely falvakban 3-4-szer több az időskorú, mint a 14 éven aluli gyermek. 3.1.1.2.2. A népesség iskolázottsága Sajnos az egyik legfontosabb jellemzőjéről a humán erőforrásoknak nem állnak rendelkezésünkre friss adatok, csak az 1990. évi népszámlálás adatai, azok is csak a városokra és nem kistérségi bontásban. Annyi mindenesetre kiderül az 5. táblázatból, hogy Celldömölk népességének iskolázottsági mutatói kissé a Vas megyei átlag alattiak, de jobbak a hazai vidéki átlagnál. Készült ugyan 1996-ban egy mikrocenzus hazánkban, de annak adatai csak megyei szinten ismertek. E szerint a 7 évesnél idősebb népesség átlagos iskolázottsága egy egész osztállyal növekedett, de ennél nagyobb volt a növekedés a középiskolát, s különösen a diplomát szerzettek körében. A település és kistérségi új adatok 2001. őszén kerülnek nyilvánosságra. 5. táblázat: A népesség iskolai végzettsége 1990-ben Terület*

Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Sárvár Szentgotthárd Szombathely Vasvár Vas megye Városok Falvak Ny-Dunántúl Vidéki átlag

7 évesnél idősebbek

Aktív keresők

10 év 15 év 18 év 25 év feletfelettiekből 0 felettiekből 8 felettiekből tiekből felsőosztályt osztályt középiskolát fokú iskolát átlagos iskolai végzettsége végzettek aránya a megfelelő korúak arányában (%) (osztály)

8,9 8,5 8,6 8,8 9,0 8,7 9,4 8,1 8,7 9,2 8,2 8,7 8,4

10,7 10,2 10,8 10,7 10,7 10,6 11,3 10,4 10,6 11,0 10,1 10,5 10,4

0,3 0,6 0,4 0,2 0,3 0,8 0,7 0,3 0,7 0,6 0,9 0,8 1,3

83,6 78,5 84,2 86,2 83,7 78,8 88,8 77,7 79,2 86,3 70,8 78,2 65,4

31,0 22,9 34,0 33,6 32,5 26,6 44,6 24,5 28,3 38,7 16,4 27,9 20,4

8,2 6,8 10,5 11,5 8,4 6,7 15,1 6,3 8,3 12,3 3,8 8,4 5,6

Forrás: 1990. évi népszámlálás HSK. Budapest. * Kistérségi adatok nem állnak rendelkezésre

12

3.1.2. Munkaerőpiac 3.1.2.1. GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÉS FOGLALKOZÁSI SZERKEZET

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására az országos trendekhez hasonlóan Vas megyében is csökkent a népesség gazdasági aktivitása a ’80-as és ’90-es évtizedekben, s ezzel párhuzamosan nőtt az inaktívak és csökkent az eltartottak aránya. De meg kell jegyezni, hogy a népesség gazdasági aktivitása a megyében magasabb, mint országosan. Az 1996-os mikrocenzus szerint a népesség 44,8 százaléka aktív kereső a megyében, míg országosan csak 39,8 %. A celldömölki kistérség adatait nem ismerjük, de tudva a jellemző demográfiai folyamatokat, a kistérségi átlag a megyeinél kissé kedvezőtlenebb, viszont jobb az országosnál. 6. táblázat: Az aktív keresők foglalkozási szerkezete 1990-ben (%) Terület Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

Mezőgazdaság 24,0 30,4 23,8 10,6 39,2 25,4 17,8 10,8 33,3 18,4 16,1 18,1

Ipar 29,2 22,3 36,0 45,8 29,4 41,1 45,7 36,6 28,7 36,3 38,0 38,7

Tercier 46,9 47,4 40,2 43,7 31,4 33,5 36,6 52,7 38,0 45,3 45,9 43,2

Forrás: Területi statisztikai évkönyv 1997. KSH Budapest

Az aktív keresők foglalkozási szerkezetéről részletes információk csak az 1990. évi népszámlálás alapján állnak rendelkezésre. 1990-ben Vas megye népességének a foglalkozási szerkezete nem tért el lényegesen hazánkétól, a régióétól (6. táblázat). A celldömölki kistérségben azonban jóval többen dolgoztak a mezőgazdaságban és kevesebben az iparban, mint a megye egészében. Ugyanakkor magasabb volt a tercier szektorban (ezen belül különösen a közlekedésben) foglalkoztatottak aránya. A falvak és Celldömölk foglalkozási szerkezete – hasonlóan általában a megyéhez – jelentősen különbözött. Celldömölkön csupán 7,2 % dolgozott az agrár szektorban, ez a falvaknál 38,1% volt. Ugyanakkor a városban jóval magasabb volt a tercier és az ipari ágazatban foglalkoztatottak aránya. Településenként is igen jelentős különbségek voltak. Akadt néhány tipikus agrár falu, ahol a keresők közel 2/3-a a mezőgazdaságból élt (Keléd, Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton, Osttfyasszonyfa és Szergény), ezekben a falvakban az ipari dolgozók aránya többnyire csak 10 % körül alakult. Volt viszont néhány Celldömölk környéki vasutas falu, ahol a tercier szektorban dolgozók aránya kiugróan magas, mint pl. Boba, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Mesteri és Nagysimonyi. A rendszerváltozást követően hazánkban és Vas megyében is gyökeresen átalakult az aktív keresők foglalkozási szerkezete. Nagyon lecsökkent a mezőgazdasági keresők aránya, ez a megyében 1996-ban 8,1 %, jelentősen megnőtt az ipari dolgozóké, Vas megyében ez 43 % és kissé növekedett a tercier szektorban foglalkoztatottaké, Vas megyében 49 százalékra. A kistérségi adatokat még nem ismerjük, de minden bizonnyal hasonlóan alakultak a trendek. 13

3.1.2.2. MUNKANÉLKÜLISÉG

A munkaerő piac keresleti és kínálati oldalának megbomlása Vas megyében Pest és GyőrMoson-Sopron megye után a legkésőbben következett be. A megye foglalkoztatási helyzete az elmúlt évtizedben a megyék közül a 2.-3. legkedvezőbb képet mutatta, a munkanélküliségi ráta sohasem érte el a 10 %-os kritikus szintet. A megyében 1993-ban volt a legmagasabb a munkanélküliség (9,3%), azóta folyamatosan csökken, 2001-ben átlagosan 4,9 % volt (4. ábra). 4. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 16 14 Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl

12 10 8 6 4 2 0

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely

A celldömölki kistérségben, amely területileg szerencsésen megegyezik a munkaügyi kirendeltséggel, szintén nem érte el soha a ráta a 10 százalékot, a legmagasabb 1993-ban volt 9,8 százalékkal. Azóta csökken, 2001. év átlagában 5,4 % volt, ez kissé magasabb, mint a megyei átlag. A kistérségben 2001-ben átlagosan 695 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, akik közük 107 fő a tartósan munkanélküli (15,3%) és a pályakezdők aránya 9,1%, amely 63 főt jelent. Kedvező, hogy a tartós munkanélküliek aránya a sárvári kirendeltség után a legalacsonyabb a megyében, kedvezőtlen viszont, hogy a pályakezdők aránya pedig a legmagasabb. A kistérségen belül nagyok, de nem kiugró mértékűek a különbségek a munkanélküliséget tekintve. Legmagasabb a munkanélküliségi ráta (10 % körüli) Karakón, Keléden, Kemeneskápolnán, Nemeskereszttúron és Pápocon, míg a legalacsonyabb (3% alatti) Bobán, Mesteriben, Nemeskocson és Tokorcson. Celldömölkön a kistérségi átlag alatti kissé a ráta, nem éri el a 4 százalékot. Általános tendencia volt 1994 és 1999 között, hogy a regisztrált munkanélküliek közül megnőtt az ellátatlan és a szociális jövedelempótlós támogatást kapók aránya és lecsökkent az ellátottaké. Ez a folyamat az elmúlt két évben megszakadt és az arányok nem változnak. Vas megyében régebben is és ma is kedvezőbb a helyzet, mint országosan. Itt a munkanélküliek nagyobb hányada részesül ellátásban (46,6%), mint az országban (31,1%). A megyén belül a celldömölki kistérség még kedvezőbb helyzetben van, hiszen itt az ellátottak aránya (52,1%) 14

még a megyénél is magasabb (7. táblázat). Az ellátást nem kapó munkanélküliek aránya pedig a kistérségben a sárvári kirendeltség után a második legalacsonyabb. Sőt, ha a trendet nézzük, 1999-hez képest a celldömölki térségben nőtt meg legnagyobb mértékben az ellátást kapók aránya, ami mindenképpen pozitív. 7. táblázat: A regisztrált munkanélküliek ellátási forma szerinti megoszlása (%) Kirendeltség

Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Ny-Dunántúl Magyarország

Ellátott

1999. Nem ellátott

47,1 43,7 52,1 54,9 40,0 46,6 34,4 46,4 48,1 31,7

22,6 25,0 25,1 21,6 20,9 27,6 29,4 25,3 24,0 27,9

2001. Szoc. Ellátott Nem Rendszeres Jöv. pótlós Nyugdíj jöv. ellátott szoc. segély támogatás előtti pótlós segély 30,3 52,1 27,0 7,6 9,9 3,4 31,2 40,0 30,7 10,1 11,8 7,4 22,8 52,2 27,4 5,7 7,3 7,6 23,5 54,4 26,9 5,8 7,4 5,5 39,9 40,2 27,0 12,2 16,1 4,5 25,8 45,0 37,0 2,5 11,4 4,1 36,2 39,5 32,6 11,1 10,5 6,3 28,3 46,6 31,7 6,1 10,5 5,2 27,9 44,7 26,4 7,1 17,6 4,2 43,0 31,1 30,3 5,8 26,9 5,9


A regisztrált munkanélküliek struktúrája nemek, kormegoszlás, iskolázottság és állománycsoport tekintetében nagyjából megfelel az országos jellemzőknek (lásd 8.-9.-10. táblázatok). A munkanélküliek nagyobb hányada férfi, de ez Vas megyében jóval nagyobb, mint országosan. A nemi arány a kistérségben nagyjából a megyei átlagnak megfelelő, 2001ben a regisztrált munkanélküliek 41,6 százaléka volt nő, 58,4 % pedig férfi. Országosan kissé nőtt a regisztrált munkanélküliek között az idősebbek aránya, s ez a trend Vas megyére is jellemző, sőt a 46-x évesek a megyében jóval többen vannak, mint országosan. A celldömölki kistérségben ezzel szemben a munkanélküliek között nagyobb arányban vannak a 25 év alattiak (27,4%) és jóval kevesebben a 45 év felettiek (25,5%), vagyis az itteni regisztrált munkanélküliek korösszetétele fiatalabb. 8. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) nem- és kor szerint (2001. év havi átlagában) Kirendeltség Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

Nemi arány Nő Férfi 41,6 58,4 33,6 66,4 42,0 58,0 41,6 60,0 40,0 55,4 44,6 56,9 33,1 58,9 41,1 58,9 46,6 53,4 46,1 53,9

-20 8,3 4,6 5,1 5,6 4,6 6,9 5,6 6,1 4,7 2,8

21-25 19,1 13,4 16,1 16,1 14,0 17,2 11,7 16,1 13,7 14,1

Kormegoszlás (év) 26-35 36-45 24,4 22,7 23,1 20,0 25,7 19,2 24,0 19,2 21,6 25,4 25,8 19,3 24,8 27,6 24,7 20,8 25,3 24,0 28,8 25,1

46-54 18,7 27,1 22,5 24,2 26,3 22,8 21,8 23,1 24,4 22,9

55-x 6,8 11,8 11,4 10,9 8,1 8,0 8,5 9,2 7,9 6,3


15

Országosan is igaz, hogy az alacsony iskolai végzettségűeknek nagyobb az esélye a munkaerő piacáról való kiszorulásra. Ez azt is jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek között magas az aránya az alacsonyan kvalifikáltaknak. Vas megyében – hasonlóan a népesség iskolázottságához – a munkanélküliek iskolázottsága is magasabb az országos átlagnál. A regisztráltak közt kevesebb a 8 általános, vagy az alatti végzettségűek, és magasabb a középiskolát, vagy diplomát szerzettek aránya mint országosan. A kistérségben a munkanélküliek iskolázottsága a megyei mutatókhoz közeli, csak a diplomával rendelkezők arányában tér el jelentősen negatívan. 9. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) iskolai végzettség szerint (2001. év havi átlaga) Kirendeltség Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Ny.-Dunántúl Magyarország

8 8 általánosnál általános kevesebb 3,5 34,4 4,1 38,8 3,9 36,1 4,1 32,9 3,6 30,4 3,0 28,8 6,3 39,4 3,7 32,9 5,1 31,7 42,4

Szakmunkásképző, szakiskola 35,5 33,0 31,8 34,4 43,7 31,6 36,3 33,8 34,8 33,6

Szakközép- gimnázium iskola, technikum 14,7 9,5 13,5 7,4 14,5 10,1 16,8 8,4 10,3 9,4 21,3 8,4 12,1 4,7 16,9 8,3 16,4 8,0 19,9

Főiskola, egyetem 2,4 3,2 3,6 3,4 2,6 6,9 1,2 4,4 4,0 3,1


A munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása rendszerint szoros összefüggésben van az iskolázottsággal. Mindez azt jelenti, hogy jóval több a fizikai munkás közöttük, mint a szellemi dolgozó. A megye mutatói e tekintetben megegyeznek az országossal, de Vas megyében a fizikai munkásokon belül kevesebb a segéd- és több a betanított, valamint szakmunkás, mint országosan. 10. táblázat: A regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása (%) Kirendeltség Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

Segéd 15,4 10,7 14,8 17,9 19,5 10,6 21,9 14,2 16,7 21,4

Betanított munkás 37,0 39,8 37,0 27,2 25,8 27,2 32,1 30,9 28,6 25,2

Szak

Fizikai együtt

31,7 37,1 30,7 39,9 39,7 38,6 36,0 37,0 34,5 35,8

84,1 87,6 82,5 85,0 85,0 76,4 90,0 82,1 79,8 82,5

Szellemi együtt 15,9 12,4 17,5 15,0 15,0 23,6 10,0 17,9 20,2 17,5


A celldömölki kistérségben a regisztrált munkanélkülieknek kissé nagyobb hányada (84,1%) fizikai dolgozó, s közülük több a betanított munkás, de kevesebb a szakmunkás, mint Vas

16

megyében. Ugyanakkor a szellemi foglalkozásúak aránya a szombathelyi és a kőszegi kirendeltség után a harmadik legmagasabb. Amióta (1991) megbomlott hazánkban, s így Vas megyében is a munkaerő piaci egyensúly, azóta a kereslet többszörösen meghaladja a kínálatot. Vas megyében 2001-ben 100 regisztrált munkanélkülire 14,9 üres álláshely jutott, amely magasabb mint országosan, de elmarad a régió átlagától. A megyén belül a legkedvezőbb helyzet a celldömölki térségben van, hiszen itt 27,1 üres álláshely jut 100 munkanélkülire, ami közel kétszerese a megyei mutatónak (11. táblázat). A bontásból kiderül, hogy különösen a fizikai foglalkozású munkanélküliekre jut a legtöbb üres álláshely (32,1/100), ugyanakkor rendkívül kevés, mindössze 1,6 az üres álláshelyek száma 100 szellemi foglalkozású munkanélkülire nézve. Ez a mutató viszont a megyén belül a legalacsonyabb. A munkások közül a betanított munkások vannak a legkedvezőbb helyzetben, hiszen ott minden második regisztrált munkanélkülire jut egy üres álláshely. 11. táblázat: 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma (2001. évi átlag) állománycsoportonként Kirendeltség Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárd Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország*

Segéd 5,2 15,2 3,9 3,1 4,2 6,9 4,9 5,9 11,0

Betanított munkás 49,3 21,2 13,0 16,8 46,0 7,9 28,6 20,7 31,3


Szak 25,2 10,5 33,1 7,3 14,5 23,5 10,3 18,6 18,9

Fizikai együtt 32,1 16,0 18,7 9,4 21,9 15,7 15,3 17,2 21,7

Szellemi együtt 1,6 8,0 4,3 2,8 10,6 4,3 2,8 4,4 12,0

Összesen 27,1 14,9 16,1 8,4 20,1 13,0 13,9 14,9 19,7 12,2

* csak országos összes áll rendelkezésre

A munkanélküliek visszairányításban a munka világába egyre nagyobb fontossággal bírnak az un. aktív eszközök. A foglalkoztatási alap pénzügyi forrásai és a támogatottak létszáma 1991óta folyamatosan emelkedik, noha arányai az országoshoz képest valamelyest csökkentek. Vas megyében 2001-ben 588,3 millió Ft-ot használtak fel az aktív eszközök támogatására, ez az összeg 21,5 százalékkal magasabb az előző évnél (12. táblázat). Az elmúlt években jelentős változások történtek a foglalkoztatási alapeszközönkénti felhasználásában. Egyrészt új eszközök jelentek meg, illetve néhány eszköz ezzel párhuzamosan megszűnt, másrészt az eszközök arányai módosultak. Egyre dominánsabbá válnak a képzések Vas megyében, a második helyen a közhasznú foglalkoztatási támogatások vannak, de arányuk jóval kisebb, mint országosan. Jelentős még a megyében a bértámogatás és az önfoglalkoztatási támogatás. A celldömölki kistérségben 2001-ben 65,4 millió Ft-ot használtak fel az aktív eszközökre, ez a megyei források 11,7 százaléka, a 3. legtöbb a kirendeltségek közül, s 18,9 százalékkal nőtt 2000-hez képest. Az összeg felét a képzésekre, 1/5-ét bértámogatásra és 1/10-ét a közhasznú foglalkoztatásra használták fel. Azaz a felhasználás szerkezete némileg eltér a megye átlagától. Összesen egyébként hét eszközre fordították a kirendeltségben a forrásokat.

17

12. táblázat: A foglalkoztatási alap eszközönkénti felhasználása (ezer Ft) Megnevezés Képzések Vállalkozóvá válás támogatása Bértámogatás Közhasznú foglalkoztatott tám. Munkahelyteremtés támogatása Korengedménye nyugdíj tám. Helyközi utazás támogatása Munkatapasztalat szerzés tám. Foglalkoztatási támogatás Önfoglalkoztatás támogatása Munkahely megőrzés támogatása Munkaerő piaci programok Munkaerő piaci szolgáltatások Közhasznú szervezetek tám. Egyéb kiadás Munkahelymegőrzés (külön keret) Tervezett tartalék Összesen

2000. 2001. évi felhasználás 168571 27048 54257 61918 23800 991 1889 18759 3931 25053 48831 13714 1407 9209 459378

248554 35184 55790 106888 2307 35609 3590 44926 7258 14295 1631 2322 558356

Index (%) 147,4 130,1 102,8 172,6 122,1 189,8 91,3 179,3 11,9 165,0 21,5

2000. 2001. évi felhasználás megoszlása (%) 36,6 44,5 5,9 6,3 11,8 10,0 13,5 19,2 5,2 0,2 0,4 0,4 4,1 6,4 0,9 0,6 5,5 8,0 10,6 1,3 2,6 3,0 0,3 0,3 0,4 2,0 100,0 100,0


2001-ben Vas megyében az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel összesen 5981 főt támogattak. Közülük a legtöbben a képzésekben vettek részt, de a 66,4 százalékban bele van számítva a munkaviszonyban álló képzése is. Megyei szinten összesen 11 aktív eszközt használtak, közülük a képzés mellett a legtöbben a tartósan munkanélküliek foglalkoztatási támogatásában, a közhasznú foglalkoztatás támogatásában és a vállalkozóvá válás támogatásában vettek részt (13. táblázat). A megyében az aktív eszközökkel támogatottak aránya a regisztrált munkanélkülieken belül 28,2 %. A celldömölki kistérségben 2001-ben összesen 607 főt támogattak az aktív eszközökkel. A létszám az előző évhez viszonyítva csak kissé növekedett. A kirendeltségben az aktív eszközökkel támogatottak aránya a regisztrált munkanélkülieken belül kissé elmarad a megyétől, 26,9%. A kistérségben az aktív eszközök közül hetet vettek igénybe. A legtöbben a képzésben vettek részt, 306 fő (50,4%), de a térségben nem folyt a munkaviszonyban állók képzése. A bértámogatásban résztvevők aránya több mint kétszerese a megyeinek, összesen 129 főt érintett (21,3%). A közhasznú foglalkoztatás támogatása valamelyest csökkent, de még így is ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt vették harmadsorban a legtöbben igénybe, összesen 62 fő (10,2%). Jelentős volt még 48 fő részvételével (7,9%) a vállalkozóvá válás támogatása és 36 fővel (5,9%) a munkatapasztalat szerzés támogatása 2001-ben a kistérségben. A kistérségben a megye néhány térségében már tapasztalható munkaerőhiány még nem jelentkezik, de a relatív munkaerő hiány igen, vagyis az, amikor nem egyezik a kereslet és a kínálat szakmai szerkezete. Vagyis vannak szakmák, amelyekben keresnek szakembereket, de a munkaerő piacon nincs, vagy csak nagyon kevés a megfelelő szakember.

18

13. táblázat: Az aktív eszközökkel támogatottak érintett létszáma 2001-ben Eszköz

Celldömölk

Képzés Vállalkozóvá válás támogatása Bértámogatás Közhasznú foglalkoztatottak támog. Munkahelyteremtés támogatása Korengedményes nyugdíj támogat. Helyközi utazás támogatása Munkatapasztalat szerzés támogat. Foglalkoztatási támogatás Önfoglalkoztatás támogatása Munkahely megőrzés támogatása Munkaerő piaci programok Munkaerő piaci szolgáltatások Közhasznú szervezetek támogatása Egyéb Munkahely megőrzés (külön keret) Összesen Aktív eszközökkel támogat. aránya a reg. munkanélküliek közül (%) Aktív eszközökkel támogatottak megoszlása a megyén belül (%) Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely

fő 306 48 129 62 20 36 6 607

Vas megye

% 50,4 7,9 21,3 10,2 3,3 5,9 1,0 100,0

fő 3969 321 542 536 74 143 37 194 165 -

% 66,4* 5,4 9,1 9,0 1,2 2,4 0,6 3,2 2,8 100,0

5981

26,9

28,2

10,1

100,0

* Benne van a munkaviszonyban állók képzése is.

3.1.3. A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A humán infrastruktúra helyzete önmagában nehezen értékelhető, a demográfiai, kulturális, gazdasági és önkormányzati-finanszírozási kontextus nagyban kijelöli – sok tekintetben egyáltalán nem kistérség-specifikusan - e szféra lehetőségeit. 14. táblázat: A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a celldömölki kistérségben Oktatás Általános iskolák

Középiskolák

száma

tanulói egy osztályra

(megyei átlag)

17

17

(20)

száma

tanulóinak száma 1000 lakosra

(megyei átlag)

16

(36)

2

Egészségügy Háziorvos és Egy háziorvosra és GyógyJáróbeteg szakellátás házi gyer- házi gyermekorvosra szertárak évi rendelési vizsgálati esetei száma mekorvos jutó lakos órái 1000 óra

(m. átl.)

18

1497

(1453)

3

Működő kórházi ágy

egy lakosra (m. átl.) 10000 lakosra (m. átl.)

22

8,9

(9,5)

63

(75)

Szociális ellátás 100 bölcsődei férőhely- Idősek klubja férőhelyek re jutó beírt gyermek ezer 60 év feletti lakosra

153

(m. átl.)

szám

(megyei átlag)

(122)

45

(21)

Egyes önkorm. szoc. támogatásban részesülők munkanélküli jövedelempótló

egyéb önkormányzat tám.

közgyógyellátási igazolvány

ezer főre (m.átl.) ezer főre (m.átl.) ezer főre

6

(4)

541

(415)

38

(m.átl.)

(32)

Forrás: KSH Területi Statisztika, 2000; KSH Vas Megyei Igazgatóság adatközlése

19

Az oktatás ágazatot mindenekelőtt a korstruktúra alakulása érinti: a kistérség oktatási intézményrendszere alapvetően nem tér el az országos ellátottsági szinttől, s itt is tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A jellemzően alacsony gyermeklétszám miatt korántsem minden településen található óvoda és általános iskola, a működők közül több intézményfenntartó társulások finanszírozásában tevékenykedik Tizenhárom településen nincsen sem óvoda, sem iskola, egy községben csak óvoda, két helyen óvoda és alsó tagozatos osztályok működnek, s csupán tíz település (Boba, Celldömölk, Jánosháza, Egyházashetye, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kenyeri, Nagysimonyi, Ostffíasszonyfa, Vönöck) tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. Az intézmények kijelölnek mikroregionális vonzásokat és centrumokat is, melyek többnyire 1-2, három esetben ennél több települést kötnek össze. (5. ábra) A kistérségben az alapellátás tehát (megyei átlag körüli mutatókkal) biztosított, de erősen különbözőek a lehetőségek településenként, az intézmények pedig szükségképpen magukon viselik az országos problémákat. 5. ábra: Oktatási intézmények és vonzáskörzetek a kistérségben Sopron

Csepreg

Csorna

Csánig

Kőszeg Nemesládony Nagygeresd Vámoscsalád

☺

Répcelak

Szombathely Zsédeny

Nick

Kenyeri Csönge ☺

Jákfa

☺

Χ

Lánkapuszta

☺

☺

Tokorcs Nagysimonyi

Sitke

Pápa

☺


SÁRVÁR

Óvoda Általános iskola Középiskola

Szergény Kemenesmagasi ΧVönöck ☺

Ostffyasszonyfa

Rábapaty

Pápoc

☺

Uraiújfalu

Vasegerszeg

Vép

Győr

Külsővát Vinár Adorjánháza

CELLDÖMÖLK

☺

Mesteri Kemeneskápolna Sótony

Gérce Vásárosmiske Köcsk

☺

Boba Egyházashetye

Nyõgér

☺ Bejcgyertyános

Egervölgy

Szemenye

Nemeskocs

Káld

☺

Borgáta Kissomlyó

Kemenespálfa

Karakó



☺

Nemeskeresztúr

Bögöte

Ajka

Keléd

Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov, 2002.

A kistérség két középiskolája (a gimnázium, illetve a műszaki szakközép- és szakiskola) Celldömölkön működik megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. A két helyi (összesen mintegy négyszázötven nappali tagozatos hallgatóval rendelkező) intézmény megfelel az iskolavárosi szerepre nyilván nem aspiráló Celldömölk nagyságrendjének. Az 5. ábrán megfigyelhető, hogy a 20

választás lehetőségét számos kistérségen kívüli lehetőség biztosítja: legalább tíz további település bír vonzerővel a helyi középiskolás korúak számára. 6. ábra: Egészségügyi intézményrendszer a kistérségben Csánig Répcelak


Pápoc Kenyeri

Vasegerszeg

Uraiújfalu

⊕

⊕ Szergény Kemenesmagasi Zsédeny Jákfa ⊕ Ostffyasszonyfa ⊕ Vönöck ⊕☯ Rábapaty Kemenesszentmárton Kemenessömjén Mersevát Kemenesmihályfa SÁRVÁR ⊕ Tokorcs Nagysimonyi ⊕ ☯ Sitke ⊕ CELLDÖMÖLK Mesteri Kemeneskápolna Sótony Nemeskocs Gérce Vásárosmiske Köcsk Boba Nyõgér ⊕ Egyházashetye ☯ Káld Borgáta Bejcgyertyános Kemenespálfa Kissomlyó Karakó ☯ Duka Jánosháza Vashosszúfalu Hosszúpereszteg Csipkerek ⊕Nemeskeresztúr Bögöte Keléd Csehimindszent Csönge

⊕

Háziorvos Rendszeres rendelés Fogorvos Szakellátás Mentőállomás Ügyelet Védőnő Gyógyszertár Háziorvosi ügyelet

Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov, 2002.

Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer ugyancsak nem csupán a helyi szándékok szerint alakul, s általánosságban ugyancsak kielégítő szintűnek minősíthető. Az egy orvosra jutó lakosok száma kevéssel megyei átlag feletti, míg a járóbeteg szakellátás vizsgálati eseteinek száma kevéssel, a kórházi ágyak nagyobb mértékben az alatti (14. táblázat). Az egészségügyi ellátások elérhetősége természetesen a legjobb Celldömölkön, ahol minden szolgáltatás rendelkezésre áll. A háziorvosok (és hétközi ügyeleteik) lefedik a kistérséget: ha nincsenek is jelen mindenütt, elérhetőségük viszonylag kis távolságon belüli, s a heti rendszerességű helyszíni rendelés (kijárás a szomszédos falvakba) is általános a kistérség egészében. (6. ábra) A humán infrastruktúra utóbbi évtizedben leginkább leépült szegmense feltehetően – az országos helyzethez hasonlóan – a közművelődés és annak háttere. Noha a települések egy kivétellel mindegyikén van művelődési ház és túlnyomórészén könyvtár (mozi csak Celldömölkön), ezek fizikai és tartalmi jellemzői e mennyiségi mutatóknál jóval kedvezőtlenebb képet mutatnának (ha megragadhatók volnának). A városokon (és részben a legnagyobb községeken) kívül alig van helyi (közösségi) művelődési lehetőség, a programok minősége és az azokkal kapcsolatos érdeklődés egyaránt szerény. (A probléma meglehetősen komplex és országosan általános, összefüggésben a demográfiai folyamatokkal, munkalehetőségekkel, értelmiségi szerepekkel és magatartásokkal, s nem utolsó sorban finanszírozási kérdésekkel.) 21

Figyelmet érdemel a teleházak teljes hiánya is: e számos funkciót betölteni képes, több Vas megyei példa szerint is jelentős közösségszervező hatású intézmények a Celldömölki kistérségben egyelőre nem képviseltetik magukat.

4 4

5 4

Tó, folyó

Tenisz

3

5

Cukrászda

3 4 4 4 3 4 3 4 4 4 4 5 3 2 5 3

3

4

Múzeum

3 3

Mozi

4 4

3 5 4 4 4 5 5 4 4

4 4 4

Teke

4

4

Tornaterem

Étterem 4 5 4

3 4 3 5 4 4 2 4 4 4 4

Lovaglás

Könyvtár 3 3 5 4 4 3 3 3 3 3 4

Műv.ház.

Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápóc Szergény Tokorcs Vönöck

Kábeltévé

Teleház

Település

Szabadtéri sport

15. táblázat: Szórakozási-kulturális lehetőségek a kistérség településein (a lehetőség léte /szín/, ill. minősítése /szám/)

4 4

1

3 5 4

4

5

5

5

5

4 5 4 3

4

4 4

4 3

3 4 3 3 3 4 4 3 4 5 2 2 4 3

3

5 4 5

5

5 3

5 3 3 5 4 5 4 4 5 4 4

3

2 4

4

5 4 4

5 3 4

5

5 2

2 2

3 5

4

Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov Kft, 2002; MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.

3.2. A gazdaság területi folyamatai 3.2.1. Általános jellemzők Gazdasági mutatóit illetően a kistérség szinte minden tekintetben a megyei és régiós átlag alatti pozíciót foglal el. A külföldi érdekeltségű ipari üzemek letelepedésével gazdasági bázisa stabilizálódott, de hosszú távon belső erőforrásainak feltárása és hasznosítása adhatja meg a fejlődés igazi dinamikáját.

22

A stabilizálódás, az új gazdasági struktúra kiépülése megmutatkozik az adóköteles jövedelem számottevő növekedésében, országos átlaghoz közelítésében (7. ábra), de az attól továbbra is elmaradó érték, illetve a megyei „középmezőnyben” elfoglalt pozíció teljes elégedettségre nem ad okot. 7. ábra: Az adóköteles jövedelem egy lakosra jutó nagysága Vas megye kistérségeiben az országos átlag százalékában 140

1990

120

2000

100

80

60

40

20

0 Celldömölki

Csepregi

Körmendi

Kőszegi

Őriszentpéteri

Sárvári

Szentgotthárdi Szombathelyi

Vasvári

Forrás: KSH Területi Statisztika 2000; APEH SZTADI (1990)

A gazdasági aktivitás – regisztrált vállalkozások sűrűségével jellemezhető – szintje nem haladja meg a megyei jellemző felét sem, akár területre, akár népességszámra vetítjük. Ez összefüggésben állhat a helyi gazdaság üzemi struktúrájával: a foglakoztatás jellemzően nagyüzemekhez kötődik (MÁV, ipari üzemek, mezőgazdasági szövetkezetetek), melyek léte nem kényszerít új megélhetési stratégiák keresésére, tevékenységük jellege pedig nem generál beszállítói hátteret. (A 16. ábrából kitűnik, hogy a kistérség minden szegmensben alacsony mutatói közül kiemelkedik a 250 fő feletti cégeké, mely az országos adat duplája.) 16. táblázat: A vállalkozások mennyisége a kistérségben, 2000. társas 0 vagy isvállalkozás meretlen. Celldömölki kistérség 236 69 ezer lakosra 8,73 2,55 Vas megye 6176 2105 ezer lakosra 23,18 7,90 Magyarország 359236 153935 ezer lakosra 35,77 15,33

1-9 fő 118 4,36 3368 12,64 177630 17,69

10-19 fő 14 0,52 298 1,12 13514 1,35

20-49 fő 15 0,55 228 0,86 8270 0,82

50-249 250fő fő vagy több 14 6 0,52 0,22 135 42 0,51 0,16 4781 1106 0,48 0,11

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000.

(A gazdasági pozíció egyéb mutatói közül viszonylag kedvező a lakosság – adózók arányával jellemezhető - gazdasági aktivitása, s nem drámai a lemaradás a kereskedelem, a vendéglátás

23

és a személygépkocsi-birtoklás mennyiségi mutatóiban sem, habár a minőségi paraméterekkel súlyozás nem biztos, hogy a felzárkózás irányába mutatna. A gazdasági tevékenység térbeli eloszlása nem mutat kiemelkedő koncentrációt, amint a 8. ábra illusztrálja, a kistérségi központ vállalkozás-sűrűségét több más település is megközelíti/felülmúlja. 8. ábra: Vállalakozás-sűrűség és változási dinamika a kistérség településein

Csánig

Csánig


Csánig


Pápoc

Pápoc

Kenyeri


Rábapaty

Vönöck


SÁRVÁR


Rábapaty

Sótony

Köcsk

Boba Egyházashetye

Bejcgyertyános

Sitke

CELLDÖMÖLK

Káld

Borgáta Kissomlyó

Sótony

Köcsk

Boba Egyházashetye

Káld Kemenespálfa

Bejcgyertyános

Borgáta Kissomlyó

Csehi Mikosszéplak

Bérbaltavár Nagytilaj

Keléd

Sótony

(4) (8) (6) (6) (4)

CELLDÖMÖLK

Mesteri Kemeneskápolna Nemeskocs Gérce Vásárosmiske Köcsk

Boba Egyházashetye

Nyőgér Káld

Kemenespálfa

Bejcgyertyános

Borgáta Kissomlyó

Kemenespálfa

Karakó


A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, 1996. 40 felett 30 - 40 20 - 30 10 - 20 0 - 10

Sitke

Karakó


Nemeskeresztúr

Bögöte

Vönöck


SÁRVÁR

CELLDÖMÖLK

Karakó

Csehimindszent


Rábapaty

Tokorcs Nagysimonyi

Mesteri Kemeneskápolna Nemeskocs Gérce Vásárosmiske

Nyőgér

Duka Jánosháza Vashosszúfalu Hosszúpereszteg Csipkerek

Csönge

Zsédeny Jákfa

Tokorcs Nagysimonyi

Mesteri Kemeneskápolna Nemeskocs Gérce Vásárosmiske

Nyőgér

Vönöck


SÁRVÁR

Uraiújfalu

Vasegerszeg

Csönge

Zsédeny Jákfa


Kenyeri

Uraiújfalu

Vasegerszeg

Csönge

Zsédeny Jákfa

Pápoc

Kenyeri

Uraiújfalu

Vasegerszeg


Csehi Mikosszéplak



Nemeskeresztúr

Bögöte Keléd

Csehimindszent

A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, 2000. 40 felett 30 - 40 20 - 30 10 - 20 0 - 10

Csipkerek

(6) (8) (8) (5) (1)

Csehi Mikosszéplak


Nemeskeresztúr

Bögöte Keléd

A vállalkozássűrűség változása 2000/1996, % 120 felett (5) 105 - 120 (4) 100 - 105 (10) 90 - 99 (4) 0 - 90 (5)

Forrás: KSH Vas Megyei Igazgatóság adatközlése alapján

Figyelmet érdemel az elmozdulás iránya is: örvendetes a vállalkozások Celldömölkön tapasztalható számottevő gyarapodása, de még markánsabb a várostól délre fekvő falvak (Egyházashelye és a szomszédos községek alkotta egybefüggő „övezet”) kisebb vállalkozási boom-ja. A térség gazdaságilag legerősebb pólusai természetesen Celldömölk és az ugyancsak városiasodó Jánosháza (amint azt a 17. ábra is mutatja). Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is „életesélyeket” nyújtva. A gazdasági potenciál a falvakban nagyobb részében gyenge, alacsony szintű a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozás-sűrűség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. Kivételt ez alól az a néhány község képez, mely valamely sajátos adottságát vagy adódó lehetőségét – valamilyen szinten, néha kétségkívül ellentmondásos módon - ki tudja használni (Mesteri és Borgáta - termálfürdők, Ostffyasszonyfa – Pannónia Ring autóverseny-pálya, Csönge – „ipari park”, Egyházashetye – Berzsenyi-örökség és helyi közösségi aktivitás). A vállalkozások fejlődéssel kapcsolatos jelentősége összességében és általánosságban vitathatatlan, ugyanakkor a települések életében betöltött konkrét szerepük – helyi észlelések szerint - korántsem domináns. A térség 28 megkérdezett polgármestere közül 12 szerint gyakorlatilag nincs vállalkozói szféra községében, 10 esetben lehet hatásukat csekélynek minősíteni, míg csupán hat település (Celldömölk, Jánosháza, Boba, Borgáta Mesteri és Ostffyasszonyfa) fejlődésében játszik e kör komoly szerepet. Ezzel is összefügg, hogy a közösségi és a magánszféra közti, számottevő nagyságrendű konkrét projekt(ek)ben is megnyilvánuló partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben.

24

17. táblázat: A legnagyobb (100 mFt feletti) vagyonú cégek a celldömölki kistérségben (sorrendben) CÉGNÉV 1. PANNÓNIA-HOLDING Vagyonkezelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt 2. CELLCOMP Elektronikai Termékeket Gyártó Kft 3. SETON-LINDGENS Feldolgozó Kft 4. CELBA SÜTŐIPARI GÉPGYÁRTÓ Kft 5. EYBL Textilipari Részvénytársaság 6. Sághegyalja Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezet 7. Berzsenyi Dániel Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 8. Ostffyasszonyfai "Petőfi" Mezőgazdasági Szövetkezet 9. GLOVITALIA Ruhaipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Tásaság 10. MÁVÉPCELL Mély-Magas és Vasutépítő Kft 11. Egyetértés Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet 12. Leier & CO Autójavító és Kereskedelmi Kft 13. Szabad Föld Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet 14. JUB Vegyipari Termékeket Gyártó és Forgalmazó Kft

Székhely Ostffyasszonyfa Celldömölk Jánosháza Celldömölk Jánosháza Celldömölk Egyházashetye Ostffyasszonyfa Celldömölk Celldömölk Kenyeri Celldömölk Pápoc Celldömölk

Forrás: Complex CD-Céghírek 2001.10.31.

3.2.2. A gazdasági szerkezet kistérségi bemutatása A kistérség gazdasági szerkezete első megközelítésben a fent listázott (17. táblázat) cégek domináns szerepe alapján ragadható meg. A magasan legnagyobb vagyonú Pannónia Holding azt a turizmus-ágazatot képviseli, melyből egyébként hiányoznak a tőkeerős szereplők. A feldolgozóipar cégei (gépipar, elektronika, textilipar, vegyipar) együttesen jelentős erőt alkotnak, különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet betöltve. Figyelemre méltó a mezőgazdaság jelentős reprezentáltsága, a termelőszövetkezetek előkelő helyezései (ezzel nemcsak saját ágazatukat képviselik, hanem a helyi gazdaság hazai tulajdonú szegmensét is). 9. ábra: A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma és ágazati megoszlása a celldömölki kistérségben, 2000. 0

Celldömölk

10

7

1

20

5

6

4

30

5

15

3

8

40

3

50

60

70

80

23

10

mezőgazdaság

A kistérség községei

ipar építőipar 4

5

4

11

4

KISTÉRSÉG ÖSSZESEN

egyéb szolgáltatások

5

Vas megye összesen

kereskedelem, javítás szálláshely, vendéglátás

16

7

6

18

5

31

Forrás: KSH Vas Megyei Igazgatóságának adatközlése alapján

25

Az összes vállalkozás ágazati megoszlása viszonyítási lehetőséget is kínál (18 táblázat). Eszerint – amellett, hogy minden ágazatban alacsony a vállalkozás-sűrűség – részarányát tekintve kifejezetten markánsnak mutatkozik a mezőgazdaság és az ipar jelenléte, mégpedig egyértelműen a szolgáltatások rovására. 18. táblázat: A vállalkozások ágazati jellemzői a kistérségben, 2000.

Celldömölki kistérség ezer lakosra Vas megye ezer lakosra Magyarország ezer lakosra

mezőgazdaság db % 11,2 21 0,78 7,4 408 1,53 12566 4,0 1,25

ipar db % 34,0 64 2,37 1181 21,4 4,43 72814 23,0 7,25

kereskedelem, javítás db % 27,7 52 1,92 30,8 1702 6,39 99282 31,3 9,89

szálláshely szolg. vendéglátás db % 4,8 9 0,33 7,1 391 1,47 14169 4,5 1,41

egyéb szolgáltatás db % 22,3 42 1,55 30,0 1655 6,21 112538 35,5 11,21

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000. alapján

A mezőgazdaság jelentős súlyát kétségkívül megalapozottá teszik a jó természeti adottságok. Mindamellett a kistérség e tekintetben nem egységes (9. ábra): míg a kedvező talajadottságú „Kemenesalját” hagyományosan az intenzív növénytermesztés és állattenyésztés jellemzi, addig a „Kemeneshátra” az extenzív gazdálkodás, az állattartás és –tenyésztés jellemző. 10. ábra: A szántó átlagos aranykorona értéke Kemenesalja településein

Átlagos AK érték

21,1 20,1 17,1 15,1 13 -

24 21 20 17 15

(5) (4) (6) (7) (4)

Forrás: FM Hivatal

Az agrárágazat jó az adottságaira utal a művelési ágak megoszlása is: a kistérségben a mezőgazdasági terület arány tíz százalékponttal magasabb a régió és a megye mutatójánál, ezen belül a szántó súlya is magasabb azokénál. E téren is jelentős azonban a szóródás (19. táblázat), hét településen 60% feletti a szántó részaránya, nem egy helyen viszont 20% alatti. Hasonló eltérések figyelhetők meg az egyéb művelési módok terén is, kirajzolva az egyes típusok kistérségi „földrajzát”. Ami a gyümölcsös arányát illeti kiemelkedő Keléd adata, a gyep a Marcal völgyében jellemző.

26

A térség erdősültsége közepes mértékűnek ítélhető meg összességében. A területi elhelyezkedés miatt azonban különösen fatömeg és fahozam tekintetében gyenge kategóriába tartozik. Az összes erdőterület fele a Kemenesháton található, és ezek az erdők az alacsony fatömeg-hozam mellett még minőségileg is gyenge, csak tűzifának alkalmas hozamot biztosítanak. Mezőgazdasági tevékenység gyanánt, de a turizmusra is tekintettel külön hangsúlyos említést érdemel még a Ság-hegyen - a rómaiak óta – folyó szőlőművelés, miként a Kemeneshát keleti lejtőin és a Kis-somlyó hegyen is jelentős szőlőkultúra található. 19. táblázat: A kistérség mezőgazdaságának egyes jellemzői (a 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás szerint 2000. március 31-én)

Település Boba Borgáta Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck Községek összesen: Celldömölk Kistérség összesen: Vas megye

Mezőgazdasági Az egyéni tevékenységet gazdálkodók folytató gazdaságok használatáés szervezetek ban levő föld 100 aránya (%) száma

144 47 100 63 80 332 55 25 25 230 126 61 161 38 244 57 75 87 71 213 133 41 166 109 118 34 205 3040 691 3731 28391

lakosra

17,6 26,3 21,1 19,5 18,1 11,7 20,9 23,8 21,2 22,6 20,8 13,1 27,5 17,1 25,4 24,1 25,0 13,9 24,8 22,5 37,2 11,9 19,4 27,5 29,9 13,1 23,9 25,8 4,5 13,8 10,7

100,0 100,0 43,1 100,0 8,7 27,0 100,0 100,0 100,0 58,2 100,0 100,0 100,0 4,5 45,0 100,0 100,0 100,0 100,0 43,4 100,0 100,0 32,2 17,8 100,0 100,0 100,0 42,9 31,5 41,5 36,9

Az egyéni gazdaságok használatában lévő földterület megoszlása művelési áganként szántó

44,3 60,3 28,4 45,9 10,2 77,7 50,3 2,2 24,9 58,6 8,2 44,7 46,7 87,5 51,1 31,2 40,8 83,3 38,6 13,9 42,0 22,3 54,5 36,1 69,7 77,8 36,1 50,5 69,1 52,2 44,6

gyümölcsös

0,2 0,9 0,0 4,3 0,1 1,4 0,2 17,6 1,4 0,1 0,6 2,6 1,4 0,3 0,0 2,6 0,4 0,2 6,3 0,3 0,1 0,0 0,2 0,0 0,0 3,4 3,7 0,9 3,1 1,1 1,1

szőlő

0,7 5,0 0,2 0,7 1,0 0,5 0,9 0,0 3,6 1,1 0,6 0,2 1,7 0,4 0,0 2,2 2,1 0,0 6,6 2,0 0,0 1,0 0,2 0,0 0,1 0,2 0,4 0,6 3,7 0,9 0,8

gyep

21,3 11,8 0,6 11,6 0,7 12,8 28,2 2,6 11,9 8,4 7,2 28,9 14,5 2,9 29,3 15,8 1,7 11,1 0,2 8,2 9,0 9,8 5,4 0,8 21,9 1,4 5,9 10,8 9,7 10,7 6,6

erdő

28,1 16,9 69,0 30,5 84,8 3,3 14,9 66,4 49,4 29,6 82,4 16,3 32,2 5,4 17,5 45,1 45,8 3,2 32,9 69,4 40,1 61,4 36,4 61,0 5,1 16,7 49,7 33,9 7,8 31,6 43,6

művelés alól kivett terület

3,4 2,6 1,3 3,4 1,7 1,8 3,7 6,8 7,1 1,5 0,7 1,6 1,7 2,5 1,1 1,5 7,2 1,3 13,6 3,6 7,2 3,7 2,3 0,8 1,6 0,3 2,8 1,9 4,4 2,2 2,3

Forrás: KSH Vas Megyei Igazgatóság adatközlése

27

A mezőgazdaság vállalkozások száma összességében számottevően elmarad a megyei és régiós átlagtól, az őstermelőké viszont jelentősen meghaladja azokat. E szerkezet hosszú távú versenyképessége kérdéses, az arányok esetleges változása viszont igen szorosan összefügg az élelmiszeripar lábra állásának esélyeivel és történéseivel. A kisgazdaságok nagy számával és a nagyüzemek túlélési jellemzőivel egyaránt összefügg a földhasználat alakulása: a kistérség egészét illetően megyei átlag feletti az egyéni gazdálkodók használatában levő föld aránya. A kilenc szövetkezet és három társaság nem sokkal többet használ, mint az egyéni gazdálkodók szférája. Itt különösen lényeges a területi különbség: a falvak többségében (18) csupán az utóbbiak képviseltetik magukat. (Ezek az arányok különösen fontossá teszik az összehangolt termelői fellépés kívánatos szempontját.) A növénytermesztés terén a szántó művelési ág növényenkénti megoszlása évek óta közel azonos képet mutat. A Kemenesháti részen elsősorban a takarmánynövényeket és apró magot (bíborhere, különböző fűfajok) termesztenek a búza mellett. A Kemenesalja fő növénye a búza és a napraforgó termesztése. A kistérség növénytermesztési hozamai összességében rendszeresen meghaladják a megyei átlageredményeket, annak ellenére, hogy a két tájegység eredményei is rendkívül szórtak. Az állattenyésztés területén kiemelkedő jelentőségű a szarvasmarha-tartás. A szövetkezetek elsősorban a tejtermelésre szakosodtak, de számottevő a kettős hasznosítási irányú magyar tarka állomány is. A magántermelők állománya jellemzően vegyes hasznosítású, amely a helyi igények kielégítése mellett jelentős tejmennyiséget értékesít is. Elsősorban a magángazdaságokban vannak hagyományai a sertéstartásnak. A gazdaságban előállított abraktakarmányt így értékesítik. Nagyüzemi méretekben csak a szövetkezet foglalkozik sertéshízlalással. Jelentős abrakfogyasztó az elsősorban őstermelőknél meglevő több tízezer tojóbaromfi. Mintegy 60 termelő tulajdonában van 800-1500 db tojótyúk, és mintegy 15 fő foglalkozik rendszeresen broyler előállítással. Juhokkal elsősorban a Cseren találkozunk, mintegy 500 anya és szaporulata nagyságrendben. Mező- és erdőgazdálkodási termékek feldolgozására egyedül a celldömölki malom (a budapesti Gabona Rt tulajdonában levő Polinwest Kft) áll rendelkezésre. A helyi specialitásokat előállító egykori kisüzemek, vágóhidak megszűntek. Az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások az utóbbi évtizedben leépültek, megszűntek. E kialakult helyzet különösen annak fényében sajnálatos, hogy az élelmiszeripari feldolgozáshoz szinte korlátlanul állna rendelkezésre alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés). Az általános természeténél (valamint az itt kialakult szerkezet sajátosságainál) fogva kistérségben gyökerező ipar elsősorban fő képviselőivel, azok ágazati és térbeli eloszlásával jellemezhető. A helyi ipar kis „fellegvára” a térség központja Celldömölk. A város jelentős vasúti közlekedési csomópont, s ezzel összefüggésben maga a MÁV Rt és egy vasúti építő cég, a MÁVÉPCELL Kft révén ez a gazdasági ág az egyik fő helyi munkáltató is összesen mintegy ezer fővel. Hasonló nagyságrendet képvisel a foglalkoztatásban az elektronikai alkatrészeket gyártó Cellcomp Kft, fontos szereplő a sütőipari gépgyártó Celba Kft, de jelentős a városban a textilipar szerepe is. (vö. 17. táblázat). A környékbeli adottságok mellett az élelmiszeripar hiánya (leépült kapacitásai) a helyi gazdaság szembetűnő jellemzője, ösztönzése, támogatása indokoltnak tűnik. A kistérség iparának (és munkaerővonzásának) másik centruma Jánosháza, mely a textilipari Eybl Kft, a bőripari Seton-Lindgens Kft, a galvanizálással foglakozó Galisz Kft, valamint két további varroda révén stabil gazdasági bázissal bír (s a tsz-szel együtt ezerötszáznál több munkahellyel rendelkezik). A nagyközség vállalkozásai munkaerő-szükségletüket jelentős mértékben kistérségen kívülről fedezik, a településen a munkanélküliség mellett

28

munkaerőhiány tapasztalható. (Mérvadó vélemények szerint a munkanélkülieknek nagy hányada nem bekapcsolható a versenyszférán belül foglalkoztatásba.) A térség idegenforgalmi adottságai kedvezőek, különösen a termál, kiránduló és a falusi turizmus tekintetében, ezek azonban nem párosulnak megfelelő fogadóképességgel sem a férőhelyek, sem a kereskedelem, sem a marketing, sem az egyéb tárgyi és személyi vonatkozásban. (Az idegenforgalmi vonzerők palettája széles: az egyházashetyei Berzsenyiszülőház és általában a költő kultuszából táplálkozó helyi kezdeményezések, a borvidéknek minősülő Ság-hegy és Kissomlyó, Mesteri és Borgáta termálfürdői, a Celldömölki, mint búcsújáróhely, a hagyományossá vált kulturális rendezvények, a Pannónia Ring Ostffyasszonyfán; a települések összességében rendezettek, népi hagyományaik, tradícióik újraélednek, sok a műemlék, a kastély, a kúria, gazdag a térség irodalmi hagyományokban, s a kerékpáros turizmus lehetőségei is jók.) Ma mindezek ellenére a turisták száma ma még viszonylag alacsony, habár a szálláshelystatisztikák (mind a férőhelyek, mind a forgalmat illetően) javuló tendenciát mutatnak: 2000ben összesen 461 kereskedelmi szállásférőhely működött 12 településen, ezeken 3034 (harmadrészben külföldi) vendég 18685 vendégéjszakát töltött el. A vendégforgalom (és a szálláshelykapacitás) elsősorban a két termálfürdőhöz (Borgáta, Mesteri) és a turizmusra mind nagyobb figyelmet fordító Celldömölkhöz kötődik, de szerényebb lehetőségeik mellett elismerésre méltó egyes falvak (Egyházashetye, Ostffyasszonyfa, Köcsk, Kissomlyó stb.) erőfeszítéseinek és vendégéjszakában lemérhető eredményeinek nagysága is. A turizmus bizonyos típusai nem kötődnek kereskedelmi szálláshelyhez, de jelen vannak a Kemenesalján: ilyen az átutazó idegenforgalom és a természetjárás. A szerteágazó attakciók és diffúz vonzerők érvényesülése még hatékonyabb lehetne, ha karakteresebb volna a térség idegenforgalmi profilja, arculata, s még nagyobb szerep jutna a térség egyedi, hosszú távon rendkívül jól kiaknázható egyedi adottságainak (kultúra, bor-gasztronómia, falusi turizmus). 20. táblázat: A turizmus jelen levő típusai a kistérségben A települések száma ahol … jelentős csekély nincs Természetjárás 2 17 7 Átutazó idegenforgalom 6 12 8 Szobakiadás 2 9 15 Sport-turizmus 2 7 17 Hagyományos falusi turizmus 8 18 Ifjúsági turizmus 8 18 Termálturizmus 2 1 23 Zarándok-turizmus 2 24 Kulturális turizmus 2 24 Bevásárlóturizmus 1 25 Bor és gasztronómia 1 25 Fürdési lehetőséghez kötődő (nem termál) 1 25 Forrás: kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.

A lehetőségektől elmaradás hátterében természetesen számtalan ok húzódik meg, mint például a kistelepülések alacsony szintű alapellátottság, a tőkehiány, a szálláshelyek száma vagy az ami ugyancsak nem utolsó szempont –, hogy igencsak kezdeti stádiumában van (hiányzik) az összefogás, a települések térségi szerveződése. 29

A szolgáltatások szférája a kistérségben kifejezetten gyenge, ami elsősorban a centrum települések számlájára írható, s lényegében ugyanez mondható el a kereskedelemről is. Jellemző, hogy még Celldömölkön, a városban sem éri el a szolgáltató vállalkozások lakosságarányos száma a megyei átlagot (9. ábra). Mindamellett meg kell jegyezni, hogy az utóbbi öt évben éppen a szolgáltató vállalkozások gyarapodási üteme volt a legdinamikusabb: a 67%-os növekmény magasnak nevezhető az összes ágazat átlagosan 25%-os mutatója mellett.

4. A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI FOLYAMATAINAK BEMUTATÁSA, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Ezt a fejezetet az Ökohydro Kft által készített Vas megye környezetvédelmi programja (1996.), illetve a Kemenesalja Kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja (1999.) helyzetelemzési részének a szintén az Ökohydro Kft. által bemutatott környezeti állapot című fejezete alapján készült.

4.1. Levegőtisztaság A kistérség Vas megye tekintetében a kevésbé szennyezett területek közé tartozik. Viszonylag kevés az ipari üzem, s ezek is elsősorban Celldömölk és Jánosháza térségében koncentrálódnak. A légszennyezés szempontjából Celldömölkön a Kermodul Kft. trikór-etilén és a MÁV Rt. Vontatási Főnökség által kibocsátott korom és por határérték feletti. A lakossági és kommunális eredetű légszennyezés az alacsony kibocsátási magasság miatt meghatározó szerepű a helyi légszennyezettség kialakulásában. A közúti közlekedés légszennyezésben betöltött szerepe állandóan nő, elsősorban a főközlekedési utak menti településeken.

4.2. Zajvédelem A zajhatás a kistérségben nem számottevő, fő okozói elsősorban a közúti járművek, az ipari üzemek és a szolgáltatásból eredő zajok. A közlekedési zaj elsősorban Celldömölk átmenő útjain jelentős, gyakran meghaladja a határértéket. Rajta kívül a forgalmasabb főközlekedési utak menti települések átmenő útjain jelentős még a zajhatás (Nagysimonyi, Tokorcs, Mersevát). Az új beruházásként létesülő ipari üzemek a környezetvédelmi normák betartására törekszenek. Zajártalom szempontjából problémát jelentenek a lakóterületeken a lakóházak közvetlen szomszédságában működő ipari üzemek, kisvállalkozások és kisipari műhelyek. A szolgáltatásból eredő zajok fő forrása a vendéglátás, a zenés szórakozóhelyek. Sokszor zavaró hangerejű a zeneszolgáltatás, de problémát jelent a vendégek zajongása és néhány esetben az üzletek hűtőberendezéseinek a zaja.

4.3. Vízvédelem A felszíni vizek többsége (Kodó, Cinca, Mosó patak) a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik, a Lánka patak azonban közvetlenül a Rábába torkollik. A Marcal folyón érezhető az ajkai iparvidék hatása. A vezetőképesség magas, a vasi vizek közül a legmagasabb, e komponens alapján a víz IV. osztályú volt. Az oldott alumínium koncentrációja szintén magas, a többi

30

vasi vízfolyáshoz viszonyítva. A Marcal vize Mersevátnál a III. osztályba sorolható. A vasi vizekhez viszonyítva az átlagosnál alacsonyabb a víz coliform koncentrációja, a víz a II. osztályba sorolható. Ez is arra utal, hogy a Marcal vizében lévő szennyezőanyag elsősorban nem szociális szennyvízből származik, hanem döntően ipari eredetű. A többi vízfolyásnál a szennyező anyagok általában szociális eredetűek. A felszín alatti vizek közül a talajvizek szennyezettek. Mindez természetesen a nem megoldott szennyvízelvezetéssel és tisztítással, valamint (kisebb mértékben) a hulladék elhelyezéssel függnek össze. A rétegvizek még tiszták és egészségesek, ezek adják a térség ivóvíz ellátását.

4.4. Természetvédelem A kistérségben viszonylag kevés a védett terület, összesen 257 hektár, ami az összterület 0,5 %-a. Országos védettségű a Sághegyi Tájvédelmi Körzet, amely 235 hektáros, ezen kívül 22 hektárt tesz ki a „Cseri molyhostölgyes-borókás” a kistérség északi részén.

5. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ALAKULÁSA 5.1. Közlekedési hálózatok A kistérség közúti hálózata országos viszonylatban sűrű, de Vas megyéhez viszonyítva már nem az. Nagyon kevés főközlekedési út halad át rajta, inkább az a helyes, hogy érinti. Délen Jánosháza határában halad az E66 nemzetközi főút, a magyar 8-as főút. Hosszú távon remélhetőleg az út négysávos gyorsforgalmi úttá épül át. Nyugat-délnyugatról érinti a térséget, s négy települést a 84-es főút, amelynek forgalma, különösen a nyári szezonban óriási. A két főút kereszteződése Jánosháza határában van, immáron körforgalmat alakítottak ki. Régi vágya a kistérségnek, hogy a Sárvár-Celldömölk-Pápa közutat főúttá nyilvánítsák, hiszen ez lehetne a kistérség kelet-nyugat irányú tengelye. Tehermentesítő és elkerülő utakat egyenlőre talán nem szükséges építeni, viszont a közutak minőségét és a mezőgazdasági utakat feltétlenül javítani kell. A térségben csak két vasúti vonal halad át, igaz ezek nagy forgalmú vasúti vonalak. Közülük villamosított fővonal a Szombathely-Celldömölk-Székesfehérvár-Budapest vasútvonal. Ebből ágazik ki Celldömölknél a Pápa-Győr felé vezető, így Celldömölk vasúti csomópont, nagy vasutas hagyományokkal. A másik vasúti csomópont Boba, ahol elágazás van Tapolca és Zalaegerszeg felé. Összességében azonban csak kevés települést érint a vasút, számuk a kistérségben mindössze hét. Ezek: Celldömölk, Jánosháza, Boba, Kemenespálfa, Nemeskocs, Kemenesmihályfa és Nagysimonyi. A kistérségen belül csak Celldömölkön van helyi tömegközlekedés. Összesen 17 km vonalhálózaton, hat viszonylatban szállítottak az autóbuszok 17932 utast 2001-ben.

5.2. Vízgazdálkodás A kistérségben 1992-ben fejeződött be a vízművesítés, azaz minden település egészséges ivóvízhez jutott. A kistérség 28 települése összesen 12 vízbázisból kapja az ivóvizet. Közülük önálló, azaz csak a saját település vízellátását biztosítja a nagysimonyi, a pápoci, a karakói és a merseváti és részben az a szergényi, ahol a vízbázis részben Veszprém megyében található. 31

Káldról az ottani vízbázisról (tehát a kistérségen kívülről) kapja a vizet Duka, Borgáta és Kissomlyó. Van viszont hat kistérségi vízmű, amelyek a térség többi települést látják el. Ezek: Bobai Vízmű: a vízbázis Bobán van, ide tartozik még Nemeskocs Osttfyasszonyfai Vízmű: a vízbázis helyben, Csönge is ide tartotik Vönöcki Vízmű: vízbázis helyben, ellátott települések Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton és Tokorcs • Jánosházi vízmű: vízbázis helyben, csatlakozó falvak Kemenespálfa és Nemeskereszttúr • Celldömölki vízmű, ahol a vízbázis a város és Kemenesmihályfa területén van, s ehhez csatlakozott még Kemenessömjén is. Vastalanítás kell a jánosházi, a karakói, a mesteri, a nagysimonyi és a vönöcki vízbázis esetében. Bobán gáztalanító működik. • • •

A kistérségben a lakások 96,3 százaléka bekapcsolódott a vezetékes vízellátásba, ez magasabb, mint a megyei átlag (lásd 14. táblázat). Hasonlóan az előbbihez, nagyobb az egy háztartásra jutó elfogyasztott víz mennyisége is (34 m3), mint a megyei átlag. A kistérségben nincs belvíz, vagy árvíz veszély, a vízkár elhárítás létesítményei alapvetően jók.

5.3. Szennyvízkezelés és tisztítás Ezen a területen igen nagy a lemaradás, hiszen a kistérség 28 települése közül mindössze kettőben van csatornahálózat és szennyvíztisztítás, Celldömölkön és Jánosházán. Mindkét településen biológiai tisztító működik, s mindkettőbe több településről is szállítják a szennyvizet, melyet szippantással ürítenek. Celldömölkre viszik Egyházashetyéről, Mersevátról, Kemeneskápolnáról, Kemenesszentmártonból, Nagysimonyiról, Tokorcsról és Vönöckről. Jánosházára szállítják a szennyvizet Dukából, Borgátáról, Kissomlyóról, Kelédről, Karakóból és Nemeskereszttúrról. 21. táblázat: A műszaki-kommunális ellátás főbb mutatói (2000.) Terület

1 háztartásra jutó áram (MWh)

Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Ny.-Dunántúl Magyarország

2,15 2,31 2,65 2,50 2,57 2,41 2,67 2,08 2,11 2,27 2,18 2,07

Vez. gáz (m3) 1209 1444 1184 1440 837 1288 1183 1103 1009 1177 1099 1244

Víz (m3) 34 35 30 31 28 31 27 33 23 32 34 39

Vez Vez. Csatorgázba vízbe nába bekapcsolt lakások aránya (%) 52,6 72,0 32,5 42,7 2,4 52,5 41,1 79,4 19,6 57,7 63,2 69,3

96,3 95,5 94,5 95,2 96,1 96,1 91,4 96,0 96,2 95,6 95,9 92,0

29,5 47,0 43,9 85,1 8,1 33,5 28,3 78,4 13,1 53,7 56,3 51,0

Közmű olló (%)

Kábel Távbeszélő TV fővonal (ezer lakosra)

66,8 48,5 50,6 10,1 88,0 62,6 63,1 17,6 83,1 41,9 39,6 41,0

165 50 154 260 8 148 137 225 63 177 212 161

340 340 324 324 356 357 310 340 301 336 342 347

Forrás: Vas megyei statisztikai évkönyv 2000. KSH Szombathely; Területi statisztikai évkönyv 2000. KSH Budapest

32

A többi település esetében vagy a helyi lerakóba viszik a szippantott szennyvizet, mint Pápoc, Boba és Osttfyasszonyfa esetében, vagy egy másik faluban ürítik, pl. Szergényből Pápára, Csöngéről Osttfyasszonyfára. Nem tudni, hogy hová kerül Mesteri és Kemenessömjén szennyvize. A szállítást vállalkozók végzik, s félő, hogy több esetben illegális helyeken ürítik ki az autókat. Több községben jelezték, hogy terveik szerint az elkövetkező kettő-öt évben csatornázni szeretnének, a hagyományos módon. Tény, hogy a kistérségben csupán a lakások 29,5 százaléka van bekötve a csatornába, ez is csak Celldömölkön és Jánosházán (lásd 21. táblázat). Ezzel az aránnyal a kistérség messze le van maradva a megyétől, s csupán az Őrséget és a szentgotthárdi kistérséget előzi meg. Mindezekből fakadóan a térségben igen szétnyílt a közműolló 66,8 %, ami nagyon magas. A csatornázás hiánya komoly veszélyt jelent a talaj, a bioszféra és hosszú távon a vízbázis tekintetében, ezért megoldása abszolút prioritást kell, hogy kapjon.

5.4. Energia ellátás A kistérségben alapvetően megnyugtató az elektromos áramellátás. Minden településen van, s a lakások 99,2 százaléka be van kötve. Bővítése a kapacitásnak rövidtávon nem szükséges, viszont az áram szolgáltatás minőségével több helyen is gond van. Elsősorban az áramkimaradások, másodsorban az áramingadozások okoznak problémát, összesen a térség nyolc településében. Az egy háztartásra jutó áramfogyasztás alatta van a megyei átlagnak, 2001-ben 2,15 MWh volt, szemben a megyei 2,27 MWh-val. Vezetékes gáz 2000-ben még hét településen, de 2002 májusában már csak öt településen nem volt, közülük is Kissomlyón ez év végére már lesz. A kistérség lakásainak 52,6 százaléka be van kapcsolva a gázellátásba, de ez még elmarad a megyei 57,7 százaléktól, noha csak a szombathelyi és a csepregi kistérségben magasabb (lásd 14. táblázat). A vezetékes gázzal kapcsolatban különösebb probléma nincs, a szolgáltatással és a minőséggel elégedettek. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás nagyobb, mint a megyei átlag, 2001-ben 1209 m3 volt. Megújuló energiát jelenleg a kistérségben még nem használnak, de több településen jelezték, hogy a terveikben a szélenergia hasznosításának lesz helye.

5.5. Hulladékgazdálkodás A kommunális infrastruktúra vonatkozásában ez a terület a kistérség másik gyengéje. Igaz ugyan, hogy az utóbbi két évben sokat javult a helyzet, de még mindig a települések egynegyedében nincs szervezett hulladékgyűjtés, igaz Pápocon, Kemenespálfán és Ostffyasszonyfán a közeljövőben megvalósul. Ezekben a falvakban vagy a helyi legális lerakóba, vagy rosszabb esetben illegális helyekre helyezik el a hulladékot. Az önkormányzatok bevallása szerint a települések több mint felében vannak még illegális lerakók. 21 településen szervezett a hulladékgyűjtés, minden esetben a Müllex Kft. szállítja el Harasztifaluban lévő korszerű telepére, általában egy, vagy kéthetenként. Ezekben a településekben a szervezettség a háztartások több mint 90 százalékára kiterjed, de sok helyen teljes. Veszélyes hulladék csak Celldömölkön, Jánosházán, Kenyeriben és Nagysimonyiban képződik, ezek elszállítása úgy tűnik megoldott.

33

5.6. Távközlés, média A celldömölki kistérség nem a MATÁV, hanem a RÁBA-COM RT szolgáltatásait veszi igénybe a távközlésben. Problémák a szolgáltatással alapvetően nincsenek, bár az nem szerencsés, hogy a megye többi kistérségével (a sárvárit kivéve), magasabb díjtarifával lehet csak kapcsolatot felvenni. Az ellátás magas szintű, ezer lakosra 340 db távbeszélő fővonal jut, magasabb, mint a megyében (lásd 14. táblázat). A kábel TV rendszerek az utóbbi években épültek ki az országban, csak úgy, mint a megyében és a kistérségben. A celldömölki térségben ezer lakosra 165 kábel TV jut, ami kissé elmarad a megyei átlagtól, de a kistérségek közül a harmadik legmagasabb. A települések felében működik, s általában a háztartások 75-90 százaléka rá van kötve.

5.7. Lakáshelyzet A kistérségben 2000-ben 11205 lakás volt, a megye lakásállományának 9,7 százaléka, a szombathelyi és a sárvári kistérség után a legtöbb. A 100 lakásra jutó lakosok száma örvendetesen alacsony (241 fő), ami jóval a megyei átlag alatt van (22. táblázat). 22. táblázat: A lakások fontosabb mutatói (2000.) Terület

Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Ny.-Dunántúl Magyarország

Lakás100 állomány lakásra (db) jutó lakos (fő)

száma (db)

11205 4609 8802 6450 3235 14703 5537 41903 6661 103105 381533 4061279

36 65 37 93 26 62 47 215 25 606 2643 21583

241 244 253 275 226 251 277 270 233 258 258 247

Az épített lakások 1990-2000 között épült 4-x ezer átlagos lakások szobások lakosra alapterü-let aránya (%) aránya (m2) (%) 27,8 1,3 99,8 4,8 46,2 5,7 132,8 13,9 32,4 1,7 96,9 8,8 24,7 5,2 91,6 9,0 30,8 3,6 78,9 5,9 33,9 1,7 107,1 6,2 31,9 3,1 85,9 9,3 33,0 1,9 115,6 7,6 32,0 1,6 90,4 4,9 32,7 2,3 105,9 7,4 37,7 2,7 103,8 7,6 34,9 2,2 98,4 6,6

Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2000. KSH Szombathely, Területi statisztika 2000. KSH Bp.

Alacsony viszont a térségben az épített lakások száma, illetve aránya. Az elmúlt évtizedben, a celldömölki kistérségben épült a legkevesebb lakás a 2000. év lakásállományához viszonyítva, mindössze 4,8 %. Az épített lakások a megyén belül közepes alapterületűek (99,8 m2), de elmaradnak a megyei átlagtól. A lakásoknak 27,8 százaléka 4-x szobás, ami örvendetes, de ezzel messze elmarad a megyei mutatótól, s a kistérségek közül csak a kőszegit előzi meg. A lakások kommunális ellátottsága nem ismert, ezeket az adatokat majd a 2001. évi népszámlálás 2002. őszén megjelenő kötetei közlik.

34

6. RENDEZÉSI TERVEK, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK, PROGRAMOK ÉS TERVEK A kistérségben az utóbbi években megélénkült a területfejlesztési tevékenység, a települések közti koordináció, a programozás. E folyamat eddigi legfontosabb állomásai a Kemenesalja 2000 program, a kistérségi Sapard terv, a kistérségi turizmusfejlesztési program kidolgozása és elfogadása voltak. Települési szinten egyelőre vegyes a kép, viszonylag kevés a világos, megalapozott elképzelések mentén történő fejlesztés, de a pozitív elmozdulás (a szándékok és kezdeményezések szintjén) érzékelhető. 23. táblázat: Tervek és elképzelések a kistérség településein település Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó

rendezési fejlesztési terv terv + + + -

ágazati fejlesztési terv

gazdaságfejlesztés súlypontjai

tervezett projekt

-

-

-

-

-

-

-

-

+ +

-

-

-

Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén

+ + +

-

-

ipari park kialakítása mezőgazdasági termelés fejlesztése, gazdaságosságának növelése -

+

-

-

-

szélmalmok, szélenergia hasznosítás

Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri

+ + + + + +

-

-

Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck

+ + + + -

-

-

kizárólag turizmus fejlesztés munkahelyteremtés -

gyógyturisztikai beruházás szélerőművek -

+ +

-

-

-

szélerőművek

-

Forrás: települési kérdőívek 2002.

7. KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS ÉRTÉKEK A demográfiai és gazdasági folyamatokkal mélyen összefügg a kultúra és a civil szféra ellentmondásos, de inkább szomorú helyzete: egyfelől nagyon sokszínű a térség hagyományos népi kultúrája, egyre több a rangos kulturális esemény, másfelől széttagolt és elaprózott az iskolai intézményrendszer, s igen rosszak a tárgyi és személyi feltételek. 35

A térség kulturális öröksége igen gazdag, amiből ma is életképes és dinamikus közösségi kezdeményezések, tevékenységek táplálkoznak. A térség irodalmi hagyományai (Berzsenyi, Weöres, Petőfi, stb.) és azok mai örökösei a „hely különleges szelleméről” tanúskodnak. Az épített környezet ugyancsak komoly értékeket mutat, számos műemlék, műemlék jellegű épület található a kistérségben, de azok tulajdonviszonyai, romló állaguk és hasznosításuk ellentmondásossága legalább annyi probléma forrása, mint amennyi előnnyel ittlétük jár ma. A civil társadalom szervezetei minden településen jelen vannak, a ténylegesen működők száma összesen mintegy ötvenre tehető. A helyszíni felmérés során számbavett 53 szervezet közül 19 sporttal kapcsolatos, 15 tűzoltó, 10 kulturális-közösségi funkciójú, 8 egészségügyiszociális jellegű, egy pedig hitélettel összefüggő tevékenységet folytat. (Ami a hivatalosan bejegyzett nonprofit szervezetek számát illeti, kistérségben „papíron” 169 nonprofit szervezet van, melynek több mint fele, 92 db, celldömölki, a kistérség egésze ezzel a számmal egy lakosra vetítve némileg elmarad a megyei mutatótól). A tekintélyes számok ellenére a civil szerveződések, egyesületek, alapítványok szerepe a települések életében általában nem jelentős. Az ezzel kapcsolatosan 1999-ben megkérdezett települési vezetők közül 15 vélte úgy, hogy településén „nagyon gyenge az önszerveződés”, 2 szerint „vannak szervezetek, de tevékenységük hatása nem számottevő”, 7 helyen igaz az, hogy „egy-egy területen érzékelhető szerepük van”, s csupán két településen (Kemenessömjén, Ostffyasszonyfa) vélik úgy, hogy a civil szervezetek „komoly erőt képviselnek, befolyásolják az egész település életét”. A civil társadalom megszerveződésében kulcsszereplő az értelmiség, bár részvételük a folyamatok irányításában a Kemenesalján is ellentmondásos. A legtöbb településen (17) tevékenységük úgy minősíthető, hogy „csak egy részük vesz részt aktívan a közéletben, helyenként „kifejezetten passzív, nem viselkedik értelmiségi módon”, csupán két települési vezető (Egyházashetye, Karakó) látja e réteget „a település motorjának, irányítójának”. Testvérvárosi (községi) kapcsolatokkal csupán Celldömölk (Pagnacco /olasz/, Serra Mazzone /olasz/ rendelkezik, habár néhány település (különösen Egyházashetye) nem hivatalos külső kapcsolati (vagy a vállalkozások gazdasági kapcsolatai) hasonlóképpen tartalmasak.

8. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATA ÉS A TELEPÜLÉSEK SZERKEZETE

8.1. Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok A kistérségben 28 település található, közülük csak a térség központja, Celldömölk város. A terület hazai viszonylatban sűrű településhálózatú, de a régión és a megyén belül kevésbé, hiszen 100 km2-re 5,9 település jut, szemben a megyei 6,5-tel. A városlakók aránya alacsony, jóval a megyei, vagy regionális átlag alatti. Ez nem is csoda, hiszen egy kisvárosra 27 falu jut, ami igen magas hazai viszonylatban. A népesség 56,5 százaléka falvakban él, a kistérség falvai, hasonlóan a megyéhez és a régióhoz, döntően aprófalvak. Arányuk 2000-ben 92,6 %, ami még a megyei átlagnál is magasabb (16. táblázat). Az aprófalvakban él a falusi lakosság 75,1 százaléka, ami szintén jóval meghaladja a megyei átlagot. A kistérségben is jellemző volt, főleg a kilencvenes évtized elején az apró falvasodás, mely szerencsére napjainkban már kevésbé jellemző. A falvak átlagos lélekszáma 565 fő, amely országosan nagyon alacsony, elmarad a regionális 36

mutatótól is, de nagyjából megfelel a Vas megyei értéknek, igaz, csak a szombathelyi és a sárvári kistérségben nagyobbak a falvak ennél. A területen 17 db törpe – azaz 500 fő alatti, 8 db apró, azaz 500-1000 fő közötti falu van. Csak Nagysimonyi lakossága haladta meg kissé az ezer főt, míg Jánosházáé kissé alatta maradt a 3 ezer főnek (2838 fő). A legkisebb lakosú település 2001-ben a 93 fős Keléd. 24. táblázat: A településhálózat néhány adata (2000) Terület

Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Ny.-Dunántúl Magyarország Bp. nélkül

Települé- 100 km2sek száma re jutó (db) település száma (db) 28 5,9 17 8,6 25 7,6 15 8,1 22 7,2 31 5,3 15 6,4 40 6,2 23 6,1 216 6,5 648 5,8 3134 3,4

Városok száma (db) 1 1 1 1 2* 1 1 1 9 24 251

Városi népesség aránya (%) 43,5 29,7 55,8 66,1 0,0 49,7 58,7 71,8 30,2 56,2 55,6 45,7

Átlagos falu nagyság (fő) 565 494 410 428 332 639 452 818 493 561 702 1262

Az aprófalvak aránya lakók (%) aránya (%) 92,6 93,7 87,5 92,9 95,5 83,4 100,0 71,8 95,6 88,4 78,8 58,7

75,1 62,3 54,8 82,9 83,7 59,7 100,0 41,7 91,2 64,9 42,2 16,8

Forrás: Vas megye Statisztikai Évkönyve 2000. KSH Szombathely; Területi Statisztikai Évkönyv 2000. KSH Budapest

* Répcelak 2001-től megkapta a városi rangot

A kistérségen belül a térkapcsolatok általában jók, de vannak komoly problémák is. Celldömölk ugyan viszonylag fejlett funkciójú kisváros, de az erősen megnyúlt kistérségben kevés, nem képes teljesen vonzásában tartani a térség egészét. Városhiányos terület a kistérség déli és északi része. Ezért szükségessé válna Jánosháza várossá nyilvánítása már rövidtávon. A nagyközség rendelkezik bizonyos kisvárosi funkciókkal, környezete központnak tekinti. Problémás a kistérség északi része, hiszen ott nincs olyan település, amely várossá válhatna. Ráadásul az északi rész nagyon a periférián van, nem csak a megyén belül, hanem a kistérségen belül is. Noha közel van hozzá Répcelak, az új város, de kapcsolatai abban az irányban gyengék. Az együttműködés a kistérségen belül, noha sokat javult az elmúlt években, de még nem megfelelő. Sokkal szorosabb lehetne, jobban ki kellene használni a kistérségi társulási adta lehetőségeket. Fel kell ismerni, hogy előrelépés, különösen az EU tagjaként, csak a partnerségen keresztül lehetséges.

8.2.Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe A kistérség gazdasági térben való elhelyezkedésének alapvonása, hogy az erős vonzást kifejtő gazdasági pólusoktól, nagy- és középvárosoktól viszonylag távol esvén azok gazdasági erőtere nem fejt ki különösen erős hatásokat a helyi gazdaságra. A külső kapcsolatokat, kötődéseket illetően leginkább Sárvár hatása kimutatható: a kisváros ipari üzemeibe mintegy ezren ingáznak a kistérség - három-négy távoli falu kivételével – szinte minden településéről.

37

A térségen kívülre ingázás nagysága egyéb települések irányába (Szombathely, Pápa, Répcelak) jócskán száz alattira becsülhető minden esetben. Sárvár hatása a mezőgazdasági termékek piacaként, megrendelőjeként is jelentős (baromfi, takarmány). A kereskedelmet illetően: a két kistérségi centrum Celldömölk és Jánosháza mellett Sárvár, Pápa és Szombathely (kereskedelmi egységeinek vonzása) jelentős. 11. ábra Abda

Répcelak

Pápoc Kenyeri

Uraiújfalu

Csönge

Kemenesmagasi Ostffyasszonyfa

Vönöck Kemenesszentmárton Mersevát

Nemesszalók

Kemenessömjén Kemenesmihályfa

Gérce

Nagysimonyi Tokorcs

Sárvár

Szombathely

Szergény


Pápa

Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye

Kerta Borgáta

JELMAGYARÁZAT

Kemenespálfa

Kissomlyó Karakó

A bejárók száma (fő)

Duka

1-10 11-25 26-50 51-100 100 felett

Keléd

Jánosháza

Nemeskeresztúr

Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov Kft, 2002; MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.

38

9. SWOT-ANALÍZIS 9.1. Erősségek, gyengesége, veszélyek, lehetőségek Erősségek:

A kistérség Vas megyében fekszik, az osztrák határtól 40-60 km-es távolságban A nagy forgalmú 8-as és 84-es út érintik a kistérséget A kistérség természeti adottságai kedvezőek A kistérség környezeti állapota igen jó, turisztikai vonzerőt jelent A vízbázisok elegendőek, a belvíz és az árvízvédelem alapvetően megoldott. Összességében a térség kommunális-műszaki infrastruktúrája és a települések ellátottsága megfelelő A kedvezőtlen vándorlási trendek megállása, sőt megfordulása a falvak esetében. Alacsony munkanélküliség, viszonylag kiegyensúlyozott munkaerőpiac. Az élelmiszeriparnak korlátlanul rendelkezésre áll az alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés) Formálódó ipari parkok, vállalkozói övezetek (Celldömölk, Jánosháza, Csönge) Sok üres álláshely jut a regisztrált munkanélküliekre. Magas és jó minőségűek a telekommunikációs szolgáltatások. A hagyományos tevékenységek és népi mesterségek élő hagyományai és aktív művelői ma is megtalálhatók a kistérségben A mezőgazdaságban az átlagosnál jobbak az adottságok intenzív gazdálkodásra Jók az adottságok a bogyósgyümölcsök termesztésére Múltja van az aprómag termesztésnek A Ság hegy és a Kis-somlyó „borvidék” minősítése Az idegenforgalmi adottságok jók, erős vonzerők vannak a térségben Gazdag a kulturális örökség, tapintható a „hely szelleme” Lovardák léte, ideális lovaglási lehetőségek Működő vállalkozások vagy kibontakozóban levő törekvések az agrártevékenység „nem hagyományos” területein: pl. méz, csiga, gyümölcsaszalás, hagyományos fajtákon alapuló gyümölcsös és génbank; Termálvizekben gazdag a kistérség; a működő termálfürdők ismertsége a fejlesztés során kihasználható

Gyengeségek A lakónépesség csökkenése igen jelentős, amely mögött a nagy mértékű természetes fogyás áll. Összességében kedvezőtlen a népesség struktúrája, magas nőtöbblet, erősödő elöregedés, alacsonyabb iskolázottság. A népesség aktivitása alacsony, jelentős arányú az agrárnépesség. Nagyon alacsony a védett területek nagysága és aránya a kistérségben. Nem megoldott a csatornázás és a szennyvíztisztítás, nagyon szétnyílt a közműolló. A hulladék elszállítás és elhelyezés csak részben megoldott, sok az illegális és nem megfelelő legális hulladéklerakó. Kevés új lakás épül, az épült lakások alapterülete viszonylag kicsi. Kevés a főközlekedési út, az utak minősége sok helyen nem megfelelő, a mezőgazdasági utak nem karbantartottak. 39

Alacsony a városodás, Celldömölk csak részben látja el a térség központi szerepkörét, a kistérség déli és északi része városhiányos. A kistérség egésze, de különösen az északi része belső perifériának számít, s összességében a régión és a megyén belül fejletlennek minősül. A hagyományos (nagyüzemi) agrártermék-struktúra lassan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez; A Kemenesalja úgynevezett belső perifériának minősül, elsősorban a több megye határán lévő fekvése miatt, ami főleg a közúti közlekedés tekintetében mutatkozik meg. A kistérség bortermése feldolgozatlan A kistérség, hasonlóan Vas megyéhez erősen tagolt, aprófalvas település szerkezetű, déli része egyértelműen centrumhiányos. A közel 400 ha a szórvány, jellegtelen gyümölcsös a kistérségben, ennek lecserélése piaci árut adó fajtákra jóval inkább perspektivikus volna; A szőlőhegyeken parcella-elaprózódás és a hagyományos szőlők térvesztése a bőtermő fajtákkal szemben (a hegyközségi erőfeszítések hosszú távon hozhatnak eredményeket); Alacsony feldolgozási szint, leépült élelmiszeripar Általános tőkehiány Az állattenyésztés problémákkal küzd Kereslet hiányában csökken a mezőgazdasági termelők száma; egyre több a parlagterület; megoldatlan a kistermelők árufeleslegének felvásárlása Tőkehiány a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban Tőkehiány a mezőgazdasági üzemekben, tőkebevonás alig történt Viszonylag alacsony a diplomások aránya a 25 éven felüli népességből. Viszonylag magas a bérmunka jellegű ipar és az alacsonyan kvalifikált munkaerőt igénylő tevékenységek súlya Lehetőségek Növelni szükséges a kistérségen belül a falvak népességmegtartó képességét. Egyensúlyra kell törekedni a munkaerő piacon, a kereslet és a kínálat tekintetében a szakmai struktúrában. Elsődleges prioritást kell adni a szennyvíz- és a hulladék kezelésének és elhelyezésének. Növelni kellene a védett területek arányát. Javítani kell a kistérség közlekedési infrastruktúráját, főúttá nyilvánítani a SárvárCelldömölk-Pápa-Kisbér közutat. Szükségesnek látszik már rövidtávon elkezdeni Jánosháza nagyközség várossá nyilvánítási eljárásának a megkezdését. Növelhető a települések, ezen belül a falvak népességmegtartó ereje. A kistérségi kapcsolatok erősítése érdekében javítható a települési önkormányzatok együttműködése. A külső vállalkozói tőke érdeklődésének fokozódása, a magántőke fokozott bekapcsolódása a fejlesztésbe. Együttműködés a szomszédos kistérségekkel (alternatív turisztikai kínálatok pl. Sárvár vendégkörének) Értelmiség érdekeltté tétele A helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások (beleértve mindenekelőtt a borvidék borát) piacképes kínálatot képezhetnek a gasztronómiai trendek alapján A közútfejlesztés terén még mód van a lobbizásra a 8-as és 84-es utak feljesztése érdekében, ezek megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség pozícióját

40

A külső források bevonása, hasznosulása a már kidolgozott tervek, koncepciók (Kemenesalja 2000 kistérségi fejlesztési koncepció, kistérségi idegenforgalmi koncepció) alapján hatékonyan megvalósulhat; A meglévő, de a piacon ma jelen nem levő hagyományos, illetve hagyományokkal rendelkező tevékenységek és termékek - a trendek szerint – piacképessé válhatnak A térség egyes településeinek (és szolgáltatásainak) erősödő kül- és belföldi ismertsége az egész térség számára előnyöket jelenthet A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára Az idegenforgalmi kereslet európai trendje a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek (pl. lovaglás) felértékelődését jelzik Az iparban már nagy súllyal jelen levő külföldi tőke bekapcsolódhat a fejlesztésbe, egyéb ágazatokban is perspektívát láthat A forgalmas utak átutazó forgalma (beleértve természetesen a Balatonra tartó külföldieket is), illetve az abból nyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható Jelentős EU források nyílhatnak meg a csatlakozás után a turizmus e típusainak fejlesztésére Kihasználható lehetőségek állnak rendelkezésre, a Kemenesalja száraz legelőin juhtartásra, a Marcal-völgyében legelőn tartott húsmarha tenyésztésére Veszélyek Az erős népességfogyás és a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedése, s általában a humán erőforrások gyengesége veszélyezteti a fejlesztési terveket, szűkíti a lehetőségeket. Amennyiben folytatódik a lakosság további és növekvő elöregedése, csökken a produktív korú népesség és nagy teher lesz a TB és nyugdíjfolyósítási rendszeren, valamint az egészségügyön és szociális ellátórendszeren. A kistérségen belül az önkormányzati együttműködések részbeni hiánya nehezíti a fejlesztési elképzelések sikeres megvalósítását. A részben megoldatlan szennyvíz elhelyezés és tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövidtávon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, és hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat. Amennyiben nem sikerül javítani a kistérség közlekedés-földrajzi helyzetén és elérhetőségén, a perifériális helyzet tartós lesz, ami nehezíti a térség általános fejlődését és leszűkíti kitörési lehetőségeit. A helyi termelők kiszolgáltatottá válhatnak, ha a terményfeldolgozás és/vagy értékesítés terén nem sikerül stratégiai megoldásokat kimunkálni A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek; A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvánorlásához vezethet A kistérségben lévő falvak, különösen a déli és az északi részeken a centrumtelepülések hiánya miatt más területek és központok irányába vonzódnak, ami ha fokozódik erősödő migrálást is okozhat. A külső tulajdonlás és erős bérmunka-jelleg labilissá teszi a gazdaságot A mai iparszerkezet konzerválhatja a kevéssé tudásigényes tevékenységekkel jellemezhető helyzetet és a munkaerő nemzetközi összevetésben „korszerűtlen”, hosszú távon nem versenyképes szakismeretét és képességeit, készségeit;

41

A mezőgazdaság mai termékszerkezetével és mai fejlesztési lehetőségeivel az EU csatlakozás után erősen sebezhetővé válhat; A régió –és megyehatáron való fekvés, valamint a kedvezőtlen közúti közlekedésföldrajzi fekvés miatt fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének. A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése; A tőkehiány miatt a marketing tevékenységek lehetőségei korlátozottak, a kistérség kínálata nem tud megjelenni a jelentős piacokon; Külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség veszélybe kerül;

9.2. Stratégiai irányok 8.1. Offenzív stratégiát támogató helyzetek (erősségek – lehetőségek) A kistérség Vas megyében fekszik, az osztrák határtól 40-60 km-es távolságban Összességében a térség kommunális-műszaki infrastruktúrája és a települések ellátottsága megfelelő - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára A kistérség környezeti állapota igen jó - Az idegenforgalmi kereslet európai trendje a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek (pl. lovaglás) felértékelődését jelzik A kedvezőtlen vándorlási trendek megállása, sőt megfordulása a falvak esetében. - Növelhető a települések, ezen belül a falvak népességmegtartó ereje. - A külső vállalkozói tőke érdeklődésének fokozódása, a magántőke fokozott bekapcsolódása a fejlesztésbe. - Értelmiség érdekeltté tétele Alacsony munkanélküliség, viszonylag kiegyensúlyozott munkaerőpiac. - Növelhető a települések, ezen belül a falvak népességmegtartó ereje. - Egyensúlyra kell törekedni a munkaerő piacon, a kereslet és a kínálat tekintetében a szakmai struktúrában. Magas és jó minőségűek a telekommunikációs szolgáltatások. - A kistérségi kapcsolatok erősítése érdekében javítható a települési önkormányzatok együttműködése. - Együttműködés a szomszédos kistérségekkel (alternatív turisztikai kínálatok pl. Sárvár vendégkörének) A Ság hegy és a Kis-somlyó „borvidék” minősítése Jók az adottságok a bogyósgyümölcsök termesztésére Múltja van az aprómag termesztésnek - A helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások (beleértve a borvidék borát is) – melyeknek hagyományai kétségkívül vannak – piacképes kínálatot képezhetnek bizonyos feltételek teljesülése nyomán; - A meglévő, de a piacon ma jelen nem levő hagyományos, illetve hagyományokkal rendelkező tevékenységek és termékek - a trendek szerint – piacképessé válhatnak A mezőgazdaságban az átlagosnál jobbak az adottságok intenzív gazdálkodásra

42

-- A hatékonyan előállított helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek, és hatékonyságuk nyomán versenyképessé is válhatnak; Az élelmiszeriparnak korlátlanul rendelkezésre áll az alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés); - Az iparban már nagy súllyal jelen levő külföldi tőke bekapcsolódhat a fejlesztésbe, egyéb ágazatokban is perspektívát láthat Formálódó ipari parkok, vállalkozói övezetek (Celldömölk, Jánosháza, Csönge) - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára Az idegenforgalmi adottságok jók, erős vonzerők vannak a térségben Gazdag a kulturális örökség, tapintható a „hely szelleme” A hagyományos tevékenységek és népi mesterségek élő hagyományai és aktív művelői ma is megtalálhatók a kistérségben Lovardák léte, ideális lovaglási lehetőségek - Az idegenforgalmi kereslet európai trendje azt mutatja, hogy a kistérség turisztikai kínálata felértékelődhet - Jelentős EU források nyílhatnak meg a csatlakozás után a turizmus e típusainak fejlesztésére Termálvizekben gazdag a kistérség; a működő termálfürdők ismertsége a fejlesztés során kihasználható - A térség egyes településeinek (és szolgáltatásainak) erősödő kül- és belföldi ismertsége az egész térség számára előnyöket jelenthet A nagy forgalmú 8-as és 84-es út érintik a kistérséget - ezek átutazó forgalma (beleértve természetesen a Balatonra tartó külföldieket is), illetve az abból nyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható

8.2. Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek – lehetőségek) A lakónépesség csökkenése igen jelentős, amely mögött a nagy mértékű természetes fogyás áll. Összességében kedvezőtlen a népesség struktúrája, magas nőtöbblet, erősödő elöregedés, alacsonyabb iskolázottság. Kevés új lakás épül, az épült lakások alapterülete viszonylag kicsi. - Növelni szükséges a kistérségen belül a falvak népességmegtartó képességét. A népesség aktivitása alacsony, jelentős arányú az agrárnépesség. - A helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások (beleértve mindenekelőtt a borvidék borát) piacképes kínálatot képezhetnek a gasztronómiai trendek alapján - Az iparban már nagy súllyal jelen levő külföldi tőke bekapcsolódhat a fejlesztésbe, egyéb ágazatokban is perspektívát láthat. Nagyon alacsony a védett területek nagysága és aránya a kistérségben. - Az idegenforgalmi kereslet európai trendje a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek (pl. lovaglás) felértékelődését jelzik - Növelni kellene a védett területek arányát. Nem megoldott a csatornázás és a szennyvíztisztítás, nagyon szétnyílt a közműolló. A hulladék elszállítás és elhelyezés csak részben megoldott, sok az illegális és nem megfelelő legális hulladéklerakó.

43

- - Az idegenforgalmi kereslet európai trendje a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek (pl. lovaglás) felértékelődését jelzik - Elsődleges prioritást kell adni a szennyvíz- és a hulladék kezelésének és elhelyezésének. - Növelni kellene a védett területek arányát. Kevés a főközlekedési út, az utak minősége sok helyen nem megfelelő, a mezőgazdasági utak nem karbantartottak. - A közútfejlesztés terén még mód van a lobbizásra a 8-as és 84-es utak feljesztése érdekében, ezek megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség pozícióját - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára - Az idegenforgalmi kereslet európai trendje a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek (pl. lovaglás) felértékelődését jelzik - Javítani kell a kistérség közlekedési infrastruktúráját, főúttá nyilvánítani a Sárvár-Celldömölk-Pápa-Kisbér közutat. Alacsony a városodás, Celldömölk csak részben látja el a térség központi szerepkörét, a kistérség déli és északi része városhiányos. - Szükségesnek látszik már rövidtávon elkezdeni Jánosháza nagyközség várossá nyilvánítási eljárásának a megkezdését. A kistérség egésze, de különösen az északi része belső perifériának számít, s összességében a régión és a megyén belül fejletlennek minősül. - Javítani kell a kistérség közlekedési infrastruktúráját, főúttá nyilvánítani a Sárvár-Celldömölk-Pápa-Kisbér közutat. A Kemenesalja úgynevezett belső perifériának minősül, elsősorban a több megye határán lévő fekvése miatt, ami főleg a közúti közlekedés tekintetében mutatkozik meg. A közútfejlesztés terén még mód van a lobbizásra a 8-as és 84-es utak feljesztése érdekében, ezek megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség pozícióját Általános tőkehiány - A külső források bevonása, hasznosulása a már kidolgozott tervek, koncepciók (Kemenesalja 2000 kistérségi fejlesztési koncepció, kistérségi idegenforgalmi koncepció) alapján hatékonyan megvalósulhat; Tőkehiány a mezőgazdasági üzemekben, tőkebevonás alig történt - Az iparban már nagy súllyal jelen levő külföldi tőke bekapcsolódhat a fejlesztésbe, egyéb ágazatokban is perspektívát láthat - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára A hagyományos (nagyüzemi) agrártermék-struktúra lassan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez; A közel 400 ha a szórvány, jellegtelen gyümölcsös a kistérségben, ennek lecserélése piaci árut adó fajtákra jóval inkább perspektivikus volna; - A meglévő, de a piacon ma jelen nem levő hagyományos, illetve hagyományokkal rendelkező tevékenységek és termékek - a trendek szerint – piacképessé válhatnak Az állattenyésztés problémákkal küzd - kihasználható lehetőségek állnak rendelkezésre, a Kemenesalja száraz legelőin juhtartásra, a Marcal-völgyében legelőn tartott húsmarha tenyésztésére

44

A szőlőhegyeken parcella-elaprózódás és a hagyományos szőlők térvesztése a bőtermő fajtákkal szemben (a hegyközségi erőfeszítések hosszú távon hozhatnak eredményeket); A kistérség bortermése feldolgozatlan -- A helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások (beleértve mindenekelőtt a borvidék borát) piacképes kínálatot képezhetnek a gasztronómiai terndek alapján 8.3. Defenzív stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek – veszélyek) A lakónépesség csökkenése igen jelentős, amely mögött a nagy mértékű természetes fogyás áll. Összességében kedvezőtlen a népesség struktúrája, magas nőtöbblet, erősödő elöregedés, alacsonyabb iskolázottság. - Az erős népességfogyás és a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedése, s általában a humán erőforrások gyengesége veszélyezteti a fejlesztési terveket, szűkíti a lehetőségeket. Összességében kedvezőtlen a népesség struktúrája, magas nőtöbblet, erősödő elöregedés, alacsonyabb iskolázottság. - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvánorlásához vezethet A népesség aktivitása alacsony, jelentős arányú az agrárnépesség. - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvánorlásához vezethet Nagyon alacsony a védett területek nagysága és aránya a kistérségben. Nem megoldott a csatornázás és a szennyvíztisztítás, nagyon szétnyílt a közműolló. A hulladék elszállítás és elhelyezés csak részben megoldott, sok az illegális és nem megfelelő legális hulladéklerakó. - A részben megoldatlan szennyvíz elhelyezés és tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövidtávon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, és hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat. Kevés új lakás épül, az épült lakások alapterülete viszonylag kicsi. Kevés a főközlekedési út, az utak minősége sok helyen nem megfelelő, a mezőgazdasági utak nem karbantartottak. - Az erős népességfogyás és a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedése, s általában a humán erőforrások gyengesége veszélyezteti a fejlesztési terveket, szűkíti a lehetőségeket. - Amennyiben nem sikerül javítani a kistérség közlekedés-földrajzi helyzetén és elérhetőségén, a perifériális helyzet tartós lesz, ami nehezíti a térség általános fejlődését és leszűkíti kitörési lehetőségeit. Alacsony a városodás, Celldömölk csak részben látja el a térség központi szerepkörét, a kistérség déli és északi része városhiányos. - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek; - A kistérségben lévő falvak, különösen a déli és az északi részeken a centrumtelepülések hiánya miatt más területek és központok irányába vonzódnak, ami ha fokozódik erősödő migrálást is okozhat. - Az erős népességfogyás és a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedése, s általában a humán erőforrások gyengesége veszélyezteti a fejlesztési terveket, szűkíti a lehetőségeket. 45

A kistérség egésze, de különösen az északi része belső perifériának számít, s összességében a régión és a megyén belül fejletlennek minősül. - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek; - A kistérségben lévő falvak, különösen a déli és az északi részeken a centrumtelepülések hiánya miatt más területek és központok irányába vonzódnak, ami ha fokozódik erősödő migrálást is okozhat. - A régió –és megyehatáron való fekvés, valamint a kedvezőtlen közúti közlekedésföldrajzi fekvés miatt fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének. - Amennyiben nem sikerül javítani a kistérség közlekedés-földrajzi helyzetén és elérhetőségén, a perifériális helyzet tartós lesz, ami nehezíti a térség általános fejlődését és leszűkíti kitörési lehetőségeit. A Kemenesalja úgynevezett belső perifériának minősül, elsősorban a több megye határán lévő fekvése miatt - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek; A régió –és megyehatáron való fekvés, valamint a kedvezőtlen közúti közlekedésföldrajzi fekvés miatt fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének. A kistérség, hasonlóan Vas megyéhez erősen tagolt, aprófalvas település szerkezetű, déli része egyértelműen centrumhiányos. - A kistérségben lévő falvak, különösen a déli és az északi részeken a centrumtelepülések hiánya miatt más területek és központok irányába vonzódnak, ami ha fokozódik erősödő migrálást is okozhat. Viszonylag alacsony a diplomások aránya a 25 éven felüli népességből. - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvánorlásához vezethet Kereslet hiányában csökken a mezőgazdasági termelők száma; egyre több a parlagterület; megoldatlan a kistermelők árufeleslegének felvásárlása A hagyományos (nagyüzemi) agrártermék-struktúra lassan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez; Alacsony feldolgozási szint, leépült élelmiszeripar - A helyi termelők kiszolgáltatottá válhatnak, ha a terményfeldolgozás és/vagy értékesítés terén nem sikerül stratégiai megoldásokat kimunkálni (lásd Sárvári Cukorgyár bezárása, baromfifeldolgozó mindinkább érezhető erőfölénye) Tőkehiány a mezőgazdasági üzemekben, tőkebevonás alig történt; A hagyományos (nagyüzemi) agrártermék-struktúra lassan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez; - A mezőgazdaság mai termékszerkezetével és mai fejlesztési lehetőségeivel az EU csatlakozás után erősen sebezhetővé válhat; Viszonylag magas a bérmunka jellegű ipar és az alacsonyan kvalifikált munkaerőt igénylő tevékenységek súlya - A külső tulajdonlás és erős bérmunka-jelleg labilissá teszi a gazdaságot - A mai iparszerkezet konzerválhatja a kevéssé tudásigényes tevékenységekkel jellemezhető helyzetet és a munkaerő nemzetközi

46

összevetésben „korszerűtlen”, hosszú távon nem versenyképes szakismeretét és képességeit, készségeit; Tőkehiány a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban - Külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség veszélybe kerül; - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése;

8.4. Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek (erősségek – veszélyek) A kistérség az osztrák határtól 40-60 km-es távolságban fekszik, a politikai változások után felértékelődött Nyugat-Magyarországon. - A régió –és megyehatáron való fekvés, valamint a kedvezőtlen közúti közlekedésföldrajzi fekvés miatt fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének. A kistérség környezeti állapota igen jó A kistérség természeti adottságai kedvezőek - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése; A kedvezőtlen vándorlási trendek megállása, sőt megfordulása a falvak esetében. - Az erős népességfogyás és a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedése, s általában a humán erőforrások gyengesége veszélyezteti a fejlesztési terveket, szűkíti a lehetőségeket. - Amennyiben folytatódik a lakosság további és növekvő elöregedése, csökken a produktív korú népesség és nagy teher lesz a TB és nyugdíjfolyósítási rendszeren, valamint az egészségügyön és szociális ellátórendszeren. Alacsony munkanélküliség, viszonylag kiegyensúlyozott munkaerőpiac. Sok üres álláshely jut a regisztrált munkanélküliekre. - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvánorlásához vezethet - A kistérségben lévő falvak, különösen a déli és az északi részeken a centrumtelepülések hiánya miatt más területek és központok irányába vonzódnak, ami ha fokozódik erősödő migrálást is okozhat. - A külső tulajdonlás és erős bérmunka-jelleg labilissá teszi a gazdaságot Működő vállalkozások vagy kibontakozóban levő törekvések az agrártevékenység „nem hagyományos” területein: pl. méz, csiga, gyümölcsaszalás, hagyományos fajtákon alapuló gyümölcsös és génbank; - A mezőgazdaság mai termékszerkezetével és mai fejlesztési lehetőségeivel az EU csatlakozás után erősen sebezhetővé válhat; Az élelmiszeriparnak korlátlanul rendelkezésre áll az alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés) - A helyi termelők kiszolgáltatottá válhatnak, ha a terményfeldolgozás és/vagy értékesítés terén nem sikerül stratégiai megoldásokat kimunkálni Termálvizekben gazdag a kistérség; a működő termálfürdők ismertsége a fejlesztés során kihasználható A Ság hegy és a Kis-somlyó „borvidék” minősítése (a Somlói borvidék részei) - A tőkehiány miatt a marketing tevékenységek lehetőségei korlátozottak, a kistérség kínálata nem tud megjelenni a jelentős piacokon

47

10. MELLÉKLET

A. VONZELŐLELTÁR település, terület

építészeti vonzerő

Boba

Harangláb Vadászüllésen tervezett emlékpark

Borgáta

természeti és egyéb vonzerő

termálvizes gyógyfürdő Királykő (Kis-Somlyó)

Celldömölk/ Sághegy

templom (kegytemplom) Trianoni emlékmű, Eötvös-kőtömb

Sághegy (tanúhegy) szőlőkultúra

Csönge

Weöres Sándor emlékház Dukai Takács-kúria, Dukai Takács Judit szülőháza, Dukai Takács-kripta, Stekner bíró háza Szt. Jakab templom, Plébániaház, Szentháromság-szobor Berzsenyi Dániel szülőháza, Felsőbüki Nagy-kastély Kastély Pálos kolostor Evangélikus templom Avarkori várgyűrű

Tessedik S. akácfája

védett parasztházak Kápolna Berzsenyi kripta Katolikus templom Szt. István templom, evangélikus templom, Minik-kastély, Vidos-kastély, Vidos-kúria Bercsényi ház Münich kastély Kombuch tea pince Volt hadifogolytábor – jelenleg major Berzsenyi-kastély, Berzsenyi Dániel pincéje, Kisboldogasszony templom Erődítmény jellegű, Árpád kori római katolikus templom

szőlőkultúra

Duka

Egyházashetye

Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa

Kemenespálfa Kemenessömjén

Kemenesszentmár ton

kulturális vonzerő

Tavaszi kráterhangverseny, Kemenesaljai szüret, Sághegy Múzeum, Geológiai- és madártani ösvény Sághegyi Szüreti Napok Mária napi búcsú Tájak-korok-múzeumok bélyegzőhely, emlékmúzeum

Berzsenyi-nap, művészeti táborok, nemzetközi művészeti napok, Berzsenyi emlékmúzeum

idegenforgalmi infrastruktúra

2 kemping, üdülőtelep, pihenőházak, falusi turizmus vendégszobák, vendéglő Sághegy Fogadó

Paplak, falusi turizmus vendégszobák

csárda

emlékliget szőlőkultúra

Berzsenyi pincéje korhű berendezéssel

Kastélyszálló

Nyári hónapokban országos díjugrató lovasverseny

48

Kenyeri Kissomlyó

Köcsk Mersevát Mesteri

Nagysimonyi

Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa

Pápóc Szergény Tokorcs Vönöck

Római katolikus templom Kálvária Szt. Miklós templom, evangélikus templom Borpalackozó Kúria Történelmi emlékház Vidos kripta Evangélikus templom Batthyány-kastély, Szt. Mihály templom evangélikus templom, katolikus templom, Zsidó-temető, Fogolytemető, Dugovics Titusz emlékkőkereszt Evangélikus templom Katolikus templom Nagyboldogasszony templom, evangélikus templom, Ostffy-kastély, Baranyai-ház, Kígyókő vára, Földvár puszta I. világháborús hadifogolytemető Katolikus templom XIII. századi kápolna turulmadaras emlékmű Evangélikus templom

Kis-Somlyó tanúhegy szőlőkultúra

Lovasiskola, falusi turizmus vendégház

Marcal folyó és a tőzegtó horgászparadicsom termálvizes gyógyfürdő, szőlőkultúra

üdülőtelep, falusi turizmus vendégszobák, vendéglő

szőlőkultúra

Petőfi emlékszoba Pannónia Ring

kemping

Marcal folyó halászlé főző verseny

Kisfaludi emléktábla Karácsony János kastély Római katolikus templom Evangélikus templom

49

A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG

Recommend Documents