A CEGLÉDI KISTÉRSÉGI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2
Tartalomjegyzék I. Általános és bevezető rész
5
I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
5
I.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya
5
II. Az intézmény adatai
5
II.1. Az intézmény megnevezése
5
II.2. Az intézmény székhelye
5
II.3. Az intézmény telephelyei
5
II.4. Az intézmény tevékenységei
6
II.5. A költségvetési szerv működési köre
6
II.6. Az intézmény felügyeleti szerve
7
II.7. Az intézmény fenntartója és működtetője
7
II.8. A fenntartó jogosultsága és kötelezettségei
7
II.9. Az intézmény jogállása
7
II.10. Az intézmény gazdálkodása
7
II.11. Az intézményben folyó tevékenységet meghatározó főbb jogszabályok
7
III. Az intézmény szervezeti felépítése
8
III.1. A szervezeti egységek tevékenységei
8
III.1.1. Családsegítő Szolgálat III.1.1.1. Családsegítés III.1.1.2. Szenvedélybetegek közösségi ellátása
8 8 9
III.1.2. Gyermekjóléti Központ
9
III.1.2.1. Gyermekjóléti Szolgáltatás III.1.2.2. Helyettes Szülői Szolgáltatás III.1.2.3. Speciális Szolgáltatások
9 11 11
III.1.3. Az idősellátás szolgáltatásai
12
III.1.3.1. Gondozási Központ III.1.3.2. Ápolást-gondozást nyújtó Idősek Otthona
12 13
III.2. Az intézmény vezetése
14
III.2.1. Igazgató III.2.2. Gazdasági vezető III.2.3. Intézményvezető főnővér III.2.4. Gondozási Központ vezető III.2.5. Szolgálatvezetők
14 14 15 15 15
III.3. Szakmai ellátók az idősellátásban
16
III.3.1. Orvos III.3.2. Ápolási-gondozási részleg
16 16
3
III.3.2.1. Felelős ápoló III.3.2.2. Beosztott egészségügyi ápolók-gondozók III.3.2.3. Mozgásterapeuta III.3.2.4. Területi gondozónő III.3.3. Szociális-mentálhigiénés és foglalkoztatási csoport III.3.4. Gondozotti ügyintéző
16 17 17 17 17 17
III.4. Szakmai ellátók a szociális- és gyermekjóléti szolgáltatásban
18
III.4.1. Családgondozók III.4.2. Utcai szociális munkás III.4.3. Helyettes szülői tanácsadó III.4.4. Helyettes szülő III.4.5. Közösségi koordinátor III.4.6. Asszisztensek
18 18 18 18 19 19
III.5. Gazdasági részleg
19
III.5.1. Gazdasági csoport III.5.2. Élelmezési csoport III.5.3. Technikai dolgozók
19 20 20
IV. Az intézményi munkát segítő tanácsadó szervek
21
IV.1. Vezetői tanács
21
IV.2. Közalkalmazotti Tanács
21
IV.3. Dolgozói munkaértekezlet
21
IV.4. Szervezeti egységek munkaértekezletei
22
IV.5. Munkacsoportok értekezletei
22
IV.6. Team
22
IV.7. Lakógyűlés
22
IV.8. Érdekképviseleti Fórum
23
V. Az intézmény működésének szabályai
24
V.1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai
24
V.1.1. A munkaviszony létrejötte V.1.2. A munka díjazása V.1.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek V.1.4. Etikai előírások, titoktartás V.1.4.1. Hivatali titkok megőrzése az idősellátásban V.1.4.2. Szociális Munka Etikai Kódexe a szociális és gyermekjóléti ellátásban V.1.5. Munkaidő beosztása V.1.6. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére V.1.7. Szabadság V.1.8. A helyettesítés rendje V.1.9. Munkakörök átadása-átvétele V.1.10. Munkába járás
24 24 24 24 24 25 25 25 26 26 26 27
4
V.1.11. Saját gépkocsi használata
27
V.2. Kártérítési kötelezettség
27
V.3. Anyagi felelősség
27
V.4. Belső ellenőrzés
27
V.5. Az intézmény ügykezelése
28
V.6. A kiadmányozás rendje
28
V.7. Bélyegzők használata, kezelése
28
V.8. Az intézmény gazdálkodásának rendje
28
V.8.1. Bankszámlák feletti rendelkezés V.8.2. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje
29 29
V.9. Az intézmény belső és külső kapcsolattartásának rendje
29
V.9.1. Belső kapcsolattartás V.9.2. Külső kapcsolattartás
29 29
V.10. Továbbképzés
29
V.11. Egyéb juttatások: munkaruha, étkezés, fizetési előleg, utiátalány
30
V.12. Reklám tevékenység
30
V.13. Munkavédelmi előírások
30
VI. Záró rendelkezés Melléklet
31
5
Általános és bevezető rész
I.
I. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. I. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, társulási tanácsi döntésekben megfogalmazott feladat – és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe-vételével kell alkalmazni.
Az SZMSZ hatálya kiterjed: − − − −
II.
Az intézmény vezetőire, Az intézmény dolgozóira, Az intézményben működő szervekre, közösségekre, Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.
Az intézmény adatai
II. 1. Az intézmény megnevezése Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ
II. 2. Az intézmény székhelye 2700 Cegléd, Bajcsy Zsilinszky utca 1.
II. 3. Az intézmény telephelyei o 2700 Cegléd, Bocskai út 9. o 2755 Kocsér, Szent I. tér 10. o 2700 Cegléd, Pesti út 7. Az ügyfelek számára nyitva álló helyiségek o o o o o o
2713 Csemő, Petőfi S. u.1. 2712 Nyársapát, Arany János. u. 2. 2769 Tápiószőlős, Kossuth L. út 85. 2747 Törtel, Kossuth L. út 8. 2768 Újszilvás, Szent I. u. 4. 2746 Jászkarajenő, Fő út 57.
6
II. 4. Az intézmény tevékenységei Közfeladata: Gyermekjóléti szolgáltatás, idősek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, időskorúak tartós bentlakásos ellátása, demens betegek bentlakásos ellátása, helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása, közösségi szolgáltatások (kivéve: szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) biztosítása. Fő tevékenység: 102021 Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása Idősek Otthona: Cegléd, Bajcsy Zs. u.1. Működési terület. országos Alaptevékenység kormányzati funkció kód szerinti besorolása: - 102021 Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása - 104012 Helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása - 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - 107054 Családsegítés - 107051 Szociális étkeztetés - 107052 Házi segítségnyújtás - 104042 Gyermekjóléti szolgáltatások - 102030 Idősek, demens betegek nappali ellátása - 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés A fentieken túli alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: -
889926 Közösségi szolgáltatások (kivéve: szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) 841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai 562917 Munkahelyi étkeztetés 890441 Rövid időtartalmú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása
II.5. A költségvetési szerv működési köre: Az időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátásának és a demens betegek bentlakásos ellátásának ellátási területe: országos. Helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása Abony, Cegléd, Csemő, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel és Újszilvás településeken. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Csemő, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel és Újszilvás településeken. Családsegítés Cegléd, Csemő, Jászkarajenő, Kocsér, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel és Újszilvás településeken. Házi segítségnyújtás Cegléd, Csemő, Kocsér, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel és Újszilvás településeken.
7
Közösségi szolgáltatások (kivéve: szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) Cegléd, Csemő, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel és Újszilvás településeken. Szociális étkeztetés Cegléd, Csemő, Kocsér, Nyársapát, Törtel és Újszilvás településeken. Gyermekjóléti szolgáltatás Cegléd, Csemő, Jászkarajenő, Kocsér, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel és Újszilvás településeken. Idősek nappali ellátása Cegléd és Kocsér településeken. II. 6. Az intézmény felügyeleti szerve: Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. II. 7. Az intézmény fenntartója és működtetője: Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. II. 8. Fenntartó jogosultsága és kötelezettségei -
-
Az intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése. Az intézmény igazgatójának és gazdasági vezetőjének kinevezése a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának hatásköre, az egyéb munkáltatói jogokat a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának Elnöke gyakorolja. Az intézmény fenntartásának és működtetésének biztosítása. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása.
II. 9. Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Vezetője az igazgató, akit a fenntartó nevez ki. II.10. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény költségvetését az állami normatív finanszírozás, a kiegészítő normatívák, az Önkormányzat által adott kiegészítő finanszírozás és egyéb bevétel alapján a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás saját költségvetésének keretében határozza meg. II.11. Az intézményben folyó tevékenységet meghatározó főbb jogszabályok -
-
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről, valamint az intézmény működését, tevékenységét érintő hatályos jogszabályok.
8
III. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény négy önálló szakmai egységből tevődik össze. Családsegítő Szolgálat (Családsegítő szolgáltatás, Közösségi ellátások – szenvedélybetegek ellátása), Gyermekjóléti Központ (Gyermekjóléti szolgáltatás, Helyettes Szülői hálózat működtetése), Gondozási Központ (Szociális étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Idősek klubja, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) Idősek Otthona (Ápoló-gondozó otthoni ellátás). A szakmai egységek mellérendelt viszonyban, az egységek számára meghatározott tevékenységnek megfelelően látják el feladataikat.
III. 1. A szervezeti egységek tevékenységei III.1.1. Családsegítő Szolgálat III.1.1.1.Családsegítés A családsegítés célja, feladata: A szociális gondokkal küzdő egyének, családok, csoportok szociális és mentális ellátása. A fő cél az, hogy a kliensek képessé váljanak a maguk problémájának felismerésére, kialakuljanak érdekérvényesítő készségeik, és a segítő kapcsolat hatására képessé váljanak saját problémájuk kezelésére, az önmagukon való segíteni tudásra. A szolgálat munkastílusának szerves része az intézmény nyitott stigma és szegregációmentes szemlélete. Jellegénél fogva köteles segítséget, támogatást nyújtani nemre, korra, politikai, ideológiai meggyőződésre, etnikai hovatartozásra és állampolgárságra való tekintet nélkül mindazoknak, akik a szolgálatot bizalmukkal megtisztelik. A szolgáltatások igénybevétele ingyenes. A gondozás során a komplexitásra törekszik, tehát a mentálhigiénés és szociális szolgáltatások egységét valósítja meg. Szükség esetén otthonukban is felkeresik klienseinket, a szociokulturális háttér megismerése érdekében. Szolgáltatásai: Életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás, Érdekérvényesítési tanácsadás, - ügyintézés, iratszerkesztés stb. /TB, munkaügy, szociális ügyek stb./, Jogi tanácsadás, Egészségügyi tanácsadás, Önsegítő csoportok, civil szerveződések támogatása, Ruhaneműk és használati eszközök gyűjtése, rászorultaknak való kiosztása. Mindezen feladatokat a Családsegítő Szolgálat Cegléd, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás, Nyársapát, Kocsér, Csemő, Jászkarajenő településeken látja el. A következőkben részletezett szenvedélybetegek közösségi ellátását a szolgálat Cegléd, Csemő, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás közigazgatási területén látja el.
9
III.1.1.2. Szenvedélybetegek közösségi ellátása A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmód-változás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése. A közösségi ellátás célja azon szenvedélybetegek segítése, akik saját lakókörnyezetükben élnek és megfelelő életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek, valamint azon szenvedélybetegek segítése, akik nem bentlakásos ellátásban, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek, és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük. A közösségi gondozás a szenvedélybetegnek saját lakókörnyezetében nyújt komplex segítséget mindennapi életvitelében, továbbá lehetőség szerint biztosítja meglévő képességeinek megtartását, fejlesztését. A közösségi ellátás célja a szenvedélybetegek, valamint közvetlen környezetük minél szélesebb körének elérése. A gondozás és segítés arra irányul, hogy az egyéneket, a családokat, a lakókörnyezetet és különböző csoportokat, valamint a társadalom részéről rendelkezésre álló lehetőségeket úgy mozgósítsuk, hogy a személy magatartásában és helyzetében kedvező változásokat érjünk el oly módon, hogy az ember saját normáin és céljain belül, valamint társadalmi lehetőségeit figyelembe véve megelégedéssel éljen és lássa el családi és társadalmi feladatait. Az ellátás az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: - Problémaelemzés, problémamegoldás. - Készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése, vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása. - Pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, tanácsadás, információnyújtás. III.1.2. Gyermekjóléti Központ III.1.2.1. Gyermekjóléti Szolgáltatás A Gyermekjóléti szolgáltatás feladata a Cegléd, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás, Csemő, Kocsér, Nyársapát, Jászkarajenő településeken élő gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése. A gyermekjóléti központ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és a kapcsolódó hatályos jogszabályok alapján működik. A családgondozók munkamódszere a szociális munka szakmai szabályai szerinti családgondozás. A gyermekjóléti központ célja, feladatai a Gyvt. 38. - 40. § alapján: A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy ezekhez való hozzájutás megszervezése, a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,
10
a szabadidős programok szervezése a hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, Az első pontban, valamint a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése érdekében: A családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására, A családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, Az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, Javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: A családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, Az utógondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A gyermekjóléti központ – összehangolva a védőnői szolgálattal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a Gyvt. 39. §-ban foglaltakon túl: folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, szervezi a helyettes szülői hálózatot, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. A gyermekjóléti központ a gyermek családban nevelkedésének elősegítésére, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt.
11
III.1.2.2. Helyettes Szülői Szolgáltatás A Helyettes Szülői szolgáltatás célja: Cegléd, Abony, Kőröstetétlen, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás, Csemő, Kocsér, Nyársapát, Jászkarajenő településeken a gyermekek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megelőzése. A helyettes szülői ellátás feladata, hogy alapellátás keretein belül biztosítsa a családban nevelkedő, rászoruló gyermekek számára ideiglenes jelleggel, az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátást. A helyettes szülői szolgáltatás célja, hogy az átmenetileg bajba jutott családokat segítse azzal, hogy átmenetileg pótolja a gyermek gondozásában akadályozott szülő gondoskodását. Az ellátást a vérszerinti szülők önkéntesen veszik igénybe, az ellátás tartalmát, időtartalmát, az elhelyezés kezdetét és a végét, a szülő igénye alapján határozza meg a szakmai csoport. Közös feladatuk, hogy a gyermek elhelyezése alatt, a szülő és a gyermeke kötődését, személyes kapcsolatát a lehető legmagasabb szinten tartsák, és mindeközben a gyermek hazakerülése érdekében a család problémáját minél rövidebb idő alatt megoldják. III.1.2.3. Speciális szolgáltatások A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl az alábbi speciális szolgáltatásokat nyújtja: Utcai és lakótelepi szociális munka Az utcai és lakótelepi szociális munka célja: a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén gyermekvédelmi intézkedés kezdeményezése. az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban vagy a saját szolgálatában gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítő programokat szervezzen, lehetőleg bevonva a gyermekek családját is. Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet célja: a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása. A nevelőszülői hálózat működtetőjével kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja a központ.
12
Kórházi szociális munka A kórházi szociális munka célja: A szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése A gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges intézkedések megtétele. A gyermekjóléti központ az egészségügyi intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a kórházi szociális munkát, mely megállapodás rögzíti az ellátás biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját. A gyermekjóléti központ az illetékessége alá nem tartozó gyermeket, a gyermek további ellátása biztosításának érdekében az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz irányítja. Készenléti szolgálat A készenléti szolgálat célja: a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható, közismert mobiltelefonszám biztosításával szervezzük úgy, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani.
III.1.3. Az idősellátás szolgáltatásai III.1.3.1. Gondozási Központ Szociális étkeztetés keretében Cegléden a Bajcsy-Zsilinszky u. 1. szám alatti konyhán előállított, Törtel, Újszilvás, Csemő, Kocsér, Nyársapát településeken az intézménnyel szerződésben álló konyhákról vásárolt élelmezésként napi egyszeri meleg ételt biztosítunk azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani azt. Szükség esetén gondoskodunk ételhordóról és annak tisztántartásáról, valamint az ebéd házhoz szállításáról, szociális gondozók és társadalmi aktívák segítségével. Házi segítségnyújtás keretében segítséget nyújtunk Cegléd, Csemő, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás, Kocsér, Nyársapát településeken azoknak a személyeknek, akik önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. Az intézmény biztosítja, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete a saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével történjen. A gondozási tevékenység magában foglalja: testi higiéné biztosítását, bevásárlást, ágyazást, mosást, vasalást, a közvetlen környezetének tisztántartását, téli tüzelő beszerzését, előkészítését, begyújtást, orvoshoz kísérést, orvos lakásra hívását, gyógyszerkiváltást, gyógyszeradagolást, hivatalos ügyek intézését,
13
külső kapcsolattartás elősegítését, pszichés gondozást. A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát az intézményvezető a gondozott egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével az egyéni szükségleteknek megfelelően határozza meg. A gondozónő a házi segítségnyújtás során együttműködik a háziorvossal, a körzeti ápolónővel, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, valamint egyéb szociális intézményekkel. A gondozónő gondozási lapot és gondozási naplót vezet. A Cegléden és Kocséron működő Idősek klubjában a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására csak részben képes személyek nappali ellátását heti 5 x 8 órás nyitva tartással biztosítjuk. A napi egyszeri ebédet Cegléden az Időskorúak Otthonának konyhájáról szállítjuk, Kocséron az Önkormányzat konyhájáról biztosítjuk a klub tagjai részére. Szabadidős program keretében szervezett foglalkozások, közösségi programok, valamint sajtótermékek, társasjátékok, magnó, TV állnak a klubtagok rendelkezésére. Lehetőséget biztosítunk, és segítséget nyújtunk mosás, vasalás elvégzéséhez, hivatalos ügyek intézéséhez és egészségügyi ellátás hozzájutásához. Szükség esetén gyógyszerkiváltás és annak adagolása, rendszeres vérnyomás és testsúlymérést biztosítunk. III.1.3.2. Ápolást-gondozást nyújtó Idősek Otthona Az Időskorúak Otthonában azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek a gondozását végezzük, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idősek otthonába azt a 18. életévét betöltött személyt is felvesszük, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. A benyújtott kérelmek elbírálása az intézményvezető hatásköre, kivéve a magasabb szintű elhelyezést biztosító apartmant, ahol a hatáskört a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa gyakorolja. Célunk az időskorúak egészségi állapotából adódó egyéni szükségletüknek megfelelő feltételek biztosítása, a lehető legjobb életminőség kialakítása és a végleges otthon megteremtése. Feladatunk szinten tartani a gondozott testi-lelki-szociális állapotát, a megmaradt képességeit oly mértékben fejleszteni, hogy életét a számára elérhető legmagasabb szinten élje. Ennek megvalósítása érdekében: - Egészségügyi ellátás, ápolás-gondozás, - Étkezés, személyi higiéné biztosítása, - Az egészség megőrzése, önállóság megtartása, - Aktivizáló gondozás, a megmaradt készségek kihasználása, foglalkoztatás, - Közösségi együttlét biztosítása (kirándulás, kulturális programok ), - Társadalmi kapcsolatok, lehetőségek kiépítése,
14
-
Időskori izolációk csökkentése.
III. 2. Az intézmény vezetése III.2.1. Igazgató Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki felelős az intézmény működéséért, az intézményben folyó szakmai munkáért és gazdálkodásért. Feladata és hatásköre: - Az alapító okirat alapján a szervezeti és működési szabályzat megalkotása, törvényességi és tartalmi felülvizsgálatának kezdeményezése, a szükséges módosítások elvégzése. - A gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és a működési szabályzat keretei között tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény tevékenységét, gazdálkodását, biztosítja a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. - Teljes felelőséggel gyakorolja a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket az intézmény valamennyi dolgozója vonatkozásában. - Megállapítja az intézményben dolgozók díjazását, mind az alapfizetés, mind a kiegészítő juttatásokat illetően. - Elkészíti az éves költségvetési javaslatot, majd a társulási tanács által jóváhagyott keretszámok között a költségvetést. - Elkészítteti az intézmény munka- és tűzvédelmi szabályzatát. - Elkészíti a vezető és a közvetlen alárendelt dolgozók munkaköri leírását, elkészítteti és jóváhagyja a beosztott dolgozók munkaköri leírását. - Javaslatot tesz a Társulási Tanácsnak olyan kérdésekben, amelynek eldöntése a tanács hatáskörbe tartozik. - Beszámolókat készít a Társulási Tanács számára az intézmény munkájáról. - Teljes körben ellátja az intézmény képviseletét. - E feladatkörben ellenőrzi a szervezeti egységek közötti együttműködést és munkamegosztást, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartását, a munkafegyelem, az etikai követelmények betartását. - Kijelöli és meghatározza a belső ellenőrzés feladatait, és felügyeletet gyakorol a működése felett. - Kapcsolatot tart a szociális szolgálat intézményeivel, egészségügyi intézményekkel, társadalmi egyesületekkel, karitatív szervezetekkel. III.2.2.Gazdasági vezető Felelős vezetője az intézményben folyó pénzügyi, gazdasági, műszaki, élelmezési ellátásnak. Feladatát önállóan, de az intézmény igazgatójával koordinálva végzi, felé beszámolási kötelezettséggel tartozik. Feladata: - Az intézmény gazdasági szervezetéhez tartozó csoportok (pénzügyi, gazdálkodási, műszaki és élelmezési részleg) irányítása, ellenőrzése. - Felelős az intézményi költségvetés elkészítéséért, jogszabályok és tervezési előírások figyelembevételével. - Az érvényes számviteli utasítások alapján az intézet könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási rendjének kialakítása, a vagyonvédelem biztonságos feltételeinek megteremtése.
15
- A tárgyi eszközgazdálkodás és műszaki ellátás, ezen belül a műszaki berendezések, eszközök folyamatos és biztonságos üzemeltetésének, karbantartásának ellenőrzése. - A gazdálkodás eredményességének elemzése, értékelése, a hatékonyság, az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosításának érdekében. - Felelős a beszámoló jelentések, egyéb adatszolgáltatások elkészítéséért, a gazdálkodás folyamatos ellenőrzéséért, értékeléséért, az ellátási színvonal fenntartásáért. - Felelős a leltározás szakszerű lebonyolításáért, és kiértékeléséért. - Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. III.2.3. Intézményvezető főnővér A főnővért az intézmény igazgatója nevezi ki. Munkáját önállóan, de az intézmény igazgatójával koordinálva végzi, akinek tevékenységéről rendszeresen beszámolni köteles. Feladata: − A gondozási részlegvezetők, gondozónők, mozgásterapeuta, takarítónők, mosodai dolgozók, varrónő, munkájának közvetlen irányítása. − Ápolási, gondozási tevékenység irányítása, ellenőrzése. − Elkészíti a csoport dolgozóinak heti, havi munkaidő beosztását. − Irányítja a gyógyszerek beszerzését és orvosi utasítás alapján a betegek gyógykezelését − Egyéni ápolási, gondozási tervek készítésében közreműködik. − Az elhelyezésre váró beutaltnak az új helyzet elfogadásához segítségnyújtás. − Szűrővizsgálatok szervezése. − Új lakók fogadása, beilleszkedésük segítése. − Intézményi szintű ápolási-gondozási feladatterv készítése. − Szervezi az ápolási csoport dolgozóinak rendszeres képzését, továbbképzését. − Vezeti a jogszabály által meghatározott nyilvántartásokat. − Kutatómunka végzése az ápolás területén. Részletes munkakörét munkaköri leírása tartalmazza. III.2.4. Gondozási Központ vezető A Gondozási Központ vezetőjét az intézmény igazgatója nevezi ki. Munkáját az igazgató irányításával végzi. Szervezi és irányítja az Idősek klubjának és a Házi gondozó szolgálat dolgozóinak munkáját, szervezi és irányítja a Szociális étkeztetést. Részt vesz az előgondozás lefolytatásában. III.2.5. Szolgálatvezetők A Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő szolgálat vezetője szakmai munkáját az igazgató közvetlen irányításával végzi.
Szakmai feladataik: - a szolgálat munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése,
16
-
a szolgálat munkájához kapcsolódó jogszabályok, az intézmény belső szabályzatainak betartása, betartatása, a szolgálat szakmai programjának elkészítése, a szolgálat munkatársainak munkaköri leírásának elkészítése, az intézmény vezetőjével történő jóváhagyatása, a szolgálat munkaértekezleteinek megtartása, a szolgálat team üléseinek megtartása, a saját vezetői és a szolgálat tevékenységéről az éves beszámoló elkészítése, családgondozóként gondozói tevékenység ellátása, a szolgálat pályázatainak elkészítése, ill. elkészíttetése.
III.3. Szakmai ellátók az idősellátásban III.3.1. Orvosok Munkájukat az intézmény igazgatójának megbízása alapján látják el. Feladatuk: − Az ellátottak egészségi állapotának rendszeres ellenőrzése, rendszeres orvosi felügyelet, mely kiterjed a heveny és idült betegségben szenvedőkre, orvosi egészségügyi rehabilitációra és az egészségügyi gondozásra. − Egészségügyi tanácsadás, szűrés szervezése. − Beutalás szakorvosi ellátásra, kórházi gyógykezelésre. − Ellátottak testi – és szellemi rehabilitációjának elősegítése. − Gondozottak személyi higiénéjének, környezet és élelmezés higiénéjének ellenőrzése. − Közegészségügyi és járványügyi előírás betartásának ellenőrzése. − Orvosi dokumentáció vezetése. − Meghatározza a diétás élelmezésben részesülők körét. Részletes feladatkörüket a megbízási szerződés tartalmazza. III.3.2. Ápolási- gondozási részleg Feladata: A részleg munkáját a főnővér, az intézmény részmunkaidőben foglalkoztatott orvosának, munkaköréből eredő egyéb feladatait az intézmény igazgatójának egyetértésével irányítja. A főnővér munkáját segítik a felelős ápolók. Ápolási – gondozási csoport biztosítja az ellátottak részére a korszerű ápolást – gondozást. A csoport tagjai folyamatosan részt vesznek az egyénre szabott ápolási - gondozási terv kidolgozásában és végrehajtásában. III.3.2.1. Felelős ápoló Munkáját a főnővér irányításával végzi. A kialakított gondozási egység lakóinak az ellátását (gyógyszerelés, kötözések, kezelések, raktárral kapcsolatos tevékenységek), valamint a gondozási egységhez tartozó gondozó – ápoló személyzet munkáját szervezi, irányítja, és tevékenyen részt vesz a feladatellátásban. Vezeti az ellátottak személyi leltárát. A gondozási tervet készítő munkacsoport tagjaként részt vesz a gondozási – ápolási terv elkészítésében és annak végrehajtásában.
17
III.3.2.2. Beosztott egészségügyi ápoló-gondozók Munkájukat a felelős ápoló közvetlen irányításával végzik, a gondozási feladataikban együttműködnek az intézmény más dolgozóival. Feladatuk az intézményi ellátottak egészségi állapotának figyelemmel kisérése, és biztosítása. A gondozási tervben – ápolási tervben meghatározott feladatokat folyamatosan elvégzik, vezetik a szükséges dokumentációkat. Feladatuk az orvos utasításainak megfelelő gyógyszerezés, az ellátottak higiéniájának felügyelete. Az ápoló részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. III.3.2.3. Mozgásterapeuta Munkáját az intézmény főnővérének közvetlen irányításával végzi. Gondoskodik a lakók mindennapi mobilizásáról, tornáztatásáról, maszírozásáról. III.3.2.4. Területi gondozónő Feladatát az adott területen működő háziorvos utasításának figyelembe vételével a Gondozási Központ vezetőjének irányításával végzi. Feladataikat a személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza. III.3.3. Szociális-mentálhigiénés és foglalkoztatási csoport Tagjai a mentálhigiénés munkatársak és a foglalkoztatás-szervezők. A mentálhigiénés csoport munkáját az intézmény igazgatójának közvetlen irányításával végzi, féléves munkatervet készít. Feladata: − Az intézményben elhelyezést nyert lakók beilleszkedésének elősegítése. − A személyre szabott bánásmód. − A konfliktus helyzetek oldása, megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélések. − A szabadidő kulturált eltöltésének szervezése. − Az egyéni gondozási tervek készítésében és megvalósításában aktívan részt vesznek. − Az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatainak segítése. − A hitélet gyakorlásának segítése. − Segítik, támogatják a kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. − Az ellátottak testi-lelki aktivitásának fenntartása, megőrzése érdekében, szellemi szórakoztató és kulturális tevékenységeket szerveznek. III.3.4. Gondozotti ügyintéző Feladatát az intézmény igazgatójának közvetlen irányításával végzi. Feladata: − A lakók gondozási díjának nyilvántartása, számfejtése, bevételként történő elszámolása, számlázása, − Zsebpénz és munkajutalom számfejtése, − Lakók értékeinek, értékcikkeinek, tárgyi letéteinek őrzése. − Lakók részére nyugdíjösszeg felvétele, kifizetése. − A lakók iratanyagának kezelése, tárolása, elhelyezésre várakozók nyilvántartása, − Hagyatéki ügyek.
18
III.4. Szakmai ellátók a szociális - és gyermekjóléti szolgáltatásban III.4.1. Családgondozók Munkájukat a szolgálatvezető közvetlen irányításával végzik. A Gyermekjóléti Központ családgondozási feladatainak ellátása,- ennek keretében a szociális munka eszközeivel: - segíti a rászoruló családokat a gyermekek veszélyeztetetté válásának megelőzésében, - a veszélyeztetett gyermekek és családok részére komplex támogatást nyújt, annak érdekében, hogy a gyermek saját családi környezetében megtartható legyen, - családból átmenetileg vagy tartósan kiemelt gyermek visszahelyezését elősegíti. A Családsegítő Szolgálat családgondozóinak feladatai: - a kliensek problémáinak megoldása érdekében- a szakmai vezető irányításávalszakszerű segítő tevékenység végezése, mind az egyéni esetkezelés, mind a szociális csoport-, illetve közösségi munka területén, - tájékoztatják a klienseket a szociális ellátórendszer biztosította szolgáltatásokról, - részt vesz a problémák feltárásában, megoldásában, - segítséget nyújt a kliensek nehézségeinek felszámolásához, illetve csökkentéséhez, - családgondozói tevékenységével kapcsolatos szociális adminisztrációs és dokumentációs feladatok ellátása, - közreműködik a civil társadalom és a társadalmi nyilvánosság szférájának fejlesztésében, valamint a kliensek érdekeinek érvényesítésében, - részt vesz a szolgálat munkaértekezletein, esetmegbeszélő csoportjain, a stábértekezleteken, szakmai továbbképzéseken. III.4.2. Utcai szociális munkás Munkáját a szolgálatvezető közvetlen irányításával végzi. Az utcai szociális munkás feladata: - a szabadidejüket utcán töltő, csellengő fiatalok felkutatása, speciális segítése - a prevenciós, a gyermekek idejének hasznos eltöltését segítő programok szervezése a gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott szabadidőközpontokban. Tevékenységeit a szociális munka eszközeivel végzi. III. 4.3. Helyettes szülői tanácsadó Munkáját a szolgálatvezető közvetlen irányításával végzi. A helyettes szülői tanácsadó segíti a helyettes szülőt feladata ellátásában, illetve biztosítja szakmai ellenőrzését. Rendszeresen látogatja a helyettes szülői családot a gondozással járó feladatok, esetleges problémák segítése céljából. III. 4.4. Helyettes szülő Munkáját a szolgálatvezető közvetlen irányításával végzi. Fenntartója megbízása alapján biztosítja az ellátást igénylő gyermek teljes körű ellátását a gondozási tervnek megfelelően. Elsőként észleli és kezeli az elhelyezés alatt a gyermekek felmerülő életproblémáit. Kapcsolatot tart fent a vérszerinti szülővel, segíti a kapcsolatát gyermekével. Probléma esetén jelzéssel él a helyettes szülői tanácsadó felé.
19
III. 4.5. Közösségi koordinátor A közösségi koordinátor összehangolja a közösségi gondozók munkáját, rendszeres esetmegbeszéléseket szervez, biztosítja a szupervíziót. Feladatát a szolgálatvezető közvetlen irányításával végzi. Szervezi: - a rehabilitációs célú foglalkoztatási lehetőségek igénybevételét, ehhez kapcsolódó ösztönző programokat dolgoz ki. - a közösségi gondozók szakmai továbbképzését A közösségi munkacsoportot működtetett. Éves jelentést készít a fenntartónak, amelyben beszámol az ellátás tapasztalatairól, valamint javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre. III. 4.6. Asszisztensek Feladatukat a részletes munkaköri leírásnak megfelelően a szolgálatvezető irányításával végzik. A gyermekjóléti központ, valamint a családsegítő szolgálat szakmai munkájának, családgondozási feladatainak segítése, a kliensforgalom regisztrálása, szabályozása a működési rend szerint. A szolgálat ügyiratforgalmának szervezése, dokumentálása, a szervezet belső kommunikációjának, információáramlásának biztosítása.
III.5. Gazdasági részleg III.5.1. Gazdasági csoport Vezetője a Gazdasági vezető aki felelős az intézményben folyó pénzügyi, gazdasági, műszaki, élelmezési ellátásért. A csoport tagjai: könyvelő-pénztáros, könyvelő-ügyintéző, ügyintéző. Feladatuk: − Éves költségvetés tervezése. − Az intézmény egészére vonatkozó pénzügyi nyilvántartások vezetése, pénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátása. − Előirányzatok nyilvántartása, módosítása. − Főkönyvi könyvelés. − Mindennemű anyag- és eszközkészlet analitikus nyilvántartása, leltárok kiértékelése. − Adóval (ÁFA, SZJA) kapcsolatos nyilvántartás. − Az intézmény pénz – és értékcikk kezelése, pénztári feladatok. − Alkalmazottak étkezési nyilvántartásának vezetése. − Féléves, éves mérlegbeszámoló összeállítása. − Adatszolgáltatás, információk készítése. − Leltározás, elhasználódott eszközök selejtezésének lebonyolítása. − Dolgozók személyi anyagának kezelése.
20
III.5.2. Élelmezési csoport Az élelmezési feladatok a konyhaüzem és a hozzákapcsolódó élelmezési anyagraktár, működtetése útján valósulnak meg. A fenti kisegítő részlegek az élelmezésvezető irányítása alatt működnek, aki a munkáját a gazdasági vezető irányításával végzi. Az élelmezési feladatokat szakácsok, konyhai kisegítők végzik. Az élelmezésvezető Feladatát az intézmény igazgatójának közvetlen irányításával végzi. Feladata: − Konyhaüzem működtetése és folyamatos ellenőrzése. − Gondozottak teljes körű élelmezésének biztosítása. − Alkalmazotti étkeztetés biztosítása. − Élelmezési anyagok beszerzése, raktározása, készletmozgása. − Az élelmezéssel kapcsolatos ügyvitel ellátása (étlaptervezés, ételkiszabás elkészítése, napi adagrendelés ellenőrzése). − Közegészségügyi és a HACCP rendszer előírásainak betartása. III.5.3. Technikai dolgozók Takarítók, mosodai dolgozók, varrónő Feladatukat a főnővér közvetlen irányítása alatt látják el. Feladataikat a személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza. Karbantartók, gépkocsivezető Feladatuk − Az intézmény egészére vonatkozóan tervszerű, megelőző karbantartás. − Általános karbantartási munkák keretében javítások (asztalos, kőműves, szobafestő, víz és villanyszerelési munkálatok). − Gépek javítása, külső szolgáltatóval javíttatása. − Hő- és melegvíz szolgáltatás biztosítása, ellenőrzése. − Szabványszerűség, előírások betartása, betartatása. − Gépjárműpark mindenkori biztonságos használatának biztosítása, szállítás. − Fuvarok ésszerű szervezése, ételszállítás. − Kertészeti tevékenység keretén belül park, kert, udvar gondozása, az épület
növényeinek karbantartása.
21
IV. Az intézményi munkát segítő tanácsadó szervek IV.1. Vezetői tanács A vezetői tanács az intézmény igazgatójának tanácsadó szerveként működik, munkáját segíti. A Vezetői Tanács elnöke az intézmény igazgatója, tagjai a szervezeti egységek vezetői. Állandó meghívott az intézmény fenntartójának képviselője és a Közalkalmazotti Tanács elnöke. A Vezetői Tanács feladatai: - Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának véleményezése. - Az intézmény rövid és hosszú távú terveinek véleményezése. - Etikai és munkafegyelmi kérdések megtárgyalása, állásfoglalások kialakítása. - Az intézmény gazdálkodásával, szakmai munkájával kapcsolatos beszámolók véleményezése. - Az intézmény költségvetésére, fejlesztésére, beruházásra tett javaslatainak véleményezése. - Megtárgyal és véleményez minden olyan témát, amelyet az igazgató előterjeszt. A Vezetői Tanács ülésrendje: - A Vezetői Tanács negyed évente legalább egy alkalommal ülésezik. - Az ülések az intézmény dolgozói számára nyilvánosak, azzal a kikötéssel, hogy az ülésen résztvevő hallgatóság a tanácskozásba nem szólhat bele, de észrevételt szóban vagy írásban az ülést követően az igazgatónál tehet. - A Vezetői Tanács elnöke saját vagy bármely tag javaslatára zárt ülést rendelhet el (az egész ülésre vagy annak egy részére), ha ezt az ülés témája indokolttá teszi. - A Vezetői Tanács elnöke köteles előzetes tájékoztatást adni az ülés napirendjéről kivéve, ha sürgős esetben hívja össze a tanácsot. IV.2.Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács megválasztása és működése a hatályos jogszabályok szerint történik. IV.3. Dolgozói munkaértekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal az intézmény összes dolgozójának részvételével munkaértekezletet tart. Az értekezlet a vezető beszámolója alapján megtárgyalja - Az intézmény az eltelt időszak alatt végzett munkáját. - Az intézmény munkatervét és annak teljesítését. - A következő időszak feladatait. Az értekezletet az intézmény vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő és részfoglalkozású dolgozóját, a közalkalmazotti tanács képviselőjét. Az értekezletről emlékeztető jegyzőkönyvet kell készíteni. A vezetőnek 8 napon belül írásban kell választ adni azokra a kérdésekre, amelyekre nem adott választ a munkaértekezleten.
22
IV.4. Szervezeti egységek munkaértekezletei Évente legalább két alkalommal a szervezeti egységeket érintő problémák megbeszélésére munkaértekezletet kell tartani. A munkaértekezletet a szervezeti egység vezetője tartja, a szervezeti egység dolgozói mellett az intézmény igazgatója is jelen van. A munkaértekezlet megtárgyalja: − A csoport eltelt időszakban végzett munkáját. − Az észlelt hiányosságokat és annak megszüntetési módját. − A csoport munkafegyelmét. − A csoport előtt álló feladatokat. − A dolgozók javaslatait. A munkaértekezletről feljegyzést kell készíteni és az irattárban meg kell őrizni. IV.5. Munkacsoportok értekezletei Az intézmény igazgatója a saját vagy valamelyik szervezeti egység vezetőjének javaslatára konkrét feladat végrehajtására eseti jelleggel munkacsoportot jelölhet ki. A munkacsoport tagjainak megbízása írásban történik. A munkacsoport az elvégzett feladatáról írásos beszámolót készít, amit az igazgató a munkacsoport értekezletén értékel. A munkacsoport értekezleteiről feljegyzést kell készíteni, és az irattárban megőrizni. IV.6. Team A családsegítő szolgálat és a gyermekjóléti központ dolgozóinak munkaformája, szakmai véleményező, döntéshozó, kollektív segítségnyújtó fóruma, mely heti rendszerességgel ülésezik. Célja a kliensközpontú problémakezelés szakmai hátterének biztosítása, a munkatársak közötti gondolat-és tapasztalatcsere, az információk a csoporthoz való eljuttatása, közzététele. Állandó tagjai a családsegítő szolgálat és a gyermekjóléti központ dolgozói, akik számára a team munkában való részvétel kötelező. Esetenként meghívott lehet konzultációra felkért szakember. IV.7. Lakógyűlés A lakógyűlést az Idősek Otthonában intézményi jogviszonyban állók részére hívja össze az intézmény vezetője. A lakógyűlés tartalma az intézményben élő gondozottakat érintő megfelelő témakörök megbeszélése. Lakógyűlést szükség esetén, de évenként legalább két alkalommal kell megtartani. A lakógyűlés megtartását rögzíteni kell. A jelzett problémákra, amennyiben helyben nem kerültek megválaszolásra, 8 napon belül a hirdetőtáblán, vagy személyre szólóan kell választ adni.
23
IV.8. Érdekképviseleti Fórum Az Idősek Otthonában intézményi jogviszonyban állók érdekeinek képviseletét látja el. Szükség esetén intézkedéseket kezdeményez a fenntartónál, szakmai és egyéb felügyeletet ellátó más hatáskörrel rendelkező szervezetnél. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai - Intézmény fenntartójának képviselője - Intézményben ellátásban részesülők - Hozzátartozói képviselő - Intézmény dolgozóinak képviseletében
1 fő 2 fő 1 fő 1 fő
Az Érdekképviseleti Fórum működését az intézmény vezetője biztosítja, vezetőjét a tagok választják.
24
V. Az intézmény működésének szabályai V. 1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai V.1.1. A munkaviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben határozott, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű illetménnyel foglalkoztatja. Az intézmény valamennyi dolgozójának a munkakörök betöltése előtt büntetlen előéletet kell igazolnia. Az Gyvt. hatálya alá eső munkakörökben dolgozóknál külön nyilatkozni kell a Gyvt. 15. § (8) bekezdése értelmében. Az intézmény megbízási szerződést köthet más intézmény dolgozójával, illetve saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra. V.1.2. A munka díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat a kinevezési okiratban kell rögzíteni. A minőségi vagy mennyiségi többletmunkát végző dolgozók jutalomban részesíthetők. V.1.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok, a munkaszerződésben, a kinevezési okmányban és a munkaköri leírásban foglaltak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. V.1.4. Etikai előírások, titoktartás V.1.4.1. Hivatali titkok megőrzése az idősellátásban Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Ezen túlmenően a dolgozó nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkakör betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Az intézménynél hivatali titoknak minősül: - a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, - az ellátottak személyiségi jogaihoz fűződő adatok, - a dolgozók és az ellátottak egészségi állapotára vonatkozó adatok, - a hatályos jogszabályokban előírt, az intézményre vonatkozó adatvédelmi kötelezettségek.
25
A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. V.1.4.2. Szociális Munka Etikai Kódexe a szociális – és gyermekjóléti ellátásban A szociális és gyermekjóléti ellátásban dolgozó munkatársak munkájuk során a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltak szerint kötelesek eljárni. Követniük kell annak irányelveit, útmutatásait, szakmai, etikai normáit a kliensekkel való munkakapcsolatuk során. „Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában résztvevők értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, (helyreállítását) és kiteljesítését szolgálja.” V.1.5. Munkaidő beosztása Hivatalos munkarend, mely a munkaidőt, és az ebédidőt is tartalmazza a következő: Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ nyitvatartási rendje: hétfő, kedd, csütörtök 8 órától 16 óráig szerda 8 órától 18 óráig péntek 8 órától 14 óráig A családgondozók munkaideje heti 40 óra (ügyeleti idő: 20 óra ,terepmunka, egyéb szakmai tevékenység: 20 óra) Gondozási Központ: Hétfőtől-csütörtökig Péntek
730 órától 730 órától
16 óráig 1330 óráig
Idősek Otthona: Gazdasági részleg: Hétfőtől-csütörtökig Péntek
730 órától 730 órától
16 óráig 1330 óráig
6 órától 10 órától
14 óráig 18 óráig
6 órától 6 órától 18 órától
14 óráig 18 óráig 06 óráig
6 órától
14 óráig
Élelmezés: Két műszakos munkarendben Ápolási-gondozási részleg: Folyamatos munkarendben
Mosodai dolgozók: Hétfőtől-péntekig
A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgoznak a takarítók. V.1.6. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: -
Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
26
-
-
-
-
Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.
V.1.7. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi vezető. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért az e feladattal megbízott ügyintéző felelős. V.1.8. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges, vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozhatja. Az igazgató távolléte esetén a helyettesítését a működtetéssel, napi ügymenettel kapcsolatos kérdésekben a szakmai és gazdasági helyettesek látják el. A helyettesítő a következő munkáltatói jogokat nem gyakorolhatja: kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás, jutalmazás, béremelés. V.1.9. Munkakörök átadása-átvétele Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni: - az átadás időpontját, - a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, - a folyamatban lévő konkrét ügyeket, - az átadásra kerülő eszközöket, - az átadó és átvevő észrevételeit, - a jelenlévők aláírását.
27
Az átadás - átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás - átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. V.1.10. Munkába járás A munkáltató megtérítheti a munkába járás költségeit, annak meghatározott mértékét a vonatkozó rendelkezések értelmében. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézmény igazgatójának be kell jelenteni. V.1.11. Saját gépkocsi használata A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint kell kialakítani. A saját gépkocsi használat részletes szabályait szabályzatban kell rögzíteni, melyet évente felül kell vizsgálni. A szabályzatban meg kell határozni a következőket: - saját gépkocsi használatára jogosultak köre, - a saját gépkocsiért fizetendő díj mértéke. V.2. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék, vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost és a gondozotti ügyintézőt felelősség terheli az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén, pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172. - 173. §-a az irányadó. V.3. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén, vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű, és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl.: írógép, számítógép, stb.) V.4. Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős.
A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó -
szakmai tevékenységgel összefüggő és gazdasági tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.
Függetlenített belső ellenőr az intézményben nincs.
28
V.5. Az intézmény ügykezelése Az intézményben a dolgozók személyi anyagainak kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzat-ban foglalt előírások alapján kell végezni. Az ellátottakkal (kliensekkel) kapcsolatos dokumentáció kezelése, az esetkezeléssel, ügymenettel kapcsolatos iratanyagok kezelése az egyes szolgálatoknál helyben, az iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően történik. V.6. A kiadmányozás rendje Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra az intézmény igazgatója jogosult. Az igazgató távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az írásban megbízott helyettes. V.7. Bélyegzők használata, kezelése Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a gazdaságvezető gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el. Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. A bélyegző használatra vonatkozó szabályai az Iratkezelési Szabályzatban rögzítettek. V.8. Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása - a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével - az intézmény vezetőjének feladata. A gazdálkodási feladatokat a külön Ügyrend - ben meghatározott módon kell végezni. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok − Gépjármű üzemeltetési szabályzat − Vagyonvédelmi szabályzat − Pénzkezelési és értékkezelési szabályzat − Számviteli politika, számviteli rend − Belső ellenőrzési szabályzat − Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés rendjéről szóló szabályzat − Foglalkoztatottak szociális, jóléti, egészségügyi és kulturális juttatásainak szabályzata − Munkavédelmi szabályzat − Tűzvédelmi szabályzat − Érdekképviseleti Fórum működésének szabályzata − Ügyrend − Kockázatfelmérő és kockázatértékelő rendszer
29
− − − − − − − −
Adatvédelmi szabályzat Kulcskezelési szabályzat Iratkezelési szabályzat Készletgazdálkodási szabályzat Gyógyszerkezelési szabályzat Leltározási, értékelési és selejtezési szabályzat Élelmezési szabályzat Baleset megelőzési és elhárítási terv
V.8.1. Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az intézményvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát az intézmény gazdaságvezetője köteles őrizni. V.8.2. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjét az intézménynél az intézményvezető határozza meg.
V.9. Az intézmény belső és külső kapcsolattartásának rendje V.9.1. Belső kapcsolattartás Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik a másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. V.9.2. Külső kapcsolattartás Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény a szakmai szervezetekkel, a társintézményekkel, a gazdálkodó szervezetekkel, a civil szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet.
V.10. Továbbképzés Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. Az intézményben dolgozók továbbképzési kötelezettségének teljesítése továbbképzési terv alapján történik. Mindenki köteles írásban kérni/jelezni továbbtanulási szándékát. A továbbképzésben résztvevő személlyel tanulmányi szerződést lehet kötni az iskolarendszerű képzés és az iskolarendszeren kívüli képzések közül a tanfolyamok és továbbképzések esetében. A felsőfokú oktatást nyújtó intézményben folytatott tanulmányok idején köteles a dolgozó igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre, valamint köteles leadni a konzultációs időpontokat. Az intézmény a költségek térítéséről és annak mértékéről a tanulmányi szerződésben vállal kötelezettséget. A tandíjat az intézmény csak szabályosan kiállított számla ellenében fizet ki. Az útiköltséget a dolgozó számolja el az utazás befejezésétől számított 8 napon belül.
30
V.11. Egyéb juttatások : munkaruha, étkezés, fizetési előleg, útiátalány -
-
-
-
-
A munkáltató által biztosított munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket és az egyéb feltételeket a Munkavédelmi Szabályzat melléklete rögzíti. A munkaruhát a közalkalmazott vásárolja meg. A vásárlásról az intézmény nevére kiállított készpénzfizetési számlát kell leadni. A közalkalmazott a munkaviszony létesítésekor szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő ezen időponttól kezdődik. A vásárlással a próbaidő lejártát meg kell várni. A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. A juttatási időbe nem számít be a GYES, a GYED, 30 napon túli fizetés nélküli szabadság, 30 napon túli táppénz. A munkaruha a kihordási idő alatt az intézmény tulajdonát képezi, azt követően a közalkalmazott tulajdona lesz. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani. A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni az öregségi nyugállományba helyezéskor rokkantsági nyugállományba helyezéskor, elhalálozás esetén, az intézmény jogutód nélküli megszűnésekor. Az intézményben alapvetően – a konyha jobb kihasználtsága érdekében – a természetben nyújtott étkezést kell igénybe venni. Azok a dolgozók, akik ezt nem tudják igénybe venni, étkezési utalványt kapnak. Nem jár étkezési hozzájárulás a GYES, a GYED időtartamára, a fizetés nélküli szabadság, a táppénz időtartamára, a felmentési idő, a lemondási idő azon időtartamára, amelyre a közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesítették. Az étkezési hozzájárulás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. A 10 munkanapot meghaladó távollét esetén (betegállomány, szabadság) nem jár étkezési hozzájárulás. Az a közalkalmazott, aki terep munkát végez üzemanyag átalányba részesíthető.
V.12. Reklám tevékenység Az intézményben reklámhordozó csak az intézmény igazgatójának engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.
V.13. Munkavédelmi előírások A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat az intézményi kockázatértékelés alapján elkészített munkabiztonsági szabályzat tartalmazza, melynek ismertetéséért az intézmény munkavédelemmel megbízott munkatársa felelős, és a szabályzatban foglaltak betartása minden dolgozóra nézve kötelező.
3l
W. Zir6 rendelkez6s Ezen,szab{lyzat az irtiandny fenntart6jaCeglediTObbc.dhl Kisters€giT&suldsj6v6hagyisa utrinldphat6lyba.
Cegldd, 2014.dprilis...
6HB ,-.fuh$a-{tpdfl I
i q &
Mik"ffi;6i6r'ail\ urtez]'re\Wezet6
I
A CeglddiKistdrsdgiSzociiilisSzolgdltat6 6sGy€nekj6ldti Kijzpontsz€rvezod esm{lkodesi szab{lyzeli:n a Cegl6diTdbbcehlKistdrdgi Tdrsul6sTiilsuldsiTanricsaa ly2\l4. (N.29.) hat6rozatival hagj.taj6v6.
.,;.fdldi Ldszl6
32
MELLÉKLET 1. Vezetői struktúra 2. Szervezeti ábra
A Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ vezetői struktúrája
Igazgató
Gondozási Központ vezető
Intézményvezető főnővér
Gazdasági vezető
Gyermekjóléti Központ vezető
Családsegítő Szolgálat vezető
34
A Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ szervezeti ábra Igazgató
Gondozási Központ
Idősek Otthona
Gondozási Központ vezető
Intézményvezető főnővér
Családsegítő Szolgálat
Gyermekjóléti Központ
Gazdasági részleg
Családsegítő Szolgálat vezető
Gyermekjóléti Központ vezető
Gazdasági vezető
Szociális étkeztetés
Házi segítségnyújtás
Idősek klubja
Jelzőrend szeres házi segítségnyújtás
Mentálhigiénés csoport
Ápoló-gondozó részleg
Családsegítő szolgálat
Közösségi ellátás
Gyermek-jóléti szolgálat
Helyettes szülői hálózat
Élelmezési részleg
Gazdasági részleg
gondozónők
gondozónők
gondozónők
gondozónők
mentálhigiénés munkatársak
felelős ápolók
család-gondozók
közösségi koordinátor
család-gondozók
helyettes szülői tanácsadó
élelmezésvezető
gazdasági ügyintéző
ápológondozónők
asszisztensek
közösségi gondozó
utcai szociális munkások
helyettes szülő
szakácsnők
könyvelő
gondozotti ügyintéző
takarítónő
konyhalányok
pénztáros
társadalmi takarítónő aktívák
gépkocsivezetők
asszisztensek
takarítók
gépkocsivezető
mosodai dolgozók
karbantartók
varrónő
35
