A Budavári Önkormányzat adóiról Önkormányzatunk 2015-ben új, budapesti viszonylatban egyedülálló, országos viszonylatban is úttörő szintre fejlesztette a helyi adók rendszerét, amikor nemcsak a helyi adók elektronikus formában történő nyomon követését, hanem azok befizetését is lehetővé tette a teljesen újjá alkotott helyi adókról és önkormányzati adóeljárásokról szóló 23/2015 (XI. 19.) számú rendeletével. De mit is jelent ez, hogyan és kinek érdemes élni ezzel a lehetőséggel, mikor kötelező és mikor ajánlott az elektronikus rendszer? Jelen cikkünk erre ad választ. A helyi önkormányzatok adókivetési joga a rendszerváltás óta megvan, kerületünk azonban az első saját adóját 1996-ban vezette be, ez volt a telekadó. Ezt 1999-ben az építményadó követte, majd egy jogszabályi változásnak köszönhetően 2011-től a kerület hatáskörébe került az idegenforgalmi adó is. Lakosaink érezhetik még az iparűzési adó és a gépjárműadó terheit is, azonban a gépjárműadó nem helyi adó, hanem 40% erejéig átengedett, a központi költségvetést megillető bevétel, melyet hivatalunk dolgozói vetnek ki és szednek be, azonban ezen bevételnek csak egy kisebb része marad az önkormányzatnál. Az iparűzési adó ezzel szemben klasszikus helyi adó, de azt Budapest területén nem a kerületek, hanem a Fővárosi Önkormányzat jogosult beszedni. Adónemeinkre 2014.12.31. napjáig több jogszabály hivatkozott, külön rendelete volt az építményadónak, külön a telekadónak, külön az idegenforgalmi adónak, majd egy újabb az önkormányzati elektronikus ügyintézésről, és mindehhez még háttérjogszabályként a helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) és az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban: Art.) is. Ezen változtatott az önkormányzat Kormányunk bürokráciacsökkentési terveivel összhangban, amikor döntés született az önkormányzati adóigazgatási eljárás hatékonyabbá tételéről, ennek eredményeképpen pedig a jelenleg is hatályos adórendeletünkről. Az építményadónál egy félreértést szeretnénk tisztázni: a Htv. azt mondja ki, hogy az adó éves felső mértéke 1 100 Ft/m2/év azzal, hogy lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy ezt az adómértéket az éves inflációnak megfelelő mértékkel évente egyszer növeljék. Így alakult ki kerületünkben az, hogy 1 558 Ft/m2/év az adó mértéke. Ez a mérték teljesen jogszerű, pusztán az adó ún valorizációjáról van szó, és a jelenlegi törvényi adómaximum alatt van. A Htv. pusztán az adótárgyak és az adóalanyok körét határozza meg, amitől eltérni csak abban az esetben van lehetőség, ha azt az egyes önkormányzatok szűkítő körrel használják. Ezzel önkormányzatunk élt, ugyanis míg a törvény minden építményt és épületrészt adóztathatóvá tett, a helyi rendeletünkben a magánszemélyeknek már csak azon ingatlanok után kell adót fizetni, melyek vagy nem lakóingatlanok, vagy olyan, magánszemélyek tulajdonában álló lakóingatlanok, melyeket nem a rendeltetésüknek megfelelően használnak, vagyis nem csak laknak benne, hanem ott valamiféle üzleti jellegű tevékenység zajlik. Fontos, hogy megjegyezzük: üzleti jelegű, vagyis az ingatlan hasznosításával rendszeres jövedelemszerzés zajlik, vagy az adott lakóingatlanba egyesület, alapítvány, gazdasági társaság székhelyként, telephelyeként vagy fióktelepként van bejegyezve bármilyen közhiteles nyilvántartásban. Amennyiben pld. egy kft székhelye egy lakásingatlan, úgy az ingatlan tulajdonosa adófizetésre kötelezett, ahogy az egyéni vállalkozó is, ha a vállalkozása székhelye ott található. Építményadó alanyává válik az a személy is, aki idegenforgalmi szálláshelyet biztosít, vagy az ingatlant bérleti szerződéssel albérletbe adja ki, hiszen az ingatlan üzletszerű hasznosításával bevételre tesz szert. Figyelembe kellett venni azt a kényszert is, hogy a vállalkozások nagy része az ügyvezetésre jogosult személy lakóingatlanában „székel”, ezért ez esetben 75 %-os adókedvezményt biztosít az önkormányzat, ha az adózó azt tudja bizonyítani, hogy az ingatlant
valóban életvitelszerűen használja. Az életvitelszerű használat azt jelenti, hogy az adott lakás az adózó otthona, máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen és rendeltetésszerűen használ. (Az a lakóingatlan, ahonnan az életét szervezi (pl. onnan munkába jár), ahol az életvitelét szervezi, folytatja (pl. mos, főz, takarít), ami a családi élet színhelyéül is szolgál). Nem életvitelszerű használat az, ha ritkán, alkalomszerűen használ egy ingatlant, hiszen nem életvitelszerű a lakhatás egy nyaralóban sem annak ellenére, hogy ott akár heteket is eltölt az ember. Ezeken túl figyelembe lett véve a gépjármű tárolásának kérdése is: az a magánszemély, akinek garázsa van és abban a saját, vagy a közeli hozzátartozójának a gépjárművét tárolja, az 18 m2 alapterületig 60 %-os adókedvezményt kap. Ki kívánom emelni ismét, hogy kizárólag a saját, tényleges rendeltetésének megfelelő használatra vonatkozik az adókedvezmény, arra, ha valaki bérbe adja a garázsát vagy beállóját, már nem. Végül egy a kerület idegenforgalma szempontjából is kiemelt jelentőségű kedvezmény is szerepel az építményadó rendeletünkben, méghozzá azon nem lakás céljára szolgáló építmények után, melyekben, legalább két évre visszamenőleg, a művészekkel kötött együttműködési megállapodás alapján kortárs képzőművészeti alkotásokat forgalmaznak. Ilyenkor az adókedvezmény mértéke 90 %-os. A nem magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanokra ezen kedvezmények egyike sem vonatkozik, azaz a nem magánszemélyek tulajdonában lévő épület, épületrész minden esetben adóköteles. De mi van a társasházakkal? Hiszen a társasház nem gazdasági társaság, nem is jogi személy, hanem a lakók közössége, de mégis vannak olyan épületek vagy épületrészek, melyek a társasház tulajdonában vannak. Itt a szabály egyszerű: ha a közös tulajdonban lévő ingatlanokat nem arra a célra használják, amire a társasházi alapító okirat rendeli, akkor válik adókötelessé. A telekadó már lényegesen egyszerűbb, az adó mértéke 316 Ft/m2/év, mindenféle differenciálás és kedvezmény nélkül. A telekadó kevés ingatlant érint, azok mindegyike adóztatva van, az adóbevétel pedig a többi bevételünkhöz képest kicsi. A gépjárműadó összegét a gépjárműadóról szóló törvény 1991 óta szinte változatlan tartalommal határozza meg, itt sem várható sem adóemelés, sem a kerület lakóit érintő válatlan drágulás. Változik viszont a gépjárműadóhoz kapcsolódó mentességet igénybevevők köre. Korábban a súlyos mozgáskorlátozottaknak járó adómentességhez az a szabály tartozott, hogy kizárólag azok a gépjármű tulajdonosok jogosultak e kedvezményre, akik vagy maguk, vagy a szállított családtagjuk mozgásszervi megbetegedésben szenvedtek. A régi szabályozás figyelmen kívül hagyott olyan élethelyzeteket, amikor a családok valóban mozgáskorlátozott személyeket szállítanak, de azoknak nem mozgásszervi problémájuk van, hanem egyéb fogyatékossággal élnek. Ezen változtatott a jogalkotó a 2017.01.01. napján életbe lépő új jogszabályi környezettel: ha a gépjármű üzembentartója, ennek hiányában tulajdonosa a vele közös háztartásban élő súlyosan mozgáskorlátozott, vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt szállítja, akkor a gépjárműadó éves összegének, de legfeljebb 13 000 Ft erejéig adómentességre jogosult. A kedvezmény csak egy gépjárműre jár, amelynek teljesítménye a 100 kilowattot, vagy 134 lóerőt nem haladja meg. Az adókedvezményre jogosultak konkrét körét a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/20011. (VI.29.) Kormányrendelet 2. § h) pontja határozza meg. Ezek alapján egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vakok személyi járadékában részesül, vagy a halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság, illetve az, aki a 18. életévét nem töltötte be, és
magasabb összegű családi pótlékra a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult. Gépjárműadó kedvezmény jár annak is, aki a fentebb hivatkozott rendelet 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik a rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság. Ilyen személyek lehetnek az eddigi mozgáskorlátozotti mentességeken túl a látás- és hallássérült, autista, vagy asperger-szindrómás személy). A kedvezmény igénybevételéről nyilatkozni kell, azt automatikusan nem tudja az adóügyi terület biztosítani. Az idegenforgalmi adó már lényegesen bonyolultabb eset. Elöljáróban meg kívánom jegyezni, hogy szálláshelyet csak akkor lehet üzemeltetni, ha azt előzőleg bejelentik az Önkormányzat Igazgatási Irodájánál, és azt nyilvántartásba is veszik. Aki az önkormányzat honlapján található közhiteles nyilvántartásban nem szerepel, illegális szálláshelynek minősül! A szálláshelyek adózása pedig a vidéki önkormányzatoktól eltérően nem a vendégéjszakák, hanem a beszedett szállásdíj, ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési költség után) számítandó. Ilyenkor az adó mértéke 4%. Fontos szabály, hogy a szálláshelyet szolgáltató a szállásdíjjal együtt az idegenforgalmi adót is beszedi és azt minden hónap 15 napjáig Hivatalunknak bevallani és egyben megfizetni is köteles. Az adómentességek körét pedig a helyi adókról szóló törvény határozza meg. A szállásdíj alatt a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett árát kell érteni a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül. A vendégéjszaka definíciója pedig: a vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra. Akinek külföldi pénznemben keletkezett valamely bevétele, azt forintra át kell számítania. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamát, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni, a bevallással érintett adóévet megelőző év utolsó napján érvényes árfolyamon. Fontos tudni, hogy minden helyi adónk úgynevezett bevallásos adónem, tehát azt az önkormányzat nem veti ki az adózókra, hanem a bevallásuk alapján határozatban állapítja meg az adófizetés tényét és a fizetendő adó összegét. Sokszor kell szembesülnünk két adózói nyilatkozattal: nekik nem szólt senki, illetve az önkormányzat tudhatta volna… Az első nyilatkozattal kapcsolatban oszlassunk el egy félreértést: a kihirdetés a – mindenkire kötelező –jogszabályoknál eleve feltételezi a publikálás olyan nyilvánosságát, amely mindenki számára lehetővé teszi a jogszabály megismerését. Mivel a „jog nem tudása nem mentesít”, vagyis senki sem hivatkozhat a szabályszerűen nyilvánosságra hozott norma nem ismerésére, ezért a jogalkotónak csak a jogszabályok hozzáférhetőségéről, megismerhetőségéről, és nem tényleges megismertetéséről kell gondoskodnia. Ebből következően egy esetleges adóellenőrzés során nem tudjuk Adózó javára írni azt a kifogását, hogy neki nem hívta fel senki a figyelmét az adófizetési vagy bevallási kötelezettségre. A jogszabályok a jogalkotásról szóló törvény szerint lettek kihirdetve, azok az elmúlt 16 évben széles körben ismertté váltak, minden hiteles felületen, folyamatosan meghirdetésre kerültek, így nem lehet arra hivatkozni, hogy „nekem senki sem szólt”. A másik hivatkozási alap, vagyis, hogy az önkormányzat tudhatta volna, hogy az adózónak fizetési kötelezettsége lenne, csak nem foglalkozott vele, szintén nem állja meg a helyét. Amikor az adófizetési kötelezettség keletkezik, mert pl egy garázsingatlant vásárol az adózó, az arról szóló szerződést az ingatlanügyi hatóságnak, a földhivatalnak küldik meg, aki a szerződés alapján a
tulajdonjogot bejegyzi, majd a bejegyzés tényéről az eladót és a vevőt tájékoztatja. Az önkormányzatot azonban nem, így az ingatlanszerzés tényét nem tudhatjuk. Amennyiben olyan tevékenységet folytat adózónk, ami adófizetési kötelezettséget keletkeztet, pl. egy ingatlan bérbeadása, azt sem tudhatjuk, hiszen ott a bérbeadó és a bérbevevő szerződik, erről az önkormányzatnak szintén nem szólnak. Amennyiben a tevékenysége bejelentés-, vagy engedélyköteles, úgy már az önkormányzat tud róla, de egyben tájékoztatja is az adózót arról, hogy az adót be kell vallania. Ha ezek után mégis az adóhatóságnak kell felderítenie az adótárgyat, még mindig nincs veszve semmi: ha az ügy minden körülményét átvizsgálva arra a következtetésre jut a hivatal, hogy az adóellenőrzés elkerülhető, úgy az adózót önellenőrzésre szólítjuk fel. Ha ez nem vezet eredményre, vagy úgy látjuk, hogy az önellenőrzésre való felszólítás nem vezetne eredményre, akkor indítunk csak adóellenőrzést. Ez esetben viszont a megállapított adó 50%-ig terjedő adóbírság és a bevallani elmulasztott évekre késedelmi pótlék is kirovásra kerül. Ugyanez igaz a változás bejelentésére és az elmulasztott idegenforgalmi adóbevallásokra is. Az építmény- és telekadó bevallásokat az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni, az idegenforgalmi adót pedig minden hónap 15 napjáig. Ennek a sok dátumnak, rengeteg apróságnak a figyelemmel kísérése nem egyszerű feladat, ezért az új elektronikus adóigazgatási rendszerrel is segítséget kívántunk nyújtani a kerület lakosságának és adófizetőinek. Az elektronikus adóigazgatás bázisa a www.budavar.eado.hu oldal lett. Itt a kerület adózói az Ügyfélkapus adataikkal tudják regisztrálni magukat, és egy gyors viszontazonosítás után elektronikus meghatalmazást tehetnek. A meghatalmazás szólhat saját maga, vagy más adóügyeibe való betekintésre. Fontos, hogy mindenki, legalább saját magának töltsön ki meghatalmazást, mert annak hiányában később, az adóegyenlegük lekérdezésére nem lesz lehetőség. (Furcsán hangozhat, hogy valaki a saját nevére szóló meghatalmazást nyújt be, de erre programozás-technikai okok miatt van szükség, így tudjuk ugyanis a felületen regisztrált adózót beazonosítani és a hozzá tartozó adófolyószámla adatait hozzárendelni.) Az „Elektronikus számlaegyenleg” menüben rejlik az adóigazgatási felület legjava: adózóink, napi 24 órában ellenőrizhetik adóegyenlegüket, a befizetéseik idejét, a törlésre került adóik könyvelését, egyenlegközlőt kérhetnek és elektronikus úton, bankkártyával be is fizethetik adójukat. A sok adózási határidő megjegyzésére az „Adózási naptár” menü szintén nagy segítséget nyújt, az egyes adófizetési kötelezettségekhez tartozó sorok végén kipipálják a mezőket, és a megjelölt határidő előtt a rendszerünk „lejáró adófizetési határidő” címmel értesítést küld az adózó e-mail fiókjába, így elkerülhető a késedelmes bevallás, vagy a késedelmes befizetés, amely késedelmi pótlékot eredményezhet. A pótlékszámítás a jegybanki alapkamathoz kötődik, melynek pontos mértékéről a „Pótlékszámítás” menüben kap tájékoztatót és kalkulátort az érdeklődő. Az „Elektronikus űrlapok” menü újabb könnyítést tartalmaz: minden bevallási, valamint bejelentkezési-változásbejelentési nyomtatványunk letölthető onnan. A nyomtatványok olyan módon lettek leprogramozva, hogy azokat a NAV által már bevezetett ÁNYK keretprogramba lehessen telepíteni és éppúgy ki lehessen nyomtatni, vagy éppúgy be lehessen az Ügyfélkapun keresztül küldeni, mint az állami adóhatóság bevallási nyomtatványait. Itt meglelhetőek a valaha hatályban volt összes adótárgyú rendeleteink is, a minél teljesebb adatszolgáltatás jegyében. „Számlaszámok” menü alatt az összes adóigazgatási tárgyú számlaszám megtalálható. Érdemes megjegyezni, hogy a kezdőlapról letölthető a NAV tájékoztató füzete az ingatlan bérbeadás adóztatásáról és a szálláshely üzemeltetés rendjéről is.
A helyi rendelet – igazodva az adózás rendjéről szóló törvény szabályaihoz – a gazdasági társaságoknak és az adószámos magánszemélyeknek kötelező jelleggel, más adózóinknak lehetőségként ajánlja fel az elektronikus adórendszer használatát. Tehát magánszemélyek a hagyományos, papír alapú bevallás is biztosítva van, míg azoknak, akiknek egyébként is az elektronikus bevallást írja elő a NAV felé az Art, önkormányzatnál is az elektronikus útra vannak kényszerítve. Amikor a rendszert tervezte az önkormányzat és megpróbálta felmérni, hogy mekkora adózói kört és mennyi iratot jelent majd az e-adó rendszer, nagyjából 250 adózóra és közel 2 700 iratra számítottunk. Ehhez képest a 2016-os év 379 regisztrált felhasználó mellett, 8 591 darab bevallás megküldését eredményezte. Az eredmények tehát minden kétséget kizáróan magukért beszélnek! Az elektronikus befizetéseket is igyekeztük ügyfélbaráttá tenni. Jelenleg adót hatféleképp tud befizetni a kerületi lakossága: sárga csekken, átutalással, banki befizetéssel, bankkártyán az ügyfélszolgálatainkon, valamint online és csoportos beszedési megbízás kiadásával. A cikk elkészültekor pontos adataink még nincsenek, de az online befizetések 4 millió forint körül alakultak, 966 tranzakcióval. Az Adóügyi Csoport javaslata adózóink és a kerület jövendő adózói felé az, hogy lehetőség szerint az elektronikus adóigazgatási felületet használják, hogy Önök és mi is naprakészek lehessünk az adótárgyú megkereséseiket illetően. Várhatóan február második felében postázásra kerülnek adóíveink, fizetési értesítőink és határozataink, melyek tartalmazni fogják az adófizetési kötelezettségeiket az eddig megszokott módon, azonban – akár a parkolási hozzájárulások meghosszabbítása, vagy más adóigazolás beszerzéséhez – ajánlott, ha tájékozódnak az adóegyenlegükről, hogy ne érje Önöket meglepetés az újévben. Azon adózóink, akiknek adófizetési kötelezettségük lenne, de ezt eddig bármilyen ok miatt elmulasztották, kérem, pótolják, hogy elkerülhető legyen a pótlék felszámítása, vagy a tartozás esetleges hatósági behajtása. Az önkormányzat az elmúlt években nem emelt adót azért, mert komoly hangsúlyt helyezett az ellenőrzésekre, és ezt a stratégiát idén is meg fogja tartani. Az elmúlt öt év átlagában, átlagosan 110 adótárgy került bevezetésre, ez a szám a 2016-os adóévben 204 volt, tehát az ellenőrzési tevékenységünk egyre hatékonyabb. Segítséget tudunk adni az együttműködni kész adózóknak, azonban a jóhiszeműség és a jogkövetés nem csak az adóhatóságot terheli. Kiemelném azt is, hogy a bevallások, bár elektronikusan kitölthetőek, azok kitöltésére kellő figyelmet kell fordítani. A havi bevallásoknál nem elég az, ha az előző hónapban kitöltött adatlapon átírják az adóalapot, mert óhatatlanul kimarad annak ellenőrzése, hogy a megfelelő hónap is kijavításra kerüljön, illetve az egyszer már elkövetett hiba is benne maradhat. Az Adóügyi Csoport a bevallásokat feldolgozza és az adózó által szolgáltatott adatok szerint felkönyveli, annak valóságtartalmát adóellenőrzés keretében lesz jogosult vizsgálni. A 2017-es évre vonatkozó adórendelet-módosítás éppen az adóellenőrzések hatékonyabbá tétele és az adózók munkájának megkönnyítése okán vált szükségessé az idegenforgalmi adó tekintetében. A 2017. jan. 1-től az adóbeszedésre kötelezettek, azaz a szállásadók az általuk beszedett adóról rendelet 1. mellékletében szereplő adattartalommal folyamatos és naprakész nyilvántartást (vendégkönyvet) kötelesek vezetni. A vendégkönyvi elszámolás számítógéppel is vezethető, ebben az esetben a program használójának rendelkeznie kell a programozó által kiállított olyan nyilatkozattal, amely igazolja a program zárt rendszerét, amelyben a módosítások, változások lekövethetőek. A papír alapú vendégkönyvet használatba vétel előtt köteles a szállásadó az
önkormányzati adóhatóságnál hitelesíttetni. A szállásadó köteles gondoskodni arról, hogy a nyilvántartás folyamatosan és vezetésre alkalmasan rendelkezésre álljon, ellenőrizhető legyen, erre kollégáink helyszíni ellenőrzésekkor külön figyelmet fordítanak majd. A vendégkönyvet, illetve számítógépes nyilvántartás esetén a kinyomtatott éves összesítő listát a szállás szolgáltató kötelezett köteles a tárgyév végén lezárni és azt a tárgyévet követő év január 15. napjáig az önkormányzati adóhatósággal záradékoltatni (azaz a legelső záradékoltatási határidő 2018. január 15.). Az adó megfizetése közérdek, és állampolgári, erkölcsi kötelezettség. A jogszabályaink és az általunk felépített rendszer a segítőkész, együttműködő és nem a hibát kereső, büntetni akaró adóhatóság érzetét és képét akarja felmutatni a kerület adózói felé, de ezt csak akkor tehetjük meg, ha együttműködésre találunk akár az információk megfelelő közlése, akár a hatékony közös munka terén, így elkerülve a feszültségeket, az idegeskedést és a sok felesleges papírmunkát, amivel korábban egy adóigazgatási eljárás zaljott.
