A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma. Szervezeti és Működési Szabályzata

A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

Szervezeti és Működési Szabályzata 2016

Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma 1095 Budapest, Mester u. 56-58. OM 203061/016

1

Tartalomjegyzék 1.

Bevezető rész...................................................................................................................... 4 a) Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése .................. 4 b) Az ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok: ........................................ 4 c) A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma tagiskolai szervezeti felépítése ............................................................................................... 5 d) Szervezeti ábra ................................................................................................................... 8 2. A működés rendje............................................................................................................... 9 a) A tanulóknak, az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ................................................................................................... 9 b) A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ............................................................................................ 10 c) Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 10 d.) Intézményi dokumentumok nyilvánossága ..................................................................... 11 e) Intézményi védő, óvó előírások ....................................................................................... 11 f) A benntartózkodás szabályai ............................................................................................ 13 3. A vezetői munka rendje.................................................................................................... 13 a) A vezetők közötti feladatmegosztás ................................................................................. 13 b) Feladat és hatáskörök kapcsolata ..................................................................................... 14 c) A kiadmányozás és a képviselet szabályai ....................................................................... 14 d) A hatáskörök gyakorlásának módja ................................................................................. 14 e) A helyettesítés rendje ....................................................................................................... 15 f) A helyettesítők felelőssége ............................................................................................... 15 g) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................... 15 4. A kapcsolattartás rendje ................................................................................................... 16 4.1. A belső kapcsolattartás rendje ....................................................................................... 16 a) A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézményei közötti kapcsolatok ....... 16 b) A vezetők és az intézményegység közötti kapcsolattartás rendje, formája ..................... 16 c) A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje: ............... 16 d) A szakmai munkaközösségek együttműködése ........................................................... 17 e) Kapcsolat a diákönkormányzattal ................................................................................ 17 f) Kapcsolat a szervezeti egységekkel .............................................................................. 18 4.2 A külső kapcsolattartás rendje........................................................................................ 18 a) Kapcsolat a szülői szervezettel..................................................................................... 18 b) Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .......................................................... 19 c) Kapcsolat a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel ...................................... 20 5. Eljárásrendek .................................................................................................................... 20 a) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők ................................. 20 2

b) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje ...... 20 c) A fegyelmi eljárás részletes szabályai .............................................................................. 21 d) Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ........ 21 e) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .... 22 6. Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések ......................................................... 22 a) Az intézményvezető hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök.................................... 22 b) A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása................................................... 23 c) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van .................. 24 Egyéb szabályozások................................................................................................................ 24 a) Kollégiumi működési szabályzat ..................................................................................... 24 A kollégiumi vezető feladatköre: .................................................................................. 25 A csoportvezető feladata ................................................................................................ 26 b.) Felnőttoktatás .................................................................................................................. 28 c) Az iskolai könyvtár használatának rendje ........................................................................ 29 Záró rendelkezések………………………………………………………………………...30 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai……………………………...31 Fenntartói nyilatkozat……………………………………………………………………..32

3

1. Bevezető rész A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

a) Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése Az intézmény neve: Székhelye:

Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma 1095 Budapest IX., Mester u. 56-58.

Iskola maximális létszáma: a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Alapító Okirata szerint: nappali tagozaton: 1160 fő felnőttoktatás: 360 fő A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma SZMSZ-e a Budapesti Gazdasági SZC SZMSZ-ével együtt érvényes.

b) Az ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok:               

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 2011.évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről, 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről, 315/2013. (VIII.28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól, 2011. évi törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról, 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés alapprogramjának kiadásáról, 110/2012. (VI.4.) Korm.rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, 2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, 4

            

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmémyek működéséről, 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről, 1990. évi törvény az illetékekről, 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról, 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról, 1993. Évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről,
a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről, 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, Az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről, A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata A Budapesti Gazdasági és Szakképzési Centrum Alapító Okirata

c) A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma tagiskolai szervezeti felépítése A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata Nappali tagozat A jóváhagyott pedagógiai és szakmai program alapján feladata általános és szakmai műveltséget adó középfokú iskolai oktatás, amely érettségi vizsgával zárul. Lehetőséget nyújt felsőfokú továbbtanulásra, illetve meghatározott munkakörök betöltésére, továbbá érettségire épülő OKJ szerinti képzésre való bekapcsolódásra. Felnőttoktatás Érettségire felkészítő középfokú iskolai oktatás esti munkarendben. Lehetőséget nyújt felsőfokú továbbtanulásra, illetve meghatározott munkakörök betöltésére, továbbá érettségire épülő OKJ szerinti képzésre való bekapcsolódásra. Diákotthoni, kollégiumi ellátás Befogadóképessége: max. 80 fő A kollégium feladata, hogy lehetővé tegye az iskolai tanulmányok folytatását elsősorban azoknak a fiataloknak, akik a fővárosban működő iskola székhelyétől távol élnek, megfelelő bejárási lehetőségeik nincsenek, illetve szociális körülményeik a tanuláshoz az otthoni feltételek miatt nincsenek biztosítva.

5

A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak A könyvtáros Az iskola nevelőtestületének tagja. A közvetlen felettese az általános igazgatóhelyettes. Az iskolai könyvtár fejlesztéséért, rendjéért, működéséért, teljes állományáért felel. Kapcsolatot tart a nevelőtestület többi tagjával, a kollégiummal. A könyvtár nyitvatartási, működési rendjére javaslatot tesz az igazgatónak. Könyvtári órákat tart, a folyóiratok, egyéb kiadványok megrendelését és terjesztését végzi. A diákönkormányzatot segítő tanár Közvetlen felettese az iskola igazgatója. Összefogja a diákönkormányzatot, közvetlen kapcsolatot tart a vezetőséggel. Bekapcsolódik az iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezésébe. Megbízása az DÖK egyetértésével történik. A rendszergazda Közvetlen felettese az iskola igazgatója, az informatika munkaközösség tagja. Felügyeli az iskola és kollégium teljes számítógépparkját, a külső és belső hálózatot, biztosítja a folyamatos működését. Fejlesztéseket, beszerzéseket javasol, figyeli az ezzel kapcsolatos pályázatokat, részt vesz azok elkészítésében. A gazdasági ügyintéző Munkaköri feladatait a pénzügyi referens közvetlen irányítása mellett, az iskola igazgatójával együttműködve végzi. Osztályközösségek A tanulók alapvető közösségei az osztályközösségek. Minden osztály élén az osztályfőnök áll. Az osztály tagjai megválasztják az osztály képviselőit,  az osztály diákbizottság titkárát  osztály diákbizottság helyettesét Az osztályok választott képviselői vagy közvetlenül, vagy közvetve, az iskolai diákbizottságon keresztül képviselhetik érdekeiket. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére önkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért segítő tanár támogatja, fogja össze és segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelésioktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat). A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, javaslatot tesz egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi 6

diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezési és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezési és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését. Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákönkormányzatot segítő tanárt a diákönkormányzat javaslata alapján az igazgató bízza meg öt éves időtartamra. A diákönkormányzat vezetőjét és tisztviselőit a küldöttértekezlet választja. A küldöttértekezleten részt vesz minden osztály diákbizottságának titkára (ODB titkár).

7

d) Szervezeti ábra

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum

Igazgató Szülői Munkaközösség Iskolatitkár

Általános igh.

Gondnok DÖK

Karbantartók Osztályfőnöki és iskolai rendezvényeket szervező munkaközösség

Kollégiumvezető

Szakmai igh. Munkaközösségek Munkaközösségek

Rendszergazda

Technikai dolgozók

Nevelőtanárok

Reál

Humán

Közgazdasági

Testnevelés és sport ágazat szakmai

Idegennyelvi és pályázatíró

Felnőttoktatási munkaközösség

Könyvtáros

Iskolatitkár

8

2. A működés rendje a) A tanulóknak, az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától 21.05 –ig tart nyitva. (Esti munkarend szerinti képzés és a kollégium miatt). Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – állandó éjjel-nappali portafelügyelet mellett – zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A tanítás kezdete 735 . A tanítási óra 45 perces. Az óraközti szünetek időtartama: 1. szünet 10 perc, 2. szünet 10 perc, 3. szünet 10 perc, 4. szünet 15 perc, (nagyszünet) 5. szünet 10 perc, 6. szünet 20 perc, (ebédelő szünet). A tanítási órákat zavarni nem lehet. A közleményeket az osztályfőnökök segítségével tudatjuk a tanulókkal. Felhasználjuk e-napló, az iskolai honlap és a hirdetmények nyújtotta lehetőségeket is. Indokolt esetben az igazgatói hirdetést az osztály előtt az órát tartó tanár olvassa fel, megtörténtét aláírásával igazolja. Ha pedagógiailag indokolt, az órák összevonva is megtarthatók, de kicsengetés előtt nem engedhetők ki a tanulók a tanteremből, kivéve, ha az utolsó tanítási óráról van szó. Ezt az ügyeletes igazgatóval előre közölni kell. A folyosókon az óraközi szünetekben, továbbá - az ebédeltetés alatt – az ebédlőben tanári illetve nevelőtanári ügyeleti rendszer működik. A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, osztályfőnök helyettese, távollétében az ügyeletes igazgató, igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az épületet, amelyet távozáskor a portán le kell adnia. A szervezett foglalkozások 1630 óráig tartanak. Ez után tanulók az épületben felügyelettel tartózkodhatnak. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendjét és használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. Az iskola a tanítási szünetekben a kapuban kifüggesztett, honlapon megjelenített meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg. Általában szerdánként 900 és 1300 közötti. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Az intézményben a munka és tűzvédelmi felügyeletet a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum megbízott látja el. A pedagógusoknak, az intézmény egyéb dolgozóinak minden tanévkezdéskor baleset és tűzvédelmi oktatásban kell részt venni, részvételt aláírással igazolni. A tanév első napján az osztályfőnökök – előre megadott tematika alapján – baleset és tűzvédelmi oktatásban részesítik az osztály tanulóit. Az oktatást az e- naplóban dokumentálják. 9

A tanév első szakóráján a szaktanár szakórájához kapcsolódóan – ugyanezt elvégzi, a naplóban dokumentálja. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 800 és 1600 óra között. Tanulók a nagyszünetekben intézhetik ügyeiket 1105-1120-ig és 1300 – 1320-ig. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 730 óra és du. 1600 között az igazgató vagy helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a gondnok köteles az intézmény működési körében szükséges, halaszthatatlan intézkedések megtételére. Az iskolavezetés tagjai a nyilvánosságra hozott beosztás szerint ügyelnek 16 óra után az intézményben.

b) A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az épületbe belépő azon személyeket, (szülők, látogatók, ügyintézők stb.) akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, a portaszolgálat tartja nyilván a következők szerint:  A portás a belépési engedélyre bejegyzi az érkező nevét, az érkezés időpontját, illetve a keresett személy nevét,  telefonon felhívja a keresett személyt és bejelenti a vendég érkezését, majd útbaigazítja (amennyiben a keresett személy az épületben tartózkodik és fogadóképes);  távozáskor a látogatót fogadó rávezeti a belépési engedélyre a távozás időpontját és aláírja,  a látogató a portán leadja az így kitöltött engedélyt. Az eljárásrendtől kivételt képeznek a munkarendben meghatározott iskolai rendezvények (pl: szülői értekezlet). A kollégisták látogatót csak a porta melletti vendéghelyen fogadhatnak, a kollégiumba csak a szülők és testvérek mehetnek fel, az előbb leírtak szerint, a tanuló kíséretében. A portás a kollégium lakóit telefonon értesíti, leérkezésükig a vendégnek a portán kell tartózkodni. A tanulókat az épületen belül ismerőseik nem várhatják.

c) Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:  tanévnyitó,  szalagavató ünnepély,  ballagás,  tanévzáró,  nemzeti és állami ünnepekről iskolai szintű közös megemlékezés: o március 15. o október 23.  osztály, ill. kisebb közösségi szintű megemlékezés: 10

o Aradi vértanúk napja (okt. 6.) o Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja (febr. 25.) o a Holokauszt áldozatainak napja (ápr. 16.) o a Nemzeti összetartozás napja (jún. 4.) Versenyek és egyéb hagyományos rendezvények:  házi tanulmányi versenyek,  bajnokságok,  gólyanap,  Istvános nap,  kirándulások,  táborok. Időpontjukat és megszervezésük feladatait és felelőseit minden évben a tanév általános és helyi rendje állapítja meg. A hagyományápolás külsőségei a./ - iskolazászló, címer - Istvános plakett b./ Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - lányok: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág - fiúk: fehér ing, sötét nadrág c./ Az iskola hagyományos sportfelszerelése: - fehér felső - zöld sportnadrág - fehér zokni

d.) Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény pedagógiai programját, a Szervezési és Működési Szabályzatot és a házirendet nyilvánosságra kell hozni. Oly módon kell elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az említett dokumentumok hozzáférhetők nyomtatott formában: - a titkárságon, - a könyvtárban, - a felnőttoktatási titkárságon, - a kollégium tanári szobájában, - az intézmény honlapján, figyelembe véve a személyes adatok védelmére vonatkozó kötöttségeket. A dokumentumok elektronikus formában is megtalálhatók az iskola belső kommunikációs rendszerében és honlapján. Mindezekről a szülők és a tanulók szóbeli tájékoztatást is kérhetnek az iskolavezetés, illetve a pedagógusok fogadóóráin. A fogadóórák pontos időpontját az elektronikus naplóban, illetve az intézmény honlapján kell közölni.

e) Intézményi védő, óvó előírások A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos végzi. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzésére az alábbi szűrővizsgálatokat kell megszervezni:

11

- fogászati szűrés: A gyermekek, tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente egyszer, szorgalmi (tanítási) időben történik. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. - belgyógyászati vizsgálat évente egy alkalommal, - szemészeti vizsgálat évente egy alkalommal. A tanulók továbbtanulása előtti általános orvosi vizsgálatának megszervezéséről a tanuló maga gondoskodik. Az iskola dolgozóinak egészségügyi felügyeletét szerződéses üzemorvos látja el a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Érvényes munkaalkalmassági bizonyítvány nélkül munka nem végezhető. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén A védő, óvó előírások a kollégiumra, mint intézményegységre is vonatkoznak. Általános előírások A munkáltató köteles dolgozóit évente egy alkalommal munkavédelmi, tűzvédelmi oktatásban részesíteni. Ezen ismeretek nyújtása tanárok, ill. adminisztratív dolgozók esetében előre elkészített oktatási anyag rendelkezésre bocsátásával történik. Az iskola titkárságán található aktualizált évi tűzvédelmi, munkavédelmi oktatási segédlet megismerését a megjelölt munkatársak az e célra rendszeresített „oktatási napló” aláírásával igazolják. Az intézmény diákjait évente egy alkalommal munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Ennek megtörténte az osztálynaplóban kerülhet rögzítésre. Tűzvédelem 1. A munka és munkafolyamat tűzveszélyessége. 2. Megelőző tűzvédelmi rendelkezések. 3. Tűz esetén történő magatartási szabályok. 4. Tűzvédelmi berendezések, eszközök és felszerelések használata. 5. A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményei. 6. Tűzriadó terv. Munkavédelem 1. Általános munkavédelmi ismeretek 2. A tanulók munkavédelmi jogai és kötelezettségei 3. Balesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása Minden tanulóbaleset esetén értesíteni kell az osztályfőnököt, az ügyeletes igazgatót, illetve a munkavédelmi felelőst. A vezetők feladatai a balesetek megelőzésében A vezetők feladatai a balesetek megelőzésében a tárgyi és személyi feltételek biztosítása, az oktatás és egyéb tevékenységek biztosítása, feltételeinek a megteremtése. Ezért az igazgató vagy helyettese minden nap legalább egyszer az iskola gondnokának kíséretében végigjárja az épületet, minden tantermet, minden irodát, öltözőt és egyéb munkahelyet az esetleges baleset vagy tűzveszélyes helyzet feltárására, a veszélyhelyzet azonnali megszüntetésére. A tanárok feladata az első tanítási órán felhívni a figyelmet az adott tantárgy gyakorlásában rejlő baleset és tűzveszélyes lehetőségekre. 12

Különösen fontos az ügyeletes nevelő napi feladata, az osztályfőnök, a testnevelő tanár, a fizikát, kémiát, informatikát tanító tanár odafigyelése és tevékenysége a balesetek megelőzésében. Baleset esetén az elsőnek tapasztaló pedagógus vagy technikai dolgozó azonnal értesíti az igazgatót vagy helyettesét. Ha az iskolaorvos az épületben tartózkodik az igazgató vagy helyettese őt értesíti, ha nem, akkor a baleset súlyosságától függően azonnal mentőt hív, vagy átkísérteti, átviteti a balesetet szenvedettet az iskolával szemközti egészségügyi intézménybe. Az ellátás után értesíti a munkavédelmi megbízottat, aki az esetet kivizsgálja, a jegyzőkönyvet felveszi és megteszi a további, előírás szerinti teendőket.

f) A benntartózkodás szabályai A benntartózkodás rendjében előírtakról az iskolával munka- vagy tanulói jogviszonyban nem álló személyek a belépéskor a portán, valamint a felkeresett személyektől közvetlenül kapnak felvilágosítást. Az így tudomásukra jutott magatartási szabályokat az intézmény egész területén kötelesek betartani. A szülők, vendégek, az iskolával jogviszonyban nem álló személyek épületben való tartózkodása csak az ügyintézés idejére korlátozódhat, céltalanul vagy az időt várakozással töltve az épületben idegenek nem tartózkodhatnak.

3. A vezetői munka rendje a) A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetője Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, egy kollégiumi vezető közreműködésével látja el. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nkt. állapítja meg. Az igazgató  

Az igazgató munkaköri leírását a Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A köznevelési intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben a tagintézmény-vezető jogosult.

Hatásköréből átruházza: az általános helyettesre  tantárgyfelosztás készítését,  beiskolázással összefüggő feladatokat,  tanügy-igazgatási feladatokat,  sporttal összefüggő feladatokat,  a továbbtanulással kapcsolatos feladatokat,  a felnőtt tagozat munkájának irányítását. a szakmai helyettesre  az évközi és éves statisztikák elkészítését,  érettségi és szakmai vizsgák szervezését, 13

 a szabadidős tevékenység irányítását,  túlmunka elszámolásának elkészítését,  a szakmai ágazati képzés-oktatás, nevelés irányítását, koordinálását. a kollégiumvezetőre  a kollégiumi felvétel rendjét,  a kollégiumban folyó nevelő munka vezetését,  a nevelőtanárok irányítását, beszámoltatását. Az igazgatóhelyettesek Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesek és egyéb vezetők munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Munkájukért felelősséget viselnek és az igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el.

b) Feladat és hatáskörök kapcsolata A feladatmegosztásban meghatározott ügyekben eljáró vezető teljes jogkörrel és felelősségi körrel intézkedik, beszámolási és tájékoztatási kötelezettsége megtartása mellett.

c) A kiadmányozás és a képviselet szabályai A kiadmányozás a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata alapján történik. A szakmai teljesítés igazolására jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, kollégium-vezető, gondnok és a gazdasági ügyintéző. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.

d) A hatáskörök gyakorlásának módja Az iskolavezetőség Az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete, amelynek tevékenysége az iskolai élet egészére kiterjed. Az iskolavezetőség tagjai:  az igazgató,  az igazgatóhelyettesek,  kollégiumi vezető. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a kollégiumvezető heti rendszerességgel - a hét első munkanapján – megbeszélést tart. Kibővített iskolavezetőség Az előbbiek, kibővítve a munkaközösség-vezetőkkel, a Közalkalmazotti Tanács vezetőjével illetve a szülői szervezet elnökével. A kibővített iskolavezetőség ülésének összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meg kell hívni a közalkalmazotti tanács elnökét, a di14

ákönkormányzat vezetőjét és az iskolai szakszervezet vezetőjét. A megbeszélésről, a határozatokról a tantestületet, illetve az érdekelteket tájékoztatni kell. A tájékoztatás történhet írásban hirdetmények útján, szóban az egész nevelőtestület számára tartott tájékoztatón vagy a vezetőség tagjainak segítségével a hatáskörükbe tartozó szervezeti egységek számára. A tájékoztatásra felhasználandó az iskola belső kommunikációs rendszere is (levelezőlista, helyi hálózati mappák és e-napló). Az iskola igazgatója vagy a helyettesítésével megbízott vezető hetente tájékoztató megbeszélést tart a nevelőtestület tagjaival.

e) A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. A BGSZC felé gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a szakmai igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai igazgatóhelyettes feladata. A helyettesítés során előforduló szükséghelyzetben bármelyik jelen levő munkaközösség vezető megbízható. A kollégium vezetőjét távollétében az általa esetenként megbízott alkalmazott helyettesíti.

f) A helyettesítők felelőssége A helyettesítés során eljáró vezető teljes szakmai és anyagi felelősséggel tartozik intézkedéseiért.

g) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének tárgya a tanóra, valamint a tanórán kívüli foglalkozások is. A tanév során végrehajtandó feladatokat az éves munkaterv tartalmazza. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, - a munkaközösség-vezetők. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei:  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,  dokumentumelemzés, 15

 kötelező adminisztráció vizsgálata,  beszámoltatás szóban, írásban.  belső mérések. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival közösen is meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

4. A kapcsolattartás rendje 4.1. A belső kapcsolattartás rendje a) A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézményei közötti kapcsolatok A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézménye. A kapcsolattartás rendjét a BGSZC Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó fejezete tartalmazza.

b) A vezetők és az intézményegység közötti kapcsolattartás rendje, formája A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiumában nappali rendszerű oktatás mellett esti rendszerű felnőttoktatás és kollégiumi intézményegység található. Az igazgató a kollégium és a felnőttoktatás tagjaival a kapcsolatot a kollégiumvezető, illetve a felnőttoktatást irányító általános igazgatóhelyettesen keresztül tartja, iskolavezetői értekezleten, illetve szükség szerinti tájékoztatók, beszámolók segítségével. Az épületen belül telefon- és az iskolai belső számítógépes hálózat biztosítja a fizikai kapcsolatot a különböző intézményegységek között. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a kollégiumvezető heti rendszerességgel a hét első munkanapján megbeszélést tart. A személyes kapcsolattartást elősegítik még az iskolavezetőség tanácskozásai is. c) A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje: Vezetők és pedagógusi közösség: az iskola elfogadott tanévi munkatervében (amely megtekinthető az intézmény honlapján és az informatikai hálózaton) szereplő havi ütemterv az aktuális hónap első napja előtt kifüggesztésre kerül. A feladatokról heti rendszeres információátadó, tájékoztató megbeszélés történik, melyen jelen vannak a vezetők és az aktív pedagógus állomány. A vezetők és a szakmai közösségek (munkaközösségek) közötti kapcsolatot az illetékes igazgatóhelyettes és munkaközösség-vezetők tartják, szükség szerinti megbeszéléssel, tájékoztatással. Az igazgatóhelyettes részt vesz a hozzá tartozó munkaközösségek értekezletein. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartást elősegítő (informatikai) csatornák:  iskolai levelezőlista (pl. „kisbiro”)  e-napló,  röpgyűlés,  hirdetőtábla a tanáriban, 16

 nevelési értekezletek az I. és a II. félév végén – értékelő és beszámoló az elvégzett munkáról a munkaközösség-vezetők és az önálló feladatkörrel rendelkezők (pl. DÖK segítő tanár) beszámolói. d) A szakmai munkaközösségek együttműködése A pedagógusok jogait és kötelességeit az Nkt. 63. és 64. §-ai határozzák meg. A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe. A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató pedagógusok által megválasztott, és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösség-vezető személyére a munkaközösségek tesznek javaslatot. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli szakmai megbeszéléseken, értekezleteken:  összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra – a munkaközösség éves munkaprogramját, valamint a munkaközösség tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést, a tantárgyfelosztást,  a munkaközösség valamelyik tagjának hosszabb távolléte esetén segíti a szakszerű helyettesítés megtervezését.,  óralátogatásokkal segíti, illetve ellenőrzi az oktató munka hatékonyságát, a tanítás–tanulás folyamatának eredményességét,  szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét. Az iskola beiskolázási, pályázati tevékenységét, a tanulók tehetséggondozását és felzárkóztató munkáját munkacsoportok segítik. A tanévi munkatervhez kapcsolódóan is szervezhető munkacsoport, melynek működése a feladat befejezéséig illetve az elvégzett munka értékeléséhez köthető. Az osztályfőnök:  Felelős vezetője az osztály közösségének.  Együttműködik az osztályban működő szaktanárokkal, kollégiumi nevelőkkel.  Lehetőség szerint látogatja az osztálya tanítási óráit.  Vezeti az osztály osztályozó értekezleteit.  Gondot fordít az osztályában tanuló tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra.  Összehangolja a család és az iskola nevelőmunkáját, együttműködik a tanulók szüleivel.  Fogadóórát, szülői értekezletet tart, együttműködik az osztálya szülői munkaközösségével.  Elvégzi az osztályfőnöki tanügyigazgatási teendőket. e) Kapcsolat a diákönkormányzattal A diákönkormányzat vezetőjével a kapcsolatot, a diákönkormányzatot segítő tanár segítségével, az intézmény igazgatója tartja, és a működéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Így: 17

    

helyiséget biztosít az összejövetelek megtartására, vezetőit meghívja a diákságot érintő értekezletre, fénymásolási, sokszorosítási lehetőséget biztosít felhívásai elkészítésére, diákönkormányzati hirdetőtáblát helyez el az épületben, a diákönkormányzat részére rendelkezésre álló költségvetési keretből a vezetők továbbképzésének anyagi fedezetét biztosítja, az év végén megmaradó összeget jutalmazásra fordítja. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diák közgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diák közgyűlésen jelen lehetnek a nevelőtestület tagjai. A diák közgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 10 munkanapon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. f) Kapcsolat a szervezeti egységekkel A szervezeti egységek közötti kapcsolattartást jelentősen segítik a különféle közös informatikai csatornák: „kisbiro” nevű iskolai levelezőlista, ill. az e-napló. Ezt meghaladóan a nevelési értekezletek az egész tantestület együtt-tanácskozásának színterei. A munkaközösségek tagjai a munkaközösség-vezetőkön keresztül (a tájékoztató értekezleteken) értesülnek a heti/havi feladatokról, aktualitásokról.

4.2 A külső kapcsolattartás rendje a) Kapcsolat a szülői szervezettel A tanulók osztályközösségeinek szülői automatikusan az osztály szülői munkaközösségét alkotják. A szülői munkaközösség (legalább félévente) értekezleten vitatja, beszéli meg az osztályközösséget érintő kérdéseket. Minden osztály szülői munkaközösségének választott képviselője tagja az iskolai Szülői Munkaközösségnek. Az iskolában megalakított szülői szervezet az általa elfogadott szabályok szerint működik. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a jogszabály véleményezési jogosultságot biztosít, a szülői szervezet véleményét az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az osztályok szerinti szülői szervezetekkel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái: szülői értekezletek, fogadóórák, e-napló. Az iskola a helyiségeit, berendezéseit, (számítógép, fénymásoló) a szülői szervezet üléseire, értekezleteire, illetve az iskolát érintő kiadványok elkészítésére térítésmentesen bocsátja rendelkezésre

18

b) Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval a kapcsolatot az intézmény az iskolaorvoson keresztül tartja, rendszeres tájékoztatás, konzultáció formájában. 1.

Az iskola igazgatója jelzi a lakóhely szerinti illetékes jegyzőnek, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásainak száma elérte a tíz órát. 2.

3.

A kapcsolattartás teljes rendszere a kollégiumra, mint intézményegységre is fennáll.

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. 4.

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatásának állandó munkakapcsolatban kell állnia:  a fenntartóval,  a BGSZC vezetőivel és munkatársaival,  a pedagógiai intézetekkel,  helyi oktatási intézmények vezetőivel,  kerületi önkormányzattal. Az eredményes oktató-nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn:  Kormányhivatallal,  Szakirányú felsőoktatási intézményekkel,  Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával, a Volt Istvánosok Baráti Köre Egyesületével,  A Szent István Sportegyesülettel,  Termelő, gazdálkodó szervezetekkel,  Pénzintézetekkel, biztosítókkal,  Az iskolaorvossal,  Sportegyesületekkel (FTC). Az iskola hagyományainak ápolásában is nagy szerepe van a Volt Istvánosok Baráti Köre Egyesületének, amely havi rendszerességgel, az iskolában tartja összejöveteleit. Ezen az ös-szejövetelen az iskola vezetősége is képviselteti magát, ami biztosítja a közvetlen kapcsolatot, információáramlást a régi és a jelenlegi Istvánosok között. 5.

Az iskola által létrehozott Tanoda Jobbító Alapítvány közhasznú szervezetként működik. Az Alapítvány kiemelt céljának tartja, hogy a BGSZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma diákjait tanulmányi ösztöndíjjal és a rászoruló tanulókat anyagi segítséggel támogassa. Ezen felül több esetben segítette az iskola kulturális, művészeti és sporttevékenységét, pl. jutalmak, díjak megvásárlásával. A kuratórium havonta ülésezik és bírálja el a beérkezett kérelmeket. 6.

A Szent István SE önálló működése 2004-től kezdődött, a fiúk számára futball, a lányok számára kézilabda szakosztály ad lehetőséget a versenyszerű sportolásra. A csapatok tagjai túlnyomórészt az iskola tanulói közül kerülnek ki. 7.

19

c) Kapcsolat a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel A 2013. szeptemberében induló 9. osztályosok nyári szakmai gyakorlatot teljesítsenek a sport ágazati kerettanterv szerint. Az iskola a különböző gyakorlati képzést biztosító sportegyesületekkel a szakképzési törvény előírásai szerint látja el a koordinátori feladatokat.

5. Eljárásrendek a) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény (bombariadó) esetén az igazgató jogosult és köteles intézkedni. Akadályoztatása esetén a szervezési és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az iskola épületét ki kell üríteni, ha a benn tartózkodó tanulók vagy dolgozók testi épségét, biztonságát veszély fenyegeti. Az épület kiürítése három kapun keresztül, az udvarra és utcára történik. Rendkívüli esemény esetén az intézkedésre jogosult haladéktalanul értesíti a rendőrséget a központi (112) számon, vagy a Kerületi Rendőrkapitányság számát. Minden intézkedésről feljegyzést kell készíteni. Az elmaradt órákat pótolni kell. Két elmaradt óra esetén a hét egy-egy napjának hetedik órájában, több elmaradt óra esetén szombati napon, az igazgató által meghatározott, a fenntartó által engedélyezett, legalább 15 nappal előbb kihirdetett szombaton.

b) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Elemi katasztrófa a természeti erők által létrejött katasztrófahelyzet bekövetkezte. Az előre látható elemi katasztrófák esetében a hatóságok teszik meg az elhárításra, menekítésre vonatkozó intézkedéseket. Váratlanul bekövetkező elemi katasztrófa esetében célszerű a központilag felállított válságstáb, katasztrófaelhárító bizottság felszólításait, utasításait követni. Ezért az iskola igazgatója – a gondnokon és a munka- és tűzvédelmi megbízotton keresztül – kapcsolatot tart a kerületi és központi polgári védelmi bizottságokkal. Közvetlenül érzékelt katasztrófa bekövetkeztekor (pl. földrengés, tűz) elsődleges cél az épület – lépcsőház, bejárat igénybevételével történő – pánikmentes elhagyása. Az épület bejárati ajtóinak kitámasztott nyitva tartásáról a tűzriadó tervben előírt módon kell eljárni. Az épületet elhagyók részére legnagyobb biztonságot nyújtó terület a legközelebbi – épületekkel nem határolt – szabad tér. A veszélyhelyzet elmúltával, az igazgató,a munkavédelmi felelős, illetve az iskola gondnokának irányításával a közelben tartózkodók megkezdhetik az épületben rekedt társaik mentését. Nukleáris támadás esetén a legközelebbi óvóhely a 3. sz. metró alagútja a Klinikák megállói megközelítéssel. Épülettűz esetén az épületből történő menekülés lehetőségeit, az ehhez kapcsolódó feladatokat az intézmény tűzriadó terve tartalmazza. Ennek a dolgozókkal történő megismertetése a tűzvédelmi oktatás keretén belül valósul meg. Minden évben egyszer tűzriadó próbát kell tartani. A próba pontos idejét előre be kell jelenteni a fenntartó illetékes osztályára. A tűzriadó próbáról jegyzőkönyvet kell felvenni. 20

Erőszakos cselekedetek esetén (rablás, fegyveres rablás, robbantással történő fenyegetés, túszejtés) lehetőleg higgadt viselkedéssel meg kell akadályozni a bűncselekmény megvalósulását, valamint a legelső kínálkozó alkalommal értesíteni kell a rendőrséget.

c) A fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkor gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja. A fegyelmi eljárás lefolytatása a jogszabályban előírtaknak megfelelően történik, a diákönkormányzat bevonásával. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az előbbi szervezetek közösen működtessék a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmet fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A bejelentést az iskola címére kell megküldeni a Diákönkormányzat elnökének címezve. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljáráson részt vesz a szülői szervezet elnöke, vagy az általa delegált szervezeti tag, és a diákönkormányzat elnöke, vagy az általa delegált vezetőségi tag, mint az eljárást lefolytató személyek. Részt vesz továbbá a sértett, illetve annak képviselője, kiskorú sértett eseten a szülő is, valamint a kötelességszegő, vagy annak képviselője, kiskorú kötelességszegő eseten a szülő is (a továbbiakban az egyeztető eljárásban résztvevő felek), továbbá a fegyelmi vétséget tárgyaló fegyelmi bizottság tagjai. A sérelem orvoslására az egyeztető eljárásban résztvevő felek írásbeli megállapodást kötnek. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, vagy annak képviselője, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha a sértett vagy képviselője az egyeztető eljárás lefolytatásával nem ért egyet, illetve ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

d) Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az IKT fejlődésével az intézmény szinte valamennyi dokumentuma elektronikusan előállított formában készül. Az intézmény meghatározó, alapvető dokumentumait – Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend - nyomtatott formában is elkészítjük, ezeket az igazgató aláírása és az iskola körpecsétje hitelesíti. A Pedagógiai Program és a Szerve21

zeti és Működési Szabályzat tartalmazza a diákönkormányzat vezetőjének és a Szülők Tanácsa képviselőjének aláírását is. Az eredeti dokumentumokat a rendszergazda hosszútávú megőrzésre alkalmas adatrögzítőre (CD, DVD) másolja, a nyomtatott dokumentumok aláírt oldalait beszkenneli és ezeket is rögzíti a dokumentumok mellé. Az adattárolót az iskola páncélszekrényében helyezzük el, a nyomtatott dokumentumokat az iratkezelés szabályzatnak megfelelően tároljuk. Az első félév végén az elektronikus osztályozónaplóból az osztályfőnökök kinyomtatják a félévi értesítőket, ezeket saját aláírásukkal és az iskola körpecsétjével látják el. Az iskola elektronikus haladási és osztályozónaplóját a tanév végén a rendszergazda zárja, adathordozón archiválja, majd kinyomtatja. A haladási naplókat az iskola igazgatója írja alá és az iskola körpecsétje hitelesíti. Az előzően túlmenően, az osztályozó naplókat valamennyi, az osztályban tanító pedagógus is aláírja. Az év végi eredmények alapján kézzel kitöltésre kerülnek az előírt formanyomtatványok: a törzslapok és a bizonyítványok, amelyeket kézhez kapnak a tanulók. Így az elektronikus napló adatai bekerülnek a törzslapokra, szintén archiválva ezzel az e-napló adatait.

e) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az archivált adathordozók az iskola páncélszekrényébe kerülnek elhelyezésre. A páncélszekrény kulcsát az iskola igazgatója titkos, zárt helyen tárolja, csak az ő engedélyével lehet a páncélszekrényhez hozzáférni. A nyomtatott adatok az iratkezelési szabályzatnak megfelelően kerülnek elhelyezésre.

6. Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések a) Az intézményvezető hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Hatásköréből átruházza: az általános helyettesre  tantárgyfelosztás készítését,  beiskolázással összefüggő feladatokat,  tanügy-igazgatási feladatokat,  sporttal összefüggő feladatokat,  a továbbtanulással kapcsolatos feladatokat,  a felnőtt tagozat munkájának irányítását. a szakmai helyettesre  az évközi és éves statisztikák elkészítését,  érettségi és szakmai vizsgák szervezését,  a szabadidős tevékenység irányítását,  ellenőrzi a tantárgyfelosztásban meghatározott tanórai és nem tanórai foglalkozáson túl a neveléssel-oktatással le nem kötött részében elvégzendő feladatok elszámolását,  a szakmacsoportos alapozó képzés-oktatás, nevelés irányítását, koordinálását. a kollégiumvezetőre  a kollégiumi felvétel rendjét,  a kollégiumban folyó nevelő munka vezetését,  a nevelőtanárok irányítását, beszámoltatását.

22

b) A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület Az intézmény pedagógusainak közössége, beleértve a mind a nappali, a felnőttoktatás, valamint a kollégium pedagógusait. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt. 70. paragrafusa, valamint a hatályos jogszabályok tartalmazzák. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: a tanévnyitó, a félévi, a tanévzáró, valamint a nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet feladata az iskola igazgatója által előterjesztett éves munkaterv javaslat megvitatása és elfogadása. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató szükség esetén rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Az értekezletek, megbeszélések ideje általában a hét első napjának délutánja, meghatározott kezdési időponttal. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha azt az iskolaigazgató, a kollégiumvezető, továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, iskolai diákönkormányzat vagy a kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestületi értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület a Nkt. 54. §)5)-(6) bekezdésében biztosított jogát a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. § (1) bekezdése alapján az egy-egy osztályban tanító tanárok közösségéből létrehozott bizottságokra ruházza át minden tanév szeptember 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakra. Azaz a félévi és az év végi osztályozó értekezlet osztályonként zajlik az osztályban tanító tanárokból álló bizottsági tagok részvételével. Az osztályozó értekezleten felmerülő vitás kérdésekben az osztályban tanító tanárok és az értekezletet vezető igazgató vagy helyettese is szavazati joggal bír. A bizottságok a tantárgyfelosztás alapján minden tanév elején újjá alakul. A rendelkezést a nevelőtestület vonhatja vissza. A nevelőtestületi értekezlet lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztést a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 5 munkanappal korábban nyilvánosságra hozza a belső kommunikációs hálózat segítségével. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni. Meg kell hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat képviselőjét is. A nappali tagozat nevelőtestületi értekezletein részt vesznek a kollégiumi és a felnőttoktatás tanárai, a megbeszéléseken képviseltetik magukat. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában a jegyzőkönyvvezető szövegezi meg. A határozatokat sorszámozni kell, és nyilván kell tartani. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a felkért jegyzőkönyvvezető vezeti. 23

A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 5 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. A félévi- illetve év végi nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a fenntartónak meg kell küldeni. A nevelőtestületi feladatok átruházása, a feladatok ellátásával kapcsolatos beszámolók A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a.) a nappali rendszerű oktatás nevelőtestületére átruházza a kizárólag őket érintő kérdéseket, b.) a felnőttoktatás nevelőtestületére a kizárólag őket érintő kérdéseket, c.) a kollégium nevelőtestületre a kizárólag őt érintő kérdéseket, d.) a szakmai munkaközösségekre ruházza: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtti és - a pedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatos, a köznevelési törvényben biztosított véleményezési jogkörét e.) a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntést átruházza a fegyelmi bizottságra. A szakmai munkaközösségek a nevelőtestület előtt a tanév végén számolnak be tevékenységükről és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

c) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van Az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel a szülői szervezetet az alábbi ügyekben:  SZMSZ véleményezése  Pedagógiai Program véleményezése  Házirend véleményezése  Fegyelmi tárgyalásokon az ügyben véleménynyilvánítás  Tankönyvrendelés nevelőtestület által javasolt listájának véleményezése  Tankönyvtámogatás elveinek és módszereinek véleményezése Egyéb szabályozások

a) Kollégiumi működési szabályzat A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak: - akiknek a nevelési- oktatási intézményben való tanulásukhoz lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve - akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti az iskolai és családi nevelést, a tanulók teljes körű ellátását biztosítja. Segíti a tehetségük kibontakozását és érdeklődésüknek megfelelően a szabadidő tartalmas eltöltését. Gondoskodik a tanulók sokirányú művelődéséről. Feladatát a nevelőtanárok vezetésével a tanulói közösségek közreműködésével látja el. A kollégium a tanítási szünetekben zárva tart. A kollégium napi-, heti- és éves munkarend alapján működik, amelyet minden tanévet megelőzően a nevelőtestület hozzájárulásával alakít ki a kollégiumvezető. Az intézmény 3. emeleti helyiségeiben ad otthont a tanulóknak. A kollégium a Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiumával közös igazgatású kollégium, melynek vezetését az iskola igazgatója által kinevezett kollégiumvezető látja el.

24

A kollégiumi vezető feladatköre: -

-

a kollégium képviselete, a kollégiumi intézményegység nevelőtestületének vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, szervezi és vezeti a nevelőtestületi értekezleteket, koordinálja a tanulói csoportok kialakítását; a nevelői feladat felosztását, előkészíti az éves munkabeosztást, a munkatervet, megvalósulását felügyeli, ellenőrzi, dönt a kollégium működéséről minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, ellenőrzi, megszervezi végrehajtásukat, támogatja az éves szabadságolási terv elkészítését, igazolja rendkívüli munkaidőben végzett munkát a nevelési napló bejegyzései és a nevelők által elkészített havi munkaidő kimutatás alapján, kapcsolatot tart a közös igazgatóval, más intézmények igazgatóval, közreműködik az intézmény működését szabályozó dokumentumok elkészítésében, együttműködik a kollégiumi intézményegységgel kapcsolatos iratkezelésben, közreműködik az adatszolgáltatási kötelezettség előkészítésében, gondoskodik a kollégium helyiségeinek, eszközállományának optimális kihasználásáról, valamint a működéshez rendelkezésre álló anyagi erőforrások takarékos felhasználásáról, részt vesz a kollégiumi felvételi eljárás lebonyolításában, részt vesz az esetleges pályázati munkákban, irányítja a kollégiumépület állapotának ellenőrzését, irányítja a kollégiumi intézményegység takarításának, karbantartásának ellenőrzését, biztosítja a lakhatási körülményeket az edzőtábor ideje alatt, együttműködik a diákönkormányzattal, illetve szülői közösséggel, irányítja a kollégiumi diákok tanuló- és gyermekbalesetének megelőzésével kapcsolatos tevékenységet és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását, eseti ellenőrzést tart a kollégiumi étkeztetéssel kapcsolatosan, közreműködik a kollégiumi diákok étkeztetésének szervezésében, nyilvántartja a nevelők és a többi dolgozó távollétét, gondoskodik a helyettesítésükről.

Nevelőtestület – a kollégium pedagógusainak közössége, amely a kollégiumot érintő kérdésekben jár el. Részt vesz az iskolai értekezleteken, a szülői szervezet munkájában. Kollégiumi nevelőtanár - a kollégiumban a nevelési feladatokat – a Nkt. - ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus. A nevelőtanárt az igazgató nevezi ki. - Heti kötelező 32 órában, egyenlőtlen napi beosztással, a kollégiumvezető által előírt munkabeosztás szerint végzi munkáját, munkanapokon, pihenő és munkaszüneti napon, éjszakai ügyeletben. - Munkaterv alapján végzi munkáját. A rábízott tanulócsoportokban csoportfoglalkozásokat, szakkört vezet, szabadidős foglalkozásokat tart. - Elősegíti a diákönkormányzat munkáját, kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és a szülőkkel, más iskolák osztályfőnökeivel, szükség esetén az iskola pszichológusával, a kerületi Nevelési Tanácsadóval, a rendőrség Ifjúsági osztályával. Feladatai: - a kollégiumi nevelés-oktatás keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás. 25

-

-

-

a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. hogy rendszeres továbbképzéssel tudását, módszertani kultúráját sokoldalúan fejlessze, szaktárgya korszerű tudományos eredményeiről tájékozódjék. a rábízott diákokat tanulmányaik ideje alatt segíti, támogatja, figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi teljesítményét, személyiségfejlődését, folyamatosan fejlesztve csoportjának közösségi szemléletét, rendszeresen tart csoportfoglalkozásokat, ellátja a munkakörével kapcsolatos adminisztrációt, felelősséggel tartozik a tanulók biztonságáért, támogatja a szakma elvárásainak megfelelő egészséges életmód kialakítását, kapcsolatot ápol a szülőkkel, osztályfőnökökkel, mesterekkel, együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Feladatai elvégzése során a tudomására jutott belső információt, az iskola kapcsolatai, partnerei vonatkozásában nem adhatja tovább, kívülálló személlyel nem közölhet. Kötelezettsége a személyes adatok kezelése esetén (alkalmazottakat, tanulókat, hallgatókat érintően) is fenn áll. Felelős: - a feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítéséért, - feladatainak megszabott határidőre történő elvégzéséért, - a Mt-ben, a Kjt-ben, a Nemzeti köznevelési törvényben, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában, az SZMSZ-ben és a kollégium más belső szabályzataiban meghatározott követelmények teljesítéséért, betartásáért, - adatkezelési feladatait az adatbiztonsági követelmények betartásával végzi, azokért felelősséggel tartozik.

Az éjszakás nevelő munkaidő beosztása - Hétfőtől csütörtökig 21.30 – tól másnap 9.00 óráig, péntek, szombat, vasárnap, ünnepnap 20.00 – tól másnap 8.00- óráig, hétfőn 9.00- óráig tart. - A munkaidőből hétköznap reggel 6.30 - 9.00 óráig napindító feladatokat, hétfőtől csütörtökig 21.30 – 22. 30-ig, vasárnap 20.00 - 22.30-ig napzáró feladatokat lát el. - Péntek és szombat este 20.00 - 22.00-ig, szombat, vasárnap és ünnepnap reggel 6.00-8.00-ig ügyeletet lát el. - Felelős a tanulókért, gondoskodik a betegek ellátásáról, biztosítja a zavartalan pihenést, az időben történő eltávozást, egyéni törődést biztosít. - A tanulók, a szülők jogai és kötelességei a törvényben meghatározottak szerint érvényesülnek. A csoportvezető feladata a rábízott diákokat tanulmányaik ideje alatt segíti, támogatja, figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi teljesítményét, személyiségfejlődését, folyamatosan fejlesztve csoportjának közösségi szemléletét, rendszeresen tart csoportvezetői foglalkozásokat, ellátja a munkakörével kapcsolatos adminisztrációt, felelősséggel tartozik a tanulók biztonságáért, támogatja a szakma elvárásainak megfelelő egészséges életmód kialakítását, kapcsolatot ápol a szülőkkel, osztályfőnökökkel, együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel

26

A diákönkormányzatot segítő nevelő feladatai - támogatja a tanulóközösséget – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával, - az önkormányzat szervezésében, tisztségviselők megválasztásában és visszahívásában segítő feladatot lát el, - segíti a közösség jogainak érvényesülését az új, a jó kezdeményezések kibontakozását. A Kollégium működési rendje - A kollégium munkarendje alkalmazkodik az iskola munkarendjéhez, valamint a sportolók edzési és mérkőzési rendjéhez. - A tanulók az iskola útján vagy közvetlenül kérhetik kollégiumi felvételüket. - A kollégiumba való felvételről a kollégium vezetője dönt, kikérve a nevelőtestület véleményét. - A felvett tanulók csoportbeosztásáról a kollégium vezetője dönt, figyelembe véve azt, hogy az átlaglétszám 25, de 27-nél nem lehet több a csoportlétszám. - A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba és ott tartózkodnak az elméleti és gyakorlati oktatás időtartama alatt. - A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. A kollégium pedagógiai programja - a partner iskolák pedagógiai programjára építve tartalmazza - a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, - a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenységének tervét, - a kollégiumi közösségi tevékenységek programját. Tanulói közösségek: A diákönkormányzat - havonta egy alkalommal ülésezik, munkaterv alapján végzi munkáját. Az évfolyamcsoportok - nevelői foglalkozási terv szerint működnek. Az ügyeleti csoportok - az éves beosztás alapján - 4 hetenkénti váltásban végzik közösségi feladatukat. A kollégium hagyományai: ünnepségek, - aktuális megemlékezések, - ismerkedési est, - Mikulás est, Karácsony est, - terítési verseny, - farsang, - szobadekorációs verseny, - egészséghét, környezetvédelmi hét, - őszi, tavaszi népszokások, hagyományok, - szakköri munka eredményeinek bemutatása. Adminisztráció - a kollégiumban az alábbi dokumentumokat vezetik: - törzskönyv, - ügyeleti napló - a nevelői feljegyzési napló - a napi tanulói eltávozások vezetése - a hazautazások regisztrálása - a tanulói hiányzások ügyeleti naplóban történő vezetése - a kollégiumban hét végén maradók naplója, - helyettesítési napló, - vendégkönyv, - szakköri naplók, 27

-

könyvkölcsönzés nyilvántartása, szobarend értékelési naplója, hibabejelentő napló,

A kollégium napirendje Ébresztő: 6.30 6.30-7.30: tisztálkodás, szobarend 6.45-7.45: reggeli 7.30 - tól a tanulók távozása a tanítási órára 12.30-14.30: ebéd 14.30-15.30: ebéd a külsős diákok számára 14.30 -15.30: szabadidős tevékenységek, foglalkozások 14.00-15.20: kimenő 15.30-18.30: szilencium 18.30-19.00: a napi felkészülés ellenőrzése, könyvtárhasználat, pótszilenciumigény felmérése, pótszilenciumra való irányítás 18.30-20.30: vacsora 19.30-21.00: diákköri, szakköri foglalkozások, csoportfoglalkozás 20.30-21.30: pótszilencium a szilenciumtermekben 20.30-21.30: szabad foglalkozás 21.30-22.00: készülődés a lefekvéshez. 22.00: villanyoltás A napirendtől történő eltérést indokolt esetben a diák számára a csoportvezetőnevelőtanár engedélyezheti. Gépterem használat: o 14.00 – 15.30 o 15.30 – 18.30 tanulási céllal o 19.00 - 21.00 o Minden más esetben csak külön nevelői engedéllyel Tanítási időben a tanulók csak rendkívüli esetben jöhetnek fel a kollégiumba.

b.) Felnőttoktatás Közgazdasági ágazati érettségire felkészítő középfokú iskolai oktatás esti rendszerű oktatásban. Lehetőséget nyújt felsőfokú továbbtanulásra, illetve meghatározott munkakörök betöltésére, továbbá érettségire épülő OKJ szerinti képzésre való bekapcsolódásra. A tanítás 1600-kor kezdődik és 2105 órakor ér véget. A tanítási órák 40 percesek, 5 perces szünetekkel. A tanulók a tanítás megkezdése előtt ½ órával jöhetnek be az épületbe. A tanítás hetente két napon: hétfő – szerda, illetve kedd – csütörtök napokon zajlik. Esetenként, a munkatervben előzetesen meghirdetett módon tömbösítve, általában pénteki napokon is van tanítás. A tanulók évente 3 alkalommal írásbeli és szóbeli beszámolókon, illetve vizsgákon vesznek részt. Az évközi beszámolók kezdési időpontja legkorábban 1430 lehet. Előtte ¼ órával érkezhetnek az épületbe. A tanév rendjét, a vizsgáztatást, javító-pótló vizsgák rendjét a felelős igazgatóhelyettes felterjesztése alapján az intézmény igazgatója hagyja jóvá.

28

c) Az iskolai könyvtár használatának rendje A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma könyvtárának tagja lehet az iskola minden tanára, dolgozója és az iskolával jogviszonyban álló, minden tanuló. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtárba lépés feltétele, hogy az olvasó elfogadja a Házirendben foglaltak könyvtárra vonatkozó részeit. Személyi adatainak változását minden olvasónak kötelessége jelezni. A könyvtárba tanszeren kívül más nem vihető be. Minden könyvtárhasználó köteles megőrizni a könyvtár rendjét. A könyvtárban étkezni TILOS! A könyvtárban lehetőség van a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos használatára. Csak helyben használható dokumentumok: a kézikönyvtári könyvek (szótárak, atlaszok, albumok). Kölcsönzés A könyvtár bármely dokumentumát a könyvtárból csak a könyvtárostanár által a számítógépes rendszerben történt rögzítést követően lehet kivinni. Minden tanuló csak saját részére kölcsönözhet. A kivihető könyvek száma nem maximált. A kölcsönzési határidő legfeljebb 1 hónap. A tartós tankönyvek esetén a kölcsönzési határidő a tanév vége. A helyben használható dokumentumok a szaktanár jóváhagyásával tanítási órára kivihetők, de ezeket az óra végeztével a könyvtárba vissza kell vinni. Könyvtartozás A tanuló köteles az általa kikölcsönzött dokumentumokat a kölcsönzési határidő lejártáig visszaszolgáltatni a könyvtárnak. Az állományvédelem érdekében a tanuló kizárható a könyvtári szolgáltatásokból, ha 3 db lejárt kölcsönzési határidejű dokumentum található nála. Ha a tanuló visszaszolgáltatta a tartozó dokumentumokat, ismét igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait. Ha a tanuló a kölcsönzött dokumentumot a kölcsönzési határidő lejártával nem viszi vissza a könyvtárba, ill. a kölcsönzést nem hosszabbítja meg, a kölcsönzési fegyelmet sérti meg, amely fegyelmi vétségnek minősül és fegyelmi intézkedést von maga után. A kölcsönzési határidő lejárta után a következő intézkedés történik:  kölcsönző értesítése,  osztályfőnök értesítése. Amennyiben szükséges, a házirendben található összes fegyelmi intézkedés és fegyelmi büntetés alkalmazható. Az elveszített, vagy megrongált könyv azonos (című) könyvvel térítendő. Az iskolával jogviszonyát megszüntető személy köteles minden általa kikölcsönzött könyvtári dokumentumot visszaszolgáltatni. Ennek megtörténtét a könyvtárostanár az ún. „sétáló cédulán” aláírásával igazolja. A könyvtári környezet és az ott folyó munka minden tanulótól fegyelmezett magatartást követel.

29

1. sz. melléklet IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya 1.1. A szabályzat a Budapesti Gazdasági SzC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma a nyílt iratok átvételének, készítésének, iktatásának, nyilvántartásának, tárolásának irattározásának, selejtezésének és levéltárba történő átadásának szabályait rögzíti. 1.2. A gazdálkodás során keletkező pénzügyi bizonylatok, számlák, a költségvetési beszámoló valamint az azt alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások tekintetében a számvitel bizonylatokról szóló rendelkezéseket kell figyelembe venni. 2. Az iratkezelési szabályzat alkalmazása során használt fogalmak 2.1. Beadvány: a szervezetünkhöz érkező hagyományos (vagy elektronikus) irat, amely rendeltetésszerűen szervezetünknél marad.

2.2. Csatolás: a nem ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különböző iratok átmeneti jellegű összekapcsolása.

2.3. Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával - elektronikus formában rögzített - elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak.

2.4. Érkeztetés: az írásbeli ügyvitelnek az iktatást megelőző fázisa, amelynek során rögzítik a beadvány beérkezésének keltét, elektronikus irat beérkezése esetén kitöltik az érkeztető képernyőrovatokat.

2.5. Feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyeket az intézmény vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során.

2.6. Gyűjtőív: a több más szervhez és/vagy szervezeti egységhez intézett megkeresésre beérkező válaszokat - külön új iktatószám adása nélkül - együttesen nyilvántartó ív, amely az ügyirat részét képezi, abban van elhelyezve; a gyűjtőív tartalmazza az alap(kezdő)irat iktatószámát, tárgyát, továbbá a rovatokat a beérkező válaszok sorszámainak, a beküldők iktatószámainak (azaz az idegen iktatószámoknak) a beérkezés keltének nyilvántartására.

2.7. Gyűjtőszám: az az iktatási sorszám, amely alatt a több más szervhez és/vagy szervezeti

egységhez intézett megkeresésre beérkező válaszokat - külön iktatás nélkül - a beérkezés ideje szerinti folyószámmal ellátottan, az ügyiratban lévő gyűjtőíven tartjuk nyilván; a gyűjtőszámként használt iktatószámot az iktatókönyv „kezelési feljegyzések” rovatában jelölni kell.

2.8. Iktatás: az iratkezelésnek az érkeztetés és az azt követő postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a saját keletkeztetésű

1

iratot iktatószámmal látják el a szervezetnél és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait; (elektronikus irat esetében az iktató képernyő rovatait töltik ki.)

2.9. Iktatókönyv: a szervezetünk rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesen megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv.

2.10. Iratnak kell tekinteni és e szabályzatban előírt módon kell kezelni minden olyan

szöveget, számadatsort, térképet, tervrajzot és vázlatot - a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével - amely valamely működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. Nem kell iratnak tekinteni a rendszeresen kapott hivatalos lapokat (közlönyöket) napilapokat, folyóiratokat, könyveket, reklám- és propagandaanyagokat. 2.11. Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. 2.12 Irattár: a szervezetünknél megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség. A kézi, átmeneti (operatív) irattár a 2 évnél nem régebbi iratok őrzésére, tárolására szolgál, mely a gazdasági irodán és a pénztárhelységben van kialakítva. Központi irattár a 2 évnél régebbi keletű iratok tárolására szolgáló helyiség Irattári anyag: a szervezetünk működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége. 2.13.Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. 2.14. Központi iktatás: az egész szervezetre egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben, illetve számítógépen történő iktatás. (Csak akkor kell rögzíteni, ha az iratkezelési feladatok ellátása ilyen szervezeti keretek között történik.) 2.15. Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, (elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat.) 2.16. Láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásul vételét jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy.

2

2.17. Maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki és egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat. 2.18. Másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít. 2.19. Másolat: valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) és hiteles (hitelesítő záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. 2.20. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. 2.21. Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérő irattól elválasztható. 2.22. Minősített adat: a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott köziratban szereplő államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat, b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz, d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag, közirat. 2.23 Mutatózás: a nyilvántartási munkának az iktatást követő szakasza, célja: az irat iktatószámának megállapítása a visszakeresésnél. 2.24. Osztott iktatás: a központi irodában, de belső szervezeti egységenként, vagy belső szervezeti egység önállóan, saját iktatókönyvvel, illetve elektronikusan történő iktatás. 2.25. Selejtezés: az iratoknak az irattári tervben szereplő őrzési idő lejártát követően történő megsemmisítésének előkészítése. 2.26. Számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó (mágnesszalag, hajlékony és merevlemez, CD stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja. 2.27. Szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különféle ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell. 2.28. Szignálás: az ügyben intézkedni, eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző kijelölése az ügyben kiadmányozni jogosult részéről, akinek hatáskörébe tartozik az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasítás kiadása, az ügy kiadmányozása. 2.29. Ügyintézés: az intézményünk valamely szervezeti egységének működésével, vagy személy tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő

3

tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. 2.30. Ügyintéző: az ügy(ek) érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. 2.31. Ügyirat: az intézmény rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. 2.32. Ügyiratdarab: az ügyiratnak az a része, amely az ügy intézésének valamely, egy-egy fázisában keletkezett iratokat tartalmazza. 2.33. Ügykör: az intézmény, annak belső szervezeti egysége vagy személy hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó vagy hasonló egyedi ügyek összessége, csoportja. 2.34. Ügyvitel: az intézmény folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában. 2.35. Vegyes iktatás: részben központilag, részben szervezeti egységenként történő iktatás. 3. Irattári tételszám (jel): az ügy típusát, ágazati hovatartozását, továbbá az irat selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja, egyúttal meghatározza az iratok irattári helyét is. 4. Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szervezetünk működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi. 5. Kapcsolatos szám: ugyanazon iratképző valamely másik ügyiratának száma, amely ügyiratnak tárgya, illetve annak ismerete közvetve segítséget nyújt a kérdéses ügy elintézéséhez. 6. Kezelési (ügyviteli) feljegyzések: az ügy(ek)ben keletkező ügyviteli iratokon tett feljegyzések, többnyire utasítások, amelyek az ügyek tartalmi és/vagy formai intézését érintik. 7. Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. 8. Kiadmányozás (kiadványozás): a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről („K” betűjellel). 9. Kiadmányozó: a kiadmányozásra vonatkozó szabályok szerint az intézményvezető részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása. 10. Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott.

4

II. AZ ADAT MINŐSÍTÉSE 1. Az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. Minősítés: az a döntés, amelynek meghozatala során az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy az adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik. Az intézményünkben az adatok minősítésére. az intézmény vezetője jogosult. 2. A minősítés során az állami és szolgálati titokról szóló, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. 3. Az államtitkot tartalmazó adat hordozóján „Szigorúan titkos”, a szolgálati titkot képező adat hordozóján pedig „Titkos” jelölést kell feltüntetni.

4. A minősített adat kezelésének rendszerét, rendjét külön "Titokvédelmi Szabályzat" rögzíti. III. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETE ÉS FELADATAI 1. Intézményünkben az iratkezelési feladatok ellátása - a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően – központosított, illetve vegyes iratkezelési szervezetben történik. 1.2. Az iratkezelés módja: hagyományos. 2. Az iratkezelés felügyelete

2.1. Az intézményben az iratkezelés felügyeletét a nappali oktatás titkárság látja el, aki

felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak. 2.2. Az iratkezelés felügyeletével megbízott  évente ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartását,  intézkedik a szabálytalanságok megszüntetésére,  szükség esetén kezdeményezi az iratkezelési szabályzat, irattári terv módosítását,  ellenőrzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben, foglaltaknak gondoskodik arról, hogy az iratkezelésben és az irattárban középiskolai végzettségű iratkezelő, irattáros szakképesítésű munkaerőt alkalmazzanak. 2.3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó személy feladatait az intézmény vezetője által kijelölt személyre átruházhatja. Az iratkezelés felügyeletével kapcsolatos jogkör átruházása csak írásban, az átruházott feladatok, hatáskörök felsorolásával történhet. 2.4. A nappali oktatás titkárnői távollét esetén egymást helyettesítik. IV. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS FELBONTÁSA 1. Az iratok, küldemények átvétele 5

1.1. Az intézményünk címére vagy annak munkatársai nevére postai vagy kézbesítés, futárszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz, illetve az ügyfél személyes benyújtása útján érkezett küldemények átvételére jogosult: a.) az intézmény vezetője, b.) az „s.k. felbontásra” jelölés esetén a címzett, vagy az általa megbízott személy, c.) az iratkezelést felügyelő vezető, illetve az általa megbízott személy, d.) a postai meghatalmazással rendelkező személy, e.) az ügyfélszolgálati iroda dolgozója, f.) az ügyeleti szolgálatot teljesítő személy, 1.2. Minősített adatot tartalmazó küldeményt csak a titkos ügykezeléssel megbízott személy veheti át. 1.3. Az intézmény bármely dolgozójához közvetlenül érkező (kézbesített) hivatalos küldeményeket az átvétel után haladéktalanul továbbítani kell az intézmény vezetőjéhez. 1.4. A küldemények átvételével megbízott, úgynevezett postai meghatalmazással rendelkező dolgozó feladata minden munkanapon 14 óráig a bérelt postafiók kiürítése (a küldemények postahivatalban történő átvétele), az átvett postaanyag zárható táskában történő hiánytalan beszállítása az intézménybe. A postai meghatalmazás kiadásáról és nyilvántartásáról az igazgató, távollétében a általános igazgató helyettes köteles gondoskodni. 1.5. A postaátvevő az érkezett küldeményeket átadja a nappali oktatási titkárságán az intézményvezető részére. 1.6. A hivatalos munkaidő lejárta után, illetve munkaszüneti napokon érkezett iratokat csak az intézményvezető által megbízott portás ( a portanaplóba történő bejegyzés mellett veheti át. Az így átvett küldeményt bontatlanul, a legközelebbi munkanap munkakezdésekor át kell adni az intézmény vezetőjének 1.7. A küldeményeket átvevő személy köteles ellenőrizni, hogy:  a címzés alapján jogosult-e a küldemény átvételére,  a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel egyezőségét,  az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlen-e, 1.8. Az átvevő a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és a „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Tértivevényes küldemények esetén gondoskodik a tértivevény feladóhoz történő visszajuttatásáról. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap kezdetén az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni. 1.9. Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy képviselő útján nyújtja be, kérésére az átvételt átvételi elismervénnyel - igazolni kell.

6

1.10. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt - jegyzőkönyv felvétele mellett - értesíteni kell. 1.11. A téves címzés vagy helytelen kézbesítés következtében érkezett küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges vissza kell küldeni a feladónak. 1.12. Az intézménynek címzett, a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi és számviteli bizonylatokat (bankbizonylatok, szállítói számla stb.) az iktatást végző személy érkeztető bélyegzővel látja el, és iktatás és az intézmény vezetőjének szignálása után továbbítja azt az igazgatóhoz 2. A küldemény felbontása 2.1. Az intézményhez érkezett valamennyi küldeményt – az intézményvezető által megbízott személy- nappali oktatás titkárság - bonthatja fel és látja el érkeztető bélyegzővel. 2.2. A „nem bontható” küldemények köre:  a névre szóló, magánjellegű,  az „s.k.” felbontásra szóló, 2.3. A „nem bontható” küldeményeket minden esetben felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani. 2.4. A szervezeti egységek szerint csoportosított, hivatkozási számmal ellátott és ajánlott küldeményként hivatkozási szám, illetve ajánlási ragszám szerint, a többit pedig a feladó neve szerint kell bevezetni az iktatókönyve, és átadni a szervezeti egységeknek. 2.5. A felbontott postát az intézmény vezetője szignálja, név szerint, vagy szervezeti egység megjelölésével. 2.6.A faxon érkezett irat esetében először gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítésről. A másolat elkészítéséért az iskolatitkár felelős. A faxon érkezett irat kezelésére az általános rendelkezések az irányadók. 2.7. Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iraton feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket - elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. 2.8. A küldeményhez felragasztatlanul mellékelt illetékbélyeget - ha a beadvány illetékköteles - a 2.13. pontban foglaltak előzetes figyelembevételével az ügyintéző a beadványra felragasztja és az illetékjogszabályoknak megfelelően értékteleníti. 2.9. A beadványra ragasztott illetékbélyeget a keltezés tintával történő átírásával kell értékteleníteni. Ha az illetékköteles iraton az illetéket részben vagy egyáltalán nem rótták le, az illetékjogszabályok szerint kell eljárni. 2.10. A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha  az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik,  a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani,  a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett meg,  bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel.

7

V. AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSA 1. Az iktatási rendszer Az iratok iktatása sorszámos rendszerben történik. 2. Az iktatás 2.1. Az intézményhez érkező, illetve ott keletkező iratokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - iktatással kell nyilvántartani. Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból: - az irat beérkezésének pontos ideje, - az intézkedésre jogosult ügyintéző neve, - az irat tárgya, - az elintézés módja, - a kezelési feljegyzések, valamint - az irat holléte megállapítható legyen. 2.2 A nem papír alapú, elektronikus adathordozón érkezett iratokon (pl. magnetofonszalag, hajlékony lemez, CD ROM, stb.) az ügyirat számát és tárgyát is rögzíteni kell. Az iktatókönyv „Irat jelleg” rovatába be kell jegyezni, hogy pl. „magnetofonszalag”, a „kezelési feljegyzések” rovatba pedig annak tárolási helyét. 2.3. Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, express küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. 3. Iktatókönyv 3.1. Iktatás céljára minden év kezdetén újonnan nyitott, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet (1. számú melléklet) kell használni. Intézményünk két oktatókönyvet használ: - központi iktatásra szolgáló, - gazdasági ügyintéző által vezetett. Az iktatókönyvet használatba vétel előtt az intézmény vezetője ( központi iktatásra szolgáló), (gazdasági ügyintéző által vezetett )hitelesíti. 3.2. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. 3.3. Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett - kétségtelen legyen. Meg kell azt is jelölni, hogy a tévesen beiktatott ügy iratát mely számra iktatták át.

8

3.4. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az iktatásra felhasznált utolsó számot követően aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltüntetésével, keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével kell lezárni. Az iktatókönyv év végi lezárását az intézmény vezetője írja alá. 4.Az iktatószám 4.1. Az iktatást minden évben 1-gyel - kell kezdeni és megszakítás nélkül kell folytatni az év végéig. 4.2. A gazdasági egység iktatószámait betűjellel különböztetik meg a központi iktatás számjelétől. 5. Az iktató bélyegző 5.1. A beérkező iratok iktatásakor az iktatóbélyegző lenyomatát az iraton el kell helyezni, és a lenyomat rovatait ki kell tölteni. A bélyegző lenyomatot az irat első oldalára úgy kell elhelyezni, hogy írást ne fedjen és rovatait pontosan ki lehessen tölteni. 5.2. Az iktató bélyegző lenyomata tartalmazza: * az intézmény nevét, székhelyét, * az iktatás évének, hónapjának, napjának, * az iktatás sorszámának (alszámának), * az ügyintéző, vagy ügyintéző szervezeti egység nevének, valamint * a mellékletek számának feltüntetésére szolgáló rovatokat. 6. Iktatási adatok 6.1. Az iktatás során az iktatókönyvben , az iraton, és az előadói íven, továbbá az ügyintézés különböző fázisaiban fel kell tüntetni: * az iktatás sorszámát (iktatószámát), * az iktatás időpontját, * az irat küldőjének (ügyfélnek) azonosító adatait, (x) * a küldő iktatószámát (hivatkozási szám), (x) * az irat tárgyát, * az elő- és utóirat korábbi azonosító (iktató) számát, * az ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző azonosító adatait, * az elintézés határidejét, * az elintézés módját, idejét, * az esetleges címzett(ek)et, (x) * a kezelési feljegyzéseket (csatolás, határidő, visszaérkezés, stb.) * az irattári tételszámot és az irattárba helyezés keltét, * az iratnak és mellékletének számát (ha korábban nem került rögzítésre) (x).

(x) csak az iktatókönyvben feltüntetendő adat.

9

6.2. Az ügy tárgyát csak egyszer, mégpedig a sorszámra bejegyzett első irat iktatásánál kell a „Tárgy” sorba (tárgyrovat) rövid, de érthető szöveggel beírni. A bejegyzésnek az ügy tárgyát legjobban jellemző szavakat kell tartalmaznia. 6.3. Az ügyiraton előírt határidőt az iktatókönyv „határidő” rovatába a kitűzött hónap és nap feltüntetésével, grafit ceruzával kell bejegyezni. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, a számuk sorrendjében kell kezelni. Ha a válasz a kitűzött határidőre vagy a határidő lejárta előtt beérkezik, az ügyiratot a határidős ügyiratok közül ki kell emelni, és a határidő feljegyzést az iktatókönyv „határidő” rovatában ceruzával át kell húzni. A határidő lejártának napján azt a határidős ügyiratot, amelyre válasz nem érkezett, az iratkezelő kiemeli a határidős ügyek közül és átadja az ügyintézőnek. 7. Az iratok szerelése és csatolása 7.1. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e elő irata. 7.2. Az iratot a kezelőnek szerelni kell. 7.3. Ha az ügy lezárása után az összetartozó iratok véglegesen együtt maradnak (szerelés), ezt is az iktatókönyvben jelölni kell. A jelölés az irattárba vagy határidőbe helyezés tényének áthúzásával és a „kezelési feljegyzések” rovatban az irat új helyének megjelölésével történik. 8. Mutatózás 8.1. Az iktatott iratokat az év kezdetén újonnan nyitott, bekötött, regiszteres (betűbeosztásos) név- és tárgymutató könyvbe mutatózni kell. 8.2 A tárgymutatókönyvbe az iktatókönyv tárgy rovatába bejegyzett szöveget az ott kiemelt szó (név, hely, tárgy) kezdőbetűjének megfelelően az irat iktatószámának feltüntetése mellett kell bevezetni. Ha a tárgyrovatban több név, hely vagy tárgy szerepel, azokat valamennyi megfelelő betűnél mutatózni kell. 8.3. A mutatózás megtörténtét az iktatókönyvben a sorszám mellett jelezni kell. 8.4. Mutatózni az iktatás napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon kell. 9. Ügyintézői munkanapló 9.1. Az érdemi ügyintézőnek a náluk levő nyílt ügyiratok nyilvántartására előadói munkanaplót kell vezetni. (4. sz. melléklet) 9.2. Az ügyintézők kötelesek az irattárból kivett, ügyintézésre átvett és irattárba visszaadott iratok keltét, iktatószámát az előadói munkanaplóba bejegyezni. 9.3 Az iktatott iratok bármiféle olyan mozgatása, amelynek eredményeként az irat - ha csak ideiglenesen is - elkerül az iratkezelőtől, illetőleg az ügyintézőtől, csak munkanaplóval történhet. 9.4. Az ügyintéző munkaviszonyának megszűnésekor az előadói munkanaplót köteles - az ügyiratokkal együtt - az iratkezelés részére leadni.

10

VI. IRATKEZELÉSI FELADATOK AZ ÜGYINTÉZÉS FOLYAMATÁBAN 1. Az ügyintéző kijelölése 1.1. Az iratkezelő az érkező iratot az ügyintéző kijelölése (szignálás) végett köteles az irat szignálása jogosult személynek bemutatni. Az irat szignálására jogosult személy(ek): intézményvezető, illetve a helyettesei. 1.2. Az irat szignálására jogosult személy:  kijelöli az ügyintézőt (hivatali egységet, vagy részleget, illetve személyt),  közli az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (az ügy tárgyának meghatározása, határidő, sürgősségi fok, stb.) Ezeket a szignálás idejének megjelölésével feljegyzi az előadói ívre, és aláírja. 1.3. Azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van. Vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes szervezetei egység (személy) már korábban ki volt jelölve, közvetlenül a szervezeti egységhez (személyhez) kell továbbítani. 1.4. Iktatás után az átadás napját, majd emelkedő számsorrendben az ügyiratok iktatószámát az átadókönyvbe be kell írni. A központi iktató az átadókönyvvel továbbítja az iratokat az illetékes ügyintézőhöz. 1.5. Elektronikus iratforgalom esetén, ha az irat nem iktatóhelyhez (pl. előadóhoz) érkezetett, iktatásra az iktatásra illetékes iratkezelőhöz kell irányítani., Ha az érkezett irat előzményéből az ügyintéző nem azonosítható, az iratkezelő az elektronikus iratot is köteles az illetékes vezetőnek szignálásra bemutatni. 2. Másolat, kiadmány 2.1. A másolat vagy kiadmány hitelesítését a központi iratkezelő végzi. 2.2. Kiadmányozáshoz az intézmény hivatalos bélyegzőjét kell használni. A kiadott bélyegzőkről és az érvényes aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért az iratkezelő a felelős. 2.3 A kiadmányozáshoz az ügyiratot a következő szerkezetben kell elkészíteni:  az ügyirat bal felső sarkában kell megjelölni az ügyiratot kibocsátó szervezet megnevezését, címét, postai irányítószámát, postafiók számát, a távbeszélő számát az iktatószámot az ügyintéző nevét  az iktatószám, valamint az ügyintéző neve alatt jelenik meg a címzett szerv (vezetőjének neve, beosztása) címe,  az ügyirat jobb felső sarkán szerepel a tárgya, = a hivatkozási szám vagy jelzés, = a mellékletek száma,  a szöveg alatt baloldalon a keltezés (hely, év, hó, nap) az „sk” jelzésű kiadmányon a "kiadmány hiteléül" záradékot és a ......(leíró, iratkezelő) sajátkezű aláírása szerepel, 11

 a szöveg alatt jobb oldalon a kiadmányozó nevét és beosztását kell feltüntetni,  az ügyirathoz készített mellékletet, annak jobb felső sarkán „Melléklet a .... számú ügyirathoz” szöveggel kell ellátni. 4. Az irat továbbítása, postázása (expediálása) 4.1. A kiadmányozott ügyiratokat a tisztázatokkal együtt kell átadni az iratkezelőnek, és az átvételt az előadói munkanapló „visszaadás elismerése” rovatban kézjeggyel igazolni kell. 4.2. Az irat továbbítása (expediálása) előtt az iratkezelőnek ellenőrizni kell, hogy az aláírt, illetőleg hitelesített és bélyegzőlenyomattal ellátott leveleken végrehajtották-e minden kiadói utasítást. Ellenőrizni kell, hogy a mellékleteket csatolták-e. Az ellenőrzési feladat elvégzése után az irat másolatán fel kell jegyezni a továbbítás keltét, és ennek tényét a hagyományos átadó könyvben is rögzíteni kell. 4.3. A postázó iratkezelő az iratokat a továbbítás módja szerint csoportosítja (posta, kézbesítés, stb.) 4.4. A postai továbbítás esetén a borítékokat közönséges, elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes, érték nélküli küldemény stb. szerint külön kell választani, majd a szükséges bérmentesítésről gondoskodni kell. A küldemény tértivevényét csatolni kell a borítékhoz. 4.5. A küldemények postai úton történő továbbítása esetén a posta által rendelkezésre bocsátott feladókönyvet kell használni. 4.6. A kézbesítő útján továbbított (címzetthez eljuttatott) küldeményeket a - sorszámozott és hitelesített - kézbesítő könyvbe (6. sz. melléklet) kell bejegyezni. A címzett által történő átvételt abban kell igazolni. 4.7. A helytelen címzés, átvétel megtagadása stb. okból visszaérkezett iratokat és küldeményeket az iratkezelő az illetékes ügyintéző szervezeti egységhez (személyhez) soron kívül köteles továbbítani, aki a további intézkedésről gondoskodik. 4.8. A szervezeti egységek, ügyintézők között ügyiratokat csak átadókönyvvel (vagy előadói munkanaplóval) lehet átadni. Az átadott iratokat újból iktatni nem szabad, nyilvántartásuk az eredeti iktatószámon történik. 4.9. Az iratkezelőnek határidős nyilvántartásba kell helyezni azokat az iratokat, amelyeke meghatározott idő múlva vagy időnként intézkedést igényelnek. Az ügyiraton előírt határidőt az iktatókönyv „határidő” rovatába a kitűzött hónap és nap feltüntetésével grafit ceruzával be kell jegyezni. 4.10. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, határidős irattartóban a számuk sorrendjében kell kezelni. 4.11. A határidő lejárta előtti napon azt a határidős ügyiratot, amelyre válasz nem érkezett, ki kell emelni a határidős ügyiratok közül. Ha az ügyiraton (előadói íven) sürgetésre vonatkozó utasítás szerepel, a kezelő az ügyiratot munkanaplóval (előadói ívvel) az ügyintézőhöz továbbítja és határidőre vonatkozó feljegyzést az iktatókönyv „határidő” rovatában ceruzával áthúzza. 4.12. Irattárba tétel előtt valamennyi határidő bejegyzést törölni kell. 4.13. Az irattári terv alapján az ügy tárgyának ismeretében az érdemi ügyintéző meghatározza az irattári tételszámot, és rögzíti az előadói ív megfelelő rovatában. Az irattári tételszámot az iratkezelő feljegyzi az iktatókönyv vonatkozó rovatába is, majd az iratot elhelyezi az átmeneti operatív irattárba.

12

VII. IRATTÁROZÁS 1. Irattározás 1.1. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Az intézmény az illetékes közlevéltárral együttműködve készíti el irattári tervét. 1.2. Az iratkezelési szabályzat és irattári terv módosítása előtt az illetékes közlevéltár egyetértését be kell szerezni. Az egyetértés beszerzéséért az igazgató felelős. 1.3. Az irattári tervben meg kell határozni az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok körét, azok megőrzési idejét. Az irattári tételszámokat feladat és ügykör szerint kell csoportosítani. Az irattári tervet évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a tárgy év december hó 01-ig kell elvégezni. A feladat teljesítéséért az igazgató a felelős. 1.4. Az egyes irattári tételszámokhoz kapcsolódóan meg kell határozni, melyek azok a tételek, amelyek nem selejtezhetők, és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló törvényben foglaltak értelmében mikor kell ezeket a levéltárnak átadni. A nem selejtezhető, maradandó értékű iratok körét az illetékes közlevéltár egyetértésével kell meghatározni. A nem selejtezhető iratok körére vonatkozó javaslat elkészítéséért, és annak az illetékes közlevéltárral történő egyeztetéséért. az igazgató a felelős. Az irattári terv a szabályzat 8. számú mellékletét képezi. 2. Az iratok elhelyezése az átmeneti (operatív) irattárban 2.1. Az átmeneti (operatív, kézi) irattárba kell elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott iratot. Az átmeneti irattár a központi irattárba még le nem adott, de az ügyintézők rendelkezésére álló iratok tároló helye. Az ügyintéző az iratot átmeneti irattárba iktatókönyv adja át, illetve szükség esetén, azonos módon kapja vissza. 2.2. Az átmeneti (operatív, kézi) irattárba helyezése előtt az iratkezelő köteles az iratok átvizsgálni abból a szempontból, hogy  a kezelői utasítások végrehajtása megtörtént-e,  az előadói ívben meg van-e valamennyi irat (előirat, melléklet),  az előadói ívben nincsen-e olyan ügyirat, amely nem az adott ügyhöz tartozik. 2.3. A postán tértivevénnyel küldött levelek irattári példányait csak akkor szabad irattárba helyezni, ha az átvételt igazoló tértivevény visszaérkezett és az irathoz való csatolása megtörtént.

13

2.4. Az iratokat az irattári tételszám szerinti csoportosításban, az alapszámok növekvő sorrendjében kell lerakni. 2.5 Az átmeneti irattár (kézi irattár) 2 évig őrzi az iratokat, ennek letelte után át kell adni az iratokat a központi irattárnak. 3. Az iratok elhelyezése a központi irattárban 3.1. A 2 évnél régebbi keletű, teljes naptári év ügyiratait az azokhoz tartozó iktató- és segédkönyvekkel a központi irattárba kell elhelyezni. A kézi irattár érintett ügyiratainak központi irattárba történő elhelyezését az ügykezelő köteles elvégezni a tárgyévet követő év március 01-ig. 3.2. A központi irattárba helyezés előtt az ezzel megbízott iratkezelő köteles az iratot megvizsgálni abból a szempontból, hogy az az irattározási szabályoknak megfelel-e, teljes-e, stb. 3.3. A központi irattárban az irattári terv szerint elkülönülő csoportokba tartozó iratokat külön-külön kell kötegelni és minden kötegen fel kell tüntetni az irattári jelet. 4. Az irattár működése 4.1. Az irattárat tűz, víz és külső behatolás ellen védetté kell tenni. Az irattár ajtóinak kulcsát az iratkezelő őrzi. Az irattárban télen-nyáron biztosítani kell a megfelelő páratartalmat (55’65’) és a 17-18 C˙0 hőmérsékletet. Az irattárban a tűzbiztonsági szabályzat „C” kategóriájára vonatkozó előírásokat kell betartani. Az irattár helyiségein közművezetékek nem haladhatnak keresztül. 4.2. A központi irattárban az irattár kezelőjén kívül más személy csak a kezelő jelenlétében tartózkodhat. 4.3. Az iratkezelő(k) személyében beálló változás esetén az irattárat át kell adni. Az átadásról - átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni. 4.4. Az irattárból ügyiratot kiadni csak hivatalos használatra, szabályosan kitöltött „Ügyiratpótló” lap (7. sz. melléklet) ellenében lehet, maximum 10 napra. Ugyanezt kell alkalmazni, ha az irat jogszabály alapján nem helyezhető iratárba. 4.5. Más szerv (esetleg személy) részére betekintés céljából iratot kölcsönözni csak az intézményvezető engedélyével lehet. A betekintés engedélyezéséhez is az „Ügyiratpótló” lapot kell használni. A betekintésre engedélyezett ügyiratot az iratkezelő helyiségből nem szabad kivinni. Azt az irattárból történő kivétel napján oda vissza kell adni. 4.6. Az „Ügyiratpótló” lapot az irattárban a kiadott (betekintésre kiadott) ügyirat helyére kell tenni. A kiadott (betekintésre kiadott) ügyiratról kölcsönző naplót kell nyitni, amelybe

14

 az ügyirat számát,  az ügyirat tárgyát,  az átvevő nevét,  a visszaadásra megjelölt határidőt és  a tényleges visszaadás időpontját kell bejegyezni. A betekintésre kiadott ügyiratok esetén a nyilvántartás megjegyzés rovatában meg kell jelölni, hogy „betekintésre”. 4.7. Az „Ügyiratpótló” -val kivett anyagokat - legkésőbb - a visszaadásra megjelölt határnappal vissza kell adni az irattár részére. A visszaadási határidő letelte után - rendkívüli esetben - az engedélyezőtől hosszabbítást lehet kérni. 4.8. Amennyiben az ügyirat a visszaadásra megjelölt határidő leteltéig nem érkezett vissza, az ügyirat visszaadását az irattár kezelőjének sürgetni kell. Amennyiben a sürgetést követő 5 munkanapon napon belül sem érkezik vissza az irattárba az irat, ezt a tényt az intézményvezető részére be kell jelenteni. 4.9. Az irattárból kivett ügyiratot csak az iratanyag teljességének ellenőrzése után lehet irattárba helyezni. 4.10. A megelőző években készült és az irattárból kivett ügyirat alapján tett intézkedést új iktatószámon kell iktatni és az irattárból kivett ügyiratot az új iktatószámhoz kell csatolni. VIII. AZ IRATOK SELEJTEZÉSE, LEVÉLTÁRI ÁTADÁSA 1. A selejtezés 1.1. Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot megsemmisítés céljából csak iratselejtezés útján szabad kiemelni. 1.2. Az irattárban elhelyezett iratanyagot - selejtezés szempontjából – legalább öt évenként felül kell vizsgálni és azokat az iratokat, amelyek nem minősülnek levéltári anyagnak, és az irattári terv szerinti őrzési idejük lejárt, ki kell selejtezni. Az őrzési idő az ügyirat keletkezésének évét követő január 1-től egész évekre kell számítani. 1.3. A selejtezési szándékot az illetékes levéltárnak a munka megkezdése előtt legalább 30 nappal be kell jelenteni. A bejelentés teljesítéséért az irattár kezelője felelős. A bejelentésnek tartalmaznia kell a selejtezés alá vonható iratok évkörét, tárgykörét és hozzávetőleges mennyiségét. 1.4. Amennyiben a selejtezés során egyes iratok tartalmának és őrzési idejének elbírálása vonatkozásában kétely merül fel, úgy az ügyviteli döntést a levéltári szakértő véleményének figyelembevételével a intézmény vezetője hozza meg. 1.5. Az iratselejtezésről - az iratkezelést felügyelő vezető által megbízott - selejtezési bizottság három példányban selejtezési jegyzőkönyvet készít, amelyet iktatás után meg kell küldeni az illetékes közlevéltárhoz, a selejtezés engedélyeztetése végett. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:  az intézmény megnevezését, * a selejtezés időpontját, 15

* a selejtezés alapjául szolgáló jogszabály és irattári terv számát,  a selejtezésre kerülő iratok irattári tételszámát, évkörét és mennyiségét,  a selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét és aláírását. A jegyzőkönyvben külön tételben kell felsorolni a kiselejtezett kép- és hangfelvételeket valamint a gépi feldolgozás adathordozóit. 1.6. A közlevéltár kiküldötte a kiselejtezhető iratok közül iratokat kiemelhet abból a célból, hogy azt a közlevéltár őrizze. Ha a közlevéltár a kiselejtezett iratok közül valamely iratot további őrzés céljából kiemel, akkor azt a nem selejtezhető iratok közé vissza kell sorolni, és a levéltári átadásig ott kell őrizni. Ezt a tényt a selejtezési jegyzőkönyvre fel kell jegyezni. 1.7. A selejtezés megtörténtét az iktatókönyvben az adott irat iktatószámánál „S” jelöléssel, valamint a selejtezési jegyzőkönyv iktatószámának és a selejtezés időpontjának feltüntetésével jelezni kell. 2. Megsemmisítés 2.1. A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. Az elektronikus adathordozón lévő iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 2.2. A megsemmisítés szabályairól az iratkezelést felügyelő az adatvédelmi szabályozás figyelembevételével gondoskodik. 3. Az iratok levéltárba adása 3.1. A nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni. Kivételt képeznek ez alól a tizenöt évnél régebben keletkezett, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó nem selejtezhető iratok, amelyeket a minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártát követő naptári év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni. 3.2. Azoknak a nem selejtezhető iratoknak a használatát, amelyek a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény bekezdésében meghatározott kutatási korlátozási idő eltelte után is a polgármesteri hivatal őrizetében vannak, a közlevéltárban lévő anyagra vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani. 3.3. A nem selejtezhető köziratok átadásának - átvételének időpontjáról az intézmény és az illetékes közlevéltárral közösen állapodik meg. A megállapodás előkészítéséért az irattár kezelő a felelős.

3.4. A levéltár számára átadandó iratokat teljes, lezárt évfolyamokban, ügyviteli segédletekkel együtt, annak mellékletét képező iratjegyzékkel, az átadó költségére az átadásátvételi jegyzőkönyv kíséretében teljes, lezárt évfolyamban kell átadni.

16

Az átadásról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni a következő tartalommal:  az átadó neve, az átadott iratok évköre, mennyisége,  az átadott anyagokról készített raktári egység szintű (doboz, kötet) jegyzéket kell készíteni dobozszám, tárgy, tételszám, évszám feltüntetésével. A hosszú ügyviteli érték miatt visszatartott iratokról (pl. alapító okirat, tervdokumentáció) külön jegyzék készül.  az átvevő levéltár neve,  az átadónak az iratok kezelésére vonatkozó kikötései,  az átadó és átvevő hiteles aláírását. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv 1-1 példányát mindkét fél nem selejtezhető tételként kezeli. 3.5. Amennyiben a levéltár az elektronikus iratok tárolásához és kezeléséhez szükséges technikai feltételekkel nem rendelkezik, az elektronikus adathordozón lévő iratokról legkésőbb levéltárba adás előtt hitelesített másolatot kell készíteni tartós, időtálló papír adathordozóra. IX. EGYÉB IRATKEZELÉSI FELADATOK

1. Intézkedések az intézmény megszűnése esetén 1.1. A közfeladatot ellátó intézmény megszüntetése vagy feladatkörének megváltozása esetén a rendelkező intézménynek kell intézkednie az érintett intézmény irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és további használhatóságáról. 1.2. Az intézményi feladatok átadása esetén az erről felvett és iktatott jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az utolsó iktatószámot (számokat) és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg átvett ügyirathátralékot. 2. Intézkedések munkakör átadása esetén 2.1. Azt a munkatársat, akinek munkaköre megváltozik, vagy munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott iratokkal, ügyiratokkal - munkanaplója alapján - el kell számoltatni. A munkakört átadó ügyintéző az iratokat, ügyiratokat az intézményvezető által megbízott személynek jegyzőkönyvileg köteles átadni. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melyből * az első példányt az átadó, * a második példányt az átvevő, * a harmadik példányt pedig az iratkezelő kapja.

2.2. Ha a munkakört átadó ügyintéző az intézményből eltávozik, a munkanaplóját be kell vonni. 3. A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése 3.1. Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya munkajogi felelősségre vonást illetve fegyelmi büntetést von maga után. 3.2. Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit - az irat eltűnésének észlelésétől számított 3napon belül az intézmény vezetőjéne ki kell vizsgálnia. 17

4. Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések 4.1. A szervezetnél a hivatalos bélyegzőt a hivatalos kiadványokra, a kiadmányozási jogkörrel rendelkezők sajátkezű aláírásához, illetve a kiadmányok (másolatok) hitelesítéséhez, valamint a küldemények lezárásához és átvételéhez lehet használni. 4.2. Tilos üres lapokat, ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni, illetve a kiadmányt hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá. 4.3. A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos őrzéséért. Ezért a bélyegzőt * csak munkájával kapcsolatban használhatja,  a munkaidő befejezése után illetve a munkahelyről való távozáskor köteles elzárni,  munkaviszony megszűnésekor köteles a bélyegzők nyilvántartásával megbízott személynek átadni,  ha elvesztette (vagy az valami oknál fogva eltűnt), köteles vezetőjének azonnal jelenteni. 4.4 a Bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a bélyegző lenyomatát  használatra átadás időpontját  átvevő aláírását  visszaadás időpontját  selejtezés (használatból kivonás) módját, időpontját

Budapest, 2016. szeptember 15.

18

A Budapesti Gazdasági SzC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma elektronikus naplójának Adatvédelmi Szabályzata

1

1. Bevezető A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma elektronikus napló rendszerében nyilvántartott személyes adatok kezelésének jogszerűsége, az adatkezelés célhoz kötöttségének biztosítása, valamint az érintettek jogainak érvényesíthetősége érdekében, az Adatvédelmi, a Közoktatási, az SzJA, a TB törvény, valamint a diákigazolványról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján az alábbi szabályzatot alkotja: 2. A szabályzat hatálya A jelen szabályzat hatálya kiterjed a Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi személyre, továbbá mindazokra, akik valamely egyedi vagy általános engedély vagy felhatalmazás alapján jogosultak az elektronikus napló használatára, a rendszerbe való belépésre, az abban fellelhető adatok megtekintésére, adatok bevitelére, feldolgozására vagy továbbítására, illetőleg a rendszer műszaki-technikai üzemeltetésére, karbantartására. A jelen szabályzat hatálya alá tartozó személyek kötelesek a szabályzat rendelkezéseinek maradéktalan betartására. 3. AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓ ADATBÁZISÁBA ADATOK KÖRE Az adatbázisba az alábbi adatalanyok következő adatai kerülnek be:

BEKERÜLŐ

Az Intézménnyel közalkalmazotti vagy egyéb jogviszony alapján tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző személyek Az Intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek, akiknek feladatkörébe tartozik az elektronikus napló bármilyen formájú használata, karbantartása. Az Intézménnyel tanulói jogviszonyban állók. Az adatbázisba a fentebb felsorolt adatalanyok következő adatai kerülnek be: Az Intézménnyel nem tanulói jogviszonnyal rendelkező személyek esetében: név / leánykori név személyre szóló kód belépési jelszó Egyéb adatok csak az érintett hozzájárulásával rögzíthetők az elektronikus rendszerben. Az Intézménnyel tanulói jogviszonyban álló személyek esetében: Tanuló neve Tanuló tanügyi azonosító száma Tanuló iskolája - kollégiumi tanuló esetén 2

Osztály / csoport Születési hely Születési idő Állampolgársága Anyja neve: Anyja foglalkozása Anyja telefonszáma Lakóhely Lakcím Megye Irányítószám Apa / Gondviselő neve Apa / Gondviselő foglalkozása Apa / Gondviselő telefonszáma Apa / Gondviselő értesítési címe Beiratkozás dátuma Diákigazolvány száma Diákigazolvány kiadási dátuma Személyi igazolvány száma / külföldinél útlevélszám Tartózkodási okirat / külföldinél / Társadalombiztosítási Azonosító Jel Adóazonosító Beírási napló száma Tanuló előző iskolája Tanuló szakmacsoportja Tanuló fényképe Tanuló tantárgyai Tanuló tantárgyak szerinti osztályzatai Tanuló tantárgyak és dátum szerinti hiányzásai Tanuló dicséretei, fegyelmi fokozatai Elvált szülők Magántanuló Vendégtanuló Térítési díjat fizető Tandíjat fizető Jogviszonyt szüneteltet 3

Kollégista Évismétlő 3, v. több gyerekes család Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Tartósan beteg Állami gondozott Veszélyeztetett Mozgássérült Beszédfogyatékos Hallássérült Diszlexia Diszkalkúlia Diszgráfia A fenti felsorolásban nem szereplő adatok csak az érintett írásbeli hozzájárulása alapján kerülhetnek be az adatbázisba. Az adatbázisba bekerülő adatok kezelésének jogalapja: Az Intézménnyel nem tanulói jogviszonyban álló személyek adatai közül: A név adata a Közoktatási törvény 2. sz. melléklete alapján A tanulói jogviszonyban álló személyek adatai közül a felsoroltak: a Közoktatási törvény 2. sz. melléklete alapján kerülhetnek be az adatbázisba. (Ezen belül a hivatkozott törvényhely alapján a tanulók jövedelmi és szociális helyzetét igazoló, illetve az egyes juttatások megállapításához szükséges adatoknak minősülnek a fentebb megjelölt adatok.) a diákigazolványról szóló 30/1999 (II. 15.) Kormányrendelet 6. 5.bek-ben foglalt rendelkezés alapján kerülhetnek az adatbázisba a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. tv.36.-ban, valamint Az adózás rendjéről szóló1990.évi XCI. Tv. 45. (2) - (5) bek.-ben foglalt rendelkezés alapján kerülnek be az adatbázisba a társadalombiztosítási ellátásokról szóló 1997.évi LXXX. tv. végrehajtására kiadott 195/1997 (XI. 5.) Kormányrendelet 24. -ban foglalt rendelkezés alapján kerülhetnek be az adatbázisba 4. AZ ADATBÁZISBA BEKERÜLŐ ADATOK FELVÉTELÉNEK FORMÁJA, AZ ADATOK FORRÁSA, AZ ADATBEVITELRE JOGOSULTAK KÖRE, AZ ADATBEVITEL MÓDJA 4.1. AZ ADATFELVÉTEL FORMÁJA Az adatbázisba bekerülő adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik. Szóbeli közlés alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. 4

4.2. AZ ADATOK FORRÁSA A nem tanulói jogviszonyban álló személyek adatainak forrása minden esetben a Budapesti Gazdasági SzC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma által kezelt nyilvántartás. A tanulói jogviszonyban álló személyek esetén: A Felvételi Jelentkezési Lap Az Intézményi Adatközlő Lap Adatváltozás jelentő Lap Haladási Napló Csoportnapló 4.3. AZ ADATBEVITELRE JOGOSULTAK KÖRE Azon adatok bevitele, amelyek forrása az alkalmazotti nyilvántartás, az adatok bevitele az iskolatitkár és az tanügyi adminisztrátorok feladata. Azon adatok bevitele, amelyek forrása a Felvételi Jelentkezési Lap, az Intézményi Adatközlő Lap, és az Adatváltozás jelentő Lap, az adatok bevitele az iskolatitkár és az tanügyi adminisztrátorok feladata. Azon adatok bevitele, amelyeknek forrása a Haladási Napló, vagy Csoportnapló, az adatok bevitele az osztályfőnök, illetve az igazgató, és helyettesei feladata. 4.4. AZ ADATBEVITEL MÓDJA Az adatbázisba bevitt adatok nem térhetnek el az adat forrásául szolgáló iratban szereplő adattól. Az adatok egyezőségéért az adatbevitelt végző személy felelősséggel tartozik. Amennyiben az adatok forrásául szolgáló iratban szereplő adat értelmezhetetlen, olvashatatlan, ellentmondásos vagy hiányos, abban az esetben az adat nem vihető be az adatbázisba. Ilyen esetben az adat forrásául szolgáló irat kijavítását illetve kiegészítését kell kérni az adatalanytól. A kijavítás minden esetben Adatváltozás jelentő Lap kitöltésével történik. Az adatbázis adatainak kiegészítése az eredeti Adatközlő Lap kiegészítésével történik azzal, hogy a kiegészítést csak az adatalany (vagy az eredeti irat kiállítója) végezheti el és a kiegészítés tényét és időpontját sajátkezű aláírásával igazolja.

Az adatok kijavítása, illetve kiegészítése szóbeli közlés alapján nem történhet. Az adatok bevitele során olyan körülményeket kell biztosítani, hogy az adatokhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.

5

Az adatok bevitele után az adat forrásául szolgáló iratokat az Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően kell tárolni és megőrizni. A fentiekben leírt körülmények és feltételek biztosítása az adatbevitelt végző személy közvetlen felettesének kötelezettsége. 5. Adathelyesbítés, adatváltozás Tekintettel az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének és valódiságának követelményére, az adatbázisban szereplő adatok helyesbítésére, illetve az adatok változásának átvezetésére az adatkezelés időtartama alatt bármikor mód van. 5.1. AZ ADATOK HELYESBÍTÉSE Az adatok helyesbítése történhet az adatalany kérésére, illetve akkor, ha az adatkezelő hivatalból észleli, hogy az adatbázisban nem valós adat szerepel. Az adatalany kérésére történő helyesbítés esetén a helytelen adat törlésére és a valós adat bevitelére csak az adatalany írásbeli bejelentése alapján kerülhet sor. Az adatalany bejelentéséhez köteles csatolni az általa bejegyezni kért adat valódiságát alátámasztó dokumentumot. Az Intézmény által kezdeményezett adathelyesbítés esetén a valótlan adat törlésére és a valós adat bevitelére csak akkor kerülhet sor, ha a törölni kívánt adat valótlansága minden kétséget kizáró módon megállapítható és a bevinni kívánt adat valódiságát igazoló dokumentum az adatkezelő rendelkezésére áll. 5.2. AZ ADATOK VÁLTO ZÁSA Az adatbázisban szereplő adatok megváltozása esetén a változás tényét és a megváltozott adat pontos tartalmát az osztályfőnökök havonta az Adatváltozás jelentő Lapon kötelesek írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztásával, kapcsolatos jogkövetkezmények az adatalanyt terhelik. 6. Adatbiztonság A rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért az Intézményi Rendszergazda felelős. Ezen tevékenysége során köteles biztosítani azt, hogy a rendszer az alábbi adatbiztonsági követelményeknek folyamatosan megfeleljen. A rendszergazda kizárólagosan engedélyezi bármely személy számára a hozzáférési jogosultságot gondoskodik a szükséges, rendszeres karbantartásról

6

gondoskodik arról, hogy az adatbázis-szerver megfelelő fizikai védelemmel ellátott zárt helyiségben kerüljön elhelyezésre biztosítja, hogy az adatbázis-szerver közvetlen hálózati úton ne legyen elérhető és a rendszer feltörése hálózati hozzáféréssel ne legyen lehetséges biztosítja, hogy minden felhasználó csak egyéni azonosítás után léphessen a rendszerbe gondoskodik arról, hogy a legutóbbi adatmódosítás tényét, időpontját és elvégzőjét a rendszer naplózza ( a naplózási bejegyzés rögzítése 3 hónap után törölhető) biztosítja, hogy az adatokról naponta biztonsági mentés készüljön 7. HOZZÁFÉRÉSI JOGOSULTSÁGOK 7.1. CÉLHOZKÖTÖTTSÉG Az Elektronikus naplóban kezelt személyes adatokhoz való hozzáférés a célhoz kötöttség és az önrendelkezés elvén, valamint a hivatkozott jogszabályok rendelkezésein alapul. Minden felhasználó a meghatározott adatkezelési célhoz szükséges mértékben és ideig férhet hozzá a személyes adatokhoz. Minden adatalany jogosult közvetlen számítógépes hozzáféréssel megismerni a rendszerben kezelt adatainak teljes körét, továbbá felvilágosítást kérni az adatkezelés céljáról, az adatok továbbításáról, az adattovábbítás címzettjéről és időpontjáról, s e joga csak törvényben szabályozott esetekben korlátozható. Az Intézmény közalkalmazottainak és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottainak neve, beosztása, feladatköre, illetőleg az általuk oktatott tárgyak az Intézmény honlapján bárki által korlátozás nélkül megismerhetők. 7.2. A HOZZÁFÉRÉS GY AKORLÁSA A rendszer felhasználói - jogosultsági szintjük alapján - az egyes adatfajtákhoz csak olvasási, vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá. A megismert adatokról az adott adattal kapcsolatban hozzáférési jogosultsággal rendelkező személy nyomtatványt készíthet. A nyomtatást végző személy köteles gondoskodni a kinyomtatott adatok célhoz-kötöttségen alapuló felhasználásáról, továbbá arról, hogy a kinyomtatott adatok ne kerülhessenek illetéktelenek tudomására. A hozzáférési jogosultságok gyakorlása az Elektronikus naplóban személyre szóló kód és jelszó alkalmazásával történik. 7.3. SZEMÉLYRE SZÓLÓ JOGOSULTSÁG KÉRÉSE, MEGADÁSA A felhasználók személyre szóló jogosultságukat, illetve személyes kódjukat rendszergazdától kapják igazgatói utasítás alapján.

a

7

A tanulók hozzáférési jogosultságának megállapítása, illetve kódjuk generálása adataiknak a rendszerbe való bevitelét követően, külön kérés nélkül történik. A kódot az Intézmény a tanuló gondviselőjével, illetve nagykorúság esetén a tanulóval írásban közli. A tanulók kivételével a felhasználók jogosultságuk megadásával egyidejűleg nyilatkozatban vállalják hozzáférési jogosultságuk jogszerű felhasználását. A nyilatkozat szövege a jelen szabályzat Mellékletét képezi. 7.4. JOGOSULTSÁGI SZINTEK A számítógépes tanulmányi rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés az alábbi jogosultsági szintek alapján történik: 7.4.1. Az adatkezelés törvényességéért és a jelen szabályzat betartásáért felelős igazgató, valamint a rendszer számítástechnikai üzemeltetését végző Rendszergazda a rendszerben tárolt összes adathoz, írás és olvasási jogosultsággal hozzáférhet, a Rendszergazda azonban e hozzáférési jogosultságát csak az igazgató eseti engedélyével használhatja. 4.2. Az Intézmény minőségügyi csoportvezetője, iskolatitkára és tanügyi adminisztrátorai olvasási joggal hozzáférhet az összes tanulói adathoz, az iskolatitkár és a tanügyi adminisztrátorok írási joggal a beiratkozási adatokhoz. 4.3. Az Intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesei a felvett tanulók összes adatához olvasási jogosultsággal hozzáférhetnek, a tantárgyi érdemjegyek téves bejegyzéseinek javítására írási jogosultsággal rendelkezek. 4.4. Az Intézmény tanárai, oktatói olvasási joggal hozzáférhetnek az összes tanuló adataihoz, írási joggal az általuk oktatott tantárgy érdemjegyeihez, hiányzásaihoz. Tantárgyak felvételére csak az osztályfőnök jogosult. Tantárgyak érdemjegyeinek módosítása csak az igazgatóhelyettesek hozzáférési jogosultságán keresztül lehetséges. 4.5. A tanuló és gondviselője olvasási joggal hozzáférhet saját adataihoz, valamint tantárgyi érdemjegyeihez és hiányzásaihoz. 8. Adattovábbítás A számítógépes tanulmányi rendszerből egyedi adatok személyazonosításra alkalmas módon az alábbi adatkezelőknek továbbíthatók: a TB törvény felhatalmazása alapján a társadalombiztosítási jogviszonnyal összefüggő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve a Budapesti Társadalombiztosítási Igazgatóságnak; az SzJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok az APEH Budapesti Igazgatóságának;

8

a Közoktatási törvény felhatalmazása alapján a tanulók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó nyilvántartás adatai a KIR nyilvántartása számára; a normatív finanszírozásához szükséges adatok a fenntartó Fővárosi Önkormányzat számára a Közoktatási törvény felhatalmazása alapján a diákigazolványról szóló kormányrendelet felhatalmazása alapján a rendeletben megjelölt adatokat a diákigazolvány kibocsátójának, A rendszerben tárolt adatok statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon más adatkezelőnek továbbíthatók. 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Elektronikus napló koordinációjáról, a rendszer működtetésében, fejlesztésében, karbantartásában közreműködő szervezetek munkájának összehangolásáról az erre kijelölt igazgatóhelyettes gondoskodik. Az Intézményi Rendszergazda gondoskodik az Elektronikus napló adatvédelmének rendszeres ellenőrzéséről, a műszaki, illetőleg a jogi környezet változásai által szükségessé tett változtatások végrehajtásáról és dokumentálásáról. Budapest 2016. szeptember 15. dr. Nagyné Horváth Márta igazgató

9

Melléklet: Adatkezelői nyilatkozat: A tárolt adatokat Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma az Adatvédelmi Törvény és a Közoktatási Törvény rendelkezései és a "Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma Elektronikus naplójának Adatvédelmi Szabályzata" szerint kezeli. A jogszabályban foglaltak szerint az adatkezeléssel megbízott személyek csak a munkakörük szerint előírt adatokat kezelhetik. Azt a számítógépet, amelyre a fenti jogosultság érvényes, biztosan zárható helyiségben kell elhelyezni, a számítógépet belépési védelemmel kell ellátni és biztosítani kell, hogy csak a feljogosított személy férhessen hozzá az adatokhoz. Gondoskodni kell arról, hogy a belépési jelszavak ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. Gondoskodni kell arról, hogy amikor a számítógépen az adatbázissal dolgoznak, illetéktelenek ne olvashassák le a képernyőről az adatokat. Az adatbázisból nyomtatni csak olyan adatokat szabad, amire a munka végzéséhez közvetlenül szükség van. A kinyomtatott adatokat kizárólag az Intézmény használhatja fel, más intézménynek vagy magánszemélynek továbbadni nem szabad. Amint az a munkafolyamat befejeződött, amelyhez a nyomtatványra szükség volt, a nyomtatványt meg kell semmisíteni. Bármilyen adat harmadik személynek való átadása csak az Intézmény igazgatójának írásos engedélye alapján lehetséges. Budapest, 2016. 09. 15.

10