40
A BOLGÁE FLÓRA VONATKOZÁSA HAZÁNK FLÓRÁJÁRA. (FLOBAE HUNGABICAE, SEEBICAE ET BULGARICAE ADDENDA.) Dr. Borbás VraczÉ-tol Budapesten.
Geisbbach a «Die Vegetation der Erde» czím munkája I. köt. 234. lapján (1872) azt mondja, hogy hazánk flórájának endemismusát még nem lehet biztosra megalapítani, mert Oláh- és Bolgárország flórája idáig csaknem ismeretlen. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a tudomány is nagyot haladt,
s
a nevezett vidéknek
immár
megírott flóráiban csaknem válogat-
hatunk.
Byenek
:
Brandza, Prodromul
floreï
Bománe, Bukarest 1879
—
83.
Greobscu, Enumeratia plantelor din Bomania. Bukarest 1880. Kanitz A., Plantas Bomanise hucusque cognitas enumerat. Kolosvár 1879
—81-
Pancic, Elementa ad floram principatus Bulgáriáé, Belgrád 1883, 1886. Petrovic, Additamenta ad floram agri Nyssani. Belgrád 1885.
«A dunamelléki síkok növényzetének megegyezésé »-t én állítottam össze a Földrajzi Közlemények 1885. évf. 277. stb. lapján. Végre abból a sok pótlékból és gyjtésbl, melyet Velenovsky József, Vandas Károlt prágai tanárok, Bornmüller J. kertész és mások, újabb kutatások folytán összehalmoztak, valamint a régibb gyjtések (Frivaldszky Imre, Janka Viktor) méltatásából is, 1891. év vége felé, egész 676 lapra
terjed oktávformás Bulgarica» czímen.
delmesen írja le,
munka jelent meg Prágában Ez a munka az egész bolgár
VELENOvsKY-tól «Flora flórát
meglehets
terje-
Az általánosan ismert növényeket nem «area geographica» -val az összes bolgár növény föld-
és részletesen ismerteti.
ellenben az
rajzi elterjedését jelzi.
Velenovsky munkája hazánk florisztikáját is gyakran érinti. A bolgár növényeket bizonyos részben magyar növényekkel és forrásokkal összehasonlítólag tanulmányozta, st egyenesen magyar hazabeli növényt (The-
sium simplex Vel., Hosszúaszó vidékérl) is megnevez és leír munkájának 499. 1. Ez a bolgár flóra tehát bennünket is közelebb érdekel. Ennek az érdekes vegetatiónak számos kiváló tagja egész hazánkig halad, s földrajzi elterjedésének éjszaki határa itt, leginkább a délkeleti részen végzdik. Hazánk flóráját a Balkán egyáltalában szépen élénkíti; sok növényritka-
ti
Ságunknak a Balkánvidék a forrása, vagy sok nevezetes növényünknek a Balkánon van a legközelebb való rokonsága. Velenovsky munkája tehát sok növényünk systematical rokonságát megvilágosítja, sok nevezetesebb balkánvidéki
növényünk
földrajzi elterje-
dését bvíti vagy kiegészíti, végre több benszülöttnek vagy magyarföldinek
növényünk endemismusát megszünteti. Velenovsky a növények enumeratiója eltt, az I IX. 1. cseh nyelven * növénygeografiai tájékoztatást közöl, s fleg a más országokkal való kapcsolatokat fejtegeti. Itt két helyen egyenesen hazánk flórájára is pillantást vet s a közös magyar és bolgár növényeket elszámlálja. így a IV. 1. azoknak a pusztai növényeknek a jegyzékét olvassuk, melyek Bessarabiából Oláh- és Bolgárországba is átlépnek, s részben még hazánkon át Morvaországig, Csehország közép es Nemetország keleti részéig is terjednek. Ezek hitt
—
közül a következket említjük
meg
:
Belleborus odorus, Rorípa proliféra, Âlyssum desertorum Stapf., A. tortuosum, Isatis
Dianthus petraeus, l>. trifascieulatus, Cerastium Banaticum, AuMoeringia pendula, TÀnum glabrescens Roch., Genista ovata, Cytisus elongatus, Striaen*, Orobus ochroleueus vagyis Vicia Pilisîensis, Potentilla patula, /'. Benitzkyi, Ferula Heuffelii, Peucedanum armarium, /'. hngifolium, Oenanthe BanaUca, Hieracium foliosum, Campanula Groseckii, Mattia umbellata, Syringa vulgaris, Verbascum Banaticum, praecox, Reseda modora,
'.
<
Ornithogahim
Hungarica,
Iris Beichenbachii, Tulipa
refraction,
Hyacinthella
leuco-
phaea, Orchis elegáns, Arena compressa, Pholiurus Pannonicus, Sorbus perincisa, Spiraea oblongifolia, Sempervivum assimile, S. patens, Sedum Sartofrianum, Veronica crinita,
Kochia sedoides, Polygonum arenarium, PolyKnautia drymeia, Achillea erithnifolia, A. NeilCampanula Frivaldszkyi Steud., 1 söntödön asper, Lapsana cancellata Borb.
Satureia
cnemum reichii,
Calamintha
KitaiheUi,
elatior,
Heuffelii, Crucianella oxyloba,
A Kárpátok
havasi növényeinek kapcsolata (IX.
1.)
a bolgár flórával
:
a Cardamine rivularis, Alyssum repens, A. Transsilvanicum, Arabis procurrens, Thlaspi Kovátsii,
cum,
II.
Viola (leelinata,
Silène Lerchenféldiana,
Linum
umbellatum,
S.
<
'serei,
Hypericum Transsilvani-
extraaxillare, Scleranthus neglectus, Se. uncinnatm, Saxi-
fraga retusa var. Baumgartenii, S. cymosa, Sedum Carpaticum Iíei-s^. (S. purpurascens Laserpitíum alpinum, Senecio Carpaticus, S. Transsilvanicus, S. papposus, Anthémis macrantha, Doronicum Hungaricum, Telekia speeiosa, Inula bifrons, Echimops Vel.),
commutatus, Centaurea Kotschyana, Crépis viscidula, Hieracium Kotschyanum, II. rhoSymphyandra Vanneri, Swertia punctata, Bruckenthalia
dopeum, Leontodon croceus,
Pulmonaria rubra, Cerinthe alpina,
spicidifolia,
campestris,
Orchis cordigera, Bochelianus,
Brom us
Veronica
Baumgartenii,
Thymus pulcherrimus, Th. Jankae, Th. Bochelianus, Plantago
Gymnadmia
Sesleria
fibrosus,
II.
Pedicularis gentiarurides,
Frivaldszkyana, Ldlium Jankae, J uncus Carpaticus, J. S. rigida, S. Hcujleriana, Alopecurus brachystachys,
coerulam,
Transsilvanicus.
Pancic és Petrovic szerb nyelven írott munkáit sok tekintetben pótolja, csak az a kár, hogy a foná-
Velenovsky
sokat
nem mindenütt vagy nem pontosan '
évf.
flórája systematikai tekintetben
A
cseh növénygeograíiai részt
(48. köt.) 44.
száma 144—148.
1.
czitálja.
Hiányos
a
Hu has,
l!<>s
Fkeyn József a Botanisches Centralblatl német nyelven közli.
kissé megrövidítve,
1891.
42
Mentha genuszok gyjtése ezekbl még az újabb kutatók mun-
Potentilla,
;
káit szép siker fogja koronázni.
A
bolgár flóra alkotó elemeinek családon-
késbbre maradhatott, mert e flóra ismerete, Velenovsky kutatása óta, csaknem napról napra bvül.* A munka apróbb hiányai közé tartozik, hogy nem követi a szigorú prioritást. így a Tulipa Hungarica Borb. A Földmivelési Érdekeink 1882. óvf. 561. 1. van leírva, mégis az 1885-bl ered T. orientalist helyezi elébe. Nincs benne &Senecio Velenovsky i Borb. 1889, ellenben van benne két Hier adum pilosissimum. ként
E
való összegezése
stb.
fajnak FRiVALDSZKY-tól (Flora 1836. p. 436.
nálatban marad
;
1.)
származó régibb neve hasz-
a fiatalabb H. pilosissimum Gren. et Godr. (non. Friv.)
lesz, mely a Herkulesfürdnél is terem. Számos aprólékos megjegyzésem lenne még a munkára floristikai
pedig H. plusiotrichum Borb.
tekintetben, a hazai és horvát «area geographica» -ra vonatkozólag, a
Aphaca-m
thyrus
és L. affinis-ie,
tévesen van értelmezve, de ezeket tovább
1.
nem
folytatom,
hanem a bemu-
bolgár és a szomszéd szerb flórára vonatkozó nevezetesebb
tatott hazai,
pótlékaimat
La-
mely vagy megfordítva vagy általában
adom el.
Thalictrum Arpádinum Borb. ined. Herba
elata, grandi- foliolata,
pedunculis fructibusque glanduloso-puberulis. Khizoma crassum horizon-
polycephalum,
tale,
sus,
fibrillas
radicum gerens. Caulis a basi
foliifer,
fiexuo-
superne ramosus, sulcatostriatus, lente glandulis miniynispulverulentus,
viridescens aut brunnescens, oculis liberis glaber. Folia ternatim suprade-
composita, estipeilata, auriculis vaginarum brevibus rotundatis, petiolis petiolulisque quadrangulis,
glandulis parvulis pedicellatis
una cum
nec non pagina inferiore foliolorum,
inspersa.
Foliola opaca, intense viridia,
subtus pallidiora, subcoriacea aut tenuia, subrotunda, basi subcordata, trilobata, lobo
medio
saepius lobulato, lobulis crenisque late rotundatis,
muticis, elevato nervata. Panicula ramosa, densa, ovato -pyramidalis glandulis pulverulenta,
inferne foliosa, ramis angulatis, patentibus strictis;
ramulis racemosis, hinc inde flores subumbellatos verticillatosque gerenti-
bus
;
pedicellis, floribus,
staminibusque
(initio)
porrectis, antheris
mucro-
nulatis, sepala et carpella glandulosa, pedieelli fructiferi elongati, patentes,
glanduloso-pilosi. Carpidia oblonga, 8
10-costata, glandulosa, stigmate
dilatato coronata.
In valle Danubii inferioris, quae Kazán et Kis-Kázán dicitur supra
Orsova
et
in
rupibus
alvii
Próláz ad
Thermas Herculis.
(Borb.
1873,
Jul. Aug.)
Th.
Arpádinum Th.
elato Jacq. et probabilius Th.
Olympico Boiss.
* Velenovsky újabb pótléka az Oesterr. Botan. Zeitsch. 1891. évf. évf.
1.
jelent
számában,
meg.
s
12., az 1892. a K. bökni. Gesellsck. der Wissensck. Sitzungsberickt-j ében (1892)
43
et
Heldr.. Diagn.
nov. vol. Ill (1853) p.
pl.
habitu glanduloso-pulverulento, a
5.
affine differt
ab utroque
Ôlympico praeterea pedunculis baud
77/.
«brevibus», nee «valde divaricatis», sed simpliciter patentibus, fructibus
glandulosis
pubescens Schl. species leiocarpa
etc. Tli.
minoribusque
etc.
diversum. Etiam
Koch) parvifolium esse dicitur in 1880
p. 90,
Botan. Centralb.
litt.
no.
I.
Gfir.
4—5.
foliolis
mediocribus
minus, glandulosum Vel. (non
77/.
adhuc Oesterr. Bot.
Zeitscbr.
(1880).
Th. foetidum L. var. Serbicum Borb. carpellis glandulosis,
2.
supra subtusque pubescentibus, pagina
foliolis
inferiore praecipue viscidulis, pilis
caulis, petiolorum, foliolorum vagin arum que, sed longioribus, cinerascen-
tibus, patentissimisque,
formas pertinet;
differt
petiolis
magis teretibus sine dubio ad
77/. foci id i
foliolorum forma et magnitudine, circiter
illas 77/.
flexuosi adasquante, consistentia eorurn tenui, inflorescentia racemosa ut
Alpino
in Tli.
enim mediocria*, subrotundo-cordibaud dentatis. Inflo-
L., paucirlora. Foliola
formia, apice obtuse trilobulata, lobulis integerrimis, rescentia in genere Thalictri depauperata dicenda,
simpliciter racemosa,
apice nutans, pedunculis, patenti-pilosis, apice nutantibus. Pedunculi exem-
plarium Bobemicorum (Bilin,
leg. Celak.),
Gakeciensium (Monasterek,
leg.
Blocki) fructiferi glabri. foliolorum magnitudinem allinet, Th. Serbicum cum Th. foeheterotomo Borb. ined. magis convenit, quod Brassovia? ad rapes
Quod tidi var.
Salamonis Jul. 1878
minima
;
ilia
legi.
Huius enim
Th. flexuosi referentia. Ceterum exemplaria
Nyirmez, Hegybasadék, Th. Borbásii
Th. foeüdi Transsilvanica (Brassó,
Gandog.), ad varietatem acutiloham
Icônes
sel.
t.
foliorum inferioram typica,
vero foliorum superiorum conspicue maiora, magnitudinem
foliorum inferiorum
circiter
foliola
DC
System, veg.
L
10.! magis orientalem pertinenda esse puto.
in Aprutio, in declivibus
montis Sirente Jul. 1877
p. 177, Delessert, 77/.
legit et
alpestre Gaud.
cum
typo com-
miscuit beat. Groves. 3.
Forma
Puszta-Göd
Th. Bidgarico Vel. analoga sphaerocarpa in pratis humidis
et Iráz occurrit, at foliolis foliorum inferiorum
conspicue
lati-
(=Th. Bulgaricum Vel. var. heterolobum) Wimm. et Grab. Forma 77/. angustissimi spbœrocarpa (var. sphaerocarpum Békésmegye fl. 84, non Lej. = var. sphaerococcum m.) in silva Fás ad Körös-Ladány, forma eadem Th. elati Jacq. Sabaria? occuruti in 77/. angwtifolii
oribus, var.
rit
hetcrophyllo
(Th. subspha&rocarpum Borb. Geogr. atque enum.
pi.
comit. Castri-
ferrei p. 240). 4.
Th. angustifolium L. var. glandipilum m. [vnr.ghtmhilosinnLisco-
yer, Bull. soc. botan. de Belgique
* Foliola Th. foetidi,
fide
cultura immutatis» superbiunt.
XXIV. (1885)
Boiss.
Fl. Or. p. 7,
p.
208,nonKocnSynops. L
«segmeiitis foliolorum
minimis
44
(1837), p.
quodl.
4.],
in Transsilvania, sed sine loco certiore, crescere dici-
c.
tur, vaginis extus, foliolisque sis,
var.
subtus pilis parvulisglanduliferis abundeinsper-
subcanescentibusque provenit in pratis Salzburgi
danubiale mihi,
i.
d.
(leg.
M. Eysn)
;
— sub-
forma Th. peucedanifolii Gris, adenophylla, va-
prœcipue foliorum inferiorum subtus, imprimis ad
ginis glabris, foliolis
nervös crassiores glanduloso-pilosis, ereseit ad Danubium inter Kömlöd et Paks (Borb. 1880), nee non ad Thermas Herculis (Borb. 1873), Bükkerd Claudiopoli (Bichtbr L.).
Aconitum stenotomum Borb.
5. c.
ab A. Vulparia leiocarpo
p. 15.)
tis
elongatis
lacinulis
pedunculos
longis,
Vulpariae forma altera Vel.
(A.
1.
ad basim usque parti-
differt foliis fere
linearibus, lineari-lanceolatisque, bracteis foliaceis
fere
duplo superantibus
(in
A. Vulparia sive A. cyno-
ctono Bcchb. bracteœ pedunculis breviores), galea angustiore, stylo longiore,
denique pube adpressa subcanescente, quae in icone Beichenbacbii (Icônes p. LXXX.) patentissima exhibetur. Ab A. galectono Bchb. quod in subalpinis ad Bogozsely Transsilvanise ovariis glaberrimis,
non adeo crebre
quoque invenitur,
A. stenotomum
differt
ab A. ranunculifolio Bchb. denique foliorum partibus
dissectis, galea
haud curvata
In
etc.
silvis
montium ad
W.
Kit. inter se
Pirot (legit Nicic). 6.
Helleborus odorus
optime différant
;
W.
et Kit.
et
H. atrorubens
in Bulgaria verosimiliter species prior ereseit.
rubentem hucusque in Croatia solum Modrus, legit L. Bossi).
H. atro-
vidi (Mrzlopolje Carolostadtii, Slunj,
Aquilegia sulphurea Zimm. «Verwandschafts. Verhältnisse und
7.
geogr. Verbreitung der
.... Aquilegia» 1875.
Oesterr. Botan. Zeitschr.
aurea Janka, Fröbel u. comp.
38. (Aq.
p.
1872. p. 174, non Boezl., in
Pflanzenkataloge p. 79., 187 J.) in montibus Bhodopes (Wagn.
Boezl in «Gartenflora» Begelii iam anno 1872., depieta, in hortis magis dispersa atque
p.
258
et
t.
Aqu. aurea 734 optime
!).
multo magis nota ac Aqu. sul-
phurea Zimm. 8.
Fumaria
9.
prehensilis Kit. in eultis ad Vranja.
Corydalis solida Sw. var. atropurpurea Borb. habitu
racemo abbreviate,
laxifloro,
floribus
tenuiori a typo diversa, in silvaticis
minoribus,
montium ad
atropurpureis,
humili, calcari
Pirot. In Bulgaria vix
deest. 10.
C.
bicalcarata Vel. in silvaticis
montium ad
Pirot et Vranja
(Nicic).
11. Viola
alba Bess, in
silvis
ad Pirot; var. Hallieri Borb. 1890.,
ibidem, in nemoribus ad Zugliget Budse-Pestini (Borb. 1889.), Nagy-Maros (L.
Bichter). 12. V.
Danubialis Borb. M. Növénytani Lapok 1889/90. p. 79, Koch
—
.
45
Synop., ed.
III.
(1890.) p.
montinm ad
fruticetis
GO
( 1
\
Vandasii Vel.
ad Thermas
1.
c.
non
Vesicaria utriculata Poir. in Banatu
13.
Rent,
1
C41,
p.
1891.) in
Pirot et Vranja (Nicic).
Hercnlis inventa
ereseit;
V.
Graeca
sed annis recentioribus, loco
fuit,
indicato frustra quassivi.
Dr aba Aizoon
14.
formám
multo
siliculae
breviori) pra?ditam,
Nitriensis provenientem
quadrat,
siliculâ
cumque
stylis
1.
38 vix typicam
c.
Oesterr. Botan. Zeitscbr. 18G1. p. 183,
dense canescenti-bispidulis, stylo abbreviato
siliculis late ellipticis,
tudine
sive D. lasiocarpa ap. Vel.
Rochelianam Stur,
sistit b)
;
circa
(lati-
arcem Temetvény comit.
nee minus in var. demissorum mihi Budensem
lanceolatâ,
quam
in praecedente conspicue
angustiore,
paulo longiore sparse hispido, saepius violascente insignem.
Exemplaria fructibus latius ellipsoïdeis praädita in dicione Budapestiensi non nisi sub rupium umbra montium Aquinci inveni, at stylo longiore, siliculis
band canescentibus.
Dr. Aizoon Vel. probabilius ad D. elongatam Host
von Süd-Bosnien 2
mm.
2'5
p. 75) pertinet, siliquâ lineari-lanceolatû,
2—4 mm.
lata, stylo
1
Beck, Fl.
mm.
longa,
longo prœditâ, laxe bispidula; in rupibus
montis Bassara prope Pirot, in montibus elatioribus ad Tbermas
calcareis
Herculis, et in Hungária et in territorio Romania? versus
Kamena, Schur
(cfr. 1
in valle
ap. Stur
1.
Kazán, in monte Arzsana, ibidem una c.
(D. stenophylla
Schur Enum.
p.
montem Hunkacum D. leiocarpa
G5, D.
decalvescente
Simk. 1887.)
Saponaria glutinosa M. Bieb. var. calvescens Borb., ined., caule una cum foliis inferioribus mediisque glabro, superne glanduloso-
15.
inferne villoso.
Folia latiora, magis
rotundo-ovata
Inter Szvinitza et Tisszovitza, ad Serbiae. (Petrovic
IG. dr.
rulus,
Ichtiman 18.
Heldr. ad Gümürdscbina
D. Grisebachii Boiss., in montibus
légit cl.
:
Sakardza
et Jajladzik
prope
(leg. Formánek). D. Armeriastrum Wolfn. (D. corymbosus Vel.) ad Vranja (Pet-
Bellova (Dingler 19.
cl.
et
var. oligotrichus m., ibidem, glabrior, brevissime pube-
squamis abruptius acuminatis. 17.
rov.),
—
petala leviter emarginata.
!)
Djanthus glutinosus Boiss.
Dingler.
;
Portám ferream Valachiae, Suva planina
!).
D. alpestris Vel. (non Wimm.)
Formánek lecti,
probabilius ad D.
fide
exemplaris in monte Vitosa a
suberbum
pertinet, floribus niiiioribus,
area petalorum angusta, nee late ovata. Crescit etiam et pratia subalpinis
montis Ostrosub Serbiae australis (Bornm. (Petrovic
!),
nee non loco Ploca ad Nyssam.
!)
20. D. capitatus
DC.
var. Pancicianus Williams,
generis Dián th us, Journal of Botany 1885. p.
3.
Enum. specierum
(separ.)
!
:i
i
typ.»
.
.
pbyllis
46
non squamis magis oblongis, longius aristatis, nee adeo ac in typo orbicularibus differt. Herba elata habitu D. gigantei D'Urv., saepius intense glaucescens. Sicevo ad Nyssam (Peteov. !), Deligrad Serbia? austracapituli nec
lis.
(Panc.
!)
1890. p. 97. verbis
21. D. curticeps Borb. Oesterr. Botan. Zeitschr.
paucis indicatus, squamis latissimis, subrotundo-obovatis, e basi subcorfuscescentibus praecipue a D. stenoPalanka, Suva planina, Vranja SerBela ad petalo Gris. diversus, ereseit biae (Petrov.), Mal.-Veles ad Nevesinje et Pluzine Bosnia?, ad Bratucina planina Macedonia? (Formánek). Calyce brevi, inflorescentia parva com-
data abruptim breviterque
aristatis,
!
pacta etiam in statu fructificandi insignis. 22. D. Velenovskiji Borb. [D. Paniciciil elen. 1886.,
non D.
inflorescentia abbreviata speciei priori nec
ab utroque
differt involucri phyllis
non
Will. 1885.),
stenopetalo Gris, similis,
squamisque angustioribus, non ex apice
cordato, sed magis rotundato sat abrupte acuminatis, aristis reflexis, calyce
tubo
abbreviato amplo, multistriato, dentibus
lamina petalorum cl.
latiore.
duplo solum brevioribus,
In pascuis alpinis ad Bellova legit
1.
1876.
Jul.
Dingler.
W.
23. Cerastium grandiflorum 24.
croaticum Banatui deest.
et Kit.
Althaea Taurinensis DC. in Hungária
thae Wierb.
apud nos locum
cedit
;
nondum
lecta Alth.
argutidente optime distincta. Cnfr. Borb. Geogr. atque enum. Castriferrei p.
25.
montem
260
— 61,
et
micran-
posterior tarnen ab A. officinalis var. pi.
comit.
Kern. Fl. exsicc. austro-hung. Nr. 2045.
Geranium dissectum
L. var.
Byzanlinum
Gris, in pratis infra
Allion Orsovae, ad Pirot.
26. Trifolium
27.
Balcanicum
Lotum gradient W.
ad Smolevo Macedóniáé lectum 28.
Rubus
discolor
inflorescentia densiore,
(Vel.) in
montibus ad
Pirot.
et Kit. in inflorescentia Galii veri vidi,
quod
fuit.
Whe
et N.,
crassioribus,
foliis
bene aculeolatâ
etc.
magis nervatis,
a R. candiante diversus, in
Bulgaria haud raro occurrere videtur: Knezevo, Kostenec (Formánek!) 29. R. euplatyphyllos Borb., Flora comit. Temes. 1884. p. 76 (R. dis-
color
X
tomentosus
;
R. ynedioximus Sabr. Oesterr. Bot. Zeitschr. 1891. p.
379) ad Knezevo (Formánek
supra arterotrichis 30. R.
glabris,
foliis
Whe
et N.,
turionum
subsp. Ridgaricus Borb. a typo et
ternatis v. quinato-pedatis, foliolis supra
subtus canescenti-pubescentibusque, irregulariter, haud duplicato-
serratis, terminali elliptico vel
autem
praecedente floribus minoribus, foliolis
etc. differt.
macrophyllus
R. quadico Sabr.
A
!).
foliolis virescentibus,
gatis rectisqe differt.
obovato, basi rotundato,
—
a R. discolori
turione tenuiore, aculeis inflorescentia? elon-
Ad Knezevo. (Formánek
31. R. glandulosus Bell.
Appen.
Fl.
!)
Pedem.
p. 24. (1792.) et
R. hir-
il
W.
tus
pum
legi
Hungar. IL
150 (1802.) vix, nisi Priorem leiocarBrassoviœ versus pratum montanum, quod Pojana dicitur in
et. Kit.
Descript. et
forma leiocarpa
ic.
plant, rar.
p.
et tricJiocarpa inter se differre videntur.
;
monte Sakardza Bulgaria (Fokm.) staminibus pauciserialibus stylorum 1
gitudinem adœquantibus,
lon-
subtus glaucescentibus.
foliolis
B. glandviosus Bell. var. Coburgiaims Borb. ined.
foliolis
subtus
canescenti-pubescentibus, turione glabro, inœqualiter aculeolato, inflorescentià ramosâ, rubro-glandulosâ, acinis glabris. Foliola
medio
late elliptico, basi leviter cordato.
baud
Bot. Monatschr. 1892. p. 75, ovario glabro, foliolis sus
monte Sakardza Bulgaria Braun trifolius,
terna,
serieeis etc. diver-
1
in
;
turionum
A. B. subsericeo Sabr. Deutsche
.
32. R. livid us G.
Litke (in
sat frequens in
Hungária
:
ad Ipoly-
Biharfüred, sub monte Arzsána ad Plugova, in
Bikkalj),
silvis
montibus ad Thermas Herculis, Brassoviœ versus Pojana, Szászoka Beregh.
—
Bichter),
(legit L.
in
monte Vitosa
cott.
Bulgarire (Formánek).
33. B. myriotrickus Borb. in Formánekii «Beitrag zur Flora des Bal-
kans, Bosporus
und
Kleinasiens, Brunn,
Sakardza Bulgarire. Bubo iiiadto Wirtg.
1891.»
(aprili) p.
et Muell.
affinis;
monte
in
54,
inflorescentia
fere inermi.
Pötmtüla Bemtzkyi Friv., Flora, 183G. p. 437. (P. rupestrk Vel., rupestris var. grandiflora Heuff. !) in montibus ad Pirot. 35. P. canescens Bess. var. polytoma Borb. et. Bornm. foliolis infimis 34.
P.
quinis,
perbiemantibus glabrescentibusque, una
cum
inferioribus mediisque
apice dilatatis, obovato-euneatis, supra canescenti-pubescentibus, subtus canis, piloso-tomentosis, latisque, hinc-inde
profunde
iterum
incisis,
incisis, laciniis linearibus lineari-lanceo-
foliolo
intermedio laciniato
e.
i.
trilo-
bato, bi-trifidoque segmentis simpliciter aut iterum incisis. Inflorescentia pilosa, flores minores. In
bia australis legit
cl.
monte Javor ad Ivanica (1500 met.
36. P. semilaciniosaBo-RB. 1879. {P. PeJivanovici et P. exsicc.
!)
m.) Ser-
s.
Bornmüller.
ad Bellogradum
in collibus siccis legit
cl.
Nijxmaa Petr.
Bornmüller, ad Kur-
vingrad beat. Petrovic. In Hungária etiam ad Kaláz. 37. P. pilosa
Willd.
1884. p. 77. {P. pilosa
1892. Várna (Bornm.
!)
b.,
—
Temesmegye vegetatiója, Römeri Baenitz Herb. Europ. no G5S7,
var. auriflora Borb.
Vel.
;
P.
var. dichasialis
Borb.
et
Bornm., fere a basi
ramosissima, ramis omnino aut fere oppositis, brachiatis brachiis tario tis,
interposito
;
petalis aureis,
basin versus
foliolis
superne
sepala
baud superantibus,
dilatatis,
E
flore soli-
longe
eunea-
Serbia eultam misit
cl.
Bornmüller. 38. P.
obscuraVEh.
Borb. esse videtur, petalis aureis,
1.
foliolis
c.
171 (non Willd.) P. recht
5—7 —
nis pedatis. foliolis
cl.
var. pedatifrons
ambitu lanceolatis,
calycem superantibus. In collibus ad Békás-Megyer.
Taurica Willd. 1816, a P. Aclriatica Murbeck, Beiträge zur Kenntniss der Flora von Süd-Bosnien, 1891. p. 134, foliolis superioribus 39. P.
lanceolatis, acuminatis, calycis laciniis exterioribus interiorum longitudi-
nem
conspicue superantibus, carpellis fere duplo minoribus, magis rugosis
magisve anastomosantibus,
partium
pilis
omnium magis
ribusque diversa, in territorio Haemi variât
elongatis rigidio-
var. Pirotensis Borb.
:
a typo
in rupibus ad Bataktawa Tauriae (Rehmann exsicc 1874. Nr. 286), viredine pilis sparsioribus,
partium,
baud
rigidis, caule, foliis
superioribus et sepa-
etiam glanduliferis viscidisque, a P. pilosa Willd. autem habitu humili viscido, sepalis exterioribus e basi latiore acuminatis etc. diversa. Petala
lis
calyce duplo longiora sulphurea. In lapidosis ad Pirot. (Nicic), ad Philipo-
polim sed
dzemdem
:
pilis
tepe, legit Stríbrny exemplaria maiora, densius pilosa,
mollibus
(var.
moUicrinis m.)
40. P. pycnochaeta Borb. in
ad Petr. 1887, a P. Taurica
lit.
foliolis
latioribus maioribusque, subtus dense et albicante lanatis, a praecedente
autem
Varnam
Placka-
Vranja Serbiœ (Petrov., maio).
41. P. pedata Nestl. in
(Bornm.)
dilatatis ilia P.
nem
Ad
sepalis exterioribus angustissimis elongatis etc. diversa.
vitza prope
monte Avala Bellogradi
— subsp. a.nisosepala Borb.,
;
pilosœ minoris referentibus
exteriorum superantibus
;
in
;
ad
superne
sepalis interioribus longitudi-
montibus ad Pirot
P. leucochaeta Borb. (P. Aclriatica
apricis
et in
foliolis latioribus,
X pedata 9),
pilis
(Nicic)
;
—
partium
subsp.
omnium
qua differt foliis quod P. pedatae haud differen-
elongatis albisque P. leucotricham Borb. refert, a
magnitudinem atque formám tibus, a P.
pedata
attinet,
ab
illis
den sis elongatis, capitulis
pilis
fructiferis
maioribus, a
P. Adriatica denique habitu altiore, foliolis longioribus, ambitu acutis, sepalis exterioribus interiorum longitudinem superantibus. In vinetis
Mostar (Bornm. 1886.).
Geum
42.
G. coccineum floribus
coccineum
X urbanum ( G.
Vei.
—
G.
Velenovskyi Borb.
—
hortigenum Borb.) habitu G. urbani, sed
1875.),
Berolini
autem
petalis coccineis
(var.
rubri-
Borb.).
43.
Ulmaria subdenudata Fritsch
et inter Barlangliget et
in spongiosis ad Tátra- Széplak
Stum Bochum. submersum L. ad Philipopolim
44. Ceratophyllum,
mus.
;
conspicue maioribus, auranciaco-coccineis, legi in horto botan.
Lipsiensi (20. jun.
petalum
X molle
ad
M. Növ. Lap. 1885. p. 40.) 45. Heracleum ternatum Vel. 1889. (non Borb.
(Friv. in
herb,
nation., Borb.
1878.)
mutatur in
—
var. lineare
H. tripterum Borb. 46. Libanotis Sibirica Vel. 47.
Borb.
in
Galium Flora
= L.
leiocarpa Heufp.
Schultesii Vest, ad Sibeki potok Serbiae
Budapest.
;
(Budapestnek és környékének növényzete)
49
1879. p. 101,
monte Kara (Form.
!)
;
raagis elongatis, angustioribus, lineari-lanceolatis. In
foliis
bair et Sarkadza prope Ichtiman Bulgáriáé, in
—
var.
pubescentibus
:
Dealu stirmina prope Czernitzi
Adampol
48. G. longifolium Sibth., ad
R
G. Kitaibelianum
mis baud
Olympo Bithyn.
sparsipilum Borb. ined., caule ad angulos foliisque sparse
et Sch.
bracteis
reflexis,
(G.
Grecescu!
legit
Asise minoris
hoc
capillipes Rchb.) ab
baud
(Formánek!) foliis
—
angustissi-
sed linearibus, rainis niagis
lanceolatis,
capillaribus diversum, in valle Kolcvárensi ad Szuszény et ad Hátszeg.
49. G. pseudo-aristatum
Schur! Enuni. 1866.
corymbosa
internodiis inagis elongatis, potius
p.
282, innorescentia,
et laxa,
flores
quam
in se-
quente maiorcs, pedunculi elongati quidem, at pedicelii plerumque abbreapice solum fissi. A basi glabrum, folia H. Braun abruptim acuminata. In montibus silvaticis ad Váradia. ad Oravitza ( G. li ni folium Wierzb. floribus vix longiores, styli
viati,
margine scabra,
fide
exsicc. 181,
non Lam., G. aristatum
L.) in silvis
Quercus confertae ad Szilas et in contermino pagorum Vercott. Temes, in valle Kis-Kázán et circa Orsova. Ad
Pichb.
Germ,
Fl.
exsicc.
1519, non
mes, Izgár et Szilas
Studena Serbiae Var.
sensu alior.,
leg.
Formánek
!
asperulaeflorum Borb. Temesmegye vegetatiója 1884.
44,
p.
(G. aristatum var. scabrum Gris. Spicil. II. 1844. p. 157, non papillosum Heuff. pro parte non Lap. G. oligotrichum Simk., G.
str.
;
non Borb.) caule inferne confinio pagorum Szilas,
et foliis inferioribus subtus
Izgár,
ad Studena,, Prugovacko brdo donia? (Formánek
Vermes, ad Orsova
et
;
—
!).
50. G. Heuffelii Borb.,
fusum Borb.
et
ad nervös hirtulis; in
Nagy-Enyed Vranja Serbiae (Formánek!), Bukovo Maceet
ibid. torn.
XL
Akad (1870
(1874— 5) p. 88. [G. efnon Boiss., G. papillosum
Közi. torn. XII.
—
4) p.
266,
Heuff. pro altera parte, G. aristatum Heuff. olim, pro parte] stolonibus subterraneis (qui desunt, fide Kern. Oesterr. Botan. Zeitschr. 1876. p. 120. speciei prœcedenti), caule ab inferiore parte ramoso, axillis
foliorum verticillatorum
rami
et innorescentia
H. Braun sensim acuminatorum)
(et fide
longissime aristatorum egredientes (G. pseudo-aristatum habitum Aspe-
rulae magis refert, rami superiores ex
axillis
foliorum oppositorum
orti).
Intlorescentia G. Heuffelii exspansa multifiora ramulis axillis foliorum verti-
cillatorum egredientibus,
foliis
non
nisi infra
ramulos summos, quasi infra
pedunculos, opposilis; internodiis magia abbreviatis, ut intloresceutia den-
sioracin G. pseudoaristato evaderet. Pedunculi elongati, floribus duplo longiores, flores
tem
bifidus.
quam
— In
in G. pseudoaristato silvaticis elatioribus
minores
;
stylus ad
dimidiam par-
ad Szvinitza, Berszászka, Plavise-
monte Allion ad Orsova, in silva Száldobágy Magnovaradini, ad Nagy-Enyed, Talmács in monte Leskowik Serbiae, in monte Sakardza vitza, in
—
Természetrajzi Füzetei: XVI. kot.
*
50
Bulgáriáé (Form.), in Olympo (Aucher-Eloy Herbier d'Orient No. 734.), ad
Adampol Anatoliae (Formánek !). 51. G. erectum Huds. in monte Sakardza nina Macedóniáé (Formánek Bulgáriáé (Formánek
!),
—
!) ;
Peristeri
Bulgáriáé, Bratucina pla-
var. Bielzii Schur,
Macedóniáé
—
var.
monte Leskowik
in
pseudocinereum Schur.
Sakardza Bulg. 52. G.
Borb.
foliis
X
verum) var. atrichophyllum digeneum Kern. (G. süvaticum glabris, in silvaticis inter Posonium et Lamács (G. ambiguum
non Gren. et Godr.) verum L. var. Podolicum
Sabr. in sched.,
G.
53.
scens Eoem.
et Schult. Syst. veg.
I.
Bess. Cat. Crzem.
1815. (var. cane-
monte Vitosa, Uskub Macedóniáé (For-
p. 233. Visoko-Tepe, in
Kara-bair prope Ichtiman Bulgáriáé, Smolevo
et
mánek), Glavicin et Alexinac Serbiae, inter Székelyó et Bogozsely, Torda,
Budam-Pestinum, Szántód, Héviz. Boem. et Schult. Syst. veget. I. 1818. 234. (G. praecox Lang in Hagenbach Flora Basiliensis suppl. p. 26.
Vészt,
circa
54. G. verosimüe Schult, in
p.
1843, pro var. G. veri; G. Wirtgeni F. Schultz, Archives de Flore; 201.) sat frequens circa Budam-Pestinum, ad Szántód, Balaton-Füred, Oravitza, Mehala Temesvarini, ad Vöröskút, Schemnitzii, inter Barlangliget et Stum. Bochum, ad Szászoka cott. Beregh (L. Bichter !) var. maioriflorum ;
—
Borb., floribus duplo maioribus, intense aureis; in subalpinis Arágyes ad
Klopotiva rarum, infra alpem Gyömbér, ad Tátra-Széplak. 55. Senecio Velenovskyi Borb. Oesterr. Botan. Zeitschr. 1889. p. 234. (S. cinereus Vel. 1888,
monogynam Vahl
non Colla neque Moretti) ad Varnam Cuscidam
nutriens.
56. S. Carpaticus Herb, in cacuminibus Tátrae calcareis quoque paucirameus ramis 2 3-nis provenit.
57.
Hieracium Nataliae Borb., H. Olympico Boiss.
affine differt scapo
aphyllo, foliis basalibus oblongis, lanceolatisque in petiolum duplo brevi-
orem
angustatis, remote et irregulariter dentatis,
rinque etc.
crinitis,
in rupibus ad Vranja legit 58.
acutis mucronatis, ut-
pedunculis elongatis glanduliferis, caule dichotome ramoso
Syring a vulgaris L.
cl.
Nicic.
var.
macrantha Borb. Erdész. Lap. 1882.
p. 883. vix in Bulgaria deest.
Gentiana Pneumonanthe L.
59.
var. planifolia Vel.
= var.
latifolia
Scholler. 60. G. lutescens Vel. in pratis
ad Predejane prope Vránja
(Nicic),
a
G. crispata Vis. var. flavescente Vis. Flora 1830. p. 50. floribus pentameris diversa
;
—
var. ionalha Borb. ined., corolla violaceâ, calyce anisodonto,
—
a G. styriacae Wettst. var. praematura Borb. ap. Zwanziger, in Carinthia 1892. p. 2. (separ.), Jahrbuch des naturhist. Landes-Museums von Kärnten XXII. (1893.) p. 107. corolla minore, calycis dentibus autem magis elon-
51
gatis,
angustioribus, tubiim corollae superantibus, corolla angustiore rece-
dens,
cum
iypo in pratis eiusdem loci
var.
;
praematura
in convallibus ad
Fuzine, in monte Nános Carnioliac (Borb. 1875.) a G. anisodonta Borb. laciniis calycis
hand
De discuta
eiliatis diversa.
nwnoi/i/na
Vahl
1
Engelm.)
(C. astyla
cfr.
Oest. Bot. Zeitschr. 1889.
p. 234.
Gl.
Verbascum phoeniceurn
vellerigero Borb.
eiusdem
L. var.
ampleocicaule Velen. cum. var.
spéciéi (var. villoswrn Borb. Verhandl. des botan.
Brandenb. XVII. (1875.) p. 58. (non Bernh.) conferendum esset. 62. V. heterophyllum Vel. (non Moretti) V. heterotomum Borb. erit. 63. Veronica Velenovskyi Uechtr. in Engl. Jahrb. VIII. (1886—7.)
Vereins
f.
Beccabunga var. gracilis Uechtr. et Sint. in Kanitz 1. c. non B. Br., V. Bácsensis Himk. Oesterr. Bot. Zeitschr. 1888. p. 107) ad rivulos montium prope Békás-Megyer. 64. V. venia L. ad Nagy-Bátony, Ipoly-Litke, Hollók, Szécsény, Kal-
p. 46. (Liter.) ( V. p.
230,
nika (Holuby) Torda, Nagy-Szeben, Sz. -Endre, Badacsony. 65. V. Dülenii Cr. (V. venia var. longistyla Ces., Pass, et Gib.) Nagy-Bátony, Szvinitza, Mihald, ad Portám ferream Valachiae, ad Vránja
Serbiae. 66. AcantkllS longifolius Vel. probabilius var. Ihtnijaeicnx Borb. 1892. 67. Salvia ampleocicaulis Vel., non Lam. = est S. vülicaulis Borb. «A magyar homokpuszták növényvilága» 18S6. p. 83. S. amplexicauJis X nemorosa Vel. = & digenea Borb. 68. Glechoma hederaceaYnh.(=G. Balgarica Borb.) G. hirmtae potius affinis, a Gl. Serbica Hal. et Wettst. foliorum forma diversa.
Rum el.
II. p. 122. (C. Hunganon Pers.) in rupibus serpentinis Brdjani distr. Rudnik Serbiae (Pavlovic). Herba Haemi etiam ex Boiss. Fl. orient. IV. p. 582. eadem est ac Hungarica. 70. C. alpina L. var. marginata Borb. nervis foliorum lateralibus apicem versus incrassatis, marginantibusque. In rupibus ad Pirot (Nicic). A praecedente caule brevissime hirtulo, foliis non argute, sed dentibus parvis Serratia, corolla conspieue maiori et caule apice baud foliifero
69.
rica Simk.
Calamintha ;
etatior (Gbis.) Spic.
Acwios rotundifolius Friv!
fl.
exsicc.
diversa. 71.
Thymus montanus W.
et Kit. var. Istriacus
Vitosa et ad Knezevo Bulg. (Formánek
!
H. Braun,
monte
in
).
72. 77/. heterotrichus Gris, ramis brevissime puberulis, calyce
setoso insignis,
et
in
monte Kara
liair,
Vysoko
tepé,
autem
Knezevo, Jajladzik,
1 G. calycina Boiss. et Hausskn. Fl. Orient IV. (1875.) non Lam., nee Koch Wettst. nunc G. foliiformis Borb. (quoad calycis laciniaa) erit.
i
52
Sakardza Bulg., Bitolia
ad Pirot
et
Monastir ad Smiljewo Macedóniáé (Foemánek),
(Nició).
73. Th. ellipticus Op. in pascuis ad Vránja. 74. Th. Marschallianus
W.
in pratis
longicaidis Presl ( Th.
75. Th.
(Foemánek). In
ad Pirot
Chamaedrys
(Nicic).
in
Vei.)
quoque Hungarico plures species a
litorali
monte Vitosa litore
usque ad
cacuniina alpina adscendunt.
Balcanus Boeb. in monte Vitosa (Foemánek !). 77. Th. Jankae Celak. in rupibus ad Pirot (Nicic). 78. Th. comptus Feiv. in monte Kara bair Bulgáriáé. 76. Th.
79.
Mentha Wierzbickiana
ad Jajladzik, Knezevo (Peteov
!) ;
—
bair, Sibecki
(FoEM.)
;
—
humidis
stenantha Boeb., Bhodope, Jajladzik, Sakardza, Kara
var.
et Bellogradi Serbiae
pótok
lovo Bulg. (Foem.)
Op., foliis lanceolato-elongatis, in
Ichtiman Bulgáriáé (Foemánek), Pirot, Vranja
et
;
—
var.
var. Sieberi K.
;
—
Rocheliana Boeb. Koch,
et
ad Kar-
H. Be., Kara bair Bulgár. ad Kostenec, PhilipIllyrica Boeb. et H. Bbaun
abbreviatis,
foliis
popolim (Foem.), Sicevo, Nyssam (Pete.) ad Knezevo.
var. leioneura Boeb.,
;
—
var.
var.
—
M. viridescens Boeb. Visoko tepé Bulg., Alexinac Serb. (Foem.) Richten Boeb., ad Jajladzik Bulg., Ichtiman, Karlova, Vitosa Bulg. 80.
;
(Foem.).
81.
M
incana Willd. (M. ovális
Botan. Zeitschr. 1883. Strail. (1887.) tis,
foliis
Vis.); var.
Temesmegye
villosis,
litoralis
Boeb. Oesterr.
vegetatiója p. 46. (1884.),
minoribus, abbreviatis late
utrinque tenuiter
gatis,
p. 84.
ellipticis,
non
brevissime petiola-
apice breviter acutis, spicis tenuibus elon-
denique laxiusculis, contiguis, ad Dobaj Bosniae
foliorum M. süvestris var. ovcdis Vis. Fl. Daim.
II. p.
(L. Eicht.).
184.
non
— Pubes —
describitur;
itaque «albo-tomentosa» esse debet, veluti autor speciei typo adscripsit. var. subsessilis Boeb.,
82.
ad Karlovo.
M. candicans Cr. var. cuspidata Op., ad Kovanluk, Ichtiman, KarKnezevo Bulg., ad Pirot Serb. (Foemánek) var. stenan-
lovo, Vitosa,
thelmia Boeb. et
;
Waisb.
foliis typi
—
subtus candicantibus, inflorescentia
angusta continua, in humidis convallium Günsii, ad Pirot Serb., Vladaja et
Karlovo Bulg. (Foem.).
M. aquatica L., et Kostenecka bunja Bulg.; var. calaminthifoliaYis. FI. Daim. IL p. 185. ad lacum Devno prope Varnam; subvar. pluriglobula Boeb. ibidem (Boenm. !) foliis magis ovatis ovato-lanceolatisque, ver83.
ticillis
—
84.
—
3 nis. Villositate cum M. ccdaminthiEtiam ad Visoko tepé Bulg. (Foem.). Mentha verticillata L. var. abruptiflora Boeb. 1880. ad Ichtiman
infra capitulum terminale 2
folia convenit.
Bulg. (Foemánek).
53
85.
M. Pulegium
L.,
ad ichtiman
;
—
var. vïllicaulis
Borb. ad Kne-
zevo, Dobaj Bosn. (L. Richt.) 86.
simplex
Thesium diffusum Barth
Vel.) describitur, in Bcckii
culatum DC. esse 87.
exsicc, in Velcn.
Flora Austriaca
1.
p.
c.
W9.
n. sp.
T.
601. Th. subreti-
Euphorbia Niacin na Borb. (E. esuloides Vel. non Ten.) ad Pirot; (p. 503.) «Borb.» pro Kerner falso citatur. Tulipa orientális Lev. «Les Tulipes de l'Europe» 1884 —5. p. 68.=
Hungarica Borb. Földmivelési Erdekeink 1882. 89.
77/.
dicitur.
E. erythospermae autor 88.
(
Sparganium ramosum
p. 561.
Vel. fors. Sp. neglcckim Beeby.
