A Bódva-völgy és Sas-patak-völgye (HUAN20003) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

A Bódva-völgy és Sas-patak-völgye (HUAN20003) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Jósvafő 2013


Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfél BioAqua Pro Kft. Zöld Akció Egyesület Partner Szakmai koordinátor dr. Boldogh Sándor dr. Juhász Péter Farkas Tünde Vezető szakértők dr. Kiss Béla Krajnyák Cecília Közreműködő szakértők Barati Sándor, Barati Balázs dr. Boldogh Sándor Demeter Zoltán Farkas Emese, Farkas Roland, Farkas Tünde dr. Gulyás Gergely Hegyessy Gábor Huber Attila Hudák Katalin dr. Juhász Péter Kiss József dr. Kiss Béla Kecskés Ferenc Ludányi Mercédesz Málnás Kristóf Mizsei Edvárd dr. Müller Zoltán Spéder Ferenc dr. Szmorad Ferenc Tóth Viktor Virók Viktor Visnyovszky Tamás Zsólyomi Tamás Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

2


Tartalomjegyzék 1. A terület azonosító adatai......................................................................................................................6 1.1. Név .....................................................................................................................................................6 1.2. Azonosító kód...................................................................................................................................6 1.3. Kiterjedés ..........................................................................................................................................6 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek .................................................................6 1.4.1. Jelölő élőhelyek....................................................................................................................6 1.4.2. Jelölő fajok ............................................................................................................................6 1.5. Érintett települések ..........................................................................................................................7 1.6. Egyéb védettségi kategóriák ..........................................................................................................8 1.7. Tervezési és egyéb előírások.......................................................................................................10 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv.......................................................................................10 1.7.2. Településrendezési eszközök (Országos rendezési tervkataszter szerint) ..............10 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek...................................................................................11 1.7.4. A Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek ........................................................12 1.7.5. Halgazdálkodási tervek.....................................................................................................13 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv .....................................................................................................13 2. Veszélyeztető tényezők.......................................................................................................................14 3. Kezelési feladatok meghatározása ...................................................................................................18 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...................................................................18 3.2. Kezelési javaslatok ...........................................................................................................................18 3.2.1. Élőhelyek kezelése...................................................................................................................18 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ............................................................................40 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések .........................................................................................................40 3.2.4. Kutatás, monitorozás ...............................................................................................................41 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ...........................................................................................................42 3.3.1. Agrártámogatások ....................................................................................................................42 3.3.2. Pályázatok .................................................................................................................................44 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ........................................................................45 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ..................................................................................45 3.4.2. A kommunikáció címzettjei......................................................................................................47 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel..............................................................50 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése.........................................................................................52 1.1. Környezeti adottságok......................................................................................................................52 1.1.1.Éghajlati adottságok ..................................................................................................................52 1.1.2. Vízrajzi adottságok ...................................................................................................................53 1.1.3. Talajtani adottságok..................................................................................................................54 1.2. Természeti adottságok .....................................................................................................................55 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek....................................55 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok ...............................60 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok .....................................62 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok..........................................................82 1.3. Területhasználat ................................................................................................................................84 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás .............................................................................................84 1.3.2. Tulajdoni viszonyok ..................................................................................................................84

3


1.3.3. Területhasználat és kezelés....................................................................................................84 2. Felhasznált irodalom..........................................................................................................................102 3.Térképek...............................................................................................................................................103

4


I. Natura 2000 fenntartási terv

5


1. A terület azonosító adatai 1.1.

Név Tervezési terület neve:

1.2.

Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:

1.3.

HUAN20003

Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

1.4.

Bódva-völgy és Sas-patak-völgye kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Rendeletben 2695,23 ha

A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek

1.4.1. Jelölő élőhelyek • 91E0* - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) • 91G0* - Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal • 3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel • 6410 - Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) • 6430 - Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai • 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei • 6510 - Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) • 7230 - Mészkedvelő üde láp- és sásrétek • 91M0 - Pannon cseres-tölgyesek 1.4.2. Jelölő fajok • • • • • • • •

piros kígyószisz (Echium russicum) magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) tornai vértő (Onosma tornensis*) díszes légivadász (Coenagrion ornatum) lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis)

6


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

tompa folyamkagyló (Unio crassus) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) zempléni futrinka (Carabus zawadszkii) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) tornai patakcsiga (Bythinella pannonica) harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Petényi-márna (Barbus meridionalis) vágó csík (Cobitis taenia) ingola fajok (Eudontomyzon spp.) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) homoki küllő (Gobio kessleri) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) törpecsík (Sabanejewia aurata) német bucó (Zingel streber) vöröshasú unka (Bombina bombina) hegyesorrú denevér (Myotis blythii) tavi denevér (Myotis dasycneme) csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) közönséges denevér (Myotis myotis) nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)

1.5.

Érintett települések

A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Abod Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Boldva Borsodszirák Edelény Hidvégardó Komjáti Pamlény Perkupa Sajószentpéter Szalonna Szendrő Szendrőlád Szin

Érintett terület (ha) 45,41 118,1 105,1 98,8 15,4 15,9 577,5 349,51 80,6 38,3 150,7 19,8 97,3 908,4 62,3 2,54

7

Település területének érintettsége (%) 1,2 3,3 2,9 2,7 0,4 0,4 16,2 9,8 2,3 1,1 4,2 0,5 2,7 25,5 1,7 0,1

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Érintett terület Település területének Település (ha) érintettsége (%) Szögliget 76,71 2,1 Tornanádaska 67,4 1,9 Tornaszentandrás 127,3 3,5 Tornaszentjakab 423,5 11,9 Viszló 178,9 5 Ziliz 7,8 0,2 Összesen: 3565,6 100

1.6.

Egyéb védettségi kategóriák

Típus

Kód

Név

Kiterjedés

Védetté nyilvánító jogszabály száma

Ex lege védett láp

Pamlényi Nagy-völgy

11,3

FÖLDHIVATALI BEJEGYEZTETÉS


Szirákó-völgy

194,97

I-94,95,96/2004 ANPI 3642-7/2005 és 3641-3/2005 Emi-KöTeViFe


Töviskes

60,84

I-750/2004 ANPI 3640-7/2005 Émi-KöTEViFe


Kapitány-rét

103,46

I-750/2004


Tégla-szín

45,11



Szilasi-rét

219,57

I-754/2004, I-755/2004, I760/2004, I-761/2004 ANPI


Hadi-út alja

7,05



Andreháza

20,33



Zsombékos

11,57

I-244/2004, I-145/2004, 246/2004 ANPI


Rahozna

21,26

I-527/2004, I-528/2004 ANPI


Berek

29,35



Bakos-dűlő

7,8

I-128/2004 ANPI


Bódva-menti rétek

92,21

I-898/2004 ANPI


Szendrői Alsó-rétek

28,81

I-536/2004, I-539/2004, I540/2004, I-541/2004, I542/2004, I-543/2004 ANPI

Ex

Abodi Patak-völgye

26,32

I-976-1107/2004

lege

8

ANPI

I-

és

Típus

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Védetté nyilvánító Kód Név Kiterjedés jogszabály száma

védett láp

1422/16, KöTeViFe

1426/11

Emi-

Nemzeti park

177/NP/85

Aggteleki Nemzeti Park

115,2

32/2007. (X.18.) KvVM rendelet Az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról

TT

299/TT/05

Edelényi Magyar Nőszirmos TT

3,13

8/2005.(III:23) KvVM rendelet

TT

234/TT/90

Szendrőládi Rétek TT

1,48

6/1990(VI.18) KöM rendelet, 17/2006 (III.31) KvVM rendelettel módosítva

különleges HUAN1000 madárvédel 1 mi terület

Aggteleki-karszt

Országos ökológiai hálózat

Országos övezet

ökológiai

14/2010 KvVM rendelet

hálózat A tárgyi 2003. évi XXVI. törvény az Natura 2000 Országos Területrendezési terület teljes Tervről egészében az Országos Ökológiai Hálózat övezet része. A Bódva felső szakaszán legnagyobb része magterületbe sorolt, kisebb része ökológiai folyosó, illetve puffer terület. A Bódva alsó szakaszán ökológiai folyosó besorolással.

9


1.7.

Tervezési és egyéb előírások

1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv -

A területre pár éve elkészült a védelemre tervezett Csereháti Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terv tervezete, mely részben érinti az adott Natura 2000 területet. 17/2006 (III.31) KvVM rendelettel kihirdetetett kezelési terve van a Szendrőládi Rétek TT és 8/2005.(III:23)KvVM rendeletben az Edelényi Magyar Nőszirmos TTnek. Az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terve is elkészült, de nincs még kihirdetve.

1.7.2. Településrendezési eszközök (Országos rendezési tervkataszter szerint) Település Abod Bódvalenke

Bódvarákó

Bódvaszilas

Boldva

Borsodszirák Edelény Hidvégardó Komjáti Pamlény Perkupa Sajószentpéter Szalonna

Típus Településszerkez eti terv Településszerkez eti terv és építési szabályzat Településfejleszt ési koncepció és építési szabályzat Építési szabályzat és szabályozási terv Építési szabályzat és szabályozási terv Településszerkez eti terv Településszerkez eti terv Településszerkez eti terv Településszerkez eti terv -

határozatszám 28/2003 (IV.04) határozat 41/2002 (XII.16) határozat és 17/2002 (XII.16) rendelet 5/2006 (IV.20) rendelet és 6/2006 (IV.20) határozat

4/2004 (III.22) rendelet

6/2005 (IV.25) rendelet 57/2001 (X.24) határozat 242/2012 (XI.21) határozat 7/2003 )III:11) határozat 24/2005. (IV.25) határozat

Országos Rendezési tervkataszterben nincs adat. Településszerkez 88/2002. (XII.11) határozat eti terv Településszerkez 6/2012 (I.26) határozat eti terv Településszerkez 294/2003 (XII.15) határozat eti terv

10

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Település Típus határozatszám Szendrő Településszerkez 225/2008 (XI.18) határozat eti terv Szendrőlád Településszerkez 162/2005 (XI.30) határozat eti terv Szin Településszerkez 87/2005. (VIII.31) határozat eti terv Szögliget Településszerkez 18/2001 (III.20) határozat eti terv Tornanádaska Helyi építési 4/2005 (IV.23) rendelet szabályzat Tornaszentandrás Településszerkez 21/2005. (IV.20) határozat eti terv Tornaszentjakab Településszerkez 5/2005. (II.04) határozat eti terv Viszló nincs terv Ziliz Településszerkez 22/2006 (V.18) határozat eti terv

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A jelenleg érvényben levő körzeti erdőterveket még az időközben hatályát vesztett 1996. évi LIV. tv. („régi erdőtörvény”) alapján készítették el. A természetmegőrzési területet érintő körzeti erdőterveket (a körzetek kódját és megnevezését, a 2013. évi erdőterület-adatokat és a korábbi erdőtervezés évét) az alábbi táblázat foglalja össze: Erdőtervezési körzet kódja 560 511 559

Erdőtervezési körzet megnevezése Északerdő Zrt. Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság (Szin) Jósva-Tornai Erdőtervezési Körzet Északerdő Zrt. Bódvavölgyi Erdészeti Igazgatóság (Szendrő)

Összesen:

Aktuális erdőterület (ha)

Erdőtervezés éve

132,90

2002

107,14

2004

343,33

2008

583,37

---

A 2009. évi XXXVII. tv. („új erdőtörvény”, Evt.) által életbe léptetett új erdőtervezési rendszer szerint a természetmegőrzési terület erdőtervezési körzetek szerinti beosztása megváltozott. Az új körzetek nevét, az érintett településeket, a 2013. évi erdőterületadatokat és a következő erdőtervezés évét az alábbi táblázat foglalja össze:

11


Erdőtervezési körzet neve

Érintett települések (teljes körű felsorolás)

Tornai Erdőtervezési Körzet Csereháti Erdőtervezési Körzet Parasznyai Erdőtervezési Körzet Szendrői Erdőtervezési Körzet Összesen:

Aktuális erdőterület (ha)

Következő erdőtervezés éve

Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Hidvégardó, Komjáti, Perkupa, Szalonna, Szin, Szögliget, Tornanádaska, Tornaszentandrás

40,94

2014

Pamlény, Tornaszentjakab, Viszló

178,26

2015

0,00

2018

364,17

2019

583,37

---

Boldva, Sajószentpéter, Ziliz Abod, Edelény, Szendrőlád

Borsodszirák, Szendrő,

Az erdőgazdálkodók részére kiadott erdőgazdálkodási üzemtervek (a 2009. évi XXXVII. tv. életbe lépése után: erdőtervek) elvi szintű érvényessége a korábbi erdőtervezés évét követő évtől számított 10 esztendő (pl. az Északerdő Zrt. Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság esetében 2003-2012), de az új erdőtervek az érvényesség lejártától függetlenül már az új ütemezés szerint készülnek (ha az üzemterv lejárt, az új erdőterv pedig nem készült el, akkor a gazdálkodó erdőterv-megállapítás révén biztosíthatja folyamatos gazdálkodói tevékenységét). 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek I/2. Mátra-Bükk-Csereháti nagyvadas vadgazdálkodási körzet Körzeti vadgazdálkodási terve Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Vadgazdálkodók üzemtervei: Tornavidéke Vadásztársaság üzemterve. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A.- Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Martonyi és Vidéke Vadásztársaság üzemterve. Érvényessége: 2013. március 1. 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 651610 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége üzemterve. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Csereháti Cseppkő Vadásztársaság üzemterve. Érvényessége: 2013. március 1. 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága

12


Perkupai Egyetértés Vadásztársaság üzemterve. Érvényessége: 2013. március 1. 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 4 Évszak Vadásztársaság üzemterve. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 654220 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége üzemterve. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Bódva völgye Vadásztársaság üzemterve. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 654210 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége üzemterve. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 654810 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége üzemterve. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 1.7.5. Halgazdálkodási tervek A területen a Bódva-patak halászati vízterület. Hasznosítója a Horgász Egyesületek BA-Z. Megyei Szövetsége (3530 Miskolc, Corvin u. 15.) Bérleti szerződés 2015. 12.31. Előző halgazdálkodási terv: 2006.01.01-2010.12.31. 336-171-39/2006. engedélyszámon. A Bódva-völgyi kisvízfolyásokon (Balajti-patak, Damaki-patak, Janka-patak, Juhászpatak, Keresztétei-patak, Pasnyag-patak, Potranyik-patak, Rét-patak, Sas-patak, Telekespatak, Vecsem-patak, Ziliz-patak) a halászati hasznosító az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2006. 10.01-2021.10.1-ig. Halgazdálkodási terv:2006.01.01-2010.12.31. 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A területre a 2-6. Sajó a Bódvával vízgyűjtő alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve (2010. április – 2014. december 31.) vonatkozik. Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) 1012 Budapest, Márvány utca 1/c-d és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 3525 Miskolc, Vörösmarty M. u. 77.0

13


2. Veszélyeztető tényezők

Érintett Jelentő terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és -sége nagyság milyen módon gyakorol hatást? a (%) Háztartási hulladék M 2 Szennyezi a mocsár- és lápréteket, magaskórósokat (7230, 6410, 6430, 6440, 6510) és a patakokban élő jelölő állatfajokat: tompa folyamkagyló (Unio crassus), harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior), Petényi-márna (Barbus meridionalis), vágó csík (Cobitis taenia), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus). Vadak károkozása H 15-20 Különösen a vaddisznó túrása jelent veszélyt a mocsár- és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510). A jelölő növényfajokat kitúrja, valamint gyomosítja az élőhelyeket. A patakpartokon a Sadleriana pannonica élőhelyét károsítja. Idegenhonos inváziós fajok H 20-25 Gyomosítja, átalakítja az eredeti vegetáció jelenléte fajösszetételét, minden jelölő élőhely esetében. A betelepített halfajok pl. a törpecsík (Sabanejewia aurata) populációra vannak kedvezőtlen hatással. Veszélyeztető tényező neve

E03.01

F03.01.01

I01

J01.01

leégés

M

1

K01.03

kiszáradás

M

5

K02.01

szukcesszió

H

20-25

14

Károsítja a gerinctelen fajokat zempléni futrinka (Carabus zawadszkii), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), valamint a kora tavaszi aszpektusban virágzó jelölő növényfajokat pl. leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). A felső talajréteget kiégeti, ezzel rontja a talajszerkezetet, kedvez egyes agresszív egyszikűek pl. Calamagrostis epigeios terjedésének. Láp- és mocsárrétek, magaskórósok (7230, 6410, 6430, 6440, 6510) átalakulását, kiszáradását okozza. Az ingolafajok (Eudontomyzon spp.) az oxigénszegény, alacsony vízszintű élőhelyekről eltűnnek. Cserjésedés mind nedves, mind száraz gyepes jelölő élőhelyeken, ahonnan a gyepfajok az árnyékolás miatt kiszorulnak (7230, 6410, 6430, 6440, 6510 és 6240). A nylt vízfelületek eltűnése kedvezőtlen egyes szitakötőfajok (Leucorrhinia pectoralis) számára.

A04.01.01

A03.01

H01

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Érintett Veszélyeztető tényező Jelentő terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és neve -sége nagyság milyen módon gyakorol hatást? a (%) Intenzív szarvasmarha- L 1-2% Jelölő növényfajok kitaposása, rágása, legeltetés magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica), piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), jelölő lepkefajok nagy tűzlepke és vérfű hangyaboglárka (Lycaena dispar, Maculinea teleius) veszélyeztetése, gyepkárosítás és túllegelés miatt. Intenzív kaszálás M 5-10 A vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) esetében a helytelen kaszálási időpont megválasztása, a tápnövény hiánya miatt abban az évben szaporodási sikertelenséggel jár. Vízszennyezés H 40 A Bódva-völgyben számos településen nem megoldott a szennyvízelvezetés, így a lakossági szenny közvetlenül a patakba kerül, mely tápanyagfeldúsulást, mérgezést okoz a jelölő vízi szervezetek számára (Coenagrion ornatum, Sadleriana pannonica, Ophiogomphus cecilia, Unio crassus, Theodoxus transversalis, Barbus meridionalis, Cobitis taenia, Eudontomyzon spp., Sabanejewia aurata, Zingel streber, Rhodeus sericeus amarus, Gobio kessleri, Gobio albipinnatus)

J02.02.01

üledékkotrás

M

5-10

J02.05

hidrológiai viszonyok H módosítása, általános

10

J02.12.

gát, töltés, mesterséges L partok, általános

2-3

15

Az szaporodáskor, illetve egyedfejlődésük korai szakaszában a kavicsos üledékhez kötődő jelölő fajok életfeltételei romlanak. Pl. díszes légivadász, tompa folyamkagyló, Petényi-márna, vágó csík, szivárványos ökle, törpe csík (Coenagrion ornatum, Unio crassus Barbus meridionalis, Cobitis taenia, Rhodeus sericeus amarus, Sabanejewia aurata) Az áramlási viszonyok megváltoztatása kedvezőtlen az áramló, oxigéndús vizet kedvelő fajoknak (Sadleriana pannonica Ophiogomphus cecilia Theodoxus transversalis Unio crassus, Gobio albipinnatus Gobio kessleri Rhodeus sericeus amarus Sabanejewia aurata Zingel streber Eudontomyzon spp.) A szivárványos ökle, tompa folyamkagyló és a német bucó (Unio crassus Rhodeus sericeus amarus Zingel streber) az

J03.02

J02.05.05

F02.

J02

B02

B02.04

B03

J03.01.

H06.02.

M01.01

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Érintett Veszélyeztető tényező Jelentő terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és neve -sége nagyság milyen módon gyakorol hatást? a (%) alzathoz kötődik, ezért annak mesterséges átalakítása a faj életfeltételeit rontja. élőhelyi-összeköttetések H 5-10 A vándorló halfajok esetében a (konnektivitás) csökkenése fenéklépcsők gátolják a migrációt pl. emberi hatásra ingolák (Eudontomyzon spp.) migrációt gátoló műtárgyak (pl. fenéklépcsők) Duzzasztás M 5 Az áramlási viszonyok megváltozására, megváltoztatására érzékenyen reagáló fajok, mint a Petényi-márna, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, vágó csík, tompa folyamkagyló (Barbus meridionalis, Gobio albipinnatus, Rhodeus sericeus amarus, Cobitis taenia, Unio crassus)Gobio albipinnatus Halászat L 1-2 Az orvhalászat a szivárványos öklét és a német bucó állományt apasztja. (Rhodeus sericeus amarus, Zingel streberÖ Vízügyi tevékenység M 25 91E0 – A folyó- és patak menti keskeny fűzligetek árvízvédelmi célból történő ritkítása, kivágása az állományok szegényedésével vagy eltűnésével jár. Eltűnnek a kisvizek, melyek az unkák (Bombina bombina) szaporodóhelyei. Erdőgazdálkodás M ~ 15 91G0, 91M0 – A tarvágások, a rövid időszak alatt lebonyolított felújító-vágások, a homogenizáló hatású nevelővágások, a cserjeszint és a holt faanyag eltávolítása az állományok szegényedésével járnak. Lábon álló és/vagy elfekvő M ~ 15 Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) – A holt holt faanyag eltávolítása faanyag eltávolítására irányuló beavatkozások a faj számára fontos szubsztrátot eltüntetik az élőhelyekről. Erdészeti kitermelés M ~ 15 91E0 – A folyó- és patak menti keskeny újratelepítés vagy fűzligetek ritkítása, kitermelése az természetes felújulás nélkül állományok szegényedésével vagy (fásításokban) eltűnésével jár. M 5 A patakmenti odvas fák kivágása a tavi denevér, míg a templomtornyok átépítése, tipikus élőhelyi adottságok lezárása a nagy patkós, a közönséges a csökkenése vagy hegyesorrú és a csonkafülű megszűnése denevérkolóniák szálláshelyeit szűkíti be, tünteti el. fényszennyezés H 15 A templomtorony megvilágítása kedvezőtlen a csonkafülű denevér számára. hőmérsékletváltozás (pl. M 2 Különösen az épületlakó denevéreket hőmérséklet növekedés és veszélyezteti a nyári hőség pl. nagy

16

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Érintett Veszélyeztető tényező Jelentő terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és neve -sége nagyság milyen módon gyakorol hatást? a (%) szélsőséges hőmérsékleti patkósdenevér és csonkafülű denevér. értékek gyakoriságának denevérfajok növekedése)

17


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok – tornai vértő (Onosma tornensis), piros kígyószisz (Echium russicum), magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), tompa folyamkagyló (Unio crassus), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), vérfűhangyaboglárka (Maculinea teleius), zempléni futrinka (Carabus zawadszkii), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior), Petényi-márna (Barbus meridionalis), vágó csík (Cobitis taenia), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia), sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis), tornai patakcsiga (Bythinella pannonica), ingola fajok (Eudontomyzon spp.), homoki küllő (Gobio kessleri), törpecsík (Sabanejewia aurata), német bucó (Zingel streber), vöröshasú unka (Bombina bombina), hegyesorrú denevér (Myotis blythii), tavi denevér (Myotis dasycneme), közönséges denevér (Myotis myotis), nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) – és egyéb védett fajok populációinak megőrzése, életfeltételeinek biztosítása, megőrzése, javítása. A jelölő élőhelytípusok (Sík- és dombvidéki kaszálórétek 6510, hidrofil magaskórós szegélytársulások 6430, 91E0* enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 6440 folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, 7230 mészkedvelő üde láp- és sásrétek, 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 91M0 pannon cseres-tölgyesek, 91G0* Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal) kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A madárvédelmi területtel való átfedés miatt az itt élő, fészkelő, táplálkozó és vonuló jelölő madárfajok zavartalanságának biztosítása, szaporodó- és táplálkozó-területeik megőrzése.

3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) a fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.

18


Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A kezelési egységek lehatárolása az egyes azonos kezelést igénylő élőhelyek (Á-NÉR szerinti elkülönítés) összevonásával jött létre. Egyes esetekben csak 1-1 speciális igényű élőhely tartozik egy kezelési egységbe. A vonatkozó térkép a 3.2.5. fejezetben található. Kötelező érvényű előírások A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/ 2004. (X.8.) Korm. rendelet, valamint az erdők és fásítások esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény előírásai kötelező érvényűek. Ezen előírásokat külön nem jelezzük a részletes javaslatok között. Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer megállapításáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti előírásokat a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetéseknél is alkalmazni kell. A támogatás igénybevétele esetén kötelezően alkalmazandó a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” feltételrendszere. A termőföldek hasznosítására és a földvédelemre vonatkozó rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény is megállapít. Önkéntesen vállalható előírások 3.2.1.1.GYEPEK Gyepek esetében legfontosabb feladat a nyílt, inváziós, idegenhonos és gyomfajoktól mentes, természetes növénytakaróval fedett élőhelyek megőrzése, fenntartása. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzése, a megfelelő és kímélő agrotechnika kiválasztása, a jelölő fajok életmenetét, virágzását, észkelését és fiókanevelését figyelembe vevő kaszálási időpont megválasztása és a túllegeltetés elkerülése.

19


KE-1 kezelési egység A területen a vérfüves mocsárrétek (D34) sérülékeny élőhelyek, melyek a jelölő lepkefajok tápnövényeinek is élőhelyei. Megőrzésüknél mindig az aktuális vízállapotokat is figyelembe vevő, lehetőleg kíméletes, lehetőleg kézi módszerrel történő kaszálás - esetleg sávos - képzelhető el, melynek időpontját a jelölő lepkefajok életmenetéhez, valamint a madárvédelmi Natura 2000-es területtel való érintettség miatt az itt revírt foglaló haris (Crex crex) állományok szaporodásához és fiókaneveléséhez alkalmazkodva kell megválasztani. Mivel ez a kezelési egység foglalja magába a vérfű hangyaboglárkák (Maculinea teleius) legjelentősebb élőhelyeit, a legeltetés itt nem javasolt. A gépi szárzúzás sem javasolt. Javasoljuk a sávos vagy mozaikos kaszálás foganatosítását. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a legüdébb, legjobb természetességű gyeprészekre, és különösen azokra, melyekben a legtöbb sóskaféle (Rumex spp.) és őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) található, illetőleg amelyek virágos növényekben is a leggazdagabbak. A kaszálási módszerek közül csak a kézi kaszálást kell előnyben részesíteni. Stabil, nagy egyedszámú vérfű hangyaboglárka populációk fenntartásához mérsékelten kaszált, nagyjából homogén szerkezetű, július közepére már virágzásnak indult, jelentős tőszámú őszi vérfű állományok a legoptimálisabbak. Ennek biztosítása céljából a június 15-étől október 1-jéig terjedő időszakban kerülni kell az őszi vérfüves rétek teljes területének kaszálását. A vérfüves folt 30%-a évente változó helyen, kaszálatlanul hagyandó. Mivel a jelölő lepkefaj élőhelyei nagyon érzékenyek legoptimálisabb a NP igazgatósággal egyeztetett kaszálási terv elkészítése. (1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, 6510 - Síkés dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) ÁNÉR: D34 (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód

Gyepterületekre vonatkozó előírások

Magyarázat

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

20

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY20

Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

GY75

Kaszálás augusztus 1. után lehetséges.

GY84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni

GY96

20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY99

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

GY101

Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni.

GY102

A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.

GY109

A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül.

GY110

A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1.

GY116

A területen trágyadepónia, elhelyezése tilos.

GY79

Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

széna

Harisos élőhelyen.

és

21

szalmakazlak

Az őszi vérfüves foltokban kell kijelölni.


KE-2 kezelési egység A terület legérzékenyebb és legsérülékenyebb füves élőhelyei. Jellemzően egész évben, vagy az év nagy részében vízzel borítottak, tocsogósak tehát a taposás miatt nehéz gépekkel a kezeléseket nem lehet fenntartani. A kézi kaszálást kell előnyben részesíteni mégpedig oly módon, hogy az érzékeny, természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajok mocsári kosbor, hússzínű ujjaskosbor, zergeboglár, szibériai nőszirom, kockásliliom (Orchis palustris, Dactylorhiza incarnata, Trollius europaeus, Iris sibirica, Fritillaria meleagris stb.) életmenetét, virágzási idejét és termésérését is figyelembe kell venni, valamint az itt revírt foglaló haris fészkelését is. (1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 6410- Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) és 7230- Mészkedvelő üde láp- és sásrétek. ÁNÉR: D2, B5 (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód


GY01


GY02


GY03


GY06

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY09


GY10


GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13


GY14


GY15


22

Magyarázat

Kivéve az inváziós növények pontpermetezése.

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” GY20


GY26


GY28


GY29


Gy75


GY84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY87

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY101


GY102


GY109


GY116

GY94


széna

és

szalmakazlak


GY99


Gy111

A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1.

GY126

GY79

Kézzel történő kaszálás.


23

.


KE-3 kezelési egység A területen a magaskórós szegélytársulások sérülékeny élőhelyek, melyek a jelölő lepkefajok tápnövényeinek is élőhelyei. Megőrzésüknél mindig az aktuális vízállapotokat is figyelembe vevő, lehetőleg kíméletes, lehetőleg kézi módszerrel történő kaszálás - esetleg sávos kaszálás - képzelhető el, melynek időpontját a jelölő lepkefajok életmenetéhez, valamint az itt revírt foglaló fokozottan védett haris (Crex crex) állományok szaporodásához és fiókaneveléséhez alkalmazkodva kell megválasztani. (1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai. ÁNÉR: D5. (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód


GY01


GY02


GY03


GY09


GY10


GY13


GY14


GY15


GY20


GY26


GY28


GY29


Gy75


24

Magyarázat

Kivéve az inváziós növények pontpermetezése.

Haris esetén

a

revírfoglalás NPI által

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” kijelölt területen.

Gy84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY101


GY102


GY109


GY116

A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos.

GY96


GY99


Gy111

A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1.

Az őszi vérfüves foltokban elhagyott területekre értendő.


A vérfüves területek június 15 előtt – amennyiben van megfelelő mennyiségű fű – kaszálhatók, a későbbi időpontban történő kaszálás esetén az elhagyandó foltokat a nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell.

GY79

25

Az őszi vérfüves foltokban kell kijelölni.


KE-4 kezelési egység Az ecsetpázsitos kaszálórétek (E1) nem mocsarasodó, fajszegényebb, esetleg gyomosodó, kiszáradó kevésbé érzékeny típusain (OC) a kaszálás mellett a legeltetés is elképzelhető megfelelő létszámú (0,2-0,3 SZA/ha) szarvasmarhával. A legeltetés módszerét, a legelő állat mennyiségét, az állatok legelőterületen való tartózkodásának időpontját és intervallumát azonban a nemzeti park igazgatósággal (NPI) egyeztetni kell, hiszen a legelésből az érzékeny vérfüves élőhelyeket, lápréteket ki kell hagyni. Ezeken a területeken a NP igazgatósággal egyeztetett legelési terv az optimális megoldás. A madárvédelmi szempontokat- különösen a harisra vonatkozó időbeni korlátozást - a madárvédelmi területtel való átfedés miatt itt is figyelembe kell venni.

(1) Meghatározás: Natura 2000 kód 6510 -- Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), csak a franciaperjés kiszáradó, rontott típusok ÁNÉR:E1, OC (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód


Magyarázat

GY01


GY02


GY03


GY09


GY10


GY13


GY14


GY15


GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.

GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY26


GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a

26

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29


GY44

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY62

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 30%-át.

GY67

Legeltethető állatfajta: szarvasmarhafélék

GY101


GY102


GY109


GY116


GY117

Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY79


Gy75


széna

szarvasmarha

és

szalmakazlak

Haris revírfoglalás esetén a NPI által kijelölt területen.

27


3.2.1.2.SZÁNTÓK KE- 5 kezelési egység A területen található kisparcellás , extenzív szántókon a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezésével elősegíthető a környező gyepes és vizes élőhelyek megóvása, valamint a jelölőállat és növényfajok fajok védelme. (1) Meghatározás: Á-NÉR kód: Szántóterületek (T1, T2, T6, T11). Natura 2000 kód: (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód

Szántóterületekre vonatkozó előírások

SZ04

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező.

SZ10

Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható.

SZ11

Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani.

SZ12

Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki.

SZ13

Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ14

A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ21

Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ24

Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.

SZ25

Rovarölő szerek nem alkalmazhatók.

SZ34

Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/hat.

SZ37

Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni.

SZ43

Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ46

Melioráció tilos.

28

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” SZ63

Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos.

SZ68

A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

Élőhelyfejlesztési javaslatok Értékes közösségi jelentőségű fajoknak is otthont adó, jelölő élőhelynek számító gyeppé alakult szántót beszántani nem javasolt, azt célszerű gyeppé minősíttetni. A beszántás az itt kialakult jelölő élőhelyeket - sík és dombvidéki kaszálórétek, mocsárrétek és magaskórósok – megszünteti. 3.2.1.3. Vizes élőhelyek KE-6 kezelési egység A hínarasok és a vízparti növényzet beavatkozás nélkül fenntartandó érzékeny élőhelyek. A felszíni víz szennyezését kell megakadályozni. A jelölő halfajok megóvása miatt a vegyszerhasználat és a haltelepítés kerülése szükséges. A vizes élőhelyeken az ökológiailag szükséges vízmennyiség folyamatos biztosítása a cél, valamint az élőhelyeken jelentkező inváziós fertőzöttség visszaszorítása a legnagyobb feladat. (1) Meghatározás: Á-NÉR kód: Ac és B2, Álló és lassan folyó vizek hínárnövényzete és harmatkásás békabuzogányos , pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet; Natura 2000 kód: 3150 Természetes eutóf tavak Magnopotamion és Hydrocharition hínárnövényzete (2) Érintett földrészletek (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód

Vizes élőhelyekre vonatkozó előírások

V1

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

V19

Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos.

V97

A területet kezeletlenül kell fenntartani, mindennemű beavatkozás tilos.

29


3.2.1.4. Erdőgazdálkodás - Figyelemmel a hatályos jogi szabályozásra általános irányelvként rögzíthető, hogy a jelölő erdős élőhelytípus (91E0) kedvező természetességi állapotú (természetes és természetszerű erdő, illetve esetleg származék erdő besorolású) állományainál a Natura 2000 rendeltetést elsődleges rendeltetésként kell feltüntetni. - A folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok (átalakító, szálaló, illetve véderdők) esetében faanyag-termelést nem szolgáló üzemmód) minél nagyobb területen való alkalmazása. - - A sérülékeny termőhelyen álló, véderdő jellegű és általában természetvédelmi szempontból is jelentős erdők kisebb, önálló erdőrészletként nem leválasztható állományaiban – az erdőrészlet egészéhez viszonyítva – differenciált erdőkezelést kell biztosítani. A véderdő jellegű foltok általában aktív gazdálkodás nélkül, a természetes erdődinamikai folyamatokra alapozva tartandók fenn, a kezelési feladatok e helyeken az idegenhonos fafajok kiszorítására, a vadkár megelőzésére, a felújulási folyamat segítésére, illetve esetleg a közutak melletti 20-30 m széles erdősávok gondozására terjednek ki. - - A beavatkozásokkal érintett erdők állománynevelése (tisztítások, gyérítések) során az őshonos elegyfafajok egyedei kímélendők, visszahagyandók. Idegenhonos fafajokkal elegyes erdőkben a munkákat az őshonos fafajok megtartásával, az idegenhonos fafajok rovására kell elvégezni. A nevelési munkák során kerülni kell az egyenletes hálózatot kialakító, homogenizáló jellegű beavatkozásokat, törekedni kell a szerkezeti változatosság (alsó lombkoronaszint, cserjeszint, böhöncök, mikroélőhelyek, stb.) megtartására, fokozására. - - A vágásos és átalakító üzemmódba sorolt erdőknél a termőhelyi viszonyok és az állományok egészségi állapota függvényében a lehető legmagasabb vágáskorok alkalmazását kell célul kitűzni. Gyorsan növő fafajok állományaiban (égeresek, füzesek) így 40-70 év, közötti vágásérettségi szakaszok határozhatók meg. - - Az erdőfelújítások során a tarvágások mellőzése és a minél vegyeskorúbb, változatosabb állományokat eredményező (folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodást/kezelést lehetővé tevő) természetes felújítási módok alkalmazása lehet az irány. Legfontosabb célként a rövid idő (5-10 év alatt) alatt végigvezetett, egyenletes bontáson alapuló, ismét egykorú, homogén állományokat produkáló ernyős felújítóvágásoktól való eltávolodást lehet megfogalmazni, s helyettük a 15-30 évre elnyújtott, egyenlőtlen (lékes-csoportos-foltos) beavatkozással végzett felújítóvágások (egyes ligeterdő-állományokban a szálalás) alkalmazását kell szorgalmazni. A területen jelenleg nincs erdőtervi lehetőség drasztikus beavatkozásra, nincs tarvágás, felújítóvágás bontó- és végvágási lehetőség, ezt a további erdőtervi ciklusok időszakában is meg kell őrizni. - - A természetmegőrzési területen belül az állománytípusok jövőbeni kívánatos aránya és térbeli mintázata a potenciális természetes erdőtársulások eloszlása határozza meg. Az erdőterületeken belül található idegenhonos fafajú erdők zöme (erdei- és lucfenyvesek) gyertyános-tölgyes klímában található, így rekonstrukciójuk esetében a gyertyános-

30


kocsánytalan tölgyes állományok kisebb (10-15 ha-os) növekedése prognosztizálható. Az idegenhonos fafajú erdők fafajcserés átalakítása természetvédelmi szempontból távlatilag indokolt, így annak támogatási rendszeren keresztül való ösztönzése fontos feladat. - - A távlati célállomány-típusok minden erdőterületen a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos fő- és elegyfafajok alkotta, a potenciális természetes erdőtársulásoknak megfelelő állománytípusok lehetnek. - A fakitermelési munkák (faanyag-felkészítés, faanyag-mozgatás, vágásterület-rendezés) időpontjának, időjárási körülményeinek, illetve talajállapotának megválasztása: ezeket a feladatokat elsősorban a fő vegetációs és költési időszakon kívül (augusztus 15 és március 15.) kell elvégezni. - - Az erdők jó természetességi állapotának megőrzéséhez és fejlesztéséhez, valamint az erdei biodiverzitás-védelméhez hozzátartozik a mikroélőhelyek megtartása és bővítése is. A mikroélőhelyek részben termőhelyi eredetűek (pl. kőgörgeteg, sziklakibúvás, források, erek, patakok, kisvízállások), részben a faállomány-szerkezet függvényében vannak jelen (pl. gyökértányérok, álló és fekvő holtfa, facsonk, hasadt-törött fák, üregesodvas-taplós törzsek, kéregleválások). Közülük kiemelkedő jelentősége van a holtfa különböző formáinak (jelenlététől számos élőlénycsoport léte, lokális megmaradása függhet), így a gazdálkodási célzatú beavatkozások során az álló és fekvő holtfa egy része (elsősorban a vastagabb, 15 cm törzsátmérő feletti holtfa, hektáronként legalább 5 m3 mennyiségben) visszahagyandó. Jelenleg a különleges (védett) elsődleges rendeltetésű erdők aránya 95 % területarány fölötti, ahol az érvényes erdőtervi előírások szerint valamennyi, 15 cm feletti holtfa és odvas fa visszahagyandó. Ezen a szabályozáson a következő erdőtervi ciklusok alatt sem szabad változtatni. - - Az erdőkben folytatott gazdálkodási/kezelési célzatú beavatkozások során minden esetben tekintettel kell lenni a Natura 2000 jelölő fajok (és természetesen más értékes, védett fajok) populációnak megőrzésére, életfeltételeik biztosítására. Az egyes növényés állatfajok érdekében foganatosítható intézkedések: a lelőhely, fészkelőhely, szaporodási hely és környékének gazdálkodás alóli (időszakos vagy teljes) mentesítése, az adott élőlénycsoport számára szükséges szubsztrát/közeg (pl. holtfa, odú, cserjeszint, táplálkozási kapcsolatok révén releváns fafaj) megtartásamegjelenítése, az egyéb veszélyeztető tényezők elhárítása. - - A vizsgálati területen belül felmerülő, erdőgazdálkodási tevékenységre visszavezethető veszélyeztető tényezők mérséklése vagy megszüntetése a fentebb ismertetett irányelvek alkalmazásával jórészt biztosítható! - A területen található védett természeti területek közül az Edelényi Magyar Nőszirmos TT rendelkezik jogszabályként megjelentetett természetvédelmi kezelési tervvel. A 8/2005. (III. 23.) KvVM rendelet erdőkre (Edelény 5/D, 5/TN2) vonatkozó előírásai az alábbiak, melyek betartása kötelező érvényű: - A területen távlatilag a potenciális erdőtársulásoknak megfelelő, kedvező természetességi állapotú állománytípusokat (cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesek) kell fenntartani.

31


- Az erdőket védőerdőként kell fenntartani, az állományok távlati kezelési irányelveit tekintve a területen hagyományos erdőgazdálkodási tevékenység (beleértve a száradéktermelést is) tilos. - A sziklapárkány környezetének védőerdő jellegű részein mindennemű beavatkozás tilos. - Az idegenhonos fafajok (akác, erdeifenyő) szórványosan előforduló egyedeit el kell távolítani a területről, ezt követően 3-4 éven keresztül gondoskodni kell az akácsarjak rendszeres vegyszeres kezeléséről. - A fahasználati jellegű kezelési feladatokat (fakivágás, a faanyag mozgatása és felkészítése) csak vegetációs időszakon kívül, téli időszakban (december 1.-február 28.), fagyott és havas talajviszonyok mellett lehet elvégezni. KE- 7 kezelési egység Az élőhely területe egyre inkább csökken. Az élőhely különleges, speciális a fajösszetétele, nagyon sérülékeny. Az erdészeti tevékenység során a lábonálló fák megőrzése fontos és a terület érintetlenségét biztosítani kell. Arra különösen vigyázni kell, hogy a terület élőhelyén a mozaikosság megmaradjon, ami a vizes foltok változatossága terén a legfontosabb. A területre tájidegen fajok bekerülése az élőhely átalakulását okozhatja, ami miatt a terület jellege is megváltozhat. Az erdészeti, illetve fakitermelési munkák során az elegyesség és az állományszerkezeti változatosság megtartása-fokozása, a drasztikus beavatkozások mellőzése, illetve az állományokhoz kötődő mikroélőhelyek kímélete emelhető ki. Az érintett állományokra – azok elhelyezkedése és mérete miatt – elsősorban minimális beavatkozással érintendő élőhelyekként és nem természeti erőforrásként (hasznosítható faanyagot tartalmazó erdőkként) kell tekinteni. A madárvédelmi szempontokat a madárvédelmi területtel való átfedés miatt itt is figyelembe kell venni. (1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa), füzek és magas kőris alkotta ligeterdők (Alno padion, Alnion incanae, Salicion albae); Á-NÉR kód:(J2, J4, J5) (2) Érintett földrészletek:

32


(3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód Erdőterületekre vonatkozó előírások

Magyarázat

A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek E01 szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. . A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. E02 tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. E05

Erdészeti szempontból tájidegen mellőzése a teljes területen.

fafajok

erdőtelepítésben

való

alkalmazásának

E06

Erdészeti szempontból mellőzése.

fafajok

erdőtelepítésben

való

alkalmazásának

tájidegen

E07 Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. E08

Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt).

jelentőségű

E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével.

Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes E10 érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. E12 A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és E13 véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha E16 jelenlétének biztosítása.

álló és/vagy fekvő holtfa

E17

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

E20

Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása.

Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, kifejezetten vastag (30 E22 cm mellmagassági átmérő feletti) odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák kijelölése és folyamatos fenntartásának biztosítása.

33

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, E25 tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó E27 lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása.

E36 Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány E37 szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában.

E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E55

Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása tájés termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal

E65

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban történő alkalmazásának teljes körű mellőzése.

Totális gyomirtó szerek használata csak szelektív módon és csak intenzíven terjedő, E68 inváziós lágy- és fásszárú fajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. • Javasolt alkalmazási idő: lágyszárú: május-június, fásszárú: augusztus-szeptember. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – fainjektálással. E70

• Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában). • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással.

34


E71

A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására.

E72

Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód fenntartása. E87

Élőhelyfejlesztési javaslatok: Az állományok hosszú távú fenntartása elsősorban a kapcsolódó területek védőfunkciójának biztosításával lehetséges, így ezeken a szomszédos területeken olyan típusú élőhelyfejlesztési lépések (pl. szántó-gyep konverzió, gyomos területek rendszeres kaszálása) javasolhatók, melyek a láperdők és láposodó égeresek táji szintű ökológiai hálózatba illesztését, illetve a gazdálkodási környezet melletti fenntartását egyaránt megoldják. A fás növényzet nélküli folyó- és patakszakaszokon – összhangban a mederfenntartási elképzelésekkel – őshonos, a területen is jellemző fajokból álló fasorok, illetve keskeny erdősávok telepítését is meg lehet fontolni. Megfelelő méretű területsáv rendelkezésre állása esetén (főként gyomos gyepek és szántók rovására) szóba jöhet vízfolyások menti állományok kiszélesítése is. A fásítási/erdősítési munka lehetséges célfafajai: fehér nyár, fehér fűz, törékeny fűz, mézgás éger. KE- 8 kezelési egység Az erdők természetközeli állapotának megőrzése szempontjából elengedhetetlen, hogy a területre tájidegen fajok bekerülése vagy nem a területre jellemző fafajok ültetése mellőzve legyen, mivel ez az élőhelyek átalakulását, természetességük romlását okozza. A meglévő tájidegen elegyes erdőket honos fafajúvá kell lassanként alakítani. A mészkerülő erdőfoltok különleges értéket képviselnek, a bennük élő ritka fajok populációinak megőrzése szempontjából az erdészeti tevékenység korlátozása elsődleges. A madárvédelmi szempontokat a madárvédelmi területtel való átfedés miatt itt is figyelembe kell venni. A területre készített körzeti erdőtervek (2002, 2004, 2007, 2008) döntő részben már a Natura 2000 területek kihirdetése után készültek, így bennük a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok hosszú távú fenntartásának szempontjai részben már megjelennek. Emellett a védett természeti területeket nem érintő erdőtervek 2010. évi Natura 2000

35


szempontú felülvizsgálata az erdőtervekben további természetvédelmi szempontokat rögzített. (1) Meghatározás: Natura 2000 kód: Pannon cseres-tölgyesek 91M0, Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91G0 Natura 2000 kód: L2a, K2 (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód Erdőterületekre vonatkozó előírások

Magyarázat

A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek E01 szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. E02 tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. E05


tájidegen

fafajok

erdőtelepítésben

való

alkalmazásának

erdőtelepítésben

való

alkalmazásának

E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. E07


tájidegen

fafajok

Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes E10 érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. E12 A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és E13 véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). E16

A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha jelenlétének biztosítása.

álló és/vagy fekvő holtfa

E20

Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása.

A ritka fajhoz tartozó, vagy odvas, vagy böhöncös, vagy idős vagy más okból értékes E18 faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, kifejezetten vastag (30 E22 cm mellmagassági átmérő feletti) odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák kijelölése és folyamatos fenntartásának biztosítása.

36


E25

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó E27 lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása.

E29

A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni.

Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány E37 szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában.

E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E55

Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása tájés termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal

Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos E64 fafajok minden egyedének meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). E65

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban történő alkalmazásának teljes körű mellőzése.

E69

A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. • Javasolt alkalmazási idő: lágyszárú: május-június, fásszárú: augusztus-szeptember. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – fainjektálással.

E70

• Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában). • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer.

37

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással. Totális gyomirtó szerek használata csak szelektív módon és csak intenzíven terjedő, E68 inváziós lágy- és fásszárú fajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. E71

A tűzpásztákon, nyiladékokon visszaszorítása.

az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok

E72

Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására.

KE- 9 kezelési egység A bokorfüzesek és kökényes-galagonyás-borókás cserjések egyre nagyobb teret hódítanak el a gyepes élőhelyekből visszaszorításuk alapvető feladat. Az időbeni korlátozásra a cserjéseket előnyben részesítő jelölő énekesmadarak (tövisszúró gébics, karvalyposzáta) fészkelési időszakára tekintettel a madárvédelmi területtel való érintettség miatt van szükség. Ugyanakkor számos lepke és madárfaj a bokros szegélyeket előnyben részesíti, úgyhogy erdővel érintkező szegélyzónát hagyni kell. 1) Meghatározás: Natura 2000 kód: -. Á-NÉR kód: Bokorfüzesek (P2a) Kökényesgalagonyás-borókás cserjések (P2b) (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód


GY29


GY31

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY118

Élőhelyrekonstrukció.

GY32

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

E78

Magyarázat

A NPI által meghatározott területeken gyeppé alakítás.

A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkező állományok esetében a nemzeti park igazgatósággal egyeztetett szélességben erdőszegély kialakítása.

38


3.2.1.5. Vadgazdálkodás Legfontosabb feladat a túltartott vadállomány elsősorban a vaddisznó által okozott túráskárok mérséklése a vadállomány-apasztással. A vadat a területről el kell irányítani, az etetéssel a területen való tartást és koncentrálást kerülni szükséges, ezért a vadgazdálkodási létesítményeket minimalizálni szükséges. Kód

Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások

VA01 VA03

Magyarázat

Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. A területen szóró, vadetető, sózó létesítése tilos.

Gyepen és tisztáson.

Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok •

A területen újabb bányatelek nem fektethető, valamint bányanyitás nem támogatható.

•

A területen új aszfaltozott utak nyomvonalát lehetőség szerint a Natura 2000 területen kívülre, vagy meglévő utak nyomvonalára lehet tervezni, de minden esetben az Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges.

•

Natura 2000 jelölő élőhelyen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére ne kerüljön sor.

•

Távközlési tornyok, nagyméretű reklámtáblák elhelyezése nem javasolható a területen.

•

Szeméttelepek Natura 2000 jelölő élőhelyeken nem létesíthetők, az illegális szemétlerakásokat fel kell számolni.

•

A turisztikai célú fejlesztéseket – pl. turistautakat, pihenőket, kilátótornyokat – minden esetben egyeztetni kell az igazgatósággal.

•

Az elektronikus hírközlési építmények, a postai létesítmények elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályok előírásai érvényesek.

•

Az kialakítandó, áthelyezendő, ideiglenes és végleges közlekedésépítési létesítményekhez, vonatkozásában a vonatkozó hatályos jogszabályok irányadók. Új közlekedési létesítmények, illetve olyan vonalas létesítmények kiépítése, melyek a jelölő élőhelyek károsodását okozzák nem tervezhetők.

•

A mederben és mederrézsűben csak olyan mértékig javasolt a felnövő cserjék és bedőlt fák eltávolítása, ami a 91E0 élőhelyet nem veszélyezteti. Csak a mederbe bedőlt, illetve a kisvízi mederben felnövő cserjék és fák eltávolítása javasolt. A

39


mederrendezési munkák a vízfolyást kísérő puhafás és égeres ligeteket nem érinthetik. •

A Bódvát átjárhatóvá kell tenni a jelölő halfajok számára. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

Sík és dombvidéki kaszálórétek, láp- és mocsárrétek esetében a záródás megakadályozása és a szukcesszió visszafordítása, a nyílt területek arányának megnövelésével. Jelenleg megvalósítás alatt álló a területet részben érintő projektek: Természetvédelmi területkezelés a védett természeti értékű gyepek megőrzése érdekében KEOP-320/112012-0027 Az erdős élőhelytípusokkal kapcsolatos rekonstrukciós lehetőségeket, javasolható fejlesztési irányokat a 3.2.1. pont alatt, kezelési egységek szerint bontva ismertettük. Az önkéntesen vállalható kezelési-fenntartási feladatok és fejlesztési lehetőségek-javaslatok (élőhely-rekonstrukció és -fejlesztés) támogatási rendszerbe illesztése részben jelenleg biztosított. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Jelölő fajok közül a tornai vértő ( Onosma tornense) rendelkezik központi fajmegőrzési tervvel. Az abban leírtak - veszélyeztető tényezők és ezek kiküszöbölése - a Szent Jánoskőn lévő populációra irreleváns, mivel itt sem bálványfa, sem feketefenyő nincs és a falopások sem jellemzőek. A jelölő élőhelyek és növényfajok esetében a kezelési egységeknél leírtak a faj- és élőhelymegőrzéshez elegendőek. Jelölő denevérfajok: Minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében szükséges a szálláshelyek zavartalanságának biztosítása a és a kedvező adottságok (pl. megfelelő méretű berepülőnyílások, héjazat) fenntartása. Szaporodási időszakban minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében az épületek díszkivilágítása mellőzendő. Minden fontos telelőhelyen a teljes telelési időszak során kerülendő a denevérek zavarása, A templomtornyokban, denevérkolóniák lakta épületekben biztonságos denevérbejárók létesítése szükséges. A lehető legnagyobb számban meghagyandók az erdőkben a denevérek számára alkalmas odvas fák. Jelölő halfajok: A kiemelt jelentőségű halfajok állományok fennmaradása érdekében a Bódván és a Sas-patakon természetközeli állapotú, gyorsabb folyású mederszakaszok fenntartása szükséges, amelyeken a hosszirányú átjárhatóság biztosított. Utóbbi feltétel biztosítása érdekében a Bódva alsó szakaszán lévő duzzasztót hallépcsővel kell ellátni. Szintén szükséges a vízfolyásokat kísérő fás vegetáció fennmaradása, a kisvízi meder szélén is. Ahol ez hiányzik, ott őshonos fajokból (elsősorban füzekből, mézgás égerből) álló ligetet szükséges hagyni felnőni, szükség esetén telepíteni. A kiemelt jelentőségű halfajok állományának növekedése érdekében haltelepítés csak

40


indokolt esetben – havaria – végezhető, s akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajok telepíthetők. Sávos bödöncsiga (Teodoxus transversalis) A faj állományának megőrzéséhez a Bódván természetközeli állapotú, változatos megjelenésű, gyors folyású mederszakaszok fennmaradása szükséges. Minden vízhez kötődő jelölő faj állományának fennmaradása, illetve növekedése érdekében fontos a szennyező források felszámolása. Vöröshasú unka (Bombina bombina), szitakötő fajok Az erdei vízfolyások és kisvízállások kímélete a fakitermelések, közelítési és faanyagszállítási tevékeny során. 3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen 15 Natura 2000 monitoring mintapont található. A Nemzeti Biodiverzitás monitorozó Rendszer (NBmR) keretében felmérésre kerül 2 db 5x5km-es mintanégyzet és az összes jelölő növényfaj és a denevérfajok rendszeres monitorozása történik a központi protokoll szerint. Ezek felvételezésének gyakorisága a jelenlegi protokoll szerint megfelelő. Javasolt egyéb kutatások: klímaváltozás denevérközösségekre gyakorolt hatása, inváziós növényfajok visszaszorítási lehetőségei Natura 2000 területeken, természetkímélő agrárgazdálkodási gyakorlat lehetőségei. Erdős területek és erdő élőhelyek vonatkozásában mindeddig részletesebb nem folyt a természetmegőrzési területen, a korábbi természetvédelmi felmérések elsősorban botanikai és zoológiai adatok gyűjtésére szorítkoztak. A közeljövőben kívánatos lenne ugyanakkor az erdős élőhelytípusok többszempontú vizsgálata, mégpedig az alábbi témakörökben: • Az erdők természetességi állapotának részletes felmérése és értékelése: mindez a jelenlegi, aktuális állapot minél részletesebb ismeretéhez segítene bennünket. • Egyes erdei élőhelyi elemek és/vagy mikroélőhelyek részletesebb felmérése és értékelése: az így nyert (pl. idős fákra, fekvő és álló holtfára, gyökértányérokra) vonatkozó adatok egyes élőlénycsoportok jelenlétének közvetett adatolásához vagy perdikciójához használhatók. • Az erdők állapot-változásának vizsgálata: a jelölő élőhelytípusok állományaiban lezajló változások vizsgálata a Natura 2000 célkitűzések megvalósulásának sikerességét vagy éppen problémáit tudná visszaigazolni. • Az erdőgazdálkodási tevékenység hatás-monitorozása: e vizsgálat-sorozat révén a gazdálkodási/kezelési célú beavatkozások természetességet, illetve erdőállapotot befolyásoló hatásairól nyernénk részletesebb képet.

41


3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1. 1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A területet jelenleg 126 MEPAR-blokk érinti., ÉTT besorolása Észak-Cserehát MTÉT besorolása A, B és C zóna. Kedvezőtlen adottságú (KAT19 és 20) 310 ha terület. Natura 2000 kifizetések a 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételek betartása mellett kérhetők, ez kizárólag gyep hasznosítású területek esetében van hatályban. A gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X.31) FVM rendelet szabályozza. Az ebben foglalt a feltételeknek a betartása nem csak a Natura 2000 területekre, hanem a SAPS támogatásokra is vonatkozik. A Natura 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, valamint a 269/2007. (X.18.) és a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfogalmazott földhasználati szabályokat abban az esetben is be kell tartani, ha a földhasználó nem igényel a területén támogatást. A SAPS (Single Area Payment Scheme), azaz egységes területalapú támogatás hazánkban azokra a gyep és szántó területekre igényelhető, melyek a MEPAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. A gazdálkodónak az összes bejelentett területét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állapotban kell tartania. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, helyszíni bejárással ellenőrzi. A területen az A zónában a gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal és a természetvédelmi gyeptelepítés, B és C zónában ezt kiegészíti a szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal támogathatók zonális célprogramban. Horizontális célprogramban extenzív gyepgazdálkodás célprogramra lehet, valamint ökológiai növénytermesztés és gyepgazdálkodás célprogramra, utóbbira csak akkor lehet pályázni, ha bejelentett biogazdálkodó. Horizontális ültetvényes célprogramban a gyümölcsösök esetében ökológiai gyümölcs valamint hagyományos és integrált gyümölcstermesztésre van lehetőség pályázni. Ökológiaira csak bejelentett biogazdálkodóként lehet pályázatot benyújtani. Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: A) 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól – A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: - alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőrevágás vagy

42


sarjaztatás - kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése B) 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására: - erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás - tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel - állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás Erdőkre (a többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: C) 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi (természetvédelmi célokat is magába foglaló) célprogramokra: - agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása - szálaló erdőgazdálkodás bevezetése - erdőállományok kézimunka-igényes ápolása - őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása - speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása: (a) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása, (b) facsoportok visszahagyása a véghasználat során, (c) az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás - véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából - közjóléti célú erdők fenntartása - erdei tisztások kialakítása és fenntartása - természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása Erdőkre (az önkormányzati és többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: D) 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól – A jogszabály alapján vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. Erdőkre (magán- és önkormányzati tulajdonú területekre) igénybe vehető támogatások: E) 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a fiatal erdők gazdasági értékét növelő állománynevelési jellegű tevékenységek (befejezett erdősítés ápolás, tisztítás és törzsnyesés) végzésére.

43


3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A fórumokon elhangzott vélemények alapján kidolgozás alatt. A felsoroltakhoz képest új támogatási jogcímre (részletes elővizsgálatok híján) nem tudunk javaslatot tenni, a vizsgálati terület erdein belül mutatkozó magas állami tulajdoni hányad miatt azonban valamilyen módon szükségesnek tartanánk a fenti szempontok/jogcímek állami szektorra való kiterjesztését is. Mivel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) közvetlenül nem támogathatók az állami tulajdonú területek, itt szóba jöhetnek esetleg az állami erdőgazdálkodás rendszerén belül elkészítendő belső szabályozások és utasítások (hozzájuk rendelten pedig belső pénzeszköz-elkülönítések), illetve a plusz források bevonását jelentő, az ismertetett (vagy azokhoz hasonló) jogcímek szerinti, természetvédelmi célokat is szolgáló tevékenységek megvalósítását segítő pályázatok. A nem állami tulajdonú területek esetében elemzésnek szükséges továbbá alávetni a jelenlegi támogatás-igénylések és támogatottság mértékét, a futó programok megfelelőségét, hogy a működő támogatási programok hatékonyságáról reális helyzetképet kapjunk. 3.3.2. Pályázatok Az erdős élőhelyek állapotának javítására plusz forrás bevonását jelenthetik a különböző élőhely-rekonstrukciós célzatú pályázatok (pl. KEOP). A természetmegőrzési terület léptékében megfogalmazható (lentebb néhány példán keresztül felvillantott) lehetséges célprogramok a tulajdonviszonyok és támogatási kondíciók miatt elsősorban az állami erdőgazdálkodók részére jelenthetnek motivációt, azonban a területen található szétszórt erdőfoltok kapcsán a magánszektor érintettsége, illetve érdeklődése is felmerülhet: - elegyetlen gyertyánosok átalakítása, változatos szerkezetű, elegyes gyertyánoskocsánytalan tölgyes erdők létrehozása (Szendrői-erdőtömb) - gyertyános-tölgyes termőhelyeken álló, korábban elcseresített állományok átalakítása, változatos szerkezetű, elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdők rekonstrukciója (Szendrői-erdőtömb) - idegenhonos fafajú állományok fafajcserés szerkezet-átalakítása (Szendrői-erdőtömb, Tornaszentjakab: Viszlói-tető, Pamlény: Nagy-völgy) – folyó- és patakmenti ligeterdők védelme és rehabilitációja (Bódva-völgy, Sas-patak völgye) Jelenleg megvalósítás alatt álló, részben a területet is érintő projektek: Természetvédelmi területkezelés a védett természeti értékű gyepek megőrzése érdekében: KEOP-320/11-2012-0027. A Sajó vizes élőhelyeinek és mellékvízfolyásainak természetvédelmi célú felmérése: HUSK/1101/221/0063

44


3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei 2013 februárjában összegyűjtöttük a területen érintett célcsoportok többségének elérhetőségeit, mely a tervezési folyamat során még újabb érintettekkel bővült. 2013 márciusától megkezdtük a fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk 49 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 kijelölésselés az adott területtel kapcsolatos tájékozottságukról, a Natura 2000 hálózathoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 49 érintett közül 18 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. 2013. május-június hónapban 19 önkormányzattal telefonon is kapcsolatba léptünk, ily módon is tájékoztatva őket a fenntartási tervek készítésének kommunikációs folyamatáról. Együttműködésüket kértük, és már a fórumok előkészítésére irányulóan javaslatukat egyegy esetleges fórumhelyszínre, valamint a helyben alkalmazható tájékoztatási módokra. 2013. május végén – június elején telefonon is megkerestük az encsi, miskolci, edelényi falugazdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, tájékoztattuk őket a fenntartási tervek készítésének folyamatáról, kommunikációjáról. A célcsoportok összegyűjtésekor nem kevés nehézséget okozott a Natura 2000 területen érintett földrészletek tulajdonosai nevének, elérhetőségének beszerzése. A falugazdászok – elmondásuk szerint – nem rendelkeznek adatbázissal a Natura 2000 területeken gazdálkodó összes gazdáról, ezért a tulajdonosokról csak az egyes helyrajzi számok földtulajdoni lapjai alapján szerezhettünk be adatokat. Az előzetes kommunikáció során a területen gazdálkodó földtulajdonosok közül egy tulajdonos megkeresett bennünket telefonon a fenntartási tervek készítésének folyamatával kapcsolatos kérdéseivel, őt szóban is tájékoztattuk. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján (http://anp.nemzetipark.gov.hu) 2013. február 5-én hírt tettünk közzé arról, hogy 14 másik Natura 2000 területtel együtt elkezdődött a terület fenntartási tervének elkészítése, annak felmérési és kommunikációs folyamata hogyan zajlik, valamint az egyes területeken milyen védett értékek találhatók (http://anp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_7_1954). 2013. május 21-én a honlap „Egyéb védelmi kategóriák” menüpontjában kialakított „Natura 2000” menüpont alá (http://anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000) felkerült a fenntartási tervekről egy rövid, általános tájékoztató, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belüli 45


Natura 2000 hálózatot bemutató térkép, az érintett helyrajzi számokat tartalmazó rendelet, jogszabályok és a gazdálkodók számára további hasznos információk (kaszálással kapcsolatos ügyintézés rendje, bejelentőlap). 2013 júniusában elkészült a tájékoztató leporelló, mely az Aggteleki Nemzeti Park honlapjáról (www.anp.gov.hu) letölthető. Az alkalmazott kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. A kommunikáció további folyamata, tervezett eszközei 2014 nyarán 2 településen a megalapozó dokumentáción alapuló egyeztetési anyag elkészülése után egyeztető fórumot szervezünk, melyre meghívjuk az érintett célcsoportokat. A fórumok időpontját 30 nappal a megrendezést megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük. Ehhez mellékeljük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett település önkormányzatát megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A kifüggesztés időtartamát az önkormányzat pecsétjével igazolja. A fórumokon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk és a javaslatokat a terv végleges változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján, illetve e-mailben vagy postai úton még 30 napig lehetőség lesz. A fórumokhoz terepbejárás is kapcsolódik, melyen az érintetteknek a területen mutatjuk be a védendő értékeket és a veszélyeztető tényezőket és teszünk javaslatot azok közös felszámolására. A fórumokon és terepbejárásokon résztvevők a fenntartási tervvel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, a projekt készítőivel és a természetvédelmi kezelővel ütköztethetik álláspontjukat és lehetőséget kapnak az érdekérvényesítésre. Változtatási javaslataik bekerülhetnek a végleges tervbe. Mivel a tervezési folyamatban közvetlenül részt vesznek az érintettek, nő a fenntartási terv társadalmi elfogadottsága. 1.

táblázat: Alkalmazott és tervezett kommunikációs eszközök

Alkalmazott kommunikációs eszköz

Szám

érintettek levélben vagy e-mailben történő megkeresése és tájékoztatása

49 érintett

honlap nyomtatott ismertető

Időpont 2013. március – 2013. július

2 megjelenés

2013.02.05. 2013.05.21.

1 féle

2013. június

érintettek levélben vagy e-mailben történő megkeresése és tájékoztatása

1

2014. január-március

önkormányzati közzététel

22

2014. július

terepbejárás

2

2014. július

falufórum

2

2014. július

gazdafórum

2

2014. július

46


3.4.2. A kommunikáció címzettjei Előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek · 9 földtulajdonos · Északerdő Zrt. Bódvavölgyi Erdészeti Igazgatóság · Északerdő Zrt. Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság · „Hunor-Diana” Egyesült Vadásztársaság · Bódva-völgye Vadásztársaság · Négy Évszak Vadásztársaság · Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet · Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gömör-Tornai Helyi Csoport · Karszt Természet- és Környezetvédelmi Egyesület · Fehér Holló Ökológiai Közhasznú Alapítvány · Abod Önkormányzata · Bódvalenke Önkormányzata · Bódvarákó Önkormányzata · Bódvaszilas Önkormányzata · Boldva Önkormányzata · Borsodszirák Önkormányzata · Edelény Önkormányzata · Hidvégardó Önkormányzata · Komjáti Önkormányzata · Pamlény Önkormányzata · Perkupa Önkormányzata · Sajószentpéter Önkormányzata · Szalonna Önkormányzata · Szendrő Önkormányzata · Szendrőlád Önkormányzata · Szin Önkormányzata · Szögliget Önkormányzata · Tornanádaska Önkormányzata · Tornaszentandrás Önkormányzata · Tornaszentjakab Önkormányzata · Viszló Önkormányzata · Ziliz Önkormányzata · Miskolci Bányakapitányság · Borsod Dolomit Kft. · Bódvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat · Csereháti Településszövetség · Bódva-völgyi Települések és Civil Szervezetek Szövetsége · Encsi Területi Falugazdász Iroda · Edelényi Területi Falugazdász Iroda · Miskolci Területi Falugazdász Iroda · Agrárium Kht. 47


A területen érintett összes célcsoport a) gazdálkodók Északerdő Zrt. Bódvavölgyi Erdészeti Igazgatóság Északerdő Zrt. Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság 6 magán erdőgazdálkodó Tornavidéke Vadásztársaság „Hunor-Diana” Egyesült Vadásztársaság Martonyi és Vidéke Vadásztársaság 654810. sz. Vadásztársaság Bódva-völgye Vadásztársaság Négy Évszak Vadásztársaság Csereháti Cseppkő Vadásztársaság Perkupai Egyetértés Vadásztársaság Tókörnyéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Bódvavölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Bartók Béla Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői Földtulajdoni lapok alapján tulajdonosok c) helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gömör-Tornai Helyi Csoport Karszt Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Bódva-völgyi Természetjáró Egyesület Abod a XXI. Században Galyaság Fejlesztéséért, Fönntartásáért Közalapítvány Sajó-Menti Közösség- és Környezet Fejlesztők Egyesülete Szalonnáért Közhasznú Alapítvány Fehér Holló Ökológiai Közhasznú Alapítvány Bódva-völgyi Érdekvédelmi Közhasznú Egyesület e) Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervei és települési önkormányzatok Abod Önkormányzata Bódvalenke Önkormányzata Bódvarákó Önkormányzata Bódvaszilas Önkormányzata Boldva Önkormányzata Borsodszirák Önkormányzata Edelény Önkormányzata Hidvégardó Önkormányzata

48


Komjáti Önkormányzata Pamlény Önkormányzata Perkupa Önkormányzata Sajószentpéter Önkormányzata Szalonna Önkormányzata Szendrő Önkormányzata Szendrőlád Önkormányzata Szin Önkormányzata Szögliget Önkormányzata Tornanádaska Önkormányzata Tornaszentandrás Önkormányzata Tornaszentjakab Önkormányzata Viszló Önkormányzata Ziliz Önkormányzata B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal FI Vadászati és Halászati Osztály B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Miskolci Bányakapitányság Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Földhivatal Edelényi Járási Földhivatal Encsi Járási Földhivatal Szendrői Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság Encsi Hivatásos Tűzoltóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala f) bányászati jogosultságok jogosítottaival, valamint ezek gazdasági érdekképviseleti szervek Miskolci Bányakapitányság Borsod Dolomit Kft. Szuha 2000 Mérnöki, Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ábel Bau Kft. g) egyéb területhasználók Bódvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat

49


h) gazdálkodói szakmai szövetségek Csereháti Településszövetség Bódva-völgyi Települések és Civil Szervezetek Szövetsége B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Torna Termeltető, Szolgáltató Értékesítő Szövetkezet Bódva Termeltető, Szolgáltató Értékesítő Szövetkezet Galyasági Településszövetség i) helyi gazdakör Bódvavölgye Gazdakör Egyesület Perkupa Községi Gazdakör j) agrár szaktanácsadók 9 agrár szaktanácsadó k) falugazdászok Encsi Területi Falugazdász Iroda Edelényi Területi Falugazdász Iroda Miskolci Területi Falugazdász Iroda n) agrárszakmai és érdekképviseleti szervezet Cigány Gazdák Szervezete Edelényi Hegyközség Kiscsásztai Szőlő-Gyümölcs- és Zöldségtermesztő Gazdák Egyesülete Ludmilai Szőlő-gyümölcs és Zöldségtermesztő Gazdák Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség Agrárium Kht. m) oktatók Bódvai Pedagógus Társulás 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az előzetes kommunikáció folyamán felvettük a kapcsolatot több hatósággal, a fenntartási tervek készítéséhez szükséges adatok megkérése ügyében. 2013 áprilisában megkerestük a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati Osztályát, kikértük a fenntartási tervek készítéséhez szükséges vadászati adatokat Ugyancsak 2013 áprilisában a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától megkértük a területen érintett erdőgazdálkodók elérhetőségét

50


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

51


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1.Éghajlati adottságok A tervezési terület a Bódva-völgy, Tornai-dombság kistájak, és a Sajó-Hernád-sík kistáj É-i peremét érinti. A Bódva-völgy É-i területei és a Sas-patak völgye az Aggteleki-karszt vidékén hazánk egyik leghűvösebb klímájú tájegységén terül el. A terület földrajzi fekvése domborzati viszonyai, valamint a tőle északra elhelyezkedő, néhol 1000 m-nél is magasabb hegyvidék (Gömör-Tornai-karszt, Szlovák-érchegység) szomszédsága erősen rányomja a bélyegét a terület éghajlati viszonyaira. A napsütéses órák összege közel 1800 óra. Télen tekintettel a völgyi területek ködösödési hajlamára 160 óra körüli érték, a magasabban fekvő területeken 200 óra. Az évi középhőmérséklet 8,5-8,8°C. A Bódvavölgy D-i területein a napsütéses órák már elérik az 1850 órát és a 9,3-9,6 °C évi középhőmérsékletet. A vegetációs időszak hőmérsékleti átlaga 15.5-15,8 °C. Északon 176 napon (ápr. 20 és okt. 13 között), a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. A fagymentes időszak hossza átlagosan 160-165 nap ( kb. ápr. 30-tól okt. 5-7-ig) valószínű. A D-i területeken a tenyészidőszak átlaghőmérséklete 16,6°C, és fagymentes időszak hossza 175 nap. Az északi terület januári középhőmérséklete –4°C. A hegyvidéki szomszédság miatt a téli időszak hosszú ideig tart. A leghidegebb napok minimumának sokévi átlaga –20,0°C. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének sokévi átlaga 31,6-32°C. A Bódvavölgy D-i területén a leghidegebb napok sokévi átlaga -16°C, a legmelegebb nyári napok maximumainak átlaga 33,5 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége É-felé nő a Szlovák–karszt - Aggteleki-karszt vidékén eléri, sőt meghaladja a 700 mm-t. A Bódva-völgy északi területein 650 mm körüli, a Bódva-völgy D-i területein 580 mm. Az OMSZ adatai szerint az 1941 és 1970 közötti 30 év átlagában a területre hulló csapadék 672 mm (Bódvaszilas 657 mm). A 2010-es év éves csapadékát tekintve jelentősen eltért a korábbi átlagértékektől, amikor is Edelényben 1182,7 mm csapadék hullott. A legnagyobb napi csapadékot (65 mm) Bódvarákón mérték. A csapadék zöme április és június hónapokban hull. A tenyészidőszak csapadékösszegei is É-ÉK-irányban növekszenek. Az átlagos hóvastagság az északi területeken 50 cm, délen 16-18 cm körül van. Az éghajlati adottságok ilyen mértékű É-D-i irányú különbségei (hőmérséklet, fagymentes időszak hossza, csapadékmennyiség) az edafikus adottságokon kívül is jelentősen meghatározzák a vegetáció sajátosságait és a növénytermesztés lehetőségeit. (Dövényi 2010)

52


1.1.2. Vízrajzi adottságok A Bódva a Sajó baloldali mellékvízfolyása, torkolata a Sajó 69,225 fkm szelvényében van Boldva községnél. A vízgyűjtő terület kiterjedése 1.727 km2, ennek valamivel több, mint a fele, 869 km2 Magyarországon terül el A folyómeder teljes hossza 110,7 km, ebből a magyarországi szakasz mintegy 55,5 km. Hazai szakaszon a meder legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti különbség 46 méter, ami 0,9 m/km-es esést jelent, ezzel a Bódva hazánk legnagyobb átlagos mederesésű folyója. A víz átlagos sebessége 2-4 km/h, szélessége 8-14 m, míg a mélysége 0,1-1 m. A Bódvába torkolló jelentősebb vízfolyások a következők: Szlovákiában: • bal parton az Ida, vízgyűjtője 381 km2, • jobb parton a Torna, vízgyűjtője 205 km2 Magyarországon: • bal parti vízfolyás a Rakaca, vízgyűjtője 236 km2 , • jobb parti a Jósva, vízgyűjtője 137 km2 További magyarországi mellékfolyók délről észak felé: Ördög-patak, Zilizi-patak, Finkeiárok, Damaki- (Sápi-) patak, Balajti-patak, Ládbesenyői-patak, Szendrőládi-patak, Szuhogyi-patak, Abodi-(Csákány-) patak, Verbéna-patak, Telekes-patak, Rét-patak, Vízvölgyi-patak, Jósva-patak, Juhász-patak, Sas-patak. A vízgyűjtőn jelentős kiterjedésű, mesterségesen kialakított víztározó is található Meszes mellett, ahol a Rakaca-patak vizét duzzasztják. A Rakacai-tározó területe mintegy 194 ha, hasznos térfogata pedig 5,77 millió m3. A Bódva vízjárását – így nagy és kis-vizeit is - alapvetően a szlovák vízgyűjtő határozza meg, melyet tovább módosítanak – mind pozitív – mind negatív irányban, a magyarországi mellékvízfolyások. A Bódva folyó határszelvényében a sokévi középvízhozam 5,8 m3/s, a sokévi havi középvízhozam maximuma áprilisban 9,44 m3/s, minimuma szeptemberben 2,62 m3/s volt. Nagyvizek elvileg bármikor előfordulhatnak, a leginkább jellemző nagyvizes időszakok február és június között illetve októberben következnek be. A kisvizek időszaka nyár végén kezdődik, és rendszerint februárban ér véget. A határon beérkező kisvízi hozamok (KQ) minimális értéke átlagosan 0,5 m3/s, mely esetenként néhány 100 l/s-ra csökken. Az 1989-es évben az éves nagyvíz/kisvíz (55/0,5 m3/s) aránya közötti 110-szeres különbség, volt. A Bódván 1929-2005 közötti időszakban 36 alkalommal fordult elő 200cm-t meghaladó vízállás (Szendrői vízmérce adatai alapján), amely már különösen veszélyes vízmagasság az árvízi védekezés szempontjából. 2010ben a legmagasabb vízállás Hidvégardónál 335 cm volt amely minden korábbi vízállás értéket meghaladott. Az árvizek döntő hányada a vízgyűjtőn történő hóolvadás következménye, ezt követi a tavaszi nyári csapadékos időszak nyomán fellépő árhullám 53


miatt fellépő árvizek gyakorisága. A 2010-es árvízi eseményt is a vízgyűjtőn hullott kiemelkedő csapadékmaximum okozta. A folyó részben átformált medrű. Az eredeti meandereket levágták, a partvonalat nagyobb szakaszokon megerősítették. Ennek ellenére a folyó növényzettel szegélyezett, és jórészt természet közeli állapotra emlékeztet. A Sas-patak a Bódva bal oldali mellékvize. Bódvalenkétől ÉNy-ra torkollik a Bódvába. Vízgyűjtő területe a Tornai-dombság területére terjed ki. A patakban erősen ingadozik a vízjárás, egyes csapadékszegény években csak a meder mélyedéseiben marad meg víz. Esetenként azonban megduzzad, és árterét elönti. A víztest ökológiai állapota jó, a halfaunisztikai vizsgálatok is ezt igazolják. Él benne a fokozottan védett petényi márnát (Barbus meridionalis) is (Juhász - Kosco 2009). 1.1.3. Talajtani adottságok A Bódva völgyében alluviális üledéken kialakult agyagos vályog mechanikai összetételű, kis vízvezető és nagy víztartó képességű nyers öntéstalajok találhatók. Szalonnától D-re a réti öntések előfordulása jellemző. E két talajtípus együttesen a táj 98%-át borítja. A nyers öntésekre éppúgy, mint a réti öntésekre az agyagos vályog mechanikai összetétel, az ebből adódó kis vízvezető, nagy vízraktározó és erős víztartó képesség a jellemző. Boldva környezetében a gyengén savanyú réti talajok is megjelennek. A völgy szegélyein jelentéktelen területi részaránnyal rendzinák és agyagbemosódásos barna erdőtalajok is előfordulnak. Területi kiterjedésük nem haladja meg az 1%-ot. A Sas-patak környezetében a patak Tornaszentjakab-Hidvégardó közötti szurdokszerűen összeszűkült patakvölgyben a rendzina talajok jellemzőek. Tornaszentjakabtól keletre a patakvölgy környezetében agyagon képződött savanyú kémhatású agyagbemosódásos erdőtalajok jellemzőek, melyeket korábban főként legelőként hasznosítottak egyrészt a lejtőviszonyok, másrészt a gyenge termőképességük miatt.

54


1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja 6240* 91E0*

91G0* 3150 3260 6410 6430 6440 6510 7230 8210 91M0

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás (A-D) Szubpannon sztyeppék D Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus B excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és C Carpinus betulusszal Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy C Hydrocharition növényzettel Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások D Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy C agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek B hidrofil magaskórós szegélytársulásai Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei A Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, A Sanguisorba officinalis) Mészkedvelő üde láp- és sásrétek C Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel D Pannon cseres-tölgyesek C

55


Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja: Élőhely előfordulásai területen:

Élőhely aránya:

91E0* Az állományok zöme elsősorban a Bódva mentén és a Bódva árterületén fordul elő, a azonban számottevő előfordulások esnek a Sas-patak menti nedves területekre, illetve az Abodi-patak érintett szakaszára is. Az élőhelytípus pontos előfordulásait az élőhelytérkép alapján lehet bemutatni.

területi A becsült területi arány 5-10 % közé tehető.

Élőhely kiterjedése Az SDF adatlap szerint 269,52 ha az élőhely kiterjedése. a területen: Élőhely jellemzése: Az állományok zöme vízfolyásokat szorosan követő, hosszan elnyúló, szalagszerűen megjelenő, de csekély (néhol csak 5-10 m) szélességű ligeterdő, kisebb hányada viszont mélyebb fekvésű, láposodó termőhelyen álló, láperdő jellegű erdős élőhely. A töredékes megjelenés miatt az erdészeti nyilvántartásban a ténylegesen előforduló állományoknak csak töredéke szerepel (a faállomány-típusok szerinti statisztikák alapján a füzes-égeres-kőrises erdők összterülete alig haladja meg a 10 ha-t), a többi állomány az erdészeti jogszabályi meghatározás szerint legfeljebb fásításként értékelhető. A változó (általában 50-80 %-os) záródású állományok lombkoronaszintjében a mézgás éger (Alnus glutinosa), törékeny és fehér fűz (Salix fragilis, Salix alba), illetve ritkábban a magas kőris (Fraxinus excelsior) jelenléte meghatározó, a rendszerint erős cserjeszintet veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), fekete bodza (Sambucus nigra), hamvas szeder (Rubus caesius) a kifejezetten vizenyős talajú részeken, illetve mederperemeken kányabangita (Viburnum opulus), bíborfűz (Salix purpurea) vagy rekettyefűz (Salix cinerea) alkotja. A gyepszintet rendszerint higrofil jellegű, magaskórós és nitrofil fajok – pl. Bidens tripartita, Carex spp., Chaerophyllum aromaticum, Humulus lupulus, Impatiens noli-tangere, Phragmites australis, Phalaris arundinacea, Simphytum officinale, Urtica dioica – uralják, a Bódva-völgyben sokfelé adventív növényekkel (pl. Echinocystis lobata, Helianthus tuberosus, Solidago gigantea). A kifejezetten üde lomberdei fajokkal jellemezhető ligeterdő-fragmentumok ritkák, csak a hegyszorosok rövid szakaszain (pl. Abodi-patak völgye, Szent János-kő szurdoka) bukkannak fel. Az állományok zöme (a régebbi légifotók vizsgálata alapján szinte bizonyosan 80-90 % feletti hányada) nem ősi erdő, vagyis helyükön a korábbi időszakok tájhasználata során erdőtlen/fátlan élőhelyek fordultak elő! Élőhely természetességi degradáltsági értékelése:

A Németh-Seregélyes féle természetességi-degradáltsági skála alapján az állományok - zöme a közepesen leromlott (3) kategóriába sorolható, színező elemek nélküli élőhely. Kivéve Bódvalenkei-láp, Sas-patak völgye, ahol természetközeli (4) besorolású, jobb fajkészletű és természetességi állapotú állományokkal is találkozhatunk.

Élőhely Veszélyeztetett. veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

-

adventív fajok inváziós megjelenése

-

a medertisztítási munkák során végzett tervezett vagy ad hoc jellegű fakivágás

-

klímaváltozás hatására kimutatható vízszintingadozás

56


Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal Élőhely kódja: Élőhely előfordulásai területen:

Élőhely aránya:

91G0* A gyertyános-tölgyesek a vizsgálati terület Bódva-völgyhöz csatlakozó a erdőtömbjeiben jutnak szerephez. Legjelentősebb területfoglalással a Szendrőierdőtömb területén és a Sas-patak völgyfői részén jelennek meg. Utóbbi helyszínen már nem csak gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, hanem jelentős arányban gyertyános-kocsányos tölgyesek is előfordulnak. Az élőhelytípus pontos előfordulásait az élőhelytérkép mutatja.

területi A becsült területi arány 5-10 % közé tehető.

Élőhely kiterjedése a területen: Az SDF adatlap szerint 188,67 ha . Élőhely jellemzése: Az állományok jórészt tömbösen, nagyobb foltokban jelennek meg, de termőhelyeik részbeni elcseresítése, illetve elfenyvesítése miatt sok helyütt találunk kisebb, töredékes gyertyános-tölgyes erdőfoltokat is. A viszonylag erős (általában 80-100 %-os) záródású állományok lombkoronaszintjében mészkő alapkőzetű területeken (Szendrőládi-szurdok, Szendrői-erdőtömb, Szent János-kő) a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), a kavicsos-agyagos üledékekkel fedett területeken (Sas-patak völgyfői része) viszont már inkább a kocsányos tölgy (Quercus robur) az uralkodó fafaj. A leggyakoribb (rendszerint alsó lombkoronaszintet alkotó) elegyfafaj a gyertyán (Carpinus betulus), mely a Szendrőládi-szurdok és a Szendrői-erdőtömb északi kitettségű termőhelyein szinte elegyetlen állományok (ún. konszociációk) formájában is megjelenik. Sokfelé előfordul a cser (Quercus cerris), mely a kontakt cseres-tölgyes állományok felől érkezve helyenként nagyobb elegyarányt is elér. További, gyakoribb elegyfa a mezei juhar (Acer campestre), kislevelű hárs (Tilia cordata) és a madárcseresznye (Cerasus avium), illetve a kavicsos-agyagos üledékekkel fedett felszíneken a rezgő nyár (Populus tremula) és a bibircses nyír (Betula pendula). Ritkább elemként a magas kőris (Fraxinus excelsior), korai juhar (Acer platanoides) és hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) is felbukkan. Az erősen árnyaló gyertyános alsó szint miatt jelentősebb borítású cserjeszint nincs, a fatermetű fásszárúak cserjeméretű egyedei (pl. gyertyán, kislevelű hárs) mellett szórványosan a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), tatárjuhar (Acer tataricum), mogyoró (Corylus avellana), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), kavicsosagyagos talajon a kutyabenge (Frangula alnus) és a kányabangita (Viburnum opulus) említhető. Az állományok gyepszintje sok helyütt szegényes, az általános és mérsékelt bolygatást jelző lomberdei fajok – pl. Ajuga reptans, Brachypodium sylvaticum, Fragaria vesca, Geum urbanum, Poa nemoralis – mellett a kifejezetten üde lomberdei (ún. Fagetalia) növények – pl. Aegopodium podagraria, Asarum europaeum, Carex pilosa, Circaea lutetiana, Galeobdolon montanum, Galium odoratum, Mercurialis perennis, Neottia nidus-avis – inkább csak a Szendrőierdőtömb egyes pontjain jellemzőek. A völgyalji gyertyános-kocsányos tölgyes állományok jellegzetes lágyszárú növénye a Deschampsia caespitosa, Lysimachia nummularia, Stachys sylvatica. A lágyszárúak között megjelenik egy-egy ritkaság is, így például a Nagy-Csákány-völgy erdeiben az Aconitum vulparia több kisebb populációja él. Az állományok idegenhonos fertőzöttsége változó: néhol (részben a lombszintben, részben a cserjeszintben) megjelenik az akác (Robinia pseudoacacia), szórványosan (elsősorban magoncokkal és fiatal fákkal) jelen van a vörös tölgy (Quercus rubra), a lágyszárúak közül pedig az Impatiens parviflora és az Ambrosia artemisiifolia szórványos előfordulása emelhető ki. Az állományok zöme (szinte bizonyosan 80-90 % feletti hányada) ősi erdő, vagyis a rendelkezésre álló

57

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” legkorábbi térképi állományok (I-II. katonai felmérés térképe) készítése óta folyamatosan erdővel borított terület. Élőhely természetességi degradáltsági értékelése:

A Németh-Seregélyes féle természetességi-degradáltsági skála alapján az - állományok jelentős része (legalább fele) a közepesen leromlott (3) kategóriába sorolható, jellegzetes színező elemek nélküli élőhely, míg kisebb foltokban (elsősorban a Szendrői-erdőtömb területén) természetközeli (4) besorolású, jobb fajkészletű, érzékenyebb lágyszárú fajokat is hordozó, kedvezőbb természetességi állapotú állományok is előfordulnak.

Élőhely Kis mértékben veszélyeztetett. veszélyeztetettsége : Veszélyeztető tényezők:

-

klímaváltozás okozta esetleges termőhely-szárazodás

- erdőgazdálkodási tevékenység szűkülésével, romlásával járnak)

(élőhelyi

mozaikosság

és

változatosság

Pannon cseres-tölgyesek Élőhely kódja:

91M0

Élőhely előfordulásai a területen:

A cseres-tölgyesek a terület Bódva-völgyhöz csatlakozó erdőtömbjei területén jelennek meg, s jelentősebb területfoglalással a Szendrőierdőtömb területén, valamint a Sas-patak völgyfői részén jelennek meg. Előbbi helyszínen rengeteg másodlagos, gyertyános-tölgyes termőhelyen kialakult/kialakított cseres állomány is áll.

Élőhely területi aránya:

A becsült területi arány 5 % .

Élőhely kiterjedése a területen: Az SDF adatlap szerint 53,90 ha. Élőhely jellemzése:

Az állományok itt is zömmel tömbösen, nagyobb foltokban jelennek meg, elsősorban az érintett dombvidéki részek déli lejtőin (pl. NagyCsákány-lápa délre néző meredek oldalain) és dombhátain-gerincein (a gyertyános-tölgyes termőhelyek elcseresítése/elcseresedése révén kialakult, üde lomberdei fajokat is tartalmazó állományokat a 91G0-nál tárgyaljuk). A záródás a gyertyános-tölgyeseknél rendszerint alacsonyabb, sokszor csak 70-80 %-os, az állományok üde tölgyeseknél nyíltabb jellege szembeötlő. A lombkoronaszintben (változó elegyarányban) a cser (Quercus cerris) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) dominál, jellegzetes, gyakori elegyfafajként pedig a mezei juhar (Acer campestre) említhető. További – ritkább – elegyfa a vadkörte (Pyrus pyraster), barkóca berkenye (Sorbus torminalis) és mezei szil (Ulmus minor). A felnyíló, laza lombkoronaszint és az árnyaló fafajok hiánya miatt az erdőbelsőbe sok fény jut, így a fajgazdag cserjeszint nagyobb, erősebb borítást érhet el. Az élőhelytípus jellegzetes cserjefaja a húsos som (Cornus

58

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” mas), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosa), fagyal (Ligustrum vulgare), ostormén bangita (Viburnum lantana), varjútövis benge (Rhamnus cathartica), tatárjuhar (Acer tataricum), kökény (Prunus spinosa), vadrózsa (Rosa canina) és a galagonyák (Crataegus spp.). Jellegtelen és gazdag lágyszárú növényzetű foltok egyaránt találhatók: előbbieknél az általános és mérsékelt bolygatást jelző lomberdei fajok (pl. Fragaria vesca, Geum urbanum, Poa nemoralis, Poa angustifolia) uralkodnak, utóbbiaknál viszont szép számban megjelennek a száraz tölgyesek jellegzetes fajai (pl. Brachypodium pinnatum, Buglossoides purpurocaerulea, Carex michelii, Carex montana, Rosa gallica, Tanacetum vulgare, Teucrium chamaedrys, Vincetoxicum hirundinaria). A Nagy-Csákány-lápa délre néző oldalából ritkaságként említhető a több ponton is megjelenő Dictamnus albus! Az idegenhonos-fertőzöttség mérsékelt: néhol az akác (Robinia pseudoacacia), jelenléte emelhető ki, míg a lágyszárúak közül (fakitermelési munkák határása) az Ambrosia artemisiifolia említhető. Az állományok zöme (szinte bizonyosan 8090 % feletti hányada) ősi erdő, vagyis a rendelkezésre álló legkorábbi térképi állományok (I-II. katonai felmérés térképe) készítése óta folyamatosan erdővel borított terület Élőhely természetességi degradáltsági értékelése:

Élőhely veszélyeztetettsége:

Veszélyeztető tényezők:

- A Németh-Seregélyes féle természetességi-degradáltsági skála alapján az állományok nagy része (legalább kétharmada) a közepesen leromlott (3) kategóriába sorolható, jellegzetes színező elemek nélküli élőhely, míg kisebb foltokban (a Szendrői-erdőtömb területén, a Nagy-Csákány-lápa déli kitettségű, véderdő jellegű, helyenként látványosan sarj eredetű állományaiban) természetközeli (4) besorolású, jó fajkészletű, érzékenyebb-ritkább lágyszárú fajokat is hordozó, kedvezőbb természetességi állapotú állományok is előfordulnak. Kis mértékben vszélyeztetett.

-

klímaváltozás - makroklimatikus viszonyok megváltozása

-

rosszul megválasztott erdőgazdálkodási módszerek (rövid időszak alatt lebonyolított felújító-vágások, a homogenizáló hatású erdősítés-ápolások és nevelővágások (tisztítások, gyérítések), a cserjeszint és a holt faanyag eltávolítása, a jelentős talajbolygatással járó fakitermelési és faanyagmozgatási technológiák)

59


1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Irányelv melléklete

Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D)

Faj név

II., IV.

tornai vértő (Onosma tornensis*)

C

II., IV.

piros kígyószisz (Echium russicum)

C

II., IV.

magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica)

B

II., IV.

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

C

IV.

heverő iszapfű (Linderina procumbens)

tornai vértő (Onosma tornensis*) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

Egyetlen lokalitás: Hidvégardó – Szent János-hegy

Állománynagyság (jelöléskor):

50

Állománynagyság (tervkészítéskor):

105 tő

Állomány változásának tendenciái és okai:

Stabil, rendszeresen virágzó állomány.

Faj veszélyeztetettsége:

Nem veszélyeztetett.


-

fajösszetétel változás, természetes szukcesszó

60


piros kígyószisz (Echium russicum) Irányelv melléklete:

II., IV.


Egyetlen lokalitás: Szendrőlád – Bükk-hegy


R-ritka


39 tő


Időnként nem virágzó, két kis állomány.


Közepesen veszélyeztetett.



magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) Irányelv melléklete:

II., IV.


Szendrőlád: Bükk-hegy Edelény: Kakaskő-orom


R-ritka


10949 hajtás


Stabil, rendszeresen virágzó állományok.


Közepesen veszélyeztetett.


-

fajösszetétel változás, természetes szukcesszó inváziós fajok terjedése

61


leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Irányelv melléklete:

II., IV.


Egyetlen lokalitás: Hidvégardó – Szent János-hegy


R-ritka


110 tő


Stabil, rendszeresen virágzó állomány.




-


1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Irányelv melléklete

Faj név

Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D)

II.

díszes légivadász (Coenagrion ornatum)

C

II., IV.

lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)

C

II., IV.

erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)

C

II., IV.

sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis)

B

II., IV.

tompa folyamkagyló (Unio crassus)

C

II., IV.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

C

II., IV.

vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)

C

II., IV.

zempléni futrinka (Carabus zawadszkii)

C

II., IV.

nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

C

II.

nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

D

II., IV.

tornai patakcsiga (Bythinella pannonica)

C

II.

harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior)

C

II.

hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana)

D

II.

balin (Aspius aspius)

D

II., V.

Petényi-márna (Barbus meridionalis)

B

62

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Population (országos állományhoz Irányelv melléklete Faj név viszonyított arány) (A-D) II.

vágó csík (Cobitis taenia)

C

II.

ingola fajok (Eudontomyzon spp.)

A

II.

halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)

C

II., IV.

homoki küllő (Gobio kessleri)

C

II.

réti csík (Misgurnus fossilis)

D

II.

szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)

C

II.

törpecsík (Sabanejewia aurata)

C

II.

német bucó (Zingel streber)

C

II., IV.

vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

II., IV.

vidra (Lutra lutra)

D

II., IV.

hegyesorrú denevér (Myotis blythii)

C

II., IV.

tavi denevér (Myotis dasycneme)

C

II., IV.

csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)

B

II., IV.

közönséges denevér (Myotis myotis)

C

II., IV.

nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)

B

II., IV.

Sárga gyapjasszövő (Eryogaster catax)

D

II., IV.

Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria)

D

IV.

farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

IV.

zöld varangy (Bufo viridis)

IV.

rézsikló (Coronella austriaca)

IV.

zöld levelibéka (Hyla arborea)

IV.

fürge gyík (Lacerta agilis)

IV.

zöld gyík (Lacerta viridis)

IV.

mocsári béka (Rana arvalis)

IV.

erdei béka (Rana dalmatina)

63


díszes légivadász (Coenagrion ornatum) Irányelv melléklete:

II.


A faj az adott Natura 2000-es területen 4 helyen fordul elő: Szalonna) – 773792, 346621; Abodi-patak (Abod) – 778452, 340296; Bódva-malomcsatorna (Komjáti) – 777227, 357193; Sas-patak (Tornaszentjakab) – 783609, 355629


R-ritka


Feldolgozás alatt.


Kiértékelés alatt.


Kis mértékben veszélyeztetett.


-

-

a kisvízfolyások átalakítása, csatornázása (mesterséges mederszelvény kialakítása, kotrás, vízkormányzás), völgyzárógátas halastavak létesítése diffúz és pontszerű szennyezések.

lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj az adott Natura 2000-es területen 1 helyen fordul elő: Holt-Bódva (Szendrő) – 775415, 340120


VR-nagyon ritka


A számára megfelelő élőhelyeken is ritka fajnak mondható. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van.


Vizsgálat alatt.

64





Élőhelyeit elsősorban a természetesen is zajló szukcesszió folyamatok, az élőhelyi heterogenitás csökkenése (mocsári növényzet intenzív terjedése, következtében a hínaras élőhelyfoltok térbeni kiterjedésének csökkenése) veszélyeztetik.

erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj az adott Natura 2000-es területen 3 helyen fordul elő: Bódva (Borsodszirák) – 776295, 324291; Bódva (Perkupa) – 771796, 348799; Bódva (Szendrő) – 774376, 338169


R-ritka


Feldolgozás alatt.


Feldolgozás alatt.




A faj állományait elsősorban a vízszennyezés, valamint a hidrológiai viszonyok módosítása veszélyezteti.

65


sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj az adott Natura 2000-es területen 14 helyen fordul elő: Bódva (Boldva) – 778750, 320450; Bódva (Boldva) – 778780, 320521; Bódva (Borsodszirák) – 776186, 324449; Bódva (Borsodszirák) – 776307, 324280; Bódva (Edelény) – 774734, 333622; Bódva (Edelény) – 775579, 329393; Bódva (Edelény) – 776005, 331332; Bódva (Edelény) – 776351, 331420; Bódva (Perkupa) – 771796, 348799; Bódva (Sajószentpéter) – 776300, 324271; Bódva (Szendrő) – 774376, 338169; Bódva (Szendrő) – 774500, 340852; Bódva (Szendrőlád) – 774739, 333687; Bódva (Szendrőlád) – 774824, 333515


R-ritka


R-ritka


Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető.




Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidromorfológiai működés módosítása, az általános vízszennyezés, illetve általánosságban értelmezett vízügyi tevékenység. Kiszáradás, aszály és csapadékmennyiség csökkenése, feliszapolódás, diszperzió akadályozása.

66


tompa folyamkagyló (Unio crassus) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj az adott Natura 2000-es területen 18 helyen fordul elő: Bódva (Borsodszirák) – 776307, 324280; Bódva (Edelény) – 774734, 333622; Bódva (Edelény) – 776013, 331326; Bódva (Edelény) – 776351, 331441; Bódva (Hidvégardó) – 782700, 359638; Bódva (Hídvégardó) – 782701, 359638; Bódva (Komjáti) – 777277, 356792; Bódva (Perkupa) – 771796, 348799; Bódva (Perkupa) – 772446, 351418; Bódva (Sajószentpéter) – 776300, 324271; Bódva (Szalonna) – 774601, 346537; Bódva (Szalonna) – 774618, 346506; Bódva (Szalonna) – 774706, 346325; Bódva (Szendrő) – 774376, 338169; Bódva (Szendrő) – 775030, 344026; Bódva (Szendrőlád) – 774822, 333514; Bódva (Szendrőlád) – 775358, 334489; Bódva (Tornanádaska) – 778767, 358360


C-gyakori


Feldolgozás alatt.


Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető.




Általános, potenciális veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidromorfológiai működés módosítása, az általános vízszennyezés, illetve általánosságban értelmezett vízügyi tevékenység.

67


nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj jelenlétét a területen belül eddig 40 lokalitásból (dűlőből) sikerült kimutatni.


C-gyakori


A számára megfelelő élőhelyeken (mocsárrétek, üde gyepek, magassásosok) általánosan elterjedt és gyakori fajnak mondható. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van.


Vizsgálat alatt.


Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, kis mértékben veszélyeztetett.


Égetés, legeltetés, kezelés (kaszálás) elmaradása, élőhelyek becserjésedése.

vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj jelenlétét a területen belül eddig 16 lokalitásból (dűlőből) sikerült kimutatni.


C-gyakori


A számára megfelelő élőhelyeken (vérfüves mocsárrétek, üde láprétek) általánosan elterjedt és gyakori fajnak mondható.


Stabil állomány.




Égetés, kezelés (kaszálás) elmaradása, nem megfelelő időben történő kaszálás, élőhelyek becserjésedése.

68


Tornai patakcsiga (Bythinella pannonica) Irányelv melléklete:

II.


A faj a területen 6 forrásban él.


C-gyakori


Jelentősebb számban csak a Köszvényes-kút és a Hideg-kút forrásában él, a többi forrásban kis egyedszámú állományai találhatók meg.


Állományai jelentősen nem változtak.


Természetes körülmények közt csak kis mértékben veszélyeztetett.


Kiszáradás, aszály és csapadékmennyiség csökkenése. Esetleges jelentősebb emberi beavatkozások (pl. forrásfoglalás) jelenthetnek nagyobb veszélyt.

harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Irányelv melléklete:

II.


A fajnak jelenleg 10 előfordulási helye ismert a területről.


R-ritka


Magaskórós és magassásos élőhelyeken jelentős állományok élnek. Intenzíven hasznosított élőhelyeken előfordulása szórványos.


Az érintett élőhelyek használatának intenzívebbé válása az állományok csökkenését vonja maga után.


Élőhelytípustól függ. Érintetlen élőhelyeken stabilnak mondható, intenzívebben használt élőhelyeken kis

69


mértékben vagy közepesen veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők:

-

intenzív kaszálás és legeltetés kilimaváltozás-kiszáradás

Petényi-márna (Barbus meridionalis) Irányelv melléklete:

II., V.


A faj az adott Natura 2000 területen 44 helyen fordul elő: Bódva (Bódvalenke) – 777513, 357143; Bódva (Bódvarákó) – 773320, 354176; Bódva (Bódvarákó) – 774261, 354459; Bódva (Bódvarákó) – 774318, 354448; Bódva (Bódvarákó) – 775002, 354435; Bódva (Bódvarákó) – 775202, 354424; Bódva (Bódvaszilas) – 773760, 354462; Bódva (Boldva) – 778471, 319919; Bódva (Boldva) – 778789, 320995; Bódva (Boldva) – 778860, 321569; Bódva (Borsodszirák) – 776186, 324449; Bódva (Hidvégardó) – 780678, 359468; Bódva (Hidvégardó) – 782718, 359634; Bódva (Perkupa) – 771797, 348800; Bódva (Perkupa) – 771802, 348758; Bódva (Perkupa) – 772294, 350169; Bódva (Perkupa) – 772305, 349878; Bódva (Perkupa) – 772353, 347647; Bódva (Perkupa) – 772440, 351401; Bódva (Perkupa) – 772441, 351417; Bódva (Perkupa) – 772444, 351412; Bódva (Perkupa) – 772445, 351466; Bódva (Perkupa) – 772448, 351418; Bódva (Perkupa) – 772472, 351471; Bódva (Szalonna) – 773368, 347301; Bódva (Szalonna) – 773661, 347248; Bódva (Szalonna) – 774601, 346537; Bódva (Szalonna) – 774706, 346325; Bódva (Szalonna) – 775045, 345217; Bódva (Szalonna) – 775046, 345155; Bódva (Szalonna) – 775068, 345197; Bódva (Szalonna) – 775103, 345028; Bódva (Szalonna) – 775111, 345033; Bódva (Szendrő) – 774409, 338132; Bódva (Szendrő) – 774410, 338123; Bódva (Szendrő) – 774421, 338108; Bódva (Szendrő) – 774510, 340853; Bódva (Szendrő) – 775025, 344068; Bódva (Szendrőlád) – 774812, 333534; Bódva (Szendrőlád) – 774850, 333479; Bódva (Szendrőlád) – 774853, 333471; Bódva (Szendrőlád) – 774859, 333466; Jósva (Szin) – 772383, 351464; Sas-patak (Hidvégardó) – 782604, 357108


R-ritka

Állománynagyság

Feldolgozás alatt.

70


(tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai:

Vizsgálat alatt..




Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidromorfológiai működés módosítása, az általános vízszennyezés, illetve általánosságban értelmezett vízügyi tevékenység.

vágó csík (Cobitis taenia) Irányelv melléklete:

II.


A faj az adott Natura 2000-es területen 24 helyen fordul elő: Abodi-patak (Abod) – 777647, 339350; Bódva (Bódvarákó) – 773320, 354176; Bódva (Bódvarákó) – 774444, 354430; Bódva (Bódvaszilas) – 775552, 355920; Bódva (Boldva) – 778436, 319857; Bódva (Boldva) – 778789, 320995; Bódva (Boldva) – 778860, 321569; Bódva (Borsodszirák) – 776186, 324449; Bódva (Perkupa) – 772305, 349878; Bódva (Perkupa) – 772419, 351355; Bódva (Perkupa) – 772445, 351466; Bódva (Szalonna) – 773661, 347248; Bódva (Szalonna) – 774575, 346577; Bódva (Szalonna) – 774706, 346325; Bódva (Szalonna) – 775045, 345217; Bódva (Szalonna) – 775068, 345197; Bódva (Szalonna) – 775083, 345102; Bódva (Szendrő) – 774510, 340853; Bódva (Szendrő) – 774554, 340825; Bódva (Szendrő) – 775025, 344068; Bódva (Tornanádaska) – 779874, 359320; Halyagos (Szögliget) – 772800, 352897; Sas-patak (Tornaszentjakab) – 783591, 355776; Sas-patak (Tornaszentjakab) – 784528, 354454


R-ritka


Feldolgozás alatt.


Vizsgálatok szükségesek.

71



Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, csak kis mértékben veszélyeztetett.


Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a meder racionalizálás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés.

ingola fajok (Eudontomyzon spp.) Irányelv melléklete:

II.


A faj az adott Natura 2000-es területen 6 helyen fordul elő: Bódva (Bódvarákó) – 773320, 354176; Bódva (Bódvarákó) – 774318, 354448; Bódva (Bódvaszilas) – 775358, 355101; Bódva (Perkupa) – 772446, 351418; Bódva (Tornanádaska) – 778781, 358402; Jósva (Szin) – 772383, 351464


R-ritka


Feldolgozás alatt.


Vizsgálat alatt.




Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a vízszennyezés, az élőhely kiszáradása, valamint a víztestet érő hidrológia és hidromorfológiai módosítás.

halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Irányelv melléklete:

II.


A faj az adott Natura 2000-e területen 35 helyen fordul elő: Bódva (Bódvalenke) – 777513, 357143; Bódva (Bódvarákó) – 773320, 354176; Bódva (Bódvarákó) – 774404, 354432; Bódva (Bódvarákó) – 774444, 354430; Bódva (Bódvarákó) – 775002, 354435; Bódva (Boldva) – 778471, 319919; Bódva (Boldva) – 778789,

72


320995; Bódva (Borsodszirák) – 776186, 324449; Bódva (Borsodszirák) – 776519, 323993; Bódva (Edelény) – 775579, 329393; Bódva (Edelény) – 776060, 331359; Bódva (Edelény) – 776326, 331400; Bódva (Hidvégardó) – 780678, 359468; Bódva (Hidvégardó) – 782718, 359634; Bódva (Perkupa) – 771797, 348800; Bódva (Perkupa) – 771802, 348758; Bódva (Perkupa) – 771848, 348665; Bódva (Perkupa) – 772294, 350169; Bódva (Perkupa) – 772305, 349878; Bódva (Perkupa) – 772472, 351471; Bódva (Szalonna) – 773368, 347301; Bódva (Szalonna) – 774319, 346852; Bódva (Szalonna) – 774601, 346537; Bódva (Szalonna) – 774706, 346325; Bódva (Szalonna) – 775068, 345197; Bódva (Szalonna) – 775111, 345033; Bódva (Szendrő) – 773915, 342014; Bódva (Szendrő) – 774510, 340853; Bódva (Szendrő) – 774554, 340825; Bódva (Szendrő) – 775025, 344068; Bódva (Szendrőlád) – 774812, 333534; Bódva (Szendrőlád) – 774859, 333466; Bódva (Szendrőlád) – 774889, 336009; Bódva (Szögliget) – 773057, 353524; Bódva (Tornanádaska) – 779874, 359320


R-ritka


Feldolgozás alatt.


Vizsgálat alatt.




Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása, az általános vízszennyezés, illetve általánosságban értelmezett vízügyi tevékenység.

73


homoki küllő (Gobio kessleri) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj az adott Natura 200-es területen 41 helyen fordul elő: Bódva (Bódvarákó) – 773320, 354176; Bódva (Bódvarákó) – 774404, 354432; Bódva (Bódvarákó) – 774444, 354430; Bódva (Bódvarákó) – 775002, 354435; Bódva (Bódvarákó) – 775202, 354424; Bódva (Boldva) – 778471, 319919; Bódva (Boldva) – 778789, 320995; Bódva (Boldva) – 778860, 321569; Bódva (Borsodszirák) – 776186, 324449; Bódva (Borsodszirák) – 776519, 323993; Bódva (Edelény) – 775579, 329393; Bódva (Edelény) – 775887, 332009; Bódva (Edelény) – 776326, 331400; Bódva (Hidvégardó) – 780678, 359468; Bódva (Hidvégardó) – 782718, 359634; Bódva (Komjáti) – 777113, 356767; Bódva (Perkupa) – 771797, 348800; Bódva (Perkupa) – 771802, 348758; Bódva (Perkupa) – 771848, 348665; Bódva (Perkupa) – 772305, 349878; Bódva (Perkupa) – 772353, 347647; Bódva (Perkupa) – 772472, 351471; Bódva (Szalonna) – 773368, 347301; Bódva (Szalonna) – 774319, 346852; Bódva (Szalonna) – 774601, 346537; Bódva (Szalonna) – 774706, 346325; Bódva (Szalonna) – 775045, 345217; Bódva (Szalonna) – 775068, 345197; Bódva (Szendrő) – 773915, 342014; Bódva (Szendrő) – 774409, 338132; Bódva (Szendrő) – 774510, 340853; Bódva (Szendrő) – 774554, 340825; Bódva (Szendrő) – 775025, 344068; Bódva (Szendrőlád) – 774812, 333534; Bódva (Szendrőlád) – 774850, 333479; Bódva (Szendrőlád) – 774853, 333471; Bódva (Szendrőlád) – 774859, 333466; Bódva (Tornanádaska) – 779874, 359320; Bódva-szög (Szögliget) – 773077, 353497; Halyagos (Szögliget) – 772800, 352897; Halyagos (Szögliget) – 772864, 353053


R-ritka


Feldolgozás alatt.


Vizsgálat alatt.




Veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a duzzasztás, a meder racionalizálás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés.

74


szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai A faj az adott Natura 2000-es területen 46 helyen fordul elő: Abodi-patak a területen: (Abod) – 777647, 339350; Bódva (Bódvalenke) – 777513, 357143; Bódva (Bódvarákó) – 773320, 354176; Bódva (Bódvarákó) – 774404, 354432; Bódva (Bódvarákó) – 775002, 354435; Bódva (Boldva) – 778433, 319857; Bódva (Boldva) – 778436, 319857; Bódva (Boldva) – 778789, 320995; Bódva (Boldva) – 778860, 321569; Bódva (Borsodszirák) – 776186, 324449; Bódva (Borsodszirák) – 776519, 323993; Bódva (Edelény) – 775579, 329393; Bódva (Edelény) – 775887, 332009; Bódva (Edelény) – 776326, 331400; Bódva (Hidvégardó) – 780678, 359468; Bódva (Komjáti) – 777113, 356767; Bódva (Perkupa) – 771797, 348800; Bódva (Perkupa) – 771802, 348758; Bódva (Perkupa) – 772305, 349878; Bódva (Perkupa) – 772440, 351401; Bódva (Perkupa) – 772445, 351466; Bódva (Perkupa) – 772448, 351418; Bódva (Perkupa) – 772472, 351471; Bódva (Perkupa) – 772475, 351485; Bódva (Szalonna) – 773661, 347248; Bódva (Szalonna) – 774319, 346852; Bódva (Szalonna) – 774601, 346537; Bódva (Szalonna) – 774706, 346325; Bódva (Szalonna) – 775045, 345217; Bódva (Szalonna) – 775068, 345197; Bódva (Szalonna) – 775076, 345138; Bódva (Szalonna) – 775083, 345102; Bódva (Szalonna) – 775092, 345063; Bódva (Szendrő) – 774510, 340853; Bódva (Szendrő) – 775025, 344068; Bódva (Szendrőlád) – 774812, 333534; Bódva (Szendrőlád) – 774850, 333479; Bódva (Szendrőlád) – 774853, 333471; Bódva (Szendrőlád) – 774859, 333466; Bódva-szög (Szögliget) – 773077, 353497; Halyagos (Szögliget) – 772864, 353053; Sas-patak (Bódvalenke) – 779414, 357635; Sas-patak (Bódvalenke) – 780121, 357195; Sas-patak (Hidvégardó) – 782600, 357117; Sas-patak (Tornaszentjakab) – 783591, 355776; Sas-patak (Tornaszentjakab) – 783609, 355629 Állománynagysá g (jelöléskor):

R-ritka

Állománynagysá Feldolgozás alatt. g (tervkészítéskor): Állomány Vizsgálat alatt. változásának tendenciái és okai: Faj Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, veszélyeztetettsé csak kis mértékben veszélyeztetett. ge: Veszélyeztető tényezők:

Állományait leginkább a sporthorgászat, a vízszennyezés (szervetlen és szerves) és a kiszáradás veszélyezteti.

75


törpecsík (Sabanejewia aurata) Irányelv melléklete:

II.


A faj az adott Natura 2000-es területen 25 helyen fordul elő: Bódva (Bódvarákó) – 773320, 354176; Bódva (Bódvarákó) – 774271, 354440; Bódva (Borsodszirák) – 776186, 324449; Bódva (Edelény) – 775579, 329393; Bódva (Hidvégardó) – 780678, 359468; Bódva (Perkupa) – 771797, 348800; Bódva (Perkupa) – 771802, 348758; Bódva (Perkupa) – 772294, 350169; Bódva (Perkupa) – 772305, 349878; Bódva (Perkupa) – 772440, 351401; Bódva (Perkupa) – 772441, 351417; Bódva (Perkupa) – 772444, 351412; Bódva (Perkupa) – 772445, 351466; Bódva (Perkupa) – 772448, 351418; Bódva (Perkupa) – 772472, 351471; Bódva (Szalonna) – 773661, 347248; Bódva (Szalonna) – 774319, 346852; Bódva (Szalonna) – 774706, 346325; Bódva (Szendrő) – 774376, 338169; Bódva (Szendrő) – 774510, 340853; Bódva (Szendrő) – 774554, 340825; Bódva (Szendrő) – 775089, 345094; Bódva (Szendrőlád) – 774812, 333534; Halyagos (Szögliget) – 772800, 352897; Telekes-patak (Perkupa) – 772362, 347656


R-ritka


Feldolgozás alatt.


Vizsgálat alatt.




A faj állományait döntően a vízszennyezés, a duzzasztás, a hordalék-, és üledék kotrás veszélyezteti. Mivel a faj áramláskedvelő, így az általános értelemben vett hidrológiai és hidromorfológiai működés módosítása szintén veszélyeztető tényezőként értelmezhető.

76


német bucó (Zingel streber) Irányelv melléklete:

II.


A faj az adott Natura 2000-es területen 34 helyen fordul elő: Bódva (Bódvarákó) – 773320, 354176; Bódva (Bódvarákó) – 774261, 354459; Bódva (Bódvarákó) – 774318, 354448; Bódva (Bódvarákó) – 774404, 354432; Bódva (Bódvarákó) – 774444, 354430; Bódva (Bódvarákó) – 775202, 354424; Bódva (Bódvaszilas) – 773760, 354462; Bódva (Boldva) – 778471, 319919; Bódva (Boldva) – 778789, 320995; Bódva (Borsodszirák) – 776519, 323993; Bódva (Edelény) – 776326, 331400; Bódva (Hidvégardó) – 780678, 359468; Bódva (Perkupa) – 771797, 348800; Bódva (Perkupa) – 771802, 348758; Bódva (Perkupa) – 771848, 348665; Bódva (Perkupa) – 772294, 350169; Bódva (Perkupa) – 772305, 349878; Bódva (Perkupa) – 772440, 351401; Bódva (Perkupa) – 772441, 351417; Bódva (Perkupa) – 772444, 351412; Bódva (Perkupa) – 772448, 351418; Bódva (Perkupa) – 772472, 351471; Bódva (Szalonna) – 773661, 347248; Bódva (Szalonna) – 774319, 346852; Bódva (Szalonna) – 774706, 346325; Bódva (Szalonna) – 775068, 345197; Bódva (Szalonna) – 775111, 345033; Bódva (Szendrő) – 774409, 338132; Bódva (Szendrő) – 774410, 338123; Bódva (Szendrő) – 774421, 338108; Bódva (Szendrő) – 774510, 340853; Bódva (Szendrőlád) – 774850, 333479; Bódva (Szendrőlád) – 774853, 333471; Bódva (Szendrőlád) – 774859, 333466


R-ritka


Feldolgozás alatt.


Vizsgálat alatt.




Veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a duzzasztás, a meder racionalizálás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés és a horgászat.

77


vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete:

II., IV.


A vöröshasú unka a területen a számára alkalmas vizes élőhelyeken általánosan elterjedt. Az alábbi mintavételi egységekből bizonyított az előfordulása: Bódva (Boldva) – 778789, 320995; Sas-patak (Tornaszentjakab) – 783609, 355629; Szirákó-völgy (Tornaszentjakab) – 786340, 354582; Szirákó-völgy (Tornaszentjakab) – 786462, 354780; Telek-dűlő (Tornaszentandrás) – 777630, 354885; Zsombékos (Bódvarákó) – 773934, 352976.


C-gyakori


Feldolgozás alatt.


Vizsgálat alatt.


A területen stabil állománya található, kis mértékben veszélyeztetett.


Vízügyi tevékenység előforduló állományt.

78

veszélyeztetheti

a

területen


hegyesorrú denevér (Myotis blythii) Irányelv melléklete:

II., IV.


A felmérés eddig alapvetően a belterületi szálláshelyekre koncentrált (az itt szaporodó állatok alapvetően a Natura 2000 területen táplálkoznak): Abod (50 pld)¸ Bódvarákó (Esztramos – 3 pld.; belterület: 3), Hidvégardó (10-300 pld), Perkupa (1-2 pld.), Szögliget (5-20), Edelény (2), Szendrőlád (1-2), Szin (400), Tornaszentandrás (4), Tornaszentjakab (25), Viszló (350-450). A faj nem minden esetben különíthető el egyértelműen a közönséges denevértől (M. myotis). Ráadásul a két faj gyakran vegyes kolóniákat is képez. Az előfordulási adatok rögzítése ezért a legtöbb esetben „nagy Myotis”-ként történik.


500


200-300 (C-gyakori)


Csökkenő állományú faj. Az állományviszonyok alakulása csak részben ismert. Kedvező szálláshelyek megszűnése (átépítés, megvilágítás), ismeretlen okok.


Veszélyeztetett faj


Kedvező szálláshelyek megszűnése megvilágítás), ismeretlen okok.

79

(átépítés,


tavi denevér (Myotis dasycneme) Irányelv melléklete:

II., IV.


Perkupa-Szalonna (Bódva-völgy)


50-100


Jelenleg nem ismert, az állomány felmérés alatt áll. (Korábbi ismert jelentős (70 pld) kolóniája eltűnt)


Vizsgálandó.


Veszélyeztetett.


Patak és folyó menti fakivágások, szállásépületek átépítése.

csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) Irányelv melléklete:

II., IV.


A felmérés eddig alapvetően a belterületi szálláshelyekre koncentrált: Bódvaszilas (1-3), Edelény (1-3), Perkupa (70), Viszló (2500)


300


1500-2500


Értékelés alatt álló állománydinamika (jelentős fluktuáció: ki- és betelepülés, ismeretlen helyre költözés)


Veszélyeztetett


Szállásépületek túlmelegedése.

80

átépítése,

megvilágítása,


közönséges denevér (Myotis myotis) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A felmérés eddig alapvetően a belterületi szálláshelyekre koncentrált (az itt szaporodó állatok alapvetően a Natura 2000 területen táplálkoznak): Abod (1-5 pld)¸ Bódvarákó (Esztramos – 3 pld.; belterület: 1-3), Bódvaszilas (1-3), Hidvégardó (1-10), Edelény (3), Szin (6), Perkupa (1-2 pld.), Szögliget (1), Edelény (2), Szin (1-400), Tornaszentandrás (4), Tornaszentjakab (1), Viszló (350-450). A faj nem minden esetben különíthető el egyértelműen a hegyesorrú denevértől (M. blythii). A két faj gyakran vegyes kolóniákat képez. Az előfordulási adatok rögzítése ezért a legtöbb esetben „nagy Myotis”-ként történik. Állománynagyság (jelöléskor):

500


max. 300


Csökkenő állományú faj. Az állományviszonyok alakulása csak részben ismert. Kedvező szálláshelyek megszűnése (átépítés, megvilágítás), ismeretlen okok.


Veszélyeztetett faj.


Kedvező szálláshelyek megszűnése megvilágítás), ismeretlen okok.

81

(átépítés,


nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) Irányelv melléklete:

II., IV.


A felmérés eddig alapvetően a belterületi szálláshelyekre, illetve a földalatti üregekre koncentrált: Abod (1), Bódvarákó (1), Bódvaszilas (1), Edelény (14), Hidvégardó (1), Perkupa (250), Szendrőlád (1), Szin (4), Szögliget (4), Tornaszentandrás (12-15), Tornaszentjakab (1), Viszló (10-15)


500


Jelenleg nem pontosan ismert, az állomány felmérés alatt áll.


Csökkenő állományú faj. Az állományviszonyok alakulása csak részben ismert, jelenleg értékelés alatt áll. Kedvező szálláshelyek megszűnése (átépítés, megvilágítás), ismeretlen okok).


Fokozottan veszélyeztetett faj.


Szálláshelyek túlmelegedése.

megszűnése,

megvilágítása,

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Tudományos név

Védettsé g (V, FV)

Tavaszi hérics

Adonis vernalis

V

Sztyepréteken még gyakori előfordulású.

Északi sás

Carex hartmannii

V

Csak a természetes, jó állapotú lápréten él.

Hússzínű ujjaskosbor

Dactylorhiza incarnata

V

Lápréteken ritka.

Foltos ujjaskosbor

Dactylorhiza maculata

V

Láprétek ritka növénye

Széleslevelű gyapjúsás

Eriophorum latifolium

V

A működési területről az utóbbi évtizedben számos helyről eltűnt, élőhelyei visszaszorultak.

Mocsári kockásliliom Fritillaria (kotuliliom) meleagris

V

A Sas-patak és a Bódva-völgyben több populációja ismert.

Szibériai nőszirom

V

Kékperjés lápréteken jellegzetes ritka faj.

Magyar név

Iris sibirica

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

82

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Védettsé Jelentőség Magyar név Tudományos név g (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) (V, FV) Tisza-parti margitvirág

Leucanthemum serotinum

V

A térségben ritka, csak tucatnyi populációja él.

Mocsári sisakoskosbor

Orchis laxiflora

V

Lápréteken ritka.

Kígyógyökerű keserűfű

Polygonum bistorta

V

Kékperjés lápréteken jellegzetes.

Nádi boglárka

Ranunculus lingua V

Visszaszorulóban lévő lápi faj, a területen csak a Bódvalenke melletti lápon él.

Mátrai kövirózsa

Sempervivum marmoreum

A területen található kevés sziklagyepben jellegzetes.

Tallós-dudvabagoly

Apamea tallosi

Kis színjátszólepke

Apatura ilia

V

A vízfolyásokat kísérő ligetek mentén elterjedt.

Nagy színjátszólepke

Apatura iris

V

A vízfolyásokat kísérő ligetek mentén elterjedt.

Keleti gyöngyházlepke

Argyronome laodice

V

Országos állományának jelentős része az ANPI működési területén van, a területen számos lokalitásban előfordul.

Lápi gyöngyházlepke

Brenthis ino

V

Országos állományának jelentős része az ANPI működési területén van, a területen számos lokalitásban előfordul.

Négypupú karmosbogár

Macronychus V quadrituberculatus

A Bódva folyóban előfordul, a Vörös Könyv a kipusztult vagy eltűnt fajok között említi.

Gólyaorrboglárka

Aricia eumedon

V

Országos állományának jelentős része az ANPI működési területén van, a területen számos állománya ismert.

Haris

Crex crex

FV

Mocsárrétek, láprétek rendszeres fészkelő faja.

Kereknyergű patkósdenevér

Rhinolophus euryale

FV

2 mesterséges szálláshelyen országosan kiemelkedő jelentőségű állomány él (7-800 pld.)

Hosszúszárnyú denevér

Miniopterus schreibersii

FV

A Natura 2000 területen több alkalommal kimutatott faj

Óriás koraidenevér

Nyctalus lasiopterus

FV

Kiemelkedő jelentőségű denevérfaj, a Natura 2000 területen (Perkupa Szalonna között) is kimutatott.

Kis patkósdenevér

Rhinolophus hipposideros

V

Értékes állományai élnek a területen.

Pisze denevér

Barbastella barbastellus

FV

Erdős területekhez kötődő, értékes denevérfaj, mely több helyről előkerül a Natura 2000 területről, illetve közvetlen környékéről.

Nagyezerjófű

Dictamnus albus

V

A térségbeli száraz tölgyesek ritka növénye (NagyCsákány-völgy).

Farkasölő sisakvirág Aconitum vulparia V

A térségbeli üde erdők ritka, montán jellegű növénye (Nagy-Csákány-völgy).

V

syriaca V

83

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Védettsé Jelentőség Magyar név Tudományos név g (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) (V, FV) Fekete harkály

Dryocopus martius

V

Az odúlakók számára fontos költőüregek készítője a terület erdeiben.

Örvös légykapó

Ficedula albicollis

V

Az erdőbelső énekesmadár-faunájának közepesen gyakori tagja.

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Művelési ág erdő kivett rét/legelő szántó Összesen:

Kiterjedés (ha) 582,2 406,1 1194 510,1 2692,4

Százalékos megoszlás (%) 21,6 15,1 44,4 18,9 100

1.3.2. Tulajdoni viszonyok Tulajdonos/kezelő magán önkormányzat állami AGRO-PÁTRIA Termelő Kereskedő és Szolgáltató Kft. DÓZSA Szövetkezet Perkupa ÉSZAKERDÕ Zrt. INTER-BUSINESS Befektető, Tanácsadó, Kiadó és Szolgáltató Kft. Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége Összesen:

Százalékos arány (%) 51,7 4,3 43,0 0,1 0,1 0,1 0,6 0,1 100

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdálkodás Az 1860-as években a szántók a falvak területének kb. 29% -át foglalták el, ami lényegesen alacsonyabb volt az akkori országos átlagnál. A települések háromnegyedénél több-kevesebb szőlőt is műveltek, mely a teljes terület mintegy 2 %-át tette ki. A gyepterület aránya 20% körül volt, ez szintén az országos átlag alatt maradt. Egyes települések esetében a Bódva-völgyben Perkupa és Tornanádaska határában azonban a 40%-ot is meghaladta. A gyep művelési ágon belül a rét kiterjedése közel kétszerese tette ki a legelőnek. A 43% körüli erdőborítottság jóval az országos átlag feletti értéket jelentett. A falvak közel negyedében az erdők aránya meghaladta a 60%-ot is, és kevesebb, mint 10%-ában volt alacsonyabb az országos átlagnál, 14,4%-nál. A falvak összes területének mindössze 5,4%-át nem hasznosították. 1865-95. között a szántók területe 3-10%-kal

84


növekedett, ezeket főként az erdők, kisebb mértékben a gyepek rovására alakították ki. A rét művelési ág csökkent, a legelő viszont növekedett a települések többségénél. A XX. sz. első harmadában a szántók aránya kismértékben növekedett, a szőlő, a rét és az erdő csökkent, a kert művelési ágú területek pedig megduplázódtak. A területen a gazdálkodás meghatározó eleme évszázadok óta az extenzív módon folytatott szántóföldi növénytermesztés volt. A többnyire igen sok parcellából és egymástól távol eső szántók termőképessége általában gyengének mutatkozott. A szőlőtermesztés a filoxéravészt követően már nem tudta visszaszerezni korábbi jelentőségét, a falvak egy részében parlagon maradtak a szőlőparcellák. Az állattartás extenzív módon zajlott egészen a XIX. sz végéig, s azt követően is csak lassan változott a belterjesebb tartás követelményeinek megfelelően. Az extenzív állattartás alapvető problémája a legtöbb településen a rét- és legelőterületek korlátozott eltartóképessége volt. Az időjárás szeszélye, a folyók, patakok kiszámíthatatlan vízjárása a völgytalpak, völgyoldali kaszálók és legelők használatát alapvetően befolyásolta, bizonytalanná tette az állatállomány ellátását, a téli takarmány biztosítását. Nagyobb állatállomány eltartásához sem az ökológiai adottságok, sem a gazdaságok anyagi forrásai nem voltak elégségesek. A XIX. sz. második feléig erdőgazdálkodás nem, csak erdőhasználat volt jellemző a vidéken. A friss hajtásokat az állatoknak vágták le, amivel igen nagy kárt okoztak az erdőben. Az erdei legeltetés is előnytelenül hatott az erdőalkotó fajok összetételére, mert az értékes fafajok felújulását gátolta, a gyertyán elterjedését viszont elősegítette. A fűrészmalmok környezetében, valamint a XIX. sz. vége felé megnyíló szénbányák számára is sok fát kitermeltek. Az erdők komolyabb mértékű leromlásához a széles körben terjedő sarjaztatás vezetett, ami a cserkéreg termeléssel függött össze. 1935-ben az összes erdőterület 37%-a volt szálerdő, a többi sarjerdőként szerepelt a nyilvántartásban. A természetmegőrzési terület erdei a Bódva-völgy, a Szendrői-rögvidék, a Tornaidombság és a Cserehát területén helyezkednek el. A sok évszázados kultúrhatások következtében a térség erdei erősen fragmentáltak, csak a néhány nagyobb, összefüggő erdőtömb (Szendrői-tömb, Szalonnai-karszt) maradt meg napjainkra. Az elmúlt évszázadok erdei haszonvételei közül a rendszertelen, majd az ágazati szabályozók közé szorított, rendszeres fakitermelések a zonális cseres- és gyertyános-tölgyes állományok, valamint a folyómenti-patakmenti ligeterdők fafajösszetételét és szerkezetét egyaránt megváltoztatták. A sematikus (véghasználatok esetében a 20. század közepéig tarvágásos megoldással lebonyolított) fakitermelések az érzékenyebb elegyfafajokat rendszerint visszaszorították, más elegyfák (pl. gyertyán, cser) esetében ellenben a termőhelyi viszonyok és a bekövetkezett humán hatások lehetővé tették az expanziót. Következményként jelentkezett tehát az üde (északi lejtőkhöz kötődő, kedvezőbb mezoklímájú) termőhelyek elgyertyánosodása, illetve a szárazabb termőhelyek állományainak elcseresedés. Utóbbi folyamatot esetleg a mesterséges erdősítések is segíthették, ez azonban részben inkább csak feltételezés, mivel a cser korábbi, tudatos alkalmazására vonatkozó adataink erősen hiányosak. A kisebb térléptékben jelentkező, rendszertelen fakitermelések, majd a jelentősebb kiterjedésű területeket (egyidőben akár többtíz hektárt) érintő véghasználatok a mikrohabitatokban gazdag, vegyeskorú, mozaikos erdőszerkezetet valószínűleg már régen megszüntették, s a természetes szerkezetű erdőkép helyett a 20. századra már

85


általánossá vált a lombkoronaszint-cserjeszint-gyepszint vertikális tagozódással leírható egykorú, homogén, sok helyütt sarj eredetű törzsekkel vagy sarjcsokkal leírható állománykép. A fakitermelésekhez kapcsolódóan többfelé teret kaptak az erdei ipar különböző formái, így a Sas-patak völgyfőjénél (Szirákó-völgy környéke) és a Szendrői-erdőtömbben számos helyszínen láthatjuk ma is a korábbi évszázadokban használt szénégető-helyeket. Utóbbi területen (azon belül a Nagy-Csákány-lápa köves, hegylábi részein) egykori mészégetőhelyek maradványai is felbukkannak, jelezve az erdőhasználati módok sokszínűségét. A mészégetéshez a követ a felszínről gyűjtötték, vagy kisebb kőfejtőkben kézieszközökkel termelték (a Szendrőládi-szurdok Kakas-kő alatti kőbányája nem a mészégetéshez kapcsolódott, annak kőanyaga a szűkebb térségben építőanyagként hasznosult). A térségben – különösen a szárazabb, füves aljnövényzetű dombháti tölgyesekben – egészen a 20. század közepéig jelentős volumenű legeltetés és makkoltatás zajlott. E használati mód valószínűleg jelentős mértékben segítette a cseresedés folyamatát (a kocsánytalan tölgy makkját a csermakknál jobban kedvelik), illetve hozzájárult az erdők fajkészletének elszegényedéséhez, a nagy területen látható, jellegtelen aljnövényzetű erdők kialakulásához. A fentieken túl a történeti háttér további fontos eleme az idegenhonos fenyőfajok (erdei, fekete- és lucfenyő) mesterséges telepítése, az akác ültetett állományokból való fokozatos terjedése és őshonos lombos fafajú állományokba való beszivárgása, valamint a tradicionális földhasználati formák felhagyását követően meginduló, részben őshonos fafajokkal (Bódva-völgy: füzes-égeres ligeterdők, láperdők), részben idegenhonos fafajokkal (Tornaszentjakab – Debrétei-tető: akác, erdeifenyő) megvalósuló újraerdősülési folyamat. Az elmondottak alapján a jelenlegi helyzet és a Natura2000 célok megvalósítása szempontjából legfontosabb múltbeli tényezők közül a vágásos erdőképet eredményező legutóbbi, 20. század eleji tarvágásos véghasználatok, az 1945 utáni fenyvesítés, a helyenként még az 1960-as évekig fennmaradt erdei legeltetés és az elmúlt 2-4 évtizedben felhagyott mezőgazdasági területek (elsősorban egykori legelők, kaszálók) beerdősülése (lásd: spontán keletkezett, helyenként idegenhonos fafajú erdők) emelhetők ki. 1.3.3.2. Erdőgazdálkodás Az erdők aktuális állapotának leírása A vizsgálati terület digitális erdészeti térképállománya alapján a 3565,60 ha-os területből 570,91 ha-t fednek a Natura 2000 besorolással érintett erdőtervezett erdők. Az adattári adatok alapján számított erdősültség tehát 16 %-os, a füzekkel és égerrel spontán erdősülő Bódva-völgyi területek és a csatlakozó patakvölgyek hasonló termőhelyű részei miatt valójában azonban ennél némileg több erdő van a vizsgálati területen. Az erdők négy nagyobb tömbbe csoportosulnak (délről észak felé): Szendrőládi-szurdok (Kakas-kő, Várhegy), Szendrői-erdőtömb, Szent János-kő, Sas-patak völgyfő (Szirákó-völgy környéke). Az 570,91 ha-os teljes erdőterületből az erdőrészletek 559,88 ha-t, az egyéb részletek 11,03 ha-t tesznek ki. Az 559,88 ha-os erdőrészlet-összterület néhány erdőrészletnél (Edelény 5/D, Szendrő 14/H, 15/B, 15/C, 16/D) viszont nem Natura 2000-es besorolású 86


részterületeket is tartalmaz (vagyis a Natura 2000 terület határvonala erdőrészleteket vág át): e részleteknél a következő erdőtervezésnél a részlethatárokat a Natura 2000 terület határához (ingatlan-nyilvántartási/helyrajzi számos határhoz) kell majd igazítani! A fenti számadatoktól (lásd: 559,88 ha erdőrészlet-terület) eltérően az erdészeti adattárból kinyerhető statisztikai adatsorok 643,88 ha-os területre vonatkoznak, melynek oka egyes erdőrészletek hibás besorolása lehet. Mivel a fenntartási terv készítésének jelen fázisában az adattári ellenőrzés és korrekció elvégzése nem reális célkitűzés, a továbbiakban az aktuális állapotot leíró adatokat – ahol rendelkezésre állnak – a 643,88 ha-os halmazra lefuttatott statisztikák alapján adjuk meg (később a statisztikák javítására feltétlenül szükség van)! A vizsgálati terület erdőrészletei nagyrészt (82,6 %) gazdasági (faanyag-termelő), kisebb részben (17,4 %) különleges (védelmi: talajvédelmi, természetvédelmi) elsődleges rendeltetésűek. A Natura 2000 rendeltetések egyelőre mindenhol további rendeltetésként szerepelnek, ezt a helyzetet – tekintettel a jelölő élőhelytípusok jó természetességi állapotú állományaira – a következő erdőtervezésnél azonban szükséges lesz majd felülvizsgálni. A rendeltetés megoszlására vonatkozó áttekintő adatokat az alábbi táblázat összegzi: Rendeltetés

Terület (ha)

Terület (%)

Faanyagtermelést szolgáló erdők

531,60

82,6

Különleges rendeltetésű erdők

112,28

17,4

Összesen:

643,88

100,0

Az állományok üzemmód szerinti besorolásánál továbbra is a vágásos üzemmód a meghatározó, ezen felül néhány területen (véderdők esetében) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód szerepel az erdészeti adattárban. Átalakító és szálaló üzemmódú erdő jelenlétére vonatkozó adattal nem rendelkezünk. A tulajdonviszonyokat tekintve meghatározó az állami tulajdonlás, hiszen az erdőterületek 74,1 %-a állami tulajdonban van. Az állami erdők nagy része (476,23 ha) az Északerdő Zrt. (Miskolc) vagyonkezelésében áll, ebből a Bódvavölgyi Erdészeti Igazgatóság (Szendrő) 343,33 ha-t, a Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság (Szin) 132,90 ha-t kezel. Jelentős még a magántulajdonú erdők területe (106,13 ha) és számottevő a rendezetlen gazdálkodási jogviszony mellett nyilvántartott erdők kiterjedése is (55,59 ha). A tulajdonviszonyokra vonatkozó részletes adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

87

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Tulajdonos / Kezelő

Terület (ha)

Terület (%)

Magyar Állam / Északerdő Zrt. Bódvavölgyi Erdészeti Igazgatóság (Szendrő)

343,33

53,3

Magyar Állam / Északerdő Zrt. Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság (Szin)

132,90

20,6

Magyar Állam / Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (Jósvafő)

1,48

0,2

Önkormányzatok

4,45

0,7

Magánszemélyek

106,13

16,5

Rendezetlen

55,59

8,7

Összesen:

643,88

100,0

Az erdőterület faállomány-típusok szerinti megoszlásánál a bükkösök jelenléte bizonyára téves besorolásból adódik, ilyen jellegű állomány a területen nincs. A teljes területből meghatározó a gyertyános-tölgyesek (90,77 ha), a kocsánytalan tölgyesek (116,92 ha), kocsányos tölgyesek (62,90 ha), cseresek (182,63 ha) és gyertyánosok (54,30 ha). Ez az öt faállománytípus a cseres-tölgyes, gyertyános-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsányos tölgyes élőhely-típusokat fedi le, s összességében kiteszi a terület erdeinek 78,8 %-át. Az idegenhonos fafajok állományai közül csak a fenyvesek térfoglalása jelentősebb (összesen 74,66 ha), akácos csak 21,40 ha-on, nemesnyaras pedig csak 5,84 ha-on fordul elő. A faállomány-típusokra vonatkozó részletes területi adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Faállomány-típus

Terület (ha)

Terület (%)

Bükkös

12,20

1,9

Gyertyános-tölgyes

90,77

14,1

Kocsánytalan tölgyes

116,92

18,2

Kocsányos tölgyes

62,90

9,8

Cseres

182,63

28,3

Molyhos tölgyes

10,16

1,6

Akácos

21,40

3,3

Gyertyános

54,30

8,4

Nemesnyár-nemesfűz

5,84

0,9

Füzes

6,18

1,0

Égeres

5,92

0,9

Erdeifenyves

42,70

6,6

Feketefenyves

4,34

0,7

Lucfenyves

27,62

4,3

Összesen:

643,88

100,0

88


A vizsgálati terület fafajösszetétele a faállomány-típusok területi megoszlása által sugallt képnek megfelelő. Az őshonos tölgyfajok (kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, molyhos tölgy) területfoglalása együttesen 193,63 ha-t (33,8 %) tesz ki, s az ide most nem beleszámolt cser további 169,39 ha-on (29,6 %) fordul elő. A gyertyán területe 82,07 ha (14,3 %). Az idegenhonos fafajok közül a nemesnyarak 5,84 ha-t (1,0 ha-t), az akác 23,57 ha-t (4,1 %), a fenyők pedig összesen 62,32 ha-t (10,9 %) borítanak. A fafajösszetétel kapcsán rendelkezésre álló adatsorból – a fontosabb, állományalkotó fafajoknál – érdemes áttekinteni a mag és sarjeredetű egyedek által elfoglalt területek arányát. A sarj eredetű egyedek aránya a kocsányos tölgynél 77,8 %, a kocsánytalan tölgynél 34,2 %, a csernél 55,6 %. A magas sarj-arány összességében jól jelzi a korábbi erdőgazdálkodási vagy erdőhasználati gyakorlatot és részben magyarázza a tölgyes állományok elcseresedését is. Az erdőterület fafajok (illetve azon belül esetenként eredet) szerinti megoszlására vonatkozó részletes területi adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Fafaj

Terület (ha)

Terület (%)

Kocsányos tölgy – mag

12,40

2,2

Kocsányos tölgy – sarj

43,54

7,6

Kocsánytalan tölgy – mag

86,41

15,1

Kocsánytalan tölgy – sarj

44,89

7,8

Egyéb tölgy

6,39

1,1

Cser – mag

75,15

13,1

Cser – sarj

94,24

16,5

Bükk – mag

0,52

0,1

Bükk – sarj

5,45

1,0

Gyertyán

82,07

14,3

Akác – mag

4,43

0,8

Akác – sarj

19,17

3,3

Juhar

5,01

0,9

Egyéb kemény lombos

0,85

0,1

Nemesnyár

5,84

1,0

Hazai nyár

5,59

1,0

Fűz

5,11

0,9

Éger

4,15

0,7

Hárs

5,74

1,0

Egyéb légy lombos

2,94

0,5

Erdeifenyő

31,79

5,6

Feketefenyő

2,67

0,5

Lucfenyő

27,74

4,8

Vörösfenyő

0,12

0,0

Egyéb fenyő

0,00

0,0

Összesen:

572,21

100,0

Üres terület

71,67

---

Mindösszesen:

643,88

---

89


A terület erdeinek korosztály-szerkezetében az 1930-1940-es évek fakitermelési konjunktúrája és az 1970-es években végzett jelentősebb területű fakitermelések lenyomata egyaránt jól látszik: a tíz éves korosztályok közül 100 ha-t meghaladó vagy megközelítő területen a 31-40, 61-70 és 71-80 éves korosztályok fordulnak elő. Az utóbbi három évtizedben a véghasználati területek – évtizedenként – 40 ha körül alakultak, az ismét vágáskorhoz közelítő (fentebb említett, jórészt elcseresedett) 61-80 év közötti korosztályok miatt ez a területnagyság az elkövetkező 2-3 évtizedben azonban várhatóan jelentősen meg fog növekedni (a 91 év feletti területek jórészt véderdők). A korosztályszerkezet természetmegőrzési területen belüli alakulását részletesen az alábbi diagram és táblázat mutatja be: Korosztályok

Terület (ha)

Terület (%)

1-10

36,31

6,3

11-20

42,58

7,4

21-30

30,96

5,4

31-40

117,18

20,5

41-50

70,20

12,3

51-60

26,60

4,6

61-70

94,68

16,5

71-80

103,70

18,1

81-90

12,56

2,2

91-100

24,60

4,3

101-

12,84

2,2

Összesen:

572,21

100,0

Üres terület

71,67

---

Mindösszesen:

643,88

---

A fentebb leírt fafajösszetételű és korú állományok 2009. évi XXXVII. tv. 7. § (1) bekezdés szerinti természetességi besorolásánál meghatározó (70,2 %) a származékerdő besorolás, de kisebb területen (14,1 %) természetszerű erdők is szerepelnek a nyilvántartásban: Természetesség

Terület (ha)

Terület (%)

Természetes erdő

0,00

0,0

Természetszerű erdő

91,02

14,1

Származék erdő

452,11

70,2

Átmeneti erdő

17,55

2,7

Kultúrerdő

77,36

12,0

Faültetvény

5,84

1,0

Összesen:

643,88

100,0

90


Az erdők egészségi állapota általánosságban kielégítő, a kocsánytalan tölgy, cser, gyertyán fafajok alkotta állományokban jelentősebb abiotikus és biotikus károsítás az elmúlt 2-3 évben nem történt. A cser dominanciájú erdőkben az ezredforduló után több alkalommal (legnagyobb mértékben 2006-ban) károsított a gyapjaslepke (Lymantria dispar), az akkor jelentkezett komoly lombrágást és növedék-veszteséget az állományok azonban kiheverték. Az idegenhonos fafajok közül a hűvösebb, meredekebb, északi oldalon álló fiatalabb (25-40 éves) lucfenyvesek (pl. Szendrő 21/F, 21/G) egészségi helyzete még elfogadható, ugyanakkor a középkorú (40-50 éves) állományok (pl. Szendrő 21/B) egy része már erősen pusztuló képet mutat. Az erdeifenyvesek egészségi állapota viszonylag kedvező, hótörött egyedeket inkább csak a spontán nőtt, erősen besűrűsödött állományokban (pl. Pamlény 4/E, 4/F) lehet látni. A térségben az erdei vadkár általában jelentős, s ez főleg az őz-, gímszarvas- és vaddisznó-állománynak „köszönhető”. A vizsgálati terület nagy részén szembeötlő a jelentős taposási-túrási kár – a Szendrői-erdőtömb belsejében húzódó a Nagy-Csákánylápa völgyalji erdeiben a nagyon erős vadhatás miatt például gyakorlatilag nincs lágyszárú növényzet – az erdők természetes felújítási/felújulási folyamatait a vadállomány azonban szerencsére „csak” hátráltatja, de teljesen nem akadályozza. Vadvédelmi kerítés a terület erdeiben nincs, mindez önmagában azonban nem jelenti azt, hogy a vadlétszám-kérdés ne jelentene napi problémát. A természetvédelmi és erdőgazdálkodási, illetve erdőkezelési szempontból is elfogadható vadlétszám kialakításához jelentős, térségi szintű vadlétszámapasztás lenne szükséges. A jelenlegi erdőgazdálkodási/erdőkezelési gyakorlat A vizsgálati területen az aktuális erdőgazdálkodási gyakorlat a hagyományos, általános erdészeti irányelveket követi. A fiatal, természetes vagy mesterséges felújítás révén létrejött állományokban az erdősítés-ápolások a főfafaj(ok) érdekében történnek, így az egyébként elegyes fiatalosokban az elegyfák (pl. gyertyán, mezei juhar, kislevelű hárs) rendszeresen vissza vannak vágva. Az elegyfák tudatos visszahagyása a nevelővágások során is esetleges, inkább csak a főfafajjal hézagosan települt részterületeken jellemző. Az elegyfafajok rendszeres kímélete a múltban sem volt megoldott, amit az is jelez, hogy a középkorú-idős erdőkben összességében szinte mindenhol 10 % alatti az őshonos lombos elegyfák elegyaránya. Néhol látszik a nyoma ugyan az idegenhonos fafajok visszaszorítására tett törekvéseknek (pl. a Viszló 4/A, 4/M, 4/N részletekben végzett nevelővágások során a vöröstölgyet, akácot jórészt kivágták), az őshonos elegyfafajok szisztematikus kímélete és az idegenhonos fafajok visszaszorítása terén azonban további – természetvédelmi célokat is szolgáló – intézkedések megtétele (és a gazdálkodási gyakorlat megreformálása) szükséges. A folyamatban levő erdőfelújításokat egyenletes bontáson alapuló, általában 5-15 év alatt lebonyolított, ún. ernyős felújítóvágással végzik. A természetes erdőfelújítások ezen módja a térségben erősen leegyszerűsödött, a 30-40 %-os fatömeg-kivétellel végzett bontóvágást (és az állomány alatti teljes cserjeirtást) az újulat megtelepedésének függvényében sokszor 5-8 éven belül, egy (ritkán két) lépésben követi a végvágás. Az egyenletes bontás következtében (jelenleg folyamatban levő felújítások láthatók például a Szendrő 18/D, 19/B, Viszló 2/L erdőrészletekben) az újonnan keletkező állományok ismét homogén, egykorú erdők lesznek, illetve az egyenletes bontás alkalmazásával a

91


cseresedés problémaköre elleni védekezés is nehézkes. A cser ugyanis gyakrabban terem, mint az elcseresedett állományokba visszahozni szükséges kocsánytalan tölgy, illetve az is probléma, hogy a beavatkozások során a kocsánytalan tölgyek kíméletére nem minden esetben helyeznek elegendő hangsúlyt. Hagyásfákat csak helyenként, s ott is inkább elszórtan hagynak, a gyenge koronájú, elszórtan álló törzsek (lásd pl. Szendrő 15/B, 17/E erdőrészletek) azonban alig tudják biológiai funkciójukat betölteni. A mesterséges felújítás nem jellemző, a közelmúltban végzett (sikeres, szép, elegyes tölgyes fiatalost eredményező) mesterséges felújításra csak egy helyről (a Szendrő 19/D erdőrészlet területéről) tudunk példát említeni. A fiatal állományokban esedékes nevelővágások (tisztítások) során a kitermelt (ledöntött) faanyag általában a helyszínen marad. A középkorú-idős erdőkben végzett fakitermelések (gyérítések, véghasználatok) jelentős részét hosszúfás közelítéssel bonyolítják le: ilyenkor lóval vagy közelítő-traktorral történik a faanyag feldolgozó- és rakodóhelyre mozgatása. A kiszállítás eszközei a jelentős tengelyterhelésű, önrakodó tehergépkocsik, melyek – hasonlóan a közelítő-traktorokhoz – jelentős károkat okozhatnak az állományok talajában és az úthálózatban. A középkorú-idős erdőkben végzett fakitermelésekre egyaránt jellemző, hogy fekvő/álló holtfa nem, vagy csak alig marad az állományokban (felújítóvágások bontó- és végvágásánál sok esetben még a maradék gallyanyagot is felgyűjtik vagy eltávolítják). Az erdőtömbök belső úthálózata változó sűrűségű, a területen folyó erdőgazdálkodás érdekeinek többé-kevésbé megfelelő, természetvédelmi szempontból jelentősebb problémákat nem vet fel. A kifejezetten véderdő-jellegű területeken (pl. Hidvégardó: Szent János-kő, Edelény: Kakas-kő) és az elszórtan elhelyezkedő kicsiny állományokban (pl. Szalonna 15/C, 15/D, 23/A) nyilván nincsenek utak, egyes meredekebb termőhelyeken (pl. Szendrő 21 erdőtag) azonban találunk feltáróhálózatot. A meglevő utak műszelvényes földutak (egykori stabilizálásra utaló nyomok csak helyenként mutatkoznak), burkolt út az erdőtervezett területen sehol sincs. Az utak karbantartása esetleges, általában a jelentősebb fakitermelési munkák előtt történik. Az agyagos talaj miatt csapadékos időben egy részük (lásd pl. Pamlény községhatár erdeit) gyakorlatilag járhatatlan. Az úthálózat és az erdőrészleteken belüli (nem állandósított) közelítőnyom-hálózat használatához kapcsolódó probléma, hogy egyes idegenhonos inváziós fajok (pl. Ambrosia artemisiifolia) a gumiabroncsok közvetítésével a már a zártabb erdőtömbök belsejében is felbukkantak! A terület erdeiben az elmúlt időszakban folytatott tevékenységek kifejezetten gazdálkodási motivációval történtek, természetvédelmi célzatú beavatkozások a területen az elmúlt időszakban nem voltak jellemzőek. Az egyetlen kivételként – védett természeti területhez kapcsolódóan – említhető eset a magyar nőszirom edelényi előfordulási helye közelében, az idegenhonos akác eltávolítása érdekében végzett beavatkozás volt (Edelény 5/D erdőrészlet). A fentieken túl az erdőtervezett állományok egy részében az elmúlt egy-két évtizedben semmilyen erdőgazdálkodási/kezelési tevékenység nem folyt. Ennek oka részben az állományok véderdő jellege (pl. Szendrő 17/A, 17/C, 17/H, Szendrőlád 17/B), részben egyes erdők és kisebb erdőtömbök csekély záródása, illetve spontán erdősüléssel való létrejötte (pl. Szalonna 15/C, 15/D), részben pedig a hagyományos (vágásos üzemmódhoz köthető) erdészeti szemlélet szerint aktuálisan végzendő gazdálkodási feladatok hiánya volt.

92


Az érvényben levő ágazati tervek összevetése a természetvédelmi célkitűzésekkel A jelenleg érvényben levő erdőtervek tartalmi elemeinek meghatározására a korábbi erdőtervezések során, 2002., 2004., 2007. és 2008. években került sor. A betervezett munkák természetvédelmi célú ellenőrzése a nem védett Natura 2000 területek 2010. évi revíziója idején részben (a 91E0 élőhelytípusra vonatkozóan) megtörtént. A további, ma szintén jelölő élőhelytípusnak minősülő – tölgyes állományokat magába foglaló – élőhelyekre (91G0, 91M0) a felülvizsgálat viszont (az akkori jelölő élőhely értelmezés miatt) nem terjedt ki. Az erdőtervi felülvizsgálat fenti okok miatt jelentkező hiányossága az érvényben levő erdőtervek tartalmi elemeinek további pontosítását teheti szükségessé, elsősorban az őshonos lombos elegyfák nevelővágások során való megtartása, az idegenhonos fafajok nevelővágások során való eltávolítása, az álló/fekvő holtfa és hagyásfa-csoportok visszahagyása, a felújítóvágások erélyének térbeli változatossága, a fakitermelési munkák lehetséges időpontja és az erdősítési élállomány-típusok megválasztása vonatkozásában. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat Vadgazdálkodás A területen 10 vadgazdálkodó van, melyek éves vadgazdálkodási terveiben a saját területükre vonatkozóan a következő adatokat találjuk. A 651610 FTVK (3525 Miskolc, Deák tér 1.), mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan: faj

Becsült létszám (2013. március-2014. február)

gímszarvas

255

őz

95

vaddisznó

135

nyúl

10

fácán

21

A nagyragadozók (farkas, hiúz) jelenléte állandósult. Nagyvadetetők (szálas ill. lédús takarmány számára) fejlesztését, felújítását, újak kihelyezését tartják szükségesnek a gímszarvas-állomány téli megőrzése érdekében. A vaddiszóállomány egyszeri gyógyszeres kezelését, a mezőgazdasági vadkár megelőzése érdekében vegyszeres védekezést, a gímszarvas tarvad idényen kívüli vadászatát, intenzívebb vadkárelhárítást (zöldhajtások) tartanak szükségesnek. A gím bikák fiatal korosztálya kizárólag a kirívó

93


selejtezési alapelvek alapján, a közép korosztály viszont a selejtezési szempontokon túl az átlagtól gyengébb agancsfejlesztési képesség figyelembe vételével kerül hasznosításra. A 654210 FTVK (3780 Edelény, Miklós Gy. u. 13.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

28

őz

270

vaddisznó

110

nyúl

50

fácán

200

fogoly

20

A gímszarvas váltóvadként jelenik meg a területen, ezért a hasznosítása nagyobb mértékű. A 654220 FTVK (3525 Miskolc, Deák tér 1.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

50

őz

130

vaddisznó

110

nyúl

25

fácán

200

fogoly

10

94


A Négy Évszak Vadásztársaság (3754 Szalonna, Kossuth u. 20.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

100

őz

140

vaddisznó

120

nyúl

20

fácán

80

25 db hordozható magasles, 5 db sózó, 5 db fácánetető létesítését tervezik. A Perkupai Egyetértés Vt. (3754 Szalonna, Kossuth u. 20.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

65

őz

81

muflon

23

vaddisznó

55

nyúl

100

fácán

200

A Martonyi és Vidéke Vt. (3500 Miskolc, Bársony J. u. 5. 3/1.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk:

95


faj


gímszarvas

125

őz

85

vaddisznó

80

nyúl

40

fácán

90

10 db új magasles létesítését, 20 db magasles felújítását, 30 db sózó felújítását és létesítését tervezik, valamint a szarvas és vaddisznó állomány csökkentését a károsítás mértékének megfelelően. A Csereháti Cseppkő Vt. (4027 Debrecen, Füredi u. 51.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

120

őz

140

vaddisznó

90

nyúl

15

fácán

80

A Bódvavölgye Vt. (3752 Szendrő, Gépállomás u. 1.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk:

96


faj


gímszarvas

37

őz

99

vaddisznó

97

nyúl

25

fácán

150

fogoly

10

A 654810 FTVK (3783, Edelény, Finkei út 47.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

38

őz

440

vaddisznó

215

nyúl

150

fácán

500

fogoly

12

10 db magasles, 4 db malacetető, 3 db nagyvadetető, 5 db apróvadetető, 8 db sózó létesítését tervezik. A Tornavidéke Vt. (3769 Tornaszentjakab, Antalmajor 6.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk:

97


faj


gímszarvas

130

őz

195

vaddisznó

135

nyúl

50

fácán

130

fogoly

10

1 db automataszóró, 8 db mobilles, 2 db magasles létesítését tervezik. A területen a túltartott vadállomány, az állomány etetése, a gyepeken és tisztásokon elhelyezett szórók miatt a vadak túrása, taposása és rágása degradálja a jelölő élőhelyeket. A nem megfelelően tisztított kihelyezett takarmány az inváziós növények elsősorban a parlagfű terjedését segíti elő, míg a talajra rakott takarmány, gyomosodást okoz. Halászat, horgászat A területen a Bódva-patak halászati vízterület. Hasznosítója a Horgász Egyesületek BA-Z. Megyei Szövetsége (3530 Miskolc, Corvin u. 15.) Bérleti szerződés 2015. 12.31. Előző halgazdálkodási terv: 2006.01.01-2010.12.31. 336-171-39/2006. engedélyszámon található. A Bódva-völgyi kisvízfolyásokon (Balajti-patak, Damaki-patak, Janka-patak, Juhászpatak, Keresztétei-patak, Pasnyag-patak, Potranyik-patak, Rét-patak, Sas-patak, Telekespatak, Vecsem-patak, Ziliz-patak) a halászati hasznosító az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2006. 10.01-2021.10.1-ig. Az érvényes halgazdálkodási terv szerint halászat és horgászat nem engedélyezett ezeken a patakokon, ugyanakkor az illegális halászat horgászat kis mértékben veszélyezteti a jelölő halfajokat.

98


1.3.3.4. Vízgazdálkodás A területre a 2-6. Sajó a Bódvával vízgyűjtő alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve vonatkozik, melyben a következőket találjuk. Az alegység vonatkozásában az együttműködő szervezetek a Bódva tekintetében: Magyar Szlovák HVB, Tisza és mellékfolyói albizottságban Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma, Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat Kassai Kirendeltsége (SVP s.p. OZ Kosice) Problémák: Vízkivételi duzzasztó okoz átjárhatósági problémát a Bódva alsó szakaszán, ahol nincs hallépcső. A kisvízfolyásokon elvégzett mederrendezések, mederszabályozások következtében a jelenlegi mederállapotok és mederformák ökológiai szempontból nem kedvezőek. A mederszabályozás következtében a víztestek esetében nincs igazi ártér, ugyanis a víztartó depóniával ellátott mederszakaszokon a meder és depónia között csak minimális (0-4 m) távolság van, a depóniával nem rendelkező szakaszokon pedig a völgyfenék elöntés gyakorisága jelentősen lecsökkent. Felszíni vízkivételek a Bódvából Boldva és Sajóecseg között történnek. A Bódva-felső és Bódva-alsó víztestek esetében a makrozoobentosz minősítése a döntő, amely miatt az összesített biológiai jellemzőit tekintve a Bódva-felső gyenge (2), míg a Bódva-alsó mérsékelt (3) osztályba sorolt. Intézkedési terv: A védett területek jó állapotának helyreállításához szükséges tehát a hosszirányú átjárhatóság biztosítása. Meder-rehabilitációs beavatkozásokkal (HM1, HM2) kell elősegíteni a minél természetesebb mederformák kialakulását. Vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása szükséges. A Bódva alsó irányából történő vízbetáplálást biztosító Boldvai zsilipes műtárgy üzemrendjét kell felülvizsgálni, és a lehetőségekhez mérten úgy újraszabályozni, hogy a hosszirányú átjárhatóság biztosított legyen. A vízhiány mérséklése mentett oldali holtmedrekhez, mélyárterekhez illetve mellékágak és hullámtéri holtmedrekhez kapcsolódó élőhelyek vízpótlása, vízellátása révén is megvalósulhat a területek rendszeres elárasztásának biztosításával rendszeres vízkivezetéssel, illetve lokálisan a korábbi árterület rehabilitációjával, vagy a meder fenékszintjének emelésével. 2013-ban elkészült a Bódva egy részén az árvízmentesítés kapcsán az árvízvédelmi gát is.

99


1.3.3.5. Turizmus A terület turizmusa nem jelentős, érintőleges az Aggteleki Nemzeti Park, Szádelői-völgy felé. A területet a piros, a kék és a zöld turistaút több helyen keresztben átszeli és Perkupán valamint Szendrőben egy-egy kiépített tanösvény is található rajta, illetve érinti a terletet. Előbbi csak időleges, az MME és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató tábor idejére augusztustól-októberig vannak a táblák kihelyezve. A műutakon csekély kerékpáros turizmus is megfigyelhető. 1.3.3.6. Ipar Bányaszolgalmi joggal bír a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Bódvaszilas, Hidvégardó, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szögliget, Tornanádaska területén, a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. Hidvégardó területén. Lefektetett bányatelek és működő bánya: Tornanádaska I. mészkő és Becskeháza I. dolomit néven van a terület határán. 1.3.3.7. Infrastruktúra A területen több ÉMÁSZ vezeték található: • BORS-FZSO-SAJO 120 kV-os vezeték (Boldva, Edelény, Sajószentpéter határában), • Edelény 0,4 kV-os 1. sz. vezetékrendszer (Edelény), • Felsőzsolca-Borsodszirák 20 kV-os vezeték (Boldva), • Hidvégardó 0,4 kV-os 1. sz. vezetékrendszer (Hidvégardó), • Kazincbarcika-Edelény 20 kV-os vezeték (Edelény, Szendrő, Szendrőlád határában), • KBAR-Borsodszirák 20 kV-os vezeték (Edelény, Ziliz), • Perkupa 0,4 kV-os 1. sz. vezetékrendszer (Perkupa), • Perkupa-Jósvafő 20 kV-os vezeték (Perkupa, Szin, Szögliget), • Perkupa-Perkupa Bódvavölgy 20 kV-os vezeték (Perkupa, Szalonna, Szendrő), • Perkupa-Perkupa Rakacavölgy 20 kV-os vezeték (Perkupa, Szalonna), • Perkupa-Tornaszentandrás 20 kV-os vezeték (Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Hidvégardó, Komjáti, Perkupa, Szin, Szögliget, Tornanádaska, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab határában), • Rudabánya-Szuhogy 20 kV-os vezeték (Szendrő), • Szalonna 0,4 kV-os 1. sz. vezetékrendszer (Szalonna), • Szendrő 0,4 kV-os 1. sz. vezetékrendszer (Szendrő). Szolgalmi joggal rendelkezik a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. Bódvaszilas területén.

100


Földkábelvezeték elhelyezésének biztosítására van vezetékjoga a Magyar Postának Edelény területén. Vízvezetési szolgalmi joggal rendelkezik a települési önkormányzat Edelény, Hidvégardó, területén. Ezen kívül vízvezetéki szolgalmi joga van Hidvégardó, Edelény és Tornanádaska területén a Borsodvíz Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt-nek. A szennyvízelvezetés csak 10 településnél megoldott.

101


2. Felhasznált irodalom Uhrin, M.; Boldogh, S; Bücs, Sz.; Paunović, M.; Miková, E.; Juhász, M.; Csősz, I.; Estók, P.; Fulín, M.; Gombkötő, P.; Jére, Cs., Barti, L.; Karapandža, B.; Matis, S.¸ Nagy, Z.L.; Szodoray-Parádi F. & Benda, P. (2012): Revision of the occurrence of Rhinolophus euryale in the Carpathian region, Central Europe. Vespertilio 16: 289–328. Boldogh, S. (2006): The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings. Vespertilio 9-10: 33-56. Boldogh, S., Szegedi, Z., Szentgyörgyi, P., Petrovics, Z. (2009): Distribution, population size and conservation of Corncrake Crex crex L. 1758 in Hungary, 1997-2006. Die Vogelwelt 130: 153-158. 2-6 Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegységhez vízgyűjtőgazdálkodási terve (2010). Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Bányászati területek Magyarországon. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapja: www.mbfh.hu Vidékfejlesztési Minisztérium (szerk.) (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez, VM, Budapest (kézirat). Dobány Z. (2010): A Sajó-Bódva köze történeti földrajza (18-20. század). ANP Füzetek IX. p.166. Dövényi Z.(szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, MTA FKI, 876 p. Juhász L, Koščo J: A Bódva mellékpatakjainak halfaunája, és a halközösség természeti értékei, Pisces Hungarici 2: pp. 19-28. Tornai Erdőtervezési Körzet, körzeti erdőterve. Csereháti Erdőtervezési Körzet, körzeti erdőterve. Parasznyai Erdőtervezési Körzet, körzeti erdőterve. Szendrői Erdőtervezési Körzet, körzeti erdőterve. Tornavidéke Vadásztársaság üzemterve. 651610 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége üzemterve. Csereháti Cseppkő Vadásztársaság üzemterve. Perkupai Egyetértés Vadásztársaság üzemterve. 4 Évszak Vadásztársaság üzemterve. 654220 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége üzemterve. Bódva völgye Vadásztársaság üzemterve. 654210 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége üzemterve. 654810 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége üzemterve. Országos rendezési tervkataszter honlapja : www.TeIR.hu

102


3.Térképek

103

A Bódva-völgy és Sas-patak-völgye (HUAN20003) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Recommend Documents