TANULMÁNY ÉS MEGVALÓSÍTÁSI TERV
„A bűnelkövetés megelőzhető” című felhívásra
A tanulmány alcíme: „Unatkozom; mit csináljak?”
A tanulmányt készítette: KAPOCS Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekjóléti Szolgálata – Kiskunfélegyháza: Fűri Judit szakmai egységvezető Hevér Henrietta pszichológiai, gyógypedagógiai és fejlesztőpedagógiai tanácsadó
2014.
1. Bemutatkozás, a jelentkezés motivációja Kiskunfélegyházán a gyermekjóléti szolgáltatást a KAPOCS Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény biztosítja. A Gyermekjóléti Szolgálat önálló szakmai egységként működik. Szolgálatunk feladata a gyermekek védelme, ez a küldetés szervesen kapcsolódik a bűnmegelőzéshez. A bűnmegelőzésnek igazából kettős szerepet kell betöltenie: egyrészt akadályozza meg a gyermekek kriminalizálódását, másrészt biztosítsa a viktimizációt, azaz a bűnelkövetés prevenciójának fókuszában az áldozat-orientáltság legyen. Bűnmegelőzési szempontból a kiskunfélegyházi helyzetet az alábbi 2013-as évi adatok szemléltetik:
a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában állók közül szabálysértést elkövetők száma: 12
a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában részesülők közül bűncselekményt elkövetők száma: 3
a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában nem részesülők közül szabálysértést elkövetők száma: 4.
Kiskunfélegyháza a gyermek és fiatalkorúak bűnelkövetése szempontjából nem minősül fertőzött helynek, melyet Ricza László pártfogó felügyelő 2013 évi beszámolója támaszt alá, miszerint: „területemen tovább csökkent a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma”, valamint a BAON 2014. 06. 21-én megjelent cikke: „Kiskunfélegyháza bűnügyileg a legkevésbé fertőzött város a megyében”. A városban bűnmegelőzési programokat leginkább a Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság és a Válasz Szenvedélybeteg-segítő és Drogprevenciós Központ szokott szervezni. Ezek a programok főképp felvilágosító jellegűek. Azonban külön említést érdemel, hogy a Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság a Válasz Szenvedélybeteg-segítő és Drogprevenciós Központ közreműködésével bűnmegelőzési programokkal egybekötött partit rendezett a fiataloknak SAFE 4 YOU (Sex, Alkohol, Fű, Erőszak) címmel, ahol a szervezők interaktív programokat biztosítottak. A rendezvények hatékonyságát a fenti számok tükrében is el lehet ismerni. A Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya a 2012. évre vonatkozó jelentésében is rámutat arra, hogy „a bűnelkövetésben közrejátszó oksági tényezők között – a korábbi
évekhez hasonlóan - a leggyakoribb, hogy alkohol (5,94 %), illetve kábítószer hatása alatt (3,31%) követik el a bűncselekményt.” Városunkban a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak több, a bűnmegelőzést is érintő előadást, rendezvényt kínáltunk a szakmaközi megbeszélések alkalmával. A jelzőrendszeri találkozókon többször tartott különböző foglalkozásokat Balcsik-Tamás Zsolt, a Válasz Szenvedélybeteg-segítő és Drogprevenciós Központ szakembere leginkább abból a célból, hogy a jelzőrendszeri tagok fel tudják ismerni a problémát. Amennyiben egy kábítószert használó gyermeket időben sikerül delegálni a problémára szakosodott segítő szervhez, akkor egyben lépést teszünk bűnmegelőzési téren is. Szakmaközi megbeszélés keretében tartott tájékoztatást Póli Róbert pártfogó felügyelő, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának képviseletében. Gyermekjóléti szolgálatunk rendszeresen szervez szponzori és alapítványi támogatással szabadidős programokat, egy napos kézműves foglalkozásokat, egy napos kirándulást és egy hetes tábort, mely minden alkalommal tartalmaz bűnmegelőzési elemeket is. Ennek ellenére a gyermekeknek és a dolgozóknak is hiányérzete van, ugyanis szükség lenne a programkínálat bővítésére, azaz a szolgálat prevenciós tevékenységének a kiszélesítésére. A bűnelkövetés megelőzése témában a pályázat megjelenésekor villámfelmérést végeztünk a gyermekjóléti szolgálat által gondozott gyermekek körében, ami szóbeli interjúk formájában valósult meg. A tanulók elmondták, hogy a felvilágosító előadások nem kötik le a figyelmüket. Ha olyan személlyel találkoznak, akik már „megjárták a poklok poklát”, vagyis élettörténetükkel tesznek tanúbizonyságot például a tudatmódosító szerek használatának következményeiről, akkor az mély benyomást tesz rájuk. Ennek ellenére sokszor mégis azt gondolják, hogy „velem úgy sem fog hasonló megtörténni”, nem tudják objektíven felmérni, hogy milyen veszélyeket hordozhat magában egy diákcsínynek tűnő szabályszegés vagy a drogfogyasztás. Egyértelműen kinyilvánították, hogy gyakran unatkoznak, nem tudnak magukkal mit kezdeni, szinte semmit sem tartanak érdekfeszítőnek, az unaloműzésként használt programjaik pedig sok esetben veszélyes vizekre sodorhatják őket. Ezért is választottuk az „Unatkozom; mit csináljak?” című témakört, mert a probléma a nyári időszakban szinte mindennapos. Szeretnénk a bűnmegelőzés hasznos szabadidő eltöltésbe való beépítését megvalósítani, a prevenciós tevékenységeket az eddigiektől eltérő nézőpontból megközelíteni, hogy azok hatékonyabban érjék el céljukat.
2. A település demográfiai mutatói, a településen élő kiskorúakat érintő veszélyeztető tényezők bemutatása 2013-ban városunk állandó lakosainak száma 29.567 fő, ebből 5.312 gyermek. A kiskorúakat érintő veszélyeztető tényezők listáján a Gyermekjóléti Szolgálat 2013. évi statisztikája alapján a vezető helyen a szülők, család életvitele áll, amit a nevelési probléma és a családi konfliktus követ. A kezelt problémák szerint szintén a szülők vagy a család életvitele az első, melynek nyomában az anyagi, majd a gyermeknevelési nehézségek járnak. Mi a gyermekek nagy csoportját érintő szezonális veszélyeztető tényezőket állítjuk most a középpontba. A vakáció kezdetével a nevelési-oktatási intézmények óvó-védő szárnya alól kikerülő unatkozó, lézengő diákok számára a nyári szünet nemcsak felhőtlen szórakozást, zavartalan kikapcsolódást, hanem több veszélyforrást is rejthet. Tapasztalataink szerint több munkavállaló szülő kerül csapdahelyzetbe gyermekei nyári felügyeletének a biztosítása miatt, és sokan közülük nem találnak erre megnyugtató megoldást. Városunkban is fellelhető számos foglalkozás, tábor és rendezvény, de ezek többnyire költségtérítéses formában vehetők igénybe. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott családok többsége azonban a szűkös anyagi körülményeik miatt nem tud költségvetéséből pénzt kiszorítani az ilyen jellegű szabadidős tevékenységekre. Általános jelenség, hogy a nebulók sok esetben nem találnak a hirtelen megszaporodott szabadnapokra értelmes, érdekes és értékes időtöltést. A fiatalok egy része unaloműzésként a számítógépet, az internetet használja, szinte egész nyáron begubózódva a négy fal közé. A különböző közösségi oldalak vagy számítógépes játékok fogságában nem mérlegelik azok veszélyeit, káros hatásait. A gyerekek másik része éppen ellenkezőleg, szinte alig tartózkodik otthon. Előfordul, hogy csupán kalandvágyból indulnak el élményszerző körútra, de gyakran a családjuktól menekülnek, hogy megszabaduljanak az ottani nyomasztó légkörtől, a szülők életvitelének kedvezőtlen következményeitől. Mivel a fiatalok biztonságra, elfogadásra vágynak, melyet otthon nem kapnak meg, ezt a hiányt egy látszólag stabilitást nyújtó galeriben pótolják. Gyakran a szilárd, pozitív értékrend hiányában ezekben a társaságokban hamarabb próbálják ki a kiskorúak a cigarettát, kóstolják meg az alkoholt, esetleg a kábítószert is, sőt még kisebbnek tűnő szabályszegésekben, garázdaságban, randalírozásban is szívesebben vesznek
részt, csupán „heccből”. A magukra maradt csellengők könnyebben válhatnak áldozati célponttá vagy bűnelkövetőkké, hogy pénzt szerezzenek. Mindezek miatt fontos, hogy a nyári szünidő alatt fokozottabban figyeljünk a gyermekekre és minél
több
programmal,
tevékenységgel
kössük
le
őket,
hogy
megelőzzük
kriminalizálódásukat.
3. A tervezett program ismertetése Szolgálatunk hosszú évekre visszanyúlóan szervez ingyenes nyári táborokat, különböző csoportfoglalkozásokat, kirándulásokat, biciklitúrákat a hátrányos helyzetű gyermekek számára, mely minden alkalommal nagy népszerűségnek örvend. Miután programjainkat a támogatások és az önköltség nélküli pályázatok segítségével tudjuk finanszírozni, ezért mindezek jelentősen befolyásolják és meghatározzák a résztvevők számát és a választható alternatívákat. Az általunk megvalósított rendezvények egyik jellemzője, hogy nagyon heterogén összetételű a résztvevő gyermekcsoport, mely egyrészt az életkori megoszlásban is tükröződik, hiszen 618 évesek egyaránt szerepelnek a meghívottak között, másrészt mozgás- és értelmi sérült, valamint hiperaktív, magatartászavarral küzdő gyermekeket is bevonunk a foglalkozásokba. Programjaink minden alkalommal tartalmaznak bűnmegelőzési elemeket. Az idei esztendőben az élménypedagógiát szeretnénk a középpontba állítani. Az élménypedagógia alkalmazása nemcsak a gyermekeknek jelent kihívást, hanem a program szervezőinek is. A tervünk célja a gyermekek személyiségének megerősítése, abban a reményben, hogy így nem fognak kriminalizálódni vagy áldozattá válni. Erre pedig a leghatékonyabb eszköznek az élménypedagógia bizonyul. Programsorozatunk bűnmegelőzési elemei között tervezünk szituációs gyakorlatokat, szerepjátékokat, önismereti, énkép-korrekciós foglalkozásokat, bátorságpróbákat és egy kirándulást a Csúsziki kalandpályára. Tapasztalataink szerint a gyermekek sokszor úgy keverednek törvénybe ütköző cselekedet elkövetésébe, hogy igazából nem tudják, hogy amit tettek, annak minősül. Így amikor sor
kerül az eljárásra, az azzal járó tortúrára, akkor tényleges megbánást tanúsítanak. A törvény nem tudása viszont nem mentesít a felelősségre vonás alól. Emiatt szeretnénk felkérni a kiskunfélegyházi Rendőrkapitányságot, hogy oszlassa el a tévhiteket. A gyermekeknek irányított szituációs játékfeladatokat adnánk. Például egy 15 éves gyermek igazoltatása a Béke téren, amit az eljátszás után kielemeznénk a rendőr segítségével. A helyi autósiskola oktatóját bevonva boncolgathatnánk közlekedési helyzeteket is, amit pár demonstrációs eszköz és krétával felrajzolt úttest, vagy a KRESZ-park stb. segítségével jelenítenénk meg élethűen, hiszen a KRESZ ismerete mindenki biztonságát erősíti. A tanulmányunkban szereplő programok közül az egyszeri rendezvény, kirándulás megvalósításához szeretnénk a támogatást felhasználni. Terveink szerint a Csúsziki kalandpályán tesszük próbára képességeinket, szerzünk akár egy egész életre szóló élményt a résztvevők számára. A Csúsziki Magyarország első alföldi kalandpályája, ahol egy drótkötélpályán, hegymászó felszerelésben mászhatunk-csúszhatunk. A pályák végén egy izgalmas, hosszú csúszó pálya is található, így a gyerekek 105 méter, a felnőttek több mint 200 méter hosszan csúszhatnak ég és föld között. A Kalandpálya egy felnőtt-, gyerek– és egy minipályából áll. A drótkötélpályán különböző nehézségi, ügyességi akadályokon kell áthaladni. A nagy pálya, 57 akadályos felnőtt pálya, amely 150 cm testmagasság felett használható (kb. 10 éves kortól ajánlott). A felnőtt pálya 5,5-6,5 méter magasságban helyezkedik el. Végén két hosszabb lecsúszásra is van lehetőség (90 méter). A pálya használatához hegymászó védőfelszerelést biztosítanak, (beülő, heveder, sisak, kesztyű) melynek használatát a pályára lépés előtt szakemberek tanítják meg. A pályákon a hegymászáshoz értő szakemberek segítenek az akadályok leküzdésében. Probléma esetén segítenek a résztvevőknek. A kis pálya, 40 akadályos gyerekpálya, amely kb. 4 éves kortól használható, 6-7 éves kortól ajánlott. A gyerekpálya 1 méter magasságban helyezkedik el. Itt is van lehetőség a végén két hosszabb lecsúszásra. A mini pálya 15 akadályos, amely 3 éves kortól használható. A pálya a korosztály képességeinek megfelelően lett kialakítva, gyermekbarát anyagokból készült, és mindenben
megfelel a Magyarországon alkalmazott biztonsági előírásoknak és természetesen itt is adott a végén egy hosszabb lecsúszási lehetőség. A kalandpályán kívül a gyermekek igénybe vehetik a focipályát, kosárlabda pályát, teniszpályát, felfújható várat, trambulint, a hintákat és a csúszdákat. A kalandpályán történő mozgás, mivel friss levegőn történik, gyorsítja a vérkeringést, eloszlatja a stresszhelyzetek alatt felgyülemlett feszültséget, fáradtságot és kimerültséget, fokozza a vitálkapacitást és a terhelhetőséget. Ellentétben a futással, nem terheli meg annyira az ízületeket. A pályákon számos készség és képesség fejlesztésére nyílik mód:
mozgáskoordináció
statikus és dinamikus izomfejlesztés
figyelem – fegyelem – koordinációfejlesztés
csapatmunkára tanítás
állóképesség fejlesztés
erőnlét javítása.
A helyszínre történő személyszállítás 43000 Ft értékben valósítható meg Kiskunfélegyházától oda-vissza. Előzetes telefonos egyeztetés alapján a kirándulás napján korlátlan ideig használható a kalandpálya területe fejenként 1700 Ft-os egységáron, a korosztálytól függetlenül. A támogatások mértékének függvényében 30-35 fő számára tervezzük az élménypedagógiás kalandtúránkat. A résztvevők a Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott általános iskolás, 6 és 16 év közötti korú gyermekekből tevődnének össze, akik között sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók egyaránt megtalálhatók.
4. A programmal elérni kívánt, várható hosszabb távú hatás ismertetése Az élménypedagógia-központú bűnmegelőzési programok népszerűsítése azért szükséges, mert emlékezetesebbé teszik a prevenciós tevékenységeket, elősegítik a pozitív irányú személyiségfejlődést, növelik a szociális kompetenciát, erősítik a helyes értékítéletet, fejlesztik a problémamegoldó képességet és az együttműködési készséget. Csoportkohézió
erősítő hatása összekovácsolja a társaságot, a gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Általa jobban megismerik önmagukat és társaikat, olyan magatartásmintákat sajátíthatnak el, amely a váratlan vagy nehéz döntéshelyzetekben a megfelelő irányba kalauzol. Mindez olyan keretek között valósul meg, amely élményszerűvé, örömtelivé és szórakoztatóvá varázsolja a tanulást. A Csúsziki kalandpálya akadályainak leküzdéséhez a gyermekek részéről szükség lesz bátorságra és lélekjelenlétre, azaz váratlan, súlyos helyzetben megmutatkozó hidegvérre. Személyiségük ezáltal is edződik, ami elősegíti, hogy egy esetlegesen feléjük irányuló támadással is meg tudjanak birkózni, illetve legyen olyan tartásuk, ami megakadályozza, hogy bűnelkövetőkké váljanak. További pozitív hozadéka lehet a programnak, hogy a résztvevő gyermekek az iskolába visszatérve kezelhetőbbé válnak. Akár egy egész tanévre jelenthet motivációt egy újabb érdekes kirándulás kilátásba helyezése. Esélyegyenlőségi szempontból is releváns a kalandtúra, hiszen ahogy az előzményeknél is említettük a hátrányos helyzetű gyermekek szülei a részvételi díjat nem tudnák kiszorítani a szűkre szabott családi költségvetésből. A kalandpályán átélt közös élmények további előnye, hogy a családgondozók és a gyermekek közötti kapcsolat személyesebbé, bensőségesebbé és közvetlenebbé válik, így a bizalmi viszonyt is elmélyítik a gyermekek és a segítő szakemberek között. Vekerdy Tamás a következőképpen foglalja össze az élménypedagógia jelentőségét: „Az élménypedagógia abból a tapasztalatból indul ki, mely szerint az elrettentés nem megfelelő módszer a fiatalok nevelésében, akik alakuló személyiségük formálásához, megerősítéséhez kapaszkodókat és biztonságot keresnek. Azok a fiatalok, akik jól érzik magukat környezetükben, kevésbé veszélyeztetettek, magabiztosabbak, sikeresebbek. Arra kell tehát őket megtanítani, hogyan érezhetik jól magukat. Olyan kihívást jelentő szituációkat kell teremteni számukra, melyekkel folyamatosan próbára tehetik képességeiket. Az élmény a megfelelő eszköz, mely hozzásegít bennünket a szokatlan helyzetek átéléséhez és ezen keresztül hasznos tanulságok levonásához. Az élménypedagógia azt nyújtja a serdülőknek, amire ebben az életkorban szükségük van: rendhagyó helyzeteket, szokatlan, izgalmas kihívásokat. Lehetőséget ad arra, hogy a kamaszokra jellemző ingerkeresés biztonságos és szervezett körülmények között valósuljon meg.”
5. A program megvalósításának időbeli ütemezése és tervezett helyszíne Terveink szerint 2014. augusztus 6-án, szerdán utaznánk a Csúsziki kalandpályára, mely az EKO-PARKban, a Tisza-Maros szögében található 8 hektáron, melynek 70 %-a ligetes, füves, platán és fenyőfákkal beültetett terület. Pontos cím: Szeged, Fürj u. 92/B.
6. Nyilatkozat A tanulmány és megvalósítási terv készítőjeként kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy a programok tervezetét – a támogatás elnyerésétől függetlenül -, valamint a tanulmányokról hozott döntés eredményét a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala közreműködésével a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal honlapján és egyéb rendezvényein közzé, a megye gyermekjóléti szolgálatai számára hozzáférhetővé tegye az esetleges megvalósítás érdekében.
Kiskunfélegyháza, 2014. június 27.
Ph. ……………………………. Tanulmány készítő aláírása
