a bűncselekmények áldozatai részére nyújtandó segítséghez

IGAZSÁGÜGYI HIVATAL FŐVÁROSI ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT

Segítői kézikönyv

a bűncselekmények áldozatai részére nyújtandó segítséghez

Készült 2007. évben az „Összefogás a bűnmegelőzésért és a rászoruló áldozatokért” című projekt keretében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Országos Bűnmegelőzési Osztálya támogatásával 1

Alapfogalmak adósságkezelési szolgáltatás (hátralékkezelés)

ápolási díj

átmeneti járadék

átmeneti-segély

Háromelemű szociális ellátás, amely az adósságcsökkentési támogatásból és tanácsadásból, valamint a lakásfenntartási támogatás nyújtásából áll. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a személyt, akinek a lakhatási költségek körébe tartozó adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, adóssága legalább hat havi és a háztartásában egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott jövedelemhatárt. Adósságnak minősül a közüzemi díjtartozás (pl. gáz, távfűtés, víz, csatornahasználati díj) lakbérhátralék, közösköltséghátralék, lakáshitel-hátralék. A támogatás megállapításának feltételeként vállalni kell az adósság és az adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. 1993. évi III. törvény jövedelmet pótló, illetve kiegészítő támogatás a tartósan gondozásra, ápolásra szoruló személyt ellátó hozzátartozó részére. Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével az a hozzátartozó, aki az önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló súlyos fogyatékos vagy 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint megállapítható az ellátás 18 év feletti tartós beteg ápolása esetén is. 1993. évi III. törvény a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációs ellátása. Annak a személynek állapítható meg, akinek munkaviszonya megszűnt és részére rehabilitációs munkahelyet nem tudnak felajánlani, továbbá aki – az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra – az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri - a munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint legalább 50% és – a munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, özvegyi nyugdíjban, táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. Összege a várható öregségi nyugdíj 75%-a. 8/1983. (VI.29.) EüM-PM együttes rendelet szükséglethez kapcsolódó szociális támogatás. A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott feltételek szerint átmeneti segélyt nyújt. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. 1993. évi III. törvény 2

cselekvőképességet kizáró gondnokság

cselekvőképességet korlátozó gondnokság

cselekvőképtelenség

gondozás gyermekek átmeneti gondozása

gyermekek átmeneti otthona

gyermekek napközbeni ellátása

alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik. A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. 1959. évi IV. törvény alá a bíróság azt a személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A bíróság különböző ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét: cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét nem töltötte be és az, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. - korlátozottan cselekvőképes: - az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen – az a nagykorú, akit a bíróság gondnokság alá helyezett. Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik. 1959. évi IV. törvény az a tevékenység, amely az igénybevevő fizikai, lelki és szellemi szükségleteinek kielégítését célozza az egyén életminőségének fenntartása, illetve javítása céljából a gyermekek átmeneti gondozását – a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy más törvényes képviselő (szülő) kérelmére vagy beleegyezésével – ideiglenes jelleggel teljes körű ellátással biztosítják, ha szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart, mely elhelyezés egy ízben – ha a gondozási időtartam elteltével a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza – hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a gyermek családjába történő visszatéréséhez. 1997. évi XXXI. törvény a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és 3

gyermekjóléti alapellátások

gyermekjóléti szolgálat

ideiglenes elhelyezés

étkeztetését szervezik meg azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető a gyermekek életkorának megfelelően bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, óvodában, iskolai napköziben, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban. A gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő gyermekek nappali felügyelete – sport-, vagy klubfoglalkozás, játszótér, játéktár, játszóház- és ha rendelkeznek a megfelelő feltételekkel, akkor az étkeztetés. 1997. évi XXXI. törvény gyermekjóléti szakszolgálat, gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, óvoda, iskolai napközi) gyermekek átmeneti gondozása, helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona. Gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátásai (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, óvoda, iskolai napközi, egyéb alternatív napközbeni ellátások játszótér, játéktár, játszóház, vagy sport- és egyéb klubfoglalkozás keretében) és átmeneti gondozás a (helyettes szülői ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona). 1997. évi XXXI. törvény a települési önkormányzat a törvényben meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását, gyermekjóléti szolgálat működtetésével vagy családsegítő szolgálat keretében, illetve megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja. A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, vagy közös igazgatású intézmény önálló szakmai egységeként (családsegítő szolgálat, családvédelmi szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, óvodai vagy általános iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, nevelési tanácsadást végző szervezetben) illetve a jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja. Gyermekjóléti szolgáltatás: olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. 1997. évi XXXI. törvény a szolgáltatást igénybevevő rövid, meghatározott 4

ideiglenes hatályú elhelyezés

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

közgyógyellátás

köztemetés

krízishelyzet

időtartamú elhelyezése annak eldöntésére, hogy a szükségleteknek megfelelő szolgáltatást nyújtja-e az adott intézmény. Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt. a saját otthonukban élő, egészségügyi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. A szolgáltatás segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybevevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki, alanyi vagy méltányossági alapon (meghatározott jövedelemhatár alatt), a részére megállapított gyógyszerkeret erejéig. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy - főszabály szerint- térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyító ellátásokra: · járóbeteg-ellátás keretében rendelhető valamennyi gyógyszerre és a különleges táplálkozási igényt kielégítő, tb támogatott tápszerekre gyógyszerkerete erejéig, · társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető egyes gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, · e gyógyászati segédeszközök javítására és kölcsönzésére, továbbá · az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra (pl. gyógyfürdő ellátás). A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítható alanyi jogon, normatív és méltányossági alapon. 1993. évi III. törvény a haláleset helye szerinti illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia annak a vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója. 1993. évi III. törvény a bio-pszicho-szociális állapotban bekövetkezett olyan 5

lakásfenntartási támogatás

munkanélküli járadékra jogosultság

nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága

rehabilitációs szolgáltatások

reintegráció

rokkantsági járadék

rokkantsági nyugdíj szegregáció szociális/gyermekvédelmi szolgáltató szervezet

változás, amelynek következtében azonnali szociális/gyermekvédelmi szolgáltatás hiányában az egyén közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó testi-, lelki-, egészségkárosodást szenvedne. a települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást annak a személynek nyújthat, akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek. Megállapítható alanyi jogon, normatív alapon, valamint mérlegelés alapján az önkormányzat helyi rendeletében meghatározottak szerint. 1993. évi III. törvény munkanélküli járadék illeti meg azt, aki: - munkanélküli, a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, -öregségi, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani és – elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttműködik a települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványt állít ki annak az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett szociálisan rászorult személynek, aki –az előírt járulék megfizetésére nem képes, - a biztosítottnak minősülő személy eltartott hozzátartozója. 1993. évi III. törvény szociális, foglalkoztatási, mentálhigiénés, egészségügyi és egyéb szakmák egyénre szabott együttes felmérései és egyénre szabott szolgáltatásai. A cél az, hogy képessé tegyék az igénybevevőket funkcionális képességük lehetséges legmagasabb szintjének elérésére. a szolgáltatást igénybe vevőnek a közösségbe való visszavezetése, a társadalomban, szűkebb-tágabb környezetében való aktív részvételének támogatása, önálló életvezetési feltételei megteremtésének segítése, munkaerő-piaci re-integrációjának támogatása a szociális munka eszközeivel. aki a 25. életévének betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált és nyugellátást, baleseti nyugellátást a részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. Legkorábban a 18. életév betöltését követően lehet megállapítani. megrokkanás esetén, meghatározott szolgálati idővel rendelkező személyeknek járó nyugellátás. 1997. évi LXXXI. törvény az a folyamat, amikor az egyén vagy egy csoport, elkülönülése, elkülönítése a szűkebb-tágabb közösségtől. a tulajdonosi formától és a fenntartótól függetlenül minden, szociális/gyermekvédelmi szolgáltatás nyújtására a közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatala, valamint 6

szükségletek

szükséglet felmérés

szülői felügyelet

tankötelezettség

temetési segély

területi gyermekvédelmi szakszolgálat

jegyző által kiadott működési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és minden olyan természetes személy, aki a szolgáltatást saját nevében nyújtja. a bio-pszicho-szociális állapotból eredő, szociális/gyermekvédelmi beavatkozást igénylő, illetve a beavatkozással pozitív irányba befolyásolható problémák. A szükséglet felismert, ha a szociális/gyermekvédelmi ellátás számára ismert. Nem felismert vagy rejtett abban az esetben, ha az egyén ellátásra szorulna, de nem fordul szociális/gyermekvédelmi szolgáltatóhoz, mert nem akar, vagy nem ismeri fel problémáját. 1. az igénybevevő igényeinek, problémáinak megismerése a hatékony és hatásos szolgáltatás érdekében. 2. az a tevékenység, melynek során a szolgáltató felméri az illetékességi körén belül élő célcsoport nagyságát, speciális ismérveit és igényeit. a gyermek mindkét szülőjét egyenlő mértékben megillető jog és kötelezettség. Elemei: a gyermek gondozása, nevelése, vagyonának kezelése, törvényes képviselete. A szülők különélése esetén a felügyeletet az a szülő gyakorolja, amelyiknél a gyermeket elhelyezték. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az a gyermek minősül tankötelesnek, akit az iskola igazgatója annak nyilvánított (6-18 éves korig). a települési önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. 1993. évi III. törvény a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítja a gondozási hely meghatározásával, az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölésével, a nevelőszülői hálózattal, az örökbefogadás szakmai előkészítésével, a gondozott gyermek gondozásával, egyes nevelésbe vett gyermek gyámságával, gondnokságával, a Gyvt. 80.§ -ának (3) bekezdése szerinti hivatásos gyámsággal, a szaktanácsadással, a nyilvántartással, a megyei bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat. (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet) 7

törvényes képviselő

utógondozás

a koránál fogva cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú érdekei biztosításához szükséges cselekvéseket, jognyilatkozatokat egyedül nem, vagy csak korlátozott mértékben teheti meg. A szülők – a törvény szerinti – joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermeküket annak személyi és vagyoni ügyeiben egyaránt képviseljék. az adott szolgáltatásból kikerült igénybevevő számára a független környezetben történő tartós, önálló életvitel elérése, megszilárdítása és a közösség(é)be való (re)integráció céljából végzett tevékenység.

8

A társadalombiztosítás által folyósított pénzbeli ellátások Az ellátás típusa Az ellátás jellege 1. Aktív munkavégzéshez kapcsolódó ellátások - Betegszabadság Az alkalmazásban álló dolgozót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 nap betegszabadság illeti meg - Táppénz A betegszabadság kimerítése után járó keresetpótló ellátás

2. Nyugdíj és ellátások - Öregségi nyugdíj

Az ellátás feltétele és mértéke

Az ellátást nyújtó szervezet

Alkalmazás

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Személyi alapbér 80%-a Legalább kétévi biztosítási idő esetén a Országos Egészségbiztosítási napi átlagkereset 70%-a, ennél Pénztár rövidebb biztosítási idő vagy kórházi ellátás esetén 60%, a táppénz összege folyamatos

nyugdíjszerű

Igénybejelentésre, teljesítő határozat alapján járó ellátás - Rokkantsági járadék, baleseti A nyugdíjkorhatár betöltése előtt, rokkantsági nyugdíj a munkaképesség-romlással összefüggésben (és a rokkantság mértékétől függő) igénybe vett ellátás - Korengedményes nyugdíj A munkáltatóval, a nyugdíjaztatásáról szóló megállapodás alapján folyósított ellátás -Előnyugdíj A munkanélkülivé vált biztosított részére korábban megállapított és folyósított ellátás

Előírt nyugdíjkorhatár és az előírt szolgálati idő esetén Az igénybejelentést megelőző 180 nap alatt keresőképtelenség miatt 72 napot nem dolgozott, feltétele még a szükséges szolgálati idő megszerzése

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Az életkor legfeljebb öt évvel lehet Országos Nyugdíjbiztosítási alacsonyabb a nyugdíjkorhatárnál, de Főigazgatóság az előírt szolgálati idővel rendelkeznie kell Az öregségi nyugdíjkorhatár Munkaerőpiaci Alap betöltéséig

9

3. Hozzátartozói ellátás - Özvegyi nyugdíj - Árvaellátás

- Szülői nyugdíj

4. Gyermekvállalással és neveléssel kapcsolatos ellátások - Szülési szabadság - Terhességi gyermekágyi segély - Anyasági támogatás - Gyermekgondozási díj (gyed) - Gyermekgondozási segély (gyes)

- Családi pótlék - Iskoláztatási támogatás

Hozzátartozói jogon kapott Aki házas- vagy élettársával a özvegyi vagy baleseti nyugdíj halálesetet megelőzően egy évig tartósan együtt élt Hozzátartozói jogon kapott ellátás Az a gyermek kaphatja, akinek szülője haláláig megszerezte az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt Az elhalt szüleit megillető ellátás Akinek gyermeke halála előtt megszerezte az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

A gyermek születését megelőző és Aki két éven belül 180 napig biztosított követő ellátási forma volt A szülést követően járó ellátás Aki négy alkalommal terhesgondozáson megjelent Fix összeg A szülési szabadság lejárta után, A gyermek kétéves koráig jár, az fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő szülő keresetéhez igénybe vevő szülőt illeti meg igazodó, táppénzszerű ellátás A gyermekgondozási díj lejárta A gyermek hároméves koráig járó után járó ellátás, méltányossági ellátás, összege azonos a mindenkori alapon a munkahellyel nem öregségi nyugdíjminimummal rendelkezők is ezt kaphatják a Normatív, fix összegű ellátás gyed helyett A még nem tanköteles, illetve Normatív, fix összegű ellátás tartósan beteg vagy súlyosan beteg gyermek után járó ellátás Tanköteles (6-16 éves korú) Normatív, fix összegű ellátás gyermekek után

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

10

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkáltató

A települési önkormányzatok által nyújtott szociális rászorultságtól függő, pénzbeli ellátások Az ellátás formája 1. Időskorúak járadéka

Az ellátás jellege A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személy részére nyújtott támogatás

2. Rendszeres szociális segély

A megélhetést biztosító jövedelemmel nem 18. életévét betöltött aktív korú, vagy az, aki rendelkező személynek nyújtható, feltéve, munkaképességét 67%-ban elvesztette, vagy hogy megélhetése más módon nem biztosított aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aktív korú nem foglalkoztatott (aki a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette) – ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-át Azon családnak vagy személynek nyújtható, Különösen indokolt a támogatás akkor, ha aki a településen elismert minimális - a lakásfenntartás havi költsége eléri lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó vagy meghaladja a háztartás havi lakásban vagy nem lakás céljáró szolgáló jövedelmének 35%-át, helyiségben lakik, illetve a lakás - a lakás fűtési költségeinek havi hasznosításából származó jövedelemmel nem összege eléri vagy meghaladja a rendelkezik háztartás havi összjövedelmének 20%át, - és a háztartásban az egy főre jutó havi összjövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb

3. Lakásfenntartási támogatás

11

Az ellátás feltétele és mértéke A 62. életévét betöltött személy, akinek saját vagy vele együtt lakó házastársa jövedelme alapján számított, egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (egyedülálló esetén 90%-át)

4. Ápolási díj

A tartósan gondozásra szoruló személy a) súlyos fogyatékos, tartósan beteg 18 év alatti, vagy b) önkormányzati rendelet szerint 18 év feletti tartósan beteg, otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás

5. Átmeneti segély

A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére nyújtott támogatás

6. Temetési segély

Annak nyújtható, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó, de a temetési költségek viselése saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti

12

összegének kétszeresét A települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a folyósításról, a kérelemhez csatolni kell a háziorvosi szakvéleményt. Az ápolási díj összeg nem lehet kevesebb a) esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, b) esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60%-ánál A települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a folyósításról Adható: - a) alkalmanként (ez megítélhető gyógyszertámogatásként, az eü. Biztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is) - b) rendszeresen (jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként vagy más ellátási formaként is nyújtható) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét. Akkor adható, ha a temetési költségek viselése családjának létfenntartását veszélyezteti (az egy főre jutó jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát)

A települési önkormányzatok által nyújtott természetbeni szociális ellátások Az ellátás formája 1. Köztemetés

Az ellátás jellege A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről A szociálisan rászorult személy részére az egészség megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki

2. Közgyógyellátás

3. Egészségügyi jogosultság

szolgáltatásra

Az ellátás feltétele és mértéke Ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemetésre köteles személy, vagy a temetésről nem gondoskodik A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre stb. Közgyógyellátásra jogosult például: - bentlakásos gyermek. És ifjúsági intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti tartós nevelésbe vett kiskorú - rendszeres szociális segélyben részesülő - rokkantsági járadékos - aki után magasabb összegű családi pótlék jár

való Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele Az kaphatja: céljából a települési önkormányzat - akinek családjában az egy főre jutó polgármestere önkormányzati hatáskörben havi jövedelem az öregségi nyugdíj állapítja meg a szociális rászorultságot legkisebb összegét nem haladja meg, illetve - aki egyedül élő, jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg

13

Az állam, valamint az önkormányzatok által biztosított személyes gondoskodást nyújtó alapellátások ALAPELLÁTÁSOK Az ellátás feltétele és mértéke

Az ellátás formája

Az ellátás jellege

1. Étkeztetés

A szociálisan rászorultaknak legalább - Aki azt önmagának, illetve eltartottjai napi egyszeri meleg étkezéséről kell részére kéri, illetve gondoskodni - aki kora vagy egészségi állapota miatt tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani maga számára - Az ellátás jövedelemfüggő térítéses vagy térítés nélküli Gondoskodás házi segítségnyújtás - Akik önmaguk ellátására saját erőből keretében nem képesek és róluk nem gondoskodnak, illetve - azon gyerekek részére, akiknek nappali vagy bentlakásos intézményben történő állandó vagy időszakos ellátás nem biztosítható, és a szülők a gyermek napközbeni ellátását nem vagy részben tudják megoldani - Az ellátás jövedelemfüggő térítéses vagy térítés nélküli A települési önkormányzat működési · A települési önkormányzat területén élő területén élő, szociális és szociális és mentálhigiénés mentálhigiénés problémák miatt problémákkal küszködő veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe - veszélyeztetett vagy krízishelyzetbe került személyek, családok került személyek, családok életvezetési képességeinek megőrzése, · A családsegítő szolgálat tevékenységét az ilyen helyzethez vezető okok egyénre, családra vonatkozóan elkészített megelőzése, a krízishelyzet gondozási terv szerint, személyes megszüntetésének elősegítése kapcsolat keretében végzi · A szolgáltatás térítésmentes

2. Házi segítségnyújtás

3. Családsegítés

14

Az ellátást nyújtó intézmény Gondozási központ

Gondozási központ

- Családsegítő szolgálat (egyházi fenntartó is működtetheti) - vagy más személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében, annak önálló szakmai egységeként

Az állam, valamint az önkormányzatok által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátási formák Szakosított ellátási formák Az ellátás formája 1. Ápolást, gondozást intézmények

Az ellátás jellege nyújtó Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű ellátása feltéve, ha ellátásuk más módon nem oldható meg

Az ellátás feltétele és mértéke ‫ـ‬ Nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, illetve a 18. életévét betöltött személy, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni ‫ ـ‬Azon pszichiátriai betegek, akik számottevő pszichiátriai kezelést nem igényelnek, nem veszélyeztető állapotúak, viszont önálló életvitelre nem képesek és intézeti gondoskodást igényelnek ‫ ـ‬Azon szenvedélybetegségben szenvedők, akik állapotuknál fogva szomatikus és mentális stabilizáló, javító kezelést igényelnek ‫ـ‬ Az a fogyatékos személy, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség ‫ ـ‬Olyan hajléktalan személy gondozása, akinek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi 15

Az ellátást nyújtó intézmény - Idősek otthona

- Pszichiátriai betegek otthona

- Szenvedélybetegek otthona

- Fogyatékos személyek otthona

- Hajléktalanok otthona

2. Nappali intézmények

ellátást

nyújtó Szociális és mentális támogatásra szorulók napközbeni gondozása

3. Átmeneti elhelyezést nyújtó Ideiglenes jelleggel teljes körű intézmények ellátást biztosítanak

4. Lakóotthonok

8-12 pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt befogadó

állapota miatt tartós ápolást gondozást igényel ‫ـ‬ Szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időkorúak ‫ـ‬ 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok ‫ ـ‬Szenvedély- és pszichiátriai betegek napközbeni ellátása, gondozása ‫ـ‬ Hajléktalanok nappali tartózkodásának biztosítása ‫ ـ‬Időskorúak, valamint 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akikről betegségük miatt otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni ‫ ـ‬Azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított ‫ ـ‬Azon pszichiátriai betegek, akiknek ellátása családban nem biztosított ‫ ـ‬A hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy időleges tartózkodására szolgáló intézmény ‫ ـ‬Éjjeli menedékhelyen térítési díj fizetését nem lehet igényelni ‫ ـ‬Az a személy helyezhető el, aki önmaga ellátására részben képes 16

- Idősek klubja nappali melegedő (gondozási központ) fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek nappali intézménye

- Időskorúak gondozóháza

- Fogyatékosok gondozóháza Pszichiátriai szenvedélybetegek otthona

és átmeneti

Hajléktalanok menedékhelye és szállása

éjjeli átmeneti

Pszichiátriai lakóotthona

betegek

intézmény, amely az igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő teljes körű ellátást biztosít

Fogyatékos ‫ ـ‬Aki a bekerülés időpontjában a 16. életévét betöltötte, de a reá lakóotthona irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem

17

személyek

Gyermekjóléti alapellátások Az ellátás formája

Feladata

1. Gyermekjóléti szolgáltatás

A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: - tájékoztatás a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, - tanácsadás (családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi stb.) vagy az ehhez való hozzájutás megszervezése, - veszélyeztetettség megelőzése érdekében veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, illetve azt előidéző okok feltárása, megoldására javaslat készítése, - a kialakult veszélyeztetettség érdekében családgondozás, különösen válás, gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, egészségügyi, szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslat a gyermek családból való kiemelésére, illetve a leendő gondozás helyére vagy annak megváltoztatására, - a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozás biztosítása, a szülő-gyermek közötti kapcsolat helyreállítása érdekében utógondozás biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez A települési önkormányzat feladata a gyermekjóléti szolgáltatás megszervezése, irányítása, összehangolása gyermekjóléti szolgálat működtetésével vagy a családsegítő szolgálat keretében. A gyermekjóléti szolgálat a fentieken túl többek között - figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási és nevelési tervét, szervezi a helyettes szülői hálózatot, segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít stb. A családban élő gyermekek nappali felügyeletének, nevelésének, foglalkoztatásának biztosítása akkor, ha a szülők munkavégzésük, betegségük vagy egyéb okok miatt a gyermekek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. Az ellátást olyan gyermekek számára kell megszervezni, akiknek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség, akiket időskorú személy nevel, akiknek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. Az ellátás szervezhető napközbeni vagy hetes időszakra, történhet bölcsödében, családi napköziben, iskolai vagy házi gyermekfelügyelet keretében. A családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését

2. Gyermekek napközbeni ellátása

3. Bölcsőde

18

4. Családi napközi

5. Házi gyermekfelügyelet 6. Gyermekek átmeneti gondozása

7. Helyettes szülő

8. Gyermekek átmeneti otthona

9. Családok átmeneti otthona

biztosító intézmény. Végezheti továbbá fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését, gondozását is. Az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, gyermekfelügyelettel, gyermekhotel segítheti a családokat. A családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, étkeztetést és foglalkoztatást. A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei, óvodai ellátásban nem részesülő, valamint az iskoláskorú, de iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy a törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt), a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. A gyermek teljes körű ellátását a szülő kérelmére vagy beleegyezésével, ideiglenes jelleggel kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermek átmeneti gondozási helyén az otthontalanná vált szülő is elhelyezhető. A 14. évét be nem töltött gyermeket szüleitől csak kivételesen indokolt esetben lehet elválasztani. Az átmeneti gondozásról az illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell. Az átmeneti gondozás az ellátás alapjául szolgáló ok fennállásáig, legfeljebb 6 hónapig tart. Az átmeneti gondozás megszervezhető hetes vagy hosszabb időtartamra, a település jegyzője által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, családok átmeneti otthonában. A helyettes szülő a családban élő gyermekek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására. Legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti. Köteles a gyermekjóléti szolgálattal együttműködni, tevékenységét helyettes szülői jogviszonyban végzi. A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthona a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve segítséget nyújt a gyermek családjába történő visszatéréshez. A családok átmeneti otthonában az otthontalanná vált szülő és gyermeke együttesen helyezhető el, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket ezért el kellene választani szülőjétől. A családok átmeneti otthona: 19

- biztosítja a szülő számára gyermekével való együttes lakhatást és a szükségszerinti további ellátást, - segítséget nyújt a gyermek teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez, - közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében.

20

Gyermekvédelmi szakellátások Az ellátás formája 1. Otthont nyújtó ellátások

2. Nevelőszülők

Feladata Az otthont nyújtó ellátást a gyermekvédelmi szakszolgálat közreműködésével a nevelőszülő, a gyermekotthon vagy más bentlakásos intézmény biztosítja. Az ideiglenesen elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek számára biztosítani kell a teljes körű ellátást, a családi környezetébe történő visszahelyezésének előkészítését, vagy ha ez nem lehetséges, örökbefogadásának előkészítését és az utógondozást. Az otthont nyújtó ellátás során a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, valamint kora miatt sajátos szükséglettel bíró gyermek számára biztosítani kell a speciális ellátást. - A gyermekotthon befogadja az átmeneti gondozást igénylő gyermeket, gondoskodik az ideiglenesen elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek felvételéről , erről tájékoztatja a gyámhivatalt, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Önálló lakóegységben elhelyezett legalább 12, de legfeljebb 40 gyermek ellátását biztosítja. Befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. Egyéni gondozási-nevelési terv szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást. Elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjához való visszatérését (és erről tájékoztatja a gyámhivatalt). Nevelőszülő az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű, felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett személy, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására, és családjába való visszakerülésének támogatására. A nevelőszülő saját gyermekeit is beszámítva legfeljebb 5 gyermeket nevelhet. Hivatásos nevelőszülő az a nevelőszülő, aki meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. Saját gyerekeit is beszámítva legalább 3, legfeljebb 8 gyereket nevelhet. Speciális hivatalos nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési elvárásoknak megfelel, alkalmas a nála elhelyezett beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő szenvedélybeteg vagy egyéb körülmény miatt sajátos ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására, családjába való visszakerülésének támogatására. Saját gyermekeit beszámítva legfeljebb 5 gyermeket nevelhet. A nevelőszülő tevékenységét nevelőszülői jogviszonyban végzi. A nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek szükségleteinek (ruha, tankönyv, költőpénz stb.) kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb – gyermekenként – az éves nevelési díj 25%-nál. 21

3. Területi szakszolgáltatás

gyermekvédelmi Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében: - a gyermek személyiség vizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére, - a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítése a gyámhivatal megkeresésére, - az ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése, - a nevelőszülői hálózat szervezése, működtetése, a nevelőszülői alkalmasság vizsgálata, kiválasztása, felkészítése képzéssel és továbbképzéssel, - a gyermek örökbefogadásának, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyerek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának és örökbeadásának szakmai előkészítése, nyilvántartás vezetése, az örökbefogadó tájékoztatása, felkészítése, egészségügyi, lélektani alkalmasságának vizsgálata - a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet folyamatos tájékoztatása A gyermekvédelmi szakszolgáltatást a megyei, fővárosi önkormányzat határozata alapján a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy a gyermekvédő intézet látja el. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat: - eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot működtet, - ellátja a szaktanácsadással kapcsolatos feladatokat, - megyei, fővárosi önkormányzat döntése alapján a gyermekek átmeneti gondozását és ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont működtet.

22

Tájékoztató a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről (2005. évi CXXXV. törvény) Az áldozat fogalma A törvény nem csak a bűncselekmények közvetlen sértettjeit, hanem mindazon személyeket áldozatnak tekinti, akik bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedtek sérelmet. Sérelemnek tekintendő a testi vagy lelki sérülés (súlyos félelem, szorongás) és az érzelmi megrázkódtatás (trauma, pszichés zavar) és a vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel ok-okozati összefüggésben áll. Tájékoztatás A törvény rendelkezése értelmében a Magyar Köztársaság területén bűncselekmény áldozatává vált személyeknek ingyenes, gyors és szakszerű tájékoztatást kell kapniuk az előállt helyzetben felmerülő nehézségeik megoldása érdekében. A területi áldozatsegítő szolgálat minden hozzáforduló ügyfelet tájékoztat, nem kell hozzá az áldozatiságot igazolni. A tájékoztatás keretében az áldozat teljes körű felvilágosítást kap a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről; arról, hogy testi, lelki sérülésének, vagyoni kárának enyhítésére milyen lehetőségei vannak, azokat hol és hogyan tudja igénybe venni. Tájékoztatni kell az áldozatot az áldozatsegítő támogatások igénylésének feltételeiről, módjáról, valamint az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil szervezetek elérhetőségeiről. Az igénybe vehető szolgáltatások 1/ Azonnali pénzügyi segély A bűncselekmény áldozatának szüksége lehet azonnali pénzügyi segélyre, hogy legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja (távközlés, szállás, ruhanemű, utazás, élelmiszer, gyógyszer stb.). Erről a területi áldozatsegítő szolgálat hoz méltányossági döntést, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. A 2007-ben kifizethető azonnali pénzügyi segély legmagasabb összege 68 069 Ft. Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt követő 3 munkanapon belül lehet folyamodni. A területi áldozatsegítő szolgálat ellenőrzi a kérelemben és a dokumentumokban szereplő adatok valódiságát és haladéktalanul dönt. 2/ Érdekérvényesítés Az áldozat az általános tájékoztatáson túl igényt tarthat a szolgálat segítségére érdekeinek érvényesítése céljából is. Személyre szabott felvilágosítást kell kapnia alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi, biztosítási és szociális ellátásokról. Szükség esetén a szolgálat közreműködik abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz mielőbb hozzáférjen. A kérelmet a bűncselekmény elkövetése utáni 6 hónapon belül lehet benyújtani 3/ Szakjogászi segítségnyújtás Ha a szociálisan rászoruló áldozat ügyének további intézése szakjogászi közreműködést kíván, akkor az áldozatsegítő szolgálat köteles őt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz irányítani. A kérelmet a bűncselekmény elkövetése utáni 6 hónapon belül lehet benyújtani. E határidőt

- 23 -

követően igénybe.

a szakjogászi segítségnyújtás az áldozatsegítő támogatásoktól függetlenül vehető

4/ Az állami kárenyhítés A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai állami kárenyhítésben is részesíthetők. A kárenyhítés nem fájdalomdíj és nem jár automatikusan. Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek egy háztartásban élő hozzátartozói, eltartottjai. Feltétele ezen felül az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászorulónak tekintendő az áldozat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét, 2007-ben a 136.138 Ft-ot, illetve az is aki a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül. Az egyösszegű vagy járadék formájában nyújtható anyagi támogatás a társadalom szolidaritását hivatott kifejezni. Járadék fizetését a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjének esetében a 6 hónapot meghaladó igazolt keresőképtelenség, míg a sértett hozzátartozói és eltartottjai esetében – a sértett állapotából adódó – rájuk is kiható igazolt jövedelem kiesése alapozza meg. A havi járadék maximális összege az alapösszeg, azaz 2007-ben 68.069 Ft lehet. (Járadék 6 hónapot meghaladó keresőképtelenség esetén, legfeljebb 3 évig adható és folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra.) Az egyösszegű kárenyhítés tartalmazza a bűncselekmény következtében felmerült vagyoni kárt (mely kárt minden esetben számlával, nyugtával, bizonylattal kell igazolni), valamint a bűncselekmény következtében a kérelem beadás idejéig felmerült jövedelem csökkenést. Az egyösszegű kárenyhítés mértéke a tényleges kárral arányos, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse, azaz 2007-ben maximum 1.021.035 Ft lehet. (Egyösszegű kárenyhítés esetén is visszafizetendő az időközben más forrásból – pl. biztosításból, elkövetőtől – megtérülő összeg.) Állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni 3 hónapon belül lehet folyamodni. (A törvényben felsorolt kivételes esetekben ez az idő hosszabb is lehet.) Ha a bűncselekménnyel okozott kár később valamilyen forrásból megtérül, akkor az állami kárenyhítés címén kifizetett összeg előlegnek tekintendő és visszafizetendő. Az áldozatsegítő támogatások igénybevétele Az áldozatsegítő támogatások igénybevétele önkéntességen és a hatósággal való együttműködésen alapul. A támogatás iránti kérelmet írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani. A kérelemhez csatolni lehet az ügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntetőeljárás adatairól szóló igazolást. Ezt az igazolást szükség esetén az áldozatsegítő szolgálat szerzi be. A kérelemhez kárenyhítési és szakjogászi segítségnyújtási igény esetén a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat is mellékelni kell. A törvényben meghatározott közigazgatási hatósági eljárások illeték- és díjmentesek.

- 24 -

Családsegítő szolgálatok szolgáltatásai: (lakóhely szerinti önkormányzatok szerint eltérés lehetséges)

1. Az információs csoportnál tájékoztatást kaphat a kerületben igényelhető anyagi támogatásokról és szociális ellátásokról, bármilyen szociális, oktatási és egészségügyi problémákkal kapcsolatban 2. A díjhátralék- és adósságkezelő csoport felhalmozódott közüzemi díjhátralékok rendezéséhez nyújt segítséget 3. Adományszervezés (ruha, kisbútor, még működőképes háztartási gépek) 4. Napi egyszeri étkeztetés 5. A családgondozók segítséget nyújtanak bármilyen egyéni vagy családi problémával, konfliktussal, egyes jogi, jogszabályi kérdésekkel, életvezetési gondokkal, időszakos vagy tartósan nehéz élethelyzettel, szociális, mentális problémákkal kapcsolatban. 6. A családkonzultációs csoport segítséget ad a családon belül előforduló együttélési, valamint egyéni és családi kapcsolati problémák rendezéséhez (megromlott párkapcsolat, válás, munkanélküliség, gyász, gyermeknevelési problémák, generációk együttélése, gyermekvállalás, kamaszkori problémák) 7. Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, padláson, pincékben meghúzódó és az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok felkutatása, szociális és mentális segítése, intézményes ellátáshoz való eljuttatása 8. Az álláskereső klubba azok jelentkezését várják, akiknek nehézséget okoz a munkakeresés, elhelyezkedés, munkahelyváltás. 9. A nyugdíjas klub azoknak az időseknek a jelentkezését várja, akik beszélgetésre, társaságra, tartalmas időtöltésre vágynak. 10. A baba-mama klubba a gyesen lévő szülők jelentkezését várják gyermekeikkel

- 25 -

Idősgondozó szolgálatok szolgáltatásai: (lakóhely szerinti önkormányzatok szerint eltérés lehetséges) 1. Napi egyszeri meleg étel biztosítása azoknak, akik életkoruk, betegségük, szociális helyzetük miatt erről nem képesek gondoskodni. Lehetőség van az étel helyben történő fogyasztására, kiszállításra és személyes elvitelre. Igényelhető normál, epekímélő és cukorbetegségek diétás étrendje, hétfőtől-szombatig 2. Házi segítségnyújtás azok számára, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek. Főbb szolgáltatások: fürdetés, mosdatás, bevásárlás (maximum 5 kg), öltöztetés, diéta ellenőrzés, gyógyszerezés, szociális ügyintézés, mosás. 3. Az idősek klubja hétfőtől-péntekig napközbeni tartózkodást, étkezést, szabadidős programokat biztosít, segít a társas kapcsolatok fenntartásában. A klub programjai: irodalmi délutánok , vetélkedők, zenés-táncos délutánok, névnapok, születésnapok megünneplése, filmvetítések, festés, rajzolás, gyógytorna, egészségnevelés, zenehallgatás, ismeretterjesztő előadások, múzeum- és színházlátogatás, kirándulás, üdültetés. 4. 12 fő részére átmeneti elhelyezés, ellátás biztosítása az egészségügyi és szociális problémákkal küzdők, gondozásra szorulók részére. A szolgáltatást azok vehetik igénybe, akik legalább segítséggel képesek önmagukat ellátni és segédeszközzel járóképesek. 5. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségügyi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. A szolgáltatás segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybevevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. 6. A házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatása, a saját otthonukban élő gyermekek felügyelete, gondozása és kísérése 0-10 éves kor között. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások tartalma egyeztetésre kerül a szülőkkel. 7. A közösségi pszichiátriai ellátás célja, hogy az általa ellátott pszichiátriai betegek integrált és tejes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak. Ez a közösségi ellátás közösségi rehabilitáció eszköztárán keresztül a kirekesztettséget, és az izolációt igyekszik elkerülni, miközben segítenek a családi terhek csökkentésében, és a legeredményesebb szolgáltatást nyújtják az ellátottak számára. 8. Az értelmi fogyatékosok napközi otthonában középsúlyos értelmi fogyatékosok ellátását végzik. 9. Az alkoholbetegek ellátása

- 26 -

Egyéb állami és civil segítő szervezetek Stop-Férfierőszak Vonal Információs telefonszolgálat az erőszakot személyes vagy társadalmi szinten megkérdőjelezni kívánó férfiak számára:

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat: Telefon: 06-80-20-55-20 www.krizistelefon.hu e-mail: [email protected]

Telefon: 06-40-200-744; 061-344-3802 Hívható minden csütörtökön este 6 és 10 óra között.

Főpolgármesteri Hivatal Nagy Béla sértettsegítő-tanácsadó Telefon: 06-1/999-8149 (elérhető: hétfő, kedd és csütörtök napokon) 06-1/333-8306 (elérhető: szerda és péntek napokon)

Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége Telefon: 06-1/269-58-59 Fax: 06-1/269-58-59 1054 Budapest, Akadémia u. 1. Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület, Az Európai Áldozatvédő Fórum tagszervezete A sértetti érdekképviselet mellett támogatást ad, valamint segítséget nyújt a bűncselekmények – főleg szociális helyzetük miatt rászoruló – áldozatainak jogi, pszichikai, anyagi és egyéb formában. Telefon: 06-1/472-11-61 06-1/312-22-87 1055 Budapest, Szent István krt. 1.

ESZTER AMBULANCIA Lelki segély a szexuális támadást szenvedett áldozatok részére Telefon: 466-9872 (üzenetrögzítő) Kék vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat Telefon: 06-80-505-000 Hívható az év minden napján 13-tól 23 óráig. e-mail: [email protected]

Menhely Alapítvány Telefon: 06-1/338-4186 (NONSTOP diszpécserszolgálat) Ügyfélszolgálati iroda: Budapest, VII. Kürt u. 4.

NANE Egyesület (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Telefon: 06-80-505-101 Hívható szerda kivételével este 6 és 10 óra között

Oltalom Karitatív Egyesület Telefon: 06-1/314-0668 Fax: 06-1/210-5400/104 1086 Budapest, Dankó u. 9.

PATENT Jogvédő Egyesület (Patriarchátust Ellenzők Társasága) Jogi segítségnyújtás nők és gyerekek elleni erőszak áldozatai számára. Telefon: 06-70-529-5676 Hívható: szerdánként 16 és 18 óra között, és folyamatosan a [email protected] email címen.

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) Telefon: 06-1/238-9501 1134 Budapest, Dózsa György út 152.

- 27 -