1
FLÓRA JUDIT − BÉKY LÓRÁNT
A b nbánó Báthory Erzsébet (2. rész) Amikor a kéziratot 2007 augusztusában leadtuk, nem volt igazán megnyugvásunk. Er sen nyomott a hiányérzet. Közel másfél éves kitartó keresés bizonyult hiábavalónak. Mégsem keseredünk el, csak egy kis pihenés következik, els sorban lelki feltölt dés. Közben érkeznek a hírek a szerkeszt t l, a Széphalom kötete már a nyomdában van, hamarosan várható az évkönyv megjelenése. Ez újabb lendületet ad a keresésnek. Október 16-án elmegyünk az Iparm vészeti Múzeumba. Most már tudjuk, hogy a Postatakarékpénztár aukcióinak az 1930-as év katalógusait kell keresnünk. Meg is találjuk a katalógust, és meglep dve tapasztaljuk, hogy nem egy átlagos aukcióról van szó, hanem az Andrássyak t keterebesi és tiszadobi kastélyából származó m tárgyak árverésének önálló aukciót szerveznek. Lapozgatunk a katalógusban, és a 188. oldalon megtaláljuk Madarász Viktor nevét, ,,A b nbánó Báthory Erzsébet” fest jét. A kép 66-os tételszám alatt szerepel, részletes leírással a képr l. Megillet dve olvassuk, és már fejben összevetjük a Radocsai-féle képmeghatározással. A két leírás teljesebbé teszi ismereteinket, el is
2
határozzuk, hogy „összedolgozzuk” majd, saját megfogalmazásunkkal írjuk le mindazt, amit tudni lehet a képr l, s ebb l az összevetésb l pontosabbá válnak ismereteink. A pap széken ül, és kezében tartja a könyvet − nyilván a Bibliát – Báthory Erzsébet pedig vele szemközt áll, arca irtózatot fejez ki, szemeit az ég felé emeli, s kezével arcához kap. Radocsay a képr l azt írja − mint azt korábban már láttuk −, hogy „Báthory Erzsébet tekintete a messzi távolt kutatja”. A két leírás együttesen is azt bizonyítja, ami külön, több helyen is ki van emelve: a kép drámai hatású! Természetesen − a többi tartalmi részlettel együtt ugyan − az égnek emelt szemek, a messzi távolt kutató tekintet, az irtózatot kifejez arc az, ami a néz t leginkább megfogja. Ez a tekintet tart minket is megigézve mintegy 55 év óta. Volt egy másik eredménye is az Iparm vészeti Múzeumban folytatott keresésnek: tisztázódott a Kiesselbach Galériánál talált pontatlanság. Az az adatbázis, amelyb l vették az értesülésüket, valamit összekevert. Udvariasan szíves tudomásukra hoztuk eredményeinket, felajánlva, ha akarják, pontosítsák adatbázisukat. A következ lépésünk: a M csarnok felkeresése. Hátha tudnak valamit err l az 1930-as aukcióról. El ször csak tapogatózó lépést teszünk: november végén telefonon érdekl dünk a könyvtárukban, vajon van-e valami nyom az 1930-as árverésr l. A válasz nemleges, de nem nyugszunk meg ett l a választól. Személyesen kell keresgélnünk, talán az irattárban vagy másutt megtudhatunk valamit. A látogatást januárra tervezzük. Közben megjelenik a Széphalom. Az évkönyv most is, mint eddig mindig, tartalmában is, kiállításában is rangos kiadvány. Mint kés bb megtudtuk, kedvez fogadtatásra talált a szakmai körökben. A dolgozatról készítünk néhány különnyomatot, hogy megtiszteljük vele barátainkat, azokat, akik segítették eddigi munkánkat.
3
A Várban folytatjuk a keresést hármas céllal. A Magyar Nemzeti Galériában felkeressük dr. Bakó Zsuzsát, hogy átadjunk egy különnyomatot. Elmegyünk az Úri utcába, az MTA M vészettörténeti Kutatóintézetbe. Itt a fotótárban kellene keresgélünk, hátha akad egy kép vagy reprodukció. Végül az Országos Széchényi Könyvtárban ki kell kérnünk még néhány Madarász Viktorral foglalkozó könyvet. December 11-én el is indulunk körutunkra. Bakó Zsuzsa külföldön van, csak karácsony el tt jön vissza, címére otthagyjuk a különnyomatot. A fotótárban dr. Kerny Teréziához kalauzolnak, aki a közelmúltban rendezte át a fotótár anyagát. Báthory Erzsébetr l nincs kép. Megígéri, hogy kollégáinál is érdekl dik, újév után, január 4-én hívjuk újra. Az eredmény sajnos semmi. Pedig ez az intézet a magyar m vészettörténet komplex dokumentációs központja. M vel déstörténeti adattára a magyarországi m vészet történetére kiterjed gy jt kör könyvtárral és fényképgy jteménnyel rendelkezik. Azonban arról a bizonyos festményr l csak leírásokat, a képre való utalásokat, több hivatkozást találunk, de reprodukciót nem. Az Úri utcában, az MTA M vészettörténeti Kutatóintézetében ezzel befejez dik a keresés. Most már 2008-at írunk. Hét hónap meg egy teljes év telt el eredménytelen kutatással. Mégsem csüggedünk, töretlen akarattal folytatjuk. Volt debreceni évfolyamtársunknak, Sebe Istvánnénak is küldtünk egy lenyomatot. Amikor megkapta, felhívott és megköszönte. Majd mondja: éppen ma jött meg a Reader’s Digest januári száma, benne Torda István tollából egy cikk Báthory Erzsébetr l: „Szörny vagy áldozat” címmel. A kifénymásolt cikket január 10-én kapjuk meg. Tartalmi szempontból a cikk számunkra nem jelent újdonságot, és az sem lep meg, hogy Madarász Viktorról nincs szó benne, de látható a Csók István festette kép. Mindenütt csak a Csók-féle kép! Azonnal el is határozzuk, hogy a M csarnokban személyesen folytatjuk a kép keresését. Január 14-én a M csarnok könyvtára délben nyit. 12 óra után néhány perccel már a könyvtárban vagyunk. Ott három hölgy is nagyon kedvesen hallgatta meg kérdéseinket, és igyekeztek válaszolni: Az ostrom után, amikor a front elvonult, a M csarnokban csak üres helyiségek maradtak. Úgy hallották, hogy hadikórház volt az épületben. Azt nem tudják, hogy az ott tárolt 45 el tti anyag elégett-e, esetleg elvitték, vagy másképp semmisült meg. Sajnos, nincs semmilyen dokumentum, ami az 1930-as Postatakarékpénztár árverésére utalna. Tehát a M csarnokban sem jártunk eredménnyel. Viszont az egyik hölgy azt mondta, hogy emlékezete szerint az Orvostudományi Egyetem Könyvtára mintegy 30 évvel ezel tt szervezett egy B. E. kiállítást. Ez szerintünk elképzelhet , ha Báthory Erzsébet tettét mint pszichopata egyén cselekedetét vizsgálják. Azután megkérdeztük, hogy a Postatakarékpénztárnak vajon ki a jogutódja, hisz az árverések 1949-ig folytatódtak. Erre sincs
4
nyom náluk. Vajon a Magyar Posta tud erre válaszolni? Esetleg a Nemzeti Galériánál van valami utalás erre? Újabb feladatok. Miel tt erre a kitaposatlan útra térnénk, nézzünk szét a Szépm vészeti Múzeumban! Azt már korábban jeleztük, hogy az Országos Levéltártól kapott válaszra hivatkozva levelet írtunk a Szépm vészeti Múzeumba. Onnan 2007. október 9-én kaptuk a választ a Múzeum Nyilvántartási Osztályától: „Ilyen jelleg iratanyagot a Múzeum Irattára riz, érdemes tehát ket el ször talán telefonon, vagy e-mailben el zetesen megkeresni, majd személyesen is”. Pontosan meg van jelölve az elérhet ség is. 2008. január 15-én telefonálunk a Szépm vészeti Múzeumba. Az irattárban Dörögdi Sándorné és Sz ke Balázs készséges segítségére támaszkodhatunk. El ször engedélyt kell kérnünk Mihály Mária általános f igazgató-helyettest l a kutatásra. A f igazgató-helyettes asszonnyal folytatott telefonbeszélgetés alapján január 16-án írásban kérem hozzájárulását: „Kérem szíveskedjék engedélyezni, hogy egy 1954-es budapesti, majd onnan Debrecenbe kerül csehszlovákiai kiállítás után keresgéljünk. Van egy levéltári ikt. szám is: 8630-3115/1954 Népm vel dési Minisztérium. (Debreceni adat, bár az Országos Levéltár szerint ez az Eötvös Gimnázium kiállítására vonatkozik). Dr. Bakó Zsuzsa feltételezi, hogy a kölcsönz a Szépm vészeti Múzeum volt, bár a rendez a Kultint lehetett. Az engedély tehát arra vonatkozna, hogy tisztázódjon a debreceni 1954-es kiállítás, illetve van-e valami más adatuk, ismeretük a nevezett festményr l.” Másnap, január 16-án megvan az engedély Mihály Mária aláírásával: „Megkaptam kérelmét, melyet továbbítottam az irattár munkatársainak. Dörögdi Éva és Sz ke Balázs a megadott adatok alapján áttekinti az irattár anyagát, s amennyiben találnak a képre vonatkozó iratot, utalást, értesítik Önt”. Január 16-án délel tt e-mailben részletesebben leírjuk keresésünk eddigi lépéseit. Még aznap délután Dörögdi Sándornétól telefonon a következ ket tudjuk meg: a hivatkozott iktatószám náluk nem szerepel, arra utalás sincs sehol. Így jogos az a következtetés, hogy a debreceni kiállításban nem volt szerepe a Szépm vészeti Múzeumnak. Dörögdiné asszonytól megtudjuk még azt is, hogy az 50-es évek iratanyaga korábban elég pontatlan volt, feldolgozásuk jelenleg is folyamatban van. Abban az id ben nem volt iktatókönyv, az iratokról kartotékot vezettek. Az 1954-es kartotékot átnézte, de Báthory Erzsébetnek nyomát sem találta. Err l az évr l az egyetlen Madarász vonatkozás: a Múzeum megvette a fest „Dózsa népe” cím festményét. Kollégája, Sz ke Balázs átment a múzeum könyvtárába, ott gyors kereséssel Radocsay Dénes munkájára talál rá. Ez számunkra sajnos nem jelent újabb adatot, ezt már korábban megkaptuk Bakó Zsu-
5
zsa f osztályvezet asszonytól. (Lásd: Széphalom 17. kötet, 533. o.) Innen tudjuk, hogy a kép magántulajdonban, a t keterebesi Andrássy kastélyban volt. Sajnos az irattárban más anyag nincs, a kutatás folytatására Dörögdiné asszony a múzeum könyvtárát ajánlja. Ezt 17-én e-mailban is meger síti. Megköszönjük mind Dörögdi Sándorné, mind Sz ke Balázs irattári munkatársak szíves segítségét, és elhatározzuk, hogy személyesen is felkeressük az irattárat, betekintünk a könyvtárba. A látogatásra február 1-jén kerül sor. Az irattárban a munkatársak szívélyesen fogadnak, megismétlik a korábban elmondottakat. Dörögi Sándorné még elmondja, hogy szinte reménytelen a keresés közgy jteményekben, mert akkor már találtunk volna valami nyomot, de nézzünk szét a könyvtárukban. Sz ke Balázs felajánlja segítségét, elkísér a könyvtárba, már hozza is nekünk a könyveket, amíg mi a beiratkozással vagyunk elfoglalva. Azt tanácsolják, hogy nézzük át az aukciók katalógusait. Megnézzük az Ernst Múzeum árveréseit, majd a Magyar Aukciós Index 1957-77 és az 19802002 évfolyamait. Hozzák a Nemzeti Szalon árverési katalógusát is 1947-48ból. Így a Magyar Királyi Postatakarékpénztár megsz nte utáni, a háború elmúltával szinte minden fellelhet árverésbe bepillantást nyerünk. Egyetlen egy Madarász-képpel találkozunk, de az nem Báthory Erzsébet. Eredmény tehát nincs. Az otthon kikészített, az Úri utcában szerzett céduláról tudakozódunk. Ott egy kis cetlin egy alig olvasható feljegyzést találtunk:
Rövid keresés után a számítógépen megtaláljuk a M vészet 1911. évi 3. számában a Szmrecsányi Miklós tollából származó emlékezést: „Visszapillantás a Magyar Képz m vészeti Társulat 50 éves múltjára címmel”. A M vészet e kötetének példánya meg is van a könyvtárban, kihozzák az el zékeny könyvtárosok, átolvassuk eredetiben. A Társulatot 1861-ben alapították, err l Szmrecsányi a következ ket írja: „1861. március 15-én megtartották az els értekezletet és a március hó 28-án végbement közgy lésen a társulat megalakultnak nyilvánította magát s meg is kezdte rendszeres tevékenységét. Az alakuló közgy lésen megválasz-
6
tott elnök, gróf Keglevich Béla, néhány hónap múlva lemondott s már 1861 augusztus 1-én egy újabb közgy lés helyébe nagy lelkesedéssel Andrássy Gyula grófot választotta meg. Andrássy 1863 augusztus 7-én (levélben) megköszöni, hogy a társulat közgy lése t ismét elnökké választotta. S aztán így folytatja: ’A m vész természetét l független és nem szokott hizelkedni, akinek bizodalmat mutat, az iránt bizodalmat érez. Ezután, el nem fogadni a társulat ismételt választását, annyit tenne, mint fel nem fogni azon megtiszteltetést, mely egy kiválólag független testület választásában rejlik. szinte elismeréssel fogadom tehát a társulat el legezett bizodalmat és választását. Hazánknak, ha el akarja foglalni azon állását, mellyet helyzete és múltja számára kijelöltek - e téren sem szabad elmaradnia - s t feladata, a civilisatio eszméivel egyetemben, a m vészetet is terjeszteni a világ ezen részén. Pestnek kebelében kell felállani a m vészet utolsó iskolájának a kelet felé. E célt elérni a magyar m vészek feladata, - ket segíteni, mindenkié e hazában. Fogom-e részemr l a társulat törekvéseit el segíthetni, mint óhajtanám - nem tudom - de igyekezni fogok rajta és örömmel ajánlom fel közrem ködésemet a társulatnak...’ S ezt az ígéretet meg is tartotta élte fogytáig, mert a m vészetet igazán szerette. A társulat els kiállításán volt az els nagyobb képnek, Madarász ’Báthori Erzsébet’-jének vev je.” Az els kiállítás 1863. június 6-án nyílt meg. Klimkovics és Ujházy rendezte. A kép els tulajdonosa 1863-tól tehát Andrássy Gyula volt. A M vészet 1912 évi 7. száma is tartalmaz adalékokat a képhez. Bruckner Gy z tollából jelenik meg egy dolgozat: „Madarász Viktor m vészete és képeinek történelmi háttere” címmel. A 396. oldalon így ír a festményr l: „Madarászt finom ízlése megóvja attól, hogy rikító realizmussal fesse meg a képét, amit pedig e témánál kikerülni is nehéz. A b nbánó Erzsébetet festi, amit a pap el tt… vigasztalásért könyörög. Madarász azonban vétkesnek és nem lelki betegnek tartja, és úgy képzeli el b nh dését, hogy folyton szem el tt látja meghalt áldozatait, és szörny lelkiismeret-furdalások gyötrik. A festmény hátterében fantom lebeg és Erzsébet megb völve mereszti rá rémült tekintetét… A kép megrázó hatását még emeli a gyönyör megvilágítás. A kandalló meleg vörös fénye ragyogja be a szobát, az ablakon pedig besüt a bágyadt holdvilág.”
7
Ez a harmadik leírás a képr l, és mindegyikben kiemelve a rémült tekintet, a drámai hatás! A kép hollétér l újabb ismeretek birtokába ugyan nem jutottunk, de a keresés egyik állomását lezárhatjuk. Egyre inkább az a meggy z désünk, hogy a kép sohasem volt közgy jteményben, azért nincs sehol sem nyoma. – csak az emlékezetünkben! Visszakanyarodunk a M csarnokban hallottakhoz: Az Orvostörténeti Múzeumban volt egy Báthory Erzsébet kiállítás. Január 16-tól az Orvostörténeti Múzeumban keresgélünk. El ször telefonon érdekl dünk. A telefonkönyvben meg is találjuk: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. 1013 Budapest Apród u. 1/3 és 1022 Budapest Török u. 12. Ezek szerint két különböz helyen van elhelyezve. Kiválasztjuk az els telefonszámot, mint kiderül ez az Apród utca. Jancsikics Erzsébetnek elmondjuk problémánkat, aki Horányi Ildikó m vészettörténészt adja. elmondja, hogy nem kiállítás, hanem egy film kapcsán volt ott egy nagy vita B. E személyér l. Megkeresi a dokumentumokat, és majd visszahív, de egyben mondja, hogy Antall József Kapronczay Károllyal írt is egy tanulmányt. Azonnal eszünkbe jut Péter Katalin korábban idézett könyve, s valóban ott az irodalomban fel is van sorolva mint idézett m : Antall József − Kapronczay Károly: T kkel szurkálta Magyarország, 1974. Megtudjuk, hogy Kapronczay Károly január közepéig a Múzeum igazgatója volt, jelenleg is ott dolgozik, elérhet . Szerencsénk van, a délutáni órák ellenére, még a hivatalában van. Készségesen elmondja az akkori eseményeket, de a képr l sajnos semmit sem tud. Antall Józseffel írt dolgozatuk különnyomata a múzeumban elolvasható. El fogjuk olvasni. Még annyit hozzátesz, hogy korábban járt náluk egy bizonyos Andrássy Zoltán Németországban él Andrássy-leszármazott, aki a családi m kincsek ügyében járt Magyarországon. Címét sajnos nem tudja. Vajon Andrássy Zoltán ismeri-e a Báthory Erzsébet képet? Megpróbáljuk megkeresni Andrássy Zoltánt. Megérkezik Horányi Ildikó telefonja: megtalálta a keresett anyagot: Iratok Báthory Erzsébet betegségér l és perér l. Az iratok 160 oldalt tesznek ki, és tartalmaz még 44 oldal különböz fénymásolatot. Leltári száma: 377-73. Átfutotta az iratokat: nincs Madarász kép. Január 19-én levelet írunk egyik hortobágyi sorstársunknak, aki anyai ágon nemesi család sarja. A forradalom után disszidált, jelenleg Németországban él, tud-e valamit az Andrássy családról. Hamarosan, már január 22-én választ kapunk: Andrássy Zoltánt sajnos nem ismeri A Pax Romana magyar vonatkozású tagszervezetének összejövetelein az elmúlt évtizedek során sem hallott róla. De megpróbál utána nézni a német Genealogisches Handbuch des Adels-ban
8
(Gotha). Ebben a könyvben a magyar grófi családok is benne vannak. Ha érdemlegeset tud, jelezni fogja. Sajnos eredmény itt sincs. Hogyan tovább? Újra átolvassuk az eddig történteket, hátha van benne olyan mozzanat, amit érdemes lenne még egyszer megvizsgálni. A figyelmes elemzés után úgy gondoljuk, hogy nagyon ellentmondásos a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárból ismert és az Országos Levéltár 8630-3115/1954. számú, a Népm velési Minisztériumból való iratainak azonos az iktatószáma. Mint láttuk, az el bbi egy csehszlovák kiállításról szól, az utóbbi pedig az Eötvös Gimnázium jubileumáról. Azt is tudjuk Bakó Zsuzsától, hogy „csak a Szépm vészeti Múzeum lehetett a kölcsönz , mert a Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben alakult meg… esetleg ket meg lehet kérdezni, hátha van egy lista az aktához csatolva abból, amit a Kultint rendezett…” Ezért újra a Szépm vészeti Múzeumhoz fordulunk, ahonnan január 28-án megérkezik a válasz: „A Madarász Viktor, Báthory Erzsébet cím képe tárgyában tett kérésére a következ összefoglaló tájékoztatást tudjuk adni. Az Ön által hivatkozott 8630-3115/1954. szám nem a Szépm vészeti Múzeum Irattárának iktatószáma, illetve nincs ehhez kapcsolódó iktatott irat birtokunkban. A Szépm vészeti Múzeum Irattára az intézményben keletkezett anyagot kezeli. Az iratanyag átvizsgálása után kijelenthetjük, hogy az Ön által keresett képre vonatkozó dokumentumok nincsenek a birtokunkban, így feltehet leg a keresett kép nem került intézményünkkel kapcsolatba.” A Szépm vészeti Múzeum tehát újra meger síti eddigi sejtésünket, hogy nincs magyar közgy jteményben a kép. Nézzünk szét tehát az Országos Levéltárban! Május 13-án felmegyünk a Várba, kell tisztelettel lépjük át az Országos Levéltárnak helyt adó impozáns palota küszöbét. Kitöltik számunkra a látogatójegyet, és Keresztes Csaba, aki tavalyi megkeresésünkkor a kutatás el adója volt, hozza is azt a bizonyos 8630-3115/1954-es ügyiratot. Újra meger síti, hogy az nem a debreceni csehszlovák kiállításról szól, hanem az Eötvös Gimnázium iskolatörténeti kiállításáról. Az iratok, és egyéb anyagok tanulmányozásához azonban „Támogató nyilatkozat” szükséges. Ha azt beszereztük, javasolja két hatalmas doboz átnézését, azokban a jelzett évek összes múzeumi anyagát megtaláljuk. De azért figyelembe kell venni azon id szaknak nem mindig pontos iratgondozását is! Közben azért felt nik, hogy a keresett iratokban Darvas József és Jóború Magda neve is szerepel. Debrecenben pedig Szabolcska Mihály minisztériumi osztályvezet és a Déri Múzeum igazgatója levelezik. Felt n az is, hogy az iskolatörténet a Népm velési Minisztériumhoz tartozik? Az azonos iktatószámok és a levelek teljesen különböz tárgya – csehszlovák kiállítás, az Eötvös Gimnázium jubileuma – a levéltár számára is megmagyarázhatatlan. Elhatározzuk, hogy beszerezzük majd a tá-
9
mogatói nyilatkozatot, és visszajövünk a két hatalmas dobozt átnézni, mert nem hagy nyugton a két azonos iktatószám és a levelek különböz tárgya. Közben m vészettörténész barátunktól kapunk egy újabb ötletet: Nézzük át a korabeli debreceni sajtót, hátha van valami híradás a kulturális rovatban a múzeumi kiállításról! Újból levelezés a debreceni levéltárral, majd a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárral. Megtudjuk, hogy a korabeli sajtó a „NÉPLAP, az MDP Hajdú−Bihar megyei Pártbizottságának lapja” címet viseli, és a könyvtárban bekötve megtalálható. Május 21-én, szerdán Debrecenbe utazunk. A könyvtárban Czeglédiné Lovas Enik könyvtáros siet segítségünkre: asztalunkhoz hozza a súlyos köteteket. Sokórás agy- és szemfárasztó munka következik. Kés délutánig tart, amíg figyelmesen átlapozzuk, átnézzük az újság 1953. szeptember 1-jét l 1955. július 1-jéig tartó számait. Az újságokban rendszeresen van tudósítás a Déri Múzeumban történtekr l. Például 1953. október 17-én megyei kiállítás képz -, ipar-és népm vészet tárgyában; november 7-8-án szovjet bélyegkiállítás; december 9-én haladó (!) francia fest k kiállítása. És a többiek: Déri Frigyes halálának 30. évfordulója, Pór Bertalan kiállítása, a nádudvari Fazekas István népm vészeti anyagának bemutatása, Csokonai-kiállítás, Hortobágy régen és ma. És 1955. február 13: Csók István 90 éves. Itáliából hazatérve megfesti Báthory Erzsébetet. Április 24-én a Déri Múzeum újjárendezett képtáráról (XVI. századtól napjainkig) írnak. Látható a szabadságharc után Madarász Viktor által festett „Hunyadi László siratása” cím kép vázlata. Van ugyan még sok egyéb hír, de nincs említés sem az általunk keresett képr l, sem a csehszlovák kiállításról, sem az Eötvös Gimnáziumról. Ez az utunk sem hozott eredményt, de továbbra sem adjuk fel! Azért volt valami eredménye az újságok lapozgatásának. Ha valaki elfelejtette volna, milyenek voltak azok az 50-es évek, vagy koránál fogva nincsenek ismeretei azokról az id kr l, lapozzon át néhány számot. Megismerkedik a munkaversenyekkel, a dolgozó parasztság el tt álló feladatokkal, az élenjáró teljesítményekkel, a Sztálin halálának egyéves évfordulóján írt „keserg ” szavakkal, a Holéczy-együttes (akkoriban népszer tánczenekar) ízlésromboló el adásával, Ákos Stefi (az együttes énekesn je) „rángatózásaival”, és írnak sok minden egyébr l, találkozhatunk egy let nt világ piedesztálra, erkölcsi magaslatra emelt minden torzszüleményével. Többet tudunk meg így, mint a történelemkönyvekb l, érdemes belenézni a korabeli sajtóba! Újból el vesszük a keresés-kutatás dokumentációját. Ki tudja, hányadszor olvassuk újra és újra. Lehetséges, hogy van valami nyom, ami eddig elkerülte a figyelmünket? Már korábban is jeleztük, nem értjük, miért van ugyanazon iktatószám mögött két különböz tárgy a pesti és a debreceni Levéltárakban. El vesszük a levéltárakból kapott leveleket. Megdöbbenve látjuk, hogy mindkét he-
10
lyen a különböz dokumentumokban két azonos mondat szerepel. Országos Levéltár az Eötvös Gimnáziumban rendezend iskolatörténeti kiállításról írja: „A kiállítás körülbelül 150 festményb l, grafikából stb. áll.” A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár a csehszlovák képz m vészeti kiállításról írja: „A kiállítás kb. 150 db. festményb l, grafikából stb. áll”. Véletlen lenne a teljes azonosság? Mindenesetre konzultáció céljából október 17-én Debrecenbe utazunk, a levéltárba. Kérésünkre el keresik az iratokat, le tudjuk fénymásolni, és most már az eredeti levelek másolatával tudunk majd keresgélni az Országos Levéltárban. Vajon hogyan keveredhettek a mondatok, miért így alakult az iktatószám és a levelek tartalma? Közben megérkezik a Kazinczy Ferenc Társaság Támogató nyilatkozata, nincs akadálya a Levéltári kutatásnak. Debrecenben azonban egy nagy meglepetés is ér Meghívót nyomnak a kezünkbe: A Meghívóban látjuk, hogy a konferencián van egy el adás, amelyik minket különösen érdekelt volna:
Lengyel Tünde kb. 15 perces el adása október 16-án, csütörtökön délel tt 11 órakor volt. Mi már csütörtökön Debrecenben voltunk, meg is hallgathattuk volna… Tekintettel arra, hogy Báthory Gábor Báthory Erzsébet testvére volt, érthet , hogy külön el adás foglalkozik a várúrn vel. Azonnal levelet írunk a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetébe Papp Klára intézetigazgató asszonynak, a konferencia egyik rendez jének, ahonnan postafordultával megkaptuk Lengyel Tünde e-mail címét. Az intézetigazgató asszony hozzáteszi, hogy sajnálja, amiért nem sikerült találkoznunk Lengyel Tündével, aki nagyon érdekes el adást tartott, és reméli, hogy tud majd segíteni nekünk. Október 20-án e-mailt küldünk Lengyel Tündének. Reményünket fejezzük ki, hogy hamarosan megjelenik debreceni el adása nyomtatásban, és megismerkedhetünk azzal. A levélben leírjuk, miért keressük a képet, s hogy valami halvány utalás szerint valószín leg Szlovákiában van a festmény. Tud-e róla valamit, és esetleg a Trencséni Múzeumban megtalálható-e az a bizonyos szlovák nyelv múzeumismertet Csejtér l. Érdekl dünk a Jakubiskó-filmr l is. Lengyel Tünde válasz nem késik sokig. Október 21-én írja: „Érdekl déssel olvastam levelét. Sajnos, én sem ismerem a képet, csak a Csók István-félét (de úgy tudom, az is elveszett). Mindenesetre kapcsolatba
11
lépek a Trencsényi múzeum igazgatón jével (a csejtei múzeum hozzájuk tartozik) és megpróbálok t le valami információhoz jutni. Feltételezem, hogy ha 1980-ban kiadták a reprodukciót, akkor talán valamit tudnak róla. Ami Juraj Jakubisko filmjét illeti, Magyarországon februárban fogják bemutatni. Nem a szokásos "véres" verziót dolgozta fel, hanem egy egészen más szempontból közelítette a témát, és úgy néz ki, hogy Csehországban és Szlovákiában, ahol eddig bemutatták, kasszasiker lett. Nem tudok pillanatnyilag többet ígérni, csak hogy rákérdezek a képre, lehet, hogy valamit sikerül megtudnom.” Megköszönjük a levelet, és várunk… Egyik barátunktól e-mailt kapunk: a rádióban vagy a televízióban hallottlátott egy m sort, de kés n kapta fel a fejét, amikor Báthory Erzsébetr l beszéltek a fraknói vár bemutatása kapcsán, nézzünk utána. Megkeressük az interneten Fraknó várát; több kiállítás is van jelenleg ott. Bécsi barátunkat kérjük meg, hogy tájékozódjon. Félóra múlva visszahív Bécsb l: a fiatal m vészek kiállításán látható Báthory Erzsébet véres ruhája, ahogy a m vészek elképzelik. A Madarász-képet nem ismerik, de jelezni fognak, ha látóterükbe kerül. Sajnos az id rövidsége miatt még az egynapos kirándulást sem tudjuk megszervezni: a kiállítás csak október 29-ig van nyitva. A téli id szakra a várat is bezárják a látogatók el tt. Talán tavasszal folytatódik a kiállítás, akkor megnézzük. A magyar történelem „legrosszabb hír asszonyának” szellemét nem lehetett befalazni a csejtei várba! Közben folytatódik a levelezés Lengyel Tünde tudományos kutatóval.
