A BÜKK HEGYSÉG LEGMAGASABB CSÚCSA. tényfeltáró dolgozat téves és valós információk nyomában

A BÜKK­HEGYSÉG LEGMAGASABB CSÚCSA tényfeltáró dolgozat téves és valós információk nyomában

Barlangkataszterezést végeztünk Szilvásvárad térségében 1994­ben, amikor először találkoztunk azzal a problémával, hogy melyik a Bükk legmagasabb csúcsa? Az első látásra kézenfekvő kérdésre nem tudtunk egyértelmű választ adni, ezért kezdtük mélyebben beleásni magunkat a témába.

A régi dokumentumok: Fényes Elek 1851­ben kiadott munkája, a „Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik” volt az egyik kiindulási pont.    A Szilvás nevű, Borsod vármegyében található magyar faluról írt részben láthatjuk, hogy „A szilvási határ legmagasabb része a Peskő, mellyről a Tiszát megláthatni, ugy szinte szép kilátás esik a Tiszára a tárkányikőről  és a Kőhátról.”    A Visnyó nevű magyar falunál a következőt írja: „A rengeteg tölgyes és bikkes edőség közepén emeli magas tetejét a Bálványhegy, melly legmagasabb a Bikk hegységben, s rajta a telegraph most is látható.” Jókai Mór 1898­ban kiadott "A barátfalvi lévita" és "A tengerszemű hölgy" című regényeiben utal az 1949­es bujdosásának kedvenc hegycsúcsára, az Örvénykőre (helyenként Pogányoltárnak, Pogánykőnek, Oltárkőnek nevezve), mint a Bükk­hegység legmagasabb, legkimagaslóbb bércormára. Illyés Bertalan és Leszih Andor írása a Borsodi Bükk­Egylet úti kalauza 1925­ből. A címe:„A BÜKK turistáknak, nyaralóknak, cserkészeknek útmutató”          Eszerint a Bükk a „Legmagasabb pontját a Nyugati részen a Magas­tetővel éri el, 965 m. magasságban. A Magastetőtől északra és keletre helyezkednek el a Bükk legmagasabb csúcsai. Északra a Kopasz­hegy 916 m., Ispán 955 m., Kukucsó 935 m., Fodor­bérc 915 m., Bálvány 957 m., Borovnyák 950 m. Keletre a Tarkő 932 m. és a Zsérci Nagy Dél 844 m. a legjelentékenyebbek.”    Érdekesség, hogy az Istállós­kő­erőse meg sincs említve a listában, bár a térképvázlaton az Ispán­hegynek nevezett magassági pont elhelyezkedése inkább az Istállós­kő­erősének felel meg. A feltüntetett számadatok sem egyeznek a mai méretekkel: Magastető – a térképvázlatról azonosíthatóan a mai neve Kerekrét­fő 880 m, Nagy­Kopasz 902,8 m, Ispán­hegy 912 m, Kukucsó­hegy 941,3 m, Fodor­hegy 931 m, Bálvány 955 m, Borovnyák 945m, Tarkő 950,2 m, és a Zsérci Nagydél 876 m.    Ugyanebben a könyvben beljebb olvashatjuk, hogy „A Bálvány­hegy csúcsát általában a Bükk legmagasabb pontjának tartják. Ez azonban tévedés, mert míg a Bálvány 957 m. magas, addig a Magastető a 965 métert éri el. Igaz csekély a különbség, de a tévedésnek az a fő oka, hogy a Bálvány tetejéről szép kilátást élvezhetünk, a Magastetőnek pedig nincs kilátása. Ez által lett a

Bálvány általánosan ismert, amazt távolságánál fogva is kevés turista keresi fel.”    A könyv a Magastetőről a következőt írja: „Magastető. (965 m.) Peskő mögött fekszik (a kerítésen belől) [itt a Pallavicini magánbirtok kerítéséről van szó]. A Magastető a Bükk legmagasabb pontja, nincs rajta erdő, csak néhány magfa) de csak a fensík egyik bent fekvő kiemelkedése lévén, a többi hegyek akadályozzák a szép kilátást.” Dr Thirring Gusztáv és dr Vígyázó János „Bükk” című útikalauza 1930­ban a következőket írja: „Csonka hazánk hegységei között a Bükk a legmagasabb, noha két legmagasabb hegyünket a Mátrában találjuk. A Mátrának azonban csak e két csúcsa, a Galyatető (965 m) és a Kékes (1014 m) szárnyalja túl a Bükk tetőző ormát (Istállóskő erőse 959 m), a Mátra egésze alacsonyabb.” ● jelzés mellett a következőket emelték ki a szerkesztők: „A bécsi eredetű térképek a Bükk legmagasabb hegyének a Peskő melletti Magastetőt („965”m) vették, de ez – a magyar mérések nyomán – sajtóhibának minősült („965” helyett csak 905). A közhit a Bálványt (956) tartotta a legmagasabbnak, míglen az új magyar felmérések (1928) ezt a tévedést is helyesbítették.” A későbbi térképek lényegében ezt a mérési eredményt publikálták, bár a precízebbeknél az Istállóskő 958 méterre változott. Ez abból adódott, hogy a tízezres katonai térképek az Istállóskő magasságát 958,4 méterben adták meg, tehát a hiteles kerekítés alapján jött létre az 1 méterrel alacsonyabb adat. A kétkedésünk eredete: Az 1994­ben elkezdett barlangkataszterezéseink folyamán mi is a tízezres, a Kartográfiai Vállalat által 1964­66–ban készített és a MN Térképészeti Intézete által 1967­ben (titkos felirattal) sokszorosított térképeket használtuk, melyeket a Barlangtani Intézet bocsátott a rendelkezésünkre. Ezen a térképen az ISTÁLLÓSKŐ ERŐSE magassága 958,4 m. de a betonkockával együtt 958,7 méter. A sok felírt szövegtől pontosan nem látható, hogy a 950 métert jelző vastag szintvonal felett látható két szintvonal töredék, csak szakaszos segédvonal­e vagy teljes szintvonal. Az Istállós­kő­erőse csúcsától, a térképen névtelen, de a mi kataszterezési használatunkban KETTŐS­BÉRC­nek nevezett kiemelkedés északi csúcsa 55o irányban, 500 méter légvonalbeli távolságban látható. A feltüntetett magasság 958,2 méter. A szintvonalak itt a 950 méteres vastag felett egy szaggatott segédvonalból és egy folyamatos vonalból állnak, ami megfelel a felírt magasságnak. A KETTŐS­BÉRC déli csúcsa azonban, a terepen is láthatóan magasabb valamivel a 150 méterre lévő északi csúcstól. Ezen a térképen nincs kiírva a szintmagasság számmal, de a szintvonalak a 950 méteres vastag vonal felett egy kis szakaszon feltüntetett segédvonalból és két körbezárt vékony (5 méteres szintet jelölő) vonalból állnak. A Barlangtani Intézet által rendelkezésünkre bocsátott térképmásolaton valakinek a kézírásával  ott volt egy szám a margóra írva: „960,0” (a felíró valószínűleg Hazslinszki Tamás, aki az 1982­ben végzett barlangkataszterezések vezetője volt). A kétkedésünket tehát a szintvonalak elhelyezkedése és a Barlangtani Intézet dolgozója által felírt szám indította el.

A valósághoz hozzátartozik, hogy a Kartográfiai Vállalat által 1969­ben átdolgozott 25 ezres térképen az Istállós­kő 958,0 méter, a Kettős­bérc déli csúcsa pedig 952,3 méter magasságúra van írva. A turistatérképek adatai a következőképpen alakulnak: Kiadás éve:

    méretarány:

1925 1930. ? év nélkül 1956 1967 1969 1977 1987 1989 1991 1994 1997 2001 2002 2002 2002 2004 2006 2006 2012 2012

75 000 75 000 50 000 50 000 10 000 25 000 60 000 60 000 10 000 60 000 40 000 40 000 16 000 40 000 40 000 50 000 50 000 40 000 20 000 40 000 16 000

Kiadó: Istállós­kő:

Kettős­bérc:

M.Kir.Térk. Ispán­hegy néven  955 Magastető 965 M.Kir.Térképészet. 959 ­ Kókai Lajos 959 ­ Kartográfiai Vállalat 959 ­ Térképészeti Intézet 958,4 * Kartográfiai Vállalat 958 952,3 Kartográfiai Vállalat 959 ­ Kartográfiai Vállalat 958 ­ Kartográfiai Vállalat 958,1 961 Kartográfiai Vállalat 958 ­ Cartographia 959 958 Cartographia Kft. 959 958 Térképker Kft. 959 * Cartographia Kft. (atlasz) 958 * Z­PRESS Kiadó Kft. 959 * Paulus Térk.sz.Iroda (BNP) 958 * Nyír­Karta Bt. 959 961+ Faragó Térkép Z­Press 959 * ­ „ – sétáló térkép 959 * Cartographia Kft. 958 * Térképker Kft. 959 961#

* = a Kettős­bércen egy szintvonallal több van, mint az Istállós­kő­erősén. + = a Bükk legmagasabb pontja felirattal. # = a vonulatra vonatkoztatva a Kettős­bérc felirattal.

A jelenlegi helyzet: A napjaink munkatérképe a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott új 1:10 000 arányú térkép, melyet a Kartográfiai Vállalat újított fel 1989­ben. Az 1995.XII.hó után kiadott térképen az Istállós­kő 958,1 méter, a Kettős­bérc (névtelenül) északi csúcsa 958,2 méter és a Kettős­bérc déli csúcsa 961,0 méter magasnak van feltüntetve! Kétkedésünk azonban ettől sem múlt el teljesen, ismerve a térképészetben gyakori

elírásokat, ezért bementünk a Kartográfia Bosnyák­téri központjába is. Itt azonban akkor, raktárfestésre hivatkozva nem tudtak érdemben foglalkozni velünk. A beszélgetés során azonban azt mondták, hogy valóban előfordulhat elírás, tehát az eredeti mérési jegyzőkönyveket kellene megnézni. Azóta ezt a látogatást megismételtük, beszéltünk a Bükk­szakértővel, de nem jutottunk sokkal előrébb. A problémát megpróbáltuk magunk tisztázni. Mivel abszolút magasságot nincs módunkban elég pontosan mérni, ezért a két csúcs közötti relatív magasságkülönbség mérésével próbálkoztunk. 2000­ben optikai szintező műszerrel, elég mostoha körülmények között elvégeztük a két magaslat, tehát az Istállós­kő és a Kettős­bérc déli csúcsának összemérését. A mi mérésünk a Kettős­bércet 1,8 méterrel mutatta magasabbnak. A térkép által jelzett 2,9 méteres különbség és a mi mérésünk közötti eltérés, az általunk elfogadhatónak tartható hibahatáron belül van. A következő próbálkozás Salétli György, az NP. Természetvédelmi őrének a kísérlete. Az általa hozott Sunto Vektor magasságmérő műszer a pontatlansága  (5m) miatt nem volt alkalmas a valóságos mérésre, de ennek ellenére érdekes volt a műszer viselkedése: aneroid rendszer lévén, reagált a mikrokörnyezet légnyomásváltozásaira is. Az érdekesség abban állt, hogy amíg a Kettős­bérc tetején a 965 méteres érték néha átugrott a 960 méteres értékre, addig az Istállóskőn ez éppen fordítva volt, tehát a 960 méteres érték ugrott át néha a 965 méteresre. Ez természetesen számunkra sem jelent semmilyen bizonyítékot. 2002­ben azzal fejeztük be a dolgozatot, hogy: „Szükséges lenne egy pontosabb mérést, esetleg GPS­el is elvégezni. Azért az eddigi eredményeink is elegek az érdeklődés felkeltésére, azért mi már, ha még nem is teljesen, de kezdjük meggyőzve érezni magunkat.” A legújabb mérés: Erre a következő mérésre 2014.01.08­án szerdán került sor. A mérést a Földméter Kft. dolgozói: Haffner Gábor és Kesztler Ádám végezték egy NOMAD SPECTRA PRECISION típusú 0,05m pontosságú GPS­el. Szilvásváradról Pocik Viktor és Regős József volt jelen a mérésnél. A mérés több mint fél órán át tartott és a kijelzett magasság: 960,715m lett. A koordináták az x = 753 399, 142 és az y = 303 970, 859. Ezzel a méréssel bebizonyosodott, hogy a Bükk legmagasabb pontja ez a kiemelkedés lett. Az elnevezésre vonatkozó kutatásainkat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságán folytattuk. Baráz Csaba segítségével előkerestük a régebbi térképszelvényeket. A II. katonai felmérés (XIX.sz. közepe.) térképén van egy Szilvási­kő felírás (erre már Pocik Viktor is felhívta a figyelmünket) a Fakútnyak (908,5m) és a Kerétet­sár (904,1m) közötti vonulatra írva. Ebbe beleesik az Istállós­kő­erőse, a Kettős­bérc mindkét csúcsa és a Tányéros­teber­bérce (942,9m) is. Mivel ezen a térképen az Istállós­kő­erőse nem szerepel, ezért valószínű, hogy az elnevezést az egész vonulatra értették. Az új elnevezések szerint az Istállós­kő­erőse külön nevet kapott, a Kettős­bérc két, egymástól jól elkülönülő magaslata pedig csak együtt lett jegyezve, ezért javasoljuk, hogy a Kettős­bérc északi csúcsára, mint a Bükk legmagasabb pontjára használjuk ezentúl a Szilvási­kő elnevezést. Az elnevezésekkel kapcsolatban még egy név van itt, amit helyre kellene illeszteni, ez az

Istállós­kő. Nevét a barlangról kapta: az a kő (szikla, vagy sziklagerinc) amiben az istálló – vagyis a barlang – található. Ez a sziklagerinc a Balog Miklós­völgytől húzódik az Istállós­kői­(Ősember) barlangig. Az „erőse” a földrajzi nevekben, valamihez kapcsolódó, meredek, nehezen járható, jelentős méretű egységet jelent. Eszerint a hegytetőt kell Istállős­kő­erősének neveznünk (a régebbi térképeken, az 1970­es évekig ez így is van), ami az Istállós­kő fölötti, valóban meredek, nehezen járható hegytetőt jelenti.

Regős József regosj@freemail .hu Szilvásvárad 2014. január 16.