A biztonságos
szén-dioxidelkülönítés és tárolás biztosítása Európában Tettekkel az éghajlatváltozás ellen
A szén-dioxid elkülönítése és tárolása (CET) egy olyan új technológia, amely a benne rejlő lehetőségek révén jelentős mértékben hozzájárulhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Mint minden új technológia esetében, lényeges a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatások körültekintő vizsgálata. 2009-ben az Európai Unió jogszabályt1 fogadott el annak biztosítására, hogy a szén-dioxid elkülönítése és tárolása biztonságos körülmények között valósuljon meg és – amennyire lehetséges – megelőzhetőek és kiküszöbölhetőek legyenek a környezetre és az emberi egészségre veszélyt jelentő kockázatok. Ez a kiadvány ismerteti, hogyan igyekszik ez a jogszabály biztosítani a CET biztonságát Európában.
Miben áll a szén-dioxid elkülönítése és tárolása? A CET lényege, hogy az erőművek és az ipari létesítmények által termelt szén-dioxidot (CO2) elkülönítik, elszállítják egy arra kijelölt helyre, majd besajtolják olyan geológiai formációkba, amelyekből nem tud kijutni a légkörbe. A szén-dioxid tárolására alkalmas geológiai formációk elhelyezkedhetnek a szárazföldön (például kimerült kőolaj- vagy földgáztelepek) vagy a víz alatt (sósvizes víztartó rétegek), a földfelszínhez vagy a tengerszinthez képest akár több kilométeres mélységben. Európa elismerten a CET-technológiák fejlesztőinek élmezőnyébe tartozik. Maguk a folyamatok (az elkülönítés, a szállítás és a tárolás) nem tekinthetők újdonságnak. A norvégiai Sleipner gázmezőn 1996 óta különítik el és tárolják a CO2-t. Az Egyesült Államokban és Kanadában több ezer kilométer hosszúságban futnak CO2-t szállító csővezetékek. A fő kihívás abban rejlik, hogy hogyan lehet az elkülönítést, a szállítást és a tárolást egyetlen, kereskedelmi méretekben is működő folyamatláncban egyesíteni az erőműveknél és a nagyipari létesítményeknél. Erre a kihívásra az Európai Unió a társfinanszírozásával megvalósuló kereskedelmi mértékben működő demonstrációs programok segítségével keresi a választ.
© Shutterstock, Gary Whitton
1
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról (2009. április 23.), valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról
Az Európai Unió CET-irányelve egy éghajlat-változási és energiaügyi intézkedéscsomag részeként került elfogadásra, amelynek célja a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az energiabiztonság növelése, valamint egy alacsony szénfelhasználású gazdaságra való átállás. Az EU arra törekszik, hogy a CET kereskedelmi szempontból életképessé váljon és elkezdjék kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket, amelyek révén az Európai Unió és a világ jelentős, a szén-dioxid kibocsátását csökkentő technológiájává nőheti ki magát. Gazdasági okokból kifolyólag a CET valószínűleg elsőként az energiaszektorban kerül alkalmazásra. Az Európai Bizottság várakozásai szerint a CET csatlakozik azon alacsony szénfelhasználású technológiák és energiahatékonysági intézkedések sorához, amelyek hozzájárulnak az energiaszektor széntelenítésének 2050-ig tartó folyamatához.2 A CET nagyipari létesítményekhez (például az acél- és cementgyárakhoz) való kereskedelmi méretű alkalmazása előreláthatólag 2030-tól áll majd rendelkezésre.
2
COM (2011) 112: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve (2011. március 8.)
A nemzetközi közösség elismerte, hogy az ártalmas éghajlatváltozás megelőzése érdekében a globális felmelegedést az iparosodás előtti hőmérséklet felett legfeljebb 2°C-kal meg kell fékezni. Ennek teljesítéséhez a következő évtizedekben jelentősen csökkenteni kell világszerte a CO2 és az egyéb üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását. A CET egyike azon technológiáknak, amelyek segítségével ez a cél megvalósítható. Az Európai Unió, amely jelenleg a globális ÜHG-kibocsátás körülbelül 11 %-áért felelős, kötelező érvényű jogszabályokat hozott arra vonatkozólag, hogy kibocsátását 2020-ra az 1990-es szinthez mérve 20 %-kal csökkenti. Európa azt is felajánlotta, hogy a csökkentés mértékét 30 %-ra emeli, amennyiben a fejlett és fejlődő világ egyéb nagy gazdaságai is arányosan kiveszik részüket a globális kibocsátás-csökkentésre irányuló erőfeszítésekből. Hosszabb távon az Európai Unió elkötelezte magát arra, hogy – a fejlett világgal szemben megfogalmazott kívánalmak alapján – 2050-re 80-95 %-kal a 1990-es szintek alá csökkenti kibocsátását. E radikális csökkentés megvalósítása érdekében az Európai Bizottság 2011. márciusában közzétett egy ütemtervet, amely körvonalazza a versenyképes, alacsony szén-dioxid kibocsátású európai gazdaság eléréséhez szükséges átmenet költséghatékony módját. A kutatás és fejlesztés, valamint a demonstráció és a gyors bevezetés kulcsfontosságú a CET biztonságos, költséghatékony és széleskörű alkalmazásához.
A CET-irányelv Az irányelv szilárd jogi keretet teremt a CO2 biztonságos geológiai tárolásának, magas szintű követelmények felállításával gondoskodva a tárolás biztonságáról, illetve arról, hogy Európa teljesíteni tudja az éghajlatváltozás elleni küzdelemben tett vállalásait. Az irányelv, amely nagy fontosságot tulajdonít a környezet és az emberi egészség védelmének, célul tűzte ki a kockázatok minimalizálását és a kedvezőtlen hatások kiküszöbölését. Az irányelv a CETfolyamatlánc tárolási részével foglalkozik, míg az elkülönítésről és a szállításról egyéb uniós jogszabályok rendelkeznek.3
Biztonságos tárolóhelyek kiválasztása
Courtesy of the Zero Emissions Platform
Az Európai Unió tagállamai szabadon dönthetnek afelől, hogy engedélyezik-e területükön a CO2 geológiai tárolását. Amennyiben egy ország engedélyezi a területén ezt a tevékenységet, köteles betartani a vonatkozó irányelv rendelkezéseit. Az adott tagállamnak fel kell becsülnie a területe egyes részein vagy egészén rendelkezésre álló tárolókapacitást, engedélyezve a földtani kutatásokat. Földtani kutatások kizárólag kutatási engedély birtokában végezhetők, az engedélyeket pedig átlátható, objektív kritériumok alapján kell megadni. A kutatási engedélyeket egy behatárolt földrajzi területre kell kiadni és érvényességi idejük nem haladhatja meg a földtani kutatás elvégzéséhez szükséges időtartamot. Az engedélyek azonban meghosszabbíthatók, amennyiben az szükséges az adott földtani kutatás befejezéséhez. Azt, hogy egy adott geológiai formáció alkalmas-e tárolóhelyként való igénybevételre, a potenciális tárolókomplexum és a környező terület alapos jellemzése és vizsgálata révén kell megállapítani. Az alkalmasság elbírálása során az irányelvben előírt kritériumok alkalmazandók, szükséges többek között a CO2 besajtolás számítógépes modellezése és szimulációja, kockázatértékelés, valamint az összes lehetséges veszély azonosítása, különös tekintettel a CO2szivárgásra. A leendő fejlesztőknek tekintettel kell lenniük a környező területek lakosságára, a helyi fajok és élőhelyek érdekeire, valamit elemzést kell készíteniük a szén-dioxid tárolásának várható környezeti és egészségügyi hatásairól. 3
Így például a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008-as irányelv (IPPC) szabályozza a hatálya alá eső létesítményeknél történő CO2 elkülönítés környezetet és emberi egészséget érintő hatásait. A CO2 sósvizes víztartó rétegbe való besajtolásának eleget kell tennie a felszín alatti vizek szennyezés és minőségromlás elleni védelméről rendelkező közösségi jogszabályoknak.
Tárolási engedélyek
A leendő üzemeltetőknek igazolniuk kell a tárolóhely biztonságos üzemeltetésére vonatkozó műszaki alkalmasságukat. Továbbá részletes információval kell szolgálniuk a tárolóhely és a tárolókomplexum adatairól annak biztosítására, hogy a geológiai formáció csak akkor kerüljön kiválasztásra, ha nem merül fel a CO2-szivárgás jelentős veszélye, illetve egyéb környezetre vagy egészségre káros hatás. A kérelmezőnek meg kell határoznia azt is, hogy milyen intézkedések révén tudja megelőzni a jelentős rendellenességeket; javaslatot kell tennie a monitoringtervre, a szükség esetén foganatosítandó korrekciós intézkedési tervre, valamint a bezárást követő időszakra vonatkozó tervre; igazolnia kell, hogy pénzügyi biztosítéka a CO2-besajtolás megkezdését megelőzően érvényes és hatályos annak biztosítására, hogy mindenkor eleget tud tenni minden jogi kötelezettségének. Tárolási engedély csak akkor adható ki, ha a CET-irányelvben és az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályokban foglalt követelményeknek eleget tettek. Az engedélynek tartalmaznia kell – többek között – a tárolóhely pontos helyét, a besajtolandó CO2 maximális mennyiségét, a monitoringterv jóváhagyott változatát és a problémák esetén alkalmazandó korrekciós intézkedéseket. A tárolási engedélyek kiállítása a tagállamok feladata, azonban a benyújtott engedélykérelmeket és a kiadás előtt álló tárolási engedély tervezeteket el kell juttatniuk az Európai Bizottságnak felülvizsgálatra. A Bizottság véleményezheti a kérelmeket és amennyiben a nemzeti hatóságok határozata ettől eltér, indokolniuk kell az eltérést. Ezen eljárás célja, hogy biztosítsa az irányelv következetes alkalmazását, ezáltal növelve a közvéleménynek a tárolás biztonságába vetett bizalmát. A nemzeti hatóságokat4 tájékoztatni kell a tárolóhellyel kapcsolatos bármely változtatásról, és szükség esetén a tárolási engedélyt módosítaniuk kell. CO2-szivárgás vagy egyéb feltételek nem teljesítése esetén a hatóságok visszavonhatják az engedélyt, átvehetik a tárolóhely irányítását és a korábbi üzemeltetővel megtéríttethetik a felmerült költségeket. A tárolási engedélyeket kiadásukat követően öt évvel, majd azután tízévente felül kell vizsgálni.
Monitoring A tárolóhely ellenőrzése elsőrendű fontosságú annak megállapításához, hogy a tárolt CO2 a modelleknek megfelelően viselkedike. Ezért az üzemeltetők kötelesek elvégezni bizonyos paraméterek (például
© Statoil
A tárolási engedély kulcsfontosságú eszköz annak biztosítására, hogy a CET környezeti szempontból biztonságosan történjen. Tárolóhely kizárólag tárolási engedéllyel üzemelhet.
a nyomás, a hőmérséklet és a szeizmikus aktivitás) átfogó ellenőrzését a tárolókomplexumon és – amennyiben releváns – a környező területen, hogy kimutatható legyen bármely, de különösen az ivóvizet, a helyi lakosságot vagy a tároló környezetét érintő lényeges rendellenesség vagy szivárgás. Az üzemeltetőknek monitortervet kell készíteniük, amelyet ötévente naprakésszé tesznek, hogy tükrözze a legújabb technológiákat és tudományos ismereteket, valamint a tároló működésével kapcsolatos észrevételeiket legalább évente egyszer jelenteniük kell a nemzeti hatóságoknak.
Helyszíni ellenőrzés A tárolókomplexum rendszeres és soron kívüli ellenőrzéséért az illetékes hatóság tartozik felelősséggel. A rendszeres ellenőrzést a bezárást követő három évig évente legalább egy alkalommal, az illetékes hatóság részére való felelősségátadás megtörténtéig pedig ötévente kell elvégezni. Soron kívüli ellenőrzést akkor kell végezni, ha az illetékes hatóság értesítést kap a környezet vagy az emberi egészség károsodásával kapcsolatos komoly panaszokról vagy szivárgásról. Az ellenőrzés eredményeiről készült jelentést a hatóság az ellenőrzést követő két hónapon belül közzéteszi.
Korrekciós intézkedések Az irányelv értelmében CO2-szivárgás vagy egyéb rendellenesség esetén az üzemeltetőknek haladéktalanul meg kell tenniük a szükséges korrekciós intézkedéseket, ideértve az emberi egészség védelmét célzó intézkedéseket is. Ezenfelül az üzemeltetőknek korrekciós intézkedési tervet kell készíteniük, amelyet jóvá kell hagyatniuk az illetékes hatósággal. Ha a tárolóhely üzemeltetője nem teszi meg a szükséges korrekciós intézkedéseket, akkor az illetékes hatóság maga teszi meg azokat. A hatóság megtérítteti az üzemeltetővel az intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, többek között a pénzügyi biztosíték felhasználásával. A környezetkárosítással (például a természetes élőhelyek, a vizek és a talaj károsításával) kapcsolatos felelősséget a környezeti felelősségről szóló irányelv szabályozza5. Amennyiben szivárgás következtében 5
4
Valamennyi tagállamnak ki kell jelölnie egy hatóságot az irányelvben foglalt kötelezettségek végrehajtására.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK (2004. április 21.) irányelve a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143, 2004.4.30., 56. o.)
CO2 kerül a légkörbe, a CO2-tároló üzemeltetőjének az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere értelmében kibocsátási egységeket kell leadnia.
Hosszú távú biztonság A tárolóhely bezárását követően az üzemeltető továbbra is felel a monitoringért, a jelentéstételért és a korrekciós intézkedésekért. E kötelezettségvállalások teljesítését a tárolási engedély részeként jóváhagyott és a tárolóhely bezárása előtt szükség szerint naprakésszé tett bezárást követő időszakra vonatkozó terv írja elő. A tárolóhely bezárását követő minimum 20 év elteltével az üzemeltető átadhatja a felelősséget az illetékes hatóságnak. A felelősségátadásra meghatározott feltételek teljesülése után kerülhet sor. A leglényegesebb feltételek, hogy a tárolóhely állapota hos�szú távú stabilitást mutasson és valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték arra utaljon, hogy a tárolt CO2 teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad. Az üzemeltetőnek a feltételek teljesüléséről jelentést kell készítenie. A felelősségátadás előtt a tárolóhelyet le kell plombálni és a besajtolóberendezéseket el kell távolítani. Valamennyi vonatkozó feltétel teljesülése esetén az illetékes hatóság jóváhagyja a felelősségátadást. Az átadásra vonatkozó jóváhagyó határozat tervezetét be kell nyújtani az Európai Bizottságnak, amely a végleges döntés meghozatala előtt véleményezi a tervezetet. Miután az illetékes hatóság a felelősséget átvette, megszűnik a rendszeres helyszíni ellenőrzés, a monitoringot pedig olyan szintre lehet csökkenteni, amely lehetővé teszi a CO2-szivárgások vagy a jelentős rendellenességek észlelését. CO2-szivárgás vagy jelentős rendellenesség észlelése esetén a monitoringot – a probléma nagyságának és a korrekciós intézkedések eredményességének megítéléséhez szükséges mértékben – fokozni kell. Amennyiben az illetékes hatóság úgy találja, hogy az üzemeltető információt titkolt el vagy más hibát követett el, a hatóság megtéríttetheti a korábbi üzemeltetővel a felelősség átadását követően felmerült költségeket.
Pénzügyi biztosíték és pénzügyi hozzájárulás Kulcsfontosságú, hogy az üzemeltetők rendelkezésére álljanak a fenti követelmények teljesítését lehetővé tévő pénzügyi források, különösen a bezárás utáni időszakban, illetve a felelősségátadás megtörténtéig. Az üzemeltetőknek ezért a tárolóhely-kérelmezési eljárás részeként megfelelő pénzügyi biztosítékot is kell nyújtaniuk. E pénzügyi biztosítéknak a besajtolás megkezdését megelőzően érvényesnek és hatályosnak kell lennie, összege pedig a változások (például a működés közben fellépő szivárgási kockázat) figyelembevételével kiigazításra kerül. Amennyiben a tárolóhelyet bezárják és átadják az illetékes hatóságnak, az üzemeltetőnek fedeznie kell legalább egy 30 évig tartó monitoring várható költségeit is.
Az Európai Bizottság szerepe a CET biztonságos alkalmazásának elősegítésében Mint valamennyi közösségi jogszabály esetében, a Bizottság gondoskodik arról, hogy a tagállamok megfelelően ültessék át a CETirányelvet nemzeti jogszabályaikba és biztosítsák annak gyakorlati megvalósulását. A Bizottság konkrét módon segíti és támogatja a tagállamokat a CETirányelv végrehajtásában. Felállított például egy információcserével foglalkozó csoportot annak érdekében, hogy a tagállamok illetékes hatóságai megoszthassák egymással az információkat és a bevált gyakorlatokat. E fórum létrehozásának célja az, hogy elősegítse a jogszabály következetes végrehajtását az Európai Unió egészében. Ezenkívül a Bizottság közzétett négy, meghatározott témákban (például a biztonság) a tagállamok és az üzemeltetők részére technikai jellegű iránymutatást nyújtó dokumentumot.6 A dokumentumok a nemzeti hatóságokkal, az ipar szereplőivel, nem kormányzati szervezetekkel, kutatókkal és egyéb érdekelt felekkel folytatott párbeszéd és konzultáció alapján készültek el.7
© Kim Laland, Statoil
Az irányelv úgy rendelkezik, hogy a Bizottság 2015. március 31-ig végezze el a CET-irányelv átfogó felülvizsgálatát és szükség esetén tegyen módosító javaslatokat. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az addigi CET-tel kapcsolatos tapasztalatokat, a műszaki téren történt fejlődést, valamint a legújabb tudományos ismereteket.
6
A közzétett dokumentumok a következő témákat dolgozzák fel: a) CO2 storage life cycle risk management framework; b) Characterisation of the storage complex, CO2 stream composition, monitoring and corrective measures; c) Criteria for transfer of responsibility to the competent authority; d) Financial security and financial mechanism (csak angol nyelven áll rendelkezésre)
7
Lásd http://ec.europa.eu/clima/policies/lowcarbon/ccs_implementation_en.htm (csak angol nyelven áll rendelkezésre)
Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (csak angol nyelven érhető el): http://ec.europa.eu/clima/policies/lowcarbon/ccs_directive_en.htm
© Európai Unió, 2012. A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Újrahasznosított papírra nyomtatva, amely elnyerte az EU grafikai célra szánt papírnak járó ökocímkéjét (http://ec.europa.eu/ecolabel)
ML-30-11-131-HU-C
További információk:
doi 10.2834/12205 ISBN 978-92-79-20262-9
