A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
Fórum, 2011. március 9.
Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei A karbantartás célpontjai A karbantartás kockázatai Karbantartás rendszerszemléletben Hasznos információk
A karbantartás előnyei Karbantartással megelőzhető a munkafolyamat megváltozása, az ebből eredő kockázatok megjelenése: szivárgás, köztestermékek fokozott felszabadulása, veszélyhelyzethez vezető állapotok kialakulása
Védi az ott dolgozó munkavállalót Megelőzi a váratlan üzemzavart, az ebből adódó termeléskiesést, selejtárut Ezáltal anyagilag is kifizetődő a vállalkozásnak
A karbantartás célpontjai Karbantartani: a környezetet (épületet), a munkaeszközöket (gépeket), és még: ?
A karbantartás kockázatai Karbantartás minden ágazatban előfordul, de nincs külön ágazati megjelölése A karbantartással foglalkozók között jóval gyakoribbak a foglalkozási betegségek A kémiai balesetek legnagyobb része karbantartás közben történik A hibaelhárítás nagyobb veszéllyel jár, mint a tervezett, megelőző karbantartás
A karbantartás kockázatai A karbantartást végző munkavállaló gyakran Nem rutin feladatot végez Extrém körülmények között Közvetlen a munkafolyamat mellett – munkafolyamatban dolgozik, Időkényszerben van Ismeretlen körülmények közé kerül (alvállalkozó)
Ezek mind jellemzőek lehetnek egy üzemzavar elhárításra.
Mitől extrém körülmények?
zárt-szűk tér, rossz szellőzés, magasabb expozíció, normál munkamenet között nem előforduló anyagok, magasabb/alacsonyabb hőmérséklet, egyéni védőeszköz általi terhelés
A karbantartás során jelentkező egészségkárosító kockázatok Fizikai tényezők: Zaj (elektromos és préslégszerszámok), vibráció (bontás, veretés) Hő vagy hideg (szabadtér, zárt tér) UV-sugárzás (hegesztés), röntgensugár (varratellenőrzés), elektromágneses sugárzás (adótornyok) Nehéz fizikai terhelés, kényszertesthelyzetek (nem tervezték, hogy az adott helyhez ember hozzá tudjon férni)
Halláskárosodás, vibrációs ártalom, kötőhártyagyulladás, rosszindulatú daganat, mozgásszervi betegségek alakulhatnak ki.
A karbantartás során jelentkező egészségkárosító kockázatok Kémiai kockázatok Intermedier anyagok Gőzök, gázok, porok (hegesztési gázok, kvarc, azbeszt, kipufogófüst, szén-dioxid, szén-monoxid) Oldószerek, ragasztók, kenőanyagok
Légzőszervi panaszok, bőrbetegségek, daganatképződés, változatos allergiás, mérgezéses tünetek.
A karbantartás során jelentkező egészségkárosító kockázatok Azbeszt – a múlt rejtőzködő árnya Mesothelioma, tüdőrák Többtízezer halál/év 40 év latenciaidő •
Tudják, hogy hol számítsanak rá?
•
Felismerik?
•
Szólnak miatta?
A karbantartás során jelentkező egészségkárosító kockázatok Biológiai tényezők Baktériumok, vírusok (pl. legionella, gennykeltők, hepatitis) Penészek Szerves porok
Légzőszervi tünetek, allergia, bőrgyulladás, májgyulladás, légiós betegség
A karbantartás során jelentkező egészségkárosító kockázatok Pszichoszociális tényezők Időkényszer Döntési kényszer, korlátozott információ alapján, nagy felelősséggel Váltott műszak, hétvégi-, éjszakai-, behívásos munka Együttműködési kényszer fő-, alvállalkozóval Munkavállalói életkor, társadalmi-, családi háttér
Stressz, alvászavar, kimerültség, konfliktusok, fokozott baleseti veszély
Alvállalkozás-kiszervezés Jól ismert költséghatékonysági intézkedés, melynek azonban súlyos következményei lehetnek Változó, ismeretlen, munkakörnyezetben való munkavégzés Alvállalkozói rendszer és együttműködés kommunikáció
Jogi háttér A munkavédelmi törvény előírásai vonatkoznak a karbantartást végző dolgozókra is A kockázatelemzést el kell végezni! Meg kell találni a módját, hogy a karbantartás biztonságosan és az egészséget nem veszélyeztető módon legyen kivitelezhető
Karbantartás rendszerszemléletben Tervszerű-megelőző, kockázatalapú karbantartás Karbantartási feladatok integrálása a vállalati vezetésbe és a munkavédelmi rendszerbe Karbantartást is figyelembe vevő tervezés-beszerzés Tudás átadása
A biztonságos karbantartás alapjai Munkavédelmi
elvek figyelembe vétele a vállalati karbantartási előírásokban
Alkalmazott Tisztázott
kockázatkezelés
feladatok és felelősségek
Biztonságos
munkamenet, egyértelmű, követhető útmutatók
Megfelelő
képzés és munkaeszközök
Munkavállalók
bevonása a kockázatkezelésbe
Ellenőrzés-visszacsatolás
www.osha.europa.eu
Ráadás: A „munkaerő karbantartása” Az Ügynökség az elkövetkező években kiemelt figyelmet szán a munkahelyi egészségfejlesztésnek Az egészséges munkavállaló teljesebb értékű munkát tud végezni és jobban érzi magát Ki kell használni a kötelező foglalkozásegészségügyi ellátás által adott lehetőségeket!
Köszönöm a figyelmet!
