Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Foglalkozás-egészségügyi Fórum
„A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye”
A karbantartás munkabiztonsági kockázatai Dr. Bánné Koncz Zsuzsa Budapest, 2011. 03.09.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL ÚJ RENDSZER: KÉT ÉVES KAMPÁNYOK
2008 – 2009
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
2010 – 2011
KARBANTARTÁS
Munka-definíció: A kampány céljára a karbantartás meghatározása:
“dolgozni valamin azért, hogy azt használható és biztonságos állapotban tartsuk, és megóvjuk a leromlástól vagy elromlástól”.
A “valami” lehet munkahely,
munkaeszköz,
közlekedési/szállító eszköz stb.
A karbantartás meghatározása A karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 9. pontja].
A karbantartás típusai:
megelőző (proaktív) karbantartás – célja, hogy a karbantartás tárgya működőképes maradjon; általában a gyártó utasításainak megfelelően tervezik és ütemezik;
helyreállító (reaktív) karbantartás – valamely eszköz javítással való működőképessé tétele; be nem ütemezett és nem megtervezett feladat, amelyhez a megelőző karbantartáshoz képest rendszerint nagyobb veszélyek és kockázatok társulnak.
Nem csak a javítási és ellenőrzési munka! A folyamat már azelőtt megkezdődik, hogy a karbantartó munkavállaló belépne a munkahelyre, a tervezési szakaszban,
és egészen addig tart, míg el nem távolítják a karbantartásra figyelmeztető feliratokat, és vissza nem térnek a normál munkafolyamatokhoz.
A karbantartási tevékenységek az alábbiakat foglalhatják magukban: ellenőrzés vizsgálat mérésjavítás felújítás hibakeresés szervizelés csere beállítás javítás alkatrészcsere
Karbantartás Segíti a munkahelyek biztonságos és hatékony működését Minden munkahelyet érint, az összes iparágban
A rendszeres karbantartás hiányában a munkahelyen: A munkaeszközök, gépek „katasztrofális” állapotig romolhatnak le Munkahelyi betegségek, súlyos sérülések vagy halálesetek is történhetnek
DE: Maga a karbantartás is lehet kockázatos! Európai statisztikai adatok: Munkahelyen: a végzetes balesetek 10-15%-a az összes baleset 15-20%-a a karbantartáshoz kapcsolódik.
Bizonyos ágazatokban a balesetek több, mint 50%-a a karbantartáshoz kapcsolódik (villamosság, gáz- és vízellátás).
A kockázati tényezők okozta expozíció veszélye 2-3-szor magasabb, mint a többi munkaerőnél.
Foglalkozási betegségek: 8-10-szeres arány.
Munkával összefüggő balesetek: 2,7-szer gyakoribb.
Maradandó munkaképtelenség karbantartóknál 1%/év.
Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések A
karbantartás elmaradása miatt (pl. elcsúszás, elbotlás, elesés), karbantartás „rossz minősége” miatt(pl.: fokozott ólomfelszívódás, mérgezés).
A
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos karbantartás öt alapszabálya A karbantartási folyamat „strukturált megközelítésben” öt lépésre/alapszabályra (OHSA szerint) bontható: 1. 2. 3. 4. 5.
Tervezés A munkaterület biztonságossá tétele Megfelelő eszközök használata Terv szerinti munkavégzés Végső ellenőrzések elvégzése
1. TERVEZÉS
Információgyűjtés felelős és hozzáértő személyektől és a műszaki dokumentációkból. Megfelelő szakember biztosítása. Több személy esetén vezető; mindenkinek pontos utasítások. A karbantartással kapcsolatos kockázatok felmérése, és a megfelelő óvintézkedések megtétele.
2. BIZTONSÁG
Áramtalanítás.
Mozgó vagy elmozdulható elemek rögzítése.
Veszélyzóna lezárása.
Illetéktelen beavatkozás (pl. indítás) kizárása.
3. MEGFELELŐ ESZKÖZÖK
Megfelelő szerszámok.
Megfelelő megközelítés (pl. teleszkópos munkaállások).
Megfelelő EVE.
Megfelelő munkamódszerek (pl. beszállásos munka, több személy).
4. TERV SZERINTI MUNKA
Kövessük a tervet – ne improvizáljunk, még időnyomás esetén sem.
Ellenőrizzük, hogy a karbantartás befejeztével a gép/berendezés stb. biztonságos és üzemkész állapotban van-e?
5. VÉGSŐ ELLENŐRZÉS
A munka végén ellenőrizzük, hogy annak tárgya biztonságos-e, és hogy minden szerszámot, anyagot és hulladékot eltávolítottunk-e?
A munka befejezését és a terület átadását dokumentáljuk (aláírás).
Az európai Egészséges Munkahelyek kampány a biztonságos karbantartásról (2010-2011) szeretné felhívni a figyelmet:
a karbantartás fontosságára, a nem megfelelően végzett karbantartás veszélyeire.
A kampány főbb célkitűzései: a figyelem felhívása a karbantartással kapcsolatos kockázatokra és a karbantartás biztonságos elvégzésének szükségességére, a biztonságos karbantartás végrehajtására vonatkozó jogszabályi és egyéb kötelezettségekre, és ezzel a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkentése.
Lényeges dátumok:
Kampány kezdete: 2010. április 28. a munkahelyi biztonság és egészségvédelem világnapján
Munkahelyi biztonság és egészségvédelem európai hete:
Helyes Gyakorlat díjak díjkiosztó eseménye:
2010. októbere és 2011. októbere 2011. április 28.
Kampányzáró esemény: 2011.
novembere
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL A kampány több mint 30 országra terjed ki. Tagállamként Magyarország, pontosabban a munkavédelmi hatóság is részt vesz a kampányban. A munkavédelmi hatóság 2010. október 27. – 2011. augusztus 31. között országos célvizsgálat keretében vizsgálja a karbantartási folyamatok egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeinek teljesülését. A munkamódszer alapkoncepciója: a karbantartás, mint munkaköri tevékenység során, a munkavállalók biztonságát, egészségét, munkavégző képességét kedvezőt-lenül befolyásoló veszélyforrásokból eredő hatások ne jelentsenek egészségkárosító és/vagy baleseti kockázatot.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL
A célvizsgálathoz kiadott módszertani útmutató általános iránymutatást a ad a feladat tárgyát jelentő karbantartásról, a karbantartás fajtáiról, a karbantartással, illetve javítással járó tevékenységekről. A módszertani anyag kitér az egyes karbantartással járó tevékenységek legjellemzőbb munkabiztonsági és munkaegészségügyi veszélyforrásaira és nem megfelelő megelőzés esetén a veszélyforrásokkal kapcsolatos baleseti veszélyhelyzetekre és egészségkárosító hatásokra.
Egyes karbantartáshoz kapcsolódó tevékenységek legjellemzőbb veszélyforrásai
Tevékenység és kódszáma (1-10)
Kiemelt (vizsgálandó) munkaegészségügyi veszélyforrások és azok egészségkárosító hatásai
Kiemelt (vizsgálandó) munkabiztonsági veszélyforrások
…
…
…
Hegesztés (külön megjelölés nélkül, bármely), forrasztás Kódszám: 2.
Finompor, fémfüstök (fémoxidok), gázok: nyálkahártya irritáció; krónikus légzőszervi betegségek; vese-és idegrendszeri károsodás; mérgezések (pl. ólom), „öntőláz”.
…
…
Csiszolás, polírozás, köszörülés Kódszám: 4.
zaj: halláskárosodás; rezgés: érrendszeri panaszok (Raynaud szindróma); környéki idegrendszeri ártalom (felső végtagi polyneuropathia); csont-ízületi rendszer károsodás por: bőr-és nyálkahártya irritáció; krónikus légzőszervi betegségek
…
…
munkaeszköz villamos áramköri tárgyak hőmérséklete robbanás helyszükséglet szintkülönbség bizt. jelzések szintkülönbség
… munkaeszköz villamos áramköri becsípődés csúszós felületek ráindítás bizt. jelzések
…
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL A célvizsgálati időszak első 5 hetének (2010. október 27.-december 01.) ellenőrzési tapasztalatai Ellenőrzött munkáltatók száma: 323 Az ellenőrzött karbantartási tevékenységet végző munkavállalók száma: 1276 fő A felügyelők az ellenőrzött munkáltatók 84,7%-ánál tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. Az ellenőrzött karbantartási tevékenységet végző munkavállalók 68,6 %-ánál állapították meg a felügyelők a szabálytalan körülmények közötti foglalkoztatást.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL A karbantartási munka szervezése, irányítása
A munkáltatók 58,70%-a készített egységes és átfogó megelőzési stratégiát a karbantartási folyamatokra.
A munkáltatók 89,10%-a elvégezte a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL A karbantartás személyi feltételei
A karbantartást végző munkavállalók általában jól képzettek, szakmunkások.
Az összes ellenőrzött karbantartási tevékenységet végző munkavállaló 1,7%-a előzetes-, 5,5%-a időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok hiányában végezte munkáját.
munkavállalók munkavédelmi oktatása, tájékoztatása a tapasztalatok szerint a munkáltatók túlnyomó részénél (87,87%) a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörtént, és ezeket dokumentáltak is.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL A kockázatértékelés és a kockázatértékelésen alapuló egyes, kiemelt megelőző intézkedések
A karbantartási tevékenységet végző munkáltatók 21,5%-ánál a kockázatelemzés az ellenőrzött karbantartással járó tevékenységek kockázataira nem terjedt ki (KKV!)
A vegyi expozícióval érintett munkáltatók 27,6%-a a kockázatértékelés során a külön jogszabályok által megadott szempontokat nem vette figyelembe
A zajexpozícióval járó karbantartási tevékenységet végző munkáltatók 26,5 %-a a kockázatértékelés során a külön jogszabály szerinti előírásokat nem vette figyelembe.
munkáltatók valamennyi határérték feletti zajexpozícióban foglalkoztatott munkavállalónál biztosították a megfelelő hallásvédelmet (hallásvédő eszköz), azonban a felső beavatkozási határérték feletti expozícióban dolgozók 7,2%-a nem viselte ezt az egyéni védőeszközt.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL A munkahelyek biztonsága
A biztonsági és egészségvédelmi jelzések kihelyezése csaknem mindenütt megtörtént teljes körűen (99,60%).
A karbantartó üzemek padozata általában (97,44%) megfelelő kialakítású volt.
Az illetéktelen vagy jogosulatlan hozzáférést, bekapcsolást megfelelően gátolták (99,87%).
Az építőipari tevékenységet folytató munkáltatók a 2 m feletti munkaszinteken néhány kivételtől eltekintve rendelkeztek a személyek és tárgyak leesés elleni védelmével (80,66%), az építési területek körülhatárolásáról azonban nem minden munkáltató gondoskodott.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL Megfelelő munkaeszközök
A karbantartás során alkalmazott munkaeszközökön védőberendezések 90,67%-a megfelelő volt.
Áramütés elleni védelem: az alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem) a munkáltatók 95,49%-ánál volt kialakítva, amely rendben működött. A hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem) a karbantartást végző munkáltatók 99,56%-nál ki volt alakítva és megfelelően működött. A kiegészítő védelem a munkáltatók 96,18%-nál volt megfelelően kialakítva.
A gázhegesztő és -hevítő, valamint lángvágó készüléket visszaáramlás, visszaégés és visszacsapás ellen védő biztonsági szerelvénnyel (gázpalackhoz, palacktelephez, illetve ellátó vezetékhez) 98,74%-os arányban csatlakoztatták.
a karbantartás során alkalmazott emelőgépek (pl. targoncák, daruk, járműemelők, mozgó munkaállványok, személyemelők, stb.) műszakonkénti vizsgálati körébe tartozó biztonsági berendezései 93,10%-ban megfelelően működtek.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL Egyéni védőeszközök juttatása
A karbantartással járó tevékenységet végző munkavállalók számára a tevékenységnek, illetve az expozíciónak megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök nem voltak teljes körűen biztosítva. A munkáltatók a munkavállalók 0,4 %-ának egyáltalán nem, 11,8 %uknak pedig nem mindegyik kockázati tényező ellen biztosították a megfelelő egyéni védőeszközt.
A karbantartási tevékenységet végző munkáltatók 10%-a elmulasztotta szabályozni írásban az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét.
Az egyéni védőeszközök juttatását szabályozó dokumentum az ellenőrzött karbantartási tevékenységet végző munkáltatók 22,8%-ánál nem, vagy nem teljes körűen tért ki a karbantartással járó tevékenység során biztosítandó egyéni védőeszközökre.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL Ellenőrzések elvégzése
A munkáltatók 82,11%-a elvégezte az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett - munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezését, amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek
A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá vonta a munkáltatók 96,94%-a a veszélyes munkaeszközt, továbbá azokat a munkaeszközöket, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírta.
A villamos kéziszerszámok ellenőrző felülvizsgálatát a munkáltatók többsége (90,28%) általában elvégeztette, de esetenként az éves ciklust meghosszabbították.
Az emelőgépek időszakos (műszakonkénti, szerkezeti, fő, időszakos biztonsági felülvizsgálatát) vizsgálatait az előírt időszakonként a vizsgált munkáltatók mindössze 0,26%-a nem végezte el.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL Összegzés
A célvizsgálat során ellenőrzött munkáltatók jelentős része nem tisztázta megfelelően a karbantartási tevékenységgel járó baleseti veszélyforrásokat és expozíciós körülményeket.
A KKV munkáltatók jobbára nem rendelkeznek megfelelő munkavédelmi ismeretekkel, képzettséggel, illetve szolgáltatóval, akik közreműködnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek kialakításában, az egészségkárosodások, munkabalesetek megelőzésében
Javítani kell a KKV munkáltatóinak munkavédelmi ismereteit, és törekedni kell arra, hogy felismerjék a munkavédelmi helyzet javítására a megelőzésbe fektetett források gazdasági hasznosságát.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL Az ellenőrzések eredményeként hozott intézkedések: • 283 hiányosság megszüntetését előíró határozat • 139 felfüggesztő határozat, • 53 foglalkoztatást megtiltó határozat, • 1 munkavédelmi bírság, összesen 200 000 Ft értékben, • 6 szabálysértési bírság, összesen 220 000 Ft értékben, • 13 helyszíni bírság, összesen 161 000 Ft értékben • 2 szabálysértési figyelmeztetés.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL Pozitív példák A műanyag – és fém alkatrész gyártását végző cég munkahelyén a munkavállaló viseli a számára biztosított szem- és hallásvédő eszközt. A háttérben a táblán vezetik a karbantartási ütemtervet. A karbantartásra váró esztergagépet üzemen kívül helyezték, melyről a gépen elhelyezett felirat is tanúskodik.
Pozitív példák Az Édesipari Kft. az általános gépkarbantartási során a javított berendezés villamos főkapcsolóját a felelős karbantartó a nevére szóló (fényképes) speciális lakatolással zárja le. A lakatoláshoz más szakterület (pl. a higiénés takarító, gépbeállító, stb.) is csatlakozhat saját eszközével. A munka befejeztével a felelős karbantartó veszi le utoljára a sajátját, majd indíthatja a berendezést. Amennyiben a javításra-karbantartásra szoruló berendezés nem telepített, vagy nem villamos üzemű, akkor annak indítókulcsát egy speciális, feltűnő színű, lakatolható dobozba helyezik el. A doboz kialakítása több szakmai lakat elhelyezését teszi lehetővé. A doboz és benne az indítókulcs a karbantartás befejezéséig az illetéktelen számára hozzáférhetetlen, biztos helyen marad.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL Negatív példák Egy szállítmányozással foglalkozó Kft. telephelyén a tehergépkocsik karbantartását végezték. Az ehhez használt emelőgép (krokodilemelő) megfelelő műszaki állapotú volt, azonban a tartóbakok nyilvántartása hiányzott, felülvizsgálatukat nem végezték el, teherbírásukat nem jelölték. A javításhoz használt gázhegesztő berendezésről hiányzott a visszacsapásgátló biztonsági szerelvény. Sem a gázhegesztő, sem az ívhegesztő berendezés időszakos ellenőrzését nem végezték el. A munkavállalók mindegyike részt vett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton, azonban öt fő karbantartó időszakos munkaköri orvosi alkalmassági véleménye lejárt.
EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL Negatív példák Műszerész műhelyben lévő, az ellenőrzéskor nem használt forrasztópáka fogantyújának műanyag burkolata törött volt, a burkolatot szigetelőszalaggal rögzítették.
Köszönöm a figyelmüket!
