EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása
HU
HU
BEVEZETÉS A 2014–2020-as időszakra 454 milliárd EUR-s költségvetéssel rendelkező európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok, a továbbiakban: alapok) 1 az Európai Unió (EU) fő beruházási eszközei. Az alapok 2023-ra2 kritikus tömegű beruházást fognak teljesíteni az EU legfőbb prioritást élvező területein azzal a céllal, hogy munkahely-teremtéssel és az európai gazdaság újbóli fenntartható növekedési pályára állításával adjanak választ a reálgazdaság igényeire. A tagállamok például a következőket vállalták3:
Az összes alapból több mint 2 millió vállalkozás jut támogatáshoz, hogy versenyképességét növelje, termékeket fejlesszen ki, új piacokat találjon és új munkahelyeket hozzon létre. Az infrastruktúra-beruházások segítségével a tagállamok javítanak az emberek életminőségén és a vállalkozási környezet versenyképességén. Ez különösen igaz a kevésbé fejlett tagállamokra, amelyek így képesek lesznek felzárkózni a fejlettebbekhez. Több tízmillió európai polgár jó minőségű széles sávú internethez, illetve információs és kommunikációs technológiai szolgáltatásokhoz, vagy jobb vízellátáshoz juttatása csupán néhány példa az alapoktól elvárt előrelépésekre. Az alapok döntően az európai munkaerő készségeinek és alkalmazkodóképességének fejlesztésébe fognak fektetni, ami tízmillióknak – köztük számos fiatalnak – ad lehetőséget (át)képzésre vagy vállalkozásindításra. Ezek a lehetőségek a menekültek és a legális bevándorlók előtt is nyitva állnak.
A válságot követő időszak újabb motivációt adott az alapok tervezési és felhasználási módjának megreformálásához. A beruházások általános csökkenése közepette kiemelkedő prioritás az alapok hatásának maximalizálása, különösen mivel számos országban ezek adják a közberuházások többségét. Az alapok megreformálása nyomán nagyobb hangsúly került az eredményekre, célzottabb lett a finanszírozás, a beruházások pedig jobb stratégiai tervezésen és megvalósítási képességeken nyugszanak. Az alapok mára előremutató beruházáspolitikai eszközzé váltak, készen arra, hogy választ adjanak a ma és a következő években Európa előtt álló kihívásokra. Az alapok hozzájárulnak az európai beruházási tervhez, és több módon is kiegészítik az Európai Stratégiai Beruházási Alapot: a köz- és magánberuházások mozgósításával, a strukturális reformok támogatásával és a finanszírozáshoz jutás javításával. Az alapok jelentős mértékben hozzájárulnak az új Bizottság politikai prioritásaihoz is. Ezek közé tartozik: a digitális egységes piac, az energiaunió és az éghajlatpolitika, az egységes piac és a gazdasági kormányzás – összhangban az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaival. Az alapok végső célja a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások fellendítése Európa-szerte, a legkevésbé fejlett térségek előtérbe helyezésével. A területi együttműködés és a makroregionális stratégiák révén a közös kihívások kezeléséhez, illetve a közös lehetőségek kiaknázásához is hozzájárulnak.
1
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Kohéziós Alap (KA), Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA). Az ERFA, az ESZA és a KA a kohéziós politika része. 2 2023-ban ér véget a 2014–2020-as kiadási időszak. 3 Az e közleményben bemutatott eredmények az alapokból finanszírozott programokban a tagállamok által meghatározott közös kimeneti- és eredménymutatókhoz megállapított célokon alapulnak. További részletek, többek között háttéradatok találhatók a következő weboldalon: https://cohesiondata.ec.europa.eu.
2
Ez a közlemény a tagállami hatóságok és fő partnereik (többek között a regionális és helyi szereplők) valamint az Európai Bizottság között az előbbiek beruházási programjairól az európai strukturális és beruházási alapok reformjának keretében lezajlott tárgyalások főbb eredményeit ismerteti. A közlemény a közös rendelkezésekről szóló rendelet4 16. cikkének (3) bekezdésében előírt kötelezettségnek felel meg, a II. mellékletben pedig az egyes tagállamokra is részletesen kitér. 1. AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS BERUHÁZÁSI ALAPOK BERUHÁZÁSAI A MAI TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRÜLMÉNYEK TÜKRÉBEN Széttartó gazdasági és társadalmi trendek Az Európai Unió fokozatosan lábal ki a gazdasági válságból: csökken a munkanélküliség és várhatóan 1,9%-kal növekszik a reál GDP, ami így 2015-ben valamivel a válság előtti szint fölött lesz. Mindazonáltal a teljes foglalkoztatottsági szint előreláthatólag a 2008-as szint alatt marad. A krízis elsöpörte mindazt a haladást, amelyet számos európai régió és tagállam 2000 óta a gazdasági konvergencia terén elért, és visszafordította a regionális különbségek és a szegénység csökkenésének trendjét.
4
1303/2013/EU rendelet.
3
Egy főre jutó GDP (PPS), Index, EU28 = 100 2013 Németország: 2012 Forrás: Eurostat
© EuroGeographics térképészeti és földhivatali szövetség adatai
Az Európa 2020 növekedési stratégia céljai felé történő haladás egyenetlen. A éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az energiapolitika és az oktatás terén jelentős a fejlődés, a foglalkoztatottsági és szegénység felszámolásával kapcsolatos célok tekintetében azonban ez nem mondható el. Szinten korlátozott az előrelépés a kutatás és az innováció 4
terén. Ezen kívül az Európa 2020 stratégia legtöbb célja esetében a többi régiónál lényegesen rosszabbak a kevésbé fejlett és átmeneti régiók mutatói, vagyis az EU céljainak eléréséhez jelentősen javítani kell ez utóbbiak teljesítményén. A tagállamok és a Bizottság e tények fényében vitatták meg a strukturális és beruházási alapok 2014–2020-as programjait. A beruházások csökkenő szintjét ellensúlyozva az alapok nagyobb részt vállaltak a közberuházásokban A válság súlyos hatással járt a nemzeti és regionális költségvetésekre, ami minden beruházástípusnál csökkentette a finanszírozást. Az EU-ban 2008 és 2014 között reálértéken 15%-kal csökkentek a közberuházások. Jelentősen csökken a beruházok összértéke is, ami most mintegy 300 milliárd EUR-val elmarad a korábban megszokottól. Ennek következtében a közberuházási programok társfinanszírozásánál alaposan megnövekedett az alapokból történő finanszírozás súlya. A strukturális és beruházási alapok kötelezettségvállalásai a 2014–2016-os időszakban várhatóan átlagosan mintegy 14%-át fogják kitenni az összes közberuházásnak, ami néhány tagállamban 70% fölé is emelkedhet (lásd 1. táblázat). A beruházásokhoz való ilyen hozzájárulás nagy lökést jelent az európai beruházási terv első pillérének (a pénzügyi források mozgósítása). 1. táblázat: az európai strukturális és beruházási alapok részvételi aránya a közberuházásokban (2014–2016)5 90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
Ezen kívül a ritkás beruházási források legjobb felhasználása az alapok és a többi uniós beruházási eszköz – például a Horizont 2020, a LIFE+, a Menekültügyi, Migrációs és Az alapokból történő beruházás a tagállamok 2014–2016-os időszakra tett éves kötelezettségvállalásaira terjed ki. A kormányzati funkciók osztályozása (COFOG) szerint a közberuházásokba a közszektor bruttó állóeszközfelhalmozása (GFCF) és a mezőgazdasági és halászati közkiadások tartoznak. Az alapokból megvalósított összes beruházás közberuházásokon belüli arányának összehasonlítható módon való bemutatása érdekében ez a táblázat a nemzeti kormányok által elvégzett közberuházások részeként a mezőgazdasági és halászati folyó kiadásokat is tartalmazza. A beruházások területeinek részletes adatai megtalálhatók a következő oldalon: https://cohesiondata.ec.europa.eu 5
5
Integrációs Alap, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME). az Erasmus+ és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – közötti szorosabb kapcsolatokkal és szinergiákkal biztosítható. Megreformált keret az eredményesebb strukturális és beruházási alapokért Az előző programozási időszak tanulságainak levonását követően és figyelembe véve az alapok jobb felhasználása iránti igényt, a 2014–2020-as rendeletek számos rendkívül fontos reformot vezettek be. Egyértelmű az elmozdulás a célzottabb szakpolitikai megközelítés, az erőteljesebb eredményközpontúság, a beruházások szilárd keretfeltételei, a közös stratégiai keret révén az esb-alapok forrásainak koordináltabb felhasználása, továbbá az EU prioritásai és a regionális szorosabb összekapcsolása felé. Az európai szemeszter és az országspecifikus ajánlások szerepének megerősödése A tagállamokkal a 2014–2020-as partnerségi megállapodások és programok finanszírozási prioritásairól folytatott megbeszéléseken a Bizottság kiindulópontjai az Európa 2020 stratégia céljai, az európai szemeszter összefüggésében tett releváns országspecifikus ajánlások valamint a tagállami és regionális szintű társadalmi-gazdasági elemzések voltak. A 2014-ben elfogadott országspecifikus ajánlások több mint kétharmada a kohéziós politikai beruházások szempontjából is releváns megállapításokat tartalmazott, és így a tagállami programok prioritásai figyelembe is vették őket. Néhány példa azokra az országspecifikus ajánlásokra, amelyek esetében az alapok a reformok támogatójaként léphetnek fel:
a munkaerőpiachoz valamint az oktatási és képzési rendszerekhez való jobb hozzáférés és ezek fejlesztése, kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) fenntartható energiaberuházások (többek között energiahatékonyság és megújuló energiaforrások), egészségügyi ágazat, finanszírozáshoz jutás, vállalkozási környezet, és adminisztratív kapacitás.
Az elkövetkező években a leendő országspecifikus ajánlások adott esetben – a Bizottság kezdeményezésére is – az alapok programjainak kiigazítását eredményezhetik, biztosítva a Bizottság támogatását a tagállamok által elvégzendő szerkezeti reformokhoz. Ez azt mutatja, hogy számos tagállamban (ahol az országspecifikus ajánlások az európai strukturális és beruházási alapok szempontjából relevánsak) erős a kapcsolat az alapok, az európai szemeszter folyamata és az EU gazdasági prioritásai között, ami egyben az európai beruházási terv harmadik pilléréhez – a beruházási feltételek javításához – is hozzájárul. A beruházási feltételek javítása A múltban előfordult, hogy a legfontosabb beruházási területeken hiányos volt a tervezés. Ebből a tapasztalatból okulva az alapok reformja bevezetett egy előzetes feltételrendszert. Ez megköveteli, hogy – már a beruházás megvalósulása előtt – működjenek a szabályozási és szakpolitikai keretek, és elegendő adminisztratív kapacitás álljon rendelkezésre. A feltételrendszer kiterjed a legtöbb beruházási területre, így többek között a regionális intelligens szakosodási K+F stratégiák javítására, továbbá a víz- és a közlekedési ágazathoz, az aktív befogadáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a szakképzéshez kapcsolódó stratégiai tervekre.
6
Ugyan az előzetes feltételrendszer nagyjából 75%-a teljesült a programok elfogadásának idején, mintegy 750 esetben azonban nem (ilyenek például a közlekedési beruházásokat alátámasztó közlekedési főtervek). A Bizottság jóváhagyta a 2016 végéig történő megvalósulásukra irányuló cselekvési terveket. A tervek javítani fogják az alapokból támogatott beruházások eredményességét és hatékonyságát, egyúttal hatással lesznek a többi köz- és magánberuházásra, és segíteni fogják az uniós jogszabályok és szakpolitikák tagállami végrehajtását is. A források összpontosítása és a fenntartható fejlődés általános érvényesítése Ahol a múlt tapasztalatai szerint az alapokból történő finanszírozás a kritikus tömeg hiánya miatt nem érte el a kívánt hatást, ott szigorodtak a követelmények, hogy az alapok a 2014– 2020-as időszakban a legfontosabb beruházási területekre és a növekedést akadályozó szűk keresztmetszetekre összpontosíthassanak. A Bizottság és a tagállamok közti megbeszélések nyomán a tagállamok gyakran meg is haladták az alapok tematikus koncentrációjára vonatkozó jogszabályi követelményeket, és így a beruházások még inkább a kkv-k támogatására és a karbonszegény gazdaságra összpontosulnak, miközben a kevésbé fejlett régiókban szükség esetén az alapinfrastruktúra támogatása is biztosított. A humántőke-fejlesztés fontossága és jelentősége miatt a tagállamok a kohéziós politikai költségvetésben az előző programozási időszakhoz képest nagyobb arányú forrást különítettek el az ESZA számára. Az előirányzatok egyaránt meghaladták az ESZA minimális részarányát és a társadalmi befogadásra szánt minimumszintet6, ami az e területeken történő beruházás jelentőségét mutatja. Az ESZA finanszírozása az alábbi 5 prioritásra koncentrálódik: aktív befogadás, foglalkoztatáshoz való hozzáférés, fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, korai iskolaelhagyás és egész életen át tartó tanulás. A fenntartható fejlődés és az éghajlat-változási aggályok általánosan érvényesültek az összes alap finanszírozásánál (lásd pl. a pénzügyi allokációt, a stratégiai környezeti vizsgálatokat és a környezetvédelmi követelmények beillesztését a projektkiválasztási szempontok közé). A tagállamok erőteljes elkötelezettséget mutattak az éghajlatváltozási elleni fellépés terén is: az alapok 25%-át – azaz több mint 114 milliárd EUR-t – különítettek el az éghajlatváltozást mérséklő és alkalmazkodási intézkedésekre. Ezzel az alapok erőteljesen támogatják az EU azon célját, hogy költségvetésének legalább 20%-át éghajlatpolitikai intézkedésekre fordítsa. Az eredmények és a teljesítmény határozottabb középpontba állítása Hiába voltak a múltban célkitűzésekre, mutatókra és célszámokra vonatkozó követelmények, nem alkalmazták őket szisztematikusa és szigorúan. A 2014–2020-as időszakra bevezetett reformok biztosítják a programok erőteljes eredményközpontúságát, mivel a beruházásoknak konkrét célkitűzésekhez és prioritásokhoz kell kapcsolódniuk, amelyekhez kimeneti és eredménymutatók és célok kötődnek. Minden programnak van egy eredményességmérési kerete, amelyhez a teljesítményét mérik. Ez átlátható beszámolást tesz lehetővé, és értékelhetővé teszi a program célkitűzései felé történő haladást. Ezen kívül a nemzeti összegek 2019-ben felhasználható 6%-os eredményességi tartaléka azokat a programokat fogja jutalmazni, amelyek legjobban haladnak a közösen elfogadott mérföldköveik felé.
6
Jóllehet a kohéziós politikai költségvetésben az ESZA minimális részaránya 23,1% volt, a valós részarány 24,8% lett. Az ESZA költségvetésében 25,6%-ot különítettek el társadalmi befogadásra, ami meghaladja a 20%os minimumot.
7
A pénzügyi eszközök erősebb tőkeáttételi hatása A pénzügyi eszközök tőkeáttételi hatása miatt támogatásuk hatásfoka nagyobb, mint az azonos szakpolitika-területnek odaítélt támogatásoké. 2014 és 2020 között erőteljesebb keret jött létre a pénzügyi eszközök (kölcsönök, garanciák, saját tőke) széles körű használatának támogatására azokon a szakpolitikai területeken, ahol a beruházás pénzügyi megtérülést eredményez, miáltal a kedvezményezettek legalább részben vissza tudják fizetni a kapott támogatást. Ezt a trendet erősíti az európai beruházási terv is, amelyben a Bizottság – az alapokból történő hagyományos támogatással szemben – erőteljesen bátorítja a pénzügyi eszközök használatát az olyan területeken, mint a kkv-k támogatása, a CO2-kibocsátás csökkentése, a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság, az IKT, a fenntartható közlekedés vagy a K+F. Amint azt a beruházási terv is megjegyzi, a 2014–2020-as időszakban az innovatív pénzügyi eszközök iránt elkötelezett alapoknak várhatóan közvetlen tőkeáttételi hatásuk is lesz, és további 40–70 milliárd EUR beruházást fognak generálni, ami a reálgazdaságban magánberuházások vonzásával még magasabb multiplikátor-hatást eredményez. A tagállamokkal folytatott megbeszélések eredményeként az összes alapból jelentősen nőttek a pénzügyi eszközökre elkülönített összegek (lásd 2. táblázat). Az alapokból származó források és az Európai Stratégiai Beruházási Alap közötti lehető legnagyobb szinergia és komplementaritás érdekében a Bizottság egy kiadványt fog a tagállamok és más érdekelt felek rendelkezésére bocsátani. Ezen túlmenően az alapokból származó források és a Horizont 2020, illetve más EU-programok pénzügyi eszközeinek kombinálásában is vannak lehetőségek, amelyekről szintén elérhető lesz egy útmutatás. 2. táblázat: Az európai strukturális és beruházási alapokból származó, pénzügyi eszközök keretében megvalósult finanszírozás a 2007–2013-as és a 2014–2020-as időszakban (millió EUR) 25000
1000 900
20000
800 700
15000
600
10000
2007-2013
500
2007-2013
2014-2020
400
2014-2020
300 5000
200 100
0
0 ERFA+KA
ESZA
ERFA
ETHA
Egyszerűsítés A finanszírozáshoz jutásnak fontos tényezője az – állandó folyamatnak tekinthető – egyszerűsítés, amely révén egyszerű, ám mégis megbízható végrehajtási gyakorlatokat lehet azonosítani és munkára fogni. Az új szabályozási keret jelentős egyszerűsítési lehetőségeket tartalmaz, különösen a közös támogathatósági szabályok, az egyszerűsített költségopciók és az e-kormányzás tekintetében. A partnerségi megállapodásokban és a programokban a tagállamok összefoglalták a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív teher fő forrásait (pályázati és kifizetési eljárások, auditok és ellenőrzések, beszámolás és projekt-előkészítés), valamint az ezek kezelésére tervezett intézkedéseket is. Összességében a tapasztalat azt mutatja, hogy a tagállamok különböző gyakorlatait tekintve bőven van még tér a közös gondolkodásra és az egymástól való tanulásra.
8
Ennek kezelésére a Bizottság létrehozta az egyszerűsítés – az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeinek szempontjából való – nyomon követésével foglalkozó, független szakértőkből álló magas szintű csoportot. A csoport feladata, hogy meghatározza a helyes és a helytelen gyakorlatokat, és a tagállami hatóságok körében segítse az egyszerűsítési lehetőségek elterjedését. Munkája hozzá fog járulni a minőségi jogalkotás és az „eredményközpontú uniós költségvetés” kezdeményezés általános célkitűzéseinek eléréséhez. A szorosabb partnerség és a többszintű irányítás szerepe a jobb minőségű programokban és megvalósulásukban A 2014–2020-as időszakban még nagyobb jelentőséget kapott a partnerségi elv, azaz a közigazgatási szervek, a gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalmat képviselő szervezetek közötti szoros együttműködés a programok előkészítésében, végrehajtásában, figyelemmel kísérésében és értékelésében, hogy így erősödjék a széles alapokon álló közös elköteleződés és felelősségvállalás, valamint javuljon a programok minősége. A magatartási kódexben7 a Bizottság felvázolta az arra vonatkozó minimumnormákat, hogy hogyan kell egy jól működő partnerségnek szerveződnie: biztosítani kell, hogy a releváns érdekelt felek részesei legyenek a folyamatnak, és hogy nyílt konzultációkon kérjék ki a véleményüket. A Bizottság kiemelt figyelmet fordított arra, hogy hogyan vonják be partnereiket a tagállamok a partnerségi megállapodásokba és a programokba. A visszajelzés általában pozitív volt, a Bizottság tudomására jutott aggályokat pedig sikerült rendezni a nemzeti hatóságokkal. Mindemellett nemzeti közigazgatási szerkezete és kultúrája függvényében minden tagállam másként valósítja meg a partnerség elvét. A partnerségi kultúra erősítése hosszú távú folyamat, és eredményei is csak közép- és hosszú távon mutatkoznak. Összpontosítás a helyi szintre és a koncentrált területi kihívások kezelésére irányuló törekvések Az adott terület szükségleteire szabott finanszírozás megvalósításának rugalmasabbá tétele érdekében új, jobb végrehajtási mechanizmusok jöttek létre:
7
A területi fejlesztési stratégiák végrehajtásának támogatása érdekében az integrált területi beruházások (ITI) segítségével kombinálható az alapokból működtetett különböző programokból érkező finanszírozás. Az ITI-t 20 tagállam fogja használni a hátrányos helyzetű városrészektől kezdve a nagyvárosi térségekig, a kulturálisörökségutaktól kezdve a gazdasági szerkezetátalakítás által sújtott alrégiókig. A fenntartható városfejlesztési stratégiák támogatása, amely végrehajtásában a városi hatóságok is szerepet kapnak, meg fogja haladni a 16 milliárd EUR-t (9,9%), ami magasabb az 5%-os célnál, és ezt több tagállamban jelentős ESZA-finanszírozás egészíti ki. A források legnagyobb része a városi térségeket segíti a karbonszegény gazdaságra való átállásban, energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos beruházásokkal, fenntartható városi mobilitással és a városi környezet javításával. Emellett a források a fizikai és társadalmi nélkülözés problémáját is kezelik a városi területeken. A közösségvezérelt helyi fejlesztés lehetőséget ad a helyi akciócsoportoknak olyan stratégiák végrehajtására, amelyek különböző uniós források kombinált felhasználásával teremtenek munkahelyeket és növekedést, illetve erősítik a társadalmi befogadást. A programozási időszakban a több alapból finanszírozott közösségvezérelt helyi fejlesztések 12 milliárd EUR támogatást kapnak. A vidékfejlesztés terén a több mint 2500 helyi stratégia az EU vidéki lakosságának feléhez jut el, az Európai
240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet.
9
Tengerügyi és Halászati Alap pedig mintegy 280 ilyen stratégiát támogat a tenger-, folyó- és tóparti közösségekben. A helyi fejlesztési stratégiákat 17 tagállam a kohéziós politika keretében is támogatni fogja. 23 tagállam vesz részt egy vagy több makroregionális és/vagy tengermedencestratégiában, amelyekkel a közös potenciál maximalizálása érdekében eredményesebben és összehangoltabban tervezhetik meg és hajthatják végre nemzeti és regionális prioritásaikat. A 2014–2020-as időszakban minden makroregionális stratégia (Balti, Duna, Adriai és Jón, Alpok)8 és az atlanti medencét érintő stratégia is integrálódik az alapokból finanszírozott programokba. Minden alapot aktívan használnak a transznacionális együttműködésben is. Külön összegek vannak elkülönítve a sajátos igényű területekre, mint például a legkülső régiókra, a ritkán lakott területekre, valamint a hegyvidéki és szigetjellegű tagállamokra. Ezen kívül a területi együttműködés finanszírozása most sokkal inkább a közös kihívásokra összpontosul.
2. AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS BERUHÁZÁSI ALAPOK PROGRAMJAINAK VÁRHATÓ EREDMÉNYEI9 A 2014–2020-as időszakban 454 milliárd EUR forrás van elkülönítve az alapokból munkahelyteremtésre és növekedésre. A nemzeti társfinanszírozás várhatóan legalább 183 milliárd EUR lesz, ami összesen mintegy 637 milliárd EUR beruházást jelent. Az alapok EU-szerte közös jogi és stratégiai keretben működnek. Minden tagállam rendelkezik egy partnerségi megállapodással, amely akár 5 alap finanszírozását is összefoghatja. Az alábbiakban található az alapokból a 456 nemzeti (tematikus) és regionális programon és a 79 Interreg programon keresztül megvalósuló finanszírozás várható eredményeinek áttekintése. A II. melléklet részletezi az alapok tagállamokon belüli működését, az I. melléklet pedig az Interreg programokét. A IV. melléklet áttekinti a partnerségi megállapodások és a programok – a jogszabály 2013. végi elfogadását követően megvalósuló – jóváhagyásának időkeretét. 2.1. K+I, IKT és kkv-fejlesztés Az alapok 121 milliárd EUR-val járulnak hozzá az EU intelligens növekedési célkitűzéseinek eléréséhez és így a K+I, a kkv-k versenyképessége és a digitális egységes piac javításához. E reálgazdasági beruházások várhatóan erősítik a vállalkozások és felsőoktatási intézmények kutatási kapacitását, inkubátorházakat és technológiai központokat hoznak létre, lehetővé teszik a kockázati tőkéhez és a kölcsönökhöz való hozzáférést, klaszterpartnerségeket építenek, aktivizálják az innovációs környezetet, fejlett szolgáltatásokat biztosítanak, valamint serkentik az európai értékláncok együttműködését a belső piac elmélyítése, az ipar erősödése és a vidéki Európa újjászületése érdekében. A K+I erősítése – a helyspecifikus gazdasági szerkezetátalakítás kulcsprioritása A K+I beruházások szegletkövei az intelligens szakosodást segítő kutatási és innovációs stratégiák (RIS3). Ezek előfeltételei az ERFA-finanszírozásnak, illetve az EMVA8
Az integrált tengerpolitika összefüggésében a Balti-, valamint az Adriai- és Jón-tengeri medencék stratégiái illeszkednek a megfelelő makroregionális stratégiákba. 9 Az e közleményben bemutatott eredmények az alapokból finanszírozott programokban a tagállamok által meghatározott közös kimeneti- és eredménymutatókhoz megállapított célokon alapulnak. További részletek, többek között háttéradatok találhatók a következő weboldalon: https://cohesiondata.ec.europa.eu.
10
finanszírozásnál is figyelembe kell venni őket. Szakpolitikai keretet nyújtanak az erőteljes K+I támogatásokhoz, tényeken és az érdekeltek bevonásán alapulnak, a regionális erősségekre épülnek és közös módszertant követnek. Ez az előfeltétel az érdekelt felek aktív részvétele nyomán paradigmaeltolódást váltott ki az innovációs politika végrehajtásának módjában és megújította a regionális tervezési kultúrát. Várhatóan hozzá fog járulni a közigazgatás kapacitásépítéséhez is, ami viszont ösztönözni fogja a Horizont 2020-szal való szinergiákat, és javítani fogja a K+I beruházások minőségét és hatását. K+I beruházásokat minden tagállam és régió tervez. Külön hangsúlyt kapnak ebben a kkv-k innovációját ösztönző tevékenységek, mint például az inkubáció, az utalványprogramok, a folyamat-, tervezési és szolgáltatási innováció, az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés, a klaszterek és a hálózatosodás. A tervek szerint jelentős támogatást kapnak a következők is: köz- és magántulajdonú K+I infrastruktúra és felszerelés, támogató szolgáltatások, technológiatranszfer és az innováció fejlesztése a társadalmi kihívásokkal – például az energiaellátás, a környezetvédelem és az elöregedés problémájával – való megküzdés érdekében. Íme néhány adat a várható eredményekhez kapcsolódva:
129 460 vállalat kaphat támogatást K+I kapacitásának növelésére; közülük 71 250 kutatóintézetekkel fog dolgozni,
29 370 új kutatói álláshely jöhet létre, és 71 960 mostani kutató munkakörülményei javulhatnak,
a projektek segítségével a vállalatok 15 370 új terméket hozhatnak forgalomba,
a K+I projekteknek juttatott közpénzekhez illeszkedő 9,9 milliárd EUR magánfinanszírozás az EU-ban a vállalkozások által kutatásra és fejlesztésre költött teljes összeg mintegy 6%-át teszi ki,
a vidéki térségekben több mint 3000 innovációs projekt kaphat támogatást, és több mint 12 000 olyan projekt, amely új mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti gyakorlatokat, eljárásokat és technológiákat fejleszt ki. 3,9 millió gazda és más vidéki kkv élhet képzési lehetőségekkel, és 1,4 millió kedvezményezett részesülhet tanácsadásban.
A digitális egységes piac támogatása Az alapok beruházásai segítik a digitális egységes piac céljainak megvalósulását. A jobb széles sávú infrastruktúra segítségével – különösen a vidéki térségekben – a fogyasztók és a vállalkozások is jobban hozzáférhetnek a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz. A hatékonyabb e-kormányzat és interoperabilitás növeli a szolgáltatások költséghatékonyságát és minőségét. A vállalatok digitalizálása új technológiákat fog integrálni és segíti az intelligens ipari rendszerre való átállást. A várható eredmények többek között:
további 14,6 millió háztartás jut széles sávú internethez az ERFA támogatásával, a vidéki térségekben az EMVA segítségével 18,8 millió ember jut új vagy jobb IKTszolgáltatásokhoz vagy infrastruktúrához, 77 500 vállalat kap ERFA-támogatás az IKT-szolgáltatások igénybevételének javításához és IKT-termékek kifejlesztéséhez.
Az európai kis- és közép-vállalkozások (kkv-k) növekedésének támogatása Az alapok támogatják a kkv-k innovációját és hozzájárulnak az elmélyített, méltányosabb és az erősebb ipari alapokon álló egységes piachoz. Ennek érdekében a következő területek részesülnek támogatásban: K+I, vállalkozásfejlesztés, vállalkozói készségek, inkubáció, 11
technológiatranszfer, energiahatékonyság és klasztertámogatás, valamint a kkv-knek nyújtott jobb szolgáltatások. E támogatásnak körülbelül a fele pénzügyi eszközökön keresztül fog megvalósulni. A várható eredmények a következők:
mintegy 801 500 vállalat kaphat támogatást 354 300 új munkahely közvetlen létrehozására. A vállalatoknak adott K+I támogatással együtt ez azt jelenti, hogy az EU kkv-inak 5%-a, az új vállalatoknak pedig 8%-a részesülhet uniós finanszírozásban, 396 500 mikro-, kis- és középvállalkozás (többek között szövetkezetek és a szociális gazdaságban tevékenykedő vállalkozások) kaphat finanszírozást a humántőkefejlesztés és a képzésbe irányuló befektetések céljára, több mint 334 000 vidéki cég növelheti versenyképességét. Ezen kívül mintegy 138 000 gazda kaphat támogatást minőségrendszerekben való részvételre, közel 129 000 gazda pedig termelői szervezetekhez való csatlakozásra. 30 000 gazda arra kaphat segítséget, hogy rövid ellátási láncokban és helyi piacokon vehessen részt, a halászati ágazat támogatása jórészt a kisüzemi halászat támogatásában fog testet ölteni, ami társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból rendkívül fontos a tengerparti közösségeknek, különösen a Földközi-tenger medencéjében. Várhatóan több mint 10 200 új munkahely fog létrejönni a halászati és akvakultúra-ágazatban, miközben további 85 000-nek biztosított a megmaradása.
2.2. Környezet, éghajlatváltozás, energia és közlekedés Az alapok tevékenysége elengedhetetlen Európa fenntartható növekedéséhez: ennek egyaránt kedvezményezettjei a polgárok, a vállalatok és maga a környezet. Soha még ekkora uniós költségvetési keret – 193 milliárd EUR – nem volt elkülönítve energiaipari, környezetvédelmi, éghajlat-változási, kockázatkezelési és fenntartható közlekedéssel kapcsolatos beruházásokra: a programok jelentősen hozzá fognak járulni a fontos uniós szakpolitikák (például az Energiaunió) céljainak eléréséhez, és Európa átállásához a karbonszegény gazdaságra. A programok ezen kívül üzleti lehetőségeket és zöld munkahelyeket hoznak létre azokban a szektorokban, amelyek jelentős növekedési potenciállal bírnak és a válságok alatt is nagy rugalmasságot mutattak10. A tengerparti régiókban az alapokból nyújtott támogatás a várakozások szerint eléri a legalább 7,9 milliárd EUR-nyi beruházást, amely kék növekedési kezdeményezésekre (többek között tengeri közlekedés, megújuló energia, tengerparti idegenforgalom, biotechnológia és akvakultúra) fog irányulni. Az Energiaunió és a karbonszegény gazdaság támogatása Az alapok azáltal fogják támogatni az Energiaunió kialakítását, hogy több mint megduplázzák a karbonszegény gazdaságra elkülönített összeget (2014–2020-ig 45 milliárd EUR), ami komoly lökést fog adni az uniós jogszabályok végrehajtásának, illetve finanszírozni fogja az adminisztratív és műszaki akadályok lebontását. A fókuszpontban az energiahatékonyság áll a következő célok elősegítése révén:
875 000 család lakhat energiatakarékossági célból felújított otthonban, a középületek a mostaninál évente 5,2 TWh-val kevesebb energiát fognak fogyasztani, több mint 57 000 vállalkozás (jórészt kkv-k) és 18 000 mezőgazdasági üzem működhet jobb energiahatékonysággal, és számos elavult vagy túl nagy teljesítményű motorral rendelkező halászhajót le fognak cserélni.
10
Az EU-ban a környezetvédelmi termékek és szolgáltatások ágazatában a foglalkoztatottság 3 millióról 4,2 millió főre nőtt 2002–2011-ig, amelyből 20% a recesszió éveire esett (COM(2014) 446 végleges).
12
Ez segíteni fogja az EU energiahatékonysági céljainak elérését és alacsonyabb energiaszámlákat, jobb élet- és munkakörülményeket, helyi munkahelyeket, valamint versenyképesebb vállalkozásokat fog eredményezni. Egy másik jelentős beruházási terület a karbonszegény energiatermelés, illetve a könnyebben kezelhető, jobban összekapcsolt és korszerűbb elektromos hálózatok (vagyis az „intelligens energiahálózat”) kialakítása. Az e területen elkövetkező beruházások várhatóan a következőket eredményezik:
7670 MW további megújulóenergia-termelési kapacitás (amely nagyjából megfelel Horvátország és Szlovénia együttes telepített villamosenergia-termelési kapacitásának), az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó további 3,3 millió energiafelhasználó, jobb energetikai kapcsolatok – a szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében hat tagállam mintegy 2 milliárd EUR-t kíván intelligens villamosenergia- és gázinfrastruktúrára fordítani. A karbonszegény gazdaságra történő átállás a vidéki térségekben is kap támogatást; a várható eredmények között kiemelendők az alábbiak: 4 millió hektár mezőgazdasági és erdőterület részesül a szénmegkötési vagy -tárolási intézkedések támogatásából, a teljes mezőgazdasági terület 7,6% olyan területkezelési szerződések hatálya alá kerül, amelyek támogatják az üvegházhatásúgáz- és ammóniakibocsátás csökkentését, a fenntartható megújuló energiaforrásokba történő beruházás összesen 2,7 milliárd EUR-ra emelkedik. Az alapok közvetlenül mintegy évi 30 millió tonna CO2-egyenérték üvegházhatásúgázkibocsátáshoz járulnak hozzá, ami Svédország vagy Magyarország kibocsátásának mintegy 50%-a. Környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházások A környezetvédelem továbbra is jelentős – szélesebb hatályú és innovatív megoldások felé orientált – támogatást kap. A finanszírozásnak előfeltétele a legfontosabb uniós környezetvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtása (például a környezeti hatásvizsgálat). Ez segíteni fogja a víz- és hulladékkezelő ágazatot számos tagállamban a városok regenerációjában, támogatni fogja a természetvédelmet, segíti az uniós ágazatok erőforrás-hatékonyabbá válását és hozzájárul az EU körforgásos gazdasággal kapcsolatos céljainak eléréséhez. A területi együttműködési programok a közös természeti értékek kezelését támogatják és ökoszisztéma-szolgáltatásokat fejlesztenek. Az e területen megvalósított beruházások várható eredményei többek között:
16,9 millió ember részesül a jobb szennyvízkezelés, 12,4 millió pedig a jobb vízellátás előnyeiből – ez eléri a jelenleg közüzemi vízellátás nélkül álló lakosság 56%-át, évi 5,8 millió tonna további szilárdhulladék-újrahasznosítási kapacitás telepítése, 6,4 millió hektár magas biodiverzitású természetes élőhely megfelelőbb védelme és kezelése az ERFA keretében, a kulturális és természeti örökségi helyszíneken évi 39 millió látogatás támogatása.
A vidéki területen a várható eredmények a következőket ölelik fel:
a biológiai sokféleség jobb védelmet fog élvezni a mezőgazdasági területek 17,4%-án és az erdők 3,5%-ában (30,6 millió, illetve 4,1 millió hektár), a biogazdálkodás 10 millió hektár uniós mezőgazdasági területen kap támogatást (a megművelt terület 5,7%-a). 13
Az ETHA-támogatást a tagállamok (többek között a szelektív halászati technikák támogatásával) a tengerek biológiai erőforrásainak fenntartható hasznosítására és a környezeti hatások csökkentésére fogják fordítani: a beruházásokat a nem kívánt halfogás csökkentése és a halászati termékek hozzáadott értékének emelése felé irányítják. A legtöbb tagállam az EU természetvédelmi és biodiverzitáspolitikájával összhangban az alapokból a Natura 2000 területek kezelésére, helyreállítására és figyelemmel kísérésére is fog fordítani forrásokat. Éghajlatváltozás és kockázatmegelőzés Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén megvalósuló beruházások intézkedések széles skáláját foglalják magukba, többek között árvízvédelmi és ökoszisztéma-alapú intézkedéseket (például környezetbarát infrastruktúra), ami 13,3 millió embert hivatott megóvni az árvizektől és 11,8 milliót az erdőtüzektől, miközben a munkahelyteremtésre és a növekedésre is pozitív hatással van. Ezen túlmenően az EMVA-val egy új kockázatkezelési eszköz is megjelent, amely támogatást nyújt a biztosítási díjakhoz, valamint a kölcsönös befektetési alapokhoz és egy jövedelemstabilizáló eszköz létrehozásához. 14 tagállam összesen 2,7 milliárd EUR közkiadást fektetett kockázatkezelési eszközökbe, amelyek mintegy 635 000 mezőgazdasági üzemet kívánnak támogatni. A tengeri és halászati területen a nem hatékony motorok cseréjéhez vagy az elavult halászhajók forgalomból való kivonásához adott támogatás fog hozzájárulni az energiahatékonysághoz. A fenntartható közlekedés támogatása Az EU és a régiók fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéséhez hozzájáruló egyik kulcságazat a közlekedés. Az alapok olyan infrastruktúraprojekteket finanszíroznak, amelyek hiányzó kapcsolatok létrehozására és szűk keresztmetszetek kiküszöbölésére irányulnak, különösen a kevésbé fejlett tagállamokban és régiókban. A következők tartoznak ide:
7515 km (ebből 5200 km a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózathoz tartozó) vasútvonal építése és korszerűsítése,
3100 km új út (ebből 2020 km TEN-T szakasz) megépítése, és 10 270 km út (ebből 798 km TEN-T szakasz) felújítása. A 2818 km megépítendő vagy felújítandó út a TEN-T hálózat 5%-a,
748 km villamos- és metróvonal megépítése vagy felújítása,
977 km belvízi út létesítése vagy korszerűsítése.
Ezen túlmenően az alapok jelentősen támogatni fogják az európai közlekedés hatékonyabbá válását és zöldítését, például a következők révén:
a különböző közlekedési módok közötti kapcsolatok javítása (multimodalitás), a fenntarthatóbb közlekedési módok (például vasút, közösségi közlekedés, kerékpározás és városi séta) felé történő elmozdulás támogatása, az alternatív üzemanyag használatát lehetővé tevő intelligens közlekedési rendszerek és infrastruktúra használatának megkönnyítése.
14
2.3. Foglalkoztatás, társadalmi befogadás és oktatás Ezen a területen összesen 120 milliárd EUR beruházás várható elsősorban az ESZA-ból, de a többi alap támogatását is igénybe véve. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás támogatása A releváns országspecifikus ajánlásokkal összhangban az alapok támogatni fogják az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, többek között a munkaerőpiacra való könnyebb belépést, a munkaerő-piaci intézmények segítését és a munkavállalói mobilitást. A támogatásra leginkább rászoruló célcsoportokra fókuszálnak, például a tartós munkanélküliekre, az inaktív vagy munkanélküli fiatalokra és az idősebb munkavállalókra. A foglalkoztatásba történő befektetés további céljai a munka és a magánélet összeegyeztetése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, az aktív és egészséges öregedés, továbbá – az önfoglalkoztatás, a vállalkozókedv és a vállalkozásalapítási (többek között mikro- és kisvállalkozás-alapítási) lehetőségek erősítésével történő – munkahelyteremtés is. A foglalkoztatás támogatása várhatóan:
10 millió munkanélküli munkahely-találási esélyeit javítja,
2,3 millió ember foglalkoztatottságát, többek között önfoglalkoztatását biztosítja (az ESZA támogatásával), valamint
237 000 embernek segít részt venni határokon átnyúló helyi mobilitási kezdeményezésekben vagy közös foglalkoztatási és képzési kezdeményezésekben.
A társadalmi befogadás előmozdítása Az alapok társadalmi befogadáshoz való hozzájárulása jórészt az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokra – például a veszélyeztetett csoportokra, az egészségügyi ellátórendszerekre és a tartós ápolásra – fog összpontosulni. A beruházások biztosítani kívánják a szociális és egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét és eredményességét, valamint elő szeretnék mozdítani a cigányság beilleszkedését. Legalább 1,5 milliárd EUR-t fognak a társadalom peremére szorult közösségek, például romák támogatására fordítani. A várható eredmények a következők:
2,6 millió inaktív ember támogatása,
2–2,5 millió hátrányos helyzetű kedvezményezett,
41,7 millió ember hozzájuttatása a jobb egészségügyi szolgáltatások – többek között eegészségügyi beruházások – előnyeihez.
A szociális infrastruktúrára tervezett 4,5 milliárd EUR beruházás többek között a veszélyeztetett csoportokat (fogyatékosok, gyermekek, idősek, mentális egészségügyi nehézségekkel küzdő betegek) célzó, közösségalapú szociális szolgáltatásokra is kiterjed. A mostani menekültválság összefüggésében az alapok a menekülteket és menedékkérőket, illetve családjukat is támogatják. Ez a támogatás magában foglalja a munkaerőpiacra való belépés megkönnyítését és a társadalmi befogadás előmozdítását is, mint például az oktatást (ideértve a gyermekekét is), a szakképzést, a képzést, a lakhatást, az egyablakos ügyintézést, a tanácsadást, a coachingot és a nyelvtanfolyamokat. Az oktatásba és a képzésbe való beruházás Az alapokból az oktatás és a képzés terén is számos beruházás valósulhat meg. A legtöbb tagállam tervez beruházásokat a szakképzés területén, hogy javítsa szakképzési rendszerének 15
relevanciáját, valamint segítse a munkára való betanításról az egész életen át tartó tanulásra való átállást. A területen a legtöbb finanszírozás azonban a korai iskolaelhagyás megelőzésére és a jó minőségű kisgyermekkori, alap- és középfokú oktatáshoz való egyenlő hozzáférésre koncentrálódik. A felsőoktatás, a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a gyakornoki képzés szintén fog kapni támogatást, akárcsak az oktatási infrastruktúra. Várhatóan:
4,1 millió 25 év alatti személy részesül támogatásban,
2,9 millió ember jut képesítéshez,
400 000 ember kezdheti meg tanulási vagy képzési ciklusát a támogatás elnyerése után,
15 tagállamban 6,8 millió gyermek és fiatal használhat új vagy felújított gyermekmegőrzési vagy oktatási létesítményt.
Ezen túlmenően az oktatási infrastruktúrába történő beruházás a kiváló minőségű oktatáshoz való jobb hozzáférést és a korai iskolaelhagyás visszaszorulását, továbbá jobb és korszerűbb oktatási és képzési rendszereket eredményez, amelyekre a készségek és képesítések naprakészen tartásához, a munkaerő készségeinek fejlesztéséhez és az új munkahelyek létrehozásához van szükség. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) költségvetésének mintegy 10%-át a halászati és akvakultúrás szereplők és élettársaik szakmai képzésére és egész életen át tartó tanulására fogják fordítani. Ide tartozik a helyi közösségekben a tevékenységek diverzifikálása, különös tekintettel a nőkre és a fiatalokra. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) 20 tagállam jogosult az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, amelyet 34 ESZAprogramba illesztettek be. A kezdeményezés 2013-ban indult, a költségvetésben pedig 2014ben és 2015-ben jelent meg azzal a céllal, hogy a magas ifjúsági munkanélküliségre adott válasz konkrét eredményekben öltsön formát. A YEI 2018 végéig fog működni. A tagállamok a kezdeményezésre elkülönített forrásokat arra fogják használni, hogy minőségi gyakorlati képzésbe, gyakornoki programokba és munkahelyekbe fektessenek, melyek javítják a fiatalok foglalkoztathatóságát és segíthetik tartós munkaerő-piaci integrációjukat. Ez támogatni fogja a terület egyik legfontosabb uniós szakpolitikai célkitűzésének elérését, amelyet az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás határozott meg 2013-ban. A YEI végrehajtásának (a kifizetések üteme és a résztvevőkhöz kapcsolódó eredmények tekintetében) legintenzívebb időszaka várhatóan 2016-tól 2018-ig fog tartani. A kezdeményezés megvalósítása várhatóan:
3,1 millió munkanélküli vagy inaktív résztvevőnek segít befejezni egy YEI-projektet,
1,6 millió munkanélküli vagy inaktív résztvevőnek segít munkaajánlathoz, további képzéshez, tanulószerződéses gyakorlati képzéshez vagy gyakornoki helyhez jutni,
1,3 millió munkanélküli vagy inaktív résztvevőt támogat az oktatásban vagy a szakképzésben való részvételben, képesítés megszerzésében vagy munkahelye megtalálásában (illetve önfoglalkoztatottként való munkába állásában).
A kezdeményezés keretében felmerülő kiadásokat ugyan már korán (2013. szeptember 1-től) el lehetett számolni, a végrehajtás azonban későn indult, és 2014-ben is elég lassú volt. Az
16
egyik problémának a pénzügyi likviditást nevezték meg, amelyet a YEI költségvetési tételéből nyújtott előfinanszírozás 30%-ra növelésével orvosoltak. 2.4. Az intézményi kapacitás növelése és a közigazgatás hatékonyságának fokozása A közigazgatás minősége közvetlenül hat a gazdasági környezetre, és így kiemelkedő fontosságú a termelékenység, a versenyképesség és a növekedés ösztönzésében. Az elmúlt négy évben az éves növekedési jelentések is elismerték, hogy az Európa 2020 stratégia sikeres végrehajtásának fontos prioritása, hogy a tagállamoknak közigazgatásuk minőségén és igazságügyi rendszerük eredményességén javítsanak. Az alapok stabil és kiszámítható intézmények létrehozását támogatják, amelyek képesek társadalmi kihívásokra is választ adni, nyílt párbeszédet folytatni a nyilvánossággal és a jobb szolgáltatások érdekében technológiai változásokat végrehajtani. Egyéni szükségletei függvényében 17 tagállam 4,2 milliárd EUR-t (ESZA/ERFA) fog intézményikapacitásépítésbe fektetni A várható eredmények többek között:
a jobb monitoring- és elemzési képességeknek, az egyszerűsített hatásvizsgálatnak és a bürokráciacsökkentő rendszereknek köszönhetően jobb minőségű szakpolitikai döntéshozatal,
a diverzifikált hozzáférésnek, az optimalizált háttérfolyamatoknak és az interoperábilis e-kormányzati megoldásoknak köszönhetően jobb közigazgatási szolgáltatások,
eredményesebb tagállami igazságszolgáltatási rendszerek, például a bírósági dolgozók képzése és bírósági ügykezelő rendszerek bevezetése nyomán,
átláthatóbb közigazgatás és az érdekeltek erőteljesebb részvétele,
a közszolgálat jobb minősége, erősebb integritása és szakmaisága.
Az ERFA IKT- és más infrastruktúra-beruházásokkal egészíti ki az ESZA-ból finanszírozott közigazgatási reformtevékenységeket. Ezen kívül az Interreg programok 790 millió EUR-val járulnak hozzá a határokon átnyúló szilárdabb együttműködési struktúrákhoz és hatékonyabb közszolgáltatásokhoz.
17
KÖVETKEZTETÉS: A JÓ SZÁNDÉKOKTÓL A GYAKORLATI FELLÉPÉSIG A beruházások fellendítése az EU-ban Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) előkészítik az utat a hosszú távú és fenntartható fejlődés és a polgárok jobb élete felé egy élhetőbb Európában. Az új Bizottság prioritásaival összhangban 2023-ig az alapok programjai több mint 637 milliárd EUR beruházást fognak biztosítani az összes tagállamban. A több mint 500 innovatív program a pénzügyi források mozgósításával és a beruházási körülmények javításával járul hozzá az uniós szakpolitikai célok, köztük az európai beruházási terv megvalósulásához. A programoknak célja a finanszírozás eredményesebbé tétele is, ami európaiak tízmillióinak életére és munkalehetőségeire lesz pozitív hatással. Az üzleti környezet és a közigazgatási kapacitás javításával a programok az uniós jog és az európai szemeszter ajánlásait követő szerkezeti reformok végrehajtásához is jelentősen hozzájárulnak. Több mint pénz A megreformált alapok egyáltalán nem csupán finanszírozással járulnak hozzá az EU növekedéséhez. Az előzetes feltételrendszer támogatást és ösztönzőket biztosít a szerkezeti reformokhoz, továbbá a magán- és a közberuházások szempontjából egyaránt segíti egy jobb befektetési légkör kialakítását. Ezen kívül a közszférában a jó kormányzás és a közigazgatási kapacitás fokozottabb középpontba állítása (többek között orvosolva a piaci szolgáltatások és a közszolgáltatások hiányosságait) korszerűbb és hatékonyabb közigazgatásokat fog eredményezni. Ráadásul az Interreg programok és a makroregionális stratégiák különböző tagállamok polgárait kötik össze, és a határokon átívelő együttműködéssel javítják szociális és gazdasági életkörülményeiket. Megfelelés a jövő kihívásainak Az esb-alapokból finanszírozott programok – és az azokat előzetes feltételrendszerrel alátámasztó stratégiák – sikere a jó kormányzástól és attól függ, sikerül-e őket haladéktalanul elindítani és az elkövetkező években maradéktalanul végrehajtani. Szükséges továbbá a változó körülményekhez, például a menekültválsághoz való alkalmazkodás is. A 2014–2020as időszakban különösen a következő területeken van folyamatosan szükség erőfeszítésekre: az eredményközpontúság biztosítása és a célok ambiciószintje, a pénzügyi eszközök fokozott felhasználása, valamint az esb-alapok, az Európai Stratégiai Beruházási alap és az egyéb finanszírozási források (például a Horizont 2020) közötti szinergiák teljes körű kihasználása projektszinten és pénzügyieszköz-szinten, illetve befektetési platformokon keresztül. Az előzetes feltételrendszer teljesítéséhez összeállított 750 cselekvési terv azt mutatja, hogy van tér a fejlődésre és megvan az igény arra, hogy a megfelelő beruházási feltételek biztosításához a Bizottság gyakorlati segítséget nyújtson néhány tagállamnak. A Bizottság minőségi jogalkotásra és eredményközpontú költségvetés-tervezésre irányuló célkitűzéseinek megfelelően az alapokhoz való hozzáférés további egyszerűsítése és a bürokráciacsökkentés szintén szükségszerű.
18
MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET: Európai területi együttműködés / Interreg II. MELLÉKLET: Országadatlapok III. MELLÉKLET: Az addicionalitás átfogó értékelése IV. MELLÉKLET A partnerségi megállapodások és programok benyújtásának és elfogadásának menetrendje
19
