EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 489 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Tizennegyedik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Tizennegyedik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről
1.
BEVEZETÉS
Az euró 2014. január 1-jei lettországi bevezetésével az euróövezet immár 18 uniós tagállamot számlál. Minthogy a Tanács 2014. július 23-i határozata értelmében Litvánia teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, 2015. január 1-jétől az euróövezet 19 tagúra fog bővülni. Litvániának kevesebb mint hat hónap áll rendelkezésére, hogy véglegesítse az átálláshoz szükséges előkészületeit. E jelentés az euróbevezetés gyakorlati előkészületeinek jelenlegi helyzetét, valamint az átállással kapcsolatos kommunikációs kampány előkészítése terén 2014. június közepéig elért eredményeket értékeli, és emellett rövid áttekintéssel szolgál a közvélemény euróval kapcsolatos vélekedéséről végzett legfrissebb felmérés eredményeiről. 2.
A LITVÁNIAI ÁTÁLLÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐKÉSZÜLETEK JELENLEGI HELYZETE
Az Unióba 2004-ben belépett tagállamok közül Litvánia hetedikként vezeti be a közös pénznemet. Az euróbevezetésről szóló 2005. szeptember 27-i litvániai nemzeti tervben eredetileg 2007. január 1-jére kitűzött céldátumot felül kellett vizsgálni azt követően, hogy a Bizottság a Litvániára vonatkozó 2006. évi konvergenciajelentésben1 azt a következtetést vonta le 2006. május 16-án, hogy az akkori helyzet alapján nem indokolt Litvánia eltéréssel rendelkező uniós tagállami státuszának megváltoztatása. A 2015. január 1-jei céldátumot („€nap”) a litván kormány az új nemzeti átállási tervben2 jelölte meg, mely dokumentumot a kormány 2013. június 26-án hagyott jóvá, majd ezt követően 2013 decemberében, illetve 2014 júniusában módosított. A nemzeti átállási tervet kiegészíti a nemzeti átállási terv végrehajtására irányuló, 2013. december 4-én elfogadott cselekvési terv3. 2.1.
Az átállás megszervezése, a jogrendszer kiigazítása és előkészületek a közszférában
Az euróátállással kapcsolatos előkészületek három – egy stratégiai, egy koordinációs, illetve egy szakértői – szintet magába foglaló struktúra köré szerveződnek. A stratégiai kérdésekkel az euró Litván Köztársaságban történő bevezetését koordináló bizottság foglalkozik, amelynek tagjai: a (bizottság elnöki tisztségét betöltő) miniszterelnök, valamint a pénzügyminiszter és a litván nemzeti bank igazgatótanácsának elnöke. A bizottság gyakorlati előkészületekről hozott stratégiai határozatait az euróbevezetéssel kapcsolatos tevékenységek koordinációjával megbízott munkacsoport hajtja végre, amely a pénzügyminiszter irányítása alatt áll. Az egyes konkrét területeken összesen hat, különböző intézmények és szervezetek 1 2 3
HU
Elérhető az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication_summary467_en.htm. Elérhető az alábbi internetcímen: http://www.lb.lt/preparation. Elérhető az alábbi internetcímen: http://www.lb.lt/preparation.
2
HU
képviselőit tömörítő munkacsoportban folynak az előkészületek. Balti szomszédaihoz – Lettországhoz és Észtországhoz – hasonlóan Litvánia sem nevezett ki „Ms. vagy Mr. Euró”-t, vagyis olyan személyt, aki az átállással kapcsolatban felmerült kérdések teljes körét illetően a fő kapcsolattartási pontot jelentette volna a sajtó számára, és akire a közvélemény mint az átállási folyamat megtestesítőjére tekinthetett volna. 2014. május 6-án elindították a díjmentesen hívható „Euro Hotline” telefonvonalat. 2014. április 17-én a litván parlament, a Seimas elfogadta az euró Litván Köztársaságban történő bevezetéséről szóló törvényt, amely rendelkezett az átállás előkészítésének és végrehajtásának lényeges vetületeiről (így többek között például a szerződések folyamatosságának elvéről, a készpénzcseréről és a litas visszavonásáról, a litasban megadott összegek euróra váltásáról és a készpénz nélküli fizetésről). Emellett a jövőben életbe fognak lépni a kifejezetten az átálláshoz kapcsolódó kérdésköröket (például az árak kettős feltüntetését) szabályozó jogi aktusok is. Az e jogszabályok kidolgozására, valamint a már hatályos jogszabályok elkövetkezendő hónapok során történő módosítására irányuló eljárásokat, illetve vonatkozó határidőket a nemzeti átállási tervben és a nemzeti átállási terv végrehajtását szolgáló cselekvési tervben határozták meg. A litván kormányzat alkalmazottai számára mindezidáig nem biztosítottak rendszeres jelleggel az euróra történő átállással, illetve annak az alkalmazottakra kifejtett gyakorlati hatásával foglalkozó képzéseket, illetve tájékoztató kiadványokat. Ezt felül kell vizsgálni, hiszen a megfelelő ismeretek birtokában a személyzet könnyebben elő tudná segíteni az átállás belső, illetve külső előkészítését, és akár a multiplikátor hatáshoz is hozzájárulhat. A forgalomban lévő készpénz euróátállás alatti jelentős mennyiségére visszavezethető fokozott biztonsági kockázatok miatt biztonsági cselekvési tervet dolgoztak ki, amelyben a pénzszállító ágazat által kezelt készpénzszállítmányok biztonságát fokozó intézkedéseket határoztak meg az átállás időszakára. E tekintetben lényeges szempont, hogy az átállásban érintett állami intézmények készenléti tervei között biztosított legyen az átjárhatóság. A közszférában jól haladnak az átállás előkészületei. Minthogy nincs kijelölt „Ms. vagy Mr. Euró”, aki egy személyben az euróátállás „hangja”, illetve „arca” lenne, vagyis az átállással kapcsolatos feladatok több intézmény és személy között oszlanak meg, különösen fontos, hogy a lakosság és a sajtó részéről felmerülő kérdések rövid idő alatt elérjék az illetékes kapcsolattartót. Emellett annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő problémák mielőbb orvosolhatók legyenek, a 2015. január 1-je körüli időszakban biztosítani kell az átállásért felelős koordinátor(ok) folyamatos rendelkezésre állását. 2.2.
A pénzügyi és bankszektor felkészítése
Litvánia úgynevezett „big bang” átállási forgatókönyvet4, valamint 15 naptári napot felölelő párhuzamos használati időszakot kíván alkalmazni. Az utóbbi években jelentős mértékben megnőtt a forgalomban lévő litaskészpénz. Jelenleg 90 millió litasbankjegy van forgalomban, és több mint egy milliárd litas-, illetve centasérmét kell bevonni. Lett szomszédjaikhoz hasonlóan – de az észtektől eltérően – a litvánok sokkal szívesebben fizetnek készpénzzel, mint elektronikus fizetési eszközökkel. 4
HU
Az euróbankjegyek és -érmék ugyanazon a napon kerülnek bevezetésre, amikor az euró Litvánia hivatalos pénzneme lesz. A „big bang” forgatókönyvet alkalmazták az euróövezethez 2002 után csatlakozott tagállamok mindegyike esetében.
3
HU
A litván nemzeti előlappal rendelkező euróérméket a vilniusi litván pénzverde fogja verni. A 370 millió darab euróérme mindegyikének nemzeti előlapján címlettől függetlenül Vytis lóháton ülő páncélos lovag – Litvánia címerét is megjelenítő – ábrázolása lesz látható. A rajzolat kiválasztásáról közvélemény-kutatás nyomán született döntés 2004-ben. Az euróbankjegyeket az eurórendszer Deutsche Bundesbankban tartott készleteiből kölcsönzik majd. Az átállásra a litván nemzeti bank különböző címletekben 132 millió darab euróbankjegyet rendelt. Jóllehet a Bizottság közelmúltban csatlakozott országokban végzett felmérése5 szerint a megkérdezett litvánok körében tízből hatan már használtak euróbankjegyet vagy -érmét, a többi lakos megszólításához fontos lesz megismertetni az állampolgárokat az eurókészpénz jellemzőivel és biztonsági elemeivel. A tervek szerint az euróérmék hitelintézeteknek történő előszállítása 2014. október 1-jén veszi kezdetét, amit 2014. november 1-jétől követ majd az euróbankjegyek előszállítása. A bankjegyek és érmék kereskedelmi bankok jelentősebb ügyfeleihez történő továbbszállítása 2014. december 1-jén kezdődik. A bankok egyelőre még nem jelezték eurókészpénz iránti igényükre vonatkozó mennyiségi becsléseiket. Az első közelítő becslés alapján 3,36 milliárd EUR összértékű eurókészpénz (mintegy 91,6 millió euróbankjegy és 248 millió euróérme) előszállítására fog sor kerülni. A rendelkezésre álló pénzszállító járművek számbavétele még folyik, és amennyiben szükségesnek bizonyul, az elhelyezkedés és járatkapacitás függvényében, illetve számolva a szomszédos országokban elérhető pénzszállító szolgáltatások igénybevételének lehetőségével, sor fog kerülni a járművek számának kiigazítására. A lakosság 2014. december 1-jétől vásárolhat majd euróérme-kezdőkészleteket. A tervek szerint 900 000 darab, egyenként 11,59 EUR értékű készletet állítanak össze a lakosság számára. A kezdőkészletek felhalmozását elkerülendő, illetve a megfelelő elosztás megkönnyítése érdekében egy fő alkalmanként csak legfeljebb öt kezdőkészletet szerezhet be. A lakosság számára összeállított kezdőkészleteket a litván nemzeti bank három pénztára, 345 bankfiók és 330 postahivatal fogja értékesíteni. A közelmúltbeli átállások tapasztalata azt mutatja, hogy várhatóan nem fog az 1,3 millió litván háztartás mindegyike készletet vásárolni. Az „€-naptól” kezdődően külön érmekészleteket kínálnak majd a gyűjtők részére (összesen 42 000 készletet). A kiskereskedők számára a tervek szerint két, különböző értékű kezdőkészlet áll majd rendelkezésre: 60 000 darab, egyenként 111 EUR értékű és 50 000 darab, egyenként 200 EUR értékű készlet (összesen 110 000 darab). A Bizottság üdvözli, hogy a kiskereskedők különböző értékű kezdőkészletek közül választhatnak. Mindazonáltal ajánlatos újfent megvizsgálni, hogy a kiskereskedőknek szánt készletek tervezett állománya lefedi-e a bankok felé előzetesen jelzett keresletet. A kettős pénzhasználat időszakának tehermentesítése szempontjából igen lényeges, hogy még az „€-nap” előtt fokozatosan csökkentsék a forgalomban lévő litaskészpénz, különösen pedig az érmék állományát. Megállapodás született a bankokkal arról, hogy 2014 novemberében és decemberében célzott kampányokat folytassanak, arra ösztönözve ügyfeleiket, hogy litasérméiket helyezzék el bankszámlákon. Ajánlott, hogy a szóban forgó intézkedéshez konkrét, a (felhalmozott) készpénz beáramlását szolgáló ösztönzők társuljanak. Ilyen ösztönző például, ha – a bevett litván gyakorlattól eltérően – a bankok eltekintenek a bankszámlákra történő bankfiókbeli készpénzbefizetések utáni díjak felszámításától, vagy az év utolsó négyhat hetében díjcsökkentéssel élnek. Jelenleg még kizárólag a készpénzbefizetésre alkalmas 5
HU
Lásd a 2014. április 22–24. közötti adatfelvételre alapozott 400. sz. Eurobarométer gyorsfelmérést, amely az alábbi internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/communication/polls/index_en.htm.
4
HU
bankjegykiadó automatákon (ATM), illetve bankjegyköteg-elfogadókon (BNA) keresztüli (bankjegyekben történő) készpénzbefizetések díjmentesek (241 darab ATM/BNA az 1 239-et számláló teljes állományból). Ezek az ATM-ek és BNA-k még az „€-napot” követően is elfogadnak majd litaskészpénzt, amikor az ATM-ekből már kizárólag euróbankjegyeket lehet felvenni. Emellett indokolt lenne, hogy az „€-napot” megelőző utolsó hónapokban a litván nemzeti bank mennyiségi korlátozás nélkül váltsa át az érméket. Az „€-napot” követő hat hónapban az összes bankfiók mennyiségi korlátozás nélkül, díjmentesen fog készpénzt váltani. Az euró bevezetését követően 60 napig 330 postahivatal ügyletenként legfeljebb 1 000 EUR értékben díjmentesen fogja átváltani a litaskészpénzt. Az ügyfelek emellett hitelszövetkezetekben is átválthatnak litaskészpénzt. A hitelszövetkezetek készpénzváltási szolgáltatást nyújtó fiókjainak jegyzékét a litván nemzeti bank fogja közzétenni. Nagyobb összegek átváltása esetében az igényt három nappal az átváltást megelőzően írásban be kell jelenteni (a bankfiókoknál ez a 15 000 LTL feletti összegekre vonatkozik, míg a Litván Posta ettől eltérő küszöbértéket is meghatározhat a postahivatalok számára). 2015 júliusát követően 120 bankfiók további hat hónapig díjmentesen és mennyiségi korlátozás nélkül nyújt majd készpénzváltási szolgáltatást. A litván nemzeti bank korlátlan összegben, határozatlan ideig és díjmentesen fogja a litaskészpénzt euróra váltani. Tekintettel az átállási időszakban kezelendő készpénz kivételesen nagy mennyiségére, a kereskedelmi bankok és a postahivatalok növelni fogják készpénztárolási kapacitásaikat. 2015. január 1-jén a korai óráktól az 1 193 litvániai ATM mindegyike euróban fog bankjegyeket kiadni. Az „€-nappal” kezdődően a szabályozás szerint kizárólag euróban adható visszajáró. Ez különösen a kiskereskedők számára fog nehézséget jelenteni. Ennek fényében a készpénzcseréről 2014 márciusában elfogadott iránymutatásában a litván nemzeti bank javasolta a bankoknak, hogy előszállítási igényeik meghatározásakor vegyék számításba a kisebb címletű bankjegyek iránt az átállás első napjai alatt jelentkező rendkívüli keresletet. Másfelől a litván nemzeti bank és a pénzügyminisztérium 2014 áprilisában kiadott vállalkozásoknak szóló készpénzkezelési ajánlásai is kiemelik, hogy a vállalkozásoknak minden címletből elegendő kiscímletű euróbankjeggyel és -érmével kell rendelkezniük a visszajáró adásához. Kulcsfontosságú feladat, hogy 2014 végéhez közeledve mérsékeljék a nagycímletű litas- és euróbankjegyek mennyiségét. Kedvező fejleményként értékelendő a kereskedelmi bankok azon törekvése, mely szerint az átállás csúcsidőszaka során lehetőség szerint tartózkodni fognak a nagycímletű bankjegyek kiadásától. A bankok mindenekelőtt az ATM-ek 50 eurónál nagyobb címletekkel történő feltöltését fogják átmenetileg szüneteltetni. Ezenkívül a vállalkozásokat és a fogyasztókat ösztönözni kell arra, hogy az „€-napot” követő első napokban gyakrabban vegyék igénybe az elektronikus fizetési módokat. A POS- (point of sale) terminálok euróhoz igazítását 2014 decemberére tűzték ki, hogy 2015. január 1-jén azonnal megtörténhessen az euróra való átállás. A litván bankszektor 414 bankfiókból áll, amelyek közül 345 nyújt készpénzszolgáltatásokat. A tervek szerint egyes bankok meg fogják erősíteni a készpénzes műveletekkel foglalkozó humánerőforrásaikat. A fiókok pénzszámláló és tárolási kapacitásait hozzáigazítják a feladathoz. Minthogy a Litvániában működő bankfiókok rendes nyitvatartási ideje viszonylag hosszú, a tervek között nem szerepel az átállási időszak alatti meghosszabbított nyitva tartás. Arról egyelőre nem született döntés, hogy a bankfiókok és postahivatalok nyitva lesznek-e a 2015. január 1-jei munkaszüneti napon. A litván nemzeti bank készpénzcserére vonatkozó
HU
5
HU
iránymutatása értelmében az „€-napot” követő első napokban a bankfiókoknak nyitva kell tartaniuk. A Bizottság nyomatékosan javasolja, hogy a fiókok és postahivatalok többsége az „€-napon” legalább a délután folyamán tartson nyitva. Ezenkívül a hosszú sorok kialakulását elkerülendő a bankoknak további intézkedéseket kell hozniuk (például külön pénztárak nyitása a vállalati ügyfelek átállási időszak alatti kiszolgálására, a pénztárak számának növelése stb.). 2014 szeptemberéig a banki alkalmazottak számára az átállással kapcsolatosan külön képzést fognak biztosítani. A bankok informatikai rendszereinek euróhoz igazítását 2014 júliusára tűzték ki. A kereskedelmi bankok litván nemzeti banknál vezetett számláin az érmék beérkezésének napján jóváírják az összegeket, amelyeket az érmék megszámlálását követően a későbbiekben esetleg korrigálhatnak. Javasolt, hogy a bankok a gyors készpénzjóváírást elváró vállalati ügyfeleik (mint például az automaták üzemeltetői) esetében hasonló gyakorlat szerint járjanak el.
Úgy tűnik, a pénzügyi és bankszektor felkészítése összességében jó úton halad. A zökkenőmentes átállás érdekében már az „€-nap” előtt jelentősen csökkenteni kell a forgalomban lévő litaskészpénz mennyiségét. A (felhalmozott) készpénzkészletek beáramlását előmozdítandó ajánlott a bankok ügyfélkörét célzó konkrét ösztönzők bevezetése, például a bankszámlákra történő készpénzbefizetések után fizetendő díjak eltörlése vagy csökkentése. Létfontosságú, hogy 2015. január 1-jétől az összes ATM készen álljon eurókészpénz kiadására. Azokat az ATM-eket, amelyeket technikai okokból nem lehet időben átállítani, le kell zárni. Az átállási időszakban az ATM-ekbe nem szabad 50 eurósnál nagyobb címletű bankjegyet tölteni, és a bankoknak tartózkodniuk kell a nagycímletű bankjegyek pénztári kiadásától. A vállalkozásokat és a fogyasztókat ösztönözni kell arra, hogy az „€-nap” utáni első napokban gyakrabban vegyék igénybe az elektronikus fizetési módokat. Nyomatékosan javasolt, hogy a legtöbb bankfiók és postahivatal 2015. január 1-jén legalább a délután folyamán nyitva tartson. Ezenkívül a hosszú sorok kialakulását elkerülendő a bankoknak további – például a pénztárak számának növelését célzó – intézkedéseket kell hozniuk. 2.3.
A visszaélések és az árak alakulásával kapcsolatos téves lakossági benyomások megelőzése
Az árak mind litasban, mind euróban történő kettős feltüntetésének időszaka 2014. augusztus 23-án kezdődik. Az árak kettős feltüntetését az euró bevezetésének időpontjától számított legalább hat hónapig folytatni kell. A korábbi átállások során szerzett tapasztalatok alapján a Bizottság azt ajánlja egyfelől, hogy a kettős árfeltüntetés időszaka 2016. január 1-jéig tartson, másfelől pedig, hogy az időpontról egyértelműen tájékoztassák a lakosságot annak érdekében, hogy az a kettős árfeltüntetés időszakát megfelelően kihasználva állhasson át az új értékmérő használatára. Ezáltal a lakosság könnyebben fog tudni hozzászokni az új pénznemhez. A kettős árfeltüntetés részleteit a gazdasági minisztérium áruk és szolgáltatások árainak kettős árfeltüntetési időszak alatti feltüntetéséről szóló, 2014. április 1-jei iránymutatása tartalmazza.
HU
6
HU
A kettős árfeltüntetést megelőző két hónap során 40 áru és szolgáltatás kiskereskedelmi átlagárának alakulását követik majd nyomon, illetve teszik közzé rendszeres időközönként. A kettős árfeltüntetés időszakának kezdetétől 2015 közepéig 100 különböző – a lakosság részvételével lefolytatott kampány keretében kiválasztott – áru és szolgáltatás kiskereskedelmi átlagárának alakulását fogják nyomon követni, illetve a vonatkozó statisztikai adatokat rendszeresen közzétenni a hivatalos statisztikákat tartalmazó honlapon. A vizsgálatba bevont szolgáltatások között olyan szolgáltatások fognak szerepelni – például fodrászatok, éttermek, kávézók, autószerelő műhelyek –, amelyek esetében a korábbi átállások tapasztalatai alapján a leginkább valószínű, hogy az átállás kapcsán áremelkedési hatás lép fel. Mivel a litván állampolgárok az euróbevezetéssel összefüggő áremelkedést tekintik az aggodalomra okot adó egyik fő tényezőnek, kulcsfontosságú, hogy az „€-napot” követő árváltozások adatait már 2015. január elejétől nyilvánosságra hozzák. A litván gazdasági minisztérium kidolgozta az euróbevezetés bevált üzleti gyakorlatáról szóló megállapodást. A korábbi átállások során sikeresen alkalmazott önkéntes kezdeményezések mintájára, a megállapodást aláíró vállalkozások (például kiskereskedők, pénzügyi intézmények, webáruházak) mindenekelőtt arra vonatkozóan vállalnak kötelezettséget, hogy az euróbevezetést nem használják fel ürügyként az áruk és szolgáltatások árainak emeléséhez, illetve hogy a hivatalos átváltási árfolyamot és kerekítési szabályokat fogják alkalmazni amellett, hogy az árakat mindkét pénznemben (vagyis litasban és euróban is) egyértelmű és közérthető módon feltüntetik, a fogyasztókat pedig nem tévesztik meg. A megállapodáshoz csatlakozók egy különleges, részvételüket tanúsító logó használatára jogosultak. A megállapodáshoz való csatlakozásról szóló felhívást 2014. május 1-jén tették közzé. A tervek szerint a kampány 2014. augusztus 1-jén fog indulni, azaz még azelőtt, hogy a kettős árfeltüntetés időszaka kezdetét venné. A litván hatóságok a lehető legszélesebb körű részvételt kívánják elérni. 2014 áprilisában és májusában Litvánia különböző régióiban 100 szeminárium megtartására került sor, melyek alkalmával a vállalkozásokat, a véleményformálókat és a lakosságot tájékoztatták a kampányról. A tervek szerint a vállalkozásokat a közösségi vezetők bevonásával helyi szinten is megszólítják. A litván hatóságok azt tervezik, hogy az ország valamennyi településén tartanak majd szemináriumokat. A kampány indítását további kommunikációs eszközök – például videoklipek, szalaghirdetések, szórólapok, iskolás gyerekeknek és településeknek szóló projektek, az „Euróbusz” stb. – alkalmazása fogja kiegészíteni. A vállalkozásokkal történő személyes kapcsolatfelvétel céljából a helyi hatóságokat önkéntesek, például nem kormányzati szervezetek és diákok bevonására kell bíztatni. A megállapodásbeli részvételt illetően ajánlott kiemelt figyelmet fordítani a szolgáltatók csatlakozására, minthogy a korábbi átállások tapasztalatai alapján e szereplők hajlamosak leginkább arra, hogy az átállás kapcsán árat emeljenek. Az inflációról kialakuló összkép szempontjából meghatározó jelentőséggel bír e szereplők közelsége a fogyasztókhoz. Az árfeltüntetésre és átváltásra vonatkozó követelményeknek (mint például a kerekítési szabályoknak) való megfelelés nyomon követését, valamint a megállapodás megfelelő végrehajtását több intézmény – többek között az állami élelmiszerügyi és állat-egészségügyi szolgálat és a nem élelmiszer jellegű termékekért felelős állami felügyelőség – közreműködésével a fogyasztói jogok védelméért felelős állami hatóság fogja koordinálni. Az értékesítési pontokon mintegy 330 ellenőr fog szigorított ellenőrzéseket végezni. A jogsértések (természetes személy által első alkalommal elkövetett jogsértés esetén) figyelmeztetéssel vagy (természetes személyek által elkövetett ismétlődő jogsértés, illetve jogi személyek által elkövetett jogsértés esetén) bírsággal szankcionálhatók. A megállapodást nem megfelelő módon alkalmazók elveszítik a logó használatára való jogosultságukat.
HU
7
HU
Indokolatlan áremelés, vagy az euróbevezetéssel összefüggő egyéb visszaélés esetén „fekete listára” kerülnek, amely a nyilvánosság számára az euróátállással kapcsolatos honlapon (http://www.euro.lt/) lesz hozzáférhető. A lakosságot arra fogják biztatni, hogy ellenőrizzék a litasban és euróban megadott árak feltüntetésének helyességét, illetve hogy az átváltást ténylegesen az Európai Unió Tanácsa által 2014. július 23-án meghatározott hivatalos átváltási árfolyam alapján végezték-e el. A fogyasztók telefonon jelezhetik vagy e-mailen keresztül nyújthatják be majd panaszaikat. Az árváltozásokkal kapcsolatos téves lakossági megítélés kialakulásának elkerülése érdekében, illetve elrettentési szándékkal, a feltárt szabálytalanságokat gyorsan kell kezelni. Az ellenőrök által észlelt, valamint a fogyasztók által jelzett gyanús áremelkedéseket megfelelően ki kell vizsgálni, és a lehető leggyorsabban – lehetőleg 48 órán belül – meg kell hozni a korrekciós intézkedéseket. Jóllehet komoly előrelépés történt a visszaélések, illetve az árak alakulásával kapcsolatos téves lakossági benyomások megelőzését szolgáló megbízható mechanizmusok kialakítása tekintetében, e téren további erőfeszítésekre van szükség. Az „€-nap” utáni árváltozások adatait már 2015. január elejétől közzé kell tenni. A litván hatóságoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az euróbevezetés bevált üzleti gyakorlatáról szóló megállapodáshoz a lehető legtöbben csatlakozzanak. A tervezett decentralizált megközelítés kiegészítéseként önkénteseket, például nem kormányzati szervezeteket és diákokat is be kell vonni, akik személyesen vehetik fel a kapcsolatot a vállalkozásokkal. A megállapodásbeli részvételt illetően ajánlott, hogy különös figyelmet fordítsanak azon szolgáltatók csatlakozására, amelyek a leginkább hajlamosak az átállás során árat emelni (vagyis olyan fogyasztóközeli vállalkozásokra, mint például a fodrászatok, éttermek, kávézók és autószerelő műhelyek). Az árfeltüntetésre és az átváltásra (például kerekítésre) vonatkozó szabályokat megsértő, vagy a bevált üzleti gyakorlatról szóló megállapodást nem megfelelően végrehajtó vállalkozásokkal szembeni korrekciós intézkedéseket azonnal meg kell hozni, méghozzá úgy, hogy legfeljebb 48 órán belül a végleges döntés is megszülessen. 2.4.
Átállási előkészületek a vidéki területeken és a vállalkozások előkészületei
Balti – észt és lett – szomszédjaihoz hasonlóan Lettország átlagos népsűrűsége is nagyon alacsony az EU átlagához képest.6 Az ország 10 megyére és 60 önkormányzatra tagolódik. Tekintettel a litvánok készpénzfizetési preferenciájára, a zökkenőmentes átállás szempontjából különösen a vidéki területek átállási folyamatainak körültekintő megtervezése és előkészítése kulcsfontosságú. A litas euróra történő átváltására, illetve a régi fizetőeszköz forgalomból való kivonására szolgáló létesítményeket mindenütt biztosítani kell. Mindezen tényezőket figyelembe véve, a helyi szintű folyamatok nyomon követésének megkönnyítésére a litván hatóságok ellenőrző listát állítottak össze az euróátálláshoz szükséges intézkedésekről. Az ellenőrző listát az egyes települések kapcsolattartó pontjait tartalmazó jegyzék fogja kiegészíteni. Az ellenőrző listára felvett intézkedések végrehajtását a tervek szerint rendszeresen és strukturált módon nyomon fogják követni. A távoli területeken a médián és az interneten kívül gyakran a helyi hatóságok működnek majd egyedüli információforrásként. Erre megfelelően fel kell készíteni őket. 6
HU
2012-es adatok alapján Litvánia népsűrűsége 47,7 fő/km2, míg a becslések szerint az uniós átlag 116,3 fő/km2 (Forrás: Eurostat).
8
HU
A fogyasztói szervezetek, ügynökségek és különböző nem kormányzati szervezetek helyi kirendeltségeit az előkészületekbe aktívan be kell vonni, hogy növeljék a helyi érdekeltséget az átállásban. Készpénzváltási szolgáltatásokat nemcsak a litván nemzeti bank és a kereskedelmi bankok (345 fiók), hanem 330 postahivatal és 22 hitelszövetkezet is nyújtani fog (lásd a 2.2. szakaszt). A vidéki területek bankfiókok, a banki üzlettéren kívüli ATM-ek, postahivatalok, illetve hitelszövetkezetek általi lefedettségét 2014 eleje óta szorosan nyomon követik. A készpénzszolgáltatást egyébként nem nyújtó, korlátozott tárolási kapacitással rendelkező kisebb postahivatalok munkáját „mobil személyzet” biztosításával fogják segíteni. A kiskereskedelmi egységeknek, és mindenekelőtt a nagy szupermarketláncoknak „de facto pénzváltóként” fontos szerep jut az átállásban. A Litvániában működő nagy szupermarketláncok Észtországban és/vagy Lettországban is jelen vannak, és így már rendelkeznek tapasztalattal az euróra való átállásból eredő nehézségekkel kapcsolatban. Az előkészületi munkák többségéhez csak azt követően fognak hozzákezdeni, hogy elfogadásra kerül a tanácsi határozat, mely szerint Litvánia teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. Az „€-napig” hátralévő időszakban meghatározó jelentőségű lesz, hogy minden vállalkozás, ideértve azokat is, amelyek nem keresik aktívan az információkat, megfelelőképpen felkészüljön. 2014 márciusában útjára indították a litván nemzeti bank által kidolgozott „oktatók oktatása” programot, amelynek célja a készpénzkezelők megismertetése a közös pénznemmel, különösen az eurókészpénz biztonsági elemeivel. Május végéig 735 készpénzkezelő részvételével 27 képzés megtartására került sor. A litván hatóságok tervei szerint a különböző ágazatokból 2014 decemberéig mintegy 1 000 főt képeznek ki oktatónak. Az euró Litván Köztársaságban történő bevezetéséről szóló törvény előírja, hogy az eurót az automatáknak az „€-naptól” kezdődően el kell fogadniuk. Fontos, hogy a helyi hatóságok átállási előkészületeit irányítsák, illetve rendszeresen ellenőrizzék annak érdekében, hogy meg lehessen győződni arról, hogy gondoskodtak-e minden szükséges kiigazításról. A Litván Posta alkalmazottait megfelelően fel kell készíteni az átállás időszakában jelentkező új feladatukra. A fogyasztói szervezetek, ügynökségek és a különböző nem kormányzati szervezetek helyi kirendeltségeinek bevonása révén növelhető a helyi érdekeltség az átállásban. A vállalkozások előkészületeit fel kell gyorsítani, amihez a felelős hatóságoknak támogatást kell nyújtaniuk és a felkészülést nyomon kell követniük. A kis- és középvállalkozásokra különös figyelmet kell fordítani. 2.5.
Az euróval kapcsolatos kommunikáció
Az euróátállással kapcsolatos kommunikációs stratégia általános célja, hogy a litván lakosság kellő időben és megfelelő módon egyértelmű, objektív, pontos tájékoztatásban részesüljön a litasról euróra való átállás hatásaival, valamint az átállás gyakorlati következményeivel kapcsolatban. A becslések szerint a kommunikációs stratégia végrehajtása jóvoltából a lakosságnak legalább 80 %-a7 kellőképpen tájékozottnak fogja magát érezni az euró bevezetésével kapcsolatos kérdéseket illetően. A kampánynak emellett célja, hogy a litván átállás előnyeinek és jelentőségének megvilágítása, valamint az állampolgárok aggályainak és 7
HU
A litván pénzügyminisztérium 2013. április 16-án benyújtott, „A litvániai euróbevezetéshez kapcsolódó kommunikációs tevékenységek” című támogatási kérelme alapján.
9
HU
kétségeinek eloszlatása révén hozzájáruljon a lakosság euróbevezetéssel kapcsolatos tudatosságának növeléséhez. A kommunikációs kampány tehát az átállás sikeressége szempontjából döntő jelentőségű tényező. Az Európai Bizottság megállapítja, hogy 2014 első felében jelentős előrelépés volt tapasztalható a kommunikációs tevékenységek végrehajtása terén, és örömmel fogadja a litván hatóságok ígéretét, mely szerint megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kiszolgáltatott csoportok tájékoztatási igényeire. A Bizottság továbbá üdvözli az üzleti szféra, az állami hatóságok és a helyi önkormányzatok megszólításának módját, vagyis hogy országszerte megrendezésre kerülő szemináriumok, illetve tájékoztató események keretében tájékoztatják őket az euróbevezetés általános aspektusairól, illetve népszerűsítik körükben a tisztességes árazás kezdeményezését. Az említett felek fontos szerepet töltenek be a kommunikációs üzenetek terjesztése szempontjából. Minthogy a tájékoztató kampány elemeinek többségét – különösen a tömegtájékoztatási kampányt – még nem indították útjára, egyelőre a kampány hatása sem mérhető. A közvélemény-kutatások – többek között a közelmúltban végzett Eurobarométer felmérés (400. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés) – eredményei azt mutatják, hogy Litvániában nő az euró támogatottsága (46 %, +5 százalékpont); jóllehet egyértelműen érzékelhetők a visszaélésekkel és a vásárlóerő csökkenésével kapcsolatos aggodalmak. Az átállással kapcsolatos kommunikációs kampány sikerességének mérésében, továbbá a kommunikációs csatornákat és tevékenységeket érintő esetleges változtatások szükségességének felmérésében közvélemény-kutatások fognak segíteni. A litván hatóságoknak kellő figyelmet kell fordítaniuk a rendszeres lakossági közvélemény-kutatásokra, és adott esetben a tájékoztató kampányok témáit és főbb üzeneteit hozzá kell igazítaniuk az igényekhez annak érdekében, hogy a lakosság a lehető legnagyobb arányban támogassa az euró bevezetésének ügyét. A kommunikációs tevékenységek szempontjából elengedhetetlen, hogy a pénzügyminisztérium a litvániai közbeszerzési törvénnyel összhangban teljesen átlátható, megkülönböztetésmentes közbeszerzési eljárásokat folytasson le, amelyeket időben lezár. A Bizottság partnerségi megállapodás keretében mind természetbeni hozzájárulás, mind pedig támogatási megállapodás formájában támogatni kívánja a kommunikációs tervek végrehajtását a közösen meghatározott tevékenységek/kategóriák elszámolható költségeinek 50%-áig. Ide tartozhat például a kommunikációs személyzet fizetése, a tömegkommunikációs kampány (televíziós, rádiós, internetes, sajtóbeli megjelenés, kültéri hirdetések), a szemináriumok és egyéb tájékoztató események, valamint az euróbevezetés gyakorlati vonatkozásait ismertető, minden háztartásba eljuttatott kiadványok. Az euróval kapcsolatos nemzeti tájékoztató kampányhoz az Európai Központi Bank az euróbankjegyek jellemzőit bemutató kiállítás és egyéb közönségkapcsolati rendezvények szervezésével, kiadványok biztosításával és a tömegtájékoztatási kampányokhoz nyújtott – tvreklámokra, újság-, kültéri és digitális hirdetésekre irányuló – támogatással járul hozzá. A közvélemény számára a már 2007-ben elindított és jól bejáratott, euróátállással kapcsolatos honlap (www.euro.lt) jelenti az egyik legfőbb információforrást. A honlapon a jövőben elérhető lesz egy interaktív térkép, amely jelölni fogja a litast díjmentesen váltó postahivatalokat és bankfiókokat, és egy másik térkép is, amelyen az euróbevezetés bevált üzleti gyakorlatáról szóló megállapodáshoz csatlakozott vállalkozások fognak szerepelni. A vállalkozások, amennyiben csatlakozni kívánnak a megállapodáshoz, azt akár online is megtehetik. A 2014. május 6-án indított díjmentes „Euro Hotline” szintén fontos szerepet fog
HU
10
HU
betölteni a lakosságnak, illetve egyéb célcsoportoknak az euróbevezetés politikai, gazdasági és gyakorlati vetületeiről való tájékoztatásában. Az euróátállás előkészületeivel kapcsolatos naprakész információk a pénzügyminisztérium honlapján (http://www.euro.lt/en) és a litván nemzeti bank honlapján (http://www.lb.lt/euro) is elérhetők. 3.
A
KÖZVÉLEMÉNY TAGÁLLAMOKBAN
ALAKULÁSA
A
KÖZELMÚLTBAN
CSATLAKOZOTT
Az Európai Unióhoz 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban csatlakozott, de az eurót még nem bevezetett országokban (a továbbiakban: újabb tagállamok) az Európai Bizottság megbízásából 2004 óta készülnek Eurobarométer felmérések az állampolgároknak az euró bevezetésével kapcsolatos hozzáállása, illetve ismereteik felmérése céljából. A Lengyelországra, a Cseh Köztársaságra, Magyarországra, Bulgáriára, Romániára, Litvániára és Horvátországra kiterjedően 2014 tavaszán végzett „hét újabb tagállamot” érintő felmérés (400. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés8) a tizenhetedik ilyen típusú felmérés. E felmérés terepmunkáját 2014 áprilisában végezték. E jelentés céljára a legfrissebb Eurobarométer felmérés eredményeit az előző, vagyis a 377. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés (2013. áprilisi adatfelvétel) eredményeivel hasonlították össze. 3.1.
Az euró bevezetésének támogatottsága, a vélt következmények
Az euróbevezetés hét újabb tagállambeli támogatottságát illetően a már említett legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy egyértelműen megfordult a korábbi adatfelvételi hullámok alapján kirajzolódott, fokozatos csökkenést mutató tendencia. A hét újabb tagállamban a többség immár támogatja az euró saját országában történő bevezetését: 52 % (+7 százalékpont) támogatja, míg 45 % (–6 százalékpont) ellenzi a bevezetést. Litvániában azonban a válaszadók relatív többsége (48 %-a, –7 százalékpont) továbbra is ellenzi, míg a válaszadók 46 %-a (+5 százalékpont) támogatja az euró bevezetését. Az eredmények mindazonáltal egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az euró bevezetését támogatók tábora folyamatosan bővül. Jóllehet a hét újabb tagállambeli válaszadóknak még mindig a fele (50 %, –4 százalékpont) véli úgy, hogy országát hátrányosan fogja érinteni az euróbevezetés, a korábbi – 2011 óta szinte változatlan eredményeket mutató – Eurobarométer felmérésekhez képest ez az arány határozott javulásról tanúskodik. Litvánia esetében az adatok még kedvezőbbek: országuk tekintetében a litván állampolgárok 47 %-a (–8 százalékpont) számít negatív következményekre, míg 41 %-a (+6 százalékpont) pozitív fejleményeket vár. Saját helyzetüket illetően a hét újabb tagállamban 45 % (+6 százalékpont) számít pozitív következményekre az euró bevezetésével kapcsolatban. A negatív hatásokra számítók 44 %os (–3 százalékpont) táborával szemben, igaz kevésbé dinamikusan, de szintén emelkedik Litvániában azoknak a száma, akik saját helyzetükkel kapcsolatban kedvező hatásokkal számolnak (35 %, +2 százalékpont).
8
HU
A 2014. április 22–24. közötti adatfelvételre alapozott 400. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés az alábbi internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/communication/polls/index_en.htm.
11
HU
Kedvező tendencia tapasztalható az euró bevezetésének árakra gyakorolt esetleges hatását illetően: a hét újabb tagállamban 2012 óta (24 %-kal [+2 százalékponttal], 2013-ban +13 százalékponttal) nőtt azon válaszadók száma, akik arra számítanak, hogy az euróval sikerül az árakat stabilan tartani. Mindazonáltal a hét újabb tagállamon belül 65 % (–2 százalékpont) vélte úgy, hogy az árak emelkedni fognak. Litvánia esetében 2013 óta azon válaszadók száma, akik szerint az euró hozzá fog járulni az árak stabilitásához 4 százalékponttal nőtt, és ezzel 18 %-os értékre emelkedett. A litvánok mindemellett továbbra is komolyan tartanak attól, hogy az euróbevezetés kedvezőtlen hatással lesz az árakra: 75 %-uk számít arra, hogy az árak emelkedni fognak (–3 százalékpont). Az árváltoztatással való visszaélésekhez kapcsolódó félelmek enyhén mérséklődtek (71 % [–3 százalékpont]) a hét újabb tagállamban, és ezt a csökkenő tendenciát a litvániai adatok is tükrözik (70 % [–5 százalékpont]). Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint az euró bevezetésével csökken-e a gazdaságpolitika feletti irányítás mértéke, a hét újabb tagállamban 53 % (+4 százalékpont), vagyis a többség nemmel válaszolt, amely arány nagyjából megfelel a litvániai adatoknak (50 % [+2 százalékpont]). Az euró litvániai bevezetéséhez fűződő elvárások hat megadott válaszlehetősége közül (több választ is meg lehetett jelölni) a litvánok a legfontosabbnak azt tartották, hogy az euróbevezetéssel az állampolgárok még inkább európainak fogják magukat érezni (51 % [+3 százalékpont]) és meg fog szilárdulni Európa világban betöltött szerepe (49 % [+7 százalékpont]). A rangsorban harmadik helyen az eurónak köszönhetően rendezettebbé váló államháztartással kapcsolatos elvárás (38 % [+2 százalékpont]) szerepelt. 3.2.
Az euróval kapcsolatos tájékoztatás
Litvániában 2014 áprilisában az állampolgároknak már nagy része tájékozott volt az euró lehetséges bevezetésével kapcsolatban: a megkérdezettek 82 %-a számított arra, hogy a bevezetésre 2015-ben kerül sor. Az euróval kapcsolatos tájékoztatást illetően a litvániai adatok 2013 óta jelentősen javultak, és a hét újabb tagállam közül Litvánia rendelkezik (a Cseh Köztársasággal együtt) a legjobb mutatókkal. A megkérdezett állampolgárok 50 %-a (+9 százalékpont) tájékozottnak, közülük 42 % pedig igen jól tájékozottnak vallotta magát. A hét újabb tagállam esetében enyhén emelkedett azok aránya, akik tájékozottnak vélik magukat az euróval kapcsolatban (42 %, +1 százalékpont), szemben azzal az 56 %-os táborral (–1 százalékpont), amely nem érzi magát tájékozottnak. Az egyes intézmények, illetve csoportok euróátállásról nyújtott tájékoztatásával szembeni bizalmat firtató kérdésre válaszolva a hét újabb tagállamban megkérdezett állampolgárok a nemzeti bank (76 % [+1 százalékpont]) által szolgáltatott információkat jelölték meg a számukra legmegbízhatóbbnak, amit az uniós intézményektől származó tájékoztatás követett (59 % [+3 százalékpont]). E tekintetben a legkisebb bizalmat élvező intézményeknek, illetve csoportoknak az újságírók (28 % [változatlan]) és a szakszervezetek/szakmai szervezetek (29 % [–1 százalékpont]) számítanak. A litván közvélemény a litván nemzeti bank euróátállásról nyújtott tájékoztatását tartja a legmegbízhatóbbnak (65 % [+6 százalékpont]). A rangsor szerint utána az uniós intézmények (62 % [+4 százalékpont]), az adóhatóság (53 % [+8 százalékpont]), a litván kormány (52 % [változatlan]), illetve a legalacsonyabb bizalmat élvező újságírók (28 % [+2 százalékpont]) következnek.
HU
12
HU
Az általános tendenciával összhangban a megkérdezett litvánok 84 %-a (+4 százalékpont) a bolti árak kettős feltüntetését tekinti olyan lényeges témának, amelyről a tájékoztató kampányoknak információt kell szolgáltatniuk. E témát a számlákon szereplő árak (74 % [+4 százalékpont]), illetve a fizetési jegyzékeken szereplő összegek kettős feltüntetése (63 % [+4 százalékpont]) követi. Amíg a hét újabb tagállamban megkérdezett állampolgárok 79 %-a (+3 százalékpont) tartja a kampány szempontjából lényeges információnak azt, hogy milyen értéket képvisel 1 euró, e választ a litvánoknak mindössze 49 %-a (–2 százalékpont) választotta, ami valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a valutatanács keretében a litas árfolyama már régóta rögzített az euróhoz. Ugyanez vonatkozik a fizetéseket és bankszámlákat érintő gyakorlati következményekre is, amelyeket a hét újabb tagállamban a válaszadók 77 %-a (+2 százalékpont) lényeges, a litván állampolgárok viszont kevésbé fontos (58 % [–1 százalékpont]) információknak tartanak. Arra a kérdésre, hogy mely kampányelemeket tekintenék alapvető fontosságúnak, a litván állampolgárok első helyre 72 %-kal (+2 százalékpont) a televíziós hirdetéseket rangsorolták, míg második helyre 57 %kal (változatlan) az újsághirdetést, amelyet a sorban a rádiós hirdetések követtek (56 % [– 1 százalékpont]). A szórólapok és brosúrák jóval szerényebb eredményt, mindössze 30 %-ot (változatlan) értek el. A tájékoztató kampányt a litvániai euróátállás gyakorlati szempontjaira kell összpontosítani: az átállás időszakában biztosítani kell a kettős árfeltüntetésre vonatkozó szabályok megfelelő végrehajtását és az árképzés szoros nyomon követésének megvalósulását, hiszen az állampolgárok ezeket tekintik a legfontosabb szempontoknak. A lakosság euróval kapcsolatos félelmeire és kétségeire az euróról és az euróátállásról szóló megfelelő tájékoztatás kínálhat megoldást. Annak érdekében, hogy a lakosság minden szegmensét megszólítsák, az összes meglévő információs csatornát fel kell használni. 4.
ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK
Az előkészület gyakorlati teendőivel Litvánia összességében kielégítően halad. A Bizottság ugyanakkor azonosított néhány területet, ahol további erőfeszítésekre van szükség. A litván hatóságoknak különösen tanácsos lenne további intézkedéseket hozniuk annak érdekében, hogy még az „€-nap” előtt csökkenjen a forgalomban lévő litaskészpénz mennyisége. Minthogy a litván állampolgárok az euróbevezetéssel összefüggő áremelkedést tekintik az aggodalomra okot adó egyik fő tényezőnek, a visszaélések megakadályozására, illetve az árak alakulásával kapcsolatos téves lakossági benyomások megelőzésére tervezett intézkedéseket jelentősen meg kell szigorítani. Az „€-nap” utáni árváltozások adatait már 2015. január elejétől közzé kell tenni. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a bevált üzleti gyakorlatról szóló megállapodáshoz a lehető legtöbben csatlakozzanak. Biztosítani kell továbbá, hogy az árfeltüntetésre és az átváltásra (így például a kerekítésre) vonatkozó szabályokat megsértő, vagy a bevált üzleti gyakorlatról szóló megállapodást nem megfelelően végrehajtó vállalkozásokkal szembeni korrekciós intézkedéseket igen rövid időn belül hozzák meg, méghozzá úgy, hogy legfeljebb 48 órán belül a végleges döntés is megszülessen. Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse a kommunikációs kampány végrehajtásának alakulását, lényeges, hogy rendszeres tájékoztatást kapjon a kommunikációs tevékenységek aktuális állásáról, illetve a litván nemzeti bank megbízásából végzett közvélemény-kutatások eredményeiről. Az Európai Bizottság újból értékelni fogja Litvániának az euró bevezetésére való gyakorlati felkészülését, ideértve az e jelentésben megfogalmazott ajánlások nyomán hozott intézkedéseket és a folyamatban lévő tájékoztató kampány hatásait. A Bizottság
HU
13
HU
megállapításai egy másik jelentésben („Tizenötödik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről”) kerülnek majd bemutatásra még 2014 vége előtt.
HU
14
HU
