EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.8.30. COM(2016) 546 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az Európai Unió Szolidaritási Alapja 2015. évi éves jelentés
HU
HU
TARTALOMJEGYZÉK 1.
Bevezetés...................................................................................................................... 2
2.
A 2014-ről áthozott, elbírálás alatt lévő kérelmek ....................................................... 2
3.
A 2015-ben beérkezett új kérelmek ............................................................................. 5
4.
Finanszírozás................................................................................................................ 7
5.
Ellenőrzés..................................................................................................................... 8
6.
Zárások......................................................................................................................... 8
7.
Következtetések ......................................................................................................... 11
2
1.
BEVEZETÉS Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a rendelet) előírja, hogy az alap előző évi tevékenységéről jelentést kell készíteni az Európai Parlament és a Tanács számára. Ez a jelentés bemutatja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: EUSZA vagy az alap) 2015. évi tevékenységeit: ismerteti a beérkezett új kérelmek feldolgozásának állását, valamint a zárások előkészítése jegyében kitér a végrehajtási jelentések értékelésére is. Az EUSZA-rendelet1 módosítását követően a Bizottsághoz 2014 júniusa után benyújtott kérelmek értékelése a rendeletben rögzített új kritériumok alapján történt. 2015 folyamán a Bizottság viszonylag kevés az EUSZA-ból folyósítandó segítségnyújtás iránti kérelmet kapott. Az év során mindössze három kérelem érkezett, két esetben a Görögországban történt áradásokra, egy esetben pedig a Bulgáriában tapasztalt szélsőséges téli időjárásra vonatkozóan. A Bizottság mindhárom kérelmet kedvezően értékelte. Mivel az EUSZA-rendelet 2014. évi átdolgozása bevezette az előlegfizetés lehetőségét a várható kedvezményezett államok részére, a Bizottság a 2015. évi uniós költségvetésben megteremtette a szükséges pénzügyi feltételeket, így lehetősége nyílt az év során beérkezett három kérelemhez kapcsolódó előlegfizetés jóváhagyására. Ezenkívül a Bizottság befejezte a még 2014-ben beérkezett négy kérelem: Románia két, valamint Bulgária és Olaszország egy-egy kérelmének értékelését. A Bizottság mind a négy kérelmet kedvezően értékelte. Ami a finanszírozást illeti, a Bizottság 2015 folyamán 82 780 615 millió EUR összegben, hét kérelemre vonatkozóan hagyott jóvá támogatást az EUSZA-ból. Az előző év végén már jóváhagyott 126 724 968 EUR összegű pénzügyi támogatással együtt (amelynek költségvetési előirányzatát át kellett vinni 2015-re) a Bizottság összesen 209 505 583 EUR-t fizetett ki. Lényeges előrehaladás történt az előző években megítélt nyolc EUSZA-intervenció lezárásában is. Az I. melléklet felsorolja az alap igénybevételének „jelentős katasztrófákra” vonatkozó, 2015-ben alkalmazandó küszöbértékeit, míg a II. melléklet a lényeges pénzügyi adatokra is kiterjedően áttekinti azokat a kérelmeket, amelyek tekintetében az év során az alapot igénybe vették.
2.
A 2014-RŐL ÁTHOZOTT, ELBÍRÁLÁS ALATT LÉVŐ KÉRELMEK Az alábbi négy, 2014-ben beérkezett kérelem értékelése 2015-ben fejeződött be. Mivel a kérelmek az EUSZA-rendelet módosításának 2014. júniusi hatálybalépését követően érkeztek be, értékelésük az átdolgozott EUSZA-rendelet rendelkezései alapján történt. ROMÁNIA – 2014. tavaszi árvíz
1
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 661/2014/EU rendeletével (HL L 189., 2014.6.27., 143. o.) módosított 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).
3
2014 áprilisában és májusában Románia jelentős területeit sújtották kiterjedt áradások, amelyek károkat okoztak az állami és magáninfrastruktúrákban, lakóházakban, valamint a mezőgazdaságban. Románia 2014. július 9-én, a 2014. április 19-én észlelt első károkat követő 12 hetes határidőn belül nyújtotta be kérelmét az EUSZA-ból folyósítandó segítségnyújtás iránt. A kérelmet „szomszédos országban bekövetkezett katasztrófaként” nyújtották be arra tekintettel, hogy Románia egyes területeit ugyanaz a katasztrófa sújtotta, mint amely Szerbiában 2014. május 14-én és azt követően következett be, és amelyet a Bizottság korábban jelentős katasztrófának minősített. A Bizottság az időjárási feltételek elemzését követően azonban arra a megállapításra jutott, hogy a román hatóságok által szolgáltatott információk alapján a bejelentett kár nem tulajdonítható teljes egészében ugyanannak a katasztrófának, mint amely Szerbiát sújtotta, mert a romániai kár már április 19-én bekövetkezett. A Bizottság ezért felkérte Romániát, hogy vizsgálja felül és aktualizálja kérelmét és abból vegye ki azokat a károkat, amelyek 2014. május 14-e előtt következtek be. 2014. szeptember 29-én Románia aktualizált kérelmet nyújtott be, amelyben kizárólag a 2014. május 14. után bekövetkezett kárt vette figyelembe, és 167,927 millió EUR összegű teljes közvetlen kárt jelentett be. Ez az összeg a román bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,13 %-át tette ki. Mivel a teljes közvetlen kár a jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbérték2 alatt maradt és mivel nem érte el a rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt regionális katasztrófára vonatkozó küszöbértéket3, a Bizottság a 2. cikk (4) bekezdésében szereplő „szomszédos ország” feltétel szerint kedvezően értékelte a kérelmet. A Bizottság 2015. április 9-én úgy határozott, hogy a költségvetési hatóságnak (a Parlamentnek és a Tanácsnak) az EUSZA igénybevételét javasolja 4 198 175 EUR összegben. A pénzügyi hozzájárulást 2015. augusztus 21-én folyósították Romániának. ROMÁNIA – 2014. nyári árvíz Románia az EUSZA-ból folyósítandó segítségnyújtás iránti második kérelmét a 2014. július végétől augusztus közepéig tartó időszakban Délkelet-Romániában hullott jelentős mennyiségű csapadék és az azt követő árvíz és földcsuszamlások által okozott károkra tekintettel nyújtotta be. A katasztrófa miatt kár érte az állami és magáninfrastruktúrákat, a vállalkozásokat, a mezőgazdasági ágazatot, valamint a kulturális értékeket és lakóházakat. A kérelmet 2014. október 3-án nyújtották be a Bizottságnak, a 2014. július 28-án észlelt első károkat követő 12 hetes határidőn belül. A Bizottság kérésére Románia 2015. január 13-án további információkat, többek között a károkra vonatkozó felülvizsgált számadatokat nyújtott be.
2
3
A 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a jelentős természeti katasztrófa olyan katasztrófa, amelynek eredményeként a közvetlen kár nagysága 2011. évi árakon számolva meghaladja a 3 milliárd eurót, illetve az érintett állam bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 %-át. A két érték közül az alacsonyabbat veszik figyelembe. A 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében a „regionális katasztrófa” bármely olyan természeti katasztrófa, amely egy támogatható állam NUTS 2 szintű régiójában olyan közvetlen kárt eredményez, amelynek értéke meghaladja az adott régió GDP-jének 1,5 %-át. Amennyiben több NUTS 2 szintű régió is érintett, úgy a küszöbértéket az adott régiók átlagos GDP-jére kell alkalmazni, és azt a teljes közvetlen kárnak az egyes régiók szerinti arányában súlyozni kell.
4
A román hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 171,911 millió EUR-ra becsülték, amely a román GNI 0,13 %-ának felelt meg, tehát nem érte el a jelentős katasztrófa küszöbértékét. Ennek megfelelően a kérelem elbírálása a regionális katasztrófára vonatkozó kritériumok alapján történt. A román kérelem egyetlen NUTS 2 szintű régióra, mégpedig Sud-Vest Olteniára vonatkozott. A bejelentett 171,911 millió EUR összegű közvetlen kár a régió regionális GDP-jének (2011. évi adatok alapján 10 480 millió EUR) 1,64 %-át tette ki, tehát meghaladta a regionális katasztrófákra vonatkozó küszöbértéket, így megfelelt az EUSZA-ból származó hozzájárulás kritériumainak. A Bizottság 2015. április 9-én úgy határozott, hogy a költségvetési hatóságnak az EUSZA igénybevételét javasolja 4 297 775 EUR összegben. A pénzügyi hozzájárulást 2015. augusztus 21-én folyósították Romániának. BULGÁRIA – 2014. nyári árvíz A romániai eseményekhez hasonlóan 2014. július végén–augusztus elején Bulgáriát is intenzív és súlyos esőzések érték, amelyek jelentős károkat okoztak az állami és magáninfrastruktúrákban, a vállalkozásokban, a lakóházakban és a magántulajdonban lévő értékekben, valamint a mezőgazdasági ágazatban is. Bulgária 2014. október 23-án nyújtotta be kérelmét a Bizottságnak, a 2014. július 31én észlelt első károkat követő 12 hetes határidőn belül. Az értékelés elvégzéséhez szükséges módosított információk benyújtására 2014. november 12-én került sor. A bolgár hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 79,344 millió EUR-ra becsülték, amely a bolgár GNI 0,20 %-ának felelt meg. Ennek megfelelően a kérelem elbírálása a regionális katasztrófára vonatkozó kritériumok alapján történt. A bolgár kérelem egyetlen NUTS 2 szintű régióra, mégpedig a Bulgária északnyugati részén fekvő Severozapaden régióra vonatkozott, amely az Unió egyik legszegényebb régiója. A bejelentett 79,344 millió EUR összegű közvetlen kár a régió GDP-jének (2011. évi adatok alapján 2732 millió EUR) 2,9 %-át tette ki, tehát meghaladta a regionális katasztrófákra vonatkozó, a GDP 1,5 %-ában meghatározott küszöbértéket. Bulgária kérelme így megfelelt az EUSZA-ból származó hozzájárulás kritériumainak. A Bizottság 2015. április 9-én úgy határozott, hogy a költségvetési hatóságnak az EUSZA igénybevételét javasolja 1 983 600 EUR összegben. A pénzügyi hozzájárulást 2015. augusztus 21-én folyósították Bulgáriának. OLASZORSZÁG – 2014. őszi árvíz A 2014. október 9-től november 18-ig tartó időszak alatt Északnyugat-Olaszország nagy kiterjedésű részeit több alkalommal is heves esőzésekkel járó szélsőséges időjárás sújtotta, amely árvizet és földcsuszamlásokat okozott. Emiatt súlyos kár keletkezett az állami és magáninfrastruktúrákban, a vállalkozásokban, a lakóházakban és a magántulajdonban lévő értékekben, továbbá a mezőgazdasági ágazatban. A kérelem 2014. december 23-án érkezett be a Bizottsághoz, a 2014. október 9-én észlelt első károkat követő 12 hetes határidőn belül. A Bizottság kérésére
5
Olaszország 2015. február 3-án további információkat, többek között a károkra vonatkozó kismértékben felülvizsgált számadatokat nyújtott be. Az olasz hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 2241,052 millió EURra becsülték, amely nem érte el az EUSZA jelentős katasztrófa címén történő igénybevételére vonatkozó, Olaszország esetében 2014-ben alkalmazandó küszöbértéket (2011. évi árakon számolva 3 milliárd EUR-t). Ennek megfelelően a kérelem elbírálása a regionális katasztrófára vonatkozó kritériumok alapján történt. Olaszország öt NUTS 2 szintű régiója: Emilia-Romagna, Liguria, Lombardia, Piemont és Toszkána volt közvetlenül érintett. Az olasz hatóságok által benyújtott adatok alapján az öt érintett régióban bekövetkezett kár a súlyozott átlagos regionális GDP 1,84 %-át tette ki, így meghaladta a regionális katasztrófákra vonatkozó, a GDP 1,5 %-ában meghatározott küszöbértéket. Olaszország kérelme ezért jogosult volt az EUSZA-ból származó hozzájárulásra. A Bizottság 2015. április 9-én úgy határozott, hogy a költségvetési hatóságnak az EUSZA igénybevételét javasolja 56 026 300 EUR összegben. Az alapból származó pénzügyi hozzájárulást 2015. október 2-án folyósították. 3.
A 2015-BEN BEÉRKEZETT ÚJ KÉRELMEK 2015-ben a Bizottsághoz három új kérelem érkezett. Az új kérelmekkel kapcsolatos legfontosabb információk összefoglalása az alábbiakban található. BULGÁRIA – 2015. téli szélsőséges időjárás 2015. január végén és február elején Bulgária nagy területein heves esőzések, havazás, áradások és földcsuszamlások következtek be, amelyek komoly károkat okoztak az állami infrastruktúrában, a vállalkozásokban, magánházakban és vagyonban, és megkárosították a mezőgazdasági ágazatot. Egyedül Burgasz városában több mint 300 épületet öntött el az áradás. Töltések omlottak be, sok folyó (pl. a Marica/Évrosz folyó) kiöntött a medréből és elárasztotta a mezőgazdasági területeket és az erdőket. Az erős széllökések letarolták a fenyveseket, áramkimaradásokat okoztak, és tönkretették a kommunikációs hálózatokat; az utakat a lehulló fatörzsek torlaszolták el. Bulgária 2015. április 24-én nyújtotta be kérelmét, a 2015. január 30-án észlelt első károkat követő 12 hetes határidőn belül. A bolgár hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 243,305 millió EUR-ra becsülték, amely a bolgár GNI 0,622 %-ának felelt meg. Mivel a becsült teljes közvetlen kár meghaladta a küszöbértéket, a katasztrófa „jelentős természeti katasztrófának” minősült a rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében. Bulgária kérelmének benyújtáskor kérte az EUSZA megelőlegezett hozzájárulásának előzetes kifizetését. A kérelem előzetes vizsgálatát követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy teljesülnek a rendelet 4a. cikkében foglalt, előlegfizetésre vonatkozó feltételek, és 637 782 EUR összegű (az alapból származó megelőlegezett pénzügyi hozzájárulás 10 %-ának megfelelő) előleget nyújtott. A folyósítás 2015. július 15-én történt meg. Az értékelést követően a Bizottság 2015. július 10-én úgy határozott, hogy a költségvetési hatóságnak az EUSZA igénybevételét javasolja 6 377 815 EUR 6
összegben. Az alapból származó pénzügyi hozzájárulás egyenlegét 2015. december 1-jén folyósították Bulgáriának. GÖRÖGORSZÁG – 2015-ös árvíz Közép-Görögországban és Évroszban 2015. február elejétől kiterjedt áradások sújtották Görögországot az Évrosz és az Adrasz szélesebb térégében, Kelet-Makedónia és Trákia régióban. Ugyanebben az időszakban hasonló katasztrófa sújtotta Közép- és Nyugat-Görögország jelentős részét (így az epiruszi, nyugat-görögországi, közép-görögországi és thesszáliai régiót), és még nagyobb károkat okozott, mint Kelet-Makedóniában. Az események károkat okoztak az alapvető infrastruktúrában, középületekben, lakóházakban, vállalkozásokban és a mezőgazdaságban. Az Évrosz medencéjének áradása különösen a mezőgazdasági ágazatot érintette. Mintegy 17 500 hektárnyi terület került víz alá. A mezőgazdasági üzemi infrastruktúra, a raktárak és a termés elpusztult. 150 km közút megrongálódott vagy megsemmisült. 17 településen károsodott a vízellátási és csatornázási infrastruktúra. Az áradások középületekben (iskolák, tornatermek, könyvtárak) is károkat okoztak. Görögország nyugati, középső és északi részén Epirusz, Etoloakarnanía, Evritanía, Fthiótida, Thesszália és a Peloponnészosz térségét heves esőzések és viharok sújtották, a hegyekben erős havazás következett be, és ezt a szárazföldi és tengeri területeken egyaránt viharos erejű déli szél kísérte. A katasztrófa következtében áramkimaradásokra került sor, a folyók kiöntöttek a medrükből, és a hatalmas földcsuszamlások több hegyi települést elzártak a külvilágtól, és a lakosokat ki kellett menekíteni. A katasztrófa következtében megsérült az epiruszi úthálózat több mint 60 %-a. A mezőgazdaság is károsodott, mivel a termőterületeken elpusztult a termés. Boltok, magánházak, üzletek, állattenyésztő telepek és gazdaságok károsodtak. A görög kulturális örökség egyes értékei is veszélybe kerültek. Görögország két külön kérelemben igényelt pénzügyi hozzájárulást az EUSZA-ból. Mindkét kérelem 2015. április 23-án – a 2015. február 1-jén (középső és nyugati régiók), illetve február 4-én (Évrosz) észlelt első károktól számított 12 hetes határidőn belül – érkezett be a Bizottsághoz. A kérelmeket a rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerinti „regionális katasztrófa” címén nyújtották be. A Bizottság vizsgálata azonban arra derített fényt, hogy a görögországi események (és a jelentős bulgáriai katasztrófa) összefüggenek, és ugyanabból a meteorológiai jelenségből erednek. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a görög ügyeket egy regionális katasztrófaként kezeli. A két kérelem összevonásának nem volt hatása az EUSZA pénzügyi hozzájárulásának összegére, ugyanakkor jelentősen csökkentette Görögországnak a végrehajtásból és a jelentéstételből eredő adminisztratív terheit. A katasztrófa összességében öt NUTS 2 szintű régiót érintett: a Kelet-Makedónia és Trákia régiót (az Évrosz áradása), valamint az Epirusz, Nyugat-Görögország, KözépGörögország és Thesszália régiókat. A görög hatóságok az áradások okozta teljes közvetlen kárt 395,878 millió EUR-ra becsülték. Ez az összeg az öt érintett NUTS 2 szintű régió súlyozott átlagos GDP-jének 4,78 %-át tette ki, tehát jelentősen meghaladta a regionális katasztrófákra vonatkozó, a GDP 1,5 %-ában meghatározott küszöbértéket. Görögország kérelmeinek benyújtáskor kérte az EUSZA megelőlegezett hozzájárulásainak előzetes kifizetését. A kérelmek előzetes értékelését követően, és mielőtt döntést hozott volna azok összevonásáról, a Bizottság arra a következtetésre
7
jutott, hogy a rendelet 4a. cikkében foglalt feltételek minkét ügyben teljesülnek. A Bizottság Évrosz esetében 331 135 EUR, Közép- és Nyugat-Görögország esetében 658 560 EUR összegű előleget nyújtott, amely mindkét esetben az alapból származó megelőlegezett pénzügyi hozzájárulás 10 %-ának felelt meg. A folyósítás 2015. július 15-én történt meg. Az értékelést követően a Bizottság 2015. július 10-én úgy határozott, hogy a költségvetési hatóságnak az EUSZA igénybevételét javasolja 9 896 950 EUR összegben. Az alapból származó pénzügyi hozzájárulás egyenlegét 2015. november 27-én folyósították Görögországnak. 4.
FINANSZÍROZÁS 2015-ben a költségvetési hatóság négy esetben hagyta jóvá az EUSZA-ból nyújtandó támogatást. A vonatkozó kérelmek 2014-ben, illetve 2015-ben érkeztek. A 2015. évi 4. számú költségvetés-módosítási tervezet négy EUSZA-kérelmet foglalt magában – kettőt Románia, egyet-egyet pedig Bulgária és Olaszország nyújtott be – 66 505 850 EUR összegben, elfogadására 2015. július 7-én került sor.4 Folyósítás 2015 augusztusában és októberében történt. A 2015-ben beérkezett három kérelem – amelyek közül egy Bulgáriától, kettő pedig Görögországtól származott – kapcsán a Bizottság 2015. július 23-án úgy határozott5, hogy javasolja az EUSZA igénybevételét, azonban nem nyújt be költségvetésmódosítási tervezetet, mivel a három ügyben összesen igényelt 16 274 765 EUR fedezhető a 2015. évi költségvetésben az esetleges előlegek céljára már megképzett 50 millió EUR összegű előirányzatból. A költségvetési hatóság 2015. október 6-án jóváhagyta az EUSZA igénybevételét.6 Folyósítás 2015 novemberében és decemberében történt. Az előzőekben ismertetett igénybevételi eljárással párhuzamosan, Görögország és Bulgária kérésére a Bizottság 2015. június 24-én úgy határozott7, hogy összesen 1 627 477 EUR előleget nyújt. Ezt a 2015. évi költségvetésben előleg céljára előirányzott 50 millió EUR „tartalék” terhére folyósította. A Bizottság az előlegeket 2015. július 15-én folyósította Görögországnak és Bulgáriának. A Szolidaritási Alapból nyújtott pénzügyi hozzájárulások – 2015-ben jóváhagyott költségvetésmódosítás
4
5 6
7
Kedvezményezett állam
Katasztrófa
Kategória
Összeg (EUR)
Románia
2014. tavaszi árvíz
szomszédos ország
4 198 175
Románia
2014. nyári árvíz
regionális
4 297 775
A 2015. évi 4. sz. költségvetés-módosítás az EU Szolidaritási Alapjának (EUSZA) 66 505 850 EUR összegű kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevételére irányul. Az igénybevétel két romániai, egy bulgáriai és egy olaszországi árvízhez kapcsolódik. HL L 261., 2015.10.7. COM(2015) 370 final, 2015.7.23. Az Európai Parlament és a Tanács 2015. október 6-i (EU) 2015/1872 határozata az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről (HL L 275., 2015.10.20., 30. o.). Görögország: C(2015) 4181 final és C(2015) 4180 final, Bulgária: C(2015) 4179 final.
8
Bulgária
2014. nyári árvíz
regionális
1 983 600
Olaszország
2014. őszi árvíz
regionális
56 026 300 66 505 850
ÖSSZESEN
A Szolidaritási Alapból nyújtott pénzügyi hozzájárulások – 2015-ben csak igénybevételi határozat
5.
Kedvezményezett állam
Katasztrófa
Bulgária
2015. téli szélsőséges időjárás
Jelentős
6 377 815
Görögország (2 ügy)
2015-ös árvíz KözépGörögországban és Évroszban
Regionális
9 896 950
Kategória
Összeg (EUR)
ÖSSZESEN
16 274 765
MINDÖSSZESEN
82 780 615
ELLENŐRZÉS 2015 folyamán a Bizottság négy kedvezményezett államban tett ellenőrző látogatásokat, hogy megvitassa az illetékes tagállami hatóságok által bevezetett végrehajtási mechanizmusokat, valamint megválaszolja a végrehajtó hatóságok által feltett konkrét kérdéseket: –
Várnában (Bulgária) 2015. szeptember 24-én a 2014. júniusi, Várna városát érintő árvizet (jelentős katasztrófa) követően kapott 10,542 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulással kapcsolatban;
–
Belgrádban (Szerbia) 2015. október 1-jén a 2014. májusi árvizeket (jelentős katasztrófa) követően kapott 60,225 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulással kapcsolatban;
–
Cagliariban (Olaszország) 2015. november 6-án a 2013. novemberi árvizeket (regionális katasztrófa) követően kapott 16,311 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulással kapcsolatban;
–
Zágrábban (Horvátország) 2015. december 1-jén egyeztetés céljából a 2014. januári jég- és árvízkatasztrófát követően kapott 8,616 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulással, valamint a 2014. májusi árvizekre tekintettel kapott 8,960 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulással összefüggésben (mindkét ügy jelentős katasztrófát érint).
Mind a négy látogatás alapján megállapítható volt, hogy az illetékes hatóságok a végrehajtást és az ellenőrzéseket átláthatóan és megfelelően végzik, betartva az EUSZA-rendelet, a támogatásról szóló határozatok és a végrehajtási megállapodások által előírt szabályokat. A végrehajtási jelentések beérkezését követően a Bizottság további elemzéseket fog végezni, és szükség esetén további intézkedéseket hoz. 6.
ZÁRÁSOK 2015-ben a Bizottság nyolc EUSZA-intervenciót zárt le, amelyek mindegyikét a 2012/2002/EK rendelet átdolgozása előtti feltételek szerint hajtottak végre. E feltételek szerint a 8. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a pénzügyi hozzájárulás folyósításától számított egyéves végrehajtási időtartam lejártát követő hat hónapon belül a kedvezményezett állam a pénzügyi hozzájárulás pénzügyi 9
végrehajtásáról jelentést készít (a továbbiakban: végrehajtási jelentés), amelyben nyilatkozik a kiadások indokáról (a továbbiakban: érvényességi nyilatkozat). Az eljárás végén a Bizottság lezárja az alapból folyósított támogatást. 1.
Ciprus, 2008-as aszály: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 7,605 millió EUR-t tett ki. A Bizottság a végrehajtási jelentést és az érvényességi nyilatkozatot jelentős késéssel, 2012. július 24-én kapta meg. Az értékelés elvégzéséhez kiegészítő információkat kellett kérni Ciprustól. A Bizottság 2015 januárjában le tudta zárni az intervenciót.
2.
Olaszország, 2010-es venetói árvíz: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 16,909 millió EUR-t tett ki. A Bizottság a végrehajtási jelentést és az érvényességi nyilatkozatot 2013. december 19-én, jóval a rendeletben előírt 6 hónapos határidő előtt kapta meg. A jelentés teljesnek és a rendeletben foglalt követelményeknek megfelelőnek bizonyult, így a Bizottság 2015 januárjában le tudta zárni az intervenciót.
3.
Csehország, 2010. tavaszi árvíz: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 5,111 millió EUR-t tett ki. Az értékelés elvégzéséhez kiegészítő információkat kellett kérni a cseh hatóságoktól. Ezenkívül a cseh hatóságok beszámolója szerint a végrehajtási időszak végéig 794,69 EUR-t nem használtak fel (ez a fel nem használt keretből, valamint az EUSZA-számla megszűnését követően kapott kamatokból és jóváírásokból állt). A Bizottság az összeg beszedését követően 2015 júniusában lezárta az intervenciót.
4.
Csehország, 2010. őszi árvíz: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 10,912 millió EUR-t tett ki. A 2010. tavaszi árvízhez hasonlóan a cseh hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a végrehajtási időszak végéig 932,64 EUR-t nem használtak fel (ez a fel nem használt keretből, valamint az EUSZA-számla megszűnését követően kapott kamatokból és jóváírásokból állt). A Bizottság az összeg beszedését követően 2015 novemberében lezárta az intervenciót.
5.
Írország, 2009-es árvíz: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 13,023 millió EUR-t tett ki. A végrehajtási jelentést 2012 júniusáig kellett volna benyújtani, Írország azonban a benyújtási határidő meghosszabbítását kérte. A jelentés 2013. december 20-án érkezett be. A jelentés teljesnek és a rendeletben foglalt követelményeknek megfelelőnek bizonyult, így a Bizottság 2015 szeptemberében le tudta zárni az intervenciót.
6.
Horvátország, 2010. szeptemberi árvíz: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 1,175 millió EUR-t tett ki. A végrehajtási jelentés 2013 júniusában érkezett be a Bizottsághoz. Az értékelés elvégzéséhez kiegészítő információkat kellett kérni Horvátországtól. Az intervenció 2015 októberében zárulhatott le.
7.
Olaszország, 2012-es Emilia-Romagna-i földrengések: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 670,192 millió EUR-t tett ki. A végrehajtási jelentést 2014 júniusáig kellett volna benyújtani. Az olasz hatóságok a benyújtási határidő meghosszabbítását kérték, végül 2014 decemberében nyújtották be a jelentést. A jelentés teljesnek és a rendeletben foglalt követelményeknek megfelelőnek bizonyult, így a Bizottság 2015 októberében le tudta zárni az intervenciót.
10
8.
Ausztria, 2012-es lavamündi árvíz: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 240 000 EUR-t tett ki. Ausztria 2015 márciusában nyújtotta be végrehajtási jelentését, amely teljesnek és a rendeletben foglalt követelményeknek megfelelőnek bizonyult. Az osztrák hatóságok azonban arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy Lavamünd önkormányzata szerint a lavamündi vízerőművet üzemeltető Verbund Hydro Power AG villamosenergia-termelő vállalkozás gondatlanul járt el az árvízzel összefüggésben. Az önkormányzat ezért kártérítési keresetet nyújtott be a Verbund Hydro Power AG ellen a klagenfurti polgári bíróságon. A bírósági eljárás folyamatban van. Az osztrák hatóságok közölték továbbá, hogy a kártérítési kereset benyújtásának nincs azonnali közvetlen következménye, és jelenleg a bírósági eljárás eredménye vagy időtartama sem látható előre. A Bizottság 2015 decemberében lezárta az intervenciót, és felkérte Ausztriát, hogy haladéktalanul tájékoztassa a Bizottságot a bírósági ügy kimeneteléről. Ha a kár helyreállításának költségeit utólag egy harmadik fél megtéríti, akkor a 2012/2002/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése alapján a Bizottság a támogatás ezzel megegyező összegének visszafizetését fogja követelni Ausztriától.
11
2015-ben a Bizottsághoz három új végrehajtási jelentés és érvényességi nyilatkozat is érkezett Szlovéniától és Horvátországtól a 2012-es, Ausztriától pedig a 2013-as árvízzel kapcsolatban. A mostani éves jelentés tárgyidőszakának végén ezen végrehajtási jelentések értékelése még folyamatban volt. 7.
KÖVETKEZTETÉSEK 2015 volt az első olyan év, amelyben az EUSZA végrehajtása az átdolgozott rendelet szabályai szerint történt. Az új rendelkezések életbelépése óta beérkezett kérelmek kis száma miatt korai lenne végleges véleményt alkotni arról, hogy a rendelkezések az elvárásokhoz mérten mennyire eredményesek. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a regionális katasztrófákra vonatkozó átdolgozott kritériumok révén sokkal egyértelműbbé vált a kérelmezők számára, hogy kérelmük várhatóan kedvező elbírásban részesül-e, ami megkíméli őket a sikertelen kérelemre fordított felesleges munkától és az esetleges csalódástól. A régi, kevésbé egyértelmű szabályok alapján a regionális katasztrófa címén benyújtott kérelmek mintegy kétharmadát kellett elutasítani. Az átdolgozás óta a regionális katasztrófa címén benyújtott kérelmek 100%-a kapott kedvező elbírálást. Továbbra is problémát jelent a katasztrófa és a támogatás folyósítása között eltelt idő hossza. A kérelmező államok jellemzően teljes mértékben kihasználják a 12 hetesre bővített kérelmezési határidőt. Esetenként a kérelem lefordítása a Bizottság valamelyik munkanyelvére időigényes, ahogy az igénybevételi határozat és a kapcsolódó költségvetés-módosítás tanácsi és parlamenti elfogadásához szükséges eljárás is az (ez a nemzeti parlamentek 8 hetes vizsgálati időszakát is magában foglalja). Ugyanakkor az új rendelkezések és útmutatás alapján a potenciális kérelmezők jobban fel tudják mérni a kérelmezési eljárás szükségleteit, így a Bizottság is kevesebb kiegészítő információ bekérésére kényszerül a kérelem értékeléséhez. Végül a korábban elkülönült támogatási határozatok és végrehajtási megállapodások közös bizottsági végrehajtási aktusba történő összevonásával a késedelem is mérséklődik. A Bizottság törekszik arra, hogy a késedelmet a közigazgatási eljárások ésszerűsítésével tovább mérsékelje. A 2015. költségvetési évben lépett hatályba az előlegfizetésre vonatkozó új rendelkezés, amely első ízben tette lehetővé a Bizottság számára a megelőlegezett támogatási összeg 10 %-ának az alap formális igénybevételét megelőző kifizetését. Ez a 2015-ben beérkezett mindhárom új kérelem esetében sikeresen megtörtént. A 2014–2020-as pénzügyi keretben a maximális éves költségvetési keret 500 millió EUR-ra csökkentése nem okozott problémát, mivel a beszámolási időszakban nem következett be kivételes mértékű katasztrófa. Ennek megfelelően nem volt szükség arra, hogy a Bizottság a támogatási összegeket a rendelkezésre álló éves keret kétharmadában korlátozza azon 2014 óta alkalmazott szabály alapján, amelyet ilyen esetekre a Bizottságnak szóló, a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmekre vonatkozó közlemény rögzít. Valójában a 2015. évi folyósításokat sikerült teljes mértékben a 2014. évről áthozott felhasználatlan keretből teljesíteni, míg a 2014. évi keret 287 millió EUR összegű fennmaradó része 2015 végén lejárt. Ennek eredményeként a 2015. évi keret teljes összege áthozhatóvá vált a 2016. évre, megerősítve a 2016 során potenciálisan bekövetkező katasztrófákkal szembeni biztonsági hálót.
12
