A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.12.21. COM(2015) 621 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a 2011/64/EU irányelv REFIT-értékeléséről és a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról

HU

HU

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS .................................................................................................................. 3 2. HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK............................................................................................ 3 3. AZ IRÁNYELV KÜLSŐ ÉRTÉKELÉSE ...................................................................... 4 3.1. Az értékelés hatóköre ........................................................................................... 5 3.2 Módszertan ............................................................................................................ 5 3.3 Az értékelés eredményei........................................................................................ 6 3.4 Az érdekelt felek értékelésre adott visszajelzései ................................................. 6 4.

AZ ÉRTÉKELÉS SORÁN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK .......................................................................... 8 4.1. A jelenlegi fogalommeghatározások működése ................................................... 8 4.1.1. Szubjektív kritériumok ............................................................................. 8 4.1.2 A vámok és jövedéki adók közötti eltérések .............................................. 9 4.1.3 Jövedéki minimumadó .............................................................................. 9 4.2 A fogalommeghatározások hiánya ........................................................................ 9

5. AZ ÉRTÉKELÉS KÖVETKEZTETÉSEI ÉS AJÁNLÁSAI ....................................... 11 5.1. Az értékelés minősége ........................................................................................ 11 5.2 Ajánlások ............................................................................................................. 12 6. NYOMON KÖVETÉS ÉS VÉGSŐ KÖVETKEZTETÉSEK ...................................... 14 I. MELLÉKLET – TENDENCIÁK ÉS STATISZTIKA .................................................. 16 I.I. MELLÉKLET – A CIGARETTÁK SÚLYOZOTT ÁTLAGOS ÁRA ...................................... 18 I.II. MELLÉKLET – A CIGARETTÁKRA KIVETETT ADÓTEHER ......................................... 19 I.III. MELLÉKLET – A FORGALOMBA HOZOTT CIGARETTAMENNYISÉG.......................... 20 I.IV. MELLÉKLET – CIGARETTADOBOZOK FELNŐTTENKÉNTI SZÁMA ........................... 21 I.V.

MELLÉKLET – A FORGALOMBA HOZOTT FINOMRA VÁGOTT DOHÁNY MENNYISÉGE .................................................................................................... 22

I.VI. MELLÉKLET – A FINOMRA VÁGOTT DOHÁNY FELNŐTTENKÉNTI MENNYISÉGE

..... 23 I.VII. MELLÉKLET – ADÓBEVÉTELEK ........................................................................... 24 I.VIII. MELLÉKLET – A DOHÁNYBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK ÖSSZES ADÓBEVÉTELBEN KÉPVISELT ARÁNYA .............................................................. 25

2

1. BEVEZETÉS A 2011/64/EU irányelv1 19. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottságnak négyévente jelentést kell benyújtania a jövedéki adónak az említett irányelvben megállapított kulcsaira és szerkezetére vonatkozóan. E jelentésnek figyelembe kell vennie a belső piac megfelelő működését, a jövedékiadó-kulcsok tényleges értékét és a Szerződés szélesebb körű célkitűzéseit, és elsősorban a tagállamok által nyújtott információkon kell alapulnia. Ez a jelentés egyike a Bizottság által 1992 óta előterjesztett, dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adókra vonatkozó uniós szabályok működéséről szóló jelentéseknek2. Az irányelvet továbbá a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében történő értékelésre is kiválasztották.3 E jelentés az irányelvet e két szempontból értékelő külső értékelés eredményeit és következtetéseit mutatja be. A jelentés továbbá áttekinti a dohánygyártmányokkal kapcsolatos súlyozott átlagos árak, forgalomba hozatal, adóbevételek és adóterhek alakulásának tekintetében az irányelv 2011. évi hatálybalépése óta a tagállamok által rendelkezésre bocsátott statisztikákat. Az előző jelentésekkel ellentétben e jelentés nem a 2011/64/EU irányelvben előírt minimum jövedékiadó-mértékek emelkedésére összpontosít. A általános minimum jövedéki adó mértékének emelése sok esetben csak nemrég lépett hatályba; egyes tagállamok számára átmeneti időszakot biztosítottak, és egyes fokozatos emeléseknek pedig még jelenleg is folyamatban vannak4. Ezen intézkedések hatását ezért egy jövőbeli jelentésben kell megvizsgálni. 2. HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A 2011/64/EU irányelv uniós szabályokat állapít meg a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsairól. Különösen az irányelv hatálya alá tartozó különféle dohánytermékeket határozza meg és osztályozza azok jellemzői alapján. A különböző terméktípusokra vonatkozó jövedéki adó szerkezetét is ezen irányelv határozza 1

A Tanács 2011. június 21-i 2011/64/EU irányelve a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról. 2

COM(1995) 285 COM(1998) 320 COM(2001) 133 COM(2008) 460 A 2008. évi utolsó jelentés a dohánygyártmányra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv módosításáról, valamint a 2008/118/EK irányelv módosításáról szóló, 2010. február 16-i 2010/12/EU tanácsi irányelvhez vezetett. 3

A REFIT az uniós joganyag teljes egészének felülvizsgálatára irányuló program a terhek, következetlenségek, hiányosságok és eredménytelen intézkedések feltérképezése, valamint a felülvizsgálat eredményeinek nyomon követése céljából szükséges javaslatok kidolgozása érdekében. 4

A 2011/64/EU irányelv 10. és 14. cikke.

3

meg. Az irányelv a belső piac megfelelő működésének és ezzel egyidejűleg magas szintű egészségvédelem biztosítására törekszik5. A megfelelően működő belső piac előfeltételezi, hogy a tagállamokban az ezen ágazat termékeinek forgalmát érintő adók alkalmazása nem torzítja a versenyfeltételeket és nem akadályozza az Unión belül e termékek szabad mozgását. Ezzel összefüggésben az irányelvnek biztosítania kell, hogy a feldolgozott dohánytermékeket a végső fogyasztás helye szerinti tagállamokban megfelelően adóztatták meg6. Ez azért fontos, mert a dohánygyártmányok jövedéki adójából származó bevételek összesen több mint 81 milliárd EUR-val járultak hozzá 2014-ben a tagállamok nemzeti költségvetéséhez. A REFIT-program keretében a Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az uniós jog a célnak megfeleljen és a lehető legkisebb költségek és terhek mellett teljesítsék a célkitűzéseket. 3. Az IRÁNYELV KÜLSŐ ÉRTÉKELÉSE Az irányelv működésének értékelése érdekében az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság (DG TAXUD) külső értékelést (a továbbiakban: értékelés) készíttetett a Ramboll Management Consulting AS, a The Evaluation Partnership és a Europe Economics által létrehozott konzorciummal. A tagállamokkal való egyeztetést követően és a REFIT-programmal összhangban megállapodás született arról, hogy az értékelés célja a jogszabályok javításával kapcsolatos lehetőségek meghatározása a nemzeti közigazgatási szerveket és gazdasági szereplőket érintő adminisztratív költségek és terhek csökkentése, valamint a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adók beszedésével kapcsolatos megfelelés és biztonság javítása érdekében. Az értékelés 2012 decemberében kezdődött és 2014 augusztusában fejeződött be. Az összes illetékes bizottsági szolgálat személyzetéből álló irányítócsoport felügyelte az értékelés végrehajtását. Mivel az értékelést a minőségi jogalkotásra vonatkozó új iránymutatások 2015. május 19-i elfogadása előtt fejezték be7, meg kell jegyezni, hogy az említett iránymutatások által bevezetett egyes kötelező elemeket ennélfogva nem lehetett figyelembe venni. Először, az értékelés az érdekelt felek véleményét célzott felmérések és nem nyilvános konzultáció révén gyűjtötte össze. Másodszor, a REFIT-program célkitűzéseivel összhangban túlnyomórészt a hatékonysággal és eredményességgel kapcsolatos kérdések álltak a középpontban8.

5

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26., 113. és 168. cikke.

6

A 2008/118/EK irányelv 32. cikkében leírt helyzet kivételével.

7

http://ec.europa.eu/smart-regulation/guidelines/toc_guide_en.htm

A minőségi jogalkotásra vonatkozó új iránymutatások szerint az értékelésnek a hatékonyságot, eredményességet, relevanciát, koherenciát és uniós hozzáadott értéket kell felmérnie. 8

4

3.1. Az értékelés hatóköre Első lépésként az értékelés felvázolta a dohánygyártmányokra vonatkozó jövedékiadórendszerek fő jellemzőit, tekintettel a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adókat szabályozó két fő irányelvre9. Az értékelés ezt követően a megbeszélt értékelési kérdések megválaszolására összpontosított. Az értékelés megállapításait a 3.3. bekezdésben felsorolt ezen értékelési kérdések szerint csoportosították. Az értékelés az ezen megállapítások kapcsán felmerülő, e jelentés 4. szakaszában megvizsgált kérdéseket is meghatározta. A minimumkulcsok egészségvédelemre gyakorolt hatása nem tartozott az értékelés hatókörébe, mert a minimum jövedéki adó általános mértékének emelése sok esetben csak nemrég lépett hatályba, aminek következtében több időre van szükség e szempontok kiértékeléséhez10. Továbbá számos tagállam számára 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakokat biztosítottak a cigarettára vonatkozó minimumok elérése érdekében. A finomra vágott fogyasztási dohány esetében a minimum jövedéki adó általános mértékét fokozatosan emelik a 2020. január 1-ig tartó időszak során.

3.2 Módszertan Az értékelést három szakaszban végezték: tervezés, adatgyűjtés és elemzés. Az adatgyűjtési szakasz során kérdőíveket küldtek a tagállamoknak és gazdasági szereplőknek. 27 tagállam és 48 gazdasági szereplő válaszolt a kérdőívekre. A kapott válaszokat követően telefonhívásokra és személyes interjúkra került sor. Ezenkívül 7 kiválasztott tagállamban esettanulmányokat végeztek11. Másodelemzés és a szakirodalom áttekintése is részét képezte e szakasznak. Ezenfelül a meglévő jogszabályok, tanulmányok és gazdasági szakirodalom minőségi elemzését, valamint a rendelkezésre álló gazdasági adatok elemzését is elvégezték. A kérdőívekre adott válaszok alapján a szerződő fél bevált gyakorlatokat és problémákat is azonosított. A szerződő fél a harmadik szakaszban kielemezte és összehasonlította a különféle válaszokat és összeállította az adóhatóságok és gazdasági szereplők előtt álló problémák listáját. Végül számos ajánlást fogalmaztak meg az azonosított problémák kezelése érdekében.

9

A Tanács 2011. június 21-i 2011/64/EU irányelve a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról; a Tanács 2008. december 16-i 2008/118/EK irányelve a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről. 10

A 2011/64/EU irányelv 10. és 14. cikke.

11

Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Lengyelország, Németország, és Románia.

5

3.3 Az értékelés eredményei 3.3.1 A dohánytermékekre kivetett jövedéki adókra vonatkozó jelenlegi rendelkezések milyen mértékben biztosítják a belső piac megfelelő működését és a versenytorzulások megelőzését? Megállapítást nyert, hogy a jövedéki minimumadó végrehajtása12, az elektromos cigarettákkal és egyes feldolgozott dohánytermékekkel való következetlen bánásmód, valamint a termékcsoportok közötti és termékcsoportokon belüli adók okozta helyettesítés a belső piac torzulásaihoz vezet. Habár

a felvásárlások elleni nem harmonizált szabályok is kedvezőtlenül befolyásolhatják a belső piac megfelelő működését, az adóhatóságok az e területeken végrehajtott harmonizációt nem tekintik megvalósíthatónak vagy kívánatosnak. E kivételektől eltekintve az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az adókulcsok jelenlegi szerkezete és szintje általában semleges versenyfeltételeket és a belső piacon belüli szabad árképzést tesz lehetővé. A jelenlegi irányelv által engedélyezett eltérések és kivételek határon átnyúló vásárlásra és illegális kereskedelemre kifejtett hatása korlátozott. Ezenfelül nem találtak arra vonatkozó egyértelmű bizonyítékot, hogy a dohánytermékekre vonatkozó jövedéki adó szintjeit tekintve hatályba lépett módosítások a kereskedelem szerkezetében bekövetkező változásokhoz vezettek volna. 3.3.2 A dohánytermékekre kivetett jövedéki adókra vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket milyen mértékben hajtják végre költséghatékony módon? Az adóhatóságok és gazdasági szereplők adminisztratív és megfelelési költségei vonatkozásában a legnagyobb negatív hatással a jövedéki adó meghatározásai és a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámügyi szempontból történő besorolás közötti eltérések, valamint az egyes termékek bánásmódjával kapcsolatos jogbizonytalanság járnak (ideértve a perindításokat). Habár a jogbizonytalanság általában viszonylag alacsony költségekkel jár, mivel az gyakran réspiaci termékeket érint, a gazdasági szereplőre vagy adóhatóságra gyakorolt hatása potenciálisan jelentős.

3.3.3 A dohánytermékekre kivetett jövedéki adókra vonatkozó jelenlegi rendelkezések milyen mértékben védelmezik a tagállamok költségvetési célkitűzéseit? A 2011/64/EU irányelv 2–5. cikkében általában véve hatékony meghatározások találhatók a jövedéki adók megfelelő beszedéséhez. Ezzel ellentétben az említett meghatározások nem optimálisak a dohánygyártmányok szállításának és tartásának nyomon követésére.

3.4 Az érdekelt felek értékelésre adott visszajelzései Az értékelést felügyelő irányítócsoport felkérte az érdekelt feleket arra, hogy a 2014. június 6án Brüsszelben tartott ülésen ismertessék a megállapításokra vonatkozó álláspontjukat. A meghívást valamennyi érintett érdekelt félnek kiküldték, ideértve a tagállamok hatóságait, a 12

A 2011/64/EU irányelv 7. cikkének (4) bekezdése és 8. cikkének (6) bekezdése.

6

gazdasági szereplőket, illetve az egészségügyi és fogyasztóvédelmi szervezeteket. A Bizottság az eseményt követően 3 tagállamtól, 12 gazdasági szereplőket képviselő szövetségtől vagy társulástól, valamint az európai közegészségügy területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek egyik hálózatától kapott írásos visszajelzést. A megküldött észrevételek jellegüket tekintve sokfélék voltak. Általánosságban véve az értékelés ajánlásainál többen támogatták annak megállapításait. A legtöbb érdekelt fél véleménye szerint az ajánlások további elemzést igényelnek. Az egyes megállapítások támogatása mellett számos kérdést tettek fel a módszertannal és az adatok felhasználásával kapcsolatban. Aggályok merültek fel bizonyos érdekelt felek teljes adathalmazban való túlreprezentáltsága tekintetében. Egyesek központi válaszokat küldtek a kérdőívekre, míg mások nemzeti leányvállalataikat kérték fel külön válaszadásra. A külső szerződő fél ezt figyelembe vette és a szükséges kiigazításokat elvégezte. Számos kritikai észrevételt tettek a kereslet árrugalmasságának kiszámításával és az illegális kereskedelem feltételezett nagyságával, valamint az Euromonitor adatainak használatára vonatkozó döntéssel kapcsolatban. A külső szerződő fél gondoskodott arról, hogy ezen ügyeket a végleges kiadványban megfelelő módon tisztázzák. Néhány válaszadó úgy vélte, hogy az értékelésnek a dohányfogyasztás egészségügyi szempontjaira és az adóztatásra kellett volna összpontosítania. Ugyanakkor ezt korainak ítélték, mivel az a 2016 májusáig végrehajtandó, dohánytermékekről szóló új irányelv, a 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv13 hatásának figyelembevételével járt volna. Mindenesetre a dohánytermékekről szóló új irányelvet még nem fogadták el az értékelés legfőbb tevékenységeinek végrehajtása idején. Az értékelés hatókörére és módszertanára vonatkozó visszajelzéseken kívül az értékelés ajánlásaival kapcsolatos visszajelzések is érkeztek (lásd továbbá az 5.2. szakaszt):    

Egyes válaszadók véleménye szerint a szivarok/szivarkák adójára vonatkozó minimumkulcsok cigaretták minimum adókulcsához való hozzáigazításával kapcsolatos ajánlás aránytalan hatással járna. Más válaszadók nem voltak meggyőződve arról, hogy a nyersdohány dohánygyártmányok szállítására és tartására vonatkozó rendelkezések hatálya alá történő vonása megoldást jelentene az azonosított problémákra. Egyesek úgy látták, hogy helytelen lenne a jövedékiadó-kategóriák és KN-kódok közötti eltéréseket megszüntetni, mert a KN-kódokat más célokra hozták létre. Egyes válaszadók azon a véleményen voltak, hogy az elektromos cigaretták ne tartozzanak a jelenlegi irányelv hatálya alá, hanem az e termékek adóztatására

13

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 3-i 2014/40/EU irányelve a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

7

vonatkozó harmonizált megközelítéssel kapcsolatban egy külön kezdeményezést kéne fontolóra venni.

4. AZ ÉRTÉKELÉS SORÁN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A 2011/64/EU irányelv hatálybalépését követően a cigaretta, szivarka, szivar és fogyasztási dohány fogalommeghatározását módosították annak érdekében, hogy az előző fogalommeghatározások hiányosságaival kapcsolatos aggodalmakra feleljenek. Az értékelésben figyelembe vették az új fogalommeghatározások működését. Az értékelésben számos további vizsgálatot igénylő kérdést meghatároztak. E kérdések felsorolását a következő bekezdések tartalmazzák. 4.1. A jelenlegi fogalommeghatározások működése 4.1.1. Szubjektív kritériumok A jelenlegi fogalommeghatározások számos szubjektív kifejezést tartalmaznak. A termékek jövedéki adó szempontjából történő besorolása ezért bizonyos fokú szubjektív értelmezést igényel. Az érdekelt felek kritikával illették a jelenlegi fogalommeghatározások működését és különösen azok szubjektív elemeit. Az alább felsorolt nehézségeket az értékelés során állapították meg. 

Az 5 cikk jelenlegi szövege, különösen a „kiskereskedelmi értékesítésre felkínált“, és „további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas“ mondatokhoz hasonló kifejezések jogbizonytalansághoz és az azonos termékek közötti eltérő tagállami bánásmódhoz vezetnek.



A szivar, szivarka és fogyasztási dohány fogalommeghatározásai nem teremtik meg a besorolási célból elegendő jogbiztonságot. A feldolgozott dohánytermékekkel (különösen a „határterületi“ termékekkel) kapcsolatos következetlen bánásmód eltérő adóügyi helyzeteket teremthet az egyes tagállamokban. Ez veszélyeztetheti a belső piac megfelelő működését. A tagállamok fele szerzett tapasztalatokat olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek –véleményük szerint – a jelenlegi fogalommeghatározásokkal való visszaélésre vonatkozó kísérletet jelentenek a kedvezőbb adóügyi megítélésből eredő előnyök kihasználása érdekében14. Számos gazdasági szereplő arról számolt be, hogy az alacsonyabb jövedéki adókulcsokat élvező egyes kisebb szivarokat vagy szivarkákat cigarettáknak kéne minősíteni. Véleményük szerint e termékek a cigaretták közvetlen helyettesítői15.



Az irányelvben szereplő fogalmak nem egyértelmű meghatározása vagy a fogalommeghatározások hiánya (lásd a 4.2. bekezdést) jogbizonytalansághoz vezet. Például egy különösen összetett problémákkal sem járó termék besorolása a gazdasági

14

Lásd továbbá a dohányra kivetett adók értékelésének 57. oldalát.

15

Lásd továbbá a dohányra kivetett adók értékelésének 60. oldalát.

8

szereplők idejéből 2–8 órát vehet igénybe16. Amennyiben a besorolás problémát jelent, még több időre van szükség. A jogbizonytalanság ezért jelentős hatást gyakorolhat a gazdasági szereplőkre vagy adóhatóságokra. 4.1.2 A vámok és jövedéki adók közötti eltérések Jelenleg a termékek vámügyi és jövedéki szempontból történő besorolása céljából két különböző rendszer működik. Különösen a 2011/64/EU irányelv 2–5. cikkében előírt meghatározások nincsenek teljes mértékben összhangban a vámügyi szempontból létrehozott besorolási rendszerrel. Az eltérések az adóhatóságok és a gazdasági szereplők számára is nagyobb megfelelési költségeket okoznak17. Különösen a kisebb gazdasági szereplők számoltak be a jövedéki és vámügyi szempontból eltérő fogalommeghatározások miatti problémákról, amelyek megnövekedett megfelelési költségeket eredményezhetnek, mivel az ilyen gazdasági szereplőknek a hatóságok által használt különböző rendszerek keretében kétszer kell hasonló lépéseket megtenniük. Általában a gazdasági szereplők 68%-a arról számolt be, hogy az eltérő meghatározások miatt jelentősen növekedtek adminisztrációs költségei, míg 4%-uk szerint e költségnövekedés mértéke nagyon magas.18 4.1.3 Jövedéki minimumadó A tagállamoknak 2011 óta lehetőségük van jövedéki minimumadót kivetni a cigarettákra. A jövedéki minimumadó bevezetésének célja az volt, hogy a tagállamok számára keretszabályokat biztosítson e minimumösszeg azonos módon történő meghatározására. Az értékelés ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a 8. cikk (6) bekezdése nem egyértelmű és a gyakorlatban annak végrehajtása között eltérések mutatkoznak az egyes tagállamokban. A tagállamokkal folytatott interjúk azt mutatják, hogy a jövedéki minimumadó meghatározásának jelenleg többféle értelmezése létezik19.

4.2 A fogalommeghatározások hiánya A 2011/64/EU irányelv jelenleg a cigaretta, szivarka, szivar és fogyasztási dohány fogalmát határozza meg. Egyes meghatározatlan termékek e kategóriák valamelyikébe tartozhatnak (például vízipipadohány). Mások az irányelv hatályán kívül esnek (az utóbbi a helyzet általában a nyersdohány, egyes köztes termékek és az elektromos cigaretták esetében). Egyes tagállamokban hőkezelt dohányt felhasználó új termékeket is forgalomba hoztak, amelyek eltérő tagállami bánásmódokhoz vezettek20. E „hőkezelt, nem égetett“ dohánytermékek abban 16

Lásd továbbá a dohányra kivetett adók értékelésének 163. oldalát.

17

Lásd továbbá a dohányra kivetett adók értékelésének 154. oldalát.

18

Lásd továbbá a dohányra kivetett adók értékelésének 166. oldalát.

19

Lásd a dohányra kivetett adók értékelésének 12. táblázatát.

20

Az értékelés nem terjedt ki a „hőkezelt, nem égetett“ dohánytermékekre. A dohánnyal foglalkozó Fiscalis projektcsoport (FPG 050) és a közvetett adókkal foglalkozó szakértői csoport (ITEG) ülésein sor került az ezen termékek adóügyi megítélésével kapcsolatos első megbeszélésekre.

9

különböznek az elektromos cigarettáktól, hogy dohányt tartalmaznak. A dohány elégetése helyett azonban hőkezelési (és nem égési) eljárásra kerül sor. Egyes tagállamok és gazdasági szereplők arról számoltak be, hogy a jelenlegi fogalommeghatározások már nem felelnek meg a célnak. Ezt nemcsak a piaci fejlemények, hanem amiatt is említették, mert kétségek merültek fel arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi fogalommeghatározások elég hatékonyak-e az illegális kereskedelem megelőzésére. Habár a Bizottság elismeri, hogy a jövedékiadó-köteles termékek illegális kereskedelmének megelőzése elsődlegesen a tagállamok felelőssége (különösen a végrehajtás terén), a Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy az uniós szabályoknak a szóban forgó kereskedelem elleni küzdelem érdekében a lehető leghatékonyabbnak kell lenniük. Az EU az elmúlt években fokozta az erőfeszítéseit a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyv aláírásával, az illegális kereskedelem elleni kifejezett rendelkezéseket tartalmazó dohánytermékekről szóló irányelv és a 2013. június 6-i bizottsági közleményben szereplő cselekvési program elfogadásával21. A értékelés mintegy évi 11,1 milliárd EUR-ra becsüli az illegális kereskedelem miatt elveszett adót22. A külső szerződő fél által készített becslések alapján az illegális kereskedelem csökkentése évi 6,1–7,2 milliárd EUR adó potenciális visszaszerzéséhez vezethet a fogyasztási szint árak által okozott csökkenés miatti kiigazítását követően (amelyet az adott piac átlagos árrugalmassága alapján becsülnek meg)23. A további azonosított kérdések a következők voltak: 

A fogalommeghatározások nem teszik lehetővé a csalás elleni küzdelem kulcselemének tekintendő jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszer vagy az igazgatási együttműködésre és információcserére vonatkozó rendelkezések helyes és teljes körű használatát. Ezt különösen a 2011/64/EU irányelv korlátozott hatálya okozta, amely alól egyes termékeket (például a nyersdohányt) kivettek. Számos tagállam említette, hogy egyre növekvő mennyiségű nyersdohányt értékesítettek közvetlenül a végfelhasználóknak vagy legális kereskedelmi csatornák helyett illegális kereskedelmi csatornákon keresztül.



A számos termékkel (pl. köztes termékek, nyersdohány és melléktermékek) kapcsolatos következetlen tagállami bánásmód szerepet játszik abban, hogy a tagállami hatóságok korlátozott mértékben képesek a dohánygyártmányok nyomon követésére.

21

COM(2013) 324, a Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Határozottabb fellépés a cigarettacsempészet és a dohánytermékek illegális kereskedelmének egyéb formái ellen – Átfogó uniós stratégia. 22

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) becslései alapján az illegális cigarettakereskedelem több mint 10 milliárd EUR éves pénzügyi veszteséget okoz az Európai Unió és tagállamai költségvetésében, lásd továbbá: COM(2013) 324. 23

Lásd továbbá a dohányra kivetett adók értékelésének 46. oldalát.

10



Az 5. cikkben megállapított fogalommeghatározások során alkalmazott „általános“ megközelítés az eltérő tulajdonságokkal rendelkező termékek (pl. a vízipipadohány) adott kategóriába tartozó egyéb termékekhez képesti viszonylag magasabb adóztatását eredményezi.



Az elektromos cigaretták jövedéki termékek hatálya alóli kiemelésének hosszú távú költségvetési vonzata lehet a tagállamok számára. Egyes tagállamok nemzeti adót kezdtek kivetni e termékekre. Ez idővel veszélyeztetheti a belső piac megfelelő működését, amennyiben más tagállamok is össze nem hangoltan hasonló adók bevezetéséről döntenek, ami Unió-szerte eltérő bánásmódhoz vezetne.

5. AZ ÉRTÉKELÉS KÖVETKEZTETÉSEI ÉS AJÁNLÁSAI 5.1. Az értékelés minősége A Bizottság gondosan megvizsgálta a külső értékelést, továbbá figyelembe vette az érdekelt felektől kapott visszajelzéseket is. Az értékelő csoport által elvégzett munkát a Bizottság értékelési előírásaival megfelelőnek találták24. Az értékelés döntéseit és következtetéseit közvetlenül az összegyűjtött bizonyítékokon alapuló megállapításokból vonták le. A megállapítások megalapozottságának biztosítása érdekében az értékelés során több adatgyűjtési módszert alkalmaztak, ideértve a felméréseket, interjúkat, másodelemzést és esettanulmányokat. A Bizottság és az érdekelt felek általánosságban véve kielégítőnek találták e módszertani kombinációt. A Bizottság ugyanakkor tisztában van vele, hogy az adat- vagy információhiány miatt elkerülhetetlenül feltételezéseket kellett tenni az értékelési kérdések megválaszolása érdekében. Egyes megállapítások esetén hiányzik a költségekre és előnyökre vonatkozó információ, például a kettős besorolásra vagy a nyersdohány nyomon követésére vonatkozóan. Továbbá, mivel az értékelés a hatékonyságra és eredményességre összpontosított, a relevanciával, koherenciával és uniós hozzáadott értékkel kapcsolatos kérdésekkel nem foglalkoztak részletesen. Végül az értékelés nem tükrözi a dohányfogyasztásra várhatóan hatással lévő dohánytermékekről szóló új, 2014/40/EU irányelv potenciális hatásait25.

24

http://ec.europa.eu/smart-regulation/evaluation/docs/standards_c_2002_5267_final_en.pdf

25

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a tagállamoknak hatályba kell léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek 2016. május 20-ig megfeleljenek.

11

5.2 Ajánlások Az összegyűjtött bizonyítékok alapján az értékelők 16 ajánlást terjesztettek elő a dohánygyártmányokra vonatkozó jövedéki adóval kapcsolatos rendelet működésének javítása céljából. 1. táblázat – Külső értékelők ajánlásai26 Szám Ajánlás A jövedéki dohánytermékek meghatározásaival kapcsolatos ajánlások Az elektromos cigaretták dohánytermékekre kivetett jövedéki adók hatálya alá történő 1 vonásával kapcsolatos lehetőség további elemzése. A nyersdohány jövedéki dohánytermékek ellenőrzési hatálya alá történő vonásával és/vagy a nyersdohány logisztikájának szisztematikus ellenőrzését biztosító alternatív megoldások 2 bevezetésével kapcsolatos lehetőség további elemzése (a vonatkozó költségek és terhek gondos figyelembevételével). A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontját összhangba kell hozni a Kombinált Nómenklatúra 2402 3 10 00 KN-kódú árujához fűzött magyarázó megjegyzésekkel. Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában található „további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas“ mondatot módosítani szükséges a dohányzás céljából értékesítésre 4 felkínált részben feldolgozott dohány bánásmódjával kapcsolatos bizonytalanságok csökkentése érdekében (pl. „adóraktárban való további feldolgozás nélkül“). A vízipipadohány eltérő tulajdonságainak fényében külön adókategóriát kell kidolgozni a 5 megfelelő adókulcsszerkezet meghatározásának lehetővé tétele érdekében. Az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában található „kiskereskedelmi értékesítésre felkínált (...) 6 és dohányzásra alkalmas“ mondatot úgy kell átalakítani, hogy a „kiskereskedelmi“ szó kimaradjon a fogalommeghatározásból és a KN-kódot ezt követően ezzel összhangba hozzák. Az expandált dohány külön KN-kód alá történő besorolásával kapcsolatos lehetőség további 7 elemzése. A bánásmóddal kapcsolatos következetlenségek és jogbizonytalanság megszüntetése érdekében az irányelv hatályának egy kiegészítő adókategóriával való kiterjesztésével kapcsolatos lehetőség további elemzése, amely adókategória azon köztes termékeket foglalná 8 magában, amelyeket a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszer keretében kötelező ellenőrizni; e kategória közvetlenül hivatkozhatna a vonatkozó KN-kódokra (pl. visszanyert dohány; dohányzásra nem alkalmas dohányhulladék, expandált dohány, stb.). A KN-kódok és a jövedékiadó-kategóriák közötti következetlenségek megszüntetése, elsőbbséget biztosítva annak, hogy a nem jövedéki termékek is a jövedéki termékekkel azonos 9 KN-besorolás alá tartozzanak, valamint, hogy az azonos tarifális besorolású termékeket is több jövedéki kategóriába lehessen besorolni. A 4. cikk (1) bekezdésében található „a tulajdonságaik és a szokásos fogyasztói elvárások alapján a következő, dohányzásra alkalmas és kizárólag arra szánt dohányáruk“ mondatot úgy 10 kell átalakítani, hogy az a jogi egyértelműséget biztosítsa, a jogbizonytalanságot megszüntesse és a költséges vitáknak véget vessen. A jövedéki adó kulcsaival és szerkezetével kapcsolatos ajánlások Vegye figyelembe a szivarra / szivarokra és cigarettákra kivetett jövedéki minimumadók 11 összehangolásának lehetőségét az olyan „határterületi“ termékek forgalomba hozatalára vonatkozó ösztönzők megszüntetése érdekében, amelyek megkísérlik kijátszani a magasabb Forrás: „A gazdasági szereplők és adóhatóságok adminisztratív költségeinek mérésére és csökkentésére, valamint ezzel párhuzamosan a jövedéki adó dohánytermékekre való kivetése során magasabb szintű megfelelés és biztonság elérésére” vonatkozó végső értékelési jelentés. 26

12

Szám

Ajánlás jövedéki adó fizetésére vonatkozó kötelezettséget.

A 7. cikk (4) bekezdésének és a 8. cikk (6) bekezdésének módosítása a jövedéki minimumadó esetében kiszabott korlátokkal kapcsolatos bizonytalanság megszüntetése érdekében. Az ezen értékelés keretében kielemzett egyéb témákkal kapcsolatos ajánlások Az elektronikus adminisztratív okmánnyal kapcsolatban korrekciós üzenetet kell bevezetni a 13 kisebb hibák kijavítása érdekében. Ugyanakkor az alapvető adatok, pl. mennyiség, ESZE, KNkód stb. módosítása továbbra sem lehetséges. A nemzeti jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszerek a piacfelügyelet 14 alkalmazásában és a bűnügyi nyomozás céljából történő integrálásának mérlegelése. 15 A tranzitországok elektronikus úton való tájékoztatása a területükön történő mozgásokról. Uniós szinten használandó egységes kockázatelemzési eszköz kidolgozásának és ajánlásának 16 mérlegelése. 12

A Bizottság valamennyi ajánlás relevanciáját megvizsgálta és az alábbiakat találta további megfontolásra érdemesnek:  A 4., 6., 10. és 12. ajánlás szerint a jogbizonytalanság csökkentése, az eltérő tagállami megközelítések és a belső piac torzulásának megakadályozása érdekében pontosabb fogalommeghatározásokat kell kidolgozni. Ezen ajánlások figyelembevétele hatással lenne a többi ajánlás munkavégzési paramétereire és ezért ezek elsőbbséget élvezhetnek.  A 3. és 9. ajánlás célja a jelenlegi szerkezet egyszerűsítése a feldolgozott dohány kategóriáinak vagy fogalommeghatározásainak jövedéki jogszabályokban való kiigazítása érdekében azért, hogy vámügyi célokból a besorolást, illetve a Kombinált Nómenklatúrához tartozó magyarázó megjegyzéseket figyelembe vegyék.  Az 1., 2., 5. és 8. ajánlások új termékkategóriák a(z) (új) termékek belső piacon belüli megfelelő, egyenlő adóelbánásának elősegítése, valamint az elégséges tagállami nyomon követés és ellenőrzés lehetővé tétele érdekében történő lehetséges bevezetésére vonatkoznak.  A 11. ajánlás a kijátszások csökkentésére irányul. E tekintetben figyelembe kell venni, hogy a Németország és Magyarország számára a szivarok és szivarkák fogalommeghatározása tekintetében biztosított eltérés érvényessége 2014. december 31-én lejárt.27 A jelenlegi irányelv kizárólag a kijátszások szivarokra kivetett jövedéki adó növelése útján történő kezelésére hatalmazza fel a tagállamokat. A többi ajánlás a 2011/64/EU tanácsi irányelv felülvizsgálatának hatályán kívül esőnek vagy ahhoz közvetetten kapcsolódónak tekintendő. A következők tartoznak ide:  A 7. ajánlás és részben a 6. és 9. ajánlás a vámbesorolással és vonatkozó KN-kódokkal kapcsolatos. A Kombinált Nómenklatúra a Harmonizált Rendszer (HS) szerinti 25

A 2011/64/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdése.

13

nómenklatúrán alapul, amelyhez további közösségi albontások társulnak. A harmonizált rendszert a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) kezeli. Ezért ezen ajánlások nem tartoznak a 2011/64/EU tanácsi irányelv hatálya alá. Ugyanakkor – a jogbizonytalanság csökkentése érdekében – a vámbesorolási rendszer egyfajta útmutatóként szolgálhatna a dohánygyártmányok meghatározásai tekintetében. Ez esetleges költségcsökkentési szinergiákat is hozhat létre, melyekről a Bizottság szolgálatai értékelést fognak készíteni.  A 13–16. ajánlás a jövedéki adó begyűjtésére vonatkozó teljes rendszer fejlesztését célzó kiigazításokat tartalmaz. Következésképpen ezen ajánlásokat relevánsabbnak ítéljük a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv jelenleg párhuzamosan zajló értékelésének szempontjából. Ezen irányelv értékelési folyamata 2014-ben kezdődött és várhatóan 2016-ban fejeződik be.

6. NYOMON KÖVETÉS ÉS VÉGSŐ KÖVETKEZTETÉSEK Adott termékek fogyasztásával kapcsolatos adók, pl. a dohánygyártmányokkal kapcsolatos jövedéki adók kivetése nem torzíthatja a versenyt és nem korlátozhatja az áruk Unión belül történő szabad mozgásának lehetőségét egy jól működő belső piacon. Ezen értékelés a REFIT-program részeként különösen a hatékonysággal, eredményességgel és a 2011/64/EU irányelvből eredő adminisztratív teherrel kapcsolatos kérdéseket vizsgálta annak biztosítása érdekében, hogy a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adókkal kapcsolatos uniós jogszabályok a legkisebb költséggel érjék el politikai célkitűzéseiket. Az értékelés összességében arra következtetésre jutott, hogy az adókulcsok jelenlegi szerkezete és szintje általában semleges versenyfeltételeket és a belső piacon belüli szabad árképzést tesz lehetővé. Az értékelés megállapításai ugyanakkor azt mutatják, hogy a jövedéki minimumadó differenciált alkalmazása28, az elektromos cigarettákkal és egyes feldolgozott dohánytermékekkel kapcsolatos következetlen bánásmód, valamint a termékcsoportok közötti és termékcsoportokon belüli adók okozta helyettesítés a belső piac torzulásaihoz vezet. A REFIT keretében az értékelés az adóhatóságok és gazdasági szereplők számára szükségtelen közigazgatási és megfelelési költségeket is meghatározott. E költségek egyes fogalommeghatározásokból erednek, amelyek az egyes termékek bánásmódjával kapcsolatos jogbizonytalansághoz vezetnek. Továbbá, a dohánytermékek jövedéki adózási és vámügyi szempontból eltérő fogalommeghatározásainak alkalmazását problémásnak találták, különösen a kis- és középvállalkozások számára, mivel az kettős nyilvántartást és jogbizonytalanságot eredményez. Végül, egyes kivételektől eltekintve, az irányelv a feldolgozott dohánytermékek nagy többségére kivetett jövedéki adók megfelelő begyűjtése céljából hatékonynak és általában véve helyénvalónak bizonyult.

28

A 2011/64/EU irányelv 7. cikkének (4) bekezdése és 8. cikkének (6) bekezdése.

14

Az értékelés megállapításainak fényében a Bizottság mérlegelni fogja, hogy melyek legyenek a tagállami szakértőkkel folytatott megbeszélések következő lépései29. E lépések az irányelv felülvizsgálatát is magukban foglalhatják. Egy ilyen felülvizsgálat nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat lefolytatásával járna a meghatározott problémákra adott lehetséges megoldások hatásaival és arányosságával kapcsolatos további bizonyítékok – ezen belül, ahol lehetséges, számszerűsített becslések – összegyűjtése céljából. Az értékelés konkrét ajánlásainak figyelembe vételén túlmenően a Bizottság az értékelés megállapításainak fényében azt is megvizsgálja, hogy hogyan lehet az alábbi célkitűzéseket a lehető legjobban elérni: 

a jövedéki minimumadó alkalmazásának egységes értelmezése;



amennyiben lehetséges, a termékkategóriák közötti és a termékkategóriákon belüli adók okozta helyettesítés korlátozása;



az új termékekkel kapcsolatos harmonizált fogalommeghatározások és bánásmód tekintetében egyértelműség biztosítása az alábbiak érdekében:  a jövedéki termékek Unión belüli besorolásával kapcsolatos következetes bánásmód és jogi egyértelműség elősegítése, és  a szállítás és az előállítás hatékony nyomon követésének lehetővé tétele a tagállamok számára,  a felesleges adminisztrációs költségek kiküszöbölése.

A Bizottság a következő lépések meghatározásakor megfelelő figyelmet fordít a Tanács vagy az Európai Parlament által esetlegesen megfogalmazott vonatkozó ajánlásokra is.

Első lépésként a Bizottság 2015 során a dohánnyal foglalkozó Fiscalis projektcsoport (FPG 050) szintjén megtárgyalja az ajánlásokat, és 2016 során is tovább folytatja e tárgyalásokat a tagállami szakértők véleményének és tapasztalatának figyelembe vétele érdekében. Különös hangsúlyt kap az 1. és 2. ajánlás (az egyéb termékek, például a nyersdohány és elektromos cigaretták jövedéki termékek közé sorolása). 29

15

I. MELLÉKLET – TENDENCIÁK ÉS STATISZTIKA A dohányra kivetett jövedéki adóra vonatkozó jogszabályok legutóbbi, 2011. évi felülvizsgálatát követően a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó kulcsait módosították. Az előírt minimum adókulcsokat megemelték. A finomra vágott fogyasztási dohány esetében ez fokozatos jövőbeli emeléseket is magában foglalt. A tagállamok számára lehetővé tették a cigarettákra kivetett jövedéki adó egyik konkrét összetevőjének rugalmasabb alkalmazását: az összetevő sávszélességét a teljes adóteher 5–55 %-áról 7,5–76,5 %-ra növelték. Ezenkívül a cigarettákra vonatkozó minimális adószint jövedéki minimumadó kivetése általi létrehozásának lehetőségét is bevezették. A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU irányelv 19. cikkének (3) bekezdésével, valamint a 2011/480/EU bizottsági végrehajtási határozattal30 összhangban a tagállamoknak évente az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:    

jövedékiadó-kulcsok; súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár; adóbevételek, és; a forgalomba hozott dohánygyártmányok.

A tagállamok által mostanáig rendelkezésre bocsátott információ e tekintetben az alábbi képet mutatta. Súlyozott átlagár A 2011/64/EU irányelv hatálybalépésével a legkeresettebb árkategóriát eltörölték és a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárral helyettesítették. A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár bevezetését követően a cigarettákra és a finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett minimum jövedékiadó-mértékek kiszámításának alapja is megváltozott. Az I.I. melléklet a cigarettákra vonatkozó súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár 2012 és 2015 közötti alakulását mutatja be a tagállamokban. Megjegyzendő, hogy a 2012. évre vonatkozó súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat az előző év során forgalomba hozott cigaretták átlagárai alapján számították ki. A forgalomba hozott cigaretta átlagára 2011-hez képest Málta kivételével minden tagállamban nőtt 2014-ben. Ezen emelkedésnek számos oka lehet, ideértve a magasabb adókat, ami az árat is befolyásolhatja. Az adóemelések okai eltérőek lehetnek: adót lehet emelni a bevételek növelése miatt, egészségpolitikai okokból vagy az európai minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében31. Adóteher 30

A Bizottság 2011. július 28-i 2011/480/EU végrehajtási határozata a tagállamok által a 92/79/EGK és a 92/80/EGK tanácsi irányelv alapján benyújtandó, a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó szerkezetére és adókulcsaira vonatkozó statisztikai adatok jegyzékéről. 31

A Europe Economics is kielemezte a cigaretta átlagárának alakulását a tagállamokban 2007 és 2012 között hozzáférhető Euromonitor adatok alapján; ezt a dohányra kivetett adók értékelésében található 35. ábrán közöljük.

16

A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár bevezetése óta a tagállamoknak a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezve kell jelenteniük adóterhüket (az előző évben forgalomba hozott termékek átlagára alapján). Amint azt a I.II. melléklet mutatja, a cigarettára kivetett adóteher (ideértve a héát is) minden tagállamban évről évre ingadozik. Ha a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár emelkedik, az adóteher csökken, amennyiben a kulcsok változatlanok maradnak. Általában véve a számok azt mutatják, hogy a cigarettára kivetett adóteher mértéke a Luxemburgban és Lettországban érvényes 70 % alatti érték és az Egyesült Királyságban érvényes 85 %-os érték között ingadozott 2015-ben az Európai Unió területén. Ezen ábrából azonban nem derül ki az adó összege32, mivel az adóterhet a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában fejezik ki, ami minden tagállamban eltér33. Forgalomba hozatal és adóbevételek A forgalomba hozott cigarettamennyiség csökkent a legtöbb tagállamban, míg a forgalomba hozott finomra vágott dohány mennyisége 2011 és 2014 között ingadozott34. A forgalomba hozott cigarettamennyiség számos okból, például a reklámtilalmak, dohányzásellenes kampányok, nyilvános helyeken való dohányzási tilalom bevezetése, a dohányra kivetett adók, az egyéb dohánytermékek fogyasztása vagy az alternatív termékek – például az elektromos cigaretták vagy a nikotinhelyettesítő terápiák – piacon való megjelenése miatt csökkenhetett. Az I.IV. és I.VI. mellékletben a valamennyi tagállam lakosságszámához viszonyítva forgalomba hozott cigarettás dobozok száma és finomra vágott dohány grammban kifejezett mennyisége található. Ez nem mutatja meg, hogy adott tagállamban az emberek hány százaléka dohányzik, mert az egyik tagállamban forgalomba hozott dohánygyártmányt más tagállamok állampolgárai is elfogyaszthatják35. A jövedéki adókból származó legnagyobb összegű bevételek a legnépesebb tagállamokból származnak36. A dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adókból származó bevételek összes adóbevételben képviselt aránya tagállamonként változó37.

32

Az összes tagállamban érvényes jövedékiadó-kulcs teljes felsorolása a dohánygyártmányokra vonatkozó jövedékiadó-táblázatokban érhető el. 33

A cigarettánkénti adó összegével (ideértve a héát is) kapcsolatos Europe Economics elemzést a dohányra kivetett adók értékelésében található 23. ábra szemlélteti. 34

Lásd az I.III. és I.V. mellékletet.

35

A jövedéki adót csak akkor kell a beszerzés helye szerinti tagállamban megfizetni, ha a 2008/118/EK irányelv 32. cikkében előírt követelményeket teljesítik. 36

Lásd az I.VII. mellékletet.

37

A Europe Economics kielemezte az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság által a dohánygyártmányok fogyasztására kivetett adókból 2008 és 2012 között befolyó bevételek tekintetében közzétett adatokat. Ezen elemzés eredményeit a dohányra kivetett adók értékelésében található 3–11. ábra szemlélteti.

17

I.I. MELLÉKLET – A CIGARETTÁK SÚLYOZOTT ÁTLAGOS ÁRA

18

I.II. MELLÉKLET – A CIGARETTÁKRA KIVETETT ADÓTEHER

Összes adó HÉÁ-val együtt (a súlyozott átlagár %-ában)

% 90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

AT

BE

BG

CY

CZ

DE

DK

EE

EL

ES

FI

FR 2012

HR

HU 2013

IE 2014

IT

LT

LU

2015

19

LV

MT

NL

PL

PT

RO

SE

SI

SK

UK

I.III. MELLÉKLET – A FORGALOMBA HOZOTT CIGARETTAMENNYISÉG

Szabad forgalomba bocsátott cigaretta 2011-2014 (1000 darabban) 90 000 000

80 000 000

70 000 000

60 000 000

50 000 000

40 000 000

30 000 000

20 000 000

10 000 000

0 AT

BE

BG

CY

CZ

DE

DK

EE

EL

ES

FI

FR

2011

HR 2012

HU

IE

2013

IT

LT

LU

2014

20

LV

MT

NL

PL

PT

RO

SE

SI

SK

UK

I.IV. MELLÉKLET – CIGARETTADOBOZOK FELNŐTTENKÉNTI SZÁMA

Egy év alatt egy felnőttre (> 15 éves életkor) jutó csomagok (20 db) száma 500

450

400

350

300

250

200

150

100

50

0 AT

BE

BG

CY

CZ

DE

DK

EE

EL

ES

FI

FR 2011

HR

HU 2012

IE 2013

IT

LT

LU

LV

MT

2014

21

NL

PL

PT

RO

SE

SI

SK

UK

I.V. MELLÉKLET – A FORGALOMBA HOZOTT FINOMRA VÁGOTT DOHÁNY MENNYISÉGE

Szabad forgalomba bocsátott, finomra vágott dohány (2011-2014) (kg-ban) 30 000 000

25 000 000

20 000 000

15 000 000

10 000 000

5 000 000

0 AT

BE

BG

CY

CZ

DE

DK

EE

EL

ES

FI

FR

2011

HR 2012

HU

IE

2013

IT

LT

LU

2014

22

LV

MT

NL

PL

PT

RO

SE

SI

SK

UK

I.VI. MELLÉKLET – A FINOMRA VÁGOTT DOHÁNY FELNŐTTENKÉNTI MENNYISÉGE

Egy év alatt egy felnőttre (> 15 éves életkor) jutó , szabad forgalomba bocsátott, finomra vágott dohány mennyisége (grammban)

g 12000

10000

8000

6000

4000

2000

0 AT

BE

BG

CY

CZ

DE

DK

EE

EL

ES

FI

FR 2011

HR

HU

2012

IE 2013

IT

LT

LU

LV

2014

23

MT

NL

PL

PT

RO

SE

SI

SK

UK

I.VII. MELLÉKLET – ADÓBEVÉTELEK

24

I.VIII. MELLÉKLET – A DOHÁNYBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK ÖSSZES ADÓBEVÉTELBEN KÉPVISELT ARÁNYA

25