HU
HU
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2010.6.11. C(2010)3667 végleges
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról (csak a bolgár, cseh, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű szöveg hiteles)
HU
HU
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról
(csak a bolgár, cseh, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű szöveg hiteles)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre1, és különösen annak 51. cikkére, mivel:
HU
(1)
A 810/2009/EK rendelet megállapítja a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.
(2)
A vízumkódex 51. cikke alapján a rendelet rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazásához szükséges operatív utasításokat oly módon kell meghatározni, hogy az biztosítsa e rendelkezések harmonizált végrehajtását. Kézikönyv készült a vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról. Érdemes egy, a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyvet is összeállítani. E kézikönyvnek a konzuli képviseletek működési rendjéért és működéséért, valamint a tagállamok központi és helyi hatóságai között folyó együttműködésért – így a helyi schengeni együttműködésért is – felelős központi és konzuli tagállami hatóságoknak szóló operatív utasításokat, bevált módszereket és ajánlásokat célszerű tartalmaznia.
(3)
Annak biztosítása érdekében, hogy a kézikönyvet valamennyi illetékes tagállami hatóság a lehető leghatékonyabban tudja alkalmazni, a Bizottságnak azt elektronikus formában is a tagállamok rendelkezésére kell bocsátania, a vízumkódex 53. cikke (2) bekezdésének előírásai szerint.
1
HL L 243., 2009.9.15., 1. o.
HU
(4)
A Bizottság gondoskodik a kézikönyv rendszeres frissítéséről.
(5)
A konzuli képviseletek működési rendjére és működésére, valamint a tagállamok hatóságai közötti együttműködésre és annak megszervezésére vonatkozó uniós szabályok harmonizált végrehajtásának javítása érdekében a tagállamoknak utasítaniuk kell illetékes nemzeti hatóságaikat, hogy a vízumosztályok működési rendjének kialakítása, valamint a más tagállamok központi és helyi szintű hatóságaival folytatott együttműködés során a mellékelt kézikönyvet használják útmutatóként.
(6)
A tagállamoknak e kézikönyvet ajánlatos használniuk a konzulátusi feladatok ellátásában résztvevő alkalmazottak tájékoztatása során, különösen a helyi schengeni együttműködés és az ahhoz kapcsolódó feladatok tekintetében.
(7)
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 2. cikkének megfelelően Dánia nem vett részt a 810/2009/EK rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a 810/2009/EK rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései szerint a schengeni vívmányokra épül, Dánia – az említett jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban – 2010. február 2-i levelében jelezte, hogy e vívmányokat nemzeti jogrendszerébe mégis átülteti. Ebből következően a nemzetközi jog kötelezi e határozat végrehajtására.
(8)
E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek végrehajtásában az Egyesült Királyság – a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak megfelelően2 – nem vesz részt. Ennél fogva az Egyesült Királyság nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(9)
E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország – az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak megfelelően3 – nem vesz részt. Ennél fogva Írország nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem alkalmazandó.
(10)
Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás4 értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat5 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.
2
HL L 131,2000. 6.1., 43. o. HL L 64., 2002. 3.7., 20. o. HL L 176., 1999. 7. 10., 36. o. HL L 176., 1999. 7. 10., 31. o.
3 4 5
HU
HU
(11)
Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás6 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat7 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, a 2008/146/EK tanácsi határozat8 3. cikkével összefüggésben értelmezve.
(12)
Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak, a 2008/261/EK tanácsi határozat9 3. cikkével és a 2008/262/EK tanácsi határozat10 3. cikkével összefüggésben értelmezve.
(13)
Ciprus tekintetében e határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül.
(14)
Bulgária és Románia tekintetében e határozat a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó rendelkezésnek minősül.
(15)
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a vízumbizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv e határozat mellékletében található. 2. cikk 1.
A tagállamok:
– az 1. cikkben említett kézikönyvet eljuttatják a vízumosztályok működési rendjében és a tagállamok központi és helyi szintű hatóságaival folytatott együttműködésben illetékes hatóságoknak;
6 7 8 9 10
HU
HL L 53., 2008.2. 27., 52. o. HL L 176., 1999. 7. 10., 31. o. HL L 53., 2008. 2. 27., 1. o. HL L 83., 2008.3. 26., 3. o. HL L 83., 2008. 3. 26., 5. o.
HU
valamint – utasítják az említett hatóságokat, hogy a vízumosztályok működési rendjének kialakítása, valamint a más tagállamok központi és helyi szintű hatóságaival folytatott együttműködés során e kézikönyvet használják útmutatóként. 2.
A tagállamok e kézikönyvet használják a konzulátusi feladatok ellátásával megbízandó konzulátusi alkalmazottak tájékoztatására is, különösen a helyi schengeni együttműködés és az ahhoz kapcsolódó feladatok tekintetében. 3. cikk
E határozat címzettje a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság. Kelt Brüsszelben, 2010.6.11.-én.
a Bizottság részéről Cecilia MALMSTRÖM a Bizottság tagja
HU
HU
MELLÉKLET KÉZIKÖNYV A VÍZUMOSZTÁLYOK MŰKÖDÉSI RENDJÉRŐL ÉS A HELYI SCHENGENI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
HU
6
HU
ELŐSZÓ E kézikönyv a vízumosztályok működési rendjére és a helyi schengeni együttműködésre vonatkozó iránymutatást tartalmaz. Rendeltetése az, hogy a konzuli képviseletek működtetéséért, valamint a tagállamok hatóságai között központi és helyi szinten folyó együttműködés biztosításáért felelős központi és konzuli tagállami hatóságok a közös vízumpolitikára vonatkozó európai uniós jogszabályok végrehajtása során alkalmazzák. A kézikönyv a vízumkódex 51. cikke alapján készült. Nem ró semmiféle jogi kötelezettséget a tagállamokra, és nem állapít meg semmilyen új jogot vagy kötelezettséget az esetlegesen érintett személyekre vonatkozóan. Csak az e kézikönyv alapjául szolgáló vagy általa hivatkozott jogi aktusok bírnak jogi kötelező erővel, és csak e jogi aktusokra lehet nemzeti bíróság előtt hivatkozni.
HU
7
HU
I. RÉSZ: MŰKÖDÉSI REND ÉS A NYILVÁNOSSÁG SZÁMÁRA NYÚJTANDÓ TÁJÉKOZTATÁS 1.
A vízumosztályok működési rendjére vonatkozó bevált módszerek
Jogalap: a vízumkódex 13. cikkének (6) bekezdése és 37. cikke 1.1.
A feladatok elosztása és a személyzet védelme
Annak érdekében, hogy az elővigyázatosság szintje ne csökkenjen, továbbá a személyzetnek a helyi nyomással szembeni védelme érdekében, amennyiben ez lehetséges, a közvetlenül a kérelmezőkkel foglalkozó munkatársak feladatait rendszeresen váltogatni kell. Különös figyelmet kell fordítani a pontosan meghatározott munkastruktúrákra és a feladatok/felelősség határozottan elkülönülő kiosztására/megosztására a kérelmekre vonatkozó döntések meghozatalával megbízott személyek esetében. A biometrikus azonosítók bekérésének kötelezővé válásával ezek bekérését képesített és szabályszerűen felhatalmazott személyzetnek kell végeznie. Adatbeviteli jogosultsággal, illetve adott esetben a vízuminformációs rendszerhez (VIS) vagy a schengeni információs rendszerhez (SIS), valamint egyéb bizalmas információkhoz való betekintési célú hozzáférési jogosultsággal csak a személyzet korlátozott számú, jogszerűen felhatalmazott tagja rendelkezhet. Megfelelő intézkedéseket kell tenni az ilyen adatbázisokhoz való illetéktelen hozzáférés megelőzése érdekében. 1.2.
A kitöltetlen vízumbélyegek tárolása és kezelése
A csalások és eltűnések megelőzése érdekében a vízumbélyegek tárolására és kezelésére megfelelő biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni. A konzulátusok vízumbélyegkészletükről nyilvántartást vezetnek, és minden egyes vízumbélyeg felhasználási módját feljegyzik. Ajánlott bevált gyakorlat a kitöltetlen vízumbélyegek készletnyilvántartására és felhasználási módjuk nyilvántartására A tagállami konzulátusok kitöltetlen vízumbélyegkészletükről vezessenek elektronikus nyilvántartást, és elektronikusan rögzítsék minden egyes vízumbélyeg felhasználási módját.
2.
A vízumkérelmek vizsgálatához és a konzulátusok felügyeletéhez biztosított források
Jogalap: a vízumkódex 38. cikke A kérelmek vizsgálatával kapcsolatos feladatok elvégzésére a tagállamok megfelelő számban alkalmas személyzetet alkalmaznak oly módon, hogy a nyilvánosság számára elfogadható és összehangolt minőségű szolgáltatást biztosítsanak, a vízumkérelmek átvételének megszervezési módjától függetlenül. A források rendelkezésre bocsátásakor figyelembe kell venni az idényjellegű csúcsidőszakokat. A feladat elvégzésére alkalmas és megfelelő helyiségeket kell biztosítani, és megfelelő biztonsági intézkedések kell foganatosítani.
HU
8
HU
A tagállamok központi hatóságai megfelelő képzésben részesítik a kihelyezett és a helyben alkalmazott személyzetet egyaránt. A központi hatóságok felelnek azért, hogy a személyzet teljes körű, pontos és naprakész tájékoztatásban részesüljön a vonatkozó közösségi és nemzeti jog tekintetében. A tagállamok központi hatóságai biztosítják a kérelmek vizsgálati módjának gyakori és megfelelő ellenőrzését. Amennyiben a vízumkódex rendelkezéseitől való eltérést észlelnek, kiigazító intézkedéseket kell foganatosítani. 3.
A kereskedelmi közvetítők akkreditálása
Jogalap: a vízumkódex 45. cikke A kérelmek benyújtása tekintetében a tagállamok együttműködhetnek kereskedelmi közvetítőkkel, ám ez a biometrikus azonosítók felvételére nem érvényes. A kereskedelmi közvetítőkkel a vízumkérelmek benyújtása érdekében történő együttműködés elkülönül a külső szolgáltatókkal a kérelmek átvételét illetően való együttműködés esetétől (a vízumkérelmek átvételének megszervezési módjairól lásd a III. részt). 3.1.
Az akkreditáció nyújtására vonatkozó eljárások
A kereskedelmi közvetítővel való együttműködés a tagállamok illetékes hatóságai által nyújtott akkreditáción alapul. Akkreditációt nyújtására akkor kerülhet sor, ha ellenőrizték a következőket:
3.2.
(a)
a kereskedelmi közvetítő jelenlegi jogállása: hatályos engedély, a kereskedelmi nyilvántartásban szereplő bejegyzés, bankokkal kötött szerződések;
(b)
meglévő szerződések szállást és egyéb szervezett társasutazásokat kínáló, a tagállamokban található kereskedelmi partnerekkel;
(c)
közlekedési vállalatokkal kötött szerződések, amelyek tartalmaznak egy kiutazást, valamint egy garantált és lekötött visszautat.
Ellenőrzés
A kereskedelmi közvetítőket a kérelmezőkkel való személyes vagy telefonon folytatott elbeszélgetések formájában rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell,. Az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük az utazásokra és a szállásra,az egyes utasok megfelelő utazási egészségbiztosításának meglétére, továbbá a csoport visszatérésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzésére. 3.3.
Az akkreditáció visszavonása
A tagállamok illetékes hatóságai visszavonják a kereskedelmi közvetítő akkreditációját, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a közvetítő már nem felel meg az előírt feltételeknek. Ajánlott bevált gyakorlat: A tagállamok illetékes hatóságai évente egyszer végezzenek értékelést az akkreditált kereskedelmi közvetítőkkel való együttműködésükről, és az akkreditációt ez alapján újítsák meg, vagy vonják vissza.
HU
9
HU
3.4.
Információcsere
A helyi schengeni együttműködés keretein belül információt kell cserélni az akkreditált kereskedelmi közvetítők tevékenységéről, közelebbről az észlelt szabálytalanságokról, a kereskedelmi közvetítők által benyújtott vízumkérelmek esetleges elutasításairól, valamint az okirat-hamisítás észlelt eseteiről és a tervezett utazások meghiúsulásáról. A helyi schengeni együttműködés keretein belül meg kell osztani egymással az azokat a kereskedelmi közvetítőket felsoroló jegyzékeket, amelyeket az egyes konzulátusok akkreditáltak, vagy amelyeknek akkreditációját visszavonták, visszavonás esetén annak indokait is feltüntetve. 3.5.
Jóváhagyott célország státusz (ADS)
2004. február 12-én az Európai Közösség és a Kínai Népköztársaság Állami Idegenforgalmi Hivatala a tagállamokba irányuló kínai csoportos turizmus megkönnyítése érdekében egyetértési megállapodást írt alá a vízumokról és ezzel összefüggő kérdésekről. Az egyetértési megállapodást 2004. szeptember 1-től kezdődően alkalmazzák. Dánia, Izland, Norvégia és Svájc külön-külön ADS megállapodásokat kötöttek a Kínai Népköztársaság Állami Idegenforgalmi Hivatalával. Az egyetértési megállapodás számos rendelkezést tartalmaz az ADS program vonatkozásában az akkreditációról, az ellenőrzésről, és az utazási irodákkal szemben foganatosítható szankciókról. 2004. szeptember 16-án a Bizottság ajánlást adott ki az egyetértési megállapodás végrehajtásáról11, amelyben az egyetértési megállapodás tekintetében közös végrehajtási eljárásokat javasolt az utazási irodák akkreditációja, a futárok személyazonosító kitűzője, a futárokkal való együttműködésre vonatkozó gyakorlati intézkedések, valamint az utazási irodákkal szemben alkalmazható figyelmeztetések és akkreditáció-visszavonás vonatkozásában. Ezen ajánlásnak megfelelően a Bizottság feladata a futárok névjegyzékének összeállítása és frissítése, valamint a kínai hatóságok tájékoztatása az utazási irodákkal szemben hozott szankciókról. 4.
A kérelmezőknek nyújtandó általános információk
Jogalap: a vízumkódex 47. és 48. cikke Azon felül, hogy a nyilvánosság számára tájékoztatást nyújtanak arról, hogy mely államok állampolgáraival és ezen állampolgárok mely kategóriáival szemben áll fenn vízumkötelezettség a tagállamok területére való belépés és/vagy a tagállamok repülőtereinek nemzetközi tranzitterületén történő áthaladás tekintetében, a tagállamok központi hatóságai minden lényeges információt biztosítanak a nyilvánosság számára a vízumkérelmekről. Helyi szinten az információnyújtást helyi schengeni együttműködés keretében össze kell hangolni, a különböző vízumtípusokról szóló közös tájékoztatók készítése révén (mely tájékoztatók adott esetben a támogató dokumentumok közös jegyzékét is tartalmazzák, lásd: II. rész, 1.1. pont).
11
HU
HL L 296., 2004.9.21., 23. o.
10
HU
4.1.
A vízumkérelmezés kritériumaival, feltételeivel és eljárásaival kapcsolatban minden lényeges információt biztosítani kell, beleértve a következőket:
• a vízumkérelem vizsgálatára és az erre vonatkozó határozat meghozatalára illetékes tagállam (a más tagállam általi esetleges képviseletére, illetve más tagállam esetleges képviseletére vonatkozó információval együtt); • a vízum kérelmezésekor benyújtandó dokumentumok*; • a vízumkérelem benyújtásának helye (az illetékes tagállam vagy a képviselő tagállam konzulátusa, közös igénylési központ*); • amennyiben a vízumkérelmeket külső szolgáltatónál nyújtják be, mind a tagállami konzulátus, mind a külső szolgáltató tájékoztatást nyújt a fizetendő szolgáltatási díjról, valamint a közvetlenül a tagállami konzulátushoz való kérelembenyújtás lehetőségéről. • a vízumkérelem benyújtásakor fizetendő vízumdíj, azaz információ arról, hogy milyen vízumdíj vonatkozik a kérelmezők egyes kategóriáira, valamint arról, hogy a kérelmezők mely kategóriái mentesülnek a vízumdíj alól. Szintén információt kell nyújtani arról, hogy a vízumdíj milyen pénznemben fizetendő, valamint a díj megfizetésével kapcsolatos gyakorlati intézkedésekről. Egyértelműen jelezni kell, hogy a vízumkérelem elutasítása esetén a befizetett díj nem kerül visszatérítésre; • a vízumkérelem benyújtásának ideje; • arról, hogy a kérelmezőnek kell-e időpontot kérnie, és amennyiben igen, hogyan és mikor lehet időpontot kapni *); • arról, hogy benyújtható-e a vízumkérelem akkreditált kereskedelmi közvetítőn – például utazási irodán – keresztül; • a vízumkérelem vizsgálatára és az erre vonatkozó határozat meghozatalára vonatkozó határidők (beleértve azon harmadik országokra vonatkozó információt is, amelyek állampolgárai, vagy állampolgárainak bizonyos kategóriái vonatkozásában előzetes egyeztetést kell folytatni*). *) Beleértve az EU/EGT állampolgárai és Svájc állampolgárai családtagjainak nyújtandó eljárási biztosítékokra vonatkozó információkat is. Ajánlott bevált gyakorlat a potenciális vízumkérelmezők tájékoztatásához: A hiányos vízumkérelmek benyújtásának és annak elkerülése érdekében, hogy a kérelmezőknek többször is fel kelljen keresniük a konzulátust, minden lényeges információt a lehető legszélesebb körben terjeszteni kell. A vízumokra vonatkozó általános tájékoztatás mellett a kérelem benyújtásának módjára vonatkozóan is többnyelvű tájékoztatást kell biztosítani, ideértve legalább a fogadó ország és az érintett tagállam hivatalos nyelvét/nyelveit. Ezt az információt a lehető legszélesebb körben kell elérhetővé tenni, és az épületen kívül vagy annak környékén jól látható módon ki kell függeszteni, valamint az internetes honlapokon is közzé kell tenni.
HU
11
HU
4.2.
Tájékoztatást kell nyújtani továbbá a vízum birtokosának jogairól és kötelezettségeiről, amelynek tartalmaznia kell az alábbi információkat:
• hogy a vízum birtoklása önmagában nem jelent automatikus beutazási jogot, és a vízum birtokosának a külső határon igazolnia kell, hogy eleget tesz a beutazási feltételeknek; • 2011. április 5-től: hogy a kérelmekkel kapcsolatos elutasító döntésekről értesíteni kell a kérelmezőt, és az ilyen döntéseknek tartalmazniuk kell az alapul szolgáló indokokat. Azon kérelmezők, akiknek kérelmét elutasították, jogorvoslattal élhetnek. A tájékoztatásban részletes információt kell nyújtani a jogorvoslat esetén követendő eljárásról, többek között feltüntetve az illetékes hatóságot, valamint a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét is. • hogy a kérelem elfogadhatóságát igazoló bélyegzőnek nincsen jogi hatása. 4.3.
A kérelemnyomtatvány
Jogalap: a vízumkódex 11. cikkének (6) bekezdése Tájékoztatást kell nyújtani a következőkről: • hogy a kérelemnyomtatvány díjmentes; • hogy hol lehet hozzájutni a kérelemnyomtatványhoz; • hogy minden egyes vízumkérelmezőnek külön vízumkérdőívet kell kitöltenie és benyújtania, illetve egyéni fotókat benyújtania, még abban az esetben is, ha ugyanazon úti okmány több személyre is érvényes; • hogy a kérelemnyomtatvány kitöltésénél mely nyelv(ek)et lehet használni. Ajánlott bevált gyakorlat a vízumkérdőívekkel kapcsolatban: A vízumkérdőívek tiltott kereskedelmének megakadályozása érdekében a kérdőívet széles körűen, térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, a konzuli képviselet helyiségei mellett például utazási irodákban, légitársaságok, üzleti egyesületek, kulturális intézetek irodáiban, valamint az interneten is. A konzulátusokon ki kell függeszteni a vízumkérdőív helyesen kitöltött példányait (és azokat lehetőség szerint az interneten is közzé kell tenni).
HU
12
HU
4.4.
Adatvédelmi nyilatkozat
Jogalap: A VIS-rendelet 37. cikke EZ A PONT CSAK OLYAN KONZULÁTUSOK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES:
4.4.1. A vízumkérelmezőket, valamint a kérelmező számára meghívólevelet nyújtó és/vagy a kérelmező tervezett tartózkodása alatt megélhetési költségeit fedező személyeket tájékoztatni kell: a) a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontja szerinti adatkezelő személyazonosságáról, elérhetőségeit is beleértve; b) a célról, amiért az adat a VIS-ben feldolgozásra kerül; c) az adat címzettjeinek kategóriáiról, ideértve a 2008/633/IB tanácsi határozat 3. cikkében említett érintett hatóságokat is; d) az adat megőrzési idejéről; e) arról, hogy az adatgyűjtés kötelező a kérelem elbírálásához; f) a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogosultságról, a rájuk vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem jogáról, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontjában és 41. cikkének (1) bekezdésében említett, a személyes adatok védelmével kapcsolatos igények meghallgatásáért felelős nemzeti felügyeleti hatóságok elérhetőségét. 4.4.2. E tájékoztatást írásban kell megadni a kérelmezőnek a vízumkérelem benyújtásakor az akta létrehozásához szükséges adatokat felvételekor. 4.4.3. A kérelmező számára meghívólevelet nyújtó és/vagy a kérelmező tervezett tartózkodása alatt megélhetési költségeit fedező személyeknek e tájékoztatást a meghívólevél, támogatás és szállás bizonyítására szolgáló, általuk aláírandó formanyomtatványon kell biztosítani. Az e személyek által aláírt nyomtatvány hiányában ezt a tájékoztatást a 95/46/EK irányelv 11. cikkének megfelelően kell megadni. Ajánlott bevált gyakorlat a nemzeti felügyeleti hatóságokról való tájékoztatásról: Ezt az információt ajánlatos belefoglalni a vízumkérdőíven található adatvédelmi nyilatkozatba, valamint a nyilvánosság számára elérhetővé tenni internetes honlapok és/vagy hirdetőtáblák segítségével.
HU
13
HU
II. RÉSZ: HELYI SCHENGENI EGYÜTTMŰKÖDÉS Jogalap: a vízumkódex 22. cikkének (3) bekezdése, 31. cikkének (2) bekezdése és 48. cikke A vízumkódex meghatározza a vízumkérelmek vizsgálatára és az azokról való döntésre vonatkozó eljárások jogi keretét. E jogi rendelkezések gyakorlati végrehajtása a tagállamok konzulátusainak felelősségi körébe tartozik. E fejezet célja, hogy a vízumkódex rendelkezéseinek harmonizált végrehajtásának biztosítása érdekében iránymutatást nyújtson a tagállamok közötti helyi szintű együttműködéshez. 1.
Annak értékelése, hogy szükség van-e harmonizált megközelítés kialakítására bizonyos kérdések vonatkozásában.
1.1.
Helyi schengeni együttműködés keretében a következők szükségességének értékelésére kerül sor:
• a támogató dokumentumok harmonizált jegyzéke; • a vízumdíj fizetése alóli mentességekre vonatkozó harmonizált megközelítés. Az ilyen harmonizáció szükségességét a tagállamok konzulátusainak többsége állapítja meg helyi szinten. 1.2.
A helyi schengeni együttműködés keretén belül a következők tekintetében kell együttműködést kialakítani:
• a vízumkérdőív lefordítása a fogadó ország nyelvére/nyelveire; • a fogadó ország által kiadott úti okmányok teljes körű jegyzékének összeállítása (belefoglalva az ilyen úti okmányok biztonsági jellemzőire vonatkozó információkat is). 2.
Információcsere a helyi schengeni együttműködés keretében
2.1.
A tagállamok konzulátusai törekednek harmonizálni:
• a vízumdíjat, amennyiben azt EUR-tól eltérő pénznemben kérik; • az ugyanazon a helyszínen működő külső szolgáltatók által felszámított szolgáltatási díjakat, amennyiben azok hasonló szolgáltatást nyújtanak. Ajánlott bevált gyakorlat az alkalmazott árfolyam felülvizsgálatára vonatkozóan: A konzulátus számviteli részlege által alkalmazott árfolyam felülvizsgálatának gyakorisága és a vízumdíj esetleges kiigazítása a helyi valuta és az euro közötti átváltási arány stabilitásától függ. Az euro-devizaárfolyamot legalább kéthetenként ellenőrizni kell, ugyanakkor gyakoribb ellenőrzés is indokolt lehet. Kívánatos, hogy a tagállamok közös eljárást fogadjanak el a helyi schengeni együttműködés keretében. Amennyiben a helyi valuta vonatkozásában nem áll rendelkezésre az Európai Központi Bank által megállapított euro-referenciaárfolyam, a tagállamok alkalmazhatják a belső költségvetési ügyeikben használandó árfolyamot a vízumdíj helyi valutában kifejezett összegének
HU
14
HU
kiszámításához.
2.2.
A tagállamok konzulátusai információcserét folytatnak a következőkről:
• egyes harmadik országok állampolgáraira vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriáira vonatkozó előzetes konzultációra irányuló megkeresés bevezetéséről vagy eltörléséről; • egyes harmadik országok állampolgárai vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái számára kiadott vízumokra vonatkozó utólagos tájékoztatás iránti megkeresés bevezetéséről vagy eltörléséről; • a külső szolgáltatók kiválasztásáról; • a kereskedelmi közvetítők akkreditálásáról, valamint az ilyen akkreditáció visszavonásáról; • a közlekedési vállalatokkal való együttműködésről; • a havi statisztikákról; • a helyi információforrásokról. 2.3.
A biztosítótársaságokra és a kínált utazási egészségbiztosítási termékek értékelésére vonatkozó információk cseréje
Az ebben a pontban leírt ellenőrzéseket a biztosítótársaságok által kínált utazási egészségbiztosítások tekintetében kell elvégezni, nem pedig a kérelmezők által benyújtott egyes biztosítási kötvényekre vonatkozóan. Ellenőrzéseket kell végezni annak megállapítása érdekében, hogy az utazási egészségbiztosítást kínáló biztosítótársaságok ténylegesen felelnek-e a tagállamok területén belül bekövetkezett balesetek tekintetében támasztott követelésekért, továbbá hogy a biztosítótársaság székhelyéül szolgáló ország nemzeti jogszabályai lehetővé teszik-e a más országokba irányuló pénzügyi átutalásokat. A schengeni térségben székhellyel rendelkező társaságokkal kötött kölcsönös biztosítási megállapodások nem minden esetben jelentenek megoldást. Egyes harmadik országok esetében a nemzeti jogszabályok tiltják az ilyen kölcsönös biztosítást. Ezért tehát fontos meghatározni, hogy a helyi biztosítótársaságok ténylegesen eleget tudnak-e tenni a más országokban fennálló pénzügyi kötelezettségeknek, mivel ez alapvető fontosságú ahhoz, hogy egy potenciális vízumbirtokosnak a tagállamok területén segítséget lehessen nyújtani. Külön figyelmet kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a kötvényben fel van-e tüntetve helyi kapcsolattartó. Fontos ellenőrizni az egyes kockázatok súlyozását, mivel a biztosítótársaságok gyakran megadják a kötvényben, hogy a biztosítás az egyes kockázatok esetén milyen pontos összegig nyújt fedezetet. Még ha a különböző kockázatokhoz rendelt végösszeg 30 000 EUR-t tesz is ki, a fedezet megtévesztő lehet. A biztosítótársaság mesterségesen felviheti a kevésbé költséges kockázatokra szánt fedezet összegét (pl. az adminisztratív költségekét), és ezzel szemben alacsonyabb összeget különíthet el azon kockázatok tekintetében, amelyek általában költségesebbek (pl. a kórházi ellátás vagy a hazaszállítás). Az ilyen biztosítási kötvényeket nem megfelelőnek kell tekinteni.
HU
15
HU
A konzulátusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a biztosítási kötvények gyakran utalnak – bizonyos tevékenységekhez vagy egészségügyi állapotokhoz kötődő – olyan jelentős kizáró vagy korlátozó feltételekre, amelyek a kínált fedezetet korlátozzák, vagy teljes mértékben kizárják. Az ilyen biztosítási kötvényeket szintén nem megfelelőnek kell tekinteni. Erre vonatkozóan megfelelő figyelmeztetést kell közzétenni a konzulátusok weboldalain és hirdetőtábláin, valamint a külső szolgáltatók és a tiszteletbeli konzulok működésének helyszínén. Az utazási egészségbiztosításnak minden olyan költséget fedeznie kell, amely az egészségügyi okból, sürgősségi orvosi ellátás és/vagy sürgősségi kórházi kezelés, vagy elhalálozás miatt történő hazaszállítás kapcsán merül fel, kizárólag arra az időtartamra vonatkozóan, amely alatt a kérelmező a tagállamok területén tartózkodik, nem pedig a vízum teljes érvényességi idejére. Példa: Egy harmadik ország állampolgára vízumkérelmet nyújt be egyszeri, 14 napos tartózkodás céljából, amelyre például május 14. és május 25. között kerül sor. A biztosítótársaságnak olyan utazási egészségbiztosítást kell nyújtania, amely a vízum érvényességi idején belül 14 napra érvényes. Ellenőrizni kell, hogy a kérelmező által kötött biztosítás ténylegesen kiterjed-e a helyszíni segítségnyújtásra (orvosi költségek, hazaszállítás stb.), melyet meg kell különböztetni a csupán az érintett hazatérése után juttatott költségtérítéstől. Ha a biztosítás csak utólagos visszatérítést foglal magában, akkor megkérdőjeleződik a követelmény célja, miszerint a tagállamoknak ne kelljen állami forrásokat igénybe venniük a vízumbirtokosok egészségügyi ellátása stb. költségeinek fedezésére. Ezenfelül az ilyen biztosítási termékek a kérelmezőkben azt a hamis illúziót keltik, hogy megfelelő védelemben részesülnek. A helyi schengeni együttműködés keretén belül meg kell osztani az információkat a megfelelő utazási egészségbiztosítást nyújtó biztosítótársaságokról, ideértve a biztosítási típusok és az esetleges többletösszegek ellenőrzését is. Ajánlott bevált gyakorlat a kínált biztosítási kötvények értékeléséhez: Egyes biztosítási kötvényekben a biztosítottnak egy meghatározott összeget – az ún. „többletösszeget” – saját magának kell biztosítania. Ha ez a többletösszeg nagyon magas, a biztosítás által nyújtott valódi fedezet megkérdőjelezhető. Bár ezt a gyakorlatot nem lehetséges a vízumkiadásra vonatkozó jogszabályok összefüggésében megtiltani, az így eljáró biztosítótársaságokat jelenteni kell.
3.
A migrációs és/vagy biztonsági kockázatok értékelése az alábbi információk cseréje alapján:
• a hamis vagy hamisított dokumentumok használata; • az illegális bevándorlás útvonalai; • az elutasítások, illetve az elutasítások aránya (a statisztikai adatok csereéjéhez kapcsolódóan).
HU
16
HU
4.
A helyi schengeni együttműködés felépítése és megszervezése
Jogalap: a vízumkódex 48. cikkének (4) – (6) bekezdése 4.1.
Ülések
A tagállamok képviseletei és az EU küldöttsége a helyi schengeni együttműködés keretében rendszeresen ülést tartanak. Ezeket az üléseket az EU küldöttsége hívja össze, hacsak a Bizottság kérésére eltérő megállapodás nem születik. Az ülések célja kifejezetten a közös vízumpolitika alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati kérdések kezelése. Szervezhetők egy-egy kérdéssel foglalkozó ülések, valamint a helyi schengeni együttműködés egy-egy konkrét kérdésének tanulmányozásával foglalkozó alcsoportok is. 4.2.
Résztvevők
A helyi schengeni együttműködés üléseire meghívót kell küldeni az uniós tagállamok, valamint a közös vízumpolitikát alkalmazó társult államok konzulátusainak képviselői számára, valamint a közös vízumpolitikát még nem teljes körűen alkalmazó uniós tagállamok képviselői számára is. A harmadik országok (így a fogadó ország) képviselői ad hoc alapon meghívást kaphatnak az ülésekre a helyi schengeni együttműködés által a vízumokhoz kapcsolódóan vizsgálni kívánt témákkal kapcsolatos szakértelmük vagy birtokukban lévő információk alapján. 4.3.
Jelentések
A helyi schengeni együttműködés keretében tartott ülésekről rendszeresen összefoglaló jelentéseket kell készíteni, amelyeket helyben kell terjeszteni. Az EU küldöttsége a jelentések készítésével megbízhatja valamelyik tagállamot. Az egyes tagállamok összes konzulátusa továbbítja a közös jelentést központi hatóságaiknak.
HU
4.4.
A gyakorlatok harmonizálásának elkészültét követő eljárás
4.4.1.
A helyi schengeni együttműködés keretében, amennyiben a helyi szintű harmonizáció szükségessége megállapításra került, és különösen amennyiben helyi szinten harmonizált jegyzék elkészült, az EU küldöttsége továbbítja a jegyzéket a vízumbizottságnak. A vízumbizottság megvizsgálja a jegyzéket, és a vízumbizottság kedvező véleménye esetén a harmonizált gyakorlat bizottsági határozat keretében hivatalosan elfogadásra kerül.
4.4.2.
Amennyiben a helyi schengeni együttműködés keretében nem állapították meg a helyi szintű harmonizáció szükségességét, ezt bele kell foglalni az ülésekről szóló – a 4.3. pontban említett – közös jelentésbe. Az EU küldöttségének értékelés céljából továbbítania kell a jelentést a vízumbizottságnak.
17
szükségességére
vonatkozó
értékelés
HU
III. RÉSZ: A VÍZUMKÉRELMEK ÁTVÉTELÉNEK MEGSZERVEZÉSE Jogalap: a vízumkódex 40 – 44. cikke Alapelvek A vízumkötelezettség az Európai Unió és tagállamai által a harmadik országok állampolgáraira vonatkozóan előírt kötelezettség. A vízumkérelmek átvételének megszervezése nem történhet olyan módon, hogy az már önmagában is akadályt jelentsen. Függetlenül attól, hogy az adott tagállam milyen módon kívánja megszervezni a vízumkérelmek átvételét, tiszteletben kell tartani a következő alapelveket: • ajánlatos, hogy vízumkiadás céljából az összes tagállam jelenléttel vagy képviselettel rendelkezzen minden olyan harmadik államban, amelynek állampolgáraival szemben vízumkötelezettség áll fenn (ez hosszú távú célt jelent); • a vízumkérelmek átvételét oly módon kell megszervezni, hogy a kérelmezőnek a vízumkérelem benyújtásához csak egy helyet kelljen felkeresnie („az egyablakos ügyintézés elve”); • a vízumkérelmezők fogadását az emberi méltóság kellő tiszteletben tartása mellett kell megszervezni; • a kérelmek fogadásával végső megoldásként lehet külső szolgáltatót megbízni. Csak akkor szabad ehhez a megoldáshoz folyamodni, ha a megszervezés, illetve a más tagállamokkal való együttműködés más módjai az érintett tagállam számára nem bizonyulnak megfelelőnek („a hierarchia elve”); • a kérelmezőnek mindig jogosultnak kell lennie arra, hogy kérelmét közvetlenül a konzulátuson nyújtsa be, különös tekintettel a külső szolgáltatóval való együttműködés esetére („a közvetlen elérhetőség elve”); • a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, milyen módon szervezik meg (kívánják megszervezni) az egyes konzuli képviseleteken a kérelmek átvételét. A Bizottság ezeket az információkat közzéteszi („az átláthatóság elve”). Ebből következően a fenti alapvető szabályok betartása mellett a tagállam a vízumkérelmek átvételének – és ezen belül a biometrikus azonosítók felvételének – megszervezését a következő módokon valósíthatja meg: az átvétel történhet a tagállam konzuli képviseleteinek helyiségeiben, más tagállammal (tagállamokkal) való együttműködés révén, vagy pedig a feladatok egy részének külső szolgáltatóhoz történő kiszervezése révén. 1.
A különböző szervezési módok hierarchiája
Egy tagállam vagy megfelelő emberi és technikai erőforrásokat mozgósít annak érdekében, hogy konzulátusain vegye át a vízumkérelmeket, vagy más tagállam általi képviselethez folyamodik a vízumkérelmek vizsgálatához. Alternatív megoldásként a tagállamok a vízumkérelmek átvétele céljából együttműködhetnek egy vagy több más tagállammal egy
HU
18
HU
adott helyszínen, korlátozott képviselet, közös ügyintézési hely vagy közös igénylési központ működtetésével. A vízumkérelmek átvétele – és ezen belül a biometrikus azonosítók felvétele – céljából külső szolgáltatóval együttműködésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a fent említett együttműködési módok az érintett tagállam számára nem bizonyulnak megfelelőnek. Tehát mielőtt a tagállam a vízumkérelmek átvételének külső szolgáltató bevonásával történő kiszervezése mellett dönt, meg kell vizsgálnia, hogy a tagállamok közötti együttműködés különböző módjai megfelelőek-e vagy sem (lásd a 4.1. pontot). Bármelyik megoldásra is essék a választás, az egyablakos ügyintézés elvét be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezőnek a kérelem benyújtásához ne kelljen egynél több helyszínen személyesen megjelennie (azaz a kérelemnyomtatvány és a támogató dokumentumok személyes megjelentést igénylő benyújtása és a biometrikus adatok felvétele ne két különböző helyszínen történjen). Nem minősül az elv megsértésének az, ha a kérelmezőnek a vízumdíjat esetleg más helyszínen kell befizetnie (pl. bankban), vagy ha kérelmének vizsgálata során személyes elbeszélgetésre hívják be. 2.
A tagállamok közötti együttműködés
Jogalap: a vízumkódex 8. és 41. cikke Egy tagállam megállapodást köthet arról, hogy egy másik tagállamot képvisel a következő célokból: • a vízumkérelmek vizsgálata és a vízumok kiadása céljából, beleértve a vízumkérelmek átvételét és a biometrikus azonosítók felvételét is; vagy pedig • kizárólag a vízumkérelmek átvétele és a biometrikus azonosítók felvétele céljából. Ajánlatos, hogy az ilyen megállapodás a két érintett tagállam közötti kétoldalú megállapodás tárgyát képezze. A vízumkódex 8. cikke felsorolja, hogy az ilyen megállapodásoknak milyen elemeket kell tartalmaznia. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy együttműködésük „közös ügyintézési hely” vagy közös igénylési központ formájában valósuljon meg. Mindkét esetben vízumkérdőívek átvételét és az összes kapcsolódó adat, ezen belül a biometrikus azonosítók felvételét követően ezeket a vizsgálat céljából az illetékes konzulátusnak továbbítják. Amennyiben a „közös ügyintézési hely” egy tagállam konzulátusán található, automatikusan megilleti a Bécsi Egyezményben meghatározott valamennyi kiváltság és mentesség12. Amennyiben a közös igénylési központ létesítésére diplomáciai védelemben nem részesülő helyen kerül sor, például egy teljesen új épületben, különös figyelmet kell fordítani a adattovábbításra vonatkozó szabályokra (lásd az 5. pontot).
12
HU
Teljes cím: a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény.
19
HU
Közös igénylési központ létesítése esetén a projektért egy tagállamnak kell felelnie, különösen a logisztika, valamint a fogadó országgal való konzuli/diplomáciai kapcsolatok tekintetében. 3.
Tiszteletbeli konzulok igénybevétele, kizárólag a vízumkérelmek átvétele céljából
Jogalap: a vízumkódex 42. cikke A tiszteletbeli konzul jogállásától függően két különböző helyzet lehetséges. Amennyiben a tiszteletbeli konzul valamely tagállam köztisztviselője, olyan követelményeknek kell eleget tennie, amelyek egyenértékűek azon követelményekkel, amelyeket abban az esetben alkalmaznának, ha a feladatokat a tagállam konzulátusa látná el. Amennyiben a tiszteletbeli konzul a tagállamnak nem köztisztviselője, a vízumkódex X. mellékletében megállapított összes követelménynek eleget kell tenni, az említett melléklet D. pontjának c) alpontjában leírt rendelkezések kivételével. 4.
Együttműködés a külső szolgáltatókkal
Jogalap: a vízumkódex 43. cikke és X. melléklete E fejezet nem vonatkozik a kereskedelmi közvetítőkkel való tagállami együttműködésre (lásd az I. rész 3. fejezetét). A külső szolgáltatók által ellátható különböző feladatokat a vízumkódex 43. cikkének (6) bekezdése sorolja fel. Egyazon külső szolgáltató a felsoroltak közül egy vagy több feladattal bízható meg. A külső szolgáltató semmilyen formában nem jogosult részt venni a döntéshozatali eljárásban. 4.1.
A feltételek
A vízumkérelmek átvételét két feltétel teljesülése esetén lehet kiszervezni: Először is, különleges körülményeknek vagy a helyi adottságokkal kapcsolatos sajátos okoknak kell fennállnia: Példák: • a vízumkérelmezők igen nagy száma elfogadhatatlan várakozási időhöz, benyújtási határidőkhöz, és átvételi körülményekhez vezet. • más módon nem biztosítható az érintett harmadik ország kellő területi lefedettsége (pl. nagy kiterjedésű országok esetében a kérelmezők hosszú utazásra kényszerülnek vagy pedig nem elég fejlett a közlekedési infrastruktúra); • az érintett harmadik országot jellemző biztonsági feltételek (pl. a helyi hatóságok korlátozzák a tagállamok konzultusainak megközelíthetőségét).
HU
20
HU
Másodszor, mivel a kiszervezés végső megoldásként alkalmazható csak, a tagállamnak előzetesen meg kell vizsgálnia az együttműködés egyéb lehetséges formáit (lásd az 1. pontot is). A vízumkérelmek átvételének kiszervezése melletti döntéssel, illetve a külső szolgáltató kiválasztásával kapcsolatos információkat a helyi schengeni együttműködés keretében meg kell osztani. Ez lehetővé teszi, hogy egy vagy több tagállam is ugyanazon külső szolgáltatóval működjön együtt. 4.2.
A tagállam és a külső szolgáltató közötti szerződés lényegi pontjai
A külső szolgáltatóval való együttműködés olyan jogi eszközön alapul, amely tartalmazza a vízumkódex X. mellékletében felsorolt minimumkövetelményeket. E követelményeknek mind a tagállamnak, mind a külső szolgáltatónak meg kell felelnie. Kiemelendő, hogy ebben az esetben is a tagállamok felelnek adatvédelmi szabályok betartásáért, a 95/46/EK irányelv 28. cikkével összhangban. Ennek érdekében az adatok feldolgozását és továbbítását biztonságos módon kell végezni, a vízumkódex 44. cikkének megfelelően (lásd az 5. pontot). A tagállamok szorosan figyelemmel kísérik a külső szolgáltató tevékenységét, hogy biztosítsák a szerződésben meghatározott valamennyi követelmény és feltétel teljesülését, amint erről a vízumkódex 43. cikke 11. bekezdésének utolsó albekezdése rendelkezik. 4.3.
A szolgáltatási díj
Jogalap: a vízumkódex 17. cikke Alapelvként csak akkor kérhető szolgáltatási díj a külső szolgáltató létesítményeit használó kérelmezőtől, ha továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a kérelmet közvetlenül, csupán a vízumdíj megfizetése mellett a konzulátuson nyújtsák be (lásd a 4.4. pontot). Ez az elv a külső szolgáltató által végzett feladatoktól függetlenül valamennyi kérelmezőre érvényes, beleértve azokat a kérelmezőket is, akik vízumdíj-mentességet élveznek, mint például az uniós és svájci állampolgárok családtagjai, illetve azokat a kérelmezőket is, akik vízumdíj-kedvezményben részesülnek. Ide tartoznak a hatodik életévüket betöltött és tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek, valamint a vízumdíj megfizetése alól vízumkönnyítési megállapodás alapján mentesülő személyek. Tehát amennyiben az ilyen kérelmező a külső szolgálgató létesítményeinek igénybevétele mellett dönt, meg kell fizetnie a szolgáltatási díjat. A tagállam felelősségi körébe tartozik annak biztosítása, hogy a szolgáltatási díj arányban álljon a külső szolgáltató részéről felmerült költségekkel, megfelelően tükrözze a külső szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat, és igazodjon a helyi körülményekhez. E tekintetben a szolgáltatási díj összegét össze kell hasonlítani azokkal az árakkal, amelyeket ugyanazon országban/helyszínen a hasonló szolgáltatásokért általában kérnek. A helyi viszonyokkal kapcsolatos tényezőket, így a megélhetési költségeket és a szolgáltatások elérhetőségét szintén figyelembe kell venni.
HU
21
HU
A call-centerek esetében az ügyintézőhöz való kapcsolást megelőző várakozási időt helyi tarifával kell felszámítani. A szolgáltatási díj felszámítására azt követően kerülhet sor, miután a kérelmezőt kapcsolták az ügyintézőhöz. A szolgáltatás díj összehangolása a helyi schengeni együttműködés keretében oldandó meg. Törekedni kell arra, hogy lehetőleg ne legyenek számottevő eltérések ugyanazon ország/helyszín vonatkozásában a különböző külső szolgáltatók, vagy a több tagállami konzulátus megbízásából tevékenykedő egyazon szolgáltató által felszámított szolgáltatási díjak között. 4.4.
Közvetlen benyújtás
Azon lehetőség fenntartása, hogy a vízumkérelmezők külső szolgáltató igénybevétele helyett közvetlenül a konzulátuson is benyújthassák kérelmüket, magába foglalja azt, hogy a két eljárás tekintetében valódi választási lehetőségnek kell fennállnia. Még ha a közvetlen benyújtás feltételeit nem is kell oly módon megszervezni, hogy azok a külső szolgáltatón keresztüli benyújtás feltételeivel megegyezzenek vagy azokhoz hasonlóak legyenek, e feltételek nem lehetetleníthetik el a közvetlen benyújtást a gyakorlatban. Még ha az el is fogadható, hogy közvetlen benyújtás esetén az időpont-egyeztetés tekintetében eltérő legyen a várakozási idő, azonban ez nem nyúlhat olyan hosszúra, ami a gyakorlatban már ellehetetleníti a közvetlen benyújtást. A vízumkérelem benyújtásának különböző lehetőségeit a nyilvánosság számára világosan be kell mutatni, ideértve a külső szolgáltató által nyújtott többletszolgáltatások választékát és az ezzel járó költségeket is (lásd a I. rész 4.1. pontját). 5.
Az adatok továbbítása
Jogalap: a vízumkódex 44. cikke Függetlenül attól, hogy a tagállam milyen formában szervezi meg a vízumkérelmek átvételét, a biztonságos adatfeldolgozást teljes mértékben garantálni kell. Közelebbről, más tagállamokkal vagy külső szolgáltatókkal való együttműködés, illetve tiszteletbeli konzulok igénybevétele esetén a továbbított adatokat a 44. cikk előírásainak megfelelően titkosítani kell, bármilyen módon is történjen a továbbítás. Azon harmadik országokban, amelyek tiltják az elektronikusan továbbítandó adatok titkosítását, nem engedélyezhető elektronikus úton a határokon átnyúló adattovábbítás. Ilyen esetekben kizárólag az engedélyezhető, hogy az elektronikusan tárolt adatokat fizikailag, elektronikus adathordozón továbbítsák, amennyiben ezeket teljes mértékben titkosítják. A továbbítást valamely tagállam konzuli tisztviselőjének kell végeznie. Amennyiben az ilyen továbbítás aránytalan vagy ésszerűtlen intézkedéseket tenne szükségessé, az adatok biztonságos és védett továbbítása érdekében alternatív megoldási módokhoz lehet folyamodni, például igénybe lehet venni az érintett harmadik országban az érzékeny dokumentumok és adatok továbbítása terén tapasztalattal rendelkező, bejegyzett gazdasági szereplőket.
HU
22
HU
Az intézkedések aránytalanságának vagy ésszerűtlenségének értékelése során a következő tényezőket kell számításba venni: az érintett helyszínek közötti távolság, a közlekedésbiztonság, az érintett kérelmek száma, a rendelkezésre álló források, valamit az adatok más tagállam konzulátusa általi továbbításának lehetősége. Ami a továbbítás biztonsági szintjének az adatok érzékeny jellegéhez való igazítását illeti, minden olyan adat érzékenynek minősül, amelyek tekintetében fennáll a kérelmező vagy a vendéglátó azonosításának kockázata, és/vagy etnikai hovatartozásuk, politikai nézeteik vagy vallási meggyőződésük felfedésének veszélye.
HU
23
HU
