A bizonyítás a büntető eljárásban Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím
Az áttekintés vázlata • • • • • • • • • • • • • • •
1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről 2. A bizonyítás fogalma, célja 3. A bizonyítási rendszerek 4. A bizonyítás tárgya, törvényessége, a bizonyítási tilalmak 5. Az egyes bizonyítási eszközök 5.1. Személyi bizonyítási eszközök 5.1.1. A tanú és a tanúvallomás 5.1.1.1. A tanúvédelem 5.1.2. A szakértő és a szakvélemény 5.1.3. A terhelt vallomása 5.2. A tárgyi bizonyítási eszközök és az okirat 5.3. A bizonyítási eljárások 6. Bizonyításelméleti alapvetés 6.1. Terminológiai kérdések 6.2. A bizonyítékok típusai és a bizonyító erő
A bizonyítás fogalma, célja • a) ismeretelméleti fogalom: közvetett – utólagos - megismerő, rekonstruáló tevékenység • b) logikai fogalom: a logika szabályai szerint végzett gondolkodási folyamat, • c) processzuális értelemben: a bizonyítás alanyainak rögzített jogi keretek között zajló tevékenysége, amely a törvényben meghatározott kérdések eldöntésére irányul, ugyancsak törvény által előírt módon. • A bizonyításnak tehát van egy tartalmi - a cél függvényében vizsgálandó - és egy formai - a módszert illető - eleme.
Bizonyítási rendszerek 1. • a) a kötött (formális) bizonyítás: a törvény határozza meg a bizonyítási eszközöket (olykor ezek értékét, bizonyító erejét is), s azt, hogy ezek léte vagy nemléte alapján mit kell, vagy mit nem lehet bizonyítottnak tekinteni. E rendszer voltaképpen nem létesített semmiféle tartalmi kapcsolatot a bizonyítandó ténnyel. (a tiszta inkvizitórius rendszer jellemzője – vö. beismerés: „a bizonyítékok királynője”)
Bizonyítási rendszerek 2. • b) a szabad bizonyítás: kizárólag a hatóságtól (a bírótól) függ, hogy mit fogad el a bizonyíték forrásaként, hogyan bizonyít, s mikor tekint egy tényt bizonyítottnak. (Az esküdtszéki rendszer a „vádelv” jellemzője. Hibája a lehetséges esetlegesség, szubjektivizmus)
Bizonyítási rendszerek 3. • c) A vegyes rendszer igen sokféle lehet, pl. ca) a bizonyítási eszközök törvényen alapulnak, ám mérlegelésük teljesen szabad, cb) a bizonyítás eszközei részben szabályozottak, mérlegelésük általában szabad, egyes megkötésekkel, illetve cc) az említettek különféle változatai, pl. az egyes bizonyítékok előre meghatározott bizonyító erejét előíró szabályok.
Hatályos törvényünk „vegyes” rendszere A ''kötött'' bizonyításra jellemző elemek a hatályos törvényben
A ''szabad'' bizonyításra jellemző szabályok a hatályos törvényben
A törvény a bizonyítási eszközöket és eljárásokat felsorolja.
Az egyes eszközökből és eljárásokból szerzett bizonyítékoknak nincs meghatározott bizonyító erejük. Értékelésüknél a belső meggyőződés szerepet kap.
A törvény a bizonyítási eszközök és eljárások igénybe vételét kivételesen - előírja (pl. kötelező szakértő - 99. § (2) bek.) - kizárja (pl. az abszolút tanúzási mentesség esetei- 81. §.(1) bek)
A bíróság és az ügyész általában szabadon dönt a törvényben szereplő bizonyítási eszközök vagy eljárások igénybevételéről.
A bizonyítás tárgya • Be. 75.§ : Az anyagi és eljárási szabályok szempontjából jelentős tények (járulékos kérdések is, ám a köztudomású vagy „hivatalosan” tudott tények nem), A tényállás alapos felderítésének kötelezettsége, az ügyész által indítványozott körben Közreműködési kötelezettség
A bizonyítás törvényessége • a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása a törvényen alapul, • az emberi méltóság, a személyiségi jogok, és a magánélet tiszteletben tartandó, • a bűncselekmény révén, vagy az eljárási résztvevők jogainak lényeges sérelmével ellentétesen lefolytatott bizonyítás eredménye nem használható fel.
Bizonyítási tilalmak A bizonyítás tárgyára vonatkozó tilalmak
A bizonyítás eszközeire, módszereire vonatkozó tilalmak
- rágalmazó, becsületsértő - korábban tiltott volt a kifejezés valóságtartalma személyiségi jogok (főszabály!) sérelmével beszerzett - önhibából eredő ittasság bizonyíték (pl. titkos büntethetőséget kizáró hangfelvétel), ma már nem volta az (vö. BH 2009/11.) - megdönthetetlen vélelmek - a törvénysértően szerzett megdöntése bizonyíték kérdésére a törvényesség keretében tértünk ki
Az egyes bizonyítási eszközök • • • • •
Terhelti vallomás Tanúvallomás Szakértői vélemény Tárgyi bizonyíték, okirat Bizonyító eljárások
A terhelt vallomása, jogok, kötelezettségek • • • • • • • •
- jog a gyanú (vád) megismeréséhez, - jog a hallgatáshoz (akár teljesen, akár részlegesen), - jog az önvádolás alóli mentességhez, - jog a vallomáshoz, (ha korábban megtagadta, akkor is), - jog a vallomás összefüggő előadásához, - jog a vallomás saját kezű leírásához és az iratokhoz csatolásához - jog védőhöz, - jogorvoslati jog a gyanú közlésekor (halasztó hatálya nincs !)
•
- köteles - főszabályként (ha erre kötelezik) jelen lenni (távolmaradás esetén elővezethető) - a személyi adatokra vonatkozó kérdésekre válaszolni, - mást (következmények nélkül) nem vádolhat hamisan.
A nyomozási jelenlét alóli kivételek • A terhelt a szabályszerű idézésre meg kell jelenjen. (Az eljárási cselekményeken való részvételre kötelezhető elővezetik) • A nyomozásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik; ebben az esetben a tartózkodási helyének felkutatása iránt kell intézkedni és gondoskodni kell a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról. • Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során - ha a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre - elfogatóparancsot kell kibocsátani, ezzel egyidejűleg a terhelt részére, ha nincs meghatalmazott védője, védőt kell kirendelni.(Be. 527. §)
A tanú fogalma, jogai, kötelességei Tanú az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet (79. § (1) bek.) Kötelességei: - megjelenés, - vallomástétel, igazmondás - a vallomás indokolatlan megtagadása: rendbírság (1000.- Ft-tól 200.000.- Ft-ig, ismételt vagy súlyos esetben 500.000.- Ft-ig) és a felmerült költségekben marasztalás, [ „szelektív”(hiányos) vallomás: elhallgatással megvalósított hamis tanúzás Jogai: - költségtérítés, - bizonyos esetekben mentességi jog, - tanúvédelemhez való jog
A tanú költségtérítése 14/2008. (VI.27. IRM.r.) • Utiköltség • Szállásköltség (max. : nyugdíjminimum ¼-e) • Ellátási költség (nyugdíminimum 3 %-a) • Munkából kiesés pótlása (óránként a nyugdíjminimum 1,5 %-a)
Mentességi okok • -
Abszolút mentességi okok: (a tanú nem hallgatható ki) lelkész (e minőségében) védő (e minőségében) tanúzási képességre kiható testi vagy szellemi állapot, hatósági tanú, Minősített adat esetén felmentés hiánya. (ez utóbbi felmentés esetén orvosolható)
•
Relatív mentességi okok: (a vallomás megtagadható) - hozzátartozó - önvád, vagy hozzátartozó vádolása - foglalkozásból vagy
közmegbizatásból eredő titoktartás - felmentés hiányában - médiatartalom-szolgáltató, ha az informátor kilétét felfedné
A hazai tanúvédelem eszközrendszere Anyagi jogi előírások
Eljárásjogi előírások
- a hamis tanúzásra felhívás büntetendősége (Btk. 242.§) (a tanúvédelemnek az is célja, hogy a tanú befolyásmentesen tehessen vallomást)
- írásbeli vallomás tételének lehetősége (Be. 85. § (5) bekezedés)
- a hatósági eljárás akadályozásának (a tanú erőszakkal vagy fenyegetéssel történő befolyásolásának) büntetendősége(Btk. 242/A.§)
- 14 éven aluli tanú nyomozási bíró általi kihallgatásának lehetősége (Be. 207. § (4) bekezdés) (a tanúvédelemnek a tanú erkölcsi fejlődésének biztosítása is célja lehet)
- a tanú vesztegetéssel történő befolyásolásának büntetendősége (Btk. 255. §)
- az az ügyészségi előírás, hogy a tanúk lakcíme csak a vádirat eredeti (bírói példányán) szerepelhet, a további példányokon csak a neve - a tárgyalás nyilvánossága tanúvédelmi okból is korlátozható (Be. 237. § (3) bekezdés c) pont) - a zártcélú távközlő hálózat útján történő tárgyalás tanúvédelmi okból is elrendelhető (Be. 244/A. § (2) bekezdés) - a tanú adatainak zárt kezelése (Be. 96. §) - személyi védelem (Be. 98. §) - a tanú érdekében eljáró ügyvéd (Be. 85. § (4) bekezdés) igénybe vétele és eljárása - különösen védetté nyilvánítás (Be. 97. §) - védelmi programba történő felvétel (2001. évi LXXXV. tv.)
Az igazságügyi szakértő
Áttekintés - Szakértő az a személy, aki a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléséhez különleges szakértelemmel rendelkezik. - „kötelező” és lehetséges szakértő, - jogok és kötelességek, - a szakértői szervezet, - a szakvélemény (felépítése), - a szakvélmény felülvizsgálata
Kötelező szakértő • A szakértő alkalmazása • 99. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. • (2) Szakértő alkalmazása kötelező, ha • a) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, alkohol-, illetőleg kábítószerfüggősége, • b) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége, [utóbbi megszűnt!] • c) a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik, • d) elhalt személy kihantolására kerül sor.
A szakértői szervezet a) szakértői intézetek (állandó szakértők) Pl. Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, Igazságügyi Műszaki Szakértő Intézet, Igazságügyi Könyvszakértő Intézet. b) kijelölt (listás) szakértők A Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok elnökei a főügyészekkel egyetértésben megállapítják az illetékességi területükön szükséges szakértők számát, és a megfelelő képzettségű személyekről nyilvános jegyzéket ''listát'' készítenek, amelyet időről-időre kiegészítenek. A hatóságok - ha nem intézetet rendelnek ki – erről a listáról választanak szakértőt. c) eseti szakértők Állandó vagy kijelölt szakértő hiányában elvileg minden különleges szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet igénybe vehető.
A szakvélemény részei (példa: pszichológus szakvélemény) •
•
•
1. Fejrész a) A cím: „Igazságügyi pszichológus-szakértői lelet és vélemény”. b) A fejrész tartalmazza: a kirendelő hatóság megnevezését, az ügy számát, kinek és milyen ügyében kérik a vizsgálatot, illetőleg a véleményt, a vizsgálandó személy adatait, az eljárásban betöltött szerepét ( c) Előzmények: Ez az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény— szakértővel közölt — tényeinek, adatainak rövid összefoglalása, ismertetése. 2. Szakmai ténymegállapítások (leleti rész) a) A pszichológusi vizsgálat jegyzőkönyve Tartalmazza a személyes vizsgálat adatait (exploratio), a tesztvizsgálat nyers adatait (pontértékek, számszerű mutatók, stb.), a vizsgált személynek a cselekményről vagy ügyről szóló ismertetését, előadását. b) A megelőző orvosi, elmeorvosi, illetőleg az előzetes pszichológusszakértői vizsgálatok eredményeinek összefoglalása. 3. Vélemény A vélemény nem adatismertetés, hanem az előzőekben emlitettek szintézise. Tartalmaznia kell, hogy a szakértő a) véleményét milyen vizsgálatok és adatok alapján alakította ki. b) milyen szakmai megállapitására jutott és ezt mivel indokolja, c) az elrendelő hatóság vagy a más (pl. orvos-) szakértő kérdéseire adott tételes választ.
Bizonyítási eljárások Ide a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a szakértők párhuzamos meghallgatása tartozik. Mindegyik eljárási cselekménynek más a célja és a releváns eredménye: - a szemle rendszerint a hatóság által még nem ismert tárgyi bizonyítási eszköz felkutatását célozza, - a helyszíni kihallgatás esetén a bizonyító erő abban áll, hogy a terhelt vagy a tanú mutat meg olyan helyet, cselekményt, vagy tárgyat, aminek létezéséről a hatóság már tud, - a bizonyítási kísérlet rekonstruálás révén erősít meg, vagy zár ki valamely feltevést, - a felismerésre bemutatás bizonyító ereje a megfelelő tárgy vagy személy befolyásmentes kiválasztásában van.
