SZÁSZI FERENC:
. A BIRTOKVISZONYOK SZABOLCS MEGYÉBEN A X I X . SZÁZAD VÉGÉTŐL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚIG
a / A birtokmegoszlás alakulása a századforuló idején A tőkés fejlődésnek Magyarországon a z 1848-as forradalom
a jobbágyfelszabadítással n y i t o t t
polgári
u t a t . Ez a f e j
lődés 1867 után kiszélesedett. 1848 megszabadította a p a r a s z t o t jobbágyi alárendeltsé gétől. Megszűntek a z úrbéres t e r h e k , a r o b o t és a dózsma. Ha a parasztnak
a jobbágyfelszabadításkor úrbéres föld v o l t a
kezén, továbbra i s saját tulajdonában m a r a d t . A jobbágyfelsza badítást a z o n b a n felülről, maguk a földesurak hajtották végre ezért a n a g y b i r t o k r e n d s z e r érintetlenül m a r a d t , ami a b i r t o k megoszlás aránytalanságának további növeléséhez v e z e t e t t . A legújabb kutatási eredmények s z e r i n t a p a r a s z t b i r t o k tényleges t e r j e d e l m e , a p a r a s z t b i r t o k o s o k tényleges számará n y a több v o l t azt
1 8 4 8 - b a n , így 1848 után i s , m i n t amekkorának
régebben történetíróink gondolták, de a földbirtoknak
feudális jellegű megoszlását a z újabb kutatási eredmények sem vitatják. 1948 után a k a p i t a l i s t a
fejlődós k e r e t e i között számos
feudális maradvány tovább ólt. A parasztság, a m e l y örömmel üdvözölte 1848 tavaszán a jobbágyfelszabadítást, harcot
i s k e z d e t t a z elért eredmények
hamarosan
továbbfejlesztéséért.
A z ország legkülönbözőbb vidékein f o r d u l t a k elő föld-, rét-, legelő- ós erdőfoglalások. Felvették a küzdelmet azok a feudális szolgáltatások e l l e n
ellen
i s , a m e l y e k r e a jobbágyfelsza
badító törvények hatálya nem t e r j e d t k i . S z a b o l c s b a n sem v o l t a k megelégedve a jobbágyfelszabadí tással a z e g y k o r i jobbágyok. M u t a t j a e z t a büdszentmihályiak "lázadása" ós a t i s z a d o b i a k földfoglalása, a m e l y e k
tipikus
példái v o l t a k a z o k n a k a z e s e t e k n e k , a m e l y e k szép számmal tör2 tén-tek a vizsgált megyében i s . A parasztságnak a f o r r a d a l m a t továbbfejlesztő m o z g a l m a i t
országosan, így S z a b o l c s megyében i s f e g y v e r e s erővel
fojtot
tak
e l . A f o r r a d a l o m és a szabadságharc
leverésével p e d i g vég
leg
megszűnt a feudális maradványok következetes felszámolásá
nak
lehetősége .
A jobbágyfelszabadítás után a magyarországi agrárfejlődéa a k a p i t a l i z m u s irányába i n d u l t e l , de a n a g y b i r t o k döntő túl súlyának megmaradása, a feudális maradványok továbbélése m i a t t annak l e g n e h e z e b b , a z u n . p o r o s z utas
tipusú útját járta. A m e r i k a i
tendenciák az.Alföldön v o l t a k u g y a n ,
földbírtokmegoszlás a p o r o s z
3
de S z a b o l c s b a n
u t a s fejlődést
Az általunk vizsgált k o r s z a k b a n
mutatja.
a
4
a S z a b o l c s m e g y e i bír-
tokmegoszlásról a z 1 8 9 5 . évi üzemstatisztika, és a z 1 9 0 0 - a s népszámlálás b i r t o k v i s z o n y o k k a l kombinált s t a t i s z t i k a i
adatai
adnak a valóságot megközelítő képet. S z a b o l c s megye 800 7 1 9 kh területe a z 1 8 9 5 . évi t i k a i Összeírás s z e r i n t
32 0 5 6 gazdaságra o s z l o t t ,
100 k h - o n felüli gazdaság v o l t 7 6 1 , 100 k h - o n a l u l i
statisz
melyből pedig
31 2 9 5 . A Közép- ós n a g y b i r t o k o k összes területe 554 657 k h , a kisbirtok
területe p e d i g
246 056 kh
volt.
S z a b o l c s megyében a gazdaságok j e l l e g
6
és nagyság
szerinti
megoszlásáról, összevetve a z országos ós a megyéhez kapcsolódó tájegységek a d a t a i v a l , a z 1895-ös üzemstatisztika a z alábbiak ban
tájókoztat : A gazdaságok megoszlása
A gazdaságok összes szá mából
Törpegazdaság /0-5 h o l d a s / : Kisgazdaság /5-100 h o l d a s / : Középgazdaság /100-1000 holdas/: Nagygazdaság /1000. h o l d o n felül/:
Szabolcs ban
Magyaror szágon /Horvát ország nélkül/
Tisza bal
62,09 %
53,57 %
54.96 %
51,10 %
32,25 %
45.44 %
43.79 %
47.77 %
0.83 %
1.10 %
0,90 %
0.16 %
0,21 %
0,23 %
2,13 %
0,50 %
•
Tisza jobb
p a r t J á n
A gazdaságok összes szá mából
Szabolcs ban
Magyaror szágon /Horvá t ország nélkül/
Tisza bal p a r t
Tisza .1obb j á n
A gazdaságok összes területéből Tö rpegazdaság :
5,84 %
5,10 %
5.19
Kisgazdaság:
3.12 % 24,01 %
46.50 %
39.75 %
37,99
Középgazdaság: Nagygazdaság:
28,16 % 44,71 %
15,37 % 32.29 %
17.41 % 37.74 %
16.99 39,83
% % %
A f e n t i a d a t o k b a n feltűnő a S z a b o l c s m e g y e i törpegazda ságok nagy aránya. A j e l z e t t
p o n t a t l a n s t a t i s z t i k a i felvétel
től e l t e k i n t v e , a 62,09 %-os arány csaknem 10 % - k a l v o l t n a gyobb a z országos és a tiszántúli területek átlagánál, a T i sza
jobb p a r t i
területét p e d i g majdnem 11 % - k a l múlta felül.
A gazdaságok számarányánál s o k k a l jellemzőbb a gazdasá gok különböző kategóriáinak a területben való részesedési aránya. A gazdaságok összes területéből S z a b o l c s megyében a 62.09 % - o t képviselő törpebirtokosok 3,12 % - o t f o g l a l t a k e l . Országosan és a két feltüntetett tájegységben - m i n t említet tük - a törpebirtokosok aránya k i s e b b v o l t
mint S z a b o l c s
gyében, u g y a n a k k o r a z összes földterületből nagyobb
me
arányban
részesedtek. A bírtokmegoszlás aránytalanságát más oldalról
mutatja
a nagygazdaságok számaránya és a földterületből való része sedése. A gazdaságok összes számából 0,5 % - o t kitevő n a g y g a z daságok a gazdaságok összes területéből S z a b o l c s b a n ban részesültek-, míg a z 10Ö0 h o l d o n
44,7 %-
felüli gazdaságok részese
dési arányának országos átlaga 32,29 % , a Tiszántúlon 37,7 % , a k e l e t i Felvidéken 39,8 %
volt.
A parasztbírtoknak a megye birtokrendszerében
elfoglalt
h e l y e f o n t o s következtetések levonására ad lehetőséget. Erről a valóságot k b . megközelítő képet k a p u n k , ha a száz holdnál k i s e b b gazdaságokat parasztgazdaságnak, a 100 holdnál nagyobb 8 gazdaságokat u r i b i r t o k n a k
vesszük.
Az 1 8 9 5 . évi üzemstatisztika alapján S z a b o l c s megye mü veit
területe 7 5 5 334 k h - n y i t f o g l a l t
magába , m i v e l a g a z d a -
ságok j e l l e g e kor
és nagyság s z e r i n t i
megoszlásának vizsgálata
a tisztán legelő- és erdőbirtokokat
figyelmen
kívül hagy
ták. A tisztán legelő- és erdőbírtokokat nem számítva, a 100 kh-nál nagyobb gazdaságok területe 550 430 kh , 100 kh-nál k i s e b b pedig
'72,8 %/, a
területtel rendelkező gazda-.^gok területe
204 904 kh v o l t .
Ez utóbbi terület 28 019 gazdaságra
o s z l o t t meg, így e g y gazdaságra 7,31 kh müveit föld
jutott.
A m e n n y i b e n a kisbírtok, a p a r a s z t i bírtok 246 056 k a t a s z t e r h o l d n y i összes területét vesszük f i g y e l e m b e , rasztgazdaságra jutó föld 8,2 kh v o l t . ós a húsz h o l d
úgy az egy p a
Az e g y h o l d o n a l u l i ,
közötti 25 210 gazdaság, a z összes gazdaságok
87,2 % - a , a z összes területből - legelő* és erdőgazdaságokon kívül - 99 462 k h - v a l , 13,1 % - b a n részesült. Ebben a megosz lásban a 25 210 húsz h o l d o n a l u l i gazdaság átlagban, 3,94 kh földön gazdálkodott . Még r o s s z a b b a kép, ha a z 1 9 0 0 . évi népszámlálás ti
őstermelő lakosságból, a 218 587 főből l e v o n j u k
szerin
a feltéte
lezhetően nem p a r a s z t i őstermelői lakosság létszámát úgy, hogy a 100 kh-on felüli b i r t o k o s o k / 3 9 0 / , a 100 k h - o n felüli bérlők /232/
és a mezőgazdasági tisztviselők / 4 8 4 / létszámát néggyel
szorozzuk,
négy tagból álló családot feltételezve. A művelet
eredményeként m e g k a p j u k a z őstermelő parasztlakosság létszá mát, ez a létszám 214 163 fő. A már említett 204 907 kh 100 kh-on a l u l i
b i r t o k o t e l o s z t v a e létszámmal, a z e g y főre eső
birtoknagyságot k a p j u k meg a p a r a s z t i lakosság körében, e z az egy
főre eső birtoknagyság nem érte e l az egy k h - a t sem, a l e
gelő, és erdő figyelembevételével i s a l i g h a l a d t a
meg a z 1 k h -
9 at • A t e l j e s e n n i n c s t e l e n lakosság létszámáról a z 1900. évi népszámlálás és a z 1 9 1 0 . évi népszámlálás 1 9 0 0 - r a utaló alapján t u d u n k a valóságot megközelítő képet Napszámos /kereső, e l t a r t o t t
adni:
együtt/'k .m .n .':
Házi cseléd /kereső, e l t a r t o t t
együtt/:
adatai
5 423 6 313
Mezőgazdasági cseléd kereső :
13 453
Mezőgazdasági cseléd e l t a r t o t t :
32 167
Mezőgazdasági munkás kereső :
39 9 8 1
Mezőgazdasági munkás e l t a r t o t t :
57 258
Összesen :
154 5 9 5
1 0
t nagyszámú n i n c s t e l e n lakosságból a mezőgazdasági cselédek és munkások száma összesen 142 859 ember, v a g y i s a z őstermelői parasztlakosság 66,7 %-a n i n c s t e l e n v o l t . Az őstermelői összes kereső létszámból, a 82 238 főből p e d i g 53 4 3 4 ember /65,9 %/ mezőgazdasági cselédek és munkások kategóriájába t a r t o z o t t . Ha a mezőgazdasági cseléd és munkás lakosságot l e v o n j u k az előbb e m i i t e t t őstermelői parasztlakosság létszámából, a k k o r a z t kap juk,
hogy a z összes parasztság közül 7 1 304 fő
rendelkezett
földdel. Ha e z z e l a létszámmal e l o s z t j u k a 100 kh-on a l u l i öszs z e s földterületet, a k k o r a z derül k i , hogy a b i r t o k o s tok
parasz
körében a z egy főre eső föld mennyisége 3.4 kh v o l t , a mü
veit
földterületből p e d i g ebben a kategóriában egy főre átlag-
b a n 2.8 kh - j u t o t t . A f e l h o z o t t a d a t o k e g y b e e s n e k O r o s z István megállapításá val,
a k i a z t írja, h o g y S z a b o l c s b a n , közvetlenül a jobbágyfel
szabadítás után, a parasztság földdel való ellátottsága sze
mesz-
mögötte v o l t a z országosnak és a többi alföldi megyének.
S z a b o l c s megyében a felszabadításkor e g y jobbágy átlagosan 12,30 osztályozott h o l d
úrbéres földdel r e n d e l k e z e t t .
Az a l
földi átlag 16,61 a z országos 15,47 osztályozott h o l d / k b . 11,6 k h / m u t a t j a , h o g y a z úrbéres t e l e k földdel való ellátott ság szempontjából, a V o l t
jobbágyok S z a b o l c s b a n átlagoson nem
érték e l a középparaszti s z i n t e t . A f e l s z a b a d u l t
zsellérek és
t e l k e s jobbágyok aránya a z ország különböző megyéiben ugyanúgy nem v o l t . a z o n o s ,
m i n t ahogy a telekmegoszlásban i s jelentős
különbségek m u t a t k o z t a k . Egy t e l k e s jobbágyra S z a b o l c s b a n zsellér
2-3
esett.
A f e n t i e k b e n k i m u t a t o t t arány a n a g y b i r t o k ós a kisbírtok között országosan és S z a b o l c s megyében a századforduló után tovább r o m l o t t . az
Annak bemutatása, hogy a vizsgált megyében e z
aprózódás m i l y e n méreteket öltött például tíz óv elteltével
/1900-tól 1 9 1 0 - i g / , c s a k megközelítően lehetséges, mert a z 1910.
évről nem áll rendelkezésre bír t o k s t a t i s z t i k a . így az
1910.
évi p a r a s z t i b i r t o k o s
statisztika
100 h o l d o n a l u l i
népesség számát a z 1 8 9 5 . évi üzem birtokállományával k e l l
egybevet
ni* A birtokos alkalmazott
p a r a s z t i népesség körülbelüli létszámát a már
módszerrel számoltuk k i , s 1910-ben a földdel
rendelkező parasztlakosság létszámát 82 766 főben k a p t u k meg. A z 1 8 9 5 . évi üzemstatisztika s z e r i n t a 100 k h - o n a l u l i
föld
terület összes mennyisége S z a b o l c s b a n 246 056 k h , a müveit földterület p e d i g 204 9 0 4 kh v o l t . Ha e földterületet juk
a 8 2 766 b i r t o k o s
juk,
paraszti
h o g y 1910-ben a b i r t o k o s
eloszt
lakosság létszámával, a z t lát p a r a s z t o k körében a z összes
földterületből a z egy főre jutó föld mennyisége a z 1 9 0 0 - a s 3,4 kh-ról 2,9 k h - r a , i l l .
a művelt terület 2,8 k h - a s része
sedéséhez .viszonyítva 2,4 k h - r a e s e t t A szabolcsi
vissza.
2
mezőgazdasági lakosság földnélküliségét, a
v i s z o n y l a g o s túlnépesedést a s t a t i s z t i k a i a d a t o k o n túl más korabeli
források i s bizonyitják. 1904-ben a főispán felszó
lítására a főszolgabírók kimutatást készítettek arról, hogy az
e g y e s községeknek m e n n y i f e l e s ós harmados
földre
lenne
szüksége. A főispánnak beküldött kimutatás járásonként f e l s o r o l j a a z e g y e s községek földigényót. Összesen a f e l e s ós harmados földszükségletet 18 5 0 0 kh-ban adták meg. A főszolgabírói jelentések a z o n b a n g y a k r a n nem i s j e l e z ték a szükségletet, m i n t például a t i s z a i járás fŐszolgabírá j a , a k i a z t i r t a , hogy a " k i a d o t t föld a járás lakosságának 13 elegendő".
A h o l p e d i g számbavettók a z igényeket, o t t i s k e
vesebbet j e l e n t e t t e k
a tényleges földszükségletről a főszol
gabírói kimutatások. Bizonyítja e z t a z 1 9 0 0 . évi népszámlálá s i s t a t i s z t i k a birtokkimutatásainak a Gazda címtár 100 kh-on felüli birtokkimutatásaival való egybevetése. A földigónyt 14 bejelentő községek 249 9 2 9 kh összterületéből 179 853 kh 15 a 100 h o l d o n felüli b i r t o k o s o k
tulajdonában v o l t .
így a z
Összes területből c s a k 7 0 076 kh tekinthető p a r a s z t i
birtok
n a k , a m e l y e n 83 579 főnek k e l l e t t megélni, a z a z a községek összességében e g y főre c s a k 0,83 föld
jutott.
A tarthatatlan birtokviszonyokra f i g y e l m e z t e t e t t emlék iratában Kazár István tiszapolgári gyógyszerész i s . "Polgár nagyközség kiterjedése 6 4 6 0 0 k h . Ebből a z óriási határból a z o n b a n c s a k a l i g 12 e z e r h o l d ként e g y h o l d hold
a 13 e z e r lakóé, tehát
fejen
sem j u t a lakosságnak. De m i v e l e z a 12 0 0 0
i s c s a k a l i g k b . 3 0 0 0 léleké, ennél f o g v a a többi m i n
t e g y tízezer léleknek, a k i k
bár majdnem mind
földmunkások,
talpalat»nyi földjük s i n c s . A határunkból e g y t a g b a n 49 0 0 0 kh
az
e g r i főkáptalané. A földnélküli földmunkás népességnek
hasztalan mert
a z ősrégi törekvése, hogy földbérlethez
jusson,
"a főkáptalan nem bajlódik velük, hanem nagyobb darabé 16
ban b a n k n a k , v a g y nagybérlőknek
adja."
összegezésként e z e k után a z t m o n d h a t j u k , h o g y
Szabolcs
megyében a jobbágyi függés alól f e l s z a b a d u l t 7 0 - 8 0 e z e r fő n y i b i r t o k k a l rendelkező parasztság a századforduló idején átlagban csupán 7-8 kh földdel r e n d e l k e z e t t , az e g y főre eső birtoknagyság a z összes földterületből p e d i g
k b . 3,4-2,9 kh
l e h e t e t t . A z összes őstermelői parasztlakossággal számolva pedig
a z e g y főre eső birtoknagyság nem érte e l a z egy k h - a t
sem. A z 1900-ban 142 5 0 0 és 1910-ben a 143 500 statisztikában kimutatott
n i n c s t e l e n p a r a s z t i népesség valószinű legalább
150 e z e r r e
kerekithető, h i s z a k.m.n. napszámosok és a házi-
cselédek n a g y hányada i s a parasztsághoz sorolható. Ebből a nagylótszámú n i n c s t e l e n parasztlakosságból 1900-ban 53 437 és 1910-ben 55 023 kereső mezőgazdasági cseléd- és munkásem ber
c s a k munkaerejével bírt, a m i t a z i p a r fejletlensége
miatt
nem t u d o t t m i n d i g értékesíteni. •
b/ B i r t o k v i s z o n y o k
a két világháború közötti időben
A f o r r a d a l m a k lezajlása után S z a b o l c s forduló b i r t o k v i s z o n y a i
megyében a század
a közigazgatási bizottság járáson-
kónti kimutatása s z e r i n t úgy változtak, hogy a 100 h o l d o n f e lüli közép- ós az 1000 h o l d o n felüli n a g y b i r t o k o k
részesedési
aránya a megye földterületéből csökkent, míg a törpe- és
kis
gazdaságok aránya növekedett. A földbírtok arányok azonban alig,
lényegében nem változtak, h i s z a 100 kh-on felüli kö
zép- és nagygazdaságok, a bírtokoscsaládok 1,6 % - a f o g l a l t a e l a megye összes / 7 9 3 878 k h / mezőgazdaságilag földterületének 63,6 % - á t . / 1 8 9 5 - b e n 72,8 % v o l t
megművelt e kategória
részesedése aránya, a z említett számbavétel alapján/. A z 1000 h o l d o n felüli b i r t o k k a l rendelkezők közül 105 családnak, / s z a b a d f o r g a l m u és kötött birtokú családok 0,2 %-ának/ a k e zében v o l t aluli
a földterület 36,2 % - a . U g y a n a k k o r a 100 h o l d o n
b i r t o k o s o k , a birtokoscsaládok 98,3 % - a , a földterület
3 8 6 %-ával, és e z e n belül a törpebirtokos kategóriáihoz
tar
f
tozók, a b i r t o k o s o k 6 7 , 1 %-a, csupán a megművelhető földterü let
7 %-ával r e n d e l k e z t e k .
1 7
/ 1 8 9 5 - b e n e z e k a kategóriák a
müveit földterületből 27,4 %, i l l e t v e 3,12 % - o t f o g l a l t a k e l . / A birtokmegoszlás aránytalansága még j o b b a n látszik, ha a közigazgatási bizottság kimutatását és a S t a t i s z t i k a i könyv p a r a s z t i sel
birtok
nagyságának a d a t a i t
Év
a megye földművelés
foglalkozó összes lakosságával i s egybevetjük, amint a z t
tettük a századforduló b i r t o k v i s z o n y a i n a k 1920-ban a megye lakosságának' 72,3 %-a,
vizsgálata során. keresők és e l t a r t o t t a k ,
összesen 246 026 ember a z őstermelés, a mezőgazdasági termelé si
ág területein élt. Ha ebből a z Őstermelői lakosságból l e
v o n j u k a feltételezhetően nem p a r a s z t i
őstermelői lakosság
létszámát, úgy hogy a 100 kh-on felüli b i r t o k o s o k / 7 2 5 / és a mezőgazdasági tisztviselők / 3 5 2 / létszámát néggyel
szorozzuk,
négy tagból álló családot feltételezve, a z őstermelői p a r a s z t Ifi lakosság létszámát 242 718 főben a d h a t j u k meg. Ha e z z e l a létszámmal e l o s z t j u k
a közigazgatási bizottság által m e g a d o t t
100 kh-on a l u l i - , az 1895-ös összeíráskor meglévő 246 056 k h nak a 20-as évek elejéig 263 091 k h - r a e m e l k e d e t t
birtoknagy
ságot, a k k o r a z t látjuk, hogy a z egy főre eső p a r a s z t i
birtok
a húszas évek elején i s , m i n t a századforduló ideién 1 kh föld l e h e t e t t , és 1930-ban még az 1 k h - a t sem érte e l . A mezőgazdaságban f o g l a l k o z t a t o t t
nincstelenek
tömegének
nagyságáról a földműveléssel foglalkozó keresőnépesség lalkozási v i s z o n y a i
adnak
fog
tájékoztatást.
A mezőgazdaságban f o g l a l k o z t a t o t t
cselédek és napszámosok
aránya 1920-ban
S z a b o l c s m.
Gazdasági csedléd
Gazdasági munkás, napszámos
13 295
51 095
/ l 2 , 3 %/
/ 4 7 , 1 %/
Magyarország
10,7 %
35,6 %
Tisza
jobb p a r t j a
10,5 %
39,2 %
Tisza
bal partja
. 10,8 %
41,5 %
Az 1 9 2 0 . évi s t a t i s z t i k a i
kimutatásból a z t emeljük k i ,
hogy a megyében a mezőgazdasági cselédek és munkások száma az 1900. évi 5 3 434 főről - a segitő családtagok nélkül - 1 9 2 0 - r a 64 390 e m b e r r e növekedett, v a g y i s a mezőgazdaságban f o g l a l k o z t a t o t t a k 59,4 %-a nem r e n d e l k e z e t t földdel. Országosan e z a százalékszám 4 6 , 3 , a T i s z a b a l partján e z a z arány 5 2 , 3 , a T i s z a j o b b partján p e d i g 49,7 % - o s v o l t . A megyék közül Fejér / 5 7 , 9 / , H e v e s / 5 4 , 9 / ós Zemplén közelitette meg a vizsgált me gyét a mezőgazdasági cselédek és napszámosok százalékos nagy ig ságának arányában. A földnélküliség és a m u n k a a l k a l o m hiánya m i a t t megyében a n i n c s t e l e n e k ós a törpebirtokosok
Szabolcs
törekvésének
középpontjában továbbra i s a megélhetést biztositó föld, ház h e l y , a z állattartásra legelő,, v a g y legalább
kishaszonbórlet
szerzése állott. A földigény a z o n b a n a megyében i s messze meg h a l a d t a a z t a k e r e t e t , amit a földbirtokosok
M
a szociális béke"
megőrzése m i a t t hajlandók v o l t a k a "földreform" céljaira b i z tosítani . A kiosztott
földekért a kártérítést 1928-ban
meg Magyarországon, A n a g y b i r t o k o s o k
állapították
a vizsgált földreform s o 20
rán jó áron s z a b a d u l t a k meg g y e n g e minőségű földjüktől, u g y a n a k k o r a parasztság számára e z a földhöz juttatás nem hozott
semmiféle változást. A Nagyatádi nevéhez fűződő földreformnak a S z a b o l c s
me
g y e i parasztság körében sem v o l t megélhetést javító, fejlődést előmozdító hatása. 22 A földblrtokrendezés
"fő eredményei" S z a b o l c s megyében:
házhelyhez
földhöz
juttatottak
száma
15 610
27 478
a j u t t a t o t t földbirtokok te rüle te kh házhelyek 57 053
3 735
A táblázatból mindenekelőtt a z látható, hogy a földhöz Juttatottak
átlagban 2,07 kh földet k a p t a k . A m e g y e i földbir
t o k •rendezéssel foglalkozó kortárs helytörtónetiró s z e r i n t , a kiosztott tok,
ingatlanoknak
és c s a k
túlnyomó részét 1-3 h o l d a s
törpebir
k i s e b b részben 4-10 h o l d a s b i r t o k o k alakítására
használta f e l a biróság, és elenyészően csekély v o l t a 10 kh-on felüli, de a z 50 kh-on a l u l i
földmüvelésre k i o s z t o t t
földek
nagysága. A házhelyek területe p e d i g 300-600 négyszögöl között 23 változot t . Nagyszámú példával l e h e t n e bizonyítani, hogy a k i o s z t o t t föld s o k s z o r 6-10 km-re v o l t a lakóhelytől, és igás állatok hiányában a z "új földbirtokosok" "kénytelenek v o l t a k részes müvelésbe k i a d n i , v a g y bórszántással
gazdasági válság idején p e d i g a földhöz j u t t a t o t t a k da
földjüket
munkáltatni.A nagy hánya
fizetésképtelenné vált. 1935-ben már a z alispán arról
jelentést, hogy a földreform során k i o s z t o t t a tulajdonváltozás. A földhöz j u t t a t o t t a k "nem t u d j a ,
v a g y nem a k a r j a 25
l a n t , és a z o n túlad."
megtartani
tett
i n g a t l a n b a n nagy
jelentékeny része
a neki j u t t a t o t t
ingat-
E z e k a z a d a t o k nyilvánvalóan a r r a i s
u t a l n a k , hogy a j u t t a t o t t föld elvesztése összefüggött a föld höz j u t t a t o t t a k
nem k i s hányadánál a z z a l , hogy korábban nem
r e n d e l k e z t e k önálló gazdasággal ós a z e h h e z szükséges termelé si-vállalkozói t a p a s z t a l a t o k k a l .
Természetesen e z e k után a z a
kérdés i s felvetődhet, hogy m e n n y i l e t t v o l n a a z a k i o s z t o t t földmennyiség, a m e l y életképesen biztosíthatta v o l n a a föld hözjutott családok gazdálkodását. A válaszhoz a k o r a b e l i melőerők, gazdasági-társadalmi v i s z o n y o k elmélyült lenne
ter
elemzésére
szükség. Ennek hiányában á történeti s z a k i r o d a l o m n a k
az általános megállapítása, h o g y a vizsgált k o r s z a k b a n kiegészítésre s z o r u l t
az
kereset
- a gazdálkodási módtól és a föld minő
ségétől függően - a 10-15 k h - a l rendelkező b i r t o k o s o k egy róP6 s z e i s , a d b i z o n y o s támpontot. A b e m u t a t o t t földreform a z o n b a n S z a b o l c s megyében nem t e r e m t e t t gazdaságilag magukat önállósítani tudó p a r a s z t i g a z d a 27 ságokat , ő t növelte a földlekötéssel a s z a b o l c s i agrárs
proletáriátus számát i s , így olcsó munkaerőt biztosított a földbirtokosoknak. Ezeket
28
a megállapításokat alátámasztják a földbirtokvi
szonyokról készített 1 9 3 5 . évi s t a t i s z t i k a i
a d a t o k i s . A rész
l e t e s kimutatásokból először a z t emeljük k i , hogy S z a b o l c s gyében a 100 kh-on felüli közép- és n a g y b i r t o k n a k
me
a z összes
művelt földterületben való részesedési aránya a húszas évek elején meglévő 60 % - o n felüli részesedésből 55,1 % - r a csökkent.
de a megye a z országos 48,5 % - o s átlagarányt így i s jelentő sen
megelőzte. A tájegységek közül a z ország északi területe
közelítette meg a vizsgált megyét a z 54 %-os aránnyal, de a z Alföldön / 4 2 , 5 / és a Dunántúlon / 4 0 , 9 / a n a g y b i r t o k jóval k i s e b b v o l t , m i n t S z a b o l c s b a n , Zemplénben v o l t Kisebb
a megyék közül csupán
hasonló nagyságú a 100 kh-on felüli földbir
t o k aránya. / 5 4 , 4 % / . del
aránya
2 9
arányú változás a törpebirtokosok, a z 1-5 kh föld
rendelkezők kategóriájában i s történt. A 2 0 - a s évek elején
a megművelhető földterület 7 %-ával r e n d e l k e z t e k . Részesedésük 1 9 3 5 - r e 9,9 % - r a nőtt. Ha a z 1 kh-nál k i s e b b
szántófölddel
rendelkezők földjót i s i d e s o r o l j u k , úgy t u l a j d o n u k
aránya
10,9 % - r a e m e l k e d e t t . A z t a z o n b a n , hogy a földterületből való minimális részesedési aránynövekedés m e n n y i r e nem o l d o t t a a szabolcsi re
meg
földigónylő parasztság gondját, u g y a n a k k o r m e n n y i
köthette, ós a d h a t o t t olcsó munkaerőt a földbirtokosoknak,
az j e l z i
igazán, ha a törpebirtok kategóriájába sorolható b i r -
tokterülete-t e l o s z t j u k sok
"a földbirtokok", i l l .
számával. A z 1-5 h o l d a s
földbirtok területe S z a b o l c s 30
gyében 77 0 2 0 kh földet f o g l a l t tételezett t u l a j d o n o s o k
a földtulajdono
e l , míg a " b i r t o k o k "
,a
mefel
száma 31 9 6 9 , v a g y i s e g y b i r t o k o s r a
ebben az Összefüggésben 2,4 kh föld j u t o t t , , a z országos arány n y a l és a tájegységekkel i s csaknem
megegyezően. A törpebirto
k o s o k kategóriáját a z o n b a n ha kiszélesítjük a z 1 kh földnél k e v e s e b b szántófölddel rendelkezők földjével, úgy a földterület 88 671 k h - r a , a földtulajdonosok száma p e d i g dik.
Vagyis
57 6 0 4 - r e e m e l k e
a z e g y t u l a j d o n o s r a eső földterület ebben a meg
oszlásban S z a b o l c s megyében 1,5 k h - r a , országosan és tájegysó32 génként p e d i g
1,7 körüli k h - r a
csökken.
Az adatokból - a j e g y z e t e k b e n
jelzett
nére - kiderül, h o g y hiába j u t t a t t a k
fenntartások
elle
27 478 n i n c s t e l e n t
föld
höz, a m i v e l a korábban k i m u t a t o t t 64 390 n i n c s t e l e n
létszámot
csökkentették u g y a n , de S z a b o l c s megyében a Nagyatádi-féle földreform végrehajtásával a földbirtokviszonyok a l i g változ tak . • Mélyebb következtetések levonására a d lehetőséget a föld műveléssel foglalkozó kereső lakosság foglalkozási v i s z o n y a i b a n beálló változásának a vizsgálata.
viszony
szerint
Szabolcs
A földmüvelés s e l foglalkozó kereső népes ség összes száma
megyében :
önálló birtokos, bérlő és részes földműves
Gazda sági t isztviselő
Segitő csa lád tag
Gazdasá g i cse léd
Gazdasági munkás, napszá mos
1920
108 438
2 l 268
352
22 424
13 295
51 095
1930
115 035
34 043
325
28 847
13 967
37 853
1941
135 558
37 056
251
36 546
segédszemélyzet 61 715
A táblázatos kimutatásból először a r r a kivánok rámutatni, hogy a földmüveléssel foglalkozó kereső népesség S z a b o l c s gyében
húsz óv a l a t t
me
27 130 e m b e r r e l növekedett. A gazdasági
cseléd és a gazdasági napszámos kategóriáiba tartozó népesség 12 570 n i n c s t e l e n n e l csökkent, 51 820 főre e s e t t v i s s z a , m i közben a z önálló b i r t o k o s o k
száma 12 775 földművessel e m e l k e
d e t t . E z e k a számok a z t j e l z i k , a nincstelenek el,
hogy a s t a t i s z t i k a i
egy részét a z önálló b i r t o k o s o k
közé
kimutatás rejtette
i g a z o l v a e z z e l a "földreform eredményességét". A földreform
eredménytelenségét, a j u t t a t o t t
föld elvesztését, a mezőgazda
sági n i n c s t e l e n e k nagy számát i g a z o l j a
a z o n b a n a z i s , hogy a z
1 9 4 1 . évi népszámlálás "a segédszemélyzet" elnevezés
alatt,
amely a gazdasági cselédek és gazdasági munkások, napszámosok kategóriáit helyettesítette, 61 715 mezőgazdasági kereső lét számot m u t a t k i . A m i n t említettük, a földreformmal "földhöz j u t t a t o t t a k a t " a z önállóak kategóriájába sorolták, p e d i g napszámosok
e z e k valójában a
tömegéhez t a r t o z t a k . így nem-igen
Horthy-rendszer
egész időszakában 60 e z r e n
tévedünk, ha a
felülire becsüljük
a z t a n i n c s t e l e n tömeget, a m e l y n e k a m i n d e n n a p i munkalehető ség állandó g o n d j a v o l t , sőt keresetkiegészitésre s z o r u l t a törpebirtokosok nagy hányada, és a 10-15 k h - v a l kisbirtokosok
egy része i s . A S z a b o l c s
megyei
rendelkező
mezőgazdaságban
megélhetést, állandó munkát keresők k b . 80-90 e z r e s
tömegét
jelentősen fejlődő mezőgazdaság v a g y a meglévőnél s o k k a l lettebb
i p a r tudta volna
kellően
foglalkoztatni.
fej
1. Sándor P á l : A XX. századi p a r a s z t b i r t o k vizsgálatának p r o b lémái és újabb eredményei a felszabadulás utáni i r o d a l o m tükrében. Agrártörténeti S z e m l e X. évf. 1 9 6 8 . 1-2. s z . 1 1 5 . o . 2. Gombás Andás; Lapok Tiszavasvári történetéből. Büdszentmihály története. H o n i s m e r e t i Kutatások Szabolcs-Szatmárban. Nyíregyháza, 1978. 8 7 - 9 5 . o. K o l l e g a - T a r s o l y Sándor: P a r a s z t s o r s megyénkben 1848-1955. Szabolcs-Szatmári Füzetek, 4. s z . 1 2 . o. 3. O r o s z István : A differenciálódás ós kisajátitás. S z e r k . : Szabó István: A parasztság Magyarországon a k a p i t a l i z m u s korában 1 8 4 8 - 1 9 1 4 . I I . k. Akadémiai Kiadó, Bp. 1 9 6 5 . 127. o. 4. Ebben a d o l g o z a t b a n a b i r t o k v i s z o n y o k S z a b o l c s m e g y e i a l a k u lásának bemutatása során - t e r j e d e l m i , részbeni publikálási ós nem t e l j e s feltárási okok m i a t t - a kötött b i r t o k k a l és a bérleti r e n d s z e r r e l nem f o g l a l k o z o m . A z a megjegyzés a z o n b a n mindenképpen szükséges, hogy S z a b o l c s megyében a n a g y b i r t o kon belül a korlátozott forgalmú b i r t o k o k rendkívül magas aránya, a nagybórleti r e n d s z e r elterjedtsége f o k o z t a a mező gazdasági lakosság földnólküliségót. 5. Lásd: Vörös A n t a 1 : A mezőgazdaság. Magyarország története 1 8 9 0 - 1 9 1 8 . Főszerk.: Hanák Péter: Akadémiai Kiadó Bp. 1 9 7 8 . 2 9 9 - 3 0 2 . o. A pontatlanság abból adódik, hogy "a mezőgazda sági összeírás feldolgozása során csupán a mezőgazdasági termelés egységeit, a gazdaságokat vették f i g y e l e m b e " . 6. S z a b o l c s vármegye mezőgazdasága és állattenyésztése. Magyarország városai ós vármegyéi. S z a b o l c s vármegye. Mezőgazdasági S t a t i s z t i k a I . kötet, Bp. 1 9 8 7 . 4 8 2 . o. 7. Mezőgazdasági S t a t i s z t i k a . I V . k. Bp. 1 9 0 0 . 1 0 . o.; MSK U j f o l y a m 2 4 . k. 1 0 . o. 8. O r o s z István : i . m . 1 8 . o. " P a r a s z t b i r t o k o k találhatók a száz h o l d o n felüli birtok-kategóriákban i s , és a száz h o l d o n felüli b i r t o k o k között nemcsak p a r a s z t b i r t o k o k a t találunk. Ebben a kategóriában j e l e n h e t n e k meg a k i s i p a r o s o k , i p a r i munkások, szabadfoglalkozásúak, kiskereskedők, értelmiségiek s t b . b i r t o k a i , de a z aprózódó d z s e n t r i b i r t o k v a g y a n a g y b i r t o k e g y - e g y k i s e b b parcellája i s . " 9. A z 1 9 0 0 . évi népszámlálás B p . , 1 9 0 4 . 2 8 - 2 9 . és 4 2 . o. MSK U j f o l y a m 2 4 . k. 6 0 . o. 10. Az 1 9 0 0 . évi népszámlálás B p . , 1 9 0 4 . 4 2 . o. és a z 1 9 1 0 . éva népszámlálás I I . rósz., Bp. 1 9 1 3 . 2 5 , 3 5 , 41 és 4 2 . o. 1 1 . O r o s z István : i.m. 5 9 . 2 0 2 . o., 6 3 , 2 4 . o. 12. Az 1 9 1 0 . évi népszámlálási s t a t i s z t i k a I I . rész. Bp., 1 9 1 3 . 4 1 , o . 13. Szabolcs-Szatmár M e g y e i Levéltár / a továbbiakban S Z S Z M L - i jegyzeteknél nem tüntetjük f e l a levéltár nevét, mert v a l a m e n n y i községi, főszolgabírói, alispáni, közigazgatási b i -
zottsági, elnöki és főispáni a d a t u n k ebből a levéltárból származik. Ezért c s a k a közelebbi j e l z e t e k e t közöljük. Elnöki 2 9 / 1 9 0 4 . 14.
A z 1 9 0 0 . évi népszámlálás első rész 1 9 0 2 . 3 0 4 . o.
15.
Gazdacimtár I I . k. B p . 1 8 9 7 . 3 7 0 . o.
16.
I V . B . 411-1185/1923.
17.
I V . B . 4 0 4 . kb . féléves jelentés X I V . 2 2 0 / 1 9 2 2 . V ö . : M a g y a r S t a t i s z t i k a i Évkönyv / a továbbiakban M S É / Uj f o l y a m Bp. 1 9 2 5 . 5 3 . o.
18.
I V . B . 4 0 4 . BB X I V . 2 2 1 / 1 9 2 2 . 5 1 . s z . és a M a g y a r S t a t i s z t i k a i Közlemények, / a továbbiakban MSK/; MSK 8 6 . k. 4 6 . és 2 1 0 . o.
19.
MSK 7 6 . k. 7 9 . o.; MSK 8 6 . k. 2 1 0 . o.
20.
B e r e n d - S z u h a i : A tőkés gazdaság története Magyarországon 1 8 4 8 - 1 9 4 4 . S z e r k . : P a c h Z s i g m o n d Pál. K o s s u t h Könyvkiadó, 1975. 2 0 5 . o.
21.
Berend-Ránki : Magyarország gazdasága az első világháború után 1 9 1 9 - 1 9 2 9 . Akadémiai Kiadó, B p . 1 9 6 6 . 3 7 . o.
22.
MSK 9 9 . k. 2 0 5 . o.
23.
Tahy Jenő : A S z a b o l c s vármegyei földbirtokrendezés és telepítés. S z a b o l c s vármegye. S z e r k . : D i e n e s István. M e r k a n t i l Nyomda B p . , 1 9 3 9 . 8 2 . o.
24.
I V . B . 4 0 4 . X I V . 5 5 1 / 1 9 3 0 . március.
25.
Alispáni jelentés 1 9 3 6 / 1 1 0 0 0 - 4 9 . o.
26.
Berend-Ránki : i . m . 2 6 3 - 2 7 2 . o.; Király István : A p a r a s z t ság felbomlásának néhány kérdése a X X . s z . elején. Száza d o k . 1 9 5 2 . 4 8 . évf. 2. s z . ; Rácz István : A p a r a s z t i m i g ráció és p o l i t i k a i megítélése Magyarországon 1 8 4 9 - 1 9 1 4 Akadémiai Kiadó, Bp. 1 9 8 0 . 3 0 - 3 8 . o.
27.
Hársfalvi Péter : A z e l l e n f o r r a d a l o m h a t a l o m r a jutása /A belső e l l e n f o r r a d a l o m / N e g y v e n é v e . J u b i l e u m i emlék könyv. Nyiregyháza, 1 9 5 5 . 1 1 0 . o.
28.
Lásd.: Be r e n d - S z u h a i : i . m . 2 0 5 . o. Szakács Kálmán : Föld munkás és szegényparaszt-mozgalmak a z e l l e n f o r r a d a l m i r e n d s z e r első éveiben / 1 9 1 9 - 1 9 2 5 / Földmunkás éa szegény p a r a s z t mozgalmak Magyarországon 1 8 4 8 - 1 9 4 1 . I I . S z e r k . : PölÖskei F. és Szakács K. A t h e n e u m . 6 3 5 . o.
29.
MSK 9 9 . k. 1 2 . o.
30.
A földbirtokokat községenként irták össze, ezért a z o k a b i r t o k o s o k , a k i k n e k a földbirtoka több község határában terült e l , a közölt a d a t o k b a n a n n y i s z o r s z e r e p e l n e k , ahány községben földbirtokuk v o l t . Vö rös A n t a l : A mezőgazdaság. Magyarország története 1 8 7 0 - 1 9 1 8 . Főszerk.: Hanák Péter. Akadémiai Kiadó, Bp. 1 9 7 8 . 2 9 9 . o. A z e g y k a t . h o l d o n a l u l i gazdaságok számadatai mögött a két világháború közötti időszakban i s " o t t húzódtak a
31.
f a l u s i i p a r o s o k és kereskedők néhány száz négyszögölet kitevő földjei és k e r t j e i , o t t a mezőgazdasági munkásoké, a vasutasoké, és a városi polgárság k i s e b b - n a g y o b b k i t e r jedésű szőlőbirtoka." 3 2 . MSK 9 9 . k. 1 2 . o. 3 3 . MSK 7 6 . k. 2 5 . o., MSK 9 4 . k. 1 9 3 . o., és a z 1 9 4 1 . évi népszámlálás. B p . , 1 9 4 9 . 6 1 6 . o.
DESSEWFFY
GYÖRGY
agrármérnök
1974. s z e p t .
átveszi aranyoklevelét Magyaróváron V a r g a magyaróvári dékántól, i l l e t v e helyi
rektortól.
9-én
Dános
Bélák Sándor k e s z t
