A Biri Nagy-rét (HUHN21163) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Nyíregyháza 2014
Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. Vezető szakmai koordinátor Dr. Magura Tibor Szakmai koordinátor Lesku Balázs Olajos Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Szigetvári Csaba Vezető agrárgazdálkodási szakértő Tóth Sándor Közreműködő szakértők Bocz Renáta Forgács Zoltán Hauberger Júlia Lukács Attila Somlai Tibor Zsigó Krisztina
© Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!
2
Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv..............................................................................................................5 1.A terület azonosító adatai..................................................................................................................6 1.1.Név.............................................................................................................................................6 1.2.Azonosító kód............................................................................................................................6 1.3.Kiterjedés...................................................................................................................................6 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...............................................................6 1.5.Érintett települések....................................................................................................................6 1.6.Egyéb védettségi kategóriák......................................................................................................6 1.7.Tervezési és egyéb előírások.....................................................................................................7 2.Veszélyeztető tényezők.....................................................................................................................8 3.Kezelési feladatok meghatározása...................................................................................................11 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése................................................................11 3.2.Kezelési javaslatok..................................................................................................................12 3.2.1.Élőhelyek kezelése...........................................................................................................12 3.2.2.Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés.......................................................................27 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések..................................................................................................28 3.2.4.Kutatás, monitorozás........................................................................................................28 3.2.5.Mellékletek.......................................................................................................................30 3.3.A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében..................................................................................................31 3.3.1.Agrártámogatások............................................................................................................31 3.3.2.Pályázatok........................................................................................................................34 3.3.3.Egyéb...............................................................................................................................34 3.4.A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja...................................................................34 3.4.1.Felhasznált kommunikációs eszközök.............................................................................34 3.4.2.A kommunikáció címzettjei.............................................................................................35 3.4.3.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel............................................................38 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció..........................................41 1.A tervezési terület alapállapot jellemzése ......................................................................................42 1.1.Környezeti adottságok.............................................................................................................42 1.1.1.Éghajlati adottságok.........................................................................................................42 1.1.2.Vízrajzi adottságok..........................................................................................................42 1.1.3.Talajtani adottságok ........................................................................................................42 1.2.Természeti adottságok.............................................................................................................43 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek..................................44 1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok..............................51 1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok...................................52 1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok......................................................54 1.3.Területhasználat.......................................................................................................................54 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás........................................................................................54 1.3.2.Tulajdoni viszonyok.........................................................................................................55 1.3.3.Területhasználat és kezelés..............................................................................................56 2.Felhasznált irodalom.......................................................................................................................59 3.Térképek..........................................................................................................................................60 3
4
I. Natura 2000 fenntartási terv
5
1.
A terület azonosító adatai
1.1.
Név
Tervezési terület neve:
1.2.
Biri Nagy-rét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
Azonosító kód
Tervezési terület azonosítója:
1.3.
HUHN21163
Kiterjedés
Tervezési terület kiterjedése:
1.4.
276,11 ha
A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek
1.4.1. Jelölõ élõhelyek • • • •
6410 - kékperjés láprétek meszes, tőzeges, vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caerulae) 6440 - Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 7230 - mészkedvelő üde láp- és sásrétek 91E0 - enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
1.4.2. Jelölõ fajok • •
1.5.
réti angyalgyökér (Angelica palustris) vöröshasú unka (Bombina bombina)
Érintett települések
Biri; Nagykálló A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza.
1.6.
Egyéb védettségi kategóriák
Típus
Kód
Név
Kiterjedés
Védetté nyilvánító jogszabály száma
„ Ex lege” HNL151 láp
Cuker-dűlő-rétje
8,83 ha
1996. LIII. tv. természet védelméről
a
„ Ex lege” HNL152 láp
Biri-Nagy-rét
116,8 ha
1996. LIII. tv. természet védelméről
a
A tervezési terület az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetével átfed. 6
1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv A tervezési területre természetvédelmi kezelési terv nem vonatkozik. 1.7.2. Településrendezési eszközök - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve - terve - 19/2011 (XII.1.) rendelet - Nagykálló város településrendezési terve - 55/2010. (II.18.) határozat - Biri község szabályozási terv és helyi építési szabályzat - 5/2006. (VI.15.) rendelet - Nagykálló település szabályozási terv és helyi építési szabályzat - 7/2010. (II.19.) rendelet 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területen üzemtervezett erdő nem található. 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. (Készítését az Országos Vadgazdálkodási Adattár koordinálta.) Nimród Vadásztársaság, Nagykálló (vadgazdálkodási egység kódszáma: 15-857410-1-4-1) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: 2006. december 15. Jóváhagyta: SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály. 1.7.5. Halgazdálkodási tervek Halgazdálkodási terv a területre vonatkozóan nem áll rendelkezésre. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Lónyai-főcsatorna alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve - Elfogadás dátuma: 2010.08.01. A terv a Víz Keretirányelv keretében készült, melynek célja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba kerüljenek 2015-ig. Amennyiben ezt a természeti és gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé 2015-ig, akkor a határidők a VKI által felkínált mentességek alapos indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. 1.7.7. Egyéb tervek Réti angyalgyökér (Angelica palustris) fajmegőrzési terve. Kiadta: KvVm Természetvédelmi Hivatal, 2006. Jóváhagyta: Dr. Persányi Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter, 2006.
7
2.
Veszélyeztető tényezők Kód
Veszélyeztető tényező neve
Jelentősége
A02.03
gyepterület szántóvá
A03.01
intenzív, vagy intenzívebb H kaszálás
A03.03
kaszálás felhagyása/hiánya
A07
átalakítása H
M
biocid termékek, hormonok, M kemikáliák használata D02.01.01 villany és telefon légkábel M
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) 18% 6440, 6410 A tervezési területen a rét- és legelőgazdálkodás visszaszorulásával jellemző a mocsárrétek, kékperjés rétek beszántása. A szántóvá alakítás az élőhelyet megsemmisíti. A szántóművelés felhagyása után az élőhely helyreállási képessége korlátozott. Réti angyalgyökér (Angelica palustris) A beszántás a faj állományának megsemmisülését okozza. A réti angyalgyökér ismert állományainak egy része korábban beszántott gyepek közvetlen szomszédságában található, feltételezhető ez alapján, hogy az állomány egyes részeit korábbi beszántás megsemmisítette. 20% 6440 A tervezési területen a nagy táblákban, egyszerre végzett kaszálás a gyepek homogenizálódásához, kis mértékű elszegényedéséhez vezet. Réti angyalgyökér (Angelica palustris) Az intenzív kaszálás akadályozhatja, esetleg ellehetetlenítheti a faj virágzását és termésképzését, ezáltal szaporodását és állományának fennmaradását. 8% 6410 Kaszálás hiányában az élőhelytípus egy részét becserjésedés vagy elnádasodás révén megsemmisülés fenyegeti. 6440 Kaszálás hiányában az élőhelyen a túlzott avarfelhalmozódás miatt elszegényedés következik be. Nedvesebb típusaiban a nád terjedése okoz elszegényedést. Hosszabb távon becserjésedés révén az élőhely megsemmisülhet. Réti angyalgyökér (Angelica palustris) Kaszálás hiányában a faj élőhelyeinek többségéről a megtelepedő cserjék árnyalása, illetve az előretörő nád konkurenciája miatt visszaszorul, idővel eltűnik. 100% 6410, 6440, 7230, 91E0* A tervezési területen belül több foltban jelenlevő szántók és gyümölcsös területéről átsodródó vagy átmosódó növényvédőszerek károsíthatják a jelölő élőhelyek élővilágát. 0,6% 91E0* A terület fölött átvezető légkábel alatt a fűzláp területén végzett időszakos fa- és cserjeirtás az élőhely bolygatását, gyomosodását okozhatja.
8
H02.06
mezőgazdasági és erdészeti M tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés
100%
I01
idegenhonos inváziós fajok M jelenléte
20%
J01.01
leégés
M
5%
J02.03
csatornázás
M
90%
J03.02
Élőhelyi összeköttetések M (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra
100%
6410, 6440 A tervezési területen belül több foltban jelenlevő szántóterületeken, illetve gyümölcsösben történő trágyázás átmosódva tápanyagterhelést okoz a jelölő élőhelyen, ami a nitrofil fajok elszaporodását, gyomosodást, az élőhely biológiai sokféleségének csökkenését, degradációját vonja maga után. Ezen kívül a beszántott területek jövőben kívánatos visszagyepesítését gátolja a trágyázás révén felhalmozódó tápanyag. 7230, 91E0* A tervezési területen belül több foltban jelenlevő szántóterületeken, illetve gyümölcsösben történő trágyázás átmosódva tápanyagterhelést okoz a jelölő élőhelyen, ami a nitrofil fajok elszaporodását, gyomosodást, fokozódó nádasodást, az élőhely biológiai sokféleségének csökkenését, degradációját vonja maga után. 6410 A terület egyes részein foltokban agresszíven terjedő inváziós fajok - selyemkóró (Asclepias syriaca), magas aranyvessző (Solidago gigantea), vannak jelen, amelyek a jelölő élőhelyen megfelelő kezelés hiányában jelentős mértékű invázióra képesek. Kialakuló állományuk alatt az élőhely állapota kedvezőtlen irányban változhat, esetleg megsemmisülhet. 6440 A terület egyes részein foltokban agresszíven terjedő inváziós fajok - selyemkóró (Asclepias syriaca), magas aranyvessző (Solidago gigantea), keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) vannak jelen, amelyek a jelölő élőhelyen megfelelő kezelés hiányában jelentős mértékű invázióra képesek. Kialakuló állományuk alatt az élőhely állapota kedvezőtlen irányban változhat, esetleg megsemmisülhet. 91E0* A terület egyes részein foltokban agresszíven terjedő inváziós fajok - süntök (Echinocystis lobata), akác (Robinia pseudoacacia) - vannak jelen, amelyek a jelölő élőhelyen megfelelő kezelés hiányában jelentős mértékű invázióra képesek. Kialakuló állományuk alatt az élőhely állapota kedvezőtlen irányban változhat, esetleg megsemmisülhet. 7230, 91E0* A terület fűzlápi, zsombékos, továbbá egyéb lápi és mocsári élőhelyein helyenként és időnként előfordul a - vélhetőleg szándékos gyújtogatásból adódó - tél végi, kora tavaszi leégés. A természetes élőhelyeken a gyakori leégés degradációt, gyomosodást okoz. 6410, 6440, 7230, 91E0* A területtel szomszédos belvízelvezetési funkciójú csatorna, a területen belül több kisebb árok, szivárgó található. A természetvédelmi prioritásokkal nem összehangolt működtetés az élőhelytípusok szárazodását, jellegük kedvezőtlen irányú megváltozását okozhatja. 6410, 6440 A korában egységes természeti terület beszántások révén több részre tagolódott. A jelölő élőhelyek ritkább, specialista fajainak fennmaradását emiatt a fragmentációs hatás veszélyezteti.
9
K01.02
Eliszapolódás, feliszapolódás L
3%
K02.01
Fajösszetétel szikcesszió
2%
Kód A07 H02.06
Kód
változás, H
A területre kívülről ható Érintett terület Jelentősége veszélyeztető tényező neve nagysága (%) biocid termékek, hormonok, M 100% kemikáliák használata mezőgazdasági és erdészeti M 100% tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés Jövőbeli valószínűsíthető veszélyeztető tényező neve
Jelentősége
A04.01
intenzív legeltetés
M
M01.02
aszály és csapadékmennyiség H csökkenés
Vöröshasú unka (Bombina bombina). Korábbi természetes, időszakos patakmedrek feltöltődése miatt a faj szaporodó- és élőhelyeinek kiterjedése, időbeli tartóssága csökken. 6410, 7230 Az élőhely kezelés hiányában becserjésedik. A záródó cserjés alatt az élőhely megsemmisül. Réti angyalgyökér (Angelica palustris). A faj állományainak egy részét kezelés hiányában terjedő cserjés veszélyezteti. A záródó cserjés alatt a faj nem képes fönnmaradni. Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6410, 6440, 7230, 91E0* A tervezési területtel határos szántók területéről átsodródó vagy átmosódó növényvédőszerek károsíthatják a jelölő élőhelyek élővilágát. 6410, 6440, 7230, 91E0* A tervezési területtel szomszédos szántóterületeken történő trágyázás átmosódva tápanyagterhelést okoz a jelölő élőhelyen, ami a nitrofil fajok elszaporodását, gyomosodást, a jelölő élőhelyek biológiai sokféleségének csökkenését, degradációját vonja maga után.
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) 5% 90%
Réti angyalgyökér (Angelica palustris) Az intenzív legeltetést a faj nem viseli el, erős legeltetési nyomás esetén erős megritkulása, eltűnése várható. 6410, 6440, 7230, 91E0* Az aszály és csapadékmennyiség csökkenése a vízigényes jelölő élőhelytípusok szárazodását, jellegük kedvezőtlen irányú megváltozását, az élőhely megsemmisülését okozhatja. Réti angyalgyökér (Angelica palustris). Az aszály és csapadékmennyiség csökkenése hatására az élőhelyeinek szárazodása várható, a faj természetes vízigényét nem kielégítő körülmények között erős visszaszorulásával, kipusztulásával lehet számolni. Vöröshasú unka (Bombina bombina). Az aszály és csapadékmennyiség csökkenése hatására a faj szaporodó- és élőhelyeinek kiterjedése, időbeli tartóssága csökken.
10
3.
Kezelési feladatok meghatározása
3.1.
Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése
Általános célkitűzések: A Biri Nagy-rét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területté nyilvánításakor az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés során priritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A természetvédelmi célállapot: A Natura 2000 területen a természetvédelmi célkitűzés, hogy a jelölő közösségi jelentőségű élőhelyek - a 6410 kódú „kékperjés láprétek meszes, tőzeges, vagy agyagmemosódásos talajokon (Molinion caerulae)”; a 6440 kódú „Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei”; a 7230 kódú „mészkedvelő üde láp- és sásrétek”; a 91E0* kódú „enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)” - legalább az alapállapotfelmérés során tapasztalt nagyságban, karakterüket, a Biri Nagy-réten található természetes mozaik formájában megőrizve fennmaradjanak. A jelölő élőhelyek megőrzésével egyidejűleg a célkitűzés része a Natura 2000 területen található jelölő fajok: a réti angyalgyökér (Angelica palustris) és vöröshasú unka (Bombina bombina) állományainak természetes élőhelyeiken való megőrzése. A megjelölt prioritások szerinti célállapot megvalósításakor arra kell törekedni, hogy a terület egyéb természetes, közösségi jelentőségű (de nem jelölő) élőhelyek kiterjedésének, karakterének, egységes táji megjelenésének, természetes biológiai sokféleségének fennmaradása is biztosítható legyen, különös tekintettel az ott előforduló, jelentős értéket képviselő védett fajok igényeire. A célállapot eléréséhez rendelt célkitűzések: • A terület egységének, természetes élőhelyi sokféleségének - a mocsárrétek, fás és fátlan lápi, lápréti élőhelyek - megőrzése szükséges, azok megóvása beszántással, erdősítéssel, fásítással, beépítéssel, vonalas létesítmények kialakításával szemben. • A területen belül található szántókon kíméletes gazdálkodás kialakításával, indokolt gondoskodni a természetes élőhelyeket a mezőgazdasági művelésből eredő esetleges káros hatások megelőzéséről. Ezen túlmutatóan, a terület egymástól elszigetelt gyepterületei között fekvő szántókon lehetőség szerint az élőhelyek összeköttetését biztosító gyeprekonstrukció; a peremi helyzetű szántókon pufferzónát képző őshonos fafajú erdőtelepítés az ideális célkitűzés. • A területen található gyepek fenntartása a megfelelő kaszálási/legeltetési rendszer alkalmazásával biztosítható, amely alkalmazkodik az élőhelyi sokféleséghez: A kaszált rétek (kiemelten a 6440 élőhelykódú közösségi jelentőségű élőhelytípus) esetében cél a kíméletes, kaszálatlan mozaikokat meghagyó kaszálás alkalmazása, a nádasok és az inváziós fajok gyepek rovására történő terjedésének megakadályozása. Az egyéb gyeptípusoknál a kíméletes kaszálás vagy legeltetés szolgálja a természeti értékek megőrzését. A zsombékosok, tőzegesedő magassásosok (7230 élőhelykódú közösségi jelentőségű élőhelytípus) és kékperjés láprétek (6410 élőhelykódú közösségi jelentőségű élőhelytípus) megfelelő állapotban tartásához azokat kímélni kell a kaszálástól, viszont 11
•
• •
•
cserjésedésüket szükséges megakadályozni. Bolygatott foltok esetében gyommentesítő kaszálás kidolgozása indokolt. A réti angyalgyökér (Angelica palustris) termőhelyeit a faj igényeihez igazított kíméletes, a nádasodás és cserjésedés visszaszorítását célzó célzott beavatkozások - gyepek esetében kaszálás - megvalósítása a kitűzött cél. A korábban beszántott, jelenleg szántóként művelt vagy gyomos parlagnövényzetű élőhelyeken a termőhelynek megfelelő jelölő élőhely rekonstrukciója a cél. Szükséges megelőzni az inváziós növényfajoknak a természeti értékeket veszélyeztető terjedését, ezért a területen megjelenő inváziós és tájidegen fa- cserje- és lágyszárú fajok folyamatos visszaszorításáról szükséges gondoskodni. A terület lápi, lápréti, mocsárréti élőhelyeinek, továbbá a réti angyalgyökér (Angelica palustris) és vöröshasú unka (Bombina bombina) állomány fenntartásához szükséges azok megfelelő vízigényének kielégítése; amit a területet érintő belvízelvezető célú csatornákon és árkokon a megfelelő, lecsapolást mérséklő vízkormányzással szükséges biztosítani.
A tervezési terület nem érint madárvédelmi területet.
3.2.
Kezelési javaslatok
A Natura 2000 területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez a terület egyes részei eltérő kezelést igényelnek, figyelembe véve az ott előforduló élőhelyeket, fajokat, és az ott jellemző gazdálkodási formákat. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatokat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárolt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységek (KE) vonatkozóan rendszerezi a fenntartási terv (a kezelési egységek térbeli elhelyezkedését a 3.2.5. melléklet térképei mutatják be). Az egyes kezelési egységekre nem vonatkoztatható élőhelyrekonstrukciós, fajvédelmi, kutatási és monitorozási javaslatokat a 3.2.2. 3.2.4. fejezetben tárgyalja a fenntartási terv. 3.2.1. Élőhelyek kezelése (Kezelési egységek – KE) A kezelési javaslatok esetében élesen el kell választani a kötelező jellegű, jogszabályban előírt korlátozásokat, illetve az önkéntes vállalásokat. A 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A Biri Nagy-rét Natura 2000 területen az előforduló élőhelyek, fontosabb fajok és gazdálkodási módok alapján 10 kezelési egység lehatárolása indokolt, amelyek térképi megjelenítését a 3.2.5 mellékletek fejezet mutatja be. A kezelési egységek lehatárolása a 2013-ban tapasztalt természeti adottságok alapján történt, 1:10.000 alapléptékben. A térképi lehatárolás léptékét figyelembe véve a 12
kezelési egységek határai (különösen nem mesterséges vonalat, pl. szántó, csatorna határ követő egységek esetén) nem szigorúan véve rögzítettek, hanem 10-20 méteres átmeneti sávban értelmezhetők. A kezelések, beavatkozások gyakorlati tervezésénél emellett figyelembe szükséges venni, hogy a természeti adottságok, élőhelyek spontán változásai miatt a kezelési egységek egymáshoz viszonyított határai megváltozhatnak. A fentiek alapján tehát a kezelési egységek térbeli lehatárolása a fenntartási terv gyakorlati átültetése esetén áttekintő, iránymutató jellegű információnak tekintendő, aminek pontosítását magán a területen, az adott időszak aktuális állapotának megfelelően kell elvégezni. KE-1 kezelési egység A KE-1 egység a tervezési terület magas természeti értéket képviselő, részben jelölő élőhelynek minősülő mocsárrétjeit és az azokkal természetes mozaikot alkotó egyéb természetközeli élőhelyeket foglalja magába, amelyek kedvező állapotban tartásához a kaszálóként való hasznosítás szükséges, bizonyos korlátozásokkal a területen előforduló réti angyalgyökér (Angelica palustris) védelmében. (1) Meghatározása: Lápi jellegű fajgazdag mocsárrétek és az azokkal kis kiterjedésben természetes mozaikot alkotó egyéb fás és fátlan természetközeli élőhelyek. A kezelési egység magában foglalja a réti angyalgyökér (Angelica palustris) gyeptársulásban előforduló ismert állományait a tervezési területen belül. (2) Érintettség vizsgálata: • A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): D34; B5xD34; OBxD34; B5; OA; OAxD5; OB • A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OC; P2a; RA • Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok alapja a területet fenntartó gazdálkodás (kaszálás) folytatása meghatározott, a kiemelt értékek védelmét figyelembe vevő korlátozásokkal. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY01). • Tárcsázás nem megengedett (GY10). • Tűzpászták létesítése nem megengedett (GY15). • A legeltetés tilos (GY35). • Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. (GY79). 13
• • • • • • • • • • • •
• •
A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni (GY80). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. (GY95). Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. (GY91). A kaszálatlan terület legalább 50%-át a tábla belsejében kell biztosítani. (GY100). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni (GY86). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03).
(4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén, különösen a szántók közeli zónákban erősebben elnádasodott, gyomosodó, jelenleg nem kaszált gyeprészleteken javasolható a nád és magaskórós zavarástűrő fajok évi kétszeri, vegetációs időszakban végzett kaszálással történő visszaszorítása, a gyep ilyen módon történő helyreállítása. Javasolt a területen található kisebb, vízjogi üzemeltetéssel nem rendelkező árkok megszüntetése. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység magas természetességű, lápréti elemekben gazdag mocsárrétjeinek fenntartását a kaszálás biztosítja, annak hiányában becserjésedés, elnádasodás, elszegényedés várható. A kezelési egységben megtalálhatók a réti angyalgyökér (Angelica palustris) jelentős populációi, illetve potenciális élőhelyei; s mivel a faj kevéssé viseli el a legelést, a legeltetés a gyepek fenntartására nem javasolható. Az évi egyszeri, változó helyeken kaszálatlan területeket hagyó kaszálás lehetővé teszi, hogy a fajgazdag mocsárrétek minden alkotó faja - kiemelten a jelölő réti angyalgyökér (Angelica palustris) - teljes életciklusát kiteljesítse. Utóbbi faj védelme érdekében indokolt az évenként készített és egyeztetett kaszálási terv alkalmazása, melyben kiemelt szempontként szükséges figyelembe venni a július-szeptember 14
közötti időszakban a kaszálás tilalmát a réti angyalgyökér (Angelica palustris) élőhelyein. Intenzívebb, többszöri, nem megfelelő időpontban végzett kaszálás esetén az érzékenyebb fajok visszaszorulására, elszegényedésre lehet számítani. Többszöri kaszálás (élőhelyrekonstrukciós céllal) kizárólag az erősebben elnádasodott, gyomosodott szegélyterületeken szükséges.) Az őshonos hagyásfák, hagyásfacsoportok megóvása a terület tájképi értékeinek és élőhelyi változatosságának megőrzése miatt indokolt. KE-2 kezelési egység A KE-2 kezelési egység a tervezési terület legmagasabb természeti értéket képviselő területei között, illetve azok peremén elhelyezkedő, nem kiemelkedő természetességű, alapvetően fátlan természetközeli élőhelyeit foglalja magában, amelyek kedvező állapotban tartásához a természetvédelmi célok tekintetében egyformán megfelelő legelő- vagy rétgazdálkodás folytatása szükséges. (1) Meghatározása: Nem kiemelkedő természetességű mocsárrétek, és a velük összefüggő jellegtelen vagy gyomos üde és száraz gyepek, szárazabb típusú magassásosok, és jellegtelen mocsarak, helyenként hagyásfacsoportokkal, fasorokkal. (2) Érintettség vizsgálata: • A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): D34; D34xOB; OBxD34; OB; OBxOF; B5; B5xOA; OA • A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OC; OCxOF; OAxRA; P2a; RA • Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok alapja a területet fenntartó gazdálkodás (kaszálás, legeltetés) folytatása a természeti értékek védelmét figyelembe vevő korlátozásokkal. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások • Felülvetés nem megengedett. (GY01). • Tárcsázás nem megengedett. (GY10). • Tűzpászták létesítése nem megengedett. (GY15). • Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22). • Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67). • Legeltethető állatfaj: juh. (GY68). • Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70). • Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha. (GY42). • Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64). • A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (GY80). 15
• • • • • • •
•
• •
A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01).
(4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. Kivételt képezhet a legeltető állattartáshoz szükséges építmények és egyéb infrastruktúra kialakítása, amennyiben az a Natura 2000 terület határain kívül nem megvalósítható. Delelő fák, facsoportok telepítése kizárólag őshonos fák felhasználásával javasolható, a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszíneken. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található élőhelytípusok huzamosabb ideje kaszálással, illetve legeltetéssel történő fenntartása a jövőben is megfelelően szolgálja azok fennmaradását. Annak hiányában - részben inváziós fajok általi - cserjésedés, erdősödés valószínűsíthető. A közepes intenzitású legeltetés esetén a kezelési egység élőhelyeinek természeti állapota fenntartható, nagyobb intenzitású legeltetés esetén viszont a gyep felszakadozása, a legelőgyomok terjedése, az időszakosan víztelített talajú gyepekben a talajstruktúra kedvezőtlen átalakulása várható. A kíméletes, évente egyszeri, a kötelező jogszabályi előírásoknak megfelelő méretű kaszálatlan foltokat hagyó kaszálás is megfelelő kezelési lehetőség a terület fenntartására. Az őshonos hagyásfák, hagyásfacsoportok megóvása a terület tájképi értékeinek és élőhelyi változatosságának megőrzése miatt indokolt. 16
KE-3 kezelési egység A KE-3 kezelési egység a tervezési terület természeti értéket képviselő lápi élőhelyeket tartalmazó része, ahol a természeti adottságok (alapvetően a tartósan magas felszíni vízborítás) miatt érdemi gazdálkodási tevékenység nem folyik és azt a kijelölés alapjául szolgáló ott található élőhelyek és fajok nem is igénylik. A kezelési egység területének vízellátás javítása érdekében 2013-ban vízvisszatartó műtárgy épült, amelynek megfelelő működtetése esetén a lápi jelleg erősödésére lehet számítani. (1) Meghatározása: Fátlan és fás lápi, lápréti élőhelyek (zsombékosok, kékperjés rétek, magassásosok, fűzlápok) mozaikja a réti angyalgyökér (Angelica palustris) előfordulásával. (2) Érintettség vizsgálata: • A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): B4; B4xB5; D2; D2xB4; D2xOA; B5xOA; B1b; J1a • A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: • Natura 2000 élőhelyek: 6410; 7230; 91E0* (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik, és azt jelenlegi állapota nem is indokolja. A kezelési javaslatok alapja a terület viszonylagos bolygatatlanságának fenntartása, a beavatkozások minimálisan szükséges szinten való tartása. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó vízállásos, lápi jellegű élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások • Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani (GY21). • Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). • A belvíz gyepterületről való elvezetése és a gyepterület öntözése tilos (GY06). • A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). • Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). • A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). • Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). • Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). • A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). 17
(4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Élőhelyrekonstrukciós célból javasolható - kizárólag a terület elnádasodott részein - a nád visszaszorítását szolgáló, vegetációs időszakban végzett kaszálás. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Javasolt a kezelési egység területének rét művelési ágba eső részeinek - a tényleges helyzetet tükröző - művelés alól kivett művelési ágba (mocsár, vízállás) való átsorolása. A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kezelési egység területén a kezelés fő feladata a 7230 élőhelytípusnak megfelelő zsombékos, zsombékossal elegyes magassásos, a 6410 élőhelytípusnak megfelelő kékperjés rétek, a 91E0 élőhelytípusba tartozó fűzlápok természetes mozaikjának, és azt élő réti angyalgyökér (Angelica palustris) populáció fenntartása. A kezelési egység területe zsombékos jellege és tőzeges, a vegetációs időszak nagy részében vízborított vagy víztelített talaja miatt a természetes élőhelyek sérülésének kockázata nélkül nem kaszálható vagy legeltethető; fenntartása szempontjából ez nem is szükséges. A fenntartás szempontjából a cserjésedés és az inváziós fajok terjedésének megelőzése elsődleges. KE-4 kezelési egység A KE-4 kezelési egységhez magas természeti értéket képviselő lápi-mocsári élőhelyeket, ahol az élőhelyi adottságok (alapvetően a tartósan magas felszíni vízborítás) miatt érdemi gazdálkodási tevékenység nem folyik és azt a kijelölés alapjául szolgáló ott található élőhelyek és fajok nem is igénylik. (1) Meghatározása: Fátlan és fás lápi, lápréti, mocsári élőhelyek (zsombékosok, kékperjés rétek, magassásosok, fűzlápok, nádasok) mozaikja a réti angyalgyökér (Angelica palustris) előfordulása nélkül. (2) Érintettség vizsgálata: • A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): D2; B4; B5xB4; J1a; B1a; B2xB5; B5; B5xOA • A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): P2a; RA • Natura 2000 élőhelyek: 6410; 7230; 91E0* (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik, és azt jelenlegi állapota nem is indokolja. A kezelési javaslatok alapja a terület viszonylagos bolygatatlanságának fenntartása, a beavatkozások minimálisan szükséges szinten való tartása. 18
a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó vízállásos, lápi jellegű élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások • • • • • •
•
• •
Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani (GY21). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A belvíz gyepterületről való elvezetése és a gyepterület öntözése tilos (GY06). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03).
(4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolt a kezelési egység területén a vegetációs időszak jelentős részében (február-május-júniusi) felszíni vízborítás, illetve az egész évben víztelített talaj (a talajvíz szintje nem süllyed 30 cm alá) biztosítása. Ezért indokolt a területről a vizet elvezető csatornákon, árkokon a vízvisszatartás biztosítása. Amennyiben lehetőség adódik rá, indokolt a kezelési egység területe fölött áthaladó magasfeszültségű villamos légvezeték nyomvonalát úgy megváltoztatni, hogy az ne a jelölő élőhelynek (91E0*) minősülő fás növényzetű lápterület fölött vezessen át, mivel a nyomvonalban végzett időszakos fa- és cserjeirtás az élőhely bolygatását, gyomosodását okozhatja. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Javasolt a kezelési egység területének rét művelési ágba eső részeinek - a tényleges helyzetet tükröző - művelés alól kivett művelési ágba (mocsár, vízállás) való átsorolása. A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén a kezelés fő feladata a 7230 élőhelytípusnak megfelelő zsombékos, 19
zsombékossal elegyes magassásos, a 6410 élőhelytípusnak megfelelő kékperjés rétek, a 91E0* élőhelytípusba tartozó fűzlápok természetes mozaikjának, fenntartása. Ennek elsődleges biztosítéka a megfelelő vízellátás. Megfelelő vízellátás esetén az élőhelytípus kedvezőtlen irányú megváltozásának (inváziós fajok terjedése, cserjésedés-erdősödés) kockázata alacsony. A kezelési egység területe zsombékos jellege és tőzeges, a vegetációs időszak nagy részében vízborított vagy víztelített talaja miatt a természetes élőhelyek sérülésének kockázata nélkül nem kaszálható vagy legeltethető; fenntartása szempontjából ez nem is szükséges. A fenntartás szempontjából a cserjésedés és az inváziós fajok terjedésének megelőzése elsődleges. KE-5 kezelési egység A KE-5 kezelési egységhez a természetközeli élőhelyek és szántók közötti zónában található, meglehetősen jellegtelen vagy gyomos mocsári-lápi élőhelyek tartoznak, ahol jelenleg gazdálkodás érdemben nem folyik. (1) Meghatározása: Elgyomosodott, alacsony vagy közepes természetességű mocsári-lápi élőhelyek szántóperemi helyzetben. (2) Érintettség vizsgálata: • A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OA; OAxOB; OAxP2a; OB; P2a • A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): B4; P2b; RA • Natura 2000 élőhelyek: 7230 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik, és azt jelenlegi állapota nem is indokolja. A kezelési javaslatok gazdálkodási tevékenységet nem irányoznak elő, azonban a természetvédelmi célok megvalósításához aktív beavatkozások javasolhatók. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó vízállásos, lápi jellegű élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások • Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). • Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység magasabb fekvésű, kevéssé vízállásos részein javasolható a cserjeirtás, valamint a nád és magaskórós zavarástűrő fajok évi kétszeri, vegetációs időszakban végzett kaszálással történő visszaszorítása, a gyep ilyen módon történő helyreállítása. 20
(5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Javasolt a kezelési egység területének rét művelési ágba eső részeinek - a tényleges helyzetet tükröző - művelés alól kivett művelési ágba (mocsár, vízállás) való átsorolása. A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található élőhelyek pufferzónát képeznek az értékesebb élőhelytípusok és a szántóföldek között, ugyanakkor potenciális gyomosodás, inváziós fajok terjedésének gócpontjai lehetnek. A kezelés fő feladata a kezelési egység pufferszerepének megőrzése, a további gyomosodás megakadályozása. KE-6 kezelési egység A KE-6 kezelési egység alapvetően őshonos fafajú fa-és cserjesorokat foglal magába, melyek a Natura 2000 terület élőhelyi sokfélesége és tájképi megjelenése tekintetében fontosak. (1) Meghatározása: Nem természetközeli élőhelyekbe ágyazott őshonos fafajú fa- és cserjesorok. (2) Érintettség vizsgálata: • A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): RA; OBxRA; P2a; P2axOA • A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik, és azt jelenlegi állapota nem is indokolja. A kezelési javaslatok alapja a terület viszonylagos bolygatatlanságának fenntartása és inváziós fajoktól való védelme, a beavatkozások minimálisan szükséges szinten való tartása. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások • Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). • Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető. (E44). • Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: 21
A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén részben idős fákból és cserjékből álló, fa-és cserjesorok az élőhelyi sokféleség és táji érték szempontjából jelentősek. Állományaikat elsődlegesen a tájidegen fajok, agresszív terjedése, és az illegális illetve szakszerűtlen fakitermeléssel szemben szükséges megvédeni. KE-7 kezelési egység A KE-7 kezelési egység olyan szántóterületeket foglal magában, melyeket a közelmúltban még gyepként hasznosítottak. Az ezeken folyó gazdálkodás potenciális veszélyforrást jelent a környező természetközeli élőhelyekre, és meggátolja azok természetes összeköttetését. A kezelési javaslatok sorában elsődleges a gyepek rekonstrukciója, s amennyiben az nem valósul meg, a szántóművelésre vonatkozó javaslatok a veszélyeztető hatás mérséklését szolgálják. (1) Meghatározása: A terület központi részén, a jelenlegi gyepek között elhelyezkedő szántók és parlagok. (2) Érintettség vizsgálata: • A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): T1; • A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OB; S7 • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a természetvédelmi célkitűzéseket leginkább a terület gyeppé alakítása (élőhelyrekonstrukció) szolgálja. Amennyiben az nem megvalósítható, a szántóföldi gazdálkodáshoz kötődő javaslatok relevánsak. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó szántóföldi élőhelytípusaira nincsenek. Az esetleges élőhelyrekonstrukció keretében helyreállítható gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások: • Élőhelyrekonstrukció. (GY118). • Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. (SZ63). 22
• •
Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. (SZ19). Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. (SZ37).
(4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolt a szántóterületek füves élőhellyé alakítása, majd kaszálóként vagy legelőként való hasznosítása. Tekintettel arra, hogy a szántók közvetlen szomszédságában magas természeti állapotú, fajgazdag, inváziós fajokkal nem fertőzött rétek találhatók, a gyep kialakítása során előnyben részesítendő a spontán felhagyás, vagy a közeli gyepekről származó magkeverék vagy kaszálék felhasználásával történő gyeptelepítés. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető jellegű kezelési, fenntartási javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem merülnek fel. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A szántók füves területté alakítását az indokolja, hogy ezáltal a jelenleg elszigetelt természetközeli élőhelyek összeköttetése javul, továbbá a szántóművelésből adódó kockázatok (növényvédőszerek, műtrágya átmosódás) csökken. A területen korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyep helyreállása a szántók helyén gyeptelepítés nélkül is kielégítő eredményt hoz. Amennyiben a gyeprekonstrukció nem megvalósítható, a szántóföldi művelés folytatása mellett a környezetkímélő besorolású vegyszerekre és a műtrágyahasználat mellőzésére vonatkozó javaslatok csökkenthetik a káros hatások kockázatát. KE-8 kezelési egység A kezelési egység azokat a szántóként művelt területeket foglalja magában, amelyek a Biri Nagyrét peremén, magasabb térszínen helyezkednek el, s amelyeken a gyepként való hasznosítás korábban sem volt jellemző. (1) Meghatározása: A terület peremi, a természetes élőhelyeknél magasabb térszínen elhelyezkedő szántók. (2) Érintettség vizsgálata: • A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): T1; • A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): S7 • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen a szántóművelés további folytatása mellett a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok a környező természetközeli élőhelyek védelmét szolgálják. a) Kötelező előírások és korlátozások 23
A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások: • Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. (SZ19). • Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. (SZ37). • A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. (SZ68). • Mezőgazdasági földterület első erdősítése. (SZ56). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolható a kezelési egység területén található szántók erdősítése, lehetőleg őshonos, de minimális elvárásként inváziós kockázatot nem jelentő, illetve a vizes élőhelyek fenntartását túlzott vízigényével nem veszélyeztető, lehetőleg őshonos fafajokkal. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés a természetközeli élőhelyek (gyepek, mocsarak, lápok, őshonos fajú fás-cserjés állományok) határától számított 200 méteres sávon belül kizárólag őshonos, tájhonos fafajokkal javasolható, lehetőség szerint elegyes, többfajú célállományként. Erdőtelepítés esetén a természetközeli fátlan élőhelyek felé eső határon javasolt természetszerű erdőszegély kialakítása. A természetközeli élőhelyektől számított 200 méteres sávon kívül, amennyiben a termőhely nem teszi lehetőve őshonos fafaj alkalmazását – nem őshonos fafajok is alkalmazhatók az erdőtelepítésben, kivéve az inváziós terjedésre képes fajokat. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető jellegű kezelési, fenntartási javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem merülnek fel. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található szántóföldi kultúrák vegyszeres kezelése és műtrágyázása a szomszédos gyepek élővilágát átsodródás, átmosódás révén veszélyezteti. A növényvédelmi vegyszerek hatására a szomszédos gyepek érzékeny élőlényei károsodhatnak. A műtrágya átmosódás hatására nitrogénkedvelő gyomfajok szaporodhatnak el, ami a ritka specialista fajok visszaszorulásához vezethet. A védő cserjesor vagy sövény telepítése, illetve az erdősítés a kedvezőtlen hatás csökkentését szolgálja. A szántóföldi művelés folytatása mellett a környezetkímélő besorolású vegyszerekre és a műtrágyahasználat mellőzésére vonatkozó javaslatok csökkenthetik a káros hatások kockázatát. KE-9 kezelési egység A kezelési egység intenzíven művelt gyümölcsös területét foglalja magában, amely a Biri Nagy-rét peremén, magasabb térszínen helyezkedik el, s amely helyén a gyepként való hasznosítás korábban sem volt jellemző. 24
(1) Meghatározása: A terület peremi, a természetes élőhelyeknél magasabb térszínen elhelyezkedő intenzív művelésű gyümölcsös. (2) Érintettség vizsgálata: • A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): T7 • A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: nincsenek • Natura 2000 élőhelyek: a kezelési egység területén nincsenek (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen a gyümölcsösként történő hasznosítás további folytatása mellett a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok a környező természetközeli élőhelyek védelmét szolgálják. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások: •
A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. (SZ68).
(4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés a természetközeli élőhelyek (gyepek, mocsarak, lápok, őshonos fajú fás-cserjés állományok) határától számított 200 méteres sávon belül kizárólag őshonos, tájhonos fafajokkal javasolható, lehetőség szerint elegyes, többfajú célállományként. Erdőtelepítés esetén a természetközeli fátlan élőhelyek felé eső határon javasolt természetszerű erdőszegély kialakítása. A természetközeli élőhelyektől számított 200 méteres sávon kívül, amennyiben a termőhely nem teszi lehetővé őshonos fafaj alkalmazását – nem őshonos fafajok is alkalmazhatók az erdőtelepítésben, kivéve az inváziós terjedésre képes fajokat. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető jellegű kezelési, fenntartási javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem merülnek fel. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található gyümölcsös vegyszeres kezelése és műtrágyázása a szomszédos gyepek élővilágát átsodródás, átmosódás révén veszélyezteti. A növényvédelmi vegyszerek hatására a szomszédos gyepek érzékeny élőlényei károsodhatnak. A védő cserjesor vagy sövény telepítése, a kedvezőtlen hatás csökkentését szolgálja. KE-10 kezelési egység 25
A KE-10 kezelési egység területe nagyobb csatornákat foglal magába, amelyekhez önálló gazdálkodási tevékenység nem kapcsolódik, ugyanakkor élőhelyi, ökológiai folyosó funkciója és a természetes élőhelyek vízgazdálkodására gyakorolt kulcsszerepe miatt természetvédelmi kezelési feladatok kapcsolódnak hozzá. (1) Meghatározása: Nagyobb csatornák. (2) Érintettség vizsgálata: • A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): BAxOB • A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások • A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01). • Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egységhez tartozó csatornákon javasolható vízvisszatartó műtárgyak létesítése, amelyek - nem meggátolva a tél végi, kora tavaszi illetve esetleg más időszakban fellépő belvíztöbblet átvezetését - megakadályozzák, hogy száraz időszakban a lápi élőhelyek fennmaradásához szükséges vízmennyiség eltávozzon a területről. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A csatornák nyomvonalán és a parti sávokon a mindenkori vízjogi engedélynek megfelelő működést biztosító fenntartási munkák elvégzése során a hínárkaszálást, nádvágást javasolt előnyben részesíteni a kotrással szemben. Az esetlegesen szükséges kotrásos karbantartást az élővilágot legkevésbé zavaró, a szaporodási és telelési időszakkal legkevésbé átfedő, augusztus 1. és október 15. közötti időszakban javasolt elvégezni. Előnyben részesítendő a félszelvényű kotrás, az érintetlenül hagyott oldalon legkorábban 2 éves visszatérési idővel. A parti sáv rendezését szolgáló munkálatok időzítésére a június 15. – február 15. közötti, a meder növénytelenítésére június 15. – február 15. közötti időszak javasolható. Haváriaesetek esetében a fentieket nem szükséges figyelembe venni. A csatornák medrének kotrásából származó iszap parton történő 26
deponálása nem javasolható, azt a területről szükséges elszállítani. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén vegyes, de természetközeli mocsári növényzetű, korábbi természetes időszakos vízfolyás helyén kialakított csatorna található. Mint vizes élőhely, a csatorna fontos élőhely a vöröshasú unka (Bombina bombina) számára, amit figyelembe szükséges venni a csatornák karbantartásakor. A csatornatöltésen megfelelő kezelés hiányában elszaporodhatnak az inváziós fásszárú és lágyszárú növények, amelyek inváziós gócként veszélyeztetik a környező gyepeket; illetve árnyékolásukkal megakadályozhatják a csatorna mocsári növényzetének megfelelő kifejlődését. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatokat a dokumentáció 3.2.1. fejezetben, az kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatokkal egységes szerkezetben tárgyalja. Az élőhelyrekonstrukciós javaslatok összefoglalóan a következők: A terület egészére vonatkozóan szükséges megoldani a lápi-mocsári (részben jelölő) élőhelyek vízigényének biztosítását. Jelenleg az élőhelyek vízellátása a terület nagy részén rosszabb az optimálisnál. Különösen a nyári aszályos időszak vízellátását is megoldó vízkormányzás kialakítása szükséges a jelentősebb csatornákon, de kisebb, vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező árkok is felelőssé tehetők az élőhelyek kedvezőtlen irányú változásáért. 2013-ban a fenti probléma kezelésére a terület egyik jelentős vízfolyásán, a Kállay-Béni szivárgón változtatható nyílású bukós műtárgy épült, amely a terület egy jelentős részén javítja a jelölő élőhelyek vízellátását. Indokolt a tervezési területet érintő további csatornákon (Czukker-féle szivárgó, VII. Kállay-főfolyás) hasonló célból szabályozható vízvisszatartó műtárgy, vagy műtárgyak létesítése, amelyek - nem meggátolva a tél végi, kora tavaszi illetve esetleg más időszakban olykor fellépő, természetvédelmi szempontból sem kedvező belvíztöbblet átvezetését megakadályozzák, hogy száraz időszakban a lápi élőhelyek fennmaradásához szükséges vizmennyiség eltávozzék a területről. A vízvisszatartás megvalósítása ezeken a csatornákon csak a jelen fenntartási terv keretein túlmutató - előzetes tervezés alapján lehetséges. A javasolt intézkedés a KE-10 kezelési egység területét érinti. Egyes kisebb, vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező árkok esetében - a lápi, lápréti élőhelyekre gyakorolt kiszárító hatás csökkentését célzó - teljes elzárás, megszüntetés javasolható. Az intézkedés a KE-2, és KE-4 kezelési egységek területén indokolt. A lápi, lápréti élőhelyek helyreállítása érdekében a nád és a gyomos-magaskórós mocsári növényzet nagyobb mértékű visszaszorítása a KE-1, KE-3, KE-5 kezelési egységek területén javasolható. Ugyanezen beavatkozás jelentősebb mértékű cserje visszaszorítással való kiegészítése a KE-5 kezelési egység területén indokolt. Gyep kialakítása szántóföldi kultúra helyén - mint élőhelyrekonstrukciós beavatkozás - a KE-7 kezelési egység területén javasolható. Őshonos fafajú fásítás, erdősítés – mint élőhelyrekonstrukciós, élőhelyfejlesztési feladat – a KE-8 kezelési egység területén javasolható A KE-4 kezelési egység esetében speciális élőhelyrekonstrukciós jellegű beavatkozásként 27
javasolható - amennyiben lehetőség adódik rá - a kezelési egység területe fölött áthaladó magasfeszültségű villamos légvezeték nyomvonalának megváltoztatása, hogy az ne a jelölő élőhelynek (91E0*) minősülő fás növényzetű lápterület fölött vezessen át, mivel a nyomvonalban végzett időszakos fa- és cserjeirtás az élőhely bolygatását, gyomosodását okozhatja 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A tervezési terület jelölő fajainak védelme alapvetően az élőhelyek megfelelő kezelésén keresztül biztosítható, a 3.2.1. fejezetben részletezett élőhelykezelési javaslatok alapján. Specifikus fajvédelmi intézkedések nem indokoltak. A vöröshasú unka (Bombina bombina) esetében alapvető a vizes élőhelyek megfelelő vízellátásának fenntartása, és a természetes élőhelyek lehetőség szerinti folytonosságának, összeköttetésének biztosítása. Kiemelendő szempont a terület nagyobb csatornáinak fenntartási munkái során a faj védelmét is szolgáló kíméletes eljárások alkalmazása: A mindenkori vízjogi engedélynek megfelelő működést biztosító fenntartási munkák elvégzése során a hínárkaszálást, nádvágást javasolt előnyben részesíteni a kotrással szemben. Az esetlegesen szükséges kotrásos karbantartást az élővilágot legkevésbé zavaró, a szaporodási és telelési időszakkal legkevésbé átfedő, augusztus 1. és október 15. közötti időszakban javasolt elvégezni. Előnyben részesítendő a félszelvényű kotrás, az érintetlenül hagyott oldalon legkorábban 2 éves visszatérési idővel. Az intézkedések a KE-6 kezelési egység területén javasolhatók. A réti angyalgyökér (Angelica palustris) állományok fenntartása az alapvető termőhelyi adottságok (kiemelten élőhelyeinek megfelelő vízellátása) esetén a becserjésedés, az inváziós és egyéb agresszív terjedésre képes fajokkal szembeni megfelelő kezelés esetén lehetséges. A gyepekben előforduló réti angyalgyökér (Angelica palustris) populációk fenntartásához alapvetően a faj igényeihez alkalmazkodó kíméletes kaszálási rend szükséges. A növény élőhelyein ezért egyszeri, június 30 előtt, vagy szeptember 30 után végzett kaszálás javasolható. Az intézkedések a KE-1 kezelési egység területén javasolhatók. Kaszálással nem kezelhető lápi élőhelyein (a KE-3 kezelési egység területén) az elsődleges termőhelyi adottságok biztosításán túl a becserjésedés elleni védelem igényel aktív beavatkozást. 3.2.4. Kutatás, monitorozás A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében a területen monitorozás nem zajlik. 2003-ban a tervezési terület jelentős részéről készült élőhelytérkép, amely azonban nem teljesen fed át a Natura 2000 területtel. A jelölő réti angyalgyökér (Angelica palustris) populációi is felmérésre kerültek, 2003 óta több évből vannak adataink az elterjedésére és állománynagyságára. A tervezés alapját jelentő 1:10.000 léptékű élőhelytérképezés, illetve a jelölő fajokra vonatkozó botanikai és zoológiai felmérés 2013-ban készült el a teljes területre nézve. A további kutatás és monitorozás tekintetében a 2013-as felmérés eredményeit célszerű alapállapotnak tekinteni. A jövőben szükséges a területen a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének és természetességének, valamint a jelölő fajok állományának nyomon követése. 28
A jelölő élőhelyek monitorozására javasolható 5 évente az NBmR protokoll szerinti élőhelytérképezés elvégzése. Az élőhelyek ennél ritkábban végzett monitorozása vélhetőleg nem ad megfelelő lehetőséget az esetlegesen beinduló negatív folyamatok megváltoztatását célzó idejében történő beavatkozásra. Javasolt a jelölő élőhelyek (6410, 6440, 7230, 91E0*) állományainak változását is egy-egy mintavételi helyen monitorozni, erre alkalmas módszer a közösségi jelentőségű gyepekre vonatkozó módszertan A terület jelölő növényfajának - réti angyalgyökér (Angelica palustris) - monitorozására az azonos módszertannal NBmR protokoll szerinti 3 évente végzett felmérés javasolható, tekintettel a kicsiny elterjedési területű, sérülékeny állományra. Ha erre kapacitáshiány miatt nincs lehetőség, akkor minimálisan az 5 évente, az élőhelytérképezéssel azonos ciklusokban végzett monitorozás javasolható. A terület jelölő állatfajának - vöröshasú unka (Bombina bombina) - monitorozására az NBmR protokoll szerinti 3 évente végzett felmérés javasolható. Ha erre kapacitáshiány miatt nincs lehetőség, akkor minimálisan az 5 évente, az élőhelytérképezéssel azonos ciklusokban végzett monitorozás javasolható.
29
3.2.5. Mellékletek A gazdálkodáshoz és egyéb területhasználathoz köthető kezelési egységek megjelenítése.
30
3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszerek A jelenleg hatályos Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapján a Biri Nagy-rét különleges jelentőségű természet-megőrzési terület Biri és Nagykálló közigazgatási területeket érintve több fizikai blokkban található. A fizikai blokkok területnagyságának megközelítőleg 95 %a mezőgazdaságilag támogatható területre esik, melyre agrártámogatás igényelhető. A fizikai blokkban gazdálkodó mezőgazdasági termelők számára az alábbi agrártámogatási források érhetőek el: MEPAR teljes terület támogatható Blokkazonosító (ha) terület (ha) KAT TATY7-9-11 30,61 29,91 TDJK7-N-11 25,78 24,38 TD4K7-8-11 29,36 28,79 TFJK7-Q-11 22,03 20,52 T2157-D-11 39,92 39,62 Egységes területalapú támogatás (SAPS) A támogatás mértékéről évente a Vidékfejlesztési Miniszter dönt miniszteri rendeletben. A támogatási összeg megközelítőleg 65.000 Ft/ha/gazdálkodási év. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó maradéktalanul tartsa be az 50/2008.(IV.24.) FVM rendeletben foglaltakat, amely a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti állapot feltételrendszereit tartalmazza. Agrár- környezetgazdálkodási támogatás (AKG) Középhosszú távú (5 gazdálkodási év) támogatási rendszer, melynek feltételeit a Vidékfejlesztési Miniszter által kiadott miniszteri rendelet szabályoz. Jelenlegi, 2009. és 2014. közötti időszakban a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet hatályos. Jelen Natura 2000 területen a támogatási rendelet gyep hasznosítási irányú horizontális célprogramjai vehetőek igénybe, ugyanis a Biri Nagy-rét különleges természet-megőrzési terület nem esik bele Magas Természeti Értékű Területek zónalehatárolásaiba. Szakembereink álláspontja szerint a terület hosszú távú fenntartásához elegendőek a horizontális célprogramokban elérhető kiegészítő támogatások. Az elérhető támogatás mértéke az extenzív gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 77 Eurónak megfelelő forintösszeg, kaszálásos hasznosítás esetén 40 Eurónak megfelelő forintösszeg. Ökológiai gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 85 Eurónak megfelelő forintösszeg, kaszálásos hasznosítás esetén 48 Eurónak megfelelő forintösszeg érhető el. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések 31
Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati előírások vannak hatályban a gyepterületekre vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek értéke 38 EUR/ha évente. Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező- és erdőgazdálkodási támogatások Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok érhetők el a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján. Nem termelő mezőgazdasági beruházások A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez. Rendelkezésre álló információnk alapján a területen az agrártámogatások igénybevétele inkább csak a nagyobb földterülettel rendelkező, a gazdálkodásban ténylegesen érintett tulajdonosok részéről jellemző, ami a Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatására is igaz. A területen viszonylag sok olyan földrészlet található, ahol a birtokviszonyok (osztatlan közös tulajdon, nagyszámú tulajdonos) nem kedvezőek az agrártámogatások igénybevétele szempontjából. A Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatásának lehetősége a gazdálkodók körében ezen a területen kevéssé ismert, aminek fontos oka, hogy a Biri Nagy-rét Natura 2000 hálózatba történő bevonásának jogszabályi kihirdetése csak 2010-ben történt meg. 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg a Natura 2000 gyep- és erdőterületekre vonatkozóan létezik kompenzációs kifizetés. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban szántó és halastó művelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élőhelyre (láprét, vizes élőhelyek stb.) kidolgozott földhasználati előírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebből adódóan ezekre a területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élőhelyvédelmi intézkedések nincsenek. A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó jelenlegi földhasználati előírások általános értelemben olyan gyephasználatot támogatnak, amely országos léptéket tekintve általában szükségesek a gyepek természetességének megőrzéséhez. Ugyanakkor általánosságukból következően nem képesek kezelni olyan helyi és speciális problémákat, amelyek éppen a jelölő értékek miatt fontosak (egyes kivételes esetekben akár ellent is mondhatnak a Natura 2000 célkitűzéseknek). A fenntartási terv egyik szerepe éppen azoknak a lokális kezelési feladatoknak a meghatározása, amelyek támogatási rendszerbe való beépítése a Natura 2000 célkitűzések szempontjából szükséges. 32
A jelenlegi agrártámogatási rendszer további jelentős korrekcióra szoruló hiányossága, hogy nem ösztönzi a természetvédelmi szempontból fontos gazdálkodói beavatkozásokat a nem hasznosított mezőgazdasági területeken. Egyúttal nem is teszi érdekeltté a gazdálkodót abban, hogy azok a nem hasznosított mezőgazdasági területek, amelyek éppen a hasznosítás hiánya miatt őriznek értékes közösségi jelentőségű élőhelytípusokat, fajokat - megfelelő (vagy jobb illetve nagyobb) állapotban és kiterjedésben fennmaradjanak. A Biri Nagy-rét fenntartási tervének tanulságai alapján az agrártámogatási rendszer módosításával, bővítésével, kiegészítésével kapcsolatban a javaslatok két szintre bontva képzelhetők el: Kötelező szint: A terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében szükséges tevékenységek, amelyeket minden Natura 2000 földhasználóra kötelező érvényűen szükséges érvénybe léptetni. Ez a kötelező földhasználati szabályok kibővítésével, illetve a meglevő szabályok módosításával/összehangolásával, és a hozzájuk kapcsolódó kompenzációs kifizetések megváltoztatásával léptethető életbe. A Biri Nagy-rét Natura 2000 terület vonatkozásában ebbe a körbe illeszthető eszközök a következők: o A gyepként nem hasznosítható vizes élőhelyek (mocsarak, lápok) területén a vízelvezetés, a feltörés, trágyakiszórás, szálas takarmány tárolásának tilalma, és az inváziós fajoktól való mentesítési kötelezettséget szolgáló eszközök. o A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó egyes jelenlegi szabályok felülvizsgálatával a kaszálatlanul hagyott terület nagyságának tágabb határok közötti meghatározását szolgáló eszközök. Önkéntes szint: A terület természeti állapotának javítását szolgáló eszközök, amelyek az egyes területek, kezelési egységek sajátosságainak megfelelően önkéntes vállalás alapján ösztönzik a területhasználót az élőhelyek állapotának javítására, a közösségi jelentőségű fajok populációinak erősítésére. Ezek az eszközök ilyen értelemben átmenetet mutatnak az élőhelyfejlesztésiélőhelyrekonstrukciós támogatások irányába, de nem jelentenek olyan mértékű beavatkozást, ami kifejezetten nagy beruházási igényűek. A Biri Nagy-rét Natura 2000 terület vonatkozásában ebbe a körbe illeszthető eszközök a következők: o A gyepként nem hasznosítható vizes élőhelyek (mocsarak, lápok) területén a cserjésedés, fásodás meghatározott (de az egyes területekre differenciált mértékű) visszaszorítását szolgáló eszközök. o Az elnádasodott, elgyomosodott lápi-lápréti területek kíméletes gyepgazdálkodásra alkalmas állapotba („lápkaszáló”) való alakítását szolgáló eszközök. o A Natura 2000 területen található szántókon, gyümölcsösökön a környezetkímélő növényvédő szerek használatát ösztönző eszközök. o A Natura 2000 területen található szántókon, gyümölcsösökön a műtrágyahasználat csökkentését ösztönző eszközök. o A Natura 2000 területen található szántók gyeppé, vizes élőhellyé alakítását, erdősítését ösztönző eszközök. o A Natura 2000 területen található szántók, gyümölcsösök és a mellettük található természetközeli élőhelyek (gyepek, mocsarak, lápok) határán védőszegély kialakítását szolgáló eszközök. 33
A jelenlegi támogatási rendszer nem teszi érdekeltté a gazdálkodókat a nem hasznosított mezőgazdasági területek megőrzésében, hanem jellemzően azok eltüntetésére ösztönöz. Mivel ezek a területek nem támogatható területrészek, a támogatható terület maximalizálása érdekében a gazdálkodók gyakran eltüntetik a szegélyvegetációt, cserjéseket, kaszálják az értéktelen szénát adó, vagy vízállásos területeket is, amelyeken korábban nem folytattak intenzív jellegű gyepgazdálkodást. Ez a helyzet úgy javítható, ha agrártámogatás lesz igényelhető a nem művelt területekre, azaz nemcsak a kivett művelési ágú területekre, hanem a művelés alatt álló területek egyes részterületeire is. A Natura 2000 területek közötti koherencia biztosítása érdekében fontos lenne a természeti területek és az ökológiai hálózatba tartozó területek kedvező állapotának megőrzése a Natura 2000 területeken kívül is. A fenti problémára megoldás lehet, ha a természetvédelmi szempontból értékes, de gazdaságosan nem művelhető területek is legalább minimális mértékben támogathatóak lennének, ezáltal nem lennének teljesen haszontalanok a tulajdonosok, földhasználók számára. A támogatási rendszer kialakítása során figyelembe kellene vennie a támogatásra benyújtott terület természetvédelmi értékességét, sajátos ökoszisztéma szolgáltatásait, az ott megtalálható, elkülönülő élőhelyfoltok természetességi értékét és a jó természetességű területeken vagy részterületeken azoknak a fennmaradását segítő gazdálkodást vagy akár a „nem beavatkozást” kellene ösztönözni. 3.3.2. Pályázatok A területen jelenleg egy természetvédelmi relevanciájú pályázat megvalósítása van folyamatban. A KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0009 azonosítójú, „Kisvízterek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén”című projekt keretében (Kedvezményezett: Hortobágyi nemzeti Park Igazgatóság; megvalósítási időszak: 2012. 09. 03 - 2015. 01.03; az Európai Unió és Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 354 337 312 Ft) vízvisszatartást célzó beavatkozás történik. A pályázat keretében megvalósítandó beavatkozás célja a Natura 2000 terület kiemelkedően értékes, a jelölő faj réti angyalgyökérnek (Angelica palustris) is otthont adó lápjain, láprétjein a megfelelő vízellátás biztosítása, ezáltal az érintett - köztük a 7230, 6410, 6440 91E0* kódú jelölő - élőhelyek állapotának javítása. A projekt során egy darab, változtatható nyílású bukós műtárgy épült 2013-ban a területről vizet elvezető Kállai-Béni szivárgón, ezáltal csökkentve a csatorna lecsapoló hatását. A beavatkozás várható eredménye elsősorban a KE-1, KE-3, KE-5 kezelési egységbe sorolt élőhelyeken érvényesül, célja összhangban van a fenntartási tervnek a felsorolt kezelési egységre vonatkozó élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslataival. 3.3.3. Egyéb A tervezési területnek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe tartozó, gazdálkodási tevékenységre nem alkalmas részein, kiemelten a KE-3 kezelési egységek területén a természetvédelmi célú élőhelyrekonstrukciós beavatkozások (cserjeirtás, inváziós fajok visszaszorítása) végrehajtása közmunkaprogram keretében végezhető.
3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Ld. a 3.4.2. pont alatti táblázatban. 34
3.4.2. A kommunikáció címzettjei Felhasznált A kommunikáció címzettjei: Időpont, kommunikációs helyszín eszközök: a) terepbejárás a) gazdálkodók 2013.12.12. b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek Biri tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság b) falufórum a) gazdálkodók 2013.12.12. b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek Biri tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság d) önkormányzati a) gazdálkodók 2013.12.16. közzététel b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek -2014.01.10. tulajdonosai és vagyonkezelői (Biri) e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési 2013.12.18területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és 2014.01.02 települési önkormányzatok (Nagykálló) o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság e) honlap a) gazdálkodók 2013.11.14b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek től tulajdonosai és vagyonkezelői folyamatosan e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság f) érintettek e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési 2013.12.06. levélben vagy e- területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és 2013.12.07. mailben történő települési önkormányzatok megkeresése és tájékoztatása h) sajtóesemény a) gazdálkodók 2013.12.11. (sajtótájékoztató, b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek sajtókonferencia) tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság
Egyéb információ Résztvevők száma: 6
Résztvevők száma: 14
Kifüggesztés darabszáma: 2
http://www.emisszio.hu/n2 + facebookon megosztva
Kiküldött levelek darabszáma: 59
http://www.nyi rseghir.hu/vado n/e_misszio/m ar_velemenyez hetoek_a_natur a_2000_terulet ek_fenntartasi_ tervei/23359 + 15 facebook ajánlás
35
A társadalmi egyeztetés szervezése, lebonyolítása, tartalma és eredménye: 1. Falufórum időpont és helyszín egyeztetés történt Biri Község Önkormányzatával. 2. A fenntartási tervet letölthetővé tettük és a véleményezhetőségről cikk jelent meg a kommunikációt végző szervezet honlapján. 3. A fenntartási tervek véleményezhetőségéről (www.nyirseghir.hu) térségi hírportálon.
cikk
jelent
meg
a
Nyírséghír
4. A fórumot és terepbejárást megelőzően frekventált pontokon (polgármesteri hivatalok hirdető táblái, művelődési házak, boltok stb.) 5 plakát lett kihelyezve Biriben és 4 plakát Nagykállóban. A plakát a fenntartási tervek véleményezhetőségére hívta fel a figyelmet, tartalmazta a letöltési lehetőséget, a fórum és terepbejárás időpontját és helyszínét, a véleményezés határidejét, az érintett célcsoportok felsorolását, az érintett helyrajzi számokat, az érintett Natura 2000 terület térképi megjelenítését, valamint az elérhetőségeket és a kötelező arculati elemeket. 5. Az érintettek jelentős köre a fenntartási terv társadalmi egyeztetésének folyamatáról postai levélben (és/vagy kisebb részben e-mailben) is értesítésre került. A levél a plakáthoz hasonló tartalommal, szükség szerint a célcsoportok szerinti egyedi összeállítással került kiküldésre. A címzettek köre (amennyiben egy sor alatt több címzett van, akkor zárójelben a kiküldött levelek darabszáma) a következő volt: o Érintett önkormányzatok (2 levél) o Natura 2000 támogatást 2010-2013 között igénybe vevő helyben élő gazdálkodók (7 levél). o Azon földrészletek tulajdonosai, amelyek a tervezési területen belül érintettek a jelölő élőhelyeket és fajokat, valamint kiemelt természeti értéket és/vagy konfliktusforrást hordozó, természetvédelmi szempontból legfontosabbnak ítélt területrészek tekintetében (27 levél, az értesített tulajdonosok az összes terület 53%-át fedik le).
o Érintett falugazdászok (2 levél) o Nimród Vadásztársaság (Nagykálló) o NIMRÓD Vadásztársaság Balkány (Balkány) o Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földhivatal 36
o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hivatal o Hajdú-Bihar
Megyei Kormányhivatal, Örökségvédelmi Osztály
Építésügyi
és
Örökségvédelmi
Hivatal,
o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda
o Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség o Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság o Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság o Nemzeti Földalapkezelő Szervezet o Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltség o Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóság o Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége o Agrárkamarai tanácsadó 6. A plakátokon és a levelekben jelzett időpontban és helyszínen megtartásra került a falufórum, melyről emlékeztető és fotódokumentáció készült. A fórumon 14 fő vett részt. 7. A plakátokon és a levelekben jelzett időpontban és helyszínen megtartásra került a terepbejárás, melyről jegyzőkönyv és fotódokumentáció készült. A terepbejáráson 6 fő vett részt. 8. Az érintett önkormányzatok (Biri, Nagykálló) 15 napra kifüggesztették a fenntartási tervet. 9. A beérkezett véleményeket és észrevételeket egy táblázatban összefoglaltuk, és megküldtük a tervkészítőnek, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak, valamint a területileg illetékes természetvédelmi őrnek. A legfontosabb észrevételek, amelyek alapján a terv módosításra került: A gazdálkodók felvetették a társadalmi egyeztetetésen, hogy a terv javaslatai beépülnek-e az agrártámogatási rendszerbe. A fenntartási terv jelenleg támogatási rendszerekben nem szereplő javaslatait a javasolt agrártámogatási rendszerrel kapcsolatos fejezetbe a tervező beépítette. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság levélben érkezett vízvisszatartásra vonatkozó észrevételeik fenntartási tervbe illeszkedő részét a megfelelő fejezetekbe a tervező beépítette. Az érintett csatornák fenntartási munkálataival kapcsolatos javaslatukat a Natura 2000 célokkal összeegyeztethető formában építette be. 37
3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Kommunikáció címzettje
Biri Község Önkormányzata
Tulajdonosok, vagyongazdálkodók
Alkalmazott eszköz plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés
plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés
Beépült a tervbe?
Hogyan? Ha nem épült be, miért?
nem
-
-
A fenntartási terv jelenleg támogatási rendszerekben nem szereplő javaslatait a javasolt agrártámogatá si rendszerrel kapcsolatos fejezetbe a tervező beépítette
fórumon megjelentek
nem
-
-
-
nem
-
-
-
nem
-
-
-
nem
-
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
igen (nem tett észrevételt, azt nyilatkozta, hogy nem jogosult eljárni)
levélben
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
levél értesítés
igen
e-mailben
-
-
plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés NIMRÓD sajtómegjelenés Vadásztársaság Balkány (Balkány) önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés Érintett falugazdász sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés Nyírségi sajtómegjelenés Vízgazdálkodási önkormányzati Társulat kifüggesztés
Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály Szabolcs-Szatmár-
Hogyan?
igen
Nimród Vadásztársaság (Nagykálló)
Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal
Visszajelzett? (tartalom)
38
igen
Bereg Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal, Földhivatal Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örökségvédelmi Osztály Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Területi Iroda Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
önkormányzati kifüggesztés
(észrevétellel nem él)
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
igen (nem illetékes eljárni)
levélben
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
igen (a tervet elfogadásra javasolják)
levélben, e-mailben
igen
-
igen
A vízvisszatartás ra vonatkozó észrevételeik fenntartási tervbe illeszkedő részét a megfelelő fejezetekbe beépítette. Az érintett
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
igen
levélben, e-mailben
39
csatornák fenntartási munkálataival kapcsolatos javaslatukat a Natura 2000 célokkal összeegyezteth ető formában építette be.
igen
fórumon és terepbejáráson megjelentek, írásban javasoltak
igen
Véleményüket a szakmai tervező figyelembe vette
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
levél értesítés önkormányzati kifüggesztés
nem
-
-
-
nem
-
-
-
nem
-
-
-
levél értesítés Hortobágyi Nemzeti önkormányzati Park Igazgatóság kifüggesztés Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Nemzeti Földalapkezelő Szervezet SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Területi Iroda Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal SzabolcsSzatmár-Bereg megyei kirendeltség Nemzeti Agrárgazdasági Kamara SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Igazgatóság Vadásztársaságok Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Szövetsége Agrárkamarai tanácsadó
levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés
40
II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció
41
1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1.
Környezeti adottságok
Az érintett tervezési terület a Közép-Nyírség kistájban helyezkedik el. A terület alapkőzete savanyú homok, környezetében lankás domborzatú homokbuckás táj jellemző. A Biri Nagy-rét területét alkotó ősi, észak-déli irányú folyómeder-maradványban kialakult elágazó alakú nyírvízlapos a környező talajvizek és csapadékvizek befogadójaként a lápi vegetáció jó állapotú maradványait őrzi. A magasabb térszíneken, ahol eredendően homoki erdő vegetációt feltételezünk, ma szántók, részben gyümölcsültetvények találhatók. 1.1.1. Éghajlati adottságok A terület a mérsékelten meleg (néhol már mérsékelten hűvös) és száraz-mérsékelten száraz éghajlatú Közép-Nyírség kistájban helyezkedik el, közel 1850-1950 óra évi napsütéssel, melyből nyáron 750-780 óra, télen 170-175 óra jellemző. A hőmérséklet évi átlaga 9,4-9,7 C, míg a vegetációs időszakban 16,6 -16,9 C. A 10 C hőmérsékletet meghaladó napok száma évente 195 nap, míg a fagymentes napok száma 190 nap körül van. A hőmérsékleti maximum 34-34,5 C , míg a minimum -17 - -18 C. Az évi csapadékösszeg 540-570 mm, míg ÉK-en kevéssel 580 mm feletti, addig ÉNy-on 530 mm alatt marad. A hótakarós napok száma 40-42, átlagos vastagsága 18 cm. Az ariditási index értéke 1,24-1,28. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, DNy-i és É-i, a szél sebessége 3 m/s körüli. A tervezési terület éghajlati adottságai jelenleg megfelelőek a kijelölés alapjául szolgáló lápi-lápréti jellegű élőhelyek (így az azokon előforduló közösségi jelentőségű fajok) fennmaradásához. Azonban – tekintve a lápi jellegű, nedves és hűvös mikroklímát igénylő élőhelyek érzékenységét – az éghajlat kisebb mértékű szárazodása, melegedése is kedvezőtlen irányú változásokat indíthat el. 1.1.2. Vízrajzi adottságok A tervezési terület a Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területéhez tartozik. Legfőbb vízfolyása a XIX. század második felében, korábbi természetes, időszakos vízfolyás (patak) helyén, annak nyomvonalát részben követve létesült Kállay (VII.)-főfolyás, amelybe a terület középső részén a Biri (VII/5)-folyás torkollik. A tervezési terület és környezetének több kisebb vízállásos lápterületéből kisebb árkok, szivárgók vezetik el a vizet a Kállay (VII.)-főfolyás irányába. Ezek közül kiemelt jelentősége van a Kállai Béni szivárgónak, amely a terület egyik legértékesebb (több jelölő élőhelynek és jelölő fajnak otthont adó) lápterületén halad keresztül. A terület a keleti és nyugati oldalon húzódó buckahátak vízgyűjtőjeként funkcionál. Mélyebb részein rendszeres a - tavasztól őszig folyamatosan csökkenő - 5-30 cm-es felszíni vízborítás, amely május-júniusig, csapadékosabb években egész éven át kitarthat. Állóvizek a területen nincsenek. A terület jelölő élőhelyei és fajai többé-kevésbé alkalmazkodtak a jelenlegi, mesterségesen befolyásolt vízrajzi adottságokhoz, de különösen a nyári, aszályos időszakban túlzott kiszárító hatás érvényesülhet, A kisebb árkok a tavaszi vízbőség esetén a lokális pangóvizek összegyűlését akadályozzák meg. A visszatérő beavatkozások (elsősorban a csatornakotrás) hosszabb távon kedvezőtlen változásokat okozhatnak. 1.1.3. Talajtani adottságok 42
A főként homok talajképző kőzeten a táj területének több, mint felét (58%) kovárványos barna erdőtalaj alkotja. Hasznosíthatóságuk 50%-ban szántóként, 35%-ban erdőterületként, míg 5-5%-ban legelőként és szőlőként lehetséges. A terület 13%-án futóhomok jellegű talajok vannak, 6%-án pedig humuszos homoktalajok. A kistáj É-i határa menti löszös üledéken jó termékenységű, réti csernozjom talajok fordulnak elő. A széles mélyedések hidromorf talajképződményei közül a meszes réti talajok találhatóak a legnagyobb kiterjedésben.
1.2.
Természeti adottságok
A területen az alapvető élőhelyi-biotikai sajátosságok pontos felmérésére 2013 június középső dekádjában 1:10.000 alapléptékű élőhelytérképezés történt. Az Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási rendszer kritémiumainak megfelelő módszertannal, az Á-NÉR 2011 kategóriarendszerét felhasználva elkészült élőhelytérkép pontos képet kap az élőhelyek aktuális kiterjedéséről, természetességéről, egyes veszélyeztető tényezőiről, és egyúttal alapját képezi a közösségi jelentőségi élőhelytípusok, illetve a kezelési egységek meghatározásához, és a természetvédelmi kezelési javaslatok kidolgozásához. A felmérés alapján a terület főbb élőhelytípusok (illetve azok gyakorlati szempontból egybevont csoportjai, vagy részkategóriái) a következők: Élőhely egyszerűsített neve
Á-NÉR kód Kiterjedés Arány Natura 2000 élőhely megfeleltetés (hektár) (%) (Az Á-NÉR 2011 megfeleltetés alapján) Nádas, harmatkásás vizes B1a; B1b; 1,88 0,69 élőhelyek B2 Lápi zsombékosok; zsombékos B4; B4xB5 1,53 0,56 7230 élőhelynek megfeleltetve jellegű magassásosok B5xB4 Magassásosok B5 6,30 2,30 Csatornák mocsári növényzete BA 4,99 1,82 Kékperjés rétek D2 1,04 0,38 6410 élőhelynek megfeleltetve Lápi magaskórós jellegű gyomos OAxD5 0,33 0,12 6410 élőhelynek megfeleltetve mocsár D34; Mocsárrétek D34xOB; 49,06 20,37 6440 élőhelynek megfeleltetve D34xB5 Fűzlápok J1a 2,13 0,78 91E0* élőhelynek megfeleltetve OA; Jellegtelen vizes élőhelyek 11,59 4,22 OAxOB Jellegtelen üde gyepek OB 7,72 3,18 Jellegtelen száraz és félszáraz OC; 1,30 0,47 gyepek OCxOB Őshonos puhafás facsoportok és RA; RB; 4,49 1,64 üde cserjések P2axRB Tájidegen fasorok, facsoportok S7 6,30 2,30 Szántók, gyümölcsösök T1; T7 167,94 61,20
A Biri Nagy-rét természeti adottságait nagymértékben meghatározza a homokbuckás környezetben húzódó, két ágra szakadó dél-délkelet – észak-északnyugat irányú egykor természetes, időszakos 43
vízfolyás, melyek (a XIX. század második felében nagyrészt belvízelvezető csatornává alakított) nyomvonalában jelenleg is a terület legnagyobb természeti értékét hordozó lápok, láprétek találhatók. Ebben a két vonulatban őrződtek meg a hagyományos kaszálásos és legeltető használat révén fenntartott kékperjés rétek és lápréti elemekben gazdag mocsárrétek és magassásosok; a tartósabb vízállású foltokban pedig zsombékos élőhelyek, fűzlápok találhatók meg. A régi természetes medermaradványok nyomvonalában nyomokban lápi magaskórósok, illetve harmatkásás-magassásos mocsári növényzet lelhető fel. Ahol a fenti élőhelyeket időszakosan feltörték, és kaszálásos-legeltetéses használatot fölhagyták, ott mára jellegtelen, gyomos mocsári élőhelyek találhatók. A kettéágazó lápvonulat két ága között, illetve részben annak két oldalán is hagyományosan rétként-legelőként művelt, de vízállásos, lápos foltokat csak kis foltokban tartalmazó területen a használatnak köszönhetően jórészt mocsárréti és kis arányban száraz gyepi vegetáció volt jellemző, amely az időnként előforduló beszántások következtében - bár gyorsan regenerálódtak - összességében kissé szegényesebb vegetációt őriztek meg. A rendszerváltást körüli és azt követő időszakban ezeknek a gyepeknek jelentős részét fölszántották. A terület peremi, magasabb fekvésű részein természetközeli élőhelyek nincsenek. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) két jelölő élőhelytípust ad meg a területre vonatkozóan. A fenntartási tervet megalapozó felmérések egyéb közösségi jelentőségű élőhelytípust nem mutattak ki. Élőhelytípus kódja 6410
Élőhelytípus megnevezése
6440
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges, vagy agyagmemosódásos talajokon (Molinion caerulae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei
7230
Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek
91E0*
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
Reprezentativitás Reprezentativitás az adatlap (SDF) szerint aktuális felmérés (A-D) alapján (A-D)
B
C
C C C
C C C
A Natura 2000 adatlap (SDF) szerinti jelölő élőhelytípusok részletes jellemzése: Élőhely neve: kékperjés láprétek meszes, tőzeges, vagy agyagmemosódásos talajokon (Molinion caerulae) Élőhely kódja:
6410
Élőhely előfordulásai a területen:
Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően hogy kicsiny foltokban, gyakran más élőhelyekkel (zsombékosok, mocsárrétek, gyomos gyepek és mocsarak, cserjések) mozaikot, illetve átmenetet alkotva fordul elő.
44
Élőhely területi aránya:
0,5 % A Natura 2000 adatlapon 1% szerepel. Az eltérés természeti jellegű oka, hogy a területen az elmúlt egymásfél évtizedben jelentősen megnőtt a cserjés növényzet borítása, részben a jelölő élőhely rovására. Másrészt a fenntartási terv készítését megelőző felmérések pontosabb képet adtak a jelölő élőhely kiterjedésének arányáról.
Élőhely kiterjedése a területen:
1,37 hektár. A Natura 2000 adatlap alapján számítható értéktől való eltérés okait ld. fentebb.
Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhely-osztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerint két élőhelytípus feleltethető meg a területen: • D2 (kékperjés rétek): A területen elsősorban ez a típus képviselt. A területen tipikus foltjaiban uralkodó faj a zsombékszerkezetet képező nádképű kékperje (Molinia arundinacea), a dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens) jelentős, helyenként a rostostövű sás (Carex appropinqata), kétsoros sás (Carex disticha), kisebb részarányával, szárazabb típusokban a csomós ebír (Dactylis glomerata), közepes rezgőfű (Briza media) gyakori. Elegyfajok közül kiemelendő töb specialista, a csermelyaszat (Cirsium rivulare), fehér zászpa (Veratrum album), őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), buglyos szegfű (Dianthus superbus). Kiemelendő hogy a terület jelölő növényfaja, a réti angyalgyökér (Angelica palustris) is megjelenik - kis mennyiségben - az élőhelytípusban. A tipikus összetétel mellett jellemzőek átmenetei a zsombékosokkal és mocsárrétekkel is. Cserjésedő változataiban elsősorban a rekettyefűz (Salix cinerea) terjedése jellemző. Gyomosabb változataiban a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), mezei aszat (Cirsium arvense), hamvas szeder (Rubus caesius) aránya növekszik meg. • D5 (lápi magaskórósok): A területen lényegesen kisebb arányban képviselt. A területen gyetlen dokumentált állománya gyomos, korábbi beszántott élőhelyfolt a VII. főfolyás mellett. Alapvetően magas növésű kétszikűek alkotta állományok, fő alkotó a csermelyaszat (Cirsium rivulare), mellette mezei aszat (Cirsium arvense), sédkender (Eupatorium cannabinum), mocsári sás (Carex acutiformis) jellemzőek, kicsiny arányban mocsári kocsord (Peucedanum palustre) és őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) is megjelenik. természetességi Élőhely degradáltsági értékelése:
Élőhely veszélyeztetettsége:
-
Az élőhelytípus különböző foltjai a Németh-Seregélyes skála szerint általában 3-as és 4-es természetességűek. Egyetlen kékperjés állomány 5-ös természetességű. Az egy folttal képviselt lápi magaskórós 2-es természetességűnek minősül. Erősen veszélyeztetett élőhelytípus, állományai töredékesek. Regenerációs képessége a területen viszonylag csekély, bár egyes foltjai tartós zavarás mellett is több éve hasonló állapotban fennmaradtak. 45
Veszélyeztető tényezők:
Az állományok többségét a lecsapoló csatornák miatt kiszáradás veszélyezteti. Több helyen problémát jelent a becserjésedés. Szegélyi állományait beszántás veszélyezeti. A környező szántók területéről átsodródó vagy átmosódó növényvédőszerek, tápanyagok szennyező hatása is jelentős. Egyelőre kis mértékben, de számottevő módon veszélyeztetik állományait inváziós fajok. Problémát jelent az állományok elszigeteltsége. Hosszú távon a klímaváltozás előrevetíthető hatásai, aszály és csapadékmennyiség csökkenés veszélyezteti.
Élőhely neve: Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja:
6440
Élőhely előfordulásai a területen:
Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően nagyobb összefüggő foltokban található meg gyakran más élőhelyek kisebb foltjaival (magassásosok, jellegtelen száraz gyepek, mocsarak) mozaikot, illetve átmenetet alkotva fordul elő.
Élőhely területi aránya:
17,76% A Natura 2000 adatlapon 10% szerepel. A fenntartási terv készítését megelőző felmérések pontosabb képet adtak a jelölő élőhely kiterjedésének arányáról.
Élőhely kiterjedése a területen:
49,06 hektár.
Élőhely jellemzése:
A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhelyosztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti D34 (mocsárrétek) élőhelytípus egyes altípusainak megfelelő állományok. A tervezési területen többnyire kaszálással, részben legeltetéssel kezelt élőhely. Rendszerint magas füvű, több szintű, kifejezetten fajgazdag, elegyes formában van jelen. Állományalkotói a réti csenkesz (Festuca pratensis), réti perje (Poa pratensis), fehér tippan (Agrostis stolonifera), közepes rezgőfű (Briza media), berki sás (Carex cuprina), kétsoros sás (Carex disticha), mocsári sás (Carex acutiformis) illetve rontottabb változataiban több helyütt uralkodó a leromlásra utaló siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), 46
tarackbúza (Elymus repens). Több állománya kifejezetten elegyes, fajgazdag. a mocsárrétek generalistái, kísérőfajai mellett ritkább lápréti jellegű növények (pompás kosbor Orchis laxiflora subsp. elegans, csermelyaszat - Cirsium rivulare, őszi vérfű - Sanguisorba officinalis, molyhos sás Carex tomentosa, muharsás - Carex panicea) is jellemzőek. A terület jelölő növényfaja a réti angyalgyökér (Angelica palustris) is előfordul némely állományában. Erősebben legelt, vagy korábban beszántott, szántóperemi és elnádasodó állományai szegényesebbek, olykor kifejezetten gyomosak. Inváziós fajok csak nagyon kis mennyiségben jellemzők állományaiban.
Élőhely természetességi degradáltsági értékelése:
-
Az élőhelytípus állományainak fele a Németh-Seregélyes skála szerint 3-as természetességű, közepesen leromlott állapotú. 20-20%-ban 4-es illetve 5-ös természetesség jellemző, és 10%-ban erősen leromlott 2-es természetességűek az állományok.
Élőhely veszélyeztetettsége:
Az élőhely aktuális veszélyeztetettsége, amennyiben a művelési ágnak megfelelően kezelik, viszonylag alacsony, viszont elszegényedéssel, az élőhelyen belüli változatosság csökkenésével így is lehet számolni. Az élőhelyi adottságok, a viszonylag jelentős kiterjedés és a táji környezet jelenleg megfelelnek a tartós fennmaradáshoz. Regenerációs képessége a területen viszonylag jó.
Veszélyeztető tényezők:
A közelmúltban beszántás semmisítette meg az élőhely jelentős részét amivel szemben a Natura 2000 státussal biztosított védelem megfelelő biztosítéknak tekinthető. Az élőhely a beszántások miatt feldarabolódott, foltjai egyre inkább elszigetelődnek. A nagy területű, homogenizáló kaszálás, és lokálisan az erős legeltetés elszegényedéssel veszélyezteti. Kaszáláskor a nedves időben végzett munka, (akár egyéb gépjárművek közlekedése) roncsolja a gyepek talaját. A kaszálás és legeltetés felhagyása egyes kisebb foltokban az élőhely elszegényedését majd megszűnését okozhatja. A szántóterületek felől vegyszerek és tápanyag átmosódása, átsodródása jelent problémát. A belvízelvezető csatornák kiszárító hatásával is lehet számolni. Egyelőre kis kiterjedésben, de inváziós fajok (magas aranyvessző - Solidago gigantea, selyemkóró Asclepias syriaca) terjedése is veszélyezteti. Hosszabb 47
távon viszont a klímaváltozás miatt komoly potenciális veszélyeztetettséggel kell számolni (elsősorban a megfelelő vízellátást illetően). Élőhely neve: mészkedvelő üde láp- és sásrétek Élőhely kódja:
7230
Élőhely előfordulásai a területen:
Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően, kicsiny foltokban, más élőhelyekkel (magassásosok, kékperjés rétek, magaskórósok, gyomos mocsarak, fűzlápot) mozaikot, illetve átmenetet alkotva fordul elő.
Élőhely területi aránya:
0,56% A Natura 2000 adatlapon 4% szerepel. Az eltérés természeti jellegű oka, hogy a területen az elmúlt egymásfél évtizedben jelentősen megnőtt a cserjés növényzet borítása, részben a jelölő élőhely rovására. Másrészt a fenntartási terv készítését megelőző felmérések pontosabb képet adtak a jelölő élőhely kiterjedésének arányáról.
Élőhely kiterjedése a területen:
1,53 hektár. A Natura 2000 adatlap alapján számítható értéktől való eltérés okait ld. fentebb.
Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhely-osztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti B4 (lápi zsombékosok) élőhelytípus és annak más élőhelyekkel való átmenetei feleltethetők meg a területen. A terület déli felén jellemzően karakteres, határozott zsombék-semlyék szerkezetet mutató állományokban uralkodó a rostostövű sás (Carex appropinquata), kisebb arányban a zsombéksás (Carex elata) és dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens), nádképű kékperje (Molinia arundinacea). A zsombékokon előfordul a terület jelölő fajának (réti angyalgyökér - Angelica palustris) jelentősebb állománya, továbbá egyéb lápi specialisták is (mocsári kocsord - Peucedanum palustre, csermelyaszat - Cirsium rivulare). A terület északi felén zsombéksás (Carex elata) uralta, lápi specialistákban szegényesebb, esetenként elgyomosodott zsombékosok képviselik az élőhelyet, mocsári sás (Carex acutiformis) magassásosaival olykor átmenetet alkotva. A területen az élőhely cserjésedő változataiban rekettyefűz (Salix cinerea) is jellemző. Élőhely természetességi degradáltsági értékelése:
-
Az élőhelytípus foltjai a Németh-Seregélyes skála szerint többségükben 4-es és 3-as természetességűnek minősülnek, a degradáció kisebb-nagyobb foka tehát minden állományra jellemző. Kisebb állományfoltok erős 48
leromlottságuk miatt 2-es természetességi értékűek. Egyetlen állományfolt maximális, 5-ös természetességű. A terület déli részén található állományok természetesebbek és összetételűek, mint az északiak. Élőhely veszélyeztetettsége:
Az élőhelytípust a területen számos komoly veszélyeztető tényező fenyegeti. Hosszú távú megőrzése az eleve kis méretű, elszigetelt, körbeépített Natura 2000 területen csak megfelelő kezeléssel biztosítható. Regenerációs képessége jelen viszonyok között erősen korlátozott, ugyanakkor a megőrzés lehetőségét javítja, hogy állományainak jelentős része a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében van, és egy jelentős állományában vízvisszatartás valósult meg. A klímaváltozás várható hatásaira az élőhelytípus különösen érzékeny.
Veszélyeztető tényezők:
Az élőhelyet elsősorban a nem megfelelő vízellátás felelős, kiszáradás veszélyezteti. Számottevő a környező mezőgazdasági környezetből származó vegyszer és tápanyagszennyezés. Káros hatású emellett a helyenként jelentkező égetés. Kezelés hiányában egyes állományait becserjésedés veszélyezteti. Hosszabb távon viszont a klímaváltozás miatt komoly potenciális veszélyeztetettséggel kell számolni (elsősorban a megfelelő vízellátást illetően).
Élőhely neve: Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja:
91E0*
Élőhely előfordulásai a területen:
Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Két kisebb foltban, többnyire más mocsári-lápi élőhelyekkel mozaikot, átmenetet alkotva fordul elő.
Élőhely területi aránya:
0,77% A Natura 2000 adatlapon 1% szerepel. A fenntartási terv készítését megelőző felmérések pontosabb képet adtak a jelölő élőhely kiterjedésének arányáról
Élőhely kiterjedése a területen:
2,13 hektár.
49
Élőhely jellemzése:
Élőhely természetességi degradáltsági értékelése:
A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhelyosztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti J1a (fűzlápok) élőhelytípus feleltethető meg a területen. Felső szintjét a rekettyefűz (Salix cinerea) zárt vagy nyitott cserjése, néhol törékeny fűz (Salix fragilis) – fehér nyár (Populus alba) faállomány alkotja. Gyepszintjében többnyire mocsári generalisták csekély borítása jellemző. Karakteresebb, tartósabb vízállású, egyúttal kevésbé zárt foltjaiban lápi specialista fajok (rostostövű sás - Carex appropinquata, dárdás nádtippan Calamagrostis canescens, csermelyaszat - Cirsium rivulare, mocsári kocsord - Peucedanum palustre) is megjelennek. Bár a szomszédos területeken jelentős a gyomosodás és előfordul egyes inváziós fajok (magas aranyvessző - Solidago gigantea) terjedése, az élőhelyen belül ezek csak a peremeken jelentkeznek. Az élőhelytípus jelentős része zsombékosok (7230 kódú jelölő élőhely) becserjésedésével jött létre.
-
Az élőhelytípus két foltja a Németh-Seregélyes skála szerint 3-as, illetve 4-es természetességűnek minősül. Kifejezett degradáltság csak a peremi részeken figyelhető meg.
Élőhely veszélyeztetettsége:
Az élőhelytípus meglehetősen veszélyeztetett, a viszonylag kis kiterjedés, elszigeteltség, és az élőhelyi adottságok romlása (kiszáradás) miatt. Hosszú távú fenntartási esélye és regenerációs képessége a területen közepesnek mondható. A környező lápi élőhelyekre való terjedése révén kiterjedése növekedhet is. Természetvédelmi szempontból sem egyértelmű cél az élőhely ilyen arányú fenntartása jelen formájában, részben ugyanis kívánatos a fátlan lápi élőhellyé (elsősorban 7230 kódú jelölő élőhely) való rekonstrukció. A klímaváltozás várható hatásaira az élőhelytípus különösen érzékeny.
Veszélyeztető tényezők:
Elsődleges veszélyeztető tényező a kiszáradás a kisebb árkok lecsapoló hatása, és önmagában a lápcserjés nagy párologtatása miatt. Kisebb területen inváziós fajok süntök (Echinocystis lobata), peremeken akác (Robinia pseudoacacia) – terjedése veszélyezteti. Egyes foltjaiban problémát jelent az égetés. Magasfeszültségű vezeték alatti állományában a fűzláp területén végzett időszakos fa- és 50
cserjeirtás az élőhely bolygatását, gyomosodását okozhatja Hosszabb távon a klímaváltozás miatt potenciális veszélyeztetettséggel kell számolni (elsősorban a megfelelő vízellátást illetően).
1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) egy jelölő növényfajt ad meg a területre vonatkozóan (réti angyalgyökér – Angelica palustris), továbbá egy közösségi jelentőségű növényfaj (kisfészkű aszat - Cirsium brachycephalum) nem szignifikáns előfordulását jelzi. Irányelv melléklete
Faj név
Állomány adatlap szerint (A-D)
Aktuális állomány felmérés szerint (A-D)
II.
réti angyalgyökér (Angelica palustris)
C
C
II.
kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)
D
D
A Natura 2000 adatlap (SDF) szerinti jelölő növényfajra vonatkozó részletes információk
Réti angyalgyökér (Angelica palustris) Irányelv melléklete:
II.
Faj előfordulásai a területen:
Az faj előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. A fajnak hat állománya ismert a területen, ezek közül azonban az egyik állományban utoljára 2004-ben volt észlelése, azaz jelenleg 5 állománnyal lehet számolni. 2 állományát a 2013-as felmérés tárta fel. Élőhelyei részben kaszált mocsárrétek (6440 élőhely), részben kezeletlen zsombékos (7230 élőhely) – kékperjés (6410 élőhely) élőhelyek; illetve kisebb részben ezek elgyomosodott változatai.
Állománynagyság (jelöléskor):
C - 300-1000 tő
Állománynagyság (tervkészítéskor):
C - 842 tő (egyedi tőszámlálás alapján).
Állomány változásának tendenciái és okai:
A rendelkezésre álló adatok alapján tendenciákra és okokra csak korlátozottan lehet következtetést levonni. 2003-2006 között éves rendszerességű felmérés történt akkor ismert állományaiban, melynek eredményei (rendre: 580; 550; 51
362; 657 tő) alapján megállapítható, hogy az évről évre jelentősen változó állományméret középértéke 540 tő körül volt ebben az időszakban. Összehasonlításképpen 2013ban, amennyiben csak a 2006-ig is ismert populációkat vesszük figyelembe, 627 tővel számolhatunk. Ennek alapján az állomány stabilnak tekinthető. Faj veszélyeztetettsége:
A populációméret alapján, amennyiben élőhelyeinek megfelelő állapota fenntartható, jelentős ingadozás mellett is - legalábbis középtávon - önfenntartónak tűnik az állomány. Megfelelő kezelés hiányában ugyanakkor élőhelyein biztosra vehetők az olyan változások, amelyek a faj eltűnésével járnak. A klímaváltozás várható hatásaira, mint lápi jellegű, vízigényes faj, különösen érzékeny.
Veszélyeztető tényezők:
Elsődlegesen élőhelyeinek átalakulása: kiszáradás, becserjésedés, tájidegen fajok inváziója, és - részben a környező mezőgazdasági és lakott területekről származó tápanyagterhelésből adódó gyomosodás veszélyezteti. Mocsárréti állományai nem megfelelő időben és túl intenzíven végzett kaszálás esetén visszaszorulhatnak, kezelés hiányában viszont becserjésedhetnek, elnádasodhatnak. Potenciális veszélyeztetettsége az élőhely esetleges megszűnéséből (beszántás) adódik, amivel szemben a Natura 2000 státussal biztosított védelem megfelelő biztosítéknak tekinthető. Állományainak esetleges jövőbeli legeltetése is visszaszorulását okozhatja. Potenciális jövőbeli veszélyeztető tényező a klímaváltozásból eredő kiszáradás.
1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) egy jelölő állatfajt ad meg a területre vonatkozóan (vöröshasú unka - Bombina bombina). A fenntartási tervet megalapozó felmérések két további közösségi jelentőségű állatfajt (mocsári teknős - Emys orbicularis és dunai tarajosgőte - Triturus dobrogicus) mutattak ki a területen, azonban ez utóbbiak jelölő fajként való nyilvántartásba vétele nem indokolt. Irányelv melléklete
Faj név
Állomány adatlap szerint (A-D)
Aktuális állomány felmérés szerint (A-D)
C
C
II.
vöröshasú unka (Bombina bombina)
II.
mocsári teknős (Emys orbicularis)
nem szerepel
D
II.
dunai
nem szerepel
D
tarajosgőte
(Triturus 52
dobrogicus) A Natura 2000 adatlap (SDF) szerinti jelölő állatfajra vonatkozó részletes információk Vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete:
II.
Faj előfordulásai a területen:
Az faj előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. A faj, a terület folyó és állóvizeiben, valamint a mélyebb, nedvesebb biotópokban mindenütt jelen van, bár nem nagy egyedszámmal. Az állomány elhelyezkedését és egyedszámát befolyásolja a mindenkori csapadék és víz jelenlét. Száraz időszakokban elvándorolnak, illetve a talajban, üregekben vészelik át a szárazságot. Szaporodásra a csatornák és egyes mélyebb területek időszakos vizei alkalmasak, melyek a terület 2-5%-át teszik ki. Ez csak kisebb, csoportoknak elég, így a szaporulat is alacsony.
Állománynagyság (jelöléskor):
C - 1000 példány
Állománynagyság (tervkészítéskor):
C - 1000-2000 kifejlett egyed. A vizsgálat módszere vizuális megfigyelés volt, kiegészítve hang alapján történő felméréssel. A terület három élőhely típusát vizsgáltuk, a vízzel rendelkező csatornák, a mélyebb, nedves területek és a magasabb, szárazabb területek. A területek mérete miatt, a mintavételeket 100 m²-es sávokban végeztük. Az állomány nagysága a mindenkori vízborítás mértékével arányosan, jelentősen változhat.
Állomány változásának tendenciái és okai:
Olyan adatok, amiből állományváltozási tendenciák levonhatók, nem állnak rendelkezésre. Időszakos állományváltozás legjelentősebb oka a vízellátás, ami igen radikális egyedszám változást is eredményezhet. Jelentősebb vízborításnál, mivel nagyságrendekkel nőhet a szaporodásra alkalmas vizek mérete és javulhat a minősége is, az állomány egy szaporodási időszak alatt, a többszörösére nőhet. Tartós kiszáradás esetén a faj egyedszáma a nullához közelíthet.
Faj veszélyeztetettsége:
A faj veszélyeztetettsége a területen csekély mértékű. 53
Veszélyeztető tényezők:
Korábbi természetes, időszakos patakmedrek feltöltődése miatt a faj szaporodó- és élőhelyeinek kiterjedése, időbeli tartóssága kis mértékben csökken. Hosszabb távon a klímaváltozással járó kiszáradás okozhat állományveszteséget.
1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név
Tudományos név
Védettség (V, FV)
Jelentőség
mocsári kocsord
Peucedanum palustre
V
A 7230 élőhelytípus jelentős faja
csermelyaszat
Cirsium rivulare
V
A 6410 és 6440 élőhelytípus jelentős faja
pompás kosbor
Orchis laxiflora subsp. elegans
V
A 6440 élőhelytípus jelentős faja
fehér zászpa
Veratrum album
V
A 6410 élőhelytípus jelentős faja
buglyos szegfű
Dianthus superbus
V
A 6410 élőhelytípus jelentős faja
rostostövű sás
Carex appropinquata
V
A 7230 élőhelytípus állományalkotó faja
dárdás nádtippan
Calamagrotis canescens
nem védett
1.3.
A 7230 és részben állományalkotó faja
a
6410
élőhelytípus
Területhasználat
1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás A Biri Nagy-réten a tényleges területhasználat és a művelési ágak földhivatali nyilvántartása között jelentős eltérés van. Ennek fő oka az egykor összefüggő rét-és legelőterület nagy kiterjedésű részének beszántása, amit nem vezettek át a nyilvántartásban. Kisebb arányban ennek ellenkezője is előfordul (legelőként művelt szántó). A rétek, legelők területarányának csökkenését az is okozta, hogy egy részük megfelelő kezelés hiányában elnádasodott. Összességében jelentős a művelésre alkalmatlan vízállásos területek aránya, és a fás növényzet (fasorok, facsoportok) kiterjedése is számottevő. 1.3.1.1. táblázat: Főbb területhasználati ágak aránya 2013-as terepi felmérés alapján
Kategória
Kiterjedés (ha)
szántó gyümölcsös 54
Arány (%)
140,13
50,75
27,52
9,97
Kategória
Kiterjedés (ha)
Arány (%)
rét, legelő
72,37
26,21
vízállás, mocsár, lápcserjés
20,38
7,38
fasorok, facsoportok
9,49
3,44
egyéb
6,21
2,25
276,1
100
Összesen
1.3.1.2. táblázat: Főbb művelési ágak aránya földhivatali nyilvántartás alapján
Művelési ág
Kiterjedés (ha)
Arány (%)
szántó
45,7
16,55
rét
95,0
34,41
legelő
39,2
14,20
mocsár
22,2
8,04
nádas
2,9
1,05
erdő
0,4
0,14
művelésből kivett
11,3
4,09
egyéb
59,4
21,51
276,1
100
Összesen
1.3.2. Tulajdoni viszonyok 1.3.2.1. táblázat: Tulajdoni viszonyok megoszlása szektoronként
Tulajdonos Állami tulajdon, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelés Állami tulajdon, FETIVIZIG vagyonkezelés Vízgazdálkodási társulat Természetvédelmi közalapítványi tulajdon Önkormányzati tulajdon Magántulajdon
Terület arány (%) 8,2 2,0 1,0 4,1 0,7 84,0
A tervezési területen 2003-2007 között LIFE projekt keretében természetvédelmi célú földvásárlásra került sor, aminek eredményeként 12,69 ha osztatlan tulajdonú földterület került 1/1 arányban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe, és további osztatlan közös tulajdonú földterületeken (aranykorona-aránnyal számítva 9,63 hektárnak megfelelő kiterjedésben) is vagyonkezelővé vált az Igazgatóság. Emellett 2,09 hektár kizárólagos, és 9,12 hektárnyi részarány földterület természetvédelmi céllal a Liget Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonába került. A természetvédelmi állami és civil szervezetek vagyonkezelésében levő földek többsége a Natura 2000 célok szempontjából kiemelt fontosságú területekre esik. 55
1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság A szántóterületeken változatos szántóföldi kultúrák (napraforgó, kukorica, gabonafélék, dohány, repce) termesztése jellemző. A területen található gyümölcsösben nagyüzemi intenzív gazdálkodás folyik. A ténylegesen kezelt gyepterületek mintegy 50%-át kaszálóként, 50%-át legelőként (szarvasmarha, juh) hasznosítják. A környéken csökkenő állatállomány miatt a gyepek hasznosítására való hajlandóság csökkenőben van. 1.3.3.2. Erdészet A területen üzemtervezett erdő nem található, erdőgazdálkodási tevékenység nem folyik. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A terület az I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzetben helyezkedik el. A körzetben vadgazdálkodás jellegét az apróvadas területek határozzák meg, de sok átmeneti jellegű (apróvad, nagyvad) területet is tartalmaz. A tervezési területen és környékén (köszönhetően a viszonylag magasabb erdősültségének) gím és is előfordul a terítékben. A területet érintő vadgazdálkodási egységek kódszáma, neve és telephelye: 15-857410-1-4-1 Nagykállói Nimród Vadásztársaság A területet érintő természetvédelmi korlátozások kiterjednek a vadászati és vadgazdálkodási berendezések elhelyezésére, élőhely-rekonstrukcióra, vadföldművelésre, mesterséges vadtenyésztésre, az alkalmazható vadászati módokra, a vadászati idények és vadászható vadfajok helyi korlátozására. Érvényben lévő vadgazdálkodási tervek: I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. Nagykállói Nimród Vadásztársaság vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: 2006. december 15. Jóváhagyta: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály. A vadsűrűség és a vadászati, vadgazdálkodási tevékenység lokálisan problémát okoz, elsősorban a szántóföldi kultúrákban. A jelölő élőhelyek és fajok tekintetében vadkár nem jellemző. Horgászat a tervezési területen nem jellemző, csupán a nagyobb csatornák könnyebben megközelíthető szakaszain jelennek meg alkalmilag horgászok.
1.3.3.4. Vízgazdálkodás A terület vízgazdálkodására a Lónyay-főcsatorna alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve irányadó. A terv által megjelölt általános célkitűzések összhangban vannak a fenntartási tervben megjelölt Natura 2000 célkitűzésekkel és javaslatokkal. A területen a vízgyűjtő-gazdálkodási terv által közvetlenül érintett víztest a VII. (Kállay-) főfolyás 56
felső szakasz. Az erősen módosított folyóvízként osztályozott belvízvédelmi funkciójú csatorna ökológiai potenciálja jó, kémiai állapota adathiányos. A vízfolyásra vonatkozó környezeti célkitűzés a jó potenciál fenntartása. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv által előirányzott intézkedések a következők: • TA5: Belvízvisszatartás (belvíztározók, belvízelvezető csatornák átalakítása, üzemeltetése) •
IP2: Meder melletti viszonyok rendezése (ártér helyreállítása, hullámtér szélsítés, hullámtéri gazdálkodás, védősáv)
•
M2: Mederrehabilitáció síkvidéki kis- és közepes vízfolyásokon fenntartással
•
M5: Szennyezett üledék egyszeri eltávolítása (vízminőség javító kotrás)
•
DU2: Zsilipek üzemeltetése a minimális beavatkozás elve, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével
•
Z2: Meglévő szennyvíztisztító telep hatásfokának növelése a befogadó vízminőségének védelme miatt a Szennyvíz Programban előírtakon felül
A VII. (Kállay-) főfolyás felső szakaszának a Biri Nagy-rétet érintő szakaszán a vízgyűjtőgazdálkodási terv megcélzott intézkedései a Natura 2000 célkitűzésekkel összhangban állnak, de az egyes, az intézkedéseket szolgáló beavatkozások esetében a konkrét végrehajtás módjának összehangolása szükséges. A Biri Nagy-rét esetében vízgazdálkodási szempontból kiemelt szerepe van a lápi jellegű jelölő élőhelyek fennmaradásához szükséges vízellátás biztosításának. A terület fő vízfolyása VII. Kállayfőfolyás, egykori természetes, időszakos patak nyomvonalán kialakított belvízelvezető csatorna, illetve az ebbe beletorkolló Biri VII/5 csatorna, a Czukker-féle szivárgó, és Kállay-Béni szivárgó. A főfolyás üzemeltetője a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, az utóbbi 3 csatorna üzemeltetője a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat. A terület élőhelyeinek hosszú távú biztonságos vízellátásának érdekében javasolható szabályozható vízvisszatartó műtárgy, vagy műtárgyak létesítése, amelyek nem meggátolva a tél végi, kora tavaszi illetve esetleg más időszakban olykor fellépő, természetvédelmi szempontból sem kedvező belvíztöbblet átvezetését - megakadályozzák, hogy száraz időszakban a lápi élőhelyek fennmaradásához szükséges vízmennyiség eltávozzék a területről (a Kállay-Béni szivárgón 2013-ban elkészült a fenti célt szolgáló változtatható nyílású bukós műtárgy). A vízvisszatartás megvalósítása ezeken a csatornákon csak - a jelen fenntartási terv keretein túlmutató - előzetes tervezés alapján lehetséges. A kisebb, vízjogi üzemletetési engedéllyel nem rendelkező árkok esetében, amelyek a peremi lápterületek kiszáradását fokozzák, a teljes elzárás indokolt. 1.3.3.5. Turizmus A területen a turizmus nem jellemző, alkalmi látogatók azonban előfordulhatnak. 1.3.3.6. Ipar Ipari fejlesztés nem tervezett, intenzív területhasználat nem fenyegeti. 57
1.3.3.7. Infrastruktúra A területet északi része fölött mintegy 1160 m szakaszon 750 kV magasfeszültségű vezeték halad. Az érintett szakaszon 3 tartóoszlop található. 1.3.3.8. Egyéb A Natura 2000 terület Biri és Nagykálló települések közigazgatási területét érinti 276,11 ha-on. A területen területfelhasználási változtatási szándék, terv jelenleg nem ismert.
58
2. Felhasznált irodalom
Borsy, Z. (1961): A Nyírség természeti földrajza. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Bölöni, J. – Molnár, Zs. – Kun, A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. – MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. Kelemen, J. (szerk.) (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. - TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. Lesku, B. – Szigetvári, Cs. (2006): Réti angyalgyökér (Angelica palustris)- KvVm Természetvédelmi Minisztérium
Hivatal
fajmegőrzési
Természetvédelmi
tervek.
Hivatal,
–
Környezetvédelmi
Budapest.
(Világháló
és
Vízügyi
hozzáférés:
http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/angelica_kesz.pdf).
Marosi, S. – Somogy, S. (szerk.) (1990): Magyarország Kistájainak Katasztere. – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Mező, A. (1967): A baktalórántházi járás földrajzi nevei. – Megyei Tanács. Nyíregyháza. Mihály, B. – Botta-Dukát, Z. (szerk.) (2004): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. Szigetvári, Cs. (2006) – A Biri láprét – réti angyalgyökér élőhely – természetvédelmi kezelésére vonatkozó terv. – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Nyíregyháza (kézirat). Vidékfejlesztési Minisztérium (szerk.) (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez., Budapest. (kézirat).
59
3. Térképek 3.1. Áttekintő térkép
60
3.2. Domináns élőhelytípusok (2013.06.12.)
61
3.3. Natura 2000 jelölő élőhelytípusok (2013.06.12.)
62
3.4. Közösségi jelentőségű növényfajok előfordulása (2013.09.09.)
63
3.5. Vöröshasú unka (Bombina bombina) előfordulás (2013. 06. 23.)
64
