A BIOTECHNOLÓGIA GAZDASÁGI KÉRDÉSEI Biotechnikai és élettani profilú cégek Svédországban és Dániában – ágazati tömörülések, intenzív együttműködésen alapuló prosperitás Tárgyszavak: biotechnológia; ipar; kutatás; Svédország; Dánia.
Svédország biotechnikai ipara Az elmúlt évek hatalmas fejlődésének eredményképpen Svédországban ma 200 biotechnikai cég működik, ezzel az ország Európában szám szerint a negyedik, lakosainak számára és bruttó hazai termékére vonatkoztatva az első helyen áll (1. ábra), ami – gazdag biotechnikai kutatási hagyományának, – prosperáló gyógyszeriparának, – az élénk vállalkozási kedvnek és – a rendelkezésre álló kockázati tőkének köszönhető. Németország Egyesült Királyság Franciaország Svédország Svájc Hollandia Olaszország Belgium Finnország Dánia Írország Norvégia Spanyolország 0
100
200
300
400
500
600
a biotechnikai vállalatok száma 2000-ben
1. ábra A biotechnikai ágazat országonkénti rangsora Európában
Az élettudományok terén kifejtett nagy múltú kutató–fejlesztő tevékenységre jellemző az évek során svéd tudósok által elnyert két orvosi és fiziológiai Nobel-díj, valamint a világ vezető gyógyszervállalatai közül a svéd gyökerű Astra Zeneca és Pharmacia Corporation társaság jelenléte. Svédország jelentős fejlesztései, ill. eredményei közé tartoznak – az 1940-es és 1950-es években az első vérplazma-helyettesítők és – a poliszacharid-alapú szétválasztó közegek, – 1960-tól kezdve több, a biotechnikai kutatásban, majd gyártásban használatos elválasztástechnika és berendezés, az elektroforézis módszere és az ultracentrifuga, – a svéd Kabi Vitrum és az amerikai Genentech együttműködésében 1987-ben forgalomba került első rekombináns növekedési hormon, a Genotropin, – a göteborgi egyetem professzora kimutatta, hogy a dopamin mint az agy egyik transzmittere (ingerközvetítő az idegsejtek között) fontos szerepet játszik a mozgások szabályozásában, ezért hiánya egyes agyterületeken Parkinson-kórt okoz, felfedezéséért 2000-ben Nobeldíjjal tüntették ki. – Svédországban születtek a világon az első felfedezések az őssejtkutatásban. Ma is fontos eredményeket érnek el ennek minden részterületén: felnőtt, magzati és embrionális őssejtek kutatásában, valamint a terápiás klónozásban. A svéd kutatás jelenlegi kiemelkedő területei: – funkcionális genomika, – funkciós fehérjék, – regeneratív gyógyászat, – kísérletek őssejtekkel.
Az élettudományok helyzete Svédországban Svédországnak jó helyezése van az egy főre jutó tudományos publikációk rangsorában, 1984 és 1999 között Svédország világviszonylatban a biokémiai és biofizikai tudományos közlemények egyik legnagyobb kibocsátója volt. Ezek többsége a stockholmi Karolinska Intézetből, valamint Lund, Göteborg, Uppsala és Umeå egyeteméről került ki (1. táblázat).
Együttműködések A tudományos és az üzleti szféra kutatási együttműködését vizsgáló OECD tanulmány („Business and academic research collaboration”) szerint a közös kutató–fejlesztő programok intézetek és felsőoktatási tanszékek, az ipar és közegészségügyi intézmények rézvételével, seholsem olyan gyakoriak, mint Svédországban (2. ábra). Az 50-nél több személyt foglalkoztató cégek
45%-a vesz részt közös kutató–fejlesztő és egyéb innovációs programokban más szervezetekkel. Ez az arány biotechnikai cégeknél 98%. 1. táblázat Svédország részaránya a világ 1984 és 1998 között megjelent tudományos cikkeiből Tudományos terület
Részesedés, %
Rangsor az egy főre jutó közlemények alapján
Biokémia és biofizika
2,5
2
Biotechnika és alkalmazott mikrobiológia
1,7
3
Sejt- és fejlődésbiológia
1,8
2
Mikrobiológia
2,0
2
Molekuláris biológia és genetika
2,2
2
Neurológia
3,0
1
Immunológia
4,0
1
Svédország Finnország Norvégia Spanyolország Németország Lengyelország Ausztria Belgium Hollandia Egyesült Királyság 0
10
20
30
40
50
egyetemekkel vagy állami intézetekkel együttműködő cégek részaránya
2. ábra Az üzleti és a tudományos szféra együttműködése Az együttműködés természetesen nem marad az ország határain belül. A svéd szerzőktől a biológia és rokontudományok területéről 1986 és 1997 között megjelent közlemények egyharmadának külföldi szerzői is vannak, ezek 12%-a USA-beli kutató.
Centralizálás, orvosi–biológiai adatbázis Svédországban a gyógyításban elérhető haladást, a klinikai gyakorlatba új gyógyszerek és innovációk bevezetését az egészséggondozási rendszer olyan átalakítása segíti, sőt ösztönzi, amely alkalmas gyógyászati és technikai újdonságok kipróbálására. Ez az erősen centralizált közegészségügyi rendszer, a közös eljárások és munkamódszerek elősegítették megbízható orvosi felmérések készítését. Svédország a betegekről orvosi és genetikai információkat tartalmazó egyedülálló adatbázis-gyűjteménnyel rendelkezik. Ebbe beletartoznak p. – vér- és szövetminták, – betegségek orvosi előtörténetének és lefolyásának leírásai, valamint – a világ legnagyobb ikernyilvántartása, amely betegség, gének és környezet közötti kapcsolatok kutatásának értékes eszköze. Az Uman Genomics cég megrendelésre génelemzést készít az Umeå klinikáján őrzött biobank alapján.
Biológiai-biotechnikai koncentrációk, régiók, „völgyek” A svéd biotechnikai tömörülések az említett együttműködések bázisán alakultak ki. Szintén fontos irányító és mozgató erő a hozzáférés a kockázati tőkéhez és a tudományos eredményeket az iparba, ill. a gyakorlatba való átültetés lehetőségeihez. A Medicon Valley elnevezésű svéd-dán biotechnikai tömörülés területileg Koppenhágától a dél-svédországi Malmöig és Lundig húzódik, amit a két országot elválasztó tengerszoros közlekedésének nagyszabású modern könynyítése: egy 16 km-es híd és alagút tesz lehetővé. A régió mintegy 500 élettani profilú céget és 12 egyetemet foglal magába. Az egyetemek által tömegesen kibocsátott képzett embereknek nem csekély részük volt a vállalatok létrejöttében, köztük az öt legnagyobb, a világ élvonalába tartozó gyógyszeripari társaság – Novo Nordisk, – Astra Zeneca, – Pharmacia, – Leo Pharmaceuticals – Lundbeck felfutásában és prosperitásában. Ezek képezték azt a „kritikus tömeget”, amely magához vonzotta a többi kisebb-nagyobb céget, megadva a lökést az egyetemekkel és kórházakkal együtt, egy személyes kapcsolatokkal is átszőtt, dinamikus kutató–fejlesztő bázis és sikeres ipari tevékenység kialakulásának.
A Medicon Valley nagyvállalatai A négy Koppenhága környéki telephelyen működő Novo Nordisk fő profilját a cukorbetegség gyógyszerei és kiválasztó rendszerek képezik. Értékes együttműködés alakult ki az inzulingyártás területén a közeli, nagy hagyományú Carlsberg sörgyárral, főként az annak laboratóriumában dolgozó élesztőgomba- és erjedésszakértőkkel. A Novo Nordisk legfontosabb és a fejlesztésnek már előrehaladott klinikai szakaszában levő újdonsága az injekciót helyettesítő inzulinspray. Itt a használható gyógyszerforma kidolgozásának sajátos nehézsége abból ered, hogy az inzulin nagy fehérjemolekulájából belégzéskor csak 10–15% kerül a tüdőn át a véráramba, a hatóanyagot – a cukorbetegség mint hiánybetegség természeténél fogva, ráadásul az endokrin kiválasztás pótlásaként – nagy pontossággal kell a szervezetbe juttatni. A régió dán oldalának ugyancsak jelentős gyógyszergyártó társasága a Lundbeck, amely a központi idegrendszer megbetegedéseinek specialistája. Bevételeinek 85%-a a citalopran néven szabadalmaztatott antidepresszáns eladásaiból származik. Jelenleg már a hatóanyag kisebb mellékhatású változatát gyártják (megszabadítva az elsőt kísérő szerkezeti tükörképmolekulától), amely a klinikai kipróbálás alapján már egy hét után érezteti hatását, szemben az ismert antidepresszánsok 3–4 hetes indukciós periódusával. Rövidesen várható skizofrénia, az Alzheimer-kór és alvászavarok terápiájára alkalmas Lundbeck-féle készítmények megjelenése a piacon, amelyekkel küzdeni lehet az ugyanazon gyógyszertől való függés ellen. A Pharmacia 1995-ben Pharmacia Corporation néven egyesült az Upjohn céggel, az új társaság ezután beolvasztott olyan jelentős európai cégeket, mint az Amersham Biosciences, a Biacore és a Biovitum. Régebbi széles alapú gyógyszerkutatásában kihasználja az új tagokkal bővült szellemi kapacitást. Az 1989. évi Astra/Zeneca fúzió eredményeképpen az új társaság svédországi létszáma 2000-rel nőtt. Az alkalmazottak 20 országból jöttek a céghez. A lundi részleg igazgatója a wilmingtoni (USA) vezetőségből kiválva választotta Európát. A kutatás–fejlesztés nagy részét – a cég hét gyógyászati területe közül hetet – a Stockholmtól délre fekvő Södertäljebe telepítették. Lundban 200 kutató foglalkozik a légzőszervek és a vastagbél megbetegedéseinek eredetével és terápiás lehetőségeivel, 600-an leendő gyógyszerek fejlesztésével. A létszámnövekedés ellenére várják a légzőszervi bántalmak specialistáit és a nagy gyakorlatú szerves kémikusokat. A svéd-dán orvosi-biológiai régióban működő kis vállalatok öt, un. tudományos parkba tömörülnek, amelyek közül a legnagyobbak az ugyancsak Koppenhága közelében található „Symbion Science Park” és a Lundi Egyetemhez csatlakozó Ideon. Kis cégnél dogozni, tekintettel esetleges tönkremenésére, itt a szokásosnál kisebb kockázat, mivel a régió „nagyobbjainál” többnyire helyet kapnak a másutt szerzett tapasztalatok, ismeretek, akár ötletek.
Svéd biotechnikai régiók Egy nevezetes biotechnikai tömörülés Svédország közép-keleti részén, a Linköping-Södertälje-Stockholm-Uppsala vonal mentén terül el, az ország ezen ágazathoz tartozó cégeinek több mint a felével. Európában mint speciáis régió, a Cambridge és München központú hasonló tömörülések után a harmadik helyet foglalja el. Kiemelkedő cégei: – A Karo Bio a világelső a nukleáris receptoron alapuló gyógyszerek felfedezésében. A 10 legnagyobb gyógyszergyár közül néggyel (Abbott Laboratories, Bristol-Myers Squibb, Merck, Wyeth Pharmaceuticals) partneri viszonyban van. – A Pyresequencing genetikai elemzéseket végez, a megfelelő DNSszekvenciát meghatározó eljárással. Alig két év alatt 150 ilyen rendelést teljesített, többek közt a Stanford Genome Centernek, a Harvard Rákmegelőző Központjának, a világ vezető genomikai és gyógyszercégeinek. – A Global Genomics a molekuláris biológia, a bioinformatika és a nanotechnika kombinálásával fejleszti ki készítményeit, többek közt a génexpresszió elemzését szolgáló termékét. – Az Active Biotech gyógyszerfejlesztő tevékenységét a világ két vezető rákkutató központjával (Fox Chase Cancer Center, Philadelphia és Sidney Kimmel, Comprehensive Cancer Center, Baltimore) együttműködve végzi. Ahol a svéd és dán biotechnikai vállalkozó kedv koncentrálódik, ott az induló és a kis cégek nem szenvednek hiányt a tőkéjük kockázatát vállaló üzleti partnerek ajánlataiban sem (3. ábra). A Medion Valley régióban 41 banki alap mozgósítható egy-egy akcióra. Pl. a Symbionhoz tartozó 7TM cég 2000/2001ben 23 M USD-hez jutott az un. G-fehérjéhez kötött receptorok kidolgozásához, amelyek ígéretes hatóanyagai egy sor rendellenes állapot kezelésének a cukorbajtól az elhízásig. Az 1990-es években a svéd kockázatitőke-befektető cégek száma a kezdeti 20-ról 2001-ig több mint 200-ra, maga a felhasználható tőke legalább tízszeresre, 20 Mrd USD-re nőtt. 1995 és 2000 között ez a növekedés Svédországban volt a világon a legnagyobb. 2000-ben a beruházásoknak csaknem a fele a biotechnikába, az orvosi technológia és gyógyászati szektorba irányult. A Novo Nordisknál, de többé-kevésbé más gyógyszergyáraknál is hiány van képzett farmakológusokból. Figyelemre méltó ugyanis, hogy a skandináv országokban nincsenek az Európában másutt jól ismert „össztűz” alatt a gyógyszerek kidolgozásában nélkülözhetetlen állatkísérletek és azok szakemberei. Skandináviában állandó a dialógus az állatvédő szervezetekkel, már a termékfejlesztések tervezési szakaszától kezdve. Jellemző, hogy a Novo Nordisk szakemberei és a helyi állatvédő egyesület megbízottai közösen
szerkesztenek egy a farmakológiai célú állattenyésztésre vonatkozó új útmutatót. Svédország India Izrael Svájc Finnország Kanada Olaszország Spanyolország Belgium Szingapúr 0
50
100
150
200
magánrészvények és kockázati tőkebefektetések értékének átlagos évi növekedése 1995 és 2000 között, %
3. ábra A kockázati tőke növekedése (Dr. Boros Tiborné) Carlsson, A.; Östholm, I.: The science of collaboration. How Sweden became a force in biotech. = Scientific American, 286. k. 5. sz. 2002. p. S2–S6. Lindmark, B.: Gateway to Scandinavia. = New Scientist, 173. k. 2333. sz. 2002. márc. 9. p. 56–59.
HÍREK „Genetikailag módosított” szájvíz fogromlás ellen A Floridai Egyetem kutatója által kidolgozott szájmosó kezelés egy genetikailag módosított Streptococcus mutáns baktérium használatán alapszik. A szájban normálisan található természetes baktérium a cukrot a fogszuvasodást okozó tejsavvá erjeszti, a módosított változat viszont ártalmatlan. Állatkísérletek igazolják, hogy a GM-baktériumok kiszorítják a szájból a „hagyományos” telepeket: kezelt patkányokon nagy cukorfogyasztás hatására sem következett be fogromlás, sőt a cukros étrend segítette a módosított változat megtelepedését. A kezelés különös értéke, hogy egy életre szól, viszont a spray-vel való öt perces befúvás kb. 143 USD-be kerül. (Chemistry and Industry, 2002. 5. sz. márc. 4. p. 6.)
A géntechnika haszna látszólagos – elemzések és vélemények az USA-ban Az USA ipara által szponzorált tanulmány szerint a géntechnika jóvoltából az amerikai farmerek a 2001. évben – több mint 1 Mrd USD termelési költséget takarítottak meg, – 2 M t különleges terményt gyűjtöttek be és – több ezer tonna rovarirtót nem kellett kiszórniuk. A géntechnika ellenzői szerint ez az USA mezőgazdaságának egészéből csupán jelentéktelen megtakarítás, és a kártevők ellen olcsóbb módszerekkel is lehet küzdeni. Azt is kijelentik, hogy ha az adatok reálisak is, az USA-ban megnövelt hozamok és leszorított költségek semmit sem enyhítenek az élelmezési gondokon a világ bármely részén. A washingtoni Országos Élelmezés- és Agrárpolitikai Központban, a Monsanto és a Biotechnikai Ipari Szervezet támogatásával készült tanulmány nyolc, részben genetikailag módosított haszonnövény – gyomirtóknak ellenálló szójabab, – repce, – kukorica és gyapot, – rovarkártevőknek ellenálló kukorica és gyapot, valamint – vírusrezisztens papaya és tök termelési adatait dolgozza fel. A tanulmány kimutatja, hogy a siker túlnyomó része – a glifozát nevű gyomirtót tűrő szójababnak (1 Mrd USD megtakarítás) – és az európai kukoricabogárral szemben ellenálló kukoricának (1,58 M hozamnövekedés) köszönhető, de a bírálók szerint a farmerek nem takarítottak meg semmit, mert éppen 1 Mrd USD-t kell költeniük gyomirtókra. Azok pedig, akik nem transzgénikus szóját termesztenek, olcsóbban is tudnak védekezni, többek közt úgy, hogy felszántják földjeiket. A módosított kukoricát a kritikusok is a bogár elleni védekezés egyik hatásos módjának tartják, viszont megállapítják, hogy – termelt mennyisége csupán 0,6%-a annak a 250 Mt kukoricának, amelyet az USA-ban évente betakarítanak, – továbbá az összes terményre számított 1,2 Mrd USD termelésiköltségmegtakarítás 1%-át teszi ki az USA haszonnövények eladásából származó 125 Mrd USD-os bevételének. A géntechnika híveinek arra a felvetésére, hogy még 32 további módosított növény piaci megjelenése várható, a remélhető haszonnal, a kritika azzal válaszol, hogy ez nem „jó hír”, abban az országban, amelyre jellemző az
élelmiszerfölösleg, s amelynek a kormánya most döntött farmok kiváltásáról 180 Mrd USD-vel. A géntechnikával elérhető megtakarítások nem enyhítenek a „világéhségen” – ismerik fel egyre több fórumon. A 2001 nyarán rendezett római Világcsúcs résztvevői is egyetértettek abban, hogy a helyi élelmiszer-termelés fontosabb, mint a globális többtermelés. (Emellett az USA-ban termelt kukorica és szója nagyobbik részéből takarmány lesz!) (New Scientist, 174. k. 2348. sz. 2002. jún. 22. p. 11.)
EGYÉB IRODALOM Nagy A.: Az élelmiszer-biztonság szerepe a népegészségügyi programban. = Magyar Tudomány, 47. k. 9. sz. 2002. p. 1161–1166. Deák T.: Az élesztőgombák élelmiszer-tudományi jelentősége. = Cukoripar, 55. k. 3. sz. 2002. júl.–szept. p. 84–87. Barta J.; Horváth D. stb.: Biológiailag aktív anyagokat tartalmazó gyümölcstermékek előállítása. = Konzervújság, 50. k. 3. sz. 2002. III. n.év, p. 68–70. Lakatos E.; Lőrincz A.; Neményi M.: Az ultrahangos sejtroncsolás fizikai kritériumainak meghatározása a folyékony élelmiszerek csíraszámcsökkentésével kapcsolatban. = Élelmezési Ipar, 56. k. 7. sz. 2002. p. 203–206. Bátki, Zs.; Szabó M.: Időszerű kérdések az Európai Unió (EU) genetikailag módosított organizmusokra (GMO) vonatkozó jogi szabályozásával kapcsolatban. = Konzervújság, 50. k. 3. sz. 2002. III. n.év, p. 86–88. Akcicek, E.; Otles, S.: Gyógyhatású élelmiszerek: a termékek köre és szabályozása. 2. rész. = Olaj, Szappan, Kozmetika, 51. k. 3. sz. 2002. máj.–jún. p. 94–100. Zsarnóczay G.: Funkcionális húskészítmények, különös tekintettel a többszörösen telítetlen zsírsavakra. = Hús, 11. k. 4. sz. 2001. dec. p. 207–212. Ösz, K.: Az élelmiszer-minőség szabályozásának aktuális kérdései. = a Hús, 12. k. 2. sz. 2002. p. 101–104. Schleef, M.: DNA-Wirkstoffe – Herstellung und Qualitätssicherung. (DNS-hatóanyagok – előállítás és minőségbiztosítás.) = Chemie Ingenieur Technik, 73. k. 10. sz. 2001. p. 1353– 1355.
