Tóth Tamás 1 – Tóth József Barnabás 2
A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly and indirectly several positive effects on different areas of the economy and society. This production form of thermal heat is still an unusual procedure in our country, however some pilot projects have been successfully implemented in the last few years. Widespread use of village heating plants in Hungary could only be achieved by a comprehensive support system due to the large number of disadvantaged settlements. One main question of the achievement of biomass based communal village heating is the sufficient number of heat consumers. In viewpoint of village heating plant establishment is crucial to know the population number of the settlements, the demographic characteristics and their changes. 1. Bevezetés A gazdasági és a lakossági energiaigény zavartalan és folyamatos kielégítése minden társadalmi berendezkedésnek alapvető feladata. Energiatakarékos termelés–fogyasztás érhető el a fosszilis energiahordozók felhasználási ütemének mérséklésével, a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználásával, valamint a (rossz) fogyasztói szokások megváltoztatásával. Hazánkban a megújuló energiaforrásokra alapozott decentralizált hőenergia-termelésre leginkább a szilárd biomasszát felhasználó fűtőművek a legalkalmasabbak. Az ilyen beruházások, de leginkább a falufűtőművek megvalósíthatóságának alapfeltételei a meglévő természeti potenciál, a társadalom- és gazdaságföldrazi tényezők, valamint az érintett közösség támogatása és igénybevétele. Jelen tanulmány a fent nevezett feltételek közül a társadalomföldrajzi tényezőket elemzi, különös tekintettel a népességszám és a demográfiai változások szerepére. 2. Területlehatárolás, anyag és módszer A kutatási területet jelentő Hernád-völgy az Észak-magyarországi régióban, BorsodAbaúj-Zemplén megye északi részén található (TÓTH T. 2011). A falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdéseit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a TEIR népesedési adatainak feldolgozásával a kutatási terület 30 településén vizsgáltuk.
1
Tóth Tamás, egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék, Debrecen; E-mail:
[email protected] 2
Tóth József Barnabás, PhD hallgató Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék, Debrecen; E-mail:
[email protected]
3. A biomassza tüzelésű falufűtőművek általános jellemzése Az eddigi tapasztalatok alapján, az EU területén működő falufűtőművekről általában elmondható, hogy a gazdaság és a társadalom különböző területein közvetlenül és közvetve számos pozitív hatást váltottak ki. Ezek közül a legfontosabbak, hogy: – a profit helyben maradása révén hozzájárulnak a helyi értékteremtéshez; – a nagy energiaellátó rendszerektől valamelyest független, saját kézben lévő energiaszolgáltatást valósítanak meg, ezzel csökkentik a település energetikai kiszolgáltatottságát; – hozzájárulnak a fosszilis energiahordozók felhasználásának mérsékléséhez, és a globális környezet állapotának javításához; – a közösségi tulajdonban lévő beruházás növeli a helyiek összetartozását, a vidékhez nemcsak gazdasági, hanem mentális és érzelmi alapon történő kötődéshez vezet; – a felhasználók számára a korábbihoz hasonló, vagy magasabb fokozatú komfort érzetet biztosít (ZSUFFA L. 2006, GARAI ZS.–RIEBENBAUER, L. 2007). A falufűtés hazánkban még szokatlan megoldás és emellett mint fogalom is széles körben (elsősorban a vidéki lakosság körében) ismeretlen. Magyarországon a távfűtéses falut számos esetben (főleg a kisebb településeken élők) értelmezhetetlen és lehetetlen ötletnek tartják, mivel a távhő kifejezés kapcsán általában a nagy városokra, a házgyári technológiájú panelépületekre asszociálnak. Az ezen a téren tapasztalható információ hiányt és téves tudattársítást mindenképpen orvosolni kell, hiszen az ilyen jellegű beruházások megvalósítása esetében a közösség az egyik legfontosabb, több szempontból is meghatározó tényező. Egyrészt lényeges, hogy mint helyi lakos milyen véleménnyel van a beruházásról, mennyire tartja azt elfogadhatónak, zavarónak ítéli-e meg a lakókörnyezetében bekövetkezett változásokat és hogyan ítéli meg a létesítmény (természeti, gazdasági, szociális) környezetre gyakorolt hatását. Ezek lényeges szempontok, ugyanis az itt élők amennyiben közvetve, vagy közvetlenül veszélyeztetve érzik egészségüket, megélhetésüket, komfortérzetüket, a beruházást lakossági ellenállás formájában gátolhatják, vagy meg is hiúsíthatják (TÓTH T. 2011). Másrészt a közösségi tulajdonban lévő fűtőmű esetében nemcsak a település döntéshozóinak, hanem az egyéneknek is véleményezési joguk van. Ez nemcsak annyiban merül ki, hogy megtűrik, vagy éppen elvben támogatják a beruházás megvalósítását, hanem azt a gyakorlatban is el kell fogadniuk. Csak az önkormányzat intézményeinek hő ellátására is ki lehet építeni gazdaságosan a közösségi falufűtőművet, azonban végső soron egy ilyen projekt akkor működhet eredményesen, ha minél többen vesznek részt benne. Ha a közintézmények mellett a lakosság és a helyben működő vállalkozók is a helyi fűtőműből elégítik ki a hőigényüket akkor, ez a tulajdonosnak, azaz a közösségnek jelent többlet bevételt, amelyet fejlesztések és árcsökkentés révén visszajuttathatnak a fogyasztók részére. Ennek a felismerése és elfogadása részben a szokások, a gondolkodásmód és a jelenlegi szemlélet megváltoztatásával kell, hogy együtt járjon. Harmadrészt az országban jelentős különbségek vannak az egyes vidékek, tájegységek, vagy akár az egyes települések vagyoni helyzete, mentalitása, közösségi élete stb. között. A falufűtésnek a fent részletezett okok miatt annak fenntarthatóságát és hatásait tekintve a vidéki térségek fejlesztésében és a népességmegtartásában is lényeges szerepe van. A beruházás tőkeigényessége, a közösség együttes támogatása és az együttműködésben rejlő lehetőségek nagyban meghatározzák az ilyen projektek létrejöttét. Magyarország első és mindezidáig a legteljesebb falufűtése 2005-től működik a Vas megyei Pornóapáti községben. A település rendezett gazdasági viszonyai, stabil társadalmi struktúrája, előnyös földrajzi (osztrák határ menti) fekvése kedvezett a beruházás megvalósításának. Ezzel szemben a kutatási területnek választott Hernád-völgyben hátrányos, illetve halmozottan hátrányos
helyzetű, forráshiánnyal, magas munkanélküliséggel küzdő, elöregedő, vagy éppen komoly társadalmi (etnikai) feszültséggel rendelkező települések találhatóak. Ezek a falvak és kisvárosok a leginkább rászorulnának a (vidék)fejlesztés ezen komplex eszközére azonban a fent említett kívánalmak és feltételek hiányában csak rendkívül nehezen, esetleg külső segítséggel vagy még azzal sem juthatnak hozzá. A Pornóapáti falufűtés megvalósítása (GARAI ZS. 2007) mintaértékű és példamutató lehet nagyon sok település számára. A jól működő beruházások, úttörő kezdeményezések országhatároktól függetlenül fejtik ki hatásukat, mint az látható volt a 80-as évek derekán Németország – Ausztria, most pedig Ausztria – Magyarország települései esetében. Egy ilyen projekt, vagy akár csak az ehhez szükséges szemléletváltás megvalósításához nagyban hozzájárulnak a testvérvárosi/települési és egyéb nemzetközi kapcsolatok és együttműködések. A biomassza alapú falufűtés kiépítése, vagy akár a települések közintézményeinek egyedi fűtésre történő áttérése eddig elsősorban nem az ötlet- és információhiánynak tulajdonítható, hanem a kedvezőtlen gazdasági környezetnek. Ebben a komplex rendszerben a legfontosabb hátráltató tényezők az egyes települések rossz anyagi helyzete (eladósodás, növekvő terhek és feladatok, fokozódó forráshiány stb.), (főleg egy már meglévő rendszer esetében) a magas fajlagos beruházási költség és a támogatott földgázár. Az utóbbi években megváltozott (és részben még most is módosuló) gazdasági és energetikai koncepciók új környezetet teremtettek a falufűtőművek létesítése szempontjából. Pornóapáti példája sokat segíthet a közeljövőben a hasonló beruházásban gondolkodó települések számára, hiszen a hasznos információk és gyakorlati tanácsok olykor jelentős idő és pénzmegtakarítást jelentenek. A mintaprojekt kapcsán mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a magyarországi kistelepülések döntő hányada gazdasági és /vagy társadalmi berendezkedését és a közösségi kohéziót tekintve sajnos sokkal rosszabb helyzetben van. Ha a falufűtés koncepcióját – a vidékfejlesztő és egyéb kedvező hatások – miatt meg akarjuk valósítani, akkor minél hamarabb egy átfogó, minden szintre kiterjedő támogatási és fejlesztési mechanizmusra van szükség, mert jelen körülmények között a hátrányos helyzetű települések esetében ez szinte elérhetetlen és megvalósíthatatlan. 4. A Hernád-völgy népességszámának változása és hatásai a falufűtőművek megvalósíthatóságára A népességszám változása jelentősen hat az adott terület fejlődésére, ezért igen fontos a demográfiai folyamatok – ezen belül főleg a népességszám változásának – elemzése (G. FEKETE É. 1991). Az egyes települések lakónépességének változása a falufűtőművek vizsgálódása szempontjából nagy jelentőséggel bír. A biomassza alapú közösségi falufűtés gazdaságosságát érdemben határozza meg a megfelelő számú fogyasztó hő szükséglete, ily módon kulcsfontosságú a településen élők száma, valamint annak jövőbeni alakulása. Magyarország lakosságszáma 1981 óta – az 1992-es év kivételével – folyamatosan csökken (HABLICSEK L. 2009). 1990-et bázisévnek véve 2008-ra az ország népessége 3%-al esett vissza, amelyben az egyik nagy népességvesztő az Észak-magyarországi régió, 8%-os lakosságszám csökkenéssel. A régióra jellemző, összességében kedvezőtlen gazdasági és demográfiai mutatók ellenére a Hernád-völgy népességszáma a 1990-hez viszonyítva (2008ban 31441 fő) viszonylag stabilnak mondható (1. ábra). Az 1990 és 2006 közötti időszakban nem történt jelentős népességszám változás, mindössze 2006 és 2008 között tapasztalható kisebb, 2%-os visszaesés. Ennek oka, hogy – az országos tendenciákkal ellentétben – itt még a 18 év alatti korosztály létszáma jelentősen (6,6 %-kal) felülmúlja a 60 év felettiekét (BAI A. 2012).
110 100 Hernád-völgy
90 80 70
Észak-Magyarországi régió
60
Ország
2008
2006
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
50
1. ábra. A Hernád-völgy népességszám változása a regionális és országos adatok tükrében (%)
Magyarország népességszám-csökkenésének oka az alacsony születési és – az ehhez viszonyítva – magas halálozási szám valamint, hogy a vándorlási különbözet nem képes mindezt megfelelően kompenzálni (HABLICSEK L. 2009). Demográfiai értelemben az Észak-magyarországi régió, valamint Borsod-AbaújZemplén megye, az ország többi területéhez képest is gyenge mutatókkal rendelkezik, demográfiailag erősen erodálódik. A régió népességszám változása 2001-ig az országos értékekkel közel együtt mozgott, majd ezt követően a régió tényleges fogyása felerősödött és 2008-ra az országosénak közel négyszeresére nőtt (Észak-magyarországi régió -11,33 ‰-, Borsod-Abaúj-Zemplén megye -12,25 ‰, országos: -3,05 ‰). A Hernád-völgyben 2006-tól erőteljes népességfogyás kezdődött melynek mértéke 2008-ban 14,89 ‰ volt. A vizsgált 30 település közül, mindössze 4 esetben (Csobád, Forró, Hernádbűd és Ináncs) számolhatunk tényleges szaporodással, valamint egy település esetében (Zsujta) stagnálással. A kutatási területre általában jellemző, hogy a természetes fogyás alacsony, mindössze 1,59 ‰, – ami a roma lakosság egyre növekvő jelenlétének köszönhető. Ezzel szemben relatíve magas, -13,29 ‰-es a vándorlási különbözet, ami a regionális átlag (-7,35 ‰) közel kétszerese. A fűtőművek létesítése szempontjából vizsgálva a demográfiai folyamatokat 2006-tól kezdődően kedvezőtlen irányú változások indultak meg az azt megelőző 15 évhez képest. Az egyre csökkenő népességszám mellett az is problémát jelent, hogy évről évre növekszik az elvándorlók száma, ami kihatással van a beruházás tervezhetőségére is. A lakónépesség nagysága szerinti csoportosítás alapján (1. táblázat), a drasztikus népességvesztés elsősorban az 500 fő alatti településeket érinti, de az 500–1000 fő közötti települések esetében is jelentősnek mondható. 1. táblázat. A vizsgált terület demográfiai mutatói népesség nagyság szerint (átlag, % 0) vándorlási különbözet (ezrelék) 500 fő alatti települések: 500-1000 fő közötti települések: 1000-2000 fő közötti települések: 2000 főnél népesebb települések:
-34,08 -11,16 -13,94 -4,98
természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) -5,70 -8,31 3,40 -1,33
tényleges fogyás (ezrelék) -39,79 -19,47 -10,54 -6,31
A Hernád-völgy lakónépességének területi eloszlása igen egyenlőtlenül alakul, melynek magyarázata az 1960-as évekig vezethető vissza. A faluellenes területfejlesztési politika eredményeként a kis és aprófalvas területek népességszáma rohamosan csökkent, amit a rendszerváltáskor jelentkező gazdasági recesszió még tovább fokozott (BELUSZKY P. 2003).
Ha a Hernád-völgy népességszámának változását településnagyság szerint differenciáltan ábrázoljuk (2. ábra) jól látható, hogy a legnagyobb népességvesztők az egykori települési hierarchia alján elhelyezkedő 500 fő alatti (-14%) 14 darab település, amelyek a kutatási terület DK-i és ÉK-i részen találhatóak (3. ábra). Az 5 darab 500 és 1000 fő közötti lakosságszámmal rendelkező település -9%-os fogyást mutat. Ezzel szemben az 1000–2000 fő közötti települések (8 darab) 1%-os, míg a 2000 főnél népesebb „központi” települések (3 darab) pedig 3 %-os lakosságszám gyarapodást produkáltak a bázisévhez képest. 120 500> lakosú települések 500-1000 lakosú települések
100
1000-2000 lakosú települések
2008
2006
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
80
2000< lakosú települések
2. ábra. A vizsgált terület népességszám változása, népességnagyság szerint (%)
3. ábra. A Hernád-völgy lakónépességének területi megoszlása, településnagyság szerint (2008)
A biomassza alapú közösségi falufűtés megvalósításának egyik lényeges kérdése a hosszútávon is meglévő, megfelelő számú hőfogyasztó. Ezen ok miatt fontos a települések demográfiai mutatóinak, valamint azok változásának ismerete. Ennek megfelelően a népességszám tekintetében olyan településeket érdemes kutatni, ahol a lakosságszám viszonylag stabil és megfelelően magas. Ezen kritériumoknak, a Hernád-völgyében leginkább az 1000–2000 fő közötti, valamint a 2000 főnél népesebb települések felelnek meg (2. táblázat). Ezek lakosságszáma 1990-óta kisebb kilengésekkel, folyamatos (1% és 3%-os) növekedést mutat, valamint kellőszámú potenciális felhasználót kínálnak.
Abaújvár Garadna Gibárt Hernádbűd Hernádcéce
2. táblázat. A Hernád-völgy települései lakosságszám szerinti bontásban (fő) <500 500–1000 1000–2000 1000–2000 Hernádkércs Nagykinizs Abaújkér Hidasnémeti Aszaló Hernádszentandrás Pere Csobád Ináncs Halmaj Hernádszurdok Szentistvánbaksa Felsődobsza Novajidrány Méra Kéked Zsujta Göncruszka Vizsoly Vilmány Kiskinizs Tornyosnémeti
2000< Encs Forró Gönc
Természetesen nem zárhatjuk ki az 1000 fő alatti településeken a falufűtőmű létesítésének lehetőségét, viszont figyelembe kell venni, hogy ezen települések lakosságszáma fogyóban van. A beruházás költsége – feltételezhetően – kisebb lakosságszámra oszlana meg, továbbá a beruházás alapját képező hőigény is a lakosságszám várható csökkenésével arányosan egyre mérséklődne, amely gazdaságtalanná tenné a fűtőművet. 4. Összegzés Az EU területén működő falufűtőművek a gazdaság és a társadalom különböző területein közvetlenül és közvetve számos pozitív hatást váltottak ki. A hőenergia előállításának ez a formája hazánkban még szokatlan eljárás, azonban az utóbbi években már néhány mintaprojekt sikeresen megvalósult. A falufűtőművek magyarországi tömeges elterjedése a nagy számú hátrányos helyzetű település miatt csak egy átfogó, minden szintre kiterjedő támogatási rendszer segítségével valósítható meg. A biomassza alapú közösségi falufűtés megvalósításának egyik lényeges kérdése a hosszútávon is meglévő, megfelelő számú hő fogyasztó. Ezen ok miatt fontos a települések népességszámának, demográfiai mutatóinak, valamint azok változásának ismerete. A Hernád völgyében 2006-tól kedvezőtlen irányú demográfiai folyamatokat indultak meg az azt megelőző 15 évhez képest. Komoly problémát jelent a csökkenő népességszám mellett az elvándorlók számának folyamatos emelkedése is. A vizsgált települések közül a falufűtőművek létesítésére fenti paraméterek alapján leginkább az 1000–2000 fő közöttiek, valamint a 2000 főnél népesebbek felelnek meg. Irodalom BAI A. (2012), Az energetikai célú biomassza hasznosításának társadalmi-gazdasági kérdései a Hernádvölgyben. In.: Lázár István (szerk.), A megújuló energiaforrások hasznosításának természeti, társadalmi és gazdasági lehetőségei a Hernád-völgyben. Debrecen. pp. 47–60 . BELUSZKY P. (2003), A magyarországi településállomány mai állapota. In: Magyarország településföldrajza, Budapest. 2003, pp. 207-288. GARAI ZS. (2007), Falufűtés Magyarországon. Magyarországi kezdet: Pornóapáti. In.: Bioenergia. 2007/6. pp. 36-38. GARAI ZS.–RIEBENBAUER, L. (2007), Falufűtőművek története Ausztriában. In: Bioenergia, 2007/5. pp.28–30. G. FEKETE É. (1991): Dinamikus, depressziós és stagnáló területek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1869-1987 között. In.: Földrajzi Értesítő, XL. évf. 3-4. sz. pp. 317-332. HABLICSEK L. (2009), A népesség szerkezete és jövője – In: Demográfiai portré 2009 Jelentés a magyar népesség helyzetéről, KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 133-144. TÓTH T. (2011), A megújuló energiaforrások hasznosításának feltételei a Hernád völgyében. In: Frisnyák Sándor–Gál András (szerk.), A magyarországi Hernád-völgy. Földrajzi tanulmányok. Nyíregyháza-Szerencs. pp. 267–276. ZSUFFA L. (2006), Biomasszán alapuló falufűtés Pornóapátiban. 2006/03 URL: http://www.vgfszaklap.hu/cikkek .php?id=954 (2011-07-04) http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411715&_dad=portal&_schema=PORTAL
