A BIODIVERZITÁS HASZNOSÍTÁSA KERTÉSZETI NÖVÉNYEKNÉL
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Írta: Máthé Ákos a biológiai tudományok kandidátusa
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budapest, 1994
1. BEVEZETÉS Az utóbbi évtizedben, a világ más országaihoz hasonlóan, hazánkban is fokozottan elõtérbe került a biológiai értékek védelme. E feladat méreteit jelzi az a tény is, hogy jelenleg a latin névvel jelölt, ismert növény- és állatfajok számát kb. 1,4 millióra becsülik (Láng, 1992). A téma rendkívül nagy tudományos és gazdasági jelentõségét mutatja, hogy az 1992-es ‘Rio-i Konferencia’ Biológiai Diverzitásról szóló egyezménye kiemelt figyelmet szentel a genetikai tartalékok védelmének és hasznosításának. A Biológiai Diverzitás Védelmérõl szóló részprogram hangsúlyozza: „nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt szükséges bõvíteni a biológiai diverzitás felmérését, tanulmányozását, szisztematikus megfigyelését és értékelését megvalósító kapacitásokat" (15.3. fejezet), alkalmazni kell azokat a biotechnológiai módszereket, amelyek hozzájárulhatnak a biológiai diverzitás védelméhez és önfenntartó hasznosításához (14.4. fejezet). A célkitûzések megvalósításához szükséges részletes elõzetes analitikai munka fontosságát felismerve, a magyar ökológusok már 1991-ben munkacsoportot hoztak létre a hazai állapot felmérésére. Fekete (1992) szerint e munkának jelentõs hazai elõzményei vannak. Disszertációm megírásával e tevékenységhez kívántam kapcsolódni. Fõ célkitûzésem: interdiszciplináris jellegû kutatói munkásságom azon eredményeinek összefoglalása, amelyek a kertészeti növények biodiverzitásának jellemzését és hasznosítását elõsegíthetik. Eredményeim, az alkalmazott kutatási módszereket is tekintve, három eltérõ témakör köré csoportosíthatók: 1/ A gyógynövények domesztikációja/introdukciója, mint a gyógynövények genetikai tartalékai ex situ megõrzésének egyik módszere, 2/ A gyümölcsfajok virágzás-fenológiai vizsgálata, mint a biológiai diverzitás jellemzésének egyik eszköze, 3/ Kertészeti fajok és fajták in vitro morfogenezisének vizsgálata, mikroszaporítása, mint a növényszaporítás és az ex situ megõrzés egyik biotechnológiai eszköze. Az ismertetett kutatások közös jellemzõje, a kertészeti növények biodiverzitásának hasznosítási célú jellemzése, fenntartása.
1.1. A biodiverzitás hasznosítása a gyógynövény introdukció - domesztikáció formájában. A biológiailag aktiv anyagokat tartalmazó gyógynövények kutatása, életközösségeinek jellemzése, ezek hasznosítása - mind a vadontermõ növények gyüjtése, mind szántóföldi termesztése révén - Magyarországot nemzetközileg is elismert rangra emelte. Napjainkban, az élelmiszer-, a gyógyszer- és a kozmetikai-ipar nyersanyagszükséglete, a megbízható és folyamatos ellátás a vadontermõ növények gyüjtése útján csak korlátozott mértékben biztosítható. E fajok egy jelentõs része ma már természetvédelem alatt áll, ami a gyüjtés lehetõségeinek beszükülését is jelenti. A gyógyszeripari hasznosítás, a jó drogminõség és a hatóanyagtartalom standardizálás iránti kereslet fokozza az ismert eredetû homogén nyersanyag elõállítására tett törekvéseket. A kiváló drogminõség, pl. biológiai tisztaság biztosításának egyik lehetséges fontos módja a termesztés. A gyógynövények diverzitásának felmérése, a genetikai tartalékokból való mintavétel ill. gyüjtés, etc. azonban sok tekintetben eltér a termesztett növények egyéb csoportjainál alkalmazott módszerektõl (Heywood, 1989). A 60,000-re becsült, gyógyászati értékkel bíró, növény-taxon (Vietmeyer, 1991) felkutatása és vizsgálata érdekében szükség van megfelelõ metodikákra. Kutatásaink során fõként Ranunculaceae, Liliaceae és Lamiaceae családok növényeirõl gyüjtött adatok kiértékelésével mutattuk be a fõbb összefüggéseket, illusztrálva az idevonatkozó kérdések komplexicitását és egyben iránymutatást adva a jövõbeni vizsgálatokhoz.
1.2. A gyümölcsfajok virágzási diverzitásának hasznosítása -2-
Az MTA Munkacsoportjának elaborátumában (Fekete et al., 1992) megfogalmazottak szerint Magyarország természeti erõforrásainak jobb kihasználása érdekében, a biológiai diverzitást nem csupán fokozni, de optimalizálni is kell. A kertészeti fajok hatékony hasznosítását tekintve, ez néhány speciális problémát vet fel. Ide sorolható, többek között, a pollenadó fajták jellemzése és kiválasztása, ami jelentõs hatással lehet egyes gyümölcsfajok terméshozamára. A gyümölcsfajok virágzás-fenológiája intenzíven kutatott terület Magyarországon. Több kíváló kutatócsoport munkájának eredményeként nagyszámú és gyakorlati szempontból is fontos eredmény született. Ezzel egyidejüleg jelentkezett a virágzási folyamat pontos jellemzésének igénye, ami a Virágzási-index (Máthé Á., 1977) alkalmazásával megvalósíthatónak tûnik. A Prunoideae és Rosaceae családokba tartozó gyümölcsfajok virágzásfenológiai vizsgálati eredményeivel olyan új analitikai lehetõséget tártunk fel, ami alkalmas fajok és fajták virágzási diverzitásának jellemzésére, s ezen keresztül eredményes hasznosítására.
1.3. Az in vitro mikroszaporítás hasznosítása a biodiverzitás ex situ megõrzésében A biodiverzitás megõrzésének igénye csaknem egyidõs a biológiai rendszerek mûködésérõl nyert ismereteink robbanásszerû megnövekedésével (Dodd és Watanabe, 1990). A Rio-i csúcstalálkozó is megfogalmazta: „módszereket és technológiákat kell kidolgozni a biológiai diverzitás megõrzésére és a biológiai erõforrások önfenntartó felhasználása érdekében“. Az utóbbi évtizedekben a biotechnológia és ezen belül is az in vitro mikroszaporítás, visszafordithatatlanul a biodiverzitás géntartalékai ex situ megõrzésének egyik eszközévé vált, mind a vadontermõ (pl. gyógynövények), mind a termesztett kertészeti növények esetében. Az in vitro szaporitott növények alacsony hõmérsékletû tárolása a világ legfontosabb génbankjaiban már rutinszerûen alkalmazott módszer. Mindezekre tekintettel, vizsgálataim fontos célkitûzése volt a kertészeti növények in vitro morfogenezisének tanulmányozása, jellemzése és az így nyert adatok felhasználása, mikroszaporítási módszerek kidolgozása révén hozzájárulni a biodiverzitás megõrzéséhez és jellemzéséhez . *** Az értekezésben összegezett kutatómunka közös vonása, tehát, a biológiai diverzitás hasznosítása. Ez képez kapcsolatot a három - jellegében és az alkalmazott kutatási módszerek tekintetében egyaránt - eltérõ kutatási terület között. Igy a disszertáció nem csupán a kutatómunka interdiszciplináris jellegét, de egyidejüleg a biodiverzitás kutatása során megoldandó feladatok sokrétûségét is jelzi, ami a populációk szkrinelésétõl az alkalmas in vitro tárolási módszerek kidolgozásáig terjedhet.
2. ANYAG ÉS MÓDSZER A kisérletek növényanyaga és a kémiai vizsgálatok A kisérletek növényanyagát a következõ intézetekben neveltük: Gyógynövény Kutató Intézet (Budakalász), az MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete (Vácrátót), a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kisérleti Üzeme (Szigetcsép). A növényanyag kémiai vizsgálatait szintén az említett intézményekben végeztük.
A Lamiaceae-fajok gyüjteményét, fõként nemzetközi magcsere útján létesítettük, Vácrátóton. Növényanyag származott még magyarországi termõhelyekrõl is. -3-
A Mentha piperita mikroszaporításához a KÉE Soroksári Tangazdaságából kaptunk növényanyagot (a néhai Dr. Hornok László közremûködésével). A gyümölcsfajok virágzás-fenológiai vizsgálatai több helyszinen és több évjáratban történtek. Ezek áttekintését az 1. táblázat adja.
1. Táblázat - A virágzásfenológiai vizsgálatokban megfigyelt fajok, fajták és kisérleti helyek áttekintése Növényfaj
Fajta
A kisérlet helye és éve
Alma (Malus domestica L.)
'Golden Delicious', 'Granny Smith', 'Duncan Red Delicious', 'Mutsu', 'Red Winesap', 'Redspur Delicious', 'Watson Jonathan`.
Pallag, Tamási,Gut, 1988 és 1990
Körte (Pyrus communis L.)
'Beurre d'Anjou', 'Beurre Durondeau', 'Bosc kobak', 'Bosc Typ. B', Clapp kedveltje, 'Conference', 'General Leclerck', 'Guyot Gyula', 'Nemes Krasszán', 'Packham's Triumph', 'Vilmos 8.13.', 'Vilmos Körte', 'Williams Bon Chretien', 'Társulati esperes' 'Bigarreau Reverchon', 'Chinook', 'Germersdorfi', 'Lambert', 'Sam', 'Tardif de Vignola', 'Van', 'Venus', 'Victor' 'Pándy meggy-10-1', 'Pándy meggy-13-1', 'Pándy meggy-48', 'Pándy meggy-279', 'Cigány-meggy-3', 'Cigány-meggy-7', 'Cigány-meggy-215', 'Cigány-meggy-1317', 'Paraszt meggy'.
Nagykanizsa, 1984 - 1990
Kajszibarck (Prunus armeniaca L.)
'Alfred', 'Bergeron', 'Bleuril', 'Cafona', 'Canino', 'Castleton', 'Chinese', 'Early Devinty', 'Farmingdale', 'Perfection', 'Polonais', 'Rouge de Roussilon', 'Rouge de Fournes', 'Royal', 'Screara', 'Stella', 'Sun Glo', 'Viceroy'.
Balatonfõkajár, Enying, 1984 - 1986
Õszibarack (Prunus persica L.)
- Friss fogyasztásra termelt fajták: 'Early Redhaven', 'Redhaven', 'Springold', Balatonújhely, 'Springtime', 'Springcrest', 'Robin', 'Redwing', 'Redtop', 'Michelini'. 1982 - 1984 - Konzervipari fajták: 'Babygold 5', 'Babygold 6', 'Babygold 7', 'Loadel', 'Sudanell', 'Shasta', ' Vesuvio'. - "Nektarin"-fajták: 'Flavortop', 'Red June', 'Redchief', 'La Fayette', 'Pocahontas', 'Stark Sunglow', 'Nectared 4', 'Nectared 6', 'Independence', 'Nectaheart', 'Silver Lode', 'Nectarose', Fuzador', 'Fantasia', Morton'.
Európai Szilvák (Prunus domestica L.)
'Besztercei Bt. 2', 'Bluefre', 'Cacanska Najbolja', 'Cambridge Gage', 'Czar', 'Debreceni Muskotály', 'Early Besztercei', 'Early Italian', 'Early Laxton', 'Italian prune', 'Krikon', 'Ontario', 'Pozegaca', 'President', 'Prune d'Agen', 'Reine Claude de Bavay', 'Stanley', 'Richards Early Italian', 'Ruth Gerstetter', 'Tuleu Timpuriu', 'Victoria'
Siófok, 1982 - 1985, Csány, 1984 - 1986
Kinai és Japán Szilvák (Prunus salicina Lindl.)
'Burbank', 'Duarte', 'Elephant', 'Methley', 'Santa Rosa', 'Shiro'.
Siófok, 1982 - 1986
Cseresznye (Prunus avium L.) Meggy (Prunus cerasus L.)
'Hatvani hajtató', 'California wonder', 'Soroksári hajtató' Paprika (Capsicum annuum L.) 'BK-2', 'H-29' Kamilla (Chamomilla recutita Rausch.)
-4-
Érd, 1972-1973, Enying, 1987 Érd, 1972-1973 Balatonújhely, 1989
Budapest, 1987 Weihenstephan, (NSZK), 1979
A virágzásfenológiai adatok kiértékelését a virágzási index (Index-V) alkalmazásával végeztük el, Máthé Á. (1977) szerint:
Index − V =
t − b b + v + t
ahol b = a bimbók száma, v = az antézisben lévõ virágok száma, t = a poszt-antézis stádiumban lévõ virágok száma. Az in vitro kisérleteket (incl. az alacsony hõmérsékletû tárolási elõkisérleteket), a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Növényörökléstani és Nemesítési Tanszékén végeztük. Az akklimatizálási kisérletek részben, a Gyümölcs és Disznövény Kutató Intézetben (Budatétény) történtek. A tanulmányozott növényfajták a következõk voltak: Malus domestica L. cv. Granny Smith, cv. Julyred, cv. Mutsu, cv. Spur Golden Delicious; Citrullus lanatus L.: Diploid fajták: cv. Baladi, cv. Chilean black, cv. Crimson Sweet, cv. Szigetcsépi. Triploid fajta: cv. Erwyn; Mentha piperita L. cv. Mitcham.
-5-
3. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK 3.1. Biodiverzitás és gyógynövénydomesztikáció metodikája A gyógynövények biodiverzitásának speciális vonásait már régebben felismerték (Heywood, 1989). A felmérésnél, valamint a konzervációnál alkalmazandó metodikát tekintve, a szakirodalom azonban mégis szegényesnek mondható. Mindezekre tekintettel: - disszertációm novum-értékû eredménye, hogy a gyógynövénydiverzitás elemzése szempontjából összefoglalóan megfogalmaztam (koncipiáltam) azokat az általános produkcióbiológiai összefüggéseket és kutatási alapelveket, amelyek módszertani útmutatóul is szolgálhatnak a gyógynövények rendkívül bonyolult diverzitásának felméréséhez és az ezt követõ megõrzésérhez ⇔ hasznosításához (1. ábra). Produktivitás
Fizikai
Fenólogiai
Környezet
Variancia Szárazanyag Produkció
Vegetativ Szervek
Generativ Szervek
Hatóanyag Felhalmozódás
Összmennyiség
Differenciáció Összetétel
Biológiai Környezet
Geográfiai
Genetikai Összes Hatóanyag Produkció
Variancia
1. Ábra - A gyógynövények biológiai diverzitása vizsgálatában érvényesülõ fõbb összefüggések
A kutatási módszerek tekintetében a koncepció a produkció-biológiai megközelítés szükségességét hangsúlyozza, összhangban a biológiailag aktiv anyagok produkció-biológiájáról hazánkban nemzetközileg is elsõk között alkalmazott szemlélettel (Máthé, I. jr. 1974 és 1989: Bernáth, 1985). A gyógynövények biodiverzitásának hasznosításával összefüggésben: - Megállapítottam, hogy a jelentõs infra-specifikus variabilitás miatt, a megõrzési metodikák tekintetében a gyógynövény-biodiverzitás helyzete speciális. Felhívtam a figyelmet, hogy ezért a természetvédelmi területek, nemzeti parkok, stb. létrehozása - Giacometti (1993) álláspontjától eltérõen - nem tekinthetõ a megõrzés egyedüli módszerének. Ennek fõként a genetikai-tartalékok szintjén (konzerváció és prezerváció) kell megvalósulnia. - Kimutattam, hogy Magyarországon további sajátosság, az ismert anyagi és földterület adta korlátok miatt is, az ex situ prezerváció fokozott jelentõsége. Az ex situ prezerváció és az in situ konzerváció együttesen tekintendõ a gyógynövény-diverzitás megõrzés hatékony módszereként. - Megállapítottam, hogy a legtöbb vadontermõ faj esetében, a hasznosítás (gyüjtés) és a konzerváció egymással egyidejüleg megvalósuló, egymástól elválaszthatatlan folyamatok, amelyek eredményeként a gyógynövények fenntartható felhasználása csak rendkívül szûk intervallumban valósulhat meg. - Az ex situ módszerek között, a gyógynövényeknél, alapvetõ szerepe van a domesztikációnak, ami - a kertészeti növények ezen speciális csoportjánál - egyaránt tekinthetõ a hasznosítás és a
prezerváció módszerének. A standardizálható minõségû nyersanyag biztosításával egyidejüleg a domesztikáció csökkenti a természeti erõforrások iránti igényeket is. - A gyógynövények változékonyságának jellemzésében bemutattam a fenotípusos változékonyság (VPht) komponenseit, (Vphen = fenológiai változékonyság, VS = térbeli, vagy geográfiai változékonyság, differenciáció, V G = genetikai változékonyság), melyek megállapításaim szerint - irodalmi adatokat kiegészítve (Máthé I. jr, 1978) - a gyógynövény diverzitás vizsgálatában egyenlõ értéket képviselnek. 3.1.1.
Fenológiai diverzitás
A gyógy- és aromás növények fenotípusos változékonysága (idõtényezõ) jellemzésére fõként a virágzás fenofázisban végeztünk vizsgálatokat, u. is e fenofázis pontos jellemzésének kiemelt jelentõsége van a ‘virág-drogért’ (flos és herba) termesztett növények esetében . - A virágzási folyamat elemzésének metodikai megújítására elsõként dolgoztam ki és alkalmaztam objektiv mutató-számot, a Virágzási-indexet (Index-V) (Máthé Á., 1977). - Megállapítottam, hogy a kardenolidokat tartalmazó Adonis vernalis L. (Ranunculaceae) virágzása a nõvények korának függvényében változó intenzitású. Termesztett körülmények között az idõsebb populációk virágzása megelõzi a fiatalabb növényekét (V= +0,06 és V= 0, ápr. 18.). - Az illóolajos Chamomilla recutita (L.) Rausch. (Asteraceae) virágzásának jellemzésére, a fajták összehasonlító vizsgálataiban a virágzási index szintén alkalmasnak bizonyult. A legnagyobb terméshozam a V = -0.25 - +0.40 érték között volt kimutatható, a diploid 'H-29'-es fajtánál V = + 0 érték alatt, a tetraploid 'BK-2' kamillánál a V = + 0 érték felett, ami feltehetõen a tetraploid fajta lassúbb elvirágzásának tudható be. - A Solanaceae-családból az eltérõ növekedési típusú Capsicum annuum L. fajták (cv. Hatvani hajtató, cv. Soroksári hajtató és cv. California wonder) virágzásának összehasonlító elemzését ellenõrzött feltételek között (fitotronban) végezve, a nappal-hosszúság és a fény-intenzitás változásainak hatására a virágzási-válasz következõ különbségeit mutattam ki: = A melegigényes cv. California wonder virágzása 20 Klux és 5 Klux fényintenzitás, 8, 12, 16 és 24 óra nappal hosszúság esetén elhúzódó volt. A teljes virágzást csak a 16 órás megvilágításnál, 20 Klux esetén érték el a növények. = A cv. Soroksári hajtató, ezzel szemben, csaknem mindegyik 20 Klux-os kezelésben dinamikusan virágzott. 3.1.2.
Térbeli (geográfiai) változékonyság
- A gyógynövények földrajzi differenciációja, amit az Adonis vernalis L. és a Convallaria majalis L. példáján igazoltam, a fõ- és mellékglikozidok akkumulációjának diverzitását mutatja. - A Convallaria majalis L. esetében jellegzetes, hogy az Északi középhegység területén a magasabb (>300 mg/100g), míg a kontinentálisabb és szub-mediterrán területeken az alacsonyabb kardenolid értékek dominálnak. - A hatónyagtartalmi változékonyságot azonos termõhelyen belül vizsgálva, igazoltam, hogy a Convallaria majalis L. összglikozidtartalma a termõhely kitettsége szerint is változó, s a napos populációk magasabb értékeket mutatnak (max. 502 mg/100g), mint az árnyékban tenyészõk (max. 398 mg/100g).
-7-
- A ca. 2200 virágos fajt számláló magyar flóra gyógynövényeit, különös tekintettel azok földrajzi eredetére, elemezve kimutattuk az Eurázsiai, a Szub-mediterrán és a Közép-Európai fajok magas arányát: az officinalis fajok 60 %, a medicinalis fajok 59 %-a eurázsiai és európai fajok csoportjába sorolható. - A közel 400 faj botanikai és ökológiai ismérvei alapján készült összeállításunk (Máthé I. sen. Máthé, Á. és Máthé, I., 1987) fontos adatokat szolgáltat a gyógynövények hõmérsékleti, víz és talajtényezõk iránti igényérõl, s mint ilyen a gyógynövények termesztésbevonása során iránymutató lehet a környezeti feltételek megválasztásában. 3.1.3.
Genetikai diverzitás
- A Lamiaceae-család fajaival végzett vizsgálataink, különös tekintettel a Salvia nemzetségre, ismételten ráirányították a figyelmet az illóolajtartalomnak, mint a genusz kemotaxonómiai jellemzõjének, megkülönböztetett szerepére. Közel 200 taxon vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy csupán néhány faj (Salvia officinalis, S. grandiflora, S. triloba és S. sclarea) rendszeresen gazdag illóolajtartalomban (2. ábra). A morfológia- és mikroelemtartalmi adatok alapján hasonló összefüggéseket nem sikerült kimutatnunk.
40 35 30 25 20 15
Fajok száma 10
S. rigens
5
S. virgataS. officinalis Sect. Salvia S. grandiflora
0
S. nutans S. stepposa S. verbenacea S. jurisicii S. pratensis S. bicolor S. nemorosaS. transylvanica S. austriaca 1 2 3 4 S. horminum Fajok S. verticillata S. glutinosaSect. Horminum S. sclarea Sect. Plethiosphace S. forskaohlei S. argentea Sect. Hemisphace S. aethiopsis Sect. Drymosphace
1 = Nyomokban, 2 = 0 - 0,5 %, 3 = O,5 <
2. ábra - Salvia-fajok illóolajtartalmának alakulása (Vácrátót, 1989) - Hasonló feltételek között nevelt Salvia officinalis L növények illóolajtartalmának és szervesanyagprodukciójának szervenkénti részletes vizsgálata (levél és virágzat) alapján, feltártuk az illóolajtartalom szerepét az illóolajprodukcióban és ezzel összefüggésben a kémiai elkülönítésben (jellemzésben) ( 3. ábra).
-8-
20 18 16 14 12 10 Olajhozam Fitomassza Összesen
8 6
Fitomassza Generativ szervek
4
Fitomassza Szár Fitomassza Levél
2
Olajtartalom Generativ szervek
November
Október
Augusztus
Olajtartalom Levél Szeptember
Július
Június
Április
Május
0
3. ábra - Illóolajtartalom (sz.s.%), fitomassza (g) és illóolajhozam (mg/hajtás) szervek-szerinti eloszlása a Salvia officinalis L.-nél (Vácrátót, 1990) Kimutattuk, hogy az illóolajprodukciót és -összetételt meghatározó tényezõk mennyisége és aránya jelentõs változásokon mehet át az ontogenezis során, amint ezt már különbözõ fajok esetében sokan mások is igazolták Magyarországon [Tétényi (1986), Bernáth (1985) és Máthé, I. jr. (1989) etc.]. 3.2.
Gyümölcsfák virágzásfenológiai diverzitása
3.2.1. A gyümölcsfajok virágzásának általános tulajdonságai 8 fásszárú gyümölcsfaj, az alma (Malus domestica L.), a körte (Pyrus communis L.), a cseresznye (Prunus avium L.), a meggy (Prunus cerasus L.), a kajszibarck (Prunus armeniaca L.), az õszibarack (Prunus persica L.), az európai szilvák (Prunus domestica L.), a kinai és japán szilvák (Prunus salicina Lindl.) elemzése alapján megállapítottam, hogy a virágzás folyamata azonos törvényszerûségeket követ a tanulmányozott lágyszárú fajokkal, pl. paprika (Capsicum annuum L.), kamilla (Chamomilla recutita Rausch.), a tavaszi hérics (Adonis vernalis L.). - Megállapítottam, hogy a virágzás menete jellemezhetõ a három egymást követõ virágzási fenofázis, a bimbózás (a), antézis (b) és poszt-antézis (c) alapján. Az alapvetõ összefûggéseket az 4. ábra mutatja.
4. ábra - A virágzás alapvetõ törvenyszerûségei az õszibarcknál (Prunus persica L.) -9-
- Megállapítottam, hogy mindegyik tanulmányozott faj esetében az egyes, meghatározott fenofázissal jellemezhetõ virágok gyakorisági eloszlása a Normál-eloszlást követi, igazolva Ifjú (1980), Nyéki (1989), Davary-Nejad (1992) és mások megfigyeléseit. - A vizsgált fajoknál elsõként tisztáztam, hogy a bimbók és elvirágzott virágok (poszt-antézis) gyakorisági eloszlása összefüggésben áll az antézis stádiumában lévõ virágok gyakorisági eloszlásával. Bemutattam, hogy a bimbók csökkenõ gyakorisága akkor kerül quasi equilibrium-ba az elnyílt virágok értékeivel, amikor az antézisben lévõ virágok száma kulminál. - Az általam kidolgozott új ábrázolási mód felhasználásával (virágzási index értékek az idõ függvényében felrajzolva), nyert változatos lefutású (alakú és szögû) Sigmoid-görbék alkalmasak a gyümölcsfajok és -fajták virágzásbeli diverzitásának jellemzésére, melyrõl példaként 6 Pyrus communis fajta virágzásmentét mutatja be a 5. ábra. A módszerrel részletesen jellemeztem, leírtam mind a 8 gyümölcsfaj virágzásmentét.
5. ábra - Körte fajok virágzásdinamikája (Nagykanizsa, 1984) - A 8 fajba tartozó 114 gyümölcsfajtával végzett összehasonlító vizsgálatok eredményeként megállapítottam, hogy a virágzási index (Index-V) alkalmas a tanulmányozott fajok virágzási folyamatának jellemzésére. Alkalmazásával a virágzás-fenológiai megfigyelések egzaktabbá és õsszehasonlíthatóvá válnak. 3.2.2. A virágzás dinamikája - Az alapvetõ törvényszerûségek igazolását követõen, részletesen elvégeztem a 8 gyümölcsfaj virágzásdinamikai vizsgálatát, fajtánkénti, s lehetõség esetén intra-individuális szinten is. - Megállapítottam, hogy a kisérleti fajok és fajták virágzási dinamikája változékony. Szélsõ értékei az egyes meggy fajták, pl. cv. Pándy megy-48, 1 - 1,5 napos teljes virágzási periódusától (1973-ban), a kinai v. japán szilva fajták közé tartozó cv. Santa Rosa 6 napos teljes virágzásáig (1985ben) terjedõ intervallumban találhatók. E jelenségek tényleges okai az általam kidolgozott Index-V alkalmazásával tartam-kisérletekben tisztázhatók. 3.2.3. Virágzási sorrend és évenkénti változékonysága - Új módszert dolgoztam ki a virágzási sorrend variabilitásának értékelésére. A virágzási sorrendet a teljes virágzás fenofázisának (Index-V = -0.25) megkezdési dátuma szerint megállapítva, a
M- Tézis2.doc - 1998.01.17. 8:40 p. 11
fajok és fajták rangsorolhatók, s a Variációs Koefficiens (CV %) alapján meghatározható és elemezhetõ e tulajdonság változékonysága. - A Prunus domestica esetében 9 fajta virágzási sorrendjét 4 év átlagában - példaként - elemezve megállapítottam, hogy a legkorábbi virágzású fajta az cv Ontario volt, s e tulajdonsága stabil-nak tekinthetõ (CV% = 0). A virágzási sorrend átlagát tekintve a 2. - 2. helyen található cv. Grower’s Late Victoria és a cv. President e tulajdonság rögzítettségét tekintve lényegesen különbözött (CV% = 30,1 és 15,7), ami a cv. President kiegyenlítettebb virágzását mutatta (2. táblázat). 2. Táblázat - Szilvafajták (Prunus domestica L.) virágzási sorrendje 4 év vizsgálatai alapján (Siófok, 1982 -1985) Fajta
Vizsgálati Évek
4 év
Végsõ
CV
1982
1983
1984
1985
átlaga
sorrend
(%)
Ontario
1
1
1
1
1
1
0
Grower's Late Victoria
4
2
3
2
3
2
30.1
President
3
3
2
3
3
2
15.7
Bluefre
2
4
5
4
4
3
29.0
Early Italian
7
7
4
5
6
4
22.5
Richard's Early Italian
5
5
7
6
6
4
14.4
Italian Blue
6
6
6
7
6
4
6.9
Stanley
8
8
9
8
8
5
5.2
Besztercei Bt. 2
9
9
8
9
9
6
4.9
- Megállapítottam, hogy más gyümölcsfajok és -fajták esetében a virágzási sorrend változékonysága lényegesen nagyobb lehet. Így, a Prunus salicina fajták között a Variációs Koefficiens szélsõ értékei a 15,8 % (cv. Duarte) és 86,6 % (cv. Methley) voltak (1982-1985), s a különbözõ fajtacsoportba tartozó Prunus persica fajtáknál CV = 0 % és CV = 80,8 % (Nektarin-tipus), CV = 0 % és CV = 35,4 % (Duranci- és friss-fogyasztási) között változott, az 1982 - 1984-es években. 3.2.4.
A virágzási index (Index-V) alkalmazási lehetõségei
Vizsgálati eredményeim alapján és azok általánosításaként az általam kidolgozott Virágzási - index alkalmazását a következõ fõbb területeken javaslom: 1/ Fajok és fajták virágzásmenetének jellemzése, 2/ Nõvényegyedek, populációk, fajok, fajták, etc. virágzásmenetének összehasonlítása = az egyszerre virágzó, pollenadó fajták kiválasztásában, = a virágzás idején meghatározásánál,
végzendõ
agrotechnikai,
növényvédelmi
munkák idõpontjának
= referencia-értékként, növény-gyüjtemények, génbankok adatbázisaiban való felhasználás céljából.
3.3. Kertészeti fajok in vitro mikroszaporítása, mint a biodiverzitás hasznosításának eszköze
-11-
M- Tézis2.doc - 1998.01.17. 8:40 p. 12
A kertészeti növények biológiai változékonysága megõrzésében eltérõ, de vitathatatlanul egyre jelentõsebb szerepet játszanak az in vitro módszerek, amelyek adott esetben a biológiai diverzitás növeléséhez is hozzájárulhatnak. A fás- (a) és lágyszárú (b) kertészeti fajok in vitro mikroszaporítását és változékonyságának jellemzését célzó vizsgálatok alapján a következõ fontosabb megállapításokat tettem: a/ A fásszárú fajok közül, a termesztett almafajták (Malus domestica L.) biológiai diverzitását az alany és a nemes diverzitása együttesen határozza meg. Ezért a 'Julyred', 'Granny Smith', 'Mutsu' és 'Spur Golden Delicious' almafajták in vitro morfogenezisének vizsgálata ezen fajták ‘valódi’ diverzitásának feltárását eredményezte. - A fajták hajtásproliferáció formájában tanulmányozott eltérõ viselkedése az in vitro morfogenezis minden szakaszában (a kulturák létesítésétõl kezdve a járulékos gyökérképzésig) kimutatható. - A hajtáscsúcs eredetû explantátumok felületi sterilizálást követõ tenyésztése mind a négy fajta esetén eredményesen megvalósítható volt. A felületi sterilizálásban a leghatékonyabbnak a HgCl2 bizonyult (0,5 %). - A tenyészetek stabilizálódását gátló táptalaj-barnulás eliminálásában ill. hatásának csökkentésében az új táptalajra való átpasszálás, a sötét-kezelés, a hormonmentes táptalaj valamint az aktiv-szén alkalmazása (AC) bizonyult hatékonynak. Eredményeink alátámasztják és egyben kiegészítik Durand et al. (1977) a táptalajbarnulásra vonatkozó adatait. - A hajtásproliferáció mértéke mind a citokin típusa, mind annak koncentrációja szerint változott. A BA1. hatásában felülmúlta a Kin2.-t. Ez utóbbi, a ‘Spur Golden Delicious’ és a ‘Julyred’ fajták esetében, azonos táptalajon (M5) vizsgálva, 70 % ill. 50 %-al kevesebb hajtást indukált. - Jelentõs a fajták citokinin-érzékenység szerinti változékonysága. A triploid ‘Mutsu’-fajta minden kezelésben kiemelkedõ volt (5,6 - 6,2 új hajtás/explantátum), mig a leggyengébb választ a ‘Spur Golden Delicious’ fajta mutatta (1,9 - 2,5 új hajtás/explantátum). - A hajtásproliferáció változékonyságát 4 hetes szubkulturálási szakaszokban vizsgálva, megállapítottuk, hogy legjobb hatású az 5. szubkulturában az M7-es táptalaj volt. A legmagasabb proliferációs-index értéket a cv. Julyred és cv. Spur Golden Delicious fajták esetében kaptuk (10,4 ill. 7,8). A fajták közötti eltéréseket átlagértékekkel jellemezve a cv. Julyred (8,2) és cv. Mutsu (9,2) bizonyult a legszaporábbnak, míg a legalacsonyabb szaporítási fokot a cv. Granny Smith (5,9) mutatta. - A járulékos gyökérképzõdés jelentõs mértékben genotípus-függõnek bizonyult. Szilárd táptalajon a legjobb értékeket a cv. Julyred (közel 90 %-os gyökeresedés, ½ MS + 1 mg/l BA + 0,1 mg/l BA + 2 g/l AC) és a cv. Mutsu esetében (86 %, ½ MS + 2 mg/l IVS3.) mértük, míg rendkívül alacsonynak bizonyult a cv. Spur Golden Delicious (15 %, ½ MS + 1 mg/l IVS) gyökeresedése. A cv Granny Smith esetében nem volt kimutatható gyökeresedési válasz. Adataink összhangban állnak Zimmerman és Fordham (1985) megfigyeléseivel, a tanulmányozott fajták vonatkozásában kiegészitve azokat. - A járulékos gyökérképzés indukciójára alkalmazott auxinformák közül az IVS volt a leghatékonyabb, míg a NES4 a kalluszképzõdést indukálta. A táptalajba adagolt aktiv szén (AC) a járulékos gyökerek számát és hosszúságát tekintve kedvezõ hatásúnak bizonyult. Különbözõ
1. 2.
BA = benzil adenin
3.
IVS = indol-vajsav
Kin = kinetin
4.
IES = iindol-3-ecetsav
5.
NES = α-naftil-ecetsav
genotípusok gyökereztetése során hasonló eredményekrõl számolt többek között Zimmermann (1983, 1984), Zimmermann és Broome (1980, 1981), James és Thurbon (1981), Sriskandarajah et al. (1982). - A vizsgált 4 almafajtát alacsony hõmérsékleten tárolva, elõzetes kisérletekben megállapítottuk, hogy azok a 8 hónapos +4 - +6 oC-on való tárolást követõen megtartották -12-
M- Tézis2.doc - 1998.01.17. 8:40 p. 13
regenerálódási képességüket. Ez a megfigyelés megerõsíti Orhinsky és Tomes (1985), Silva (1986) az alma alacsony hõmérsékleten történõ in vitro tárolási lehetõségeirõl publikált adatait. b/ A lágyszárú fajok közül, a görögdinnyével (Citrullus lanatus L.) végzett kisérletek, azonos méretû explantátum (csiranövény epikotil) felhasználásával, a di- és triploid fajták eltérõ proliferációs kapacitását igazolták. A triploid cv. Erwyn proliferációs képessége különösen alacsony. - A diploid fajták hajtásszáma a Kin. és a BA-koncentráció emelésére hasonló jellegû növekedést mutatott. Az in vitro mikroszaporításra az 1 mg/l BA + 0,1 mg/l IVS (vagy IES5) koncentráció bizonyult a legkedvezõbbnek. - A triploid cv. Erwyn mikroszaporítására a 0,5 cm-nél nagyobb explantátumoknál, az ½ MS táptalaj 1 mg/l BA és 0,1 mg/l NES hozzáadása mellett, míg a kis-méretû explantátumoknál a NESmentes ½ MS táptalaj, 1 mg/l BA hozzáadásával bizonyult a legkedvezõbbnek. - Hormonmentes, ½ MS-táptalajon, a regenerált diploid fajták járulékos gyökérképzése 100 %ban eredményes volt. A triploid fajta esetében az IES-alkalmazása a hajtásnövekedés fenntartása szempontjából is kedvezõnek bizonyult. - A borsosmenta (Mentha piperita cv. Mitcham) in vitro hajtásnövekedése növekedésszabályozók hiányában is fenntartható volt, ami az explantátumok viszonylag magas endogén citokinin szintjét jelzi. 0,1 mg/l IVS szinten, a BA-koncentráció tizszeres emelése (0,1 - 1,0 mg/l) pozitivan befolyásolta a hajtásproliferációt (2,9 - 12,8 hajtás/explantátum). - A borsosmenta in vitro morfogenezisének különleges vonása, hogy a gyökérképzés és a hajtásproliferáció szinte azonos idõben valósult meg. Az optimális hajtásszámot (12,8 db) és hajtáshosszúságot (6,8 cm) 1,0 mg/l BA és 0,1 mg/IVS hatására értük el. Az aktiv szén (AC) táptalajba adagolása egyértelmûen gátolta a hajtásproliferációt. - A borsosmenta (Mentha piperita Huds.) kisérletek, a hatékony in vitro mikroszaporítási módszer kidolgozását követõen igazolták, hogy a 8 hónapon át alacsony hõmérsékleten (+4 - +6 oC) tárolt in vitro növények regenerálódási képességüket megtartják és a szabadföldbe kiültetve sikeresen továbbnevelhetõk.
-13-
M- Tézis2.doc - 1998.01.17. 8:40 p. 14
4.
A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉBEN ÍRT TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK ÉS ELÕADÁSOK JEGYZÉKE
1.
Máthé, Á. (1979): Study of the flowering and generativity of Adonis vernalis L. populations. Acta Botanica Hung., 25(12). pp. 83-87.
2.
Máthé, Á. and Máthé, I. jr. (1979): Preliminary survey of the variability of the cardiac glycoside production of Adonis vernalis L. native in Hungary. Herba Hung., 18(2). pp. 212-28.
3.
Máthé, Á. and Máthé, I. jr. (1979): Data to the cardiac glycoside content of Adonis vernalis L., in Hungary. Acta Horticulturae, 96. pp. 115-124.
4.
Máthé, Á. and Hubay, R. (1980): A gyógynövény honosítás és termesztésbevonás függôsége. Agrártudományi Közl., 39. pp.304-307.
5.
Máthé, I., Tyihák, E., Máthé, Á. and Máthé, I. jr. (1980): Ecological screening of wild growing medicinal plants, in Hungary. Planta Medica, Abstr.Int.Congress, Vol. II. Strassburg.
6.
Máthé I. jr., Vadász Á., Keve T., Máthé I., Máthé Á. (1982): Time-dependent variation in the alkaloid production of Amsonia and Rhayza species. Intern.Horticultural Congr. Abstract Vol. 2. p. 1818. Hamburg.
7.
Babulka, P., Máthé, Á., Nyiredy, Sz. and Verzárné-Petri, G. (1983): Preliminary data on the cultivation of Rumex alpinus L. in Hungary and its marketing possibilities for medicinal use. Acta Horticulturae, 132. pp. 65-74.
8.
Máthé, I. jr, Vadász, Á., Keve, T., Máthé, I. and Máthé, Á. (1983): Time-dependent variations in the alkaloid production of Amsonia and Rhazya species. Acta Horticulturae, 132. pp. 101-110.
9.
Máthé, I. jr, Vadász, Á., Máthé, I., Máthé, Á. and Tétényi, P. (1984): Variation in the asperuloside production of Galium verum L. during the vegetation period. Acta Horticulturae, 144. pp. 49-56.
10. Máthé, Á., Franz, Ch., Winkelhofer, A. and El-Bahadli, K. (1985): The index of flowering and some of its applications. Proc. VII. Hung. Medicinal Plant Conference, Sopron, p. 74. 11. Máthé I. jr., Botz L., Máthé Á., Máthé I. (1985): Investigations into the stability of tabersonine production of Amsonia taxa. Acta Agronomica Hungarica, 34. Suppl., p. 21. 12. Franz, Ch., Hölzl, J., Máthé, Á. and Winklhofer, A. (1985): Recent results on cultivation: harvest-time and breeding of camomile. Chamomile in Industrial and Pharmaceutical Use, Triest, pp. 6-17. 13. Máthé, Á. and Bahadli, K. (1989): Study of the flowering of paprika (Capsicum annuum L.) in controlled environment (phytotron). Acta Agronomica Hung., 38(1-2), pp. 31-35. 14. Máthé I., Máthé Á., Máthé I. jr. (1986): Gyógynövények Magyarország flórájában. (Medicinal plants in the Hungarian Flora). VII. Magyar Gyógynövény Konferencia. Összefoglalók. No. 15. Sopron. 15. Máthé, I., Máthé, Á and Máthé, I. jr. (1987): Medicinal plants in the Hungarian flora. Herba Hung., 26(2-3). pp. 35-47. 16. Máthé, Á. and Wu, L. (1987): Horticultural applications of isozyme fingerprinting. Acta Agronomica Hung., 37(2-3). pp. 323-330. 17. Máthé I. jr., Máthé I., Máthé Á. (1987): Comparative study of the tabersonin of Amsonia and Rhazya species. Pharmaceut. Weekblad Scientific Edition. 329. Netherlands Archives of Pharmaceutical Sciences. 18. Máthé, Á. and Máthé, I. jr. (1989): Biological aspects of seeds in the production of medicinal and aromatic plants. Acta Horticulturae, 253. pp. 83-98. 19. Máthé Á., (1989): Biological Aspects of GAP-Guidelines, Part Cultivation. Newsletter Medicinal and Aromatic Plants, 1. pp. 19-23.
-14-
M- Tézis2.doc - 1998.01.17. 8:40 p. 15
20. Máthé, Á. (1989): Spice and medicinal plant production and processing in Hungary and the neighbouring countries. Proceedings of the 4th Nat.Herb Growing and Marketing Conference: Int.Herb Growers and Marketers Association, San Jose,(CA), pp. 74- 79. 21. Máthé, Á., Máthé, I. sen. and Sváb, J. (1989): Chamomile production in Hungary. Proceedings of the 4th Nat.Herb Growing and Marketing Conference: Int.Herb Growers and Marketers Association, San Jose,(CA), pp. 85-88. 22. Máthé, Á. and Lászlóffy, K., (1990): Data to the in vitro morphogenesis of Artemisia annua L. Abstracts of XXIII. Int. Hort. Cong., Florence. Vol. 2. No. 4363. 23. Abdul-Kader, A.M., Máthé, Á. and Lászlóffy, K., (1990): In vitro propagation of apple: Comparative response of three cultivars to cytokinin and auxin. Abstracts of XXIII. Int. Hort. Cong., Florence. Vol. 2. No 4053. 24. Lászlóffy, K., Abdul-Kader, A.M. and Máthé, Á. (1990): In vitro propagation of Malus domestica cv. Julyred. Abstracts of XXIII. Int. Hort. Cong., Florence. Vol. 2. No. 4052. 25. Helmle-Jánosi, M., Máthé, Á. and Mozsár, K. (1990): Contribution to the micropropagation of triploid watermelon. Abstracts of XXIII. Int. Hort. Cong., Florence. Vol. 2. No. 4060. 26. Kader, A.A., Máthé, Á. and Lászlóffy, K. Aspects of the in vitro technology of Malus sp. Acta Agronomica Hung., 40(1-2), pp. 237-251. 27. Máthé, Á. (1991): Spice and medicinal plant production and processing in Hungary. Acta Agronomica Hungarica, 40(1-2), pp. 193-200. 28. Abdul-Kader, A.A., Máthé, Á. and Lászlóffy, K., (1991): Alma, Malus domestica L. cv. Granny Smith, Mutsu és Spur Golden Delicious mikroszaporítási lehetôségei. Lippay János Tudományos Napok, p. 258-259. 29. Helmléné-Jánosi, M., Máthé, Á. és Mozsár, K., (1991): Adatok a triploid görögdinnye (Citrullus lanatus cv. Ervyn) in vitro mikroszaporításához. Lippay János Tudományos Napok, p. 57-58. 30. Lászlóffy, K., Máthé, Á. és A.M. Abdul-Kader (1991): Adatok a Malus domestica L. cv. Julyred mikroszaporitásához. Lippay János Tudományos Napok, p. 256-257. 31. Máthé, Á. és Lászlóffy, K. (1991): Artemisia annua L. morfológiai változékonysága az in vitro mikroszaporítás során. Lippay János Tudományos Napok, p. 59-60. 32. Máthé, Á., Máthé, I. and Máthé, I. jr., (1991) Medicinal plant introduction in Hungary. 2nd National Symposium New Crops. Indianapolis. Abstracts, p. 62. 33. Máthé, I, jr., Szabó, L.Gy., Miklóssy V.V., Máthé Á., Kõrincz P., Borhidi A., Máthé, I. (1991): Újabb adatok a Labiatae család kemotaxonómiai értékeléséhez. (100. Anniversary of Section f. Botany of Magyar Biológiai Társaság), VII., p. 60. 34. Máthé, I.jr., Miklóssy, V.V., Máthé, Á, Blunden, G., Borhidi, A., Máthé, I. (1991): Chemotaxonomic studies in the Labiatae Family. Advances in Labiatae Science, 2-5. April 1991. Poster Abstracts, p. 16. 35. Máthé I.Jr., Szabó L.Gy., Máthé Á., Blunden G., Patel A.V., Borhidi A., Bernáth J., Miklóssy V.V., Oláh L., Máthé I. (1992): Essential oil content as a chemotaxonomic marker of the genus Salvia with reference to its variation in Salvia officinalis. 1st World Congress on Medicinal and Aromatic Plants, Maastricht, Abstracts, p. 19. 36. Máthé, Á., (1991): Biologische Aspekte der Arzneipflanzen-introduktion. Drogenreport, Sonderheft der Tagung Erfurt, 1991. 37. Abdul-Kader, A.M., Máthé, Á. and Lászlóffy, K. (1992): Data to the in vitro propagation of Mentha piperita L. Proceedings of 2nd International Scientific Conference: The application and utilization of agricultural scientific results in developing countries, Gödöllô (Hungary). pp. 8 - 13. 38. Abdul-Kader, A.M., Máthé, Á., Lászlóffy, K. and Helmléné-Jánosi, M. (1992): Data to the mineral contents of tissue- cultured peppermint leaves in response to medium composition. Effect of macro-nutrients. Proceedings of 2nd International Scientific Conference: The application and -15-
M- Tézis2.doc - 1998.01.17. 8:40 p. 16
utilization of agricultural scientific results in developing countries, Gödöllô (Hungary). pp. 14 18. 39. Máthé, Á., Abdul-Kader, A.M., Lászlòffy, K. and Helmle-Jánosi, M. (1992): Recent results on the in vitro micropropagation of Mentha piperita L. Abstracts of the Conference Medicinal Plant Utilization, Székesfehérvár (Hungary), Gyógyszerészet, pp. 81-82. 40. Máthé, I. jr., Máthé, Á. and Máthé, I. (1992): Biodiversity from the viewpoint of active substance evaluation. Abstracts of the Conference Medicinal Plant Utilization, Székesfehérvár, Gyógyszerészet, pp. 47-48. 41. Máthé, I. jr., Oláh, L., Máthé, Á., Miklóssy, V.V., Bernáth, J., Blunden, G., Patel, A.V. and Máthé, I. (1992): Changes in the essential oil production of Salvia officinalis under climatic conditions of the temperate belt. Abstracts of 40th Annual Congress on Medicinal Plant Research, (Trieste, September 1-5, 1992.) p. 106. 42. Máthé, I. jr., Máthé, Á. and Máthé, I. (1992): Some features of production biological evaluation of medicinal plants. Abstracts of 1st World Congress on Medicinal and Aromatic Plants for Human Welfare, 19-25 July, 1992. Maastricht, Netherlands, p. 13. 43. Lászlóffy, K., Máthé, Á. and Fórisné-Szeép, J. (1992): In vitro micropropagation of Salvia species. Abstracts of Lippai János Scientific Session. Univ. Hort. and Food Industry, p. 145-146. 44. Máthé, Á. and Lászlóffy, K. (1992): Data to the in vitro morphogenesis of Artemisia annua L. Acta Horticulturae, 300, pp. 293-299. 45. Helmle-Jánosi, M., Máthé, Á. and Mozsár, K. (1992): Contribution to the micropropagation of triploid watermelon. Acta Horticulturae, 300, pp. 163-168. 46. Helmléné-Jánosi, M., Máthé, Á. and Kertészné-Dobos, É. (1992): In vitro micropropagation of Hypericum species. Abstracts of Lippai János Scientific Session. Univ. Hort. and Food Industry, p. 162. 47. Máthé, Á., Davary-Nejad, G.H. and Nyéki J. (1993): Comparison of apple varieties by the application of the Index of Flowering (Index-V). Acta Agronomica Hung., 42(1-2) 48. Máthé Á. and Nyéki J. (1993): Characterization of the flowering dynamics of peach by the flowering index (Index-V). Proc. of Int. Symp. Cultivar Improvement of Horticultural Crops, Sept. 6-10, Beijing 49. Máthé Á. and Nyéki J. (1993): Numerical comparison of the flowering of apricot varieties in Hungary. Proc. Xth Int. Symp. on Apricot Culture, Sept. 20-24., 1993, Acta Horticulturae, 384, pp. 339- 343. 50. Máthé Á., Nyéki J. and Szabó Z. (1993): Numerical expression of the flowering of sour cherry (Prunus cerasus L.) cultivars. Porc. Int. Symp. on Cherry and Sour Cherry, June 14-18, 1993, Budapest, p. 29. 51. Máthé Á., Nyéki J. and Apostol J. (1993): Numerical expressionof the flowering of sour cherry (Prunus cerasus L.) cultivars. Proc. Int. symp. on Cherry and Sour Cherry, June 14-18., 1993, Budapest, p. 28. 52. Máthé Á., Szabó Z. and Nyéki J. (1993): Flowering characteristics of plum at the cultivar and intraindividual level: Part I. European plums (Prunus domestica Lindl.) Proc. Vth Int. Symp. Plum and Prune, Genetic, Breeding and Pomology, Sept. 6-10, 1993, Stutgart, pp. 55-56. 53. Máthé Á., Szabó Z. and Nyéki J. (1993): Flowering characteristics of plum at the cultivar and intraindividual level: Part II. Chinese and Japanese plums (Prunus salicina Lindl.) Proc. Vth Int. Symp. Plum and Prune, Genetic, Breeding and Pomology, Sept. 6-10, 1993, Stuttgart, pp. 57-58. 54. Máthé Á., Máthé I. Jr., Lemberkovics É., Ngyen H. and Máthé I. (1993): Production biology of Lamiaceae species in the temperate belt. Acta Horticulturae, 344, pp. 121-122. 55. Máthé Á., Göndör J-né and Nyéki J. (1993):. Numerical expression of the flowering of pear (Pyrus communis L.) cultivars. Abstracts of 6th International Symposium on Pear Growing, Medford (Oregon), July 12-14, 1993, p. 78. -16-
M- Tézis2.doc - 1998.01.17. 8:40 p. 17
56. Máthé Á., Nyéki J. and Szabó, Z. (1993): Numerical comparison of the flowering of apricot varieties in Hungary. Xth International Symposium on Apricot Culture, 20-24, 1993, Izmir, p. 29. 57. Máthé, Á. (1989): Biological Aspects of GAP-guidelines, Part Cultivation. Newsletter Medicinal and Aromatic Plants, No. 1. pp. 19-23. 58. Máthé, Á. (1997): Essential oils as phytogenic feed additives (PFA). In: Franz, Ch., Máthé, Á. and Buchbauer, G. (eds.): Essential Oils: Basic and Applied Research. Allured Publ. Corp., pp. 312-314. 59. Franz, Ch. and Máthé, Á. (1996): Organic cultivation of Aromatic and Medicinal Plants in Austria. Case Study 60. Franz, Ch. and Máthé, Á. (1996): The new uses of herbs: Phytogenic Feed Additives. Case study. 61. Franz, Ch. and Máthé, Á. (1996): Quality Assurance Of Medicinal And Aromatic Plants By Seed Production. Journal of Spices, Medicinal and Aromatic Plants (Haworth Press), (in print) 62. Máthé, Á. and Franz, Ch. (1996): Good Agricultural Practice vs. the quality of phytomedicines. Gesellschaft f. Arzneipflanzenforschung. Proceedings of the Workshop ‘Storage of Medicinal Plants’, Halle/Saale, 04.09.1995, pp. 53 - 61.
-17-
M- Tézis2.doc - 1998.01.17. 8:40 p. 18
2. táblázat - A kisérleti ültetvények telepítési adatai Faj
Termõhely
Telepítés éve
Fa (db/fajta)
Alany
Fajta
Alma (Malus domestica L.)
Pallag
1978
üzemi ültetvény
MM 106 M4
'Golden Delicious', 'Granny Smith', 'Duncan Red Delicious', 'Mutsu', 'Red Winesap', 'Redspur Delicious', 'Watson Jonathan`.
6x4
szabadorsó
Cseresznye (Prunus vulgaris L.)
Balatonfõkajár
1974
1 - 10
vadcseresznye 'Bigarreau Reverchon', 'Chinook', 'Germersdorfi', 'Lambert', 'Sam', 'Tardif de Vignola', 'Van', 'Venus', 'Victor'
5x2
sudaras
vadcseresznye
7x6
váza
myrobalan 'Alfred', 'Bergeron', 'Bleuril', 'Cafona', 'Canino', 'Castleton', 'Chinese', 'Early GF 31, GF 305 Devinty', 'Farmingdale', 'Perfection', 'Polonais', 'Rouge de Roussilon', 'Rouge GF 557, GF 677 de Fournes', 'Royal', 'Screara', 'Stella', 'Sun Glo', 'Viceroy'. vadkajszi
5x2
sudaras
5x2
sudaras
Kajszi (Prunus armeniaca L.)
Enying
1979
tavasz
üzemi fajtakisérlet
Balatonfõkajár, Enying
1974 1975 1978 1979
tavasz tavasz tavasz tavasz
1 - 10 1 - 20
Sor x Tõtáv. Koronaforma (m)
Körte (Pyrus communis L.)
Nagykanizsa
1979 1980
õsz tavasz
üzemi fajtakisérlet
vadkörtemagonc
'Beurre d'Anjou', 'Beurre Durondeau', 'Bosc kobak', 'Bosc Typ. B', Clapp kedveltje, 'Conference', 'General Leclerck', 'Guyot Gyula', 'Nemes Krasszán', 'Packham's Triumph', 'Vilmos 8.13.', 'Vilmos Körte', 'Williams Bon Chretien', 'Társulati esperes'
6x4
szabad orsó
Meggy (Prunus cerasus L.)
Érd
1955 1962 1966
õsz tavasz
4-8
sajmeggy
'Pándy meggy-10-1', 'Pándy meggy-13-1', 'Pándy meggy-48', 'Pándy meggy279', 'Cigány-meggy-3', 'Cigány-meggy-7', 'Cigány-meggy-215', 'Cigánymeggy-1317', 'Paraszt meggy'.
8x8
sudaras
Õszibarack (Prunus persica L.)
Balatonujhely
1978 1979
tavasz
6
GF 557 - Friss fogyasztásra termelt õszibarack: 'Early Redhaven', 'Redhaven', vad-õszibarack 'Springold', Springtime', 'Springcrest', 'Robin', 'Redwing', 'Redtop', 'Michelini'.
6x4
váza
- Ipari "Duranci"-õszibarack: 'Babygold 5', 'Babygold 6', 'Babygold 7', 'Loadel', 'Sudanell', 'Shasta', ' Vesuvio'. - "Nectarine"-õszibarack: 'Flavortop', 'Red June', 'Redchief', 'La Fayette', 'Pocahontas', 'Stark Sunglow', 'Nectared 4', 'Nectared 6', 'Independence', 'Nectaheart', 'Silver Lode', 'Nectarose', Fuzador', 'Fantasia', Morton'. Szilva
Balatonújhely
1978 1979
tavasz
6
GF 31, myrobalan
'Besztercei Bt. 2', 'Bluefre', 'Cacanska Najbolja', 'Cambridge Gage', 'Czar', 'Debreceni Muskotály', 'Early Besztercei', 'Early Italian', 'Early Laxton', 'Italian prune', 'Krikon', 'Ontario', 'Pozegaca', 'President', 'Prune d'Agen', 'Reine Claude de Bavay', 'Stanley', 'Richards Early Italian', 'Ruth Gerstetter', 'Tuleu Timpuriu', 'Victoria'
7x4
váza
Csány
1980 1981
tavasz tavasz
üzemi fajtakisérlet
myrobalan
'Burbank', 'Duarte', 'Elephant', 'Methley', 'Santa Rosa', 'Shiro'.
8x5
váza
Kecskemét
1978 1982
tavasz tavasz
üzemi fajtakisérlet
myrobalan
8x5
váza
(Prunus domestica L.)
(Prunus salicina L.)
