A betűtanítást segítő szemléltető eszköz készítése (innovációs többletmunka)

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben Kódszám: TÁMOP 3.1.4/08/02-2009-0096 _______________________________________________________________

A betűtanítást segítő szemléltető eszköz készítése (innovációs többletmunka)

Megjelenési formája: Nyomtatott változat Digitalizált változat

Készítette: Tabajdiné Kurucsai Irén 2010. május 31.

___________________________________________________________________________ Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Széchenyi István feladatellátási hely 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 69.

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS ................................................................................... 3 Milyen betűket ismernek az iskolába készülő gyerekek? .....................................................4 Miért érdemes a tanítást NYOMTATOTT NAGYBETŰVEL kezdeni? ..............................4

II. A BETŰTANÍTÁST SEGÍTŐ SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZ KÉSZÍTÉSE ........................................................................................ 6 BETŰFELISMERÉS GYAKORLATOK ......................................................................... 43 Betűtanítás-olvasástanítás-olvasástanulás.......................................................................... 44 Miért tanuljunk meg olvasni? ........................................................................................ 44 Hogyan tanulunk meg olvasni? ..................................................................................... 44 Az előkészítés szakasza ................................................................................................ 46 Hang- és betűtanítás, az összeolvasás gyakoroltatása .................................................... 47 Az olvasástechnika fejlesztése és a szövegértő olvasás kialakítása ................................ 48 A leggyakrabban előforduló kérdések az olvasástanulással kapcsolatban .......................... 49 Milyen típusú iskolában, programmal, módszerrel lehet a legjobban meg tanulni olvasni? ..................................................................................................................................... 49 A hangos vagy a néma olvasás a fontosabb? ................................................................. 49 A szótagolás kérdéséről .................................................................................................... 49 Kihívások a mai olvasáspedagógiában, ajánlás a jövő számára.......................................... 50 Az olvasáspedagógia létjogosultsága a negyedik osztály után ....................................... 50 Türelem és tolerancia ................................................................................................... 50 Az olvasás megszerettetése ............................................................................................ 51 Változatos, gyermekközpontú oktatás ............................................................................ 51

III. ÖSSZEGZÉS .............................................................................. 52 Miért tartom hasznosnak egy nem szokványos, betűtanítást segítő szemléltető eszköz elkészítését?...................................................................................................................... 52

FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................ 54 MELLÉKLETEK .............................................................................. 54

2

I. BEVEZETÉS

Kinek ajánlom a termés abc elkészítését? ♦ Aki szereti és tiszteli a természetet. ♦ Aki előnybe részesít a műanyagizált világgal szemben a természetes anyagokat ♦ Aki szívesen végez kézműves tevékenységeket. ♦ Aki képes arra, hogy tanítványait a természet iránti tiszteletre és alázatra tudja nevelni. ♦ Aki szívesen megszervezi a gyűjtőmunkát. ♦ Aki megnyeri a szülőket a közös tevékenységre. ♦ Aki a nagybetűs olvasási programmal dolgozik. ♦ Aki fontosnak tartja a kreatív betűtanítást (formázás, letapogatás,) ♦ Aki előnybe részesíti a cselekvésen, manipuláción keresztül vezető tanulást. ♦ Aki a hatékony, tartós bevésés érdekében tevékenységközpontú tanulás elkötelezettje. ♦ Aki időt enged a képességfejlődés különböző szintjén álló gyerekeknek az önmegvalósításhoz. ♦ Aki teret enged az egyéni, páros, kiscsoportos alkotások időigényes megvalósításához. ♦ Aki beépíti a beszélgetőkörök egy-egy témájához a megismert termést. Pl. búza útja a szántóföldtől a malomig, régen és most. A gyógynövények felhasználása –csipkebogyó, bodza, hárs, teafőzés. A fafajták, hasznuk, felhasználásuk. Ősszel érő termések. ♦ Aki időt szán a formarajzra. ♦ Aki ötletet merít a fantáziarajzokból. AJÁNLOM ANNAK A PEDAGÓGUSNAK, AKINEK TETSZIK AZ ÖTLET, ÉS SZÍVESEN KIPRÓBÁLNÁ

3

Milyen betűket ismernek az iskolába készülő gyerekek?

Az óvodából érkező gyerekek már nagyon sok nyomtatott nagybetűt ismernek, közel áll hozzájuk, hiszen üzletek cégtábláin, feliratokon, autók rendszámain az írógépek és számítógépek billentyűzetén sokszor találkoznak velük. Az iskoláskorú gyerekek gyakran próbálkoznak a nyomtatott nagybetűk másolgatásával, leírják nevüket, másolgatnak rövid szavakat, és néhányan már szavakat is tudnak olvasni. A nyomtatott nagybetűket írhatják is ami a betűk egyszerű vonalvezetése és egyenkénti alakítása miatt nem okozhat olyan nehézséget, mint az írott betűk folyamatos alakítása. Mivel a gyerekek ugyanazt a betűalakot olvashatják és írhatják, megerősödnek a kapcsolatok: ○ ○ ○ ○

a betű alakja a betűnek megfelelő hang, a megfelelő hang kiejtése és az írásmozgás között

Miért érdemes a tanítást NYOMTATOTT NAGYBETŰVEL kezdeni?

●Teljesíthető, optimális kihívás ●Teret enged az önjutalmazó motivációnak ● Egyszerű formák előnyben részesítése ● Késleltetett írástanítás ● Tanuló meglévő ismereteiből indul ki ● Megalapozza, előkészíti a soron következő tanulási szakaszt

4

A nyomtatott nagybetűk alakítása viszonylag könnyű, szemben a folyamatos vonalvezetést igénylő folyóírással, amelynek elsajátítására az iskolába kerülő gyermekek többsége csak a második félévre válik elég éretté (Nagy 2004). Így nem kell lemondanunk az olvasás és az írás párhuzamos tanításáról, és ez kétségtelenül számtalan előnnyel jár (Adamikné 2006). A nyomtatott nagybetűk segítségével a gyerekek hamarabb megtapasztalhatják, hogy írásban is ki tudják fejezni magukat, így is meg tudják osztani másokkal élményeiket, gondolataikat. A nyomtatott nagybetűk tanítása mellett elkezdjük a betűelemek írását is. Nagy, majd kisebb lapokra, szőnyegre, asztallapra, egymás hátára vázoljuk őket az ujjunkkal vagy valamilyen eszközzel. A nagybetűk tanulásakor megbeszéljük, milyen elemekkel írhatók le. Kialakítjuk a betűket a testünkből, az ujjainkból, zsinórból vagy pálcikából, drótból, fonalra felfűzött gyöngyből, sodort papírcsíkból, jelen esetben termésből. A betűkből a fantáziájukra támaszkodva kis rajzokat készítenek. Mindezen eljárások biztosítják a sokrétű és élményszerű tapasztalatszerzést a betűk alakjáról; több érzékszervet, pszichikus funkciót mozgósítanak, elősegítve a mélyebb bevésést. A betűket biztonságosan azok a gyerekek alakítják és ismerik fel, akik tisztában vannak az irányokkal. Fontos hogy a betűtanítás során minél több tapasztalatot gyűjtsenek egy-egy betű formájáról. A felismerés és rögzítés szempontjából igen fontos, hogy ne csak a vizualitásra támaszkodjanak.

5

II. A BETŰTANÍTÁST SEGÍTŐ SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZ KÉSZÍTÉSE VÁLTOZATOS TEVÉKENYSÉGBŐL KIINDULÓ, TAPASZTALATSZERZÉSEN ALAPULÓ BETŰTANÍTÁS MEGVALÓSÍTÁSA

6

A betű típusa: nyomtatott nagy:

AÁ A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: kukoricaszár Az anyag, termés gyűjtőhelye: Ágasegyháza Az elkészítés munkaformája: páros munka

7

A betű típusa: nyomtatott nagy,

EÉ A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: akácfa termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Ötfa Az elkészítés munkaformája: páros munka

8


IÍ A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: búza termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Ágasegyháza Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos

9


OÓ A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: madárberkenye termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos

10


ÖŐ A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: tuja termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos

11


UÚ A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: ezüstfa termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Ágasegyháza Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos

12


ÜŰ A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: kukoricamag Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos

13


M A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: tölgyfa termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Dunántúl Az elkészítés munkaformája: páros munka

14


L A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: bab termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Tajó Az elkészítés munkaformája: páros munka

15


H A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: hársfa termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: páros munka

16


T A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: papírfa termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Bodoglár Az elkészítés munkaformája: páros munka

17


S A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: zab termése Az anyag, termés gyűjtőhelye : Kömpöc Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos munka

18


K A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: kukorica termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos munka

19


R A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: napraforgó termése Az anyag, termés gyűjtőhelye:Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos munka

20


N A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: napraforgó termése Az anyag, termés gyűjtőhelye:Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos munka

21


B A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: bab termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Tajó Az elkészítés munkaformája: páros munka

22


Z A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: zab termése Az anyag, termés gyűjtőhelye:Ágasegyháza Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos munka

23


G A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: galagonya termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Felső-Szank Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos munka

24


V A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: vadrózsa ága Az anyag, termés gyűjtőhelye: Ágasegyháza Az elkészítés munkaformája: páros munka

25


D A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: dió héja Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: páros munka

26


SZ A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: szalma Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: páros munka

27


P A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: chili paprika Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: páros munka

28


C A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: cirok termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Ágasegyháza Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos munka

29

A betű típusa nyomtatott nagy:

GY A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: gyékény Az anyag, termés gyűjtőhelye: Tajó Az elkészítés munkaformája: páros munka

30


TY A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: kukoricaszár Az anyag, termés gyűjtőhelye: Ötfa Az elkészítés munkaformája: páros munka

31


CS A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: csuhé, csipkebogyó Az anyag, termés gyűjtőhelye: Ágasegyháza Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos munka

32


F A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: fenyőág Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: páros munka

33


LY A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: gyékény Az elkészítés munkaformája: páros munka Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kunfehértó

34


ZS A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: zsineg Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: páros munka

35


J A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: jegenyefa ága Az anyag, termés gyűjtőhelye: Bodoglár Az elkészítés munkaformája: páros munka

36


DZS A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: kukorica termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos munka

37


X A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: kukorica szára Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: páros munka

38


W A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: búza termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: kiscsoportos munka

39


Y A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: akácfa termése Az anyag, termés gyűjtőhelye: Ötfa Az elkészítés munkaformája: páros munka

40


DZ A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: bodzafa ága Az anyag, termés gyűjtőhelye: Ágasegyháza Az elkészítés munkaformája: páros munka

41


NY A betű elkészítéséhez szükséges anyag, termés: nyírfa kérge Az anyag, termés gyűjtőhelye: Kiskunmajsa Az elkészítés munkaformája: páros munka

42

BETŰFELISMERÉS GYAKORLATOK

☺ Betűlejárás, betűtaposás ősszel avarban, télen hóban. ☺ Betűírás egymás hátára ujjal. Melyik betű vagyok? Ismerj fel! ☺ Indián betűírás irányjátékkal. Nyílbetűk alkotása szóbeli leírás után. ☺ Testnevelés órán testbetűk alkotása. ☺ Sodrott papírból kígyóbetűk készítése, letapogatással felismerés ☺ Labirintusbetűk iránykövetéssel való felismerése. ☺ Termésbetűk letapogatással való felismerése.

A nyomtatott nagybetűk születésnapja Minden nyomtatott nagybetűt megformáztunk, majd különböző termésekből, anyagokból elkészítettük. Egy-egy betűvel ünnepélyes, varázslatos környezetben ismerkedtünk meg. Gyertyát gyújtottunk, elsötétítettük a termet .Az asztalon lévő égő gyertyát körbeálltuk,varázsige mondogatásával csalogattuk elő a termésbetűt .Minden alkalommal az a kisgyerek emelhette a gyertya elé a termésbetűt akinek, a keresztnevének vagy vezetéknevének elején szerepelt a betű: D Dorina, E Eszter, K Karina, Á Ádám, M Martin, Milán, J János, A Alex… A gyerekek nagyon várták az új betű megismerését. A motiváció néhány óra elteltével remekül működött. Előre lapoztak a könyvükben, keresgélték saját nevük, osztálytársuk, barátjuk nevének betűjét. Több tanuló meghívta szüleit saját betűjének ünnepélyes megismerésére. A megszületett betűket kitettük az osztályterem hátsó falrészére. A gyerekek büszkén mutogatták mindenkinek a termésekből készült betűfalat. Több tanulónak annyira megtetszett a tevékenység hogy teljes keresztnevét megformázta.

43

Betűtanítás-olvasástanítás-olvasástanulás Miért tanuljunk meg olvasni? Bizonyára többen akadnak olyanok, akik erre a kérdésre ugyanazt válaszolnák, mint amit az egy évszázaddal ezelőtti szemlélet sugall: Azért kell meg tanulnunk olvasni, hogy a nemzeti kultúránk egyik legmeghatározóbb komponense nemzeti irodalmunk hozzáférhetővé váljon számunkra. Természetesen ez valóban fontos, ám a 21. században az olvasás már nem csak a szépirodalom befogadását jelenti, jóval inkább a civilizáció alapját képező kommunikációs technikát. Ennek megfelelő szintű ismerete meghatározza az egyén boldogulását, sikerességét a társadalomban. Ha összefoglaló választ kellene adnunk a fenti kérdésre a legfontosabb érveink, tehát a következők lennének: 



 

 

Az olvasás elsajátításával egy új kommunikációs technika és kognitív rendszer birtokába jutunk, amelyek mindennapjaink során nélkülözhetetlenek. Ha meg tanulunk olvasni a kor elvárásainak megfelelően, jelentősen megnövekednek a lehetőségeink, hogy egzisztenciális céljainkat, terveinket, vágyainkat el tudjuk érni. Ezzel összefüggésben sikerességünk megnőhet az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon. A szövegértő olvasással és adekvát írással javulnak, gyarapodnak az együttműködési lehetőségeink a legkülönbözőbb kisebb és nagyobb közösségeinken, életünk minden színterén. A betűvilág segítségével saját tempónkban és igényeink szerint leszünk képesek élményeket befogadni, szórakozni, vitatkozni, érvelni. Belépőt kapunk az emberiség és a nemzet kulturális örökségének egy óriási részébe, amely csak ezen a csatornán érhető el.

Hogyan tanulunk meg olvasni? Az olvasás-írás megtanítása a világ legtöbb részén kardinális eleme az oktatási folyamatnak, hiszen a későbbi tanulás nagyban erre a képességünkre épül. Az írásrendszerek, a kulturális hagyományok némiképpen befolyásolják azt az időt, amikor a gyerekek elkezdik az olvasás tanulását, de a legjellemzőbb időpont erre a 6-7 éves kor. Ennek az az oka, hogy az értelmi, mentális, nyelvi és testi fejlettség, mint például a figyelem összpontosításának a képessége, a szókincs, a nyelvi tudatosság, a beszédhallás, a finommozgások koordinálásának a képessége, a kéz izmainak, csontjainak állapota ebben a korban éri el azt a megfelelő szintet, amely alapján a gyerekek többsége már motiváltan, élvezettel, különös megerőltetés és frusztráció nélkül képes írni-olvasni tanulni.

44

Az olvasás elsajátítása a leggyakrabban az anyanyelven folyik a világon, az anyanyelv karakterisztikája, a használt írásrendszer típusa pedig nagyban meghatározza magát az olvasástanítási módszert. Itt nem csupán a szillaikus (szótagokat jelölő) írás és a betűírásra épülő rendszerek közti különbségekre kell gondolnunk, hanem arra is, hogy a hang-betű megfeleltetési szabályok bonyolultságának a foka módszertani változásokat indukál az olvasástanítás során. Gondoljunk csak arra, hogy hangok és betűk azonosításának a szabályrendszere mennyire különböznek az egyes nyelvek esetében. Az ilyen szempontból nem annyira a tradíciót, inkább a logikát, egyszerűséget követő írások elsajátítása, mint például a magyar, finn vagy a török egész más kihívásokat rejtenek magukban a tanulók számára, mint például az angol, ahol egy betű nem ritkán három-négy beszédhangot is jelöl. Maga az olvasástanítás iskolai elmélete és gyakorlata két logikai folyamatra épül: az analízisre és szintézisre. Az analízis a magasabb szintű nyelvi egységek kisebb elemekre történő lebontását jelenti, például a szavakét betűkre. A szintézis ennek ellentéte, itt elemekből építünk fel nyelvi egységeket: betűkből szótagokat, szavakat, szavakból mondatokat, mondatokból szöveget. Az olvasás elsajátítása szempontjából mindkét logikai folyamat nélkülözhetetlen a tanítás során, ezek kombinációiból áll össze a tanítási stratégia, ám a felépülés szempontjából nagy eltérések vannak. Léteznek olyan módszerek, amelyek szóképeket tanítanak a gyerekeknek az első szakaszban, a megtanítandó szóképek száma eltérő, általában száz körül van. Ezután –vagy közbenkezdenek el betűket tanulni. A hazánkban elterjedtebb módszerek szerint a gyerekek az előkészítő szakasz után tanulják meg a betűket, (betű-hang, fonémamorféma megfeleltetési szabályokat) ezt követően pedig az összeolvasás gyakoroltatására tevődik át a hangsúly. Bármilyen módszertani eljárást is választunk, a kardinális fontosságú lépések, folyamatok között kisebb-nagyobb eltérésekkel, az elemek felcserélésével, esetleg a hangsúlyok áthelyezésével, de mindegyik tartalmazza a következő szakaszokat:     

Az olvasás előkészítése Hang- és betűtanítás Az összeolvasás gyakorlása Az olvasástechnika fejlesztése A szövegértő olvasás képességének fejlesztése

45

Az előkészítés szakasza A tanítási folyamat az első időkben az úgynevezett előkészítési szakasszal kezdődik. Az iskolába érkező gyerekek fejlettségi szintje közötti különbségek egyre nagyobbak. A kutatók szerint nem ritka Magyarországon sem, hogy a hat éves gyerekek közül többen a négy évesek, míg mások a nyolc évesek fejlettségi szintjén állnak. Nem ritka az sem, sőt általánosnak mondható, hogy az iskolába lépő gyerekek közül néhányan folyékonyan olvasnak, míg mások az írás-olvasás megtanulásának előfeltételeivel sem rendelkeznek megnyugtató szinten. A tanítás szempontjából mindkét eset problémát jelent. A már olvasó gyerekek olvasási produkciójában nagyon gyakran vannak olyan rejtett hibák, amelyek később derülnek ki, okoznak gondot, a legtöbb szülő nem szakember, és bár nagyon büszke az ilyen esetekben, tudtán kívül inkább árt mint használ gyermekének. Alapelvünk az, hogy nem tagadunk meg semmilyen információt a gyerekektől, ha maguktól érdeklődnek a betűvilág megismerése iránt az iskoláskor előtt, de nem kezdjük el semmi esetre sem tanítani őket az olvasásra, írásra. A szülő nagyon sokat tehet viszont a gyermeke későbbi iskolai sikereiért az iskoláskor előtt, ha például, sokat mesél neki, együtt nézegetik kedvenc könyveiket, ellátogatnak és beiratkoznak a könyvtárba, beszélgetnek könyvről, verset tanulnak, mesét mondanak, vagy az írás előkészítése érdekében rajzolnak, gyurmáznak, az irányokat, gyakoroltató játékokat játszanak. Az előkészítő szakaszban, az iskolában is a háttérképességek és háttértudás fejlesztési a fő cél, és természetesen a betűvilág megszerettetése a gyerekekkel. A tanító munkája ebben az időszakban arra irányul, hogy a gyerekek a legkülönbözőbb, az olvasás-írás szempontjából nélkülözhetetlen területeken legalább elérjék, átlépjék a küszöbszintet. Az első hetekben, hónapokban ezért kialakítják, fejlesztik a gyerekek jelfunkció-fogalmát, ugyanis aki nem érti, hogy bizonyos dolgok képesek más dolgokat jelölni, az nem érti meg az olvasás mibenlétét sem. A gyerekek optimális esetben sok olyan feladatot kapnak, játékot játszanak, amelynek célja a figyelem koncentrálásának, a beszédkészségnek, szókincsnek, a beszédhallásnak valamint a logikus gondolkodás, a ritmusérzék, a térbeli tájékozódás képességének a fejlesztése. A szem-kéz koordináció gyakoroltatása és a kézírásban résztvevő izmainak a gyakoroltatása is különös fontossággal bír, gondoljunk csak bele, hogy az ilyen jellegű finommotorikus mozgások mennyire nagy jelentősségre tesznek szert az elkövetkező hónapokban a gyerekek iskolai életében. Az utóbbi években a gyerekek fejlettségi szintje közti egyre nagyobb különbségek miatt a tanítók másik legfontosabb feladata az előkészítő időszakban, hogy megkíséreljék ezeket, a különbségeket minimalizálni a gyerekek között már ez első napoktól kezdődően.

46

Hang- és betűtanítás, az összeolvasás gyakoroltatása A hangok és beszédhangok megkülönböztetése, a fonémahallás fejlesztése elsősorban az előkészítő szakasz feladata, ám a fonémák önálló felismerése, szavakból történő kiemelése, a hangok sorrendjének megállapítása a második szakaszban is zajlik. Könnyű belátnunk, hogy az emberi beszéd hangjainak a felismerése megkülönböztetése nélkül a betűk megtanítása elképzelhetetlen. Amikor a gyerekek már biztonságosan képesek minderre, akkor tekinthetjük megalapozottnak a betűk tanítását. A betűtanítás az oktatási programoktól függően igen változatosan folyik. Általában egyszerűen leírható és felismerhető betűkkel kezdenek a gyerekek, leginkább magánhangzókkal, de az is fontos, hogy olyan betűket tanuljanak először, amelyek egymással összeolvasva értelmes szavakat adnak. Több program különös gondot fordít az úgynevezett Ranschburg-féle, más néven homogén gátlásra, vagyis arra, hogy az egymáshoz hasonló dolgokat egymás mellett nehezebben ismerjük fel, mint az egymástól különbözőket, ezért az egymáshoz hasonló betűket időben egymástól távol tanítják. A hangok és betűk tanítására a gazdag magyar szakirodalomban illetve az iskolai gyakorlatban nagyon sok ötletes és hasznos eljárást fedezhetünk fel, bevett módszer például, hogy a magánhangzóknál megfigyelik tükör segítségével a hang képzését, a betűket fantáziájuk segítségével figurákká egészítik ki, vagy nagy alakban közösen kijárják a betűket. A legnagyobb kérdés a betűtanítást illetően, hogy maga a folyamat mikor kezdődjön el és mikor érjen véget. Néhányan nem zárkóznak el attól, hogy egyegy betűt már az előkészítő szakasz idején megtanítsunk a gyerekeknek, olyanok is akadnak, akik a betűket gyorsított folyamatban igyekeznek elsajátíttatni, összeolvastatni. A magam részéről különösen fontosnak tartom az időtényezőt, vagyis, hogy a gyerekek minél alaposabban megismerjenek minden betűt, begyakorolják az összeolvasásukat. Gyakorló első osztályos apukaként mondhatom, hogy semmiképpen nem adnám (és nem is adtam) olyan iskolába a gyerekeimet, ahol arra büszkék a pedagógusok, hogy náluk már decemberre olvasnak a nebulók. Sajnos ez, a tájékozatlan szülők számára kecsegtetőnek tűnő ígéret komoly veszélyeket rejt, hiszen a felgyorsított tempó miatt nagymértékben megnő a betűtévesztések, betűcserék és egyéb olvasási hibák lehetősége, ráadásul olyan frusztrációt, bizonytalanságot alakíthat ki a gyerekekben mindez, amely egy életre elronthatja az olvasáshoz fűződő viszonyukat, megkeserítheti a későbbi tanulmányaikat. Érdemes megjegyeznünk, hogy az alsó tagozat célja nem más, minthogy a gyerekek természetes érdeklődésére építve, életkori sajátosságaiknak megfelelően játék- és gyermekközpontú szemlélettel kialakítsa, fejlessze az 47

alapképességeiket. Az olvasás területén ez két fontos dolgot jelent, nevezetesen, hogy egyrészt folyékonyan, másrészt motiváltan, élvezettel és önálló választásuk alapján is olvassanak a gyerekek. Az olvasástechnika fejlesztése és a szövegértő olvasás kialakítása Az olvasástechnika és a szövegértő olvasás fejlesztése szorosan összefügg egymással, mindkettő már a kezdet kezdetén elkezdődik, hiszen az olvasástechnika a helyes beszédre, az olvasásértés a beszédértésre épül. Az olvasástanítás folyamatában viszont akkor kapnak főszerepet, amikor a betűk felismerése és összevonása magabiztosan megy már a diákoknak. A negyedik osztály végére a gyerekeknek kifejezően kell tudni olvasni, valamint a nekik szóló szövegekből megfelelő mélységű jelentést kell konstruálni. A szövegértésnek több szintje létezik a szószerinti szövegértéstől egészen addig, amikor az olvasó már képes a szerző gondolataival vitatkozni, kritikát megfogalmazni, szövegstruktúrát megérteni és információkat saját szempontok szerint rangsorolni. (A szövegértő olvasásról egy későbbi alkalommal még részletesen fogok szólni, most inkább az olvasástechnika fejlesztését részletezném.) Az alsó tagozat egyik további legfontosabb célja az automatizált, folyékony olvasás képességének a kifejlesztése, amint már utaltam erre. Ez azt jelenti, hogy a gyerekeknek negyedik osztályos korára olyan magabiztosan kell tudni felismerni a betűket és a gyakrabban előforduló szavakat, hogy teljes egészében a jelentésre, az olvasás élményére tudjanak figyelni. Ehhez pedig rengeteg gyakorlásra és sokféle jobbnál jobb, érdekes szövegre van (lenne) szükség. Mindannyian emlékszünk azokra az órákra, amikor az iskolában hangosan, némán, egyedül, párosan vagy kórusban olvastunk. Az ilyen olvasást gyakoroltató órák különösen fontosak, azt látjuk különböző felmérésekből, hogy már napi negyed órával több vagy kevesebb ráfordított idő megjelenik a későbbi eredményekben. Ha azt akarjuk, hogy a gyerekek élvezzék az olvasással eltöltött időt, változatos módszereket érdemes alkalmazni. A szakirodalom nagyon sok ilyen olvasást, gyakoroltató technikát ismer. A legismertebbek közül a kórusban történő olvasást vagy a stafétaolvasást, míg a kevésbé ismertebbek közül a javító vagy a Close-féle olvasást említhetnénk. (A javító olvasás tulajdonképpen a staféta olvasás egyik változata, mindenki két mondatot olvas, a többiek figyelik, és ha hibáz, koppantanak az asztalon. Ilyenkor az olvasó abbahagyja, következő helyesen megismételve az elrontott szót olvassa tovább a szöveget. A Close féle olvasás lényege pedig az, hogy a tanár olvas, a gyerekek követik. Amikor a tanár elhallgat a gyerekek hangosan, kimondják a hiányzó szót, szavakat.) Az olvasástechnika fejlesztéséhez tartozik még a hangos olvasás közbeni hibák javítása. A leggyakrabban előforduló ilyen természetű hibák a betű- és szótagkihagyás, ezek felcserélése, tévesztése. Ezek az esetek többségében 48

könnyen javíthatók a figyelem összpontosításával, vagy a tempó lelassításával, de állhat a háttérben komolyabb probléma is.

A leggyakrabban előforduló kérdések az olvasástanulással kapcsolatban A következőkben tekintsünk át néhány olyan szakmai kérdést, amely az iskolába készülő gyerekek szüleit is rendszerint érdekelni szokta. Milyen típusú iskolában, programmal, módszerrel lehet a legjobban meg tanulni olvasni? Röviden azt válaszolhatjuk, hogy ma Magyarországon minden, az iskolákban használatos olvasástanítási módszerrel meg lehet kitűnően tanulni olvasni, ám vannak, amelyek könnyebbek, vannak, amelyek nehezebbek a gyerekek számára. Több vizsgálat is igazolta, hogy az olvasástanítás sikeressége szempontjából a leginkább meghatározó tényező: maga a tanító. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden programmal, módszerrel azonos mértékben tudják a gyerekek kiküszöbölni az olvasástanítás során esetlegesen jelentkező hibákat, problémákat. Sőt, nagy különbségeket tapasztalunk akkor is, ha a tananyagok szerkezetét, tartalmát, tudományos megalapozottságát, gyermekközpontúságát, megjelenését vizsgáljuk meg. A hangos vagy a néma olvasás a fontosabb? Mindkettő egyformán. A tanítók tapasztalatai szerint, ha a tanítás során bármelyiket elhanyagoljuk, az olvasási képesség romlik. A néma olvasás előnye, hogy az iskolai órán mindenki a saját tempójában tud olvasni, visszaugorhat a nehezen, vagy egyáltalán nem értett részekhez. Ezen kívül a mindennapi életben ez az olvasási forma a természetes. A hangos olvasás előnye ezzel szemben, hogy a tanító és maguk a gyerekek is csak így tudják észrevenni az olvasástechnikai hibáikat. Ráadásul a hangsúlyos, kifejező olvasás kialakítása nemcsak az esztétikai élmény megjelenítése miatt, a beszédművelés, a helyes ejtés szempontjából fontos, de a tanterv, a társadalom részéről is jogos elvárás. (Sajnos ez utóbbi tekintetében lesújtóak a vizsgálatok eredményei hazánkban az elmúlt egy-két évtizedben.)

A szótagolás kérdéséről Kétségtelen tény, hogy a szótagolva olvasás nélkül is meg lehet tanítani a gyerekeket olvasni, ám ennek a fázisnak a beiktatásával úgy tűnik, hogy mégis könnyebb. A szótagolást elhagyó programok szerzőinek fő érve, hogy a mindennapokban nem használunk ilyen olvasási formát, ezért ez természetellenes. A szótagolás támogatói érvei amellett szólnak, hogy az 49

oktatási rendszerünkben a kezdetektől szótagolva tanították a gyerekeket olvasni, és hogy a betűk összevonása szótagokká fontos lépés a gyakorlás szempontjából, hiszen jóval kevesebb szótag van, mint szó. A szótagolás ráadásul a beszéd fejlődésének szempontjából is különös szerephez jut, a gyerekek már az óvodás korban képesek letapsolni, azaz szótagokra bontani szavakat. Az utóbbi évek pszicholingvisztikai kutatásai is a szótagolás fontossága mellett törtek lándzsát. Kihívások a mai olvasáspedagógiában, ajánlás a jövő számára A magyar iskolarendszer struktúrája minden lehetőséget képes biztosítani a hatékony olvasástanítás feltételeinek megteremtéséhez. Mégis van néhány szempont, amelynek figyelembevételével lényegesen javíthatnánk a gyerekek olvasási szövegértési képességein. Most a legfontosabbak közül emelünk ki néhányat. Az olvasáspedagógia létjogosultsága a negyedik osztály után Az olvasás még néha mostanában is felbukkanó, száz esztendővel ezelőtti felfogása szerint, az olvasás azonos a betűk felismerésének, összeolvasásának a képességével. Ennek a rendkívül káros és elavult szemléletnek a következménye, hogy a legtöbb esetben, az iskolákban az olvasási képesség tudatos, tervezett fejlesztése befejeződik a negyedik osztály után, holott jól tudjuk, hogy ez a képességünk- életünk végéig fejleszthető. Nem egy olyan ország létezik, ahol olvasástanárok az óvodás kortól az egyetemi évek végéig fejlesztik a gyerekek és fiatal felnőttek ez irányú képességeit. Sajnos Magyarországon a felső tagozatos, középiskolás tanárok legtöbbször nem részesülnek ilyen jellegű felkészítésben, bár a közelmúltban megváltozott érettségi követelmények valószínűleg pozitív változást hoznak majd. Türelem és tolerancia A szövegértő olvasás agyi folyamatának a kialakulása rendkívül sérülékeny rendszer. Nemcsak az az állítás igaz, hogy a megfelelő olvasástanítási módszerek segítik szövegértés fejlődését, hanem az is, hogy a nem megfelelők rontják azt. Az olvasástanítás során a pedagógusok és a szülők részéről különösen nagy türelemre, toleranciára van szükség. Sokszor azonnal egyáltalán nem is látszik a gyakorlás eredménye, ám a mindennapi munka folyamán látjuk, hogy megtérülnek az erőfeszítéseink. Nem szabad elfelejtenünk sosem, hogy amíg számunkra nagyon egyszerű, könnyű, probléma nélküli folyamatnak tűnhet az olvasás, a gyerekek részére, az elsajátítás szakaszában rendkívül összetett, különös figyelmet igénylő, estenként nagyon megerőltető tevékenység.

50

Az olvasás megszerettetése A kilencvenes évek társadalmi változásai a szabadidő eltöltésének radikális átalakulását hozták. A szabadidő újra felosztásáért folytatott harcból sajnos az olvasás, mint tevékenység vesztesen került ki. Ma a szépirodalom olvasásával töltött idő Magyarországon a töredékére csökkent a harminc, negyven évvel ezelőttihez képest, és az olvasmányok szerkezete is jelentősen átalakult. A kötelező olvasmányokból megismerhető világkép egyre távolabb kerül a gyerekekhez, az olvasás, mint időtöltés pedig egyre kevésbé vonzó a fogyasztói társadalom multimédiás „siker árucikkeihez” képest. Ezért bátran állíthatjuk, hogy a szépirodalom olvasásának megszerettetése az egyik legnagyobb kihívása a mai magyar iskolának. Változatos, gyermekközpontú oktatás A szinte az egész társadalom által elvárt megújulás, szemléletváltás alapja, hogy az olvasástanítás minél jobban épüljön a tudomány eredményeire, valamint az, hogy a pedagógusok képesek legyenek a gyerekek érdeklődésének, elvárásainak eleget tenni. Ez nemcsak alapos elméleti, módszertani felkészültséget, rátermettséget kíván, hanem olyan források elérhetőségének ismeretét, eljárások alkalmazásának a készségét a tanításban, amelyek a társadalmi értékeket képesek hitelesen elfogadtatni a gyerekekkel, hiszen egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a tekintélyelv háttérbe szorul a meggyőződéssel szemben.

51

III. ÖSSZEGZÉS A betűtanítás folyamatában nagyon fontosnak tartom a sokrétű tapasztalást. A tanult nagybetűket a gyerekek nemcsak látták, hanem  letaposták avarban, hóban  elkészítették drótból, gyöngyből  sodorták papírból  kialakítottak: testbetűket, pálcikabetűket  megalkották a TERMÉSBETŰKET Amit alkot a gyerek, amit megtapasztal, abban örömét leli. Úgy tanul a legtöbbet a gyerek, ha alkotásokat hoz létre, az elképzeléseit láthatóvá teszi, közben gondolkodik, figyel, döntéseket hoz, tapasztalatot szerez, ismereteit bővíti. Az ismeretek új gondolatokat ébresztenek, tevékenységre motiválnak. Tanulóim nagy lelkesedéssel végezték a gyűjtőmunkát, amiben szüleik is segítettek. Egy-egy termésbetű elkészítése során nemcsak magával a betűvel ismerkedtek meg, hanem környezetismereti tájékozottságuk is bővült. A betűk elkészítése lehetőséget biztosított a változatos munkaformákra: egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív munka. A termésekről szerzett ismeretek gyakran szolgáltak a beszélgetőkör témájául. Miért tartom hasznosnak egy nem szokványos, betűtanítást segítő szemléltető eszköz elkészítését?  Tevékenységből kiinduló tapasztalatszerzésen alapuló tanulást tesz lehetővé  Teret enged a változatos munkaformáknak  Képességfejlesztés lehetőségei: tájékozódás síkban, síkbéli haladás, irányok, térkitöltés, nagyságviszonyok, formaérzék, finommotorika fejlesztése, szem-kéz koordinációja, iránykövetés, irányfolytatás  Gyűjtőmunka  Önálló ismeretszerzés  Tájékozódás a közvetlen és tágabb környezetben  Természet kincseinek felfedezése  Alkotókedv felébresztése  Változatos módszerek együttes alkalmazása  Motivációs lehetőség  Kapcsolatteremtés  Közös alkotás élménye  Szülő gyerek együttműködése  Személyes élmény-az én nevem kezdőbetűje  Élményszerű tanulás: BETŰK SZÜLETÉSNAPJA.

52

A mai kor kihívásai között, a modern társadalom igényeinek megfelelő iskolai működés, az iskola, a pedagógus számára szinte teljesen új feladatok módszerek, megvalósítását várja el. Ennek az igényeknek már nem felel meg a hagyományos tanulásirányítási gyakorlat, a többnyire szemléltetésre, ismeret, tudásátadásra épülő tanításközpontúság. A gyerek aktivitása, önállósága, a személyiség gazdag fejlesztése, a sokoldalú tapasztalatszerzésen alapuló ismeretszerzés alapkövetelményeknek számítanak a modern igényeket kielégítő iskolában így elsősorban a cselekvés pedagógiájára, és a kreativitásra nagy hangsúlyt kell fektetni. A tudás a gyerek cselekvéseiben épül fel, és bontakozik ki, ezért a pedagógusnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy létrejöttéhez optimális feltételek biztosítva legyenek.

53

FELHASZNÁLT IRODALOM Batáné Murányi Erika –Kiss Gyuláné –Koncz Antónia (2000) Ugróiskola Ábécés olvasókönyv 1. osztályosok számára –Képességorientált hatékonyságnövelő olvasástanítási program. Gordon, T (1989) A tanári hatékonyság fejlesztése. T. E. T. –módszer. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.

Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna (1999): ABC- ház- Beszéd, olvasás Ábécéskönyv Mozaik Kiadó, Szeged. Misklcziné Radics Katalin: Az írásmozgás- koordináció fejlesztése 4-8 éves életkorban –Módszertani segédanyag óvodapedagógusoknak és tanítóknak. Lázár Endréné Molnár Anna- Kőrösiné Takács Elvira: Varázsoljunk a természettel! Különleges rajztechnikák óvodásoknak és iskolásoknak.

Ligeti Róbert (1982) Az olvasástanulás pszichológiája. Nagy József (2004): Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. Iskolakultúra Nagy József- Józsa Krisztián- Vidákovich Tibor- Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged. Pete Lászlóné (2000): Készítsünk faliképet! Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest. Steklács János: Olvasástanítás-olvasástanulás kérdései, kihívásai.(20004). Varga Irén, Gönczi Károly, Pintér István: Én- Tér- Kép. Trefort Ágoston Alapítvány, Karcag.

54

MELLÉKLETEK

55

A betűtanítást segítő szemléltető eszköz készítése (innovációs többletmunka)

Recommend Documents