A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetése a fMRI-vel a neurorehabilitáció során (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika

A beszéd lateralizáció reorganizációja… • Az (emberi) agy egyik meghatározó sajátossága, hogy agyféltekéink mind morfológiailag, mind funkcionálisan aszimmetrikusak. • Előnye, hogy a két félteke párhuzamosan és egymástól elkülönülve működhet. Például zsákmányszerzés közben az élőlény agya egyszerre tud figyelni a zsákmányra és az őt fenyegető ragadozóra. Mindkettő kereső-figyelő tevékenységet igényel, és egyszerűbb, ha az egyiket az egyik, másikat a másik félteke hajtja végre (Halpern és mtsai, 2005; Bisazza és mtsai, 1998). (Evolúciós előny!? Doron és Gazzaniga, 2008.)

A beszéd lateralizáció reorganizációja… Az aszimmetria, a lateralizáció csak az adott funkció modalitását érinti: Pl. mindkét hippocampus alapvetően a memóriafolyamatokban játszik szerepet, bal inkább a verbális, a jobb inkább a téri-vizuális memóriaműködésben vesz részt. Mivel a két félteke alapvetően szimmetrikus, ezért egyik oldali sérülés esetén a kiesett funkciók az ellenoldalon reorganizálódnak a homológ struktúrában.

A beszéd lateralizáció reorganizációja…

• Emberben az agyi lateralizáció legszembetűnőbb megnyilvánulása, hogy a beszédközpont csak az egyik féltekében helyezkedik el, melyet dominánsnak (helyesebben beszéd dominánsnak) nevezzük. Ez leggyakrabban a bal félteke. • Az agyi lateralizáció leginkább érzékelhető jelensége pedig a jobbkezesség (93-94%!!) A jobb kezünk ügyesebb – írás, eszközhasználat, stb. A jobbkezesség az emberiség megoldatlan rejtélye. (Knecht és mtsai, 2000)

A beszéd lateralizáció reorganizációja… Az 1950-es évektől a beszéddominanciát az invaziv Wada teszttel határozzák meg. (Csak kóros esetben használható) Napjainkban a funkcionális MRI (fMRI – egészségeseknél is alkalmazható) , funkcionális transcranialis Doppler (fTCD) a legelterjedtebb módszerek. Alapvető módszertani különbség a Wada teszt és az fMRI között, hogy az előbbi eljárás a gátláson alapul, míg az utóbbi a vizsgált struktúrák aktivációján. Ezért a két módszer nem teljes mértékben ekvivalens.


A beszéd serdülő- vagy akár felnőttkorban is átépülhet, ha egy krónikus folyamat támadja meg a bal féltekét (epilepszia, krónikus encephalitis). A beszédreprezentáció ilyenkor fokozatosan, neurológiai (afáziás) tünetek nélkül képes átépülni a lézióval ellentétes oldalra (tehát rendszerint balról jobbra).


Ezzel szemben a gyorsan kialakuló agyi károsodások (stroke, trauma, akut encephalitis) nem vezetnek teljes jobb féltekei beszédközpont-átrendeződéshez, hanem beszédzavart, afáziát okoznak, mivel nincs elég idő a kompenzációra, azaz a beszéd bal-jobb transzferjére. Ez a szituáció hasonló az akut vs. krónikus carotis interna elzáródáshoz.


Egyelőre még nem tudjuk, hogy melyek a kognitív „kollaterálisok”, amelyek elősegítik a beszéd funkciózavar nélküli „átmentését” az ellenoldalra. Mindenesetre az eredmények azt mutatják, hogy a beszéddominancia balról jobbra történő áttolódása serdülőkorban, sőt felnőttkorban is kialakulhat a folyamatos, krónikus epilepsziás aktivitás hatására.


• 15 szülési felkarbénult: 5 bal oldali, 10 jobb oldali plexus sérült. Az anamnézis felvétele és a fizikális vizsgálat után fMRI történt. • A jobb FV-sérült személyeknél a beszéd lateralizációja jobbra tolódik, összehasonlítva a bal FV sérülést szenvedett vizsgálati alanyokkal • Minél több gyök érintett és minél gyengébbek a jobb FV funkciói annál inkább jobbra tolódik a beszéd lateralizációja. (Janszki 2009)


• Janszki és mások vizsgálatai (Woods és mtsai, 1988; Dellatolas és mtsai, 1993) is arra utalnak, hogy a beszédcentrumokat érintő sérülés kontralaterális beszédátszerveződést és következményes balkezességet indukálhat. • Az idézett vizsgálat azt sugallja, hogy a jobb kezet érintő sérülés kontralaterális kezességet indukálhat és a beszédlateralizáció balról jobbra tolódását eredményezi.

A beszéd lateralizáció reorganizációja… • Feltételezhető, hogy a kezesség/kézhasználat befolyásolja a beszédlateralizációt (beszédet). A kettő közötti okokozati kapcsolat valószínűleg kétirányú. • A kézhasználaton át megvalósuló kommunikáció (gesztusok) fontos szerepet töltenek be a nyelv evolúciójában és ma is a nyelv elidegeníthetetlen részét képezik. • Ennek elméleti jelentősége lehet a beszédzavarok terápiájában, és előmozdíthat további vizsgálatokat arra vonatkozólag, hogy a kézhasználat tökéletesedése milyen mértékben járul hozzá a beszédfunkció javulásához!!


Post-stroke afáziában szenvedő felnőtteknél az afázia javulása attól függ, milyen mértékben vesz részt a korábban nem-domináns jobb félteke a beszédfunkciókban (Czopf, 1972). Feltételezhetjük, hogy a jobb féltekének akár felnőtt korban is szerepe lehet a beszédműködésben, tehát a beszédfunkciók bizonyos mértékű reorganizációja még felnőttkorban is lehetséges.


A kutatásaink tárgya: Bal féltekei stroke – jobb oldali hemiparézis, szenzomotoros vagy csak motoros afázia. Az egyéb súlyos elsődleges vagy másodlagos károsodások kizáró okok. Mivel homogén csoportok nem állíthatóak fel, ezért párokat hozunk létre.


• A párok kialakításának szempontjai: • Közel azonos agykárosodás • Hasonló életkor • Hasonló funkciókárosodások


Közel azonos agykárosodás : • Klinikai vizsgálat • CT ill. MRI, fMRI vizsgálat


• Hasonló funkciókárosodások: • Funkcionális tesztek – Barthel, FIM • NIH stroke skála • Western afázia teszt, Addenbrook teszt


• Terápiás program: • Véletlenszerű szétválasztás „A” és „B” csoportra • Az „A” csoport hagyományos gyógytornát és ergoterápiát végzi. • A „B” csoport a hagyományos foglalkozások mellett az ép (bal) kéz finomfunkció fejlesztését is végzi.


• Nyomonkövetés: • Induláskor: klinikai vizsgálat, funkcionális tesztek, „beszéd” fMRI • Havonta: klinikai vizsgálat, funkcionális tesztek • Három havonta/fél évente: „beszéd” fMRI • Fél évente/évente részértékelés


Összefoglalás: Célunk a (beszéd)domináns féltekét ért akut károsodás után zajló agyi lateralizáció reorganizációjának vizsgálata. Vizsgáljuk összehasonlítva az eddig alkalmazott és az újonnan bevezetett gyógytorna, ergoterápia hatását az agyi lateralizáció reorganizációjára. Az fMRI segítségével nyomonkövetjük a várható strukturális és funkcionális átrendeződést.

Köszönöm a figyelmüket!

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

Recommend Documents