A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011)

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1

Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1

VIZITERV Environ Kft., Nyíregyháza, 2Miskolci Egyetem HidrogeológiaiMérnökgeológiai Intézeti Tanszék [email protected], [email protected], [email protected] Kivonat A Nagy Magyar Alföld ÉK-i részén elhelyezkedő Bereg-Szamári süllyedék területén belül a Szatmári síkság Magyarország rétegvizekben egyik leggazdagabb területei közé tartozik. A terület fő jellegzetessége, hogy a vízbeszerzésre alkalmas pleisztocén-pliocén medence üledékek a peremek felé fokozatosan elvéknyodnak. A lakossági közüzemi ivóvízellátás a hideg édesvizeket tároló pleisztocén, míg az ásvány- és hévíznyerés a pliocén összletből történik. A felszín alatti víztestek országhatárral való osztottsága mindkét víztípus esetében érvényes. A pleisztocén vízadó összlet kellő részletességű feltárása a közművesítés befejeződésével megtörtént, a pliocén korú hévíztartó összletre vonatkozó ismereteink viszont még korántsem tekinthetők teljes körűnek. A dolgozatban megfogalmazásra kerülnek az országhatárral osztott területrészen végzendő jövőbeni közös feladatok is.

Abstract The studied area the Bereg-Szatmar deep plain is occupying the northen-eastern part of the Great Hungarian Plain. The Szatmar plain belongs to the the good aquifers of Hungary. The main character of the area the gradually decreasing the thickness of the Pleistocene-Pannonian sediments to the borders. The Pleistocene aquifers assuring the chance for local drinking water production and from greater depths the Panonnian aquifers the abstraction of thermal thermal water. The groundwater bodies of the examined area are transboundary aquifers. The Pannonian thermal water resources are not revealed and utilized. It is essential to start common identification of mineral water resources int he region.

1. Bevezetés Az Alföld ÉK-i részén levő Felső-Tisza vidék területén belül elhelyezkedő Szatmári síkság az ország rétegvizekben egyik leggazdagabb területéihez tartozik. A hideg édesvíznyerés szempontjából a pleisztocén-, míg a sós meleg vizeket a pliocén törmelékes összlet tárolja. A rétegműködési mechanizmusból [1] következően a Pannon medencét kitöltő üledék teljes elterjedési területén és teljes vastagságában egységes hidraulikai rendszert alkot, mely a vizsgált térségben a peremek felé haladva egyre inkább elvékonyodik. A terület felszín alatti 155

Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Lakatos Attila, Mikó Lajos

vízbázisainak országhatárral való osztottsága mindhárom szomszédos relációban adottságnak tekinthető. Ezek közül elsősorban az ukrán és a román reláció emelendő ki.

2. A terület általános bemutatása

1. ábra. A Beregi- és a Szatmári-sík kistájak elhelyezkedése.

A vizsgált terület, a Bereg-Szatmári süllyedék Magyarország kistáj katasztere szerint az Alföld nagytájhoz tartozik. Ezen belül pedig a Felső-Tiszavidék középtájhoz tartozó Beregi-sík kistáj illetőleg a Szatmári kistáj területét érinti. A szomszédos határmenti területrészek közül Szlovákia kis mértékben érintett. Az ukrán határ menti rész a Kárpátaljai alluviális síksághoz sorolható. Románia felőli oldalon pedig a Szatmári síkság folytatása jellemző. A hazai vízgyűjtőgazdálkodás-tervezési alegység szerint besorolás alapján a vizsgált területen a következő felszín alatti víztestek kerültek kijelölésre. Sekély porózus és porózus rétegvíz víztestek: • sp.2.2.2, p.2.2.2 Beregi-sík. A sekély talajvíz és hideg rétegvíz víztest Magyarország északkeleti részén helyezkedik el, amely tulajdonképpen a Beregi-Tiszahátat foglalja magában. Északkeletről Ukrajna, nyugatról a Tisza bal parti ártere, délről a Túr-belvíz-főcsatorna határolja. 156

A Bereg-Szatmári süllyedék hévízbeszerzési adottságai

• sp.2.1.2, p.2.1.2 Szatmári-sík. A sekély talajvíz és hideg rétegvíz víztest Magyarország legkeletebbi részét, a Szatmári-síkságot foglalja magában. Északról a Túr-belvíz-főcsatorna, keletről és délről az országhatár határolja. Nyugati határa a Szamos. Termálvíztestek: vonatkozásában: • pt.2.4 Északkelet-Alföld, porózus termál víztest. Nagy kiterjedésű víztest. A termál víztest területe a Bodrogköz keleti szélétől DK-re a keleti országhatárig, dél felé pedig a Derecskei árok pereméig terjed. Magába foglalja a Hajdúságot, a Nyírséget, a Szatmári síkságot, a Rétközt és a Tiszahátat, azaz a Pannóniai-medence magyarországi ÉK-i részét.

3. Földtani és vízföldtani jellemzés A területen a pleisztocén rétegek (fő vízadó) fekümélysége 90- 190 m közötti, míg a pliocén korú hévízfeltárásra alkalmas rétegeinek (Felső- Pannon) a fekümélysége átlagosan 490- 1190 m körül alakul (Barabás térségében 200 m). Figyelembe véve a területre jellemző geotermikus gradiens értékét (17,1 m/°C), termálvizet mintegy 500 m-es mélységben találhatunk, amennyiben van megfelelő vízadó réteg [2]. A hévíz nyerés perspektíváit illetően csak geológiai adatokra támaszkodhatunk. Ezek szerint a Nyírségben a hévíztároló összlet alsó szintje agyagos kifejlődésű, perspektívátlan. Csupán az alsó szint felső részén települnek kisvastagságú finom és apróhomokos rétegek. A középső szint a Szatmári síkság felől homokosabb, a Nyírség közepe felé egyre agyagosabb. A felső szint Nyírbátor környékén agyagos, Szatmárban homokos kifejlődésű. A felső pliocén általában agyagos, kőzetlisztes, de vastagságának közepe táján jó vízvezető szint is található. A hévízbeszerzés szempontjából lényeges a terület mélyföldtani felépítésének vizsgálata.

4. Mélyföldtani felépítés Az alföldi CH kutatás (Tisztaberek-1; Nagyecsed-1) és a földtani alapszelvény program keretében (Gelénes-1) mélyült fúrások alapján részben ismertek a mélyfekü képződmények. Tisztaberek-1 jelű fúrás: 173,7 m negyedkor és felső pliocén (levantei) üledék 596,7 m felsőpannon üledékek 1291,0 m alsópannon üledékek 157


1500,1 m szarmata üledék, vulkáni tufákkal Gelénes-1 jelű fúrás: 104,8 m negyedkor 242,0 m felső pliocén (levantei) 676,0 m felső és alsó pannóniai 1341,0 m szarmata uralkodóan vulkáni törmelékösszlet 1394,0 m felső tortónai vulkáni törmelékösszlet 2002,6 m alsó tortónai vulkáni törmelékösszlet A Necs-1 fúrás szerint a feltételezettet lényegesen meghaladó a minimum mértéke. A miocén vulkáni képződmények feltételezett vastagsága a Szamos vonalában 1500 m, amely Tisztaberek és Tarpa felé kissé csökken. A Necs-1 fúrás ezzel szemben jóval nagyobb 2686 m-es vastagságban harántolta a képződményeket. A pliocén képződmények aljzatában ugyancsak megmaradt a Csenger Mátészalka közötti mélyedés -1500 m-en, ahonnan ÉK és DNy irányába egyaránt jelentős emelkedés figyelhető meg. A terület hévízbeszerzési lehetőségeinek jellemzésére szolgálhatnak a Vásárosnamény-Gergelyiugornyai Fürdő, Vásárosnamény Szilva Gyógyfürdő, Fehérgyarmat Fürdő, Kórház, Mátészalka Fürdő, valamint a Csengersimai hévíz kutak adatai alkalmasak (ez utóbbi adatai kerülnek részletes bemutatásra). Csengersima közigazgatási területén az 1989-1990-es években egy Csenger1. jelű szénhidrogén kutatófúrás került lemélyítésre 2150 m talpmélységgel, ahol 2150 m-ben a talphőmérséklet 125 oC volt. A kutatófúrás rétegsora alapján az alábbi litosztratigráfiai beosztás és kőzettani jellemzés várható: 0 - 1,5 m-ig Holocén (kötött agyagos talaj) 1,5 - 330 m-ig Pleisztocén (homok, homokos kavics, kavics, agyag, kavicsos homok) 330 - 545 m-ig Felsőpannon –Levantei (agyag, homok, homokos kavics) 545 -1370 m-ig Felsőpannon (agyag, homok, homokkő, aleurit) 1370 -1475 m-ig Alsópannon (agyagmárga, homokkő, aleurit) 1475 m-től Miocén (dácittufa, vulkanit) Beszűrőzés alkalmas porózus homok rétegek a felsőpannon üledék összletben találhatók, melyek vízhozam és hőmérséklet adatai a következők: 500 – 650 m 1000-1500l/p, 35-38 oC 700 – 900 m 700-1200 l/p, 43-48 oC 950 –1110 m 700-1000 l/p, 58-68 oC A terület medence peremi jellege miatt a kitermelhető hévizek várható hőmérséklete kissé bizonytalan, így az alacsonyabb értékek figyelembevétele célszerű. A nyugalmi vízszintek negatívak, víztermelés búvárszivattyúval történhet. 158


A kitermelt víz metán gáztartalma 70-150 l/m3 körül várható. A lehűlt, felhasznált vizek visszasajtolására, az alsó rétegek termeltetése esetén, az 500- 650 m közötti rétegek javasolhatók.

2. ábra. Felső-pannóniai képződmények vastagsági- és kifejlődési térképe [3]. 3. ábra. Alsó-pannóniai képződmények vastagsági- és kifejlődési térképe [3].

Általánosságban megállapítható, hogy a termálvíz feltárása kizárólag a felsőpannon üledéksor középső-alsó szakaszában kialakult főleg homok, esetleg homokkő rétegek alkalmasak. A különböző földtani korú agyagos, márgás képződmények nem tartalmaznak hasznosítható, kitermelhető hévíz mennyiséget az egyéb kőzetek kompaktak, másodlagos repedésrendszerük nincs, így hidrogeológiai szempontból nem jelentősek. A miocén-szarmata vulkáni tufák, vulkanitok vízadó képességére megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A Vásárosnaményi hévízkútban azonban a 847-917 m között beszűrőzött miocén-szarmata tufás összletben lévő homokrétegek 500 l/p 56,5 fokos meleg vizet szolgáltattak. A Vásárosnamény Szilva Gyógyfürdő kútjának földtani rétegsorában feltárt rétegek korbeosztása 4191200 m-ig felső-pannon. A beszűrőzésre alkalmas rétegek is jóval sekélyebb mélységközben vannak. Mindebből következik a két kút vizének vízkémiai jellegéből [4] adódó jelentős különbség is.

159


A terület hévízkútjainak néhány jellemző adata a következő táblázatban került összesítésre.

1990.

1274

57

NaCl-os és HCO3-os jodidos ásványvíz fürdővíz NaCl-os és HCO3-os melegházásványvíz fűtés gyógyNaCl-os és HCO3- fürdővíz os ásványvíz használati melegvíz Kis sótartalmú, NaHCO3-os fürdővíz ásványvíz

Összes só tart. mg/l

Kifolyóvíz hőm. ºC

A hévíz minősítése

Hasznosítás módja

Talp-mélység

Csengersima Csenger Mg.Tsz.

Építési év

Hévízkút helye

Katasz-teri szám

1. táblázat. A terület lemélyített hévíztermelő kutak jellemző adatai.

5645

Fehérgyarmat Fürdő

K-69

1962.

1005

45,6

Fehérgyarmat Kórház 1. sz. kút

B-102

2005.

828

42,7

Mátészalka Városi Fürdő

B-98

1960.

1009

56

Vásárosnamény Gergelyiugornya Fürdő

K-69

1978.

945

56

NaCl-os ásványvíz, jodidos, bromidos fürdővíz gyógyvíz

6647

Vásárosnamény Szilva Gyógyfürdő

B-113

2006.

692 (1200)

45

Kis sótartalmú NaHCO3-os fürdővíz ásványvíz

1208

2147

1141

A termál kutak – határ menti ukrán és román oldalt is figyelembe vevő – területi eloszlását a 4. ábrán mutatjuk be. A vizsgált terület hévízbeszerzési adottságainak vizsgálatánál kiemelendő a határ menti megosztottság és kiterjedés vizsgálatának szükségessége nemcsak a hideg édesvizekre vonatkozólag. Ez utóbbiak vizsgálatára nemzetközi együttműködés keretén belül mindkét relációban a korábbi évek folyamán eredményes projektek születtek. (A Szamos allúvium vizsgálata, NATO SQUASH Projekt, Belgium-Románia-Magyarország, 2004., Vízbázisvédelmi feladatok a magyar ukrán határtérségben, EGT és Norvég Finanszírozású Mechanizmus által támogatott Projekt, Magyarország-Ukrajna, 2009.)

160


4. ábra. A terület hévízkútjai.

5. Összefoglalás Az ország hévízkútjainak döntő többsége az Alföld középső és déli részén helyezkedik el. A vizsgált peremi területen lemélyített hévíz kutak száma csekély. A terület peremi jellegéből, valamint a feltárási pontok kis számából adódó bizonytalanság miatt a hévíztároló összlet részletes és megbízható elemzése jelentős akadályokba ütközik. A legmélyebb szintből termelhető víz hőmérséklete sem éri el a 60 ºC-t, így energetikai célokra alig hasznosítható. A rétegműködési mechanizmusból következően a Pannon medencét kitöltő üledék teljes elterjedési területén és teljes vastagságában egységes hidraulikai rendszert alkot, mely a vizsgált térségben a peremek felé haladva egyre inkább elvékonyodik. Az összleten belül bármilyen mélységből is termelünk vizet, a vízszállításban minden réteg részt vesz, a talajvíztől a legmélyebben fekvő hévíztartó rétegig. Horizontális vonatkozásban pedig elmondhatjuk, hogy a terület vízbázisainak országhatárral való osztottsága kezelendő adottságnak tekinthető. Ebből kifolyólag közös kutatások és fejlesztések révén a nemzetközi együttműködés kiterjesztése szükséges a hévíztartó összletek vizsgálatára is. 161


6. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Irodalomjegyzék [1] Tóth J. (1995): Hydraulic continuity in large sedimentary basins – Hydrogeolog Journal (3), no. 4, pp. 4-16. [2] Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-1 Felső-Tisza Tervezési Alegység, FETIKÖVIZIG Nyíregyháza, 2010. [3] Magyarország Földtani Atlasza, MÁFI Budapest, 1986. [4] Szűcs P, Sallai F, Zákányi B, Madarász T (szerkesztők). Vízkészletvédelem. A vízminőség védelem aktuális kérdései. Bíbor Kiadó, 2009., ISBN 978-963-9988-00-2, pp. 1-418

162

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

Recommend Documents