A békéltető testületről

2016. 12. 07.

A békéltető testületről ­ BMKIK Internet Portál

A békéltető testületről 2016. július 18., hétfő

Békés Megyei Gazdasági Kamarák mellet működő Fogyasztóvédelmi Békéltető Testület 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5. Tel/Fax: 06­66/324­976 E­mail cím: [email protected] Elnök: Dr. Bagdi László 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5. Békéltető Testület titkár: Tóth Éva 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5. Békéltető Testületi tagok: Gazdasági kamarák által delegált tagok: Dr. Farkas János

mezőgazdaság

Dr. Pethő Attila István

jogi tevékenység

Fajzi Tamás

építőipar, építésügy

Dr. Bagdi László

jogi tevékenység

Bődi János

építőipar, építésügy

Krizsán Miklós

pénzügy, számvitel

Musulin Miklós

építőipar, gépipar, kereskedelem

Szatmári Edit

pénzügy, számvitel, számítástechnika

Dr. Styaszni Andrea

jogi tevékenység

Kiss János

szolgáltatásokkal összefüggő tevékenység

Dr. Magyari János

jogi tevékenység

Bődi Jánosné

kereskedelem, számvitel

Kincses Zsigmond

gépek, berendezések, mezőgazdasági gépek, alkatrészek,energetika gépészeti tevékenység

Dr. Abonyi Péter

jogi tevékenység

Fogyasztói érdekképviseleti szervezetek által delegált tagok Ferenczi István

kommunikáció, kereskedelem, kommunikációs szolgáltatás

Dr. Kovács László

jogi tevékenység

Kovács Barnabás

építőipar, építésügy

Dr. Marosvölgyi Emese

jogi tevékenység

Lőrincsikné Dr. Bánfi Anna

Pénzügy, Adó

Szilágyi Mária

Kereskedelem

Mihály Tamás

Szolgáltatás, informatika, gépészet

Dr. Szeberényi Andor

közlekedésügy, jogi tevékenység

Dr. Kovács Katalin

jogi tevékenység

Ivanics Katalin

közművelődés, kultúra, idegenforgalom, oktatással kapcsolatos eljárások

Barra Péter

kereskedelemmel kapcsolatos tevékenység

Dr. Szatmári Zsolt

jogi tevékenység

Szebegyinszkiné Uhrin Mária

kereskedelemmel kapcsolatos tevékenység

Pető László

kereskedelem, agrárgazdasági tevékenység

A békéltető testület minden héten szerdán 10 órától 12 óráig székhelyén fogyasztóvédelmi tanácsadást nyújt, amelyen a békéltető testületi tagok járnak el. A félfogadás érkezési sorrendben történik. Az ügyintézés ingyenes. Az ügyfél a félfogadásra iratait, számláit, bizonylatait és egyéb bizonyító eszközeit hozza magával. Az ügyintézés  eredményessége  céljából  pontosan  meg  kell  nevezni  a  panaszolt  vállalkozást,  annak http://www.bmkik.hu/index.php?id=1317&print=1

1/5

2016. 12. 07.

A békéltető testületről ­ BMKIK Internet Portál

elnevezése, székhelye szerint. Az  a  békéltető  testületi  tag,  aki  a  félfogadás  alkalmával  tanácsadást  nyújtott,  a  későbbi  békéltető testületi eljárásban ugyanezen ügyre vonatkozóan eljáró tanács tagjaként nem jelölhető. A békéltető testületi eljárásra vonatkozó alapvető szabályok: A békéltető testületi eljárásra a 1997. évi CLV. Tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Mi a békéltető testületi eljárás tárgya? A  békéltető  testület  hatásköré  tartozik  a  fogyasztó  és  a  vállalkozás  közötti,  a  termék  minőségével, biztonságával,  termékfelelősségi  szabályok  alkalmazásával,  szolgáltatás  minőségével,  továbbá  a  felek közötti  szerződés  megkötésével  és  teljesítésével  kapcsolatos  vitás  ügy  (fogyasztói  jogvita)  bírósági eljáráson  kívüli  rendezése:  e  célból  egyezség  létrehozásának  megkísérlése,  ennek eredménytelenségének  esetén  pedig  az  ügyben  döntéshozatal  a  fogyasztói  jogok  egyszerű,  gyors,  és hatékony költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A  békéltető  testület  a  megyei  kereskedelmi  és  iparkamara  mellett  működő  független  testület,  amely állami költségvetésből gazdálkodik. Az eljáró békéltető testület jogszolgáltató tevékenységét alapvetően 3 tagú tanácsban látja el. A  tanács  egyik  tagját  a  fogyasztó,  a  másik  tagját  a  vállalkozás  jelöli  ki,  az  eljáró  tanács  elnökének személyéről pedig a békéltető testület elnöke dönt. A békéltető testületi tagja eljárása során független és pártatlan nem utasítható, a jogszabályoknak és a lelkiismeretének van alárendelve a döntés meghozatala során. A  fogyasztó  és/vagy  vállalkozás  kérelmére  az  ügyben  (tanácson  kívül)  egy  békéltető  testületi  tag  is eljárhat. A  fogyasztó  és/vagy  a  vállalkozás  kérésére  a  testület  tanácsot  ad  a  fogyasztót  megillető  jogokról  és kötelezettségekről. E feladatot ügyfélszolgálat keretében heti rendszerességgel látja el a testület. Békéltető testületi jogvitát a fogyasztó indíthat. A  fogyasztó:  önálló  foglalkozásán  és  gazdasági  tevékenységi  körén  kívül  eső  célok  érdekében  eljáró természetes  személy.  Továbbá  a  békéltető  testületre  vonatkozó  szabályok  alkalmazásában  külön törvény szerinti civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet mikro­, kis­ és középvállalkozás is, aki  áru  vesz,  rendel,  kap,  használ,  igénybe  vesz  vagy  az  áruval  kapcsolatos  kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Békéltető  testületi  eljárásban,  tehát  fogyasztó  nem  lehet  az,  aki  vagy  amely  foglalkozásával  vagy gazdasági tevékenységével kapcsolatos ügyben kíván eljárást indítani. Az a természetes személy, aki a fogyasztó  kritériumának  megfelel  minden  esetben  kezdeményezhet  békéltető  testületi  eljárást. Kivételesen gazdálkodó szervezet is lehet békéltető testületi eljárás alanya fogyasztói pozícióban, ha az mikro­  kis­  és  középvállalkozás.  Fogyasztó  lehet  e  tekintetben  civil  szervezet,  egyház,  társasház, lakásszövetkezet.  Ismételten  hangsúlyozzuk,  hogy  minden  esetben  feltétel  az,  hogy  az  eljárást  csak olyan  ügyben  lehet  folyamatba  tenni,  amely  nem  függ  össze  a  fogyasztó  vállalkozói  és  gazdasági tevékenységével. Vállalkozás lehet, akivel szemben a fogyasztó eljárást indíthat: állami  vállalat,  egyéb  állami  gazdálkodó  szerv,  szövetkezet,  lakásszövetkezet,  európai  szövetkezet, gazdasági  társaság,  európai  részvénytársaság,  egyesülés,  az  európai  gazdasági  egyesülés,  európai területi együttműködési csoportulás, az egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, egyéni cég, továbbá egyéni vállalkozó. Az állam, helyi  önkormányzat,  költségvetési  szerv,  egyesület,  köztestület  valamint  az  alapítvány  gazdálkodó tevékenységével  összefüggő  polgári  jogi  kapcsolataira  is  a  gazdálkodó  szervezetekre  vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz. Békéltető  testületi  ügy  tárgya:  fogyasztás  körébe  tartozó  szerződési  ajánlattal,  a  szerződés létrejöttével,  a  szerződés  teljesítésével,  szerződés  megszűnésével,  a  szerződéssel  kapcsolatos szavatossággal, jótállással, kártérítéssel és termékfelelősséggel kapcsolatos jogviták eldöntése. A békéltető testületi eljárásban a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvitát a békéltető testület dönti el a  fogyasztó  kérelme  és  a  vállalkozás  ellenkérelmének  keretei  között  a  vonatkozó  jogszabályi rendelkezések alapján. A békéltető testületi eljárás alapelve a szóbeliség. A békéltető testület a feleket a kitűzött tárgyaláson meghallgatja, azok előadásokat tehetnek, kérelmet és ellenkérelmet nyújthatnak be és adhatnak elő, bizonyítást ajánlhatnak fel. A  békéltető  testület  bárki  kérésére  köteles  haladéktalanul  írásban  vagy  más  megfelelő  formában tájékoztatást adni hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó  határozatairól  illetve  az  ajánlás  hozatalának  feltételeiről,  a  határozat  kikényszerítésének http://www.bmkik.hu/index.php?id=1317&print=1

2/5

2016. 12. 07.

A békéltető testületről ­ BMKIK Internet Portál

módjáról,  az  ajánlás  és  a  kötelezés  tartalmazó  határozat  hatályon  kívül  helyezésének  feltételeiről  és arról, hogy a békéltető testületi eljárása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bíróság előtt érvényesítse. A  békéltető  testületi  eljárás  megindításának  feltétele,  hogy  a  fogyasztó  az  érintett  vállalkozással közvetlenül kísérelje meg a jogvita rendezését. E tényt a békéltető testületi eljárás kezdeményezésekor igazolni kell. A békéltető testületi eljárás a fogyasztó kérelmére indul. A kérelmet a békéltető testület elnökének kell írásban benyújtani. Az írásbeliség követelményének a levél,  elektronikus  levél,  távirat,  távírógép  vagy  telefax  útján  vagy  bármely  olyan  egyéb  eszközzel eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő  ideig  történő  tartós  tárolását,  és  a  tárolt  adatok  változatlan  formában  és  tartalommal történő megjelenítését. A kérelemnek tartalmaznia kell: ­ a fogyasztó nevét, lakóhelyét és/vagy tartózkodási helyét, ­  a  fogyasztói  jogvitával  érintett  vállalkozás  nevét,  székhelyét  vagy  telephelyét,  fióktelepét,  Tipikus hiba  ha  a  fogyasztó  a  vállalkozást  cégszerűen  nem  azonosítható  módon  jelöli  meg:  (például  Csaba Centerben vásároltam a cipőüzletben egy cipőt). ­ a fogyasztó álláspontjának rövid leírását. (mikor, hol, milyen vállalkozással került jogviszonyba, az részére mit teljesített vagy mit nem, továbbá közölje a fogyasztó, hogy mit sérelmez) ­ írja le az azt alátámasztó tényeket. Csatolja be bizonyítékait. A bizonyítékok körében küldje meg: az alapul szolgáló szerződést, megállapodást, számlát, utalványt, fuvarlevelet, vagy bármely olyan okiratot amely a jogviszony létrejöttét, tartalmát, és teljesítését vagy nem teljesítését igazolja. Minden olyan iratot amely az ügy eldöntése szempontjából lényeges. Jelölje meg egyéb bizonyítékait is: tanú, okirat, szakértő. Nyilatkozatot arról, hogy a békéltető testülettől mit kér, az a vállalkozást mire kötelezze, vagy annak mit ajánljon. Nyilatkozzon  a  fogyasztó  arra  nézve,  hogy  az  ügyben  más  békéltető  testületi  eljárást  nem kezdeményezett,  közvetítői  eljárás  vagy  polgári  peres  vagy  peren  kívüli  eljárás  nincs  folyamatban vagy nem nyert befejezést. A  fogyasztó  meghatalmazás  útján  is  eljárhat,  ez  esetben  a  meghatalmazást  közokiratba  (közjegyző, vagy  hatóság  által  kibocsátott)  vagy  teljes  bizonyító  magánokiratba  kell  foglalni  (alá  kell  írni  a meghatalmazónak  és  a  meghatalmazottnak,  valamint  két  tanú  hitelesítse).  Amennyiben  a  kérelem  a fentieknek nem felel meg, úgy a békéltető testület elnöke a beadvány iktatásától számított 15 napon belül  a  fogyasztót  hiánypótlásra  hívja  fel  azzal,  hogy  amennyiben  az  abban  foglaltakat  nem  pótolja határidőre, úgy a békéltető testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A békéltető testület elnöke a jogvita természetétől és jellegétől függően egyedül eljáró testületi tagot is kijelölhet, ha azonban mindkét fél kéri a békéltető testület háromtagú  testületben  jár  el.  Az  elnök  a körülmények  mérlegelése  alapján  kezdeményezheti  az  eljárás  írásbeli  lefolytatását,  a  meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szerezni. A békéltető testület elnöke beadvány iktatását követő 8 napon belül megállapítja a békéltető testület hatáskörét, illetékességét vagy annak hiányát. Az elnök a kérelmet – meghallgatás kitűzése nélkül – elutasítja ha megállapítható, hogy a felek között ugyanazon  ténybeli  alapból  származó  ugyanazon  jog  iránt  korábban  más  békéltető  testület  előtt eljárást  indítottak,  közvetítői  eljárás  van  vagy  volt  folyamatban,  továbbá  peres  vagy  peren  kívüli eljárásra került sor. A  testület  hatáskörének  és  illetékességének  megállapítása  esetén  az  elnök  az  eljárás  megindításától számított 60 napon belül meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Az  eljárást  a  békéltető  testület  a  kérelem  beérkezésétől  számított  90  napon  belül  köteles  elintézni. Amennyiben  az  ügyben  hiánypótlásra  kerül  sor,  úgy  a  határidőt  azon  időponttól  kell  számítani, amikor  a  fél  a  hiánypótlási  kérelemben  foglaltakat  teljesítette  és  az  irat  a  békéltető  testülethez beérkezett. A békéltető testület illetékességét a fogyasztó lakóhelye szerinti békéltető testület székhelye alapozza meg.  a  fogyasztó  kérheti,  hogy  ügyében  tartózkodási  helye  szerinti  békéltető  testület  járjon  el;  a fogyasztó  belföldi  lakóhelye  és  tartózkodási  helye  hiányában  a  békéltető  testület  illetékességét  a fogyasztói  jogvitával  érintett  vállalkozás  vagy  az  annak  képviseletére  feljogosító  szerv  székhelye http://www.bmkik.hu/index.php?id=1317&print=1

3/5

2016. 12. 07.

A békéltető testületről ­ BMKIK Internet Portál

alapozza  meg.  Az  eljárásra  a  fogyasztó  erre  irányuló  kérelme  alapján  –  előbbiektől  eltérően  –  a szerződés  teljesítésének  helye  vagy  a  fogyasztói  jogvitában  érintett  vállalkozás  vagy  az  annak képviseletére  feljogosított  szerv  székhelye  alapozza  meg.  Ha  több  fogyasztó  közösen  terjeszt  elő kérelmet,  bármelyik  kérelmezőre  illetékes  békéltető  testület  valamennyi  kérelmező  tekintetében eljárhat. A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha valamelyik fél hozzátartozója, ha a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve ha a feleket erről tájékoztatta és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem jelentett be kifogást. A fél, illetve a békéltető testületi tag a kizárását köteles haladéktalanul a békéltető testület elnökének bejelenteni. A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból kérhet kizárást, amely a kijelölés követően  vált  előtte  ismerté.  Az  indokolással  ellátott  írásbeli  kizárási  kérelem  a  attól  a  naptól számított  3  napon  belül  kell  beadni,  ahogy  a  fél  az  eljáró  tanács  összetételéről  tudomást  szerzett.  A kizárási  kérelemről  a  békéltető  testület  elnöke  dönt,  az  érintett  testületi  tag  meghallgatása  után.  E döntés meghozataláig az eljáró tanács folytathatja az eljárást, de kötelezést tartalmazó határozatot és ajánlást  nem  hozhat.  A  békéltető  testület  eljárása  során  az  iratokat  a  feleknek  a  postai  szolgáltató útján a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni. Az eljárás nem nyilvános, kivéve ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő bánásmódban részesíteni. Tartozik lehetőséget adni álláspontjuk  előadására,  illetve  beadványaik  előterjesztésére.  A  tanács  elnöke  szükség  esetén  a fogyasztót  jogairól  és  kötelezettségeiről  tájékoztatja.  A  békéltető  testület  az  adott  ügyben  eljáró tanácsa  vagy  annak  tagja  a  tárgyalás  előkészítése  valamint  a  tárgyalás  során  nem  adhat  tanácsot  a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. Amennyiben  a  békéltető  testület  elnöke  a  hatáskört  és  az  illetékességet  megállapította,  illetve  az eljárást szabályszerűen tették folyamatba, úgy a feleket kiértesíti. Felhívja  a  vállalkozást  és  a  fogyasztót,  hogy  a  csatolt  listáról  egy­egy  fő  békéltető  testületi  tagot válasszanak. Amennyiben a jelölésnek nem tesznek eleget, úgy a tagot az elnök jelöli meg. A  békéltető  testület  elnöke  a  vállalkozást  felszólítja,  hogy  az  értesítés  részére  történő  kézbesítésétől számított  8  napon  belül  írásban  nyilatkozzék  a  fogyasztó  igényeinek  jogosságát  és  az  ügy körülményeit  illetően,  valamint  nyilatkozzon,  hogy  a  tanács  döntését  elfogadja­e  kötelezésként (alávetés),  illetőleg  ellenkérelmében  jelölje  meg  az  általa  hivatkozott  tényeket  és  azok  bizonyítékait, illetve  csatolja  azokat  az  okiratokat,  amelyek  tartalmára  bizonyítékként  hivatkozik.  Figyelmezteti  a vállalkozást,  hogy  az  ügy  érdemére  vonatkozó  nyilatkozattételének  elmaradása  esetén  a  tanács  a rendelkezésre álló adatok alapján határoz. A  vállalkozás  válasziratának  másolatát  az  elnök  a  kérelmezőnek  haladéktalanul  megküldi,  ha  pedig erre már nincs idő azt a meghallgatáson adja át. Amennyiben  a  felek  a  tárgyaláson  nem  jelennek  meg,  és  a  fogyasztó  egyéb  beadványt  vagy nyilatkozatot  nem  terjesztett  elő,  vagy  a  vállalkozás  nem  védekezett,  úgy  a  békéltető  testület  a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A békéltető testület az alábbi döntéseket hozza: ­ az eljárást megszünteti: a.) ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja, b.) ha a felek az eljárás megszüntetésében állapodtak meg, c.)  ha  az  eljárás  folytatása  lehetetlen  (ilyen  döntés  születik,  ha  fogyasztó  a  megadott  lakcímről  nem idézhető, ugyanígy a vállalkozás, továbbá valamelyik fél vagy egyik sem tesz nyilatkozatot, a tényállás nem állapítható meg, ha a fogyasztó meghatalmazott útján vesz részt a jogvitában, de meghatalmazást nem csatol), d.) ha az eljárás folytatása a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága a meghallgatás tartása nélkül is megállapítható. e.) a tanács a fogyasztó kérelmét elutasítja, ha azt megalapozatlannak találja. Ezen határozatokkal szemben jogorvoslatnak helye nincs. Az eljáró tanács legfőbb célja, hogy a felek között egyezséget hozzon létre. Az  egyezség  létrejötte  esetén  azt  a  békéltető  testület  jóváhagyja,  ha  megfelel  a  jogszabályoknak  és  a felek méltányos érdekeinek. Az egyezséggel szemben jogorvoslatnak nincs helye. Amennyiben  a  vállalkozás  az  egyezségben  foglaltakat  nem  teljesíti,  úgy  a  fogyasztó  kérelmére  a békéltető  testület  kibocsátja  a  jogerősített  egyezségi  okiratot,  amelynek  alapján  a  békéltető  testület székhelye  szerinti  helyi  bíróság  (esetünkben:  Békéscsabai  Városi  Bíróság)  végrehajtási  záradékkal http://www.bmkik.hu/index.php?id=1317&print=1

4/5

2016. 12. 07.

A békéltető testületről ­ BMKIK Internet Portál

látja el az okiratot, és az egyezségben foglaltakat bírósági végrehajtó érvényesíti az 1994 évi LIII Tv. alapján. A békéltető testület kötelező határozatot akkor hozhat, ha a vállalkozás kötelező érvényű döntésnek magát alávetette. Az alávetési nyilatkozatnak kifejezettnek kell lennie. Amennyiben az alávetési nyilatkozat megtörtént és a békéltető testület a vállalkozás terhére kötelező érvényű  határozatot  hozhat,  továbbá  a  vállalkozás  az  abban  foglaltakat  nem  teljesíti,  a  határozat jogerőre  emelkedése  után  a  fogyasztó  kérelmére  a  békéltető  testület  jogerősítő  záradékkal  ellátott határozatot  bocsát  ki,  amelynek  alapján  a  békéltető  testület  székhelyén  működő  helyi  bíróság Békéscsabai  Városi  Bíróság  végrehajtási  záradékkal  látja  el  a  határozatot,  amelyet  a  bírósági végrehajtó érvényesít. Abban  az  esetben  ha  a  békéltető  testület  a  fogyasztó  álláspontját  osztja,  de  a  vállalkozás  kifejezett alávetési  nyilatkozatot  nem  tett,  úgy  a  békéltető  testület  ajánlja  a  vállalkozásnak,  hogy  a  fogyasztó számára mit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A kötelezést tartalmazó határozatnak illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi  indítványra  és  a  döntés  alapjául  szolgáló  indokokra.  A  kötelezést  tartalmazó határozatban  rendelkezni  kell  az  eljárás  költségeiről  és  annak  viseléséről.  Az  eljárás  költéségének tekintendő  mind  az  a  költség  ami  a  felek  oldalán  a  békéltető  testületi  eljárás  igénybevételével összefüggésében  –  célszerű  és  jóhiszemű  eljárás  követelményeire  figyelemmel  –  igazoltan  felmerült (előzetes  tudakozódás,  egyeztetés  és  levelezés  költsége,  a  felek  személyes  megjelenésével  kapcsolatos útiköltség és keresetkiesés stb.). az eljárás költségét az a fél viseli akinek a terhére az ügyet a tanács eldöntötte.  A  jogi  képviselettel  összefüggésben  felmerülő  költségek  nem  tekinthető  az  eljárás költségeinek. A  békéltető  testületi  eljárás  ingyenes,  az  ellenérdekű  félnek  okozott  költséget  azonban  meg  kell téríteni.  Egyebekben  mindegyik  fél  viseli  a  maga  költségét.  A  határozatot  legkésőbb  az  annak meghozatalától  számított  15  napon  belül  postai  úton  könyvelt  küldeményként  kell  a  feleknek megküldeni.  A  tanács  kötelezést  tartalmazó  határozata,  illetve  ajánlása  esetén  fellebbezésnek  nincs helye,  annak  hatályon  kívül  helyezése  azonban  kérhető  a  békéltető  testület  székhelye  szerinti törvényszéktől (Gyulai Törvényszék). A  fél  a  kötelezést  tartalmazó  határozat  illetve  az  ajánlás  részére  történő  kézbesítésétől  számított  15 napon belül kell keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti az említett törvényszéktől ha: ­ a tanács összetétele és eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, ­ a békéltető testületnek nem volt hatásköre vagy illetékessége, ­ ha a kérelemnek meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. A  vállalkozás  az  ajánlás  hatályon  kívül  helyezését  fentieken  túlmenően  akkor  is  kérheti  a  békéltető testület székhelye szerinti törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti. A  bíróság  ítélete  kizárólag  a  kötelezést  tartalmazó  határozat,  illetve  az  ajánlás  hatályon  kívül helyezésére vonatkozhat. Ha  a  vállalkozás  a  tanács  ajánlásának  nem  tesz  eleget,  a  békéltető  testület  (a  fogyasztó  nevének megjelölése nélkül) – a jogvita rövid leírását és a határozatot nyilvánosságra hozza. A  határidők  megtartása,  a  gyors  és  szakszerű  ügyintézés  érdekében  az  eljárás  megindítása,  a beadványok megszerkesztése, a mellékletek csatolása és határozott kérelem előterjesztése útján a felek segítsék a békéltető testület tevékenységét és a jogvita mielőbbi eredményes lezárását. Tájékoztatjuk az ügyfeleket, hogy a békéltető testület elnöke, tagjai, titkársága az ügyre vonatkozóan telefonon információt, tájékoztatást nem adhat. Kérjük  figyeljék  rendszeresen  megújuló  honlapunkat,  ahol  a  békéltető  testület  tevékenységével kapcsolatos rendszeres tájékoztatást kapnak, továbbá közzé tesszük azokat az ajánlásokat, amelyeket a vállalkozások nem teljesítenek. Forduljanak hozzánk, hogy segíthessünk. Dr. Bagdi László békéltető testület elnöke » ABLAK BEZÁRÁSA «

http://www.bmkik.hu/index.php?id=1317&print=1

5/5