A Békehírnök története (1895-1990)
Sajtótörténeti dolgozat
Szőcs Pál Gyızıné EKTF/Inf.Könyvtáros / távoktatás 2006.
TARTALOMJEGYZÉK
1.
Bevezetés
3
2.
A kezdetek
3
3.
A névválasztás
4
4.
Történelmi kitekintés
4
5.
Békehírnök története 5.1. A kezdetektıl az I. világháborúig 5.2. A Tanácsköztársaság ideje 5.3. A II. Világháború 5.4. A Békehírnök ujjászületése 5.5. A szocializmus évei 5.6. A rendszerváltás kezdete
5 5 6 6 7 7 8
6.
A Békehírnök küldetése
8
7.
Összefoglaló
9
8.
9.
Függelék 8.1. Képek 8.2. A békehírnök szerkesztıinek arcképcsarnoka Bibliográfia
10 10 11 14
2
1. Bevezetés Dolgozatomban a Magyarországi Baptista Egyház hivatalos lapjának a Békehírnöknek a bemutatására vállalkozom. A lap 1895 március 15.-én indult, és azóta is rendszeresen megjelenik sokak örömére. Így 1995-ben ünnepelte a 100. évét. A történetünkben viszont csak a rendszerváltásig követjük az eseményeket. Témaválasztásomat az motíválta, hogy magam is a Baptista Egyház tagja vagyok. Gyermekkorom óta olvasom a Békehírnököt. A lap elsı fıszerkesztıje a dédnagyapám, Csopják Attila volt. Így sok szál főz nem csak az egyházhoz, hanem az egyház lapjához is. Ma is elıfizetıje vagyok családommal együtt, ezért is szolgált nagy örömömre, hogy foglalkozhattam ennek a kedves újságnak a történetével. Sok olyan eseményt, történetet ismehettem meg anyaggyőjtés kapcsán, melyet eddig nem ismerhettem.
2. A kezdetek Az emberi történelem sokezer éves útján 95 év nagyon rövid szakasz. Hosszabb élető emberek nemritkán még ennél többet is megélnek. Isteni idıszámítással csupán egy szempillantás. Ám ha megtorpannánk ennél a gondolatnál, hálátlanul lebecsülnénk Istennek a Baptista Egyház életében megnyilvánuló kegyelmét. Ezt a közel egy évszázadot most vizsgáljuk meg más nézıpontból. A lap indulásakor 1895-ben, 1. az újkori magyar baptista misszió még csak 49 éves; 2. Meyer Henrik – akinek Budapestre érkezésével hatalmas lendületet kap a Magyar baptista misszió – 22 éve munkálkodik hazánkban; 3. az indulási év csaknem azonos az elsı önálló magyar nyelvő baptista gyülekezet alapítása évszámával (1894). S ha még azt is hozzátesszük, hogy ez a közel százéves fennállás kivételesen hosszú idı a magyar világi és egyházi sajtó történetében, minden ok megvan az Isten iránti hálára. Négy emberöltı alatt immár a negyedik nemzedéknek szolgál a Békehírnök lelki táplálékul, ad eligazítást az élet dolgaiban, és munkálja az embernek Istenhez való közelebb jutását. Úgy érezem, hogy ez a hetilap azért tölthette be mindezidáig küldetését, mert sikerült valóban evangéliumi néplappá formálni. Steiner István, a Békehírnök egyik szerkesztıje 1933-ban a hajdúböszörményi közgyőlésen ezeket mondta beszámolójában: "Levelek százával igazolhatnám csak a legutóbbi három év alatt, hogy hányan fejezték ki köszönetüket a lapjainkból nyert lelki vigaszért, tanácsért és bátorításért, amelyet egyenesen hozzájuk intézett Isten Lelke. Különösen vonatkozik ez magányosan élı lelkekre, kisebb gyülekezetekre, ahol a Békehírnök egy-egy cikke felolvasásra kerül és gyakran, mint az igehirdetés fıszereplıje tölti be a helyet. Ezek a lapok nemcsak szolgálják az evangéliumot, hanem egybekapcsolják a szétszórtan élı hívısereget és az összetartozandóság, egy cél érdekének szolgálatát és a testvéri szeretetet ápolják. Hiszen nemcsak öröm, hanem hála is áthatja egy magyar baptistának a szívét, ha tudja, hogy ugyanazt a lapot, amit ı megkap hetenként, ugyancsak több százan olvassák... határainkon túl is."1 Minden jel arra mutat, hogy a Békehínök iránti szeretet és megbecsülés a fenti megnyilatkozás óta eltelt évek alatt tovább nıtt. Mert lehet-e másként értékelni azt a tényt, hogy minden második baptistára jut egy elıfizetés.?! Egy bizonyos: az a cél, amellyel a "Békehírnök"-öt alapítói, Udvarnoki András és Csopják Attila elindították, ma is változatlan. Hiszen azt mindvégig nevében is hordozta.
1
Szebeni Olivér. A százéves Békehírnök keletkezése és története. In.: Békehírnök 11.sz. (1995) 80.p. ISSN 01331256
3
3. A névválasztás Az Istennel való megbékélés szükségességét hirdette a magyar történelem négy korszakán keresztül: a Monarchia idején, a Horthy-korszakban, a szocializmusban és ma, a parlamentáris demokráciában egyaránt. Korunk létkérdése a világbéke megteremtése. Ennek alapja az isteni békesség - s ez az üzenet teszi ma is idıszerővé a Békehírnököt. Két bibliai idézetre utal a lap címe, elıször a Megváltó szavaira: "Az én békességemet adom néktek" (Jn 14, 27); és Ézsaiás könyvének patinás kifejezésére: "Mily szép, ha feltőnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet hirdet, örömhírt hoz." (Ézs 52, 7) Vajon a békehírnök hogyan kapta nevét? Egyrészt a német baptisták lapja nevének, a "Friedensbote"-nak az egyenes fordításával. Másrészt jól felismerhetı a szándék bizonyossága, miszerint a baptista lap célja az emberek Istennel való kibékülésének elısegítése. Az elsı szám fejlécben szereplı igei mottó szintén ezt támasztja alá: "Mert az Isten a Krisztusban vala, ki megbékéltette magával a világot" (2Kor 5,19.). Az evangéliumi hitre jutott emberek a környezetükkel mindig békességben kívántak élni, mégis voltak, akik tartottak tılük. A trianoni határral formált Burgenlandban az osztrák hatóság is gyanakodott rájuk. Egy Fritz Fuchs nevő hívı ember a szövetségi tartomány rendırparancsnokának küldött egy Békehírnököt (Friedensbote címő lapot): "Ismerje meg, kik a baptisták, és mit akarnak!" A lap egyike volt a legkorábbi folyóiratainknak, amit Kasselben, 1867 óta adtak ki. Vagyis Európában a német "Békehírnök" a magyar kiadást 28 évvel elızte meg. A legelsı szám, elsı cikkében is írt a békérıl. Késıbb is gyakran szót emel a háború és a vérontás ellen. Így pl. már 1898-ban, Ne ölj c. cikkben ezeket, olvashatjuk: "Az emberiség legpusztítóbb réme a háború. Visszaveti az emberiség fejlıdését évszázadokkal korábbi fokra. Az emberiség elméje annyira elhomályosult, hogy nem bírják felfogni a háborúk rettenetes voltát? Az Isten szava most is hangzik felénk: Ne ölj! A keresztyénség kétezer éves korában sem borzad a háborúk vérontásaitól, ezt követı sokféle pusztítástól és nyomortól."2 Szükség volt, hogy a magunk körében is tovább hirdesse, és a mai napig is tovább vigye lapunk a béke üzenetét, mert a „jövendı a béke emberéé” (Zsolt 37,37.)
4. Történelmi kitekintés Próbáljuk jobban megközelíteni azt a történelmi és egyháztörténeti pillanatot, amelyben a Békehírnök megszületett. 1895. Óriási felfedezések és találmányok születnek Európában. K. Linde német mérnök cseppfolyósítja a levegıt; H. A. Lorentz holland fizikus nyilvánosságra hozza elektronelméletét; L. Lumiére francia kémikus feltalálja a cinematográfot és megtartják az elsı filmvetítést; A. Popov orosz tudós feltalálja az antennát és a drótnélküli távírót; W. Röntgen német fizikus felfedezi a róla elnevezett X-sugarakat; és végül ez évben alapítják a Nobel-díjat. Ferenc József osztrák császár és magyar király uralkodik a dualista Osztrák-Magyar Monarchia népei felett. Az 1871-1914 közötti idıszak: a "Boldog béke idık" korszaka - ez a felszín -, de a mélyben forrnak az indulatok. Budapest félmilliós világvárossá fejlıdött. Ezidıtájt a fıváros lakosságának már 70 százaléka vallja magát magyar anyanyelvőnek. Budapesten hatalmas építkezések folynak. Ekkor már 10 éve épül az Országház, és készül a budai királyi vár. Egy teljesen új, nyílegyenes utat hoznak létre, a Sugár utat (ma Andrássy út) paloták hosszú sorával. A nagy készülıdés oka: az egy évvel késıbb megtartandó jubileumi ünnepségek, az ország ezeréves fennállása jubileumának méltó módon való megtartása. E közös cél érdekében idıleges békét kötött (treuga Dei) a 48-as forradalom, a függetlenség híveinek pártja, és a 67-es kiegyezés híveinek pártja.
2
Békehírnök. Ne ölj!. In.: Békehírnök (1898) 67-68.p.
4
A Békehírnök találó címmel és jól megválasztott igei mottójával bátran rámutatott a "Boldog békeidık" hamis voltára, és az idıleges érdekekbıl fakadó "békekötés" eredménytelenségére. Ugyanakkor legelsı cikkében megadja az Igébıl megismert helyes megoldást: Istennel kell megbékülni minden embernek a Jézus Krisztus által. Az sem lehet véletlen, hogy éppen március 15-én jelent meg az elsı szám, az 1848-as forradalom kitörésének évfordulóján, amely jelképe és foglalata minden magyar függetlenségi törekvésnek. Ez az önállósulási törekvés a német állampolgárságú, magyarul rosszul beszélı Meyer Henrik (1842-1919) által irányított baptista misszióban is egyre erıteljesebben jelentkezett. Balogh Lajos (1863-1919) és Udvarnoki András (1865-1945) négyévi tanulás után 1893-ban hazaérkeztek a hamburgi teológiai szemináriumból. İk lettek Csopják Attilával (1853-1934) együtt a független magyar misszió vezetıi. Az általuk végzett szent munkának fontos eszköze lett a rendszeresen megjelenı Békehírnök. 1895. - Sok évig tartó parlamenti vita után megszületett a vallás szabad gyakorlatáról szóló XLIII. törvénycikk, amelynek alapján tíz év múlva, 1905-ben sikerült kivívni a baptista felekezet elismerését. A közjogi változás hatása megmutatkozik a Békehírnök fejlécében is. Az eddigi "Keresztyén folyóirat" megjelölést 1906-tól "A magyarországi baptisták hivatalos közlönye" elnevezés váltja fel. A Békehírnök alapítási évében keletkezett H. G. Wells angol írónak azóta méltán világhírővé vált regénye: "Az idıgép". A könyv fıhıse találmánya segítségével a történelem – de nemcsak a múlt, hanem a jövı – különbözı pontjaira tesz izgalmas kirándulásokat.
5. Békehírnök története 5.1. A kezdetektıl az I. világháborúig Most mi is egy kis idıutazásra indulunk. Gondolatban beszállunk az idıgépbe, és nyomon követjük a Békehírnök változatos, fordulatokban gazdag történetét. Egy-egy jelentısebb évszámnál megállunk és emlékezünk. A rákoscsabai konferencia id. Udvamoki Andrást (1865-1945) és Csopják Attilát (18531934) bízta meg a Békehírnök szerkesztésével. Az elıbbi négy évig tanult a hamburgi Teológiai Szemináriumban, s a budapesti elsı magyar gyülekezet lelkipásztora. Az utóbbi mővelt, az irodalomban otthonos, nagy tekintélyő pénzügyminisztériumi számtanácsos. İk ketten, mint társszerkesztık tíz évig munkálkodtak együtt lapunk kialakításában és továbbfejlesztésében. A Békehírnök elsı száma 1895. március 15-én jelent meg 500 példányban. A lap kisalakú, 16 oldal terjedelmő, kéthetenként megjelenı kiadvány volt. A cím alatt ez a megjelölés állt: "Folyó irat vasárnapi leckékkel". Kezdetben ez a megjelölés gyakran változott. Fél év múlva így bıvült: "Folyóirat vasárnapi leckékkel, egyszersmind keresztyén ifjúsági közlöny". Hat év múlva rövidült a megjelölés: "Keresztyén folyóirat"-tá változott. Majd az 1905. évben hivatalosan is elismerik a magyarországi baptistákat és ez tükrözıdött a Békehírnök 1906. januári elsı számától kezdve a megjelölésben is: "A magyarországi baptisták hivatalos közlönye". A fejlécben csaknem húsz éven át ez volt olvasható, mígnem 1925-tıl a nagyobb alakban és hetilapként megjelenı Békehírnök "A magyarországi baptisták hetilapja" lett. Változás csak az ötvenedik évfolyamban, 1944-ben történt, amikor ez volt olvasható a cím alatt: "Baptista hetilap - Jubileumi évfolyam". Kezdetben minden Békehírnök-szám elsı oldalán verset találhattak az olvasók. Késıbb a címlapokon, éveken át rajz vagy fénykép jelent meg, amelyhez a következı oldalakon kaptak magyarázatot az érdeklıdık. A lap eszmei anyagát hitbuzgalmi cikkek alkotják. Minden számban találunk kézírásos eredeti kottáról másolt négyszólamú énekeket. Az elsı: „Segítsünk Siont építeni, kicsik,
5
gyengék legyünk bár…”. A címlapon Csopják Attila vers van (Függ. 1.ábra). A szerzık nem írták ki a nevőket, csak jelezték, pl. Cs.A. = Csopják Attila, vagy U.A. = Udvarnoki András. Szinte minden számban felhívást tettek közzé a szerkesztık, új megrendelık győjtésére. Ugyancsak felhívták a hívı katonák figyelmét, küldjenek beszámolót állomáshelyükrıl. Így jelenhetett meg többek között Kolozs József 16. ezredbeli huszár levele az 1902. július 30-i számban. Megtudjuk tıle, hogy a szigorú bánásmód miatt nagyon sok közlegény lett öngyilkos. 1200 ember közül csak hárman hívık. (Kolozs József késıbb lelkipásztor lett, s a Tanügyi Bizottság elnöke.) 1906-tól Csopják Attila egyedül szerkeszti tovább a Békehírnököt. Udvarnoki András ugyan a kiadó, de ıt erıteljesen leköti az ekkor induló teológiai képzés irányítása. 1908. február 15.-tıl megváltozott a lap neve. Békehírnök helyett "Az Igazság Hírnöke" nevet vette fel, és alatta ezt a magyarázatot adta: "Az Igazság Tanúja (az el nem ismert baptisták lapja volt) és a Békehírnök egyesítve". Kiadóként "a Baptisták Szövetsége Magyarországon" szerepelt. Azonban a hivatalos elismerést elfogadók (Udvarnoki - Csopják - Balogh csoport) és az azt elutasítók (Meyer - Kornya - Tóth csoport) között ekkor még nem jött létre tartós megegyezés. Így a lap 1909. januárjától ismét Békehírnök címen jelent meg. Az 1. világháború idején kiadóként a Budapesti Baptista Hitközség szerepelt. 5.2. A Tanácsköztársaság ideje Válságos évek következtek lapunk életében. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején havonként egyszer jelent meg, 16 oldal helyett 12, vagy 8 oldalon. Július közepétıl szeptemberig szünetelt a Békehírnök kiadása. 1919. szeptember végén ismét megjelent, s néhány számon rajta van a román cenzor engedélye. 1920-ban is sokszor elmaradt a lap, leginkább papírhiány miatt. 1921-tıl kezdve ismét rendszeres a megjelenés. 1922-ben jelentek meg elıször "Emericus" írói álnév alatt dr. Somogyi Imre munkái. A következı évben segédszerkesztıként szerepel a lapon Steiner István (1887-1965), Csopják Attila veje. Nyomdaipari szakismeretét áldásosan kamatoztatta ezen a területen. 1925. jelentıs dátum a Békehírnök történetében, hiszen megnagyobbodott formátumban, hetilapként jelenhetett meg az olvasók nagy örömére. Ez évtıl már ez állt a fejlécen: Szerkesztı: Csopják Attila és Steiner István. Ekkor már 2500 példányt igényeltek a megrendelık. 1934-ben, Csopják Attila halála után Steiner István lett a felelıs szerkesztı és kiadó. Három évvel késıbb került a lap élére fıszerkesztıként dr. Somogyi Imre (1894-1951), míg Steiner István maradt a felelıs szerkesztı. A II. világháború évei alatt szerkesztıbizottság segítette a két vezetı munkáját: Nagy Pál, dr. Udvarnoki Béla, Pannonhalmi Béla, Baranyai Mihály, Cserhalmi Imre és mások. A lap ekkor 8 oldal helyett csak 4 oldalon jelenhetett meg. Az 1944. évi, jubileumi 50. évfolyam legelsı számában id. Udvarnoki András Isten iránti hálával emlékszik vissza a Békehírnök indulására, és a félévszázados útra, amelynek menetét figyelemmel kísérte mindvégig. 5.3. A II. Világháború A jubileumi évben rekordot döntött a megrendelık száma. 5200 példányban kézbesítették hetenként a Békehírnököt a bécsi döntés következtében nagyobb kiterjedéső országban. Goromba tél érkezett 1944-ben, nagy dübörgésekkel és sok vérrel. Budapesten nagyon beszőkült a világ. A Békehírnök november 25-ét követıen december 16-án jelent meg utoljára. A testvérek kézikocsival elvitték a fıpostára, onnan továbbment az országnak abba a részébe, amit a front még nem vágott le. Utolsó hónapjainak legizgalmasabb rovata: "KI TUD RÓLUK?". Gyermekek keresik szüleiket, szülık gyermekeiket, feleség a férjét. Fölkavart, szétrázott világ volt Háború dúlt. 1944-ben a lap megszőnt, az utolsó szám december 16-án jelent meg. Akkor még senki sem gondolta, hogy a Békehírnök újjászületésére 13 évet kell várni!
6
Hetilapot 1945. július 14.-tıl a körlevélként induló Lelki Élet helyettesítette, amelyet Dr. Somogyi Imre szerkesztett nagy hozzáértéssel. A fejlécben ez állt: A baptista vallásfelekezet missziói tájékoztatója. Ez a lap a személyi kultusz idején, 1951-ben szőnt meg. 5.4. A Békehírnök ujjászületése Az 1956-os forradalom leverése után, társadalmunk talpraállásával egyidıben a Békehírnök is újjászületett. 1957. augusztus 15-én jelent meg az új folyam elsı száma, A/4-es alakban, 8 oldalon. A megjelölés: A Baptista Egyház lapja. A havonta kétszer megjelenı lap felelıs szerkesztıje és kiadója Szabó László (1902-1974) egyházelnök volt. A lap tényleges szerkesztését azonban Dr. Nagy József (1915-1985) végezte. Az ı – kis kihagyással – huszonöt éves író-szerkesztıi, majd fıszerkesztıi tevékenysége meghatározója volt a Békehírnök szellemi irányvonalának és színvonalának. Az olvasók nagy örömmel fogadták a Békehírnök újraindulását. 1957. decemberétıl 1958. szeptember végéig - Nagy József rüschlikoni tanulmányútja idején: Dr. Somogyi Barnabás szerkesztette a lapot. Majd ismét Nagy József alakította a Békehírnök arculatát. 5.5. A szocializmus évei 1961. januárjában változás következett be a lap vezetésében. Palotay Sándor (1928-1979), az állampárt ügynöke, a Szabadegyházak ügyvezetı igazgatója majd elnöke lett a felelıs szerkesztı, mellette Nagy József maradt továbbra is a lap igazi szerkesztıje. Palotay Sándor uralma nyomasztó súllyal nehezedett a Békehírnök evangéliumi küldetését betölteni igyekvı szerkesztıkre, egyházi vezetıkre. "Ez az állami sugallatokat nemcsak átvevı, de tendenciózus visszajelzésekkel manipuláló, fondorlatosan megszerzett uralmát féltékenyen és gondosan ırzı ember, a hatalmi képletet kiismerhetetlenné tevı tényezıvel terhelte azáltal, hogy az állam és az Állami Egyházügyi Hivatalhoz főzıdı viszony kizárólagos jellemzıjévé az ı személyéhez való viszonyulást tette. .. 3 A lapot ezekben az években is a sokoldalúság jellemezte. Bibliai elmélkedések mellett magvasabb teológiai tanulmányok is találhatók. Hazai baptista, szabadegyházi és ökumenikus hírek mellett külföldi baptista és egyházi hírek is helyet kaptak, és nagy számban - az elvárásokhoz igazodva - a politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkozó cikkek. Egyháztörténeti megemlékezések, elbeszélések és versek szép számmal gazdagították az egyes számokat. 1968. január l-jén indult meg a Mindennapi ige rovata. Kezdetben többen felváltva írták az elmélkedéseket, késıbb azonban a rovat szinte összeforrt Gerzsenyi Sándor nevével. 1970. január l-jétıl a Békehírnök megnagyobbodott. A/3-as újságformátumban kéthetenként jelent meg. Megjelölése is változott ekképpen: A Magyarországi Baptista Egyház lapja. 1975. január l-jén újabb fontos állomáshoz érkezett a Békehírnök, ettıl kezdve hetenként került az olvasók kezébe. Látszólag tehát fejlıdött, bár Palotay Sándor hatására fokozatosan veszít olvasói számából. Ritkán villantak fel lelki értelemben vett jobb írások, talán rovatok is, de az átlagos csökkenés trendjén ez mit sem változtat. A hetilappá alakulás következtében megnövekedtet feladatok ellátása, valamint a korszerőbb, igényesebb megjelenés érdekében a szerkesztıség munkatársai közül többen elvégezték a MUOSZ Újságíró Iskoláját. Elsınek Gerzsenyi Sándor szerzett újságírói szakképesítést 1975-ben, majd Fortin László és Szőcs József 1976-ban, Gyıri Kornél .1979-ben, és Pócsik Béla 1980-ban. 1976. februárjában Nagy József visszavonult a szerkesztıi munkától, helyébe Gerzsenyi Sándor lépett. Ö azonban 1977 ıszén a pécsi gyülekezet hívását elfogadva, megvált a lap szerkesztésétıl. Néhány hónapig tartó átmeneti megoldás után 1978. februárjában egy szer3
Gyıri Kornél. "Vizsgáljuk meg útjainkat!":a magyarországi baptisták történelmének utolsó négy évtizede. Bp.:Gyıri K., 1989 [Bp.] : Göncöl Társ. ll. p.
7
kesztıbizottság vette át a feladatokat. A fentebb már említett személyeken kívül a szerkesztıbizottságnak tagja lett a lap két régi, kipróbált munkása, Dobner Béla és Nagy János, valamint a fiatalabbak közül az egyház akkori sajtótitkára, ifj. Almási Mihály. 1979. augusztusában elhunyt dr. Palotay Sándor, így októbertıl Dr. Nagy József ismét bekapcsolódott a Békehírnök munkájába, most fıszerkesztıként. A fıszerkesztı-helyettes pedig a lapban 1961 óta rendszeresen cikkezı Gyıri Kornél lett, akinek teológiai és szakmai felkészültsége tovább lendítette a lapot a fejlıdés útján. 1979-tıl kezdve újabb erık kapcsolódtak be. Így Lukátsi Vilma költı, aki jelentısen erısítette a Békehírnök szépirodalmi vénáját. Ifj. Nagy Jánosnak az alkalmi jelentkezések után a 80-as évek közepére rendszeressé vált a tevékenysége. İ volt az, aki 1977-tıl kezdve elkészítette évrıl-évre a tartalomjegyzéket. 1985-ben nagy veszteségeket szenvedett egyházunk és szerkesztıségünk egyaránt. Elhunyt Dr. Nagy József fıszerkesztı, aki meghatározó egyénisége volt a Békehírnök új folyamának, csaknem három évtizeden át. Szőcs József súlyos betegségen esett át, amelynek következtében lelkipásztori hivatását, és tördelıszerkesztıi munkáját is kénytelen volt letenni. Gyıri Kornél lett a felelıs szerkesztı, akinek hozzáértı tevékenysége nyomán a Békehírnök az 1975. évi 4600 példánnyal szemben - 5800 példányban kelt el. Az ı idejére esik a cikksorozatokkal bemutatkozó László Imre bekapcsolódása, aki 1987-ben végezte el a MUOSZ Újságíró Iskoláját. Néhány munkatárs – így dr. Almási Mihály és Fortin László – az idık folyamán más szolgálati területre távozott. Ugyanakkor a Baptista Teológiai Szemináriumon tizenketten sajátították el az egyházi újságírás alapismereteit. Azóta közülük többen cikkírói lapunknak, vagy éppen szerkesztıi más baptista sajtóterméknek. 5.6. A rendszerváltás kezdete 1988-ban Gyıri Kornél más egyházi megbízatása miatt megvált a laptól, s ekkor ismét Gerzsenyi Sándor vette át a Békehírnök szerkesztését. Ez a három és fél éves idıszak egybeesik a békés, de izgalmas rendszerváltás eseményeivel. Megszőnt az Állami Egyházügyi Hivatal, felbomlott a Szabadegyházak Tanácsa, így a beleszólásnak még a lehetısége is megszőnt. Dr. Somogyi Imre óta Gerzsenyi Sándor volt az elsı felelıs szerkesztı, aki végre maga dönthette el, hogy mit tesz be a lapba, és mit nem. A szabad vélemény-nyilvánítás jegyében nemegyszer viták, egymással ellentétes álláspontok jelentek meg a lap hasábjain. A közösségtıl nyert megbízatása alapján a Békehírnök továbbra is igyekszik betölteni hármas feladatát: a Baptista Egyház tagjainak tájékoztatását, irányítását és nevelését az Igére építve, a Szentlélek világosságában.
6. A Békehírnök küldetése A Békehírnök szent célokra lelkesít. „Mi lenne szentebb, nemesebb cél, mint minden emberrel békességben élni és minden békétlenkedıben feloldani a feszültséget? Ezért a nemes célért érdemes volt évtizedekig lelkesíteni és lelkesedni. Nekünk, az egykori alapítók unokáinak nem kell egyetlen oldalt sem szégyennel venni a kezünkbe, mert a lap mindig Krisztus békeköszöntésével lépett mindenkinek az otthonába. Szent céljaink teljesítése közben akadályokat kellett leküzdeni. Minden sorát rosszindulatú gáncsoskodók és epés gúnyolódók bírálgatták, oltárok mellıl szónokoltak ellene. A mi lapunk a csendes türelem szerénységével végezte tovább a maga dolgát. Teljesítette küldetését. Békességének biztosítékát belsı erényként hordozta, s nem zavarta meg semmiféle versengés. Nem szólt a világbölcsek stílusában, hangvételét a gyermekekhez szabta. Lapunk. úgy nevelt, mint a szeretı szülı: intıleg is vigasztalt, szeretettel is fenyített. Irányt szabott az útkeresıknek és bevilágította a homályt, mint a fáklya. Tekintélyt adott az a határozottság, amelyet
8
évtizedek viharaiban, válságos pillanataiban és történelmi útkeresztezıdéseiben képviselt. Jól tettük, ha figyelmeztünk prófétai szavára, és gyermeki engedelmességgel fogadtuk el tanácsait. Amennyivel melegebb a szülıi szív a rideg értelemnél, amennyivel értékesebb az atyai tanács a cinkosok ötleteinél, és amennyivel fennköltebb a tisztességben megıszült emberek gondolata a szilaj életösztön kihívó szavánál, annyival volt jobb, hasznosabb és áldásosabb lapunk szava e pusztaságban visszhangzó sok más beszédnél. A mi véleményünket tolmácsolta, amelyet mi sem a "magunkéból" vettünk. Azok a férfiak, akik a lapszerkesztés fáradságos munkáját végezték, egyre-másra átadták tollukat egy következı nemzedéknek, de a lap véleménye ugyanaz maradt. Népünk véleményét és hangját hallatta minden sor és azért volt erıs, érces és átütı.”4 A hitbuzgalmi jellegő lap idınként a társadalmi problémákkal is foglalkozott, így pl. a munkanélküliség, a kivándorlások, az öngyilkosság vagy más népek elnyomása, leigázása – pl. a Belga Kongó területén folytatott kegyetlen emberkereskedelem idejérıl (1917) – kérdésével is.
7. Összefoglaló A Békehírnök eddigi pályája során gyermekeket és unokákat nevelt fel, fiatal laptársait és azok mellékleteit, s íme, valamennyit túlélte. A számunkra oly értékes fa, mely annyi ágat, lombot és gyümölcsöt hozott, ma is él és végzi azt a szolgálatot, elültették. Mint az ember különbözı életkorában, úgy változott külsı formájában, megjelenésében, ízlésében, stílusában a Békehírnök is, a bölcsıtıl kezdve az érett férfiúságig. Egymást váltották a szerkesztık, cserélıdött a nyomda, duzzadt vagy fogyott a terjedelem, de a lap tartalmi jellege mindig ugyanaz maradt. Nem kell keresni sorai között, fennen hirdeti és kisugározza magából lényegét: a hit és béke szolgálatát. De hirdeti és szolgálja, nevében foglalt hírnöki hévvel a békét is. Hirdeti a békét, igazi és teljes értelmében, a belsı és külsı emberi élet összhangjában, a jóakaratú emberek közösségében és a népek nagy családjában. A Békehírnök mindig szerény, kis hajó volt a sajtó nagy vizein, de olvasóinak szeretete, áldozatkészsége s mindenekfelett az Isten gondviselése csodálatosan vezette. A Békehírnök hivatása a bibliai, teológiai tanítások, bizonyságtevı és evangéliumi tartalmú írások segítségével akar nevelni, tanítani, az örök élet útján vezetni. Az Isten megbékéltetı szeretetét, amelyet Jézus Krisztusban közölt, tovább sugározni, hogy abból ne csak belsı, hanem külsı életünk is igaz békességet nyerjen. Ezt a nemes célt minél jobban magvalósítani igen komoly feladat. Ehhez szükséges az Isten kegyelme és az olvasók hőséges szeretete és megbecsülése a további években is.
4
Szebeni Olivér. Lapunk küldetése. In:Békehírnök, (1963) 6 p.
9
8. Függelék 8.1. Képek
1. ábra A Békehírnök elsı számának címoldala (1895. március 15.)
2. ábra Rottmayer Mária lapterjesztıi igazolványa 1895-96-ból
10
8.2.
A békehírnök szerkesztıinek arcképcsarnoka
CSOPJÁK ATTILA (1853-1934)
rabot is írt, de ezeket megtérése után tőzbe dobta. Általunk is ismert a Bubós madárka (1886.) c. elbeszélése és a Gyújtogató fia (1888.). írói vénáját késıbb a közösség javára hasznosította. Segédkezett énekek fordításában és könyvek összeállításában. Megírta a Test és lélek fegyvere, Szeretet országa és Mi a /élek? c. nagyobb értekezését, valamint az Egyháztörténet c. munkáját. Több úttörı baptista misszionárius életrajzát a Képek a magyarországi baptista miszszióból c. munkájában örökítette meg. A Békehímöknek elindulásától szerkesztıje volt, egészen haláláig. Munkája nyomán a lap széles körő tájékoztatást nyújtott az alapvetı lelki nevelés mellett. Ma is iránymutatóak azok a nyílt, határozottan igazságszeretı, merész állásfoglalások, amelyeket Csopják Attila írt. Az elsó évtizedek hüséges oszlopa még agg korában is fiatalos buzgósággal végezte a szerkesztés munkáját. A baptista vallásos lapokba írt cikkei 1200-1500 oldalra tehetık. Vallásos verseit pedig „Fel a magasba” c. kötetben adta ki. Önéletrajzában ezere így emlékezik: "Mindezt Isten jósága és kegyelme által végeztem, mint gyenge és erıtlen eszköz."
Merényben született, a Szepességben, 1853. február 27-én. Nagyapja görög katolikus pap volt, apja vasgyári tisztviselı, majd közjegyzı. Fıiskolai tanulmányait 1876-ban fejezte be Pesten. A fıvárosban eleinte buzgó vallásos életet élt egyházában, de végig elégedetlenül. Tépelıdı vágyakozással kereste a maga alkotta valláserkölcs megvalósítóit. Ez a vágy vezette el 35 éves korában Örszentmiklósra, a baptista gyülekezetbe, ahová egyik vasárnap reggel kigyalogolt, és fellobbant benne a hit olthatatlan lángja. Polgári állását egyházi munkája mellett is folytatta. Egész életén át jellemzı volt rá a szerény, alárendelt szerep, amelyet örömmel vállalt, másoknak biztosítván minden gyülekezeti fórumon a fıhelyet. Ennek ellenére rajongó tisztelet koronázta - valljuk meg: nem méltatlanul. Ifjú korában több elbeszélést, még színda-
UDVARNOKI ANDRÁS (1865-1945)
Akkoriban már járt a szabad baptista gyülekezetbe, ahol Solti Dávid úttörése nyomán éledezı gyülekezeti munka folyt. Ott hallotta az evangéliumot, döntött Krisztus mellett, és 1883. április 22-én Budapesten Meyer Henrik által bemerítkezett. Udvarnoki András kellemes megjelenése, tanulékonysága és veleszületett tehetsége megnyerte az elsı budapesti gyülekezet tetszését, így került 1989-ben a hamburgi teológiai szemináriumba, ahol kicsiszolták tehetségét, és megszerezhette a pásztori ismereteket. Amikor hazatért, nagy várakozás fogadta. A magyar baptista mozgalom benne látta avatott vezetıjét. Hazaérkezése a baptista missziótörténelmi fordulópontját képezi.
1865. november 26-án született a Pestmegyei Szada községben. Szegény, paraszti sorú református családban nevelkedett. Négyen voltak testvérek. Apja korán meghalt, és reá maradt a család minden anyagi terhe, így került az épülı Keleti-pályaudvar földmunkájához kubikosnak.
11
Udvarnoki testvér a magyar baptista közösség javát szolgálva felsorolhatatlanul nagy munkaterületen dolgozott eredményesen. Közösségünk akkori vezetısége 1895. február közepén Rákoscsabán tartotta éveleji konferenciáját. Itt határozták el egy hitbuzgahni lap kiadását. Ennek szerkesztésével a Csopják At tila - Udvarnoki András párost bízták meg. A kéthetenként megjelenı Békehírnök elsı száma 1895. március 15-én már meg is jelent. A cikkek és a versek legnagyobb részét szerényen csak kezdıbetüikkel jelezték a szerzık. Mégis tudjuk, hogy a legszorgalmasabb író Csopják Attila (Cs. A.) és Udvarnoki András (U. A.) volt.
Udvarnoki András 1905-1920 között volt az ú.n. elismert szövetség elnöke, s az maradt az egyesülés után is, 1920-tól 1927ig. Nagyban hozzájárult a két szövetség egyesüléséhez. Higgadt, bölcs határozottságjellemezte. Szívéhez közelebb állt a lelkipásztorképzés ügye, az általa 1906-ban alapított Teológiai Szemináriumban, amelynek három évtizeden keresztül igazgatója és élete végéig tanára volt. Írásra - vallomása szerint - nem írói vénája, hanem a közösség szükséglete sarkallta. Legjelentısebb írása a Békehírnökcikkek mellett a négy könyvecskébıl álló "Népszerő teológia" és egyéb jegyzetei, valamint hittankönyve.
STEINER ISTVÁN (1887 -1965)
sen bántó epizódok is, egy ilyen azután átvitte a "magyarok táborába". 1904. július 8án itt merítkezett be Udvarnoki András által. Steiner testvér egész életén át a békességet szerette. Nem tudott beleilleszkedni a katonamundérba, a harctéri vitézkedésbe, s a lapban mindig hangot adott annak a krisztusi békességnek, amely "szebbet beszélt", mint a kaini átok. Övette át Csopják Attilától a lapszerkesztés munkáját, és nagy szorgalommal végezte. Steiner István testvér Csopják Attila Ida nevülányát vette feleségül. Mint felszabadult nyomdászmester elıbb a lapok kiadásánál segédkezett. A háború után 1921-tıl évtizedeken keresztül apósa mellett szerkesztıként dolgozott. Majd Csopják Attila halála után, 1934-tıl 1944-ig a hetilap felelıs szerkesztıje és kiadója volt. Az 1944 végén betiltott Békehírnök után az 1945-töl 1951-ig megjelenö Lelki Élet c. lapnak lett fımunkatársa. Azután az Országos Központban ö vezette az anyakönyveket. Közben elıbb a kispesti, majd a Nap utcai gyülekezetnek volt elıljárója és vénje.
Szentendrén született 1887. július 10-én német evangélikus családban. Apja iparosmester volt, de tönkrement, s Pestre költözött a század elején. A családra azonban ez tragikus következményt hozott.: villamosszerencsétlenség következtében életét vesztette. Az özvegy megpróbálta a lehetetlent: élni, boldogulni hét gyerekkel. István nyomdász mesterként szabadult, így jó keresetre számíthatott volna. Munka azonban nehezen, pénz pedig még keservesebben akadt. A fiatalember hideg téli napokon az útszélén kószált, olcsó könyvtárakban melegedett, így vetıdött el az egyik baptista irnaházba, majd a német nyelvő Bp. - Wesselényi utcai gyülekezetbe. A gyülekezet jelentette Steiner István minden örömét. Új élet derült reá, megelégedettség, boldogság. Akadtak természete-
12
totta és szerkesztette a Lelki Élet c. tartahnas baptista lapot (1945-1951). Szépirodalmi munkáinak egy része Emericus írói álnéven jelent meg. Számos könyvet, füzetet írt, amelyekben mint bibliamagyarázó, hitvédı vagy egyházi történetíró kitünı stílussal, meggyözı erıvel és világos okfejtéssel hirdette meggyızıdését, szolgálta embertársait, egyházát és Istent. A gyógyíthatatlan betegség elsı üzenetét 1949. karácsonyán vehette tudomásul a baptista közösség testvérisége Pásztorének c. verse által. 1951. szeptember 14-én, élete 56. évében költözött az örök hazába. Koporsója egy korszakot zárt le a magyarországi baptisták történetében. Életrajzát, egyháztörténeti és irodalmi munkásságát számon tartja az 1965-ben az Akadémiai Kiadó által megjelent Magyar Irodami Lexikon is. Verseskötetei: Hulló csillagok (1909), Hárfahangok (1926), Oltártüz (1929), Örökmécses (1940). Prédikációgyőjteményei: Szövétnek (1829), Krisztus tanítása (1930), A gyülekezet harmonikus életének és fejlıdisének alapfeltételei (1934), Az Ur napja (1935), Égı csipkebokor, Táborhegyi órák (1943). Történehni és hitvédelmi írásai is jelentısek. Dr Kiss Ferenc orvosprofesszor így méltatta koporsójánál: Somogyi Imre még holta után is fog beszélni példája és írásai által.
Dr. SOMOGYI IMRE (1894-1951) 1894. október l3-án született Simontornyán. Középiskoláit több helyen, így Sárospatakon és Scheibbsben (Ausztria) végezte; utóbbi helyen mint szerzetesrendi kispap. A szerzetbıl kilépve Gyulán tisztviselı és szerkesztı lett. Végigküzdötte az 1914-18-as világháborút, az ıszirózsás forradalomban Gyula város rendırrokapitánya lett. Baloldali hangú írásaiért börtönbüntetést szenvedett. Szabadulása után a fogság alatt megismert baptista gyülekezethez csatlakozott. 1922. január 2-án Békéscsabán bemerítkezett. Haláláig baptista lelkész volt, elıbb Gyulán, majd 1927-töl Budapesten. Teológiai oklevelét az Egyesült Államokban szerezte. 1939-tıl haláláig a baptista egyház vezetöje volt, mint országos elnök, illetve hitközségi elöljáró. Egyházi lapszerkesztıi munkásságából nevezetes A Kürt c. baptista ifjúsági lap, amelyet alapításától betiltásáig szerkesztett (1924-1944). Föszerkesztıje volt a Békehírnöknek, cikkei jelentek meg a protestáns egyházi lapokban. A háború után megalapí-
Dr. NAGY JÓZSEF (1915-1985)
gyülekezeti tagokká lettek. A szülöi otthon melegsége mellett az élénk ifjúsági lelki élet érlelte meg benne is a döntést Megváltója elfogadására, s 1934. pünkösdjén bemerítkezett. A budai Tanítóképzö Intézetben szerezte meg elsö diplomáját, elvégezte a Székesfıvárosi Pedagógiai Szemináriumot, s négy félévet hallgatott a bölcsészkar pszichológia-pedagógia szakán. 1937-töl 1950-ig tanított több budapesti iskolában. Közben 1938-tól óraadó tanár lett a Baptista Teológiai Szemináriumban. 1947-ben elfogadta a
1915. május 14-én született a Fejér-megyei Cecén. Szüleivel 1917 -ben került Budapestre, s az Újpesti Gyülekezetben találtak lelki otthonra, ahol a szülök 1921-ben
13
is. Már diák korában cikket írt a Hajnalcsillag és a Kürt számára. Húszévesen könyvet írt Ifjak a Mester lábánál címmel. Ezt követöen – egy sor nevelést és önnevelést segítı tanulmánya után – 1975-ben jelent meg az Írtam néktek címő könyve; doktori disszertációja, Az üdvösség útja 1980-ban, s elköltözése elött is egy újabb könyve kiadásán dolgozott. 1957-töl 1976-ig volt a Békehirnök szerkesztıje, majd 1979-töl haláláig fıszerkesztıje. A baptisták európai és világszövetségében végzett tevékenysége folytán ismert és értékeit elıadó volt a nemzetközi egyházi fórumokon is. Közel két évtizeden keresztől (1958-1975) tagja volt a Baptista Világszövetség Végrehajtó Bizottságának, valamint több cikluson keresztül az EBSZ tanulmányi és nevelésügyi bizottsága vezetıségének. Tisztelték véleményét a hazai egyházi fórumokon, mint gazdag tapasztalatokkal rendelkezı közegyházi vezetıt.
péceli gyülekezet meghívását, ahol a tízéves szolgálata idején megduplázódott a gyülekezet létszáma. Egy ideig lelkigondozta a rákosszentrnihályi, a Wesselényi utcai és a csepeli gyülekezetet. 1937-1979-ig pedig a kispesti gyülekezetnek volt a lelkipásztora. Teológiai Szemináriumunknak közel félévszázadon keresztül volt tanára, több cikluson át igazgatója, majd dékánja. 19571958-ban kiküldetést kapott két szemeszterre a Rüschlikoni Nemzetközi Baptista Teológiai Szemináriumba. Majd – mint szemináriumunk rendszeres teológiai tanszékének vezetıje – 1976-ban doktori fokozatot nyert a debreceni Református Teológiai Akadémián. Dr. Nagy József testvér elkötelezett munkása volt a magyarországi baptista missziónak. Lelkipásztori és pedagógiai munkája mellett ismert közegyházi forgolódása is. Életúlját a sokoldalúság jellemzi. Fiatalon elkötelezte magát az írás mesterségével
9. Bibliográfia 65 éves a Békehírnök. – In: Békehírnök, 1960. 6.sz.2-3. p. Békehírnök: 1895-1995: a lap története, a szerkesztık arcképcsarnoka. – In:Békehírnök, 1995, 11.sz. 77-92.p. BERECZKI Lajos. "Krisztusért járva követségben" : tanulmányok a magyar baptista misszió 150 éves történetébıl. Budapest, Baptista Kiadó, 1996. 528. p. Emlékezzünk:1895-1965. – In: Békehírnök, 1965. 6.sz. 1-3, 6-7. p. GERZSENYI László. Az evangélium kényszerében:Udvarnoki András élete(1865-1945). Budapest, Baptista Kiadó, 1995. 191.p. GERZSENYI Sándor 100 éves a Békehírnök. – In: A Szeretet naptára-1995, 83-85.p. GERZSENYI Sándor 75 éves jubileum. – In: Békehírnök, 1970. 1-2.sz. 1. p.
14
GYİRI Kornél A Békehírnök mőhelyében. – In:Veletek vagyok-1979, 63-65.p. GYİRI Kornél "Vizsgáljuk meg útjainkat!":a magyarországi baptisták történelmének utolsó négy évtizede. Bp.:Gyıri K., 1989 [Bp.] : Göncöl Társ. 32. p. KISS Emil A Békehírnök szerkesztıi: Csopják Attila, Steiner István, Dr. Somogyi Imre. – In: Békehírnök, 1970. 19.sz. 77.p.; 22.sz. 85-86.p.; 23.sz. 94.p. KISS Emil Prédikáció és egyházi lap. – In: Négy évszak-1977, 120-128.p. KISS László A Békehírnök és az Igazság Tanúja alapításának centennáriuma. – In: Szolgatárs, 1995, 4.sz. 38-40.p. KOLOZS NAGY János A százéves Békehírnök keletkezése és története. – In: Békehírnök, 12.sz. 96-97.p.; 14.sz. 113.p. KOVÁCS Géza A százéves Békehírnök missziós multja és küldetése. – In: Szolgatárs, 1995, 3.sz. 47-48.p. SOMOGYI Barnabás, Dr. A Békehírnök 95. születésnapján. – In: Békehírnök, 1990. 12.sz. 49.p. SOMOGYI Barnabás. Múlt, jelen, jövı : baptista naptár, 1995. 67.évf. Budapest, Baptista Kiadó, 1995. 158.p.
15
