A BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS KÉRDÉSEI A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN A 2000-ES ÉVEKBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali Tagozat Gazdaságdiplomácia Szakirány

A BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS KÉRDÉSEI A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN A 2000-ES ÉVEKBEN

Készítette: Szirmai Krisztina Orsolya

Budapest, 2009

Tartalomjegyzék Bevezetés I.

A kelet-közép-európai országok gazdasági helyzete…………….4

A befektetés-ösztönzés számára lényeges szempontok elemzése…….6

1.

Előzmények………………………………………………6 1.1.

A térség fejlődésének sajátos vonásai…………………...6

1.2.

Befektetés-ösztönzés a ’90-es években………………….10

1.3.

Az uniós csatlakozás és hatása a befektetés-ösztönzésre..14

2.

A versenyképességi tényezők értékelése a közép-kelet-európai

térség országaiban…………………………………………………16 2.1. A makrogazdaság állapota és kiszámíthatósága……………20 2.1.1.

A GDP és a növekedés üteme…………………….20

2.1.2.

Inflációs tendenciák……………………………….22

2.1.3.

Külföldi

megítélés,

a

potenciális

befektetők

bizalma……………………………………………………….24 2.2.

A munkaerő-állomány összetétele és minősége………….27

2.2.1.

A munkaerő rendelkezésre állása ………………..27

2.2.2.

A munkavállalók nyelvtudása…………………….31

2.3. Az infrastruktúra megléte és állapota……………………..32 2.4. A gazdasági világválság hatása a befektetés-ösztönzésre…36 2.5. A régiók helyzete, a regionalizmus a befektetés-ösztönzés szemszögéből…………………………………………………….40 II. A befektetés-ösztönzési folyamat elemei………………………..43 1.

Az

országok

általános

megítélése,

különös

tekintettel

Magyarországra……………………………………………………..43 2.

A

befektetés-ösztönzési

tevékenység

új

kihívásai

versenyképesség tükrében…………………………………………..46 2.1. Kormányzati tevékenység a versenyképesség növelésére ..46

2

a

2.2. A

befektetésösztönzés

új

iránya:

együttműködés

a

vállalkozásokkal, egyetemi tudásközpontokkal…………………52 2.3. A versenyképesség javításának európai dimenziója: az EU 2020 stratégiája………………………………………………………....54 2.4. A befektetés-ösztönzési ügynökségek tevékenysége és hatása a térség fejlődésére………………………………………………….56 3.

Befejezés……………………………………………………59

3

Bevezetés A kelet-közép-európai országok befektetés-ösztönzési tevékenysége még nem rendelkezik különösen nagy múlttal. A telekommunikációs és tudományos-technológiai fejlődés közelebb hozta a távolságot, az internet elterjedése következtében ma már bármikor friss információhoz juthatunk a világ minden tájáról. A globalizáció egyenes következményeként tekinthető a transznacionális vállalatok számának gyors növekedése. Motivációjuk általában sok különböző szempontból tevődik össze. A nemzetközi termelés alakulásához hozzájárulnak az OLI-paradigma elemei (Dunning 1993) amelyek a tulajdonosi (ownership), az internalizációs (internalisation) és a helyszínhez kötődő (localisation) előnyök. Másodszor, a felgyorsuló világméretű versenyben az országok érdeke, hogy a területükön gyártott termékek és szolgáltatások színvonala javuljon, az újak pedig innovatív eljárásokkal készüljenek. A külföldi vállalatok jelenléte ezen a területen segítheti egy ország nívójának javulását, mivel sok esetben fejlettebb technológiát, hatékonyabb munkakultúrát, újfajta közelítési módot honosít meg. Az ennek folyományaként helyben fokozódó verseny egy, a színvonal fejlesztésére és a hatékonyság növelésére irányuló kényszerhelyzetet szül a már régebb óta jelen lévő vagy hazai vállalatok körében, amely, ha egy bizonyos mértéket meg nem halad, nem káros, sőt üdvözlendő. A befektetés-ösztönzésnek azonban van egy harmadik szempontja is: ez a külföldi tőke allokációjának a lehetőségekhez mérten saját szájíz szerinti befolyásolása. Nem mindegy ugyanis, hogy egy jelentős tőkeberuházás az egyes országok fővárosait és/vagy fejlett régióit érintik-e, vagy éppenséggel egy kevésbé előnyös mutatókkal rendelkező régiót, ahol olyan égető problémákat enyhíthet a befektetés, mint az országos átlag feletti munkanélküliség vagy a beszállítói piac stagnálása. Az elmaradottabb területek vonzóbbá tétele a befektetők számára a legtöbb ország befektetésösztönzési tervében szerepel. Munkámban a befektetés-ösztönzés eddigi tapasztalatainak részletezése mellett a kelet-közép-európai befektetés-ösztönzés kérdéskörét elsősorban a versenyképesség szemüvegén át vizsgálom, abból az általános tapasztalatból 4

kiindulva, hogy Magyarország és a számára konkurenciát jelentő országok közül

a

beruházni

kívánó

vállalatok

már

nem

elsősorban

az

adókedvezmények mértéke szerint döntenek, hanem sokkal inkább hagyatkoznak a különböző versenyképességi mutatókra. Olyan mutatók szerepét és milyenségét kívánom szakdolgozatomban elemezni, mint a vállalkozásokra nehezedő terhek mértéke, a humán erőforrás összetétele, nyelvtudása, képzettsége, szakértelme, a kutatás-fejlesztés jelenléte a K+F költségeit és minőségét is beleértve, valamint az infrastruktúrával való ellátottság. Ezzel egyidőben kitérek az aktuális kihívásokra is, mint például a gazdasági világválság által okozott megtorpanás. Fontos szempontnak tekintem a befektetés-ösztönzési tevékenység által alkalmazott technikák ismertetését, a működőtőke-befektetések az ország érdekébe történő állítását és annak módszereit. Végül részletezem a kelet-közép-európai régióban fellelhető kormányzati stratégiákat a versenyképesség fejlesztésére, valamint a proaktív befektetés-ösztönzési technikákat és az országimázs fejlesztésének módjait, majd ezzel kapcsolatban kifejtem ötleteimet, javaslataimat.

5

I. A kelet-közép-európai országok gazdasági helyzete. A

befektetés-ösztönzés

számára

lényeges

szempontok elemzése.

1. Előzmények, a rendszerváltástól 2000-ig tartó időszak 1.1.A térség fejlődésének sajátos vonásai A kelet-közép-európai országok közé – Kornai János nyomán haladva, az ő gondolatmenetét kiegészítve Romániával és Bulgáriával - azokat az államokat sorolom, amelyek a múlt századi kétpólusú világrendszerben a tervgazdálkodás útját követték és a Szovjetunió érdekszférájába tartoztak (esetleg annak részei voltak), rendszerváltásaik (esetleg függetlenné válásuk) óta azonban aktív résztvevői az euro-atlanti integrációnak és 2007ig az Európai Unió teljes jogú tagjaivá váltak. Ezen országok számára az előző rendszer korszerűtlen iparából, pazarló működéséből, felelőtlen gazdasági koncepciójából áttérni a versenyképesebb működésre bár hatalmas sikertörténet, mégis rengeteg nehézséget hozott. A kelet-közép-európai régió a térségben lezajlott rendszerváltásokat követően nagy visszaesést szenvedett el, az átalakulási válság 6-8 év alatt a GDP 20-30 %-os csökkenésével járt, és felszínre hozta a belső rejtett munkanélküliséget is. Később, országonként változó időpontban, a piacgazdaság már egyre nagyobb ütemben fejlődött. Az 1990-es évek elején történt visszaesés mellett a nemzetközi munkaerő-áramlás átmeneti lelassulása is megfigyelhető volt, amelynek értéke azonban 1993-ra újra elérte az 1990-es szintet. Az 1990-es években sújtotta emellett a világot az ázsiai, orosz, valamint a latin-amerikai válság. 1993-ban jött létre a visegrádi csoport abból a célból, hogy az akkori Csehszlovákia (később Csehország és Szlovákia), Lengyelország és Magyarország között egy regionális együttműködést hozzon létre a politikai 6

stabilitás, gazdasági növekedés és jólét érdekében. Ez az együttműködés nemcsak a gazdaság és a külpolitika területén hozott sikereket, hanem a nemzetközi pénz- és befektetési piacokon keresztül is számos lehetőséget biztosított a visegrádi országok számára.1 A közép-kelet-európai országokban, így Magyarországon is ekkor indult be az a privatizációs folyamat, amely az 1990-es évek fejlődési tendenciáit meghatározta. A privatizáción, amely a rendszerváltás egyik leglényegesebb részfolyamata, az állami tulajdon magántulajdonba adását értjük. A Nyugaton bevett tőzsdeprivatizációs módszerrel szemben (az állami részvények tőzsdén való értékesítése), a keleti privatizáció rendszerváltó, a nemzeti vagyon nagy hányadára kiterjedő folyamat volt. Politikai indokoltsága mellett az állami vállalatok csődhelyzete reálgazdasági szükségszerűségként is sürgette az állami vagyon dömpingszerű eladását rossz világgazdasági és belső körülmények között.2 Az 1990-es években felgyorsultak a gazdaság átalakító folyamatok. Ezek a fejlett országokban már az 1970-es években jelen voltak, de Közép-KeletEurópát egyedülálló fejlődési pályája miatt csak késve érte el. Ez a tendencia három fő területre jellemző: •

A gazdaság szerkezetében a tudást és csúcstechnológiát igénylő

ágazatok háttérbe szorítják a kitermelő, hagyományos tömegtermékeket előállító ipari ágazatokat. A foglalkoztatottak arányában a mezőgazdasági (10%) és az ipari foglalkoztatottakkal (20%) szemben a szolgáltató szektor 70%-os fölénye alakul ki. •

Átalakul a termelési rendszer is, az ipari tevékenység decentralizálódik,

egyre kevesebben foglalkoznak magával a gyártással, s egyre többen az ipari kutatással, forgalmazással, piackutatással és biztosítással. •

Átalakul maga a vállalati szervezet is, a stratégiai jellegű döntések és a

tudásigényes gyártási szakaszok a nagyvállalatok kezében összpontosulnak, az egyszerű termelő tevékenységet alvállalkozók végzik el.

1

http://www.visegradgroup.eu/main.php?folderID=934&articleID=4060&ctag=articlelist&i id=1 2 Aubert Antal: Kelet-Közép-Európa az ezredfordulón

7

2008-ra az alábbi termelési struktúrák alakultak ki a régió országaiban: Lengyelország: A GDP mindössze 3,8%-át termeli meg a mezőgazdaság, 31%-át az ipar, és 65%-át a szolgáltatói szektor. Az agrárium a többi országhoz képest igen nagy arányban foglalkoztatja a népességet - összes foglalkoztatott mintegy 17%-a, dolgozik a primer szektorban, ami egyben azt is jelenti, hogy a lengyel agrárium termelékenysége meglehetősen alacsony. Az ipar által előállított legfontosabb termékek: autók, buszok, helikopterek, repülőgépek, hajók, harcászati eszközök, gyógyszerek, üveg, vegyipari termékek, kerámia, elektronikai eszközök. Csehország: A régióbeli volt szocialista országok közül Csehország gazdasága a legstabilabbak közé tartozik. A gazdaság főbb iparágai: nehéz- és általános gépgyártás, vas- és acélipar, fémmegmunkálás, vegyipar, elektronikai ipar, gépjárműgyártás,textil- és üvegipar, sörgyártás, kerámia- és gyógyszeripar. A főbb agrártermékek: búza, burgonya, cukorrépa, komló, gyümölcs, sertés és baromfi. A kivitel 54%-a gép és berendezés, 37%-a feldolgozott termék, 6,1%-a energiahordozó és nyersanyag, 3,9%-a pedig élelmiszer. Az import 41%-a

gép

és

berendezés,

41%-a

feldolgozott

termék,

13,2%-a

energiahordozó és nyersanyag, 4,9%-a pedig élelmiszer.3 Szlovákia A GDP 68%-át a szolgáltató szektor állítja elő, közel 29%-át az ipar és 3,4%-át a mezőgazdaság. A szlovák gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata az elmúlt években az autógyártás volt, a Volkswagen, a Peugeot, valamint a KIA beruházásainak köszönhetően. Az ipar legnagyobb súlyú ágazata a közlekedési eszközgyártás (20%), és a kohászat (14%).4 Észtország

3 4

http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383287/Csehorszag.pdf http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383318/Szlovakia.pdf

8

A szolgáltató szektor foglalkoztatja a teljes munkaerő 60 százalékát. Fejlett és kiterjedt a pénzügyi szolgáltatói szektor, de kiemelt fontosságú az IT szektor is. Észtország kis mérete ellenére rendszerint dobogós helyen végez az internettel való ellátottság versenyében. Az észt ipar legfontosabb ágazatai az élelmiszeripar, építőipar, valamint az elektronika. Nagy jelentősége van ezen kívül a bányászatnak is.5 Lettország Az 1990-as évek elejére jellemző lettországi stagnálást követően 1996-ra sikerült a gazdaságot növekedési pályára állítani. A teljes kivitel 22,5 százalékát fa- és faipari termékek adják, 14,5 százalékát az élelmiszerek és agrártermékek, 14,6 százalékát a fém alapanyagok, de csupán 11 százalékát a gépek és gépi berendezések.6 Litvánia A ’90-es évek folyamán megduplázta GDP-jét és a keleti piacok 1998-as összeomlása után sikerrel strukturálta át exportját a nyugati országok felé. Az országban egyre nagyobb teret nyernek az olyan tudásalapú gazdasági ágak, mint a biotechnológia, mechatronika, lézer, vagy az információtechnológia.7 A balti államok mindegyikére jellemző egy, a 2000-es években megfigyelhető túlzott, túlhevült növekedési ütem: akár 10-20 százalékos évi reálbér-növekedés, ami magas fizetésimérleg-hiánnyal párosult. 2007-től kezdve az egyre növekvő infláció lassuló gazdasági növekedéssel párosult, amely a gazdasági világválság következtében még jobban elmélyült. Románia és Bulgária A GDP-hez való hozzájárulást tekintve kevésbé jelentősek a szolgáltatások. Romániában ennek aránya 55,8%, Bulgáriában 62,2%. A mezőgazdaság 8,8%-kal,

illetve

7.3%-kal

vesz

részt

a

nemzeti

össztermék

megtermelésében, míg az építőipart és energetikát magába foglaló ipar 36,2%-kal illetve 30.5%-kal.89

5

http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383296/Esztorszag.pdf http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383308/Lettorszag.pdf 7 http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383310/Litvania.pdf 8 http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1393014/Romania.pdf 9 http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383289/Bulgaria.pdf 6

9

1.2. Befektetés-ösztönzés a ’90-es években Bár a kelet-közép-európai régióban helyenként már a rendszerváltás előtt is megjelent a külföldi tőke, érdemben csak az 1980-as évek végén és a 90-es évek elején megtörtént demokratikus fordulópontok óta beszélhetünk a külföldi tőkebefektetések szerepének felértékelődéséről és az ezek megszerzésére, illetve megtartására irányuló törekvés mivoltáról. Ennek a törekvésnek a pályája nem mutat mindenhol teljesen azonos ívet, a folyamat különböző elemei egyes országokban más-más időpontban jelenhettek meg, felcserélődhettek, vagy más súlyozást kaphattak. Különbségek mutatkoztak az egyes országokban az alkalmazott eszközrendszer minőségében is. Magyarországon a befektetés-ösztönzés folyamata három szakaszra bontható: •

első szakasz: a kilencvenes évek közepéig,

•

második szakasz: a kilencvenes évtizedek közepétől 2003-ig,

•

harmadik szakasz: 2003-tól napjainkig tart.

Az első szakaszban a magyar gazdaság túlnyomó többsége még állami tulajdonban volt. Ezért a magyarországi tőkebefektetések is magas kockázattal jártak. A gazdaság állapota - tőkehiány, eladósodottság, szerkezeti

problémák,

intézményi

szabályozási

átalakulás

-

erős

bizonytalanságot szült. Magyarország ekkor még a kevésbé fejlett országok útját követte, vagyis fiskális kedvezményeket nyújtott a befektetőknek és igyekezett multinacionális cégeket megnyerni, amelyeknek a jellemzően 10 éves adómentesség mellett egyéb kedvezményeket (pl. vámszabadterület alapításának lehetősége) nyújtott. Ebben az időszakban fektetett be Magyarországon például a Suzuki, a General Electric, a Ford és a General Motors. Amellett, hogy erre az időszakra a készpénzes, zömében külföldieknek történő eladás volt a jellemző, az eddig védett piacok, monopolhelyzetek megtörése sok esetben csábító volt a külföldiek számára. A leginkább kifogásolható tényezők közé tartozott az az eljárás, amely

10

szerint a kedvezmények csak külföldi tulajdonossal is rendelkező vállalatokra vonatkoztak. A közép-kelet-európai privatizációs folyamatokhoz hozzátartozik, hogy a külföldi működő tőke beáramlása nem fedezte teljesen az állami tulajdon kínálatát, ezért szükségessé vált a belföldiek bevonása is a privatizációs folyamatba. Erre négyfajta kísérlet történt: • Reprivatizáció, automatikus

amely

jogi

helyreállítását

szempontból

jelenti.

az

eredeti

Németországon

kívül

tulajdonjog nemigen

alkalmazták. • A kisprivatizáció, melyet a kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységek értékesítésére vezettek be, sokszor előprivatizációnak is nevezték. Az érintett országok azok voltak, ahol a magánvállalkozás különböző formái már a szocializmusban is megjelentek és a külföldiek kizárásával is megoldható volt az értékesítés (Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Észtország, Lettország). • Decentralizált (spontán) privatizáció vállalati önprivatizációt jelent, amelyet utólag az állam spontán privatizációnak nevezett. Azokra az országokra jellemző, ahol már az 1980-as években a vállalati öntulajdonlás bizonyos formái kialakultak (főleg Magyarország és Lengyelország, Jugoszlávia utódállamai, de bérleti privatizáció formájában elterjedt Oroszországban, Ukrajnában és Belorussziában is). • A kuponprivatizáció a tömeges privatizáció alapeszközeként egy sajátos értékpapír formájában jelent meg ingyenesen és az egész lakosság számára nyitottan (kivétel Németország és Magyarország). A kuponprivatizáció egyes

országokban

dominánssá

vált

(Csehország,

balti

államok,

Oroszország, Románia), ennek „eredményeképpen” azonban több százezer kistulajdonos vállalata jelent meg a piacon, amelyek többnyire gazdaságilag nem túl hatékonyak.10 Ekkor még nem szerepelt a befektetés-ösztönzés prioritásaként a regionalitás, a bizonyos földrajzi területeken való befektetés ösztönzése 10

Sárközi T. 1997: Rendszerváltozás és a privatizáció joga MTA, Budapest, pp. 28-71.o

11

különböző kedvezmények segítségével. Meggyőződésem azonban, hogy az erre fordított fokozottabb figyelemmel enyhíthetők lettek volna a hosszútávon jelentkező regionális egyenlőtlenségek. Mérföldkőnek számított 1993, amikor megalakult a Magyar Befektetési is Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD). Az ITD Hungary fő feladata a befektetés-ösztönzés területén a Magyarországra történő tőkebefektetések elősegítése, a potenciális befektetők részére történő információ-szolgáltatás és Magyarország reprezentációja külföldön. Az ITD Hungary által nyújtott szolgáltatások a következők: ™ Döntés-előkészítés •

Megvalósítás

•

Támogatások

•

Aftercare

A második szakaszban megváltozott, stabilabb lett a makrogazdasági környezet. Addigra már a kelet-európai országok közül Magyarország kiemelkedő helyet szerzett a közvetlen külföldi tőkebefektetések állományát tekintve. A főváros és környéke mellett elsősorban a Nyugat-és KözépDunántúlon alakultak ki fejlesztési is beruházási csomópontok. A befektetés-ösztönzési folyamat szervezetté vált, már egyre kevésbé a spontán betelepülések jellemezték a befektetési körképet, de a befektetők preferenciáit tudatosan befolyásolni hivatott ösztönző rendszer is egyre nagyobb szerepet kapott. Megszülettek az első olyan rendelkezések, amelyek a kedvezmények igénybe vételét különböző feltételekhez kötötték. A vámszabadterületi szabályozás még mindig nagy szerepet töltött be, elsősorban az exportorientált, zöldmezős, importált árukat feldolgozó, majd exportáló vállalatok éltek vele. A Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága felügyelete mellett bármely vállalat létrehozhatta (és máig is létrehozhatja) saját vámszabadterületét. Eszerint az általa importált termékek és gépek után nem kellett vámot és áfát fizetnie. A vámszabadterület a köztársaságok területének elkülönített részei, amely a vám-

deviza-

és

a

külkereskedelmi

rendelkezések

alkalmazása

szempontjából külföldnek minősül. (Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjára az unió tagállamai közötti kereskedelem tekintetében ezek az 12

önálló vámterületek megszűntek. A későbbiekben indokolt esetben hozható létre vámszabadterület, amely a Közösség vámterületének minősül)11 A vámszabadterületek jellemzői és létrehozásának módja a legtöbb országban változó. A legtöbb ország kijelölt bizonyos területeket, amelyek eleve vámmentességet biztosítottak, más országokban viszont gazdasági társaságok kérvényezhették a vámszabadterületi vállalat státuszát.12 Magyarországon ezek a vállalatok eleinte főleg a nyugati megyékben telepedtek meg. Mivel ez a területi különbségeket növelte, később úgynevezett vállalkozási övezeteket alakítottak ki. (Ózd-Putnok-ÉszakHevesi Vö., Zempléni Vö., Salgótarján-Bátonyterenye Térsége Vö., Makó és Térsége Vö., Bihari Vö., Zalai Regionális-Lenti központú Vö., Barcsi Vö., Kunmadaras és Térsége Vö., Békés Megyei Vö., Záhonyi Vö., Mohácsi Vö.) (Ezek azonban nem azonosak a vámszabadterületekkel, azokkal kiegészülve illetve külön-külön formálják az új gazdasági térszerkezetet Összehasonlításképpen

13

Magyarországon.) Lengyelországban

2000-ben

a

következő

központilag kialakított vámszabadterületek léteztek: Gliwice (a déli határ mentén), Malaszewicze/Terespol (a keleti határ mentén) Varsó-Okecie Nemzetközi Repülőtér (vámmentes üzlet a repülőtér területén), Szczecin, Swinoujscie és Gdansk (balti-tengeri kikötőváros). 2001 májusában egy új szabadkereskedelmi övezetet nyitottak a Varsóhoz közeli Mszczonowban. Emellett 5 vámszabad raktárt létesítettek, ezek: Gdynia (kikötő), Krakkó (repülőtér), Wroclaw

(repülőtér),

Katowice

(repülőtér)

és

Gdansk

(repülőtér). 14

11

http://elib.kkf.hu/edip/D_12224.pdf http://www.adonet.hu/archivum?action=tanulmanyok&id=23 13 http://geogr.elte.hu/TGF/TGF_Cikkek/bodnar2.pdf 12

14

http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/customs/procedural_aspects/imports/free_zone s/list_freezones.pdf

13

A harmadik szakasz, amelyet 2003-tól számítunk, gyakorlatilag az európai uniós csatlakozásra való felkészüléssel kezdődött.

1.3. Az uniós csatlakozás hatása A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozás több ponton is változást hozott a közép-kelet-európai országok befektetés-ösztönzési tevékenységében. Alapvető fordulópontot az jelentett, hogy az eddig a térség sajátos tényezőire alapuló ösztönző rendszert fel kellett váltani számos olyan közösségi szintű politikával (ilyen például a versenypolitika),

amelyek

megfelelnek a közös piac előírásainak és elvárásainak. Ezek szerint viszont elsősorban a tagállamok adta támogatások veszélyt jelentenek az egyenlő esélyek alakulására, a diszkriminációmentes versengésre. 15 A 2000-es évekre azonban jelentős változások történtek a támogatás eszközrendszerében. Az Európai Unióba való integráció során a régió országainak sok, eddig sűrűn alkalmazott módszerről kellett lemondania a közösségi alapelvek, különösen a versenykorlátozó magatartás tilalma következtében. Ilyen volt például a társasági adózás területe, ahol az adókedvezmények versenyt torzító állami támogatásnak minősültek. A financiális ösztönzők (vagyis képzési támogatás, munkahely-teremtési támogatás, egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás stb.) alkalmazása terén is szigorú szűrőkön kell átmennie az állami, helyi vagy regionális szervek által nyújtott támogatásnak, be kell ugyanis bizonyítani, hogy az intézkedések nem sértik a Római Szerződés 92. cikkelyében található versenykorlátozási tilalmat. Más kártyák egyszerűen az évek folyamán elvesztették ütőerejüket, mivel egy bizonyos területen a tranzitfolyamatban előrehaladó országok megszűntek magukénak tudni azokat a speciális attribútumokat, amelyek az adott befektetők különleges igényeinek feleltek meg.

15

Antalóczy K. – Sass M.: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz Külgazdaság, 2003. április, 4‐7. oldal

14

Éppen ezért Közép-Kelet-Európában a kieső eszközök helyét egyre inkább a harmadik csoportba tartozó, egyéb módszerek veszik át, ugyanis az egymással versenyben álló országok között – éppen a fentebb leírt változások miatt – az adózásból eredő befektetésvonzó vagy –eltérítő hatás szerepe az előbbinél jóval alacsonyabb szintre csökken. A 21. századi befektetés-ösztönzésre legjellemzőbb tendencia tehát a versenyképesség szerepének felismerése, versenyképes termelési szerkezet és infrastruktúra kialakítása és fejlesztése, valamint azoknak a külföldi kezdeményezéseknek a felkarolása, amely a helyi gazdaságra pozitív hatással lehetnek és áttételesen érvényesülő hatásaiknak köszönhetően növelhetik annak versenyképességét. A közösségi versenyjog nem utasítja el teljesen az állami támogatások lehetőségét azzal, hogy hozzájárul az olyan támogatások nyújtásához, amelyek

bizonyos,

a

Közösség

által

is

kitűzött

gazdaság-

és

társadalompolitikai célok alapvető elérési eszközeit képezik, esélyt adnak a kevésbé kedvező helyzetű európai régióknak versenyképességük növelésére. Ezek közé tartoznak: •

a gazdaság fejlesztésére nyújtott támogatások olyan területeken, ahol az

életszínvonal, vagy a foglalkoztatottság nagyon alacsony •

egy közös európai érdeken alapuló projekt végrehajtására egy

tagállamban súlyos gazdasági zavar esetén •

bizonyos gazdasági tevékenységek fejlesztése, amennyiben azok nem

befolyásolják hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben •

a kulturális örökség megőrzése

•

egyéb területek , amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján

minősített többséggel határoz meg. Az Európai Unió ezirányú intézkedéseinek biztosítaniuk kell, hogy a belső piacon ne jöhessen létre versenyt korlátozó monopolizációs folyamat. Tiltja azt, hogy egyes vállalkozások különböző megállapodások keretében felosszák maguk között a piacot (85. cikkely), valamint meggátolja, hogy a vállalkozások összefonódásával a piacot veszélyeztető állapot alakuljon ki. Tiltott tehát bármilyen közvetett vagy közvetlen ár- vagy egyéb üzleti

15

feltétel rögzítése, a termelés, értékesítés, műszaki fejlesztés vagy befektetés korlátozása, a piacok vagy beszerzési források felosztása, vagy olyan kiegészítő feltételek megszabása, amelyek nem kapcsolódnak az adott ügylethez. Tilalom vonatkozik továbbá „az olyan közösségi léptékű összefonódásokra” amelyek erőfölény létrehozása útján a Közösségen belüli versenyt komolyan akadályozzák. A szabályozás szerint a közösségi jellegű összefonódásokat annak létrejötte előtt, az arról szóló megállapodást követő egy héten belül be kell jelenteni a Bizottságnak. A Bizottság engedélyezheti az összefonódást, kérheti a feleket az összefonódás módosítására és el is utasíthatja azt.16

2. A versenyképességi tényezők értékelése a közép-keleteurópai térség országaiban A 2000-es éveket írjuk, a közép-kelet-európai térség országai immáron húsz éve a globális verseny részesei, amelyeknek az elmúlt két évtizedben sajátos fejlődési pályájuk ellenére is sok tekintetben ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenézniük, mint a világ más részein található államoknak (fejlődés és fejlesztés kérdése, stabilitás és növekedés optimális egyensúlya, munkahelyteremtés, versenyképes termelési struktúra kialakítása stb.) A sajátos földrajzi elhelyezkedésük és fejlettségi szintjük miatt azonban szembetalálkozunk

olyan

versenyelőnyökkel

és

–hátrányokkal

is,

amelyekkel a mindenkori irányításnak és a gazdaság résztvevőinek tisztában kell lenniük. Közép-Kelet-Európa ma két fronton igyekszik megállni a helyét: egyrészt a „fejlett Nyugat” gazdasági-technikai színvonalához felzárkózva folyamatosan a minél nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező ágazatok felé orientálni a termelését, másrészt megpróbálja a rohamosan fejlődő Kelet viszonylagos olcsóságának, innovációs potenciáljának tőkeelszívó erejével is felvenni a küzdelmet. Az Európai Tanács 2000. március 23-24-én Lisszabonban összehívott rendkívüli 16

csúcstalálkozóján

megfogalmazott

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról 350-356. o.

16

stratégiai

célkitűzések

értelmében az Európai Uniónak 2010-re a növekvő foglalkoztatás mellett a világ legversenyképesebb tudásalapú, dinamikusan fejlődő gazdaságává kell válnia. A magas szintű foglalkoztatáson és termelékenységen alapuló erőteljes növekedésnek egyúttal a fenntartható fejlődést, a társadalmi kohéziót és a környezetvédelem magas szintjét is kell biztosítania; egyúttal pedig emelnie az európai polgárok életminőségét és életszínvonalát. Ennek esszenciáját testesíti meg az az Integrált Iránymutatások (Integrated Guidelines) című dokumentum, amely azokat a középtávon elérendő célokat tartalmazza, amelyeket a tagországoknak is figyelembe kell venniük és a közép-kelet-európai új uniós tagállamok versenyképességének is részét képezik. Ennek célja, hogy világos stratégiai irányt jelöljön ki a makro- és mikrogazdaság, illetve a foglalkoztatás területén az Unió és a tagállamok számára. Az Integrált Iránymutatások jelentik az Európai Tanács által meghatározott célok nemzeti szinten történő implementációjának keretét, a lisszaboni stratégia konkrét lépésekre való leképeződését. Az Iránymutatásokhoz a Bizottság Magyarázó Jegyzetet csatolt, amelyben az Unió gyenge gazdasági teljesítményének fő okaként a munkanélküliséget (elsősorban a fiatalok és az idősek körében), és - a képzetlen munkaerőnek, az üzleti beruházások alacsony szintjének, a technológiai és innovációs folyamatok

lelassulásának,

illetve

a

relatív

lassú

információs

és

kommunikációs technológiának köszönhető - alacsony termelékenységi szintet jelöli meg. A Bizottság álláspontja, hogy a magasabb növekedési potenciál és foglalkoztatás lényegesen elősegíti az Unió fenntartható fejlődését és a társadalmi kohéziót. A humán tőkére, oktatásra, kutatásra és innovációra alapuló tudás alapú társadalom létrehozása a növekedés kulcsa. A fenntartható növekedéshez pedig dinamikus demográfiai változásokra, társadalmi integrációra, illetve a fiatalok által megtestesített potenciál kihasználására van szükség.17 Makrogazdasági iránymutatások

17

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=992 17

A makrogazdasági iránymutatások a következő két célkitűzés köré rendeződnek: •

A növekedést és a foglalkoztatást elősegítő makrogazdasági politikák

•

Dinamikus és jól működő euró-térség megvalósítása

A makrogazdasági iránymutatások a következők: •

Gazdasági stabilitás biztosítása

•

Gazdasági fenntarthatóság megőrzése

•

Hatékony forráselosztás ösztönzése

•

A makrogazdasági és strukturális politikák közötti erősebb koherencia

ösztönzése •

A makrogazdasági stabilitást és a növekedést elősegítő bérfejlesztés

•

Dinamikus és jól működő Európai Monetáris Rendszerhez való

hozzájárulás Mikrogazdasági iránymutatások A mikrogazdasági iránymutatások a következő két célkitűzés köré rendeződnek: •

Európa vonzóbbá tétele a beruházások és a munkavállalás számára

•

Tudás és innováció a növekedésért

A mikrogazdasági iránymutatások a következők: •

A belső piac bővítése és mélyítése

•

Szabad és versenyző piac biztosítása

•

Vonzóbb üzleti környezet megteremtése

•

A vállalkozói kultúra ösztönzése, támogató környezet megteremtése a

kis- és középvállalkozások számára •

Az európai infrastruktúra bővítése és fejlesztése, a már elfogadott

határon túli projektek megvalósítása •

A kutatás-fejlesztésbe való befektetések ösztönzése

•

Az innováció elősegítése, információs és kommunikációs technológiák

igénybevétele

18

•

A források fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem

és a növekedés összhangjának erősítése •

Az erős ipari bázishoz való hozzájárulás

Foglalkoztatáspolitikai iránymutatások A

foglalkoztatáspolitikai

iránymutatások

a

következő

célkitűzések

megvalósítását célozzák: •

A munkaerőpiacra való belépés és tartós részvétel ösztönzése, a

szociális rendszer modernizációja •

A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, illetve

a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, valamint •

A humán tőkébe való befektetés ösztönzése az oktatás és képzés

eszközeivel A foglalkoztatáspolitikai iránymutatások a következők: •

A teljes foglalkoztatásra, a munka minőségének és termelékenységének

javítására, és a társadalmi és területi kohézió erősítésére irányuló foglalkoztatási politikák végrehajtása •

Egész életcikluson alapuló megközelítés

•

Álláskeresőket és hátrányos helyzetűeket befogadó munkaerőpiac

biztosítása •

A munkaerőpiac szükségleteinek jobb kielégítése

•

A rugalmasság és a foglalkoztatás-biztonság összeegyeztethetőségének

elősegítése, a munkaerőpiaci szegmentáció csökkentése •

Foglalkoztatás-barát

bérek

és

egyéb

munkavállalói/munkáltatói

költségek fejlesztése •

Emberi erőforrásba való befektetések kiterjesztése és fejlesztése

•

Az oktatási és képzési rendszerek adaptálása az új követelményekhez.

19

Ezen iránymutatások nyomán a következő fejezetek során az országok versenyképességét befolyásoló tényezőket, valamint ezek az országok gazdaságára és befektetés-ösztönzésére gyakorolt hatását ismertetem.

2.1 A makrogazdaság állapota és kiszámíthatósága 2.1.1. A GDP és a növekedés üteme A reálgazdasági mutatók alapján a közép-kelet-európai országok az 1990-es évek második felétől folyamatos és viszonylag gyors ütemű felzárkózást – átlagosan 4 % feletti gazdasági növekedést – mutattak. A közép-keleteurópai országok jellemzően kis, nyitott gazdaságok és az európai piacokhoz

való

integrálódásuk

is

gyorsan

lezajlott.

A

gazdasági

szerkezetváltásban döntő szerepet játszottak a rendszerváltás óta a térségbe áramló külföldi működőtőke-befektetések, és az ezek nyomán létrejött korszerű exportkapacitások. A 2000-es évek első feléig mutatott sikeres reálgazdasági felzárkózás mellett ugyanakkor az ezredforduló óta folyamatosan érzékelhető volt a pénzügyi egyensúlyi mutatók kedvezőtlen alakulása is, amely az utóbbi években a reálgazdaság teljesítményére is rányomta a bélyegét. A magas költségvetési hiány és az újra emelkedésnek induló államadósság finanszírozása folyamatosan forrásokat vont el a vállalati beruházások finanszírozása elől. A globális kockázatvállalási hajlandóság drámai zuhanása jelentős mértékben rontotta a magas eladósodottsággal rendelkező országok nemzetközi befektetői megítélését. E gazdaságokat – köztük hazánkat – a külföldi finanszírozási források elapadása, és a megnövekedett adósságfinanszírozási kockázatok különösen érzékenyen érintették. Ezek 20

együttesen nemzetközi hitel felvételét tették szükségessé több országban, többek között Magyarországon, Romániában és Lettországban is, amellyel párhuzamosan a finanszírozás fenntarthatóságának biztosítása újabb költségvetési keresletcsökkentő lépéseket tett szükségessé már 2008 folyamán is. 2009-ben a tovább mélyülő recesszió következtében a költségvetési hiánycél tartása további jelentős mértékű kiadáscsökkentési lépések árán valósulhat meg.

1.ábra

A túlzott pénzbőség, a magas tőkeáttétellel finanszírozott növekedés, valamint az alulszabályozottság miatt a fejlett országokban kialakuló, 2008 őszén globális szintre kiteljesedő pénzügyi krízis hazánkat is rendkívül kedvezőtlen helyzetben érte. A pénzügyi egyensúly megbomlása és az ennek helyreállítását célzó – rövidtávon a belső keresletet mérséklő – intézkedések 2006-tól kezdődően szerepet játszottak abban, hogy a magyar gazdaság növekedése az unióhoz csatlakozott kelet-közép-európai országok 21

többségétől érezhetően elmaradt, így a konvergencia-folyamat megtorpant. Tekintettel arra, hogy az őszi válsághullám Magyarországra a 2006-ban kezdődött fiskális kiigazítás kifutása előtt gyűrűzött be, így a gazdaság növekedése továbbra sem tudott visszatérni a korábbi évekre jellemző pályára. A belső keresletet jelentősen szűkítő egyensúlyjavító intézkedések mellett 2008 utolsó negyedévétől a külső kereslet is drasztikusan visszaesett, ami az európai szinten is rendkívül magas exportorientációból kifolyólag hazánkat fokozottan hátrányosan érintette. A közép-kelet-európai gazdaságpolitikák elsődleges célja felzárkózni az EU fejlettebb tagállamainak szintjére. Ennek érdekében a gazdaságpolitikáknak biztosítania kell a tartós, gyors ütemű gazdasági növekedés feltételeit és a vállalkozóbarát környezetet. A fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikával szemben, aminek kockázatai közé sorolható többek közt az egyensúly elvesztésének lehetősége, a fenntartható utat a beruházások és az export által vezérelt növekedés jelenti. Éppen ezért az egyensúlyt, a versenyképesség megteremtését szükséges prioritásként tekinteni.

2.1.2. Inflációs tendenciák A befektetői döntéseket alapvetően befolyásolja a jövőbeni kamat, valamint az árfolyam . várakozások alakulása. Leginkább mégis az infláció várható értékeire kíváncsiak. A makrogazdasági környezeten belül az infláció jelentős hatást gyakorol a növekedésre. Hatását tekintve abban egyetértés van az irodalomban, hogy a magas infláció negatívan hat a beruházásokra, azonban nem eldöntött kérdés, hogy alacsonyabb infláció esetén annak szintje hatással van a növekedés alakulására. Az infláció gyorsulására ható tényezők ma erősebbnek tűnnek, mint az annak fékezését elősegítők. A gyorsulást támasztja alá a közép-kelet-európai valuták árfolyamának változása, a magas reálkamat-szint és a jelentős államháztartási hiány. A magas kamatok az inflációs hatások mellett a gazdasági

folyamatokat

számos

ponton

érintik

kedvezőtlenül:

kiszámíthatatlanságával korlátozza a beruházásokat; nem teszi lehetővé reális gazdasági döntések meghozását; befolyásolja a termelési szintet, a jövedelmezőséget és az inflációs célok teljesítését. 22

1. táblázat. Éves infláció az Európai Unió közép-kelet-európai tagországaiban, 2000-2008 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Európai Unió

1,9

2,2

2,1

2

2

2,2

2,2

2,3

3,7

Eurózóna

2,2

2,4

2,3

2,1

2,2

2,2

2,2

2,1

3,3

Bulgária

10,3

7,4

5,8

2,3

6,1

6

7,4

7,6

12

Csehország

3,9

4,5

1,4

-0,1

2,6

1,6

2,1

3

6,3

Észtország

3,9

5,6

3,6

1,4

3

4,1

4,4

6,7

10,6

Lengyelország

10,1

5,3

1,9

0,7

3,6

2,2

1,3

2,6

4,2

Lettország

2,6

2,5

2

2,9

6,2

6,9

6,6

10,1

15,3

Litvánia

1,1

1,6

0,3

-1,1

1,2

2,7

3,8

5,8

11,1

Magyarország

10

9,1

5,2

4,7

6,8

3,5

4

7,9

6

Románia

45,7

34,5

22,5

15,3

11,9

9,1

6,6

4,9

7,9

Szlovákia

12,2

7,2

3,5

8,4

7,5

2,8

4,3

1,9

3,9

Szlovénia

8,9

8,6

7,5

5,7

3,7

2,5

2,5

3,8

5,5

Forrás: Eurostat , 2009.09.16 Az Európai Unió új tagállamai közül az elmúlt években a közép-keleteurópaiaknak az EU átlag feletti inflációval kellett szembenézniük. Az infláció csökkentése, illetve kordában tartása legfőképpen a közös cél; az euróövezeti tagság elérése miatt fontos.

23

2.ábra. A visegrádi országok inflációs rátája 18

Az általános forgalmi adó kulcsainak módosításával összefüggésben a fogyasztói árak júliusi kiugró, 5,1%-os növekedése után az árak emelkedési üteme némileg lefékeződött, a szeptemberi 4,9% után októberben 4,7%-os drágulás következett be. Az év első tíz hónapjában az árszínvonal átlagosan 4,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben, 9,4%-kal a háztartási energia, fűtés drágult. A szeszes italok, dohányáruk, a tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások az év elejéhez képest felgyorsult ütemű drágulása főként az adómértékek júliustól érvényes emelésével függött össze, az egyéb cikkek, üzemanyagok árainak csökkenése pedig elsősorban az üzemanyagok I. félévi áralakulásával. A nyugdíjasok fogyasztási szerkezetére számított árindex január–októberben 4,9%-kal emelkedett.

2.1.3.Külföldi megítélés, a potenciális befektetők bizalma A közép-kelet-európai országok számára létkérdés, hogy a külföldi befektetők milyennek ítélik meg gazdaságukat, milyen kilátásokkal rendelkeznek

a

versenyképesség

tényezőit

illetően.

Többnyire

megfigyelhető, hogy Közép-Kelet-Európában még mindig az alacsony 18

http://www.ecostat.hu/download/heti_osszefoglalo/heti_osszefoglalo_2009_majus_25‐ 31.pdf

24

termelési költségek, a szakképzett munkaerő és a kedvező környezet jelentenek előnyt. Az országok, régiók rangsorolása összetett indikátorok és egyéb mutatók alapján a 90-es évektől fokozott mértékben terjedt el a világban. Napjainkban több mint 130 gazdasági vagy szociális fejlettséget mérő index és ország-rangsor használatos, amelyek 80 százaléka 1990 és 2005 között jött létre. Ezen indexek legnagyobb része komplex gazdasági mutató (jellemzően versenyképesség-index), térnyerésük annak köszönhető, hogy a korábban alkalmazott gazdasági jellegű statisztikai adatok önmagukban kevésbé voltak használhatóak a társadalmi, humán vagy környezeti tényezők megfigyelésére. A belpolitikai válságot és a stabilitás hiányát már évek óta megérezték a vállalatok. Most, hogy mindezt a globális válság is tetézi, a konjunktúrával kapcsolatos várakozásaik csekélyebbek, mint korábban bármikor. A többi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan Magyarországon is nagy hatással van a befektetések betelepülésére

az országról alkotott kép. A Német-

Magyar Ipari és kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutóbbi felméréséből kitűnik, hogy tíz vállalatból kilenc a gazdasági helyzet rosszabbodásával számol. Az ügyvezető igazgató a magyarországi előnyökkel kapcsolatban kiemelte a munkaerő jó minőségét, a munkaerő ára, illetve a teljesítmény közötti kedvező viszonyt, továbbá az ugyancsak kedvező kulturális környezetet Németország közelében. Ezáltal Magyarország előnyt élvez az olyan ázsiai piacokkal szemben, mint Kína és India, ahol a munkaerő költsége még sokkal alacsonyabb. Az üzleti élet megítéléséről több értékelés is napvilágot látott az elmúlt években. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Világbank által minden évben megjelentetett Doing Business kiadvány, amely a világ 183 országában vizsgálja az üzleti környezet minőségét. Hazánk az elmúlt években évről-évre előrelépett ezen a listán, ami elsősorban az engedélyezési eljárások, a külkereskedelem, a munkaerő-szabályozás és a befektetők védelmének területén bekövetkezett kedvező fejleményeknek volt

köszönhető.

Azonban

a

legfrissebb,

2010-es

kiadványban

Magyarország helyezése romlott, 41. helyről a 47. helyre került. A 25

washingtoni székhelyű intézmény helyi idő szerint szerdán közzétett jelentése szerint Magyarországot egyebek között megelőzte Szlovákia (42. hely) és Bulgária (44. hely), rosszabb besorolást kapott viszont Lengyelország (72. hely) és Csehország (74. hely). 19 A világ régiói közül az üzleti környezetet javító legjelentősebb reformokat a korábbi évekhez hasonlóan Kelet-Európában és Közép-Ázsiában hajtották végre. A világnak ebben a két térségében az országok 96 százalékában legalább egy előremutató reform történt a vizsgált időszakban, 2008 júniusa és 2009 májusa között. Az OECD nemrég kiadott elemzése szerint a korábbi mutatókhoz képest és a versenytársakkal való összevetésben egyaránt magas a munkát terhelő adók és járulékok mértéke Magyarországon. A szervezet számításai szerint 54,4 százalékkal hazánkban a második legmagasabb az adóék. Ez a szám Csehországban 42,9, Lengyelországban 42,8, Szlovákiában 38,5 százalék, ami jelentősen növelheti versenyelőnyüket a külföldi beruházók szemében. A munkaerő-költségek fajlagos értéke alapján a világ legfejlettebb országait tömörítő listán az ötödik helyet foglaljuk el. A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában is alacsonyabbak a bérköltségek, mint hazánkban. A legjelentősebb hitelminősítő intézetek szerint a rendszerváltás óta Magyarország fokozatosan érdemelte ki mindig az eggyel jobb besorolást, javultak az ország kilátásai, csökkent a magyar adósság kockázata. A folyamat a három vezető hitelminősítő (Fitch, S&P, Moody's) értékelése szerint 2005-2006-ban torpant meg, mégpedig az Európa-szerte általánossá váló, a szociális kiadások növekedése miatt is jelentkező fiskális nehézségek, az államháztartás finanszírozási módjának fenntarthatatlansága

19

http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/121.html

26

miatt. Ennek következményeként Magyarországon nőtt a kockázat, romlottak a kilátások.20 Az International Institute of Management Development (IMD) nemzetközi versenyképességi felmérése, a World Competitiveness Yearbook az alapján rangsorolja az országokat, hogy képesek-e a vállalatok számára olyan fenntartható üzleti, gazdasági és politikai környezetet teremteni, amely növeli a gazdasági szereplők versenyképességét. A vizsgálat 246 kritérium alapján történik, Magyarország az elmúlt évben drasztikus visszaesést szenvedett, a 38.-ról a 45.-ik helyre. A közép-keleteurópai régióban még nagyobb zuhanást könyvelhetett el Románia (a 45.-ről az 54. helyre) és Észtország (a 12.-ről a 35. helyre).21 A közép-kelet-európai országok közül a megítélés javítása érdekében szükséges a költségvetési fegyelem bevezetése és fenntartása, (ha nem euró a hivatalos fizetőeszköz) a nemzeti valuta értékállóságának biztosítása, az adminisztratív akadályok csökkentése, az infláció fékezése és az innováció magas szintjének biztosítása a versenyképesség érdekében.

2.2. 2.2.1.

A munkaerő‐állomány összetétele és minősége A munkaerő rendelkezésre állása

Az új évezred elején a világ legtöbb országában az új befektetések mindinkább a nagyobb hozzáadott értéket képviselő beruházásokban valósulnak meg, míg az „összeszerelő” jellegű befektetések háttérbe szorulnak. Ez a tendencia jellemzi a közép-kelet-európai országokat is. Ugyan még számottevő a lemaradás, de a nagyobb szellemi tőkét igénylő befektetések már kialakulóban vannak.22

20

http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080910-vilagbank-doing-business-

2009-javult-a-magyar-uzleti-kornyezet.html 21

http://www.imd.ch/research/publications/wcy/upload/scoreboard.pdf

22

Lentner Csaba 277. o

27

Ezért nem meglepő, hogy mára a fejlődés legfőbb tényezőjévé vált a humán tőke, amelynek legképzettebb része egyre felértékelődik, mivel a tudományos-műszaki haladás egyre gyorsul. A vezető kutatókból és fejlesztőkből relatíve, sőt abszolút számban is az igényekhez képest nagy hiány mutatkozik. A távol-keleti és más országok versenye következtében azonban a standard és annál alacsonyabb színvonalú termelés és munkaerő egyre inkább leértékelődik, az azt foglalkoztató vállalatok egyre nagyobb számban vonulnak ki az Európai Unióból, amelynek következtében a hagyományos beruházások volumene csökkent. Az európai versenyképesség javítására, elsősorban a tudásgazdaság kibővítése terén, a lisszaboni stratégia formájában az Európai Unió is készített forgatókönyvet. A stratégia céljainak teljesítése azonban még az Unió több régi tagországaiban sem haladt a terv szerint, az új tagországok felvétele pedig még tovább csökkentette annak az esélyét, hogy az EU reális mértékben képes legyen megközelíteni az önmagának meghatározott küszöbértékeket. A humán tőke szempontjából a lisszaboni program valamennyi célkitűzése releváns, fontos kapcsolódásokat fogalmaz meg. Ezek a célok ugyanakkor a megvalósításuk lehetőségeit tekintve gyakran konfliktusosak, mivel elérésük eltérő gazdaságpolitikai intézkedéseket igényel. A lisszaboni program fő céljai: •

a tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtése

•

a dinamikus gazdasági növekedés és makrogazdasági teljesítmény

javítása •

a világgazdaságban, a globális piacon a gazdasági versenyképesség

biztosítása •

a gazdasági fejlődés környezeti szempontokat figyelembe vevő

fenntarthatóság •

a szociális integráció, és ennek keretében a lehetőség szerinti teljes

foglalkoztatottság és a szociális gondoskodás új európai modelljének kialakítása.

28

A humán tőke fejlesztésén alapul a hosszú távú stratégiai modernizációs program is, amelynek a 2010-es céldátumát azonban törölni kellett. Európa világgazdasági súlya számos okból mérséklődő tendenciát mutat, feladata mégsem lehet a világgazdasági dominancia visszaszerzése. Európa feladata a bevált társadalmi-gazdasági értékek megőrzése és továbbítása, a piacgazdaság

ökológiai

és

szociális

modelljének

megújítása

és

összekapcsolása a világgazdasági fejlődés minőségi követelményeivel. A lisszaboni stratégia 2010-re átlagosan a GDP-hez képest háromszázalékos K+F-kiadási arányt irányzott elő. Ezt csak a skandináv országoknak sikerült túlteljesíteni (3,45 százalék). Az EU átlaga 1,84 százalék és előrelépés nem mutatkozik. Így a kitűzött fő cél belátható időn belül nem érhető el. Magyarországon a K+F-kiadások GDP-hez viszonyított aránya még akkor sem éri el az egy százalékot, ha hozzászámítjuk a külföldi tulajdonú vállalatok ráfordításait, ami tragikus lemaradásunkat tovább tartósítja.23 A legújabb csatlakozási hullámban belépő Románia 2006. évi K+F-kiadások GDP-hez viszonyított arányával (0,49%) az utolsó előtti helyet foglalja el az Európai Unió tagállamai között Ciprus előtt (0,42%).24 Az új tizenkét tagországban, köztük Magyarországon, a versenyképesség javításának fő tényezője a termelékenység gyors növekedése, a munkaerőállomány relatíve magas minősége és ugyanakkor alacsony költsége. Azonban a foglalkoztatás tekintetében ezek az országok erősen el vannak maradva a nyugat-európai átlagtól. A közép-kelet-európai országok közül a legkedvezőtlenebb

mutatókkal

Magyarország

rendelkezik,

2008-ban

mindössze 56,7%-os foglalkoztatottsággal. Ez jelentősen elmarad az Európai Unió 65,9%-os átlagától. Voltak azonban olyan országok is, amelyek megközelítették, négy esetben (Csehország, Észtország, Lettország, Szlovénia) meg is haladták azt. Ez azonban inkább „köszönhető” a mediterrán országok alacsony értékeinek (Olaszország 58,7%, Görögország 61,9%) mint az adott országok sikeres foglalkoztatáspolitikájának. Nyugatés Észak-Európával (Dánia 78,1%, Hollandia 77,2%, Svédország 74,3%). http://www.dekdi.unideb.hu/download/pdf/kutatasiforum/2009/karacsony.pdf 24 http://www.euractiv.ro/ 23

29

Az Európai Unió által célként kitűzött 70%-os foglalkoztatottság elérése tehát még a 2008-as adatok változatlansága esetén is nehezen lett volna kivitelezhető. A gazdasági válság, amely munkahelyek tízezreinek megszűnését okozta, azonban keményen sújtotta a közép-kelet-európai országokat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. augusztus–októberben átlagosan 3 millió 758 ezer fő volt, 125 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,6%-os foglalkoztatási ráta tehát az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,6 százalékponttal csökkent. 25 2. táblázat. A foglalkoztatási ráta az EU új közép-kelet-európai tagállamaiban a 15-64 éves népesség körében (%) 2000 2001 2002 2003 2004 2005

2006

2007

2008

EU - 27

62,2

62,6

62,4

62,6

63

63,5

64,5

65,4

65,9

Bulgária

50,4

49,7

50,6

52,5

54,2

55,8

58,6

61,7

64

Csehország

65

65

65,4

64,7

64,2

64,8

65,3

66,1

66,6

Észtország

60,4

61

62

62,9

63

64,4

68,1

69,4

69,8

Lengyelország

55

53,4

51,5

51,2

51,7

52,8

54,5

57

59,2

Lettország

57,5

58,6

60,4

61,8

62,3

63,3

66,3

68,3

68,6

Litvánia

59,1

57,5

59,9

61,1

61,2

62,6

63,6

64,9

64,3

Magyarország

56,3

56,2

56,2

57

56,8

56,9

57,3

57,3

56,7

Románia

63

62,4

57,6

57,6

57,7

57,6

58,8

58,8

59

Szlovákia

56,8

56,8

56,8

57,7

57

57,7

59,4

60,7

62,3

Szlovénia

62,8

63,8

63,4

62,6

65,3

66

66,6

67,8

68,6

Forrás: Eurostat

Ezek az értékek meglehetősen eltérő adatokat tartalmaznak az országok különböző régióit illetően. Ennek oka, hogy az utóbbi időszak jelentős külföldi

beruházásai

az

országok

bizonyos

földrajzi

egységeire

koncentrálódtak. Ezeken a területeken gyakran fordul elő, hogy bizonyos szakképzettséget igénylő ágazatokban munkaerőhiány is jelentkezik.

25

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20910.pdf

30

2.2.2. A munkavállalók nyelvtudása Ma az Európai Unióban az egyik legfontosabb tényezővé vált a foglalkoztatás terén a munkaképes lakosság kommunikációs készsége egy vagy több idegen nyelven, mivel az európai országok a gazdaságukat tekintve, már csak közelségük miatt is nagymértékben egymásra vannak utalva, vagyis nyitott gazdasággal rendelkeznek. Az egyre inkább felértékelődő információ áramlása, a tudásanyag zavartalan átadása és a rugalmas munkavégzés akkor válik lehetővé, ha a gazdaság szereplői közt (vagy azokon belül, például egy multinacionális vállalat esetében) zavartalan a kommunikáció, és az információ útjába nem kerülnek nyelvi különbözőségekből fakadó nehézségek. Az angol a legelterjedtebb idegen nyelv Európában Az európai lingua francaként számon tartott angol nyelv ismerete ma már nélkülözhetetlen a legtöbb állásban, elsősorban a multinacionális vállalatok humánerőforráspolitikájának képezi fontos részét a megbízható nyelvtudással rendelkező egyének foglalkoztatása. Az angol mellett szükséges, de legalábbis pozitívumot jelent az anyavállalat nyelvének ismerete, ha a vállalat olyan országból származik, ahol valamelyik világnyelvet (német, francia, spanyol) beszélik. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy , az európai állampolgárok legalább két idegen nyelvet társalgási szinten beszéljenek, ennek érdekében több száz millió eurót szán a nyelvoktatás fejlesztésére, amelynek stratégia célja többek között az európai munkaerő mobilitásának előmozdítása. A felmérések szerint Magyarországon a teljes lakosság 42%-a beszél legalább egy idegen nyelvet, ezzel az eredménnyel az utolsók között helyezkedünk el. Nem meglepő a volt balti államok , valamint a szlovákok eredményei, hiszen az észtek, a lettek és a litvánok jól beszélik az orosz nyelvet, a szlovákok a cseh nyelvet, míg a szlovénok a horvát nyelvet. Magyarország a két idegen nyelvet beszélő állampolgárok 27 %-os arányával közelít legjobban az Európai Uniós átlaghoz, mivel a német nyelv tanulása hasonló fontossággal bír, mint az angol. Ebben a kategóriában kiemelkedik Észtország és Szlovénia, úgy, hogy második idegen nyelvként az angolt preferálják.

31

A legrosszabb eredményt Magyarország az angol nyelv társalgási szintű ismerete esetében érte el, ez az EU-s 47,6 %-os aránnyal szemben 16 %, annak ellenére, hogy a magyarok nyelvtanulási motivációja, ami szintén 16 %, alig marad el az Európai Unió 21 %-os átlagától. Csehország és Szlovákia állampolgárainak motivációja magasabb, mint a magyar lakosságé. Egy másik felmérés azt mutatja, hogy bár a magyarok tudatában vannak az idegen nyelv tanulásának fontosságával, azonban annak hasznosságát nem ismerik fel. Az angol nyelv tanítása szempontjából Szlovénia és Csehország az élmezőnybe tartozik (szinte kötelező az angol nyelv tanulása), míg Litvánia és Magyarország a sereghajtók közé.26 Összességében elmondható, hogy nyelvtudás tekintetében jelentős a lemaradásunk. Multinacionális cégek elvárása a magas szintű, a gyakorlatban jól használható nyelvismeret. Ennek az elvárásnak csak úgy tud Magyarország megfelelni, ha a nyelvtanulási szándékot tudatos tervező folyamattal váltják valóra, amelyben nagy szerepe van az államnak, és az oktatási intézményeknek.

2.3.

Az infrastruktúra megléte és állapota

Az infrastruktúra fejlettsége a befektetés-ösztönzési folyamat során rendkívüli jelentőséggel bír. Mivel az elmaradott infrastrukturális hálózatok a helyi gazdaság fejlettségét is negatívan befolyásolják, az ottani önkormányzatok azon különböző tényezők közül, amelyek a helyszín kiválasztását befolyásolhatják, elsősorban az infrastruktúra, fejlettségét, a közmű meglétét tekintették a fejlesztést segítő fő tényezőnek. Egy infrastruktúrával

jól

ellátott

kistérség,

megye

és

régió

nagyobb

versenyképességgel képviselteti magát a hazai és nemzetközi színtéren, és nagyobb vonzerőt jelent a befektetésakvizíciós folyamat során. 26

http://hepih.nfu.hu/download.php?PageID=110&file=content/BruxInFo%20elemz%C3%A9sek/angol.pdf

32

A befektetést tervező vállalatok szempontjai közül a legfontosabb az adott település elérhetősége, ezen belül főként az autópálya megléte. A befektetés-ösztönzési projektek sikerességét azonban más, kommunális szolgáltatások kiépítettsége is elősegítheti. Ezek közül meg kell említeni a belső úthálózat állapotát, a szennyvízelvezető-rendszer meglétét, a vasúthálózatot, a kommunikációs infrastruktúrát, az energiaellátást, a lakásállomány minőségét és a közművesítettséget. A betelepülő vállalatok sokszor infrastrukturális feltételekhez kötik döntésüket, azonban arra is akad példa, hogy egy-egy befektető hozzájárult a település infrastruktúrájának fejlesztéséhez (például. a Nokia Baranya megyében hozzájárult egy mentesítő út megépítéséhez a beszállító teherautók számára) Az infrastruktúra fejlesztése többféle módon is megvalósítható. Az előbbiekben már említettem a vállalatok által véghezvitt fejlesztéseket. A legtöbb fejlesztést azonban központilag az állam valamint az Európai Unió finanszírozza. Ebben az esetben azonban elengedetlen a jó koordináció fenntartása, ugyanis a decentralizált pályázati keretek sok esetben szétforgácsolódnak az önkormányzatok között, amelyek azt többnyire a saját belső infrastruktúrájuk fejlesztésére fordítják, ahelyett, hogy az összekötést fejlesztenék. Ezt az állítást támasztja alá az a kimutatatás, amely a közép-kelet-európai országok infrastrukturális szükségleteit vázolja fel. A befektetéseket

legnagyobb

mértékben,

36%-ban

a

vízellátás,

a

csatornahálózat kifejlesztésének területén igénylik, ezután következik az energiaellátás

22%-kal,

majd

a

környezetvédelem

14%-kal,

a

telekommunikációs hálózat 12%-kal – az úthálózat és a vasúthálózat fejlesztésének igénye azonban 9%-kal és 7%-kal elmarad a többi mögött. Azonban hiába jó egy település infrastruktúrájának állapota, ha nincs bekapcsolódva egy ország, egy régió vérkeringésébe, mindebből csak keveset

profitál.

Ezért

bár

elengedhetetlen

egy

település

belső

infrastruktúrájának fejlesztése, fokozott figyelemmel kell kísérni a támogatások felhasználását, és ösztönözni kell az önkormányzatok feletti, kistérségi, bizonyos esetekben régiós szintű projekteket, amelyek nemcsak

33

az összeköttetést tartják jobban szem előtt, de így a költséghatékonyság is magasabb szinten valósítható meg, mint kisebb méretben.27 A 2005-ös év folyamán Közép-Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a PPP projektekbe történő befektetések összege 35 milliárd dollárt tett ki, ami az azt megelőző négy év átlagának több mint kétszerese. A fejlesztések legnagyobb

mértékben

a

telekommunikáció

területén

jelentkeztek

(különösen a mobiltelefon-hálózatok terjedését tekintve). Ezt követte az energiaszektorban történő befektetések összege. 2001 és 2005 között például 65 energiaszektorbeli beruházásra került sor PPP megállapodás keretében. Ezalatt a négy év alatt az országok listája is kibővült, Azerbajdzsán, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Szlovákia, Tádzsikisztán és Ukrajna

részvételével

már

22-re

nőtt

a

PPP

segítségével

energiaberuházásokat befogadó országok száma. Helyileg

koncentráltabban

valósult

meg

a

PPP

tevékenység

a

vízgazdálkodás terén (szintén 1990 és 2005 között). Ugyan a projektek száma (65) megegyezett az energiaszektorbeliekkel, az érintett országok köre szűkebb, mindössze 16 volt. Ezeket a beruházásokat többek között az Európai Unió ivóvizek minőségére és környezetvédelemre vonatkozó szabályozása sürgette, a kivitelezést azonban megkönnyítették az EU által nyújtott támogatások és kölcsönök. 2005-ben a legjelentősebb szerződéseket Csehországban, Oroszországban és Örményországban írták alá. A közlekedésfejlesztés 11 országra terjedt ki, és 55 megállapodást írtak alá 1990 és 2005 között. Az ágazat projektjeire azonban a regionális befektetések csupán 5%-át költötték (2005-ben azonban a budapesti és az isztambuli repülőterek privatizációjának köszönhetően ez az érték magasabb volt, mint az azt megelőző években). Természetesen a külföldi tőke mennyiségét és származási helyét tekintve is éles határvonal húzódik a közép-kelet-európai országok (beleértve a balti államokat) és a Független Államok Közössége között. Míg az előbbi régióban a világgazdasági és különösen az Európai Unióba történő integráció mentén főleg Nyugat-Európából, Észak-Amerikából és a

27

http://www.pwc.com/gx/en/engineering‐construction/new‐europe‐ infrastructure/index.jhtml

34

feltörekvő ázsiai országokból érkezett működő tőke28, addig a Független Államok Közösségéhez tartozó országokban Oroszország jelenlétének erősödése figyelhető meg, elsősorban a telekommunikáció és az energiaellátás területén (jelentős befektetők közé sorolható az MTS, a Vimpelcom, a MegaFon mobilcégek és a Gazprom). Az utóbbi régióval kapcsolatban egyébként megjegyzendő az 1998-as orosz válság negatív hatása, amely még annak elmúltával sem engedte regenerálódni az országokat, stagnálásra, lassú fejlődésre ítélve őket a gyors gyarapodás helyett. A projektek országok közti megoszlása nem egyenlően alakul. Látható, hogy a régióban Magyarország volt a legeredményesebb a PPP (public private partnership) konstrukció alkalmazásában (főleg az úthálózat fejlesztése nyomán), majd őt követte Románia és Lengyelország. A növekedést tekintve viszonylag lassú penetráció a jellemző, ez annak tudható be, hogy sok esetben az országok a „könnyen jött” uniós pénzeket részesítik előnyben a magántőke-bevonásával szemben, valamint az utóbbi módszert többek között az eljárás bonyolultsága, a megfelelő intézmények hiánya, jogi és tulajdonviszonybeli nehézségek hátráltatják. Új lehetőségként merül fel az Európai Unió országaiban a hibrid finanszírozási struktúrák meghonosítása. Ez a rendszer, amely több nyugateurópai országban bevett gyakorlatnak számít, lényegében az EU által nyújtott strukturális és kohéziós alapok, a magántőke és az állami támogatások kombinációjaként jött létre. Mostanáig ilyen típusú struktúrára még nem volt példa az új tagállamok esetében, de alkalmazását már több ország is tervbe vette. 29 Azt láthatjuk tehát, hogy Kelet-Közép-Európában mindenütt kiemelt kérdésként foglalkoznak az infrastruktúrafejlesztés kérdésével. Ez szükséges is, mert a közép-kelet-európai régióban már régebb óta megfigyelhető egy „infrastrukturális szakadék” Nyugat-Európához képest. Jelenleg KözépKelet-Európában kb. 500 milliárd euró összegű beruházásra lenne szükség

28 29

http://www.imf.org/external/pubs/ft/pdp/2003/pdp05.pdf PriceWaterhouseCoopers: Building New Europe’s Infrastructure , 2008

35

az alapvető infrastrukturális szükségletek kielégítéséhez. Ezt közpénzekből és uniós forrásokból az egyéb állami prioritások miatt már egyre nehezebb finanszírozni. Ezért kívánatos, hogy az eddigi források helyett egyre inkább a magántőke bevonása, a PPP kerüljön előtérbe. Az új projektek tervezése során ezzel egyidőben számos új szempontot kell figyelembe venni, ezek közül kiemelendő a minőség és az ár, az együttműködés a helyi partnerekkel, a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás kérdése.

2.4.

A gazdasági világválság hatása a befektetés-

ösztönzésre 2008-ban az egész világon a pénz-és tőkepiaci integráció súlyos válságba került. Kiderült, hogy a nemzetközi piacok növekedése már régóta nem a fenntartható pályán mozgott, a túlköltekezés korrekciója csak a pénz-és tőkepiacok nagymértékű visszaesésének árán valósulhatott meg. A magukra hagyott piacok az egyensúlytól egyre távolabb kerültek, az őket szabályozó kormányok pedig, ahelyett, hogy megakadályozták vagy enyhítették volna a piaci kilengések szélsőségeit, sok esetben még fel is erősítették azokat. A válság nyomán a tőke-és pénzpiacokra elsősorban a korábbinál óvatosabb expanziós stratégiák váltak jellemzővé, amely a külföldi kihelyezések mérséklésével jártak együtt. Az összeomlással együtt járó bizalmatlanság a magántőke áramlását várhatóan hosszú távon lelassítja majd. A válság által keltett bizonytalanság és a finanszírozási lehetőségek beszűkülése negatívan befolyásolja a beruházási hajlandóságot, különösen a vállalati fúziók és felvásárlások terén. A pénzügyi válságot a legtöbb országban a sorozatos államosítások követik. Néhány kivételtől eltekintve azonban ezek az államosítások megmaradnak a pénzintézetek szintjén, néhány országot kivéve (pl. Oroszország). A visszaesés tompításának eszközeként tovább növekedett a befektetésösztönzési tevékenység jelentősége. A működőtőke-áramlást ugyanis elsősorban – szemben az igen veszélyes spekulatív célú befektetésekkel – kevésbé befolyásolják a piac rövid távú ingadozásai és irracionális reakciói. Másodsorban a transznacionális beruházók saját finanszírozási forrással rendelkeznek, amely segíthet átvészelni az átmeneti dekonjunktúrákat. 36

Harmadsorban a csökkenő részvényárak miatt eredményesebben lehet más cégekbe befektetni és a befektetés is olcsóbbá válik. Negyedsorban pedig a válság beruházási kényszert teremt: a stagnáló kereslet miatt a transznacionális vállalatok költségoptimalizálási célból a delokalizáció mellett döntenek. Mivel a külföldi működőtőke-áramlás előreláthatólag a feldolgozóipar hatására a magasabb hozzáadott érték-tartalmú ágazatok felé fog elmozdulni, így azok az országok, amelyek az erre vonatkozó keresletet kihasználják, és gazdaságukat is ennek alapján igyekeznek alakítani, a működőtőke-befektetéseknek köszönhetően gyorsabban regenerálódhatnak majd, mint azok az országok, ahol az ilyen típusú átalakulások lassabban mennek végbe. Magyarországon az elmúlt években megfigyelhető volt az állami tulajdonú transznacionális vállalatok térnyerése, azonban 2008 őszén a nemzetközi pénzügyi

válság

az

eddigi

növekedési

pálya

megváltoztatására

kényszerítette az országot. Ez egyúttal a forint leértékelődését okozta, amely 2009 első felében meghaladta az eurónkénti 300 forintos lélektani határt. 3. ábra A forint-euró árfolyam változása 2004 májusa és 2009 novembere között

37

Ez együtt járt a kiadások, a belső fogyasztás és a nemzeti jövedelem visszaesésével, főleg azért, mert a költségvetésnek nem voltak tartalékai a gazdaságot élénkítő programok indítására. Emellett a pénz-és tőkepiacok Magyarországról való elfordulása miatt az ország iránti bizalom megrendült, és ez tovább növelte az államháztartás finanszírozásának költségeit, szűkítve a költségvetés számára rendelkezésre álló erőforrásokat. Ez a gazdaság motorjává az exportot tette, amelynek következtében 2009 első három negyedévében 3,313 milliárd euró külkereskedelmi többlete keletkezett az országnak. Mint a legtöbb országban, itthon is megnőtt az állami szerepvállalás jelentősége.30 Szlovákia

eleinte

jól

viselte

a

válságot.

Az

ország

megfontolt

gazdaságpolitikával az elengedhetetlen állami beruházásokat és a szerkezeti reformokat már azelőtt megtette, hogy a 2008-as hitelválság begyűrűzött volna az országba. Így amikor a válságenyhítéshez állami kiadásokra volt szükség, a kormánynak sokkal nagyobb volt a mozgástere, mint Magyarországon.31 Szlovákia azonban nagy hibát követett el, amikor a gazdaságát az elmúlt években túlságosan szorosan az autóipar köré kötötte. Az ország gazdasági fejlődésének jelentős részét generáló autóipar, amely főként a PSA Peugeot, a Citroen és a Kia befektetései nyomán virágzott, az ország GDP-jének 15%-át generálta. Mindezek eredményeként északi szomszédunk egy főre vetítve Európa legnagyobb autógyártójává vált, 2007-ben 570 ezer autó készült Szlovákiában, azaz 1000 lakosra 106 jutott. Sok közgazdász vitatja, hogy az ország teljesen felkészült volna az euró 2009-es bevezetésére. A régió országai ugyanis devizájuk leértékelésével is reagáltak a válságra, amire Szlovákiának már nem volt lehetősége. Ennek következtében a munkaerő költsége a cseh szintre drágult, Magyarország és Lengyelország pedig olcsóbbá vált ebből a szempontból. A három , az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott volt szovjet tagköztársaság azonban még ennél is nehezebb helyzetben van. Hella Engerer, a DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung e.V.) 30

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/szeptemberben‐is‐pozitiv‐a‐ kulkereskedelmi‐merleg‐298328 31 http://index.hu/gazdasag/magyar/slo081211/

38

gazdaságkutató intézet szakértője szerint Európa egyetlen régióját sem érintette olyan súlyosan a válság, mint a balti országokat, és a kilátások továbbra is borúsak. 4. ábra

"A balti államok példája mutatja, mennyire sérülékeny tud lenni a külföldi tőkebeáramlásra építő növekedési stratégia" – hangsúlyozta a német elemző. Lettországban az idei első félévben 18 százalékkal csökkent a GDP, Észtországban 15,1 százalékkal, Litvániában pedig 13,6 százalékkal. Ezek az országok a gazdasági válság kitörését megelőzően rendkívül magas mértékű külföldi eladósodottsággal finanszírozták folyó fizetési mérleg hiányukat. A balti országok gazdaságpolitikai mozgástere mára beszűkült; rögzített devizaárfolyam-politikájuk miatt nem tudnak önálló monetáris politikát folytatni, mivel egyrészt a belföldi fizetőeszköz állománynak külföldi devizafedezete kell hogy legyen, másrészt pedig a magas államadósság miatt hiányoznak fiskális ösztönző eszközeik. Milyen befektetés-ösztönzési tevékenységre van tehát szükség? Világosan látszik, hogy a közép-kelet-európai országoknak olyan módszerre van szükségük, amely egyaránt figyelembe veszi a világban végbemenő változásokat és az ország jelenlegi helyzetét. A nemzeti befektetésösztönzési ügynökségeknek emellett figyelniük kell a régión belüli versenytársakat, a rossz és a jó példából tanulniuk kell, miközben saját gazdaságukat, termelési rendszerüket is a nemzetközi tőkeeberuházók igényei szerint formálják.

39

2.5.

A régiók helyzete, a regionalizmus a befektetés-

ösztönzés szemszögéből A befektetés-ösztönzés kérdéskörébe szervesen beletartozik, hogy vajon lehet-e

regionális

politikai

eszközökkel

iparfejlesztési

célokat

megvalósítani? Melyek a gazdasági tevékenység regionális élénkítésének lehetőségei? Elősegítheti-e a regionális politika a gazdaság, ezen belül a feldolgozóipar modernizációját? Szalavetz Andrea, interjúi alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fejlesztési célok egyes területeken kialakított prioritás-sorrendjei szoros összefüggést mutatnak a helyi fejlettségi szinttel. A gazdasági tevékenység sűrűsége, intenzitása szempontjából relatíve elmaradottnak minősülő területeken a fejlesztési célok közül az infrastruktúra-fejlesztés, a közműellátottság javítása, a közlekedési hálózat fejlesztése fontosabb szerepet játszik, mint a befektetés-ösztönzés. Ott viszont, ahol viszonylag fejlettebb feldolgozóipari tevékenység jellemző, a befektetés-ösztönzés hangsúlyosabb szerepet foglal el a prioritások rangsorában. Ez azonban annak is köszönhető, hogy a feldolgozóipari intenzitás szempontjából jobb helyzetben lévő régiókban már eleve fejlettebb volt az infrastruktúra, mint a külföldi befektetők látóköréből kiesett, elmaradottabb területeken. Ebből az interjúsorozatból tehát az a következtetés vonható le, hogy azokban a megyékben sikeres a befektetés-ösztönzés, ahol már a gazdasági tevékenységhez rendelkezésre

szükséges áll.

Mivel

infrastruktúra az

elmaradott

viszonylag

sűrű

infrastrukturális

hálózata hálózatok

akadályozzák a gazdaságfejlesztést, ezért az alapvető infrastruktúra kiépítettsége tekintetében elmaradottabb megyék első lépésként nem a befektetés-ösztönzés, hanem inkább az infrastruktúra, a közmű-, és a közlekedési hálózat fejlesztése mellett tették le a voksot. A befektetésösztönzés, gazdaságfejlesztés azokon a területeken került a fejlesztési stratégia fókuszába, ahol a feldolgozóipari tevékenység már viszonylag intenzívebb volt. 32

32

Szalavetz Andrea: A befektetés‐ösztönzés és a területfejlesztés Tér és Társadalom, XIV. évfolyam 2000 1. szám

40

A külföldi beruházásokat illetően megfigyelhető, hogy az elmúlt időszak jelentős

beruházásai

az

országok

bizonyos

földrajzi

egységeire

koncentrálódtak. Ezeken a területeken gyakran fordul elő, hogy bizonyos szakképzettséget igénylő ágazatokban munkaerőhiány is jelentkezik. A kormányzatok tehát megkülönböztetett figyelemmel illetik a külföldi tőke hátrányosabb helyzetű régiók felé történő orientálását, amelyet a kormányzati tevékenységről szóló fejezetben fogok majd részletesebben kifejteni. A működő tőke régiók közti eloszlásának jelenlegi, illetve jövőbeli képét érdemes közelebbről is vizsgálni. Ennek, valamint a termelékenységkülönbségnek növekedése a fejlettebb régiók javára a regionális különbségek további növekedését jelzi előre rövid távon, kétfajta vonatkozásban is. Úgy tűnik, növekszik az egyenlőtlenségek mértéke (azaz a

fejlettségi

mutatók

megoszlásának

szóródása),

és

ugyanakkor

stabilizálódhatnak az egyenlőtlenségek területi mintái, azaz a kedvezőbb helyzetből indulók relatív pozíciói javulnak tovább. Magyarországon a legfejlettebb régió a központi régiónak is nevezett Közép-Magyarország; itt él az ország lakosságának több mint egynegyede. A népsűrűség magas, a munkanélküliségi ráta alacsony. A fejlettebb régiók közé sorolható az Ausztriával közvetlenül határos Nyugat-Dunántúl, és az ország jelenleg legdinamikusabban fejlődő régiója, a Budapest, a Balaton és a Nyugat- Dunántúl között fekvő Közép-Dunántúl, amely a kilencvenes évek elején még az ipari válságövezetek túlsúlyával volt jellemezhető. A két dél-magyarországi régió, a Dél-alföld és a Dél-Dunántúl az ország viszonylag fejletlenebb régiói közé sorolható. A munkanélküliségi ráta mindkét régióban valamivel meghaladja az országos átlagot, a népsűrűség alacsony. Azonban jelenleg a közepes népsűrűségű észak-keleti régiók, az ország hagyományosan legfejletlenebb térségének számító Észak-alföld, illetve a nehézipari válságövezeteket koncentráló Észak-Magyarország tekinthetők Magyarország legelmaradottabb régióinak. A munkanélküliség mindkét régióban kifejezetten magas; több mint 50%-kal haladja meg az országos átlagot. Az 1994-1997 közötti időszakban a regionális különbségek kis mértékben növekedtek, miközben a Közép-Dunántúl és a NyugatDunántúl közelített a központi régióhoz, addig a négy szegényebb régió 41

lemaradása nőtt. Ugyanezt a tendenciát mutatja az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-befizetések alakulása is. Bár a három fejlettebb régió és a négy kedvezőtlenebb helyzetű alkotta klasztereken belül a különbség csökkent, összességében mégis a regionális egyenlőtlenségek fokozódását regisztrálhatjuk; ezt mutatja mind az egy főre jutó GDP, mind az egy lakosra jutó SZJA-befizetések tekintetében a relatív szórás növekedése is. A regionális különbségek növekedése általában a vándorlási különbözet emelkedéséhez vezet. Magyarországon azonban a kilencvenes években a lakáspiacon bekövetkezett változások, a nagyobb mobilitási lehetőséget kínáló önkormányzati tulajdonú bérlakások aránya drasztikusan csökkent, és mára már Európában egyedülállóan alacsony szintje alapvető korlátját jelentették/jelentik a lakóhely-váltásnak. A migrációs irányok ugyanakkor megfelelnek a regionális különbségek szerint indokolható tendenciáknak, a három fejlettebb régió és a Dél-Alföld vándorlási egyenlege pozitív, miközben a két észak-keleti régió és a Dél-Dunántúl nettó migrációs mutatója negatív. Magyarországon tehát látható, hogy a regionális kérdéskört nem lehet alaposabban szemrevételezni a mobilitás értékelése nélkül. Látható, hogy amíg a munkaerő nem lesz kész a külföldi beruházások helyszínére költözni, hanem inkább helyben próbál elhelyezkedni (esetleg sikertelenül), addig a szeparátumokban élő nagy arányban munkanélküli lakosságnak kevés esélye lesz a felemelkedésre. A regionális különbségek alakulását erőteljesen befolyásolja a munkaerő mobilitásának költsége. A területi mobilitás jelenlegi mértéke mellett azonban nem számíthatunk arra, hogy ez a tényező lényegesen csökkentse a regionális különbségeket33. Ugyanakkor a mobilitás feltételeinek javítása pl. a lakástámogatási rendszer révén rövidtávon enyhíthet a regionális feszültségeken és ennyiben még akkor is hasznos politikai eszköz lehet a helyi válságok kezelésére, ha hosszabb távon esetleg a nagyobb koncentráció irányában hat. A közép-kelet-európai országokban a regionális különbségek vizsgálatánál kiemelt

33

jelentőséget

kell

tulajdonítanunk

a

külföldi

beruházások

Kertesi G‐Köllő J: Regionális munkanélküliség és bérek az átmenet éveiben. 1997

42

telephelyválasztását befolyásoló tényezőknek, figyelembe véve azt is, hogy a külföldi tulajdonú nagyvállalatok esetében •

a szomszédos országok a régiókhoz többé-kevésbé hasonló helyzetű

térségei is a választási lehetőségek közé tartoznak, és •

az értékesítésben meghatározó az export, általában kevésbé fontosak

tehát a (szűkebb értelemben vett) regionális piac jellemzői. Ugyanakkor a gazdaság nyitottsága miatt hosszabb távon sem számolhatunk egy elsődlegesen helyi kutatásfejlesztés és az erre épülő hazai befektetések által meghatározott gazdasági fejlődéssel.34

II. A befektetés-ösztönzési folyamat elemei 1. Az

országok

általános

megítélése,

különös

tekintettel

Magyarországra

A közép-kelet-európai országok számára létkérdés, hogy a külföldi befektetők milyennek ítélik meg gazdaságukat, milyen kilátásokkal rendelkeznek

a

versenyképesség

tényezőit

illetően.

Többnyire

megfigyelhető, hogy Közép-Kelet-Európában még mindig az alacsony termelési költségek, a szakképzett munkaerő és a kedvező környezet jelentenek előnyt. Az országok, régiók rangsorolása összetett indikátorok és egyéb mutatók alapján a 90-es évektől fokozott mértékben terjedt el a világban. Napjainkban több mint 130 gazdasági vagy szociális fejlettséget mérő index és ország-rangsor használatos, amelyek 80 százaléka 1990 és 2005 között jött létre. Ezen indexek legnagyobb része komplex gazdasági mutató (jellemzően versenyképesség-index), térnyerésük annak köszönhető, hogy a korábban alkalmazott gazdasági jellegű statisztikai adatok önmagukban kevésbé voltak használhatóak a társadalmi, humán vagy környezeti tényezők megfigyelésére. A belpolitikai válságot és a stabilitás hiányát már évek óta megérezték a vállalatok. Most, hogy mindezt a globális válság is tetézi, a konjunktúrával kapcsolatos várakozásaik csekélyebbek, mint korábban bármikor. A többi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan Magyarországon is nagy hatással 34

http://www.nkth.gov.hu/letolt/kutat/tep/termel/hermann.pdf

43

van a befektetések betelepülésére

az országról alkotott kép. A Német-

Magyar Ipari és kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutóbbi felméréséből kitűnik, hogy tíz vállalatból kilenc a gazdasági helyzet rosszabbodásával számol. Az ügyvezető igazgató a magyarországi előnyökkel kapcsolatban kiemelte a munkaerő jó minőségét, a munkaerő ára, illetve a teljesítmény közötti kedvező viszonyt, továbbá az ugyancsak kedvező kulturális környezetet Németország közelében. Ezáltal Magyarország előnyt élvez az olyan ázsiai piacokkal szemben, mint Kína és India, ahol a munkaerő költsége még sokkal alacsonyabb. Az üzleti élet megítéléséről több értékelés is napvilágot látott az elmúlt években. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Világbank által minden évben megjelentetett Doing Business kiadvány, amely a világ 183 országában vizsgálja az üzleti környezet minőségét. Hazánk az elmúlt években évről-évre előrelépett ezen a listán, ami elsősorban az engedélyezési eljárások, a külkereskedelem, a munkaerő-szabályozás és a befektetők védelmének területén bekövetkezett kedvező fejleményeknek volt

köszönhető.

Azonban

a

legfrissebb,

2010-es

kiadványban

Magyarország helyezése romlott, 41. helyről a 47. helyre került. A washingtoni székhelyű intézmény helyi idő szerint szerdán közzétett jelentése szerint Magyarországot egyebek között megelőzte Szlovákia (42. hely) és Bulgária (44. hely), rosszabb besorolást kapott viszont Lengyelország (72. hely) és Csehország (74. hely). A világ régiói közül az üzleti környezetet javító legjelentősebb reformokat a korábbi évekhez hasonlóan Kelet-Európában és Közép-Ázsiában hajtották végre. A világnak ebben a két térségében az országok 96 százalékában legalább egy előremutató reform történt a vizsgált időszakban, 2008 júniusa és 2009 májusa között. Az OECD nemrég kiadott elemzése szerint a korábbi mutatókhoz képest és a versenytársakkal való összevetésben egyaránt magas a munkát terhelő adók és járulékok mértéke Magyarországon. A szervezet számításai szerint 54,4 százalékkal hazánkban a második legmagasabb az adóék. Ez a szám Csehországban 42,9, Lengyelországban 42,8, Szlovákiában 38,5 százalék, ami jelentősen növelheti versenyelőnyüket a külföldi beruházók szemében. 44

A munkaerő-költségek fajlagos értéke alapján a világ legfejlettebb országait tömörítő listán az ötödik helyet foglaljuk el. A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában is alacsonyabbak a bérköltségek, mint hazánkban. A legjelentősebb hitelminősítő intézetek szerint a rendszerváltás óta Magyarország fokozatosan érdemelte ki mindig az eggyel jobb besorolást, javultak az ország kilátásai, csökkent a magyar adósság kockázata. A folyamat a három vezető hitelminősítő (Fitch, S&P, Moody's) értékelése szerint 2005-2006-ban torpant meg, mégpedig az Európa-szerte általánossá váló, a szociális kiadások növekedése miatt is jelentkező fiskális nehézségek, az államháztartás finanszírozási módjának fenntarthatatlansága miatt. Ennek következményeként Magyarországon nőtt a kockázat, romlottak a kilátások.3536 Az International Institute of Management Development (IMD) nemzetközi versenyképességi felmérése, a World Competitiveness Yearbook az alapján rangsorolja az országokat, hogy képesek-e a vállalatok számára olyan fenntartható üzleti, gazdasági és politikai környezetet teremteni, amely növeli a gazdasági szereplők versenyképességét. A vizsgálat 246 kritérium alapján történik, Magyarország az elmúlt évben drasztikus visszaesést szenvedett, a 38.-ról a 45.-ik helyre. A közép-keleteurópai régióban még nagyobb zuhanást könyvelhetett el Románia (a 45.-ről az 54. helyre) és Észtország (a 12.-ről a 35. helyre).37 A közép-kelet-európai országok közül a megítélés javítása érdekében szükséges a költségvetési fegyelem bevezetése és fenntartása, (ha nem euró a hivatalos fizetőeszköz) a nemzeti valuta értékállóságának biztosítása, az adminisztratív akadályok csökkentése, az infláció fékezése és az innováció magas szintjének biztosítása a versenyképesség érdekében.

35 36

http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/121.html http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080910-vilagbank-doing-business-

2009-javult-a-magyar-uzleti-kornyezet.html 37

http://www.imd.ch/research/publications/wcy/upload/scoreboard.pdf

45

2. A befektetés- ösztönzési tevékenység új kihívásai a versenyképesség tükrében 2.1.

Kormányzati

tevékenység

a

versenyképesség

növelésére A mindenkori kormányzat igen nagy felelőssége a külföldi működőtőkebefektetések ösztönzése. Jelenleg az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott kelet-közép-európai országok között éles verseny folyik a külföldi beruházásokért, és ebben a versenyben minden ország érdeke elsőnek lenni versenytársai között. A régió országainak azonban az egységes belső piacon immár nem csupán a hozzájuk hasonló adottságokkal rendelkező szomszédos országokkal, hanem a náluk sok tekintetben fejlettebb nyugat-európai gazdaságokkal is versenyezniük kell. Ehhez további fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a gazdaságpolitika oldalán. A

befetetés-ösztönzés

eszközrendszerét

tekintve

általánosságban

elmondható, hogy az alkalmazott technikák három csoportba sorolhatók. Fiskális

ösztönzők:

társasági

adókedvezmény,

2003-tól

fejlesztési

adókedvezmény egy bizonyos volumen feletti befektetés esetén. Financiális ösztönzők: képzési támogatás, munkahely-teremtési támogatás, egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás, az EU által támogatott pályázati lehetőségek. Egyéb

kedvezmények:

leggyakrabban

ez

a

befektetés-ösztönzési

ügynökségek nevéhez kapcsolódik. Mivel a külföldi vállalatok relatíve kevésbé ismerik ki magukat az adott ország gazdasági környezetében, kevesebb információval rendelkeznek, kívánatos, hogy beilleszkedését az intézményi befektetés-ösztönzés segítse. A

projektakvizíció,

a

potenciális

befektetők

számára

történő

információszolgáltatás, az egyablakos rendszer promóciója, valamint az utógondozás („after-care”) tevékenység szerepe rendkívüli mértékben megnőtt. Ezenkívül egyre inkább előtérbe kerülnek az infrastruktúra, tudáshálózat,

ipari

parkok,

klaszterek

fejlesztése

céljából

kedvezmények, amelyek pozitív externáliák teremtését segítik elő.38 38

http://www.epa.hu/00000/00017/00060/pdf/antaloczy.pdf 482. oldal

46

nyújtott

Az országok tőkevonzó képességének további fejlesztése mellett rendkívül nagy jelentőséggel bír a vállalati szektor modernizálása is. A korszerű vállalatirányítási, minőségellenőrzési rendszerek bevezetésének támogatása a hazai középvállalatok jelentős fejlődését eredményezi, amelynek hatására készek jobban alkalmazkodni a piac folyamatosan változó igényeihez, a nemzetközi piacon is nagyobb számban válhatnak beszállítókká és növekszik termelékenységük. Mint ahogyan azt a munkaerőről szóló fejezetben kifejtettem, a fejlődés motorja

egyre

kevésbé

az

olcsó,

képzetlen

munkaerőre

épülő

tömegtermelés, hanem a költségesebb, de jól képzett munkaerőt igénylő, magas hozzáadott értéket előállító ágazatok. Ezért minden kormány elsősorban

az

innovatív,

kutatási

és

fejlesztési

tevékenységek

megtelepedésével járó beruházásokat kívánja támogatni. Ilyenek például az információ- és biotechnológiai beruházások, vagy a logisztikai és más szolgáltató központok létesítése. Az ilyen beruházások munkaerőigényének folyamatos biztosítása érdekében a kormányok az oktatási rendszer a vállalati szektor munkaerőigényeinek megfelelő irányú átalakítására törekszenek.39 Az elmúlt években a közép-kelet-európai országok adórendszere jelentős változásokon esett át, hogy megfeleljen az uniós előírásoknak. A megváltozott társasági adórendszer célja, hogy az újonnan társaságot alapító és/vagy befektető vállalatok az olyan régiókat és ágazatokat keressék, amelyek az adott ország gazdasági célkitűzéseinek megfelelnek.

39

(http://www.bvk.siteset.hu/fajl.php?id=327 dátum nélk.)

47

2. táblázat Külgazdaság-fejlesztés és befektetés-ösztönzés Külgazdaság‐fejlesztés és befektetés‐ösztönzés Intézkedés megnevezése

Intézkedés tartalma

Intézkedés várható hatásai

Adó‐és járulék csökkentés

Termelés, szolgáltatás költségeinek csökkentése

Gazdaság élénkülése, több pozitív befektetés, új munkahelyek

Adórendszer egyszerűsítése

Átláthatóbb rendszer

Kiszámíthatóság, bizalom nő, mely új befektetéseket ill. újra befektetéseket generál

Rövidebb idő alatt, jogi akadályok nélkül lehessen ipari területet vásárolni

Gyorsabb területvásárlás, megbízhatóság, több befektetés

Folyamat egyszerűsítése, gyorsítása

Gyorsabban, kiszámíthatóbban lehet építési engedélyt kapni, ezáltal több, a procedúra bonyolultsága miatt más országot választó cég Magyarországot választja

Munka Túlórák hullámzó mennyiségű törvénykönyv kiadása több évet összevonva, módosítása – esetleg az össz túlóra szám növelése túlóra szabályozás

Versenyképességünk javul, cégek jobban tudják igazítani a hullámzó termeléshez a létszámot, ezáltal munkahelyeket meg lehet tartani

Ipari telekvásárlással kapcsolatos bürokrácia csökkentése Építési, környezetvédelmi engedélyezési folyamat egyszerűsítése

Pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia csökkentése

A fejlesztési, munkahelyteremtő és megtartó pályázatok kiírásának ésszerűsítése úgy, hogy az illeszkedjen a versenyszféra „költség‐hatékonyság” szemléletébe.

A pályázatok kihasználtságának növekedése, új beruházások, munkahelyek.

Az ITD Hungary közvetítésével a Magyar Kormány támogatást nyújt olyan nagyértékű projektekhez, amelyek nem jogosultak az Európai Unió társfinanszírozásával nyújtott pályázati összegekre. Az ITD Hungary teljes körű információt biztosít a pályázati lehetőségekről és feltételekről, amelyek a következőek: ™ Gazdasági lehetőségek

(a

Versenyképesség Nemzeti

Operatív

Fejlesztési

és

Program

Gazdasági

pályázati

Minisztérium

kezelésében). A pályázatot, mellyel elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlesztését kívánja elősegíteni, az Európai Unió Strukturális Alapok forrásainak igénybevételével biztosítja a Minisztérium. A pályázati kiírások a következők: •

technológiai korszerűsítés

48

•

regionális vállalati központok kiépítése

•

feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük

•

ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése

•

logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

•

speciális

ösztönző

csomagok

stratégiai

befektetőknek,

egyedi

kormánydöntés alapján adható támogatás (a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezelésében). A speciális ösztönző csomagon belül kedvezőbb és nagyobb támogatás vehető igénybe, mint a GVOP pályázatoknál. Ebben a támogatási formában akkor részesülhet a nagybefektető, ha a befektetés volumene a célterülettől függően meghaladja a következő értékhatárokat: •

Feldolgozóipari beruházás esetében legalább 10 millió euró

•

K + F beruházás esetében legalább 10 millió euró

•

Regionális szolgáltató központ létrehozása esetében legalább 10 millió

euró •

Logisztikai beruházás esetében legalább 10 millió euró

•

Turisztikai beruházás esetében legalább 10 millió euró

•

munkahely teremtési és képzési támogatás (a Szociális és Munkaügyi

Minisztérium által), amelynek feltétele, hogy a beruházás •

egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatásban részesüljön

•

hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségben, településen

valósuljon meg •

legalább 500 - leghátrányosabb helyzetű kistérségben, településen

legalább 200 - új munkahelyet teremtsen, •

valamint az új munkahelyekre felvett létszám legalább 50 %-a -

leghátrányosabb helyzetű kistérség, település esetében legalább 30 %-a regisztrált álláskereső legyen.

49

Hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségek

Vápár József: A külföldi működőtőke-beáramlás a befektetés-ösztönzés eszközrendszere

ill.

a

visegrádi

összehasonlítása

(SE

JGK

országok

versenyképességének

Multidiszciplináris

Társadalomtudományi

Doktori Iskola – Évkönyv 2005) 409. old (http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Tokebehozatal dátum nélk.)

Szlovákiában a kormány által garantált támogatásokra jogosultak azok a társaságok, amelyek a következő értékhatárok felett fektetnek be: Ipar: •

800 millió SKK (kb. 24 millió EUR) – az olyan régiókban, ahol a

munkanélküliség alacsonyabb a szlovákiai átlagnál •

400 millió SKK (kb. 12 millió EUR)- az olyan régiókban, ahol a

munkanélküliség magasabb a szlovákiai átlagnál •

200 millió SKK (kb. 6 millió EUR) - az olyan régiókban, ahol a

munkanélküliség legalább 50%-kal magasabb a szlovákiai átlagnál Technológiai központok: •

40 millió SKK (kb. 1,3 millió EUR)

Stratégiai központok: •

35 millió SKK (kb. 1 millió EUR)

Turizmus: •

500 millió SKK (kb. 16 millió EUR) – az olyan régiókban, ahol a

munkanélküliség alacsonyabb a szlovákiai átlagnál

50

•

250 millió SKK (kb. 8 millió EUR) - az olyan régiókban, ahol a

munkanélküliség magasabb a szlovákiai átlagnál •

100 millió SKK (kb. 3.2 millió EUR) - az olyan régiókban, ahol a

munkanélküliség legalább 50%-kal magasabb a szlovákiai átlagnál A

maximálisan

igénybe

százalékában, régiók szerint:

vehető

támogatások

a

befektetések

40

Pozsonyi régió – 10% (2008-ig) Nyugat-Szlovákia – 40% Közép-Szlovákia– 50% Kelet-Szlovákia – 50% Az adókedvezmény igénybevétele engedélyhez kötött, de annak összege a társasági adókötelezettség akár teljes összegéig igénybe vehető, legfeljebb 10 évig. Fontos megkötés, hogy az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vállalkozás árbevételének legalább 80%-a támogatott beruházás révén keletkezik.41 Lengyelországban az adókedvezményeket a társasági adózás az ún. Speciális Gazdasági Övezetekhez köti, azokat az ott székhellyel rendelkező vállalkozások vehetik igénybe. Az adókedvezmény összege uniós normák szerint a beruházási érték vagy a létrehozott új munkahelyekhez kapcsolódó kétévi személyi jellegű ráfordítások közül a magasabb összeg legfeljebb 50%-a lehet, ez a szlovák gyakorlathoz hasonlóan a beruházás helyszínétől függően változhat. Az adókedvezmény igénybevételének feltételei: •

a társaságnak a Speciális Gazdasági Övezetben kell székhellyel

rendelkeznie •

meg kell szereznie a Speciális Gazdasági Övezetben való működéshez

szükséges engedélyt •

az övezetben kell minimálisan 100 000 eurós értékű beruházást

végrehajtania 40 41

http://www.sario.sk/swift_data/source/dokumenty/Investicie/pravidla/FAQS_eng.pdf A Visegrádi Négyek adórendszere – Versenyképességi összeállítás Ernst & Young, 2007

51

•

a befejezett beruházást legalább 5 évig kell működtetnie.

Az adókedvezményt a hatóságtól kérelmezni kell, és a hatóság a fent említett maximum összeg erejéig megállapíthatja az adókedvezményt. Az adókedvezményt legkésőbb 2017-ig lehet igénybe venni. A számviteli, könyvviteli szolgáltatást és telefonos ügyfélszolgálatot nyújtó társaságokat is lehet Speciális Gazdasági Övezetekbe telepíteni, és ebből következően azok is élvezhetik az adókedvezmény lehetőségét.

2.2.A

befektetésösztönzés

új

iránya:

együttmüködés

a

vállalkozásokkal, egyetemi tudásközpontokkal. A közép-kelet-európai országok sajátos földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag

az

erős

verseny

nemcsak

a

hagyományos

iparágak

megtelepedését célzó tevékenység mentén lelhető fel, hanem a kutatásfejlesztés, az innováció és az ehhez kapcsolódó új iparágak területén is legalább ugyanolyan mértékben érvényesül. A térség országai innovációs politikájának

törzsrészeként

fogható

fel

a

minél

hatékonyabb

tudásgazdálkodás kialakítása. A cél tehát az anyagi és tárgyi forrásokat a szellemi tőkével való magas szintű összehangolás. Ennek oka többféleképpen magyarázható. Egyrészt az adott intézmény érdekében is áll a frissen végzett egyetemisták, főiskolások elhelyezkedési százalékának javítása. Nem véletlen, hogy a fiatal diplomások közül sokan találnak munkát a saját felsőoktatási intézményükkel kapcsolatban álló vállalatnál. Másrészt a vállalat állandó célja a minél képzettebb és motiváltabb munkaerő felvétele, ezért szívesen vesz részt az intézmény kutatási profiljának alakításában, esetenként azt a saját elképzeléseivel összhangba hozva. Legfőbb ok azonban az egyetemek szerepének megváltozása és a szocialista tervgazdasági rendszerből megörökölt irányítási és finanszírozási struktúra között fellépő anomália. Az állami tulajdonú magyar egyetemek működését a központi költségvetés egyre kevésbé finanszírozza, míg a hallgatói létszám a

piacgazdasági

átmenet

52

során

a

háromszorosára

emelkedett,

a

versenyképességi kritériumok viszont felerősödtek.42 Optimális esetben a technológiai kapacitások kiteljesedése és a magas hozzáadottérték-hányad elérése olyan mértékben válik lehetővé, hogy elsősorban a környező országokkal, hosszabb távon a világ más régióival szemben is versenyelőnyöket tudjanak a magyar tudásbázisok felmutatni. Ezt azonban az egyetemek és az állami oktatásügy önerőből csak nagy nehézség árán tudják megvalósítani. Ezért lelhetők fel egyre nagyobb mértékben az egyes egyetemekhez kapcsolódó, többnyire regionális tudásközpontok, valamint egy bizonyos ágazatban, a vállalatok, beszállítók, állami szervezetek, felsőoktatási intézmények stb. részvételével kialakított klaszterek (clusters). A Magyar Universitas Program számos, a versenyképességet elősegítő fejlesztést és programot támogat. Ezek közé sorolhatók többek között a regionális egyetemi tudásközpontok létrehozása, valamint – a vállalatok integrálása révén – az iparral és az innovációs szervezetekkel történő együttműködés ösztönzése a kiemelt kutatási-fejlesztési tevékenység érdekében. Eszerint az egyetemi tudásközpontok regionális magként maguk köré gyűjtik a kutatás-fejlesztésben részt vevő összes szereplőt, így téve lehetővé a régió, valamint az ország versenyképességének javulását. Csehországban is felismerték egy nemzeti innovációs politika fontosságát, a 2005-től 2010-ig terjedő időszakban a GDP 1%-át tűzték ki a kutatásfejlesztésre, innovációra fordítandó összegnek. A tudományos-mérnöki szakok keretszámainak jelentős növelését, az egyetemek jobb felszereltségét tűzték ki maguk elé célul. 1998 óta lehetséges, hogy az egyetemek a kutatásfejlesztésben elért eredményeik egy részét gazdasági társaságokba fektessék, amelyért cserébe kiegészítő forrásokhoz jutnak. 43 Lengyelországban is megtalálhatók a sikeres együttműködések egyetemek, állami szervezetek és vállalatok között. A Tudás- és Innovációs Közösség az Információ- és Kommunikációs Technológiákért”, melynek akadémiai tagjai a Wroclawi Egyetem és a Sziléziai Egyetem ma több, mint 50 tagot számlál, többek között a Lengyel Kereskedelmi Kamarát, a Microsoftot, a Siemenst, a Volvót, valamint a Wroclawi Kutatóközpontot. A közösség 15 42

Lentner Csaba, 2005 http://www.vyzkum.cz/storage/att/CFE8ED8042B44B76046EB19D9EC1EC4B/national_ innovation_policy.pdf 43

53

dmunkacsoport alakított ki, amelyek között megtalálhatók az informatikai rendszerért, az távoktatásért, a közbiztonságot elősegítő IT rendszerekért, illetve a gazdasági innovatív rendszerekért felelős csoportok.44 Megfigyelhető a kutatás-fejlesztés terén az akadémiai és a magántőke viszonyának egy nagyon jelentős egymásra hatása. A vállalati kereslet kínálat-formáló funkciója jelenik meg a kevésbé népszerű vagy az oktatáshoz, kutatáshoz különleges technológiai hátteret igénylő képzések. Erre példa a repülőipar területén, elsősorban a repülőgép-karbantartó mérnökök iránti igény hiánya, aminek következtében a Nyíregyházi Főiskolán (ahol az országban egyedülálló módon létezik pilótaképzés) jelenleg a repülőgép-karbantartás területén kereslet hiányában csak rendszertelenül indulnak évfolyamok. Egy állandó befektető jelenléte az észak-alföldi régióban megteremtené annak a lehetőségét, hogy folyamatos képzéssel egybekötött aerodinamikai tudásközpont alakulhasson ki a Főiskola vonzáskörnyezetében. Az Európai Unió fő prioritásai közé tartozik az oktatás és a szakképzés fejlesztése. A lisszaboni stratégia – melynek feladata az európai gazdaság „a világ legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságává” tétele volt - 2005-ös felülvizsgálata az újonnan meghatározott négy stratégiai terület egyikévé nyilvánította a tudás kiterjesztését és az innovációt. A fejlődés mozgatóerejét jelentő új kutatási területek feltárása és a meglévők hatékonyabb szinten való kezelése szervesen beépül ebbe az irányvonalba, így segítve elő az innovatív tudásalapú gazdaság fejlődését.

2.3.

A

versenyképesség

javításának

európai

dimenziója: az EU 2020 stratégiája Az Európai Unió a lisszaboni stratégia megvalósításának hiányosságai miatt rákényszerült

arra,

hogy

2010-től

egy

új,

az

előbbieknél

jóval

kidolgozottabb és a megvalósíthatósági szempontokat sem figyelmen kívül hagyó stratégiát hozott létre. Az új program neve EU 2020, és tartalmilag az Európai Unió 2020-ig elérendő céljait, prioritásait és stratégiai szempontjait tartalmazza. A lisszaboni stratégia helyébe, amely segített az Unió 44

http://www.ict‐cluster.wroc.pl/en/index.php?c=static_sites&id=39

54

országainak a válsággal való szembenézésben, egy olyan program lép, amely növekedés és a munkahelyteremtés érdekében létrejött partnerség eredményeire épít, és megújítja azt az új kihívások kezelése érdekében. Emellett azokra az előnyökre is épít, a válságra az Európai Unió országai által adott válaszok eredményeztek. A Bizottság álláspontja szerint az EU 2020 stratégiának egyrészt azokra a kulcsfontosságú szakpolitikai területekre kell koncentrálnia, amelyeken az uniós és a tagállami szint közti együttműködés nyújtja a legjobb eredményeket, másrészt van lehetőség a szakpolitikai eszközök jobb felhasználására és így a végrehajtás javítására. A Bizottság véleménye szerint a következő tematikus prioritások lesznek az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek legfontosabb előmozdítói: •

Tudásalapú növekedés általi értékteremtés.

Gazdagabb lehetőségek és szorosabb társadalmi kohézió kínálkozik egy olyan világban, melyben az innováció a lényegi elem a termékek és az eljárások szintjén egyaránt, valamint sikerül kiaknázni az oktatásban, a kutatásban és a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket; •

Az emberek lehetőségeinek növelése a befogadó társadalmakban.

Az új képességek elsajátítása, a kreativitás és az innováció ösztönzése, a vállalkozói

szellem

fejlesztése

és

a

különböző

munkahelyek

közti

zökkenőmentes átjárhatóság nagyon fontos lesz egy olyan világban, amelyben a nagyobb alkalmazkodóképességért cserébe több munkalehetőség kínálkozik; •

Versenyképesebb, összekapcsoltabb és környezetbarátabb gazdaság. Az EU-nak sokkal hatékonyabban kell versenyeznie, valamint növelnie kell versenyképességét azáltal, hogy kevesebb nem megújuló energiát és egyéb erőforrást használ fel sokkal hatékonyabb módon egy olyan világban, amelyben magasak az energia- és erőforrásárak, és nagyobb az energiáért és erőforrásokért folyó verseny. Ez ösztönözni fogja a növekedést, és segíteni fogja környezetvédelmi céljaink elérését. A hagyományos termeléstől kezdve az induló csúcstechnológiáig valamennyi gazdasági ágazatra jótékony hatással lesz. Az infrastruktúrák fejlesztése és összekapcsolása, az adminisztratív

terhek

csökkentése,

valamint

az

innovációk

piaci

elterjedésének gyorsítása, mind hozzá fog járulni ehhez a célhoz. Ezek a prioritások fognak irányt adni az EU politikaalakításának az EU-n belül és 55

kívül egyaránt. A nemzetközi együttműködés és a multilaterális kormányzás ösztönzése, beleértve a hatékony, tisztességes és szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmet és pénzügyi rendszereket is, szerves részét fogja képezni az EU 2020 stratégiának. Véleményem szerint a felsorolt prioritások közül legfontosabb lenne az első kettőre összpontosítani, mivel a tudásalapú gazdaság fejlesztése és a több lehetőség nyújtása az innováció megvalósítására együttesen generálnak egy olyan irányt, amely a gazdaság szerkezetének versenyképessé válásában nagy szerepet játszik.45

2.4. A befektetés-ösztönzési ügynökségek tevékenysége és hatása a térség fejlődésére A befektetés-ösztönzési ügynökségek Közép-Kelet-Európa országaiban mindenütt megtalálhatók, és jelenlétük nagy fontossággal bír. Ahogy nevükből

is

kiderül,

alapvető

feladatuk

a

külföldi

közvetlen

tőkebefektetések előmozdítása. Ezen ügynökségek a potenciális befektetők számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak. Legfontosabb feladatuk, hogy elősegítsék a befektetések megvalósulását és növeljék a tőkeexportot és importot - ösztönözve ezáltal új és már meglévő iparágak tevékenyégét: az alapítást, a terjeszkedést és a diverzifikációt. Az innováció, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás középpontba állításával tevékenyen részt vesznek az adott ország gazdaságának fejlődésében és a tudásalapú társadalom megteremtésében.46

45 46

http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/eu2020 http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Koszonto

56

3. táblázat 2008 első felében megszerzett befektetési projektek Ország Projektek Teremtett munkahelyek Befektetések száma száma összege (millió EUR) Csehország 124 9669 800 Lengyelország 22 7500 746 Magyarország 31 6 314 1 263 Szlovákia 24 3191 240,3 Forrás: CzechInvest, Polish Information and Foreign Investment Agency, ITD Hungary, SARIO A visegrádi országokat tekintve megállapítható, hogy a projektek számát tekintve a cseh befektetés-ösztönzési ügynökség, a CzechInvest szerezte a legtöbb befektetést országa számára: 124 befektetésével többet, mint a többi három ország együttvéve. A teremtett munkahelyek számában is Csehország jár az élen. azonban a befektetések összegét tekintve csak második helyezett Magyarország után. A jelenség magyarázata a Daimler döntésében keresendő, amely szerint a vállalat 800 millió euró értékben Mercedesgyárat létesít Kecskeméten.47 2009 első félévében már 15 pozitív befektetői döntés született az ITD közreműködésével. A beruházások közel 3 500 új munkahelyet teremtenek Magyarországon. Az új befektetők között van például EGIS Gyógyszergyár Nyrt.,

amely

új

gyógyszertechnológiai

kutató-fejlesztő

bázist

épít

Budapesten, a tervek szerint 2010 decemberig. A 70 főt alkalmazó kutatóhely 3,76 milliárd forintból valósul meg és 20 új kutatónak is munkahelyet teremt. Az olasz Tecnica Group az ITD Hungary közreműködésével 17 millió euró befektetéssel létesít logisztikai és gyártóközpontot Nagykállón. A mintegy 200 főt foglalkoztató üzemben síbakancs készül majd. A világon elsőként Budapesten nyit irodát a kínai befektetési ügynökség (CIPA), amelynek feladata, hogy kínai befektetéseket vonzzon. A gazdasági válság hatásainak enyhítése, a munkahelyek megőrzése és új 47

http://index.hu/gazdasag/magyar/mrc080618/

57

munkahelyek teremtése szempontjából kiemelt szerepe van a befektetésösztönzésnek. Ezt szolgálja például a Beruházásbarát Településekért Program, amelyet a kormány az ITD Hungary-vel közösen működtet, és amely az érdeklődő települések számára nyújt szakmai segítséget abban, hogyan tehetik vonzóvá településüket a hazai és nemzetközi cégek számára. A

hazánkban

működő

külföldi

nagyvállalatok

újrabefektetésének

ösztönzését szolgálja az úgynevezett aftercare, vagyis utógondozási szolgáltatás.

Az

ITD

Hungary

mindezek

mellett

ágazati

alapú

ügyfélmenedzsment keretében segíti a kis- és középvállalkozásokat az exportpiacra jutásban, cégre szabott ügyfélfejlesztési terv összeállításával.48 Csehországban a befektetésekre a nagymértékű IT-orientáció volt a jellemző: 2008 első felében ugyanis minden harmadik befektetés ezen a területen realizálódott. A cseh befektetés-ösztönzési ügynökség sikeresen irányította a befektetőket a magas szellemi tőkét igénylő ágazatok felé, mint például a szoftverfejlesztés vagy kutatás-fejlesztés. A befektetés-ösztönzési ügynökség állítása szerint az újonnan teremtett munkahelyek egyharmadát frissen végzett diplomások fogják megtölteni.49 A befektetés-ösztönzési intézmények között néhány éve megfigyelhető a verseny kiéleződése, a hatékonyság és az ügyfélközpontúság terén.

Az

elmúlt évben mind a Világbank, mind a Site Selection amerikai befektetési magazin felállította a maga rangsorát a világ befektetés-ösztönzési ügynökségei között. Ezeken a magyar résztvevő, az ITD Hungary rendkívül jól szerepelt, teljesítménye 93 százalék lett, amivel a világrangsor tizenkettedik helyét szerezte meg. A projektkezelést két próbamegkereséssel tesztelték, ahol egy virtuális szoftvercégnek, illetve egy italokat gyártó vállalatnak kerestek befektetési helyszínt. Az összteljesítmény alapján a tizennegyedik helyen végzett a magyar intézmény, megelőzve a közép-kelet-európai régióban például a CzechInvest-et, a lengyel PAIIZ-t és a szlovák Sario-t is. A Világbank felmérésében próbaérdeklődéssel tesztelte az ügynökségeket, valamint

48

http://minap.hu/news.php?extend.12740.2

49

http://www.czechinvest.org/en/h1-2009-every-third-investment-focused-on-it

58

vizsgálta a honlapokat és az utógondozást is. A közép-európai régióból a lett és a litván ügynökség végzett előkelő helyen: a hetedik és a tizenkettedik helyen. Az internetes megjelenést több szempont szerint vizsgálták, így pontozták például a tartalmat, a befektetés-ösztönzés hatékonyságát, a designt,

és

az

információk

következetes

elrendezését.

http://hvg.hu/gazdasag/20090729_vilagbank_felmeres_itd_hungary.aspx A Site Selection amerikai befektetési magazin az ITD Hungary-t, a magyar befektetési ügynökséget Kelet-Európa legjobb befektetési ügynökségének, Budapestet pedig a régió harmadik legvonzóbb befektetési helyszínének választotta. A befektetési helyszínek felkutatásával foglalkozó szerkesztőség a 2008-ban bejelentett befektetési projektek egy főre eső száma alapján rangsorolt.50

3. Befejezés Szakdolgozatom célja a közép-kelet-európai régió, azon belül az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok befektetés-ösztönzési folyamatainak értékelése és vizsgálata. A közép-kelet-európai országok fejlődésének kulcstényezőjévé vált külföldi közvetlen tőkebefektetések két fő része a versenyképesség fejlesztése és valamint a befektetés-ösztönzési ügynökségek jelenléte és proaktív tevékenysége. Az első kategóriába tartozik a befektetőbarát adórendszer fenntartása, infrastruktúra-fejlesztés, a versenyképes ágazatok támogatása, úgy, hogy az ne sértse az Európai Unió alapelveit, valamint a településfejlesztési stratégia. A második kategóriát a befektetésakvizíció, a potenciális befektetők részéről történő megkeresések, a befektetési folyamaton történő végigkísérés és az utógondozási (after-care) tevékenység adja. A versenyképességet hangsúlyozza az Európai Unió lisszaboni stratégiája, illetve annak folytatása, az EU 2020 stratégia. Ezek a hangsúlyt az

50

http://minap.hu/news.php?extend.12740.2

59

innovációra és a kutatás‐fejlesztés által a tudásgazdaságra helyezik. Hatékony fejlesztésekkel, a legversenyképesebb ágazatok ösztönzéséve, a vállalati és akadémiai szférák összehangolásával lehetőség nyílik rendkívül gyümölcsöző együttműködések megvalósítására. Ahhoz azonban, hogy a versenyképesség

valóban

központi

tényező

lehessen,

összeurópai

együttműködésre van szükség. Szakdolgozatomban kitértem arra, hogy a multinacionális cégek közép‐ kelet‐európai

gazdaságokba

történő

bevonása

nagymértékben

hozzájárulhat a gazdasági válság által okozott visszaesés megfékezéséhez, mivel a spekulatív befektetőkkel ellentétben ezek a vállalatok hosszú távú tőkekihelyezésben gondolkodnak. A munkahelyek fokozatos megszűnése ellen pedig munkahelymegtartó programokkal és a hiányszakmákban történő képzéssel lehet küzdeni. A közép‐kelet‐európai régió a jövőben is számos kihívással néz szembe. Sikere azon áll, vagy bukik, hogy mennyire képes a változásra, a versenyképes gazdaság kialakítására, és mennyire jelent vonzó célpontot a külföldi tőke számára. A jövőt tekintve Európa egy gyorsan fejlődő, rugalmas régiójának megteremtése közös célunk kell, hogy legyen.

60

Irodalomjegyzék Könyvek és tanulmányok • „ Rendszerváltozás és a privatizáció joga .” Szerző: Sárközi T. 1997:, 28-71. MTABudapest: MTA, 1997. • „Antalóczy K. – Sass M.: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz Külgazdaság, 2003. április, 4-7. oldal.” •

„Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról 350-356. o.”

• Szalavetz Andrea: A befektetés-ösztönzés és a területfejlesztés Tér és Társadalom, XIV. évfolyam 2000 1. szám • Sass Magdolna: Befektetés-ösztönzés: elvek, intézmények, eredmények Gazdasági kormányzás, változás és alkalmazkodás a magyar gazdaságirányítás intézményrendszerében. Aula, 2008 • Lentner Csaba: A magyar nemzetgazdaság versenyképességének új típusú tényezői. Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején Akadémiai kiadó, 2007 • Vápár József: A külföldi működőtőke-beáramlás, a befektetés-ösztönzés eszközrendszere, ill. a visegrádi országok versenyképességének összehasonlítása. SZE JGK Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola - Évkönyv 2005 Internetes források • http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/eu2020_hu.pdf. • http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/customs/pro cedural_aspects/imports/free_zones/list_freezones.pdf. •

http://elib.kkf.hu/edip/D_12224.pdf.

•

http://geogr.elte.hu/TGF/TGF_Cikkek/bodnar2.pdf.

• http://hepih.nfu.hu/download.php?PageID=110&file=content/BruxInF o%20elemz%C3%A9sek/angol.pdf. •

http://index.hu/gazdasag/magyar/slo081211/.

•

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20910.pdf.

•

http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383287/Csehorszag.pdf.

•

http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383289/Bulgaria.pdf. 61

•

http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383296/Esztorszag.pdf.

•

http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383308/Lettorszag.pdf.

•

http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383310/Litvania.pdf.

•

http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1383318/Szlovakia.pdf.

•

http://server1.nfgm.gov.hu/data/cms1393014/Romania.pdf.

•

http://www.adonet.hu/archivum?action=tanulmanyok&id=23.

•

http://www.bvk.siteset.hu/fajl.php?id=327.

• http://www.dekdi.unideb.hu/download/pdf/kutatasiforum/2009/karacson y.pdf. • http://www.ecostat.hu/download/heti_osszefoglalo/heti_osszefoglalo_2 009_majus_25-31.pdf. •

http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/121.html.

•

http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/121.html.

•

http://www.euractiv.ro/uniunea- (eurostat).

•

http://www.eurotreaties.com/rometreaty.pdf.

•

http://www.eurotreaties.com/rometreaty.pdf.

•

http://www.ict-cluster.wroc.pl/en/index.php?c=static_sites&id=39.

•

http://www.imd.ch/research/publications/wcy/upload/scoreboard.pdf.

•

http://www.imd.ch/research/publications/wcy/upload/scoreboard.pdf.

•

http://www.imf.org/external/pubs/ft/pdp/2003/pdp05.pdf.

•

http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Tokebehozatal.

•

http://www.kishtpc.com/Free-En/free_poland.htm.

•

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=415719.

•

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=420411.

•

http://www.nkth.gov.hu/letolt/kutat/tep/termel/hermann.pdf.

• http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080910vilagbank-doing-business-2009-javult-a-magyar-uzleti-kornyezet.html. • http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080910vilagbank-doing-business-2009-javult-a-magyar-uzleti-kornyezet.html. • http://www.pwc.com/gx/en/engineering-construction/new-europeinfrastructure/index.jhtml. 62

• http://www.sario.sk/swift_data/source/dokumenty/Investicie/pravidla/F AQS_eng.pdf. •

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=992.

• http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/szeptemberben-is-pozitiva-kulkereskedelmi-merleg-298328. • http://www.visegradgroup.eu/main.php?folderID=934&articleID=406 0&ctag=articlelist&iid=1. • http://www.vyzkum.cz/storage/att/CFE8ED8042B44B76046EB19D9EC 1EC4B/national_innovation_policy.pdf. • https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/fields/2012.html. •

http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/eu2020

•

http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Koszonto

•

http://index.hu/gazdasag/magyar/mrc080618/

•

http://minap.hu/news.php?extend.12740.2

•

http://www.czechinvest.org/en/h1-2009-every-third-investment-focusedon-it

63