A BAROMFITÍFUSZ ELTERJEDÉSE HAZÁNKBAN Thuma Ákos Ph.D. NÉBIH – ÁDI: Emlős‐, Vad‐ és Baromfibetegségek laboratóriuma Budapest, MSDay 2013.02.21
A betegség története • 1888, Klien: első nemzetközi esetleírás (Bacillus gallinarum) • 1928, Manninger: az első hazai esetleírás, kórhatározás, védekezés kidolgozása • ‘60‐’70‐es években Magyarországon az intenzív tartástechnológia miatt a betegség nagyon elterjedt • ‘80‐as években a hazai szigorú tífuszrendelet és a szabályozás, ellenőrzés következetes betartása miatt visszaszorult, • ‘90‐es években pedig eltűnt a betegség hazánkból.
A betegség jelenlegi helyzete hazánkban • Hosszú mentes korszakot követően 2007‐ben járvány tört ki közép Magyarországon (Ivanics és mtsai, 2008/10 MÁL cikk). • Ezt követően egy rövid időszakot követően – csupán szórványos eset előfordulás volt ‐ a betegség hazánkban 2011 decembere óta terjedni látszik. • 2011 óta megállapított salmonellosisok az intézetünkben: Tífusz
Paratífusz*
Tyúk (csirke)
64
9
Pulyka
0
17
* Csak az állategészségügyi jelentőséggel bíró esetek
A betegség helyzete a világon • Elsősorban szegényebb országokban fordul elő tömegesen • A fejlett országok zöme mentes, vagy az előfordulás szórványos. • Számos fejlett országban a betegséget bejelentési kötelezettség alá vonták (USA, Kanada) • Európában változatos a kép (Németo.: bejelentési, UK: nem bejelentési betegség) • Mo.‐n nem tartozik bejelentési kötelezettség alá. • Az OIE‐nek azonban jelenteni kell a betegséget (ún. listás baromfibetegség)!
Megállapított baromfitífusz diagnózisok a budapesti NÉBIH ÁDI‐ban 70 60 50 40 30 20 10 0
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
A baromfitífusz és az ún. Pullorum betegség kapcsolata • A hazai és a nemzetközi szakirodalom a kérdésben egymásnak ellentmondó: – Hazánkban a két betegséget nem különítik el (sem szakirodalomban, sem jogszabályban) – Nemzetközi irodalomban (pl. Poultry Disease, 2008) a két betegséget egy fejezet alatt de külön pontokba szedve tárgyalják – Az OIE listáján a két betegség külön‐külön szerepel!
• Hazánkban S. Pullorum okozta megbetegedés az utóbbi években az intézetünk adatai alapján nem volt.
A baromfitífusz és az ún. Pullorum betegség kapcsolata A kórokozó A kórokozó mozgása Állategészségügyi jelentőség (tyúkfélék) Állategészségügyi jelentőség (vízibfi, galamb)
Fogékony életkor Pathogenitás Közegészségügyi jelentőség
Baromfitífusz
Pullorum btg.
Paratífusz
S. Gallinarum
S.Pullorum
Változó szerovariánsok
Nem mozog
Nem mozog
Mozog
Jelentős
Jelentős
Mérsékelt
Nincs
Nincs
Jelentős
Bármely
Fiatal
Fiatal
Obl. pathogén
Fak. pathogén
Fak. pathogén
Nincs
Minimális
Jelentős
Baromfitífusz: a kóroktan • Salmonella enterica subsp. enterica serovar. Gallinarum
• 2‐3 m, pálca alakú, nem csillós (nem mozog), Gram festés szerint negatív baktérium. • Igénytelen (speciális táptalajt nem igényel), gyorsan (36‐40°C‐on 1 nap alatt) növő, fakultatív anaerob. • Ellenálló képesség: kicsi – 70°C‐on 1‐2 percig – Fertőtlenítőszerekkel könnyen percek alatt – Külvilágban hónapokig!
S. Gallinarum
S. Typhimurium
Baromfitífusz: járványtan • Baromfifajok közül fogékony: tyúk, pulyka, gyöngyös • Bármely korban • A kórokozó pathogén: ha jelen van tünetek, elhullások jelentkeznek – amelyek mértékét befolyásolják
a
hajlamosító
tényezők
nagyban
• Fiatal korban kettős járványgörbe – 2‐5. napon (vertikális fertőzés) – 2‐3. héten (horizontális fertőzés)
• Idős (>4 hét) korban szórványos vagy tömeges elhullás
Baromfitífusz: járványtan Terjedés: • •
Vertikálisan (germinatív úton): vérfertőzés alkalmával a petetüszők fertőződnek, ill. a kakasok ondója is. Horizontálisan: – Állományok keveredése – (Fertőzött takarmány, ivóvíz) – (Személyzet által: ingázás nagyüzemek ill. háztájak között) – Nem megfelelő szerviz periódus – Ragályfogó tárgyak: pl tojástálca – Kutya, macska, rágcsálók, vadmadarak – Madártetűatka!!!!
Madártetűatka: Dermanyssus Gallinae
Baromfitífusz: tünetek • Nem specifikus tünetek: – Étvágytalanság – Gubbasztás – Hasmenés (néha fehér színű) – – – –
Sántaság Testsúlycsökkenés Termeléscsökkenés Pingvinszerű testtartás
Baromfitífusz: kórbonctan • Fiatal állatokban: septicaemia – Lép‐, máj‐, veseduzzanat és bél‐ és tüdőgyulladás
• Idősebb állatokban: bacteriaemia – Lépben, májban, bélfalban, szívizomban és néha a tüdőkben gyulladásos‐elhalásos gócok – Gennyes ízületgyulladás – Idősülő esetekben fibrines savóshártyagyulladás, anaemia – Termelő állatokban petetüsző elfajulás, ‐repedés és következményes hashártyagyulladás – Kakasokban gócos elhalásos heregyulladás
Baromfitífusz: diagnózis • Járványtan‐kórbonctan: betegség gyanúja • Bakteriológiai tenyésztés: – – – –
Egyszerű és gyors Gyógyszerérzékenység készíthető Fenotípusos elemzés (rutin diagnózis) Faji szintű tipizálás (NÉBIH ÉTBI)
• Molekuláris biológiai elemzés, immunhisztokémia: kutatáshoz, nem típusos esetekhez • Szerológia: buktatója: vakcinázott és egyéb (pl. S. Enteritidis‐szel) fertőzött állományban fals reakció • Oktani diagnózisra törekedni!
Baromfitífusz: jogszabályi háttér • • •
•
2/2008 FVM rendelettel módosított 49/2002 FVM rendelet: 12. § (1) „A házityúkban, pulykában, fácánban és gyöngytyúkban (a továbbiakban: baromfi) előforduló, Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum okozta (…) betegség (a továbbiakban: baromfitífusz) ellen a védekezés minden tenyészállományban és keltetőüzemben kötelező.” 18. § (6) „Ha a laboratórium a befulladt tojások vagy naposbaromfi‐ hullák vizsgálata során baromfitífuszt állapít meg, köteles értesíteni a járási főállatorvost, aki gondoskodik az ilyen állomány tenyésztésből történő kizárásáról.”
Baromfitífusz: jogszabályi háttér • 19. § (3): „Tenyészállománynak szánt állomány esetében, ha a befulladt tojásból vagy naposbaromfiból kimutatták a betegség kórokozóját (…) az ilyen állomány húsra értékesíthető, vagy árutojás‐termelésre használható.” • 19. § (1): „ Brojler és árutojás‐termelő állomány esetében a beteg vagy fertőzött egyedek megsemmisítése után az állományt gyógyszeres kezelésnek kell alávetni” • Gyógykezelés: antibiotikum érzékenység alapján
Baromfitífusz: védekezés • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a többi Salmonella szerovariáns esetében alkalmazott védekezési technikák a tífusz eradikálására csak részben vagy egyáltalán nem alkalmasak. • Dilemmák: – Ha antibiotikumos kezelésben részesítjük az állományt (jogszabály szerint kötelező), akkor egyrészt ÉEVI‐t kell alkalmazni, másrészt a kezeléssel a kórokozót nem tudjuk eliminálni, ezért a betegség a kezelést követően recidivál. – Tapasztalatok szerint a betegség akár fél év (!) szervizperiódust követően is visszatérhet az ólba.
• Mit lehet tenni?
Baromfitífusz: védekezés Amennyiben a baj megtörtént: • Tenyészállatokat a tenyésztésből kivonni (jogszab.) • Élelmiszertermelő állományban a rezisztenciamaszk alapján gyógykezelni (jogszabály), ameddig „megéri” a helyzet. • Utána az állományt levágni (NEM ELADNI!!!) • Az érintett telepen szigorú végfertőtlenítést alkalmazni • A legfontosabb: az egész telepet a madártetűatkától mentesíteni (nagyon nehéz feladat) – Ketreceket sajnos szét kell szedni, mert az illesztékekben bújnak meg az atkák.
Baromfitífusz: védekezés Megelőzésre törekedni! 1. A naposállatok mentes állományból származzanak 2. Az állományokat ne keverjük 3. Az állományt csak megfelelő szervízperiódust követően telepítsük le. 4. Salmonella mentes tápokat és vizet használjunk. 5. Megfelelő biosecurity nevelés és termelés alatt: 1. 2. 3. 4.
Vadmadarak, rágcsálók kizárása Parazitamentesítés Eszközök higiéniája A hullák megfelelő kezelése
Baromfitífusz: a jövő • A betegség nemzetgazdasági szempontból fontos. • A kórokozóval szemben csak a zéró tolerancia működik. • Amennyiben önerőből (szakmán belül) a kérdést nem tudjuk megoldani, akkor elképzelhető, hogy – az idevágó jogszabály szigorodni fog és – számos fejlett országhoz és ajánlásokhoz hasonlóan a betegség bejelentési kötelezettség alá kerül
• Ez azonban a következő hónapok, évek kérdése lesz.
A Salmonella Gallinarum mely fajokban idéz elő megbetegedést? 1. Valamennyi emlős‐, madárfajban és az emberben is. 2. Valamennyi madárfajban. 3. Valamennyi baromfifajban. 4. A baromfifajok közül csak a tyúkalakúakban (tyúk, pulyka stb.) 5. A baromfifajok közül csak a házityúkban
A baromfitífusz terjesztésében a következők játszhatnak szerepet: 1. 2. 3. 4. 5.
A madártetűatka és a vadmadarak Ragályfogó tárgyak: pl. tojástálca Rágcsálók A személyzet A felsoroltak közül valamennyi
A baromfitífusz elleni mentesítéskor: 1. Elég az állományt gyógykezelni, más intézkedésre nincs szükség. 2. Követni kell a tífuszrendeletet, az alapján a betegség fölszámolható. 3. Alapos szervízperiódust kell tartani, az ól hosszú (akár hónapokig tartó) üresen állását beleértve. 4. Alapos szervízperiódust kell tartani, járványügyi nyomozást tartani és a fertőzési láncot ez alapján felszámolni. 5. Értesíteni a hatóságot, aki a területen szigorított fertőtlenítést végez.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
