A Bárdos László Gimnázium Házirendje
A házirend célja és feladata
1.
A házirend – az Alkotmány, illetve az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezmény (Római Egyezmény) vonatkozó cikkelye, továbbá a közoktatási törvény alapján – határozza meg az iskola szereplıinek, leghangsúlyosabban a tanulók jogait és azok érvényesítésének szabályait. (A Római Egyezmény vonatkozó cikkelye mellékelve: 1. sz. melléket).
2.
A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
3.
A házirendbe célja az, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartási szabályok minél hatékonyabban érvényesüljenek az iskolában, továbbá segítse az iskola törvényes mőködését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók közösségi életének megszervezését, fejlesztését.
A házirend hatálya
1.
A házirend elıírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
2.
A házirend elıírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási idıben, illetve tanítási idın kívül szervezett programokra, rendezvényekre vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
A házirend nyilvánossága
1.
A házirend elıírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülınek, valamint az iskola alkalmazottainak ) meg kell ismernie.
1
2.
A házirendet minden tanteremben ki kell függeszteni. A házirend egy-egy példánya megtekinthetı még:
3.
-
az iskola portáján,
-
az iskola irattárában,
-
az iskola könyvtárában,
-
az iskola tanári szobájában,
-
az iskola igazgatójánál,
-
az iskola igazgatóhelyetteseinél,
-
az osztályfınököknél,
-
a diákönkormányzatot segítı tanárnál,
-
az iskolaszék elnökénél,
-
az iskolai szüli szervezet vezetıjénél.
A házirend egy példányát – a közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen – az iskolába történı beiratkozáskor, illetve annak érdemi változása estén a tanulónak, továbbá a kiskorú tanuló esetében a szülınek át kell adni.
4.
Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend elıírásairól minden osztályfınöknek tájékoztatni kell:
5.
-
a tanulókat osztályfınöki órán,
-
a szülıket szülıi értekezleten.
A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülıkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfınököknek meg kell beszélniük:
6.
-
a tanulókkal osztályfınöki órán,
-
a szülıkkel szülıi értekezleten.
A
házirendrıl
minden
érintett
tájékoztatást
kérhet
az
iskola
igazgatójától,
igazgatóhelyettesétıl, valamint az osztályfınököktıl, a tanároktól fogadóórán vagy – ettıl eltérıen –elıre egyeztetett idıpontban bármikor.
Az iskola szereplıinek (tanulóknak, pedagógusoknak, szülıknek) törvényben meghatározott jogai és kötelességei a házirend 2. sz. mellékletében találhatók.
2
A tanulók jogaikat a jogviszony keletkezésétıl annak megszőnéséig gyakorolhatják.
1.
A tanulói jogviszony keletkezése: -
a tanulói jogviszony - sikeres felvételi vizsga után – a beiratkozáskor jön létre. A felvételi vizsgát és a beíratást az iskola az OM tanévenkénti elıírásai szerint tartja meg.
-
a tanulói jogviszony másik iskolából való átvétel útján is létrejöhet, ebben az esetben – ha szükséges – az iskola különbözeti vizsgát írhat elı. A különbözeti vizsga
tantárgyait
az
igazgató
–
a
munkaközösségek
véleményének
ismeretében – határozza meg. Az iskolába való felvételt és átvételt írásos jelentkezés alapján lehet kérni.
2.
A tanulói jogviszony megszőnik: -
másik iskolába átvételkor, az átvétel napján,
-
gimnáziumban az utolsó évfolyam elvégzése utáni elsı vizsgaidıszak utolsó napján,
-
annak a tanévnek a végén, mikor tankötelezettsége már nincs, ha nem tanul tovább,
-
a szakképzı évfolyamon az elsı szakmai vizsgaidıszak utolsó napján,
-
a már nem tanköteles tanuló, ha kimarad az iskolából,
-
ha a jogszabályban meghatározott idınél (30 óra) többet hiányzott igazolatlanul és ha a tanuló már nem tanköteles,
-
nem tanköteles tanuló esetén az iskola egyoldalú nyilatkozatával, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének második alkalommal sem tett eleget,
-
az iskola egyoldalú nyilatkozatával akkor, ha a tanuló a Kt. 52. § (19) szerint nappali oktatásban nem vehet részt és az iskolai felnıttképzésben sem kíván tanulmányokat folytatni.
3.
Egyes tanulói jogok érvényesítésével kapcsolatos szabályok
1.
A tanulók számonkérése -
A tanulóknak a pedagógiai programban szabályozott módon lehet tudását számonkérni, ıket értékelni, valamint félévente és a tanév végén értesítıbe, illetve bizonyítványba is rögzített módon minısíteni.
3
-
A számonkérés meghatározó – átfogó – formája a tanév végi belsı vizsga, amelyet a pedagógiai program alapján lehet szervezni. A belsı vizsga lehet: szóbeli, írásbeli, valamint szóbeli és írásbeli vizsga.
-
Az iskolában alkalmazott pedagógus – ha az iskolában ugyanolyan szakképesítéssel rendelkezı tanár is tanít – saját tanítványát nem készítheti fel olyan vizsgára, ahol ı az igazgató megbízásából vizsgáztató. Ugyancsak elkerülendı, hogy a pedagógus közeli rokonát, hozzátartozóját tanítsa, vagy vizsgáztassa. Ezen összeférhetetlenségi eseteket el kell kerülni.
-
A tanulókkal egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál több nem íratható. A témazáró dolgozat írását elıre be kell jelenteni, elıtte a tanárnak összefoglaló, gyakorló órát kell tartani. Röpdolgozat akár minden órán íratható, azt elıre bejelenteni nem kötelezı. A röpdolgozat legfeljebb az utolsó 2 óra anyagára kiterjedı tartalmú és legfeljebb 20 perc idıtartamú lehet.
-
A dolgozatokat legkésıbb két héten belül ki kell javítani, ha nem merül fel olyan körülmény, amely miatt a szaktanár a határidıt nem tudja betartani. Ebben az esetben a tanulókat errıl, valamint a javítás újabb – legfeljebb egy héttel halasztott – határidejérıl is tájékoztatni kell.
2.
A tantárgyválasztás, a tanárválasztás és az érettségi szintekre felkészítés
A tantárgyválasztás és az érettségi szintekre felkészítés szabályai Törvényben (Kt. 11. §). biztosított, hogy a tanulók válasszanak a nem kötelezı tantárgyak
és
foglalkozások
közül.
A
választás
az
iskolába
történı
beiratkozáskor – a tanórán kívüli foglalkozások kivételével – megtörténik s azt követıen a tanév során a változtatás már nem lehetséges. Tanulmányaik utolsó két évében a tanulók részt vehetnek érettségire felkészítésben az iskola által felkínált tantárgyakból, az általuk választott szinten. A tantárgyat és a választott szintet csak a tanév végén lehet leadni vagy módosítani. Ezen általános szabály alól alapos indok alapján és a tanulócsoport létszámától függıen az igazgató adhat felmentést.
4
A tanórán kívüli foglalkozásokra az iskola kínálatából választhatnak a tanulók legkésıbb a tanév második hetében.
A tanárválasztás lehetıségével a tanulók élhetnek, de a kért tanár foglalkoztatása az adott tanulócsoportban csak akkor valósulhat meg, ha nem sért jogszabályt, szakmailag indokolt és órarendileg is megoldható.
4.
Az elsı tanév megkezdésében kötött – nem teljes körő – tanulói jogok
A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre, amelytıl kezdıdıen a diákok jogaik egy részét gyakorolhatják (pl. létesítmény használat, nyári táborozásokon részvétel, tankönyvtámogatásban részesülés ….stb).A tanulói jogok egy része azonban csak a tanév megkezdésétıl gyakorolható. (pl. iskolai szociális támogatásban való jog, a különbözı diákközösségbe vagy iskolai szervezetbe választás, vagy választhatóság…..stb).
A tanulók egészségének, testi épségének megırzését szolgáló szabályok
1.
A tanuló kötelessége, hogy: -
óvja saját és társai testi épségét, egészségét,
-
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védı ismereteket, (SZMSZ)
-
betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfınökétıl, illetve a tanáraitól hallott, a balesetek megelızését szolgáló szabályokat, (SZMSZ)
-
azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztetı helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl. természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történı fenyegetést …stb) vagy balesetet észlel,
-
azonnal jelentse az iskola valamelyik tanárának – amennyiben ezt állapota lehetıvé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült,
-
megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában (SZMSZ)
-
rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tőz, robbantással történı fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnıtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplı elıírásokat. (bombariadó, valamint tőzriadó-terv - SZMSZ)
5
2.
A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: -
a tanuló a tornateremben és a kondicionáló teremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat,
-
a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést
(pl.:
tornacipı,
edzıcipı,
póló,
trikó,
tornanadrág,
tornadressz, melegítı) kell viselniük. -
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, győrőt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszereiket pedig le kel ragasztaniuk. (célszerőnek azt tartjuk, ha testnevelési órákon a tanulók egyáltalán nem hordanak testékszert).
3.
A kémia, fizika és technika szaktantermekben azokon a tanórákon, amelyeken vegyszerekkel, elektromos árammal kísérletezés folyik, illetve gépeket üzemeltetnek a szaktanár külön is rendelkezhet az ilyenkor balesetveszélyes ékszerek (karóra, győrő, lánc..) viselésének tilalmáról, illetve védıruha (köpeny) viselésérıl, akkor, ha iskola ezek beszerzésérıl, illetve elhelyezésérıl gondoskodik.
4.
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védını biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és idıpontban. (Az iskolaorvos rendelési, valamint a védını ügyeleti idejét az orvosi rendelı ajtajára minden tanév elején ki kell függeszteni)
5.
Az iskolaorvos vagy az iskola-egészségügyi ellátásban közremőködı szakorvosok minden tanévben elvégzik a tanulók egészségügyi állapotának ellenırzését, szőrését az alábbi területeken: -
fogászat,
-
belgyógyászati vizsgálat,
-
szemészet,
-
valamint a 9. évfolyamtól - ha indokolt - más szakirányban továbbtanulók vizsgálata a nyolcadik osztályos tanulók körében.
6.
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelı tanárok a pedagógiai programban elıírtak szerint végzik. A mérés eredményét az iskolaorvossal is meg kell ismertetni, hogy felhaszálhassa saját feladatainak jobb ellátásához.
6
7.
Az iskolai védını – a számára elıírt tanulói körben - tanévenként elvégzi a diákok higiénai, tisztasági szőrıvizsgálatát.
8.
A tanulók lelki egészségének biztosításáért – indokolt esetben – az igazgató, a gyermek-és
ifjúságvédelmi
felelıs,
valamint
az
osztályfınök
tudtával
és
egyetértésével az iskolapszichológus tanórát is látogathat. Errıl az órát tartó szaktanárt elıre tájékoztatni kell.
9.
Az iskola területén (az épületben és az udvaron) továbbá az iskolán kívül – pedagógusok
felügyeletével
–
szervezett
rendezvényeken
TILOS
az
5-12.
évfolyamos tanulóknak dohányozni. Nagykorú személyek is csak az iskola igazgatója által kijelölt helyen dohányozhatnak.
10.
Egyéb – a szervezetre káros – élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása szintén TILOS az iskolában és a tanulók részére az iskolán kívüli szervezett rendezvényeken is.
11.
Tilos az iskolába az egészséget és az emberi életet veszélyeztetı eszközök behozatala (pl. gázspray, gázpisztoly, sokkoló, vipera, lıfegyver…stb)
12.
A
gyermek-és
ifjúságvédelmi
felelıs
pedagógusnak
a
tanulók
szociális
veszélyeztetettségének, hátrányos helyzetének felderítése és megoldása mellett a tanulók fizikai és lelki egészségét károsító körülmények feltárása és azok megszüntetése is feladata. Szorosan együtt kell mőködnie a szülıkkel, a diákokkal, valamint az osztályfınökökkel.
Ezért elérhetıségérıl a vele együttmőködıknek
tudniuk kell. Hetente fogadóórát kell tartania, amelynek idıpontját és helyszínét az iskola bejáratánál ki kell függeszteni. Az osztályfınököknek a tanuló ellenırzıjébe be kell jegyeztetni a gyermek – és ifjúságvédelmi felelıs nevét és fogadóórája idıpontját.
A tanulók közösségei
Az osztályközösség
1.
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezetı – az osztályfınök áll.
7
2.
Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselıket választják meg: -
osztálytitkár,
-
két fı képviselı (küldött) az iskolai diákönkormányzatba (Az egyik küldött lehet az osztálytitkár)
A diákkörök
1.
Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklıdésének kielégítésére diákkörök mőködnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklıdési kör, önképzıkör, énekkar, mővészeti csoport, tudományos diákkör, az iskolai médiákban szerkesztı munkát vállaló csoportok ….stb.
2.
A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójánál - az adott tanévet megelızı tanév végéig - bármely tanuló, szülı, tanár, illetve a diákönkormányzat, a szülıi munkaközösség iskolai választmánya vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetıségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor, a DÖK és a Szülıi Szervezet javaslatának, véleményének figyelembevételével a nevelıtestület dönt.
3.
A diákköröket tanár, szülı, vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
4.
Diákkört - önkéntes alapon - létrehozhatnak – a szülık írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör mőködésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnıtt segítı személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.
5.
A
diákkörökbe
a tanulóknak
a tanév
elején
kell
jelentkezniük,
és
azok
tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Tanév közben a diákköri munka szüneteltetését a szülı vagy a tanuló – alapos indokkal – írásban kérheti az igazgatótól.
6.
A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselıt választhatnak az iskolai diákönkormányzatába.
8
Az iskolai diákönkormányzat
1.
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában - elfogadott szervezeti és mőködési szabályzata alapján - .diákönkormányzat mőködik.
2.
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott tanár segíti.
3.
Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítı tanár látja el. A diákönkormányzatot megilletı javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása elıtt diákönkormányzatot segítı tanárnak ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetıségének véleményét.
A diákönkormányzat és a diákkörök támogatása A diákönkormányzat mőködésének anyagi feltételét nagyrészt saját programjaik, akcióik (pl. papírgyőjtés) alkalmából befolyt bevételekbıl, valamint szponzori támogatásokból biztosítja. A befolyt összeget pénzintézetben helyezi el. Bevételeit és kiadásait nyilvántartja, a pénzforgalom a DÖK-segítı tanár felügyelete mellett folyik. A DÖK tisztségviselıinek továbbképzéséhez, egyes programjaihoz az iskolai költségvetés támogatást nyújt. A diákkörök mőködését teljes egészében az iskolai költségvetés biztosítja.
Az iskolai diáksportkör támogatása Az Iskolai Sportkör meghatározó szerepet vállal a tanulók
egészségének
megırzésében, testi nevelésének fejlesztésében, a tömegsport – foglalkozások szervezésében a mindennapi testedzés feltételeinek biztosításában. A DÖK közremőködésével szervezi a különbözı sportágak házi bajnokságait, versenyezteti a csapatokat és az egyes tanulókat a városi , megyei, valamint az országos bajnokságokon. Az ISK mőködéséhez szükséges költségeket az iskola – törvényben meghatározott módon – támogatja. A mőködés anyagi feltételeihez az iskola – a törvényben megállapított normatíván kívül (1.300,-Ft/tanuló)
- az önkéntes szülıi és tanulói
támogatásokból befolyt összeg biztosításával járul hozzá. Az ISK versenyeinek költségeirıl – a rendezvények után - az elnök számol el a gazdasági irodában. A tanév szakmai munkájáról és pénzügyeirıl az éves közgyőlésen számol be az ISK elnöke.
9
Az iskolai diákközgyőlés (diákküldöttgyőlés)
1.
Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyőlést vagy – ha erre a feltételek nem adottak – diákküldöttgyőlést kell összehívni.
2.
A diákközgyőlés vagy diákküldöttgyőlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelıs. ( A fórumot legkésıbb minden év május végéig össze kell hívni.)
3.
Az
iskolai
diákközgyőlésen
minden
tanulónak
joga
van
részt
venni.
A
diákküldöttgyőlésen az osztályokat 5-5, a diákköröket 1-1 választott tanuló képviselheti.
4.
A diákközgyőlésen vagy a diákküldöttgyőlésen a diákönkormányzatot segítı tanár, valamint a diákönkormányzat diákvezetıje (a titkár) beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, valamint az igazgató tájékoztatást ad az iskolai élet egészérıl, az iskolai munkatervrıl, a tanulói jogok helyzetérıl és érvényesülésérıl, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A tanulók és a szülık tájékoztatása
1.
A tanulókat az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális tudnivalókról -
az iskola igazgatója •
az iskolai diákönkormányzat vezetıségi ülésén legalább félévente,
•
a diákközgyőlésen vagy diákküldöttgyőlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
•
az aulában elhelyezett hirdetıtáblán, valamint az iskola médiáiban (újság, rádió, televízió) - a DÖK munkáját segítı tanár bevonásával folyamatosan tájékoztatja
-
2.
az osztályfınökök az osztályfınöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a tanárok rendszeresen – szóban és a tájékoztató füzetben (ellenırzı könyvben ) írásban – tájékoztatják. Ezért az ellenırzıt a tanulóknak minden órán maguknál kell tartani.
10
3.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
választott
képviselıik,
tisztségviselıik
útján
közölhetik
az
iskola
igazgatóságával, tanáraival vagy az iskolaszékkel. A feltett kérdések, a javaslatok és véleményezések a tanórák menetét nem zavarhatják, azokat nem lehetetleníthetik el. A kérdésekre a tanulóknak – ha lehetséges – 15 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Indokolt esetben a válaszadás ideje megduplázódhat.
4.
A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról -
az iskola igazgatója •
a szülıi szervezet választmányi ülésén minden félév elején,
•
a szülıi választmány elnökének közvetítésével,
•
a tanulók üzenı füzetein vagy külön levélben, illetve a porta mellett elhelyezett hirdetıtáblán keresztül rendszeresen, illetve az aktualitásnak megfelelıen tájékoztatja,
-
az osztályfınökök •
az osztályok szülıi értekezletein vagy a tanulók üzenı füzetében (ellenırzıjében), illetve külön levélben vagy – elızetes egyeztetés után - személyesen tájékoztatják.
5.
A szülıket a tanárok a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: -
-
6.
szóban: •
a szülıi értekezleten,
•
a tanárok fogadó napjain,
•
szülıi kérésre elızetes idıpont egyeztetés alapján bármikor,
•
a nyílt tanítási napokon,
•
a tanulók értékelésére összehívott megbeszéléseken,
•
indokolt esetben a családlátogatásokon.
írásban a tájékoztató füzetben (ellenırzı könyvben) vagy levélben.
A szülıi értekezletek és a tanárok fogadóóráinak idıpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
11
7.
A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatójával, helyetteseivel, a szülıi munkaközösség vezetıjével, az osztályfınökökkel, a tanárokkal vagy az iskolaszékkel.
8.
A
szülık
tájékoztatása
a
tankönyvrendelésrıl,
az
iskolai
terjesztésrıl
és
értékesítésrıl, a szükséges egyéb taneszközökrıl A tankönyvrendelés iskolai szabályairól a szülıket tájékoztatni kell. A tankönyvek kiválasztásánál a szakmai megfelelés mellett a tankönyvek árát és tartósságát kell figyelembe venni. Azonos tartalmú és minıségő tankönyvek közül az olcsóbbat kell megrendelni. A megrendelendı tankönyvekrıl elızetesen a szülıket és a diákönkormányzatot tájékoztatni kell, majd ki kell kérni az Iskolaszék véleményét is. A tájékoztatást a tanév végén – osztályonként – az osztályfınök, ha szükséges a tankönyvfelelıs igazgatóhelyettes adja meg a szülıknek. Az Iskolaszéknek legkésıbb a tankönyvrendelést megelızıen kell véleményét kialakítani. A szülıket – a tanév végén – a következı tanévben alkalmazásra kerülı tankönyvek mellett tájékoztatni kell az egyéb taneszközök használatáról is. (pl. függvénytáblázat, térképek, szótárak, írószerek, füzetek, vonalzók, kötelezı irodalom……stb).
9.
Az iskolai médiák szerepe az iskola demokrácia fejlesztésében A Ktv. a tanulói jogok megsértése esetén megfogalmazza a nyilvánossághoz fordulás jogát. Ezért a sajtó szabadságának nemzetközi egyezményekben, alkotmányban, sajtótörvényben biztosított joga az iskolában is érvényes és gyakorolható jog. Az iskolai médiákban közzétett vélemény megtorlása vagy pl. az iskolaújság letiltása ugyanúgy jogellenes, mint az abban leírt rágalmazás, a becsületsértés vagy valótlanságok közlése. Az
iskolai
médiákkal
kapcsolatos
sérelmek,
illetve
jogellenességek
miatt,
jogorvoslatért az Egyeztetı Bizottsághoz, az egyeztetés eredménytelensége esetén az Iskolaszékhez, vagy az önkormányzat jegyzıjéhez lehet fordulni. A DÖK jogainak érvényesítéséhez, tájékoztatási rendszerének kialakításához – a funkciói révén –az iskolai diákmédiák segítséget nyújtatnak.
Ehhez az iskola vezetés és a DÖK is megfelelı feltételeket biztosít: - az iskolai médiák anyagi támogatásával, - a folyamatos kapcsolattartás révén (segítıtanárok, illetve DÖK, média felelısök)
12
A tanulók az iskola egészséges közvéleményének alakítása érdekében használhatják az iskola kommunikációs eszközeit (iskolaújság, rádió, TV, faliújság). Az iskolarádió és – TV mősorát a tanórák közti szünetekben sugározhatja, a köztük történı megállapodás és saját mőködési rendjük alapján. Alapelvként kell figyelembe venniük, hogy a két iskolai média egyidejő adást nem végezhet. A Turmix Rádió elsısorban aktuális híreket, tudósításokat, valamint elviselhetı hangerejő zenét, míg a Pad Tv az iskola életét bemutató filmeket, riportokat, valamint pályázatokra, versenyekre készített filmeket, továbbá az iskola rendezvényeirıl készült képes anyagokat mutathat be.
Az iskola mőködési rendje
1.
Az iskola épületében a tanulók szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig reggel 630 órától délután 16 óráig tartózkodhatnak. A pedagógiai programban, illetve az iskolai munkatervben szereplı rendezvények esetén, annak befejezéséig – de legkésıbb 2200 óráig (szalagavatón 2300 óráig) tartható nyitva az iskola épülete. Minden más rendezvény megtartását és erre a célra az iskola nyitva tartását az iskola igazgatója engedélyezheti.
2.
Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét reggel 645 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani az iskola.
3.
Az iskolába - még az elsı óra megkezdése elıtt - úgy kell megérkezniük a tanulóknak, hogy 730-ra osztálytermeikben a tanórára felkészülten és rendben várakozzanak.
4.
Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következı: 1. óra
0730 – 0815
2. óra
0825 – 0910
3. óra
0920 – 1005
4. óra
1020 – 1105
5. óra
1115 – 1200
6. óra
1210 – 1255
7. óra
1300 – 1345
13
5.
A tanulók jó idı esetén a tanórák elıtt és tanórák után egészen a délutáni foglalkozások megkezdéséig, valamint a óraközi szünetekben elsısorban az udvaron tartózkodjanak. Az iskola épületen belüli tartózkodásuk esetén a zsibongóban, a folyósokon, valamint az osztálytermekben egymás biztonságának veszélyeztetése és a tanítási órák zavarása nélkül, az eszközök, berendezések megóvásával tartózkodhatnak.
6.
A tanulók az utolsó órájuk befejezése után ebédelhetnek az ebédlıben.
7.
Az óraközi szünet végének jelzésekor a tanulóknak – akiknek tanórájuk van - azonnal az osztálytermekbe kell vonulniuk. (Ilyenkor a büfében már nem vásárolhatnak).
8.
A tanuló tanítási idı alatt az iskola épületét csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére, illetve a tanuló betegsége rosszulléte esetén az osztályfınöke vagy távolléte esetén – az órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. A tanuló betegségérıl vagy rosszullétérıl a szülıt értesíteni kell.
9.
A tanulók távozását az iskola épületébıl a tanárok csak írásos kilépıvel – indokolt esetben - engedélyezhetik. A kilépıt a tanulónak távozáskor le kell adnia a portán.
10.
Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 0730 óra és 1530 óra között.
11.
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt a szülık, a tanulók és a tanárok tudomására hozza.
Az iskola területének (létesítményeinek és helyiségeinek) használati rendje
1.
Az iskola helyiségeit és területeit 630-1600 közötti idıszakban használhatják a tanulók. Ettıl eltérı idıpontban csak a munkatervben szereplı, illetve szerzıdés alapján – az igazgatói engedéllyel szervezett programokon – lehet az iskola helyiségeit igénybe venni.
2.
Szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon az épületet zárva kell tartani (kivételt képeznek az igazgató által engedélyezett vagy szerzıdésben meghatározott alkalmak).
14
3.
Minden tanulóközösség felelıs az általa használt terem rendjéért, állapotáért. A tanulók kötelesek ruháikat, más felszerelési tárgyaikat a szekrényben tartani. (Értékeiket biztonságosan a szekrények zárásával ırizhetik).
4.
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit – tanórán kívül is – csak valamelyik tanár felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.
5.
A könyvtárban a tanulók a könyvtáros vagy más pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak. (A könyvtár mőködési szabályzata a 4. sz. melléklet tartalmazza).
6.
A szertárakban, a számítógéptermekben, a tornatermekben és a kondicionáló teremben a tanulók tanári vagy képzett teremvezetıi felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.
7.
8.
Az iskola minden dolgozója és tanulója felelıs -
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megırzéséért,
-
az iskola rendjéért, tisztaságának megırzéséért
-
az energiával való takarékoskodásért,
-
a tőz- és munkavédelmi szabályok betartásáért.
Az iskola tanulóinak és dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerő használata. A használathoz a helyiség felelısének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetık igénybe a helyiségek és létesítmények.
9.
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevı, a használatba vétel ideje alatt anyagilag felelıs.
10.
Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.
11.
Az iskola épületébe a szülık, illetve az idegenek belépését a portaszolgálat ellenırzi és nyilvántartja, illetve ügye intézéséhez segítı módon eligazítja. (SZMSZ)
15
12.
Az iskolai diákönkormányzat által szervezett szabadidıs rendezvények egy részére (pl. farsangi bál, tavaszi bál, osztály – vagy klubszerő rendezvény) a tanulók egy iskolán kívüli vendéget hívhatnak, akinek azonban be kell tartania az iskola Házirendjét. A meghívott vendégek nevét a rendezvény elıtt két nappal a diákönkormányzat elnökének majd a DÖK-öt segítı tanárnak le kell adni. A meghívottak viselkedéséért a meghívó diákok vállaljanak felelısséget. A Házirend megsértése esetén az igazgató a további iskolai rendezvényeket zártkörőnek nyilváníthatja.
A DÖK és az iskola helyiségeit mőködéséhez, rendezvényeinek megszervezéséhez és lebonyolításához térítésmentesen használhatja, de ezzel nem akadályozhatja az iskola mőködését.
A tanuló közösségek bizonyos összejövetelein (pl. osztálygyőlések, egyes szabadidıs foglalkozások …stb) az igazgató engedélyével tanári felügyelet nélkül is meg lehet tartani, de az osztályok vagy más csoportok a berendezések rongálásáért –ebben az esetben is – kártérítési felelısséggel tartoznak.
Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása Amennyiben az iskola rendeltetés szerinti mőködését nem zavarja, az igazgatóval kötött érvényes bérleti szerzıdés alapján – az abban foglalt feltételek mellet – lehetséges a helyiségek, létesítmények, berendezések bérbeadása. A bérleti szerzıdés megkötése elıtt ki kell kérni az érintett közösségek véleményét. (DÖK, Iskolaszék, ISK). A bérleti díjakból keletkezı többletbevételek felhasználását az Iskolaszék véleményének ismeretében az igazgató határozza meg.
16
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények elıkészítésében 1.
A környezetért, taneszközökért és felszerelésekért felelısség szabályai, a „rábízás” rendje
A tanulóknak vigyázniuk kell a környezet (a helyiségek, az eszközök és berendezések) megóvására, tisztaságára, saját és társaik személyes holmijára. Maguk és társaik után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet kell hagyniuk. A tanuló kötelessége, hogy megırizze, illetıleg az elıírásoknak megfelelıen kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.
A vagyonmegırzés és – védelem érdekében leltárilag az adott helyiséghez tartozó eszközöket, berendezéseket más helyiségbe átvinni csak a leltárilag felelıs felnıtt tanár vagy más alkalmazott tudtával és engedélyével lehet. Az elszállított tárgyakat – használat után – vissza kell vinni eredeti helyére.
A tanulókat a rájuk bízott taneszközök, berendezések szállításáért, használatáért, ırzéséért anyagi felelısség csak akkor terheli, ha a megbízó tanár utasításait megszegve gondatlanul vagy szándékosan kárt okoztak. Az elkövetett rongálásokért – amelyek az iskola hibájául fel nem róhatóan kárt okoztak – jogszerő a kártérítési felelısség megállapítása, amit az elkövetı tanulóval (illetve a szülıvel) szemben érvényesíteni kell.
2.
Az
iskola
épületeit,
oktatási
célra
használt
helyiségeit,
valamint
a
mellékhelyiségeket rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelısek: -
az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért.
-
az iskola tulajdonának , eszközeinek, berendezéseinek megóvásáért, védelméért,
-
az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért,
-
a tőz – és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
17
3.
4.
Az iskolában az alábbi tanulói felelısök mőködnek: -
osztályonként két-két hetes,
-
tantárgyi felelısök.
A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfınök jelöli ki. A hetesek feladatai: -
a szünetben a hetesek a tanteremben maradnak és a nevelı megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére,
-
gondoskodnak a tanterem megfelelı elıkészítésérıl a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb) az órát tartó nevelı utasításai szerint,
-
a szünetben a termet kiszellıztetik,
-
az órát tartó nevelınek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
-
ha az órát tartó nevelı a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, azt jelzik az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek,
-
5.
az óra végén a táblát letörlik, és ellenırzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelısök segítik a tanórai munka lebonyolítását, az órához szükséges eszközök biztosítását. A tantárgyi felelısnek évfolyamonként eltérı feladatai lehetnek (pl. a kisgimnazistáknál: leckefelelıs, pontozó, s valamennyi évfolyamon: szertáros, térképfelelıs stb).
6.
Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények elıkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelıs tanulóközösség tagjainak – a felügyelı tanárokkal együtt – közre kell mőködniük.
A tanítás nélküli munkanapok felhasználása A tanítás nélküli munkanapokról (egy kivételével) és azok tartalmáról – a tanév rendjérıl szóló OM rendelt figyelembevételével – szeptemberben a tantestület dönt a munkaterv elfogadásakor. Egy tanítás nélküli munkanap idejérıl és tartalmáról – az iskola igazgatójával történı elızetes egyeztetés alapján – az iskolai diákönkormányzat dönt.
18
A tanítás nélküli munkanapokat fel lehet használni: - a kétszintő érettségi vizsgák zavartalan lebonyolításához, - a nevelési értekezletekre, - tanulmányi kirándulásokra, - az iskolai diáknap(ok)ra (a Bárdos Nap(ok)ra)
Az iskolai ünnepélyek, rendezvények rendje
1.
Az iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket – a munkaterv részeként – a tanév programja tartalmazza.
Iskolai ünnepélyeink: Október 23-a, mint nemzeti ünnep Március 15-e, mint nemzeti ünnep
2.
Iskolai megemlékezések: - az aradi vértanúkról - a kommunista diktatúrák áldozatairól - a holocaustról
3.
Iskolai rendezvényeink: - diáknap(ok) (Bárdos Nap(ok), a Tök-mag bállal, - Mikulás kupa, - zenés karácsonyi irodalmi est, - a farsangi és a tavaszi bál, - a szalagavató és a ballagás, - a Diákbiológus – és Környezetvédı Napok, - Tudományos és Mővészeti Napok, - tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek, - nyári (balatoni) és téli (sí) táborok, - külföldi és belföldi tanulmányi kirándulások.
4.
Az
ünnepélyek
vagy
rendezvények
szervezését
az
általános
igazgatóhelyettes koordinálja együttmőködve a magyar, a történelem és az osztályfınöki munkaközösség vezetıivel. Az ünnepélyeket és megemlékezéseket lehetıleg a tanítási nap elején vagy a végén kell megtartani.
19
5.
Az iskolai rendezvényeket úgy kell szervezni, hogy az ne zavarja a tanítás normális menetét és ne veszélyeztesse az elıírt tanítási napok számát. Az iskolai ünnepélyekre és a hagyományos rendezvényeinkre az esemény méltóságának és rangjának megfelelıen – ünneplı öltözékben – kell megjelenni.
A tanulók mulasztásainak és késéseinek igazolása
1.
A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.
2.
A szülı egy tanév folyamán gyermekének összesen három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.
3.
A tanuló a szülı elızetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülı ilyen esetben is köteles a lehetı leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfınöknek.
4.
A mulasztó tanuló iskolába jövetelének elsı napján, de legkésıbb öt tanítási napon belül igazolhatja mulasztását: -
egy napig terjedı mulasztás esetén szülıi,
-
egy napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással és szülıi aláírással.
. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfınöknek kell bemutatni.
5.
A tanuló órái igazolatlannak minısülnek, ha az elıírt határidı alatt nem igazolja távolmaradását, vagy a három napon túli igazolását a szülı aláírásával nem erısíti meg.
6.
A tanulóknak a késéseiket is igazolni kell. Három igazolatlan késés után osztályfınöki figyelmeztetés jár. További igazolatlan késések esetén a Házirend 4. sz. melléklete szerint a fokozatosság betartásával kell a büntetéseket alkalmazni.
20
Tanórán kívüli foglalkozások
1.
Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
Tanulószoba A közoktatási tv. elıírásainak megfelelıen – ha a szülık igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban 5-10 évfolyamokon tanulószoba mőködik.
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Iskolai sportkör Az iskolai sportkör
tagja az iskola minden tanulója.
Az iskolai sportkör
sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Szakkörök A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedık, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi , sport, mővészeti stb) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
21
Kirándulások Az iskola osztályfınökei a nevelımunka elısegítése céljából – legalább 80%-os részvétel esetén - az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. Részvételük a kiránduláson önkéntes, a közben szerzett ismeretek tılük számon nem kérhetıek, tehát számukra osztályzat sem adható. A felmerülı költségeket a szülıknek kell viselniük. A tanulmányi kirándulásról távolmaradóknak az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó foglalkozást kell szervezni.
Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a – a kisgimnazisták számára - táborszerő módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken fıleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Az erdei iskolából hiányzó tanulók számára az iskolában kell foglalkozásokat tartani. Az ezekrıl való hiányzást a tanulóknak igazolniuk kell.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási idın kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.
Szabadidıs foglalkozások A nevelıtestület a tanulókat a szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére úgy kívánja felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház – és múzeumlátogatások, sportrendezvények, klubdélutánok, táncos rendezvények stb). A tanulók részvétele a szabadidıs rendezvényeken önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.
22
Diákétkeztetés A tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által évente megállapított étkezési térítési díjat a tanulók az iskola pénztárába – nyugta ellenében – fizetik be minden hónapban az elıre kijelölt napokon. (A tanév elsı hetére – elızetes felmérés alapján – az étkezés térítési díját megelılegezi az iskola ). Kedvezményes étkezést külön jogszabályban megállapított feltételek teljesülése alapján biztosít az iskola. A hiányzó tanuló étkezési díja csak abban az esetben igényelhetı vissza, ha a szülı vagy a tanuló az étkezést két nappal elıre lemondja, és az ebédjegyet leadja. A tanulók 1145-tıl ebédelhetnek, általában azonban az utolsó tanítási óra után.
Iskolai könyvtárhasználat A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár nyitvatartásának és használatának rendjét a könyvtár bejáratánál ki kell függeszteni.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt elızetes megbeszélés után lehetıség
van
arra,
hogy
az
iskola
létesítményeit,
illetve
eszközeit
(pl.
sportlétesítmények, számítógépek stb) a tanulók – tanári vagy szülıi felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit-és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül – hit – és vallásoktatást szervezhetnek. A hit – és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
2.
A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelıi 1400 óra és 1530 óra között szervezik meg. Az ettıl eltérı idıpontokról a szülıket elıre értesíteni kell.
3.
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie. A jelentkezés egy tanévre szól.
23
4.
A tanórán kívüli foglalkozásokról történı távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.
5.
Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon – a kifüggesztett nyitvatartási rend szerint – összesen napi 4,5 óra idıtartamban – várja a tanulókat. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és az iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.
Tanulószobára vonatkozó szabályok
1.
A tanulószobai foglalkozásra történı felvétel a szülı kérésére történik.
2.
A tanulószabi foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.
3.
Az iskola a tanulószobára – a megállapított létszámkereten belül - minden hátrányos helyzető, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.
4.
Amennyiben a tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben elıírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál elınyt élveznek azok a tanulók,
5.
-
akiknek mindkét szülıje dolgozik,
-
akik állami gondozottak,
-
akik nehéz szociális körülmények között élnek.
A tanulószobai foglalkozás a délelıtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdıdik és délután 1535 óráig tart. A 6. és a 7. órában a kisgimnazistáknak – amennyiben nem tanulószobások – a délutáni foglalkozások kezdetéig – tanári felügyelet mellett – elfoglaltságot kell biztosítani.
6.
A tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülınek igazolnia kell.
24
7.
A tanuló a tanulószobai foglalkozásról csak a szülı személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülıi kérés hiányában – a tanuló eltávozására a tanulószobai foglalkozást tartó tanár, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.
8.
A tanulóknak az utolsó tanítási óra után, az ebéd befejeztével – amennyiben nincs tanulószobájuk, délutáni foglalkozásuk, illetve szervezett programjuk – el kell hagyniuk az iskola épületét kivéve, ha nem megoldható a tanulók hazamenetele. Az iskolában maradók, hogy ne zavarják a tanórákat, csak az aulában vagy a könyvtárban tartózkodhatnak.
A tanulók jutalmazása
1.
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
-
vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb versenyeken, vetélkedıkön, vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt,
-
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez
az iskola jutalomban részesíti.
2.
3.
Az iskolában - a tanév közben – elismerésként a következı dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret,
-
osztályfınöki dicséret,
-
igazgatói dicséret,
-
nevelıtestületi dicséret.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: -
szaktárgyi teljesítményért,
-
példamutató magatartásért,
-
kiemelkedı szorgalomért,
-
példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért,
-
jó közösségi munkáért.
dicséretben részesíthetık. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.
25
4.
Az a tanuló, aki egy adott tanévben kitőnı tanulmányi eredményt ért el elismerésben részesül, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehet át.
5.
Az iskolai szintő versenyek elsı helyezettje oklevelet és könyvjutalmat a második és harmadik helyezettje pedig oklevelet kap, melyet az iskola közössége elıtt vehet át.
6.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon kiemelkedıen szereplı tanulók igazgatói, az eredményesen szereplık szaktanári vagy osztályfınöki dicséretben részesülnek.
7.
A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
8.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.
9.
A tanév során a tanulmányi versenyeken a legkiemelkedıbb teljesítményt nyújtó tanulónak „a legeredményesebb tanuló” cím és a vele járó pénzjutalom adható.
10.
A végzıs évfolyam tanulói részére éveken át tartó kiemelkedı – hagyományt ápoló és
teremtı
közösségi
munkája,
valamint
magas
–illetve
jó
színvonalú,
kiegyensúlyozott tanulmányai alapján egyéni és közösségi Bárdos Díj adható. A tanulók szociális támogatása
Az iskola tanulói családjuk anyagi helyzetétıl függıen – kérelemre vagy osztályfınöki kérésre,
illetve
a
DÖK
javaslatára
–
különbözı
szociális
támogatásban
részesülhetnek: -
étkezési támogatásban a jogszabályi feltételeknek megfelelı mértékben,
-
tanév eleji tanszervásárlási támogatásban a Szociális Bizottság döntésének megfelelı mértékben és feltételek megléte esetén,
-
karácsonyi ajándék vásárláshoz az iskola pénzügyi helyzetétıl függıen a Szociális Bizottság döntése alapján,
-
külföldi és belföldi tanulmányi kirándulás költségeihez való hozzájárulás az iskolai alapítvány támogatásával.
26
Az iskola a normatív kedvezményeken kívül törvényben (2001. évi XXXVII. Tv. 8. §) szabályozott módon a tankönyveket ingyenesen biztosítja az arra jogosult tanulóknak. Igény és szociális rászorultság esetén – az iskola pénzügyi lehetıségének függvényében – további tankönyvtámogatás is nyújtható. Errıl az osztályfınökök vagy a DÖK javaslata alapján a Szociális Bizottság dönt az általa felállított elbírálási szempontok alapján. A tanulói kedvezmények köre és megadásának szabályai A tanulók számára a törvényi elıírásoknak megfelelıen, valamint az iskolai költségvetésben tervezett szociális keretbıl különbözı mértékő támogatások, kedvezmények járnak, illetve adhatók.
A jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén: - 50%-os étkezési kedvezmény és - ingyenes tankönyv jár a tanulóknak.
Az ingyenes tankönyv az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel is biztosítható. A szociálisan hátrányos helyzető tanulók számára – az osztályfınökök vagy a DÖK javaslatára – a Szociális Bizottság döntése alapján, további támogatás is biztosítható a rendelkezésre álló keret összegéig. (Az ingyenes tankönyvek biztosítása után – a tanulók alanyi jogú támogatásából – megmaradt összeg tanulónként egyenlı mértékben kerül kifizetésre).
Az iskolában szervezhetı vizsgák és eljárási szabályai. A tanulóknak adható felmentések, kedvezmények.
-
Az iskolában szervezhetı vizsgák:
Az iskolában írásbeli jelentkezés alapján letehetı vizsgák: -
érettségi – az Oktatási Miniszter által a tanév rendjében meghatározott idıpontban,
-
különbözeti – tanévenként kétszer, a félév és a tanév befejezése elıtt, illetve – kivételes esetben – az igazgató engedélyével a javító vizsgák augusztus végi szervezésekor,
27
-
osztályozó– tanévenként kétszer, a félév és a tanév befejezése elıtt, illetve – kivételes esetben – az igazgató engedélyével a javító vizsgák augusztus végi szervezésekor,
-
javító – a tanév megkezdése elıtt, augusztus végén,
-
pótló – a tanév megkezdése elıtt, augusztus végén,
-
belsı – a pedagógiai programban szabályozott módon, a tanév befejezését megelızı két hétben.
A vizsgákon az Oktatási Miniszter által jogszabályokban, az iskola által pedig a pedagógiai programban szabályozott módon vizsgabizottságok mőködnek. A vizsgák törvényességének biztosításáért az igazgató és a vizsgaelnökök felelnek. A vizsgák eredményeit mindig az elnökök hirdetik ki, egyben ismerteti a vizsgázók jogorvoslati lehetıségét is.
-
A vizsgák alóli felmentések Az egyes tantárgyi vizsgák alól a tanulók jogszabály alapján (pl. „C” típusú nyelvvizsgával legutoljára 2005-ben, OKTV helyezéssel az érettségin) vagy az iskola pedagógiai programjában szabályozott módon (pl.: egész tanév során 5-ös (jeles) osztályzattal ) felmenthetık.
-
Az iskolalátogatásra és a tantárgyakra vonatkozó felmentések Az igazgató a tanulókat – írásbeli kérelmükre – indokolt esetben részlegesen (pl. válogatott sportolók edzıtáborozáskor) vagy teljesen (pl. adott tanévben külföldön folytat tanulmányokat) felmentheti az iskola látogatása alól. Egyes tantárgyak óráinak látogatása alól is felmenthetık a tanulók (pl.: orvosi felmentéssel testnevelésbıl, „C” típusú nyelvvizsgával az adott nyelvbıl legutoljára a 2004/2005-ös tanévben, abból a tárgyból amelyikbıl a tanuló – sikeres osztályozó vizsga letételével – már elıre teljesítette a helyi tantervben elıírt követelményeket).
Az iskolai problémák feltárásának, kezelésének eljárásai, technikái Az iskolai demokrácia keretei között mőködı szervezett fórumok és a tájékoztatási rendszer mellett további lehetıségeket kell felhasználni a különbözı szinteken és tanulói közösségben keletkezı problémák kezelésére a konfliktusok megelızésére. El kell érni, hogy a látensen keletkezı jogsérelmek – a problémák típusának és jellegzetességeinek
megfelelı
kezelési
megoldódjanak.
28
módot
kapva
–
az
iskolán
belül
A probléma kezelésének módszerei, technikái a konfliktusok szintjérıl, az érintett tanulóközösségtıl függıen lehetnek: -
osztályproblémák megbeszélése az osztályfınök vagy bármely érintett szaktanár közremőködésével,
-
tanulók diákéleti problémáinak megvitatása a DÖK ülésén,
-
a
tanulók
neveléssel
–
oktatással
összefüggı
iskolai
problémáinak
megbeszélése az igazgatói fogadóórán, -
a DÖK mőködési vagy jogsérelmi problémáinak megvitatása DÖK ülésen az igazgató jelenlétében,
-
SZM –DÖK megbeszélések a kiskorú tanulók problémáinak tisztázására,
-
SZM probléma felvetései a választmányi ülésen az igazgató jelenlétében vagy az SZM elnökének közvetítésével.
A konfliktusok iskolán belüli kezelésére – ha szükséges – „ad hoch” bizottság (Egyeztetı Bizottság) is létrehozható a tantestület, a szülık, valamint a diákok által javasolt képviselıkbıl. Az Egyeztetı Bizottság létrehozását az igazgató, a tantestület, a diákönkormányzat és a Szülıi Szervezet egyaránt kezdeményezheti.
A tanulókkal szembeni fegyelmezı intézkedések, fegyelmi büntetések
1.
Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti,
-
igazolatlanul mulaszt,
-
a házirend elıírásait megszegi,
Fegyelmezı intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben lehet részesíteni.
2.
Az iskolai fegyelmezı intézkedések formái: -
szaktanári figyelmeztetés,
-
osztályfınöki figyelmeztetés,
-
osztályfınöki intés,
-
igazgatói figyelmeztetés,
-
igazgatói intés,
29
3.
A fegyelmi büntetések lehetnek (Kt. 76.§ (2)): -
megrovás,
-
szigorú megrovás,
-
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetıleg megvonása (kivéve a szociális kedvezményeket, juttatásokat),
4.
-
áthelyezés másik tanulócsoportba, osztályba vagy iskolába,
-
eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
-
kizárás az iskolából.
Az iskolai fegyelmezı intézkedések kiszabásánál a fokozottság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben a vétség súlyától függıen el lehet térni. A fegyelmezı intézkedést írásba kell foglalni és azt a szülı tudomására kell hozni.
5.
A tanuló vétkes és súlyos kötelességszegése esetén - a fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesíthetı. Súlyos kötelességszegésnek minısülnek az alábbi esetek: -
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása,
-
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába vagy pedagógus felügyelettel szervezett iskolán kívüli rendezvényre hozatala, illetve azok fogyasztása,
-
a balesetokozás vagy az életre veszélyes eszközök (pirotechnikai termékek, gázspray, sokkoló, fegyver, lıszer) iskolába hozatala, használata,
-
a szándékos károkozás,
-
az iskola tanárai és alkalmazottai, illetve a diáktársak vagy szülık emberi méltóságának megsértése,
-
a kötelezettségszegés olyan esetei, amelyek a rendszeres, vagy a 6. számú mellékletben
szabályozott
nagyságrendnek
megfelelı
indokolatlan
és
megmagyarázhatatlan késésekben, valamint igazolatlan tanórai hiányzásokban, illetve kötelezı iskolai rendezvényekrıl való igazolatlan távollétekben nyilvánulnak meg, -
ezen túl mindazon cselekmények, melyek
a büntetı törvénykönyv alapján
bőncselekménynek minısülhetnek és azokat a tanulók iskolában vagy iskolán kívüli szervezett (pedagógiai programban vagy munkatervben szereplı) rendezvényen követnek el, valamint az ügyben – valamely hatóság – nem indított szabálysértési vagy büntetı eljárást. -
az
iskolában
vagy
iskolán
kívüli
szerzett
rendezvényeken
elkövetett
bőncselekménynek minısülı eseteket az illetékes hatóságoknak is jelezni kell.
30
A tanuló javára, vagy terhére megállapítható „díjazások” A tanulót díjazás illetheti meg, ha tanulói jogviszonya alatt olyan értéket állít elı vagy közremőködik olyan érték elıállításában, amibıl az iskolának többletbevétele származik. E többletbevételbıl származó díjazás – külön szabályzatban rögzítettek szerint – akkor lehetséges, ha az elıállított termékre – a tanuló és az iskola között létrejött szerzıdés alapján – az iskola vagyoni jogot szerzett. Ha az elıállított termék kizárólag a tanuló tevékenysége, alkotása alapján jött létre, s arra az iskola a vagyoni jogot nem szerezte meg, - a tanuló kérelmére – azt a tanulói jogviszony megszőnésekor vissza kell adni a tanulónak.
A tanulónak térítési díjat kell fizetni, ha törvényben (Kt. 115. §) meghatározott kötelezettség alá esik, továbbá olyan tanórán kívüli foglalkozásokon, iskolai programokon való részvétel esetén, amelyek tanulói vagy szülıi igény alapján szervezıdnek, s amelyek nem szerepelnek az iskola pedagógiai programjában. Ugyancsak a szülıt terhelı költségként jelentkezik az olyan programokon való részvétel, amelyek szerepelnek az iskola pedagógiai programjában, de azok nem kötelezıek a tanulók számára, s amelyeken szerzett ismeretek nem számonkérhetık, tehát osztályzat sem adható. (pl. tanulmányi kirándulás, erdei iskola). A tanulónak tandíjat kell fizetni ha törvényben (Kt. 116. §) alapján a kötelezettség számára meghatározható. A térítési és a tandíj mértékének határait törvény (Kt. 117. §) határozza meg. Az iskolai díjtételek pontos mértékét – az igazgató javaslatára - az Iskolaszék hagyja jóvá. Kártérítés A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülıje a magasabb jogszabályokban elıírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhetı. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok A fenntartó keretrendelete alapján az Iskolaszék által jóváhagyott – a térítési – és tandíjak tételeit az igazgató közli a befizetésre kötelezett tanulókkal. Ugyancsak az igazgató határozza meg a tanulói rongálás miatt befizetendı kártérítési összeget. A térítési -, a tandíjak, valamint a kártérítési összeg mértékét az igazgató – a tanuló szociális körülményeire tekintettel – mérsékelheti vagy akár el is engedheti. A befizetéseket csekken vagy készpénzben az iskola pénztárában lehet befizetni nyugta ellenében.
31
Ha az igazgató mérsékli a befizetés összegét, vagy eltekint a befizetéstıl a tanulók számára a már befizetett összeget vagy egy részét vissza kell fizetni. A visszafizetés – az elıírt bizonylatolással – ugyancsak az iskolai pénztárban történik.
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába
1.
A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más tárgyakat csak akkor hozhatnak magukkal, illetve tarthatnak maguknál, ha azt elıre valamelyik tanárral megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó tanárnak bejelentik. Az órát tartó tanár utasítására a tanuláshoz nem szükséges eszközöket a tanulók kötelesek leadni megırzésre az iskola portáján vagy a titkárságon.
2.
Nagyobb értékő tárgyat (ékszer, kamera, fényképezıgép stb),
valamint nagyobb
összegő pénzt a tanulók az iskolába csak a szülı engedélyével hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékő tárgyat – a mobil telefont kivéve - a tanulók kötelesek leadni megırzésre az iskolatitkári irodában. A mobil telefont tanórán használni nem lehet, ezért kikapcsolt állapotban kell tartani. Használni csak tanítás elıtt és után, valamint az óraközi szünetben lehet.
3.
Amennyiben a tanuló elızetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges tárgyat, és azt megırzésre nem adja le, úgy az iskola azokért semmilyen felelısséget nem vállal.
4.
A tanulók az iskolába kerékpárral, motorkerékpárral vagy gépkocsival csak a szülı írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az iskola igazgatójának be kell mutatni. A kerékpárt és a motorkerékpárt az iskola területén csak az udvar kijelölt részén lehet tartani.
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége
1.
A szülıi szervezetnek a közoktatásról szóló tv. 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintı kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.
2.
A diákönkormányzat kötelezı véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minısülnek.
32
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
1.
A
házirend
tervezetét
a
tanárok,
a
tanulók
és
a
szülık
javaslatainak
figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
2.
A házirend tervezetét megvitatják az egyes osztályok és véleményüket küldötteik útján
eljuttatják
az
iskolai
diákönkormányzathoz.
A
diákönkormányzat
a
véleményeket összesíti és errıl tájékoztatja az iskola igazgatóját.
3.
A házirend tervezetét megvitatják a tanárok munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.
4.
A házirend tervezetérıl az iskola igazgatója kikéri a szülıi választmány véleményét.
5.
Az
iskola
igazgatója
a
tanulók,
a
tanárok
és
a
szülık
véleményének
figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása elıtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértését, valamint a szülıi szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.
6.
A házirendet a nevelıtestület fogadja el nevelıtestületi értekezleten, s az a Tatabányai Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselı-testületnek jóváhagyásával lép hatályba.
7.
Az érvényben lévı házirend módosítását – bármely tanár, szülı vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelıtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat vagy a szülıi szervezet választmánya.
8.
9.
A házirend módosítását az elsı-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.
Házirendet – ha indokolt vagy ha szükséges – évente felül kell vizsgálni, azaz aktualizálni kell.
33
Jogorvoslati eljárások
Az iskola szereplıi (tanulók, pedagógusok, szülık) jogaik érvényesítésének sérelme, vagy kötelességeik indokolatlan bıvítése esetén – megfelelı fórumokon, illetve hatóságoknál (Iskolaszék,
DÖK,
Önkormányzat,
Bíróság)
jogorvoslatot
(pl.
felülbírálati
kérelem,
törvényességi kérelem) kezdeményezhetnek, vagy panaszukkal az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosához fordulhatnak. Az iskola természetes mőködési rendjébıl következik, hogy a tanulók jogai átmenetileg – a beiratkozástól a tanév végéig – teljes mértékben nem érvényesülhetnek. Ez nem jelent jogsérelmet, ezért tehát jogorvoslat sem kezdeményezhetı.
Záró rendelkezések
A
házirendbe
foglalt
rendelkezésekkel
egyetértett
az
iskolaszék
és
az
iskolai
diákönkormányzat.
Tatabánya, 2007. december 17.
P.H.
Sándor János igazgató
Csík Annamária A DÖK titkára
Varga Istvánné Az Iskolaszék elnöke
Ezt a házirendet az iskola fenntartója ………………………………………számú határozatával jóváhagyta.
Tatabánya, 200………………………….
Bencsik János Polgármester
34
