A.
Bányaszolgalom
Illeték Az illeték mértéke 2.200.- Ft. Jogszabály - 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról - 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról Bányaszolgalom alapítása I.
Az eljárás megindítása
A bányaszolgalmi jog ingatlanon fennálló korlátozás, amelyért az ingatlan tulajdonosának kártalanítás jár. A szolgalmi jog alapján a bányavállalkozó az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozva bányászati létesítményeket, szállítóvezetékeket, egyéb berendezéseket helyezhet el, illetve üzemeltethet. Ennek megfelelően kétféle - elhelyezési és üzemeltetési - bányaszolgalmi jog alapítható, ezek közül az ingatlan-nyilvántartásba kizárólag az üzemeltetési szolgalom kerül bejegyzésre. A két eljárás lefolytatása ugyanazon szabályok szerint történik. Az eljárás a bányavállalkozó kérelmére - általános mértékű illeték megfizetésével - indul. A bányavállalkozónak a kérelem benyújtása előtt meg kell kísérelnie a megegyezést az ingatlan tulajdonosával a szolgalom alapításáról és a fizetendő kártalanítási összegről. A kérelem abban az esetben nyújtható be, ha a megegyezés nem jött létre. Az eljárást az ingatlan fekvése szerinti Kormányhivatal folytatja le, a kisajátítási eljárás szabályai szerint. II. A kérelem elbírálása A Kormányhivatal a beérkezett kérelmet és annak mellékleteit megvizsgálja, és amennyiben szükséges, hiánypótlási felhívásokat bocsát ki. Ha a kisajátítási kérelem és mellékletei megfelelnek a kisajátítási törvényben előírt feltételeknek, a Kormányhivatal • tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy milyen létesítmény elhelyezése, illetőleg üzemeltetése céljára kérték a bányaszolgalmi jog alapítását, és a bányaszolgalmi terv észrevételezés céljából hol és mikor tekinthető meg; • tárgyalást tűz ki, a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából igazságügyi szakértőt rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni. A kirendelt szakértő a szakvéleményt a külön jogszabályban meghatározott szerkezetben és adattartalommal, a mérlegelés módszerének és a figyelembe vett szempontoknak a bemutatásával köteles elkészíteni. A szakvélemény elkészítésének időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt, és meg kell vitatni az ügyfelek által a szakvéleményre tett észrevételeket. A Kormányhivatal és az ügyfelek kérhetik a szakértői vélemény kiegészítését. A Kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül határozattal dönt, melyet postai úton közöl az érintettekkel. Ezen határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A határidőbe nem számít bele − többek között − a hiánypótlás teljesítéséig terjedő idő, valamint a szakértői vélemény elkészítésének időtartama. A Kormányhivatalnak, a kérelemnek helyt adó határozatában, külön kell rendelkeznie arról, hogy az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok korlátozásáért milyen összegű kártalanítást állapít meg. Rendelkezni kell a kártalanítás megfizetésének határidejéről is. A jogerős határozatot - a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva - a kérelmező és a tulajdonosok, illetve egyéb jogosultak részére meg kell küldeni. A szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet a bányavállalkozónak kell benyújtania a földhivatalhoz. Az
akadályoztatással járó ingatlanhasználat megszűnése után a bányavállalkozó köteles a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni. III.
A kártalanítási összeg megfizetése
A bányaszolgalmi határozat a közléssel azonnal jogerőre emelkedik. A kérelmező az ingatlan használatára a jogerőre emelkedéssel jogosulttá válik, ezért a kártalanítási összeg után kamat is ettől az időponttól jár. IV.
Jogorvoslat
A határozat ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni a közléstől számított 30 napon belül. A közigazgatási perben az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei bíróság jár el. A keresetet a határozatot kiadmányozó Kormányhivatal és a kérelmező ellen is meg kell indítani. A bírósághoz címzett keresetlevelet a Kormányhivatalnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a jogosult kérheti a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését. A bíróságnak a közigazgatási határozat végrehajtását felfüggesztő végzése kizárja a szolgalmi jog gyakorlásának megkezdését. Ebben az esetben az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási eljárásokban (ingatlan-nyilvántartási eljárás) az eljáró szerv köteles az eljárását a per jogerős befejezéséig felfüggeszteni. A bíróság végrehajtást felfüggesztő végzése a kártalanítási összeg megfizetését is kizárja. A Kormányhivatal (a továbbiakban: Hivatal) jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi kérelem; a határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem semmisíthető meg. V.
Ügyfeleket megillető jogok, kötelezettségek az eljárás során
• Az eljárás során az ügyfélnek joga van nyilatkozatot tenni, illetve a nyilatkozattételt megtagadni. Ha az ügyfél nem tesz nyilatkozatot, a Hivatal a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. • A Hivatal köteles az ügyfelet a nyilatkozattétel, illetve adatszolgáltatási kötelezettségeivel kapcsolatos jogairól tájékoztatni és kötelességeire, valamint a kötelességek elmulasztásának jogkövetkezményeire figyelmeztetni. • A helyszíni szemléről a Hivatal előzetesen értesíti az ügyfeleket. Az ingatlan tulajdonosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. • Az ügyfél kérelmére a Hivatal más igazságügyi szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért szakértő véleményét akkor is figyelembe kell venni, ha a szakértőt a Hivatal nem rendelte ki. • A tárgyaláson a Hivatal meghallgatja az ügyfelet és a szakértőt. Az ügyfél észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a szakértőhöz, indítványozhatja más bizonyíték beszerzését. • Aki tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja, továbbá pénzbírsággal sújthatja. • Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. • Az ügyfél kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti- és más méltányolható magánérdek védelmében. • Az iratbetekintés során az ügyfél oldalanként 100 Ft illeték lerovása mellett másolatot, kivonatot készíthet, illetve másolatot kérhet. • Az ingatlan tulajdonosa az ingatlanon elhelyezett bányászati létesítményeket és mérési jeleket kímélni köteles.
B. Illeték
Kártalanítási ügyek
Az illeték mértéke a követelt kárösszeg 2 %-a, de legalább 5.000.- Ft és legfeljebb 500.000.- Ft. Jogszabály - 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Kártalanítási eljárás I.
A kérelem benyújtásának feltételei
Az Étv. 30. § alapján igényelhető kártalanítás célja, hogy az építési övezeti előírások tulajdonosra nézve hátrányos változását, illetve az ingatlanra elrendelt építési, telekalakítási tilalomból eredő kárt orvosolja. A kártalanítás mértéke az ingatlan korábbi és megváltozott rendeltetése szerinti forgalmi értékének különbözete. A kártalanítás megfizetésére az köteles, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha ez nem határozható meg, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. Kártalanítási kérelmet az ingatlan tulajdonosa, illetve haszonélvezője jogosult előterjeszteni. A kérelemhez csatolt iratokkal alá kell támasztani, hogy a tulajdonosnak vagy haszonélvezőnek a szabályozás változásából kára származott. A tulajdonosnak bizonyítania kell, hogy azzal, akinek az érdekében a korlátozás történt (az önkormányzattal) a kártalanítás tárgyában megkísérelt megállapodni, de közöttük megállapodás 1 éven belül nem jött létre. A kérelem pozitív elbírálásának feltétele továbbá, hogy a tulajdonos a szabályozás változása előtt szerezte meg az ingatlant, valamint annak a kérelem benyújtása időpontjában is tulajdonosa volt. II.
Az eljárás illetéke
Az eljárás illetékköteles, amelynek mértéke a követelt kárösszeg 2 %-a, de legalább 5.000 Ft és legfeljebb 500.000 Ft. III.
A kérelem elbírálása
A Kormányhivatal a kérelmet és annak mellékleteit megvizsgálja, és amennyiben szükséges, hiánypótlási felhívásokat bocsát ki. Az összes szükséges irat beérkezése után a kérelem jogalapjáról és a kártalanítás mértékéről a kisajátítási eljárás szabályai szerint dönt. Amennyiben a kérelmet nem utasítja el, a kártalanítási összeg megállapítása érdekében igazságügyi szakértő kirendeléséről és tárgyalás kitűzéséről rendelkezik. A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a szakvéleményre tett észrevételeket. A Kormányhivatal és az ügyfelek kérhetik a szakértői vélemény kiegészítését. A Kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül - amely egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható - határozattal dönt, melyet postai úton közöl az érintettekkel. A határidőbe nem számít bele többek között a hiánypótlás teljesítéséig terjedő idő, valamint a szakértői vélemény elkészítésének időtartama. A jogerős határozatot - a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva - a kérelmező és a kérelmezett részére is meg kell küldeni. IV.
A kártalanítási összeg megfizetése
A határozat a közléssel jogerőre emelkedik. A kérelmező kára a korlátozó szabályozás hatályba lépésével keletkezik, ezért a kártalanítási összeg után kamat is ettől az időponttól jár. V.
Jogorvoslat
A határozat ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni a közléstől számított 30 napon belül. A közigazgatási perben az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei bíróság jár el. A keresetet a határozatot kiadmányozó Kormányhivatal (a továbbiakban Hivatal) és a kérelmező ellen is meg kell
indítani. A bírósághoz címzett keresetlevelet a Hivatalnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a jogosult kérheti a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését. A bíróságnak a közigazgatási határozat végrehajtását felfüggesztő végzése a kártalanítási összeg megfizetését kizárja. A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi kérelem; a határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem semmisíthető meg. VI.
Ügyfeleket megillető jogok, kötelezettségek az eljárás során
• Az eljárás során az ügyfélnek joga van nyilatkozatot tenni, illetve a nyilatkozattételt megtagadni. Ha az ügyfél nem tesz nyilatkozatot, a Hivatal a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. • A Hivatal köteles az ügyfelet a nyilatkozattétel, illetve adatszolgáltatási kötelezettségeivel kapcsolatos jogairól tájékoztatni és kötelességeire, valamint a kötelességek elmulasztásának jogkövetkezményeire figyelmeztetni. • A helyszíni szemléről a Hivatal előzetesen értesíti az ügyfeleket. Az ingatlan tulajdonosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. • Az ügyfél kérelmére a Hivatal más igazságügyi szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért szakértő véleményét akkor is figyelembe kell venni, ha a szakértőt a hivatal nem rendelte ki. • A tárgyaláson a Hivatal meghallgatja az ügyfelet és a szakértőt. Az ügyfél észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a szakértőhöz, indítványozhatja más bizonyíték beszerzését. • Aki tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja, továbbá pénzbírsággal sújthatja. • Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. • Az ügyfél kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti- és más méltányolható magánérdek védelmében. • Az iratbetekintés során az ügyfél oldalanként 100 Ft illeték lerovása mellett másolatot, kivonatot készíthet, illetve másolatot kérhet.
C.
Kisajátítási ügyek
Illeték Az eljárás illetékmentes. Jogszabály - 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - 2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről Kisajátítási eljárás az állam vagy önkormányzat kérelmére
I.
Az eljárás megindítása
A kisajátítás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogát kivételes, közérdekű célból megszerezhesse. Az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges. A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerinti Kormányhivatal (a továbbiakban: Hivatal) folytatja le. A kisajátítási eljárás kérelemre indul, amelyet a helyi önkormányzat vagy a Magyar Állam nevében
eljáró szervezet, illetőleg a tevékenységi köre alapján kisajátítást kérőként eljárni jogosult szervezet, gazdasági társaság (pl.: bányavállalkozó) nyújthat be. A kisajátítási eljárás a kérelemnek és a törvény által előírt mellékleteknek az eljárás lefolytatására illetékes Hivatalhoz történő benyújtásával indul meg. A kisajátítási kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás célját, a célban megjelölt tevékenység vagy beruházás megkezdésének határidejét, illetve ütemezését. A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése (autópálya-építés) céljára történő kisajátítási eljárásokra speciális szabályok is vonatkoznak, amelyek a kiemelt közérdekre tekintettel az eljárás egyszerűsítését szolgálják. A kisajátítási eljárás illetékmentes, a kérelmen illetéket nem kell leróni. II.
A kérelem elbírálása
A kérelem beérkezését követően a Hivatal a kérelmet és annak mellékleteit megvizsgálja, és amennyiben szükséges, hiánypótlási felhívásokat bocsát ki. Ha a kisajátítási kérelem és mellékletei megfelelnek a kisajátítási törvényben előírt feltételeknek, a Hivatal • a kisajátítási terv egy példányát mellékelve megkeresi az illetékes földhivatalt a kisajátítási eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében; • tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy az ingatlanra milyen közérdekű célra kértek kisajátítást és a kisajátítási terv észrevételezés céljából hol és mikor tekinthető meg; • tárgyalást tűz ki, a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából igazságügyi szakértőt rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni. A kirendelt szakértő a szakvéleményt a külön jogszabályban meghatározott szerkezetben és adattartalommal, a mérlegelés módszerének és a figyelembe vett szempontoknak a bemutatásával köteles elkészíteni. A szakvélemény elkészítésének időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. A kisajátítási tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a szakvéleményre tett észrevételeket. A Hivatal és az ügyfelek kérhetik a szakértői vélemény kiegészítését. A Hivatal a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül határozattal dönt, melyet postai úton közöl az érintettekkel. Ezen határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A határidőbe nem számít bele többek között a hiánypótlás teljesítéséig terjedő idő, az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás, valamint a szakértői vélemény elkészítésének időtartama. A Hivatalnak a kérelemnek helyt adó határozatában külön kell rendelkeznie arról, hogy a kisajátított ingatlanért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnéséért és a jogok megszűnése miatt keletkezett kárért, továbbá a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg. Rendelkezni kell a kártalanítás megfizetésének határidejéről is. A jogerős kisajátítási határozatot és a kisajátítási terv egy-egy példányát - a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva - az illetékes földhivatal és a kisajátítást kérő, valamint az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv részére meg kell küldeni. A határozat jogerőre emelkedéséről a többi ügyfelet is értesíteni kell. A tulajdonváltozást a földhivatal a jogerős kisajátítási határozat alapján vezeti át az ingatlannyilvántartáson. Adó- és illetékmentesség: a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár és a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítás mentes a személyi jövedelemadó alól. Ezen vételárból, illetve kártalanítási összegből vásárolt ingatlan ezen összeg erejéig illetékmentességet élvez. A kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés alapján fizetett vételár és a kisajátítási kártalanítás azonban az ÁFA alól nem mentes. Amennyiben a tulajdonost ÁFA-fizetési kötelezettség terheli, a kártalanítási összegnek az ÁFÁ-t is tartalmaznia kell.
III.
A kártalanítási összeg megfizetése, az ingatlan birtokbaadása
A kisajátítási határozat a közléssel jogerőre emelkedik. A kisajátítást kérő az ingatlan tulajdonjogát a jogerőre emelkedéssel szerzi meg, ezért a kártalanítási összeg után kamat is ettől az időponttól jár. A birtokbaadás a Hivatal feladata. A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve, hogy a kártalanítási összeget megfizették. A gyorsforgalmi közút céljára kisajátított ingatlanok birtokbaadása helyszíni eljárás nélkül történik, kivéve, ha az ingatlanon felépítmény található. A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A kisajátítást kérő távollétében az ingatlant nem lehet birtokba adni. Más ügyfelek távolmaradása a birtokbaadást nem akadályozza. IV.
Jogorvoslat
A határozat ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni a közléstől számított 30 napon belül. A közigazgatási perben az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei bíróság jár el. A keresetet a határozatot kiadmányozó Hivatal és a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani. A bírósághoz címzett keresetlevelet a Hivatalnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a jogosult kérheti a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését. A bíróságnak a közigazgatási határozat végrehajtását felfüggesztő végzése kizárja az ingatlan tulajdonjogának átszállását. Ebben az esetben az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási eljárásokban (ingatlan-nyilvántartási eljárás, építésügyi eljárás) az eljáró szerv köteles az eljárását a per jogerős befejezéséig felfüggeszteni. A bíróság végrehajtást felfüggesztő végzése a kártalanítási összeg megfizetését és az ingatlan birtokbaadását is kizárja. A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi kérelem; a kisajátítási határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg és nem semmisíthető meg. V.
Ügyfeleket megillető jogok, kötelezettségek az eljárás során
• Az eljárás során az ügyfélnek joga van nyilatkozatot tenni, illetve a nyilatkozattételt megtagadni. Ha az ügyfél nem tesz nyilatkozatot, a Hivatal a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. • Az ügyfél kérésére a hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel. • A Hivatal köteles az ügyfelet a nyilatkozattétel, illetve adatszolgáltatási kötelezettségeivel kapcsolatos jogairól tájékoztatni és kötelességeire, valamint a kötelességek elmulasztásának jogkövetkezményeire figyelmeztetni. • A helyszíni szemléről a Hivatal előzetesen értesíti az ügyfeleket. Az ingatlan tulajdonosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. • Az ügyfél kérelmére a Hivatal más igazságügyi szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért szakértő véleményét akkor is figyelembe kell venni, ha a szakértőt a Hivatal nem rendelte ki. • A tárgyaláson a Hivatal meghallgatja az ügyfelet és a szakértőt. Az ügyfél észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a szakértőhöz, indítványozhatja más bizonyíték beszerzését. • Aki tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja, továbbá pénzbírsággal sújthatja. • Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. • Az ügyfél kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti- és más méltányolható magánérdek védelmében. • Az iratbetekintés során az ügyfél oldalanként 100 Ft illeték lerovása mellett másolatot, kivonatot készíthet, illetve másolatot kérhet. • A tulajdonos legkésőbb a kisajátítási tárgyalás befejezéséig kérheti az egész ingatlan kisajátítását, ha a részleges kisajátítás következtében az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik, a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges, illetve az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagyságot nem éri el.
• Amennyiben a kisajátítás célja (a kisajátítási határozatban meghatározott időtartamon belül) nem valósul meg, az ingatlan korábbi tulajdonosát visszavásárlási jog illeti meg.
Kisajátítási eljárás az ingatlan tulajdonosának kérelmére I.
A kérelem benyújtásának feltételei
A kisajátítási eljárás megindítható az ingatlan tulajdonosának kérelmére is, aki arra való hivatkozással kérheti az ingatlan kisajátítását, hogy annak rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv valamely később megvalósítandó, jogszabályban megállapított olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása tőle nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogait korlátozza. A tulajdonosnak kell igazolnia azt, hogy a közérdekű cél kedvezményezettjétől, ennek hiányában a települési önkormányzattól kérte az ingatlan megvételét, de közöttük megállapodás a kérelem benyújtásától számított 5 éven belül nem jött létre. Ezen megállapodás hiányában kérheti az önkormányzatnak a kisajátítási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését. A kisajátítási kérelem benyújtására a Hivatal - a kisajátítandó ingatlan tulajdonosának kérelmére határozattal kötelezi azt, akinek érdekében a korlátozás történt, illetve ennek hiányában a települési önkormányzatot. A tulajdonosnak a kérelemhez mellékelnie kell a közérdekű korlátozás kedvezményezettjével (önkormányzat) folytatott levelezést, illetve az olyan egyéb iratokat, amelyek igazolják, hogy a vételre felajánlás legalább 5 évvel korábban megtörtént. Az eljárás illetékmentes, a kérelmen illetéket nem kell leróni. II.
Az eljárás lefolytatása
Az eljárás a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatódik, tehát megegyezik az állam vagy önkormányzat kérelmére indult kisajátítási eljárások menetével.
D.
Útlejegyzési ügyek
Illeték Az eljárás illetékmentes. Jogszabály - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról Útlejegyzési eljárás I.
A kérelem benyújtásának feltételei
Ha a helyi építési szabályzat szerint az ingatlan megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében kiszolgálóút és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, az önkormányzat kérelmére a Kormányhivatal (a továbbiakban: Hivatal) az ingatlan kiszolgáló út céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - az önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. Az ingatlan kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegét a kiszolgáló út megépítésével összefüggő telekérték növekedés figyelembevételével kell megállapítani.
A lejegyzés abban az esetben lehetséges, ha a kiszolgáló út, valamint a környező építmény, telek rendeltetésszerű használata miatt szükséges, vagy ha a más telken történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna. Amennyiben az ingatlan kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész található, kisajátítási eljárást kell lefolytatni. Abban az esetben, ha a kiszolgáló út a birtokbavételt és a lejegyzést követő fél éven belül nem kezdődik el és három éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegét, a fél év elteltét követő időponttól számított jegybanki alapkamat összegével kell megfizetni. Az útlejegyzési eljárást az ingatlan fekvése szerinti Hivatal folytatja le. Az eljárás illetékmentes, a kérelmen illetéket nem kell leróni. II.
Az eljárás lefolytatása
Az eljárás a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatódik, tehát megegyezik az állam vagy önkormányzat kérelmére indult kisajátítási eljárások menetével.
Közlekedési igazgatási ügykör Ügykör A pest megyei körzetközponti önkormányzatok jegyzőinek jogorvoslati kérelemmel megtámadható elsőfokú döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálása (fellebbezési eljárás), valamint az eljárásukkal, döntéseikkel kapcsolatos felügyeleti intézkedések megtétele (felügyeleti eljárás) az alábbi ügycsoportokban: ˇ vezetői engedély visszavonása, vezetési jogosultság szünetelése ˇ jármű forgalomból történő kivonása ˇ mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány visszavonása. Ügyintézés részletes leírása ____________________________________________________________________ Illeték / Díj Az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 forint, a végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni, melyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az első fokon eljáró hatóság döntése ellen benyújtott fellebbezés díja az elsőfokú eljárás díjának 50%a, amelyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg Hivatalunk költségvetési számlájára kell befizetni. A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket, illetve díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni. ____________________________________________________________________
Jogszabály - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló - 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről - 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról - 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet ____________________________________________________________________ Közlekedési igazgatás A Pest Megyei Települési Önkormányzatok jegyzőinek jogorvoslati kérelemmel megtámadható elsőfokú döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálása (fellebbezési eljárás), valamint az eljárásukkal, döntéseikkel kapcsolatos felügyeleti intézkedések megtétele (felügyeleti eljárás) az alábbi ügycsoportokban: vezetői engedély visszavonása, vezetési jogosultság szünetelése jármű forgalomból történő kivonása mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány visszavonása. Az ügykörökben leggyakrabban előforduló jogorvoslati és felügyeleti eljárások ügycsoportjai: Járműigazgatás: a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a forgalomban, valamint ha a Közlekedési Hatóság műszaki vizsgálatra történő műszaki berendelésére vonatkozó jogerős határozatban foglaltaknak határidőben nem tettek eleget [R. 84. § (1) b)] a jármű tulajdonosa a gépjárműadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a jármű forgalomból való kivonását az adóhatóság kérte [R.88. § (1) a)] bíróság, közjegyző, külföldi hatóság vagy jogszabály által feljogosított más hatóság jogerős határozatában a jármű lefoglalását, elkobzását, illetve a zár alá vételét elrendelte, továbbá, ha a járművet a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, illetve a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv vagy a vámhatóság részéről eljáró személy lefoglalta (bírósági, APEH, VÁM, stb.) [R.88. § (1) b)] kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hiánya [R.88. § (1) f)] tulajdonjog változás bejelentési kötelezettség (átírás) elmulasztása [R. 76/A. § (6) a)] ideiglenes forgalomból történő kivonás a jogosult ügyfél kérelmére határozattal [R. 87. § (3)] Vezetői engedély: jogerős szabálysértési határozat alapján [R. 31. § (3) a), 15. § (1) a)] jogerős bírósági határozat alapján [R. 31. § (3) a), 15. § (1) a)] járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozásának minősített esete miatt indult büntetőeljárás alapján a büntetőeljárás jogerős befejezéséig [R. 31. § (3) b)] utánképzési kötelezettség teljesítéséig [R. 31. § (3) c)] egészségi vagy pályaalkalmassági szempontú alkalmatlanság [R. 31. § (3) d)]
Az ügykörhöz tartozó ügytípusokban Hivatalunk a fellebbezési eljárás keretében a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. Felügyeleti eljárás keretében Hivatalunk jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését. A felügyeleti és a fellebbezési eljárásban az elsőfokú hatóság döntését Hivatalunk megváltoztatja, megsemmisíti, illetve az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja; fellebbezési eljárás során a jogszerű döntést helybenhagyja. Személyi adat- és lakcím-nyilvántartási ügykör Ügykör A Pest Megyei Települési Önkormányzat jegyzője által a lakcímrendezési eljárás keretében (lakcímbejelentés, lakcím érvénytelenné nyilvánítása) hozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket bíráljuk el (fellebbezési eljárás), valamint feladatunk az eljárásukkal, döntéseikkel kapcsolatos felügyeleti intézkedések megtétele (felügyeleti eljárás). Ügyintézés részletes leírása Illeték Az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 forint, a végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni, melyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a Közigazgatási Hatóság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni. Egyéb A jegyző által hozott, lakcímet érvénytelenné nyilvánító határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket bírálja el a hivatal, mint másodfokú hatóság. Jogszabály - 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról - 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet az 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról - 168/1999. (XI.24.) Korm. Rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Személyi adat- és lakcímnyilvántartási ügykör A Pest Megyei Települési Önkormányzat jegyzője által a lakcímrendezési eljárás keretében (lakcímbejelentés, lakcím érvénytelenné nyilvánítása.) hozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket bíráljuk (fellebbezési eljárás), valamint feladatunk az eljárásukkal, döntéseikkel kapcsolatos felügyeleti intézkedések megtétele (felügyeleti eljárás).
Az ügykörhöz tartozó ügyekben Hivatalunk a fellebbezési eljárás keretében a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. Felügyeleti eljárás keretében Hivatalunk jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését. A felügyeleti és a fellebbezési eljárásban az elsőfokú hatóság döntését Hivatalunk megváltoztatja, megsemmisíti, vagy megsemmisíti és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja; fellebbezési eljárás során a jogszerű döntést helybenhagyja. A Hivatalunk által meghozott másodfokú határozat ellen az érdekeltek államigazgatási úton további fellebbezéssel nem élhetnek. A határozat bírósági felülvizsgálata csak jogszabálysértésre hivatkozva kérhető az államigazgatási ügyekben illetékes Pest Megyei Bíróságtól. (bővebben: fellebbezési eljárás) A döntések felülvizsgálatán túl Hivatalunk: (Ket. 43. §. )- kizárás tárgyában - ha a hatóságnál nincs másik, megfelelő szakképzettséggel rendelkező ügyintéző, illetve ha a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben merül fel - az elsőfokú hatóság egyidejű kizárása mellett gondoskodik egy másik, azonos hatáskörrel rendelkező eljáró hatóság kijelöléséről (Nytv. 8. §.) - felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében (Vhr. 11. §) érvényesíti a központi szerv szakmai iránymutatásait, és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő területszervezési változásoknak a nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait a központi szervhez másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntések tekintetében ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.
A fellebbezési eljárás A fellebbezés: A fellebbezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 98-107. §-ai szabályozzák. Az ügyfél az első fokú határozat ellen fellebbezhet a döntés közlésétől számított 15 napon belül. (Törvény vagy kormányrendelet más fellebbezési határidőt is megállapíthat.) A fellebbezési határidőn belül az arra jogosult fellebbezési jogáról írásban vagy szóban - jegyzőkönyvben - le is mondhat. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, a rá vonatkozó rendelkezés, illetve a rá vonatkozó első fokú végzés ellen. A fellebbezést bármilyen okból be lehet nyújtani, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
Az eljárás során hozott végzések - a Ket. vagy más törvények által meghatározott kivételekkel - csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadhatók meg. A végzések ellen önálló fellebbezésnek van helye az alábbi esetekben: az ügyfél kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés (30. §), az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzés (32. §), az eljárást megszüntető végzés (31. §), az eljárási bírságot kiszabó végzés (61. §), az eljárási költség összegét megállapító végzés (158. §), az eljárási költség viselésének tárgyában hozott végzés (158. §), a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, illetve a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló végzés (159. §), az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló végzés (29/A. §), az ügyféli jogállást megtagadó végzés (15. §), az ügyféli jogutódlás kérdésében hozott végzés (16. §), a fellebbezési határidő elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzés [102. § (4) bek.], az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzés (68-69. §), az eljárási illeték, vagy az eljárás lefolytatásáért fizetett díj visszatérítésével kapcsolatban hozott végzés (33/A. §), a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos végzés (74. §), a végrehajtás foganatosításáról rendelkező végzés [129. § (5) bek.], továbbá a biztosítási intézkedést elrendelő végzés [151. § (6) bek.]. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve (Kormányhivatal) abban az esetben jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon - nem az önkormányzat hatáskörbe tartozó hatósági ügyben a polgármester vagy az alábbi hatóságok jártak el: főjegyző, jegyző, körjegyző a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás, A fentiek szerint az államigazgatási hivatal vezetője bírálja el pl. a közlekedési igazgatási, igazolvány, személyi adat- és lakcímnyilvántartási ügyekben hozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket. A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók. A fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította (vezetői engedély és járműigazgatási ügykörben gyakori). A fellebbezés benyújtása: Az ügyfél az elsőfokú döntés rendelkező részében kap tájékoztatást a hatóságtól arra nézve, hogy a döntés-fellebbezéssel megtámadható-e, és mely hatóságnál (a megtámadott döntést hozó hatóságnál), milyen módon, hány munkanapon belül (15 nap) lehet előterjeszteni. A tájékoztatás a fellebbezéssel járó illeték- vagy díjfizetési kötelezettséget is tartalmazza. A fellebbezésnek formai követelményei nincsenek, azt az ügyfél írásban vagy szóban - a hatóság előtt - is megteheti. A szóban előterjesztett fellebbezést jegyzőkönyvbe kell foglalni. Intézkedések a fellebbezés kézhezvételét követően: Az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: az elkésett fellebbezést (15 napon túl benyújtott), a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést.
Az elsőfokú döntést hozó hatóság dönt: az ügyfél által a fellebbezéssel együtt benyújtott, a fellebbezési eljárásban való költségmentesség iránti kérelemről. Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést megvizsgálja, és amennyiben a fellebbezés alapján megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha az abban foglaltakkal részben vagy egészben egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Amennyiben a döntés módosítására, illetve visszavonására nem kerül sor, a fellebbezésről a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság dönt. Az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követő nyolc napon belül terjeszti fel a fellebbezést az ügy összes iratával együtt a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. Az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően értesíti a nem fellebbező ügyfeleket arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé, valamint arról is, hogy a fellebbezés elbírálására mely hatóság jogosult. A felterjesztést megelőzően az első fokú döntést hozó hatóságnak döntést kell hoznia a képviseleti jogosultság vizsgálata, továbbá a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem tárgyában, valamint a fellebbezésben előadott új tények tükrében a tényállás további tisztázása iránt is intézkedhet. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság intézkedései: A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak a döntését az ügy összes iratának megérkezését követő harminc napon belül kell meghoznia (mely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható) és gondoskodnia a döntés közléséről. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben elsőfokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Abban az esetben, ha a másodfokú döntést hozó hatóság megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az elsőfokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben elsőfokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A másodfokú döntés elleni jogorvoslati lehetőség: Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól (Pest Megyei Bíróság) a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A bíróság a keresetet tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással
kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől számított 30 napon belül. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés törvény rendelkezései szerint kizárt. Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az elsőfokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti. A keresetlevél, illetve a kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult azonban a keresetlevélben, illetve a kérelemben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. A másodfokú döntés közlése: A döntést a fellebbezővel és azzal, akikkel az elsőfokú döntést közölték, a másodfokú döntést hozó hatóság az elsőfokú döntést hozó hatóság útján közli. Felügyeleti eljárás A felügyeleti eljárást a közigazgatás hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 115.-116. §-ai szabályozzák. A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, és gyakorolja - ha törvény másként nem rendelkezik - a felügyeleti jogkört. A felügyeleti szervnek az ügy összes iratának megérkezését követő harminc napon belül kell döntését meghoznia (mely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható) és gondoskodnia a döntés közléséről. Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. Felügyeleti eljárás keretében a Ket. 12. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a döntés megváltoztatásának nincs helye. A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha azt az államigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta, semmisségi ok esetén a 121. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt, semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt, azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn. A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a felügyeleti eljárásban intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. Az ügykörhöz tartozó ügytípusokban Hivatalunk mind a fellebbezési, mind a felügyeleti eljárás keretében az elsőfokú döntést hozó hatóság döntését és a döntéshozatalt megelőző eljárását a fellebbezésben foglaltakra, valamint a rendelkezésre álló iratokra tekintettel jogszerűségi szempontok alapján vizsgálja meg. Felügyeleti eljárás lefolytatására hivatalból kerül sor, amennyiben Hivatalunk az első fokú döntés jogszabálysértő voltát észleli. OKMÁNYIRODÁK
Bővebb tájékoztató az okmánykiállításról Személyazonosító igazolvány
Lakcímigazolvány
Vezetői engedély
Gépjárműokmányok
Parkolási igazolvány
Egyéni vállalkozói tevékenység
Úti okmányok
Időpontfoglalás okmányirodába PEST MEGYEI OKMÁNYIRODÁK Központi Okmányiroda
BUDAÖRS
DUNAKESZI
ABONY
ASZÓD
BUDAKESZI
CEGLÉD
DABAS
DUNAHARASZTI
Érd Város Polgármesteri Hivatal Kihelyezett Okmányiroda TÁRNOK
ÉRD
Gyál Város Polgármesteri Hivatal Kihelyezett Okmányiroda ÓCSA
GÖD
GÖDÖLLŐ
GYÁL
GYÖMRŐ
MONOR
NAGYKÁTA
NAGYKŐRÖS
NAGYMAROS
PÉCEL
PILISVÖRÖSVÁR
POMÁZ
RÁCKEVE
SZÁZHALOMBATTA
SZENTENDRE
SZIGETSZENTMIKLÓS
SZOB
TÖKÖL
TURA
VÁC
Az okmányirodákban intézhető ügyek többsége esetében a polgárok az ország bármely okmányirodáját felkereshetik (ld. az egyes ügyek részletes leírásánál - Úti okmányok, Személyazonosító igazolvány, Vezetői engedély, Gépjárműokmányok, Parkolási igazolvány). Bizonyos ügytípusok esetében azonban csak a lakóhely (tartózkodási hely), illetve székhely szerint illetékes okmányiroda járhat el (ld. Lakcímigazolvány, Egyéni vállalkozói tevékenység). Utóbbiak esetében az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az adott ügyben melyik okmányirodát kell felkeresni. Az okmányirodát a rendelet által kijelölt, ún. körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként működteti. Amennyiben Ön további okmányirodákról szeretne információkat olvasni, használja az online Okmányiroda-keresőt (Ügyfélfogadási idő / Nyitvatartási idő, Cím, Telefonszám stb.). Jogszabályok Közlekedési igazgatás - 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról - 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról - 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról - 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról - 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 1979. évi 11. tvr. a büntetések és intézkedések végrehajtásáról - 190/2004. (VI. 8.) Korm. r. a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról - 256/2000. (XII. 26.) Korm. r. az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről - 218/2003. (XII. 11.) Korm. r. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról - 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM r. a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról - 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM r. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről - 13/1992. (VI. 26.) NM r. a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról - 35/2000. (XI. 30.) BM r. a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról Jármű, vezetői engedély, mozgáskorlátozott személy parkolási igazolványa Személyi adat- és lakcímnyilvántartás - 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról - 146/1993. (X.26.) Korm. r. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. végrehajtásáról - 168/1999. (XI.24.) Korm. r. a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról - 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről Birtokvédelmi ügykör Ügykör Végrehajtási eljárásban hozott államigazgatási döntésekkel szemben előterjesztett fellebbezések elbírálása mint másodfokú hatáskör ____________________________________________________________________ Illeték - Az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény szerint ____________________________________________________________________ Jogszabály - 2004. évi CXL tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - 1959. évi IV. tv. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről - 1960. évi 11. tvr. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról - 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről - 1952. évi III. tv. a polgári perrendtartásról - 228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról Állattartási ügykör Ügykör Az állatok védelmével és kíméletével, valamint az állatok tartásával összefüggő, jegyzői hatáskörbe tartozó közigazgatási döntésekkel szemben előterjesztett fellebbezések elbírálása mint másodfokú hatáskör. ___________________________________________________________ Szükséges okmányok A fellebbezés, illetve a kiegészítéséhez mellékelt okiratok, nyilatkozatok ___________________________________________________________ Illeték
Az illetékekről szóló 1994. évi XCIII. törvény szerint ____________________________________________________________________ Jogszabályok - 244/1998. (XII. 31.) Korm. rend. az állatvédelmi, állattartási szabályokról - 38/1997. (II. 26.) Korm. rend. az állatvédelmi, állattartási szabályokról - 1998. évi XXVIII. tv. az állatvédelmi, állattartási szabályokról - 245/1998. (XII.31.) Korm. rend. a települési önkormányzat jegyzőjének állatok védelmével, nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről - 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól - 3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és állatotthonok létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól
Adó ügykör Ügyintézés részletes leírása A Pest Megyei Települési Önkormányzatok jegyzőinek jogorvoslati kérelemmel megtámadható elsőfokú döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálása, valamint az eljárásukkal, döntéseikkel kapcsolatos felügyeleti intézkedések, továbbá az első fokú hatóságok által indított végrehajtási eljárásokban benyújtott végrehajtási kifogások elbírálása, függetlenül attól, hogy a végrehajtást hatóság vagy önálló bírósági végrehajtó foganatosítja az alábbi ügycsoportokban: •
Helyi adó
Pest megyében a települési önkormányzatok jegyzői iparűzési adó ügyekben, valamint a települési önkormányzatok jegyzőinek az önkormányzat által bevezetett helyi adókkal kapcsolatos ügyekben (építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó) lefolytatott eljárása. •
Gépjárműadó
Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: lakcímnyilvántartás), míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el. Ha a lakcímnyilvántartásban a lakcím, a hatósági nyilvántartásban a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdon-átruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonos lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakcíme, illetve hatósági nyilvántartásba bejegyzett székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására. Amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és a telephelyet egyaránt tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult a gépjármű adóztatására. Amennyiben az adóalany a lakcímnyilvántartás szerint a naptári év első napján érvényes lakcímmel nem rendelkezik, akkor az adóalany utolsó érvényes lakcíme szerint illetékes önkormányzati adóhatóság látja el az adóztatási feladatokat. •
Talajterhelési díj
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 24. § alapján ellátó illetékes önkormányzati jegyző eljárása. Jogorvoslatok Helyi adó ügyben a fellebbezést a kifogásolt döntés közlésétől számított 15 napon belül, amennyiben a fellebbezéssel támadott döntést utólagos adómegállapítás (adóellenőrzés) előzött meg, 30 napon belül lehet előterjeszteni (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 136. § (4) bekezdése). Végrehajtási kifogással a sérelmezett intézkedés, vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül lehet élni (Art. 159. § (1) bekezdése). Felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel az adózó a jogorvoslatra egyébként nyitva álló határidőn túl élhet (Art. 141. § (1) bekezdés). Illeték Az első fokú határozat elleni fellebbezés és a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett tízezer forintja után 400.- Ft., de legalább 5.000.-Ft., legfeljebb 500.000.-Ft. A fellebbezési illeték megfizetése az elsőfokon eljárt önkormányzati adóhatóság illetékbeszedési számlájára, míg a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékének megfizetése illetékbélyeg formájában a beadványon, vagy (hiánypótlási felhívás esetén) Hivatalunk által kiküldött válasz-levelezőlapon történik (az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése). A végrehajtási kifogás eljárási illetéke 5.000,- Ft, amelyet az önkormányzati adóhatóság illetékbeszedési számlájára kell teljesíteni (Itv. 29. § (5) bekezdése). A Hivatalunk által meghozott, végrehajtási kifogást elbíráló végzéssel szemben benyújtott fellebbezés eljárási illetéke 10.000,- Ft, amelyet illetékbélyegben a beadványon kell leróni (Itv. 29. § (5) bekezdése). Amennyiben a jogorvoslati eljárás során megállapítást nyer, hogy a felülvizsgált határozat az adózó terhére részben vagy egészben jogszabálysértő volt, az eljárási illeték összegét a hatóságnak vissza kell térítenie (Itv. 32. §). A visszatérítésről hivatalból a jogorvoslati eljárás során meghozott határozatban kell intézkedni. Egyéb: Elintézési határidő 30 nap, utólagos adómegállapítás (adóellenőrzés) esetén 60 nap, amelyet a szerv vezetője további 30 nappal meghosszabbíthat. Képviselet A magánszemélyt képviselheti: • törvényes képviselője • más nagykorú személy (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján) • az Art. 7. § (1) bekezdésében felsorolt, külön szakértelemmel bíró személyek • egyéni vállalkozó magánszemélyt képviselheti: o előbbiek nagykorú alkalmazottja, ha képviseleti jogosultságát igazolja A jogi személyt, egyéb szervezetet képviselheti: • a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, nagykorú alkalmazott, jogtanácsos • megbízás, meghatalmazás alapján az Art. 7. § (2) bekezdésében felsorolt, külön szakértelemmel bíró személyek Nyilatkozattétel
Az adózónak joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Iratbetekintés Az adózó, továbbá az Art. 35. § (2) bekezdése szerinti adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Az eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt. Nem tekinthet be az adózó: a) az adóhatóság, illetőleg a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe, b) a határozat (végzés) tervezetébe, c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli, d) betekintési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba, e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik, f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja. Jogszabályok - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény - a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény - a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Szabálysértés Ügykör A Hivatal irányítja az önkormányzati szabálysértési hatóságok tevékenységét, felhívja a szabálysértési hatóság figyelmét a jogszabálysértésre, ügyészi intézkedést kezdeményez. Feladatkörébe tartozik az elsőfokú szabálysértési hatóságok által kiszabott pénzbírság mellőzésére irányuló méltányossági kérelmek elbírálása. A hivatal évente feldolgozza a szabálysértési ügyintézésre vonatkozó statisztikai adatokat. Szükséges okmányok A végrehajtás méltányosságból történő mellőzésére akkor kerülhet sor, ha az Elkövető életkörülményeiben a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következik be, amely rendkívül megnehezíti, hogy a marasztaló határozatban foglaltaknak eleget tegyen. A méltányosság gyakorlásának nem célja, hogy a szabálysértési eljárás előtt vagy alatt fennálló rossz jövedelmi, szociális helyzetet orvosolja, ezeket a szempontokat a szabálysértési eljárásban az egyedi döntéshozatal során veszi figyelembe az eljáró elsőfokú szabálysértési hatóság. Előbbiekből következően az eljárás alá vont személy jövedelmi-vagyoni helyzetének a pénzbírságot megállapító első fokú határozat jogerőre emelkedése utáni időszakban esetlegesen bekövetkezett jelentős mértékű romlását, visszaesését alátámasztó okiratok, nyilatkozatok szükségesek.
Illeték nincs Egyéb A pénzbírság megfizetésének elengedésével kapcsolatos méltányossági kérelem, valamint a felterjesztett iratok másodfokú hatóság által történő felülvizsgálatának ügyintézési ideje 30 nap. A másodfokú hatóság által hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs. Jogszabály - 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről - 1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről Lakáscélú állami támogatás Ügykör A lakáscélú állami támogatások tárgyában hozott jegyzői döntésekkel szemben előterjesztett fellebbezések elbírálása, mint másodfokú hatáskör. Szükséges okmányok A fellebbezés, illetve a kiegészítéséhez mellékelt okiratok, nyilatkozatok. Illeték Nincs. Egyéb A lakáscélú állami támogatással kapcsolatos fellebbezést követően másodfokú elbírálásra felterjesztett iratok felülvizsgálata, amelynek ügyintézési ideje 30 nap. A másodfokú határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – lehet kérni a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság (a Hivatal) elleni kereset indításával. Jogszabály - a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet Kereskedelmi tevékenységek Ügykör A jegyző jogorvoslati kérelemmel megtámadható első fokú döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálása, valamint az eljárásával, döntéseivel kapcsolatos felügyeleti intézkedések, továbbá a jegyző által indított végrehajtási eljárásokban benyújtott végrehajtási kifogások elbírálása. Egyéb A szakhatósági állásfoglalás csak az érdemi döntés elleni fellebbezésben támadható meg. Ilyen esetekben a fellebbezés alapján az első fokú szakhatósági állásfoglalást felterjesztjük a másodfokú szakhatósághoz. A szakhatóság eljárásának az időtartama a fellebbezési eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele. Illeték A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja 5.000 Ft, melyet Hivatalunk költségvetési számlájára kell befizetni. Az eljáró hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben az ügyfél az eljárás díját az eljárás megindításakor nem rója le, illetve hiánypótlásra történő felszólítás esetén e kötelezettségét nyolc napon belül nem teljesíti.
A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek teljes mértékben vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogsértő volt. A visszatérítésről hivatalból a jogorvoslati eljárás során meghozott határozatban kell intézkedni. Jogszabály - 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről - 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának általános szabályairól - 210/2009. (IX.29.) Korm. rend. a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről Ipari tevékenységek Ügykör A jegyző jogorvoslati kérelemmel megtámadható elsőfokú döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálásra, valamint az eljárásával, döntéseivel kapcsolatos felügyeleti intézkedések, továbbá a jegyző által indított végrehajtási eljárásokban benyújtott végrehajtási kifogások elbírálása. Egyéb A szakhatósági állásfoglalás csak az érdemi döntés elleni fellebbezésben támadható meg. Ilyen esetekben a fellebbezés alapján az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást felterjesztjük a másodfokú szakhatósághoz. A szakhatóság eljárásának az időtartama a fellebbezési eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele. Illeték A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja 6.000 Ft, melyet Hivatalunk költségvetési számlájára kell befizetni. Az eljáró hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben az ügyfél az eljárás díját az eljárás megindításakor nem rója le, illetve hiánypótlásra történő felszólítás esetén e kötelezettségét nyolc napon belül nem teljesíti. A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek teljes mértékben vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogsértő volt. A visszatérítésről hivatalból a jogorvoslati eljárás során meghozott határozatban kell intézkedni. Jogszabály - 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának általános szabályairól - 328/2008. ( XII.31.) Korm. rendelet telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól - 35/1999. (X.13.) BM r. a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról Magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása Ügykör A jegyző jogorvoslati kérelemmel megtámadható elsőfokú döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálásra, valamint az eljárásával, döntéseivel kapcsolatos felügyeleti intézkedések, továbbá a jegyző által indított végrehajtási eljárásokban benyújtott végrehajtási kifogások elbírálása. Egyéb A szakhatósági állásfoglalás csak az érdemi döntés elleni fellebbezésben támadható meg. Ilyen esetekben a fellebbezés alapján az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást felterjesztjük a másodfokú szakhatósághoz. A szakhatóság eljárásának az időtartama a fellebbezési eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele. Illeték
A fellebbezési illetéke 5.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Amennyiben a jogorvoslati eljárás során megállapítást nyer, hogy a felülvizsgált döntés az ügyfél terhére jogszabálysértő volt, az eljárási illeték összegét a hatóságnak vissza kell térítenie. A visszatérítésről hivatalból a jogorvoslati eljárás során meghozott döntésben kell intézkedni. Jogszabály - 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről
Nem üzleti célú közösségi szabadidős szállás nyilvántartásba vétele Ügykör A nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatással, magánszálláshelyek nyilvántartásba vételével, kereskedelmi és fizetővendéglátó-helyek osztályba sorolásával, falusi szálláshelyek minősítésével kapcsolatos eljárásokban a jegyző jogorvoslati kérelemmel megtámadható első fokú döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálása, valamint az eljárásával, döntéseivel kapcsolatos felügyeleti intézkedések, továbbá a jegyző által indított végrehajtási eljárásokban benyújtott végrehajtási kifogások elbírálása. Egyéb A szakhatósági állásfoglalás csak az érdemi döntés elleni fellebbezésben támadható meg. Ilyen esetekben a fellebbezés alapján az első fokú szakhatósági állásfoglalást felterjesztjük a másodfokú szakhatósághoz. A szakhatóság eljárásának az időtartama a fellebbezési eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele. Illeték A fellebbezési illetéke 5.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Amennyiben a jogorvoslati eljárás során megállapítást nyer, hogy a felülvizsgált döntés az ügyfél terhére jogszabálysértő volt, az eljárási illeték összegét a hatóságnak vissza kell térítenie. A visszatérítésről hivatalból a jogorvoslati eljárás során meghozott döntésben kell intézkedni. Jogszabály - 173/2003. (X.28.) Korm. r. a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról Vásárok, piacok és bevásárlóközpontok Ügykör A jegyző jogorvoslati kérelemmel megtámadható első fokú döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálása, valamint az eljárásával, döntéseivel kapcsolatos felügyeleti intézkedések, továbbá a jegyző által indított végrehajtási eljárásokban benyújtott végrehajtási kifogások elbírálása. Egyéb A szakhatósági állásfoglalás csak az érdemi döntés elleni fellebbezésben támadható meg. Ilyen esetekben a fellebbezés alapján az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást felterjesztjük a másodfokú szakhatósághoz. A szakhatóság eljárásának az időtartama a fellebbezési eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele. Illeték A fellebbezési illetéke 5.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Amennyiben a jogorvoslati eljárás során megállapítást nyer, hogy a felülvizsgált határozat az ügyfél terhére jogszabálysértő volt, az eljárási illeték összegét a hatóságnak vissza kell térítenie. A visszatérítésről hivatalból a jogorvoslati eljárás során meghozott határozatban kell intézkedni. Jogszabály - 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról, piacokról és bevásárlóközpontokról
Hadigondozás Ügykör A jegyző jogorvoslati kérelemmel megtámadható első fokú döntései ellen fellebbezést követően másodfokú elbírálásra felterjesztett iratok felülvizsgálata, amelynek ügyintézési ideje 30 nap. A másodfokú határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül kereset útján bírói úton történő felülvizsgálattal lehet élni. Szükséges okmányok A fellebbezés, illetve a kiegészítéséhez mellékelt okiratok, nyilatkozatok. Illeték Nincs Jogszabály - a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény, illetve a végrehajtásáról szóló 113/1994. évi (VIII. 31. ) Korm. rendelet A temetkezési szolgáltatások ellátásához szükséges telephely engedélyezési eljárás Ügykör A jegyző jogorvoslati kérelemmel megtámadható első fokú döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálásra, valamint az eljárásával, döntéseivel kapcsolatos felügyeleti intézkedések, továbbá a jegyző által indított végrehajtási eljárásokban benyújtott végrehajtási kifogások elbírálása. Illeték A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja 6.000 Ft, melyet hivatalunk költségvetési számlájára kell befizetni. Az eljáró hatóság az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti, amennyiben az ügyfél az eljárás díját az eljárás megindításakor nem rója le, illetve hiánypótlásra történő felszólítás esetén e kötelezettségét nyolc napon belül nem teljesíti. Amennyiben a jogorvoslati eljárás során megállapítást nyer, hogy a felülvizsgált határozat az ügyfél terhére jogszabálysértő volt, a jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat a hatóságnak vissza kell térítenie. A visszatérítésről hivatalból a jogorvoslati eljárás során meghozott határozatban kell intézkedni. Jogszabály - 1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről - 145/1999. (X.1.) Korm. r. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról - 28/2009. (X.29.) ÖM rend. a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról Oktatási igazgatás Ügykör A közoktatással összefüggő, jegyzői (főjegyzői) hatáskörbe tartozó közigazgatási döntésekkel szemben előterjesztett fellebbezések elbírálása, mint másodfokú hatáskör. Ügyintézés részletes leírása Az ügykör két, egymástól jól elkülönülő ügycsoportot foglal magában: a beiskolázási ügyeket és a nem helyi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények működésének engedélyezését. Beiskolázási ügyek A beiskolázási ügyek alapja az a jogszabályi rendelkezés, miszerint a gyermek, tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A jegyző a sajátos
nevelési igényű gyermek óvodai nevelésével, illetve tanuló iskolai nevelésével és oktatásával, továbbá kollégiumi nevelésével összefüggő iskola elhelyezési ügyekben hozott határozata elleni fellebbezés esetében – szakértői közreműködéssel – a Hivatal másodfokú hatóságként jár el. A másodfokú eljárásba szakértőként a Hivatal az Oktatási Hivatalt rendeli ki a szakértői munka elvégzésére. Oktatási intézmények működésének engedélyezése Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. A működési engedély kiadásáról óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye szerinti jegyző, alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A nem helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmények engedélyezési eljárásában a Hivatal szintén a másodfokú hatóság szerepét gyakorolja. Illeték Nincs Jogszabály - 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról - 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról - 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról - 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Közterület-felügyelői intézkedések Ügykör A közterület-felügyelői intézkedésekkel szemben benyújtott panaszok tárgyában hozott jegyzői határozatok elleni fellebbezések elbírálása, mint másodfokú hatósági jogkör. Illeték Az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény szerint a jegyző határozata elleni fellebbezés illetékköteles. Egyéb I. A közterület-felügyelő intézkedései közül azok ellen lehet a jegyzőhöz panasszal fordulni az intézkedés megtételétől számított 8 napon belül, amely intézkedések után az ügyben szabálysértési vagy egyéb államigazgatási eljárás nem indult, illetve amelyek esetén a törvény nem jelöl ki más, felülvizsgálatra kijelölt szervet. II. A jegyző határozata ellen 15 napon belül illetékköteles fellebbezéssel lehet élni a hivatalhoz. ( A jegyzőhöz benyújtandó panasz illetékmentes.) III. A hivatal a fellebbezést a közterület-felügyelőkre vonatkozó állami és önkormányzati jogszabályok alapján vizsgálja ki. IV. A hivatal másodfokú határozata ellen a közléstől számított 30 napon belül bírósági perindításnak van helye. Jogszabály a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 43/1999. (XI. 26.) BM rendelet 2004. évi CXL. törvény az államigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól az egyes intézkedéseket külön módon szabályozó fővárosi és kerületi önkormányzati rendeletek, különös tekintettel a kerékbilincsek alkalmazására
a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. ( II.5.) KPM-BM. együttes rendelet (KRESZ) az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.21.) KM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének Anyakönyvi igazgatás Ügykör A kormányhivatal feladatai a települési önkormányzatok képviselő-testületének polgármesteri hivatalában, körjegyzőségében dolgozó anyakönyvvezetők tevékenységével kapcsolatban széleskörűek. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (továbbiakban: At.) 3. § (1) bekezdése alapján az anyakönyvvezető tevékenysége felett a kormányhivatal gyakorol felügyeletet. A Hivatalnál végzett magyar és külföldi állampolgárokat érintő anyakönyvi eseményekről az At. 3. § (2) bekezdése alapján az államigazgatási hivatal - a felügyeleti és ellenőrzési tevékenységén túl - az anyakönyvi igazgatás területén az alábbi elsőfokú hatósági jogköröket gyakorolja: •
kiadja - az előírt feltételek megléte esetén - a Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan, illetőleg a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítványt,
•
felmentést adhat indokolt esetben nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötése, valamint bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén annak igazolása alól, hogy a nem magyar állampolgár házasuló házasságkötésének, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a személyes joga szerint nincs akadálya.
Ezekben az első fokú hatósági ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a közigazgatási és igazságügyi miniszter hatáskörében eljárva, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztály Anyakönyvi Osztálya gyakorolja. Az At. 3. § (2) bekezdésében biztosított másodfokú hatósági jogkörök és sajátos hatáskörök alapján az államigazgatási hivatal: •
elrendeli - a hazai anyakönyvezés kivételével - az anyakönyvezést, ha annak alapja külföldi okirat vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerés,
•
elbírálja a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságát, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,
•
beszerzi külföldről az anyakönyvi okiratokat, illetőleg külföldre továbbítja azokat,
•
másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik az anyakönyvvezető és a jegyző által hozott anyakönyvi tárgyú elsőfokú határozatok esetében
Az anyakönyvvezető döntését másodfokon a kormányhivatal bírálja el, ha az ügyfél az anyakönyvi bejegyzés iránti kérelmét elutasító, vagy a házasságkötésnél/ bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél való közreműködést megtagadó határozat ellen élt fellebbezéssel. A jegyző anyakönyvi igazgatási ügyekben hozott, a házasulók/bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők kérelmét elutasító határozatai (felmentés a házasságkötést megelőző harminc napos várakozási idő alól, felmentés a házassági akadály alól, házasságkötő termen kívüli házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének engedélyezése) ellen benyújtott fellebbezéseket is a kormányhivatal bírálja el másodfokon. A kormányhivatal határozata ellen további fellebbezésre nincs lehetőség, de jogszabálysértésre hivatkozva az államigazgatási ügyekben illetékes megyei bíróságtól lehet kérni annak felülvizsgálatát. Ügyintézés részletes leírása
Anyakönyvi igazgatás A kormányhivatal feladatai települési önkormányzatok polgármesteri hivatalában, körjegyzőségében dolgozó anyakönyvvezetők tevékenységével kapcsolatban széleskörűek. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (továbbiakban: At.) 3. § (1) bekezdése alapján az anyakönyvvezető tevékenysége felett a kormányhivatal gyakorol felügyeletet. A Hivatalnál végzett magyar és külföldi állampolgárokat érintő anyakönyvi eseményekről az At. 3. § (2) bekezdése alapján a kormányhivatal - a felügyeleti és ellenőrzési tevékenységén túl - az anyakönyvi igazgatás területén az alábbi elsőfokú hatósági jogköröket gyakorolja: •
kiadja az előírt feltételek megléte esetén a Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan, illetőleg menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítványt,
•
felmentést adhat indokolt esetben nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén annak igazolása alól, hogy a nem magyar állampolgár házasuló házasságkötésének vagy a felek bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének személyes joga szerint nincs akadálya.
Ezekben az elsőfokú hatósági ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a közigazgatási és igazságügyi miniszter hatáskörében eljárva, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztály Anyakönyvi Osztálya gyakorolja. Az At. 3. § (2) bekezdésében biztosított másodfokú hatósági jogkörök és sajátos hatáskörök alapján a kormányhivatal: •
elrendeli - a hazai anyakönyvezés kivételével - az anyakönyvezést, ha annak alapja külföldi okirat vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerés,
•
elbírálja a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságát, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,
•
beszerzi külföldről az anyakönyvi okiratokat, illetőleg külföldre továbbítja azokat,
•
másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik az anyakönyvvezető és a jegyző által hozott anyakönyvi tárgyú elsőfokú határozatok esetében
A kormányhivatal másodfokú határozata ellen további fellebbezésre nincs lehetőség, de jogszabálysértésre hivatkozva az államigazgatási ügyekben illetékes bíróságtól lehet kérni annak felülvizsgálatát. ÜGYLEÍRÁSOK I. Ügytípus megnevezése: Házassági tanúsítvány kiállítása Jogszabály az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi. 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III.7.) BM rendelet a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 37. §-a, a 38. § (3)-(4) bekezdése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének X. 4. pontja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) A bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történő létesítéséhez tanúsítvány kiállítása Jogszabály az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi. 17. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésének f) pontja, és 23. §-a, valamint 26/D., 26/E. és 42/A. § (3) bekezdése
a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 37. §-a, a 38. § (3)-(4) bekezdése, továbbá 41/A. (1) és (2) bekezdése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének X. 4. pontja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) Ügymenet: A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár, hontalan személy vagy menekültként elismert személy, a külföldön élő magyar állampolgár külföldön történő házasságkötése, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén az érintettnek a külföldi hatóság előtt tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy házasságkötésének, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a magyar jog szerint törvényes akadálya nincs. A tanúsítvány kiadása iránti kérelmet a házasulandó, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését kérő személyesen a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye, érvényes bejelentett lakcím hiányában pedig az utolsó bejelentett lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél nyújthatja be, aki azt haladéktalanul továbbítja az illetékes kormányhivatalhoz. Külföldön élő magyar állampolgár részére a tanúsítványt a lakóhelye szerint illetékes magyar konzuli tisztviselője állítja ki személyes kérelmét követően. Az eljárás illetéke 5.000 Ft, melyet a kérelemre felragasztva, illetékbélyeg formájában kell leróni. A kérelem benyújtásához szükséges iratok: A magyar állampolgár: - személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okiratok - születési anyakönyvi kivonat - családi állapotát és névviselését igazoló okiratát: özvegy vagy elvált családi állapotú házasulandó esetén záradékolt házassági anyakönyvi kivonat; nőtlen, illetőleg hajadon családi állapotú házasulandó esetén a családi állapot tényét a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján az anyakönyvvezető ellenőrzi A külföldi állampolgár -
személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okiratok születési anyakönyvi kivonat családi állapotát (nőtlen/hajadon, elvált, özvegy) igazoló okirat lakcím, illetve lakóhely igazolása (okirattal, vagy lakcímnyilvántartó igazolással)
Amennyiben a kérelemről készített jegyzőkönyv felvételekor a nem magyar állampolgár nem tartózkodik Magyarországon, az illetékes külföldi hatóság (például közjegyző, anyakönyvvezető) előtt tett és hitelesített nyilatkozatát kell csatolni, amelyben kijelenti, hogy a megnevezett magyar állampolgárral tervezett házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének a reá irányadó személyes joga alapján legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a külföldi házasulandó, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó személy születési családi és utónevét, házassági nevét, születésének helyét és idejét, nemét, családi állapotát, a szülők születési családi- és utónevét, lakóhelyét és állampolgárságát. Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell benyújtani. A magyar hatóságok előtt folyó eljárásban többek között az a fordítás tekinthető hitelesnek, amelyet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a felhatalmazott magyar közjegyző, illetve az arra jogosult magyar konzuli tisztviselő készített.
A külföldön kiállított okiratok elfogadhatósága kérdésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 52. § (2) bekezdése előírja, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Szükség esetén ebben a kérdésben a kérelem benyújtása során kérhető információ. A tanúsítvány kiállítása céljából az anyakönyvvezető a kérelmet és annak mellékleteit a kormányhivatalhoz terjeszti fel. (A kérelmet nem lehet közvetlenül a kormányhivatalnál előterjeszteni.) A tanúsítványt az illetékes kormányhivatal adja ki az anyakönyvvezető által megküldött kérelemben foglaltak és a csatolt okiratok megfelelőségének vizsgálatát követően. ( Az ügyek egyediségére való tekintettel a jelzett iratokon, adatokon túlmenően további irat becsatolására hívható fel a kérelmező a tényállás tisztázása céljából.) A tanúsítvány kiállításának ügyintézési ideje 30 nap. (Az ügyintézési határidő az iratoknak az illetékes kormányhivatalhoz történő megérkezésének napján kezdődik.) A kérelmező a tanúsítványt - postai úton a kérelemben megadott magyarországi címre - kapja kézhez, de előzetes egyeztetés alapján lehetőség van az okiratok személyes átvételére is. A tanúsítvány hat hónapig érvényes. Ha a házasságot, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot ez idő alatt külföldön nem kötik meg, illetve nem létesítik, úgy új tanúsítvány iránti kérelmet kell benyújtani. A külföldön házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését szándékozóknak célszerű időben tájékozódniuk arról, hogy a külföldön felhasználásra kerülő magyar okiratokra szükséges-e felülhitelesítés. A tanúsítványt nem kell felülhitelesíteni, ha Magyarország és a tanúsítvány felhasználási helye szerinti állam között az okiratok kölcsönös elfogadhatósága tárgyában kétoldalú megállapodás van érvényben. A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény - ún. Apostille-egyezmény -kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet alapján felülhitelesítési záradékkal ellátott magyar okiratokat fogadnak el például: Belgiumban, Lettországban, Hollandiában, Portugáliában, Finnországban. A magyar házassági tanúsítványt a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya látja el Apostille bélyegzővel. Nemzetközi megállapodás hiányában - felülhitelesítés nélkül - a viszonosság alapján fogadja el a magyar okiratokat jelenleg az USA, Ausztrália, Írország, Izland, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Svédország. Diplomáciai felülhitelesítéssel fogadja el a magyar okiratokat a legtöbb, Európán kívüli állam. A diplomáciai felülhitelesítő bélyegzést az adott állam hazánkba akkreditált külképviselete, ennek hiányában a magyarországi konzuli ügyek vitelével megbízott, más országba akkreditált külképviselete helyezi el a magyar okiraton. Magyar állampolgár külföldön kötött házasságát, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését Magyarországon is anyakönyveztetni kell. A hazai anyakönyvezést a lakóhely, annak hiányában tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetőleg az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni. A kérelmet és az egyéb szükséges iratokat az anyakönyvvezető a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóságának Hazai Anyakönyvi Osztályához terjeszti fel hazai anyakönyvezésre.
II. Ügytípus megnevezése: Nem magyar állampolgár magyarországi házasságkötése Jogszabály - az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet - az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM. rendelet - a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nmjt.) - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. mellékletének X. 5. pontja - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) - a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) Nem magyar állampolgár magyarországi bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése Jogszabály - az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet - az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM. rendelet - a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nmjt.) - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) Ügymenet: Amennyiben nem magyar állampolgár, vagy külföldön élő hontalan személy kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a személyes joga szerint nincs akadálya. A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők személyes joga főszabályként az állampolgárságuk szerinti jog. A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulandóknak vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítőknek a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése idején fennálló közös személyes joga szerint kell elbírálni. Ha a házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők személyes joga különböző, a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése csak akkor érvényes, ha annak anyagi, jogi feltételei mindkét házasuló vagy bejegyzett élettárs személyes joga szerint teljesülnek. A házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését Magyarországon nem lehet megkötni, illetve bejegyezni, ha a házasságkötésnek vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van. A házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesülésének alaki kellékeire a hatályos magyar jogszabályok vonatkoznak. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és b) legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik. Az a) pontban meghatározott igazolás alól az illetékes kormányhivatal indokolt esetben felmentést adhat.
A külföldi állampolgárnak személyesen, a magyar házasuló vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő féllel együtt kell bejelentenie házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát a tervezett házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető előtt, amiről jegyzőkönyv készül. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására a fővárosi kerületekben, a megyei jogú városokban, valamint a körzetközponti feladatokat ellátó más települési önkormányzat polgármesteri hivatalában működő anyakönyvvezetők jogosultak. A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők egyike, ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, szándékát írásban is bejelentheti az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve az illetékes magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített - hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott - nyilatkozattal. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell mindazon adatokat, amelyek a magyarországi anyakönyvezéshez szükségesek. Az eljáráshoz szükséges iratok: - Személyazonosság és állampolgárság igazolása: érvényes külföldi útlevél, vagy Európai Uniós országban élőnél a hazai hatóság által kiállított személyazonosító igazolvány (mely egyben úti okmány is), vagy magyar hatóság által - letelepedett, bevándorolt, menedékes, hontalan stb. részére kiadott személyazonosító igazolvány, lakcímkártya. - Családi állapot igazolása (nőtlen/hajadon, elvált, özvegy) ha azt a tanúsítvány nem tartalmazza, vagy a tanúsítvány bemutatása alól felmentést kérnek. - Tanúsítvány, mely tartalmazza, hogy a külföldi állampolgár Magyarországon tervezett házasságkötésének, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének személyes joga alapján törvényes akadálya nincs. A tanúsítvány az abban feltüntetett ideig érvényes. Ha érvényességi időt nem tartalmaz, a kiállítástól számított hat hónapig fogadható el. A tanúsítvány olyan közokirat, melyet a külföldi állam arra feljogosított szerve ad ki, igazolva a külföldi fél személyi adatait (születési családi- és utónév, házassági név, születési hely és idő, szülők születési családi és utóneve), lakóhelyét, állampolgárságát, nemét, családi állapotát és azt, hogy a külföldi házasulónak vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőjének a megnevezett magyar házasulóval való házasságkötése vagy a megnevezett bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőjével a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése az adott külföldi ország joga szerint nem ütközik akadályba. Ha az anyakönyvbe bejegyzendő adatok a bemutatott okiratokkal nem igazoltak, vagy azok helyessége, valódisága kétséges, akkor az ügyféltől egyéb okirat is kérhető, illetve egyéb eljárás is lefolytatható. Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar fordításban kell becsatolni. A magyar hatóságok előtt folyó eljárásban többek között az a fordítás tekinthető hitelesnek, amelyet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), felhatalmazott magyar közjegyző, az arra jogosult magyar konzuli tisztviselő készített. A külföldön kiállított okiratok elfogadhatósága kérdésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 52. § (2) bekezdése előírja, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Szükség esetén ebben a kérdésben a kérelem benyújtása során kérhető információ. A tanúsítványt diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell bemutatni, ha a viszonossági gyakorlat vagy nemzetközi szerződések ettől eltérően nem rendelkeznek. (I. ügytípus ügymenet leírásában részletesen megtalálható.)
Az eljárás illetékmentes, az okiratok beszerzésének és magyar nyelvre történő fordításának költsége azonban a házasulókat, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőit terheli. A Ket. szabályai szerint kell eljárni, amennyiben a külföldi fél magyarul nem ért és az eljárás során tolmács közreműködése szükséges. Tolmácsról a házasulók/bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozó felek gondoskodnak. Tolmács közreműködésének mellőzésével felvett jognyilatkozaton minden esetben fel kell tüntetni a nem magyar állampolgár házasuló vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőjének azon nyilatkozatát, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli. Az anyakönyvvezető a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás jegyzőkönyvét a becsatolt iratokkal együtt, kísérőlevéllel felterjeszti a kormányhivatalhoz. A Hivatal az iratanyagnak a Hivatalhoz történő megérkezését követő 30 napon belül elbírálja a bemutatott külföldi okiratokat és írásban közli az anyakönyvvezetővel, hogy azok a magyarországi házasságkötéshez, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez megfelelőek-e. A házasságkötés legkorábbi időpontjára vonatkozó harminc napos várakozási időt az anyakönyvvezető valamennyi irat, valamint a kormányhivatal nyilatkozatának az anyakönyvvezetőhöz történő visszaérkezésétől számítja. A várakozási idő letöltése alól indokolt esetben - a házasulók kérelmére - a jegyző felmentést adhat. Amennyiben a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó szándék bejelentéséről készült jegyzőkönyv felvételétől számított 6 hónapon belül nem kötötték meg, illetőleg jegyezték be, az egész eljárást meg kell ismételni. Mi történik, ha a külföldi állampolgár nem tud tanúsítványt becsatolni? Ebben az esetben a tanúsítvány becsatolása alóli felmentési kérelem megadását az együttesen és személyesen megjelenő házasulók, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők az illetékes anyakönyvvezetőnél kérelmezhetik, mely során többek között azt is bizonyítani kell, hogy a külföldi fél részére a tanúsítvány beszerzése elháríthatatlan akadályba ütközik. Ennek oka lehet: - a külföldi házasuló vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő személyes joga szerinti állam házassági vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló tanúsítványt nem ad ki, ezt a tényt hazája illetékes hatósága által kiadott igazolással bizonyítja - a külföldi házasuló vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítője a hazájában fennálló háborús helyzet miatt nem tudja beszerezni a tanúsítványt, melyről a Külügyminisztérium nyilatkozik Az anyakönyvvezető ez esetben is felveszi a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet, majd a tanúsítvány bemutatása alóli, indokolt felmentési kérelmet két példányos adatfelvételi íven rögzíti, melyet mindkét fél aláír az anyakönyvvezető előtt. A kérelem illetéke 5000 forint, melyet az adatfelvételi íven, illetékbélyeg formájában kell leróni. A kérelemhez csatolni kell a külföldi állampolgár születési anyakönyvi kivonatát, valamint a családi állapotról (hajadon/nőtlen, elvált, özvegy) szóló igazolást hiteles magyar fordításban. Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar fordításban kell becsatolnia. A magyar hatóságok előtt folyó eljárásban többek között az a fordítás tekinthető hitelesnek, amelyet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), felhatalmazott magyar közjegyző, az arra jogosult magyar konzuli tisztviselő készített. A külföldön kiállított okiratok elfogadhatósága kérdésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 52. § (2) bekezdése előírja, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb
közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Szükség esetén ebben a kérdésben a kérelem benyújtása során kérhető információ. Az iratokat az anyakönyvvezető felterjeszti a kormányhivatalhoz, aki a felmentés megadásáról határozattal dönt. A kérelem elutasítása esetén a kormányhivatalnál benyújtandó fellebbezéssel lehet élni, melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztályának Anyakönyvi Osztálya bírál el. 1. Módosították a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 10. §-át. A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy kettős (magyar és külföldi) állampolgárságú személyek névviselésére ne minden esetben a magyar névviselési szabályozás, hanem az érintett személy külföldi állampolgársága szerinti állam joga kerüljön alkalmazásra, ha ezt az érintett kéri, s a megfelelő igazolásokat benyújtotta. A másik állam jogának megfelelően képzett név viselésére a névnek a magyar születési anyakönyvbe való bejegyzését követően kerülhet sor. 2. Hatályba lépett 2009. július 1-jén a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. tv. A törvény 1.- 4. §-ai tartalmazzák az azonos neműek anyakönyvvezető előtt történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével összefüggő rendelkezéseket. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére a házasságkötés garanciális szabályainak mintájára határoz meg rendelkezéseket a törvény. Ennek megfelelően a regisztrált élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan anyakönyvvezető előtt akaratnyilvánítással jön létre, és a tényleges életközösség fennállásától függetlenül bíróság vagy közjegyző szüntetheti meg. Joghatásait illetően is általánosságban a Csjt. házasságra vonatkozó szabályai alkalmazandók azzal a különbséggel, hogy egyrészt együttesen nem fogadhatnak örökbe, másrészt arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fogadja, továbbá nem alkalmazhatóak esetükben a házassági névviselés szabályai, ill. az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései. 3. 2009. június 28. napjától a 14 év alatti polgárok is elláthatóak személyazonosító igazolvánnyal, illetve a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványuk (lakcímigazolvány) adatai között - ilyen irányú kérelemre - a szülő(k)/törvényes képviselő(k) neve és telefonszáma is feltüntethető. Az eljárást az At. 41. § (2) bekezdése, illetve a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 16/A. § -a rendezi. Az új szabályozás a Magyarországon született újszülött magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal történő ellátását oly módon rendezi, hogy a szülő(k) (akár az anya, akár az apa önállóan) gyermeke/gyermekük részére első ízben már a kórházban (szülészeti intézetben) kérelmezhetik a személyazonosító igazolvány kiállítását a megfelelő dokumentumok kiállításával és a szülők által csatolt fényképpel. Az anyakönyvvezető a gyermek születésének anyakönyvezését követően továbbítja a székhelye szerint illetékes okmányirodába. Az okmányiroda a kérelem érkeztetését követően kezdeményezi a személyazonosító igazolvány kiállítását, és intézkedik az elkészült igazolványnak a szülő(k) részére való kézbesítéséről. A személyazonosító igazolvány fentiek szerinti kérelmezése csak az újszülöttek számára biztosított lehetőség, azzal élni csak a kórházban vagy az anyakönyvvezetőnél lehet mindaddig, amíg a gyermek
felvétele a személyi adat - és lakcímnyilvántartásba meg nem történik (illetőleg a lakcímigazolvány iránti kérelem, rögzítésre nem kerül). A szülő(k)/törvényes képviselő(k) első ízben - ugyancsak a gyermek újszülött korában - a kórházban (szülészeti intézetben) kérelmezhetik, hogy gyermeke/gyermekük lakcímigazolványába a neve/nevük és telefonszáma/telefonszámuk bejegyzésre kerüljön. Ilyen esetben, a személyazonosító igazolvány iránti kérelemhez hasonlóan, a törvényes képviselői név és telefonszám adatok lakcímigazolványon történő feltüntetése iránti kérelem továbbítására és feldolgozására is az anyakönyvvezető közreműködésével kerül sor. A kérelem nyomtatványok kitöltése a szülők számára nem kötelező, illetve egymástól függetlenül kitölthetőek. A jogszabályok szerint szükséges életkortól függetlenül személyazonosításra alkalmas okmánnyal (kiskorúak esetében alapvetően személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel) való rendelkezés. Szükséges okmányok - az anyakönyvvezetők által felterjesztett iratok alapján történik az elbírálás - jogosultság igazolása Illeték - felterjesztett iraton kell leróni Egyéb - az ügyintézési határidő 30 nap, ezt követően a iratokat visszaküldjük a felterjesztő anyakönyvi hivatalnak (kivétel: tanúsítvány, adatszolgáltatás) Jogszabály - 1982. évi 17. tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről - 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről - 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról - 1973. évi 11. tvr. a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről - 24/1986. (VI. 26.) MT rend. a szakfordításról és tolmácsolásról - 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről - 1992. évi LVI. tv. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról - 1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és gyámságról - 2009.évi XXIX. tv. a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról - 1993.évi LV. tv. a magyar állampolgárságról - 125/1993. (IX. 22.) Korm. rend. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról Külföldiek ingatlanszerzése Ügykör Elsőfokú hatósági jogkörben a külföldi magánszemélyek és jogi személyek ingatlanszerzési kérelmének elbírálása Szükséges okmányok Külföldiek ingatlanszerzése tájékoztató
Illeték - az eljárási illeték 50.000.-Ft értékű illetékbélyeg ingatlanonként - okirat hitelesítés (a határozat vagy végzés másolati példányáért )az illetékekről szóló Itv. alapján 100.-Ft/ oldal másolatonként Jogszabály - a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény - a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet - a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény
