Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
A BÁNYÁSZAT AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
A bányászat realitásai Magyarországon Bányagépészeti és bányavillamossági Konferencia Balatongyörök, 2015. szeptember 24- 25.
Kasó Attila miniszteri biztos
Kasó Attila (1963) • • • • •
•
Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Kar , Bányageológus , 1987 Mecseki Ércbánya Vállalat IV. akna, körletgeológus, 1987 – 1992. SZÜV – SZÁMALK programozó, 1991. Miskolci KBF/Bányakapitányság 1992. – 2012. Miniszterelnökség, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnökségi tanácsadó, 2012. április 1. ‐2014. június 1. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztos 2014. július 1.‐
Közigazgatási szakvizsga, EU‐ és közig. képzések, stb… Miskolci Egyetem meghívott előadó 2001. – 2004. Nős (1986.), három gyermek (1987, 1990, 1994.) e‐mail:
[email protected]
Mi történt eddig, hol tartunk? • 1989., „rendszerváltás” • 1993., új bányatörvény • 1990‐es évektől: politikai és gazdasági viszonyok átalakulása • 2004., EU csatlakozás • 2008.‐tól válság
Történeti áttekintés 1. • • • • • • • • •
2011., energiastratégia elkészítése 2011. ősze: kormánycélként megfogalmazódik a bányászat újraindítása 2012. tavasza: bányászati miniszterelnöki megbízott 2012.04.01.‐2014.06.01. 2012. augusztus: bányászati célok és eszközök megfogalmazása 2012. szeptember – december: NFM helyettes államtitkárság működik 2013. első félév: Kormány‐előterjesztések elkészülnek: Ácst., Recsk, Uránbányászat 2013. szeptember: CH és geotermikus koncessziók 1. 2013. október: bányászati klaszterek szervezésének megkezdése 2013. november: kormányzati intézkedések
Történeti áttekintés 2. • • • • • • • •
2013. december: Bányászati Klaszterek alakulnak 2014. február: Rózsaszentmártoni megállapodás 2014. április: Bányászati Stratégia 2020 elkészül 2014. június: CH és geotermikus koncessziók 2 2014. 07. 01.‐től: bányászati miniszteri biztos 2014. szeptember: újraindul a bányászati szakképzés 2014. december: A Bányászat PR Stratégiája elkészül 2014. december: Pécs‐Vasason bejelentik a külfejtés újranyitását.
• •
2015 eleje: Márkushegyi Bányaüzem bezárása 2015. március 31.‐ig: A Bányakapitányságok integrálódása
Az „Energiastratégia 2030” megfogalmazta az energiatermelésben elérendő célokat, de konkrét megvalósítási lehetőségeket – az atomenergetika fejlesztésén kívül – nem adott meg. Az „Energiastratégia 2030” főbb elemeinek megvalósítása alapvetően a hazai bányászat fejlesztésén múlik!
A bányászat fejlesztési programjának 4 pontja: 1. A szénbányászat újraindítása, a szén vegyipari felhasználásának megteremtése. 2. Az ércbányászat megindítása. 3. A geotermikus energia felhasználásának széleskörű elterjesztése, olcsó elektromos‐ és hőenergia termelése a legújabb technológiákkal. 4. A bányászati hulladékok nagyarányú feldolgozásának megkezdése, különös tekintettel a fémek és ritkaelemek kinyerésére.
1.) A szénbányászat újraindítása, a szén vegyipari felhasználásának megteremtése. • • • • •
A tisztaszén technológiák bekerültek a köztudatba Szén vízió készült az MFGI‐nél Szénbányászati klaszterek Támogatási források nyíltak meg Kisebb szénbánya nyitások kezdődtek, illetve előkészületben vannak • Nagyobb bányanyitások tervezése is folyik • Szénbánya koncessziós eljárás zajlik (Dubicsány)
A metanol‐gyártás törzsfája
CALAMITES Kft ábrája alapján.
2.) Ércbányászat megindítása Recski bányák • A megnyitással kapcsolatban további előkészületek zajlanak • A háttér‐tárgyalások eredményei alapján dől el, hogy kellenek‐e további vizsgálatok
Mecseki uránbánya • A Wildhorse a kormányhatározatban foglalt vizsgálatokat elvégezte • A Kormány 2015. januárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Magyar Urán Bányászati Zrt‐t.
Érckutatások • Rudabánya • Irota
3.) A geotermikus energia felhasználásának széleskörű elterjesztése, olcsó elektromos‐ és hőenergia termelése a legújabb technológiákkal. A legújabb generációs geotermikus erőművi technológia (CEEG) • • • • • • • • • •
A módszer 1 ‐1000 MW kapacitású erőművek építését teszi lehetővé. A beruházási költség természetesen függ a megvalósítás körülményeitől, és a kapacitással arányosan növekszik. 1 MW várható átlagos beruházási költsége megközelítőleg 1,8 millió €. Az elektromos energia előállítási ára: kb. 3 cent € /kWh (Kb. 9 Ft/kWh !) Egy erőmű élettartama: legalább 60 év CO2 kibocsátás: 0,000 % A mélységi hőenergiát duplafalú csöveken speciális hőszállító folyadékkal szállítják a felszínre, ahol egy hőcserélőn keresztül generátort hajtanak meg vele. A maradékhő további felhasználása után a lehűlt hőszállító folyadékot ugyanazon zárt csőrendszeren visszajuttatják a mélybe. Erőmű építési ideje 2,5 – 5 év, közvetlen területigénye legfeljebb néhány 1.000 m2. A működtetés során magyar viszonyok között jelentős környezeti vagy természeti kockázatokkal sem a felszínen, sem a mélyben nem kell számolni.
Az eljáráson alapuló projekt NER 300 támogatást nyert, az előkészítés megkezdődött!
Mélységi geotermikus erőmű elvi vázlata
Forrás: Bohdan Zakiewicz
4.) A bányászati hulladékok nagyarányú feldol‐ gozásának megkezdése, különös tekintettel a fémek és ritkaelemek kinyerésére. Magyarországon a korábbi bányászati tevékenységek során nagy mennyiségű úgynevezett bányászati hulladék keletkezett, amelyre általában veszélyforrásként, tájsebként tekintettek. Ezek az anyagok a föld mélyéről a felszínre hozott, általában finomra őrölt, és valamilyen fizikai vagy kémiai módszerrel kezelt ásványi származékok. Megismerve ezen anyagok összetételét, és megfelelő technológiát találva feldolgozásukhoz, a bányászati hulladékokra a szakma nagy értékű nyersanyagokként tekint. •
A VÖRÖSISZAP a kinyerhető fémek és ritkaelemek tekintetében kiemelkedő, értéke a magyar államadósságéval vetekszik. Mennyisége országos szinten 75 millió tonna, ebből 50 millió tonna Ajka mellett található. Ajkán csak a ritkaelemek in situ értéke: ~ 8,3 Milliárd $ (összesen > 110 Md $ !)
A neszmélyi projekt (demonstrációs) Vörösiszap-készlet:
3M t
Kezdeti termelés: 20e t/év Üzemszerű termelés: 200e t/év Tervezett üzemidő: 15 év Megtérülés:
> 5 év
Bányászati igazgatás -> megvalósítandó szervezeti séma Kormány Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Miniszterelnökség
Bányászati Államtitkárság
Magyar Energia és Közműszabályozási Hivatal
Szakminisztériumok, szakhatóságok, stb…
MFGI
Kormány hivatalok
MNV Nemzeti Nyersanyag Ügynökség
Társadalmi szervezetek, önkormányzatok, stb…
MBFH Bányakapitányságok
Bányászati Klaszterek
A Klaszter egy jogi személyiség nélküli szervezeti forma.
A Bányászati klaszterek A Cselekvési Terv alapján területileg illetve ágazatilag szerveződő bányászati egységek A klaszterekben a politikai, gazdasági és tudományos élet résztvevői minden szempontot figyelembe véve tervezik és valósítják meg a bányászati projekteket. A közös, összetett cél érdekében meg kell valósuljon az együttes gondolkodás, döntéshozás, munka Profitorientált, üzleti célú egyesülés, amelyben a tagok egymás tudását is használva versenyképesebbek lesznek. Tagok lehetnek: A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódnak:
közvetve kapcsolódnak:
oktatási intézmények tudományos intézmények bányavállalkozások egyéb klaszterek önkormányzatok
Borsodi Bányászati és Energetikai Klaszter Alakult: 2013. december 4.-én •A B.A.Z. Megyei Önkormányzat részt vesz a EUROCOAL munkájában
Alakult: 2013. december 12. •Pécs-Vasas külfejtés újranyílt •Komlói Szakiskolában vájárképzés indult
Alakult: 2014. június 27. •Tokod-Altáró tanbánya előkészítése •Nemzetközi egyöttműködések, pályázatok
Bányászati Hulladékok Feldolgozása és Technológiák Klaszter Alakult: 2014. április 18. •Neszmély projekt megkezdődött
Nógrádi Energetikai Klaszter Alakult: 2015. május 8.
A bányászati kapcsolati „mozaik”
Bányászat PR stratégiája
Bányászati stratégia 2020 Kommunikáció
Célok és eszközök
Finanszírozás és támogatások
Szervezeti koncepciók
Igazgatás, szervezet
BÁNYÁSZAT Oktatási koncepciók
oktatás szabályozás
Kutatás-fejlesztésinnováció
Bányászati célok és eszközök
Bányászat és mezőgazdaság • •
A magyar élelmiszerek zamatosabb volta, élettanilag magasabb értéke, többek között a magyar föld ásványosságára vezethető vissza! Ennek a talajerőnek a pótlása a jövő legfontosabb feladata, hogy a magyar élelmiszerek minőségükkel megtarthassák versenyképességüket, és egészséges termékekként, egyre fokozottabban jelenjenek meg a belföldi piacokon is.
•
A világban is egyértelmű tendencia a megbízható élelmiszerek megteremtése, így a megbízható mezőgazdaság és a talajok védelme is. Az ENSZ 68. közgyűlése mindezt figyelembe véve 2015‐öt a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította.
•
A magyar lakosság megbízható mezőgazdasági termékekkel való ellátása nemcsak élelmiszerbiztonsági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is.
•
Ebből a szempontból az ásványi nyersanyagok felhasználásának növelése illeszkedik a 2013‐ban elfogadott Élelmiszerlánc Biztonsági Stratégiához.
A bányászati felszínalakítás hatásai a mezőgazdasági újrahasznosításra A bányászat által létrehozott viszonyok természetesen befolyásolják a mezőgazdaság termelési körülményeit, de egyáltalán nem csak hátrányosan: • A leművelt külfejtéses területeken, ahol nem keletkezik bányató, a tájrendezett térszín mindig alacsonyabb a kiindulási helyzetnél, a felszín a mesterséges kialakítás miatt egyenletes, és a talajvíz szintjéhez is közelebb van. • A mélyebb ásványos kőzetrétegek a felszín közelébe kerülnek, így mezőgazdaságilag ezek a területek rendkívül jól újrahasznosíthatók. • A bányászati meddőanyagokkal tájrendezett földeken szintén kedvezőbb termésátlagok jelentkeznek, és jobb minőségű zöldséget és gyümölcsöt lehet termelni. A mezőgazdasági szakigazgatásnak már a bányanyitásokkor figyelembe kéne vennie a bányászatot követően tájrendezendő területek minden szempontból kedvezőbbek.
A mezőgazdaság fő ásványi nyersanyag‐felhasználási területei •
•
•
A szikes talajok talajerő‐utánpótlásának egyik alkalmas eszköze a meszezés. A magyarországi termőföldekre évente 1 ‐ 1,5 millió t mészkő‐ és dolomitőrlemény, illetve murva lenne szükséges. Jelenleg ennek csak töredéke kerül felhasználásra.
A karbontartalom utánpótlására a széntartalmú meddőanyagok is alkalmasak az ásványosságon túl bármilyen termőföld minőségének javítására. A szükségszerűen kitermelt agyagos‐szeneken kívül a tőzeg ‐ lápföld ‐ lápi mész is használható. A szénfeldolgozás karbontartalmú melléktermékei nyersen, vagy keverten ugyanezt a célt szolgálják.
A vidékfejlesztésnek támogatásokkal kellene segíteni a talajok meszezését, ez a keresletnövekedés a kő‐ és murvabányászatnak és a feldolgozásnak a fejlődését vonná maga után.
A szénbányászat fejlesztésének mezőgazdasági vonatkozásai •
• •
•
A tisztaszén‐technológiák alkalmazásakor a levegőből kivont oxigén az elgázosítási folyamatnál felhasználásra kerül, a relatíve feldúsult nitrogénből a helyszínen ‐ a technológiák hulladékhőjét is felhasználva ‐ olcsó műtrágya gyártható. A szénkémiai eljárások elterjedését követően a műtrágyagyártást a gazdaságossága miatt a szénfeldolgozók mellé célszerű telepíteni. Az olcsó műtrágya előállításon keresztül a szénkémiai technológiák termékei és melléktermékei a mezőgazdaság legfontosabb beszállítóivá válhatnak. A szénfeldolgozásnál keletkező hulladékhő szintén felhasználható az intenzív, melegházas növénytermesztésnél, de akár állattartó telepek, vagy halastavak fűtésére is gazdaságos lehet.
A geotermikus energiatermelés jelentős része hőenergia formájában jelentkezik, amely szintén hasznosítható a mezőgazdaság számos területén.
A magyarországi ásványi nyersanyagok kémiai összetételének ismeretében a bányászat a mezőgazdaság bármilyen ásványi keverék‐igényét ki tudja elégíteni, bármilyen fém‐ ritkafém‐ nyomelem‐tartalmú talajerő‐javító anyagot tud biztosítani. A jövőben a magyar mezőgazdaság folyamatosan felhasználhatja a bányászat fő‐ és melléktermékeit talajjavításra és talajerő‐utánpótlásra, így biztosítva a magyar termékek egyedülálló minőségét. Az ásványi nyersanyagok mezőgazdasági felhasználását az 1990‐es évek közepéig állami támogatásokkal segítették, és egy jó rendszer keretében működött. Egy ilyen rendszer XXI. századi színvonalú megoldása lenne szükséges ahhoz, 1.) A magyar termőföld jó minőségű mezőgazdasági termékeket tudjon előállítani. 2.) A termőföld‐vagyon (mint állami vagyon) értéke jelentősen megnövekedjen. 3.) A biztonságos élelmiszer‐ellátás hosszútávon fenntartható legyen. 4.) Az értékesebb és nagyobb mennyiségű élelmiszer nagyobb nemzeti összterméket, állami bevételeket biztosítson. 5.) A megnövekedett ásványi anyag termelés és feldolgozás szintén magasabb állami bevételeket generáljon. 6.) Új munkahelyek létesüljenek mindkét ágazatban. stb...
A talajok megújításának a lehetséges legalaposabb folyamata (leegyszerűsítve!) az alábbi lehet: 1.) Fel kell mérni a talaj jelenlegi összetételét, szerkezetét, állapotát. 2.) Egy adott növénykultúrára vonatkozóan meg kell határozni a talaj célállapotát. 3.) A szükséges ásványi (és nem ásványi) anyagokat optimálisan összeállítva ki kell alakítani a talaj adalékainak keverékét. 4.) Ugyanígy meg kell határozni, hogy a talajállapot fenntartásához évente milyen keverék szükséges.
A végrehajtás ellenőrzéséhez egy demonstrációs projekt az elterjesztés előtt mindenképpen szükséges. Az ásványi anyagok felhasználóinak a tervezésre, beszerzésre és a megnövekedett talajmunkákra támogatásokat kell biztosítani.
A mezőgazdaságban használt legfontosabb ásványi anyagok és termékek (a teljesség igénye nélkül): Talajok savasságának ellensúlyozására • • •
mészkő‐ és dolomit őrlemény és murva bazaltőrlemény vastartalmú ásványi anyagok, bányászati hulladékok
Talajerő‐utánpótlásra • • •
egyszerű szén‐ és lignittartalmú nyersanyagok és bányászati hulladékok alginitek és szervesanyag‐tartalmú bentonitok, agyagok huminsav‐ termékek, leonardit
Ásványi anyagok, nyomelemek pótlására • •
zeolitok célirányosan bármilyen ásvány‐ és kőzetőrlemény, mikroörlemény, valamint bányászati hulladék
A talaj vízháztartásának javítására •
agyagok, márgák
A talajjavításhoz is használt ásványi anyagok egy része az állattakarmányozásban és az élelmiszeriparban is jelentős szerepet kaphat. Kidolgozott technológiák, üzemi kísérletek eredményei állnak rendelkezésre pld. a zeolitoknál, alginitnál, huminsav és leonardit felhasználásánál.
A támogatott és növekvő mértékű ásványi anyagfelhasználás mind a bányászat újraindításában mind a mezőgazdaság fejlesztésében komoly szerepet kaphat, és a bio‐ és ökogazdálkodásnál is magasabb szintű, ‐ öko‐minerál gazdálkodást ‐ tenne lehetővé.
A közösségi támogatások 2014 – 2020 közötti új rendszere
A forráslehetőségekről röviden (forrás: Koritár Henrietta, NFM)
A hazai és az európai uniós tervezés / finanszírozás struktúrája A hazai-, valamint a direkt uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából a legfontosabbak: • az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolat, •a beruházások megnövelt eredményorientációja •a fejlesztési tématerületek tematikus koncentrációja • a területiség hangsúlyosabbá tétele.
Operatív programok Europa 2020 prioritása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása. Az operatív programok feladata a Partnerségi Megállapodásban foglalt öt nemzeti cél részletes kifejtése és hozzájárulásokon keresztül történő elérése.
1. Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium 2015
Operatív programokban közreműködő szervezetek Operatív program
Felelős tárca
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)
Nemzetgazdasági Minisztérium
Versenyképes Közép‐Magyarország OP (VEKOP)
Nemzetgazdasági Minisztérium
Terület és Településfejlesztési OP (TOP)
Nemzetgazdasági Minisztérium
Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Környezeti és Energiahatékonysági OP (KEHOP)
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Vidékfejlesztési Program (VP) és Magyar Halászati OP (MAHOP)
Vidékfejlesztési Minisztérium
Koordinációs OP (KOP)
Miniszterelnökség
Direkt uniós források A 2014-2020-as időszakban a Magyarország számára rendelkezésre álló közvetett - azaz az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból lehívható forrásokon kívül rendelkezésre álló, közvetlen uniós forrásokkal kapcsolatos tájékoztató, információs és koordinációs feladatokat Kiss Antal Miniszteri biztos (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) vezetésével a Magyar Fejlesztési Központ (mfk.hu) látja el.
Egyéb forráslehetőségek •Cooperation in Science and Technology; •European Energy Efficiency Fund; •EUROPEAN INVESTMENT FUND RESEARCH FUND FOR COAL & STEEL; •NER300; •2020 European Fund for Energy, Climate Change and Infrastructure (“Marguerite”); •KIC InnoEnergy; •Global Energy Efficiency and Renewable Energy Fund; •Danube Transnational Programme, •stb., stb. Bővebb info: https://drive.google.com/drive/folders/0B‐ Dcjry1Sv3IfkVrLWs5azdHYzMybVpUVDRSdjBUTm5VMnJjY29LSkFtS1g5UHZyRzdwcjQ
Összefoglalás A nyersanyag‐értéklánc számos eleme lenne finaszírozható, társfinanszírozható közösségi forrásokból, évi több 10 m€ (mdFt) nagyságrendben. Ehhez szükségesként javasolt: • a Knowledge Triangle mindhárom szektora (üzleti, akadémiai (beleértve az oktatás), és K&F) szereplőinek európai (világ)színvonalú tevékenysége; • a nemzeti iparosítási koncepciónak megfelelően az ágazat prioritásként történő megjelölése a strukturális és kohéziós alapok hazai tematikájában; • a multiplikátor hatást kiváltó költségvetési önrész jóváhagyása az ilyet allokálni képes egyes költségvetési szervek esetében, előfinanszírozási támogatási sémák bevezetése; • diplomáciai, iparági és szakértői lobby tevékenység megerősítése a közösségi források odaítélésének érdekében. (forrás: Hámor Tamás, MBFH)
Köszönöm a figyelmet! Jó Szerencsét!
