A bántalmazásról

,

.t1~.

~,

anQI

~ tmtt )1(. •

•

aVtJ~~ )1ijl.

~d\d\mi\ I 111m.

lVltlt\~~ I , j~l, j( ~I~~.

tmli~1Ij1 · I

A BÁNTALMAZÁSRÓL.

'I~

•

................... ...-- ................................................................ . ,

A bántalmazásról. Könyörtelen szigoruság és emberi érzés, e két látszólag ellentétes tulajdonság jellemzi azt a bánásmódot, lnelyet az igazi csendőr hivatásának teljesitése közben, a közbelépését kihivó néppel az ál1atni és társadahni rend ellen vétőkkel, a bünösökkel szeInben tan usit. A kötelesség teljesitésének szüksége, az igazság keresése feltétlen szigort ir elő, lnely megalkuvást, elnézést, melléktekinteteket nem ismer, de netTI kivánja lneg, sőt épen kizárja az etnbertelen, durva vagy épen kegyetlen bánásmódot. Sajnos, akadnak olyanok, akik

,

Endrődy O~za

102

--~~==================~---~

ezen ·két fogalomnak.:. a .szi.goruságnak és etnbériességnek lényegét félrelnagyarázva, azokat nem lnindenkor tudják összegyeztetni és abból a félreértésből hárul egy sulyos, disztelen vád: a bántalmazások vádja a csendőrségre, sötét foltként tünve fel ' a csendőr· intézmény fényes multján. Az idők folyásával e sötét folt mindig kisebbedik és kell, hogy csakhamar el is tünjék. A férfi büszkeségére, a katona jellemére és a csendőr nagylelküségére kell hatniok e szavaknak, hogy meg~ érthessék az előrehaladott kornak eszméit, azt az eszmét, mely méltán uralja a felvilágosodottság korát, mely átlengi az irányadó köröket és az emberiség javarészének gondolkozását: a h u m an i z m u s t, a z e m b e r s z e r e t e t e t. Mindaz, ami az életben ideál, e s z~ m é n y i, szorosabban van a katóna, ~ ,

•

~~e~~ŐI ct

rajo~

m~~ fOl I

I

I~~~~~~I

RI allit

aZ

~rintl a Kat

n~eK letes ontja I

gene mese

tos k Kara

olaoa)

n~öri

no~ se~e ütöt

af

Arapvet~s a csendőr erko1csí neve1éséhez.

101

csendőr

a !~rfe, r-"""

~~ij:

Al ~j~

~i~~· 11

i

~~~ m~'

I:omd~ ~' m~I~~(

mf!~ ~I~; ~m~r;ti I

, ~ ~ ~~~ ,

lfff!1!/;

.'

., .. 1),

I

hivatásával összeforrva, mint a rajongva hullámzó közélet bármely más foglalkozást üző polgárának kötelességével. Régi és lnagas igazság rejlik abban az állitásban, hogy »a s z é I s ő s é g e k é r i n t k e z n e k. « A fegyver képviselője, a katona, a csendőr, aki a körülmények által rákényszeritve, nyilt, becsületes harczban halált osztogat, vérét ontja a haza és a társadalom ellenségének: ugyanakkor szivében a legnemesebb érzehnektől telve, egy lnagasztos közczél érdekében cselekszik, koczkára téve a saját életét is; és midőn diadalmasan tekint munkájára, a könyörület melegével veszi körül ellenfelét, hogy enyhitse a sebet, lnelyet kötelessége teljesítése közben elnbertársán ütött. Az elnberi érzeltneknek a katonát, a f e gy ver v i s e I ő j é t kell legjobban

•

.

Endröd ' Géza

jellelllezni. Mert hova fajuina a hatal III nyilvánulása, az ~erő tudata, ha .11 III fejlesztcnék annak képviselőjébcn cgyidejüleg a nelnes gondolkozáslll ' i t, a sziv jóságát, a lélek tiszta érzelInct·t ?. . . . · Az erő kifejtése csak hasonló erövel szelnben érvényesülhet; a férfi tekintélye nelll nyilvánulhat abban, ha gyengével, védtelennel érezteti fölényét, a csendőr netn ilnponál akkor, tnidöll a tllár hatahnában 'lévő gonosztevőnek az " erősebb voltát akarja lneglTIutatni . ... '1"

A napi és időszaki sajtó manap. , 111 r a köz\ éleménynek hatain 3' l \'i:el"je negn. ilatkozá-a alne ye ehe i~. el en ~i ü ha o . ni anna , . . n= ~ze eplé. . re a h· a a. =eane . ez az o a ma E.' a a I

~

I

•

.

,

.,

.

Alapvetés a csendőr erkőlcsi neveléséhez

.

"

105

De nemcsak a sajtó, hanem a közönség is szeretetébe fogadta az intézlnényt, barátjának, érdekei önzetlen védehnezőjének tekinti a csendőrt és Inéltán. Aki benne él a csendőrség intézményében, nem egyszer tapasztalhatja a népkegynek nyilvánulását oly esetekben is, midőn egyesek félrelépésének, hibáinak felderitését czélozta a vizsgálat. Ahol az igazságos előljárók szerint egyik vagy Inásik csendőr gyarlóságában átlépte a szabályok és utasitások határait, a tanubizonyságra hivatott polgárság legtöbbször enyhiteni, lnenteni igyekszik a vádlott csendőr hibáját; inkább védőül szegődik Inelléje, lnintseln a vádlójaként szerepelne. Csak egy eset van: a hataloln nak a tullépése, az elnberi lnéltóságnak a lnegsértése, amelyen rendszerint lnegtörik a közönség rokonszenve és neln tartózkodik többé az igazságos és szigoru itélet nyilvánitás,ítól.

Endrődy Oéza

106 -.

-

---

-- - - - -

-

Aki védtelen embertársát bármi czélból is testi bántahnakkal illeti, az netn Inéltó arra, hogy a Inai fölvilágosodott társadalolnban foglaljon helyet, az olyan elnber a letünt századoknak, a sötét középkornak egy visszamaradt példánya, SZelleITIre nézve beteges kinövése a Inai közéletnek, amelyet, ha gyógyítani nem lehet, eltávolítani kell az egészséges testről. Vita tárgyát már nem képezheti és általánosan tapasztalt tény, hogy a vallolnások bántalmazás által való kicsikarásának semmi gyakorlati haszna sincs az eredmény elérésére. Egy a nyoITIozásban jártas, ügyes csendőr százszor inkább fel tudja deriteni az igazságot, ITIint a kinzókalnrák ördögi eszközei. A bántalmazás tehát az igazság keresésének védszárnyai alatt SelTI menthető. De legyen bármiként, a csendőr férfias érzületével, a katonai büszkeséggel ho-

~~~

~~~~It ~ill, ~~ ,

t6ti

~

cr~lm

Il\~~1

~r~)~

r)f~~'

fu~~d~

~h!

~~~!~! .

mfl!~~~ i~ ~ii ,

l~t ~

~Q~ij~

~ft ~

rni~ffi

Atapvetés a csendőr erkÖÍcsi neveléséhez

~

107

gyan egyeztethető össze, hogy egy megvasalt, védelmére képtelen embert, bárlnily gonosztevő legyen is az, egy ereje tudatában levő, felfegyverkezett egyén, testi bántalmakkal illet, megkinoz, arczulver, vagy csak becsmérlő szóval is szidalmaz, meggyaláz? Bizonyára minden jó érzelmü, nemes gondolkozásu férfi megbotránkozik az ilyen cselekedeten. Sajnos, hogy voltak és szórványosan bár, lnég lnost is akadnak csendőrök, akik vérmérsékletükön nenl tundak uralkodni és elragadtatják magukat a bántalmazásra, nem törődve a büntetéssel és megfeledkezve saját emberi méltóságukról, valamint az intézInény jó hirnevének tartozó kötelességükről. , Es némelyeknek ez a lnegfeledkezése az, ami a közvélemény előtt legnagyobb hátrányára van ez intézménynek. Ritkulnak évről-évre a bántalmazás Iniatti panaszok, ami e tekintetben is

108

. -

,._-

előnyösen

bizonyitjéi a csendőrségnek a tökéletesség felé való haladását; de az intézInény dicsőségére teljesen el kell azoknak tünniök és azért nem csak saját elnberi lnéltóságát, férfiui becsületét, de a testület diszét és jó hirnevét védi és őrzi meg a csendőr, midőn ellenáll vére hevülésének, felkorbácsolt indulatának és eszének, higgadságának tnegtartásával végzi mindenkor kötelességét; igazságos szigorral, emberségesen bánik embertársával, legyen az bár a leglnegrögzöttebb gnonosztevő is. A csendőr lelkületének nemes irányban való fejlesztése és jó példával való folytonos előljárás mellett ezt mindenkor keresztülvinni az őrsparancsnokok­ nak egyik legszebb feladatuk. Erős föltevés, kitartó akarat és tapintatos nevelés által ez könnyen megtörténhetik és meg is fog történni.

nl

r

~~l,~

.~I~~

1