617
A bálinczi tölgyesekről. Irta:
A
D i v a l d
vezetésemre
Béla
m.
V i r . erdész.
bizott erdőgondnokság a nagyméltóságú
földmivelésügyi m . k i r . m i n i s t e r i u m a budapesti faiparosok, a műkivált
a nagy középületekhez
választékokat
rendelkezéséhez
és
épület-asztalosok
szükséges
A
részére
tölgy, kőris
műfa
köteles t e r m e l t e t n i , a b b a n a h e l y z e t b e n v a g y o k
tehát, hogy a mondott faanyagok termelésénél zásánál
képest
személyesen
és
feldolgo
j e l e n lehetek.
B é g a m e n t i g y ö n y ö r ű tölgyesek n a g y
része,
mely
eddigelé féltett
k i n c s e volt a m a g y a r kincstári erdészetnek,
egy
állameszme, a telepítés megvalósítása
magasabb
kében, kerül.
évente Kevés
műszaki
500—600
k.
lenne
tarolás
alá
s z a k e m b e r jut olyan h e l y z e t b e , hogy a tölgyfa
alkalmazhatóságáról
alkalma
holdjával
érde
és
betegségéről
ismereteket szerezni,
mint
ilyen
bő
n e k e m ennél
a
tölgyfakihasználásnál. Némi szolgálatot vélek tehát teljesíthetni s z a k u n k n a k a z z a l , hogy tapasztalataimat e lapok utján köz tudomásra E
hozom.
közleményemet két részre osztom, u . m . :
1. a
tölgyfa
műszaki
biró külső és belső hibák
használhatóságára
ismertetésére
2.
a tiszta áru
kihozatalra.
A
tölgyfa-ipar
napról-napra
befolyással
és
n a g y o b b lendületet
vesz,
nevezetesen a vasúti talp fa, p a r k e t t és bútorba n a g y k e r e s letnek örvendenek ; az utóbbiakhoz természetesen a vevők igen nagy igényeket kötnek,
az eladók p e d i g ennek
arányában
szabják m e g az árakat. A
ligeterdők
tölgyfáinak
a
technikai
alkalmazható
ságra vonatkozó a l a k i hibái közül csak a
görbeséget
tem
fürészárunak
meg.
H a a fa e g y s z e r görbe,
még
emlí és
vasúti
talpfának
alkalmas,
c s a v a r t növésű, a k k o r
nem
de
ha
kétszer
görbe,
vagy
ezen
czélokra
sem,
alkalmas
s a t i s z t a árukibozatal n a g y o n csekély. E h i b a itt a ritkáb bak közé t a r t o z i k , m e r t erdők A
i s m e r t dolog,
hogy
a
bégamenti
állabai sűrű zárt állásban nőttek fel. tölgyfának
egészséges farost
közül, a geszt-, sugár-
mellett
és fagyrepedések
s
fellépő a
hibái
gesztelválás
a ritkább esetek közé t a r t o z n a k , de h a előfordulnak,
a
olcsóbb ár m e l l e t t épületi fának m é g értékesíthető, de
fa leg
több esetben tűzifa termelésre használtatik f e l . A
felsorolt hibáknál s o k k a l
nak az i t t e n i tölgyfánál
nagyobb
szerepet
játsza
az ággöcsök, e l a n n y i r a , hogy ezek
n e k sajátságos tulajdonsága határozza m e g a tölgyfa műszaki használhatóságát. —
E z e n ággöcsök jelentőségének
megálla
pítása egy egész tanulmányt képez, m e r t sokszor a hasonló v i s z o n y o k mellett u g y a n a z o n talajon nőtt e g y e d e k e n ággöcsök is különfélék. szárazak. E z utóbbiak csengő gályáknak
Az vagy
ággöcsök
kétfélék,
ágcsonkok,
található zöldek
miket
a
és
vidéken
n e v e z n e k , v a g y átnőtt ággöcsök, vagyis az
általán rózsáknak
ismert képződmények
a fákon. A zöldág-
g ö c s ö k a vasúti t a l p - és épületi fánál, a fa t e c h n i k a i a l k a l mazhatóságából
nem v o n n a k
le
tetszetősek, de az a fa,
melyben
hordgerendának v a g g o n
és
A z úgynevezett
semmit,
parkett
ilyen
egyes
butorfánál
ággöcsök
fának
vannak,
nem
alkalmas.
csengő g a l y a k tudvalevőleg
u g y kelet
k e z n e k , h o g y a törzsön zárt állásban az alsó ágak elhalnak, de le n e m esnek, h a n e m a törzsön
maradnak.
Ezek
letö
résük alkalmával csengő hangot a d n a k , i n n e n a csengő-galy elnevezés. A z i l y törzsek
v a g y törzsrészek vasúti talpfakészitésre
v a g y p a r a s z t ópitkezésre tésére n e m a l k a l m a s a k .
i g e n , de másnemű
anyag
elkészí
H a ezen csengő g a l y a k idővel e l k o r h a d n a k s a fa tör zséről leesnek, a törzsön k u r t a hóviz ott
leszivárog a
a
hő
csonk
marad,
s az eső és
lassanként benőtt ág belsejébe
behatása
következtében
s
rothadást
aztán
idéz
az á g g ö c s ö t a törzs ujabb évgyűrűi idővel egészen
elő,
bevonják,
ugy, h o g y helyén csak egy forradás látható. E z a
sebhely
ezen a vidéken rózsa elnevezés alatt ismeretes, sokszor oly ele nyésző, hogy igen gyakorlott szemnek k e l l lenni,
mely
ismerje.
árulja
C s a k a kéregnek
egy k i s rendellenesége
a fa testében rejlő hibát, a m i a mert
az
alkalmas. kis
ilyen A
dudorodás
galy
fa
sokszor
még
kérge
egészen
egyenletes,
hollétét,, hogy
a
tűzifának
sem
csak
s egyedül az sejteti a
kéreg
repedése
nem
tengelyével párhuzamosan lefelé, h a n e m a
egy
benőtt
halad
rózsa
a
mutat.
A n n a k jellemzésére, hogy ezen rózsák felismerése fontos, csak azt említem meg, h o g y a vevő czég külön b e g y a k o r l o t t és kétszeres napszámmal
mily
e
czélból
fizetett
embe
tart. Miután ezen fagöcsök oly n a g y befolyással
fa
fa
szirmaihoz
hasonlóan, egymásba menő félhold alakú repedéseket
reket
el
fa értékéből sokat levon,
törzs
látszik rajta
fel
használhatóságára,
fejsze csapással még szijács
vevő
fel vágatja
hibát
nem
lát
őket. a
vannak
Az
első
szemlélő,
csak
a két a
alatt k e z d a geszt d u d o r o d n i , biztos jeléül
annak,
hogy ez alatt k o r h a d t ág v a n ; még egy két fejsze
csapás,
l e u g r i k a kalapszerű dudorodás és napfényre jő
a
korhadt
galy h e l y e : egy tátongó fekete űr, amiből fekete por v a g y lé folyik k i . A z állabok különfélesége
szerint
ezen
csök, v a g y mélyen mennek be a fa testébe, szijács és a geszt egy k i s részében gyönyörű
bálinczi
ERDÉSZETI L A P O K .
erdő
fekete vagy
ággöcsak
a
fordulnak elő. Például a
egyrészében
a
20-ik
évgyűrűig -47
hatol be a k o r h a d t galy, m i g a közlekedéstől távolabb fekvő fadimáki
erdőben sekély mélységig
ér a gesztbe s alatta a
fa teljesen ép. A
fekete ággöcsök előfordulási
helyét
illetőleg
bizo
nyos r e n d s z e r vehető észre;
azt tapasztaljuk ugyanis, hogy
azok nagyobbára
előtti évgyűrűkből i n d u l n a k k i ,
a
20
év
egyes helyeken g y a k o r i a b b a k mint máshol, a ut
mellett
fogva
g y a kkoorriiaabbbbaakk
határozottan
állása
következtében
záródása csonkok
után a
elkorhadtak fáján
benn
és
és
keletkeztek,
a Az
a
pedig,
a az
erdőben;
ennél téres
ágak
állab
hogy
a
behatása
fejlődő a
régi
tölgyfának
lehullottak,
légkör
tovább
az
hogy
elszáradtak,
viz
betakartattak.
mint
állithatni,
bálinczi
az
megmaradt következtében
fatörzs
évgyűrűi
bálinczi
erdő
által minden
található i l y e n fekete ággöcs, abban leli magyarázatát,
hogy ezelőtt 2 0 évvel, m i n t h o g y
a
elég szigorúan az erdőkárositókat, volt a falopás,
különösen
az
E z e k egyes e g y e d e i h i r t e l e n
törvény bizony
országút
nem
melletti
téres állásba
erdőben
ritkábbak
és
nem
ezek a fekete ággöcsök, mint a bálinczi A
erdőkben.
be.
mellett bizonyít az is, hogy a közlekedéstől távolabb
eső fadimáki
rovarok
gyakori
jöttek s később
záródva, a fennebb leirt folyamat következett E
büntette
nagyon
oly
erdőben.
fenn elősorolt hibákon kívül ritkábbak és
ezek
álczái
által
veszélyesek
furt l y u k a k .
a A
fában
a
Cerambyx
heros álczája csak egyes, a déli oldalokon álló visszahagyott fákon fordul elő, de mint emlitém, i g e n ritkán. A ledöntött és kérgében hagyott tölgyfát a z o n b a n a Xyleborm
monogra/ihus
rögtön ellepi. A A
farost koros állapotából eredő hibák
6 0 — 1 0 0 éves
állabokban
a
vörös
és
szintén
ritkák.
fehér
r e ve
s e d é s itt-ott a széleken álló fákon fordul elő. E betegségek
közt említést érdemel
a rák,
b a n m u t a t k o z i k és h a
a m i a z o n b a n szintén ritkáb
előfordul
n e m veszélyes, m e r t csak a
is,
a
szijácsig
terjed,
egy-két fejsze csapással n y o m nélkül veszedelmesebb a rák
a csertölgyre
kocsányos
tölgynél
erről
pedig
eltávolítható. nézve,
Sokkal
melyen
a
rák
romboló hatása folytán i g e n n a g y odúk k e l e t k e z n e k , sőt
a
fa törzsének belseje g y a k r a n alulról fel egész végig e l k o r h a d t . Ezek
után áttérek
az i t t e n i tölgyfának
t i s z t a árukiho-
zatalára. K ö z l e m é n y e m elején
e m i i t e t t e m már,
semre bizott m . k i r . erelőgondnokságnak nagy
mennyiségű
tölgy,
magyar
hogy
a
vezeté
bizonyos
tölgy
és
czélokra
kőrisfát
t e r m e l n i e . A B a y e r s d o r f és B i a c h czég i t t e n i három gőzfürészén fürész
6
éven
árut k e l l
át
minden
előállítani,
és
évben
3
120
az e czélra
kell keretű
w«
épült
tiszta
raktárba
elhelyezni. E z e n mű-anyag
előállítássá czéljából a szükséges n y e r s
faanyag termelésére a bálinczi erdőt választottam s a z 1 8 8 9 - b e n tarolás alá került vágásterületről a legszebb e g y e d e k e t dön tettem l e , u g y h o g y azok külső
szépsége
gadott.
szállíttattam és felvágattam.
E
A faanyagot a fürészhez
czélra
115
m
deszkák
rendelkezésemre széles
keret
a
állott.
mindenkit
Rustbergen
szerkesztett
Megjegyezve,
hogy
és padlók l e g k i s e b b szélességi mérete
a
22
a t i s z t a áru k i h o z a t a l a következő
262-0
faanyagból
nyers
osztályú műanyag
46-543
nyeretett. Ennélfogva
nél a t i s z t a áru k i h o z a t a l tehát 3 4 % . M a g y a r
1 8 % illetve
oszt. műáru 9-393 m v a g y i s 3 6 % ; 4 - 2 7 2 I. oszt. és 4 7 1 2 I I . oszt.
és
3
volt:
42-263
II.
a kocsányos tölgy
16%,
tölgynél 2 6 - 0 2 m 3
t i s z t a áru
I.
mücm-bm
lőn megállapítva; m*
elra
nyers
volt,
összesen
anyagból, I I . 3
a kőrisfából 2 2 - 8 3 m - b ó l és
k i h o z a t a l . Egészben véve
i g y összesen a
39%
a
k i h o z a t a l 1 8 8 9 d)en 47*
3
3 4 ' 5 ' o - r a rúgott v a g y i s egy m
t i s z t a áru előállítására 2 9 w
s
n y e r s a n y a g használtatott f e l . Ha
a tölgyekhez hozzáadjuk
tott vékonyabb deszkákat, 4%-át
tették, e z z e l a t i s z t a áru A
kőris
fentiekből
a hulladék
melyek
kivehető,
a
fából
mintegy
k i h o z a t a l 3 8 % - r a nő. hogy
a
három 0
fa a d t a a l e g n a g y o b b kihasználási
fanemből
,,-ot,
a
kocsányos tölgy a z o n b a n 1 8 % I- osztályú m a g y a r i l y e n t s e m m i t sem,
ami
legnagyobb
abban
kihozatali
elvül tüzetett k i , h o g y minél
tölgy. A
árut adott, m i g a leli
magyarázatát,
szándékolván
vastagabb
a
legkiseb
bet a kocsányos tölgy, ennél nagyobbat a m a g y a r
h o g y a lehető
előállí
fatömegnek
törzsek
elérni,
választas
sanak és vágassanak fel m ű a n y a g u l ; külsejükről ítélve p e d i g a v a s t a g m a g y a r tölgyek
is
egészségeseknek
m i v e l túlkorosak v o l t a k , belsejük kozásnak.
nem
látszottak,
felelt
de
m e g a vára
D e n e m c s a k a m a g y a r - , h a n e m a kocsányos tölgy
sem felelt m e g a várakozásnak, a m i n e k o k a a z o n b a n nem a túlkorosságban, h a n e m a
fennebb
tárgyalt
ággöcsökben
keresendő. A
következő 1 8 9 0 . évben m a g y a r tölgyet és kőrist nem
vágtunk, h a n e m csak kocsányos tölgyet, ennek
kihasználási
% - a 3 4 . 7 3 - r a rúgott. Az fürészen
1886.
évben
tett
kísérlet
alkalmával,
az a k k o r i vető vágásokból átadott 3
anyagból
468'456 m 3
28-396 m
1 D 5 6 8 m'
fürészáru lett 3
négyzet
még
II. deszka; 74-839 m
fa és
kihasználási
130896
termelve,
3
I. 73-os 6 m
fogva itt a
az
280-670 7„
35-7
3
itteni nyers pedig
boritásfa
m
épületi
fa.
telt,
mig a
fahulladék
Ennél
6 4 - 3 % volt. Látva a fenti eredményeket az
és figyelembe véve,
1 8 9 1 . évi vágás egyes e g y e d e i a régi ut
óvatosabbnak
kellett lenni
a
hogy
szélén v o l t a k ,
fa kiválasztásában
és
igy a
lábon hibátlanoknak talált törzsekből 3
m -t.
Tudva a
fekete
ággöcsök
döntettem
előjövetelét,
tem, hogy m i n d e n egyes rönköt
le
325 94
utasítva
let
megkóstoltassak és i g y
a 3
-
m -e
anyag
semmi
különben egészen hibátlanoknak jelzett rönkök
325 94
3
2 0 9 - 0 3 m - r e olvadt le. Miután
ezen
kívánni valót
3
209-03
sem
m
hagyott
szép
maga
nyers
után,
annak 3
73-83 m» felvágattam és n y e r t e m 2 0 - 1 9 1 m 3
m
II. oszt. fürészárut. Első
23-83°/
tehát
27-32
egyrészét
I . és
—
17-595
a
második
összesen tehát 51T5°/ -ot eredményezett. H a
0
most
0
még ehhez hozzáadjuk a 2 % borítás fát, a k k o r az eredményt fényesnek
mondhatjuk,
érhetünk
e l . I l y e n fából a z o n b a n
a m i l y e n t csak is kiválogatott még csak
fánál
1—200
köb
méter áll lábon. A z itt előadattokhoz, rázatát a d n i , h o g y m i t
még csak annak kívánom m a g y a
értünk
oszt. mű a n y a g (dit. w a a r e )
I.
oszt.
alatt
műanyag
egészen
alatt.
hibátlan
I.
fürész
árut értünk, I I . oszt. alatt pedig, a m e l y e k b e n g ö c s ö k v a g y k i s e b b hibák v a n n a k . A
fenn előadottak után azt h i s z e m , h o g y
czikkem
keretéből
felsorolom és
kitérni,
a műanyag
ha
a
műfa
nem
fogok
kerűköltségeit
raktározására néhány
más
is
meg
jegyzést is teszek. 3
A z 1 8 8 9 . évi n y e r s a n y a g termelési bére w -ként — frt «
« 3
Egy m «
« 3
Egy m «
«
«
«
fuvara 3 '4
fcm.-ről
2
« —
«
9
« —
«
km raktárba —
« 46
«
—
«
38
«
5
«
—
«
fürész a n y a g ára « fürész
» fuvara a 0.5 áru
nyersanyag
raktározási tőára
-
15 4kr.
.
.
.
.
3
Ezen
egység árakkal számitva az egy m
költségek
a következők
tiszta árura
voltak:
2-9x0-154 =
—
frt 4 5 k r
2-9X2-00
5
«
80
*
1-0X900
9
«
00
«
1-0X0-46
0
« 46
«
1- 0 X 0 - 3 8
0
2- 9 X 5 - 0 0
14
Minthogy 1891-ben a
1
38
j
«
50
«
3 0 frt 99 k r .
rönkök kiválasztása
g o n d d a l történt, a fa megkóstolása még
eső
igen
végett a termelési
nagy bérhez
1 5 k r t k e l l e t t hozzátenni, úgy, h o g y az ezzel 3 0 k r r a
emelkedett vissza
feL a m i t a nagyobb kihasználási % elég busásan
fizetett.
Végül
még
megemlékeznem,
egy néhány s o r r a l m e r t ez
is
igen
a
raktározásról
fontos.
minőség és méret szerint történik. A z I. raktárnak e g y i k , a I I .
oszt.
annak
A
A z egyes
választékolás
osztályú
második
e l h e l y e z v e , még p e d i g vastagsági osztályok fürészáruk közé 1—1
kell
anyag
oldalára
a lőn
szerint.
méter
távolságban, a
deszkák szélessége s z e r i n t léczecskék ( S p a n d l ) r a k a t n a k , m e r t t u d n i való dolog, h o g y h a a tölgy egymáson
2 n a p i g is k a p s érté
kéből ezáltal sokat vészit. A d e s z k a homlokán
lévő léczek-
egészen
különben
a
pontosan deszka
penészes
csak
foltokat
nek
fekszik, megkékül,
anyag
annak
bereped,
beljebb s beljebb h a l a d . I g e n
szélére s
a
kell
esniök,
mert
aztán
mind
repedés
czélszerü az
anyagot
minden
2 évben átrakásolni. A raktározás m i n t azt már más helyűt* is f e l e m i i t e t t e m , köbméterenkint 3 8 k r b a került.
