A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Nők a Balatonért Egyesület – VGT munkacsoport

A Balaton átlag a 2015. évi Víz világnapon: 119 cm

A Balaton és a vízgyűjtője A Balaton különleges természeti kincsünk. Közös felelősségünk, hogy vigyázzunk rá, őrizzük a magunk és a jövő nemzedékek számára. Az értékek védelméhez elengedhetetlenek a tárgyi ismeretek, mit és miért kell óvni. Tudás szükséges a környezetet fenyegető veszély felismeréséhez is, hogy tudjuk, mit tehetünk, tehetünk-e egyáltalán valamit elhárítása érdekében.

A Balaton Közép-Európában a legnagyobb területű tó. Főbb adatai: - hossza: 78 km - szélessége: 1,5 - 14 km - átlagos vízmélysége: 3,3 m - partvonalának hossza: 196 km - a Balaton átlagos felülete: 589 km2 - a Kis-Balaton felülete: 70 (34+36) km2 - vízgyűjtő területének nagysága: 5775 km2

Földrajz, vízmennyiség, vízmérleg A vízgyűjtőről a tóba érkező nagyszámú befolyó közül a legnagyobb a Zala. Egyetlen kifolyója a Sió csatorna, a kifolyás mennyisége zsilippel szabályozható 1863 óta. A földrajzi adatok mutatják a Balaton különlegességét: A mélység / felület hányados mindössze 0,0000056. (Képzeljük el a Balatont egy 78 m hosszúságú terepasztalon! A víz magassága az asztalon 3 mm lenne.) Nincs a világon még egy ilyen kis mélység / felület aránnyal rendelkező, nagy kiterjedésű, sekély tó. A Balaton vizének szintjéről 1876 óta gyűjtenek napi adatot a siófoki vízmércén. 1988-tól tartják nyilván az ún. "Balaton-átlag" vízállást, ami több - automatikus - mérőállomás adatából számolt átlag, azaz nem egy konkrétan leolvasott érték, hanem a helyi és a napi ingadozást "kisimító" szám. (Az ábrán "Balatonátlag" számok szerepelnek.) Az utóbbi évtizedben a vízszint nagy változékonyságot mutatott. A 2003-as és 2012-es rekord alacsonyságú vízszint okának tudományos magyarázata még várat magára, csakúgy, mint az időjárás és zsilipelés "felelősség-arányának" a meghatározása. Mindenesetre két csapadék-rekord év is erre az évtizedre esett: 2010 (959 mm) az elmúlt száz év legcsapadékosabb éve volt, 2011 (404 mm) pedig az elmúlt száz év legszárazabb éve. 2001-ben (a vízszint vészes süllyedésének hatására) hegesztőpisztollyal lezárták a Sió-zsilipet, és csak 2005-ben nyitották ki újra. Balatoni rekordok: 2003-10-04: 23cm -- 2006-06-18: 124cm; 2012-10-16: 38 cm -- 2013-05-05: 125 cm. Nők a Balatonért Egyesület - 8299 Csopak, Kőkorsó u. 2. - [email protected] - www.nabe.hu adószám: 18918548-1-19 - bankszámlaszám: 11623007-08047600-23000006

Földrajz, vízmennyiség, vízmérleg

Földrajz, vízmennyiség, vízmérleg A Balaton éves vízforgalmát a 2005. évi nyitás óta, a táblázat mutatja. A kilenc év alatt a természetes vízkészlet változás 288 cm (1,7 km3) lett volna. A szabályozás miatt azonban a tényleges változás 31 cm (0,2 km3).

A Balaton vízmérlege 2005-2013 - vízmagasságra transzformált éves adatok [cm] Forrás: A Balaton havi vízháztartási jellemzőinek meghatározása, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2014

Nők a Balatonért Egyesület - 8299 Csopak, Kőkorsó u. 2. - [email protected] - www.nabe.hu adószám: 18918548-1-19 - bankszámlaszám: 11623007-08047600-23000006

Földrajz, vízmennyiség, vízmérleg A vízmérleg "plusz" oldalán a csapadék és a hozzáfolyás, "mínusz" oldalán a párolgás, a leeresztés és a vízelhasználás áll. A vízkészlet-változás ezen adatokból számolt összeg. A természetes vízkészlet-változást is nyilvántartják. Ebben csak a természeti elemekből származó adatokat vonják be az összegzésbe: csapadék + hozzáfolyás - párolgás. A természetes és a teljes vízkészletváltozás különbsége mutatja az emberi beavatkozás hatását. A természeti tényezők közül a párolgás - a tó nagy felülete miatt - az utánpótlódással nagyságrendileg összemérhető mennyiség. Tekintve a Balaton térségének kiegyenlített hőmérsékleti viszonyait, a párolgás is évről évre közel azonos, 80 - 100 cm közti érték. A természetes vízkészlet-változás oszlopa mutatja, hogy szabályozás, azaz a Sión történő leeresztés nélkül, esős évben 50-100 centiméterrel nőne a Balaton szintje, ami veszélyeztetné a parti építmények és infrastruktúra fennmaradását, vagy nagy összegű beruházásokat tenne szükségessé az érdekükben. Ugyanakkor az idegenforgalomnak, a térség egyik legnagyobb "munkáltatójának" az az érdeke, hogy huzamos ideig ne legyen a 2012. évihez hasonló alacsony vízállás. A természetet szerető és védeni akaró emberek legfőbb igénye - az előbbi kettővel ellentétben - a természetesség megmaradása. A zsilipkezelő nehéz helyzetben van, mert a társadalmi elvárások mellett, az ideális szabályozáshoz még azt is kellene tudnia, hogy hónapokkal később mennyi eső esik majd.


Vízminőség A Balaton vizének minőségét a múlt század hatvanas éveiben kezdte rontani az emberi tevékenység okozta tápanyagterhelés. Halpusztulások (1965, 1975, 1980), madárpusztulás (1978), a fürdőzést és a hajózást nehezítő hínárosodás, bőrbántalmak a fürdőzők körében, vízvirágzás -- hívták föl a figyelmet a múlt század második felében arra, hogy a Balaton állapotának javítása (megmentése) érdekében lépéseket kell tenni. A beavatkozások megalapozására létrejött Balatoni Kutatásokat Koordináló Tanács összegző megállapítása szerint (1978) a Balaton vizének minőségét alapvetően az eutrofizáció (elnövényesedés) folyamatának felgyorsulása veszélyezteti. Az eutrofizáció gyorsulása fő okaként az emberi tevékenység miatt a vízbe kerülő, biológiailag hozzáférhető foszfor mennyiségének növekedését jelölték meg. A Tanács prognózisa szerint - beavatkozás nélkül - egy-két évtized alatt fürdésre alkalmatlanná vált volna a tó. A beavatkozások azonnal, a múlt század nyolcvanas éveinek elején megkezdődtek. Jelentősebb mozzanatai: - a Kis-Balaton tározó építése a Zala terhelésének csökkentésére, - a tisztított szennyvizek foszfortalanításának megoldása, - a tisztított szennyvíz kivezetése a Balaton vízgyűjtőjéről, - a belső foszforterhelés csökkentése kotrással [megj.: csak részlegesen valósult meg], - a mezőgazdaság műtrágya felhasználásának visszaszorítása.


Vízminőség A beavatkozások sikeresek voltak. Hatásuk azonban csak néhány éves eltolódással jelentkezett, miközben újabb, a vendégeket elriasztó jelenségek léptek föl: angolnapusztulás (1991), algainvázió (1992). A fordulat éve 1995, a Balaton azóta fürdésre alkalmas, jó minőségű. Megjegyzendő, a kotrás nem valósult meg teljes egészében, ez évről-évre gondot okoz a nyugati medencék strandjain is.

Állóvizek minősítésére 1982 óta használatos az OECD trofitási szint meghatározásán alapuló osztályozása. A trofitás szintje az eutrofizáció mértékének a jelzőszáma, melyet az összes foszfor és az éves átlag alga-klorofill koncentráció alapján határoznak meg. A Balaton trofitási szint alapján történt minősítését, a vízminőség jóra fordulásának történetét mutatja az ábra.

Vízgyűjtő-gazdálkodás, monitoring, beavatkozások A Balaton részvízgyűjtő két alegységből áll: a "4-1 Zala" és a "4-2 Balaton közvetlen" alegységből. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint (2010) a Balaton állapota "jó". Ez nem jelenti azt természetesen, hogy nincs teendő, főként azért, mert a vízgyűjtőn számos veszélyforrás ismeretes. Az alábbiak a jelenlegi, VGT-1-gyel kapcsolatos kritikákat tartalmaznak. A Balaton környezeti állapotára vonatkozó információkat a vízgyűjtő-gazdálkodás bevezetése óta a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott állomásokon gyűjtik. A balatoni mérőhálózat két rendszert alkot. Az egyik a Vízügyi igazgatóság és a Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (KDVI - KDKTVF) felszíni mérési programja, a másik az Állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ) és a Nemzeti park igazgatóság (BNPI) védett területek monitoring programja. Az ábrák mutatják a monitoring pontokat és programokat. Sajnálatos módon, a pontok földrajzi koordinátái hiányoznak az adatbázisokból. Ugyancsak sajnálatos, hogy csak nagyon korlátozottan hozzák nyilvánosságra a mért eredményeket és értékelésüket. A strandok minősítését (ÁNTSZ) leszámítva, nincs is az interneten balatoni VGT monitoring adatbázis.


Hidrológiai monitoring A vízminőségi és hidromorfológiai program: 11 csapadékmérő állomás, 7 vízszintmérő pont; a Balaton-átlag vízszint meghatározás a tihanyi és a balatonakali automata állomások adatai alapján történik, 16 VKI állomás hidrológiai és vízminőségi mérésekre, a mérőpontokon mindegyikén a biológiai elemek (fitoplankton, fitobenton, makrofita, makrozoobenton, halak) alapján történik a víz minősítése.

Természetvédelmi és fürdővíz monitoring A védett területek monitoring programja: ÁNTSZ fürdővíz minősítés a balatoni strandokon (164 hely), BNPI "halak, biológia" program (11 hely), BNPI "makroszkópikus gerinctelenek" program (5 hely), BNPI "élőhelyek" program (6 hely), BNPI "halas víz kémia" program (2 db).

Vízgyűjtő-gazdálkodás, monitoring, beavatkozások A vízállapotok javítását célzó beavatkozásokat csak "címszó" szinten tárgyalja a VGT. A Balaton-közvetlen alegység tervei: GOP-2.1.2-08/B-2008-0028, KEOP-7.1.2.0-2008-0151, KEOP-7.1.2.02008-0075, KEOP-7.1.3.0-2008-0021, KEOP-2.2.3/A-2008-0017, KEOP-7.2.3.0-2008-0021, LIFE06NAT/H/000102, KDOP-1.2.1-2008-0003, DDOP-2.1.1/D-2008-0003, DDOP-2.1.1/D-2008-0005, DDOP2.1.1/D-2008-0030, DDOP-2.1.1/D-2008-0015, DDOP-2.1.1/D-2008-0028, DDOP-5.1.4-2008-0024, DDOP5.1.4-2008-0033, DDOP-5.1.5/B-2008-0045, DDOP-5.1.5/B-2008-0004, DDOP-5.1.5/B-2008-0005, DDOP5.1.5/B-2008-0008, DDOP-5.1.5/B-2008-0010, DDOP-5.1.5/B-2008-0020, DDOP-5.1.5/B-2008-0042. Sajnálatos, hogy a fenti nagyszámú terv megvalósításáról, az elért hatásokról nincs a nagyközönség számára hozzáférhető információ. Ugyancsak sajnálatos, hogy a fenti tekintélyes felsorolás korántsem teljes, nem tartalmazza például a hatás- és költségszempontból egyaránt nagy jelentőségű Kis-Balaton-2 projektet. Összefoglalóan: A VGT-2-től többet várunk, mint a jelenlegi VGT-1-től. Elsősorban méréseket, monitoring-adatbázisokat, környezeti értékeléseket, megalapozott terveket és igazi nyilvánosságot.


Vízgyűjtő-gazdálkodás, civil teendők A határidők: 2015. április vége - A VGT vitaanyagának nyilvánosságra hozatala 2015. május 30. - A Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések társadalmi vitájának lezárása 2015. május-október - A VGT társadalmi vitája és eredményeinek feldolgozása, a VGT véglegesítése 2015. december 22. - A VGT nyilvánosságra hozatala és a kormány elé terjesztése

Teendők: Várjuk az anyagokat, információkat gyűjtünk, olvasunk.

Olvasnivalók: -- A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciója, 2014-2020, Helyzetelemzés -- Készült az ÁROP-1.2.11/A projekt keretében (400 oldal, 17 MB)


Vízgyűjtő-gazdálkodás, civil teendők Olvasnivalók: -- Balaton kiemelt térség fejlesztési koncepciója, Javaslattételi szakasz II. kötet, 2014 április, Balaton Fejlesztési Tanács (40 oldal, 3 MB) -- Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, 2010 Balaton részvízgyűjtő, Balaton közvetlen, Zala (145 MB) [honlap: vgt.kornyezetvedok.hu] -- A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja 2013-2015 (31 oldal, 1.5 MB) -- Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések, 2014 Balaton részvízgyűjtő, Balaton közvetlen, Zala (2 MB) [honlap: vgt.kornyezetvedok.hu]


Köszönjük a figyelmet! Nők a Balatonért Egyesület - 8299 Csopak, Kőkorsó u. 2. - [email protected] - www.nabe.hu adószám: 18918548-1-19 - bankszámlaszám: 11623007-08047600-23000006

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás

Recommend Documents