A BAJAI BERECZKI MÁTÉ KERTÉSZETI, ÉLELMISZERIPARI, MEZŐGAZDASÁGI-GÉPÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPORTISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJA

A BAJAI

BERECZKI MÁTÉ KERTÉSZETI, ÉLELMISZERIPARI, MEZŐGAZDASÁGI-GÉPÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPORTISKOLA

PEDAGÓGIA PROGRAMJA

2013.

0

BERECZKI MÁTÉ SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPORTISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari, MezőgazdaságiGépészeti Szakképző Iskola és Sportiskola 6500 Baja, Szent Antal u. 96.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 027975

Intézményvezető: Horváth László

Legitimációs eljárás …/2013. (….) határozatszámon elfogadta: Véleménynyilvánítók: ……………………………………… Dedinszkyné Virág Anetta

…………………………………………..

nevelőtestület nevében

Varga Gyula szülők közössége nevében

……………………………………………………

Bazsa Sarolta alkalmazotti közösség nevében

2/2013. (04.29.) határozatszámon jóváhagyta: …………………………………………… intézményvezető aláírás Ph A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: http://www.bereczki-baja.hu

Érvényes: A kihirdetés napjától 2013.04.29. visszavonásig

Verziószám: 1/2013.

Készült: 3 / 1 eredeti példány

1


Tartalomjegyzék

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA.................................................................................. 4 1. Bevezetés............................................................................................................................. 4 1.1. Az iskola jogi státusza ................................................................................................. 4 1.2. A pedagógiai alapelvek, értékek .................................................................................. 4 1.3. Jogszabályi háttér ........................................................................................................ 6 2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka ....................................................................... 6 2.1. Céljai .......................................................................................................................... 11 2.2. A NAT-ban megfogalmazott és egyéb vállalt nevelési feladatok megvalósítása ..... 12 3. A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás .................................................... 25 4. A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységi rendszerek és szervezeti formák........................................................................................ 27 4.1. Kulcskompetenciák ................................................................................................... 27 4.2. Tehetséggondozás ...................................................................................................... 32 4.3. Közösségi szolgálat ................................................................................................... 33 5. Közösségfejlesztés és kapcsolatok .................................................................................... 35 5.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................... 35 5.2. Kapcsolatok – intézményen belüli egyeztető fórumok.............................................. 37 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ....................................................................... 39 6.1. Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai .............................................................. 39 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése, oktatása........................ 40 8. A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban.............................................................. 47 9. Partneri kapcsolattartási formák ........................................................................................ 48 10. Vizsgák .............................................................................................................................. 49 11. Tanulók felvétele, átvétele ................................................................................................ 51 12. Teljeskörű egészségfejlesztés............................................................................................ 54 12.1.

Egészségfejlesztési, egészségnevelési program ..................................................... 54

12.2.

Környezeti nevelési program ................................................................................. 59

12.2.1.

A környezeti nevelés célja .............................................................................. 60

12.2.2.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek............................................................. 60

12.2.3.

A környezeti nevelés módszerei ..................................................................... 61

12.2.4.

A környezeti nevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei .................. 61

13. Fogyasztóvédelem ............................................................................................................. 61 14. Eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................. 62 2


AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .......................................................................................... 63 15. A választott kerettanterv ................................................................................................... 63 15.1. A választott kerettanterv helyi kiegészítései ............................................................... 63 15.2.

Közoktatási típusú sportiskolai képzés .................................................................. 65

15.3.

A mindennapos testnevelés .................................................................................... 65

15.4. A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai 2013. szeptember 1-től ................................................................................................................... 66 15.5.

Az érettségi vizsgák ............................................................................................... 67

15.5.1.

Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok ............................................. 67

15.5.2.

A középszintű érettségi témakörei .................................................................. 67

15.6.

A tanulók ellenőrzése, értékelés, beszámoltatás, felkészülés elvei ....................... 75

15.6.1.

A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése .................... 75

15.6.2.

A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei............................ 80

15.7.

A csoportbontások, foglalkozások szervezése ....................................................... 83

15.8.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................ 83

15.9.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek................................................. 85

15.9.1.

Az iskolai egészségnevelés elvei .................................................................... 85

15.9.2.

A környezeti nevelés feladatai ........................................................................ 86

15.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem 87 15.11. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek...................................... 89 16. Az iskola képzési struktúrája ............................................................................................ 92 17. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv..................................................... 93 Kifutó képzések óraterve ...................................................................................................... 93 2013. szeptemberétől induló képzések óraterve ................................................................. 101 Szakközépiskolai képzések ............................................................................................ 104 Technikusi óratervek ...................................................................................................... 110 Szakiskolai óratervek ..................................................................................................... 115 18. Az iskolai élet- és munkarendje ...................................................................................... 127 19. A pedagógia program elfogadása és jóváhagyása ........................................................... 128

3


AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.

Bevezetés

1.1.

Az iskola jogi státusza 2011. évi CXC. tv. 21-26. §, 202/2012 EMMI r., 20/2012 EMMI r. 123-127. § Név:

Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari, Mezőgazdasági – Gépészeti Szakképző Iskola és Sportiskola

Alapító okirat száma:

___/2012 Kth. számú határozat

Új határozat és kelte:

2012.11.15.

Jogállás:

önálló költségvetéssel nem rendelkező jogi személy

Fenntartó:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kecskemét Megyeközponti Tankerület 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

Felügyeleti szerv:

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

1.2.

A pedagógiai alapelvek, értékek 110/2012 Korm..r. I.1.1.-2.

Küldetésnyilatkozat -

Komplexitás elve — a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-oktatás során.

-

Egyenrangúság elve — a nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya.

-

A pedagógus vezető szerepe — az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában.

-

A személyes példamutatás elve – a pedagógus viselkedésében tükröződjenek a nevelési intézmény által képviselt értékek.

-

Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a tanuló fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása.

-

A különböző közösségekhez tartozás elve — a tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi 4


viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet — a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett — a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. -

A tapasztalatszerzés elve — lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására.

-

A külső hatások elve — mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történő támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be.

-

A bizalom elve — bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására.

-

A következetesség elve — igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására.

-

A nevelés ellentmondásosságának elve — a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek; a szabadság és a kényszer mozzanata; a közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása.

-

A motiváció elve — a tanulók érdeklődésének felkeltése.

-

A koncentráció elve — adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra. ,

-

A szemléletesség elve — a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása.

-

Az aktivizálás elve — a tanulói aktivitás kiváltása.

-

A visszajelzés elve — folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításuk akadályairól.

-

Az egységes alapokra épülő differenciálás elve- tanulói teljesítményértékelésre épülő egyéni és kiscsoportos fejlesztés.

-

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elve- a tanulásmódszereinek tanítása az egyéni képességek alapján. A tanulási készségek feltárása, a tanulói személyiségek megismerése. Önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítménye. Egyénre szabott tanulási követelmények és eljárások

A kompetencia-alapú fejlesztés alapelvei: - Kommunikáció központúság, - Tevékenység-centrikusság, - Rendszeresség, - Differenciáltság, - Partnerség, - Kutatás-szemlélet A hátrányos megkülönböztetés tilalma minden dolgozóra és iskolahasználóra vonatkozik. A Bereczki Máté Szakképző Iskola világnézetileg semleges. 5


1.3. -

-

2.

Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. tv., 20/2012. EMMI r. 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka 110/2012 Korm..r. 1. rész I.1.1.-2.

A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Célunk, hogy a családdal együttműködve a felnövekvő nemzedék -

a haza felelős polgárává váljék;

-

kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;

-

reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;

-

megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;

-

törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;

6


-

legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;

-

váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;

-

ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;

-

tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

7


Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

8


Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a

9


valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Az általános műveltség megszerzése, az érettségire és továbbtanulásra való felkészítés, valamint a szakmai képzés csak egyik pillére oktató-nevelő munkánknak, hiszen a társadalom nem csupán képzett, de a közéletben tájékozódni képes, személyes és csoportérdekeit képviselni tudó, jó állampolgárok kibocsátását várja minden iskolától. A tantárgyakon, a tanítási órákon és a tanítási órán kívüli tevékenységben mind nagyobb szerepet kell szánni a nevelőmunkának, az érzelmek és attitűdök fejlesztésének is. Az általános emberi értékeket, alapvető emberi normákat megismertetni és elfogadtatni elengedhetetlen célunk, ezeknek egységes és következetes képviselet, megőrzése kötelességünk. Célunk a tanuló-centrikus, és ezen keresztül partnerközpontú iskola megteremtése. Olyan gyermekközpontú intézménnyé kell válnunk, amely az itt tanulók testi, szellemi és lelki szükségleteire figyel, ezekhez kedvező és ingerdús környezetet hoz létre, amelyben a tanulók kibontakoztathatják egyéniségüket, megtanulhatják az egymás mellett élés szabályait. A tanítási órákon, illetve a tanórán kívüli pedagógiai tevékenységben az alábbi elveknek kell érvényesülniük: -

a tananyagtartalmak által közvetített ismeretanyag megértése, alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének felkeltése;

-

egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, ezek egyénre szabott, differenciált fejlesztése a tantárgyspecifikumok érvényesítésével;

-

a tanulási képesség fejlesztése a megismerési, kommunikációs és gondolkodási képesség műveleteinek gyakorlásával és ezek összekapcsolásával;

-

önismereten alapuló, önmagával és környezetével harmóniában élő személyiség nevelése;

-

a pozitív emberi értékek közvetítése: becsületesség, lelkiismeretesség, segítőkészség, tolerancia és humanizmus;

-

a demokrácia elveinek ismerete, elfogadása és tiszteletben tartása;

-

az értelmes munka értékének felmutatása, a gondos, precíz, felelősségteljes munkavégzésre irányuló igény felkeltése;

-

a különböző élethelyzeteknek megfelelő viselkedési formák és normák kialakítása;

10


-

a különféle kommunikációs csatornák által közvetített információk értelmezése, feldolgozása, különös tekintettel a tömegkommunikáció és a tömegtájékoztatás információáradatában való kritikus eligazodásra;

-

a szűkebb és tágabb környezettel szembeni igényesség felkeltése a szépen kialakított, ingergazdag környezet, logikusan megtervezett, nívósan kivitelezett tanári segédeszközök, és a tiszta, ép és szép iskolaépület, udvar révén;

-

az „alma materhez” való kötődés kialakítása és formálása a hagyományápolás és hagyománytisztelet révén;

-

a környezet megóvásának, helyreállításának lehetőségét tükröző környezeti nevelés;

-

az egészség értékének beláttatása és ennek megóvása a tudatos, egészséges életmód, valamint a civilizációs ártalmak és szenvedélybetegségek következményeinek megismertetésével;

-

a testi-fizikai képességek fejlesztése sokoldalú testmozgás által, az aktív rekreáció iránti igény kialakítása;

-

a sikeres pályaorientáció segítése az önismeret fejlesztésével, a választott szakmák elméleti és gyakorlati megalapozásával és oktatásával.

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek -

az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

-

váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

-

a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

-

sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

-

a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

-

különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

2.1.

Céljai

-

A beiskolázott tanulók érettségi bizonyítványhoz vagy szakképesítéshez juttatása

-

A tanuló képességeinek és érdeklődésének megfelelő végzettség (vagy végzettségek) megszerzésére való felkészítés

-

A tanuló megszerezhesse azokat az ismereteket, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (vállalkozói ismeretek, idegen nyelv, informatika)

11


-

A tehetséges megkezdésére

tanulók

felkészítése

versenyekre,

felsőfokú

tanulmányok

-

Olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam stb.)

-

A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket

-

Alakítsuk ki a tanulókban az életen át tartó tanulás képességét.

-

Az iskola alkalmazható tudással vértezze fel tanulóit.

-

Alakuljon ki a tanulókban az eredményes viselkedési minták elsajátításával a társas környezetben való eligazodás, tolerancia.

-

A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye.

-

Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása

-

Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés

-

A másság elfogadására nevelés

-

Egészséges életmódra nevelés.

-

A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása.

-

Kommunikációs készségek kialakítása

-

Az önismeret fejlesztése

-

A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek kialakítása, kulturált viselkedési normák kialakítása.

A felsorolt célokat az iskola akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul a tanuláshoz és alkalmazkodik az intézmény munkarendjéhez.

2.2. A NAT‐ban megfogalmazott és egyéb vállalt nevelési feladatok megvalósítása Rövid távú feladatok - A tanulók képességeinek és teljesítményeinek megismerése, előismereteinek pótlása. - A differenciált képességfejlesztés tervezése és beindítása. Rehabilitációs lehetőség az előző iskolai kudarcok kompenzálására. - A tanulói szokások megismerése; új, hatékony tanulástechnikák megtanítása az önálló ismeretszerzési képesség kialakítása érdekében. - A sportiskolai program fejlesztése. - A kompetencia-alapú oktatás előtérbe helyezése. - Pályázatok figyelése és elkészítése. - A tanulók kulturális és szabadidős igényeinek megismerése. - Szakmai továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel biztosítása. - A pedagógiai program megismertetése a partnerekkel. - Belső szabályzók aktualizálása. 12


-

Információs rendszer kiépítése. Kapcsolatok kialakítása és bővítése hasonló iskolákkal. A felnőttképzési program folytatása, új tanfolyamok indítása. A felsőfokú szakképesítésbe való bekapcsolódás előkészítése. Nyelvvizsgára való felkészítés. A pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása Képesség-kibontakoztató felkészítés

Középtávú feladatok - Pályaorientációs feladatok kiépítése. - A „mindennapos testnevelés” program kiterjesztése az összes évfolyamra. - A sport normarendszerének, értékhordozó szerepének megismertetése. - Idegen nyelvi oktatás feltételeinek javítása. - Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása. - Drog és bűnmegelőzési program szervezése. - Egészség megőrzésének, a környezet és természet védelmének tudatosítása. - Pályázatokra történő felkészítés. - Hagyományok kiépítése: közös színház, hangverseny, múzeumlátogatás, sportprogramok, kirándulások szervezése. Hosszú távú feladatok - Informatikai készség területén két program alkalmazás szintű ismerete. - Előkészítő a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódáshoz. - A kompetencia-alapú oktatás kiterjesztése az iskola egészére. - Az élethosszig tartó tanulás igényének beépítése a tanulók értékrendjébe. Eszközök, eljárások A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei - a tanítási órák, - „edzésórák” a kiemelt sportágaknak megfelelően, - a felzárkóztató tehetségfejlesztő foglalkozások, - versenyfelkészítések, - érettségire felkészítő foglalkozások, - az iskolai rendezvények, - a DKSE sportági és tömegsport edzései, - közös iskolán kívüli programok. módszerei: - előadás, - magyarázat, - vita, - tanulói kiselőadás, - megbeszélés, - szemléltetés, - projekt módszer, - kooperatív technikák, - szociális technikák. - adaptív metodika munkaformái: - frontális osztálymunka, - párban folyó tanulás, - csoportmunka 13


-

mozaik módszer forgószínpad drámapedagógia projekt poszter prezentáció

A frontális tanításnak létjogosultsága van akkor, ha: - homogén a tanulók előzetes tudása - új ismeret bevezetésekor - egységesen fontos az ismeret - azonos algoritmusra építünk A differenciálás = eltérések figyelembe vétele: - előzetes tudás mértéke - motiváltság szintje - tanulási készenlét/ aktivitás - tanulási tempó - önállósági fok A differenciálás eljárásai: - munka a feladatlapon - munka a tankönyvvel - munka a számítógépen - előadás/beszámoló - poszter - portfólió - prezentáció A pedagógus és a tanuló együttműködésén alapuló differenciálás: - munka a feladatlapon - szövegfeldolgozás - kísérlet - demonstráció - beszélgetés - kutatás Tanórán kívüli foglalkozásokhoz: - projektoktatás - múzeumi foglalkozás - könyvtári foglalkozás - művészei előadáshoz, kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás Előnyök: - A tanulók - tanulási hatékonyság A nevelés-oktatás feladatainak aktuális eljárásrendjét a tanév munkarendjében határozzuk meg. Az iskolai oktatásszervezés egyes speciális feladatai: - Az angol és német nyelvre történő felkészítés - Képesség kibontakoztató felkészítés - Közoktatási típusú sportiskolai nevelés

14


Az intézmény kiemelt célkitűzései Nemzeti öntudat hazafias nevelés A rendszerváltást követően az egyetlen, hivatalosan elfogadott világnézet elvesztette legitimitását, eltűntek a kötelezően elvárt válaszok. A kiteljesedett pluralizmus utat nyitott az önálló gondolatok, az egyéni álláspontok megfogalmazásának. A középiskola nyújtotta keretek között – mind tanórán, mind tanórán kívül – meg kell minden lehetőséget ragadni, hogy felelősen gondolkodó, a nemzeti értékeket magukénak valló, önálló véleménnyel rendelkező felnőttek kerüljenek ki az iskolapadokból. Ahhoz, hogy az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálja helyét a jelenkor társadalmában, nélkülözhetetlen a történelmi múlt ismerete. Az elmúlt korok valóságának megismerése során számtalan olyan példa – események, döntések, viselkedések - tárul a tanuló elé, amelynek elemzése és megértése segíti abban, hogy önmagáért és a körülötte szerveződő közösségekért felelős felnőtté váljék. Népünk kulturális örökségének, nagy múltú nemzeti kultúránknak megismerése az egyén nemzeti identitástudatának a megalapozását szolgálja. A nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése révén a tanuló ösztönzést kap szűkebb és tágabb környezetének történelmi-, kulturális- és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. A globalizáció kiteljesedésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kap a lokalitás, szűkebb környezetünk történetének, értékeinek, problémáinak ismerete, és az ezekkel való azonosulás. E nevelési folyamat végső célja, hogy a fiatalok hazájukat szerető, magyarságukat büszkén vállaló felnőtté váljanak. A tanulási folyamat során ismerjék meg a demokrácia alapelveit, tudjanak eligazodni intézményes világában, legyenek tisztában az őket megillető jogokkal, és a rájuk háruló kötelességekkel, és ezáltal aktív és felelős tagjai legyenek a magyar társadalmat alkotó közösségeknek. Feladatok: -

Szűkebb pátriánk múltjának, hagyományainak, nemzeti kultúránk értékeinek megismerése.

-

Tájékozottság hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, múltjában és jelenében.

-

Híres magyar államférfiak, tudósok, művészek, írók, költők, sportolók munkásságának megismerése.

-

A helyi társadalom, a helyi közösségek szerveződésének, értékeinek felismerése. A városi és a falusi élet jellegzetességének, hagyományainak ismerete.

-

A határon túl élő magyarság múltjának és jelenének ismerete.

-

A hazánkban és a szomszédságunkban élő más népek és népcsoportok eredményeinek, értékeinek felismerése és megbecsülése.

-

A múlt és a jelen kapcsolatának feltárása. Nemzeti sorsfordulóink ismerete, és időszerű tanulságinak belátása.

-

Nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások szerepe népünk életében. A hagyományok előremutató és visszahúzó szerepének értékelése.

-

A nemzeti önismeret és a hazaszeretet elmélyítése révén a nemzettudat megalapozása. 15


Elsősorban a földrajz, az irodalom, a történelem, a társadalomismeret, az ének és a rajz órák kínálnak alkalmat arra, hogy felszínre hozzuk a tanulók gondolatait, érzéseit a múltról, és a jelen időszerű eseményeiről, jelenségeiről. Az ismeretek elsajátítása mellett arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy gyakorolhassák azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népeinek megismeréséhez, megbecsüléséhez, és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Különös szerep hárul az évente megszervezendő tanulmányi kirándulásokra, amelyek több, szegényebb sorsú tanuló számára egyetlen lehetőséget jelentenek arra, hogy megismerje hazája természeti szépségét, és történelmi nevezetességeit.

Testi és lelki egészségre nevelés feladatai, eszközei A testnevelés és a sport célja, hogy az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközinek, valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Emeljék képességeik szintjét ezek fejlesztésének, fenntartásának módját, megismerjék a verseny örömét, a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Becsüljék meg társaik teljesítményét. A testnevelés az iskolában az egyetlen tárgy, amely a testi nevelés részeként a tanulók testi fejlődését közvetlenül segíti. A testnevelés az ifjúság értelmi, erkölcsi, esztétikai nevelésében előtérbe kerül. Alig van olyan tevékenység, amely ne kívánná meg a tanulók kisebb-nagyobb csoportjának szoros együttműködését. A versenyek, sportjátékok megkívánják, hogy egyéni érdekeiket alárendeljék a csapatnak (közös célnak), segítsék egymást, helyesen értékeljenek, lépjenek fel a kifogásolható magatartás ellen. A sportban kitűnők a közösségben kedvező, nem egyszer vezető szerepet töltenek be. Számolni kell azzal, hogy a korra jellemző ambíció, kitűnésre való hajlam el is fordítja a tanulókat olyan tevékenységektől, melyben szégyent vallhatnak. A testneveléstől való elhúzódásnak (elfordulásnak) lehetnek egyéb okai, fizikai gyengeség, alkati tulajdonság, ügyetlenség. Ezért fontos, hogy a tanulók ügyességét sokoldalúan fejlesszük. El kell érni, hogy mindenki megtalálja a számára sikeres, örömteli tevékenységformát. A fizikai aktivitás csökkenése nemcsak egészségügyi szempontból hátrányos, hanem azért is, mert elügyetlenedést és ezzel együtt a fizikai tevékenységre való képesség és hajlandóság csökkenését is eredményezheti. A testnevelési órákon mindig időt kell szentelni arra, hogy a tanulóknak megvilágítsuk az egészségüket fenyegető veszélyeket, károsodásokat, ezek elkerülésének, kivédésének lehetőségeit (pl.: gerincferdülés, ezek ellen ható gyakorlat vagy erőfeszítés – szteroidok). Fel kell használni az órákon más tantárgyak tevékenységeit, pl.: fizika, biológia.

16


A tanulók elé tűzött célok optimálisan fejlesszék bátorságukat, tartós erőkifejtésre való képességüket, monotónia tűrésüket, problémamegoldó képességüket, önbizalmukat. A tanulókat érdekeltté kell tenni jártasságaik, testi képességeik tökéletesítésében, fejlesztésében (pl.: iskolai sportversenyek, alkalmi csapatok vetélkedése). A fiatal szervezet regenerálódási képessége mindig biztosít erőfelesleget, melyet szívesen kötnek le sporttevékenységekben. Sokoldalú érdeklődésük és hajlandóságuk megvan arra, hogy szellemi elfáradásukat fizikai tevékenységgel állítsák helyre, és bekapcsolódjanak a rendszeres testedzésbe. Az érzelmek alapját azok a szükségletek alkotják, amelyek az emberek egymás közötti viszonyaival kapcsolatosak. Az ember társas lény, akinek a közösségben elfoglalt szerepét alapvetően meghatározzák erkölcsi, esztétikai és intellektuális érzelmei, melyek színezik, befolyásolják, meghatározzák cselekedeteit, viselkedését. Ezen érzelmek forrását azok a közös célok jelentik, amelyek megvalósításáért együttesen és külön-külön is harcolunk. A gyermek beleszületik szociális környezetébe, és ennek segítségével próbálja megvalósítani önmagát. A szocializáció során elsajátítja a társadalom normáit, szokásait, a társadalmi együttélés szabályait, és mindeközben változik, formálódik, fejlődik. E tanulási folyamat során a legfontosabb közvetítő a család, az iskola, a baráti közösségek és később a munkahely. Az iskola kiegészíti, de gyakran pótolni is kénytelen, amit a család nem tud biztosítani. A serdülő különösen érzékenyen reagál a változásokra. Tünetként hordozza magán az adott társadalom problémáit, családjának gondjait, de az adott tanítási óra sikerességét és sikertelenségét is visszatükrözi. A család és az iskola közösen kell, hogy elősegítse a tanuló önbecsülésének, önbizalmának fejlesztését, reális énképének kialakítását, hogy ez által képessé váljék egy olyan jövőkép létrehozására, amely biztosítja boldogulását. Mindez stabil és gazdag érzelmi háttér meglétét teszi szükségessé. Olyan önálló, sokoldalú, céltudatos, felelősséget vállaló, kötelességtudó fiatalokat kell nevelnünk, akik tisztelik az embert, az emberi tudást és az emberi munkát, védik természetes környezetüket, és képesek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. A nevelési folyamat során olyan pozitív emberi értékek kifejlesztésére kell törekednünk, mint a becsületesség, őszinteség, jóság, szeretet, segítőkészség, szorgalom, áldozatvállalás, tolerancia, szolidaritás. A tanulók közül sokan túlterheltek, kedélyállapotuk feszült, gyakran hiányzik életükből a nyugalom, a higgadtság és a biztonság. Ilyen helyzetben a fiatal szívesen menekül a képzelet világába, és tölt órákat a tv vagy a számítógép előtt. A serdülők a maguk módján próbálják megteremteni szabadságukat, és egyre többen nyúlnak cigarettához, alkoholhoz, és különböző kábítószerekhez. Sokakból hiányzik az erőfeszítés, a kitartás, és gyakori a „minimum is elég” felfogás. A másik véglet, amikor a bizonytalan érzelemvilágú serdülő egyszerre akar minden csinálni, ahelyett, hogy kevesebbet, de jobban teljesítene. Célunk, hogy segítsük őket az egészséges lelki közérzet megteremtésében, a helyes életritmus kialakításában. Kiegyensúlyozott, érzelmeit, döntéseit vállaló, konkrét célokkal rendelkező, kulturált magatartású fiatalok nevelésére törekszünk.

17


Feladatok: -

A helyes önismeret kifejlesztése. Rendelkezzék a tanuló pozitív énképpel, legyen reális önbecsülése. Vállalja önmagát, érzelmeit, jó és rossz tulajdonságait.

-

Pozitív emberi értékek, tulajdonságok – kedvesség, jóság, szeretet, őszinteség, becsületesség, szorgalom, igényesség – kialakítására való törekvés.

-

Az új iránti nyitottság és kíváncsiság, az egészséges versenyszellem fenntartása.

-

Mások szempontjait is figyelembevevő viselkedés kialakítása. Empátia, tolerancia, együttműködési készség, mások különbözőségének elfogadása, a személyiség tisztelete.

-

Figyelmesség, udvariasság, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság jellemezze a tanulók viselkedését.

-

Legyen képes szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására, váljék a különböző iskolai és iskolán kívüli közösségek együttműködő, hasznos tagjává.

-

Feladatainak, munkájának végzése során legyen igényes, önálló, kezdeményező, pontos és kitartó.

-

Tisztelje az emberi tudást, munkát, erőfeszítést. Jellemezze az ember által létrehozott anyagi és szellemi javak megbecsülése. Védje, óvja természetes környezetét.

Az érzelmi nevelés akkor lesz igazán hatékony, ha az iskolai élet minden területét átfogja. Az iskolai életnek, a tantárgyaknak megvannak azok a sajátos területei, amelyek lehetőséget kínálnak az érzelemvilág gazdagítására. Ezáltal minden tanár – közvetlenül vagy közvetve -, de bekapcsolódik a tanítványok érzelmi nevelésébe. A tanárok példamutatása rendkívül fontos szerepet kap a fiatalok érzelmi fejlődésében. Erre a feladatra mégis az osztályfőnököket tartjuk a legalkalmasabbnak, hiszen ők az átlagosnál jobban ismerik a tanulókat, több időt töltenek együtt, és mélyebb emberi kapcsolatot is képesek kialakítani velük. Egy-egy osztálykirándulás, színházlátogatás vagy más közös program kiváló alkalmat kínál a gyerekek alaposabb megismerésére, és a közös beszélgetések révén jellemének alakítására. Emellett az osztályfőnöki órákon különböző témájú esettanulmányok feldolgozása, elemzése és a téma körül kialakuló vita is rendkívül hatékony módszernek tekinthető. Pályaorientáció Célok, feladatok: - Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése - A legfontosabb pályák tartalmának, a hozzájuk vezető utaknak tapasztalatok útján történő megismerése - A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása - Olyan tevékenységek, feltételek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók érdeklődésének megfelelő területek megismerését - A pályaismertetők, a munka- és álláshirdetések, az adatszolgáltatás egyénre vonatkozó szabályai (adatlap, önéletrajz, stb.) közötti eligazodás - A pályasegítő számítógépes programok használata - Munkaügyi, munkajogi kérdésekben való jártasság - A lehetséges pályamódosításra való felkészítés Iskolánkban a „Pályaorientáció” mint külön tantárgy nem jelenik meg. A NAT által előírt követelményeket az osztályfőnöki órákon lehet megvalósítani, új ismereteket szerezni, a más órákon megtanultakat szintetizálni.

18


Eszközök, eljárások - Intézménylátogatás - Kiscsoportos foglalkoztatás, megbeszélés, vita - Önálló gyűjtőmunka - Szituatív gyakorlatok, szerepjátékok - Kérdőív kitöltése, feldolgozása - Külső előadás Felhasznált eszközök: - Számítógép - Pályaválasztási és pályalélektani szakkönyvek - Naprakész információs anyagok Erkölcsi nevelés Az elmúlt évtized társadalmi és politikai változásai alapvetően értelmezték át az állam és az állampolgár viszonyát, a társadalom értékrendjét és erkölcsi viszonyait. Az általános értékválsággal küszködő világunkban az ifjúság különösen védtelen és kiszolgáltatott helyzetbe került. Megkérdőjeleződött a hagyományos értékrend, így a felnövekvő nemzedék egyre bizonytalanabb érték- és normarendszert örököl, és nincs felkészítve arra, hogy önállóan is el tudjon igazodni az egyre bonyolultabbá váló társadalmi viszonyok között. A család képtelen egyedül magára vállalni a gyermekek erkölcsi nevelését, hiszen tudjuk, hogy a társadalom e primer közössége is komoly válsággal küzd. Tanulóink jelentékeny része él csonka családban, de a teljes családokban is egyre kevesebb idő jut a gyerekek erkölcsi, érzelmi nevelésére, mivel az anyagi biztonság megteremtése a szülők energiájának jelentős részét felemészti. Ezek az összetevők teszik különösen fontossá és aktuálissá az iskola szerepét a jövő nemzedékének erkölcsi nevelése terén. Az iskola feladata, hogy e létező társadalmi problémákra ráirányítsa a tanulók figyelmét, és rendszeres, tervszerű és pozitív ráhatásokkal, személyes példaadással segítse boldogulásukat. Az erkölcsi nevelés kiterjed az önálló tájékozódáshoz, és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztésére. A nevelési folyamat részeként olyan társadalmi együttélési szabályokat – értékrend, norma, szokás, illem, erkölcs, jog – kell közvetíteni, amelyek segítik a szűkebb és tágabb környezetükben eligazodni szándékozó fiatalokat. Ezen értékek, normák személyiségükbe beépülve szabályozzák az egyénnek önmagával és másokkal szembeni viselkedését, és elősegítik a társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen magatartásformák kialakulását. Végső célunk, hogy tanulóink önálló gondolkodású, vállalkozó szellemű, jogaikat ismerő, a társadalmi együttélési szabályokat gyakorló polgáraivá váljanak a társadalmunknak. Feladatok: -

Legyen képes helyes önismeret kialakítására, a személyiségében rejlő lehetőségek és gátak feltárására, önmaga vállalására.

-

Legyen világos képe szerepiről és hovatartozásáról.

-

Az önismeret fejlesztése révén váljék képessé szükségleteinek felismerésére, céljainak megfogalmazására és megvalósítására, önálló döntések meghozatalára.

-

Váljék képessé a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére.

19


-

Legyen készsége és képessége tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására.

-

Tudatosuljon benne milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért, miben és mennyiben felelős.

-

Próbálja megítélni milyen jelekből lehet következtetni egy-egy emberi megnyilvánulás igaz vagy hamis, önző vagy önzetlen voltára.

-

Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Legyen képes konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére.

-

Legyen képes saját meggyőződésének megfogalmazására és vállalására, illetve mások meggyőződésének megértésére és tiszteletben tartására.

-

Váljék képessé az egyéni és a közérdek összehangolására.

-

Ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait.

-

Legyen képes saját léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezésére.

A tanulók erkölcsi nevelése nem egy-egy tantárgy kizárólagos feladata, hanem az oktatónevelő munka egészét érinti. Mégis különös helyet kapnak e folyamatban az osztályfőnökök, és az oktatásban új színfoltként megjelenő etika tantárgy, ami régi hiányosságot pótol. Az ismeretek – erkölcsi alapelvek, etikai törvények – átadása önmagában nem tekinthető hatékony módszernek. Sokkal hatékonyabbak a személyes élményekre épülő készségfejlesztő módszerek, amelyek megalapozzák és fejlesztik a diákok erkölcsi érzékét. Egy-egy erkölcsi kérdést, döntési helyzetet történetek – esettanulmányok – feldolgozása révén ismerhetnek. Ezek megbeszélése, megvitatása során számtalan alapvető ismeretre tesznek szert, ugyanakkor lehetőség nyílik a gondolkodási, probléma-megoldási és kommunikációs képességeik fejlesztésére is. Mindezek mellett ne feledkezzünk meg a már jól bevált, mindig kéznél levő módszer, a személyes példamutatás fontosságáról sem. Médiatudatosságra nevelés A fiatalok esztétikai nevelésében meghatározó, irányadó szerepe van az iskolának, segítve az őket érő vizuális információk közötti eligazodást. A jó ízlés, az esztétikai értékek iránti érzékenység és nyitottság, a kritikus szemléletmód, a kreativitás a mindennapi életben való boldogulás feltétele. Az esztétikai nevelés értékközvetítő, de egyben értékteremtő és jellemformáló tevékenység, melynek során a tanulók vizuális alkotó, és befogadóképessége egyaránt fejlődik. Feladatok: - A vizuális alkotó és befogadóképesség fejlesztése. - A kulturális és művészeti értékek iránti nyitottság megteremtése. - A kulturális értékeket megbecsülő magatartás kialakítása. - Esztétikai és kritikai érzék fejlesztése. - Az értelmi és értelmi fogékonyság finomítása. - A vizuális információk közötti szelekció képességének kifejlesztése. - A vizuális információk megértésének megkönnyítése, és ezek hasznosítása a munkában, a tanulásban, a mindennapi életben. - A hétköznapi esztétikai értékítéleteket megalapozó ízlésvilág kialakítása. - A művészet- és zenetörténet kiemelkedő alkotásaink megismertetése.

20


Az esztétikai nevelés a tantárgyi kereteken belül kiemelt szerepet kap a szakközépiskolai oktatásban ismét helyet kapó énekórákon. Itt lehetőség nyílik a múlt és a jelen kiemelkedő alkotásainak megismerése mellett, a különböző korok stílusirányzatainak és ízlésvilágának bemutatására is. Megismerkedhetnek a tanulók az alkotás örömével, tág és önálló lehetőségét kínálva az önkifejezésnek. Az esztétikai és kritikai érzék, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztésének másik hagyományosan fontos területe az irodalomoktatás. Önismeret és társas kultúra fejlesztése A közösségi nevelés fontos, szorosan összekapcsolódó színterei: az osztály, a kortárscsoportok, a diákkörök, és az ezeket összefogó, és érdekeiknek közös képviseletét ellátó diákönkormányzat. Az elsődleges, és a tanulókra legnagyobb hatást gyakorló közösség, az osztály közössége. A különböző általános iskolákból érkező gyermekek új, és sokszor nehéznek tűnő feladatokkal szembesülnek a középiskolába kerülve. Az egyetlen biztos kapaszkodót az osztályfőnökök jelentik számukra, akik kezdetben segítenek eligazodni az új feltételek és elvárások útvesztőjében. A későbbiekben az ő segítségükkel kezd formálódni az osztály közössége. Fontos, hogy az osztályfőnökök elképzeléseiket, programjukat a helyi adottságokhoz, igényekhez és szükségletekhez igazítsák. Feladatok: - Segíteni kell a tanulók beilleszkedését, hogy lehetőség szerint mindenki megtalálja helyét az újonnan formálódó közösségben. - Helyes, követhető értékek közvetítése és elfogadtatása. - Tanórán kívüli tevékenységek, programok – színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, hagyományteremtés stb. – szervezése és kezdeményezése. - A tanulók egyéni adottságainak felismerése, fejlesztésének szorgalmazása, és kamatoztatása a közösség életében. - Önismeretük elmélyítése révén, tudják magukat elfogadni és elfogadtatni, váljanak képessé a másság megértésére, mások személyiségének tiszteletére. - Tudjanak azonosulni a közösség pozitív értékeivel, elvárásaival. - Legyenek képesek konstruktív életvitel kialakítására. Az osztálykeretek közül kilépve, a közösségi nevelés következő színterét az iskolában működő kortárscsoportok, diákkörök és szakkörök jelentik. A kortárscsoportok működése lehetőséget nyújt az adott korosztályt leginkább érintő és érdeklő kérdések megvitatására, az eltérő vélemények ütköztetésére, és ezek megbeszélésére. A diákkörök és szakkörök széles skáláját felkínálva lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ki-ki képességeit és érdeklődése szerint választhasson a kínálatból. Különösen fontos szerepe van az iskolában működő sportköröknek, amelyek a közösségfejlesztés mellett a testi és lelki egészség megóvásához, és az egészséges életmód kialakításához is segítséget nyújtanak. Minél több diákközösség működik egy iskolában, annál fejlettebb annak közössége. Az iskolai diákélet legmagasabb szintű irányítója és szervezője, a tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviselője a diákönkormányzat. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat rendeletben megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

21


A diák-önkormányzati vezetőség a diák-önkormányzati munkát segítő pedagógus révén közvetlen kapcsolatban áll az igazgatóval és a nevelési igazgatóhelyettessel. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen, valamint a nevelési igazgatóhelyettesen és az osztályfőnökökön keresztül tájékoztatja a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Feladatok: - Az iskolai diákélet – szabadidős és kulturális tevékenységek – szervezése, irányítása. - Iskolai hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése. - A tanulók és tanulói közösségek érdekeinek képviselete. - A tanulói jogok érvényesülésének áttekintése. - Döntési, véleményezési, javaslattevő és egyetértési jogaik érvényesítése. - A diákság problémáinak, felvetéseinek továbbítása az iskolavezetés felé. Kapcsolódás Európához Az utóbbi évtizedekben a társadalmi változások és az ipar részéről felmerülő új igények egész Európában (és így hazánkban is) létrehozták a szakképzés átszervezésének, átalakításának szükségességét. Rugalmasabb, a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átképzést lehetővé tevő rendszerre van szükség, s ezért Európában általános tendencia a szakképzés modularizálása, a tananyag és a képzési idő kisebb, jól variálható egységekre bontása, a moduláris tananyag-feldolgozás. A minél hatékonyabb tudás-átadás és megszerzés érdekében mind az ipar, mind a politika képviselői a kompetencia alapú szakképzés kialakítására ösztönzik az iskolákat, szakképző intézményeket. Ehhez elengedhetetlen annak felmérése, hogy az adott képzésben résztvevő diáknak milyen képességekre lesz szüksége a munkája során és a tananyagot ennek megfelelően kell ki-, ill. átalakítani. Részvétel az európai szakképzés egységesítésében Az egységesülő Európa víziója az utóbbi években elérhető közelségbe került, de ez egyben sok gyakorlati problémát is felvet és új feladatok elé állítja az egyes országokat, s így hazánkat is. A szabad munkaerő-áramlás nemcsak politikai szándék kérdése, hanem szükségessé teszi a szaktudásnak, ill. annak dokumentálásának egységesítését is, ami értelemszerűen az alkalmazhatóság alapfeltétele. Könnyen belátható, hogy ez által szükségessé vált a nemzeti képzési rendszerek átvilágítása, átláthatóvá tétele és az egységes európai szakképzési rendszer kialakítása, ami évtizedekig tartó, hosszú és bonyolult folyamat lesz. Európára és a nagyvilágra nyitott személyiségek nevelése Ahhoz, hogy iskolánk diákjai felmérjék az életük során kialakuló új lehetőségeket és azokkal élni is tudjanak, ill. hogy egykor majd hatékonyan tudjanak dolgozni az európai problémák megoldása érdekében, már most meg kell teremteni számukra annak lehetőségét, hogy modern, jól használható tudás birtokába kerüljenek. Olyan helyzetekbe kell őket hozni a tanulmányaik során, amelyek lehetővé teszik látókörük szélesítését, a nemzetközi problémák iránti fogékonyságuk, érzékenységük fejlesztését.

22


Az idegen nyelven történő kommunikáció gyakorlása Jelenlegi és jövendőbeli diákjaink életében egy európai nyelv ismerete és használata már elengedhetetlen feltétele lesz a szakmai tudás kiteljesedésének és az egyéni boldogulásnak. Bár a „felhasználó-barát” szoftverek terjedésével a számítógépen végzett munka egyre könnyebb lesz, a számítástechnikai eszközök magasabb szintű alkalmazása szükségessé tesz egy megfelelő nagyságú, biztonsággal kezelt angol nyelvű szókincset is. Kommunikációs nevelés Minden műveltségi terület, tantárgy alapvető feladata, hogy sajátosságai és lehetőségei szerint részt vegyen a diákok kommunikációs képzésében: felkészítse őket a különböző beszédhelyzeteknek megfelelő művelt, sikeres kommunikációra, a társas együttműködésre a magán és társadalmi élet különböző szintjein. Ennek keretében minden műveltségi terület alapvető feladata, hogy tudatosítsa sajátos szóhasználatát, szókincsét és szaknyelvében a köznyelvitől eltérő jelentéseket. A kommunikáció feladatai: - Napjaink gazdag és növekvő szerepű jelrendszerének áttekintése és értelmezése, az információtömegben való gyors eligazodás módszerei. - Különböző kódolású kommunikációs rendszerek társadalmi jelentőségének feltárása, pl. tömegkommunikációs eszközök szerepe az információfogyasztásban. - A hagyományos és az új technológiákon alapuló információforrások, az új audiovizuális környezet értelmezése, szelektív felhasználása. - A tények és a szándékok közötti különbségek felfedeztetése. - Véleménynyilvánítás, érvelési stratégiák különböző beszédhelyzetekben, pl. vitákban, tanácskozáson, értekezleteken, nyilvános fórumon. - Az ellenérvek figyelembevétele, az egymást megértés képessége. - Szociolingvisztikai viselkedés (beszédhelyzethez alkalmazkodó nyelvhasználat). - A szaknyelv, a hivatkozások funkcionális, az igényes köznyelvhez igazodó használata. - A kommunikáció kontextusainak megfelelő stílus, a beszédmód mérlegelése és funkcionális használata a hatás, a meggyőzés érdekében. Kommunikációs magatartásformák, nyelvi illem különböző beszédszituációkban, felkészítés az eredményes munkavállalási magatartásra. - A kommunikációs énkép helyes megítélését segítő módszerek a magán- és a társadalmi életbe való sikeres beilleszkedés érdekében. - A testbeszéd szerepének tudatosítása az emberi érintkezésben nélkülözhetetlen tapintat szempontjából és a sikeres együttműködés érdekében. - Állásért folyamodás megszerkesztése, szakmai önéletrajz, „önmagunk nyelvi képviselete”. - Hogyan viselkedjünk pl. egy munkahelyi felvételi beszélgetésen, tanácskozáson, üzleti tárgyaláson. A kommunikáció két alapvető formája: - a szociális kommunikáció - a kognitív kommunikáció. A kommunikáció eszközei: - érzelmi – pozitív érzelmi légkör kialakítása (osztály, tantestület, iskola) - formalizált – formalizálás képessége (táblázat, formula, szótár, lexikon, számítógépes adatbázis, stb.) - szemléletes – ábrázolás és ábraolvasás képessége (ábra, modell, vázlat, stb.)

23


-

verbális – a nyelvtudás, a beszéd – beszédértés, az írás – olvasás képessége (hangképzés, hangerő, hanglejtés, helyesírási készség, szövegalkotás, stb.)

Amíg a kognitív kommunikáció képességében fejlesztése alapvetően a rajz, anyanyelv, idegen nyelv, matematika, fizika és kémia tantárgyak és az iskola egészére vonatkozik. Nevelési munkánkban maradéktalanul ellátni.

minden

nevelési

területen

törekszünk

feladatainkat

A kompetencia-alapú oktatás fejlesztési feladatai: -

Az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tanulás folyamatához – az aktív részvétel lehetőségének biztosítása, valamint az egyéni érdeklődés és haladási ütem figyelembe vétele. Az önálló tanulási képesség kialakítása – az információszerzés és - rendszerezés teljes tanulási időszakot végig kísérő gyakorlása, valamint a birtokolt ismeretelemek egyre magasabb szinten történő integrálása. Az elvont iskolai tudáselemek következetes összekapcsolása a diákok napi tapasztalataival és az életkoruknak megfelelő gyakorlati feladatokkal. A megszerzett tudás hasznosságának megélése a felhasználás különböző szintű (közvetlen, analóg és kreatív) lehetőségeinek gyakorlása révén. Kommunikációs és kooperációt igénylő csoportos munkaformák beemelése az iskolai tanulási, probléma megoldási és alkotó folyamatokba.

Minden kompetencia területen fejlesztendő: -

tanítás - tanulás aktív résztvevőjévé váljon a tanuló önálló, problémamegoldó képesség kialakítása mind elméleti órákon, mind a gyakorlati képzés folyamán kritikus gondolkodás kreativitás, kezdeményezőkészség problémamegoldás, kockázatértékelés, döntéshozatal érzelmek kezelése

Részfeladatok: Kreatív gondolkodásra nevelés - tanítás - tanulás aktív résztvevőjévé váljon a tanuló - önálló, problémamegoldó képesség kialakítása mind elméleti órákon, mind a gyakorlati képzés folyamán Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása - színvonalas anyanyelvi kultúra elsajátíttatása - humán- és reálértékek átadása - a kommunikációs készség fejlesztése-bővítése az infó-kommunikációval - különböző szintű számítástechnikai ismeretek elsajátíttatása A környezettudat fejlesztése - egészséges életmódra nevelés - ökológiai szemlélet - esztétikus környezet 24


A versenysport és az élsport követelményrendszerének, normarendszerének fejlesztése A "bereczkis - öntudat" kialakítása, fejlesztése - az iskola múltjának megismerése - hagyományaink ápolása, - emlékünnep Bereczki Máté születésének alkalmából (szeptember 22.).

3.

A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás 110/2012 Korm. r. I.2., 20/2012 EMMI r. 134-137. §

A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a Nat céljai és feladatai érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik: - a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, - az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, - a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, - a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait, és - közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az egyes műveltségi területeknek vannak olyan fejlesztési céljai és tartalmi elemei amelyek a kerettantervekben nem önálló tantárgyként, hanem más tantárgy/tantárgyak részeként jelennek meg, sőt, a kerettantervi implementációban más műveltségterületek részévé is válhatnak. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben kötelező tartalommal nem szabályozott időkeret szabad felhasználása, a módszertani szabadság, az engedélyezett kerettantervek közötti választás, illetve az egyedi tantervek engedélyeztetési lehetősége biztosítja. A Nat-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A Nat normáit, illetve a szakképzés esetében a szakmaterületek követelményeit közvetítő, de annál részletesebb kerettantervek és oktatási programok – a Nat-tal együtt – irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek, továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak, de legfőképpen az iskolák nevelőtestületeinek. A kerettantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg: -

a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket;

-

azonosíthatók bennük a Nat-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák (lásd: II. 1. fejezet) és műveltségi tartalmak, továbbá a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére;

-

biztosítják a felkészítést az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire;

-

segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését;

25


-

használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség;

-

érvényesíthető útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez;

-

kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra.

A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet. A tanulók önismeretének fejlesztése – a korábbi iskolai kudarcok kompenzálása. - A tanulók együttműködési készségének fejlesztése. - Felelősségérzet fokozása, az akarat edzése. - Egészséges életvitel igényének fokozása. - Tanulási képességek (kialakítása) fejlesztése. - A tanulók képességének fejlesztése a kompetencia modulokban. - Az egészséges, együttműködésre is képes versenyszellem kialakítása. - Problémamegoldó gondolkodás, kreatív fejlesztése (kognitív képességek fejlesztése). - A társadalmi normák megismertetése - A családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok és azok részét képező ismeretek - Előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség - Testi-lelki egészség megőrzésére történő felkészítés - Bűnmegelőzés - Drogprevenció - Fogyasztóvédelmi nevelés Színterei: csapatépítő tréning, tanítási óra, projektek önálló (csoportos) feldolgozása, osztálykirándulás A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap: - az önismeret fejlesztése, - a kezdeményező és vállalkozó készségek, - a felelős társadalmi magatartás kialakítására, - az állampolgári szerepre történő felkészítés. A tanulók személyiségének alakításához a diákok megismerése szükséges. Ezen feladatok megoldásához a műveltség, a cselekvőkészség; a jogi tudatosság; a vezetés; a kooperáció; a csoporttag szerepének vállalása, különböző társadalmi szerepek elsajátítása szükséges. A kötelező tanórák, a szakkörök, a sportegyesület, a versenyek és bajnokságok keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenységek: - csoportdinamika fejlesztése - ön- és társismeret fejlesztése - kooperáció honosítása - tolerancia és empátia fejlesztése 26


Edzésóra keretében: -

a sport személyiségformáló hatásainak hasznosítása (akarat és kitartás erősítése, csapatmunkára szoktatás, a végzett tevékenység iránti alázat, becsület, fair play, stb.)

-

a „sportolói szellem” kialakítása, fair play.

4.

A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységi rendszerek és szervezeti formák 110/2012 Korm. r. II.1., 20/2012 EMMI r. 133. §

4.1.

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

27


Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása 28


az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök

29


használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmigazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. 30


E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása.

31


A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

4.2.

Tehetséggondozás

A társadalmi elvárásokhoz igazodva olyan állampolgárokat kell nevelnünk, akik számára legfontosabb érték az emberi élet méltósága, akik az élet értelmét a kulturált, a harmonikus, az erkölcsös emberi életmóddal azonosítják. Nevelésünk középpontjába olyan embernek az eszményét kell állítanunk, aki különös gondot fordít a szellemi javak, a lelki örömök kialakítására. A tanulókban rejlő fejlődési lehetőségek kibontakoztatása, személyiségüknek fejlesztése minden nevelési terület feladata. Irányítsuk úgy a tanulókat, hogy felismerjék, meg kell szerettetni magukat, le kell győzni a közösséghez való közeledés akadályait, és ezáltal képesek lesznek elfogadni, és elfogadtatni saját magukat. Önismeret, jó kapcsolatteremtő

32


készség, empátia, tolerancia és erőfeszítések révén elérhető célok kialakításával, elkerülhetőek a társadalmi élet buktatói. Feladatok: - Helyes önismeret birtokában harmonikus, sokoldalú személyiség kialakítása - A társadalmi normák, az alapvető viselkedési szabályok elfogadtatása. - A másságot elfogadó, a személyiséget tisztelő viselkedés kifejlesztése. - Munkája során legyen kezdeményező, önálló, kitartó, pontos és igényes. - Védje és tisztelje a mások által létrehozott anyagi és szellemi javakat. - Legyen tisztában az őt megillető jogokkal, és tartsa tiszteletben mások jogait. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység - a veszélyeztetett tanulók kiszűrése – környezeti, személyiségbeli és egészségügyi szempontok szerint – és nyilvántartása; - kapcsolattartás a veszélyeztetett tanulókkal és szüleikkel; - a szülők és tanulók tájékoztatása a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézményekről, személyekről (tevékenység, fogadóórák, nyitva tartás). - folyamatos kapcsolattartás a munkánkat segítő intézményekkel, szervezetekkel. A szenvedélybetegségek megelőzése érdekében végzett tevékenység: - alkohol- és drogmegelőző programokon való részvétel; - alkohol- és drogmegelőzés előadások szervezése, - az egészséges életmódra nevelés; - mozgósítás a vöröskeresztes rendezvényekre. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánk mindig nagy gondot fordított arra, hogy tanulóink készségeiknek és képességeiknek megfelelő végzettséghez és képesítéshez jussanak, iskolaéletük pozitív élményekkel, sikerekkel gazdag legyen. Ezért differenciált foglalkozás keretében támogatjuk a tehetséges tanulók fejlődését és gondoskodunk a gyengébb képességűek felzárkóztatásáról. Fontosabb tevékenységeink: - megtalálni és motiválni a jó képességű tanulókat, - intenzív verseny-előkészítőt szervezünk az országos döntőkbe jutott tanulóink eredményes felkészítése érdekében, - a sportkör felkészíti tanulóinkat a különböző sportversenyekre, - szavaló és helyesírási versenyeket szerveznek kollégáink, és a tehetséges tanulókat segítik a további versenyeken való eredményes szereplésben, - a versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulók év végi jutalmazása.

4.3.

Közösségi szolgálat

Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

33


A közösségi szolgálat keretei között - az egészségügyi, - a szociális és jótékonysági, (szükség esetén mentor biztosítása) - az oktatási, - a kulturális és közösségi, - a környezet- és természetvédelemi, - a katasztrófavédelmi, - az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. A tanulót fogadó intézménynek a fenti tevékenységi területen minden esetben mentort kell biztosítania. A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként -

a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,

-

az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

-

az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

-

az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

-

az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

34


5.

Közösségfejlesztés és kapcsolatok 110/2012 Korm. r. II.1., 20/201. EMMI r. 117-122. §

5.1.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Fejlesztenünk kell tanulóink: - az erkölcsi ismereteit, - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését, - előítéletek felismerésére, tudatosítására való képességét, - testi-lelki egészség megőrzését - bűnmegelőzést - drog prevenciót - fogyasztóvédelmi nevelést - kommunikációs kultúráját, -IKT - a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A közösségi nevelés fő színtere az osztályközösség és a diákönkormányzat. Közösségfejlesztés színterei: tanítási óra, csoportmunka, tanórán kívüli tevékenységek Hon és népismereti nevelés megvalósítása - iskolai megemlékezések, - közös kirándulások történelmi emlékhelyekre, - múzeumlátogatás – műalkotások, történelmi emlékek, - színházlátogatás – irodalmi, zenei, film élmények, - pályázatok. Kapcsolódás Európához - Külkapcsolatok, partnerkapcsolatok kialakítása. - Internet használat. - Pályázatok, vetélkedők. - Idegen nyelvű kommunikációs helyzetek megteremtése. Környezettudatosságra nevelés - Az elmélet és a gyakorlat ütköztetése. - A természet és környezetvédelmi szemlélet környezettudatos magatartásforma tudatosítása. - Az iskola, család, település környezetének rendben tartása. - Minden osztály évente egyszer tanulmányi kiránduláson vehet részt, melyre 1 munkanapot fordíthat. - Minden osztály köteles az iskola területein, az iskola érdekében meghatározott munkákat elvégezni, mely miatt nem sérülhet a tantervi követelmények teljesítése. Testi nevelés - A testmozgás iránti igény felkeltése. - A sport, a testmozgás választható értékké fejlesztése. - Az élsport megalapozása, fizikai és mentális értelemben. - Egészséges életmódra nevelés.

35


-

A betegségek megelőzésének módjainak megismertetése. A harmonikus élet értékként való tisztelete.

Kommunikációs kultúra fejlesztése - Az önálló ismeretszerzés képességének alkalmazása a felkészülésben. - Vélemények, érvek kifejtése, értelmezése és megvédése a tanórán. - Szóbeli beszámolók, vizsgák lehetőségének növelése. Testi, lelki egészségre nevelés - Egészséges életmódra nevelés (a testmozgás, sport preventív szerepének tudatosítása) - Drog, alkohol, dohányzás és a dopping következményei és hatásai - Konfliktuskezelő technikák megismertetése. Hagyományteremtés Az iskolai hagyományok megteremtésénél figyelembe kell venniük a tanulók korlátozott szabadidejét, a hagyományos diákrendezvények igényét és a település hagyományait: Minden tanévben rendezünk: - gólyaavató ünnepséget, - szalagavató bálat, - karácsonyi ünnepséget, - Vince napot, - diáknapot, diákolimpiát - különböző sportrendezvényeket (Mikulás kupa, Bereczkis kupa, stb.) Tízévenként ünnepeljük az iskola alapításának évfordulóját. Tanulás -

Hatékony tanulási módszerek, technikák tanítása. Tantárgyi sajátosságok megismerése a tanulási folyamatban. Az előismeretekre épített egymástól tanulás tanítása. Egyéni – páros – csoportos tanulási eljárások bevezetése a gyakorlatban.

A digitális információhordozók felhasználása a tanulási folyamatban. Pályaorientáció - A tanulók igénye alapján pályaismertetők szervezése. - Pályaalkalmassági és pályaismereti vizsgálatok lehetőségeinek megismertetése a tanulókkal. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az osztályközösség csoporttá válásának kapcsán az osztályfőnök feladata: - információk gyűjtése a leendő osztályról (jelentkezési lapok, beiratkozáson részvétel) - az iskola és a saját elvárásainak ismertetése - a tanév programjának és az osztályt tanító tanároknak a bemutatása - házirend és a balesetvédelmi szabályok ismertetése - az induláskor kialakuló konfliktushelyzetek megoldása (rendszeres kommunikáció, állandó tájékoztatás, a folyamatokba történő beavatkozás, megbízások adása) - osztályfőnöki órákon többféle módszer alkalmazása a közösségépítésben (pl. viták, beszélgetések a tanmenetben meghatározott témákról; videofilmek megtekintése és megbeszélése; aktuális konfliktusok, események megbeszélése; szituációs játékok adott témában, azok elemzése, értékelése; kérdőívek megoldása, elemzése).

36


A tanítási órák közösségfejlesztési lehetőségei: - projektmódszer alkalmazása - kooperatív munkaformák előnyben részesítése Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: -

minél több tanórán kívüli együttlét megteremtése (közös osztálydíszítés, a város nevezetességeinek közös megtekintése, kirándulás, túrázás, gólyabál, osztály klubdélután)

-

szülői értekezlet, ahol személyes kontaktus az osztályfőnök és a szülők között, egymás iránti elvárások megismerése

-

színházlátogatás, kirándulások, szakmai utak, szakmai gyakorlatok során közös értékrend kialakítása

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A közösségi nevelés nélkülözhetetlen velejárója a diákvezetők nevelése, munkájuk segítése. Fontos annak szem előtt tartása, hogy a fiatalok a munkán keresztül nevelődnek. A diákönkormányzat a diákság kollektív érdekérvényesítési szervezete. Szervezett diákképviselet formái: - demokratikus iskolai élet szervezése, - diákképviselet működtetése (SZMSZ) szerint, - iskolai rendezvények, versenyek szervezése.

5.2.

Kapcsolatok – intézményen belüli egyeztető fórumok

A nevelőtestület A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a Pedagógiai program, az SZMSZ és a Házirend elfogadására. A szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség dönt - működési rendjéről és munkaprogramjáról, - szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – - a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, - az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, - a felvételi követelmények meghatározásához, - a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. 37


A szülői szervezet A szülői szervezetek, közösségek a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet, közösség - saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi székben. Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A diákönkormányzat A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ, Pedagógiai program, Házirend jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a Házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint - amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, Házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

38


6.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

6.1.

Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai

A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A tanuló félévi osztályzatairól az ellenőrző útján, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott írásbeli tájékoztatást adni. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Feladatai: - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. 39


-

-

7.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése, oktatása 2011. évi CXC. tv. 4-5. §, 10-14. §, 20. §, 47. §, 51. §, 110/2012 Korm. r. I.1.2., I.2.1., 20/2012 EMMI r. 46. §, 138.§-140.§, 144.§, 171.§-172.§, 180.§-182.§, 32/2012. EMMI r. SNI tanulók iskolai oktatása

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: -

a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van;

-

igény szerint sajátos, a fogyatékossággal követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni;

összeegyeztethető

tartalmakat,

40


-

szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, siket tanulóknál a magyar jelnyelv elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába;

-

az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Főként a szakiskolai képzésbe belépő tanulók esetén tapasztalható a tanulási kudarc. Már az általános iskolából úgy érkeznek, hogy alacsony az írás, olvasás, számolás készségük. Minden tanuló örül a sikeres tanulásnak. Ha nincsenek sikerei, kialakít valamilyen önvédelmi mechanizmust. A sorozatos kudarchelyzet ellenállást vált ki belőle. Az ellenállás mögött nagyfokú frusztráció működik, amely minden kudarc esetén újratermelődik. Segítenünk kell tehát abban, hogy átértékeljék önmagukat, sikereik legyenek a tanulásban, képesek legyenek valamilyen értelmes célt önmaguk elé tűzni. A 9. évfolyamon a közismereti képzésben elsődleges feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, a motiváció. A tanári magatartást az elfogadás és a tanulói személyiség tiszteletén alapuló segítés kell, hogy jellemezze. Kiemelt feladataink: - 9. évfolyam elején szintfelmérést szervezünk magyar nyelv és irodalomból, matematikából, idegen nyelvből. - A gyenge képességű tanulóink számára a szülőkkel való egyeztetés alapján korrepetálást szervezünk. - Igény szerint tanulószobát működtetünk. - Állandó könyvtárhasználattal is biztosítjuk a felzárkóztatást. - Az egyéni képességekhez alkalmazott tanórai tanulás és értékelés. - Nevelési tanácsadóval való kapcsolattartás folyamatos. - Testnevelésből felmentett tanulóink esetében a gyógy-testnevelővel is tartjuk a kapcsolatot. - Belső átjárhatóság biztosítása. - Szülői értekezleteken a szaktanárok szaktanácsokkal látják el a szülőket. - Rendszeres fogadó órák tartása. - A tanulási kudarcnak kitett tanuló felzárkóztatása összhangban van és kapcsolódik a gyermek-és ifjúságvédelemmel. Feladatatok: -

Korrepetáló, felzárkóztató órát tervezünk minden 9. és 10. szakiskolai osztályunkban matematika, magyar nyelv és irodalom, valamint, idegen nyelv tantárgyakból.

-

Önismereten alapuló egyéni tanulási módszerek kimunkálása, a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazásának megtanítása a célunk és feladatunk.

-

E sokféle segítség után is rossz eredményt elérő tanulóknál meg kell vizsgálni az iskolatípus vagy a szakmacsoport változtatásának lehetőségét, mert ez is oka lehet az eredménytelenségnek.

41


Felzárkóztató tevékenységek: - Tanórán- egyéni és kooperatív módszerekkel, tanulásirányítással - Tanórán kívüli lehetőségek: korrepetálás, egyéni fejlesztés. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az iskola – funkcióiból adódóan – lehetőséget biztosít arra, hogy a már nem tanköteles korú fiatal felnőttek is tudásukat pótolják. A deviáns problémák elmélyülésének megelőzésére az alábbi tevékenységeket fogadjuk el: -

egyéni bánásmód, türelem a nevelők részéről;

-

az osztályközösségek pozitív példája;

-

a közösség szerepének igénybe vétele

-

önismeret fejlesztése;

-

önképzés támogatása, irányítása;

-

a sport konfliktusmegoldó; -megelőző; -áthidaló szerepe;

-

egymás segítése, együttérzés képességének növelése;

-

szakemberek igénybe vétele – kapcsolatfelvétel;

-

egyéni tanulási stratégiák kialakítása a sikeres teljesítmények érdekében,

-

viselkedéskultúra, az együttélés szabályainak elsajátítása a közösség által, példával, ráhatással;

-

igény szerint tanulószobát szervezünk;

-

apró önálló teljesítmények figyelembe vétele, sajátos motivációs bázis működtetése.

Kapcsolattartás a városi kollégiumokkal, amelyekben diákjaink vannak elhelyezve. 9. évfolyamos tanulóink beilleszkedését elősegítendő gólyabálat, „bereczkissé” avatást rendezünk. A problémás gyerekeknél alkalmazzuk az egyéni beszélgetés módszerét, osztályfőnökkel, iskolavezetőség tagjaival, valamint a diákönkormányzat képviselőivel. Szeptember elején szülői értekezletet és fogadó órát tartunk. A 9. évfolyam osztályfőnökei a beilleszkedési nehézségekkel küszködő gyermekeknél felveszik a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédő tanárokkal, nevelési tanácsadóval. Anyagi nehézségekkel küzdő tanulóinkon segít a Bereczki Máté Szakképző Iskola Alapítványa o a tankönyvtámogatás o kedvezményes menzatérítés. Baja város megismerését városlátogatással segítjük. A 9. év elején osztály-diákbizottságokat hozunk létre. 9. évfolyam elején csapatépítő napot szervezünk az osztályok számára. Beilleszkedési, magatartási rendellenesség feltételezése esetén nevelési tanácsadó segítségét kérjük.

42


A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulói gyenge teljesítmények mögött szociokulturális hátrányos helyzet, nevelési elhanyagoltság, ingerszegény környezet egyaránt és halmozottan is lehetnek. A hátrányok enyhítése érdekében feladat: -

a tanulók minél korábbi megismerése, a hátrányokkal küzdők feltérképezése.

-

szülői értekezleten, fogadóórán tájékoztatni kell a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről.

-

helyi, regionális, országos támogatási lehetőségek ismertetése, a pályázás ösztönzése minden osztályfőnök feladata.

-

amennyiben szükséges a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonásával kapcsolatfelvétel a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve más szakszolgáltató intézménnyel.

-

a tankönyvtámogatásra való jogosultság felmérése és érvényesítése.

-

ha a családi környezet indokolja, az osztályfőnök javasolja és kezdeményezze a tanuló kollégiumi elhelyezését.

-

közösségi megmozdulások, kirándulások térítési díjának kifizetéséhez hozzájárulást kérjen az osztályfőnök az Alapítványtól, tanulói szervezettől.

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az intézmény igazgatója köteles figyelembe venni a szociális helyzet alapján adható kedvezmények és ingyenes ellátások köréről szóló rendeletet. A szociális hátrányok feltérképezése, a problémák megismerése és kezelése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal szorosan összefügg, azzal szerves egységet alkot. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermekvédelem terén fontos a segítő, a másságot elfogadó szemlélet kialakítása. Az egész nevelőtestület feladata: -

a hátrányos és veszélyeztetett tanulók megismerése

-

a veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésben és megszüntetésben való közreműködés

-

a tanulókat és szüleiket tájékoztatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, hogy hol kereshetik fel őt.

Az osztályfőnök feladata: -

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a pedagógusoktól, szülőktől vagy tanulóktól szerzett információi alapján felveszi a kapcsolatot a veszélyeztetett tanulóval, illetve szüleivel.

-

Ha pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg a tanuló veszélyeztetettsége, illetve, ha a gyermek bántalmazása vélelmezhető, értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Az üggyel kapcsolatos esetmegbeszéléseken együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal.

43


A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: Közzétegye az iskolában: kihez és mikor fordulhatnak a tanulók, vagy szüleik a problémáikkal. Kiemelt feladatunk a kábítószer fogyasztásra utaló jelek felismerése, a drogfogyasztó tanulók kiszűrése, de mindenekelőtt a drogprevenció. E feladatok megoldása során alkalmazott módszereink: -

beszélgetéssel, tanácsadással, okos együttérzéssel segíteni a tanulót a problémája megoldásában, a nehézségek leküzdésében

-

tájékoztató előadások szervezése (szakemberek meghívása osztályfőnöki órára)

-

kortárs csoportoknak tartandó előadások megtartására felkészítő tanfolyamok szervezése (dohányzás, drog témakörökben)

-

önértékelés, önfejlesztés képességének kialakítása

-

együttműködés az iskolai védőnővel, előadások szervezése

-

a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanulók megsegítése érdekében a Nevelési Tanácsadó, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és mentálhigiénés szakember szakmai segítségét is igénybe vesszük. Kérjük a tanulók problémáinak speciális eszközökkel történő feltárását, pszichológiai-pedagógiai státusának tisztázását. Ennek alapján az egyéni bánásmódra vonatkozó tanácsokat beépítjük a mindennapi nevelő-oktató munkába.

-

Szükség esetén a tanuló gondozásba vételét javasoljuk.

Az iskolai alapítvány anyagi támogatást nyújt rászorultság esetén rendkívüli alkalmakkor (tanulmányi kirándulások, év végi szociális juttatás). Legfontosabb célunk a prevenció, melyet az alábbi feladatok végzésével kívánunk biztosítani: - megértetni a tanulókkal a káros szenvedélyek negatív hatásait; - megelőzni a sorozatos kudarcokat, az egyéni megrázkódtatásokat, a devianciát; - önértékelés, önfejlesztés képességének kialakítása; - a szociális-kulturális hátrányok mérséklése érdekében közvetett segítségnyújtás felvállalása Módszerek: - tájékoztatás – a szociális intézmények lehetőségeiről, feladatairól, - szakemberhez irányítás (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat stb.); - egészséges életvitel népszerűsítése; Tevékenységek - szociális hátrányokkal küzdő fiatalok problémáinak megismerése - felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése - drog-és bűnmegelőzési programok - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről. Az iskola biztosítja tanulói számára, hogy drog- és alkoholellenes előadásokon vegyenek részt. Veszélyeztetett helyzetű kiskorú gyerekek esetében az iskola kapcsolatot tart fenn (elsősorban az osztályfőnökön keresztül) segítő szakemberekkel (orvos, pszichológus), illetve nevelési tanácsadóval. 44


A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai: Tanulási problémákkal küzdő gyermekek -

tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)

-

tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba)

Magatartászavarok miatt problémás gyermekek -

visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.)

Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb. -

ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.)

Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás. Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek - intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) - művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) - pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) - szociális tehetség (vezető, szervező, irányító) Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés Számunkra a tehetség: olyan fajta kombinatív készség, olyan komplex képesség, amely a kreativitáshoz szükséges. A szakmai tudás, a kreativitás és az életszerű szemlélet együttesen fejezik ki a tehetséget. -

Feladatunk minél több alkotási és megmérettetési lehetőség biztosítása az érdeklődő tanulók számára. Városi, megyei és országos szintű versenyekre készítjük fel és nevezzük be tanulóinkat.

-

Fakultációk, szakmai szakkörök indításával bővítjük a szakmai oktatás lehetőségeit. Az intézményben szervezett felnőttképzésbe bekapcsolódhatnak a diákok kedvezményes térítési díj ellenében.

-

Diáksport Egyesületünk több szakosztállyal működik. A hét minden napján biztosítjuk a sportolás, mozgás lehetőségét. A DKSE szakosztályai a következők: atlétika, röplabda, kispályás labdarúgás, kézilabda, kosárlabda. A testnevelés és a sport terén tehetséges diákok fejlődését integrálva, emelt óraszámú testneveléssel, sportági felkészítéssel, a közoktatási típusú sportiskola tantervének és órakeretének megfelelő sportági képzéssel segítjük. A sportiskolai képzésben részt vevő vidéki diákok kollégiumi elhelyezését biztosítjuk. A kiemelkedő, válogatott szintű sportolókat, saját kérése alapján magántanulói státuszban segítjük tanulmányi kötelezettségük teljesítésében.

45


-

A második idegen nyelv igény szerinti oktatására is lehetőséget biztosítunk. (kifutóban)

-

Az érdeklődési körnek megfelelően szakmai tantárgyakból is lehetőséget nyújtunk új ismeretek szerzésére.

-

11. évfolyamtól tantárgyválasztási lehetőséget biztosítunk a helyi tantervben szabályozott módon. (kifutóban)

-

Lehetőséget biztosítunk nyelvvizsgára való előkészítésre.

-

Emelt óraszámban oktatjuk az idegen nyelvet, informatikát, magyar nyelv és irodalmat, matematikát, valamint a történelmet (kifutóban a régi kerettanterv szerint).

-

A rendvédelmi tagozatos tanulóknak emelt számú testnevelés órát biztosítunk (kifutó képzésben).

-

Rendvédelmi szakos tanulóink számára az érettségit követően lehetővé tesszük a személy- és vagyonőr végzettség megszerzését. Az ágazati képzésben résztvevő diákok pedig az ágazati érettségi alapján lesznek jogosultak személy- és vagyonőr munkakörben elhelyezkedni.

-

Folyamatos versenyfelkészítés történik a Kitaibel Pál, Porpáczy Aladár, az SZKTV-re és egyéb szakmai versenyekre.

-

Igény szerint versenyfelkészítést szervezünk közismereti tantárgyakból is.

-

A DKSE keretében biztosítjuk tanulóinknak, hogy különböző sportágakban tehetségüket kibontakoztathassák és versenyeken is részt vehessenek.

-

Iskolai könyvtár lehetőségeinek kihasználása.

-

Diákjaink pályázatokon való elindítása.

-

A pályaválasztást elősegítendő, meghívjuk a szakirányú felsőoktatási intézmények képviselőit.

-

A szakmában történő elhelyezkedés érdekében a környék termelő üzemeivel is mélyebb kapcsolatot kívánunk kiépíteni.

-

A belső átjárhatóság biztosítása.

Feladataink: -

a tanulók előismereteinek feltérképezése után a pedagógiai tervezésbe épül be a differenciált fejlesztés;

-

a tehetséges tanulók egyéni és csoportos fejlesztésének tevékenységei:

-

önálló és csoportos projektekkel,

-

pályázatok írásával,

-

kiselőadások tartásával,

-

a diákönkormányzat által hirdetett versenyeken való megmérettetésen.

-

megyei, regionális és országos versenyeken

Tervezett foglalkozások: -

érettségi felkészítők szervezése.

-

nyelvvizsga előkészítők szervezése.

46


A tanulók jelentkezése érdekében az iskola igazgatója minden év április 15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, a felkészítés szintjéről és kondícióiról, amelyekből a tanuló választhat. (kifutóban) A tanuló május 20-áig adhatja le a választással kapcsolatos döntését (kerettantervi r.).

8. A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban 2011. évi CXC. tv. 46.§, 48.§, 20/2012 EMMI r. 120.§ Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Minden osztály a 9. évfolyam kezdetén vezetőséget választ. Az iskolai diákbizottság az osztálytitkárokból áll. Rendszeresen tartanak megbeszéléseket, melyeken a diákélet kérdései kerülnek szóba. Itt osztják be pl. a diákügyeleteseket, akik a tanárok munkáját segítik. Feladatuk, hogy az iskolai diákbizottság elnökére, társelnökére javaslatot tegyenek, közreműködjenek a választás lebonyolításában. Feladatuk, hogy szervezzék, irányítsák a városi rendezvényeken való részvételt, szabadidős programokat. Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal (de természetesen bármilyen más alakalommal is) az iskola diáksága diákközgyűlésen tehet fel - az iskola minden területét felölelő - kérdéseket az iskola vezetőségének, igazgatójának. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványát az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a közoktatási törvényben és a nevelési-oktatási intézmény működéséről szóló rendeletben megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, és tevékenységét a(z) SZMSZ mellékletét képező Szervezeti és Működési Szabályzat szerint folytatja. A diákönkormányzati vezetőség a diákmozgalmat segítő tanár révén közvetlen kapcsolatban áll az igazgatóval és a nevelési igazgatóhelyettessel. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen, valamint a nevelési igazgatóhelyettesen és az osztályfőnökökön keresztül tájékoztatják a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, -

az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben

ki kell kérni.

47


Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.

vezetője

A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

9. Partneri kapcsolattartási formák 2011. évi CXC. tv. 72-73.§, 20/2012 EMMI r. 117-122.§ A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása A nevelőtestületen belül a folyamatos kapcsolattartás az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések. A kibővített iskolavezetőséget az iskola szűk vezetőségén kívül a munkaközösség-vezetők és a felnőttképzési tagozatvezető tanára alkotják. Az ily módon kibővített vezetőség szükség esetén ülésezik. A fórumokon az iskola vezetője, vagy a megbízott helyettes, illetve más tisztségviselő tájékoztatót tart a hatáskörébe eső ügyek intézéséről, beszámol az elvégzett feladatokról. Kapcsolattartás a fenntartóval A fenntartóval a kapcsolatot elsősorban e-mailen, telefonon tartjuk, a személyes találkozóra a távolság miatt ritkán van lehetőség. Kapcsolat a szülőkkel A pedagógus feladata, hogy a szülő részére segítséget adjon a nevelési feladataihoz. A pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, melyeket a szülő közölhet. Ezért meg kell teremteni azokat a fórumokat, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődést biztosító előrevivő, vagy hátráltató tényezőket. Minden szülőnek joga, hogy megismerje az iskolai élet minden őt és gyermekét érintő részletét, s arról véleményét ki is nyilvánítsa. Ez a lehetőség már a 8. osztályos szülőknél kezdődik. A nyílt napon vagy bármikor munkaidőben felvilágosítást kaphat az iskola vezetőségétől a leendő bereczkis élettel kapcsolatban. 48


A kapcsolattartás az évente két alkalommal tartott szülői értekezleten, fogadóórákon – közös tanuló, szülő pedagógus – biztosított. Bármilyen probléma felmerülésekor munkaidőben minden szülő személyesen vagy telefonon gyakorolhatja jogait. A szülők az osztályokban – az osztályfőnök segítségével - szülői munkaközösséget hoznak létre, melyből ágazatonként legalább 1-1 főt delegálnak az iskolai szülői munkaközösségbe. Lehetősége van természetesen minden osztálynak szülőt delegálni. Az iskolai szülői munkaközösség delegált tagjainak megbízása a feladat vállalásáig, de legkésőbb a gyermeke tanulói jogviszonyának megszűnéséig tart. Az iskolai szülői munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének megválasztásáról. A szülői közösség döntése alapján a szülők (egyéni döntés alapján) támogathatják az iskolát annak érdekében, hogy színes programokkal egészítsük ki nevelési munkánkat. A szülők gyakorolják ezen források felett a döntési és felügyeleti jogot. Az intézményvezető a szülői értekezleteket megelőzően tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői munkaközösség elnökét az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás kérdésében az SZMK-t egyetértési jog illeti meg. A kapcsolattartást biztosítja az ellenőrző könyvbe írt havi rendszerességgel az osztályfőnök által ellenőrzött jegyek megküldése is. A szülők az iskolai alapítványt is támogatják a személyi jövedelemadó 1 %-val. Kapcsolatrendszer Iskolánknak igen kiterjedt kapcsolatrendszere van más intézményekkel, vállalatokkal, egyesületekkel: - Agrárkamara - Kereskedelmi és Iparkamara - Vidékfejlesztési Minisztérium - szakmai szervezetek - gazdálkodó szervezetek - társiskolák - sportági szakszövetségek - MOB - ORFK - Belügyminisztérium

10.

Vizsgák

2011. évi CXC. tv. 6.§, 20/2012 EMMI r. 26-45.§, 79-80.§ 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. - különbözeti vizsga.

49


2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, kivéve ha az osztályzatok alapján megállapítható az érdemjegye - a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -

2013-2014. tanév júniusban: 9. évfolyamokon. 2014-2015. tanév júniusban: 9 – 10. évfolyamokon. 2015-2016. tanév júniusban: 9 – 10 – 11. évfolyamokon. 2016-2017. tanév júniusban: 9 – 10 – 11 – 12. évfolyamokon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Informatika

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI 50


Testnevelés Szakmai tárgyak

SZÓBELI GYAKORLATI a szakmai kerettanterv alapján

Érettségire való felkészítés 2012. szeptember 1-én a 9. vagy e feletti évfolyamra járókra vonatkozik. A 2013. szeptember 1-én 9. évfolyamon kezdő tanulók ágazati szakmai érettségi vizsgát tesznek. Iskolánk a közoktatási feladatok közül alapvető fontosságúnak tartja az érettségire való felkészítést, a tanulók általános műveltségének, életszemléletének, készségeiknek és képességeiknek, egész attitűdjüknek fejlesztését. Ennek programját a NAT és a kerettantervek kiadásáról szóló rendelet alapján készített helyi tantervünk tartalmazza. A helyi tantervünkben biztosítjuk, hogy a tanulók szabad választásuk szerint az emelt szintű érettségire is felkészülhessenek a kötelező érettségi tárgyakból és testnevelésből, informatikából, belügyi rendészeti ismeretekből, szakmai előkészítő tantárgyból. A különbözeti vizsga 2013. szeptember 1-től az azonos ágazatból és évfolyamról érkező tanuló különbözeti vizsga nélkül az igazgató döntése alapján jöhet iskolánkba. A más ágazati képzésben résztvevő diák pedig különbözeti vizsgát köteles tenni a 20/2012. EMMI rendelet alapján. A jelenleg tanulmányaikat folytató és a jövőben tanulmányaikat megkezdő tanulókra közösen vonatkozik: Más iskolából vagy másik szakmacsoporti osztályból való átjelentkezés esetén a különbözeti vizsgát elsősorban azokból a kötelezően választandó tárgyakból kell tenni, amik a szakmacsoportban való továbbhaladáshoz a helyi tanterv szerint kötelezőek, és az átjelentkező ezeket nem tanulta, vagy a szakmacsoport jellege miatt eltérések vannak a tanult anyagban. Szakmai alapozó gyakorlatból csak rendkívüli esetben lehet különbözeti vizsgát tenni, ha ezt a tanuló hasonló tartalmú előtanulmányai indokolják. A különbözeti vizsga anyagát és tételeit a tanuló tudomására kell hozni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Az osztályozó, különbözeti és beszámoló vizsgák lebonyolításának helyi szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

11.

Tanulók felvétele, átvétele 2011. évi CXC. tv. 45.§, 51.§/1., 52.§, 20/2012 EMMI r. 22.§, 24.§-45.§, 49.§

Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a

51


Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. A középiskolai felvételi eljárásról évente döntünk a jogszabályoknak megfelelően: a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy b) a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy c) a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. A bekezdésben tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt. A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A KIFIR rendszert a felvételi eljárás meghatározott szakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi írásbeli vizsgát szervező középfokú iskoláknak, vagy az általános iskoláknak kell használniuk. Az információs rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult. Ha a középfokú iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdései a Nat általános iskolai követelményrendszerére és a középfokú iskola pedagógiai programjában meghatározott a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. A szóbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám huszonöt százalékánál nem lehet több. A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is. Ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét. Vendégtanulói jogviszony létesítése A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola

52


javaslatát, vagy a kérelem szerint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát. A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát. Beiratkozás az iskolába, szakmacsoport, szakmaválasztás Az iskolába a nyolcadik osztály elvégzése után szakközépiskolai 9. évfolyamra, szakiskolai 9. vagy csak szakmai képzést folytató szakiskolai képzés esetében 1/9. szakképzési évfolyamra illetve érettségi után a 1/13. vagy a 1/13-2/14. szakképzési évfolyamokra lehet beiratkozni a nappali tagozaton. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A beiskolázási program keretében érkező felvételi kérelmeket az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek rendezik, nyilvántartják és terjesztik az iskola intézményvezetője elé. A felvételről (illetve átvételről) a tanuló egészségi alkalmassága és általános iskolai tanulmányi eredménye, valamint írásbeli és szóbeli felvételi eredménye alapján az intézményvezető dönt a 20/2012 EMMI rendeletben megfogalmazottak alapján. Az iskola 12. osztály elvégzése és sikeres érettségi vizsga letétele után a tanuló kérheti felvételét az iskola nappali tagozatos szakmai képzésére. A felvételről az iskola intézményvezetője dönt. A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha nem rendelkezik érettségi vizsgával. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Ellenkező esetben megszűnik a tanulói jogviszonya. A felvételről iskolánk tanulóit június 15-ig tájékoztatjuk, de minden érdeklődő folyamatosan kap információt augusztus 15-ig. A végleges felvételi sorrend kialakításához szükséges, hogy a felsőoktatási intézményekből a felvételi határozatok tanulókhoz visszaérkezzenek. Ez indokolja az augusztusi döntéshozatalt. A tanulók levélben kapnak értesítést a felvételről és a beiratkozás rendjéről. Az iskolarendszerű nappali tagozatos képzést osztálykeretben szervezve folytatjuk. Az osztályok létszáma a törvény által meghatározott alsó és felső határ között mozog, de a szakirányú beiskolázási létszámnak megfelelően az osztályokon belül szakmai csoportok képezhetők. Ezek kialakításánál törekedni kell arra, hogy olyan szakmacsoportok kerüljenek egy osztályba, amelyek számára a közismereti, közoktatási tantárgyi blokkok közösen taníthatók. A tanfolyami rendszerű képzéseknél a csoportok létszámát a jelentkezők száma, a képzés tartalma (pl.: gyakorlóhelyi kapacitás) és az egy főre eső tanfolyami költség határozza meg, de a csoportok létszámának tervezésekor törekedni kell az elérhető legalacsonyabb egy főre eső költséghányadra. Tanulók átvétele, beiratkozás tanév közben A 9. évfolyamon különbözeti vizsga nélkül, a magasabb évfolyamokon a két iskola helyi tantervének összehasonlítása alapján előírt különbözeti vizsgával lehet tanulót átvenni. Az átvételről és a különbözeti vizsga előírásáról, tartalmának meghatározásáról az

53


intézményvezető határozathozatallal dönt. Az átvétel és a különbözeti vizsga lebonyolítását, szervezését a nevelési igazgatóhelyettes végzi. Belső átjárhatóság 2012. szeptember 1-én vagy ezt követően már 9. vagy 10. évfolyamos szakközépiskolai tanulók kérhetik átvételüket a (az új OKJ szerinti) szakiskolai osztályok 9. évfolyamára. Az átvételük akkor lehetséges, ha -

nem teljesíti a 9. szakközépiskolai évfolyam követelményeit

-

nem teljesíti a 10. szakközépiskolai évfolyam követelményeit.

Kérhetik átvételüket az 1/9. tiszta szakképző évfolyamra azok a tanulók, akik teljesítették a 9. szakközépiskolai évfolyam követelményeit. Az átvételről az iskola igazgatója dönt a létszámok és tanulmányi eredmény figyelembe vételével.

12.

Teljeskörű egészségfejlesztés 20/2012. EMMI r. 128.§-132.§, 142.§, 168.§-170.§, 110/2012. Korm. r. I.1.1, II.1

12.1. Egészségfejlesztési, egészségnevelési program JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az alábbiakban felsorolt jogszabályok, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, illetve feladatokat szabnak az oktatási és az egészségügyi ágazat számára. 1. a 2003. évi LXI. tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. A Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 3. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” 5. a 1036/2003. (IV. 12.) Korm. Határozat a 96/2000. Ogy. Hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 6. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 7. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény 8. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, 38. § (1) és (2) bek. 9. az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 10. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet

54


11. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 12. ÁNTSZ szakmai anyaga. FOGALMAK Egészség Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jólét állapota. Ez a meghatározás helyes kiindulópont, de hangsúlyozni kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiénés, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Prevenció Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Olyan tevékenység, amely a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére, a veszélyeztetett emberekre irányul. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS TERÜLETEI - egészséges táplálkozás - aktív szabadidő eltöltés - mindennapos testmozgás - személyi higiéné - lelki egyensúly megteremtése - harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása - családtervezési módszerek - egészséges és biztonságos környezet kialakítása - egészségkárosító magatartásformák elkerülése - járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

55


-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai c) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); d) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Hagyományos tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozásainál a helyi tantervek alakításánál meg kell találni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek a célok megvalósításához elméleti ismerteket nyújthatnak. Különösen nagy a felelőssége a biológia tantárgynak az ismeretátadásban, de feltétlenül ilyen szempontból kell a feldolgozásokat előkészíteni minden közismereti és szakmai tantárgynál is, hiszen akár érzelmi alapokon is komoly segítség nyújtható életmódok elfogadtatására, segítő magatartás megerősítésére, stb. Esettanulmányok, interaktív gyakorlatok szolgálhatják ezt a nevelési területet. A helyi tantervek készítésénél az osztályfőnöki órák tématervei törvényileg meghatározott minimum órát írnak elő az egészségnevelésre. Sokszorozhatja a témák nevelő hatását, ha a tanulókat jól ismerő pedagógus osztályfőnök a beszélgetőtárs. A témák szakszerűsége, intimitása sokszor igényel szakelőadót (orvos, családsegítő munkatárs, pszichológus,

56


kozmetikus, kortárs-előadó). Az iskola kapcsolatait ezen a területen is ki kell használni, sőt keresni kell a legmegfelelőbb, leghatékonyabb megoldást. Minden pedagógusnak figyelnie kell arra, hogy a tanterme minden körülmények között feleljen meg az egészséges környezet elvárásainak (világítás, szellőztetés, hőmérséklet, tanulók öltözete). Kísérjék figyelemmel és korrigálják a tanulók testtartását. A testnevelés tantárgy órája az igazán alkalmas terepe a szervezet edzésének, terhelésének, a személyiség tűrőképessége fejlesztésének. Minden óra anyagában jelen kell lennie a tartásjavító gyakorlatoknak. Alapvető célja legyen ennek a tantárgynak – miután óraszámánál fogva kielégíteni nem tudja a mozgásigényt - hogy értékeket alakítson ki, igényeket támasszon, és örömet szerezve ösztönözzön rendszeres sportolásra, mozgásra, testedzésre. Érje el, hogy lételemévé váljon tanulóinknak a mozgás! Tájékoztató fórumok - Szülői értekezletek egészségnevelési témái - Drogprevenciós tevékenység előadása Iskolán kívüli rendezvények - Városi szervezésű programok (drogprevenciós műsor, katasztrófavédelmi vetélkedő) - Kortárscsoport képzések - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat programjai SZAKMAI PROGRAMOK Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az elváltozások az általános iskolában kezdődnek és tovább fokozódnak a középiskolában. Rendszeres testmozgással, gimnasztikával megelőzhetők. A testnevelés célja az, hogy a testmozgásra a lehetőséget megadja. A tanulónak sikerélményt kell adnia, így a mozgást nagyobb örömmel végzik a diákok. További fontos feladat a testnevelési órán tartásjavító torna beiktatása, vagy ha lehetőség kínálkozna rá gyógytestnevelés bevezetése iskolánkban. Táplálkozás Hazánkban az átlagos étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, de sajnos megjelent egy másik súlyos probléma is az alultápláltság. A gyermekek étkezésére különös gondot kell fordítani a fejlődő szervezet miatt. Fontos elérni, hogy jusson minden gyermek olyan táplálékhoz, amilyenre szüksége van. Iskolánk minden igénylő diáknak étkezést tud biztosítani. Minthogy az iskolaépületben található a kollégium is, így a kollégisták étkeztetése itt történik. A veszélyeztetett diákoknak az ebéden túl ingyenes reggeli étkezést biztosít iskolánk, igaz ezt korlátozott számban, de jelentős segítség ez nekik. Az iskolai táplálkozásban is van mód reformok, újítások bevezetésére ilyen lehet – esetleg – a későbbiekben a mai modern étkezésnek megfelelő ebéd választási lehetőségként való biztosítása. Erre az elmozdulásra elsősorban a fenntartó figyelmét kell felhívni.

57


A büfé választéka egyre bővülő, de a választékot tovább kell bővíteni az egészséges táplálkozás irányába (gyümölcsök, joghurtok, kefir), illetve csökkenteni az egészségtelen kínálatot. El kell érni, hogy az egészséges kínálat legyen az elsődleges az üzleti szempontok mellett. Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés A mentális egészségre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben, ezzel ugyanis az egyre terjedő alternatív örömszerzési formákat is az azokból eredő problémákat vissza lehet fogni. Az iskolaudvar az épület fennállása óta példásan rendezett és dominanciája a zöld, ami nem gátja a tanulóifjúság mozgásának, sőt hangulatával, levegőjével valósággal sugározza a nyugalmat, a pihenést. Az iskola környezeti hangulata nagyon jó. A tantermek berendezései részben az elmúlt években cserére kerültek, így modern, új székek és asztalokat találunk. CÉLZOTT AKKREDITÁLT PROGRAMOK ALKALMAZÁSA A szakszerűség és a szakmaiság – a terület fontossága miatt – megköveteli, hogy szakember, szakmai szervezet gondozzon az iskolán belül egy-egy témát. Napjaink egyik legfenyegetőbb jelensége a drog. Tantestületünknek fel kell készülni a probléma felismerésére, kezelésére. Lehetőségeink határain belül oldjuk meg ezeket a feladatokat. Előadóink lehetnek a rendőrség munkatársai, de pályázat útján keressük szakmai szervezetekkel is a kapcsolatot. Tapasztalataink szerint azok a programok kecsegtetnek nagyobb eredménnyel, amelyek a nevelés szereplőinek minél nagyobb részét szólítják meg. Ennek a feladatnak úgy tudunk megfelelni, ha pályázati figyeléssel bízunk meg kijelölt, a nevelés területén tapasztalatokkal rendelkező kollégát. Az akkreditált program alkalmazásának tapasztalata szerint az egészségnevelés, egészségfejlesztés programunkban ennek a formának komoly szerepet kell szánnunk. SPORTPROGRAMOK, EGÉSZSÉGNAPOK Iskolánkban már régi hagyománya van a Bereczkis olimpiának és egészségnapnak napoknak. Ezt az eseményt minden év áprilisában rendezi meg a diákönkormányzat. Asztalitenisz verseny, röplabda, labdarúgó mérkőzések. Ezeken a rendezvényeken fontos szerep hárul a pedagógusokra, ugyanis itt a diákok egészen más pedagógus képpel találkozhatnak, a példamutatásra is egy kínálkozó alkalom lehet a tanárok részéről. BALESETVÉDELMI RENDSZABÁLYOK MEGISMERÉSE, ALKALMAZÁSA A testi épség megőrzése érdekében iskolánk SZMSZ-e az iskolai munka és az iskolai tevékenység biztonságos végzésére szabályzatot alkotott. Ennek ismerete csökkentheti az iskolai balesetek számát, mert magatartásformák betartására hívja fel a figyelmet. Minden tanév első osztályfőnöki óráján tanulóinkkal ismertetjük az iskolai balesetvédelmi szabályzatot, de ennek előírása szerint minden olyan új tevékenység kezdeténél fel kell hívni a tanulók figyelmét annak balesetveszélyére. Ez a szaktanár felelőssége. Osztályfőnöki feladatként órai tematikában szerepelnek a közlekedésbiztonság kérdései, illetve a szünetek előtt rendszeresen felhívjuk tanulóink figyelmét a vakáció veszélyeire is. 58


MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS / MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS Minden tanévben félévkor és évvégén értékeljük a nevelési területen végzett éves munkát. Az értékelés célja: -

A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek.

-

A program hatékonyságának meghatározása.

-

A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése.

-

Annak meghatározása, hogy a tanulók hogyan fogták fel a tapasztalatokat, hogyan válaszoltak azokra és azok miképp hatottak rájuk.

-

A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási stratégiákat, illetve tanulási tevékenységeket.

Az elmaradt programokat, ha indokolt, pótoljuk. Az értékelés eredményeit és az új információkat és tapasztalatokat új célkitűzéshez és végrehajtási terv elkészítéséhez használjuk.

12.2. Környezeti nevelési program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő Biológia, Kémia, Földrajz, szakmai orientációs tantárgyak tananyagai b) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások.

59


12.2.1. A környezeti nevelés célja A természeti és az épített környezetünket tisztelő és szerető, értékeit becsülő és védő emberek nevelése és a környezetünkhöz fűződő pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák, magatartásmódok kialakítása. Váljanak tanulóink érzékennyé környezetük állapota iránt, legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak felismerésére és értékelésére. - az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, - természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, - a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, - a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által - s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. A környezetpedagógiánk metodikai alapelve: -

az ismereteken alapuló természetszemlélet és környezeti kultúra,

-

a meggyőződésen alapuló felelősségtudat és cselekvő magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten.

12.2.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai foglalkozások: A biológia, kémia, földrajz, szakmai orientációs órákon – a tantárgyak jellegéből adódóan – a tantervnek megfelelően valósul meg a környezeti nevelés. A földrajz, fizika, kémia, szakmai orientációs tantárgyak tananyagában megtalálható a környezeti nevelés természettudományos alapja. A humán tárgyak használják ki lehetőségeiket, hogy a természet, az ember és környezete kapcsolatának művészi bemutatása segítségével tanítványaink érzelmileg is azonosuljanak attitűdökkel! A természeti és az épített környezetünk értékeinek megfigyelése, tanulmányozása egyfajta felfedezés, beavatás is egyben. A szakmai tárgyak az ember és környezete közötti gazdasági kapcsolatok szükségszerűségéből kiindulva a fenntartható fejlődést és a gazdaságos-, környezetbarát technológiák létfontosságát emeljék ki. A tanórákhoz a tanulók – a tananyaghoz kapcsolódóan – gyűjtőmunkát végezhetnek, ezzel fejlesztve önálló ismeretszerzésüket. Tevékenységi formák tanórán kívül Tanulóink rendszeresen részt vesznek az iskola kertjének, udvarának rendbetételében. Évente több alkalommal – a tanulókkal közösen – takarítjuk az iskolát és annak környékét, mely értékes zöld területe a városnak. Tevékenységi formák szabadidőben 60


Minden évben – Kommunális Kft. irányításával – részt veszünk a Föld Világnapja helyi akciójában. Osztálykirándulásokon kiemelt hangsúlyt kap a környezetkultúra, a környezetbarát viselkedés, a környezetvédelem. 12.2.3. A környezeti nevelés módszerei Környezeti nevelési gyakorlatunkban természettudományi megközelítés.

egyaránt

legyen

jelen

a

társadalmi-

és

A környezet tudományos vizsgálata, a megismerés öröme és a művészetek közvetítette érzelmek befogadása, legyenek eszközeink a harmonikus környezet szépségének, a természet kimeríthetetlen esztétikumának befogadására és élvezetére képes ember nevelésében. A környezeti nevelésünk egyaránt jelenti a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, valamint a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és a környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását. 12.2.4. A környezeti nevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei A környezeti nevelés a pedagógustól nyitottságot, fogékonyságot, motiváltságot igényel. Sajátos kommunikációt kíván az együttműködő társak, valamint az ember és a természet között. A környezeti jelenségek, problémák általában összetettek, bonyolultak. Megértésük csak több tudomány eredményeinek felhasználásával lehetséges. Sokoldalú megközelítést, kiegyensúlyozott látásmódot kíván a pedagógustól. - Az ökológiai szemléletnek tükröződnie kell a környezeti nevelésben. - Tudatosítanunk kell tanítványainkban a preventív szemléletet. - Tevékenységeink, kísérleteink, vizsgálataink legyenek anyag- és energiatakarékosak. - A takarékosság és mértékletesség nemcsak gazdasági kategória, hanem etikai norma is. - Készítsük fel tanítványainkat, hogy fogyasztói- és gazdasági helyzetekben képesek legyenek környezetkímélő döntéseket hozni. - Akkor is tanítsunk, amikor nem tanítunk! A pedagógus életvitele, szemlélete, környezeti erkölcse példaként szolgál tanítványai számára.

13.

Fogyasztóvédelem 110/2012 Korm. r. I.1.1.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében iskolánk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy Baja FOGYASZTÓBARÁT VÁROS lett 2013-ban.

61


14.

Eszközök és felszerelések jegyzéke 20/2012 EMMI r. 161-167.§, 2. melléklet

A szakképzési feladatok ellátásához szükséges eszközök szakoktól függően rendelkezésre állnak az egyes OKJ szakmákról kiadott központi program előírásai szerint. Természetesen az eszköztár fejlesztése, korszerűsítése, a technológiai fejlődés naprakész követése fontos feladat. Az E-mail levelezés és az elektronikus faliújság használata általános. A színvonalas nevelő-oktató munkát segíti az audio-vizuális szaktanterem, amelyben kivetítő projektor, számítógép stb. nyert elhelyezést. Az iskola sportlétesítményei és felszerelése a tanítási időn kívüli sportfoglalkozásokhoz használható és megfelelő. Az iskolai eszközök és létesítmények használati rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az iskola az utóbbi években jelentős beruházásokat végzett a kertész és gépész szakmák körszerű feltételeinek biztosítása érdekében. A fejlesztések forrása az összegyűjtött szakképzési hozzájárulás volt.

62


AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 15.

A választott kerettanterv 110/2012 Korm. r. 5.§, 51/2012 EMMI r.

A helyi tantervünkben alkalmazott 2012. szeptember 1-től kifutó rendszerben alkalmazott tantervek: A választott kerettanterv: -

17/2004 OKM, majd ezt módosította a 2/2008 OKM rendelet.

2013-tól alkalmazott óratervek: -

a miniszter által kiadott központi kerettantervet alkalmazzuk minden iskola típusban

15.1. A választott kerettanterv helyi kiegészítései 2011. évi CXC. tv. 31-32.§, 35.§, 110/2012 Korm. r. 6.§, I.2., 51/2012 EMMI r. 15.1.1. Tantárgyválasztás (kifutó képzésben 2013-tól a 10. évfolyamtól) Az iskola helyi tanterve a NAT-tal és a kerettantervekkel összhangban kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak tanulását írja elő, illetve teszi lehetővé. A kötelező tantárgyak az egyes osztályok óraterveiben. A kötelezően választható (szabadon tervezett) és szabadon választható tantárgyválasztás két célt szolgál: -

lehetőséget biztosít a tanulóknak a szakmai orientációra, illetve a szakmai alapozó oktatásban való részvételre.

-

lehetőséget biztosít a tanulónak érdeklődésének, továbbtanulási szándékának megfelelő tantárgyak emelt szintű vagy magasabb óraszámú tanulására, és ezzel az emeltszintű érettségire való felkészülésre.

-

lehetőséget biztosítunk a fakultációs órakeretben a következő tantárgyak választására: földrajz, biológia, kémia, fizika, 2. idegen nyelv, katonai alapismeretek, mezőgazdasági alapismeretek, Utazás és turizmus

A tantárgyválasztással kapcsolatos nyilvántartási, adminisztrációs munkát a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet 9. § (1) és (3) bekezdései alapján kell elvégezni. A rendelet alapján a szervezésért felelős igazgatóhelyettes ütemtervet készít, és összeállítja a szükséges tájékoztatót és nyilatkozatot. A tanulók a tantárgy és felkészülési szint választásukat az erre a célra készített helyi formanyomtatványon, az osztályfőnök közvetítésével adják le. A tanuló által szabadon választott nem kötelező tanítási órákon való részvételi kötelezettséget a hivatkozott rendelet 7. § (1) bekezdése szerint szabályozza az iskola. Az erről való figyelemfelhívást az osztályfőnök az ellenőrzőbe való bejegyzéssel teszi meg. A tanuló a bejegyzést köteles szülőjével (törvényes gondviselőjével) aláíratni. Az eljárási szabályokat az iskola házirendjében is rögzíteni kell. 63


15.1.2. Tantárgyválasztás (kifutó képzésben 2013-tól a 9. évfolyamtól) 2013. szeptember 1-től az új belépő osztályok esetében a központi kerettanterv adta lehetőségen belül az iskola sajátosságainak megfelelően kötelezően választható órákat tartalmaz az óraterv. Az óraterven kívüli délutáni képzésben emelt szintű érettségi felkészítést biztosítunk a kötelező érettségi tantárgyakból és informatikából, testnevelésből. Szabadon választható tantárgyak, foglalkozások: katonai alapismertek, dráma, ECDL. Iskolánk az alapóratervben nem vállal a NAT-ban szabályozott emelt szintű felkészítést. 15.1.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógust megilleti a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket ruházati és más felszereléseket. Intézményünkben a tankönyvek kiválasztásának elvi szempontjai a következők: A munkaközösségi egységes tanmenetkészítés egységes tankönyvhasználatot feltételez. Ennek kialakítása konszenzus útján történik. Egyes tantárgyaknál kipróbált és bevált tankönyvcsaládokkal dolgozunk. Ezek váltására csak indokolt esetben kerül sor /pl. tanterv-váltás, új, használhatóbb tankönyv megjelenése, stb./. Csak minden tanuló által, tanórai foglalkozáson használt tankönyv és segédlet vásárlása lehetséges. A tankönyvek kiválasztásánál mindig figyelembe vesszük a támogatási lehetőségeket (könyvtári állomány fejlesztése, vásárlási támogatások, ingyenes tankönyvek, stb.). A tankönyv megvásárolhatósága (ára) is fontos szempontja. A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának, rendelésének és terjesztésének rendjét az SZMSZ szabályozza. A kedvezmények igénybevételének törvényi lehetőségeiről májusban iskolai nyomtatványon tájékoztatjuk és nyilatkoztatjuk tanulóink szüleit. 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az új kerettantervnek megfelelő tankönyveket választunk a - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás - rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet alapján. Taneszközök vásárlásáról beiratkozáskor adunk tájékoztatót. A választás alapelve a szükséges használhatóság és az anyagi elérhetőség. Az órai foglalkozások közül a testnevelés és a szakmai gyakorlati foglalkozás igényel meghatározott ruházati felszerelést. Testnevelés órán hagyományosan kék alsót és piros pólót

64


használnak tanulóink. A piros póló megvásárlására az iskola a beiratkozó tanulóknak szervezetten biztosít lehetőséget. A tanműhelyi gyakorlati foglalkozásokon minden évben résztvevő tanulóink tanulmányaik ideje alatt kétszer részesülnek ingyenes munkaruha ellátásban.

15.2.

Közoktatási típusú sportiskolai képzés

A sportiskolai képzés az utánpótlás-nevelési rendszer szerves és kiemelkedően fontos része. Célja a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia jövőképével azonos. Ami nem más, mint, hogy a magyar nemzet a „- sportnemzet státuszának megőrzése mellett a társadalom jóval szélesebb rétegeit bevonva – belátható időn belül sportoló nemzetté váljon.” Cél tehát a magyar élsport utánpótlás bázisának bővítése azáltal, hogy a felnövekvő generációk minél szélesebb körében „terjedjen el” a sportolás iránti kitörölhetetlen igény és valóban ne csak sportemberekké, hanem sportoló emberekké váljanak. Iskolánk a 2007/2008-as tanévben az elsők között kapcsolódhatott be a sportiskolai rendszerbe. A sport orientált osztályainkban kétféle szervezeti forma lehetséges a délelőtti edzésidők megszervezésére. Egyrészt különböző sportágakban (judo, triatlon, úszás, evezés) egyesületi keretek között sportolhatnak a tanulók. Ehhez délelőtt, az óratervben meghatározott óraszámban biztosítva van az edzésidő. Másrészt iskolánk a labdarúgás és a kosárlabda sportágakra szakosodva sportági képzést végez, órarendbe iktatva. A sportiskolai oktatásban részt vevő diákoknál értékeljük a sportolói mentalitást, az edzéslátogatottságot és a sportteljesítményt. Ezek alapján a diákokról minden félévben értékelést készítünk. Ebben az értékelésben rögzítjük a félévek „teljesítését ill. nem teljesítését” is. A félév teljesítésének feltétele a 60 %-os edzéslátogatottság és a teljesítményszintek minimuma. A félév nem teljesítése nem gátja a továbbhaladásnak, hanem egy fajta minősítést jelent a szülő és a diák felé. 2013. szeptember 1-től a sportágazati szakközépiskolai osztályban tanuló diákok mellett a sportiskolai elvárásoknak megfelelő diákok más osztályból is bekapcsolódhatnak a sportiskolai programba. Ennek feltétele, hogy a 9-10-11. évfolyam alatt igazolt versenysportoló legyen, aki rendszeres edzésen vesz részt. Továbbá tanulja a sportismeret tantárgyat (melyet fakultációs órakeretben szervezünk meg a sportiskolai kerettanterv alapján). A közismereti órákon a tanárok azokban az osztályokban, ahol sportiskolai programban részt vevő diák tanul, beillesztik a sportiskolai kerettantervben szereplő specialitásokat a tantervbe.

15.3.

A mindennapos testnevelés 2011. évi CXC. 2v. 7.§ (11.) 97.§ (6.), 110/2012. Korm. r. I.2.1., 20/2012. EMMI r. 141.§

Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással,

65


c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

15.4. A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai 2013. szeptember 1‐től 2011. évi CXC. tv. 26-27.§, 110/2012. Korm. r. II.2.2., 20/2012 EMMI r. 14-15.§ Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja.

66


A matematika és idegen nyelv felmérők anyagát a munkaközösségek állítják össze, hogy kialakíthassák a különböző csoportokat. Órarend szerkesztési szempontból (pl. tantárgyak párba állítása) az érettségi tantárgyakat vesszük alapul. Tanuló csoportot saját vagy szülője kérésére, tanári kezdeményezésre, de mindenkor a szaktanár ajánlására és egyetértésével válthat. A csoportváltást az osztályfőnök vagy a szaktanár kezdeményezi. A döntést az igazgató vagy megbízottja hozza. A csoportváltásnak csakis szakmai pedagógiai indoka lehet. Az emelt szintű oktatásban (ha megszervezésre kerül, mert jelenleg nincs, mivel 2013. szeptemberétől még nem indul) az érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani.

15.5. Az érettségi vizsgák 15.5.1. Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok 2011. évi CXC. tv. 6.§, 106/2012. IV/1. Korm. r. Felkészítés az érettségi vizsgákra Az érettségi vizsga szintjeit, vizsgatárgyait, formáit és követelményeit jogszabályok rögzítik. A 100/1997. Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szabályozza az iskola feladatát a tanulók felkészítésében, illetve meghatározza a tantárgyak számát, amelyekben az iskolának biztosítani kell a tanulók felkészülését az emelt, illetve a középszintű érettségire. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. OM rendelet tantárgyanként és vizsgaszintenként írja le a követelményeket. Iskolánkban emelt szintű felkészítést biztosítunk a kötelező érettségi tantárgyakon kívül testnevelésből, belügyi rendészeti ismertekből és informatika tantárgyakból. A kötelező szakmai ágazati érettségi vizsga lép az eddigi választható szakmai előkészítő érettségi tárgyak helyébe azokban az osztályokban, akik 2013. szeptember 1-én kezdik meg tanulmányaikat iskolánkban. A szakmai érettségi vizsga emelt szintűnek számít. 15.5.2. A középszintű érettségi témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek 2.1.2. Portrék

67


2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház és drámatörténet 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet

TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

MATEMATIKA 1.1 Halmazok 1.1.1 Halmazműveletek 1.1.2 Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.2.1 A függvények grafikonja, függvény-transzformációk 3.2.2 A függvények jellemzése 68


3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok 4.3.2 Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok 4.6.2 Egyenes 4.6.3 Kör 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 A valószínűség-számítás elemei

IDEGEN NYELV 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka 69


A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

FIZIKA 1. Mechanika: 1.1 Newton törvényei 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3 Mozgásfajták 1.4 Munka, energia 2. Hőtan, termodinamika: 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2 Hőtágulás 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1) 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6 Kalorimetria 2.7 Halmazállapot-változások 2.8 A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség: 3.1 Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3 Az időben állandó mágneses mező 3.4 Az időben változó mágneses mező 3.5 Elektromágneses hullámok 3.6 A fény, mint elektromágneses hullám

70


4. Atomfizika, magfizika: 4.1 Az anyag szerkezete 4.2 Az atom szerkezete 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.4 Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat: 5.1 A gravitációs mező 5.2 Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek: 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek

INFORMATIKA 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázatok felépítése 5.3. Adatok a táblázatokban 5.4. Táblázatformázás 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.2. Web-lap készítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.2. Grafika 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.2. Dokumentumok 9.3. Tájékoztató eszközök

FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz

71


6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje 4. Az emberi szervezet 5. Egyed feletti szerveződési szintek 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

FIZIKA 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. Mozgásfajták 1.4. Munka, energia 2. Termikus kölcsönhatások 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.8. A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.5. Elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete 4.2. Az atom szerkezete 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.4. Sugárvédelem 4.5. Elemi részek 5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező 5.2. Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek

KÉMIA 1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok 72


1.4. Anyagi halmazok 1.5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7. Fémek 3. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6. Szénhidrátok 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.10. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémiai egyensúly --4.7. Kémhatás 4.8. Elektrokémia

UTAZÁS ÉS TURIZMUS 1. Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési tendenciái 2. Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők 3. A szervezett utak típusai 4. Szálláshelyek 5. Közlekedés 6. Vendéglátás 7. Programszervezés 8. Útlevél, vízum, biztosítás, pénz

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK 1. A mezőgazdasági termelés jelentősége, főbb ágazatai 2. A mezőgazdasági termelés főbb ökológiai tényezői 3. Növénytermesztési alapismerete 4. Műszaki alapismeretek 5. Gazdálkodási ismeretek 6. Kertészeti alapismeretek

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK 1. A rendészet alapjai 1.1. A rendészet, rendészeti szervek 1.2. Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése 1.3 A rendészeti szervek kialakulása 2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége 73


2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása 2.2. Intézkedések és kényszerítőeszközök 2.3 A katasztrófák felosztása 2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek 3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége 3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység 3.2. Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek 3.3. A környezet-, munka- és egészségvédelem 3.4. A szolgálati érintkezés 3.5. Az alaki magatartás 4. Tereptan 4.1. A tereptan alapjai 4.2 A terepen történő tájékozódás 5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés 5.1. A jogellenes cselekmények 5.2. Szabálysértési alapismeretek 5.3. Bűncselekményi alapismeretek 5.4 EMELT SZINT 5.5. Az egyes bűncselekmény típusok kriminológiai jellemzői 5.6. Nyomozási alapismeretek

KATONAI ALAPISMERETEK 1. A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezete 2. A Magyar Honvédség felépítése és a katonai szervezetek jellemzői 3. A modern háborúk jellemzői 4. Térkép- és tereptani alapismeretek 5. Az általános katonai ismeretek 6. Alaki ismeretek 7. A honvédelem rendszere és a honvédelmi kötelezettsége 8. Hadijogi alapismeretek 9. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben 10. Egészségügyi ismeretek

TESTNEVELÉS Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok

Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika 3. Torna 4. Ritmikus gimnasztika 5. Küzdősportok, önvédelem 6. Úszás 7. Testnevelési és sportjátékok

74


15.6. A tanulók ellenőrzése, értékelés, beszámoltatás, felkészülés elvei 15.6.1. A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése 2011. évi CXC. tv. 54-56.§, 20/2012. EMMI r. 64-78.§ A tanulói teljesítmények értékelése A terhelés különböző lehet az egyes tantárgyak számonkérésében. A számonkérés módjait célszerű váltogatni, értjük ezalatt a szóbeli és írásbeli valamint a gyakorlati módszereket. Lényeges, hogy ezek ideje is változzon a rövid és akár több órás megmérettetés között. a) Szóbeli értékelés lehetőségei: - feleletek, dolgozatok véleményezése - negyed- és háromnegyed évi értékelés - havonta az ellenőrzők egyeztetése során - szülői értekezleteken (évente 2 alkalommal) - fogadóórákon - magatartás- és szorgalomjegyekről a döntés a tanulók bevonásával történjen - félévi és év végi osztályozó értekezleteken - gyakorlatok végén a munka, a teljesítmény értékelése b) Írásbeli értékelés: - szükség esetén kiemelkedő ill. elmarasztaló jelleggel - az ellenőrző könyvön keresztül - dicséretek - tantárgyi és magatartásbeli - illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe - a dolgozatokhoz fűzött értékelő vélemény - más intézmények által kért jellemzések, minősítések szövegezése - visszajelzés küldése az általános iskoláknak -

A készségszintű tudás ellenőrzésére alkalmas az egy mondatos, szavas válaszokat igénylő villámkérdések feladása. Ezeket bejelentés nélkül írásbeli felelet formájában végezhetjük el. Csak annyi időt adjunk a feleletekre, amennyi alatt a közepes képességű tanulónak is válaszolnia kell. Így győződhetünk meg a fogalmak ismeretéről is.

-

Témaköröket akkor kérdezzünk, ha meg akarunk győződni összefüggések ismeretéről, fogalmazási készségről. Ilyenkor hosszabb időre van szükség, azért mert a diák kifejti az adott téma mélységeit, kapcsolódó anyagrészeket, esetleg más tantárgyakra is hivatkozhat, például a gyakorlati alkalmazásokra. Bejelentés nélküli lehet az utolsó lecke számonkérése, de átfogó témát először ismételni kell és legalább utalni szükséges a várható dolgozatra.

-

Tanulmányaik során szükség van mérési pontokra is. Ezt a célt szolgálja a témazáró dolgozat is. Adjuk meg a tananyagrész pontos meghatározását, a dolgozat várható feladatainak számát, az osztályozás szempontjait és a rendelkezésre álló időt.

-

Azért, hogy a vizsgák hangulatához, hosszabb idejéhez, feladataihoz hozzászokjanak ajánlatos ahhoz hasonló megmérettetést is alkalmazni. Ilyen az évfolyam dolgozat és a „kisérettségi” is.

75


Írásbeli beszámoltatások formái: -

írásbeli felelet – az előző tanóra anyaga

-

„kis dolgozat” – néhány óra anyagát öleli fel, előző órán tájékoztatni kell a tanulót

-

témazáró dolgozat – egy témakört magába foglaló dolgozat, megírása előtt legalább egy héttel tájékoztatni kell a tanulókat „kiselőadás”, gyűjtőmunka házi dolgozat gyakorlati napló kisérettségi vizsga – több tantárgyból 12. évfolyamon

-

Elvek: - A tanuló egy nap 2 témazáró dolgozatot írhat. - A félévi illetve az év végi értékelés során a témazáró dolgozat, a kis érettségi, az évfolyamdolgozat és a technológiai terv jegyei súlyozottan szerepelnek. - A gyűjtőmunka, kiselőadás értékelése a tanár mérlegelési jogkörébe tartozik, és általában kisebb súllyal szerepel a végleges jegy eldöntésénél. A tanulói tevékenység értékelésének főbb jellemzői: -

a munkaközösségekre illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk

-

előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg

-

az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi illetve tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket

-

az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti illetve rendkívüli értékelő értekezletek, stb.).

Az értékelés szintjei: -

tudásszint felmérést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, vagy egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulásitanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy feltárjuk tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket,

-

folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni,

-

témazáró értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása, és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, illetve tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívülállók számára.

76


c) Osztályzás: -

A tantárgyi követelményszinteket a helyi tantervekben kell rögzíteni, oly módon, hogy a minimumszintet a 9-10-11-12. évfolyamon a kerettanterv minimumszintje jelentse. A kerettantervek kétéves ciklusra meghatározott ismeretanyagát, követelményét évfolyamokra bontjuk és így határozzuk meg a továbbhaladás feltételét. A kétéves ciklusokból tananyagot másik ciklusba nem lehet.

-

A szakmai évfolyamon a szakmai vizsga szintjéhez kell viszonyítani a minimumszinteket.

Szóbeli feleletek Szükséges az egyszemélyes szereplés nyilvánosság, az osztály előtt. A kifejezőkészség, a fogalmazás, a szókincsfejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen. A rendszeres felelés lehetősége ösztönzi a tanulót a folyamatos felkészülésre. A felelés alkalmával feltett kérdésekhez hasonlóakkal vonjuk be a tanulókat az órai munkába. 1. A villámkérdések alkalmazása itt is célravezető. Fogalmakat, meghatározásokat, idegen nyelvből szavakat és nyelvtani megoldásokat kérdezhetünk. A helytelen válaszokat egy másik felelővel javíttathatjuk ki. 2. A kérdések feltevése, megfogalmazása is a tudás bizonyítéka lehet. Jelöljünk ki két diákot, és ők felváltva kérdezzék egymást. A válaszokat is ők értékeljék. Az osztályt is bevonhatjuk a kiegészítésbe. 3. Lehetnek olyan szóbeli feleletek is, melyre külön kell felkészülni. Ilyen lehet gyűjtőmunka egy adott témában, vagy egy könyv elemzése. Idegen nyelvből adhatunk egy szituációs témát két tanulónak, melyet a csoport előtt párbeszéd formában előadnak. Magyar nyelv és irodalomból egy-egy tananyagként feldolgozott mű szerepeit oszthatjuk ki, és saját szavaikkal védik meg a megszemélyesített figurát. Szakmai gyakorlati feladat 1. Az értékelésnek folyamatosnak kell lenni az egész gyakorlat folyamán és ez nem jár együtt állandó osztályozással. 2. Az egyes tanulók munkáját osztályozni kell egyéni önálló feladat alapján. 3. A gyakorlati munka során nagyon sokszor csapatmunkára van szükség. Figyelni kell az egyén beilleszkedését a közös feladat végrehajtásában. 4. A szorosan vett szakmai tudás mérése mellett egyéb szempontok is befolyásolják az osztályozást. Ilyen lehet a hibafelismerés (gépész), higiéniás szabályok betartása (húsipari termékgyártó), esztétikai igény (virágkötő), munkaterület tisztántartása, rendszeretet, munkafegyelem, munkaszervezés. 5. Az elméleti órákon szerzett ismeret hasznosítása. 6. Önálló összetett munkafolyamat elvégzése. A tanulói teljesítmény értékelési szempontjait és a követelményeket, valamint az értékelésosztályozás alapelveit minden tantárgy esetében a tanév elején a tanulókkal közölni kell. Ezért a szaktanár a felelős. Az írásbeli feladatok értékelési szabálya (általában) Ettől az értékelési szabálytól a tantárgyak jellegétől függően eltérések lehetségesek.

77


86 – 100 % 70 – 85 % 51 – 69 % 31 – 50 % 0 – 30 %

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)

A szóbeli felelések értékelési szabálya (általában) A szóbeli feleletek értékelésénél alapvetően az érettségi vizsgaszabályzat elvi állásfoglalását alkalmazzuk. Lényeges szempontok közé tartozik: - a kifejező készség - az összefüggések, tárgyi kapcsolatok meglátása - a tananyagtartalom analitikus szintű feldolgozása - a tananyagtartalomban rejlő absztrakciós és szintetizációs - elemek felismerése és alkalmazása - gondolkodási készség, problémaérzékenység, dinamizmus. Továbbhaladás, tanulmányok folytatása A tanulmányi kötelezettség teljesítésének megítélésében a nevelőtestület a 20/2012 EMMI rendelet előírásait alkalmazza. A tanulói teljesítmény értékelésére a félévi és év végi konferencián kerül sor, ahol a nevelőtestület a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint átruházott jogával élve határoz a tanulmányi követelmények teljesítéséről és a tanuló továbbhaladásáról, illetve következő évfolyamba lépéséről vagy javítóvizsgára, illetve osztályismétlésre utasításáról. A helyi eljárási szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Amennyiben a tanuló részére az igazgató a magántanulói jogviszonyt engedélyezte, a tanuló felkészítése az érettségire irányul, és a későbbiekben a szakképzési évfolyamon beszámítást nem kérhet. A magántanulói jogviszony helyi szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A magántanuló évközi haladásának biztosítására, tanulmányai segítésére az igazgató egy vagy több tárgyból szaktárgyi segítő pedagógust (konzulens) bízhat meg, aki a helyi tanterv alapján haladási tervet és feladatokat készít a tanuló számára. A haladási tervet az igazgató hagyja jóvá. A tanuló teljesítményének értékelésére félévenként osztályozó vizsgát kell szervezni. Felmentés és mentesítés helyi szabályozása A tanuló kérheti egyes tantárgyak tanulása vagy a tanítási órákon való részvétel alóli felmentését, illetve a közoktatási szakaszban a magántanulói jogviszony engedélyezését. Ennek elbírálása a Köznevelési törvényben szabályozott módon – a szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény, vagy nevelési tanácsadói ajánlás alapján – az igazgató feladata. Szakmai gyakorlat alól felmentés nem kérhető. A közoktatási szakaszban testi, érzékszervi fogyatékosság miatt felmentést kérő tanuló esetében fel kell hívni a törvényes gondviselő figyelmét a későbbi szakképzési pályaalkalmassági egészségügyi előírásokra, és javasolni kell az erre vonatkozó vizsgálatok elvégzését. A szakképzési szakaszban ugyanezen okból felmentést kérőnek be kell szereznie a pályaalkalmassági egészségügyi szakvéleményt a felmentés indoklásához.

78


A szakképzési szakaszban szakmai tárgyak tanulása alól a tanuló felmentést vagy mentesítést nem kérhet. Ezzel szemben élhet a beszámítási lehetőséggel, azaz kérheti, hogy szakirányú előtanulmányait a helyi tantervvel összhangban, jogszabályban előírt módon vegye figyelembe az iskola.

A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítése A magatartás minősítésére négy osztályzatot kell használni: Példás (5) Ha a tanuló a társadalmi értékek vállalásában és képviseletében, az egyéni és csoportérdekek érvényesítési tevékenységében, és ésszerű a humánus rend megtartásában példás viselkedésű. Példás magatartású tanulónak igazolatlan órája nem lehet. Jó (4) Nem példás magatartású. Kötelességtudata, megbízhatósága esetenként kifogásolható, humán értékeket sértő megnyilvánulásai miatt esetenként konfliktusba kerül az osztályban, iskolában. Változó (3) A pozitív értékek vállalásában, elsajátításában, tevékenységében sok a bizonytalanság, konfliktus helyzetekben agresszív, de alapvetően igyekszik teljesíteni a követelményeket. Fegyelmi büntetését felelősen vállalja, hibáit felismeri és küzd azok megszüntetéséért. Rossz (2) Munkája hanyag, súlyosan és ismételten vét az ésszerű és humánus rend ellen. Figyelmeztetések, büntetések feldolgozásában nincs együttműködési hajlama. A szorgalom minősítésére - a magatartási minősítéstől függetlenül - négy osztályzatot kell használni: Példás (5) A tanuló szorgalma, ha feladatait kifogástalanul teljesíti, a tanítási órákra rendszeresen felkészül, ezeken tevékenyen vesz részt, tanulmányi eredménye képességeinek megfelel, a gyakorlatokon a fizikai munkában szorgalmas, s teljesítménye megfelelő egyes területeken érdeklődése kiemelkedő. Jó (4) A tanuló szorgalma, ha kötelességeit teljesíti, a tanítási órákra felkészül, azokon képességeinek megfelelően tevékenyen dolgozik, gyakorlati fizikai munkateljesítménye, szakmai érdeklődése jó, tanulmányi eredménye eléri képességei szintjét. Változó (3) A tanuló szorgalma, ha kötelességei teljesítésében csak időnként tanúsít szorgalmat a tanítási órákra nem készül rendszeresen, házi feladatát esetenként elhanyagolja, vagy másolja a gyakorlatokon a fizikai munkában hullámzó

79


teljesítményt nyújt, tanulmányi eredménye képességei alatt marad, szakmai érdeklődése nem kielégítő. Hanyag (2) A tanuló szorgalma, ha kötelességeit rendszeresen elmulasztja a tanítási órákra készületlenül érkezik, házi feladatait gyakran elhanyagolja, vagy másolja, tanulmányi eredménye komoly mértékben képessége alatt marad, gyakorlati, fizikai munkája megbízhatatlan, teljesítménye képességeitől elmarad, szakmai érdeklődésről nem tesz tanúságot. 15.6.2. A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei 2011. évi CXC. tv. 54.§, 20/2012. EMMI r. 64-78.§ Az iskolai beszámoltatások formája, rendje A beszámoltatások formáit, értékelési szempontjait jellemzően az adott tantárgy határozza meg. Az egységesség alapelvének megfelelően a tantárgyi munkaközösségek konszenzus alapján hozzák meg a beszámoltatás formáira, rendjére és az értékelési eljárásukra vonatkozó határozatukat, melyet a tantestület fogad el. Bölcsész munkaközösség: (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv és társadalomismeret) Témazáró dolgozatok értékelésénél: Elégtelen: 0-29 % Elégséges: 30-49 % Közepes: 50-69 % Jó: 70-84 % Jeles: 85-100% Írásbeli felelet, szódolgozat, szóbeli felelet értékelése esetén: Elégtelen: 0-39 % Elégséges:40- 59 % Közepes: 60-74 % Jó: 75- 84 % Jeles: 85-100% A tantárgyak sajátossága és az érettségi jellege miatt azonos súlyú az írásbeli és a szóbeli beszámoltatás. Nagy a felelőssége a tárgyaknak a kommunikációs képesség fejlesztésében, ezért a beszámoltatásoknál hangsúlyozzuk a szóbeliséget. Az értékelés szempontjainál figyelembe vesszük a tárgyi tudás mellett a kifejező- és fogalmazási készséget, nyelvhelyességet, a szerkezeti felépítést. A tesztszerű, rövid válaszok mellett összefüggő, logikus, problémamegoldó feladat kidolgozására törekszünk. Írásbeli: Témazáró nagydolgozat: tanmenetben tervezetten, nagyobb témaegységenként. A tanulóknak előre bejelentve (két hét). Értékelése: Dupla értékű jegy. Jelölése piros színnel történik.

80


Tételdolgozat: előre megjelölt részek tételszerű számonkérése, általában a 12. évfolyamon. Időpontja bejelentett. Röpdolgozat: napi felkészülés ellenőrzésére alkalmazott frontális módszer. Értékelése: Felelet értékű jegy. Jelölése kék színnel. Érettségi típusú nagydolgozat magyar nyelv és irodalomból: előre bejelentett 1-2 órás dolgozat. Értékelése az érettségi dolgozatok elbírálásához hasonló. Értékelése: Dupla értékű jegy. Jelölése piros színnel történik. - az érettségi ponthatára vonatkozik az érdemjegyekre Szóbeli: Kisebb felelet, nagyobb tematikus egység beszámolója, memoriterek. Értékelése: egy felelet értékű jegy. Jelölése kék színnel. Javítóvizsgákon a mindenkori érettségi szintet kell teljesíteni és az osztályozás is ez alapján történik. Szakiskolai iskolatípusban a szakiskolai kerettantervben meghatározott tananyagból a mindenkori érettségi szintnek megfelelő határok alapján történik az osztályozás. A javítóvizsgán az érdemjegy kialakítása a fentiek alapján történik, tehát szakiskolai kerettanterv – érettségi százalék. A naplóban a zöld színnel való jegy a felmérők, órai munka, füzetvezetés, szorgalmi munka minősítését jelzi. Természettudományi tantárgyak munkaközösség: (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz) Az értékelés szempontjai mindkét számonkérési formánál azonosak. A tárgyi tudás mellett lényeges értékelési szempont az összefüggések értelmezése és alkalmazása. A rövid válaszok mellett összefüggő, értelmes problémakifejtést várunk el. Az írásbeli munkáknál fontos számunkra a külalak, a munka rendezettsége, egyértelműsége, áttekinthetősége. A szóbeli feleleteknél az értékelés alappillére a téma kifejtésének önállósága és szabatossága. Írásbeli: Témazáró dolgozat: Éves számát a munkaközösség határozza meg. Tematikáját, értékelésének formáját, pontrendszerét közösen határozzák meg. Jelzés értékénél fogva, alacsony teljesítési szint esetén, újra íratható. Értékelése: a mindenkori érettségi szint + 5% Piros jeggyel beírt dupla értékű osztályzat. Röpdolgozat: egyszeresen számító, kék jeggyel értékeljük. Évfolyamdolgozat: Piros jeggyel beírt dupla témazáró értékű osztályzat. az érettségi pontozási útmutatója szerint. Szóbeli: Formái: - kisebb felelet (előző órai anyag)

81


-

nagyobb felelet (összefoglaló órán, átfogóbb témából) kiselőadás (adott témakörből, max. egy hét felkészüléssel) órai munkát is értékeljük (pontozás, kisjegy).

A szóbeli beszámolók egy jegy értékűek. Jelölése kék színnel. A pontozás/kisjegy alkalmazása és átváltása a tanár módszere szerint történik. Heti 1-2 órás tantárgy esetében félévenként 3 jegy szülessen, többórás tantárgy esetében félévenként minimum 4 jegy. Törekedjünk a szóbeli feleltekre is, de kötelező jelleggel a számát nem határozzuk meg. Javítóvizsgákon a mindenkori érettségi szintet kell teljesíteni és az osztályozás is ez alapján történik. Szakiskolai iskolatípusban a szakiskolai kerettantervben meghatározott tananyagból a mindenkori érettségi szintnek megfelelő határok alapján történik az osztályozás. A javítóvizsgán az érdemjegy kialakítása a fentiek alapján történik, tehát szakiskolai kerettanterv – érettségi százalék. A naplóban a zöld színnel való jegy a felmérők, órai munka, füzetvezetés, szorgalmi munka minősítését jelzi. A készségtárgyak értékelésének szempontjainál elsődleges az aktivitás, a munka elvégzésének pontossága, az egyéni képességekhez mért teljesítés. Az elméleti ismeretek elsajátítása ének-zene esetében írásos beszámoltatással is történhet. Szakmai elméleti tantárgyat tanítók munkaközössége: Írásbeli: Témazáró dolgozatok: nagyobb témák végén, annak zárásaként globális ellenőrzéskén alkalmazzuk. A tanulókat a beszámoló idejéről előre tájékoztatjuk. Értékelése: Dupla értékű jegy. Jelölése piros színnel. Vizsgát előkészítő dolgozat: vizsga-típusú feladatsorok a záróvizsga terheléséhez és értékeléséhez való előkészítés során. Értékelése: a vizsgának megfelelő pontozási elvárások szerint. Dupla értékű jegy. Jelölése piros színnel. Szóbeli: Félévenként minimum 2 szóbeli beszámoltatás. Szerepe a vizsga szerkezete miatt fontos: fel kell készülniük a tanulóknak a vizsga szóbeli részére. -

Értékelésének szempontjai: tárgyi tudás önállóság kifejtés szabatossága ismeretek alkalmazási szintje

-

Formái: kisebb felelet (előző órai anyag)

82


-

nagyobb felelet (összefoglaló órán) feladatmegoldások, tétellevezetések

Szakmai gyakorlati munkaközösség: A gyakorlati osztályzat kialakításának szempontjai A tanulók gyakorlatból havi jegyet kapnak. Ennek jelölése kék szín. Ahol van, a Munkanapló vezetésének minősége (órai vázlatok az elméleti és gyakorlati anyagban, házi feladatok elvégzése). Törekszünk az együttműködési megállapodás keretében külső gyakorlóhelyeken lévő tanulók gyakorlati teljesítményének értékelésére is. A külső oktató és az iskolai oktató együttes véleményének figyelembe vételével. Az iskolai írásbeli beszámoltatás korlátai Egy napon maximum kettő témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat időpontját minimum 2 héttel korábban ki kell hirdetni. Az otthoni felkészülés általános elvei Az iskolai munkát szervesen kiteljesíti az otthoni munka. Minden szaktanárunk számít a tanulók önálló otthoni munkájára, mert az elmélyíti az elméleti ismereteket, a gyakorlással erősíti az ismeretek alkalmazásának képességét. A házi feladatok rendszerint az órai anyaghoz kapcsolódnak. Ekkor általános alapelvként azt követjük a házi feladatok adásánál – ami lehet szóbeli, írásbeli, gyakorlati feladat –, hogy egy átlagos képességű, rendszeresen tanuló diák számára a feladat megoldása ne haladja meg a maximum 30 percet. Nagyobb egységek számonkérése, komolyabb írásbeli feladat (házi dolgozat, szerkesztések, kiselőadás) adása esetén a felkészülési idő meghosszabbodhat, ezért az ilyen feladatok elvégzésére – feladatfüggően – 1-2 hetet biztosítunk. Az írásbeli házi feladatok ellenőrzése rendszeres. Elkészítésének hiánya elégtelen osztályzatot is jelenthet a szaktanár döntése alapján. Jelölése kék színnel történik.

15.7. A csoportbontások, foglalkozások szervezése 2011. évi CXC. tv. 4. melléklet, 110/2012. Korm. r. 7.§, 20/2012. EMMI r. alapján.

15.8. A tanulók módszerek

fizikai

állapotának

méréséhez

szükséges

20/2012. EMMI r. 81.§ 26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban(évente 2 alkalommal) és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók

83


fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség-megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. A mérésre októberben és májusban kerül sor. A méréshez használt motorikus próbák Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt, futással/kocogással (Általános testi erő, erő-állóképesség mérése.) Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére.) Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére.) A mérési eredmények táblázat alapján pontokká alakíthatók, mely minősítési rendszert működtet. Kategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez 0 – 20.5 pont IGEN GYENGE 21 – 40.5 pont GYENGE 41 – 60.5 pont KIFOGÁSOLHATÓ 61 – 80.5 pont KÖZEPES 81 – 100.5 pont JÓ 101 – 120.5 pont KIVÁLÓ 121 – 140.0 pont EXTRA A mérések önmagukkal összevetve a tanulót fizikai állóképességének alakulásáról tájékoztatják.

84


A mérési rendszert országos mérési ajánlásból adaptáltuk, ezért összevethető tanulóifjúságunk állapota az országos korosztály mérési eredményeivel. Előnye a mérési rendszernek szerény eszközigénye is, mert egyszerűen alkalmazható.

15.9. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 20/2012. EMMI r. 128.§, 132.§, 110/2012. Korm. r. I.1.1. 15.9.1. Az iskolai egészségnevelés elvei A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásokat, az életideálokat, preferenciák kialakulását. Másrészt, tanítványain keresztül az iskola hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének viselkedésére. A tanulókon keresztül lehetőség nyílik a család, a település, a régió szokásainak befolyásolására, alakítására. HELYZETELEMZÉS Iskolánk tanulói a 14-20 éves korosztály tagjai és ez az összetétel komoly eltéréseket hordoz magában önállóság, jogi státus, életmód, életvitel, felelősség terén. A serdülőkor minden önmegvalósító megnyilvánulása fellelhető pozitív és negatív vonatkozásban egyaránt. A felnőtté válás folyamatának nehezen kezelhető kihívásait a befolyásolható, gyenge önkontrollal bíró, a kortársi normákat kritika nélkül elfogadó gyerekek könnyen vesznek fel önkárosító magatartásformákat, könnyen válhatnak áldozataivá szenvedélybetegségeknek. A konformizmusra való törekvés megjelenik táplálkozási szokásaikban, szabadidős programjaikban. Az iskolai elfoglaltságok időben korlátozzák a természetes mozgásigény kielégítését, ami az egészséges fejlődést és az edzettséget-egészséget biztosíthatná, az információéhség, a szórakozási formák szintén a szabad levegőn való tartózkodást rövidítik. Iskolánknak környezete kiválóan alkalmas arra, hogy a természeti tényezők egészséget erősítő és megóvó hatását alkalmazni tudjuk tanítási órákon és szabadidős foglalkozásokon. Az iskolaudvar, de az iskola közvetlen környezete is zöld övezet, amely sportolási területeivel és parkjával majdnem ideális környezet az aktív pihenéshez. Pedagógusaink és az oktatást segítő alkalmazottak támogatják az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenységét nemcsak az ismeretek átadásával, a megfelelő környezet biztosításával, hanem a legtöbb esetben egyéni példamutatással. Gondosan ügyelünk arra, hogy tanulóink ne találkozhassanak az iskola területén, illetve iskolai rendezvényeken olyan jelenséggel, ami ellentmond nevelési céljainknak. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek épüljenek be az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe. Ezek a következők: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás és a mozgás fontossága - az értékek ismerete 85


-

az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésében a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Ezekből a területekből fogalmazódnak egészségnevelési, egészségfejlesztési programunk céljai: -

lehetőségeink szerint alakítsuk tanítványaink táplálkozási szokásait az egészséges normák szerint

-

korosztályfüggő szinten – ismeretek nyújtásával, szabályozással – erősítsük tanítványainkban a nemleges válaszadás képességét a szenvedélybetegséget okozó magatartásformákra, tevékenységekre

-

kiemelt fontosságú a drogprevenció

-

legyenek képesek tanítványaink szexuális ismereteik és családtervezési modelleken keresztül kialakított normáikkal az AIDS prevencióra

-

a segítő magatartás kialakításával kerüljék el a betegségeket, óvják embertársaikat a veszélyektől, legyenek készek aktívan segíteni a bajban

-

tudják egységben kezelni a környezetet az egészséggel

-

legyen érték számukra testedzés, a mozgás.

15.9.2. A környezeti nevelés feladatai Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. A környezeti nevelésnek végig kell vonulnia az iskolai élet minden színterén, a tanóráktól a tanórán kívüli tevékenységen át a szabadidős programokig. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül! A tanórák mutassák be: -

a globális környezeti jelenségek (az ózonréteg sérülése, savas esők, stb.) természettudományos alapjait, következményeit (földrajz, fizika, kémia, biológia, szakmai orientációs órák),

-

a természet és az ember kapcsolatát, a harmonikus környezet szépségét, a táj esztétikumát, a lenyűgöző geológiai formákat, hazánk környezeti állapotát, a talaj, a vizek és a levegő szennyezettségét (földrajz, szakmai orientációs órák),

86


-

a növény és állatvilágban egyes fajok sokféleségét, káprázatos színeket és formákat, a természetes élőhelyekre leselkedő veszélyeket és a veszélyeztetett fajokat (biológia, szakmai orientációs órák),

-

az épített környezetünk esztétikumát, szépségét, harmóniáját (művészetek, történelem, magyar nyelv és irodalom),

-

az ipari, mezőgazdasági és a szolgáltató ipari technológiák (energiaipar, állattenyésztés, közlekedés, stb.) környezetet terhelő hatását (földrajz, fizika, kémia, biológia, szakmai orientációs órák).

-

a tanulók ismerjék meg a környezettel harmonikus, fenntartható fejlődés és fejlesztés gondolatkörét és etikáját az érintett tantárgyak közvetítésével.

A környezeti nevelés tevékenységorientált műfaj, élményekbe, cselekvésekbe ágyazott módszerek hoznak igazi sikert. Nem nélkülözheti a megfigyelést, a közvetlen kapcsolatot a környezettel, nem nélkülözheti a környezet gondozását, karbantartását. Legfontosabb feladataink tanulóink környezeti nevelésében: -

A helyi célok közös megfogalmazásához ismertessük meg tanulóinkkal lokális értékeinket, hagyományainkat.

-

A természeti környezet láttatásával, az életminőség meghatározásában betöltött szerepének hangsúlyozásával neveljük tanítványainkat természetvédőkké!

-

Ismertessük meg tanulóinkat természeti, épített, szociális környezetük értékeivel, problémáival, megóvásának és fejlesztésének lehetőségeivel.

-

Ismerjék meg tanulóink a környezet és az egészség szoros kapcsolatát. Legyenek tisztában a környezet hatásaival, cselekedtessük őket a pozitívumok erősítésére, a hátrányok kiküszöbölésére!

-

Alakítsuk vásárlói és felhasználói szokásaikat „környezetbaráttá”!

-

A szűkebb és tágabb iskolai környezet saját munkával történő rendben tartásával, fejlesztésével, a hulladékkezelés környezetkímélő megoldásaival alakítsuk a család környezetszemléletét tanítványaink közvetítésével!

-

Energia- és anyagtakarékos, környezetbarát technológiák hangsúlyozott alkalmazásával adjunk követendő példát tanulóink életvitelének alakításához!

-

Törekedjünk arra, hogy tanulóink megtanulhassák helyi tevékenységeikből az ökológiai szemléletmódot, a rendszerszemléletet, a globális összefüggéseket.

15.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét intézkedések, gyermekvédelem

szolgáló

2011. évi CXC. tv. 47.§, 110/2012. Korm. r. I.1.2, I.2.1 II.1., 20/2012. EMMI r. 138-140.§, 2012. évi XCIII. tv. A JÁRÁSOK kialakításáról (az 1997. évi XXXI. GYVT. mód.) A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás Az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti foglalkoztatási

87


időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell biztosítani. Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet kilenc főre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztják kilenccel. Ha az osztás alapján az azonos heti időtartamú foglalkozásra jogosult tanulók száma a négy főt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszámot, négy vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani. Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkeretének számításánál a magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell figyelembe venni. A középfokú iskolában – a nevelőtestület döntése alapján – a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani. A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Az többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt. A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelésoktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. A társadalmi változások lenyomataként egyre többen válnak - anyagi, környezeti és személyiségbeli szempontok szerint – veszélyeztetetté. Iskolánk számára is fontos feladat e tanulók felismerése, felmérése, és lehetséges támogatása. Kiszűrésükben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek. Az anyagi szempontok miatt veszélyeztetettek mellett – talán ebből 88


adódóan is – emelkedik a környezetük által veszélyeztetett tanulók száma. Ezzel a környezettel egyre nehezebb kontaktust találni és tartani. A veszélyeztetett tanulók folyamatos nyilvántartását a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Rendszeres kapcsolattartás mellett, a szülőket tájékoztatjuk azokról az intézményekről, személyekről – gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok, Ifjúsági Pszichológiai Tanácsadó – akiktől bátran kérhetnek külső segítséget, ha ennek szükségét érzik. Az utóbbi időben növekvő kihívást jelent a diákok személyiségében meglévő veszélyeztető tényező. Mindinkább észlejük, érzékeljük deviáns viselkedésüket. Ennek egyik oka lehet a kommunikációhiány, illetve a kommunikációs készségek fejletlen volta. Az egészséges életre nevelés érdekében – főleg osztályfőnöki órák keretében – felhívjuk a figyelmet az egészséges életmód életminőséget meghatározó voltára. E törekvésünket erősíti az AIDS-ellenes kampányban való részvételünk, amelynek keretében tanfolyamon felkészített tanulóink tartanak beszélgetéseket kortárscsoport szintjén osztályfőnöki órák keretében. Egyre fontosabb helyet kap a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében végzett tevékenység. A városi önkormányzat és a családsegítő által szervezett és működtetett alkoholés drogmegelőzési programok aktív részesei vagyunk, és a kollégák igyekeznek megszerezni azokat az ismereteket, amelyek segítségével képessé válnak a veszély felismerésére. A prevenciós munka során külső szervezetek bevonásával ismeretterjesztő előadások megrendezésére kerül sor. Ebbe a programba igyekszünk bevonni tanulót, szülőt, pedagógust egyaránt. A dohányzásellenes világnapon kerek asztal beszélgetés során osztják meg nézeteiket a dohányzás ártalmairól dohányzók és nem dohányzók egyaránt.

Továbbképzés és információszerzés a gyermek- és ifjúságvédelem területéről A munkaprogramot az iskolai fórumok – diákönkormányzat, szülői munkaközösség – tudomására hozzuk. Az iskola munkaterve a felelősök megjelölésével ütemterv formájában tartalmazza: -

a működési feltételeket

-

a tanulók és a szülők tájékoztatásának módját és időpontját

-

a család- és gyermekvédelmi feladatok ellátásával megbízott intézmények címét, telefonszámát, elérhetőségét

-

az esetmegbeszélések helyét és időpontját

-

tájékoztatót a szabadidős programokról

-

a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység módját, helyszínét, idejét

-

a pályaválasztási tanácsadást.

15.11. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Nevelési eszközök a tanuló értékelésében

89


Dicséret Az eljárás neve osztályfőnöki

igazgatói

tantestületi

Év Bereczkise Év Bereczkis Szakmunkása Év Bereczkis Sportolója Humán Kultúráért

Az értékelés alapja példamutató magatartás, közösségi (osztály) munka példamutató magatartás, iskolai közösségi munka példamutató magatartás, kiemelkedő tanulmányi eredmény kiemelkedő versenyeredmények minden körülmény figyelembe vétele, nem kötelező évente kiosztani

Az értékelő osztályfőnök

Az értékelési gesztus módja, lényege ellenőrzőbe írás

osztályfőnök vagy szaktanár javaslatára

ellenőrzőbe írás

tantestület

ballagási, tanévzáró ünnepélyen jutalom átadása

tantestület

ballagási ünnepélyen, jutalom átadása

Elmarasztalás Az eljárás neve szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, megrovás

igazgatói figyelmeztetés, megrovás

fegyelmi intézkedések

Az értékelés alapja órai fegyelmezetlen magatartás tanórákon és az egyéb iskolai rendezvényeken való nem megfelelő magatartás ettől kirívóbb magatartás igazolatlan óra házirend súlyosabb megsértése kirívó fegyelmezetlenségek

Az értékelő szaktanár

Az értékelési gesztus módja, lényege naplóba írás

osztályfőnök


igazgató


igazgató tantestület fegyelmi bizottság

ajánlott levélben határozat megküldése hangos bemondás, hirdetőkönyv, iskolai 90


újság Az igazolatlan órák következményei jogszabályban meghatározottak és a Házirendben vannak rögzítve.

91

16. Az iskola képzési struktúrája FELSŐOKTATÁS vagy MUNKÁBA ÁLLÁS

Mezőgazdasági gépésztechnikus Erdészeti gépésztechnikus Mezőgazdasági technikus Parképítő és fenntartó technikus Sportedző

12.

1/13-2/14 (2 év – ha más ágazatból vagy gimnáziumból jön)

1/13 (1 év – ha saját ágazatból jön)

XXXI. Mezőgazdasági gépész ágazat XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat

11.

XXXIII. Mezőgazdaság ágazat

10.

XXXIV. Kertészet és parképítés ágazat

9.

XXXVII. Sport ágazat XXXVIII. Rendészet ágazat

é r e t t s ég ire f e lké s z í tő képzés

TECHNIKUS

MUNKÁBA ÁLLÁS vagy FELNŐTTOKTATÁS (2 év)

11. 10. 9.

Virágkötő és virágkereskedő Mezőgazdasági gépész Erdészeti szakmunkás Gazda Kertész Dísznövénykertész Húsipari termékgyártó

2/10. 1/9.

Kertész Húsipari termékgyártó

e lőkép z ettség függv én yében

8 általános iskolai végzettség SZAKKÖZÉPISKOLA

Mezőgazdasági gépész

SZAKISKOLA 92

17. A Bereczki Máté Szakképző Iskola Szakmai Programja Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv Kifutó képzések óraterve A kiadott miniszteri rendelet alapján. Utoljára 2012. szeptemberében indítva

Képzéseink Szakközépiskola – utolsó évfolyam 2015/16-es tanévben végez Rendészeti pályára előkészítő képzés (nincs szakmacsoportos alapozás) 9-12. évf. Sportiskolai képzés 9-12. évf. Agrár szakközépiskolai képzés 9-12. évf. Szakiskola – utolsó évfolyam 2013/14-es tanévben végez Szakiskolai alapképzés 9-10. évf. Szakképzések Zöldségtermesztő

OKJ szám: 31 622 01 0010 31 04

1/11-2/12. évf. (2 éves képzés) – utoljára 2013/2014-es tanévben végez Virágkötő, -berendező, virágkereskedő OKJ szám: 33 215 02 0000 00 00 2/12 (2 éves képzés) – utoljára 2012/2013-as tanévben végez Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó OKJ szám: 31 622 01 0010 31 04 1/11-2/12. évf. (2 éves képzés) – utoljára 2013/2014-es tanévben végez Húsipari termékgyártó

OKJ szám: 31 541 01 1000 00 00

1/11-2/12. évf. (2 éves képzés) – utoljára 2013/2014-es tanévben végez Érettségire épülő szakképzések Sportedző

OKJ szám: 52 813 01 0010 52 02

1/13. évf. (1 éves képzés) – utoljára 2012/13-as tanévben végez Mezőgazdasági gépésztechnikus

OKJ szám: 54 525 02 0010 54 02

1/13-2/14 (2 éves képzés) – utoljára 2013/2014-es tanévben végez

93


Rendvédelmi osztály - 2012/2013-as tanévben 9. évf. Magyar nyelv és irodalom - nyelvtan - irodalom Idegen nyelv Történelem Matematika Fizika Biológia Földrajz Kémia Informatika Társadalomismeret Ének Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Önvédelem Belügyi rendészeti ismeretek Speciális társadalmi ismeretek Katonai alapismeretek

12. évf.

4 1 3 4 (x 2) 3 4 2 (x 2) 1 1 2 2 4 1 -

4 1 3 4 (x 3) 4 4 2 (x 2) 1 2 2 4 1 -

-

-

2 2

2 2

-

-

vagy: 3 + 1

vagy: 3 + 1

33

31

32

32

kémia,

Összesen:

11. évf.

4 1 3 4 (x 2) 2 4 (x 2) 2 2 1 1 2 (x 2) 1 1 1 3 2 1

KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ: Biológia, fizika, földrajz, 2. idegen nyelv, Utazás&Turizmus Katonai alapismeretek + idegen nyelv

10. évf.

4 1 3 4 (x 2) 2 4 (x 2) 1 1 2 2 2 (x 2) 1 1 1 5 2 1

Sportiskolai osztály - 2012/2013-as tanévben 9. évf. Magyar nyelv és irodalom - nyelvtan - irodalom Idegen nyelv Történelem Matematika Fizika Biológia Földrajz Kémia Informatika Társadalomismeret Ének Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Testnevelés szakmai elmélet Sportági ismeret + sportpszichológia

KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ: Biológia, fizika, földrajz, 2. idegen nyelv, Utazás&Turizmus Katonai alapismeretek + idegen nyelv

Összesen: Tanórán kívüli foglalkozás (edzésidő) - kötelező

kémia,

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 1 3 4 (x 2) 2 4 1 1 2 2 2 (x 2) 1 1 1 2

4 1 3 4 (x 2) 2 4 2 2 1 1 2 (x 2) 1 1 1 2

4 1 3 4 (x 2) 3 4 1 2 (x 2) 1 1 2

4 1 3 4 (x 2) 4 4 1 2 (x 2) 1 2

1

2

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

vagy: 3 + 1

vagy: 3 + 1

28

28

28

-

28 4

94


Sport-rendvédelmi osztály - 2012/2013-as tanévben 9. évf. Magyar nyelv és irodalom -

nyelvtan irodalom

Idegen nyelv Történelem Matematika Fizika Biológia Földrajz Kémia Informatika Társadalomismeret Ének Rajz Osztályfőnöki Katonai alapismeretek KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ: Biológia, fizika, földrajz, kémia, 2. idegen nyelv, Utazás&Turizmus

Alapórák összesen: Rendvédelmi szakirány Önvédelem Testnevelés Belügyi rendészeti ismeretek Speciális társadalmi ismeretek Sportiskolai szakirány Testnevelés szakmai elmélet Sportági ismeret + sportpszichológia Testnevelés Összesen: rendvédelem sportiskola

Tanórán kívüli foglalkozás (edzésidő) – kötelező a SPORTISKOLÁSOKNAK

10. évf.

11. évf. 4

12. évf. 4

1 3

1 3

4 (x 2) 3 4 2 (x 2) 1 1 2 2

4 (x 2) 4 4 2 (x 2) 1 2 2

2

2

4 (x 2)

4 (x 2)

1 3

1 3

4 (x 2) 2 4 (x 2) 1 1 2 2 2 (x 2) 1 1 1 1

4 (x 2) 2 4 (x 2) 2 2 1 1 2 (x 2) 1 1 1 1

-

-

26

26

27

27

2 5 -

2 3 -

2 2 4 1

2 2 4 1

1

1

2

2

2

2

2

2

33 29

31 29

34 29

34 29

4

4

95


Agrár - Sport osztály- 2012/2013-as tanévben 9. évf. Magyar nyelv és irodalom -

nyelvtan irodalom

Idegen nyelv Történelem Matematika Fizika Biológia Földrajz Kémia Informatika Társadalomismeret Ének Rajz Testnevelés Osztályfőnöki KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ: Biológia, fizika, földrajz, kémia, 2. idegen nyelv, Utazás&Turizmus Alapórák összesen: Agrár szakirány Szakmacsoportos alapozó Testnevelés Sportiskolai szakirány Testnevelés szakmai elmélet Sportági ismeret + sportpszichológia Testnevelés Katonai alapismeretek Összesen: agrár sportiskola

Tanórán kívüli foglalkozás (edzésidő) – kötelező a SPORTISKOLÁSOKNAK

10. évf.

11. évf. 4

12. évf. 4

1 3

1 3

4 (x 2) 3 4 2 (x 2) 1 2 1 2

4 (x 2) 4 4 2 (x 2) 2 1 2

2

2

4 (x 2)

4 (x 2)

1 3

1 3

4 (x 2) 2 4 (x 2) 1 1 2 2 2 (x 2) 1 1 1

4 (x 2) 2 4 (x 2) 2 2 1 1 2 (x 2) 1 1 2 1

-

-

25

27

27

27

4 (x 2) 5

4 (x 2)

5 (x 2)

5 (x 2)

1

1

2

2

2 1

1

2

2

34 29

31 29

32 29

32 29

4

4

96


Kertész-gépész szakközépiskolai osztály - 2012/2013-as tanévben Magyar nyelv és irodalom -

nyelvtan irodalom

Idegen nyelv Történelem Matematika Fizika Biológia Földrajz Kémia Informatika Társadalomismeret Ének Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Szakmacsoportos alapozás Biológia / Fizika KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ: Biológia, fizika, földrajz, kémia, 2. idegen nyelv, Utazás&Turizmus, szakmai előkészítő

Katonai alapismeretek + idegen nyelv

Összesen:

9. 4

10. évf. 4

11. évf. 4

12. évf. 4

1 3

1 3

1 3

1 3

4 (x 2) 2 4 1 1 2 2 2 (x 2) 1 1 1 2 4 (x 2) -

4 (x 2) 2 4 2 2 1 1 2 (x 2) 1 1 1 2 4 (x 2) -

4 (x 2) 3 4 2 (x 2) 1 1 2 5 (x 2) 3

4 (x 2) 4 4 2 (x 2) 1 2 5 (x 2) 3

-

2 2

2 2

-

-

3+1

3+1

31

31

33

33

Szakiskolai alapképzés A változat - 2012/2013-as tanév Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Természetismeret/egészségtan - Fizika - Biológia - Földrajz - Kémia Idegen nyelv Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Rajz Ének Pályaorientáció Szakmai alapozó

Összesen

elmélet + gyakorlat

9. évf. 3 2 3

10. évf. 3 2 3

1 1 1 1 3 ( x 2) 2 ( x 2) 5 1 0,5 1 2 2 4 (x 3 csop)

2 2 1 1 3 ( x 2) 2 ( x 2) 2 0,5+0,5 0,5 0,5 3 5 (x 3 csop)

32,5

30,5 + 0,5 (of)

97


A 31 622 01 0010 31 04 azonosító számú, Kertész - Zöldségtermesztő megnevezésű elágazás Azonosítója 399/1.0/2219-06 399/2.0/2219-06 399/3.0/2219-06 399/1.0/2220-06 399/2.0/2220-06 399/3.0/2220-06 399/4.0/2220-06 399/5.0/2220-06 399/1.0/2221-06 399/1.0/2230-06 399/2.0/2230-06 399/3.0/2230-06 399/4.0/2230-06 399/5.0/2230-06 399/6.0/2230-06

Megnevezése Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat Informatika Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek (alapismeretek) Műszaki ismeretek (alapismeretek) gyakorlat Munkavállalói ismeretek Zöldségtermesztés I. Zöldségtermesztés II. Zöldségtermesztés I. gyakorlat Zöldségtermesztés II gyakorlat Műszaki ismeretek (zöldségtermesztés) Műszaki ismeretek (zöldségtermesztés) gyakorlat

óraszáma Elméletigénye Gyakorlati s gyakorlati

Évfolyam

Elméleti

2/12

96

0

0

96

2/12

0

0

112

112

2/12 1/11 1/11 1/11

0 36 72 0

32 0 0 0

0 0 0 54

32 36 72 54

1/11

72

0

0

72

1/11

0

0

126

126

1/11 1/11 2/12 1/11 2/12

36 180 160 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 324 224

36 180 160 324 224

2/12

64

0

0

64

2/12

0

0

112

112

716

32

952

1700

Összesen:

Összes

A 33 215 01 0000 00 00 azonosító számú, Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Évfolyam

Azonosítója

Megnevezése

334/1.0./0001-06 334/2.0./0001-06 334/1.0./0002-06 334/1.0./0003-06

Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Marketing ismeretek Áruforgalom tervezése Áruforgalmi tevékenység eredményessége Forgalom- és eredményelemzés Vezetési ismeretek Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek Áruforgalmi gyakorlat Virágkötő, -berendező, virág-kereskedő szakké-pesítés szak-mai és vizsgakövetelményei Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Dísznövényismeret Virágkötészet Térberendezés Tervkészítés Művészeti ismeretek Műszaki és építészeti ismeretek Rajz

334/2.0./0003-06 334/3.0./0003-06 334/4.0./0003-06 334/1.0./0004-06 334/2.0./0004-06 334/3.0./0004-06 334/4.0./0004-06 334/1.0./0005-06 334/2.0./0005-06 334/3.0./0005-06 334/1.0./0406-06 334/1.0./0407-06 334/1.0./0408-06 334/2.0./0408-06 334/3.0./0408-06 334/4.0./0408-06 334/5.0./0408-06

Elméleti

óraszáma Elméletigényes Gyakor gyakorlati -lati

Összes

2/12 2/12 2/12 2/12

16 32 32 17

28 20 48 0

0 0 0 0

44 52 80 17

2/12

15

0

0

15

2/12 2/12 1/11 1/11 1/11

0 16 12 60 0

0 0 0 0 0

48 0 0 21 84

48 16 12 81 84

1/11

0

0

21

21

1/11 1/11 1/11 1/11 1/11 2/12 2/12 2/12 2/12 2/12

0 54 0 144 126 80 32 48 32 0

22 14 36 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 126 180 160 0 0 64 112

22 68 36 270 306 240 32 48 96 112

716

168

816

1700

Összesen:

98


31 521 20 0010 31 04 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó - ciklusos óraterv Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Munka-, tűz- és környezetvédelem Géprajz, Vállalkozási, gazdálkodási ismeretek Mg. Anyagmozgatás Mg-i erőgépek (járművezetési ismeretek) Mg. Erőgépek és munkagépek üzemeltetése Önjáró betakarítógépek Kötelező elmélet összesen Szabadon választható kötelező tárgyak: Idegen nyelv Alkalmazott számítástechnika Elmélet összesen Szakmai gyakorlat Őszi termesztési gyakorlat Tavaszi termesztési gyakorlat Nyári összefüggő szakm gyak (4 hét)

I évf. 36 hét 1 2 2 2 4 5 4 20 2 2 24 42 35 35 140

II. évf. 32 hét 1 2 2 2 2 6 6 21 2 2 25 42 35 35 -

31 541 01 1000 00 00 Húsipari termékgyártó szakképesítés

Tantárgy neve

Szakmai technológia Szakmai gépek Minőségbiztosítás, munkavédelem és higiénia Gazdasági és kereskedelmi ismeret Alapmérések és élelmiszervizsgálat Technológiai gyakorlat Kereskedelmi és értékesítési gyakorlat Géptan, gép-műszerismeret gyakorlat Informatika Idegen nyelv Összesen: Osztályfőnöki Testnevelés Mindösszesen Nyári gyakorlat

1/11 évfolyam 36 hét Elmélet Gyakorlat Óra (ciklus) Óra (hét) 18 hét 18 hét 126 (7) 72 (4) 36 (2) 18 (1)

2/12 évfolyam 32 hét Elmélet Gyakorlat Óra (ciklus) Óra (ciklus) 16 hét 16 hét 112 (7) 64 (4) 32 (2) 16 (1)

72 (4) 648 (36) 108 (6)

544 (34) 96 (6) 64 (4)

36 (2) 36 (2) 324 (18) 18 (1) 36 (2) 378 (21)

828 (46)

828 (46) 140

32 (2) 32 (2) 288 (18) 16 (1) 32 (2)

704 (22)

336 (21)

704 (22)

99


52 813 01 0000 00 00 Sportedző Tantárgy

13. évfolyam 32

modul számok hetek száma

Edzéselmélet Rekreációelmélet Sportszervezés Pedagógia Pszichológia Kommunikáció Gimnasztika Anatómia Élettan Sportjátékok Önismeret Turisztika tábor Vízisport tábor Téli sportok Szakmai gyakorlat Elsősegély

0084-06, 0080-06, 0078-06 0080-06, 0078-06, 0082-06, 0081-06 0082-06, 0081-06 0079-06 0079-06 0078-06 0084-06 0084-06, 0078-06 0084-06, 0078-06 0084-06 0082-06, 0081-06

0080-06

Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

2,5

80

64

16

1

3

96

64

32

1

64 48 32 32 64 64 64 224 80 40 40 40 32 32 1032

48

16

2

32

16

1

2 1,5 1 1 2 2 2 7 2,5 1,25 1,25 1,25 1 1 1032 32,25 0 0

32

0

1

16

16

1

32

32

1

32

32

3

32

32

1

64

160

1

32

48

1

20

20

20

20

20

20

0

32

0

32

508

524

1

49,2%

54 525 02 0010 54 02 Mezőgazdasági szakképesítés Tantárgy hetek száma

Anyagmegmunkálás, géprajz Testnevelés

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

1

0

124

72

19

1

0

0

0

13. évfolyam

14. évfolyam

37

32

2,5 1

Modulszám 0111-06

Gépelemek

2,5

0

92

90

7

0220-06

Gépelemek szerelése, szakmai számítások

2,5

1

0

124

96

4

0221-06

Idegen nyelv

1

1

0

0

0

Informatika

1

1

0

0

0

Mg. erőgépek

5

4

0

313

156

1

0242-06

Mg. ismeretek

2

2

0

138

0

1

0296-06

Munkagépek

4

4

0

276

150

1

0296-06

Munkavédelem

0

2

0

32

32

45

0110-06

2

0222-06

Nyári gyakorlat

0

0

0

140

Őszi és tavaszi összefüggő gyak.

0

0

0

70

0 0

128 1227

12 818

Vállalkozási ism.

Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

0 21,5 33,5 21,5 12

4 21 33 21 12

60 %

100


2013. szeptemberétől induló képzések óraterve A kiadott miniszteri rendelet alapján. Az óraterveket úgy terveztük meg, hogy ez nem jelent többletterhet a fenntartó részére. A képzések maximális óraszámai: évfolyam 9. 10. 11. 12.

diák óra 35 36 35 35

tanári óra 57 57 58 58

Választható idegen nyelvek: angol vagy német Szakközépiskola XXXI. Mezőgazdasági gépész ágazat XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat XXXIII. Mezőgazdaság ágazat XXXIV. Kertészet és parképítés ágazat XXXVII. Sport ágazat XXXVIII. Rendészet ágazat Érettségire épülő szakképzés 54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXI Mezőgazdasági gépészet 54 521 02 Erdészeti gépésztechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás 54 621 02 Mezőgazdasági technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIII. Mezőgazdaság 54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIV. Kertészet és parképítés 54 813 02 Sportedző (a sportág megjelölésével) A szakmacsoport száma és megnevezése: 3. Oktatás Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVII Sport

101


Szakiskola 34 215 04 Virágkötő és virágkereskedő A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem 35 521 02 Mezőgazdasági gépjavító – ráépülés A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXI Mezőgazdasági gépész 35 521 08 Mezőgazdasági gépész A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXI Mezőgazdasági gépész 34 623 01 Erdészeti szakmunkás A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás 34 621 01 Gazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIII. Mezőgazdaság 34 622 02 Kertész A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIV. Kertészet és parképítés 34 622 01 Dísznövénykertész A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIV. Kertészet és parképítés 34 541 03 Húsipari termékgyártó A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar Ágazati besorolás száma és megnevezése: -

102


Központi kerettanterv 9. évf.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek + óra Matematika + óra Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek + óra Etika + óra Biológia – egészségtan

10. évf. 11. évf. 12. évf.

36 hét

36 hét

36 hét

32 hét

4 (*2) 3 (*2) 1 (*2) 3 (*2) 1 (*2) 2

4 (*2) 3 (*2) 1 (*2) 3 (*2) 1 (*2) 2

4 3 (*2) 1 (*2) 3 (*2) 1 (*2) 3

4 3 (*2) 1 (*2) 3 (*2) 1 (*2) 3 1

1 2

2

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Földrajz Művészetek* + óra Informatika + óra Testnevelés és sport

2

1 1

Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

1 1

1 1 (*2) 1 (*2) 5

2 (*2) 5

2 (*2) 5

5

1

1

1

1

6 (*2)

7 (*2)

8 (*2)

11 (*2)

35

36

35

35

Rendelkezésre álló órakeret

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.  választott művészeti tárgy: 9. évfolyamon: DRÁMA, 10. évfolyamon: ÉNEK-ZENE és RAJZ (heti 0,5-0,5 órában) (*2) csoportbontás **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. Iskolánkban vegyes ágazati szakközépiskolai osztályok esetén a szakmai órák száma duplázódik, de ez nem jelent a fenntartónak többletterhet. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A szabad órakeret felhasználása az alábbiak szerint történik: Tantárgy Idegen nyelvek Matematika Történelem Etika Művészetek Informatika

Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1 1

1 1

1 1

1 1 1 1

1 1

2

2

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

103


Szakközépiskolai képzések XXXI. Mezőgazdasági gépész ágazat – szakközépiskola (4 évfolyam) Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

36 hét

36 hét

36 hét

32 hét

4* 3+1* 3+1* 2

4* 3+1* 3+1* 2 2 2 1 1 1 2* 5 1

4 3+1* 3+1* 3+1 +1 1

2 2 2 +1 1+1* 5 1

4 3+1* 3+1* 3 1 2 1

6

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szakmai tárgyak 11500-12 unkavédelemi alapismeretek 10925-12 Agrárműszaki alapok

11049-12 Mezőgazdasági termelés gépei 11050-12 Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban 11051-12 Mezőgazdasági és vállalkozási ismeretek

7

8

11

1+1

1+1

0,5 1

1,5

Anyagismeret

1+1

+1

Agrárműszaki alapok gyakorlat

1,5

2

2

1

1,5

1

1,5

2

1

2

Agrárműszaki erőgépek gyakorlata Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat

1

2

Mezőgazdasági gépek üzemeltetése

2

Mezőgazdasági ismeretek

Összes óra Nyári gyakorlat Gyakorlat gyakorlati óra

5 1

Munkavédelemi alapismeretek Géprajz, gépelemek, mechanika

Agrárműszaki erőgépek

10975-12 Agrárműszaki erőforrások

2* 5 1

* csoportbontás

1

0,5

35 70 70

36 105 105

35 140 140

35 -

+ szabad sáv felhasználása

A szabad órakeret felhasználása az alábbiak szerint történik: Tantárgy Idegen nyelvek Matematika Történelem Etika Művészetek Informatika

Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1 1

1 1

1 1

1 1 1 1

1 1

2

2

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

104


XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat – szakközépiskola (4 évfolyam) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

36 hét

36 hét

36 hét

32 hét

4* 3+1* 3+1*

4* 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

4 3+1* 3+1*

2

2

3

3+1

1 2 1

+1 1

állampolgári

2 2 2 +1 1+1* 5 1 6

Munkavédelemi alapismeretek

0,5+0,5

Állattan

1,5+0,5

Műszaki alapismeretek 10966-12 Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek

2 2 1 1 1 2* 5 1 7 1 2+1

Termőhely-ismerettan

5 1 11

1+1 3

2 3

Növénytan Vállalkozási és szervezési ismeretek Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek gyakorlat

2+1

Összes óra Nyári gyakorlat Mezőgazdasági alapgyakorlatok

3

3

3

3

35 70 70

36 105 105

35 140 70 70

35 -

Gazdálkodási alapgyakorlatok

gyakorlati óra

2* 5 1 8

* csoportbontás



Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1 1

1 1

1 1

1 1 1 1

1 1

2

2

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

105


XXXIII. Mezőgazdaság ágazat – szakközépiskola (4 évfolyam) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

36 hét 4* 3+1* 3+1* 2

36 hét

36 hét

32 hét

4* 3+1* 3+1* 2

4 3+1* 3+1* 3 1 2 1

4 3+1* 3+1* 3+1 +1 1

2 2 2 +1 1+1* 5 1

2 2 1 1 1 2* 5 1

6

7

Szakmai tárgyak 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


0,5

Állattenyésztés I.

0,5 1

Anatómia és élettan I. 11495 Takarmányozástan és általános állattenyésztés

Takarmánynövénytermesztés

11 1

1 2 1 3 35 140 70 70

3

4

35 70 70

36 105 105

Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok

Összes óra Nyári gyakorlat Mezőgazdasági alapgyakorlatok Gazdálkodási alapgyakorlatok

* csoportbontás

8

1 0,5

Takarmányozástan

Mezőgazdasági alapgyakorlatok

gyakorlati óra

5 1

0,5

Állatok egészségvédelme I

10960-12 Vállalkozás, kereskedelmi alapok

2* 5 1

3 2 4 35 -



Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1 1

1 1

1 1

1 1 1 1

1 1

2

2

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

106


XXXIV. Kertészet és parképítés ágazat – szakközépiskola (4 évfolyam) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szakmai tárgyak 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10961-12 Kertészeti alapismeretek

10960-12 Vállalkozási és kereskedelmi alapok 11070-12 Dísznövényismeret

11069-12 Kertfenntartás

Munkavédelemi alapismeretek Növénytan Termesztési alapismeretek Termesztési alapismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Vállalkozási és kereskedelmi alapok Növényismeret Növényismeret gyakorlat Kertfenntartás Kertfenntartás gyakorlat Kertfenntartás műszaki ismeretei Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat

9. évf. 36 hét 4* 3+1* 3+1*

10. évf. 36 hét 4* 3+1* 3+1*

11. évf. 36 hét 4 3+1* 3+1*

12. évf. 32 hét 4 3+1* 3+1*

2

2

3

3+1

1 2 1

+1 1

2 2 2 +1 1+1* 5 1

2 2 1 1 1 2* 5 1

2* 5 1

5 1

6

7

8

11

1

2

1 1+1 1 1

1 2+1 2 2

0,5 1+1 1

+1 1

0,5 1

1

1

1

2 1

1

Összes óra

35 70

36 105

Termesztési alapismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek gyakorlat Növényismeret gyakorlat Kertfenntartás gyakorlat Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat

36 34

35 35 35

Nyári gyakorlat

1

1

35 140

35 -

49 70 21

gyakorlati óra * csoportbontás + szabad sáv felhasználása A szabad órakeret felhasználása az alábbiak szerint történik: Tantárgy Idegen nyelvek Matematika Történelem Etika Művészetek Informatika

Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1 1

1 1

1 1

1 1 1 1

1 1

2

2

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

107


XXXVII. Sport ágazat – szakközépiskola (4 évfolyam) Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

36 hét

36 hét

36 hét

32 hét

4* 3+1* 3+1* 2

4* 3+1* 3+1* 2

4 3+1* 3+1* 3+1 +1 1

2 2 2 +1 1+1* 5 1 6

2 2 1 1 1 2* 5 1 7

4 3+1* 3+1* 3 1 2 1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

5 1 11

0,5


2

Anatómiai-élettani ismeretek 10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújtás

2* 5 1 8

2 2 2

Egészségtan Terhelésélettan

4 2 1 2 1

Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia

0,5 2

Edzéselmélet 10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika

Edzésprogramok gyakorlat Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat

1 35 70 70

Köznevelési típusú sportiskolai kerettanterv alapján

Összes óra Nyári gyakorlat Gyakorlat gyakorlati óra

* csoportbontás

2 1 1 1 36 105 105

1 1 1 1 35 140 140

1 35 -



Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1 1

1 1

1 1

1 1 1 1

1 1

2

2

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

108


XXXVIII. Rendészet ágazat – szakközépiskola (4 évfolyam) Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak

9. évf. 36 hét

10. évf. 36 hét

11. évf. 36 hét

12. évf. 32 hét

4* 3+1* 3+1* 2

4* 3+1* 3+1* 2 2 2 1 1 1 2* 5 1 7

4 3+1* 3+1* 3+1 +1 1

2 2 2 +1 1+1* 5 1 6

4 3+1* 3+1* 3 1 2 1

2* 5 1 8

5 1 11

Munkavédelemi alapismeretek (a kötelező modul tartalma) Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. Speciális gyakorlat I. Speciális gyakorlat II. Speciális gyakorlat III. Speciális gyakorlat IV. Jogi és közigazgatási ismeretek I. Jogi és közigazgatási ismeretek II. Jogi és közigazgatási ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat Speciális informatika Speciális informatika gyakorlat Idegen nyelv I. Idegen nyelvi gyakorlat Idegen nyelv II. (a kötelező modul tartalma) Foglalkoztatás (a kötelező modul tartalma) Szabad sáv

0,5 2

1

1

1

2 0,5 1

Összes óra

35

36

35

35

35

70

105

-

Nyári gyakorlat Rendészeti tábor Katasztrófavédelmi gyakorlat Rendőrségi gyakorlat Személy- és vagyonőri gyakorlat Rendőrségi gyakorlat

szakmai gyakorlati órák

2 1,5 2,5 2 1,5 2,5 3,5 1,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5

35

* csoportbontás

35 35 40 65



Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1 1

1 1

1 1

1 1 1 1

1 1

4 óra

2

4 óra

2

4 óra

4

óra

109


Technikusi óratervek A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet alapján készült.

54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus 1 éves a képzés, ha szakirányú ágazati szakközépiskolai előképzettsége van, egyéb esetben 2 éves a képzési idő 1/13. évf. (36 hét)

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) 10925-12 Agrárműszaki alapok 10975-12 Agrárműszaki erőforrások 11049-12 Mezőgazdasági termelés gépei 11050-12 Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban 11051-12 Mezőgazdasági és vállalkozási ismeretek

Tantárgyak

0,5+0,5 (36)


0,5+0,5 (32)

Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

2 (64)

Géprajz, gépelemek, mechanika Anyagismeret Agrárműszaki alapok gyakorlat Agrárműszaki erőgépek Agrárműszaki erőgépek gyakorlata Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban gyakorlat Mezőgazdasági ismeretek Vállalkozási ismeretek

3 (108) 1 (36) 6,5 (234) 3+1 (144) 5 (180) 3 (108)

3 (96) 4 (128) 4 (128)

4+1 8180)

4+1 (160)

3 (108)

4 (128)

2+0,5 (90)

Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat

Összes óra: Nyári gyakorlat

* csoportbontás

elmélet: 50 %

1 (32) 1 (32)

6,5+0,5 (224)

Osztályfőnöki

gyakorlati óra

1/13 és 2/14. évf. (32 hét)

1 18,5 16,5

2 (64) 1 19 16

35

35

160

-

+ szabad sáv felhasználása gyakorlat: 50 %

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények:

érettségi végzettség -. szükségesek -

110


54 521 02

Erdészeti gépésztechnikus

1 éves a képzés, ha szakirányú ágazati szakközépiskolai előképzettsége van, egyéb esetben 2 éves a képzési idő 1/13. évf. (36 hét)

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

10966-12 Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek

11510-12 Erdőgazdasági erőforrások 10976-12 Erdőgazdasági termelés gépei 10977-12 Gépek üzemeltetése az erdőgazdaságban

Tantárgyak Munkavédelemi alapismeretek

0,5+0,5 (36)

Foglalkoztatás

0,5+0,5 (32)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

2 (64)

Állattan Termőhelyismerettan Műszaki alapismeretek Vállalkozási és szervezési ismeretek Növénytan Erdészeti és vadgazdálkodási alapozó gyakorlat Erdőgazdasági erőgépek Erdőgazdasági erőforrások gyakorlata Erdőgazdasági termelés gépei Erdőgazdasági termelés gépei gyakorlat Erdőgazdasági gépek üzemeltetése Gépek üzemeltetése az erdőgazdaságban gyakorlat

Osztályfőnöki Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat


gyakorlati óra

1/13 és 2/14. évf. (32 hét)

* csoportbontás

elmélet: 50 %

2 (72) 2 (72) 5 (180) 2+1 (96) 2 (72) 17,5+1,5 (684) 6 (192) 3,5+0,5 (128) 6 (192) 3,5+1 (144) 6 (192) 3,5+1 (144)

1 16 19

1 22 13

35

35

160

-




111


54 621 02

Mezőgazdasági technikus


Tantárgyak Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

1/13 és 2/14. évf. (32 hét)


11495 Takarmányozástan és általános állattenyésztés

10960-12 Vállalkozás, kereskedelmi alapok 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 11052-12 Gépüzemeltetés és -karbantartás 11053-12 Szántóföldi növénytermesztés 11054-12 Állattenyésztés és -tartás 11082-12 Kertészeti növénytermesztés

Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I. Takarmányozástan Takarmányövénytermesztés Állatok egészségvédelme I. Mezőgazdasági alapgyakorlatok Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Géptan Géptan gyakorlat Növénytermesztés Növénytermesztés adminisztrációja Növénytermesztés gyakorlat Állattenyésztés II. Állattenyésztés adminisztrációja Állattenyésztés gyakorlat

0,5 (18) 2 (72) 1 (36) 1,5 (54) 0,5 (18) 1,5 (54) 13 (468) 3,5 (126) 7,5 (270) 2 (64) 2 (64) 6,5 (208) 1 (32) 3 (96) 6 (192) 1 (32) 3,5 (112)

Kertészeti gyakorlat

2 (64)

Szabad sáv Osztályfőnöki

2,5 1

2,5 1

35

35

160

-



gyakorlati óra

* csoportbontás

elmélet: 40 %




112


54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus 1 éves a képzés, ha szakirányú ágazati szakközépiskolai előképzettsége van, egyéb esetben 2 éves a képzési idő 1/13. évf. (36 hét)

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10961-12 Kertészeti alapismeretek 10960-12 Vállalkozási és kereskedelmi alapok 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

1/13 és 2/14. évf. (32 hét)


0,5 (18)

Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Növénytan Termesztési alapismeretek Termesztési alapismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat

0,5 (16) 1 (36) 2 (72) 1,5 (54) 2 (72) 2 (72)

Vállalkozási és kereskedelmi alapok

3 (108)

2 (64)

Kertészeti munkavállalói ismeretek

11070-12 Dísznövényismeret

11069-12 Kertfenntartás

11073-12 Kerttervezési alapismeretek

11072-12 Parképítés

Növényismeret Növényismeret gyakorlat Kertfenntartás Kertfenntartás gyakorlat Kertfenntartás műszaki ismeretei Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat Kerttörténet Kerttervezés Kerttervezés gyakorlat Számítógépes szakrajz gyakorlat Kerttechnika Kerttechnika gyakorlat Geodézia Geodézia gyakorlat Parképítés műszaki ismeretei Parképítés műszaki ismeretei gyakorlat


0,5 (16) 3,5 (126) 3,5 (126) 3 (108) 4 (144) 1 (36)

3 (96)

2 (72) 1 (32) 6 (192) 4 (128) 1 (32) 4 (128) 3 (969 1 (32) 1,5 (48) 1 (36) 1 (36)

2,5 1

2,5 1

35

35

160

-



gyakorlati óra

* csoportbontás

elmélet: 50 %




113


54 813 02

Sportedző (szakág megjelölésével)


Tantárgyak Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) 10323-12 Egészségügy elsősegélynyújtás

és

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika 10322-12 Pedagógiai, pszichológiai és kommunikációs alapok 10325-12 Szervezés vállalkozás alapjai

és

10326-12 Sportági alapok 10327-12 szakismeretek

Sportedzői

1/13 és 2/14. évf. (32 hét)


0,5 (18)

Foglalkoztatás

0,5 (16)


2 (64)

Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia Edzéselmélet Edzésprogramok gyakorlat Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Pedagógia-sportpedagógia Pszichológia-sportpszichológia Kommunikáció Sportmenedzsment Vállalkozástan Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek Sportági alapok elmélet Sportági alapok gyakorlat Sportági szakismeretek elmélet Sportági szakismeretek gyakorlat


4 (144) 2 (72) 2 (72) 4 (144) 2 (72) 2,5 (90) 9 (3249 2 (72) 3 (1089 2 (64) 1,5 (48) 0,5 (16) 1,5 (48) 1 (329 1 (32) 0,5 (16) 9,5 (304) 1 (32) 10 (320)

2,5 1

2,5 1

35

35

160

-



gyakorlati óra

* csoportbontás

elmélet: 40 %




114


Szakiskolai óratervek A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra



1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra 1 óra 1 óra 18 óra

10. évfolyam 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra 1 óra 11 óra

11. évfolyam 2 óra 5 óra 1 óra 1,5 óra 9,5 óra

A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet alapján készült.

115


34 215 04

Virágkötő és virágkereskedő

Tantárgyak KÖZISMERETI ÓRÁK Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Közismeret összesen:

9. évf. (36 hét)

10. évf. (36 hét)

11. évf. (32 hét)

2 (72) 2 (72) 2 (72) 2 (72) 3+1 (144) 5 (180) 1 18 óra

1 (36) 2 (72) 1 (36) 1 (36)

2 (64) +1,5 (48) -

-

-

5 (180) 1 11 óra

5 (160) 1 9,5 óra

SZAKMAI ÓRÁK Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak 0,5+0,5 (36)

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 11074-12 Növényismeret és kezelés

Foglalkoztatás I. Növényismeret és -kezelés Növényismeret és -kezelés gyakorlat Virágkötészet Virágkötészet gyakorlat Virágeladás alapjai Virágeladás alapjai gyakorlat

11075-12 Virágkötészet 11077-12 Virágeladás alapjai

11076-12 Virágkereskedelem

2+1 (108) 2 (72) 3+1 (144) 3 (108) 2 (72) 2 (72)

Virágkereskedelem

3 (108)

Virágkereskedelem gyakorlat Vállalkozási ismeretek Vállalkozási gyakorlat

3 (108)

1,5+0,5 (64) 3 (96) 3 (96) 3 (96)

9 16 25

12 13,5 25,5

35

36

35

140

140

-

Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai órák összesen


gyakorlati óra

2+1 (108) 3+1 (144) 2 (72) 4 (144) 2 (72) 4 (144)

0,5+0,5 (32) 2 (64) 2 (64) 2+0,5 (80) 2 (64) 4+1 (160)

* csoportbontás

elmélet: 40 % A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség:

10 7 17


alapfokú iskolai hiányában:

végzettség

vagy

annak

Bemeneti kompetenciák:

a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában.

Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények:

szükségesek -

116


35 521 08

Mezőgazdasági gépész – 3 éves

Tantárgyak

9. évf. (36 hét)

10. évf. (36 hét)

11. évf. (32 hét)

2 (72) 2 (72) 2 (72) 2 (72) 3+1 (144) 5 (180) 1

1 (36) 2 (72) 1 (36) 1 (36) 5 (180) 1

2 (64) +1,5 (48) 5 (160) 1

18 óra

11 óra

9,5 óra

KÖZISMERETI ÓRÁK Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program

Közismeret összesen: SZAKMAI ÓRÁK Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv 10974-12 Agrár munka-, tűz és környezetvédelem 11044-12 Mezőgazdasági munkagépek 11045-12 Mezőgazdasági gépek üzemeltetése

Tantárgyak


0,5 (18)

Foglalkoztatási alapismeretek

0,5+05 (32)


2 (64)

Munka-, tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Szakmai számítások

1+1 (72)

Gépüzemeltetés gyakorlat

6 (216)

6+1 (224)

2,5 (90)

1,5 (48)

3+1 (144)

3 (96)

1+0,5 (54)

1,5 (54)

1 (32)

2 (72) 6 (216) 6 11

9 16

8 17,5

17

25

25,5

35

36

35

140

160

-

Mezőgazdasági erőgépek 11046-12 Erőgépek 11047-12 Mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek 11048-12 Agrárgépészeti alapfeladatok

0,5 (18)

Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat

Szakmai órák összesen


gyakorlati óra * csoportbontás elmélet: 30 %

1+1 (72) 3,5+1 (162)

3 (108)

3 (96)

6 (216)

6+1 (224)


A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Bemeneti kompetenciák:


alapfokú iskolai végzettség vagy érettségi vizsga vagy annak hiányában: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. szükségesek -

117


35 521 08

Mezőgazdasági gépész – 2 éves

(akiknek már meg van minimum a szakközépiskolai 9., vagy a régi 9. vagy 10. szakiskolai évfolyama) 1/9. évf. (36 hét)

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv 10974-12 Agrár munka-, tűz és környezetvédelem 11044-12 Mezőgazdasági munkagépek 11045-12 Mezőgazdasági gépek üzemeltetése 11046-12 Erőgépek 11047-12 Mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek 11048-12 Agrárgépészeti alapfeladatok


0,5 (18) 0,5+0,5 (32)

Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

2 (64)

Munka-, tűz és környezetvédelem

0,5 (18)

Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Szakmai számítások

3 (108) 6+0,5 (234)

3 (96) 6+1 (224) 1+1 (64)

Gépüzemeltetés gyakorlat

3+1 (144)

12 (384)

Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok

3,5 (126) 6 (216)

1,5 (48) 3 (96)

1 (36)

2,5 (80)

Osztályfőnöki

1 11,5 23,5

1 13 22

Összes óra:

35

35

160

-

* csoportbontás

elmélet: 30 %

2 (72) 6+1 (252)

Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Nyári gyakorlat

gyakorlati óra

2/10. évf. (32 hét)




alapfokú iskolai végzettség vagy érettségi vizsga vagy annak hiányában: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. szükségesek -

118


35 521 02

Mezőgazdasági gépjavító – 1 éves RÁÉPÜLÉS

Szakmai követelménymodulok 11079-12 Mezőgazdasági gépjavítási alapok 11080-12 Javítástechnológiai feladatok

Elméleti heti óraszám

Tantárgyak

Gyakorlati heti óraszám

3,5+0,5 (128)

Gépjavítási alapismeretek

6+1 (224)

Gépjavítási alapgyakorlatok

4+0,5 (144)

Javítástechnológia

6+1 (224)

Javítástechnológia gyakorlat 11081-12 Agrárgazdasági gépek javítása

Agrárgazdasági gépek javítása

5+0,5 (176)

Agrárgazdasági gépek javítási gyakorlata

Összes óra:

14

Összes óra: gyakorlati óra

7 (224) 21 35

* csoportbontás

elmélet: 40 %


A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség:

alapfokú iskolai végzettség

Bemeneti kompetenciák:

-

Szakmai előképzettség:

34 521 08 Mezőgazdasági gépész

Előírt gyakorlat:

-

Egészségügyi alkalmassági követelmények:

szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények:

-

119


34 623 01

Erdészeti szakmunkás

Tantárgyak

9. évf. (36 hét)

10. évf. (36 hét)

11. évf. (32 hét)

2 (72) 2 (72) 2 (72) 2 (72) 3+1 (144) 5 (180) 1

1 (36) 2 (72) 1 (36) 1 (36) 5 (180) 1

2 (64) +1,5 (48) 5 (160) 1

18 óra

11 óra

9,5 óra



11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint) 10979-12 Növénytani és vállalkozási ismeretek 10980-12 Gallyazás, darabolás 10981-12 Fakitermelés 10982-12 Erdőművelés 10983-12 Erdészeti és vadászati alapismeretek 10984-12 Erő- és munkagépek, faanyagmozgatás

Tantárgyak


0,5+0,5 (36)


0,5+0,5 (32)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Növénytan Növénytan gyakorlat Vállalkozási ismeretek gyakorlat Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás gyakorlat Erdőhasználat

2 (64) 3 (108) 3,5 (126) 1+0,5 (48) 1 (36) 3,5 (126) 2 (72)

Erdőhasználat gyakorlat

3,5 (126)

Erdőművelés

2,5 (90) 2,5+0,5 (108) +1 (36)

Erdőművelés gyakorlat Erdészeti alapismeretek Vadászati alapismeretek Vadászati alapismeretek gyakorlat Műszaki/Közlekedési ismeretek Erő- és munkagéptan, faanyagmozgatás Géptani és anyagmozgatási gyakorlatok Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat


Összes óra: Nyári gyakorlat gyakorlati óra * csoportbontás elmélet: 40 %

1,5+0,5 (72) 1 (36)

3,5+0,5 (128) 1,5 (48) 3,5+0,5 (128) 1 (36) 1,5 (48) 2,5 (80)

2,5 (90) 2,5+1,5 (144)

2/2 (72) 2,5 (90) 3,5+0,5 (144)

9,5 7,5 17

11 14 25

10 15,5 25,5

35

36

35

140

140

-

2,5+0,5 (96) 3,5 (112)




alapfokú iskolai végzettség vagy annak hiányában: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. szükségesek -

120


34 621 01

Gazda

Tantárgyak


Közismeret összesen:

9. évf. (36 hét)

10. évf. (36 hét)

11. évf. (32 hét)

2 (72) 2 (72) 2 (72) 2 (72) 3+1 (144) 5 (180) 1

1 (36) 2 (72) 1 (36) 1 (36) 5 (180) 1

2 (64) +1,5 (48) 5 (160) 1

18 óra

11 óra

9,5 óra

SZAKMAI ÓRÁK Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Tantárgyak


0,5 (18)


0,5 (16)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Állattartás

10997-12 Állattartás

1+1 (36) 3+1,5 (108) 1 (36) 3 (108) 1 (36) 2 (72) 1 (36) 2 (72)

Állattartási gyakorlatok

10998-12 Növénytermesztés 10999-12 Kertészeti alapok 11000-12 Mezőgazdasági géptan 11001-12 Agrár kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel 11002-12 Gazda kiegészítő tevékenységei

Növénytermesztés Növénytermesztési gyakorlatok Kertészet Kertészeti gyakorlatok Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Gazdálkodási ismeretek

1 (36) 4 (144) 1 +1(36) 4+1 (144) 1 (36) 4 (144) 1 (36) 3 (108) 1 (36)

2 (64) 4 +0,5 (128) 1 (32) 4+1 (128) 1 (32) 4+1 (128) 2 (64)

Gazdálkodási ismeretek gyakorlata

2 (72)

1 (32)

Kiegészítő tevékenységek

1 (36)

1,5+0,5 (48)

5,51 11,5 17

7 18 25

10 25,5 25,5

35

36

35

140

140

-



gyakorlati óra

2 (64)

* csoportbontás

elmélet: 30 %





121


34 622 02

Kertész – 3 éves

Tantárgyak KÖZISMERETI ÓRÁK Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program

Közismeret összesen:

9. évf. (36 hét)

10. évf. (36 hét)

11. évf. (32 hét)

2 (72) 2 (72) 2 (72) 2 (72) 3+1 (144) 5 (180) 1

1 (36) 2 (72) 1 (36) 1 (36) 5 (180) 1

2 (64) +1,5 (48) 5 (160) 1

18 óra

11 óra

9,5 óra

SZAKMAI ÓRÁK Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelvi ismeretek (3-as szint) 10960-12 Vállalkozási, kereskedelmi alapok


Tantárgyak

0,5+0,5 (36)

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás

0,5 (16)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelvi ismeretek Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek

+1,5 (54) 1 (36) 2 (72) 1,5 (54) 2 (72) 2,5+0,5 (128)

Műszaki alapismeretek gyakorlat 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11024-12 Kerti munkák

2 (64)

Munkavállalói ismeretek

1 (36)

Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat Gyümölcstermesztési alapok

2 (72) 2 (72)

+2 (72)

2 (72)

Zöldségtermesztési alapok gyakorlat

3,5 (126)

Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat

2 (72) 3,5 (126)

2+1 (96) 4,5+0,5 (160) 1,5+0,5 (64) 4,5+0,5 (160) 3 (96) 5 (160)

9 16

12 12,5

Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat 11025-12 Kertészeti termesztés

3 (108) 3,5 (126)

3,5 (126)

Zöldségtermesztési alapok

2 (72)


8,5 9

17

25

25,5

Összes óra:

35

36

35

140

140

-

Szakmai órák összesen Nyári gyakorlat gyakorlati óra * csoportbontás elmélet: 40 %





122


34 622 02

Kertész – 2 éves

(akiknek már meg van minimum a szakközépiskolai 9., vagy a régi 9. vagy 10. szakiskolai évfolyama) 1/9. évf. (36 hét)

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelvi ismeretek (3-as szint) 10960-12 Vállalkozási, kereskedelmi alapok

0,5+0,5 (36) 0,5+0,5 (32)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelvi ismeretek Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek


Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11024-12 Kerti munkák

11025-12 Kertészeti termesztés

2 (64) 3 (96) 3+2 (160) 2 (72) 2 (72) 2,5+2 (162) 2,5 (90) 3 (108)


1 (36)

Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat Gyümölcstermesztési alapok Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat Zöldségtermesztési alapok Zöldségtermesztési alapok gyakorlat Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat

3 (108) 3 (108) 4 (128) 7 (224)

3,5 (126) 8,5 (306)

Osztályfőnöki

1 16 19

35

35

160

-

Összes óra: gyakorlati óra

* csoportbontás

elmélet: 40 %

2 (64) 7 (224) 3 (96)

1 16 19

Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Nyári gyakorlat

2/10. évf. (32 hét)





123


34 622 01

Dísznövénykertész

Tantárgyak KÖZISMERETI ÓRÁK Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Közismeret összesen: SZAKMAI ÓRÁK Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint) 10960-12 Vállalkozás, kereskedelmi alapok


10964-12 Fásszárú dísznövénytermesztés 10965-12 Növényházi dísznövénytermesztés


11. évf. (32 hét)

2 (72) 2 (72) 2 (72) 2 (72) 3+1 (144) 5 (180) 1 18 óra

1 (36) 2 (72) 1 (36) 1 (36) 5 (180) 1 11 óra

2 (64) +1,5 (48) 5 (160) 1 9,5 óra

0,5 (18)


0,5 (16)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat


2 (64) 1 (36) 1 (32) 1+1 (72) 2,5+1 (126) 1,5+0,5 (72) 2 (72) 3 (108) 1 (36)

Dísznövénytermesztés 1. Dísznövénytermesztés 1. gyakorlat Dísznövénytermesztés 2. Dísznövénytermesztés 2. gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat

3 (108)

5 (180) 6+1 (252) 4 (144) 6+1 (252) 1 (36)

11 14

3,5+1 (144) 6,5+0,5 (224) 9,5+1 (336) 9,5 16

Dísznövénytermesztés 3. Dísznövénytermesztés 3. gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat



gyakorlati óra

10. évf. (36 hét)

Tantárgyak

Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 10963-12 Szabadföldi dísznövénytermesztés

9. évf. (36 hét)

9 8

17

25

25,5

35

36

35

140

140

-

* csoportbontás + szabad sáv felhasználása elmélet: 40 % gyakorlat: 60 %




124


34 541 03

Húsipari termékgyártó

Tantárgyak

9. évf. (36 hét)

10. évf. (36 hét)

11. évf. (32 hét)

2 (72) 2 (72) 2 (72) 2 (72) 3+1 (144) 5 (180) 1

1 (36) 2 (72) 1 (36) 1 (36) 5 (180) 1

2 (64) +1,5 (48) 5 (160) 1

18 óra

11 óra

9,5 óra



11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint) 10926-12 A húsipari és malomipari munkavégzés követelményei 10927-12, 10928-12 10929-12, 10930-12 10927-12, 10928-12 10929-12 10927-12, 10928-12 10929-12, 10930-12 10927-12, 10928-12 10929-12

Tantárgyak


0,5 (18)


0,5 (16)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Élelmiszervizsgálat gyakorlat Szakmai technológia

2 (64) 1,5 (54) 2 (72)

Géptani gyakorlat



0,5+0,5 (32)

3 (108)

+1 (36)

3,5+0,5 (144)

4 (144)

2,5 (80)

2 (72)

1 (32)

4+3 (252)

14+1 (540)

14+2 (512)

+1 (36)

1 (36)

2 (64)

6 11 17

8 17 25

7,5 18 25,5

35

36

35

140

140

-

Szakmai gépek Technológia gyakorlat

0,5 (16)

10927-12 Vágóhídi munka, 10928-12 Darabolás, csontozás, 10929-12 Másodlagos húsipari feldolgozás, 10930-12 Húsipari értékesítés

gyakorlati óra

* csoportbontás + szabad sáv felhasználása elmélet: 30 % gyakorlat: 70 %



alapfokú iskolai végzettség vagy annak hiányában: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 21. Élelmiszeripari szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. szükségesek -

125


34 541 03 Húsipari termékgyártó (akiknek már meg van minimum a szakközépiskolai 9., vagy a régi 9. vagy 10. szakiskolai évfolyama) 1/9. évf. (36 hét)

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint) 10926-12 A húsipari és malomipari munkavégzés követelményei 10927-12, 10928-12 10929-12, 10930-12 10927-12, 10928-12 10929-12 10927-12, 10928-12 10929-12, 10930-12 10927-12, 10928-12 10929-12

2/10. évf. (32 hét)


0,5 (18) 0,5+0,5 (32)

Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

2 (64)

Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Élelmiszervizsgálat gyakorlat

1,5 (54)

0,5+0,5 (32)

1+1 (72)

1,5 (48)

Szakmai technológia

5 (180)

4 (128)

Szakmai gépek

2 (72)

2 (64)

Technológia gyakorlat

18,5+2 (738)

18+2 (640)

3 (108)

Géptani gyakorlat

3 (96)

Osztályfőnöki Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat


0,5 11,5 23,5

0,5 12 23

35

35

160

-

10927-12 Vágóhídi munka, 10928-12 Darabolás, csontozás, 10929-12 Másodlagos húsipari feldolgozás, 10930-12 Húsipari értékesítés

gyakorlati óra

* csoportbontás elmélet: 30 %


gyakorlat: 70 %



alapfokú iskolai végzettség vagy annak hiányában: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 21. Élelmiszeripari szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. szükségesek -

126


18.

Az iskolai élet‐ és munkarendje 2011. évi CXC. tv. 9.§, 27.§-29.§

A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti. A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai végzettség. A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Intézményünk biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható.

127


19.

A pedagógia program elfogadása és jóváhagyása 2011. évi CXC. tv. 26.§, 69.§/1/e, 32.§ I./d, i Legitimációs záradék

A Pedagógiai programot készítette: Az intézmény nevelőtestülete ……………………….

a nevelőtestület nevében

dátum

aláírás

Az iskola Pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Az iskola közalkalmazotti tanácsa: ……………………….

………………………………

dátum

aláírás

A szülői képviselet, a Bereczki Máté Szakképző Iskola és Sportiskola Pedagógiai programjának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.” Az iskolában működő Szülői Szervezet ……………………….

………………………………

dátum

aláírás Szülői Szervezet elnöke

Az iskola Pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Az iskolában működő Diákönkormányzat ………………………. dátum

……………………………… aláírás Diákönkormányzat elnöke

128


129


130


131


132

A BAJAI BERECZKI MÁTÉ KERTÉSZETI, ÉLELMISZERIPARI, MEZŐGAZDASÁGI-GÉPÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPORTISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJA

Recommend Documents