A Babos József Térségi Általános Iskola
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Készítette: A Babos József Térségi Általános Iskola Tantestülete
Fertőd, 2010. 08.16.
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert
TARTALOM TARTALOM ........................................................................................................................ I BEVEZETŐ.......................................................................................................................... 5 1. AZ INTÉZMÉNYÜNK NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK HITVALLÁSA, ÖNMEGHATÁROZÁS ...................................................................... 6 2. AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA ................................................................................... 8 3. A MŰKÖDÉS TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI ........................................... 10 3.1.
Tárgyi feltételek .............................................................................................. 10
3.1.1.
Az iskolaépület ................................................................................................. 11
3.2.
Személyi feltételek ........................................................................................... 12
3.2.1.
Pedagógusok ..................................................................................................... 12
3.2.2.
Nem pedagógus alkalmazottak .......................................................................... 12
3.2.3.
Tanulók ............................................................................................................. 12
3.2.4.
Tantestület ........................................................................................................ 13
3.2.5.
Iskolavezetés ..................................................................................................... 14
4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK ........................................... 14 4.1.
Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei: ............. 14
4.2.
Célmeghatározás ............................................................................................. 15
4.2.1. Célok, feladatok ................................................................................................... 18 4.2.2. A fejlesztés kiemelt területei ................................................................................. 19 4.2.3. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a második szakaszban (5-8. ............... évfolyam) ....................................................................................................................... 19 4.2.4. Az iskola német nemzetiségi nyelvoktató program jellegéből adódó feladatok Célok, feladatok ............................................................................................................. 19 4.2.5. A fejlesztés kiemelt területei .................................................................................. 21 5. AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSÁBÓL ADÓDÓ SAJÁTOS FELADATOK............................................................................................................... 22 5.1. Nyelvi kultúra és kommunikáció feladatrendszere ....................................................... 22 6/1..SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................... 24 6/2. SAJÁTOS NEVELÉSŰ GYEREKEK NEVELÉSE, OKTATÁSA:……………. ..... 25 7. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................... 27
I
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á L TA LÁ N O S
IS KO L A
FERTŐD
8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .................................................... 29 9. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .......................................................................................................... 30 10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKOZTATÓ PROGRAMOK: ........................................................................................................... 31 11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG(EK).................................................................................................. 32 12. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK: ....... 34 13. AZON TANANYAGOK, TANTÁRGYAK KÖRE, AMELYEKBŐL A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉT NEM KELL ÉRTÉKELNI .................................. 36 14. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ..................................... 36 15. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELÉSI-OKTATÁSI MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ................................................................................ 38 16. A BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TERVE ................................................................................. 40 16.1.
Jogszabályi háttér ........................................................................................... 40
16.2.
Elméleti háttér:................................................................................................ 40
16.3.
Az egészségnevelés iskolai területei ................................................................ 43
16.4.
Humán erőforrások: ....................................................................................... 44
16.5.
Helyzetelemzés: ............................................................................................... 44
16.6.
Az egészséges életmódra nevelés feladatai az iskolai oktató-nevelő
munka tükrében területenként .................................................................................... 45 17. KÖRNYEZET-NEVELÉSI PROGRAM .................................................................... 52 17.1.
Az iskola környezet-nevelési programjának törvényi háttére ...................... 52
17.2.
Helyzetelemzés, helyzetkép ............................................................................. 54
17.3.
A környezeti nevelés színterei, hagyományai az iskolában............................ 56
17.4.
Erőforrások ..................................................................................................... 62
17.4.1. Nem anyagi erőforrások:.................................................................................. 62 17.4.2. Anyagi erőforrások........................................................................................... 64 17.5.
Alapelvek, jövőkép, célok................................................................................ 65
17.5.1. Alapelvek, jövőkép ............................................................................................ 65 II
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á L TA LÁ N O S
IS KO L A
FERTŐD
17.5.2. Konkrét célok ................................................................................................... 66 17.6.
Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................ 67
17.7.
Módszerek ....................................................................................................... 68
17.8.
Taneszközök .................................................................................................... 68
17.9.
Kommunikáció ................................................................................................ 69
17.10. Minőségfejlesztés ............................................................................................. 69 17.11. Továbbképzés .................................................................................................. 70 18. HELYI TANTERV ....................................................................................................... 73 18.1.
HELYI SAJÁTOSSÁGOK...................................................................................... 73
18.2.
TANTÁRGYI SAJÁTOSSÁGOK ............................................................................. 73
18.3.
TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK JELLEMZŐI .............................................. 74
18.4.
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELTÉTELEI .......................................................... 74
18.5.
HELYI TANTERVÜNK TARTALMI ÉS FORMAI BEMUTATÁSA ............................... 76
18.5.1. Tantervek: ........................................................................................................ 76 18.5.2. Tantárgyi rendszer ........................................................................................... 79 18.5.3. A tantárgyi órakeretek felosztásánál az alábbi szempontokat vette figyelembe a tantestület:................................................................................................ 80 18.5.4. A helyi tanterv készítésének prioritást élvező szempontjai ................................ 82 18.5.5. Az adaptált tantárgyi tantervek szerkezeti felépítése ......................................... 82 18.5.6. Alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................................................................... 82 18.5.7. A tanítás tanulás folyamatában iskolánk az alábbi kiadók tankönyveit használja: ...................................................................................................................... 83 18.5.8. Az idegen nyelv oktatása .................................................................................. 84 18.5.9. A nem kötelező tanórai foglalkozások .............................................................. 86 18.6.
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI .............................. 87
18.7.
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI .......................... 88
18.8.
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK
KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI A BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZBAN .................................. 89
18.9.
AZ ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI: ................................................................................ 90
18.9.1. A szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei 1-4. osztályban ....... 90 18.9.2. A magatartás értékelésének, minősítésének követelményei 1-4. évfolyamon:................................................................................................................... 91
III
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á L TA LÁ N O S
IS KO L A
FERTŐD
18.9.3. A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének szempontjai 5-8. évfolyamon:................................................................................................................... 93 18.9.4. Értékelés az 1-4. évfolyam I. félév vége ............................................................ 95 18.9.5. A 4. év vége – 8. évfolyamokon ......................................................................... 96 18.9.6. Az osztályozás nélküli szöveges értékelés intézményi rendszere ....................... 97 18.10. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA AZ ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ (2-8. ÉVF.) SZAKASZBAN ........................................................ 112
18.11. AZ OTTHONI (NAPKÖZI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ............................................. 114
18.12. MODULOK, MODULÁRIS OKTATÁS ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉRE................................... 115
18.13. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ISKOLÁNKBAN ................................................. 116 18.14. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, ÉS A KÖTELEZŐ TANANYAG ELSAJÁTÍTÁSÁNAK EGYÉB KERETEI .......................................................... 119
18.15. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE ISKOLÁNKBAN AZ 5.-6. ÉVFOLYAMON ..................................................................................................... 119 18.16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ...................................................................................................... 121
IV
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á L TA LÁ N O S
IS KO L A
FERTŐD
Bevezető Az oktatásügy, az iskola és a pedagógus szerepe mindig akkor kerül az érdeklődés homlokterébe, amikor a társadalomban jelentős gazdasági, politikai és szellemi változások mennek végbe. Tagadhatatlan, hogy ma is a jelentős változások korát éljük, gyorsabbá vált a társadalmi átalakulás tempója a nemzedékváltás ritmusánál. Az iskolának is dinamikusabban kell igazodnia az élethez. Nagy a felelőssége abban, hogy az egyes nemzedékek tudásmegújításához szükséges feltételeket biztosítsa, miközben figyelembe kell vennie mikrokörnyezetének elvárásait is. Hazánkban is egyre többen vallják, hogy jó iskola nélkül nincs jobb jövő sem. A jó iskolák megteremtésének különböző feltételek között kell megfelelnie az intézményeknek, melyek fakadnak az eltérő földrajzi, települési helyzetükből, továbbá a módosult mikro-illetve makrokörnyezeti hatásoktól is. Lényegesen megváltozott az iskolára bízott gyermekek helyzete is. Az egyes korosztályokban megnövekedett a szociálisan és pedagógiailag hátrányos helyzetű tanulók száma. A velük való sikeres foglalkozás több energiát, a módszertani kultúra gazdagítását, új ismeretek elsajátítását követeli meg a pedagógusoktól, illetve a velük foglalkozó egyéb szakembertől is. A közoktatásról szóló törvény módosítása, a NAT 2, az átdolgozott kerettantervek, az önkormányzati és intézményi minőségirányítási program mind azt igazolják, hogy oktatáspolitikánk érzékeny a XXI. század új kihívásaira, a gyakorlati operatív megvalósítás azonban már intézményi szintű lehetőség és felelősség. Ezek a változások szükségszerűvé tették az intézmények pedagógiai feladatrendszerének újragondolását. A nevelőtestület nyolcadik osztály végére a nyelveket jól beszélő, a világra nyitott, sokoldalú, harmonikus, jó neveltségi szinttel rendelkező személyiségeket szeretne belőlük formálni, akik iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Törekvésünk a nemzetiségi tudat minden összetevőjének ápolása (nyelv, kultúra, kisebbségpolitika, történelem stb.). Az iskola a társadalmi szükségleteket is figyelembe véve erősíti és a német nemzetiségi nyelvoktató programmal, az angol nyelvvel bőviti a tanulók nyelvi kifejezési lehetőségeit, hozzásegiti őket a sikeres pályaválasztáshoz.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
5
1. Az intézményünk nevelő-oktató tevékenységének hitvallása, önmeghatározás Tanulói oldalról jelenti a gyermeki személyiség érdeklődését, tanulási vágyát a világ és a tudomány ismeretei, információi iránt, valamint a közösségben való létezés élményvilágát. Eredményeképpen megvalósulhat a harmonikus személyiségfejlődés és az önkibontakoztatás egyéni útja. Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. A demokrácia jegyében, annak értékrendjére építve olyan demokratikus magatartásra neveljük tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megnyilvánulhatnak. Másik oldalról – az iskolafokozat feladatából adódóan – az általános műveltségnek szilárd alapjait igyekszünk elsajátíttatni tanulóinkkal. A közös nemzeti értékek ápolása terén fontos szerepet tulajdonítunk a hagyományoknak, a nemzeti identitástudat kialakításának, beleértve az etnikumok azonosságtudatának ápolását, kibontakozását is. Ezen cél(ok) elérése érdekében nevelő-oktató munkánk során az alábbi területek élveznek prioritást: -
Kulcskompetenciák fejlesztése kommunikációs kultúra fejlesztése (anyanyelvi, idegen nyelv, informatika) egészséges életmódra nevelés környezettudatos magatartás kialakítása(ÖKO iskola) lokálpatrióta személetmód kialakítása hagyományőrzés, -ápolás
Bekenntnis und Selbstbestimmung unserer Bildungseinrichtung betreffend die erzieherisch- didaktischen Tätigkeiten
Von der Schülerseite her heiβt es das Interesse der Kindespersönlichkeit, die Lernenbegierde nach den Kenntnissen und Informationen der Welt und Wissenschaft, ferner die Erlebniswelt des Daseins in einer Gemeinschaft. Das ergibt die harmonische Entwicklung einer Persönlichkeit und den eigenen Weg zu der Selbstentfaltung.
Die erzieherisch-didaktische Arbeit in unserer Schule ist durch die Nationalwerte und europäische humanistische Wertordnung geprägt. Es wird eine besondere Aufmerksamkeit auf die vor der Menschheit stehenden gemeinsamen Probleme und auf die Offenheit in Rictung anderer Kulturen gerichtet. B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
6
In Sinne der Demokratie, auf deren Wertordnung basierend wird unseren Schülern ein demokratisches Betragen beigebracht, wo sowohl die Interesse des Individuums als auch die von einer Gemeinschaft manifestieren können. Andererseits-entsprechend den Aufgaben der Schuleinstufung-wollen wir unseren Schülern die festen Grundlagen einer Allgemeinbildung beibringen. Bei der Pflege der Natinalwerte wird groβes Gewicht auf die Traditionen, auf die Entwicklung der nationalen Identitätsbewusstsein gelegt, miteinbegriffen die Entfaltung und Pflege des Identitätsbewusstseins der Ethnika. Zur Erzielung dieser Zwecke genieβen folgende Bereiche in unserer erzieherischdidaktischen Arbeit Priorität. -
Entwicklung der Kommunikationskultur (Muttersprache, Informatik) Erziehung zu einer gesunden Lebensführung Entwicklung eines umweltbewussten Betragens ( ÖKO Schule) Ausbildung einer lokalpatriotischen Anschauungsweise Behütung und Pflege der
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
Fremdsprache,
Traditionen
7
2. Az intézmény adatlapja Az iskola hivatalos elnevezése: Címe:
Babos József Térségi Általános Iskola 9431 Fertőd, Madách sétány 2. (:99/ 370-914
Tagintézmény neve:
Babos József Térségi Általános Iskola Agyagosszergényi Tagiskolája 94 Agyagosszergény, Arany j.u.2. (: 99/ 544-030
Címe:
Az alapító okirat szerint: 1) A Babos József Térségi Általános Iskola 8 évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény. 2) Agyagosszergényi tagintézménnyel rendelkezik. 3) Az iskola alaptevékenysége: nappali tagozatos általános iskolai nevelés-oktatás. A tanulók részére napközi otthonos és menzai ellátást nyújt. Az étkezést külső szolgáltatásként veszi igénybe. 4) Működési területe: Agyagosszergény, Ebergőc, Fertőd, Fertőendréd, Nyárliget Sarród, Röjtökmuzsaj, Tőzeggyár területén általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyamon. Tagiskola: Agyagosszergény Község közigazgatási területén élő 1-4 évfolyamos tanulók nevelése, oktatása. 5) Jogállása: önálló jogi személy, egyszemélyi felelős vezetője és képviselője az iskola igazgatója, akit az alapító és fenntartó nevez ki nyilvános eljárás útján, figyelembe véve a nevelőtestület véleményét. Az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. 6) Gazdálkodási formája: önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi, gazdasági feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó szerv: Fertőd Város Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala 7) A feladat ellátását szolgáló vagyon feletti rendelkezés jogát a képviselő-testület gyakorolja. Az iskola fenntartója Fertőd Város Önkormányzata. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladat a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
8
852012
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 14. évfolyam
852013
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon)
852020
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam
852021
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam
852022
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 58. évfolyam
852023
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon)
855911
Általános iskolai napközi otthoni nevelés
855912
Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
855913
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése
855914
Általános iskolai tanulószobai nevelés
855915
Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelés
855916
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
9
3. A működés tárgyi és személyi feltételei 3.1. Tárgyi feltételek . A Fertődi Babos József Térségi Általános Iskola a város egyetlen alapfokú oktatási intézménye. A helybeli oktatás nyomait kutatva 1711-ben bukkantunk az első halvány jelre. Az egyházi határozatokat összegyűjtő jegyzőkönyv “Protokocollum” említ egy “magistert“, iskolamestert. Süttör községben 1777-ben állt már a templom mellett egy rozoga állapotú iskolaház, amelyet rendbe hoztak, de 1848-ban leégett, így ismét helyre kellett állítani. Majd 1868. Évi XXVIII. törvénycikk hatására 2 tanteremből álló iskola épült fel Süttörön. 1891-ben az országgyűlés a kisdedóvók létrehozásának kérdésével is foglalkozott. Hatására Süttörön óvodával kapcsolt leányiskola épült. Eszterházán csak a XIX. sz. második felétől kezdve működött iskola.1903-tól egy egyházi fiúiskola építésének terve merült fel, de a katonai kiadásokat fontosabbnak ítélték ennél. A II. világháború alatt is folyt az oktatás 1944 őszéig. Ezután pár hónapnyi “szünet“ következett. 1945 tavaszán miniszterelnöki rendelet értelmében indul a munka, és felvetődött az egyetlen központi iskola megteremtésének gondolata is. Egy rögös út első lépése volt ez, melynek végéhez 1947 szeptember elsején érkeztek el. Amikor Eszterháza, Fertőszéplak, Sarród község iskolaszékének döntése nyomán megkezdte működését az iskola és az internátus, a süttöri római katolikus iskolaszék nem csatlakozott, hanem külön általános iskola felállítása mellett döntött.1948 júniusától változott meg ez a helyzet, ugyanis az országgyűlés megszavazta az iskolák államosításáról szóló törvényt, s a következő időszakban közoktatásügyi határozatok, törvények alakították az iskola életét. 1955-től napközi otthon működött az iskolában. Majd az 1961-es III. törvény értelmében a politechnikai oktatást kellett megvalósítani. A gyerekek kijártak az iskola melletti kertbe, amelyet fokozatosan fejlesztettek. (kerítés, vízvezetékrendszer, szerszámoskamra). Télen a lányok korszerű konyhában tanulhatták az alapvető háztartási ismereteket. A fiúk viszont sajnos nem rendelkeztek megfelelő műhelyekkel. Javítani kellett a testnevelés tárgyi feltételeit is, így 1962-ben a régi Czillinger mozi helyén tornatermet alakítottak ki. 1967-ben pedig elkészült az iskola sportudvara. A gyerekek évente sporttáborban és úszásoktatásban vesznek részt. 1972-től kezdődően a körzetesítés folyamata okozta a legnagyobb változást az iskola életében. 1972: Tőzeggyármajor felső tagozatos, és Sarród 3-4. osztályos tanulóit fogadták a központi iskolában. 1973: Fertőendréden felső tagozatos, és Sarród 1-2. osztályos gyerekeit oktatták a központi iskolában. 1974: A fertőendrédi 4. osztályos diákok ezután Fertőd II. / Süttör / alsó tagozatos iskolájában tanultak. A sok diák elhelyezése azonban nagy gondot jelentett. Ezért az alsó tagozatosokat a “Muzsikaházban “ helyezték el. A körzetesítés óta az iskola állandó helyhiánnyal küszködött. A régi álom- egy új iskola építése- 1981- ben vált valóra. A főépülethez konyha, étterem valamint sportlétesítmények is járultak. 1983 Közben az iskola eszközkészlete is szaporodott -84-ben a tanulót társadalmi munkájából filmvetítőt és képmagnót vásároltak. Majd az új tornacsarnok is felépült, és ezzel a sportolási feltételek ugrásszerűen megjavultak. Az 1984-es év hozta a következő változást, ugyanis a Nagyközségi Közös Tanács fenntartásában működő Fertődi Általános Iskolát, Óvodát, Állami Zeneiskolát, Művelődési
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
10
Házat, Közművelődési Könyvtárat, Általános Művelődési Központ /ÁMK / néven összevonta. Az intézkedés célja az együttműködés fejlesztése lett volna. Mivel ez nem valósult meg maradéktalanul, az ÁMK néhány év múlva elsorvadt. A technikai feltételek javulásának és a nevelők lelkiismeretes munkájának eredményeképpen a 8. osztályt végzett tanulók 98-100 %- a a középiskolákban folytatja tanulmányait. Az iskola múltja, az országhatár közelsége arra kötelezi az iskola vezetését és tanítóit, hogy a nevelő-oktató munkában kiemelt figyelmet fordítsanak a lakóhely, a nemzet történetének hagyományainak megismertetésre, a haza iránti szeretet felébresztésére. A körzetünkben élő családok szociális anyagi és kulturális helyzete nagymértékben eltér egymástól. Ehhez a helyzethez az oktató-nevelő munkában is igazodnunk kell: a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon ennek érdekében a tanárok, tanítók megpróbálják segíteni a nehezebb körülmények között élő és hátránnyal induló gyermekek felzárkóztatását: ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tartjuk a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését.
3.1.1. Az iskolaépület Térségi feladatokat ellátó iskolánk négy épületben működik. Központi épülete, ahol a felső tagozat helyezkedik el 29 éve épült .Iskolaépülete modern, világos, szép kivitelű, oktatásra alkalmas, de az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, hogy bizonyos változtatások, fejlesztések az eredményesebb, optimálisabb munkához elengedhetetlenek. Szerencsére az állandósult gyermeklétszám bizonyítja, hogy a tantermek nem állnak kihasználatlanul, hosszabb távon vizsgálva, még lehet, hogy kicsiknek is bizonyulnak. Az iskola bútorzata az életkori sajátosságokhoz igazodva egészséges feltételeket teremt tanulóink számára, sajnos a használat során folyamatos felújítást, cserét igényelnek. A beépített szekrények, padlóburkolat, szigetelés, vízelvezetés, tetőn a cserép állapota, ill. a lapostető már nagyobb felújítási beruházásokat igényel, amiknek súlyos anyagi vonzata van. Másik három épületünk a múlt század elején épült, s az elmúlt évek során kerültek felújításra. Legnagyobb gond a tornaterem álmennyezetének-tetőszigetelésének hiánya, lapostetejének beázása. A korszerűtlen, távvezetéken érkező központi fűtés miatt nagy a hőveszteség, a fűtés korszerűsítésének átgondolása szükséges. A jól kialakított, mára már felújításra szoruló palánkkal, kapukkal felszerelt kosár és kézilabdapálya jó idő esetén alkalmas a testnevelési órák és a sportköri foglalkozások megtartására. Két szaktanterem áll tanulóink rendelkezésére, a számítástechnika terem és a fizika-kémia előadó. A számítástechnika teremben 20 számítógép áll a gyerekek rendelkezésére, technikai színvonaluk jelen pillanatban elfogadható, segítségükkel a világháló is elérhető. Sajnos iskolánk külön könyvtárhelyiséggel nem rendelkezik, a klubban található polcrendszeren tároljuk a már 3000 példányt is meghaladó könyvtári állományunkat, melyben
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
11
a könyvek mellett videó kazetták és multimédiás CD-ROM-ok is segítik a teljesebb információgyűjtést. Iskolánk még az alábbi technikai eszközökkel rendelkezik: 10 db televízió, 2 videomagnó, 9 CD-s magnetofon, 4 fénymásoló, 3 írásvetítő, 2 vetítővászon, fax, digitális fényképezőgép, DVD. Tárgyi eszközeink, értékeink megfelelő őrzését riasztóberendezés garantálja.
3.2. Személyi feltételek 3.2.1. Pedagógusok A nevelő-oktató munka kulcsembere a jó pedagógus. Az intézmény szellemi bázisa, a nevelőtestület, erősnek mondható, megfelelő képzettséggel, felkészültséggel, hivatástudattal, kezdeményezőkészséggel, kreativitással rendelkező pedagógusok alkotó közössége. Az iskola vezetése igyekszik biztosítani a nyugodt, eredményes munkavégzés körülményeit. A gyermekközpontúság, gyermekek iránt érzett felelősség, segítőkészség irányítja munkánkat, sokszor érezzük, hogy a pedagógus szerep nem ér véget a nevelő-oktató munkában. Iskolánk szakos ellátottsága jónak mondható, az ének tantárgyat szakkollégiumi tanító végzettséggel oldottuk meg, (tanári végzettségű kolléganőnk szülési szabadságon van) ami a közoktatási törvény bizonyos módosításával összecseng. A többi tantárgyat megfelelő főiskolai végzettséggel tanítjuk.
3.2.2. Nem pedagógus alkalmazottak Iskolatitkárunk feladatát 8 órás munkaidőben látja el. A takarítóink közül 2 fő 8 órás állásban,(központi iskola) míg a másik két fő 6 órás állásban (Süttör, Agyagosszergény) látja el munkáját.
3.2.3. Tanulók Iskolánk tanulói létszáma folyamatosan 400 fő körül mozog. Szerencsére tanulóink száma szinte nem változik, melynek fő oka a fiatalok letelepedését segítő, süttöri városrészen létrejövő lakótelep, a volt szovjet laktanya területén. Tanulóink eltérő családi háttérrel és indíttatással érkeznek hozzánk, a felmerülő hátrányokat, hiányosságokat, nagy türelemmel, szeretettel, megfelelő szakértelemmel kompenzáljuk. A pedagógusok módszertani, tanulásszervezési kultúrájuk szélesítésével felkészültek az eltérő szociokulturális közegből érkező tanulók integrált nevelésére-oktatására, az egyéni tanulási utak biztosítására. Tanulóink fegyelme, viselkedéskultúrája folyamatos fejlesztést igényel, vannak pozitív változások, de ezen a területen soha nem érezhetjük befejezettnek munkánkat. Ezzel együtt elmondható, hogy a tanulók fegyelme kézben tartható, sőt más iskolák diákjaihoz képest jó. Ezt bizonyítja a kirándulásokon, mozi-, színház-, bábszínházlátogatásokon, kiállításokon tanúsított viselkedésük.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
12
Gyermekeink jól érzik magukat második otthonukban, ahol nemcsak tudást, de figyelmet, szeretetet is kapnak. Az alacsony osztálylétszámok kedveznek a családias légkör fenntartásának. Tanulmányaik átlageredménye folyamatos fejlődést mutat. Egyéni eredményeik tükrözik a képességek mellett a szorgalom, a befektetett munka arányát.
3.2.4. Tantestület Pedagógiai munkánkat iskolánk szereplőivel egyeztetett, elfogadtatott pedagógiai programunk alapján szerveztük, végeztük, figyelembe véve a közoktatási törvény, a KJT módosításait. Munkánkat segítették a létrehozott, jól működő munkaközösségek, (humán, reál, osztályfőnöki) amelyek beszámolóikkal, értékes javaslataikkal támogatták a tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, elemzés menetét. Az eseti feladatok megoldására (ünnepélyek, projektnapok szervezése, versenyre való felkészítés, pályázatok lebonyolítása…) alkalmi munkacsoportok alakulnak a tantestület tagjai között. Városi iskola lévén, jól ismerjük a településünk helyi adottságait, a családok lakás- és életkörülményeit. Terveinknek megfelelően a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vezetésével valamennyien azon munkálkodunk, hogy a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek nevelését, oktatását kiemelten kezeljük. Négy napközis csoportunk működésével a rászoruló szülők gondjain is jelentősen tudtunk enyhíteni. A tehetséges és gyenge képességű gyerekekkel rendszeresen foglalkoznak nevelőink (továbbtanulás, eredményes szereplés területi, megyei, országos versenyeken. ) Fogadóórákon, szülői értekezleteken, családlátogatásokon ismerkedtünk a szülőkkel és ismertettük meg velük iskolánk alapvető dokumentumait, pl.: pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. Nyílt és nyitott napokon, ünnepélyeken és egyéb rendezvényeken kaphattak még betekintést a szülők az intézmény életébe. Az új pedagógiai program készítésénél is messzemenően figyelembe vesszük a szülők véleményét. A külső környezettel (Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal, Kisalföldi Erdőgazdasággal, Esterházy kastéllyal) való kapcsolattartás fontosságát jelzi, hogy hagyományteremtő módon Babos napot rendezünk minden év júniusában, melynek megrendezésében tanulóink szülei, városunk polgárai is tevékenyen részt vesznek. Tantestületünk innovatív felfogását jelzi, hogy a kötelező pedagógus továbbképzés mellett, pedagógusaink rendszeres résztvevői a kistérségi és helyi továbbképzéseknek is. (Tanulás tanítása; nehezen kezelhető gyerekek a pszichológus szemével; szaktanácsadási segítség az osztályfőnöki munkához, projekt mint módszer, digitális táblakezelés) Oktató munkánkban kiemelt feladatként kezeltük az alapkészségek, képességek kialakítását. (helyesírás, olvasás-, beszédfejlesztés, matematika, kommunikáció). Helyi bemutató foglalkozásokon és az azt követő megbeszéléseken adtuk át egymásnak a tapasztalatokat, dolgoztunk ki közös stratégiát. Kiskörzeti versenyeket szerveztünk matematikából, magyar- német nyelvi ismeretekből, az elmúlt évek pozitív tapasztalatai bizonyították, szeretettel és nagy örömmel jönnek hozzánk diákok, kollégák egyaránt. Az iskola felszereltségének javítására (tornaterem, könyvtár, fizikaszertár, számítástechnika, IKT eszközök) pályázatokat írtunk, támogatókat kerestünk melyek révén jelentős összeggel egészíthettük ki költségvetési keretünket.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
13
3.2.5. Iskolavezetés Az előbb említett eredmények, hiányosságok kiküszöbölése csak demokratikus vezetési stílussal jöhet létre. Bár az igazgató a döntések egyszemélyi felelőse, döntések előtt azonban kötelező érvényű minden érintett széleskörű bevonása, tájékoztatása. A tantestület tagjai alkotó, autonóm személyiségek közössége, akik a közösen kialakított követelményrendszert átgondolt, egyéni módszerekkel valósítják meg. Hitünk szerint az iskolai munka csak a tantestület közmegegyezésén alapulhat, csak így jöhet létre az intézményben biztonság, bizalom, kiegyensúlyozott légkör. Számunkra fontos a nevelői (vezetői) példamutatás munkavégzésben, viselkedésben, külső megjelenésben. Fontos a tudatosság, tervszerűség, rendszeresség, folyamatosság, eredményre törekvés, a töretlen optimizmus, a konfliktusok kezelése. Bár a felelősségteljes munka hosszabb távon talán a legmotiválóbb erő, emellett a teljesítmény szerinti differenciált javadalmazás ösztönző ereje is nélkülözhetetlen, ennek előteremtése következő feladata az iskolavezetésnek.
4. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok 4.1. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei: Iskolánk nevelő – oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: - egyrészt a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. - másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő – oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési – oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
14
Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét - a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Oktató – nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés és kompetenciafejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. - Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. - Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. - A világban való eligazodás alapfeltétele idegen nyelvek ismerete, iskolánknak ezen a területen is meg kell felelnie. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. - A reális önismeret és életszemlélet kialakításával a megfelelő továbbtanulási irány illetve pályaválasztás segítése. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötödés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.
4.2. Célmeghatározás Iskolánk filozófiájának mottója: A tanuló, akit útra bocsátunk: „Ismeri jogait, gyakorolja azokat rendben és igazsággal. Képes kiválasztani azokat, akikre jogait rábízza. Képes ellenőrizni azok szorgalmát, tisztességét és ítélőképességét.” (Thomas Jefferson) § §
Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
15
tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). §
Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
§
Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
§
A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
§
Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
§
A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
§
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
§
A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
§
Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
§
Az informatika alapelemei épüljenek be a tudásszerzés és alkalmazás rendszerébe.
§
Szélesebb ismeretanyaghoz kell juttatni a gyerekeket a globális kérdések, a környezetkultúra megismerése és a környezet tevékeny védelme érdekében.
§
A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
§
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
16
- Az iskola pedagógiai programja biztosítsa a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését: ·
anyanyelvi kommunikáció fejlesztése,
·
idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése,
·
matematikai kompetencia fejlesztése,
·
természettudományos kompetencia fejlesztése,
·
digitális kompetencia fejlesztése,
·
a hatékony, önálló tanulás fejlesztése,
·
szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése,
·
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése,
·
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése;
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
17
3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző kialakítása). munkája.
- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: · minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) · rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, · ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, · határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 1. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei az első szakaszban (1-4. évfolyam)
4.2.1. Célok, feladatok Az 1-4. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: -
Óvja és fejlessze tovább az iskolába belépő kisgyermekben a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Vezesse át a gyermeke az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Adjon teret az iskola a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. Segítse az iskola a gyermek természetes fejlődését, érését. Alakítson ki szilárd alapkészségeket. Motivált tevékenységben (kíváncsiság, érdeklődés) fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. Mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és probléma megoldáshoz, ezzel biztosítva az egyéni tanulási utak kialakítását. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségek elhárításában, a leküzdés folyamatában. Törődjön a szociokulturális hátrányokkal érkező tanulók sorsával. Vegye figyelembe az eltérő ütemű érés tanulási folyamatra gyakorolt hatásait, nyújtson segítséget a kompenzációhoz. Tudatosítsa a gyermekben a szűkebb-tágabb környezet értékeit. Erősítse a humán magatartásmintákat, jó szokásokat.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
18
-
Szolgálja a gyermek jellemének formálását, segítse a személyiség érését. Álljon a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése. Kompetenciafejlesztés
4.2.2. A fejlesztés kiemelt területei TEST ÉS LÉLEK HARMONIKUS FEJLESZTÉSE: -
Mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra megalapozása; Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése; Egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, jó szokások megalapozása; Érzelmi élet gazdagítása; Önismeret, reális önértékelés fejlesztése; Társas kapcsolatos igényének erősítése.
A SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATAINAK ELŐSEGÍTÉSE: -
A személyiség erkölcsi arculatának értelmi, érzelmi alapozása; Helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása; Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása;
AZ ELEMI MŰVELTSÉGBELI ALAPOK FELTÉTELRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE: -
A biztonságos, szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása; A mentális képességek célirányos fejlesztése; Az önálló tanulás és az önművelés megalapozása.
A TANULÁSI STRATÉGIÁK MEGVÁLASZTÁSA; A TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA: -
Az életkori jellemzők figyelembe vétele; Az ismeretek tapasztalati megalapozása; A felfedezés lehetősége; A kreativitás fejlesztése; A differenciált fejlesztés; A művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya; A tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése; Személyre szóló fejlesztő értékelés
4.2.3. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a második szakaszban (5-8. évfolyam) Célok, feladatok
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
19
Az 5-8. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munkánk célja, illetve feladata, hogy: -
-
-
Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes egész rendszert képező szakasz két pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; Nevelje együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket; Készítse fel a tanulókat a tehetségüknek, képességeiknek, érdeklődésüknek leginkább megfelelő továbbtanulásra; Kompetenciafejlesztés Fejlessze tovább az előző szakaszban a tanulókban már megalapozott környezeti kultúra iránti igényét; Készítsen fel a jogok és kötelességek egymással összhangban lévő, törvényes gyakorlására Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, szociális érzékenységét, szolidaritásérzését; Teremtsen olyan pedagógiai szituációkat, ahol a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, szavahihetőségét, becsületességét, mint személyiségének, jellemének értékeit; Tudatosítsa a demokratikus normarendszer alapvető elemeit; Fejlessze a tanulókban a nemzeti identitástudatot, képviselje az egymás mellett élő kultúrák iránti igényt; Mutasson példát a hagyományőrzésre, ápolásra; Erősítse az Európához tartozás tudatát, késztessen más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére; Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak megbeszélésére, fejlessze a problémák iránti érzékenységet.
4.2.4. Az iskola német nemzetiségi nyelvoktató program jellegéből adódó feladatok Pedagógiai Programunk bevezetőjében megfogalmaztuk, hogy intézményünk „nyitott” iskola (Begegnungsschule), ahova nem csak nemzetiségi származású tanulókat várunk, hanem mindenkit, aki érdeklődik programunk iránt és azonosulni tud azzal. A szülők a képzés kezdetekor írásban nyilatkoznak arról, hogy ismerik és vállalják programunkat. A nemzetiségi jellegnek át kell szőnie a képzés minden területét, meg kell jelennie a tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységben is. A német népcsoporttal kapcsolatos ismereteket részben önálló tantárgyként (nemzetiségi hon-es népismeret), részben tantárgyakba integráltan (német nyelv,történelem, földrajz, rajz, technika, ének-zene, testnevelés/népitánc/,osztályfőnöki óra) közvetitjük. Iskolánkban hagyományt szeretnénk teremteni az un. „nyitott” oktatási formák alkalmazásának (Werkstatt, Freiarbeit, projektek); ezek keretében sort kerítenénk népismereti tartalmak feldolgozására is.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
20
Évente tervezünk nemzetiségi projektet, amely az egész iskolára kiterjed. A projekt témáját és kivitelezésének módját az egyes képzési szintek döntik el. Szabadidős tevékenységi formák: • általános iskolai kórus • német irodalmi színpad • tánccsoport • kirándulások és anyaggyűjtés a németség lakta vidékeken • évente Márton-napi bál rendezése • pünkösdi fesztivál • hangszeren játszó tanulóinkat alkalmi zenekarrá szervezzük • szinházlátogatás • látogatás a pécsi körzeti stúdióba - Unser Bildschirm • kapcsolattartás a Neue Zeitung szerkesztőségével, a GJU-val • iró-olvasó találkozók szervezése magyarországi művészekkel • állandó kiállítások szervezése iskolánkban tanulóink által gyűjtött fotókból, amelyeket kinagyítunk További feladatunk: • Tanulóink részt vesznek minden, a nemzetiséggel és nyelvvel kapcsolatos versenyen
4.2.5. A fejlesztés kiemelt területei TEST ÉS LÉLEK HARMONIKUS FEJLESZTÉSE: -
A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, mozgáskoordináció, ritmusérzés és a hallás fejlesztése; A koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása; Az egészséges életmód területén a tudatosság erősítése; Az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása; Az önismeret alakítása, az önértékelés képességének továbbfejlesztése; Az együttműködés értékének tudatosítása a különböző közösségi szinteken (család, kortárscsoportok, egyéb társas kapcsolatok).
A SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATAINAK ELŐSEGÍTÉSE: -
Az érzelem, értelem és cselekvés összefüggésének tudatosítása; Az erkölcsi meggyőződés és erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának előmozdítása; Generációs és kortáskapcsolatok megerősítése; Az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése; A mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása.
AZ ALAPMŰVELTSÉG TOVÁBBÉPÍTÉSE: -
A mentális képességek céltudatos továbbfejlesztése; Az önálló tanulás és önművelés megszilárdítása, gyakoroltatása; A gyakorlatközpontúság érvényesítése az iskolai tanulás folyamatában;
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
21
-
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, alkalmazása szituatív helyzetekben; A közvetett kommunikáció (írásbeli, vizuális, kommunikációs, számítógépes érintkezés) és a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés iránti igény fejlesztése.
A TANULÁSI STRATÉGIÁK MEGVÁLASZTÁSA: -
Életkori jellemzők figyelembevétele, egészséges terhelés; Az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; A kreativitás fejlesztése; Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; Személyre szóló fejlesztő értékelés; Együttműködésre, egyéni aktivitásra építő tanulási technikák és tanulásszervezési módok preferálása; A heurisztikus tanulás szituációk előnyben részesítése.
5. Az iskola önmeghatározásából adódó sajátos feladatok
5.1. Nyelvi kultúra és kommunikáció feladatrendszere Célok: -
-
-
-
-
Kialakítani tanulóinkban a nyelvi kultúra használati, magatartásbeli és tartalmi jegyeit. Anyanyelvi műveltségnek tekintjük a nyelvi elemek használatának és a szabályok követésének a kommunikációs események során megvalósuló szintjét. (A befogadás – szóbeli és írásbeli szövegek megértése – és a közlés-beszéd, írásterületén megfelelő alapot ad az ismeretszerzésre, a személyiség gazdagodására, az iskolai és társadalmi életben megkívánt nyelvi és nem nyelvi formák elsajátítására.) Az anyanyelv szeretetét, megbecsülését kell elérnünk tanulóinknál úgy, hogy értékeit élményszerűen ismerjék fel, érezzék át a nyelv jelentőségét. Az anyanyelv tudatos ismerete alapozza meg más nyelvek elsajátításának képességét és annak felismerését, hogy valamennyi nyelv anyanyelve egy-egy népnek, tehát a mi anyanyelvünkkel azonos módon tölti be történelmi-társadalmi és személyiségformáló szerepét. Az élő nyelv nyitott rendszer legyen tanulóink számára: fejlődjék ki bennünk az egyéni mondanivaló kifejezésének, a közösségi élet “párbeszédeibe” való bekapcsolódás képessége. A tanulók önismeretének, önművelésének, kritikus gondolkodásának fejlesztése az irodalmi olvasmányok segítségével. A dráma tevékenységközpontúságával megvalósulhat az a tendencia, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe emeljék. Az olvasni és írni tudást (szövegértést, szövegalkotást) gondozni és továbbfejleszteni kell.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
22
-
Tanulóinkat el kell juttatnunk arra a szintre, hogy az alapfokú képzés egyenlő esélyeket biztosítson a további tanulásban, a munkában és a társadalmi tevékenységben.
Feladatok: A tanulók nyelvhasználatát feladatrendszerek megoldásával, képességeik mozgósításával juttathatjuk a megfelelő ismeretekhez.
műveletvégző
- A nyelv életének megismertetése a korosztálynak megfelelő feldolgozásban. -
-
A leíró nyelvtan alapvető fogalmainak és összefüggéseinek megláttatása a rendszerépítés szemlélete alapján. Annak megláttatása, hogy a magyar nyelv szépsége, hatása és a nyelvi kifejezésmód kapcsolatban van egymással. Helyesírásunk rendszerének alapos, hangsúlyozott tanítása, elsajátíttatása. A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés (nyelv-, beszéd- és írásművelés). A szövegértés és szövegalkotás kompetenciájának képességének folyamatos fejlesztése (szóbeli és írásbeli szövegek megértésének feltételei, alkotásuk legfontosabb szabályai). A tanulási képesség fejlesztése. Olvasóvá nevelés, kapcsolatteremtés az irodalmi művek és a diákok aktuális életproblémái között. Klasszikus és kortárs irodalmi művek feldolgozása. A memoriterek rangjának visszaállítása. Az önálló olvasmányválasztás igényének kialakítása. Könyvtárhasználatra nevelés. Eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás.
Ezek a feladatok a tanulók teljes személyiségét formálják: gondolkodásukat, esztétikai és morális ítélőképességüket fejlesztik, személyiségük érzelmi tartalmát, képzeletvilágukat gazdagítják. Az anyanyelv-pedagógia érdeke: A tananyagban a nevelés szempontjai erősödjenek. Erre jó eszköz a kommunikáció. Maga a kommunikáció az információk közlésének és cseréjének olyan tevékenysége, amelyben a beszéd vállalja a legnagyobb szerepet, és amely minden életkorban és élethelyzetben aktív társas kapcsolatokban valósul meg. Ezért ki kell alakítanunk: - A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismeretét és helyes alkalmazásukat. - A dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használatát a kommunikációs helyzetnek megfelelően. - A beszédhelyzethez és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmódot a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. - A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használatát az élőbeszédben. - A részvételt a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. - A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazását az érvelés szabályait követve.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
23
-
Az udvarias együttműködést felnőtt és kortárs partnerekkel. Tájékozottságot és ítéletalkotást az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerését.
A drámapedagógia lehetőséget nyújt: - A drámának, mint művészi kommunikációnak a megtapasztalására. - A tanulók a más területen elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában alkalmazni tudják. - Az önértékelésre, annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a dráma továbbfejlesztése során hasznosítani is tudják. - A tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére. Tanulóinkat olyan pedagógiai helyzetekbe kell hozni, amelyekben gondolkodásukat és érzelmi világukat sikerrel mozgósíthatják a nyelvi feladatok megoldására. - Az általános ismeretek a nyelvről és a beszédről döntő attitűdalakító hatásúak lehetnek, ha a tanuló a nyelvben felfedezi a sajátosan emberit. - A rendszertani sajátosságok megismerése a nyelvi mikrovilág érdekességeinek felfedezésére vezetheti a tanulót. - A helyesírás szabályrendszerének felismerése érdeklődésfelkeltő lehet: ajánlatos lehetne akár szakkör formájában is erősíteni a helyesírási ismereteket. - A beszédművelés az élőszó sokszínűségének élményét ébresztheti fel a tanulóban. - A stílus változatosságában felfedezheti a mindennapi és az ünnepi közlésszándék különbségeit. - A szövegalkotás sokszínűsége gazdagíthatja a személyiséget. - A történeti ismeretek elmélyítik a tanuló nyelvszemléletét. - A játék és munka együttes szerepeltetése drámamunkában megerősíti azt a reményt, hogy az órákon való részvétel a tanulók számára örömöt és szellemi izgalmat jelentsen.
6/1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola pedagógiai programjának központi gondolata, a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység egyéb területei is. Személyiség: az egyén lelki életének sajátos összjellege. A külső és belső tényezők kölcsönhatásának eredményeként kialakult tulajdonságok integrációja, amely tevékenységben nyilvánul meg, s tevékenységen keresztül alakítható, fejleszthető. Ezek alapján az iskola pedagógiai programja a helyi sajátosságokat figyelembe véve a személyiségfejlesztés területén a következő általános célokat, tartalmakat helyezi előtérbe: a tanulók különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Az iskola személyiségfejlesztés terén meg kell, hogy feleljen az alábbi elvárásoknak:
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
24
a) adjon teret a sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának; b) fejlessze a tanulók kommunikációs és önálló ismeretszerzési képességét, önismeretét, együttműködési készségét, akaratát; c) járuljon hozzá az egészséges, kultúrált életmód kialakításához, valamint az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Konkrét pedagógiai feladatcsoportok a személyiségfejlesztéssel kapcsolatosan, tanórára, tanórán kívüli iskolai területre, ill. iskolán kívüli területre vonatkoztatva: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek meggyőződéssé alakítása.
megismertetése, tudatosítása és
2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9.A gondolkodási képesség fejlesztése • a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése A matematikai kompetencia fejlesztése
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
25
• (Pl.: az életből vett problémák lényegének megértése, a megoldás keresése szempontjából fontosnak tűnő tények és körülmények kiválasztása); • a rendszerező képesség fejlesztése (pl. általánositás, osztályozás, felosztás, definiálás); • az induktiv gondolkodás fejlesztése (Pl.: a konkrét megfigyelések adatain alapuló következtétesek megfogalmazása és ellenőrzése); • a deduktív gondolkodás fejlesztése ((Pl.: a logikai képességek életkoronként változó módszerű fejlesztése); • a kombinatív képesség fejlesztése • a korrelatív gondolkodás fejlesztése (Pl.: a valószínűségen alapuló természettudományi és társadalomtudományi törvényszerűségek felismerése és értelmezése); • az analógiás gondolkodás fejlesztése (Pl.: az analógiák felismerésen alapuló problémamegoldások gyakorlása • a kritikai gondolkodás fejlesztése (Pl.: a rendelkezésre álló ellentmondásos információk értékelésen és kritikáján alapuló állitások megfogalmazása. Ellentétes állaspontok egyenértekű megismerése, védelme és cáfolata a két oldalon egymást váltó szereplőkkel.). 10. A tanulók nemzeti és nemzetiségi nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti és német nemzetiségi hagyományok, a nemzeti és német nemzetiségi kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, a nemzettudat, nemzeti önismeret elmélyítése. A hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek megbecsülése. A tanulók nemzetiségi nevelése át kell, hogy hassa az okatás minden területét és a tanórán kívüli tevékenységekreis ki kell terjednie.
6/2. Sajátos nevelésű gyerekek nevelése, oktatása:
SNI-s és fogyatékos tanulók integrált oktatásának célja - A tanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez szükséges, a fogyatékos tanulók által elsajátítható alapkészségek kialakítása. - A fogyatékosságból eredő hátrányok, sérülések kompenzálása. - A beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció fejlesztése. - Kialakítani tanulóinkban viszonyát önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez. - A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyának konkrét megismertetése. - A természet megszerettetése, kincseinek megóvása, az élő és élettelen környezet iránti érzékenység és felelősség kialakítása. SNI-s és fogyatékos tanulók oktató-nevelő munkájának fő feladatai 1. Tanulóink személyiségének formálása, érzelemviláguk gazdagítása a korrekciós szempontok érvényesítésével. 2. Tanulóink személyiségzavarainak enyhítése. B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
26
3. Helyes magatartási, társalgási, udvariassági formák elsajátíttatása. 4. Megláttatni a tantárgyak ismeretanyagában rejlő ok-okozati összefüggéseket 5. Képessé tenni tanulóinkat következtetések levonására, véleménynyilvánításra, ítéletalkotásra, alapvető törvényszerűségek felismerésére, saját önálló életvitelükhöz szükséges tanulságok levonására 6. Fejleszteni a tevékenységekhez kötött probléma felismerést, megoldást. 7. Kialakítani tanulóinkban a haza iránti megbecsülést, szeretetet, a közösséghez tartozás érzését.
Eredménycélok: - A tudásszint lehetőség szerinti közelítése a normál követelményszinthez - A gyermek közösségbe, ill. társadalomba való sikeres beilleszkedésének támogatása, elősegítése - A nevelés területén a magatartási hiányosságok kompenzálása, a gyermek ismerje meg és sajátítsa el a kultúrált viselkedés alapszabályait - A pedagógus a tanuló értékeit felismerve, ezen értékek továbbfejlesztésére törekedjen, tudatosítva és erősítve a tanulókban képességeit, készségeit - A továbbtanulás lehetőségének biztosítása, a gyermek orientálása a számára elérhető szakma irányába - Legyen képes önálló ismeretszerzésre, önképzésre, legyen igénye szabadidejének hasznos eltöltésére - A szülő forduljon bizalommal gyermekét érintő kérdéssel, kéréssel a tanulót oktató-nevelő gyógypedagógushoz
7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „ A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) A család, az iskola és az iskolán kívüli közösségek feladata olyan működő csoportok létrehozása, amelyek saját maguk által megfogalmazott programokat valósítanak meg. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: - tanórák (pl. rendhagyó órák, projekt napok, hetek, mentálhigiénés órák…) - tanórán kívüli, diákok által szervezett iskolai foglalkozások (diákönkormányzati munka – szórakozással, művelődéssel kapcs. progr. ) - szabadidős tevékenységek (kirándulások, fesztiválok, bemutatók, táborok, honismereti, néprajzi ismereteket feldolgozó programok, mentálhigiénés programok, színház-, mozilátogatások, kiállítások, sportdélutánok) - tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, napközi) Mások az egyes területek céljai, de valamennyien hozzájárulnak: - a tanulók közösségi magatartásának kialakításához, - a véleményalkotó, véleménynyilvánító képességek fejlesztéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához, - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakításához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
27
Mivel valamennyi terület feladata azonos, és mivel az iskola egymást erősítve fejleszti a tanulók személyiségét, képességeit, fontos megjelölni a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolataival. Mindezért a nevelőtestületnek a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve kell meghatároznia a közösség számára előírt feladatokat. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait. - Megismerje népünk kulturális örökségét, nemzeti kultúránk értékeit. - Sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat a tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. - Legyen nyitott, megértő különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt; becsülje meg ezeket. - Vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. - Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. - Törekedjen a környezeti károk megelőzésére, a természet iránti felelősség kialakítására életmódjában. - Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttmííködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén. - Tudjon társaival és a felnőttekkel adott témáról kommunikálni. - Ismerje meg a környezet egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módjait. - Kapjon támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. - Tanuljon meg tanulni. - Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére. - Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az iskola dolgozói, a diákönkormányzat tagjai, a pedagógusok az alábbi módon segíthetik: - Segítsék a tanulók kezdeményezéseit. - Járuljanak hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez. - Biztosítsanak elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakítására, fejlesztésére. - Ösztönözzenek a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, megismerésére. - Segítsék a közösség szokásainak kialakítását, a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését. - Segítsék a tanulókat a kultúrált véleménykülönbségek, érvek kifejtésében. - Fejlesszék a sérült, beteg, fogyatékos embertársak iránti segítőkész magatartást. - Fordítsanak figyelmet a párkapcsolatok, a felelős családi élet kérdéseire. - Erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
28
8.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A magatartászavar szocializációs zavar, amelyre jellemző a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szerepviselések zavara, szociális tanulás gyengesége, önszabályzási nehézségek. A viselkedéskontroll szociális tanulásában jelentős szerepe van az utánzásos tanulásnak. Ezért is fontos a példamutatás mind a családban, mind az iskolában, hogy a gyermek pozitív viselkedésmintákat kapjon szüleitől, nevelőitől és a gyerekközösségtől. Az önkontroll tanulás színtere lehet minden tanítási óra, napközis foglalkozás és az iskolában vagy azon kívüli társas együttlétek. Meghatározó szerepet játszik a szociális minősítés jellege is. A tiltás és büntetés elvezethet bizonyos rendszabályok ismeretéhez, de önmagában nem biztosítja a viselkedés kontrollját. Önkontrollt fejlődésének kedvez, ha a hibás viselkedés indoklásával gondolkodásra késztetjük a gyereket. Ne szűkítsük le az adódó problémák megoldását a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésekre, intésekre, megrovásokra! A nevelés során számolnunk kell azzal, hogy nehezebben megy át a külső kontroll belső kontrollba. Az önkorrekció csak a társas konfliktushelyzetek megoldásának ismeretével és a konfliktust megoldó szerepviselés képességével valósítható meg. Ennek fejlesztése a magatartáskorrekció egyik legfontosabb feladata. Mindig támaszkodjunk magára a gyermekre, akinek aktív résztvevőjévé kell válnia saját magatartásának jobbítására. A gyermekben mindig jó tulajdonságait erősítsük meg, sohasem a rosszat! A pedagógus fontos feladata, hogy a személyre szóló pozitív minősítésével a magatartás fejlődését tudatosítsa. Ez megnyilvánulhat szóbeli és írásbeli dicséretekben, a magatartási jegyek előnyös változásában és egyéb jutalmazásokban. A problémás gyermeket sohase zárjuk el a közösségtől, hanem ösztönözni, segíteni és korrigálni kell viselkedését, a közösséget pedig meg kell tanítani társuk elfogadására, pozitív minta nyújtására. A magatartási zavar megoldásának fontos színtere nemcsak az iskola, hanem a család is. Ezért is fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák tényszerű feltárása, esetleges családi gondok megismerése. A pedagógus munkáját segítheti a nevelési tanácsadók szakszerű vizsgálatai is. Intézményen belüli koordinátorok: -
az érintett tanuló osztályfőnöke gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
Pedagógiai feladatok: -
osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanulóra irányuló koordinált tevékenysége a komplex zavar oki hátterének kutatása a szociokulturális (családi) háttér tanulmányozása (környezettanulmány készítése) a tanulóval való személyes törődés tanulóközösségek szociális érzékenységének, segítőkészségének fejlesztése együttműködés a szülőkkel segítség kérése pedagógiai szakmai szolgáltató intézménytől a megfogalmazott, személyre szóló korrekciós program következetes végrehajtás folyamatos követés rendszeres visszacsatolás
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
29
9. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tehetség: Képességek halmozódása, egységbe szerveződése, mely az átlagosnál magasabb szintű teljesítményt eredményez. A meghatározás ismeretében minden pedagógus feladata az átlagosnál jobb, kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók felismerése, ill. képességeik további fejlesztése. Tehetséggondozás: folyamatos pedagógiai feladat. Feladata: -
-
tehetség felismerése tehetség gondozása versenyeztetés menedzselés speciális személyiségjegyek fejlesztése: önbizalom, bátorság, felelősségérzet, megmérettetés igénye, versenyszellem (fair play), segítőkészség, együttműködési készség szakmai orientáció a tehetségüknek leginkább megfelelő középiskolai irányba
Tehetséggondozás színterei: -
tanórai differenciált foglalkoztatás egyéni feladatok egyéni foglalkozás szakkörök aktív könyvtárhasználat részvétel különböző szintű tanulmányi versenyeken: iskolai, területi, országos a számítástechnika eszközjellegű használata, gyakorlás
Tehetséges tanulók eredményeinek elismerése: -
jutalmazás (írásos, tárgyi)
-
dicséret (szóbeli, írásbeli) térítésmentes utaztatás versenyekre
Országos felmérések és saját megfigyeléseink szerint igen nagy különbségek vannak egy-egy osztályon belül a tanulók tudásában és képességeiben. A tehetséges illetve a lassabban haladó (és nem érdeklődő) gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan mélységben és ugyanolyan módszerekkel. A tanulók különböző képességeiből adódó eltérő oktatási feladatokat a tanórán belüli differenciálással csak részben tudjuk megoldani, ezért tanórán kívül is nagy szerepet kap a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. (szakkörökön, napközis foglalkozásokon, otthoni önálló munkában ) A differenciált képességfejlesztés során a tanulók által elért teljesítményszíneket, a tanulók csoportba sorolását és az elért fejlődést a Bloom-féle taxonómia alkalmazásával végezzük.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
30
Egészséges versenyszellemet, olyan értékrendet alakítunk ki, amelyben a tudás, a munka a meghatározó. Házi-, kiskörzeti-, területi-, megyei-, országos (végső cél) versenyekre indítjuk tanulóinkat, szorgalmazzuk a levelezős versenyeken való részvételt. Kiemelt feladatunk a matematikai és problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása. Az általános iskolai tanulmányok elején alapkövetelmény a szemléletes tárgyalásmód. A problémamegoldó gondolkodást a következő módszerekkel fejlesztjük: - feltételezés módszere - inverzió módszere - szakaszmódszer - téglalapmódszer - logika módszerei - halmazok módszerei - számlálás módszere - gráfok módszere - táblázatok módszere - grafikus módszerek Intelligencia tesztek segítségével a kreatív gondolkodást, a váratlan helyzetekben való eligazodást segítjük A későbbiekben ezekre építve szemléletet, gondolkodásmódot fejlesztünk, az időigényes önálló felfedeztetésnek is helyet adunk. Végső célunk a képességek és készségek fejlesztése mellett olyan trükkök megismertetése, melyek pszichológiai kategóriák szerint csoportosíthatók: - Bontsd fel és rakd össze másképpen! - Általánosítsd vagy konkretizáld a problémát! - Végezz osztályozást, vagy összehasonlítást! - Keresd az analógiáját! - Összpontosíts a lényegre! - Fordítsd meg a problémát! - Koncentrálj a végeredményre! - Megtaláltál minden megoldást? - Nem mindig található meg minden megoldás! - Az is megoldás, ha nincs megoldás! - Többet ésszel, mint próbálgatással és számítgatással! - Amikor "megáll az ész" - Ne félj a bizonyítási feladatoktól! - Hány megoldása lehet egy szerkesztési feladatnak? A magasabb színtű szakmai tartalom kialakításához hosszú évek fáradságos tantárgyfejlesztő munkája szükséges. Távlati célunk egy házi feladatbank létrehozása.
10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkoztató programja: Közismert, hogy a tanulási zavar (diszlexia, diszgrafia, diszkalkulia) valamint a magatartászavar (figyelemzavar, hiperaktivítás, agresszivítás, disszocialítás) egyre nagyobb számban fordul elő a tanulóifjúság körében. Tanulási zavarnak tekintjük azt, az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együttessel. A teljesítménykudarcok másodlagos neurotizációkhoz vezetnek. B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
31
A szülők többsége a megelőző jelzéseket – alvási, evési problémák, beszédfejlődési zavarok, beilleszkedési nehézségek stb. – nem tekinti olyan bajoknak, amivel szakemberhez kellene fordulniuk. Tartanak a korai „esetté” nyilvánítás bélyegétől is. Így a legtöbb gyermek csak iskoláskorban, tanulási és magatartási panasszal kerül szakember elé. 1. Fontos, hogy a szakember felismerje a részképességek működése és a sikeres tanulás közti összefüggést. Erre irányuló törekvés már a helyi óvodában elindult: - Brigitte Sindelar komplex programját alkalmazzák a részképesség – gyengeségek felismerésére és terápiájára. 2. Elsődleges feladatunknak tekintsük, hogy: - olyan tankönyveket válasszunk 1. osztályban az olvasás – írás tanításában, amelyek elősegítik a homogén gátlás kiküszöbölését és megakadályozzák az „áldiszlexia” kialakulását. 3. Iskolánk kötelessége; - az egyéni, ill. speciális fejlesztésre szoruló gyermek korai felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása. Szaktanárok konkrét feladatai: - a hiányosságok felismerése (célirányos megfigyelés, képességmérések, információgyűjtés) - a felzárkóztatás folyamatának irányítása (egyéni fejlesztő program, folyamatos ellenőrzés, értékelés, korrekció, együttműködés a családdal) - személyközpontú módszerek alkalmazása (rendszeres beszélgetés, problémamegoldó technikák, ráhangoló program) - folyamatos önfejlesztés (tapasztalatszerzés más iskolákból, szakmai folyóiratok, képzési programok) Új lehetőségünk: Az iskolában megfelelő szakirányú végzettségű fejlesztő pedagógus komplex képességfejlesztést végezhet ezekkel a gyermekekkel: a. tanítási időben, de az osztálykereteken kívül, készségtantárgy tanítási idejében vagy az érintett tantárgy tanítási idejében b. tanítási időn kívül többletidőben
11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység (ek) Intézményünkben a törvényi előírásoknak megfelelően gyermek és ifjúságvédelmi felelős irányítja, koordinálja a tevékenységet. Munkáját éves program alapján, előre tervezett módon végzi ez érintett tanulók sorsát napra készen követi. A program célja, segíteni azon tanulók: beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeret elsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
32
iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek csonka családban felnövő gyerekek munkanélküli szülők gyermekek átmenetileg hátrányos helyzetűek: áttelepült, beköltözött, új tanulók tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek A szociális hátrányok két fő kategóriája: Anyagi okok miatt bekövetkező hátrány Környezeti okok miatt elszenvedett hátrány A szociális hátránynál minőségileg súlyosabb okokat jelent a veszélyeztetettség kategóriája. A Gyermekvédelmi Törvény veszélyeztetettségnek ítél meg minden olyan magatartást, mulasztást, vagy egyéb körülmény következtében kialakult állapotot, amely e gyermek testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja. Leggyakoribb veszélyeztető tényezők: anyagi ok(ok) környezeti ok(ok) magatartási ok(ok) egészségi ok(ok) A hátrányok ritkán válnak egyértelművé, egyre gyakrabban a veszélyeztető tényezők válnak akadályává a harmonikus személyiségfejlődésnek, ill. a tanuló iskolai előrehaladásának. Iskolánkban a szociális hátrány jelenléte egyértelműen megállapítható néhány tanulónál. A szociális hátrány miatt sérül a tanuló joga, hogy kortársaival azonos szinten és lehetőségekkel vehessen részt az oktatásban, kibontakoztatva személyiségét, tehetségét, megteremtve későbbi boldogulásának alapjait. A szociális hátrány egyes kategóriáiban megfogalmazott iskolai feladatok, lehetőségek. Ad.1. Anyagi okok miatt bekövetkező hátrány Tanuló követéses vizsgálata Jelentés a Gyermekjóléti Szolgálat felé, vagy az önkormányzat jegyzőjének Közvetlen anyagi támogatás (segély, stb.) az önkormányzat kompetenciája Felvilágosító tevékenység a szociális juttatások rendszeréről, lehetőségeiről Iskolai lehetőségek: tankönyvtámogatás, ingyenes taneszköz juttatása, étkeztetési támogatás, ingyenes étkeztetés (napi 3-szori étkezés), iskoláztatási támogatás a tanévkezdés kiadásainak enyhítésére. A fenti, iskolai jellegű lehetőségek településünkön az önkormányzat által biztosított formában működtek, minden tanulónkra kiterjedően. Lehetőségünk még: iskolai alapítvány létrehozása, melynek keretében támogathatók a szociális hátrány anyagi okaival sújtott tanulók, ill. a hátrányt kompenzáló közösségi megmozdulások. Pl. kirándulás, táboroztatás költségeinek részben vagy egészben történő kiegészítése.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
33
Ösztöndíj létesítése Ad.2. Környezeti okok miatt bekövetkező szociális hátrány enyhítésének pedagógiai feladatai: Pedagógus tanórán alkalmazható módszerei Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás Tapintatos egyéni bánásmód Tanórán kívüli programokba történő orientálás Napközis foglalkozás igénybevételére történő motiválás Szabadidős programokba történő aktív bevonása a tanulónak Szükség esetén egyéni tanulási program kidolgozása Egyéni foglalkozásra szánt törvényi időkeret biztosítása Öntevékeny segítő tanulói kör kialakítása Szükség esetén a pedagógiai szakmai szolgálat szakembereinek bevonása, együttműködve a fenntartó Gyermekjóléti Szolgálatával Rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal Mentálhigiénés programok Drog, bűnmegelőzési programok Pályaorientációs tevékenység Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése Pályázatok figyelése, részvétel Iskolánkban biztosítjuk a feladatot ellátó pedagógus számára: a továbbképzés a szakmai tapasztalatcsere lehetőségét
12. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:
Az 1997. évi „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló XXXI. Törvény teljesen új alapokra helyezi a gyermekvédelmi rendszert. A gyermeki jogok védelmét mindazok számára kötelezővé teszi, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. E rendszerben új, kulcsfontosságú, koordináló funkciót betöltő intézmény a Gyermekjóléti Szolgálat, melyhez az iskola, mint mellérendelt jelzőrendszer működik. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége magába foglalja: - családdal való kapcsolattartás rendszerét - tanulási szervezetek, diákönkormányzat segítését - az egyes tanuló azon jogát, hogy családja anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön - a gyermekek napközi, illetve tanulószobai ellátásának bitosítását A pedagógusok számára megfogalmazódó gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok: - közre kell működniük a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében, megszüntetésében B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
34
-
fel kell figyelniük a tanuló tanulmányi eredményének látszólag indokolatlan romlására, jelezniük kell ezt a gyermekvédelmi felelősnek
Az iskola és gyermekvédelmi felelős feladatai a törvények alapján: - a problémák felismerése - az okok keresése - segítségnyújtás - jelzés az illetékes szakembereknek Alapvető célok: - prevenció - a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése - veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében - együttműködés különböző szakemberekkel A gyermekvédelmi felelős konkrét feladatai: - általános prevenció - különböző mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása - diákönkormányzattal való folyamatos kapcsolattartás - tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása - lehetséges szociális ellátások számbavétele A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatosan: - a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével - nyilvántartásba vétel, javaslattétel további teendőkre - hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi eredményének figyelemmel kísérése, szabadidős tevékenységek szervezése - a megfelelő szociális ellátási lehetőségek (kedvezményes, ill. ingyenes étkezés, ingyenes tankönyv, ruha – ill. élelmiszersegély stb.) számbavétele A veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatosan: - a veszélyeztetett gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével - nyilvántartásba vétel - veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, javaslattétel további teendőkre - egyeztetés Gyermekjóléti Szolgálattal - a veszélyeztetett gyermekek tanulmányi előmenetelének, valamint szabadidős tevékenységének figyelemmel kísérése - drog és bűnmegelőzési programok szervezése - részvétel esetleges fegyelmi eljárásokon - lehetséges szociális ellátások számbavétele A veszélyeztetettség fogalma: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi fejlődését akadályozza. A veszélyeztetett gyermekek testi, érzelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy gondozó nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: - elhanyagolt nevelés, gondozás - családban előforduló devianciák (alkohol, drog, brutális bűncselekmény).
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
35
Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartás, negatív társadalmi csoportokhoz tartozás, alkoholizálás, kábítószer élvezet. Hátrányos helyzetűek azok a gyermekek, fiatalok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük – szociális, kulturális téren - az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. Kialakulásához vezető tényezők: - alacsony jövedelmi szint - rossz lakáskörülmények - szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje Következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége.
13. Azon tananyagok, tantárgyak köre, amelyekből a tanulók teljesítményét nem kell értékelni Pedagógiai programunkban nem szerepel olyan tananyag, tantárgy, amelyet nem értékelünk.
14. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés - alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, - megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a -koordinált pedagógiai tevékenység, - feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,az őszinteség, - eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük:
1. A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat fogadjuk el: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtást az előadások témáihoz, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást, B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
36
Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja 2.
Iskolánk (pedagógus) – a gyermek helyes neveléséhez a következő segítésnyújtási formákat kínálja: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: · · ·
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 2. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: · az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, · az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
4. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: · a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, · a szülők tájékoztatása Ø az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, Ø az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, Ø a helyi tanterv követelményeiről, Ø az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, Ø saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, Ø a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, Ø az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, Ø a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
37
c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt –nyitott tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 5. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 2. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve - szülői munkahelyeken üzemlátogatás - családi játékos vetélkedők - közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével - alapítvány létrehozása a nevelési problémák megoldásának segítésére
15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelésioktatási munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Intézményünk a Művelődési Közlönyben hivatalosan közzé tett “Funkcionális taneszközjegyzék, ajánlás a taneszközjegyzékhez” c. Művelődési és Közoktatási Minisztérium leirata alapján készítette el taneszközjegyzékét. Prioritást élvező szempontjaink: A/ -
NAT előírásai a helyi Pedagógiai Program a 2001 szeptemberétől bevezetésre került, napjainkban szabadon választható kerettanterv
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
38
B/ -
az intézmény sajátos nevelési-oktatási fejlesztési koncepciója kompetencia alapú taneszközök, programok Helyi, környezeti adottságok partnerek igényei meglévő eszközök, felszerelés a XXI. század eleji szükségszerű, korszerűsítési és fejlesztési igények
C/ A taneszközlistát a közlönyben megjelent ajánlás alapján az egyes szakmai munkaközösségek készítették el összevetve a valós viszonyokat az elérendő nevelési-oktatási célokkal, valamint a hivatalos előírásokkal. D/ A taneszközlista értelmezési szempontjai: a NAT által megfogalmazott műveltségterületek, ahhoz kapcsolódó tantárgyak.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
39
16.
A BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TERVE
„Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét.” 16.1. · · · · · · · · · ·
Jogszabályi háttér
a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.
16.2.
Elméleti háttér:
v Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: · Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. · Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; · Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
40
· ·
Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
v Mi az egészség? Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. v Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: · az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
41
· ·
az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság) az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.
v Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.
v A prevenció (megelőzés) területei A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony rehabilitáció segítségével. v Miért az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere? A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
42
A család mellet az iskolára háruló nagy feladat és felelősség a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. Az ember egészsége szoros összefüggésben van környezetével. Az egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenység tárgya az ember egészsége és környezettel való kapcsolata. Az egészség-és környezeti nevelés nemcsak a természettudományos tantárgyak tanításában valósítható meg, hanem valamennyi tantárgyba integrálva, komplex módon kezelve, az iskola mindennapi tevékenységének központi eleme kell, hogy legyen. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.
16.3.
Az egészségnevelés iskolai területei
Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: · · · · · · · · · · · · ·
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
Hosszútávú célok:
Képesek legyenek tanulóink: -
az egészség megóvására, megszilárdítására, ellenálló képességük növelésére. érzékelni saját egészségállapotuk változásait.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
43
-
pozitív irányba alakítani életvezetésüket, életmódjukat. Prevenciót érvényesítő magatartásminták alkalmazása. Egészségmagatartásukkal kapcsolatos döntéseik következményeinek vállalása. Elkerülni az egészségkárosító tényezőket. Hatékonyan működtetni társas-kommunikációs kapcsolatrendszerüket. Hatékony konfliktuskezelési technikák alkalmazása. Kompetensé kell tenni tanulóinkat, hogy általános iskolai tanulmányaik során elsajátíthassák az egészséges életmód alapjait, legyen módjuk annak gyakorlására, ismerjék meg a veszélyek elhárításának módjait.
16.4. -
Humán erőforrások:
Belső kör: Nevelőtestület, gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, DÖK, az intézmény nem pedagógus beosztású közalkalmazottai, a szülői munkaközösség, Külső kör: gyermekjóléti szolgálat, iskolaorvos, védőnő, önkormányzat, ÁNTSZ megyei szervezete, Nevelési Tanácsadó, Rendvédelmi szervek, Támasz Krízis Ambulancia
16.5.
Helyzetelemzés:
A korunkat jellemző, legtöbbet emlegetett fogalmak: értékválság, krízishelyzet. A körülmények adottak. A társadalmi környezet, a technikai fejlettség okozta változások, a médiahatások, a családok helyzete, életkörülményei, az egyént és az egész emberiséget érintő folyamatok, tendenciák. Bármennyire is a látszat, hogy az anyagi fejlődésnek köszönhetően egyre jobb az életünk, mind több és több félreérthetetlen jelzést kapunk, hogy változtatnunk kell értékrendünkön, és szokásainkon, életmódunkon, kapcsolatainkon. Előtérbe kerültek az ún. civilizációs betegségek: keringésszervi megbetegedések, a daganatok, a légző-emésztőrendszer betegségei, valamint az erőszakos események ( balesetek, öngyilkosság ) .Ezek okozzák a lakosság halálozásának közel 95 %-át. A civilizációs betegségek kialakulásában az életmódbeli és a környezeti tényezők a meghatározóak, mintegy 6o %-os felelősséggel bírnak. E nagyon összetett probléma gyökerei a fiatal életkorból erednek. Ma a lakosság több mint l/3-a dohányzik és a rászokás ideje egyre fiatalabb életkorra tolódik. Nem csökken a dohányzók száma, sőt, nők esetében némi emelkedést mutat.
Közismert tény a fizikai erőnlét, az állóképesség hiánya. Megyénk iskolaorvosi jelentéseinek elmúlt lo éves áttekintése is azt bizonyítja, hogy a diákok körében nőtt a tartási rendellenességek száma, emelkedett a túlsúlyos tanulók létszáma, nőtt a tanulók asztmás és allergiás megbetegedésének aránya. Mindezek mellett a fertőző betegségek jelenlétével, átalakulásával, új betegségek megjelenésével is számolnunk kell. A HIV/AIDS fertőzés, valamint a droghasználat megfékezése is nagy megpróbáltatást jelent mindnyájunknak. Összefoglalva megállapítható, hogy ma az egészség szempontjából a legnagyobb kihívás: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az illegális kábítószerfogyasztás terjedése, a fizikai erőnlét
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
44
hiánya, a nem kielégítő táplálkozás, a felelőtlen párkapcsolatok, a környezetért felelősséget vállalás hiánya, a stresszkezelés, a problémamegoldó képesség hiánya. Mindezen egészséget veszélyeztető életmódi tényezőket egységben, egymással szoros összefüggésben kell értelmezni és kezelni. A test, a lélek, valamint a minket körülvevő környezet harmóniájának, egyensúlyának megteremtésére és fenntartására törekvés az egészség megőrzésének alappillére. Az egészségfejlesztési tevékenységek csak egységben, egymással szoros összefüggésben képzelhetők el. Például a sport nemcsak a fizikai erőnlétet fejleszti, nem csak az optimális testsúly kialakításában játszik szerepet, hanem mindazon személyiségjegyeket is fejleszti, amelyek erősítik a megküzdést a reális célok eléréséért, erősítik a kudarctűrő képességet, fejlesztik az önismeretet. Az iskolánk és környezetének elemzése, valamint a tanulók étkezési szokásainak és körülményeinek leírása a környezeti nevelési programban találhatóak. Iskolánkban rendszeresen szervezünk egészségnevelési hónapot, amelynek keretében minden korosztállyal az őket érdeklő, életkori sajátosságaiknak megfelelő programokat valósítottuk meg. Az 1-2. osztályban a higiénia, fogápolás,(Signal Dentibusz program) 3-4. osztályban az egészséges életmód, táplálkozás (Pöttyös Rudi Program, Rama) volt legtöbbször a téma, felső tagozatban az egészséges táplálkozással, a káros szenvedélyekkel foglalkoztunk. A foglalkozások lebonyolításában részt vettek a pedagógusok, a háziorvos és a védőnő, valamint egyéb szakemberek is. A törvényben előírt szűrővizsgálatokra eddig is sor került, ennek rendjét a továbbiakban is megtartjuk. (Védőnői jelentés) Intézményünk tornateremmel nem rendelkezik, azonban a nemrégiben kialakított tornaszoba és aszfaltozott sportpálya maximálisan kihasznált. Úgy látjuk, hogy a gyerekeknek igényévé vált a rendszeres testmozgás.(Sportversenyeken való magas részvételi létszám) Az iskolai gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat az intézmény gyermekvédelmi felelőse látja el, akinek munkáját az iskola vezetése, az osztályfőnökök és a gyermekjóléti szolgákat segíti. A gyermekvédelem iskolai szabályozását a pedagógiai program tartalmazza. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feljegyzéseket készít a hátrányos helyzetű tanulókról, és különféle eljárásokat alkalmaz megsegítésükre (tankönyvtámogatás, napközis foglalkozás, étkezési díj mérséklése stb.).
16.6. Az egészséges életmódra nevelés feladatai az iskolai oktató-nevelő munka tükrében területenként 1. az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe: Tanórán belül: (l-8. osztály) -iskolai, tízórai étkezés kultúrája -napközis étkezés kultúrája -egészséges, hasznos ételek - egészséges hasznos étkezések Tanórán kívüli: -étkezési kultúra a szabadban, kirándulás - egészségnevelési hét - napközi témához kapcsolódó feladatai Végcél: - az egészséges táplálkozás – mennyiség, minőség egysége-, rendszeresség
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
45
-
a tanuló közvetítőként átadják ismereteiket a családoknak- családok egészségnevelése a jó és helyes táplálkozási szokások kialakítása, megszilárdítása egyensúly ismeret és gyakorlat között, következetesség
2.Mindennapos testmozgás, aktív szabadidő eltöltés: A nevelési program külön fejezetben rendelkezik a mindennapos testnevelés feladatairól és céljairól. Az ott meghatározottak érvényesek. 3. Mentálhigiéné: Tanórán belül (l –8. osztály) - humánus bánásmód - közösség fejlesztés - etika - napirend - trágár beszéd kiküszöbölése - viselkedéskultúra Tanórán kívüli: - mindennapi élet színtereinek viselkedéskultúrája - reklámok értelmezése és hatásai - TV műsorok, korosztályos hatások kezelésének stratégiája napközi témához kapcsolódó feladatai Végcél: - harmonikus lelki egészség fejlődése - pedagógus-diák harmonikus kapcsolatának fejlődése - helyes napirend kialakításának módja, példaadás, önálló életvezetésre nevelés - pihenés formái, arányai 4. Barátság, párkapcsolatok, család: Tanórán belül (5-8. osztály) - közösség fejlesztése - etika - viselkedéskultúra - nemek közötti különbségek, kapcsolatok Tanórán kívüli: - mindennapi élet színtereinek viselkedéskultúrája - párkapcsolatok - a család, mint modell nevelő hatása (pozitív-negatív) - napközi témához kapcsolódó feladatai Végcél: - szülő-gyerek harmonikus kapcsolatának fejlődése - kortárskapcsolatok fejlődése - nemek közötti kapcsolatoknak pozitív fejlesztése 5. Személyi és környezeti higiéné: Tanórán belül (l-8. osztály): - iskolai higiénés szabályok betartása - mellékhelyiségek használata - személyes higiénére nevelés - környezeti higiénére nevelés - rendszeresség, következetesség
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
46
Tanórán kívül: - szakkörök, sportfoglalkozások, kirándulás higiénés szokásai - alkalom szerinti módszerekre nevelés - egészségnevelési hét - napközi témához kapcsolódó feladatai 6. Szexuális felvilágosítás –nevelés, prevenció: Tanórán belül (5-8. osztály): - szakórákhoz tartozó ismeretek (biológia, természetismeret, etika) - osztályfőnöki órák preventív témakörei - felelősségvállalásra nevelés Tanórán kívül: - nemek közötti kapcsolatok viselkedéskultúrája - egészségügyi szakszolgálatok előadásai - napközi témához kapcsolódó feladati Végcél: - a tanulók ismerjék meg fejlettségüknek megfelelően testük működését - biológiai változások tudatosítása, felkészítés - testséma változás- pubertáskori változások - érzelmi krízisek és a szexuális érés összefüggéseinek felismertetése, probléma megoldás - kortárscsoportok hatásai- önértékelés, új egészséges énkép létresegítése - döntéseik tudatosítása - a döntés következményeinek mérlegelése, kihatása további életükre - prevenció végzése (AIDS, stb.) 7. Drogprevenció: A drogprevenció lehetséges színterei: 8. Iskolai programok Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.) Osztályfőnöki órák (Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni.) Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások (A személyiségfejlesztő játékoknak, gyakorlatoknak kiváló színtere lehet a napközi.) Délutáni szabadidős foglalkozások (Sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések)
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
47
A drogprevenció lehetséges programformái: ·
Filmvetítés A szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődéslélektani szempontokat is érvényesíteni kell. Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei lehetnek.
·
Kiscsoportos beszélgetések Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést.
·
Iskolatelevízió, iskolaújság A témához kapcsolódó interjúk, cikkek.
·
Dramatikus játékok Osztályfőnöki órán, esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere.
·
Színjátszó kör A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló hatásával kapcsolatos darab kiválasztását, bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diáktársulat esetén.
·
Sportprogramok, túrák, kirándulások A szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós eszköz.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
48
·
Tematikus előadás A tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus előadások, melyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni.
·
Internet Az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér.
·
Antidrog diszkó Az iskolai zenés rendezvényeknek garantáltan drogmentesnek kell lenniük, mert csak így van az az üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni". (Ebbe a kategóriába természetesen a legális drogok, tehát az alkohol és a cigaretta is beleszámítanak.)
·
Diákönkormányzati programok Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget.
8. A betegség és a gyógyulást segítő magatartás Tanórán belül (l-8. osztály): - szakórákhoz tartozó ismeretek (biológia, természetismeret) - osztályfőnöki órák preventív témakörei - felelősségvállalásra nevelés Tanórán kívül: - elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat - egészségügyi szakszolgálatok előadásai - napközi témához kapcsolódó feladatai Végcél: - megfelelő ismerettel rendelkezzenek korosztályukban előforduló betegségformákról - a tanulók közvetítőként átadják ismereteiket a családoknak- családok egészségnevelése - felelősségteljes magatartásra nevelés 9. Környezeti ártalmak: A nevelési programunk önálló fejezetben rendelkezik a környezeti nevelésről. Az ott meghatározottak érvényesek. 1o. Személyes biztonság, közlekedés: Tanórán belül (l-8.osztály): - szaktantárgyak témához kapcsolódó ismeretanyaga (természetismeret, osztályfőnöki) - érkezés és távozás az iskolából - közlekedéskultúrára nevelés Tanórán kívül: - szakkörök, sportfoglalkozások, kirándulás közlekedéskultúrája - alkalom szerinti módszerekre nevelés - egészségnevelési hét - napközi témához kapcsolódó feladatai - rendvédelmi szervek akciói Végcél: B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
49
-
a közúti forgalomban való részvételhez szükséges képességekre nevelés (gyakorlati és szellemi) megfelelő közlekedési ismeretekre nevelés, következetesség balesetek elkerülésének feltétele és módszerei
·
Mozgáshiányból és helytelen táplálkozásból származó kockázatok, betegségek prevenciója: Tanórán belül (l-8. osztály): - szaktantárgyak témához kapcsolódó ismeretanyaga (természetismeret, biológia, testnevelés) - kockázati tényezők felismertetése- következmény, megelőzés (elhízás, magas vérnyomás stb. Tanórán kívül: - mindennapos testmozgás igényére nevelés - egészségnevelési hét - szakszolgálatok tájékoztató jellegű akciói, prevenció - az iskolaorvos korosztály-specifikus előadást tart Végcél: - megfelelő ismerettel rendelkezzenek az előforduló betegségformákról - a tanulók közvetítőként átadják ismereteiket a családoknak – családok egészségnevelése - felelősségteljes magatartásra nevelés · Dentálhigiéné: Tanórán belül (l-8 osztály): - szaktantárgyak témához kapcsolódó ismeretanyaga (természetismeret, biológia, osztályfőnöki) kockázati tényezők felismertetése- következmény, megelőzés Tanórán kívül: - egészségnevelési hét - szakszolgálatok tájékoztató jellegű akciói, prevenció napközi témához kapcsolódó feladatai iskolai fogorvos preventív foglalkozást tart Végcél: - megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a fogápolásról - a tanulók közvetítőként átadják ismereteiket a családoknak – családok egészségnevelése - felelősségteljes magatartásra nevelés · -
Egészséges tanulási környezet, a tanulás: Tanórán belül (l –8. osztály) szaktantárgyak témához kapcsolódó ismeretanyaga osztályfőnöki órán a helyes tanulási szokásokra nevelés a környezeti nevelés témakörhöz kapcsolódó fejezetei Tanórán kívül: napközi témához kapcsolódó feladatai szakkörök, mint az elsajátított ismeretek tudatosítói önálló tanulásra nevelés a nevelési program mérés-értékelés fejezetének aktuális elemei Végcél:
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
50
· -
önálló tanulás képességének kialakítása megfelelő tanulási módszerek megismertetése, támogató segítés diák-tanár munkakapcsolatának erősítése a tanulás hiányának következményei- felismertetés, megelőzés, segítés Személyes krízishelyzetek felismerése, kezelési stratégiák: Tanórán belül (l-8 osztály): szaktanárok, osztályfőnökök iskolai gyermek- és ifjúságvédelem kompetenciája diák-tanár bizalmi kapcsolat kialakítása, erősítése személyes segítségnyújtás, krízishelyzet felismerése Tanórán kívül : szakkörök, sportfoglalkozások, kirándulás krízishelyzeti szakszolgálatok témához kapcsolódó előadásai, akciók egészségnevelési hét
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
51
17.
KÖRNYEZET-NEVELÉSI PROGRAM
17.1.
Az iskola környezet-nevelési programjának törvényi háttére
Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: · 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. · 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. · 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. · 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
17.1.1. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
52
Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.
17.1.2. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: · Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. · A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
53
17.1.3. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.
17.1.4. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.
17.2. Helyzetelemzés, helyzetkép 17.2.1. Az iskola helye Iskolánk a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén, az osztrák határtól öt kilométerre található. A nemzeti park közepén elterülő városunk, olyan természeti értékek gazdagságát nyújtja tanulóink számára, amelyek kiaknázása eredményessé teszi környezetnevelési munkánkat. Az B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
54
Alpokalja-Sopron közelsége, a közelünkben elhelyezkedő Kisalföldi Erdőgazdaság, Leéserdészete, nap, mint nap ráirányítják figyelmünket a környezetvédelem fontosságára is. Közel harminc éve épült legújabb iskolaépületünk modern, világos, szép kivitelű, oktatásra alkalmas, de nem mindenben a célnak megfelelő épület. Udvarunk kialakítását azon elképzelések irányították, hogy a gyerekek egészséges, esztétikus, természetes környezetben tölthessék el a szabad levegőn szervezett foglalkozásaikat.Szeretnénk jelenleg nyitott s ezáltal kihasználatlan aulánkat lefedni, s itt környezetbarát termet kialakítani csobogóval, diorámával. A gondozott zöld felületek, a rendszeresen ápolt virágok és fák, a szabadtéri játékok, padok, környezeti kultúrájuk fejlődését szolgálják. Tisztában vagyunk azzal, hogy az iskola épülete, környezete nagyban befolyásolja a környezeti nevelési munkánk eredményességét. Célunk a szelektív hulladékgyűjtésbe való bekapcsolódás és az ÖKO iskolai cím elnyerése.
17.2.2. Iskola épülete és berendezése: Az épület téglából készült, kívülről „megtépázott” hungarocell szigetelőanyag borítja. A tető cserépborítású, helyenként lapostető. A felső szinten a tetőszigetelés cserére szorul, a lambéria borítás az osztályokban és a folyosókon esztétikus, barátságos hangulatot teremt. A padló burkolata műanyag, aminek a cseréjére folyamatosan sort kell keríteni. A fa nyílászárók az elmúlt évek során elhasználódtak, mindkét szinten cserére szorulnak. Az épület fűtése gáz távfűtéssel megoldott, a mindkét szint újra- szigetelése a gazdaságos fűtés szempontjából elengedhetetlen. Az osztálytermek mérete a mostani gyermeklétszámhoz megfelelő, bútorzata, világítása folyamatos korszerűsítést igényel. Minden osztályteremben található mosdó, ami a mindig tiszta törülközővel, szappannal elégséges higiénét biztosít a tanulóknak. A gyerekeknek mind a két szinten tiszta, kulturált WC-k állnak a rendelkezésükre. Az iskola termei, folyosói ízlésesen dekoráltak, gyermekek munkái díszítik a falakat, mindig időszerű faliújság tájékoztatja tanulóinkat, iskolai tárlónkban a különösen jól sikerült rajzokat, festményeket, kupákat helyezzük el. Az osztálytermek fő dekorációit jelentik a tanulók által hozott és gondozott virágok. Az iskola technikai felszereltsége jónak mondható, mindkét szinten külön televízió, videomagnó található, hordozható CD-s magnók állnak rendelkezésre. Iskolai étkeztetés: Tágas étterem, korszerű konyha szolgálja a gyermekek egészséges táplálkozását. Önkiszolgáló rendszerű az ebédeltetés, a tálcák formája, a tányérok anyaga néha okoz egy kis kellemetlenséget az étkezőknek. Az ételek minősége, mennyisége megfelel az életkori elvárásoknak, az étlap összeállításakor nemcsak a gazdasági szempontok a mérvadóak. Sokszor szerepel az ételek között főzelék és friss gyümölcsöt is rendszeresen kapnak. Napi háromszori étkezés is igényelhető, sok gyerek veszi igénybe a konyhán készített tízórait és uzsonnát is. Iskolánk is bekapcsolódott a „Minden napra 1 alma” programba. Az iskola napi takarítását két technikai dolgozó látja el, akik fertőtlenítőszeres tisztítást végeznek minden helyiségben. Az osztálytermekben mosdó és tiszta törülköző, valamint szekrényben elhelyezhető tisztasági csomag (benne pohár, fésű stb.) szolgálja mindennapos higiénét. Törekszünk a környezetbarát tisztítószerek (ecetsav, mosószóda stb.) egyre szélesebb körű felhasználására. Minden tanulónkat bevonjuk az iskola és környékének rendben tartásába. Iskola udvara:
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
55
Iskolaudvarunk nyitott, felülete részben füvesített. Aszfaltos sportpályánk kivételével természetes környezet fogadja tanulóinkat. Fából készült játékaink a gyerekek mozgásigényét elégítik ki, mindennapos testedzésükhöz, ügyességük fejlesztéséhez járulnak hozzá. Technika óráink fontos teendője, iskolakert hiányában udvarunk állandó szépítése, gondozása. A főleg évelő növényekből álló kultúra mellett egynyári virágokkal is szépítjük környezetünket, az osztálytermek ablakait.
17.3. A környezeti nevelés színterei, hagyományai az iskolában v Tanórán: A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink elméleti alapokat is szerezzenek, mert így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. A környezeti nevelés nem köthető egy tantárgyhoz, annak célkitűzéseit az iskolai nevelés-oktatás egészének kell megvalósítania. Alsó tagozaton főleg a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom, felső tagozatban a természetismeret, a biológia, a földrajz, a kémia és a fizika tantárgyak tananyagához kapcsolódva, illetve az osztályfőnöki órákon foglalkozhatunk a témával, de a technika, a rajz, az irodalom, az ének-zene, a testnevelés keretében is adódik lehetőség a témával kapcsolatos ismeretek, jártasságok, készségek kialakítására. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei q
q
Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
56
Az anyanyelv szerepe a környezeti nevelés szempontjából kettős, egyrészt segíti az együttműködést a kommunikáció által, ugyanakkor megfelelő, gondos válogatással a természeti értékeket mutathatja be. Ezáltal a helyes magatartás mintákra hívja fel a tanulók figyelmét. A tantárgy céljai között találjuk a szép iránti fogékonyság alakítását, az ítélőképességet erkölcsi, esztétikai érzékenységet és a képességfejlesztést. Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év). A tanulók - ismerjék meg közvetlen természetes-, és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola – felső tagozat. A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; - törekedjenek az anyanyelv védelmére; - sajátítsák el a média elemzésének technikáit; - tudjanak disputát folytatni. A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával; - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. q
Történelem
A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. q
Idegen nyelv
A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
57
A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. q
Matematika
A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. q
Fizika
A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. q
Földrajz
A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
58
q
Biológia
A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. q
Környezetismeret - Valamennyi tantárgy alkalmat és lehetőséget kínál a környezeti nevelésre, közülük óraszámi lehetőségeinél, tantervi anyagánál fogva mégis kiemelkedik a környezetismeret. A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek felfedezésére. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásokat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságokra.
q
Kémia
A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. q
q
Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Etika
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
59
A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban - alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; - fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.
q
Rajz és vizuális kultúra
A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. q
Tánc és dráma
A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.); - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.
v Nem hagyományos tanórai keretben:
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
60
Környezet-nevelési programunk kidolgozásakor fontos szempont, hogy építsünk iskolánk hagyományaira, azokra a tevékenységekre, amelyekkel eddig is a környezetvédelem, az egészségnevelés céljait, feladatait valósítottuk meg. Kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják az erdei iskolai napok, A programok meghatározott tematika szerint előadók (a nemzeti park szakemberei, erdőpedagógia szakos hallgatók, erdészek) segítségével zajlanak. Az elméleti feladatok mellett élményt nyújtó túrák, kocsikázások, ügyességi versenyek, játékok színesítik az itt folyó munkát. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. Ugyanezen célok megvalósítása érdekében tanulmányi kirándulást szervezünk május hónapban valamennyi évfolyam számára az osztályfőnökök segítségével. v Tanórán kívüli programok: Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában rendszeresen (évente 1 alkalommal) papírgyűjtést szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: iskolai diáknap (egészséges életmód, dohányzás és drog ellenes plakátok stb.) Részt veszünk városunk szemétgyűjtő akciójában. Környezetvédelemmel, egészséges életmóddal és néphagyományokkal kapcsolatos rajzpályázatokra küldjük tanulóink színvonalas munkáit. Iskolai átfogó projekt: • A környezet- és egészségvédelem jeles napjai /április 22. Föld napja, május 10. Madarak és Fák napja, június 5. Környezetvédelmi Világnap, szeptember 22. Automentes Nap, október 31. Takarékossági Világnap, december 1. AIDS elleni Világnap / • Akciók • Tanulmányi kirándulás • Zöldesités • Vetélkedő • Városismereti program • Kapcsolattartás külső segitő partnerekkel • Diákönkormányzati nap • Napközis szabadidős foglalkozások • Évente kétszer szemétszedés és növényültetés • Látogatás állatkertbe, arborétumba, nemzeti parkba, szeméttelepen • Előadások-szülők, szakemberek meghívása
Módszerek: Játékok • Szituációs • Memóriafejlesztő • Kombinációs • Érzékelést fejlesztő • Ráhangolást segítő
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
61
• Bizalomerősítő • Kapcsolatteremtést segítő • Drámapedagógia
17.4. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.
17.4.1. Nem anyagi erőforrások: v Iskolán belüli együttműködés: - Tanárok: Az iskola minden tanítójának és tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A munkaközösségvezetők és az igazgatóhelyettes feladata, hogy a tanárok kidolgozzák, és a tantárgyakba beépítsék a környezeti tartalmakat. Munkájukat segíti a tantervi koncentráció az egyes tantárgyak között, aminek jelentősége abban rejlik, hogy sok esetben szükség van egyes anyagrészek feldolgozásához a más tárgyban tanult ismeretekre. A munkaközösség-vezetők további feladata, hogy elkészítsék az éves munkatervet a pedagógiai programnak megfelelően és ismertessék a nevelőtestülettel. - Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelt feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő Természetbúvár szakkör tagjainak. - Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, hulladékgyűjtési akcióknak, a falutakarítási napnak és az osztálykirándulásoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a tanítók ill. szaktanárok határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése a munkaközösség-vezetői ill. igazgatóhelyettesi feladat. - Tanárok és szülők:
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
62
Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Szeretnénk, ha a jövőben a szülők továbbra is tevékenyen részt vállalnának a programokban (előadások tartása, külső erőforrások felkutatása, anyagi támogatás), hiszen így az ő szemléletük is formálódik. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. - Az iskolaorvos. Folyamatosan ellenőrzi a gyerekek egészségi állapotát a védőnővel együtt. Feladatuknak tekintik, hogy segítsék a tanárok munkáját, előadások, felvilágosító, tájékoztató beszélgetések alkalmával. v Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A lakókörnyezetünkért való aggodalom és tenni akarás indított bennünket arra, hogy felvegyük a kapcsolatot más olyan csoportokkal, szervezetekkel, melyek hasonló indíttatásból tevékenykednek a környezet megóvásáért. Szerződést kötöttünk a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal a Kisalföldi Erdőgazdasággal. Mindkét intézmény dolgozói előadásokkal, a helyszínen terepgyakorlatokkal állnak hallgatóink rendelkezésére.A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszik a különböző intézményekben történő látogatások. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
63
intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. - Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. - Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. A Megyei Rendőrkapitányság szakemberei minden évben gyakorlati bemutatót tartanak tanulóinknak, környezetvédelmi eszközeik szemléltetésével kiegészítve, mely során szűkebb környezetünk állapotáról kapunk friss tájékoztatót. Az ÁNTSZ szakemberei ellenőrzésük során szerzett tapasztalataikkal és tájékoztatásukkal segítik iskolánk oktatási folyamatában felhasznált veszélyes anyagok helyes használatát, tárolását, megsemmisítését.
17.4.2. Anyagi erőforrások v Saját erőforrások Költségvetés Az iskola költségvetésében az éves közoktatási normatívából környezeti nevelési célokra nem szerepel elkülönített összeg. Természetesen más költséghelyekről (ill. pályázatokból, támogatásokból, stb. lásd külső erőforrások) a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás, versenyek, diáknapok lebonyolítása és jutalmazása lehetséges. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.
v Külső erőforrások ·
Saját bevétel. Az iskolának pályázati forrásokból, teremkiadásból és szponzori támogatásokból, felajánlásokból van saját bevétele, melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra
·
Pályázat A pályázat-megjelenések figyelése az iskolavezetés feladata. Tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
64
Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.
17.5. Alapelvek, jövőkép, célok 17.5.1. Alapelvek, jövőkép
q
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: -
a fenntartható fejődés; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; alapvető emberi szükségletek; emberi jogok; demokrácia; elővigyázatosság; biológiai és társadalmi sokféleség; az ökológiai lábnyom.
Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! q
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
q
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: -
alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás;
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
65
- állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége.
q
Az iskola környezeti nevelési szemlélete
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, nyári táborokban vagy osztálykirándulásokon és az erdei iskolákban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
17.5.2. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. q
Új tervek: -
Környezet-nevelési program elkészítése; Egészségnevelési program kidolgozása; a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap; - szelektív hulladékgyűjtés megszervezése lakóhelyünkön az önkormányzat és kommunális vállalat segítségével;
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
66
- igényes környezeti kultúra kialakítása a tantermekben, az iskola belső terében, az iskola körül; - szűkebb környezetünk természeti értékeinek feltérképezése, megismerése; - védendő értékeink megóvása; - népszokások, néphagyományok felelevenítése;
q
Hagyományok ápolása: -
q
iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; a lakóhely nevezetességeinek feltérképezése; városi ünnepélyeken való részvétel erdei iskolai napok szervezése; nyári táborok szervezése; drog-prevenciós program folytatása; fogápolási és egészségnevelési hónap szervezése osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.
Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli szakórák szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon.
17.6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, helytörténeti foglalkozások, előadások stb.; - kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.; - „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, iskolatelevízió működtetése, modellezés; - „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
67
-
versenyek; szakkörök; iskolazöldítés; diáknap „jeles napok”; faluünnepélyek; projektek (pl.vízvizsgálat, mocsárjárás, kenuzás); tanórán, erdei iskolában, nyári táborban Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése;
17.7. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan továbbképzéseket szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: -
kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; játékok; modellezés; riportmódszer; projektmódszer; terepgyakorlati módszerek; kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés.
17.8. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok, és a szakköri munka számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Laptop, projektor, számítógép, digitális tábla áll rendelkezésünkre.Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezéséreA pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
68
17.9. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
Iskolán belüli kommunikáció formái -
kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; Power Point bemutató házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolatelevízió felhasználása híradásra; faliújságon közölt információk készítése; diákújság szerkesztése
Iskolán kívüli kommunikáció formái -
környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.
17.10. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. Az iskolavezetés – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
69
17.11. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt szeretnénk, ha -minden évben más-más munkaközösségből – évente legalább egy nevelő részt venne a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. A Győr - Moson - Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Programjai között 2000 óta szerepel a Komplex ökológia, környezetvédelem, környezeti nevelés című 60 órás tanfolyam, mely szaktól függetlenül szólított meg minden érdeklődő pedagógust. A terepi programokat is magában foglaló továbbképzésen ebben a tanévben két nevelőnk vett részt sikeresen.
A fogyasztóvédelmi oktatás terve Az ENSZ Fogyasztóvédelmi Irányelveiben, még 1985-ben leszögezte, hogy minden állampolgár alapvető joga hogy a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretekkel és tudással rendelkezzen. Hazánkban az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A törvény szerint: a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)
A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
70
mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő, mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul környezetünk károsításához. Célunk olyan, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevelni, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozott középút az öncélú, bolygónk erőforrásait felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, mely csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: - technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, - matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, - fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák), - földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások, - magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái, - biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, - kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, - informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, - történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb., - médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszíneken közvetlen tapasztalatgyűjtés, megismerés (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések során szerzett ismeretek feldolgozása (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
Módszertani elemek Az iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel, hanem fogyasztás területén érvényesülő bizonyos készségek fejlesztésével igyekszünk megvalósítani a téma oktatását. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, a döntéshozás és a problémamegoldás. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők a pedagógus legfontosabb segítői. A tantárgyi oktatás rendszerében rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
71
A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása a tanulók számára közvetlenebb módszerek megfelelő keretet teremtenek a fogyasztóvédelem, a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez. Ilyen lehetőségek: - interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, - riportkészítés az eladókkal, - médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika, - egyéni és csoportos döntéshozatal, - helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása, - adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában, - problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel, - szimulációs játék, esettanulmány, - viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése).
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
72
HELYI TANTERV 18.1. HELYI SAJÁTOSSÁGOK -
Iskolánk 1950. szeptember 1. óta működik. Az alsó tagozat három külön épületben, a felső tagozat a központi épületben található. 2007 szeptemberétől tagiskolával bővültünk. Legfontosabb feladatunk tanulóink alapfokú nevelése, oktatása. A különböző helyekről és szociális körülmények közül érkező tanulók nevelése a cél: a felzárkóztatástó a tehetséggondozásig.
-
Tehetséggondozás intézményünkben: a) tanórán differenciálással b) szakköri foglalkozások keretében c) versenyeken való részvétellel d) egyéni foglalkozás szervezésével 1-3 fő részére (Kvt. 52. § 11.)
-
Felzárkóztatás: a) Differenciálás tanórán b) Korrepetálás délutáni foglalkozásként a szaktanár, a tanító egyéni vállalása szerint c) Egyéni felzárkóztatás az 1-8. évfolyamon a (KT. 52. § 11. bek.) a heti kötelező tanórai foglalkozások 12 %-át kell biztosítani. A KT. 129 § 10. bek. alapján az emelést 2004. szeptember 1-től évi 1 %-os növeléssel kell 5 %-ról 12 %-ra emelni. d) Egyéni foglalkozás szervezése 1-3 fő részére (Kvt. 52. § 11.)
-
Az intézményben 3 munkaközösség segíti a hatékony munkát: a) alsós munkaközösség b) felsős munkaközösség c) napközis, fejlesztő munkaközösség - Az eseti feladatok (ünnepélyek, projekt napok szervezése, versenyekre való felkészítés, pályázatkészítés, végrehajtás…) megoldására alkalmi csoportok alakulnak. Ennek meghatározása az éves munkatervben történik. -
Napközis csoportok működése az alábbi bontás szerint történik: a) 1-2. évfolyam tanulói b) 3-4. és felsős évfolyam tanulói Ok: - A csoportok létszáma így közel azonos. - Az 1-2. évfolyam tanulóival való foglakozás sokkal időigényesebb - bár a napközis nevelők mindkét csoportban a tanulóval, mint személyiséggel foglalkoznak -, a kicsikre jobban oda kell figyelni, meg kell nekik tanítani a tanulás folyamatát, több magyarázatot, segítséget igényelnek.
-
A fenntartó az állammal közösen (központi tankönyvtámogatás) évek óta , anyagi lehetőségei függvényében támogatja az intézmény valamennyi tanulója számára a tankönyveket és valamennyi segédanyagot. 18.2. TANTÁRGYI
-
SAJÁTOSSÁGOK
A német nyelv oktatását az 1. évfolyamon kezdjük meg heti 2 tanórában, a Mentes M. úti tagintézményünkben nemzetiségi nyelvoktató program keretében heti 5 tanórában.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
73
-
Az angol nyelv oktatását 2008 őszétől tanóra és szakkör keretében választhatják tanulóink.
-
Az intézmény a magyar nyelv és irodalom tantárgyat - az 1. évfolyam kivételével magyar nyelv ill. magyar irodalom tantárgyra bontja, külön értékeli. A kerettanterv előírása szeint 4. évfolyamtól oktatjuk az informatikát.
-
Tanulóink rendszeresen vesznek részt tanulmányi versenyeken, rajzpályázatokon és szép eredményeket érnek el, ami továbbhaladásukat segíti, önbizalmukat erősíti.
-
Célul tűztük ki az Ökoiskolai Programban való részvételt.
18.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK JELLEMZŐI A tanórán kívüli tevékenységrendszerünkkel az iskola tanulóit próbáljuk felkészíteni a hagyományőrzésre, természetvédelemre a továbbtanulásra és a mindennapi életre. -
Az alsós és felsős sportkörök, fociedzések, a gyógytestnevelés erősíti a közösséghez való kötődést, fejleszti a mozgáskultúrát.
-
Iskolánknak saját énekkara van, ami rendszerese szerepel a városi ünnepségeken, erősítve ezzel a lakóhely és az iskola kapcsolatát.
-
Lehetőséget teremtettünk 5. osztálytól az angol nyelv tanulására tanórai vagy szakköri keretekben, vagy a német nyelv folytatására, ha első idegen nyelvként az angolt választotta.
-
A mindennapi életre készíti fel tanulóinkat, a technika-háztartástan szakkör.
-
Az informatika szakkör keretin belül lehetőség van 8. osztály év végén ECDL vizsga letételére, ami nagyban hozzájárul a modern kor elvárásainak.
-
Pedagógiai Programunk egyik kiemelt feladata a környezettudatos magatartás kialakítása, törekszünk az ökoiskolai cím elérésére. Ennek jegyében egyhetes erdei iskolát szervezünk a tanulóink részére, kihasználva a Fertő Hanság Nemzeti Park közelségét.
-
Iskolánkban mazsorett csoport működik, mely rendszeresen fellép a város és a környező települések rendezvényein.
18.4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELTÉTELEI
-
Az intézmény taneszközellátottsága átlagos, a szertárak felszereltsége a tantervi követelményeknek megfelelő. Önerőből és pályázati támogatásból folyamatosan bővítjük eszközeinket.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
74
-
-
A tanulók testnevelés és mozgásos foglalkozásait minden épületrészben tornaterem biztosítja (tagiskolákban is). Az udvaron kosár- és kézilabdapálya valamint füves játszótér is a tanulók rendelkezésére áll. A városi könyvtár közelsége és napi nyitvatartása mellett, az iskolai könyvtár is segíti tanulóinkat. Használhatják, kölcsönözhetik a lexikonokat, kötelező olvasmányokat. Lehetőségeinkehez mérten folyamatosan fejlesztjük a számítástechnika-szaktantermünket, ahol 20+1 gép áll tanulóink rendelkezésére. Internethozzáférés már évek óta minden géphez biztosított a szaktanteremben.
-
A technika oktatását iskolánk adottságaihoz igazítjuk, iskolaudvaron, ill. az iskola tankonyhájában tartjuk.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók foglalkozásaihoz külön fejlesztő tantermet tudunk biztosítani, amihez a fejlesztő eszközök beszerzése folyamatos (anyagi lehetőségeinkhez mérten).
-
Egy külön orvosi szoba is rendelkezésünkre áll, ahol az iskolaorvos és a védőnő szűrővizsgálatokat végez.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
óráinkat
tantermekben,
75
18.5. HELYI TANTERVÜNK TARTALMI ÉS FORMAI BEMUTATÁSA (Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai)
18.5.1. Tantervek: Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: -
HK2001 = helyi kerettanterv, (2001-ben a kerettantervhez készített) HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, 2001-es módosított helyi tanterv, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv (bevezetve 2004 szeptemberétől).
Tanév Évfolyam 1. 2. Bevezető szakasz 20042005 20052006
H2004
3. 4. Kezdő szakasz
5. 6. Alapozó szakasz
7. .8. Fejlesztő szakasz
HK2003
HK2001
HK2001
HK2003
HK2003
HK2001
HK2001
H2004
HK2003
HK2001
HK2003
HK2003
HK2003
HK2001
H2004
20062007
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
20072008
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
20082009
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
HK2003
20092010
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
20102011
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
20112012
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
76
Az 1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma H2004
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom
H2004 HK2003 HK2001 HK2001 HK2003
HK2003
HK2001 HK2001
1.a
1.b
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
7,5
7,5
8
8
7
5
5
4
4
2
2
2
2
Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv
2
5
2
2
3
3
3
3
3
Matematika
5
4,5
5
4,5
4
4
4
4
4
1
1
1
2
2
2
2 1,5
1.5
2
2
Kémia
1.5
2
Földünk és környezetünk
1.5
1.5
Informatika Környezetismeret
1
1
2
2
Természetismeret Fizika Biológia
Ének-zene
1
1
1
1,5
1
1
1
1
1
1,5
1
2
1,5
2
1
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1,5
1,5
1,5
2
2
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
3
3
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Tánc és dráma
1
Rajz és vizuális kultúra
Hon- és népismeret
1
Ember és társadalomismeret, etika
1
Mozgókép és médiaismeret
1
Egészségtan
0,5
Felhasznált óraszám
22
23
23,5
24
24,5
Maximum felhasználható
24
24
24
24
27
26
26,5
30,37 30,37 5 5
29,5
30
35
35
1.b osztály ( német nemzetiségi nyelvoktató)a környezetismeret tantárgyat német nyelven tanulja.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
77
2010-11-ös tanév szabadon tervezhető, nem kötelező tanórai foglalkozás és egyéni foglalkozás felosztása Kötelező óra Évfolyam
1.
Összes óra
22/23
Kötött (52.§(3))
20
2.
23,5
20
3.
24
20
4.
24,5
22,5
5.
26
22,5
6.
26,5
22,5
7.
8.
29,5
30
25
25
Szabadon tervezhető
Egyéni foglalkozás 6% (52.§(11))
2 német 0,5 matematika 0,5 rajz
1 fejlesztés
2 német 0,5 matematika 0,5 rajz 0,5 technika 2 német 0,5 matematika 0,5 technika 1 környism. 1 informatika 0,5 rajz 0,5 technika 1,5 magyar 0,5 technika 0,5 testnevelés 0,5 informatika 0,5 oszt.főn. 1,5 magyar 0,5 rajz 0,5 testnevelés 1 matematika 0,5 oszt.főn. 0,5 magyar 1 matematika 1 informatika 0,5 biológia 0,5 testnevelés 0,5 oszt.főn. 0,5 etika 0,5 magyar 1 matematika 1 informatika 0,5 biológia 0,5 kémia 0,5 testnevelés 0,5 rajz 0,5 technika
1 korrepetálás
Nem kötelező tanórai foglalkozás (52.§(7))
2 sport
2 sport
1 fejlesztés 2 sport
1 fejlesztés
1 fejlesztés
1 fejlesztés
+ 0,5 fizika + 0.5 kémia fejlesztés
+0,5 magyar, matek felkészítő
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
2 sport
2 sport
2 sport.
2 sport
2 sport
78
Tantárgyi rendszer Helyi tantervünk alapját a nevelőtestület által elfogadott tantárgyi rendszer képezi. A kötelező órába beépített szabadon tervezhető órákról és a nem kötelező foglalkozásokról a tantestület az alábbiak szerint döntött: ÓRASZÁMOK A KERETTANTERV SZERINT
Kötelező óra Évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Kötött (52.§(3))
Szabadon tervezhető
20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
2/3 3,5 4 2 3,5 4 4.5 5
Választható óra Egyéni foglalkozás (52.§(11)) 1 1 1 1 1,5 1,5 1 0,5
Nem kötelező foglalkozás (52.§(7)) 2 2 2 2 2 2 2 2
Összes óra (kötelező + választható) 22/23 +3 23,5 + 3 24 + 3 24,5 + 3 26 + 3,5 26,5 + 3,5 29.5 + 3 30 + 2,5
A KT. 124.§ (24) bekezdése alapján az 52. § (7) bekezdésében meghatározott teljes órakeretet 2004/2005. tanévtől lehet bevezetni. A KT. 124. § (4) bekezdése alapján az 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret 80 %-a használható fel. A KT. 52. § (11) bekezdés alapján a heti kötelező tanórai foglalkozások 12 %-át egyéni foglalkozásra kell biztosítani. A KT. 129. § (10) bekezdése alapján az emelést 2004. szeptember 1-től évi 1 %-os növeléssel kell 5 %-ról 12 %-ra emelni.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
79
18.5.2.
A tantárgyi órakeretek felosztásánál az alábbi szempontokat vette figyelembe a tantestület:
-
A földrajzi fekvésünk indokolja, hogy már alsó tagozatban is foglalkozzunk a német nyelv oktatásával, ezért 1. – 3. osztályig heti 2 óra keretében ismerkednek a tanulók a német nyelvvel.
-
1. – 4. osztályig igény szerint 0,5 órával növeltük a matematika és a készségtantárgyak óraszámát.
-
A 3. osztályban a környezetismeret óraszáma 1 órával növekedett, egyrészt megalapozva a felsős természetismeret oktatást, másrészt segítve, hogy a diákokban kialakuljon az a készség, hogy az adott tananyagot önállóan el tudják mondani.
-
A magyar és a matematika - mind kettő alaptantárgy - kapjon plusz órakeretet. A magyar alapozó szakasz 5.- 6. osztályában igényli a plusz órakeretet, míg matematikában erre 7.8.osztályban van szükség.
-
4. évfolyamtól lehetőséget kell biztosítani - a tanulók igényeinek és korunk követelményeinek megfelelően - az informatika oktatására heti 1 órában. Ezért e tantárgyat a 7-8. évfolyamon felemeltük heti 2 órára.
-
5. – 8. osztályig a testnevelés órák számát 0,5 órával emeltük, így heti 3 óra áll a tanulók rendelkezésére (mindennapos testnevelést is figyelembe véve).
-
5. – 6. osztályban a technika tantárgy óraszámát 0,5 órával növeltük, mert ebben a korban még szükség van a kézügyességük fejlesztésére, ami segít az írásképük javulásában
-
5. -7. osztályig növeltük az osztályfőnöki órák óraszámát, mert heti 1 alkalom szükséges az aktuális problémák megbeszélésére, a közösségi munka kialakítására és megszilárdítására.
-
A 7. és 8. évfolyamon megemeltük a természetismerettel kapcsolatos tárgyak óraszámát, mert a középiskolából visszaérkező tapasztalatok szerint esetünkben ez indokolt. A központi kötelezően választható óraszámokat az iskola nevelési-oktatási elvével összhangban az alábbiak figyelembevételével határoztuk meg: - legyen szilárd az alapkészségek kialakítása - legyen megalapozott a korai nyelvoktatás - sajátítsák el az informatika eszközszerű használatát - fokozott és folyamatos legyen az egészséges életmódra nevelés - a közösségi nevelést az osztályfőnöki órák hatékonysága is növelje - vértezzék fel a tanulókat megfelelő tantárgyi ismeretekkel a következő iskolafokozatra, középtávú célként az eredményes érettségi vizsgára
-
-
A tanulók érdeklődését figyelembe véve kínálunk tanórán kívüli tevékenységeket, külön hangsúlyt fektetve a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra, a sportolásra.
-
Minthogy a település egyetlen iskolája vagyunk, a tantestület a tantárgyak egyensúlyának megteremtésére törekedett, ezért nem szervezett emelt szintű oktatást egyik tantárgy esetében sem.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
80
-
5. 6. osztályban a nem szakrendszerű oktatás keretében történik a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, elsősorban a következő tantárgyaknál: magyar, matematika, természetismeret, német, elősegítve az alapozó szakasz munkáját.
.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
81
18.5.3.
A helyi tanterv készítésének prioritást élvező szempontjai
-
Az előző tantervkészítési időszak tapasztalatainak felhasználása.
-
A munkaközösségek átfogó munkája segítette az évfolyamok tananyagának szerves egymásra építését.
-
A kerettantervvel, ill. a meglévő pedagógiai programmal leginkább kompatibilis OM tantervajánlatok.
-
Azon kiadók ajánlatainak preferálása, amelyek tankönyveinek, ill. segédeszközeinek használata terén eddig pozitív tapasztalata volt a tantestületnek, hatékonyan segítették a pedagógiai munkát.
-
Egyenletes tananyagtartalom, életkori sajátosságokhoz igazodó tanulói terhelés.
-
Helyi sajátosságok figyelembe vétele.
-
A tanulók eredményes felkészítése a következő iskolafokozatra, ill. a modern kor kihívásaira (informatika, idegen nyelv, kommunikáció).
18.5.4.
Az adaptált tantárgyi tantervek szerkezeti felépítése
Nevelőtestületi döntés alapján az iskola az OM által kiadott kerettantervek alapján végzi pedagógiai tevékenységét, figyelembe véve az Apáczai Kiadó kerettanterveit és a helyi tantervet is. OM kerettantervek struktúrája: - A tantárgy tanításának célja és feladatai - Tematikus egységek - Fejlesztési követelmények - Belépő tevékenységformák Továbbhaladás feltételei
18.5.5.
Alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei
Az intézmény pedagógusa szabadon dönthet az alkalmazható tankönyvekről, tanulási segédletekről, taneszközökről az alábbi elvek figyelembevételével: -
-
Csak az Oktatási Minisztérium aktuális tanévére megjelentetett Közoktatási tankönyvjegyzékben szereplő tankönyv használható Amennyiben a pedagógus által választott tankönyv a taneszközjegyzékben nem szerepel, úgy a tankönyvrendelést a 2001. évi XXXVII. Tv. 8. § (3) bekezdése alapján kell megtenni, kérvényezni és engedélyeztetni. Az iskola a kiadók referenseivel kapcsolatot tart. A referensek a tankönyvfelelős közremûködésével a mintapéldányokat a pedagógusok rendelkezésére bocsátják
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
82
-
A kiválasztott tankönyv tananyagtartalma feleljen meg az iskola által elfogadott OM tantervek követelményeinek.
-
A fentiek figyelembevételével a pedagógus által választott tankönyv legyen: - Az iskola oktatási céljainak megfelelő - Feleljen meg az adott tantárgy célrendszerének - Az életkornak megfelelő megfogalmazású - Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre - Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra - Motiváló, tanulást segítő - Egyszerû, világos szerkezetû, a tanórán és az otthoni tanuláshoz jól használható - Adjon lehetőséget a differenciálásra, az önálló feladatmegoldásra - Kedvező árú, lehetőleg tartós legyen. - Feleljen meg a kompetencia alapú oktatásnak. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A tanulási év közben meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő- és oktatómunkához szükség lesz.
18.5.6.
-
A tanítás tanulás folyamatában iskolánk az alábbi kiadók tankönyveit használja: Apáczai Könyvkiadó és Könyvterjesztő Kft. Cartographia Kft. Dinasztia Tankönyvkiadó Kft. Mozaik Kiadó Kft. Mûszaki Könyvkiadó Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Ziel Tankönyvkiadó Konsept-H Kiadó
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
83
18.5.7.
Az idegen nyelv oktatása
Német nyelv 1-3. évf. : Évi 74 órában beindítjuk a német nyelv tanítását a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében. E korai nyelvoktatással célunk az érdeklődés felkeltése, a nyelv megszerettetése. 1.évf.: A német nemzetiségi nyelvet tanuló osztályban heti 5 évi 185 tanóra . 4-8. évf. : Évi 111 órában (heti 3 óra) kötelező tanórai keretben. A tanulók számára lehetőség a német szakkör is (heti 2 óra), amely az ismeretek elmélyítését, a beszédhelyzetek gyakorlását biztosítja.
1.-4. évfolyam • A tanulók kétnyelvűségre nevelése. • A tanulók kommunikációs készségének fejlesztése a beszédkedvet fokozó, a beszélés lehetőségét biztosító eljárásokon keresztül történjék. • A tanórák nem korlátozódhatnak a nyelvtani szabályok elsajátítására. • A tanító feladata, hogy a tanulókat motiválja, az önálló ismeretszerzésre ösztönözze őket. A kétnyelvűségre nevelésnek nagy a jelentősége a gyermekek életében, személyiségük kibontakoztatásában. Fejleszti kulturális beleélési képességüket, amely fontos tényezője a különböző nemzeti es etnikai csoportok baráti együttélésének. A német nyelvi órákon interkulturális témákat dolgozunk fel, a gyerekek érdeklődését a multikulturális értékek fele irányítjuk, ezáltal hozzájárulunk az európai integrációhoz. A kétnyelvűségre nevelés fontos jelentőséggel bír a német kisebbség életében. Sok kisgyermek rendelkezik nyelvi es kulturális előismeretekkel. Így ők összekötő szerepet töltenek be osztálytársaik es a külföld között. A kommunikációs képességek fejlesztésekor a gyermek személyisége áll a középpontban. Figyelembe kell vennünk, hogy tapasztalatokat gyűjt, önmagát teszi próbára, az őt ért hatásokra egyéniségének megfelelően visszahat, eseményeket él át, kíváncsivá, érdeklődővé válik. Különböző helyzetekben olyan szólásokat, kifejezéseket sajátít el, melyek segítségével képessé válik egy-egy körülmény nyelvi megfogalmazására. A tanóra középpontjában a nyelvhasználat áll. Ebből adódik, hogy az alsó tagozaton a tanítás nem lehet nyelvtanközpontú. A nyelvtan nagyon fontos, de ebben a szakaszban más jelentőséggel bír. A szabályokat a tanító induktív módon a beszédhasználatból, helyzetből vezeti le. A nyelvtani szabályok megfogalmazására tehát ne a tanítási folyamat elején, hanem a végén kerüljön sor. Ha a tanító egy szabályt tudatosítani szeretne, ügyeljen arra, hogy ez nem egyszeri, hanem hosszabb folyamat, melynek során a gyerekekben az adott nyelvtani probléma fokozatosan tudatosul. A tanulócsoport fokozatosan tér át a nyelvtani jelenség aktív használatára. Fontos, hogy a nyelvtanítás gyermekközpontú és változatos legyen. Érdekes, figyelemfelkeltő feladatokkal aktivizálja a tanulási készséget. A változatos, tevékenységre késztető óra a tanulókat együttműködésre ösztönzi, a beszéd e és a cselekvés összehangolása (barkácsolás, B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
84
faliújság készítése, plakátok, montázsok összeállítása) nagymértékben növeli a gyerekek teljesítményét. Idővel a gyerekek megtanulnak önállóan értelmezni német nyelvű szöveget, így önállóan jutnak új ismeretekhez, információkhoz. A lehetőségekhez mérten igyekezzen a tanító autentikus, az életkori sajátosságoknak megfelelő szöveget használni. Az anyagok fellelhetők a különböző újságokban, könyvekben (szakkönyvek, gyermekirodalom). A tevékenységközpontú órákhoz hozzátartozik az ábécé és a szótárak ügyes használata. A német nyelv tanítását nem szabad elszigetelten kezelni, része kell legyen a minden tantárgyra kiterjedő iskolai tapasztalatszerzésnek. A németórák épüljenek a már meglévő, ill. a más tantárgyakból szerzett ismeretekre, ha mód van rá, érvényesüljön a tantárgyak közötti koncentráció.(Anyanyelv, Környezetismeret, Rajz …) A kerettanterv témái a gyerekek tapasztalataihoz, tudásszintjéhez igazodnak, lehetővé teszik az ismeretek tematikai es nyelvi továbbfejlesztését. A témakörök nyitottak, nem hierarchizáltak, iskolaspecifikusan módosíthatóak, kiegészíthetők. 5.–8. évfolyam • Olyan nyelvtudás megszerzése, mely biztosítja az eredményes részvételt a német anyanyelv es német nyelvű szaktárgyi oktatásban. • Alapvető ismeretek elsajátítása a német nyelv / nyelvtan és a német nyelvű irodalom körében • Hagyományápolás, azonosságtudat kialakítása. A magyarországi német kisebbség szellemi es kulturális örökségének, értékeinek megismertetése. Ezek a célok határozzák meg feladatainkat. A megfelelő színvonalú nyelvtudás megszerzése érdekében folytatódik az alsó tagozatban megkezdett intenzív munka, amely továbbra sem nélkülözheti az idegen nyelv tanításának módszereit. Ugyanakkor egyre erőteljesebben támaszkodik a tanulók önálló ismeretszerzésére, amiben fontos szerepet játszanak a német nyelvű média, valamint a szaktárgyi órákon szerzett nyelvi ismeretek. A 6. osztályban a tanulók lassan elérnek egy olyan tudásszintet, hogy már képesek a német/ osztrák iskolák 5. osztályos nyelv es irodalom tantárgy anyagának legfontosabb ismereteit elsajátítani. A különböző műfajú irodalmi és tényközlő szövegek kerülnek az oktatás középpontjába, de már nem hiányozhat egy-egy alkalmas gyermek es ifjúsági regény feldolgozása sem. Ezek az irodalmi alkotások a nyelvismeret, információk, szellemi es lelki értékek közvetítői. Ebben az oktatási szakaszban a nyelvtant főként integráltan célszerű tanítani. A tanuló a nyelvtani jelenségeket szövegben ismeri meg, utánzással használja, és eközben tudatosul benne annak funkciója. Csak ezután kell eljutnia oda, hogy korának megfelelő szinten felismerje es megfogalmazza a nyelvtani szabályt. A szóbeli es írásbeli nyelvhasználat tanítási egységben az ajánlott tananyagot (szó, mondat, mondatrészek) mindig szöveghez, szituációhoz kapcsolva kell tanítani. A nyelv es irodalom tanításának kezdettől fogva hozzá kell járulnia az azonosságtudat kialakításához és a hagyományok ápolásához. A hazai németség régi használati tárgyai, szokásai, a rímek, dalok, szólások, régi es modern irodalmi alkotások a témakörök és oktatási tartalmak állandó részeit képezik.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
85
Angol nyelv Az angol mint 2. idegen nyelv szakköri keretben került bevezetésre az 5-8. osztályos tanulók körében heti 2 órában. Indoklás: -
A széleskörű nyelvismeret a modernkor követelménye.
-
Az angol világnyelv, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
-
A számítógép, Internet, fax használata is megköveteli az angol nyelv ismeretét.
-
Az iskola egyéni arculatának formálását is szolgálja e kezdeményezés, és sikere esetén vonzóvá teheti intézményünket a környező települések számára is.
18.5.8.
A nem kötelező tanórai foglalkozások
A közoktatási törvény 52.§ - a, valamint a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000.(IX. 21.) OM rendelet figyelembe vételével a tantestület az alábbi módon döntött a nem kötelező tanórai foglalkozásokról: Évfolyam 1-8. évfolyamon
foglalkozás sport
heti óraszám 2
1-8. évfolyamon a törvény által előírt nem kötelező órakeret fennmaradó részét szakkörök indítására fordítottuk. . Évfolyam
szakkörök
heti óraszám
1-4. évfolyam
majorett Bütykölde Gyöngyszemek „Zöld Szív” környezetvédelmi
1 1 1 1
5-8. évfolyam
énekkar informatika német angol majorett „Zöld Szív” környezetvédelmi Törd a fejed!
1 2 1 2 1 1 1
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
86
Megjegyzés: A testnevelés és sporttal kapcsolatos foglalkozásokat lásd a "Mindennapos testnevelés iskolánkban" c. alatt a 19.3.7 fejezetben. A nem kötelező tanórai foglalkozásra felvett tanulókra a 28/2000. OM rendelet 7 § 1. bekezdése természetesen iskolánkban is érvényes: A tanórai foglalkozáson való részvétel - ha a tanuló arra tanév elején jelentkezett, írásos szülői beleegyező nyilatkozattal bír, a feltételekről a megfelelő módon tájékoztatást kapott – kötelező.
18.6. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” címû fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A tantervi követelményrendszer részletesen a helyi tantervben található meg. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első félévében. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy tantárgy esetében a tanítási órák 30 %-át, a tanítási év végén nem értékelhető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, az iskolának mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az adott évfolyam végére a meghatározott követelményeknek eleget tudjon tenni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásánál a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló 2-8. évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A 4-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: AZ ISKOLA IGAZGATÓJA FELMENTETTE A TANÓRAI FOGLALKOZÁSOKON VALÓ RÉSZVÉTEL ALÓL, -
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
87
-
magántanuló volt. 18.7. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI
1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ez csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - A GYERMEK EGÉSZSÉGÜGYI KÖNYVÉT A GYERMEKORVOS FELVÉTELI JAVASLATÁVAL; - SZÜKSÉG ESETÉN A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYÉT. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - A TANULÓ ANYAKÖNYVI KIVONATÁT; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előirt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésû, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az osztályfőnök véleményének figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
88
18.8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI A BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZBAN Az ellenőrzés és értékelés a tanítás-tanulás folyamatában alapvető alkotóelemként szerepel. Kettős visszajelzést kapunk általa: - egyrészt segít a tanulónak önmaga képességeit, tudását megérteni, ezáltal ösztönöz, - másrészt jelzi a pedagógusnak az ismeretátadás sikerességének mértékét. Tartalmazza a bemeneti, folyamat-és kimeneti méréseket. A tanulók tudásának számonkérésére több forma áll rendelkezésünkre: 1. A tanulók munkájának ellenőrzése folyamatos megfigyelés útján (Érdekes és értékes adattömeget kaphatunk, melyet figyelembe vehetünk az értékelésnél.) 2. A tanulók ismereteinek szóbeli ellenőrzése – feleltetés Történhet: - beszélgetés (kérdés-felelet) - összefüggő szóbeli felelet Követelményei: - minél több tanulót aktivizáljon - terv szerint történjen - önállóság - feleletek elemzése (bírálat, pozitív és ösztönző legyen) 3. Az ismertetek ellenőrzése írásbeli (külső és belső mérések) munkák útján: - írásbeli felelet - diagnosztizáló mérés Célja: a tanulók tudásszintjének megállapítása, tanulságait a tanítás során felhasználjuk. (Nem lehet osztályozni, kiértékelni igen!) - felmérő dolgozat – formatív: (részösszefoglalások után az előrehaladás mértékéről tájékoztatja a tanulót és a pedagógust) - témazáró dolgozat – összegző, lezáró vagy szummatív: a tanterv szabályozza A feladatok alkalmazkodjanak a tantervi követelményekhez (lásd: helyi tantervek), a tanulók fejlettségéhez, átlagos színvonalához. A dolgozatírással kapcsolatos részkérdéseket a tantárgyi metodikák tárgyalják. - feladatlapos ellenőrzési formák, tantárgytesztek 4. Az ismeretek, készségek ellenőrzése gyakorlati munkák útján is történhet. Ilyenek a rajzok, a technikai foglalkozásokon alkotott papír-, fa-, fonal- és fémmunkák értékelése. 5. Házi feladatok, dolgozatok - megmutatják a tanuló ismereteinek és készségeinek fokát - kutatómunkát igényeljen - alkotómunkát kíván - differenciálás a feladatok kijelölésekor. A tanulók tudásának ellenőrzése szorosan összefügg az értékeléssel, attól nem választható szét a gyakorlatban. Követelményei: Legyen: - objektivitásra törekvő - világos, érthető - áttekinthető - összehasonlítható - nevelő hatású B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
89
- motiváló. Írásbeli beszámoltatás esetén az eredményeket százalékban kell kifejezni. A hiányosságok megmutatása mellett a tanulóknak segítséget kell kapniuk a javításhoz.
18.9. AZ ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI: A szöveges minőségi értékelés lehet szóbeli és írásbeli. Van humanisztikus algoritmusa: először a pozitívumokat, majd negatívumokat emeljük ki, következik a javítás, továbbhaladás útja és tanácsok a továbbhaladáshoz. Ide tartoznak a nonverbális jelzések is, mimika, gesztus, rosszalló tekintet. A komplex értékelés az ideális, melynek részei: számszerû, szöveges és verbális értékelés. Az értékelés: - tájékoztatja a pedagógust munkájának eredményéről, a továbbhaladás lehetőségeiről, - tájékoztatja a tanulót elért eredményeiről, - mintát ad a gyerekek számára mások értékelésére, - alakítja a csoport mércéjét, erős közvélemény-formáló ereje van, - tájékoztatja a szülőt is a tanuló eredményéről Ennek eszközei: - iskolalevél - ellenőrző könyv - tájékoztató füzet - bizonyítvány Fóruma: - fogadóóra - családlátogatás - szülői értekezlet - iskolai nyílt napok - pályaorientációs szerepet is betölt.
18.9.1. A szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei 1-4. osztályban A következő szempontsor alapján személyre szabottan rögzítjük, átfogó értékelés: - önállóság mértéke - probléma iránti fogékonyság - kutató, felfedező tevékenység, érdeklődés - munkával szembeni igényesség - munkatempó - munkamorál - kreativitás - együttmûködési képesség - tanulási képesség
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
90
18.9.2.
A magatartás értékelésének, minősítésének követelményei 1.évfolyamon: - tolerancia, türelmesség - egymásra figyelés, segítőkészség - másik ember tisztelete - együttműködési készség - konfliktustűrés, konfliktuskezelés és megoldás készsége - egymás elfogadásának mértéke - normák, szabályok betartása - felelősségtudat - érzelmi megnyilvánulások Formája: Esszé Feleletválasztásos vagy kiegészítéses értékelőlap Átváltás esetén: Példás, jó, változó, hanyag Példás, jó, változó, rossz
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
91
(név) értékelése
. osztály
félév / év vége
Magatartás
Tanórai fegyelem
Tanórán kívüli fegyelem
Rendszeretet
Udvar, folyosó
példás
példás
precíz
fegyelmezett
jó
jó
rendszerető
fegyelmezetlen
változó
változó
elfogadható
rossz
rossz
rossz
hanyag
Szorgalom
Kötelező mindig kész, hibátlan feladatok
Eszköz rendben tartott
Tisztségek dicséretes ellátása
mindig kész, hibás
hiánytalan
megfelelő
hiányos, hibátlan
hiányos
változó
hiányos, hibás v. nem kész
nem kielégítő
nem kielégítő
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
92
18.9.3.
A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének szempontjai 2-8. évfolyamon:
A magatartás értékelésének szempontjai: Példás: -
Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat. Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú. Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. Megnyilvánulásaiban őszinte.
Jó: -
Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra. Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. A házirendet igyekszik betartani. Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek. Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés.
Változó: -
Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. Viselkedésével szemben kifogás merül fel. Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki megrovás. Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés.
Rossz: -
Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik. Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
93
A szorgalom értékelésének szempontjai: Példás: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. - Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. - Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el. - Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. - Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed.
Jó: -
-
A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.
Változó: -
Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.
Hanyag: -
A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz. Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
94
18.9.4.
Év közben
Értékelés az 1.-2. évfolyam I. félév vége
-
Félévkor
-
Év végén
-
-
Az értékelés módja, formája piros, fekete pont, csillag dicséret szöveges értékelés 2 havonta szöveges értékelés az első osztályban tanítók által kidolgozott szempontok alapján jól megfelelt megfelelt
tanévi munkája előkészítő jellegű volt.
-
Az értékelés rögzítése tanulói munkafüzet tájékoztató füzet
-
tájékoztató füzet iskola levél
-
osztálytanító napközis nevelő
-
bizonyítvány osztálynapló törzslap
-
osztálytanító napközis nevelő
-
iskolalátogatási bizonyítvány
-
osztálytanító
-
Ki értékel? -
a tanítók napközis nevelő
Tanulmányait az általános iskola első osztályában folytatja.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
95
18.9.5.
A 2. év vége – 8. évfolyamokon Az értékelés módja, formája
Év közben
Félévkor
Év végén
Az értékelés rögzítése
- érdemjegy (5,4,3,2,1) legalább 3 jegy tantárgyanként - dicséret, elmarasztalás - piros, fekete pont -
osztálynapló ellenőrző könyv
-
érdemjegy (5,4,3,2,1) szaktanári dicséret a magatartás, szorgalom betűvel, a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag
ellenőrző könyv osztálynapló
-
osztályzat: kitűnő (jeles+szaktanári dicséret), jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen magatartás, szorgalom mint félévkor nevelőtestületi dicséret
-
-
Ki értékel? -
a szaktanárok
-
a szaktanárok
-
a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az oszt. főnök javaslata alapján az osztályozó konferencia
-
a szaktanárok
-
mint félévkor
-
az osztályozó konferencia
ellenőrző könyv munkafüzetek
bizonyítvány osztálynapló törzslap
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
96
18.9.6.
Az osztályozás nélküli szöveges értékelés intézményi rendszere
ÉRTÉKELÉSÜNK ELVEI, TÖRVÉNYI KERETE 1. Szöveges értékelési eszközök, értékelőcsomag, az értékelés csomópontjai, tanévi időtervezése 2. Minősítési kategóriák és megjelenítésük az iskolai dokumentumokban 3. Melléklet: Értékelő lapok (1 évfolyam).
1. A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ELVEI, LEGFONTOSABB SZEMPONTJAI ISKOLÁNKBAN Az 1996. évi LXII. sz. törvény a közoktatásról, 2010. évi július 05. módosításának teljeskörű figyelembevételével értékelünk és minősítünk. 1.1 2010.július.05-től érvényesítjük az 1. évfolyamon, és 2. évfolyam félévekor: 1.2 A tanév végi minőségi kategóriák: A tantervi követelményeket: kiválóan jól megfelelően teljesítette. Felzárkóztatásra szorul ……….. tantárgy(ak)ból. A fenti minősítési kategóriákat 2. évfolyamon félévig tantárgyanként alkalmazzuk. Az 1. évfolyamon, tanév végén általános érvénnyel a tantárgyi követelményekhez igazítva. 1.3 Az értékelés ideje: tanévi időtervezés (lásd: időterv) Módja: feleletválasztásos, mely minőségi kategóriák tantárgyakra bontásának felel meg. Rögzítése: értékelőcsomag, mely tartalmazza a meghatározott számú értékelőlapok másolatát és az írásbeli dolgozatokat. Az értékelést végzi: az osztályfőnök és az osztályban tanító nevelő. Az osztályfőnök feladata: - Felelősséggel, naprakészen vezeti a tanulói dokumentumokat. - A felmenő évfolyamra továbbítja azokat, melyet az iskola 4 évig megőriz. - Együttműködik az osztályban tanítókkal. - A szülőket tájékoztatja a megfelelő értékelési csomópontokon. Az értékelő lapokat a tanulók A/5-ös méretben iskolalevélként kapják kézhez. A szülők számára javaslatot tesz az értékelő lapok összegyűjtésére, megőrzésére. 1.4 A „Felzárkóztatásra szoruló” tanulók esetén megjelöljük a felzárkóztatáshoz szükséges tananyagot és a szerkezeti keretet. 1.5 Az SNI tanulók tantervi követelményeit teljesítette vagy részben teljesítette.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
97
Időterv Évfolyam
(Félévi) 2.
1.sz.
1.
1.sz.
szept.
okt.
(Differenciált)
2.sz.
nov.
dec.
2.sz.
jan.
2.sz. 3.sz.
febr.
márc. ápr.
4.sz.
1.sz.
5.sz.
máj. jún.
tanév
Tanév X= értékelési csomópontok, szöveges értékelési időpontok Az 1. évfolyamon:
7 alkalommal értékelünk. Januárban és májusban differenciáltan csak a kritikus tanulókat, a 2. és 4. értékelő lapot megismételve.
A 2. évfolyamon:
2 /negyedévenként/
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
98
1.sz. értékelő lap Név: .......................................................................
Osztály: ............................
Időpont: ....................................... Tisztelt Szülő! Örömmel tájékoztatjuk gyermeke haladásáról, iskolai munkájának előmeneteléről Társas kapcsolata
Kezdeményező
Elfogadó
Visszahúzódó
Visszautasító
Figyelme
Kitartó
Megfelelő
Rövid ideig tartó
Szétszórt
Munkatempója Beszédtempó Hangok ejtése
Gyors Gyors Teljesen szabályos
Megfelelő Megfelelő
Nagyon lassú Nagyon lassú
Néhány …………szabálytalan
Kicsit lassú Kicsit lassú Sok hang Képzési hibás
Hangfelismerés
Biztos
Keveset téveszt
Sokat téveszt
Nem ismeri fel
Térirány felismerés
Biztos
Kicsit bizonytalan
Nagyon bizonytalan
Nem ismeri fel
Rajzolás, vázolás üteme
Gyors, lendületes
Életkorának megfelelő
Lassú, nehézkes, bizonytalan
Görcsös, merev, nagyon lassú
Nagymozgása
Iram-irányvált. biztos
Kicsit bizonytalan
Nagyon bizonytalan
Összerendezetlen
Labdakezelés Ritmusérzéke
Biztos Jó
Megfelelő Megfelelő
Kicsit bizonytalan Kicsit bizonytalan
Nem tudja kezelni Nem képes ritmusgyakorlatra
Környezetéről információja
Sokrétű tájékozott
Életkorának megfelelő
Kicsit hiányos információja
Nagyon hiányos az alapvető információ
Munkájának külleme
Szép rendezett
Megfelelő
Kicsit maszatos, rendezetlen
Rendetlen nem esztétikus
Szókincse Beszédkészsége Beszédhibája
Gazdag Jó Van
Megfelelő Megfelelő Nincs
Hiányos Hiányos
Nagyon hiányos Sok nyelvtani szabályt nem alkalmaz
Memóriája Számfogalma
Jó Kialakult, biztos
Megfelelő Megfelelő
Csak rövid távú Nem alakult ki …………….
Fejlesztésre szorul Fejlesztésre szorul
Önálló munkavégzése
Csoportban jól dolgozik, önálló
Megfelelő
Kicsit önállótlan, segítségre szorul
Csak közvetlen irányítással tud dolgozni
A fejlődés érdekében javaslom: .......................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... Dátum: ...................................
Látta: /szülő, gondviselő/ ..............................................
................................................ osztálytanító
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
99
A tanév végi minősítési kategóriákat a tantervi követelmények és a Közoktatási törvény által megszabott lehetőségek határozzák meg. Az alsó tagozaton egységes rendszerben az alábbi szöveges minősítéseket alkalmazzuk:
A tantervi követelményeknek kiválóan teljesített A tantervi követelményeknek jól teljesített A tantervi követelményeknek megfelelt Felzárkóztatásra szorul ............................. tantárgy(ak)ból
Fenti minősítési kategóriákat a 1 évfolyam és a 2.évfolyamon félévig tantárgyanként alkalmazzuk. Az 1. évfolyamon tanév végén általános érvénnyel, a követelményekhez viszonyítva.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
100
2.sz. értékelő lap Név: .......................................................................
Osztály: ............................
Időpont: ....................................... Tisztelt Szülő! Tájékoztatom gyermeke iskolai munkájának eredményességéről 1.oszt. – november végén Társas kapcsolata
*barátkozó
*visszahúzódó
*türelmetlen
*önállótlan
*alkalmazkodó
*nehezen alkalmazkodó
*biztatást igényel
*sok irányítással dolgozik
*udvarias *segítőkész
*csoportban képes dolgozni
* nehezen viseli a kudarcot
*önértékelése nem megfelelő
*képes önálló feladat *önértékelése reális elvégzésére Viselkedési, tanulási *példamutató szokásai *megfelelő *önfegyelme változó *rendbontó
*iskolai munkája fontos
*felszerelését rendben tartja
*közömbös
*nem tartja rendben
*nem fontos számára *hiányos
*csendben, fegyelmezetten dolgozik *zavarja társait
Figyelme
Képes hosszabb koncentrálásra
Megfelelő
Rövid ideig tartó
Szétszórt, kalandozó
Munkatempója, munkavégzése
*gyors
*megfelelő
*kicsit lassú
*nagyon lassú
*felületes
*pontos
*kevés hibával dolgozik
*sok hibával dolgozik
Szóbeli kifejezőképessége
Választékosan beszél
Rövid mondatokat használ
Nyelvtani szabályokat hibásan használja
Kérdések segítségével tudja kifejezni magát
Hang- és betűfelismerés
Biztos, hibátlan
Kevés hibával ismeri Sokat hibázik fel …….…………
Egyenlőre nem képes felismerni
Betű összeolvasás
Hibátlan, gyors Megfelelő ütemű
Kevés hibával
Sok hibával. Lassú ütemű
Még nem tud összeolvasni
Szabályos
Kevés hibát vét
Sok hibát vét
*rendezetlen
*lendületes, gyors
……………….
*görcsös
*lassú ütemű
*megfelelő ütemű
……………….
*laza
Napirendje, szokásrendje
Időbeosztása
*helytelen
*keveset pihen
*ideális
*eleget pihen
Ismeretek alkalmazása
Jó
Megfelelő
Segítséggel alkalmazza
Nem tudja alkalmazni
Számfogalma
Számok írása
+,- *biztos
Számok bontása
0-10-ig
Jó
*bizonytalan
Számsorrend alkotása
Betűalakítása
*kialakult *bizonytalan …………………
Megfelelő Szabálytalan
………………
<,> viszonyítás *biztos
*gyakorlás kevés *megfelelő
*biztos *bizonytalan
*bizonytalan
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
*megfelelő *lassú *csak manipulálással képes
101
Testnevelés
A nevelő utasítását
*fegyelmezett
*betartja
*néha *gyakran
*néha nem tartja be
rendbontó
Labdás gyakorlatokban
*fejlesztésre szorul
Térbeli tájékozódása Egyensúlyfeladatok Mozgása *könnyedén *jó *félénken old meg *megfelelő
*ügyes
Kézügyessége
Jó
Megfelelő
Gyenge
Fejlesztést igényel
vonalvezetése
Lendületes
Megfelelő
Lassú
Görcsös
Másolás
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Írottról nyomtatottra
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Emlékezetből írás
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
nyomt. írottra
A nevelő összegző véleménye: ........................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... Dátum: ...................................
Látta: /szülő, gondviselő/ ..............................................
................................................ osztálytanító
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
102
3.sz. értékelő lap Név: .......................................................................
Osztály: ............................
Időpont: ....................................... Tisztelt Szülő! Tájékoztatom gyermeke iskolai munkájának eredményességéről 1. osztály
Társas kapcsolata
FÉLÉVKOR
PÉLDAMUTATÓ JÓ Barátkozó Visszahúzódó
MEGFELELŐ
Udvarias
Kezdeményező
Segítőkész
Alkalmazkodó
Nehezen alkalmazkodó
Családdal való kapcsolat
*önfegyelme változó
Türelmetlen
*önértékelése nem megfelelő
jó – nehéz - nincs
Tanuláshoz való viszonya, szokása
*példamutató * jó *megfelelő *kifogásolható
Iskolai munkája fontos *közömbös *nem fontos számára
Társas kapcsolata akadályai: - durva zárkózott erőszakos ellenséges - nem képes alkalmazkodni fegyelmezetlen
Feladatait
Munkavégzés
Pontosan
*fegyelmezett
Felületesen
*zavarja társait
Hiányosan végzi
*önállóan dolgozik
Figyelme
Betűismeret
Képes hosszabb koncentrálásra
Megfelelő
Hibátlan
Téveszt
Kicsit lassú
Nagyon lassú
*kevés hibával dolgozik
*sok hibával dolgozik
Kihagyás
Betűcsere
……………… Összeolvasás
Szövegértése
Szóképekben jól olvas
Gyors
Megfelelő
Kicsit lassú
Fejl. szorul
Hibátlan
Kevés hibával
Sok hibával
Nem tud összeolvasni
Kifogástalan
Megfelelő
Nem érti
Betűzget
Mondatokat is érti
Csak szavakat ért
Szótagolva
Szótagolva lassan olvas
Szótagolva nagyon lassan
Betűzgetve
Rövid mondatokat használ
Csak kérdésekre válaszol
Hangképzése megfelelő helytelen
jól olvas Kérések, válaszok megfogalmazása
Nem ismeri
Önálló szövegalkotása választékos
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
Fejleszteni kell
103
Írásmód, külalak Olvasható, szabályos szép, rendezetlen
Szabálytalan betűalakítás
Betűkihagyás
Írástempó jó
Ceruzafogás laza
Betűcsere
Kicsit lassú
görcsös
…………………
Nagyon lassú
Másolása nyomtatottról Hibátlan írottra
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Írottról nyomtatottra
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Emlékezetből írás
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Tollbamondás
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Testnevelés- Órai részvétel *fegyelmezett *rendbontó néha – gyakran
A nevelő utasításait Labdás gyakorlatokban *betartja *ügyes *nem tartja be néha soha *fejlesztésre szorul
Térbeli tájékozódása, mozgása
Egyensúlyfeladat ok
*jó *megfelelő
Kézügyessége, vonalvezetése
Jó, lendületes
*könnyedén * félénken old meg
Megfelelő
Gyenge, lassú
Fejlesztést igényel, görcsös
Rajzolás, festés
Olló, ecsetkezelés
Mintázás
Jó – megfelelő gyenge
Jó - nehézkes
Jó – megfelelő gyenge
Daléneklés
Ritmusgyakorlat
Zenei ismeret
Zenei hallás
Jó – megfelelő gyenge
Jó – megfelelő gyenge
Jó – megfelelő gyenge
Jó - megfelelőgyenge
Gazdag Kreativitása Vizuális kifejezése RajzSzegényes fantázia technika Vizuális memória Jó – megfelelő gyenge Ének
Ember és társadalom, természetismeret
Közösségi szabályok A közvetlen Évszakok ismerete betartása környezet ismerete Jó – megfelelő Jó – megfelelő Jó – megfelelő gyenge gyenge gyenge
Az emberi test
Számfogalma 0-10-ig *kialakult *bizonytalan
Számok írása diktálás után
Számok bontása
*hibátlan *téveszt *nem tudja írni
+, - *biztos *bizonytalan <> viszonyítás *biztos *bizonytalan
Számok sorba rendezése *biztos *bizonytalan *nem tudja
Ismeri – nem ismeri
*hibátlan gyors *hibás lassú *csak eszköz segítségével
A nevelő összegző véleménye: ........................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... Dátum: ...................................
Látta: /szülő, gondviselő/ ..............................................
................................................ osztálytanító
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
104
4.sz. értékelő lap Név: .......................................................................
Osztály: ............................
Időpont: ....................................... Tisztelt Szülő! Tájékoztatom gyermeke iskolai munkájának eredményességéről 1. osztály II. félév - április
Társas kapcsolat szabályait
PÉLDAMUTATÓAN BETARTJA
Segítőkész Őszinte Fegyelmezett
JÓL
MEGFELELŐEN
Visszahúzódó
Néha türelmetlen
Alkalmazkodó
Nehezen alkalmazkodó
*önfegyelme változó
Önértékelése reális
*önértékelése nem megfelelő
NEM TARTJA BE - durva – zárkózott – erőszakos ellenséges, nem képes alkalmazkodni fegyelmezetlen
Erkölcsi normáinak megítélése
Megfelelő
Nem megfelelő
Káros önmagára
Káros a közösségre
Ismeretszerzés módja
Ismeri
Nem ismeri
Környezete
Használja – nem használja
Megfelelően tájékozatlan
segíti - gátolja
Ismeretszerzésben önálló - önállótlan
Gyors
Megfelelő
Kicsit lassú
Nagyon lassú
*pontos
*pontos
*hibátlan
*hibátlan
*kevés hibát vét
*kevés hibát vét
*kevés hibát vét
*sok hibát vét
*kifogásolható
* sok hibát vét
*sok hibát vét
*kevés hibát vét
*példamutató
Iskolai munkája
Feladatait
Munkavégzése
*jó
*fontos
Pontosan
*fegyelmezett
*megfelelő
*közömbös
Felületesen
*zavarja társait
*kifogásolható
*nem fontos számára
Hiányosan végzi
*önállótlan
Munkatempója, munkavégzése
Tanuláshoz való viszonya, szokása
*önállóan dolgozik
Betűismeret
Szóképekben
Szótagolva
Szótaghatárokat
Mondathatárokat
Biztos - bizonytalan
Jól – lassan – még nem tud olvasni
Jól – megfelelően – gyengén olvas
Jól érzi – nem érzékeli
*betartja *nem mindig tartja be *soha nem tartja be
Hangos olvasása
Gyors
Megfelelő
Kicsit lassú
Fejlesztésre szorul
Hibátlan
Kevés hibával
Kifejező
Monoton
Sok hibával, akadozó
Nem tud összeolvasni
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
105
Szövegértése
Kifogástalan, mondatokat is érti
Megfelelő, kevés hibával
Nem érti
Nem felel meg
Írásmód, külalak
Betűalakítás szabályos szabálytalan
Külalak
Írástempó
Ceruzafogása
Szép – megfelelően fejlesztendő
Gyors – jó – kicsit lassú – nagyon lassú
Laza – görcsös
Másolása nyomtatottról Hibátlan írottra
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Írottról nyomtatottra
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Emlékezetből írás
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Tollbamondás után
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Kézügyessége
Kimagaslóan jó
Jó
Megfelelő
Fejlesztendő
Kreativitása
Ötlet dús, szegényes
Rajzolás, festés
Olló, ecsetkezelés
Mintázás
Vizuális kifejezése
Vizuális memória
Rajz-technika
Jó – megfelelő gyenge
Jó – megfelelő gyenge
Jó – nehézkes fejlesztendő
Jó – megfelelő – gyenge
Ének
Testnevelés – órai részvétel *fegyelmezett *rendbontó
Betűkihagyás, betűcsere előfordul
fejlesztendő
Daléneklés
Ritmusgyakorlat
Zenei ismeret
Zenei hallás
Jó – megfelelő gyenge
Jó – megfelelő gyenge
Jó – megfelelő gyenge
Jó – megfelelő gyenge
Térbeli
Egyensúlyfeladat ok
A nevelő utasításait Labdás *betartja
gyakorlatokban tájékozódása,
*nem tartja be
*ügyes
néha - soha
*fejlesztésre szorul
mozgása *jó *megfelelő
néha - gyakran
*könnyedén *félénken old meg
Ember és társadalom, természetismeret
Közösségi szabályok A közvetlen Évszakok ismerete betartása környezet ismerete Jó – megfelelő Jó – megfelelő Jó – megfelelő gyenge gyenge gyenge
Az élet és természet értékeit
Ismeri - óvja
Ismeri – nem védi
Nem ismeri
Népi játékokat ismer, eljátssza
Drámajátékban
Hagyomány játékait, táncait Ismeri, részt vesz
Rögtönzésre képes
Közös játékban
Még nem képes
Részt vesz – nem vesz részt
Számok sorba rendezése
Számok bontása
Részt vesz – nem vesz részt
Az emberi test Ismeri – nem ismeri
Nem ismeri – nem vesz részt Számfogalma 0-10-ig *kialakult *bizonytalan
Számok írása diktálás után *hibátlan
Viszonyítás (<>) *biztos *bizonytalan
*biztos
*téveszt
*bizonytalan
*nem tudja írni
*nem tudja
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
*hibátlan gyors *hibás, lassú *csak eszköz segítséggel
106
Összeadás
Kivonás
Pótlás
Rajzról feladatot
Írásban
Írásban
Írásban
Képes írni
Jó, megfelelő, fejlesztendő
Jó, megfelelő, fejlesztendő
Jó, megfelelő, fejlesztendő
Nem képes írni, lejegyezni
Szóban
Szóban
Szóban
Jó, megfelelő, fejlesztendő
Jó, megfelelő, fejlesztendő
Jó, megfelelő, fejlesztendő
Szöveges feladatot Jól megoldja Csak segítséggel
A nevelőm összegző véleménye: ........................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... Dátum: ...................................
Látta: /szülő, gondviselő/ ..............................................
................................................ osztálytanító
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
107
5.sz. értékelő lap Név: .......................................................................
Osztály: ............................
Időpont: ....................................... Tisztelt Szülő! Tájékoztatom gyermeke iskolai munkájának eredményességéről 1. osztály tanév végén Társas kapcsolat szabályait
PÉLDAMUTATÓAN BETARTJA
Segítőkész Őszinte Fegyelmezett
JÓL
MEGFELELŐEN
Visszahúzódó
Néha türelmetlen
Alkalmazkodó
Nehezen alkalmazkodó
*önfegyelme változó
Önértékelése reális
*önértékelése nem megfelelő
NEM TARTJA BE Durva – zárkózott – erőszakos – ellenséges, nem képes alkalmazkodni, fegyelmezetlen
Erkölcsi normáinak megítélése
Megfelelő
Nem megfelelő
Káros önmagára
Káros a közösségre
Ismeretszerzés módja
Ismeri
Nem ismeri megfelelően, tájékozatlan
Környezete segíti gátolja
Ismeretszerzésben önálló - önállótlan
Gyors
Megfelelő
Kicsit lassú
Nagyon lassú
*pontos
*pontos
*hibátlan
*hibátlan
*kevés hibát vét
*kevés hibát vét
*kevés hibát vét
*sok hibát vét
*felületes
*sok hibát vét
*sok hibát vét
*kevés hibát vét
*példamutató
Iskolai munkája
Feladatait
Munkavégzése
*jó
*fontos
Pontosan
*fegyelmezett
*megfelelő
*közömbös
Felületesen
*zavarja társait
*kifogásolható
*nem fontos számára
Hiányosan végzi
*önállótlan
Használja – nem használja Munkatempója, munkavégzése
Tanuláshoz való viszonya, szokása
*önállóan dolgozik
Kérdések, válaszok megfogalmazása
Önálló, szövegalkotása választékos
Rövid mondatokat használ
Csak kérdésekre válaszol
Szóbeli kifejezése gyenge, fejlesztésre szorul
Betűismeret
Szóképekben
Szótagolva
Szótaghatárokat
Mondathatárokat
Biztos - bizonytalan
Jól – lassan – még nem tud olvasni
Jól – megfelelően – gyengén olvas
Jól érzi – nem érzékeli
*betartja *nem mindig tartja be *soha nem tartja be
Hangos olvasása
Gyors
Megfelelő
Kicsit lassú
Fejlesztésre szorul
Hibátlan
Kevés hibával
Sok hibával
Kifejező
Monoton
Akadozó
Nem tud összeolvasni
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
108
Szövegértése
Kifogástalan,
Megfelelő, kevés hibával
Nem érti
Nem felel meg
Betűalakítás
Külalak
Írástempó
Ceruzafogása
Szabályos szabálytalan
Szép – megfelelően fejlesztendő
Gyors – jó – kicsit lassú – nagyon lassú
Laza – görcsös
mondatokat is érti Írásmód külalak
Betűkihagyás, betűcsere előfordul
Másolása nyomtatottról Hibátlan írottra
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Írottról nyomtatottra
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Emlékezetből írás
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Tollbamondás után
Hibátlan
Kevés hiba
Sok hiba
Fejlesztendő
Kézügyessége
Kimagaslóan jó
Jó
Megfelelő
Fejlesztendő
Kreativitása, vizuális kifejezése
Ötlet dús, szegényes
Rajzolás, festés
Olló, ecsetkezelés
Mintázás
Rajz-technika
Vizuális memória
Jó – megfelelő gyenge
Jó – nehézkes fejlesztendő
Jó – megfelelő – gyenge fejlesztendő
Daléneklés
Ritmusgyakorlat
Zenei ismeret
Zenei hallás
Jó – megfelelő gyenge
Jó – megfelelő gyenge
Jó – megfelelő gyenge
Jó – megfelelő gyenge
Térbeli tájékozódása, mozgása
Egyensúlyfeladat ok
Jó – megfelelő gyenge Ének
Testnevelés – órai részvétel *fegyelmezett *rendbontó
A nevelő utasításait Labdás *betartja
gyakorlatokban
*nem tartja be
*ügyes
néha - soha
*fejlesztésre szorul
*jó *megfelelő
néha - gyakran
*könnyedén *félénken old meg
Ember és társadalom, természetismeret
Közösségi szabályok A közvetlen Évszakok ismerete betartása környezet ismerete Jó – megfelelő Jó – megfelelő Jó – megfelelő hiányos gyenge gyenge
Az élet és természet értékeit
Ismeri - óvja
Ismeri – nem védi
Nem ismeri
Népi játékokat ismer, eljátssza – nem ismer
Drámajátékban
Hagyomány játékait, táncait ismeri, részt vesz, nem ismeri – nem vesz részt
Rögtönzésre képes
Közös játékban
Még nem képes
Részt vesz – nem vesz részt
Számfogalma
Számok írása diktálás után
Viszonyítás (<>)
Számok sorba rendezése
Számok bontása
0-10-ig *kialakult *bizonytalan
Részt vesz – nem vesz részt
*hibátlan
*biztos *bizonytalan
*biztos
*téveszt
*bizonytalan
*nem tudja írni
*nem tudja
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
Az emberi test Ismeri – nem ismeri
*hibátlan gyors *hibás lassú *csak eszköz segítségével
109
Összeadás
Kivonás
Pótlás
Rajzról feladatot
Írásban
Írásban
Írásban
Képes írni
Jó, megf.-fejleszt.
Jó, megf.,fejleszt.
Jó, megf.,fejleszt. Nem képes írni
Szóban
Szóban
Szóban
Jó, megf.- fejleszt.
Jó, meg. ,fejleszt.
Jó, meg. ,fejleszt.
Magatartása
Iskolai munkához Jó – változó - bomlasztó való viszonya Példás Megfelelő Javítandó
Szöveges feladatot Jól megoldja, csak segítséggel
Lejegyezni
Tanulástechnika
Emlékezet
Tanulási forma
Többfélét ismer
Jó
Frontális
Jó
fejlesztendő
Egyéni
Csoportmunkára képes
Elfogadható Változtatni kell
Munkatempója
Olvasás
Írás
Matematika
Környezetismeret
Gyors
Jó – elfogadható – fejlesztésre szorul
Jó – elfogadható – fejlesztésre szorul
Jó – elfogadható – fejlesztésre szorul
Jó – elfogadható – fejlesztésre szorul
Nem felel meg az Nem felel meg az elvárhatónak elvárhatónak
Nem felel meg az elvárhatónak
Család és iskola kapcsolata
Szóbeli kifejezés
Jó – megfelelő javítandó
Jó – elfogadható – fejlesztésre szorul – nem felel meg az elvárhatónak
Elfogadható Lassú Fejlesztendő
Nem felel meg az elvárhatónak
Ének
Testnevelés
Rajz, technika
Jó – elfogadhatófejlesztésre szorul – nem felel meg az elvárhatónak
Jó – elfogadható – fejlesztésre szorul
Jó – elfogadható – fejlesztésre szorul
A nevelőm összegző véleménye: ........................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... Dátum: ...................................
Látta: /szülő, gondviselő/ ..............................................
................................................ osztálytanító
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
110
·
Az 1. évfolyamon a tanuló nem kap érdemjegyet és osztályzatot. Ha a tantervi követelményeket teljesíti, a tanév végén "kiválóan teljesített” „jól teljesített" vagy "megfelelt" értékeléssel kell minősíteni, és tanulmányait a 2. évfolyamon folytatja.
·
Ha az 1. évfolyamon a tanuló a tantervi követelményeknek nem tesz eleget, az iskola igazgatója igazolja, hogy tankötelezettségét teljesítette, a tanuló munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az 1. évfolyamon folytatja tanulmányait.
·
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette.
·
A tanulók értékelésénél a tantestület az alábbi szabályok szerint jár el: Tantárgyi értékelés az 1-évfolyamon és 2. évfolyam első félévében szöveges értékelés formájában történik. 2. évfolyam második félévében érdemjeggyel történik az értékelés. Iskolaváltáskor a következő százalékos értékelést használjuk: -
91-100% 80-90% 61-79% 41-60% 0-40%
jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen(1)
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
111
18.10.
AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA AZ ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ (2-8. ÉVF.) SZAKASZBAN
Beszámoltatások: írásbeli 1. Témazáró dolgozatok – napló, ellenőrző (piros jegy) Tantárgyankénti témazárók száma évente: - magyar irodalom 2 - magyar nyelv 2 - történelem 3 - matematika 3 - fizika 3 - természetismeret 4 - kémia 4 - biológia 3 - földrajz 3 - német nyelv – a szaktanárok nyelvtani tananyag-egységenként mérnek, minimum témazáró számot nem tudnak megállapítani. 2. Év eleji, félévi és év végi felmérések – napló, ellenőrző (piros jegy) – célja a tanulók maradandó tudásának mérése – tantárgyanként minimumszint - felmérő év elején, félévkor és év végén tantárgytól függően a szaktanár kompetenciája 3. Tudáspróbák – napló, ellenőrző (kék jegy) - témakörök elsajátításának mérése. 4. Írásbeli feleletek – napló, ellenőrző (kék jegy) - résztéma mérése Írásbeli beszámoltatások értékelésének százalékos határai adaptált feladatbankoknál: -
91-100% 80-90% 61-79% 41-60% 0-40%
jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen(1)
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
112
Indoklás: - Az adaptált feladatbankok is százalékos méréshatárokat rögzítenek - A százalékos megoszlás lehetővé teszi a tudásszint azonos mérését egymást követő tanévek során. - A százalékos értékelések statisztikai jellegű feldolgozása segíti az oktatási módszerek hatékonyságának elbírálását, a tanulók fejlődésének mérését is. Beszámoltatások: Szóbeli 1. Órai szóbeli felelet – napló, ellenőrző(kék jegy) - Célja: az előző órák tananyag-elsajátításának, az önálló felkészülésnek egyéni mérése 2. Beszámolók, kiselőadások – napló, ellenőrző (kék jegy) - Célja: az önálló felkészülés és előadás egyéni mérése Rendszerességének és mélységének meghatározása a szaktanár hatáskörébe tartozik. Szóbeli beszámoltatások értékelése - A tananyagrész elsajátításának mértékét a minimumkövetelményekhez kell igazítani, melyről minden szaktanár a kerettantervből tájékozódhat. - Az értékelés formája 1-5 érdemjeggyel. - Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a tanuló képességeihez mérten mennyire sajátította el a kijelölt tananyagrészt. - Minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani, hogy félévente legalább egyszer szóban is számot adhasson tudásáról. A kerettantervekben meghatározottak szerint a szaktanár a tanuló képességeinek és a tanterv minimumkövetelményeinek figyelembevételével történik. Minimálisan kötelező értékelés tantárgyanként: A tanulók megfelelő értékeléséhez és a félévi és év végi érdemjegyek reális megállapításához az alábbiak szerint kell eljárni: Óraszám félévente (heti) Érdemjegyek száma félévente 1 óra legalább három érdemjegy 2 óra legalább négy érdemjegy 3 óra legalább 5 érdemjegy 4 óra legalább 6 érdemjegy 5 órától legalább 8 érdemjegy -
Jelölésük havonta az aktuális tananyag mérése szerint Az adott havi jegyeket a hónap végén megjelölt ellenőrzési napig köteles minden pedagógus a naplóban rögzíteni Ha az adott hónapban értékelés nem történt, a naplóban ki kell húzni az ellenőrzési napon (szaktanár, osztályfőnök)
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
113
18.11.
AZ
OTTHONI (NAPKÖZI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI
Az otthoni illetve a napközis felkészülés célját úgy érdemes meghatározni, hogy az egyben jelölje ki azt az utat is, amellyel a célhoz érünk. A házi feladatok elkészítése eszköz és nem cél. Rajta keresztül tudjuk megoldani a gyermek fejlesztését, megismertetni, kialakítani azokat a hatékony tanulási technikákat és szokásokat, amelyek az önálló tanulási képesség kialakításához vezetnek. Cél: - Minden tevékenységünknek, módszerünknek, amit az önálló tanulás folyamatában tervezünk, végzünk, gyakoroltatunk, az önállóság kialakítását kell szolgálni. - A gyermeket arra a helyzetre kell felkészíteni, amikor már egyedül kell megszervezni az önálló tanulást. A lehető legtöbb ismerettel, gyakorlattal, technikával, szokással kell őket felkészíteni az önálló tanulásra. - Fontos a tanítási órák közti szerves kapcsolat biztosítása, a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, szinten tartása. Feladatok: - Az önálló tanulás tárgyi és higiénés feltételeinek megteremtése. - A gyermek tanulási szokásainak megismerése, megalapozása, kialakítása. - Az önálló tanulás iránti felelősségtudat fejlesztése. - Permanens tanulás szükségletének kialakítása. Az önálló tanulás feltételei: 1. Tárgyi feltételek: - Személyes taneszközök: életkornak, tantárgyaknak, iskolai szokásoknak megfelelően. - Az életkornak megfelelő bútorzat. 2. Pszicho-higiénés feltételek: - Pihent szervezet (a tanulás előtt a szervezet regenerálódása) - Kielégített biológiai szükségletek - Nyugodt légkör - Egészséges – szellőztetett, világos, tiszta – terem - Rendszeres, állandó tanulásszervezési gyakorlat - Tanulás közben egyéni szünetek beiktatása 3. Tanulási szokások megismerése: - Mennyire önálló feladatainak elkészítésében - Ismeri-e a tanulási szokásokat, technikákat, gyakorolja-e azokat - Motivált-e a tanulásra - Tanulási módszereinek – hallás, rajz, olvasás – megismerése - Tanulási képességeinek felmérése 4. Az önálló tanulás kialakítását segítő tanulási technikák tanítása: - Kialakítani a tanulás környezetét, napi szokásait - Rendszeressé tenni a tanulás előtti szabadban eltöltött időt - Naponta motivált legyen a tanulás Elvek a napköziotthoni, házi feladatokhoz kapcsolódó tanulmányi munkához: - A tananyaghoz illeszkedő gyakorló jellegű feladat legyen. - A házi feladatnak négy típusa lehet: írásbeli, szóbeli, rajzos, gyakorlati jellegű tevékenységek (gyűjtő munka, mérés, kísérlet), gyakorlati feladatok megoldása. B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
114
-
Minden esetben az ismeretek, készségek gyarapítása, fejlesztése érdekében kapjanak otthoni feladatot. Mennyiségének megállapítása a tantárgy jellegétől függően a tanító hatáskörébe tartozik. Az otthoni (napközi) tanulás időtartama a 60 percet ne haladja meg a tanuló képességétől függően. A tananyaghoz kapcsolódó memoriterek elsajátítására a terjedelemtől függően legalább egy hét időtartamot kapjanak. A tanítási szünetek idejére, egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl, nem kaphatnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Péntekről hétfőre sem szóbeli, sem írásbeli feladat nem adható. Az iskola e területre vonatkozó önkorlátozása nem befolyásolja az otthoni hétvégi szorgalmi gyakorlást.
Korlátai: - Délutáni iskolai rendezvény, vagy más jellegű akadályoztatás esetén a tanuló, az előírt időpont helyett más időpontban köteles elvégezni a házi feladatát. Házi feladat hiányának szankciói: - Szóbeli elmarasztalás, figyelmeztetés a hiány pótlására. - Írásbeli, szöveges elmarasztalás a tantárgyi füzetben, vagy az ellenőrzőben. A házi feladat elvégzésének mulasztását köteles szülőjével tudatni, aki azt aláírásával visszajelzi a tanítónak.
18.12.
MODULOK, MODULÁRIS OKTATÁS ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉRE
Moduláris oktatás keretében történik a tánc és dráma feldolgozása, amit az 5. osztályos magyarba építettünk be. A hon és népismeret tárgyat 5. és 6. évfolyamon a történelem tárgyba integrálva dolgozzuk fel. Az egészségtan 6. és 8. osztályban a biológia tárgyba beépítve jelenik meg. Az ember és társadalomismeret és a mozgókép és médiaismeret önálló tantárgyként kerül feldolgozásra. A modulokat az értékelés alapján két csoportba lehet sorolni: A) Hagyományos értékelésű modulok: - tánc és dráma (5. évfolyam) - hon- és népismeret (6. évfolyam) - egészségtan (6-8. évfolyam) - ember- és társadalomismeret, etika (7-évfolyam) - mozgókép- és médiaismeret (8. évfolyam) Értékelés ezeken a tanórákon: 1. Ezeknél a tantárgyaknál nehezebb az osztályozás, mint a hagyományos tantárgyak esetében, de nem nehezebb, mint a magyar irodalomnál, vagy művészeti tárgyaknál. 2. Sikerélményt, pozitív tapasztalatokat itt könnyebben szerezhetnek tanulóink. 3. A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni: - mennyire vesz részt a tanuló aktív, alkotó módon a tanórákon, mennyire kapcsolódik be a különböző tevékenységekbe - a tanítási órák során kialakított, illetve megerősített pozitív attitűdök, személyiségvonások kiemelésének, a személyre szóló fejlesztő értékelésnek fontos szerepe van. B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
115
4. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek szóbeli, írásbeli értékelése alapján történik: - szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából - témazáró dolgozatok - százalékos értékelés dolgozatoknál: 41 %-tól: 2 61 %-tól: 3 80%-tól: 4 91 %-tól: 5 - kiselőadás, írásbeli, vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, önálló gyűjtés alapján - előre kiadott témák közül tetszés szerint választott témakör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) 5. A tanulók tudását félévkor és év végén osztályzattal értékeljük: - az osztályozás a törzsanyag követelményeinek megfelelően történik, melyek a tantervben rögzítettek - jeles (5): a követelményekben megszabott maximális szintű, karakterű, minőségi teljesítmény - kitűnő (dicséretes jeles): jeles érdemjegy és kiemelkedő munka esetén - jó (4): a követelményekben megszabott, jó szintű teljesítmény - közepes (3): a követelmények középszintű teljesítése esetén - elégséges (2): a követelményekben megszabott minimális szintű teljesítmény - elégtelen (1): az a teljesítmény, amely nem éri el a minimális szintet. 6. Értékelés rögzítése: osztálynapló, ellenőrző (félévi értékeléskor), bizonyítvány (év végén), anyakönyv. Rögzítő személy: szaktanár, osztályfőnök B) Minősítéssel záró modul: - tánc- és dráma (5. évfolyam) - A tanulók munkáját ezen modul esetében évközben érdemjegyekkel értékeli. A modulok anyagának elsajátítása beszámít az évfolyam sikeres befejezésébe. Feltétele a továbbhaladásnak. Amennyiben olyan tanuló érkezik iskolánkba, aki az 5-6. évfolyamon nem a mi intézményükkel megegyező formában tanulta a tánc- és dráma, hon- és népismeret, vagy esetleg más modultárgyakat, akkor az órarendet oly módon kell alakítani, hogy számára lehetőséget biztosítsunk a tananyag elsajátítására. Az értékelés, minősítés részletesen a modulok anyagánál szerepel helyi tantervünkben.
18.13.
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ISKOLÁNKBAN
A közoktatási törvény 52. § 9-10. bekezdése és a sportról szóló 2000. CXLV. törvény 98. § -a is előírja a tanulók számára a mindennapos testnevelés biztosítását legalább 45 perc időtartamban. A mindennapos testnevelés feladata: -
A mozgás, a játék, a testedzés népszerűsítése. Önfeledt szórakozás, sikerélmény biztosítása. A tanulással együtt járó szellemi terhelés ellensúlyozása.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
116
Lehetőségek: - gyógytestnevelés - iskolai, sportköri foglalkozások - mozgásművészet, formációs tánc - óraközi szünetek, ill. a tanítás előtt szervezett "együttmozgás" lehetőségei: közös reggeli torna, iskolai testnevelési játékok (pl. fogójátékok, sorversenyek, labdajátékok), népi játékok - téli játékok (pl. hóemberkészítés, szánkózás, jeges játékok) - sportversenyek (kosárlabda, labdarúgás, lábtenisz) - mozgás a szabadban (pl. számháború) - kirándulások, túrák Órakeret ehhez:
Kötelező óra
nem kötelező tanórai foglalkozás 2 sportkör 2 sportkör
1-2. évf.
3
3-4. évf.
3
5-8. évf.
2,5 (0,5 megemelve a nem kötelező órakeretből
8 sportkör
Összesen:
23 óra
12 óra
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését nevelési eszköznek tekintjük, amely lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok folyamatos figyelemmel kísérését. Ahhoz, hogy a mérés célja megvalósuljon, nem szabad a gyakorlatokat betanítani és gyakoroltatni. A méréseket lehetőleg a testnevelő tanár végezze az osztályban. Teszteket évente kétszer, októberben és májusban végeztetjük el. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenni minden diáknál, minden részletében (helyszín, eszköz, hőmérséklet…). A tesztek eredményét minden gyereknek személyre szólóan kell megadni.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
117
Iskolánkban az alábbi fizikai tesztet végeztetjük el: 1-4 évfolyamon: Kitartó futás
6 perc
60 m síkfutás távolugrás kislabdahajítás négyütemű szabadgyakorlat
1 perc
5-8 évfolyamon: Cooper- futás
12 perc
60 m síkfutás távolugrás falhoz labdapasszolás
60 másodperc
kötélhajtás
60 másodperc
medicinlabda vetés súlylökés
A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök: -
mérőszalag stopper óra kosárlabda, gumilabda, medicinlabda kimért futópálya súlygolyó távolugró gödör
Általános vizsgálati szempontok:
A VIZSGÁLAT MEGKEZDÉSE ELŐTT A PRÓBÁZÓNAK TISZTÁBAN KELL LENNI A VIZSGÁLAT CÉLJÁVAL, GYAKORLATI HASZNOSSÁGÁVAL ÉS AZ ELVÉGZENDŐ FELADATOKKAL. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása táblázatok alapján történik.
Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. A helyből távolugrásnál (dinamikus erő mérése) három kísérleti lehetőséget kell biztosítani. A mérések közül két próbát (Cooper-teszt és helyből távolugrás) a Hungarofit módszertani szakanyagból (dr. Fehérné dr. Mérei Ildikó) vettünk át, a többi próba értékelési rendszerét a testnevelő tanárok dolgozták ki. Az értékelési rendszer táblázatait a pedagógusok kötelesek tanmeneteikbe beilleszteni.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
118
18.14.
AZ
ISKOLÁN KÍVÜLI TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, ÉS A KÖTELEZŐ TANANYAG ELSAJÁTÍTÁSÁNAK EGYÉB KERETEI
Környezet-nevelési programunk kidolgozásakor fontos szempont, hogy építsünk iskolánk hagyományaira, azokra a tevékenységekre, amelyekkel eddig is a környezetvédelem, az egészségnevelés céljait, feladatait valósítottuk meg. Kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják azok az erdei iskolai napok, amelyeket évente két alkalommal szervezünk iskolánk valamennyi tanulója számára. A programok meghatározott tematika szerint előadók (a nemzeti park szakemberei, erdészek) segítségével zajlanak. Az elméleti feladatok mellett élményt nyújtó túrák, kocsikázások, ügyességi versenyek, játékok színesítik az itt folyó munkát. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen
környezetüket
(természeti
és
épített),
hagyományainkat,
értékeinket. Erdei iskolai napok finanszírozásában költségvetésünk szűkös volta miatt, tanulóink szüleinek anyagi hozzájárulására is szükség van. Tanulóink számára könyvtári, múzeumi órákat is szervezünk, így tesszük változatosabbá, színesebbé nevelő-oktató munkánkat. Ugyanezen célok megvalósítása érdekében tanulmányi kirándulást szervezünk május hónapban valamennyi évfolyam számára az osztályfőnökök segítségével.
18.15. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁ S MEGSZERVEZÉSE ISKOLÁNKBAN AZ 5.-6. EVFOLYAMON
A közoktatási törvény (kt.) 2006. évi módosításai szükségess tették a 2005 tavaszán elfogadott 5–8. évfolyamos helyi tanterv módosítását, melynek bevezetésére az 5. évfolyamon 2008 szeptemberében kerül sor. Az 5. es 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt. 8.§ (3) alapján. A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatasára jogositó megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulónak tantárgyakat illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja /kt. 121.§ végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanitja /kt. 121.§(34.)/. A tanulók heti óraszáma : 5.osztályban 26 óra 6.osztályban 26,5 óra B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
119
A nem szakrendszerű oktatás óraszámának minimálisan a teljes óraszám 20%-at kell elérnie, ezért intézményünkben ez az arány heti 5,5 órát jelent. Egységesen kiterjed minden osztályra és minden tanulóra. A nem szakrendszerű oktatás tantárgyi területei: magyar nyelv es irodalom matematika technika természetismeret német A nem szakrendszerű oktatás időkeretei: A műveltségi területek óraszámaiból 2 órát matematikából, 1órát magyar nyelv és irodalomból, 0,5 tánc-es dráma modulból, 0,5 természetismeret 0,5 német 1 technika Kiemelt fejlesztési igények, készség- képesség területei a 10-12 eves korú tanulók vonatko-zásában az alábbiak: A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, melyek megalapozása, megszilardítása az ötödik-hatodik évfolyamon is folyamatos, egyénhez igazodó. A kulcskompetenciák kialakítását szolgálja a nem szakrendszerű oktatás, melynek célja, hogy kialakuljon a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, az értelmek kezelése, vagyis minden olyan tulajdonság, amely érvenyesithető mindegyik kompetencia esetében. A nem szakrendszerű oktatásban a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly. Alapkészségek: • olvasaskészség, iraskészség, elemi számolási készség, • elemi rendezési képesség és elemi kombinativ képesség. • Olvasás: olvasáskészség gyakoroltatása. • Íráskészség: kiírt íráskészség fejlesztése. • Elemi számolási készség: számolás készsége, mértékegység-váltás és a négy alapművelet gyakoroltatása. • Elemi rendező es kombinatív készség: az elemi kombinatív készség fejlesztése az egyes tanulók vonatkozásában. Az oktatásszervezésnél az alábbi területek kapnak kiemelt figyelmet: • az önálló tanulás, jegyzetlési technikák tanitása 10-12 éves korban az információszerzés-, és feldolgozás ( forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás ) képességének fejlesztése, • a kommunikációs képességek ( pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben ) erősítése, • a szociális kompetenciák fejlesztése, • a térbeli, időbeli mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás, • az 5. es 6. évfolyamokon kialakitandó tanulásszervezs soán a módszertani kultúra A tanulók értékelése a nem szakrendszerű oktatáson belül:
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
120
érdemjegy értékeléses formában történik A nem szakrendszerű oktatás dokumentálása: az osztálynaplóban történik.
18.16 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
I. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2010. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje határozatlan időre szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
III. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
121
A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
IV:A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél;
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
122
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat a 2010 év 08 hó 19 napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.
Kelt:Fertőd,2010.08.19. ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője
A Pedagógiai Programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2010 év 08 hó 17. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Fertőd,2010.08.17.
................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnökei
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
123
A Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2010 év 08 hó 23 napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Fertőd,2010.08.23. ................................................. igazgató
A Babos József Térségi Általános Iskola Pedagógiai Programját a Fertőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2010 év 08 hó 25 napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: Fertőd,2010.08.25
................................................. polgármester
……………………………….. jegyző
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
124
Mellékletek Életvitel- és gyakorlati ismeretek (1-8. évfolyam) o természetes anyagok, eszközök o kerti szerszámok, növényszaporító ládák o munkáltatáshoz kapcsolódó eszközök, anyagok o háztartási kisgépek o konyhai edények, eszközök o környezetbarát- szerek o tereptárgyak o kerékpár o varrógép o szerelőkészletek, építők, modellek o faragás, fazekasság, bőrözés, hímzés, varrás, szövés eszközei o anyagszükséglet o számítógép o információhordozók (oktatófilmek, könyvek, lexikonok, rádió, televízió, Internet stb.) Környezetismeret (1-4. évfolyam) o természetes anyagok, tárgyak o gyakorlati eszközök (tisztaság, tájékozódás, testkép, irányok, mérések) o érzékelő játékok o homokasztal o térképek o kísérleti, vizsgáló eszközök o képességfejlesztő játékok o képkirakó játékok o képsorozatok, diasorozatok (ember, állat, növény) - tablók, táblázatok gyűjteménye - nagyméretű falitükör o információhordozók (filmek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.) o Természetismeret (5-6. évfolyam) o vizsgálódáshoz, méréshez, tájékozódáshoz szükséges o eszközök (nagyító, mikroszkóp, hőmérő, iránytű stb.) o térképjelek, falitabló o folyóvizek, falitabló o Magyarország domborzati, természetvédelmi térképe o hazai tájak életközösségei falitablók o rovargyűjtemény o rovartest tagolódása modell B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
125
o o o o o o o
háziállatokról képek, sorozat falitabló zoológiai falikép konyhakerti növények, falitabló virágos növények felépítése, írásvetítő fólia növény-és állathatározó gyógynövényekről szóló kiadványok információhordozók (természetfilmek, könyvek, újságcikkek, Internet stb.)
lexikonok,
rádió,
televízió,
Természetismeret — Biológia (7-8. évfolyam) o kísérleti, vizsgálódási eszközök o nagyító, egyszerű mikroszkóp, metszetek, o tablók, gyűjtemények, modellek, o "elsősegély-doboz" o információhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, diák, rádió, televízió, Internet, egészségügyi kiadványok stb.) Természetismeret - Földrajz (7 - 8. évfolyam) o falitérképek o tanulóatlaszok o földgömb o a Föld domború térképe o kőzetgyűjtemény o diakép-sorozatok o enciklopédiák o mérőeszközök o képek, fényképek o homokasztal, stb.
Természetismeret — Fizika (7-8.évfolyam) o mérő, vizsgáló, kísérleti eszközök o technikai kísérleti doboz o fólia sorozat o információhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.) Természetismeret — Kémia (7-8. évfolyam) o kémiai, kísérleti eszköztár o kémiai anyagok o környezetkímélő tisztítószerek o tablók, táblázatok o információhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.)
Hon-és népismeret (6. évfolyam) o terepasztal, makett, térképek B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
126
o o o o
néprajzi gyűjtemények, népművészeti emlékek írásos, tárgyi emlékek nemzeti jelképek infomációhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, televízió, rádió, újságcikkek, Internet stb.)
Történelem és társadalmi ismeretek (5-8. évfolyam) o lakóhelyi értékek (természeti, gazdasági) o írásos forrásanyagok helyi népszokásokról, hagyományokról, eseménynaptár o tárgyi emlékek o időszalag o történelmi időtábla o képes történelmi atlasz o történelmi személyiségek, királyok képei o falitérképek, kontúrtérképek o képeslapok o képes újságok o lakóhelyi folyóiratok o múzeumi katalógusok o írásvetítő o videofilmek o televízió, rádió műsorai o lexikonok o képzőművészeti alkotások o Internet o formanyomtatványok o tájékoztató a helyi önkormányzat munkájáról
Magyar nyelv - és irodalom (1-8. évfolyam) o szabadpolcos könyvtár o természettel kapcsolatos irodalmi, képzőművészeti alkotások o gyermeklexikonok (pl. Ablak — Zsiráf) o Gőgös Gúnár Gedeon o Magyar Helyesírás Szabályai o Magyar Értelmező Kéziszótár o írók, költők arcképsorozata o írásvetítő o betűkészlet o hívóképek o játéktárgyak o tablók, táblázatok o nagy falitükör o hangkazetták, CD-k, filmek, zenei művek o rádió, televízió o folyóiratok o Internet
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
127
Matematika (1 - 8. évfolyam) o környezet tárgyai o mérőeszközök o táblázatok o grafikonok o tablók o demonstrációs készletek o hőmérő Rajz - és vizuális kultúra (1 - 8. évfolyam) o írásvetítő o magnetofon o diapozitív sorozat o természtes anyagok o reprodukciók o modellek o albumok o demonstrációs tablók o szövőkeret o népművészeti tárgyak, anyagok o könyvek stb. Ének-zene (1 - 8. évfolyam) o lakóhelyi népszokás gyűjtemény o pánsíp o lemezjátszó, lemezek o ritmus hangszerek o metallofon o zeneszerzők arcképsorozata o könyvek o zenei anyagok stb. Testnevelés (1 - 8. évfolyam) o játékok o gyakorlat gyűjtemény o sportági szakkönyvek o általános tornaszerek, kézi szerek, sportszerek o egyéb segédeszközök, tükör, mérleg, szabadtéri mászók o úszásnál használható segédeszközök o szánkó stb. Informatika (5 - 8. évfolyam) o számítógép, Internet o szabadpolcos könyvtár o szótárak, lexikonok B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
128
o enciklopédiák o sajtótermékek, stb. Osztályfőnöki (4 - 8. évfolyam) o könyvek o bábok o sajtótermékek o lemezek o sportszerek o étrendi anyagok o pályaválasztási tájékoztatók, stb.
B ABOS J Ó ZSE F T É RSÉ GI Á LTALÁ NOS I SK O L A FERT ŐD
129
