A. Általános- és középiskolai közös képzési szakasz Természet- és társadalomtudományi alapozó ismeretek

A. Általános- és középiskolai közös képzési szakasz Természet- és társadalomtudományi alapozó ismeretek TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

Biológiai alapismeretek I. TO1003 3. 2 2+0 K Cserné dr. Szappanos Henrietta, főiskolai docens KOI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg az alapvető életjelenségeket, biológiai folyamatokat. Legyenek tisztában a biológia főbb összefüggéseivel, lássák a tantárgy szerepét a természettudományok transzdiszciplináris megközelítésmódjában. A kurzus hivatott a hallgatók helyes viszonyulásinak kialakításában, különös tekintettel az etikai, környezet és természetvédelmi, valamint az áltudományos kérdésekben. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A biológia mint tantárgy és tudomány. A biológiakutatás klasszikus és modern eszközei, módszerei. Az élővilág rendszerezése. Az élőlények felépítése és életfolyamatai. Az emberi szervezet felépítése és működése. Ökológiai alapok. Az élővilág egyed feletti szerveződési szintjei. Az ökológiai világkép. Környezet- és természetvédelem. A klasszikus és a modern genetika alapjai, elméleti és gyakorlati lehetőségei. Az élővilág és az ember evolúciója. Az állati magatartásformák. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szerényi G. Berend M. (2002) Biológia I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN: 9631623866. Szerényi G. Berend M. (2006): Biológia II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN: 9789631623874 . Gömöry A. Kiss J. Müllner E. Berend M. Tóth G. (2009) Biológia III. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN: 9789631623882 Gömöry A. Szerényi G. Berend M. (1999): Biológia IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN:963-162-389-0. G. Szabó T. Nyilas K. (1995): Biológia. ART-EAST Kft. Nyíregyháza.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

Fizikai alapismeretek TO1005 1. 2 2+0 K Dr. Varga Klára, főiskolai docens MAI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy elsajátításának célja, hogy átfogó képet kapjanak a hallgatók a fizika témaköreiből, ismereteiket alkalmazni tudják más tantárgyak tanulása során. A természettudományos orientációjú hallgatók részére tartandó bevezető előadás elhelyezi a fizikát a társtudományok rendszerében. A természettudományok interdiszciplinaritásának a hangsúlyozása révén olyan fizikai elvek és módszerek kerülnek bemutatásra, amit a hallgatók könnyen használhatnak egyéb területeken. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az előadásokon elhangzó ismeretanyag: A fizika helye a természettudományok körében. A fizikai megismerési folyamat és módszerei. Alapvető fizikai kölcsönhatások, jellemzésük, megjelenésük a természetben. Mozgások kinematikai- és dinamikai leírása. Newton törvények és gyakorlati alkalmazásuk. Munka és energia. Mechanikai energiafajták. A mechanikai energiamegmaradás törvénye. Munkatétel és alkalmazása. A súrlódás és előfordulása a gyakorlatban. Mozgások energetikai jellemzése. a forgatónyomaték. Egyszerű gépek és alkalmazásuk a mindennapi életben. Áramló-és nyugvó folyadékok és gázok fizikája, Bernoulli-törvénye. Gyakorlati vonatkozások. Arkhimédész, Pascal törvénye. A testek úszása, gyakorlati vonatkozások. A termodinamika elemei: gázok állapothatározói, gáztörvények. Gázok nyílt folyamatai, izoterm, izobar, izochor és adiabatikus állapotváltozások jellemzése. Gyakorlati vonatkozások. A termodinamika főtételei. Halmazállapot-változások. Elektrosztatikai alapfogalmak és alapjelenségek. Az elektromos tér, térerősség fogalma értelmezése. Egyenáramú áramforrások és jellemzésük. Ohm-törvénye, Kirchoff-törvények. Áramvezetési mechanizmusok. Elektromos vezetés félvezetőkben. Váltakozó áram és szerepe a mindennapokban. A teljes elektromágneses színkép és tartomány. Természetes- és poláros fény. A geometriai optika alapjai, fénytörés, fényvisszaverődés értelmezése – és törvényei. Légköri fényjelenségek magyarázata. Optikai eszközök működésének megismerése, az eszközök alkalmazása a mindennapi életben. A szem és „működése”. A radioaktivitás és szerepe a mindennapi életben. A radioaktív bomlás törvényei, bomlási sorok. A radioaktivitás hatása az élő szervezetre. Dozimetria. Radioaktivitás szerepe a gyógyászatban. Méret és energiatartományok. Anyagvizsgálati módszerek. Az energiatermelés alapelvei és lehetséges formái. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):  Dr. Erostyák János – Dr. Litz József (2003): A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.,  Budapest ISBN 978963194211 8  Dr. Hadházy Tibor (Szerkesztő) (2000): Természettudományi alapismeretek (Társszerzők), Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza ISBN 9631067742  Holics László (1986): Fizika I.-II. Műszaki Könyvkiadó, Bp. ISBN 9631067742  Ralph E. Lapp: LIFE-A TUDOMÁNY CSODÁI sorozat (1979): Az anyag, Az energia, Az idő. Műszaki Könyvkiadó, Bp. ISBN 963 10 2475 X Bonifert Domonkosné-Schwartz Katalin (2002): Lyukasóra fizikából Innovariant Kft. Szeged ISBN 9639167 673


Környezettani alapismeretek TO1011 6. 2 0+2 Gy Dr. Vallner Judit Erika, főiskolai tanár KOI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Földünk és kozmikus környezetünk. A környezet a környezetvédelem a környezettudomány és az ökológia fogalma. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Ember és a természet közötti kapcsolat a kezdetektől napjainkig. Az emberi tevékenység káros hatásai. A talaj, a víz és a levegő szennyeződése. Globális környezeti problémák: üvegházhatás, ózonréteg vékonyodása, savas esők, füstköd. A megváltozott környezeti feltételek hatása az emberi egészségre. Biológiai sokféleség megtartásának szükségessége, az emberiség felelőssége és feladatai. Hulladékgazdálkodási értékrend. Környezet és társadalom. Fenntartható fejlődés. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kiss F. – Vallner J.t: Környezettudományi alapismeretek, a Természettudományi alapismeretek tankönyvben (Iszály F. szerk.) 2000. Kerényi A.: Környezettan, 2003. Moser M. - Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai, 1992. D.D. Chiras: Environmetal Science, Action for Sustainable Future, 1991. Multimédiás környezettudományi oktatóanyag: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/oktatoanyag/index.htm

*Kredithiány esetén teljesíthető tárgyak TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

Történeti földrajz I. FDO1441 2. 2 2+0 K Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy a világgazdaság centrum-periféria fejlődési elmélete alapján, valamint a globalizációs évszázad új kihívásaira adott sajátos válaszok segítségével – a történelmi fejlődés eltéréseit is figyelembe véve –vizsgáljuk a centrum országok, a félperifériák és a differenciálódó fejlődő régiók sokoldalú kapcsolatrendszerét, a helyi társadalmigazdasági sajátosságok érzékeltetésével, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű perifériák sajátos alkalmazkodását, társadalmi-gazdasági berendezkedését. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A modern világgazdaság fejlődési szakaszai és sajátosságai. A világgazdaság regionális tagoltsága (centrum, félperiféria, periféria). A világgazdasági rendszerek modellezése (a regulációs elmélet). A fordizmus, a keynesianizmus és a jóléti állam. A fordizmus válsága. A posztfordizmus fő vonásai. A neoliberalizmus. A fejlett és fejlődő országok fejlődési pályái. A fejlődő országok felzárkózási lehetőségei és akadályai. Világgazdasági integrációk, kontinentális blokkok. Transznacionális vállalatok. Globális problémák, megatrendek. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Cséfalvay Z. (2004) Globalizáció 1.0, 2.0. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Haggett P. (2006): Geográfia: globális szintézis. Typotex, Budapest. Mészáros R. et. al. (2010) A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest. Tóth J. szerk. (2010) Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest.


Szabadidő turizmus FDO1442 5. 2 0+2 Gy Dr. Sütő László, főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a szabadidő felhasználás rendszerét, turisztikai kapcsolatait, valamint az aktív turizmus rendszerét és program-lehetőségeit. Az ismeretek birtokában a hallgatók képesek legyenek az iskolához kapcsolódó turisztikai célcsoportokhoz igazítva egy szabadidős program megtervezésére, lebonyolítására. Ehhez a tárgy gyakorlati megvalósítása során a szervezőkészség, a gyakorlatias feladatértelmezés, a kreativitás képességfejlesztéséhez járul hozzá. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A szabadidő, a rekreáció fogalma, szociokulturális összefüggései, szerepe a turizmusban. A magyar szabadidős tevékenységek. A gyermekprogramok szervezésének sajátosságai. A természet, mint az aktív turizmus speciális helyszíne. Az animáció alapjai, az animáció és az animátor szerepe a turisztikai programokban. A különböző célcsoportok szabadidős programszervezésének sajátosságai. A gyalogos természetjárás szakági túráinak megszervezése. A kerékpáros turizmus megszervezése. A vízi turizmus megszervezése. A horgászturizmus programjainak megszervezése. A vadászturizmus programjainak sajátosságai. A lovas turizmus programjainak sajátosságai. Az „extrém” sportok (barlangászat, sziklamászás stb.) szabadidős programmá szervezése. Kulturális turizmus a szabadidős programok között. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Reichlin K. 2007. Szabadidő ismeretek. BGF KVIF, Budapest. Könyves E. - Müller A. (2001): Szabadidős programok a falusi turizmusban. Szaktudás Kiadó, Budapest. Kovács T. A. (2004) :A rekreáció elmélete és módszertana. Budapest, Fitness Kft. Finger, C. – Váczy S. (2002): Az Animáció alapjai I-V. kötetek. KJF, Székesfehérvár. Magyar M. 2003. Turisztikai Animáció. BGF, Budapest. Dávid L. szerk. 2002. Aktív turizmus. Debrecen, Didakt Kiadó, 138 p.


Földrajzi folyamatok térben és időben FDO1443 4. 2 2+0 K Dr. Sütő László, főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a földrajzi készségeket a mindennapokban. Ismerjék fel a társadalomnak a természethez és a térhez igazodó, időben dinamikusan változó viszonyát. A tárgy elsajátítása során képesek legyenek különböző forrásokból a geopolitikai alapösszefüggések, a társadalmi-gazdasági, a mentális és a kibertér különböző aspektusainak megértésére. Ismerjék meg a természeti környezeti információszerzés közvetlen és közvetett megfigyelési lehetőségeit a földrajzi-környezeti elemek mindennapi felfedezésében. Ezáltal képesek legyenek értelmezni a természeti környezetben, a világpolitikában és a világgazdaság különböző szintjein végbemenő földrajzi folyamatokat. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A földrajzi gondolat rendszere. A földtudományi ismeretek az ember és a környezet viszonyrendszerében. Az egyes földtudományi szakterületek eredményeinek hatása és szerepe a mindennapokban. Az emberi társadalom megjelenése és hatása a természetre. A természet átalakítás típustájai a Földön és a Kárpát-medencében. A tér és a társadalom különleges viszonya. A térbeliség szerepe a társadalom életében. A társadalmi aktivitás térbeni kiterjedésének növekedése az esőerdőktől a hegycsúcsokig. Természeti és társadalmi földrajzi térelemek egymáshoz való viszonya. A világpolitikát alakító gazdasági-politikai erőcentrumok változásai, centrumok és perifériák. Az ezredfordulón megjelenő globális környezeti problémák földrajzi szemléletű vizsgálata. A globális világgazdaság legfőbb társadalmi, monetáris, integrációs és nemzetgazdasági összefüggései. A helyi és térségi szereplők változó viszonya a globalizációs folyamatokhoz a munkaerőpiactól a turizmusig. A Föld sajátos természeti típustájai az egyes kontinenseken. A Kárpát-medence természeti- és kultúrtájainak sajátosságai. A társadalmi térszerveződés típusai a Földön. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Haggett P. 2006. Geográfia: globális szintézis. Typotex, Budapest, 842 p. Fodor F. 2006. A magyar földrajztudomány története. Budapest, MTA FKI, 820 p. Tóth J. 2010. Világföldrajz. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1486 p. Mendöl T. 1999. A földrajztudomány az ókortól napjainkig. Budapest, Eötvös Kiadó, 274 p. (reprint) Teleki P. 1996. A földrajzi gondolat története. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 193 p. (reprint)


A Kárpát-medence régiói FDO1444 3. 2 2+0 K Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tárgy célja, hogy a tágabb Kelet-közép-európai térség fejlődési modelljébe ágyazva a Kárpát-medence régióinak adottságaival, múltjával, jelenével és fejlődési lehetőségeivel megismertesse a hallgatókat. A tananyag első részét a gazdasági fejlődés, a kultúrtáj, valamint a régiók, integrációk kialakulásához kapcsolódó alapfogalmak tárgyalása képezi. Ezt a keretek fokozatos szűkítésével a teljes Közép-Európai régió politikai, majd a Kárpát-medence és Magyarország gazdaságtörténeti vázlata követi. A Kárpát-medence régióinak komplex jellemzése kiterjed a természet földrajzi alapok ismertetésére, a tájhasználat változásaira. Átfogó jellemzést nyújt a népesség, a település, a mezőgazdaság és iparföldrajz témaköreiről, valamint a kulturális és idegenforgalmi adottságokról. Az elhangzottakra épülve a félévet a régió komplex helyzetértékelése a határokon átnyúló kapcsolatok értékelése zárja. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A társadalmi-gazdasági fejlődés alapjai, általános vonásai. A régiók kialakulásához kapcsolódó alapfogalmak. Közép-Európa politikai földrajzi áttekintése. A kultúrtáj kialakulása a Kárpát-medencében (a magyar társadalom, állam, gazdaság a feudalizmus időszakában, a kapitalista gazdaság fejlődése,Trianon hatása a társadalomra, államra, gazdaságra, stb.). A Kárpát-medence földrajzi adottságai. A Kárpát-medencei régiók történeti földrajzi áttekintése. A Kárpát-medence térszerkezeti vázlata. A modernizáció regionális különbségei a Kárpát-medencében. Az egyes régiók rövid jellemzése. A Kárpát-medencei régiók helyzetértékelése az ezredfordulón. A Kárpát-medencei régió kapcsolatrendszere. A határokon átnyúló együttműködések motivációs mechanizmusai. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Horváth Gy. (szerk.) (2007-2008-2009):A Kárpát-medence régiói (szerk.: Horváth Gy.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Beluszky P. (2001): A Nagy-Alföld történeti földrajza. Budapest-Pécs, 273 p. Illés I. (2002): Közép és Délkelet Európa az ezredfordulón: Átalakulás, Integráció, Régiók Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Beluszky P. (2009): Magyarország történeti földrajza I-II. Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs Kókai S. (2010): A Bánság történeti földrajza (1718-1918). Nyíregyháza, 421 p.

Földrajzi alapozó ismeretek TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

Általános földtani alapismeretek I. FDO1101 1. 2 0+2 Gy Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tárgy elsajátításának célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a földkéreg leggyakoribb ásvány- és kőzettípusaival. A kurzus áttekintő ismereteket nyújt az ásványok földtani folyamatok szempontjából alapvető fizikai és kémiai tulajdonságairól, az ásványok rendszerezéséről, képződéséről, és kiemelten foglalkozik a nyersanyagok és a környezet szempontjából fontos ásványcsoportokkal. A kőzettan tárgykörében a hallgatók megismerkednek a földövek sajátos kőzettani felépítésével, valamint kiemelten a földkéreg magmás, metamorf és üledékes folyamataihoz kapcsolódó kőzetképződéssel. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Ásvány, kőzet, ásványi nyersanyagok, drágakövek fogalma. Kristály, elemi cella fogalma, kristálytan alaptörvényei, kristályrendszerek, kristályok alapformái, kristályok habitusa. . Ásványok fizikai tulajdonságai: mechanikai sajátosságok, fénytani sajátosságok. Ásványrendszertan: terméselemek, oxidok, szulfidok, szilikátok, szulfátok, karbonátok, halogenidek (szerves ásványok). Magmatitok, vulkanitok, piroklasztitok rendszerezése. A legfontosabb mélységi és kiömlési kőzetek és a piroklasztok jellemzése (szöveti jellemzők, előfordulások) Az üledékes kőzetek szerkezete és rendszerezése. A törmelékes üledékes kőzetek A biogén, vegyi és szerves üledékes kőzetek jellemzői. A metamorf kőzetek szerkezete és szövete. A metamorf kőzetek osztályozása, jellemzői, Magyarország építő és díszítőkövei 3. Kötelező, ajánlott irodalom: KONRÁD GY. SZERK. Földtudományi alapismeretek Támop jegyzet digitális tananyag http://tamop412a.ttk.pte.hu/ HARTAI É. 2004: Változó Föld Well Press kiadó. 190 p. SZEDERKÉNYI T. Ásvány és Kőzettan SzTE jegyzet 112 p. Ajánlott szakirodalom: HARTAI ÉVA 2012: Geológia http://meip.x5.hu/ SZAKÁLL SÁNDOR 2012: Ásvány és Kőzettan http://meip.x5.hu/ KARÁTSON D. (SZERK.) 2000: Magyarország földje. Pannon Enciklopédia, Kertek Kiadó, Budapest, 508. p ISBN 0978963547783X


Általános földtani alapismeretek II. FDO1102 1. 3 2+0 K FDO1101(E) Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy alapozó ismereteket kíván nyújtani a litoszféra legfontosabb ásványtani és kőzettani fogalmairól, alapösszefüggéseiről, az ott zajló anyagfejlődési folyamatokról, majd a Föld és az élet fejlődéstörténetét tekinti át. Képesek lesznek a nagy földi rendszerek folyamatait összefüggéseikben elemezni, és ezt felhasználni a az ősföldrajzi és őskörnyezeti rekonstrukcióknál. Fel kell tudni ismerniük a földtani veszélyforrásokat és földtani időtávlatban veszélyes objektumokat. Az elsajátított ismeretanyagot a regionális stúdiumok során alkalmazniuk kell tudni a komplex tájelemezések a gazdaságföldrajzi adottságok értékelése során. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A Föld övezetes felépítése, ásványok kőzetek tulajdonságai, kőzetek körfogása. A magma tulajdonságai, a magmás kőzetek, mélységi magmatizmus. A magma kristályosodása, Vulkanizmus és lemeztektonika A vulkáni kitörések osztályozása, Vulkáni formák Az üledékes kőzetek kialakulása (mállás, szállítás, lerakódás, diagenezis) Az üledékes kőzetek osztályozása, üledékképződési környezetek Metamorf rendszer, a leggyakoribb kőzetek metamorfózisa, metamorf átalakulási környezetek A réteg és fáciestan alapjai, a Föld korai fejlődése archaikumi kőzetek és nyersanyagok Az atmoszféra, hidroszféra, bioszféra kialakulása, A proterozoikum ősföldrajzi viszonyai A paleozoikum ősföldrajzi viszonyai, a kaledón és variszkuszi orogenezis Az állat és növényvilág fejlődése a paleozoikumban A mezozoikum ősföldrajzi viszonyai, az élővilág fejlődése a mezozoikumban A kainozoikum ősföldrajzi viszonyai, az alpi hegységképződési ciklus, az élővilág fejlődése a kainozoikumban 3. Kötelező, ajánlott irodalom: KONRÁD GY. SZERK. Földtudományi alapismeretek Támop jegyzet digitális tananyag http://tamop412a.ttk.pte.hu/ HARTAI É. 2004: Változó Föld Well Press kiadó. 190 p. SZEDERKÉNYI T. Ásvány és Kőzettan SzTE jegyzet 112 p. Ajánlott szakirodalom: HARTAI ÉVA 2012: Geológia http://meip.x5.hu/ SZAKÁLL SÁNDOR 2012: Ásvány és Kőzettan http://meip.x5.hu/ KARÁTSON D. (SZERK.) 2000: Magyarország földje. Pannon Enciklopédia, Kertek Kiadó, Budapest, 508. p ISBN 0978963547783X


Csillagászati földrajz FDO1103 2. 4 2+1 K Dr. habil Tar Károly, egyetemi docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az alapvető cél az, hogy a hallgatók az elsajátított csillagászati földrajzi ismeretanyag birtokában képesek legyenek tanítványaiknak korszerű csillagászati világképet tanítani (különös tekintettel a tanulók életkori sajátosságaira, előképzettségére), be tudják mutatni a térben és időben változó csillagászati jelenségek lényegét, azok bolygónkra, a földrajzi burokra, az emberiség mindennapi életére kifejtett hatásait. Továbbá követni tudják a csillagászati kutatások folyamatosan változó eredményeit, s azokat — a tárgy oktatásának speciális igényei szerint — képesek legyenek a tananyagba integrálni. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az emberiség világszemléletének fejlődése. A szférikus csillagászat alapjai. Az időszámítás és a naptár. A Föld mint égitest. A Föld mozgásai, pályaelemeinek szekuláris változásai és azok földrajzi következményei. A Naprendszer. A Nap. Aspektusok. A bolygók és holdjaik. A kisbolygók, az üstökösök és a meteorok, valamint a bolygóközi anyag. Az összehasonlító planetológia alapjai. A Tejútrendszer. A csillagok állapothatározói, kettős és többszörös csillagrendszerek, változócsillagok, nyílt- és gömbhalmazok. A csillagközi anyag. A csillagok keletkezése és fejlődése. Extragalaxisok. Az Univerzum keletkezésére vonatkozó elméletek. Naprendszer-keletkezési elméletek. A térbeli tájékozódás alapjai. Csillagászati gömbi koordináta-rendszerek: horizontális, ekvatoriális I., ekvatoriális II. Tájékozódás a csillagos égbolton (cirkumpoláris csillagképek, kelő-nyugvó csillagképek). Csillagtérképek, csillaggömbök, hold- és marsgömbök típusai, használatuk. A Baader iskola planetárium használata. A csillagászati távcsövek típusai, felépítésük, távcsöves gyakorlatok (távcsöves gyakorlat a kötelező öt napos terepgyakorlaton). Csillagászati feladatok megoldása (földrajzi szélesség és hosszúság meghatározása, szélesség- és hosszúságkülönbség kiszámítása, időszámítási feladatok megoldása, elemi szintű feladatok megoldása csillagászati gömbi koordinátarendszerek felhasználásával). 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Gábris Gy. – Marik M. – Szabó J.: Csillagászati földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. Lóki J. – Szabó J.: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989 vagy újabb kiadások Csüllög G. – Pavlics K-né.: Csillagászatföldrajzi feladatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997


Éghajlattan I. FDO1104 2. 3 2+0 K Dr. Tar Károly, egyetemi docens

FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Megismertetni a hallgatókat az általános meteorológia, fizikai klimatológia és leíró éghajlattan legfontosabb fogalmaival, összefüggéseivel 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A meteorológia fogalma és helye a tudományok rendszerében. A légköri folyamatok jellemzése: a meteorológia alapfogalmai, időjárási és éghajlati elemek, tényezők. A légkör szerkezete és összetétele. A meteorológiai sugárzástan alapjai: az elektromágneses sugárzás fogalma, jellemzői, spektruma, meteorológiai szempontú felosztása, legfontosabb fizikai törvényei. A szoláris éghajlat. A napsugárzás veszteségei a légkörön való áthaladáskor. A közvetlen, a szórt és a globálsugárzás fogalma. A szoláris energia. A földfelszín és a légkör kisugárzása. A Föld-légkör rendszer sugárzási egyenlege. Az üvegház gázok és éghajlat-módosító hatásuk. Az aeroszolok közvetett és közvetlen éghajlat-módosító hatása. A száraz levegő termodinamikája: termodinamikai alapfogalmak, a száraz levegő gázegyenlete. A termodinamika I. főtétele és alkalmazása adiabatikus és légköri folyamatokra. A száraz levegő függőleges mozgásának leírása, a légköri sztatika alapegyenlete, a száraz adiabatikus hőmérsékleti gradiens. A száraz levegő nyomásának és sűrűségének változása a magassággal. A nedves levegő fogalma, telítetlen, telített és túltelített nedves levegő.A nedvességtartalom mérőszámai. Az általános gázegyenlet nedves levegőre, a virtuális hőmérséklet fogalma. A barometrikus magasságformula nedves levegőre. A nedves levegő adiabatikus folyamatai a főn szél példáján. Az ekvivalens és az ekvipotenciális hőmérséklet fogalma, alkalmazása légköri folyamatokra. A légkör egyensúlyi állapotai. Kondenzáció a légkörben: felületi és térfogaton belüli kondenzáció, a kondenzációs magvak szerepe, a felfő és a köd definíciója, a ködök osztályozása. A felhőosztályozás szempontjai, felhőfajták. Csapadékképződés: a csapadék meteorológiai definíciója, nem hulló (mikro) és hulló (makro) csapadékok. A hulló csapadék keletkezése meleg és vegyes halmazállapotú felhőkben. Csapadékfajták. A függőleges hőmérsékleti profil és a téli csapadékfajták kapcsolata. A levegő vízszintes áramlása: a szél iránya és sebessége a súrlódási rétegben és a szabad légkörben, a gradiens szélmodell a szabad légkörben, a súrlódás hatása. A szél sebességének és irányának függése a magasságtól: elméleti és empirikus szélprofil törvények. A szélenergia. A légnyomási mező térképes ábrázolása: az izobár vonal és felület fogalma, izobár-térképek, nyomástopográfiai (abszolút és relatív) térképek, a térképek alkalmazása egyes légköri folyamatok elemzésére. A légtömeg fogalma, konzervatív tulajdonságai. A légtömegek felosztásának szempontjai. KözépEurópa időjárását, éghajlatát alakító légtömegfajták. Időjárási frontok: a frontfelület és a front fogalma, a melegfront, a hidegfrontok és az okklúziós frontok szerkezete és időjárása. A bárikus mező alapvető formái: a mérsékelt övi ciklon keletkezése és időjárása, a trópusi ciklon keletkezése és időjárása, hasonlóságok és különbségek a két ciklon szerkezetében, az anticiklon és időjárása, a légnyomási gerinc, csatorna és nyereg. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Ajánlott irodalom: Tar Károly (2005): Általános meteorológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 142 p. Tar K.: Meteorológia és klimatológia I. Általános meteorológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009. Czelnai Rudolf (1995): Bevezetés a meteorológiába I.: Légkörtani alapismeretek. ELTE, Budapest, 247p. Czelnai Rudolf, Götz Gusztáv és Iványi Zsuzsanna (1991): Bevezetés a meteorológiába II.: A mozgó légkör és óceán. ELTE, Budapest, 403p. Péczely György (1979): Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 336p.


Éghajlattan II. FDO1105 3. 2 0+2 Gy FDO1104 Dr. Tar Károly, egyetemi docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Megismertetni a hallgatókat az általános meteorológia, fizikai klimatológia és leíró éghajlattan legfontosabb fogalmaival, összefüggéseivel 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az éghajlat fogalma. Az éghajlatot kialakító tényezők. A földfelszínre érkező napsugárzás mennyiségét meghatározó tényezők. A földfelszín és a légkör közötti anyag- és energiatranszport folyamatokat befolyásoló tényezők. A légkör általános cirkulációja. Monszun szélrendszerek. Tengeráramlások. A földrajzi, domborzati tényezők és az emberi tevékenység hatása az éghajlatra. A hőmérséklet, a légnyomás, a nedvességtartalom, a szélirány és szélsebesség, a felhőzet és a csapadék napi és évi járása. A globálsugárzás, a hőmérséklet, a légnyomás és az általános légcirkuláció övezetes rendje. A higrikus övezetesség (a páranyomás, a relatív nedvesség, a felhőzet és a csapadék) rendje. Az éghajlati osztályozás típusai. A Köppen-féle osztályozás fő klímaövei és klímatípusai. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: trópusi éghajlatok, szubtrópusi és mérsékelt övi éghajlatok, szubpoláris és poláris éghajlatok. A földtörténeti éghajlatváltozások jellegzetességei és az ezt magyarázó elméletek. A jelenkori éghajlatváltozás jellegzetességei és lehetséges kiváltó okai. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Dr. Justyák János: Klimatológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004 Dr. Péczely György: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979 (vagy későbbi kiadás). Péczely György: A Föld éghajlata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.


Földrajzi kutatási módszerek és tudománytörténet FDO1106 3. 2 0+2 Gy Dr. Sütő László, főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja olyan geográfusok képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, valamint idegen nyelvtudásuk birtokában képesek a szakterületükön önálló ismeretszerzésre. Elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet megértéséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, ismereteket szereznek a környezet működéséről, a természeti és társadalmi-gazdasági környezetről, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a magyar és nemzetközi geográfia irányzatairól és jelentős személyiségeiről. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A földrajz az egyetlen olyan tértudomány, amelynek egyik ága természettudomány (természetföldrajz), a másik társadalomtudomány (társadalomföldrajz). Ezért az egyetlen igazán széles híd e két nagy tudományterület között. Az összefüggések és kapcsolatrendszerek föltárása segítségével a geográfus - miközben saját tudománya törvényszerűségeit vizsgálja - ráirányítja a figyelmet a földtan, a biológia, a néprajz, a szociológia, a történelem, a közgazdaságtan, a vallás, a nyelv, a politika, az építészet, a művészettörténet, sőt az irodalom legjellemzőbb sajátosságaira is. A geográfia története két és fél évezredre tekint vissza. A mai földrajztudomány interdiszciplinális és szintetizáló tudomány, vizsgálati köre a természeti és társadalmi szférára egyaránt kiterjed. Rokon- és segédtudományaihoz a tudományágak és ismeretterületek széles köre tartozik (földtudományok, biológia, történelem, közgazdaságtudományok, politikai tudományok, demográfia, etnográfia, statisztika, orvostudomány, agrártudományok, műszaki tudományok stb.). A földrajztudomány oktatásában kiemelt jelentősége van a hallgatók irodalomkutatásának, házi dolgozatok írásának. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története MTA FKI, Bp. 2006. Teleki Pál: A földrajzi gondolat története, Bp. 1917


Földtudományi alapismeretek I. TO1006 3. 2 2+0 K Bácskainé dr. Pristyák Erika, főiskolai adjunktus FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy átfogó ismereteket kíván nyújtani a földrajzi burok legfontosabb folyamatairól, azok környezetre és a társadalmi-gazdasági életre kifejtett hatásairól. A hallgatók ezen ismeretek birtokában alkalmasak legyenek a belső és külső erők működésének, és további természetföldrajzi tényezők felismerésére. Képesek legyenek a típustájak jellemzőinek földrajzi algoritmus szerinti felépítésére, a különböző természettudományok (fizika, kémia, biológia) és a földrajzi folyamatok kapcsolatainak felismerésére és értelmezésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A Naprendszer felépítése, a Nap. A Föld-típusú bolygók és az aszteroida-öv. Az óriásbolygók és a Kuiper-öv. A Föld, Hold rendszer helyzete, mozgásai és azok következményei. A Föld belső szerkezete. A fölkéreg felépítése, mozgásai, a kőzetek keletkezése és körforgása. A kőzetek és ásványok genetikai rendszere. A lemeztektonika alapjai. A hegységképződések folyamatai. A földtörténet alapjai, korbeosztása és mérési lehetőségei. A földtörténeti idők, időszakok, korok legfontosabb fejlődéstörténeti eseményei. Az élővilág fejlődésének őslénytani bizonyítékai, elterjedési és kihalási hullámainak mérföldkövei, ezek okai és következményei a Föld fejlődése során. A külső és belső erők működésének legfontosabb felszínalakító folyamatai és formakincse. A hidroszféra általános jellemzése. A legfontosabb talajképző folyamatok, a Föld és Magyarország fő talajtípusai. A légkör felépítése, összetétele. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek rendszere. Az időjárási jelenségek alapelemei. Ciklonok, anticiklonok, a nagy földi légkörzés alapjai. A földrajzi övezetesség általános ismeretei. Az egyes földrajzi övezetek felszínformálódása és fő természetföldrajzi jellemzői, az élővilág övezetes elrendeződésének okai és következményei. A táji szintézis, az élő és élettelen tájtényezők kapcsolatrendszere.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szabó J. - Gábris Gy. szerk. 2013. Általános természetföldrajz I-II. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 898 p. ISBN: 9789633120637 Tóth J. 2010. Világföldrajz. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1486 p. ISBN: 9789630589482 Borsy Z. szerk. 1998. Általános természetföldrajz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 832 p. ISBN:

9631860108 Gábris Gy. - Marik M. - Szabó J. 1998. Csillagászati földrajz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 338 p. ISBN: 9631923975 Szónoky M. 2011. A Föld és az élet fejlődése. Szeged, JATEPress Kiadó, 212 p. ISBN:

3159780001800


Geoinformatika FDO1107 2. 2 0+2 Gy FDO1108 Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tárgy elsajátításának célja, hogy a hogy a hallgatók képesek legyenek a társadalmi jelenségekben megnyilvánuló törvényszerűségek lényegét, összefüggéseiket modern adatgyűjtő és adatfeldolgozó eszközök segítségével feltárni. Rendelkezzenek geoinformatikai rendszerekbe beépülő digitális térképművek fajtáinak és geoinformatikai felhasználási módjainak alapos ismeretével (kataszteri, közmű, topográfiai, földrajzi térképek). Jártasságot szereznek az eltérő (vektoros és raszteres) geoinformatikai célú szoftverek használatában, összehangolásában, képesek lesznek a különféle szoftverek közötti adatátviteli, transzformációs és egyéb műveletek végrehajtására. Elsajátítják az alapadatok terepi és programalapú (műholdas távérzékelés) gyűjtésének, rendezésének módjait, az eredmények látványos megjelenítésének (tematikus térképek) és az eredmények hatékony kommunikációjának (web) eszközeit. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Térinformatikai alapfogalmak: A digitális térkép, a térinformatika (GIS) és a CAD fogalma. CAD rendszerek jellemző adatstruktúrái, szolgáltatásai. A térinformatika alapvető alkalmazási területei. A GIS adatmodelljei: Vektoros és raszteres rendszerek, 3D rétegtechnika, A vektoros adatmodell, adatok előállítása, adatforrások. A georeferencia: Georeferencia fogalma WGS-84, UTM/Gauss-Krüger, Egységes Országos Vetületi rendszer Bevezetés az ArcGIS használatába: ArcGIS moduljai: ArcCatalog, ArcMap Geodatabase, Feature Class létrehozása, tulajdonságai. Térképi és attribútum adatok bevitele: Az adatok előállításának eszközei, Az adatok minősége és feldolgozás során fellépő hibák, A térbeli lekérdezések bemutatása. A tematikus kartográfia ábrázolási módszerei Fontosabb tematikus térképfajták (történelmi, népesség, meteorológia) A térkép elemei: síkrajz, vízrajz, növényzet, domborzat, határok, névrajz, speciális karakterek használata, keret, jelmagyarázat stb., layout típusok A GPS rendszerek működési elve és alkalmazási lehetősége Adatnyerés: Az adatok minősége, az adatfeldolgozás során fellépő hibák. Adatbázisok: alaptérképek, felszínborítási térképek, domborzati adatbázisok, természetvédelmi adatok 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): MUCSI L. SZERK. 2012 A geoinformatika alapjai http://www.geo.u-szeged.hu/~laci/ab-Geoinfotananyag/geoinformatika-alapjai.html MAGYARI JULIANNA SZERK 2008 . Térinformatika elméleti jegyzet Szent István Egyetem Környezet és tájgazdálkodási Intézet p. 99 NEMES NAGY J.: Regionális elemzési módszerek ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2004. Ajánlott irodalom ELEK I. Bevezetés a geoinformatikába ELTE Eötvös Kiadó 2006 ELEK I. Térinformatikai Gyakorlatok ELTE Eötvös Kiadó 2006 MAGYARI JULIANNA SZERK 2008 . Térinformatika gyakorlati jegyzet Szent István Egyetem Környezet és tájgazdálkodási Intézet p. 99 DETREKŐI Á. - SZABÓ GY.: Bevezetés a térinformatikába, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1995. Kertész Á.: A térinformatika alkalmazásai Holnap Kiadó Budapest, 1997. LÓKI J.: A GIS alapjai Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. Steiner Ferenc: A geostatisztika alapjai. TÓZSA ISTVÁN: A térinformatika alkalmazása a természeti és humán-erőforrás gazdálkodásban, Aula Kiadó Budapest, 2001.


Térkép- és vetülettan FDO1108 1. 2 0+2 Gy Bácskainé dr. Pristyák Erika, főiskolai adjunktus FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg a térképek készítésének és használatának lényeges alapelemeit. A térképtörténet megismerése, általános vetülettani alapismeretek, az egyes vetületi típusok, térképtani és műszertani ismeretek elsajátítása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A térkép- és vetülettan gyakorlati vonatkozású alapelemeinek elsajátítása. Gyakorlati órák keretében a hagyományos térképszerkesztési módszerek gyakorlása. Vonalszintezési és tájékozódási gyakorlatok terepi körülmények között. Alapvető ismertszerzés a számítógépes vetület- és térképszerkesztésről. Vetülettani ismeretek alkalmazása. A tematikus térképek megismerése. Szerkesztésének alapvető ismeretei. Hagyományos és modern (digitális) térképszerkesztés, rendszerezés, gyakorlati haszna. Térképészeti munkák megjelenítése – gyakorlati térképezés. Általános iskolai, középiskolai tematikus térkép szerkesztése, falitérkép sajátosságai. Kartodiagram szerkesztése. A tematikus térképek szerkesztésének, térképi ábrázolásának hagyományos és újabb módszerei, alapelvei. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Unger J.: Bevezetés a térképészetbe. JATE Express 1999. Horváth G. - Zsiga A.: Térképészeti gyakorlatok (Főiskolai gyakorlatok) Budapest, 1982. Irmédi M. L.: Térképalkotás. Budapest, 1970. Stegena L.: Térképtörténet. Budapest, 1983. Papp-Váry Á. - Hrenkó P.: Magyarország régi térképeken, Gondolat/Officina Nova 1989. Világatlasz

Földrajzi szakmai törzsanyag TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

Általános gazdaságföldrajz I. FDO1209 4. 3 2+0 K FDO1215 Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a térben, a természeti környezettel szoros kapcsolatban lejátszódó társadalmi gazdasági jelenségek és folyamatok bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A társadalom és a földrajzi környezet kapcsolata. A világgazdaság kialakulása, fejlődésének fontosabb szakaszai és jellemzői. A világgazdaság szerkezete. Integrációk. Az egyes ágazatok (bányászat, energiagazdaság, feldolgozóipar, mező- és erdőgazdaság, infrastruktúra, közlekedés, bel- és külkereskedelem, idegenforgalom, pénz- és hitelintézetek) földrajzi elhelyezkedése. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, fejlődése és formái. Egyenlőtlen területi fejlődés : centrum és periféria. A fejlődés szakaszossága, törései és a strukturális robbanások. Az innovációk terjedése. Az új világgazdasági rend. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):


Általános gazdaságföldrajz II. FDO1210 5. 2 0+2 Gy FDO1209 Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a térben, a természeti környezettel szoros kapcsolatban lejátszódó társadalmi gazdasági jelenségek és folyamatok bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A társadalom és a földrajzi környezet kapcsolata. A világgazdaság kialakulása, fejlődésének fontosabb szakaszai és jellemzői. A világgazdaság szerkezete. Integrációk. Az egyes ágazatok (bányászat, energiagazdaság, feldolgozóipar, mező- és erdőgazdaság, infrastruktúra, közlekedés, bel- és külkereskedelem, idegenforgalom, pénz- és hitelintézetek) földrajzi elhelyezkedése. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, fejlődése és formái. Egyenlőtlen területi fejlődés : centrum és periféria. A fejlődés szakaszossága, törései és a strukturális robbanások. Az innovációk terjedése. Az új világgazdasági rend. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):


Általános társadalomföldrajz I. (népességföldrajz) FDO1211 3 3 2+0 K Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a társadalomföldrajz egyik fontos részterületének, a népességföldrajz ismeretanyagának (törvényszerűségeinek) bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A társadalomföldrajz és a népességföldrajz fogalma, tudomány-rendszertani helye, tárgya, feladatai. A társadalom és a földrajzi környezet kapcsolata. A Föld népességének növekedése népesedési ciklusok szerint. A népességnövekedés okai és területi különbségei. Az első és második demográfiai forradalom. A világ népességének területi eloszlása, okai, az oikumené és határai. A népességrobbanás következményei (élelmezési gondok, foglalkoztatási nehézségek stb.). Népességmigrációk, vándorlások fajtái, okai, következményei. A népesség struktúrája (nem- és kor szerinti megoszlás, foglalkozási összetétel és átrétegződés). A népesség etnikai, vallási, nyelvi összetétele. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Becsei J. (2008) Népességföldrajz, Ipszilon kiadó, Békéscsaba. Frisnyák S. szerk. (1990) Az általános gazdaságföldrajz alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kovács Z. (2002) Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Nánási I. szerk. (1999) Humánökológia. Medicina, Budapest. Tóth J. (szerk.) (2002) Általános társadalomföldrajz I-II. Dialóg-Campus, BudapestPécs.


Általános társadalomföldrajz II. (településföldrajz) FDO1212 4 2 0+2 Gy FDO1211 Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a társadalomföldrajz egyik fontos részterületének, a településföldrajz ismeretanyagának (törvényszerűségeinek) bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A település és a településhálózat fogalma. A települések osztályozása. A helyi és a helyzeti energiák típusai és szerepük a települések fejlődésében. Településhálózat, a települések térbeli rendje, településhierarchia. A települések funkcionális vizsgálata, vonzáskörzetek. A városok szerepe a településhálózatban, a városok szerkezete, agglomerációk. Az urbanizáció fogalma, története. A modern városfejlődés szakaszai. Faluföldrajz, a falvak fogalma, típusai. Szórványtelepülések (tanyák) 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Enyedi Gy. (1988) A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest. Cséfalvay Z. (1994) A modern társadalomföldrajz kézikönyve. IKVA Könyvkiadó Kft. Budapest. Kovács Z. (2002) Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Mendöl T. (1963) Általános Településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. Tóth J. (szerk.) (2002) Általános társadalomföldrajz I-II. Dialóg-Campus, BudapestPécs.


Általános természeti földrajz I. FDO1213 1. 4 3+0 K Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a földrajzi burok komplexitásának kialakulási folyamatát, a földrajzi burok jellegét és törvényszerűségeit, s a megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek a földrajzi burokról a valóságnak megfelelő korrekt képet kialakítani. További cél, hogy az általános természeti földrajz — a hozzá kapcsolódó gyakorlati-, éghajlattani és csillagászati földrajzi ismeretekkel együtt — megalapozza az egyéb földrajzi stúdiumokat, s a hallgatókat felkészítse az önálló szakmai munkára 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A Föld fejlődése és szerkezete. A szilárd kéreg. A Föld belsejének hőmérséklete. A földmágnesség. A kontinensek vándorlása. A lemeztektonika. A földkéreg szerkezetét kialakító folyamatok. A hegységképződés elméletei. A magmatizmus és a vulkanizmus földrajzi jelenségei. A földrengések, a földrengések erősségének fokozatai. A víz földrajza. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai. A víz körforgása, vízháztartás. A tengervíz anyagforgalma. A tengervíz hőháztartása. A tengervíz mozgásai. A vízfolyások földrajza. Vízfolyástípusok. Vízgyűjtők és vízválasztók. A vízhálózat alakrajzi jellemzői. A vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői. Folyó- és völgyszakaszok morfometriai paraméterei. A vízhálózat rajzolata. A vízfolyások vízszállítása. Vízjárás és vízjárási rendszerek. A mederformálás mechanizmusa. A vízfolyások hordalékszállítása. A tavak földrajza. A tómedencék genetikai típusai. Endogén, exogén, kozmikus és antropogén hatásokra kialakult tómedencék. A tavak földrajzi elterjedése. Termikus tótípusok. Biológiai tótípusok. A tavak fejlődése és pusztulása. Felszín alatti vizek. A felszín alatti víz elhelyezkedése. A talajnedvesség. A talajvíz. Talajvíztípusok. Talajvízháztartás. Rétegvíz. Résvíz. A karsztvíz helyzete és típusai. A felszín alatti vizek hőmérséklete, minősége. A felszín alatti vizek felszínre lépése – a források. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Szabó J.- Gábris Gy. (szerk.) Általános természetföldrajz I-II. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2013 Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993 Jakucs L.: Természetföldrajz I. A Föld belső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993 Jakucs L.: Természetföldrajz II. A Föld külső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995


Általános természeti földrajz II. FDO1214 2. 3 2+0 K FDO1213 Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a földrajzi burok komplexitásának kialakulási folyamatát, a földrajzi burok jellegét és törvényszerűségeit, s a megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek a földrajzi burokról a valóságnak megfelelő korrekt képet kialakítani. További cél, hogy az általános természeti földrajz — a hozzá kapcsolódó gyakorlati-, éghajlattani és csillagászati földrajzi ismeretekkel együtt — megalapozza az egyéb földrajzi stúdiumokat, s a hallgatókat felkészítse az önálló szakmai munkára 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az aprózódás és a mállás. Tömegmozgásos folyamatok. A pluviális és a fluviatilis erózió. A szárazföldi jég felszínalakító tevékenysége. A periglaciális felszínformálás. Karsztjelenségek. A lösz és a löszterületek formakincse. A szél felszínalakító tevékenysége. A tenger felszínalakító tevékenysége. Vulkánmorfológia A talaj fogalma, funkciói. A talajszelvény és a főbb talajszintek. A katéna fogalma. A talajképződést meghatározó környezeti tényezők. A talajképződés során lejátszódó fontosabb folyamatok. Talajosztályozás-talajrendszerek. Zonális, intrazonális és azonális talajok. A földrajzi övek talajai Az élővilág földrajza. Az élővilág és a földrajzi környezet. Életfeltételek (élő és élettelen környezeti tényezők). Ökoszisztémák. Életközösségek. Az élőlények egyed feletti szerveződési szintjei. Az élővilág zonális elrendeződése. A forró övezet növény- és állatvilága. A trópusi esőerdő élővilága. A szavannák élővilága. A trópusi sivatagok élővilága. A mérsékelt övezet növény- és állatvilága. Meleg-mérséklet öv élővilága. Esős telű szubtrópusi tartományok. Állandóan nedves, illetve esős nyarú szubtrópusi területek (monszun tartományok). A hűvösmérséklet öv élővilága. Óceáni tartományok. Mérsékelten szárazföldi tartományok. Szárazföldi tartományok. Szélsőségesen szárazföldi tartományok. A hideg-mérsékelt öv élővilága. A hideg (arktikus) övezet növény- és állatvilága. A hegyvidékek élővilága. A tengerek élővilága. Az élővilág szerepe a domborzat formálásában. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Szabó J.- Gábris Gy. (szerk.) Általános természetföldrajz I-II. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2013 Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993 Jakucs L.: Természetföldrajz I. A Föld belső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993 Jakucs L.: Természetföldrajz II. A Föld külső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995


Általános természeti földrajz III. FDO1215 3. 2 0+2 Gy FDO1214 Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Alapvető cél, hogy a hallgatók az Általános természeti földrajz I-II. keretei között tanult elméleti tananyag bizonyos elemeinek gyakorlati vonatkozásait is megismerjék. Képesek legyenek a belső és külső erők felszínformáló folyamatainak alkalmazóképes ismeretére, s az így szerzett ismereteket később képesek legyenek az általános iskolai tananyagba gyakorlati módon integrálni. Ehhez a tantárgy során a problémamegoldó gondolkodás, a rendszerező képesség kialakítása, valamint a tanári kommunikációs és elemző képességek fejlesztése a cél. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A külső erők eróziós és akkumulációs tevékenysége és ezek megismerésére alkalmas terepi, laboratóriumi vizsgálati módszerek. Alapvető szedimentológiai vizsgálatok. Üledékek fizikai tulajdonságainak vizsgálata a létrehozó erők függvényében: szemcsetulajdonságok elemzése. Terepasztali gyakorlatok az eróziós és akkumulációs folyamatok jellemzésére. A morfometriai tulajdonságok kapcsolata a kialakító belső és külső erőkkel. Általános morfometriai térképek és mutatók geoinformatikai elkészítése, domborzatelemzés. Földtani, felszínalaktani szelvények (keresztszelvény, hossz szelvény, földtani szelvény, vulkáni formarekonstrukció) és modellek készítése, és elemzése. Hidrogeográfiai jellemzők elemzése és bemutatása. Völgy- és vízgyűjtő karakterisztika geoinformatikai ábrázolása és értelmezése. Terepi talajvizsgálatok: talajszelvény készítése, kiértékelése. Talajfizikai és kémiai paraméterek vizsgálata. Hidrológiai jellemzők vizsgálata. Biogeográfiai gyakorlatok. 3. Kötelező, ajánlott irodalom : Félegyházi E. - Kiss T. - Szabó J. 2006. Természetföldrajzi gyakorlatok. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 170 p. Angyal Zs. szerk. 2012. Környezettudományi terepgyakorlat. ELTE TTK, Typotex Kiadó, Budapest, 290 p. Stelczer K. 2000. A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 412 p. Mucsi L. - Kovács F. - Szatmári J. - Nagyváradi L. 2011. Geoinformatika alapjai. Ejegyzet, SZTE Lóczy D. szerk. 2007-2008. Geomorfológia I.-II. Dialog Campus, Pécs


Európa természeti- és társadalomföldrajza I. FDO1216 6. 3 2+0 K FDO1217(E) Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az Európa földrajza c. stúdium foglalkozik Európa természet- és társadalomföldrajzi erőforrásainak és felhasználási lehetőségeinek feltárásával, s a gazdasági potenciál értékelésével. A társadalom különböző szintű környezetátalakító-tájformáló tevékenységét annak függvényében vizsgáljuk, hogy hogyan segítette elő Európa gazdasági és politikai integrációját, úgy, hogy az egyes országcsoportok, régiók gazdasági, politikai és társadalmi sajátosságai is felszínre kerülnek, különös tekintettel a térszerkezeti erővonalakra és súlypontokra. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az Európai Unió kialakulásával, fejlődésével és működési mechanizmusának bemutatásával foglalkozó bevezető előadások után, részletesen megvizsgáljuk Európa (EGT) világgazdasági helyét és szerepét, majd Európa centrumait és perifériáit, a fejlettség regionális különbségeit, a természeti- és humán erőforrások hasznosíthatósági lehetőségeit. Az Európai Unió energiagazdasága és energiapolitikája, a mezőgazdaság jellemzői és kitörési lehetőségei (C.A.P.), az ipar dinamikus és válságágazatai mellett áttekintjük a szolgáltatások szerepét és sajátosságait. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Probáld F.: Európa regionális földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 2000.


Európa természeti- és társadalomföldrajza II. FDO1217 6. 2 0+2 Gy FDO1222 Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az Európa földrajza c. stúdium foglalkozik Európa természet- és társadalomföldrajzi erőforrásainak és felhasználási lehetőségeinek feltárásával, s a gazdasági potenciál értékelésével. A társadalom különböző szintű környezetátalakító-tájformáló tevékenységét annak függvényében vizsgáljuk, hogy hogyan segítette elő Európa gazdasági és politikai integrációját, úgy, hogy az egyes országcsoportok, régiók gazdasági, politikai és társadalmi sajátosságai is felszínre kerülnek, különös tekintettel a térszerkezeti erővonalakra és súlypontokra. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az Európai Unió kialakulásával, fejlődésével és működési mechanizmusának bemutatásával foglalkozó bevezető előadások után, részletesen megvizsgáljuk Európa (EGT) világgazdasági helyét és szerepét, majd Európa centrumait és perifériáit, a fejlettség regionális különbségeit, a természeti- és humán erőforrások hasznosíthatósági lehetőségeit. Az Európai Unió energiagazdasága és energiapolitikája, a mezőgazdaság jellemzői és kitörési lehetőségei (C.A.P.), az ipar dinamikus és válságágazatai mellett áttekintjük a szolgáltatások szerepét és sajátosságait. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Probáld F.: Európa regionális földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 2000.


Földrajzi övezetesség FDO1218 6. 3 2+0 K FDO1105; FDO1215 Dr. Sütő László, főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg a természetföldrajzi jellemzők övezetes eloszlásának okait és következményeit. Ismerjék meg és tudják használni az övezetesség rendszerét leíró modelleket. Képesek legyenek a természetföldrajzi törvényszerűségek, folyamatok és jelenségek bemutatására az egyes övezetek típustájain keresztül. E tárgy fő képességfejlesztési célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a természetföldrajzi tudásuk szintézisére és az egyes övezetekben megjelenő környezeti problémák értelmezésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A földrajzi övezetesség rendszere. A tájtényezők változásai a földrajzi övezetekben. A morfodinamikai folyamatok és az éghajlati övezetesség kapcsolatrendszere. . Az állandóan nedves trópusok, a váltakozóan nedves-száraz éghajlatú területek jellemzése és a különböző éghajlati típusok hatása a felszín fejlődésére. A félig száraz és száraz övek általános jellemzése, az éghajlati típusok szerinti felszínfejlődés hatásainak jelenlegi vizsgálata. A nedves és félig nedves szubtrópusok éghajlati különbségei, természetföldrajzi adottságai, a recens morfodinamikai folyamatok ebből adódó eltérései. A nedves közepes földrajzi szélességű területek komplex természetföldrajzi rendszere, jelenkori felszínfejlődésének irányai és a korábbi időszakokból átöröklött formák sajátosságai. A poláris és szubpoláris területek jelenlegi éghajlati viszonyai és ennek következményei a feszínformálódásra, a korábban keletkezett formák. A függőleges övezetesség sajátosságai. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szabó J. - Gábris Gy. szerk. 2013. Általános természetföldrajz I-II. 1993. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 898 p. Borsy Z. szerk. 1993. Általános természetföldrajz. – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó. – p. 642-664; p. 676-806. (Éghajlati morfológiai régiók; 5. A Föld talajai; 6. Az élővilág földrajza); Gábris Gy. 2007. Földfelszín és éghajlat. –Budapest : ELTE Eötvös Kiadó Cartographia. 2004. Földi környezetünk atlasza. Cartographia, Budapest. – 56 p. Péczeli Gy. 1998. Éghajlattan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 195-229 p.


Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I. FDO1219 4. 3 0+2 Gy FDO1224 Dr. Sütő László, főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg a Kárpátok és a Kárpát-medence földtani viszonyait, fejlődéstörténetét és általános természetföldrajzi jellemzőit. Ezen ismeretek birtokában képesek legyenek a Kárpátokhoz és a medencéhez tartozó topográfiai névanyag szakmai tartalommal kitöltött használatára. Problémaorientált látásmód elsajátításával be tudják mutatni a Kárpátok és a medence fő szerkezeti egységeit, képesek legyenek a fejlődéstörténeti, földrajzi információk időbeli értelmezésére. A természetföldrajzi tanítási algoritmus alkalmazóképes tudásával képesek legyenek a jellegadó kárpáti tájak természetföldrajzi viszonyainak, környezeti problémáinak, természeti értékeinek bemutatására példaterületekkel alátámasztva. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A Kárpátok és a Kárpát-medence földtani fejlődéstörténete, szerkezeti felépítése, képződményei és formakincse. A Kárpátok és a Kárpát-medence táj- és domborzattípusai. A Kárpátok és a Kárpát-medence éghajlata és éghajlat-alakító tényezői. A Kárpátok és a Kárpátmedence vízrajzi adottságai, hidrológiai jellemzői. A Kárpátok és a Kárpát-medence talajai és biogeográfiai képe. A Kárpát-medence nagytájainak – Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti-, Déli-Kárpátok, a Bánsági-hegyvidék, az Erdélyi-medence és az Erdélyi-szigethegység – szerkezete, fejlődéstörténete, valamint természetföldrajzi jellemzése. Természet- és környezetvédelem a Kárpát-medencében. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Dövényi Z. szerk. 2012. A Kárpát-medence földrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1352 p. Nemerkényi A. – Móga J. 2007. Kárpátok és a Kárpát-medence. In.: Gábris Gy. szerk. Európa regionális földrajza. Természetföldrajz. Eötvös Kiadó, p. 140-173. Karátson D. szerk. 2002. Magyarország földje (Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére). Magyar Könyvklub, Budapest. Pinczés Z. 1995. Déli-felföld természeti földrajza. Jegyzet. KLTE, Debrecen, 149 p Pinczés Z. 1997. Erdélyi-peremvidék természeti földrajza. Jegyzet. KLTE, Debrecen 137 p.


Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza II. FDO1220 5. 2 2+0 K FDO1219 Dr. Sütő László, főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg hazánk elhelyezkedését a Kárpát-medencében. Képesek legyenek a hazánkhoz tartozó topográfiai névanyag szakmai tartalommal kitöltött használatára. A természetföldrajzi tanítási algoritmus elsajátításával képesek legyenek a középtáji fejlődéstörténet fő állomásainak, képződményeinek, felszínformáló folyamatainak, éghajlatának, vízrajzának, talajtani és életföldrajzi jellemzőinek bemutatására, amelyekhez példatájakat tudnak rendelni a tájkarakter leírásával. Problémamegoldó gondolkodással képesek legyenek a fejlődéstörténeti, földrajzi információk időbeli értelmezésére. a jellegadó hazai tájak környezeti problémáinak, természeti értékeinek bemutatására. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Hazánk földrajzi elhelyezkedése a Kárpát-medencében medencében és ennek következményei a földtani viszonyokra, fejlődéstörténetre és általános természetföldrajzi jellemzőkre nézve. Hazánk táj- és domborzattípusai. Hazánk éghajlata és éghajlat-alakító tényezői. Hazánk vízrajzi adottságai, hidrológiai jellemzői, talajai és biogeográfiai képe. Az Alföld futóhomokos, lösszel fedett és medenceperemi hordalékkúp-síkságai. Az Alföld és a Kisalföld ártéri síkságai. A Nyugat-magyarországi-peremvidék kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységei, kavicsos hordalékkúp-síkságai és önálló dombságai. A Dunántúlidombság futóhomokos hordalékkúpjai, ártéri síkságai, önálló dombságai. A Dunántúlidombság karbonátos kőzetekből és homokkőből álló alacsony középhegységei. A Dunántúliközéphegység karbonátos, magmás és palás kőzetű alacsony középhegységei. Az Északmagyarországi-középhegység vulkáni, nem karsztos és karsztos üledékes középhegységei. Természet- és környezetvédelem hazánkban. Természeti világöröksége és nemzeti parkok földtudományi értékei. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Martonné Erdős K. 2001. Magyarország tájföldrajza. Debrecen, Kussuth Egyetemi Kiadó. Mezősi G. 2011. Magyarország természetföldrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó. – 394 p. Dövényi Z. szerk. 2012. A Kárpát-medence földrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1352 p. Budai T. - Konrád Gy. 2011. Magyarország földtana. PTE TTK e-jegyzet. http://www.mfgi.hu/ sites/default/files/files/F%C3%B6ldtani%20Kutat%C3%A1s/Ismeretterjeszt%C3%A9s/Mof_jegy zet_Futto.pdf Less Gy. 2011. Magyarország földtana. ME MFK e-jegyzet. http://www.tankonyvtar.hu/hu/ tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600231/sco_00_01.htm


Magyarország társadalomföldrajza I. FDO1221 4. 3 2+0 K FDO1211 Dr. habil Hanusz Árpád, egyetemi tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A stúdium a magyar társadalommal, a nemzetgazdaság természetföldrajzi alapjaival és geopolitikai-közgazdasági feltételrendszerével, a gazdaság ágazati és térszerkezetével, európai kapcsolódásaival és a világgazdaságban elfoglalt helyével (perspektíváival) foglalkozik. A hallgatók alkalmasak legyenek országunk társadalmi folyamatairól, gazdasági helyzetének főbb mozzanatairól beszélni. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti és humán erőforrásai, közgazdasági és politikai tényezői. A gazdasági fejlődés fontosabb korszakai és jellemzői. A népesség idő- és térbeli változásai, tagozódása, gazdasági aktivitása. A magyar nemzetgazdaság szerkezete, primer és szekunder szektorai (mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, ipar). A tercier szektor jellege, társadalmi szerepe és fejlődési sajátosságai. A magyar településhálózat, régiók és térszerkezeti egységek. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Perczel Gy.: Magyarország társadalom-gazdasági földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 1995. Magyarország atlasza. Kiadó: Cartographia Kft. ISBN: 9633525527CM, 1999.


Magyarország társadalomföldrajza II. FDO1222 5. 2 0+2 Gy FDO1221 Dr. habil Hanusz Árpád, egyetemi tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A stúdium folytatólagosan foglalkozik a magyar társadalommal, a gazdaság ágazati és térszerkezetével. A hallgatók képesek legyenek Magyarország egy tájegységen a társadalmigazdasági konkrétumokat felismerni, megfogalmazni. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A magyar régiók és térszerkezeti egységek részletesebb vizsgálata. Régiók szerint a társadalmi-gazdasági fejlődés természeti és humán erőforrásai, közgazdasági és politikai tényezői. A népesség idő- és térbeli változásai, tagozódása, gazdasági aktivitása. A régiók gazdasági szerkezete, primer és szekunder szektorai (mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, ipar). A tercier szektor jellege, társadalmi szerepe és fejlődési sajátosságai. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Perczel Gy.: Magyarország társadalom-gazdasági földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 1995. Magyarország atlasza. Kiadó: Cartographia Kft. ISBN: 9633525527CM, 1999.


Magyarország turizmusföldrajza FDO1223 5. 3 1+1 Gy Dr. habil Hanusz Árpád, egyetemi tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Magyarország turizmusföldrajza tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék országunk idegenforgalmát az adatok tükrében, szabadidő és a turizmus lehetőségeit, lehetséges csoportosításait. Eligazodjanak elméleti és lehetőség szerint valamennyire gyakorlati szinten is a turizmus piacán, a piac összetevőit megismerjék, jellemzőit, sajátosságait nagyvonalakban átlássák /a kereslet tényezői, a kínálat tényezői, ár, verseny, kockázat, krízisérzékenység/. A tájegységek, régiók, TDM szervezetek turizmusát konkrétumokkal ismerjék. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A turizmus történeti fejlődése, jelentősége napjainkban. Az idegenforgalmi keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők. Szükséglet, motiváció, idegenforgalmi adottságok, attrakció, vonzerő. Fogadókészség, fogadóképesség. A fogyasztási magatartást befolyásoló tényezők. A turizmus mérése, a statisztikai adatgyűjtés szerepe és jelentősége. Adatgyűjtési módszerek, az érkezők valamint a turisztikai bevételek és kiadások számbavételének módozatai. A világ és hazánk turizmusa a számadatok tükrében. Fejlődési trendek, tendenciák. Az idegenforgalmi szektor és főbb jellemzői: a versenyszféra, a közlekedés, szálláshely és vendéglátás, ember alkotta idegenforgalmi attrakciók működtetői, a szervezett turizmust szolgáló létesítmények. Idegenforgalmi szektor II.(A turizmus irányítása). Állami és területi, ágazati, irányítási és koordinációs feladatok. Információszolgáltatás, TourInform rendszer, nemzeti propaganda feladatok. Az államigazgatás felelőssége a turizmusban. A Magyar Turizmus Zrt. feladata, tevékenysége. Regionális marketing Irodák tevékenysége. Idegenforgalmi koncepció. Idegenforgalmi szektor III. (Civil szerveződések) Közérdekű szervezetek, szakmai szövetségek, érdekképviseleti szerveződések. A turizmus közvetett és közvetlen gazdasági szerepe, hatásai / regionális és multiplikátor hatás/, társadalmi, szociális, kulturális, ökológiai, környezeti hatásai. Fenntartható fejlődés a turizmusban. Az idegenforgalom hosszú távú fejlesztési stratégiája, prioritások, termékfejlesztési lehetőségek és forrásaik a minőségi/exkluzív turizmus kínálati piacán. Idegenforgalmi Célelőirányzat. A turizmus integrált tervezése. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Turizmus szakfolyóirat Turizmus Bulletin, szakfolyóirat, Magyar Turizmus Zrt. Michalkó Gábor: Magyarország modern turizmusföldrajza, Studia geographica, Dialóg campus Pécs 2010. ISBN: 978-963-7296-29-1 Aubert Antal: Magyarország idegenforgalma, szakkönyv és atlasz, Cartographia, 2006 Mundruczó Gy.-né – Graham, S. (1996): Turizmus elmélet és gyakorlat. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó. Puczkó L. – Rátz T. (2001): A turizmus hatásai. Budapest, Aula Kiadó. 482 p.


Terepgyakorlat I. FDO1224 2. 1 0+2 Gy FDO1102;1104; (E) 1108;1214 Dr. habil Hanusz Árpád, egyetemi tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A terepgyakorlat alapvető célja az, hogy az egyes alapozó tárgyak ismeretanyagának vonatkozó elemeit terepi körülmények között legyenek képesek alkalmazni a hallgatók. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Térképtani gyakorlatok (tájékozódási feladatok nappali- és éjszakai körülmények között, alapvető felmérési gyakorlatok, GPS, lézeres távmérő, hagyományos tájoló használatának a gyakorlása stb.). meteorológiai gyakorlatok (mikroklíma mérése, az adatok feldolgozása és kiértékelése). Geológiai és geomorfológiai gyakorlatok és megfigyelések terepi körülmények között (az ásványok és kőzetek (fossziliák) szakszerű gyűjtésének az elsajátítása, tömbszelvények rajzolása terepi felmérések alapján stb.). Hidrogeográfiai és talajtani gyakorlatok (vízhozam mérése, analitikai vizsgálatok, talajminta gyűjtése, talajszelvény készítése és kiértékelése stb.). Biogeográfiai megfigyelések a terepen. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Az egyes alapozó tárgyaknál előírt kötelező irodalom


Terepgyakorlat II. FDO1225 4. 1 0+2 Gy FDO1221(E) Dr. habil Hanusz Árpád, egyetemi tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A II. éves hallgatók számára olyan gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása, amely során a hallgatók bepillantást kapnak a magyar gazdaság egyes ágazatát képviselő ipari üzem működésébe, és megismerik az ipari üzem tágabb környezetének természetföldrajzi adottságait.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Magyarország komplex földrajzi ismeretének gyakorlati alkalmazása, terep bejárás a Dunántúli-középhegység, a Kisalföld, és a Nyugat-magyarországi peremvidék területén. Kiselőadások és szakmai beszámolók tartása, terepgyakorlati napló vezetése és szakmai tapasztalszerzés a fent megnevezett Magyarországi és Dél-Szlovákiai (pl. Bős, Pozsony, stb…) területén. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Magyarország földrajzánál előírt kötelező irodalom


Terepgyakorlat III. FDO1226 6. 1 0+2 Gy FDO1216(E) Dr. habil Hanusz Árpád, egyetemi tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Kiemelt cél az, hogy a Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzánál tanultak gyakorlati alkalmazása. Olyan jártasságok és készségek megszerzése, amelyek képessé teszik a hallgatót az egyes geomorfológiai, kőzettani népesség- és tepelülésföldrajzi, illetve társadalomföldrajzi problémák kutatására, feltárására és magyarázatára. Az elméleti geográfiai tudás gyakorlati alkalmazása és alkalmazhatósága. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A Kárpát-medence történeti régióinak komplex földrajzi megismerése, gyakorlati készségek és képességek fejlesztése, hallgatói kiselőadások tartása és szakmai tapasztalatok bővítése. A Kárpát-medence régióinak (pl. Felvidék, Délvidék, Erdély, Partium, Kárpátalja) komplex szintézise. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Ugyanaz, ami a Kárpát-medence és a Magyarország természeti földrajza.

B. Általános iskolai differenciált szakmai törzsanyag Természetföldrajzi modul TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

Antropogén és természeti viszonyok FDO1327 8. 2 0+2 Gy FDO1224 Dr. Sütő László, főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tárgy célja a hallgatók megismertetése az emberi tevékenységek nyomán bekövetkezett táji változások mértékével és ennek következményeivel. Másrészt szerezzenek ismereteket a külső és belső erők nyomán bekövetkező természeti katasztrófák reális értelmezéséhez. Képesek legyenek önállóan egy tájrészlet antropogén formakincsének és természeti veszélyeinek időbeli és térbeli jellemzésére, majd ennek továbbadására a tanulók számára. A kurzus végére a hallgatók a történeti ökológia, a környezeti földtudományok segítségével interdiszciplináris szemszögből és megoldásorientált módon tudják tanulmányozni az antropogén tájformálás és a tőlük független természeti veszélyek környezeti hatásait. Ismerjék meg azokat a földtudományi módszereket, amelyek alkalmasak ezek negatív következményeinek elhárítására. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az antropogén geomorfológia tárgya és rendszere. Az antropogén tájformálás időbeli szerepe. A bányászat táj- és domborzatformáló tevékenysége. A települések és a tájátalakítás kapcsolata. A közlekedés és az ipar tájformáló és antropogén geomorfológiai sajátosságai. A mező- és erdőgazdaság tájformálása és geomorfológiai problémái. A vízgazdálkodás tájátalakító szerepe és fenntarthatósága. A hadászat és a honvédelem antropogén geomorfológiai emlékei. A turizmus, a sportok antropogén geomorfológiai és táji vonatkozásai. A környezet átalakító munkálatok mérése és negatív következményük megoldási lehetőségei. A természeti katasztrófák és kezelésük alapfogalmai. A természeti katasztrófák típusai szerepük a történelmi korszakok során. Litoszférikus katasztrófák és ezek hazai vonatkozásai (tömegmozgások, földrengések). A légköri folyamatok által generált katasztrófák és ezek hazai vonatkozásai (árvizek, belvizek, szárazság, szélerózió). A természeti katasztrófák elleni védekezés, katasztrófavédelem Magyarországon. Esettanulmányok a felszínstabilitás, a vízrendezés, a szakszerűtlen területhasználat, a településterjeszkedés okozta károk kezeléséről. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szabó J. 2001. Természeti katasztrófák és elhárításuk. – Távoktatási tananyag PHARE környezetvédelmi referensképzés számára. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. – 1-46 p. Dávid L. – Szabó J. szerk. 2006. Fejezetek az antropogén geomorfológiából. – Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó – 318 p. Szabó J. - Dávid L. - Lóczy D. 2010. Anthropogenic geomorphology. – London, New York, Berlin, Springer Kiadó. – 250 p. Ádám A. – Meskó A. szerk. 2001. Földtudományok és földi folyamatok kockázati tényezői. Magyarország az ezredfordulón: MTA stratégiai kutatások. Műhelytanulmányok. Budapest. – 242 p. Sütő L. 2013. A szénbányászat geomorfológiára és területhasználatra gyakorolt hatásainak vizsgálata a Kelet-borsodi-szénmedencében. Nyíregyháza, MTA DAB, NYF TFI, 193 p.


Környezeti földtudományok FDO1328 7. 2 0+2 Gy FDO1224 Dr. Sütő László, főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg különböző típusú környezeti problémák rendszerét a természeti veszélyektől, az antropogén tájformáláson és a környezetszennyezésen át az élő természeti rendszerek károsításáig. Sajátítsák el a földtudományok szerepét a környezeti problémák kezelésében. A kurzus végére a hallgatók a környezeti földtudományok segítségével gyakorlati esettanulmányokon és laborvizsgálatokon keresztül tudják elemezni a környezet-szennyezés és környezetkárosítás problémáit, hogy képesek legyenek megoldás-orientált módon és interaktív módszerekkel továbbadni a diákok számára.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A földi rendszerek kapcsolatai és fő típusai. A fő anyagforgalmi ciklusok jellemzése környezetvédelmi szempontból. A környezetvédelem témaköreinek fontosabb fogalmai. A földtudományok környezetvédelmi, környezetgazdálkodási és természetvédelemi kapcsolatai. A geotényezőkre káros folyamatok, jelenségek, anyagok ismerete. A környezetkárosítás formáinak és az ellenük való védekezés földtudományi módozatainak gyakorlati áttekintése. A földtani, geomorfológiai közeg használatának tájrendezési vonatkozásai, terepi- és laborvizsgálatai. Geoinformatikai lehetőségek földtani, felszínalaktani elemzések során. Környezetvédelmi célú terepi talajfelvételezés, jegyzőkönyvezetés. Talajszennyezési, talajdegradációs problémák laborvizsgálata. Hidrológiai, vízgazdálkodási problémák laborvizsgálatai és elemzése. Geoinformatikai módszerek a szennyezések terjedésének vizsgálatában. A természetvédelem földtudományi vonatkozásai. Tájökológiai, területhasználati vizsgálatok alapfogalmai. A geoinformatika szerepe a tájvizsgálatok folyamatában.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kerényi A. (2003) Környezettan – Természet és társadalom – globális nézőpontból – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 470p. Angyal Zs. szerk. 2012. Környezettudományi terepgyakorlat. ELTE TTK, Typotex Kiadó, Budapest, 290 p. Szabó Sz. – Csámer Á. 2002. Környezetföldrajz-földtan, Eszterházy Károly Főiskola, főiskolai jegyzet, 126 p. (részlet pp. 103-118) Kádár I. 1998. A szennyezett talajok vizsgálatáról, Kármentesítési kézikönyv, KöM http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk2/index.htm Kovács F. - Lóki J. - Nagyváradi L. - Gyenizse P. - Bugya T. - Rábay A. 2013. Környezeti informatika. E-jegyzet, SZTE-DE-PTE http://www.geo.u-szeged.hu/~feri/ kornyezeti_informatika/k%C3%B6rnyezeti_informatika.html

Társadalomföldrajzi modul TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

A világgazdaság folyamatai és működési zavarai FDO1322 7. 3 2+0 K FDO1210 Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A világgazdaság centrum-periféria fejlődési elmélete alapján, valamint a globalizációs évszázad új kihívásaira adott sajátos válaszok segítségével - a történelmi fejlődés eltéréseit is figyelembe véve vizsgáljuk a centrum országok, a félperifériák és a differenciálódó fejlődő régiók (harmadik és negyedik világ) sokoldalú kapcsolatrendszerét, a helyi társadalmi-gazdasági sajátosságok érzékeltetésével, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű perifériák sajátos alkalmazkodását, társadalmi-gazdasági berendezkedését.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A világgazdaság fejlődése és működési zavarai c. stúdium bevezetője a világgazdasági elméletekkel és modellekkel foglalkozik, majd felvázolja a XV. századi regionális gazdaságokból kialakuló egységes, modern világgazdaság fejlődési szakaszait és sajátosságait. Az idő- és térbeli keresztmetszetek után – amelyek a világgazdaság fejlődési fokozatai is – a világgazdaság jelenlegi sajátosságaival (globalizáció, Just in time, dezindusztrializáció, termelői- és fogyasztói szolgáltatások, stb.) és működési zavaraival foglalkozunk. Különös hangsúlyt fektetve a természeti és humán erőforrások regionális különbségeire, a gazdasági potenciál eltéréseire, amelyek eredményeként gyorsuló differenciálódás és élesedő konfliktusok adódnak (pl. Észak-Dél, élelmezési, pénzügyi).

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Haggett P. (2006): Geográfia: globális szintézis. Typotex, Budapest, 842 p. Berend T. Iván – Ránki Gy. (1987): Európa gazdasága a XIX. századba (1780-1914). Gondolat Kiadó, Bp. G, Nagle – K, Spencer (1999): Az Európai Unió földrajza. Holnap Kiadó, Budapest Huntington, S. P. (1999): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Kiadó, Budapest, 646 p. Fischer F. (2005): A kétpólusú világ 1945-1989: Tankönyv és atlasz. Dialóg Campus, Pécs, 396 p.


Történeti földrajz II. FDO1330 8. 2 0+2 Gy FDO1222 Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a természeti környezet és az emberi tevékenységi formák idő- és térbeli változásainak a bemutatása (895-től 1945-ig). További cél, hogy a hallgatók képesek legyenek az elsajátított tananyag felhasználásával önálló helytörténeti kutatást végezni, s az így feltárt ismereteket integrálni tudják az általános iskolai tananyagba, figyelembe véve a tanulók előképzettségét és életkori sajátosságait. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A hazai történeti geográfia eredményei és feladatai. A Kárpát-medencében élő társadalmak táj- és erőforrás-használata, tájformáló, környezet-átalakító tevékenysége. A Kárpát-medence természeti képe a honfoglalás és a kora Árpád-korban. A természeti környezet változásai a 9-10. századtól a 19. század közepéig. A társadalom integrált környezet-átalakító tevékenysége a Kárpát-medencében (1846-1920). A magyarság történeti demográfiája (1920-ig). A Kárpát-medence etnikumai, etnikai térszerkezet-változásai és az interetnikus kapcsolatok (1920-ig). A magyar településhálózat kialakulása és fejlődése a 10. századtól 1920-ig. A településhálózat változása 1920-tól 1945-ig. A magyar mező- és erdőgazdaság történeti földrajza a feudalizmustól 1920-ig. A Kárpát-medence bányászata és kohászata a korai feudalizmustól 1920-ig. A magyar ipar történeti földrajza. A feudális kori Magyarország közlekedési hálózata és piacközpontjai. Gazdasági erővonalak és erőközpontok a Kárpát-medencében. Az ország infrastruktúra-rendszerének kiépítése és hatása a társadalmi-gazdasági folyamatokra (19-20. század). Térszerveződés, régiók és interregionális kapcsolatok a Kárpátmedencében. Trianon hatása az ország társadalmi-gazdasági viszonyaira (1920-1945). 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Egyetemi-főiskolai tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Kókai Sándor: A Bánság történeti földrajza (1718-1918). Nyíregyháza, 2010. Dobány Zoltán: A Taktaköz történeti földrajza a 18. század közepétől 1945-ig. Nyíregyháza, 1995. Dobány Zoltán: A Cserehát történeti földrajza. Aggtelek, 2010. Dobány Zoltán: A Sajó-Bódva köze történeti földrajza. Aggtelek, 2010. Dobány Zoltán: Történeti földrajzi tanulmányok a Hernád-völgy területéről (18-20. század). Aggtelek, 2010.


Politikai földrajz és szociálgeográfia FDO1331 7. 2 0+2 Gy FDO1212 Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Politikai jelenségek földrajzi módszerekkel történő elemzését és földrajzi értelmezését végző tudományterület. Vizsgálja az államhatárok és az államok földrajzi jellemzőit, területi változásait, az államok belső közigazgatási felosztását, a régiók kialakításának területi kereteit, az egyes társadalmi csoportok politikai magatartását, az államok nemzetközi kapcsolatrendszerét, az államközi kapcsolatok földrajzi, geopolitikai hátterét, a nemzetközi integrációk kialakulását, s még számos politikai jelenség földrajzi vonását. A politikai földrajz kialakulásában mérföldkőnek számított Friedrich Ratzel (1844-1904) német geográfus munkássága, akinek Politische Geographie (1897) című műve jelentős lökést adott a tudományterület létrejötte szempontjából. A 20. századi fejlődése során a politikai földrajz számos részterületre vált szét (pl. geopolitika, közigazgatási földrajz, választási földrajz, integráció-földrajz), amelyek önálló tudományterületté válása megindult. A politikai földrajz napjainkban a társadalomföldrajz egyik legdinamikusabban fejlődő, legszerteágazóbb részterülete. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A politikai földrajz átalakulóban lévő, igen sok problémát magában foglaló tudományterület. A kurzus elsősorban a politika térbeli szerveződéseinek kérdéseit tárgyalja. A tárgy időbeli korlátai lehetetlenné teszik egy teljes, átfogó kép nyújtását, mely minden klasszikus témát átölel. Ezért figyelembe véve, hogy a hallgatók érdeklődése elsősorban a politikai konfliktusok és nemzetközi kapcsolatok felé irányul, főleg ilyen kérdések vizsgálata kerül előtérbe. Bevezetés a politikai földrajzba. Államföldrajz: Állam – nemzet – nemzetállam. Az államok létrejötte. Az állam területe. Határok földrajza. Magterületek és fővárosok. Központosított, szövetségi és regionális államok. Különleges politikai területi egységek. Közigazgatás földrajza: A közigazgatás földrajz definíciója, kialakulása és fejlődése. Közigazgatási térfelosztás világszerte. Közigazgatási térfelosztás és változásai Magyarországon. Választási földrajz: A választási földrajz definíciója, kutatási előzményei. A választójog és a választási rendszerek fejlődése. A választási földrajz rendszermodellje. A magyar parlamenti választások földrajzi jellemzői (1990-1998). Imperializmus, gyarmatosítás, dekolonizáció: Gyarmatbirodalmak létrejötte, felbomlása, utóélete. Geopolitika: A hatalom vizsgálata. Történeti koncepciók a geopolitikában. Napjaink geopolitikája. A háború és béke földrajza. Jelenlegi nemzetközi kapcsolatok: Nemzetközi jog. Nemzetközi kereskedelem. Gazdasági integráció. Globális kormányközi szervezetek. Regionális és szubregionális szervezetek. Land-locked (“szárazföldbe zárt”) államok. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Bernek Ágnes (szerk.) (2002): A globális világpolitikai földrajza, Nemzeti Tankönyvkiadó

Regionális földrajzi modul TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

Kontinensek földrajza I. FDO1332 7. 3 2+0 K FDO1218; FDO1210 Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A Kontinensek földrajza I. című tárgy keretében a hallgatóknak meg kell ismerniük az Amerikai kontinens természeti földrajzi adottságait, azok hatásait az energiagazdálkodásra, a kitermelő iparra, a feldolgozóiparra, a mezőgazdálkodásra és a szolgáltatások egyes ágazataira. Meg kell ismerniük továbbá a társadalom lokális-, mikro- és makroregionális környezet-átalakító, tájformáló tevékenységét is, az egyes régiók és térségek jellemzőinek, sajátosságainak vizsgálata alapján, úgy, hogy az egyes országok, ország-csoportok, régiók gazdasági, politikai és társadalmi sajátosságai is a felszínre kerüljenek, különös tekintettel a térszerkezeti erővonalakra és súlypontokra. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Észak-Amerika földrajzi helyzete, tagoltsága, kialakulása, morfológiai egységei. Észak-Amerika éghajlata, vízrajza. Észak-Amerika természetes növénytakarója, állatvilága, talajai. Észak-Amerika tájai. A Kanadai pajzs, az Appalache-hegység. A Kordillerák hegylánca. A Sziklás-hegység. A Belső-medencesor, a Pacifikushegységrendszer. A Belső-síkság. Közép-Amerika földrajzi helyzete, tagoltsága, kialakulása, felszíne. Közép-Amerika éghajlata, vízrajza, növényzete, állatvilága, talajai. Közép- Amerika tájai. Dél-Amerika földrajzi helyzete, tagoltsága, kialakulása, felszíne. Dél-Amerika éghajlata, vízrajza, természetes növénytakarója, állatvilága, talajai. Dél-Amerikai tájai. Dél-Amerika masszívumai. Dél-Amerika alföldjei, medencéi. Az Andok. Az USA társadalmi-gazdasági fejlődése és sajátosságai, világgazdasági jelentősége, népesség- és településföldrajzi specifikumai stb. Mezőgazdaságának általános jellemzői, termelési övezetei ill. körzetei. Gazdasági körzeteinek komplex bemutatása, értékelése. Kanada, Mexikó, Közép-Amerika országainak jellemzése, világgazdasági jelentőségű termékeik bemutatása. Dél-Amerika regionális középhatalmainak társadalmi-gazdasági jellemzése 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Probáld F. Amerika regionális földrajza. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005. Gábris Gy. (szerk.): Regionális természetföldrajzi atlasz, Tengerentúli világrészek, ELTE Eötvös kiadó, Budapest 1999 Pinczés Z.: Regionális természeti földrajz. Tankönyvkiadó, Bp. 1982 Gertig Béla (szerk.): Kontinensek földrajza II. Tankönyvkiadó Budapest, 1989.


Kontinensek földrajza II. FDO1333 8. 3 2+0 K FDO1332 Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Ázsia jelentősebb országainak, természeti- és társadalmi adottságainak komplex értékelése, s ennek segítségével az általános természet- és társadalomföldrajzból tanultak konkrét gyakorlati alkalmazása egy-egy ország vagy országcsoport világgazdasági helyét, fontosságát, valamint specifikumait illetően. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: DNy-, Dél- és Dél-Kelet Ázsia természeti- és társadalmi sajátosságainak feltárása, gazdasági és politikai lemaradások és átalakulások bemutatása. A FÁK természetföldrajzi adottságai, ezek hatása a kitermelő iparra, energiagazdálkodásra és a feldolgozóipar elhelyezkedésére, jellemző sajátosságainak (gazdasági körzeteinek) kialakulására. A FÁK népei, népességföldrajzi jellemzői, etnikai és vallási problémái. Kína, Mongólia és a Távol-Kelet természeti viszonyai, sajátos gazdasága és kapcsolódási lehetőségei a Japán gazdaság, illetve a kis tigrisek országaihoz, a fejlődés lehetőségei és módozatai. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Probáld F. – Szegedi – Mészáros: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. 1996. Rudl J.: A FÁK földrajza (egyetemi és főiskolai tankönyv) Budapest, 1999. Makra L.: Varázslatos Kína Budapest, 1997. A Világ országai Budapest, 1997. U.ö.: Ázsia, Ausztria, Óceánia földrajza.


Kontinensek földrajza III. FDO1334 8. 3 1+1 Gy FDO1332 Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A Kontinensek földrajza III. című tárgy keretében a hallgatóknak meg kell ismerniük Afrika és Ausztrália természeti földrajzi adottságait, azok hatásait az energiagazdálkodásra, a kitermelő iparra, a feldolgozóiparra, a mezőgazdálkodásra és a szolgáltatások egyes ágazataira. Meg kell ismerniük továbbá a társadalom lokális-, mikro- és makroregionális környezet-átalakító, tájformáló tevékenységét is, az egyes régiók és térségek jellemzőinek, sajátosságainak vizsgálata alapján, úgy, hogy az egyes országok, ország-csoportok, régiók gazdasági, politikai és társadalmi sajátosságai is a felszínre kerüljenek, különös tekintettel a térszerkezeti erővonalakra és súlypontokra. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Afrika természeti viszonyai (helyzete, felszíne, kialakulása, földtani felépítése, éghajlata, vízrajza, természetes növényzete, állatvilága, talajai). A társadalom hatása a környezetre. Afrika nagytájainak természeti földrajza (Dél-Afrika, Kelet-Afrika, Északkelet-Afrika, Egyenlítői-Afrika, Felső-Guinea, Szudán, Szahara, Atlasz-vidék, Szigetek és szigetcsoportok) Ausztrália természeti földrajza (helyzete, felszíne, kialakulása, földtani felépítése, éghajlata, vízrajza, természetes növényzete, állatvilága, talajai). Ausztrália nagytájainak természetföldrajza (Nyugat-ausztráliai pajzs, Belső-ausztráliai medencerendszer, KeletAusztráliai hegyvidék, Nagy-korallzátony) Afrika és Ausztrália természet és társadalomföldrajzi erőforrásainak és fejlesztési lehetőségeinek feltárása, gazdasági potenciáljának értékelése. Afrika helye és szerepe a világgazdaságban. Afrika természeti és társadalmi régióinak helye, szerepe a regionális munkamegosztásban, gazdasági társadalmi sajátosságainak, problémáinak bemutatása a történelmi fejlődésen keresztül. Afrika regionális középhatalmainak gazdasági sajátosságai, térszervező képességei és lehetőségei, valamint helyük és szerepük a globális világgazdaság munkamegosztási rendszerében. Ausztrália és Új-Zéland társadalmi gazdasági fejlődése, helye napjaink világgazdasági erőtereiben 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. (szerk.: Probáld Ferenc), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. Gruber László: Ausztrália, Óceánia és Antarktisz természeti földrajza. JATE Press, Szeged, 1998. Regionális természetföldrajzi atlasz Tengerentúli világrészek. (szerk.: Gábris Gyula), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1999.

C. Tanári szakképzettség szakmai ismeretei Tanári szakképzettség ismeretei TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

Földrajz szakmódszertan I. (A földrajztanítás alapjai; hospitálás) FDO1435 5. 2 0+2 Gy FDO1219; FDO1221 Dr. Komáromi István, PhD, c. főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tárgy alapvető célja, hogy a tanárjelölteket felkészítse a korszerű földrajzoktatásra. Elméletileg megalapozza a szakmai újdonságok felé nyitott, a közoktatás igényeihez alkalmazkodni képes tanár személyiségét, a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek, valamint a különböző oktatási szemléletek és követelményrendszerek megismertetésével. Feltárja és vizsgálja a földrajz tanítási folyamatának törvényszerűségeit, a tanulók nevelésében, képzésében betöltött szerepét. Fejlesztendő személyes kompetenciái között a problémamegoldó és szintézisalkotó képesség, valamint a megoldásorientált szemléletű alkalmazóképes tudás kialakítása a cél. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A földrajz tantárgy és a földtudományi ismeretek kapcsolata, rendszere. A földrajztanítás módszertanának tárgya, feladatai. Az egyes műveltségterületek földrajzi tartalma, a földrajz kapcsolatai más tudományágakkal, tantárgyakkal. A hazai földrajzoktatás szemléletének, kereteinek és ismeretanyagának időbeli változásai. A földrajztanítás feladatai, a legújabb tantervek célja és fő ismérvei. A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete. A földrajz lehetőségei a helyi pedagógiai program, az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok során. A kétszintű érettségi rendszer földrajz tantárgyra vonatkozó céljai, feladatai, tartalmi és formai követelményrendszere. A földrajzi tér, a földi és a kozmikus térben való eligazodás tanításának módszerei, eszközei. A földrajztanár tervező munkája, a tanítás szervezeti és munkaformái. A földrajztanítás tanórai és azon kívüli (iskolai és iskolán kívüli) szervezeti formái. Az alapvető dokumentumok, tanári, tanulói taneszközök megismertetése. A tanítási-tanulási folyamat makro- és mikrostruktúrája. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Kormány Gy. 2004. A földrajz tanítása. – Nyíregyháza : Bessenyei Kiadó. – 297 p. Farsang A. 2011. Földrajztanítás korszerűen. Szeged, GeoLitera. – 196 p. Makádi M. 2004. Földönjáró I. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. – Budapest, Stiefel Kiadó. Makádi M. 2006. Földönjáró II. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. Budapest. Stiefel Kiadó. Cleave, J. V. 1994. Földrajz: Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. – Budapest, Springer Hungarica Könyvkiadó.


Földrajz szakmódszertan II. (módszerek és eszközök; hospitálás) FDO1436 6. 2 0+2 Gy FDO1435 Dr. Komáromi István, PhD, c. főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a tanár és a tanuló sokoldalú tevékenységének lehetőségeit, módszereit, kialakuljanak a földrajz oktatásához szükséges jártasságok, készségek. Pedagógiai módszerek gyakorlati alkalmazása során tárják fel a földrajzi tantervek ismeretanyagát, a diákok fejlesztendő kompetenciáit. Sajátítsák el a didaktikai feladatok megvalósítási formáit. Ismerjék meg a földrajztanítás alapvető szerkezeti egységeit, a munkaformák, módszerek, eszközök és pedagógiai eljárások megválasztásának feltételeit. Birtokosai legyenek a földrajzi ismeretek problémamegoldó átadási képességének, ellenőrzési, értékelési, osztályozási képességének, valamint a megoldás-orientált szemléletű alkalmazóképes tudásnak. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A földrajztanítás sajátos nevelési, képzési feladatai az elméletben és a gyakorlatban. Az óra elemzése, értékelése. A természeti folyamatok tanításának módszertani fogásai. Tipikus földrajzi tájak, térségek sajátosságainak tanítási módszerei. A világgazdaság működésének tanítása a helyi, a regionális és a globális földrajzi-környezeti kérdések kapcsolata példák alapján. A hagyományos és az új témák (pl. tájelemzés, földrajzi övezetesség, táj- és erőforrás használat, a városi és a falusi tér differenciálódása, kultúrkörök világfelfogása stb.) problémaközpontú, feldolgozásának módszerei, eszközei. A földrajzi idő és térbeli tájékozódás képességének kialakítása, térképi és egyéb eszközei. A földrajzi feladattípusok összeállításának szabályszerűségei, ezek megismerése és gyakorlása. A verbális módszerek és a szemléltető eszközök használata. A hagyományos eszközök használata a szemléletváltásnak megfelelő, aktivizáló óravezetés megvalósítására. A modern eszközök (számítógép, projektor, interaktív tábla stb.) használata. Tanítási formák a frontális és önálló munkaformák variálásával. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Kormány Gy. 2004. A földrajz tanítása. – Nyíregyháza : Bessenyei Kiadó. – 297 p. Farsang A. 2011. Földrajztanítás korszerűen. Szeged, GeoLitera. – 196 p. Makádi M. 2006. Földönjáró II. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. Budapest. Stiefel Kiadó. Cleave, J. V. 1994. Földrajz: Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. – Budapest, Springer Hungarica Könyvkiadó. Tóth A. 1978. 200 földrajzi kísérlet. – Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.


Földrajz szakmódszertan III. (Kompetencia alapú földrajzoktatás) FDO1437 7. 2 0+2 Gy FDO1436 Dr. Komáromi István, PhD, c. főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a tanár és a tanuló kompetenciaalapú tanítási tevékenységének lehetőségeit, módszereit, kialakuljanak ezeknek a földrajz oktatásához szükséges készségei. A hallgatók képesek legyenek a valós folyamatok földrajzi információtartalmának értő elemzésére, arról önálló vélemény megfogalmazására. Ismerjék és használják a földrajz időbeli, térbeli és környezeti tudományterületi jellegzetességeihez igazodó speciális kompetenciákat és képesek legyenek ezeknek a mindennapokhoz igazított interpretálására a közoktatás életkori sajátosságaihoz igazodva. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A természettudományos világkép földtudományi alapelemei. A földtudományok és a környezet kapcsolata (a környezetföldtantól, a tájökológián át az antropogén geomorfológiáig). A kereszttantervi kompetenciák alkalmazása: olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, tanulási szokások és készségek, alapvető gondolkodási műveletek, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a földrajzi ismeretanyagban. A földrajz speciális fejlesztési területei, kulcskompetenciái. A honismeret, az európaiság tudatának fejlesztése. Hazánkról és az Európai Unióról, kultúrkörről szerzett önálló ismeretek beintegrálása a földrajzi tananyagtartalmakba. A tanulás tanítása a földtudományok területén. A természeti-társadalmi környezeti információk és a valós események kapcsolata, földrajzi készségek a mindennapokban. Ezek tanításához szükséges alapfogalmak, módszerek, eljárások és eszközök. A hálózat-alapú tanulási környezetekre épülő tanulásszervezési, információtechnológiai, vizuális prezentációs technikák alkalmazása. Térkép és GIS alkalmazása a tanórán, kapcsolata a mindennapokkal. Terepi ismeretszerzés, mint integrált ismeretszerzési módszer, készségfejlesztő szerepe és lehetőségei. A valóság modellezésének földrajzi módszerei, a projektmódszer, drámapedagógiai eszközök, vita alkalmazásával. A természeti-társadalmi környezet fenntarthatóságának szemléletének érvényesülése a földrajzoktatásban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Kormány Gy. 2004. A földrajz tanítása. – Nyíregyháza : Bessenyei Kiadó. – 297 p. Farsang A. 2011. Földrajztanítás korszerűen. Szeged, GeoLitera. – 196 p. Makádi M. 2006. Földönjáró II. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. Budapest. Stiefel Kiadó. Cleave, J. V. 1994. Földrajz: Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. – Budapest, Springer Hungarica Könyvkiadó. Parti K. - Urbán Á. szerk. 2000. Barangolás a tantárgyak között. Módszertani segédlet komplex témák feldolgozásához, FSC-British Council, 80 p.


Földrajz szakmódszertan IV. (Tehetséggondozás, felzárkóztatás) FDO1438 8. 2 0+2 Gy FDO1437 Dr. Komáromi István, PhD, c. főiskolai docens FTI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a kompetenciaalapú tanítási lehetőségeit a differenciált képességfejlesztésben. Ismerje fel az egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodás földrajzi információszerzési, szelektálási és értelmezési képességének a mindennapokhoz igazított átadásának lehetőségeit a tanulók érési folyamatában rejlő különbségekhez igazítva. Azaz a tanárjelölt képes legyen a különböző képzési igényű tanulókhoz igazodva olyan ismeretek nyújtására, képességek kialakítására, amelyek alapján a diákok elsajátítják a földrajzi-környezeti tartalmú információk és források használatának sajátosságait. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A kompetenciaalapú oktatás lehetőségei az eltérő érettség és képességek korai felismerésében a földrajzban. A földrajzi idő és térbeli tájékozódás képességének tudásszintekhez igazított fejlesztése. A természeti folyamatok tanításának differenciált lehetőségei. A társadalom térbeli sajátosságainak modern szemléletű átadásának használata a képességfejlesztésben. A hálózat-alapú tanulási környezetekre épülő információtechnológiai, vizuális prezentációs technikák alkalmazásában rejlő felzárkóztatási és tehetségfejlesztési lehetőségek. A földrajzi-környezeti ismeretszerzést szolgáló eszközök használata a közösségi tudat fejlesztésére. A belső- és külső koncentráció differenciált érvényesítésének lehetőségei és módjai a földrajztanításban. Frontális és önálló munkaformák a problémamegoldó gondolkodási és modellezési képességek érettségi szintekhez és továbbtanuláshoz igazodó fejlesztésére. A földrajztanítás tanórai és azon kívüli szervezeti formáinak szerepe a tehetségfejlesztésben és a felzárkóztatásban. Versenyek, pályázatok és projektmunkák szerepe a tehetségek kibontakoztatásában. A tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek elemző értékelése, a különböző értékelési formák és eszközök használata. Az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazása a differenciált képességfejlesztésben, az önértékelés fejlesztése. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Kormány Gy. 2004. A földrajz tanítása. – Nyíregyháza : Bessenyei Kiadó. – 297 p. Farsang A. 2011. Földrajztanítás korszerűen. Szeged, GeoLitera. – 196 p. Makádi M. 2006. Földönjáró II. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. Budapest. Stiefel Kiadó. Parti K. - Urbán Á. szerk. 2000. Barangolás a tantárgyak között. Módszertani segédlet komplex témák feldolgozásához, FSC-British Council, 80 p. Berényiné Parti K. - Fodorné Gyalog É. - Urbán Á. - Mirtse Á. (szerk.) (2000): Uccu az utcára!!! FSC, Budapest. 79 p.

A. Általános- és középiskolai közös képzési szakasz Természet- és társadalomtudományi alapozó ismeretek

Recommend Documents