Jegyzet
ELTE - Jogi Továbbképzı Intézet A társasági jogi, a cégjogi és a kapcsolódó jogszabályok legújabb változásai Dr. Gál Judit a Fıvárosi Ítélıtábla kollégiumvezetı-helyettesének elıadása alapján 2012. március 8. I. rész: a Gt. módosítás 2012. március 1-tıl hatályba lépı rendelkezései Gt. Hatályba léptetı szakasza: A csıdeljárásról a gazdasági társaságokról és a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról szóló törvény módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. Törvény (a továbbiakban a Módtv.) 167.§-a alapján a módosítások 2012. január 1-én léptek hatályba alapvetıen, de a módosítások egy jelentıs része március 1-tıl, azaz a kihirdetést követı harmadik hónap elsı napjától léptek hatályba. Illetékváltozások a fellebbezés során: A cégbírósági, valamint a csıdeljárásban az ügy érdemében hozott határozatokkal szembeni fellebbezés illetéke 30 ezer Ft. Ez viszonylag súlyos emelés, mert eddig az érdemi döntések esetében 10.000 Ft volt, minden más esetben pedig 7000 Ft az illeték. Nem érdemi határozat: pl. fellebbezés hivatalból való elutasítása, vagy az igazolási kérelemmel kapcsolatos döntés, eljárási költségekkel kapcsolatos döntések, áttételt elrendelı, vagy felfüggesztést megszüntetı végzés. Összeférhetetlenségi és eltiltás új szabályozása Összeférhetetlenségi és eltiltási szabályokat a tagkora is (a cég kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezı tulajdonosára) kiterjesztették (korábban csak a vezetı tisztségviselıkre vonatkoztak): A Gt. 5.§ (5-10) Bekezdései újak: Ezen új rendelkezések szerint, aki csıdbe visz egy céget oly módon, hogy a megszüntetés következtében a cég után ki nem elégített követelések maradtak fenn és az ezzel kapcsolatos felelısségét bíróság jogerısen megállapította a törvény komoly szankciókat állapít meg, így többek között: − nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja; − nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést, − nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja. Ezt a korlátozást bevezetik a fantomcég elleni eljárásban (azaz a megszüntetési eljárásban, lásd a II. számú mellékletet) érintett vezetı tisztségviselıkre, illetve tagokra is. Ezek kemény tulajdonjogi korlátozásokat tartalmaznak. Jogutód nélküli megszőnés esetére is kiterjesztették a korlátozást. Korábban a felszámoláshoz kapcsolták ezeket az elıírásokat. Itt most azért jogutód nélküli megszőnést ír a törvény, mert jogutód nélküli megszőnés történik a most bevezetett új eljárástípus, azaz a kényszertörlési eljárás során is, amikor is már nincs felszámolási eljárás. A kényszertörlési eljárás az eddigi kényszer végelszámolási eljárás helyébe lép és az a lényege, hogy a cégbíróság megvizsgálja, hogy van-e annyi vagyona a cégnek, ami finanszírozná a felszámolást, amennyiben nincs elrendeli a kényszertörlést. (lásd az a I. számú mellékletet) A felelısséget ily módon lehet megállapítani: a Cstv. 33/A §-a, illetve a Ctv. 118/A §-a alapján. Újdonság még, hogy az eltiltáshoz az kell, hogy a felelısséget jogerıs bírósági határozat állapítsa meg, illetve hogy a céggel szembeni Vh. eljárás eredménytelen legyen. 1
Az eltiltás hatálya beáll a végrehajtás megindulásától és tartama fennáll a vh eljárás befejezésétıl számított 5 évig. Tehát ténylegesen az eltiltást kiterjesztıen alkalmazza a törvény, mivel ez az idıtartam adott esetben jóval több, mint öt év. Eredménytelen végrehajtás: ha vht. –ban meghatározott végrehajtói letiltás nem vezetett eredményre, valamint az ingó végrehajtás is eredménytelen, azaz nem voltak lefoglalható vagyontárgyak sem. Az eddigi helyzethez képest az az újdonság, hogy az eredménytelenségrıl a cégbíróság úgy szerez tudomást, hogy arról a végrehajtó elektronikusan értesíti. A vezetı tisztségviselı felelısségének megállapítása korábban jóval bonyolultabb és hosszadalmasabb volt. A felszámolási eljárások megindításakor, illetve röviddel azután a hitelezı, vagy a felszámoló indíthatott pert a vezetı tisztségviselı ellen. Ebben a perben még csak megállapítják a vezetı tisztségviselı felelısségét hosszadalmas bizonyítási eljárások, illetve esetlegesen több fokú bírósági eljárás folyamán. Azonban csak a felszámolás befejezése után derül ki, hogy mekkora összeg az, amely kielégíti a hitelezık követelését, és mekkora összeg, amely ezen felül fennmarad. A fennmaradt összegre kell a felelısség megállapítása után immár marasztalási pert indítani a Cstv 63. §-a alapján vezetı tisztségviselıvel szemben. Ennek a pernek a jogerıs befejezése után jöhet az a szakasz, hogy kiderül, hogy a vezetı tisztségviselı fizet-e magától vagy nem. Amennyiben nem, a korábbi szabályozás szerint (Gt. 23.§) a perbíróság elektronikusan értesíti a cégbíróságot, hogy helyzet van és be kell jegyezni az eltiltást a vez. tisztségvis-vel szemben. Ennek egyrészrıl az volt a gyakorlati akadálya, hogy a perbíróság csak nagyon ritka esetben van elektronikus összeköttetésben a cégbírósággal, a másik probléma pedig, hogy a perbíróság a legritkább esetben tudja, hogy mi az eredménye az általa elrendelt végrehajtásnak. A gyakorlat ugyanis az, hogy a bíróság kiállítja a végrehajtási lapot, elküldi minden érintettnek, így az önálló bírósági végrehajtónak is, a Vht. azonban sehol nem írja elı a végrehajtónak, hogy értesíteni kell a perbíróságot a végrehajtás eredményérıl. Újdonság a Gt. 23. §. következı rendelkezésiben Összeférhetetlenséget állapítanak meg a vezetı tisztségviselıvel szemben, amennyiben: - vele szemben jogerısen pénzbírságot szabnak ki, és azt nem teljesíti. (Gt. 23.§ (5) bek) - Helytállási kötelezettségét állapítják meg és annak nem tesz eleget (Gt. 108. (1) bek) - A cégével szemben folytatott végrehajtási eljárás eredménytelenül zárult. Gt. 30. §: megállapítja a vezetı tisztségviselınek a hitelezıkkel szembeni helytállási kötelezettségét a kényszertörlési eljárás esetén. (Várható módosítás: az ügyvédi aláírás minta, amennyiben becsatolják a cégiratokhoz, akkor az legyen összekapcsolható a cégjegyzéki adatokkal és ezáltal bármikor meg lehessen tekinteni, hogy hogyan ír alá képviselı és ne kelljen a hatóságokhoz minden újabb eljárásnál becsatolni, illetve legyen jogilag egyenértékő az aláírási címpéldány, illetve az ügyvédi aláírás minta.) Tevékenységi körre vonatkozó változások: Gt 12. §. A társasági szerzıdés kötelezı taralmi elemeit módosítja. Tartalmazni kell pl. a természetes személy tag, személyazonosító adatokat is fel kell tüntetni (születési idı, anyja neve). TEÁOR besorolás nélkül bármely tevékenységet végezhet, amelyet bejelent. A társasági szerzıdésben írt tevékenység megváltozása nem igényli a társasági szerzıdés módosítását. A cégalapítás bejegyzési kérelem formanyomtatványban viszont újra ott van a TEÁOR feltüntetési kötelezettség, a 21/2006 IRM rendelet ismét így szól. A változás bejegyzésnél csak az adóhatóságnak kell bejelenteni a tevékenység változást és az adóhatóság közli a cégbírósággal elektronikusan. Hasonló módon fog történni, mint a bankszámlaszám változások átvezetése. 2
A társasági szerzıdést ettıl függetlenül lehet módosítani, és azt átvezettetni a cégnyilvántartásban. Mi van akkor, ha az alapvetı tevékenységet akarják megváltoztatni? Itt feltehetıen mégiscsak kötelezı lesz a társasági szerzıdés módosítás. Egyéb Gt.-beli változások: 1. Kötelezı könyvvizsgálat bıvült: amikor ezt törvény a közpénzek, vagy hitelezı védelmében elıírja 2. Konszernjogi felelısség szabálya (Gt. 54. § (2) bekezdés): A minısített befolyásszerzı korlátlan felelıssége a jogutód nélküli megszőnés esetén: marasztalási pert lehet indítani. 3. Átalakulás szabályai változtak (Gt. 76. § (2)-(3) bekezdés: biztosíték kérése ha jogutód cég tıkéje kevesebb a jogelıdénél. Erre tulajdonképpen nem volt szükség, mivel a korábbi szabályok alapján is minden esetre le volt fedezve a hitelezı a kiváló tag felelıssége folytán. Gyakorlatilag ez a változás azt eredményezi, hogy a hitelezı meg tudja akadályozni az átalakulást. Ez alatt értendı valamennyi hitelezı és nemcsak a le nem járt követelések hitelezıi (a korábbiakkal ellentétben), azaz ezáltal nagyban megnı a beavatkozás veszélye a hitelezık által. Akkor is felmerül a biztosítékadási kötelezettség, ha a jogelıdnek a saját tıke felénél magasabb összegő köztartozása van és erre fizetési könnyítést nem kapott. 4. Üzletrész: GT. 128. § (2) bekezdés: ha a Kft. tag jogutód nélkül szőnik meg és az üzletrészrıl a tag felszámolása, végelszámolása során nem rendelkeztek, akkor kell vagyonrendezési eljárást indítani. Korábban minden estben kellett vagyonrendezési eljárást indítani, akkor is, ha volt a Kft-nek felszámolási, végelszámolási eljárása. A határidı a korábbi 3 hónap helyett 1 hónap. Ha a vagyonrendezés során a tag üzletrészére nem tart igényt senki, akkor a tag üzletrészét be kell vonni. Ha külföldi az a tag, aki megszőnik, akkor nincs vagyonrendezési eljárás, hanem a cégközlönyben közleményt kell megjelentetni, azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse be. Ha nem jelentkezik senki, akkor be kell vonni az üzletrészt. Ebben az esetben egyéves jogvesztı határidın belül lehet három hónap elteltével a cégtıl az üzletrész érékét igényelni. 5. Részvénytársasággal kapcsolatos változások A cél, hogy Zrt-nél nem akarnak megengedni olyan szabályokat, amelyeket az Nyrt-nél az OECD ajánlásainak megfelelıen. Gt. 202. § (2) bekezdése: Változás: részvénykönyv vezetésére nem kaphat megbízást a korábbiak közül a közjegyzı, illetve a jogtanácsos. A közjegyzıknél ennek indoka az (a miniszteri indokolás szerint), hogy a közhatalmi jellegő tevékenységükhöz nem illeszkedik a rézvénykönyv üzleti jellegő bérvezetése. A jogtanácsos viszont azért maradt ki, mert neki munkaköri kötelessége, hogy a részvénykönyvet vezesse, ezért nem lehet vele erre külön megbízási szerzıdést kötni. Gt. 202. § (7)-(8) bekezdése: A dematerializált részvények esetében eddig mód volt arra, hogy a részvényes megtiltsa az adatainak a közlését, részvénykönyv vezetı köteles volt a részvénykönyvbıl törölni annak az adatait, aki így rendelkezett. Ezeket a szabályokat a Zrt-k tekintetében hatályon kívül helyezték és átkerültek az Nyrt szabályozásába. A Nyrt-nél a 2007/36 Európai Uniós Irányelv 7. Cikk 2. bekezdésével összhangban a Gt. 304. § (3) bekezdése úgy változott, hogy a részvényesi jogok gyakorlására az 3
jogosult, akinek a nevét a közgyőlés kezdı napját megelızı második munkanap 18 órakor a részvénykönyv tartalmazza. A 18 óra az értékpapír számlavezetık szokásos napi záró idıpontja. II. rész: a Ctv. módosítás 2012. március 1-tıl hatályba lépı rendelkezései 1. Cégnévre vonatkozó változások: Ctv. 5. §: új rövidítés a cégnévben a kényszertörlés alatti eljárás esetén: „.k.t.a” Ctv. 3. § (5) bekezdés: a cégnévnek megkülönböztethetınek kell lennie a közhatalmi, illetve a közigazgatási szervezetektıl. A Módtv. 139. § (2) bekezdése alapján az ennek a feltételnek meg nem felelı cégek nevét 2013. február 1. napáig kell megváltoztatni. 2. Székhelyre vonatkozó változások: Megszőntették az ügyvédek székhelynyújtási jogát. Ez abból a szempontból kevéssé érthetı, mivel a székhely fogalmát nem változtatták meg. Abban az esetben ugyanis, ha visszaállítják a korábbi székhely fogalmat, azaz, hogy a székhely a központi ügyintézés helyét jelenti, akkor érthetı lenne a tilalom. A jelenlegi szabály szerint ugyanakkor a székhely a cég bejegyzett irodája, azt cégtáblával kell megjelölni, elérhetı kell legyen a cég. Ez tulajdonképpen csak egy levelezési címe a cégnek, ahol valamennyi iratot szokás tartani. Amennyiben nem ez a központi ügyintézés helye, akkor fel kell tüntetni, hogy az ténylegesen hol van. Ehhez képest, ha a bejegyzett iroda minısül székhelynek, kifejezetten elınyös is, ha azt egy ügyvédi iroda szolgáltatja, mivel ezáltal a cég nagy valószínőséggel mindig elérhetı, és a cég iratai is feltehetıen rendben vannak és ott megtalálhatók. A már mőködı székhelyszolgáltatási megállapodások azonban fennmaradhatnak a Ctv. 129. § (5) bekezdése alapján. A székhely jogcíménél okirati szinten kell igazolni a jogcímet: ez lehet bérleti szerzıdés, használati szerzıdés, befogadó nyilatkozat, tulajdoni lap stb., amelyeket legalább teljes bizonyító erejő magánokiratba kell foglalni. Közös bírói álláspont ugyanakkor, hogy a jogcímet igazoló okiratot nem kell még azzal is megerısíteni, hogy aki szolgáltat, az milyen jogcímen teszi ezt, azaz nem kell visszamenni a tulajdonosig tulajdoni lap bekérésével. A telephely, illetve a fióktelep feltüntetése korábban nem volt kötelezı a társasági szerzıdésben, de most már a Ctv 7. § (2) bekezdése szerint ez a továbbiakban kógens szabály. A Ctv 129. § (2) bekezdése alapján legkésıbb 2013. február 1. napjáig kell benyújtani a telephely használati jogosultságot igazoló okiratot. Valamennyi a Módtv-ben megállapított adatközlési kötelezettséget, így a székhelyszolgálat jogcímének igazolását is illetékmentesen lehet megtenni a Ctv. 129.§ (4) bekezdése alapján. Ez mindenképpen elırelépés korábbi novellákhoz képest, mivel a megelızı módosítások sok esetben írtak elı olyan adatszolgáltatási kötelezettséget, amelyhez nem társult változásbejegyzési illeték megfizetése alóli mentesség. 3. Vezetı tisztségviselık ellenırzése (Ctv. 22/A §): A cégbíróságnak ellenıriznie kell, hogy a cégek bejegyzett tisztségviselıi nem állnak-e foglalkozás eltiltás hatálya alatt. Ezt a bőnügyi nyilvántartótól lekért adatok alapján ellenırzi a cégbíróság. Ezért is kellett a bekért személyazonosító adatok körét bıvíteni. Amennyiben a bőnügyi nyilvántartó azt állapítja meg, hogy van ilyen eltiltás, akkor ez alapján a cégbíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít. 4. Kézbesítési megbízott (Ctv. 31. §): Az alapprobléma az, hogy a magyar joghatóság közvetlenül nem kézbesíthet külföldre, mert az a külföldi állam joghatóságát sérti (kivéve amennyiben a kézbesítés helyének országa ehhez hozzájárul, a vonatkozó Hágai Egyezményhez főzött nyilatkozata szerint). Általában jogsegélyt kell igénybe venni az igazságügy-minisztériumon keresztül. Ezen felül 4
a fordítás költségeit is a bíróságnak kell megelılegezni. Egy külföldi kézbesítés továbbá rendkívül hosszadalmassá is tehet egy adott cégeljárást. Az eddigi szabályok szerint a kézbesítési megbízott kijelölése nem volt kötelezı, ezen felül bárki lehetett kézbesítési megbízott. A kézbesítési vélelem a kézbesítési megbízottal való közlés idıpontjával beállt, ami a gyakorlatban elképzelhetetlen, hiszen senki nem áll a munkatársával folyamatosan kapcsolatban, így a közlésre sem igen kerülhet sor azonnal. A márciustól hatályba lépı szabályok szerint kötelezı megjelölni a kézbesítési megbízott személyét, ha a tag, vagy a vezetı tisztségviselı nem rendelkezik magyarországi állandó lakóhellyel. A kézbesítési megbízott Magyarországon székhellyel rendelkezı szervezet, vagy állandó lakóhellyel rendelkezı természetes személy. Ugyancsak mellékelni kell a kézbesítési megbízott kijelölésérıl szóló megbízást. A megbízott a hivatalos iratok átvételére jogosult, de természetesen a cég képviseletére a megbízatása automatikusan nem terjed ki, csak, ha ilyen jellegő meghatalmazása van (az is maximum bizonyos átengedett jogkörök esetére vonatkozhat, általános meghatalmazás semmiképpen nem lehet (megj. tılem). A Ctv. 31. § (3) bekezdése alapján a kézbesítési megbízotti jogviszony megszőnésekor a megbízott köteles azt elektronikusan bejelenteni (általában a jogi képviselın keresztül, mert neki van elektronikus aláírási jogosultsága). Amennyiben a megbízott a bejelentési kötelezettségét elmulasztja akkor bírság szabható ki vele szemben a Ctv. új 34.§ (2) bekezdése szerint (lásd a bírságra vonatkozó megváltozott rendelkezésekrıl szóló következı pontot). Itt annyiban megengedı volt a jogalkotó, hogy a bírónak meghagyta a mérlegelési jogot a bírság kiszabása tekintetében, ellentétben egyéb bejelentési kötelezettség pl. az átalakulás bejelentésének elmulasztása esetével, ahol is nincs mérlegelési lehetısége a bírónak: amennyiben a cég mulaszt, úgy a bírság kiszabása kötelezı. A kézbesítési vélelem a megbízottnak való kézbesítést követı 15. napon a külföldi személy vonatkozásában beáll. Ez a korábbiakkal ellentétesen, ahol is a kézbesítési vélelem azonnal beállt a kézbesítési megbízott számára történı kézbesítéssel, úgy tőnik, hogy egy kicsit „a ló túloldalára esett” a jogalkotó, amikor ilyen hosszú idıt ad meg a vélelem beálltára, tekintettel arra, hogy a cégeljárásban az alapvetı cél mégis a gyorsaság, rugalmasság, amelyet egy elhúzódó kézbesítési procedúra jelentısen hátráltatni tud.
5. Bírságolásra vonatkozó új szabályok (Ctv. 34. § (2) bekezdés): A bejegyeztetési kötelezettség fıszabály szerint 30 naptári nap. Bizonyos esetekben ez a határidı 15 nap (pl. végelszámolásnál a végelszámolással kapcsolatos változások bejelentése, illetve ilyen az alapítási engedélyhez kötött cégek bejegyeztetésére nyitva álló határidı). Elıfordul 60 napos bejelentési határidı (pl. átalakulás). Ezek mind szigorú határidık. Ezen szigorú határidık elmulasztása esetén a cégbíróság 50 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedı bírságot szab ki. A másik lényeges változás, hogy ezen szigorú határidık elmulasztása esetén kötelezı a bírságolás, a bírák mérlegelési jogköre itt csak a bírság mértékének megállapítására terjedhet ki. Természetesen amennyiben egy adott ügyben mégsem bírságol a bíró ezt nem igazán kifogásolná senki, hiszen melyik ügyfél fellebbezné meg azt, hogy vele szemben nem szabtak ki bírságot, így várhatóan ilyen jellegő másodfokú döntések sem lesznek. A bírságolás esetében további kérdés, hogy kit kell bírságolni? A jogalkotó azt mondja, hogy azt, aki késedelmesen teljesít. Alapvetıen a vezetı tisztségviselı felelıssége merülhet fel, de ez nem minden esetben egyértelmő. A Legfelsıbb Bíróságnak voltak ez ügyben olyan jellegő döntései, hogy a mulasztás kérdésében való felelısség megállapítása nem tisztán törvényességi felügyeleti ügy, hanem itt egyfajta kontradiktóriusságnak kell megnyilvánulnia, azaz meg kell vizsgálni, hogy vannak-e, illetve milyen kimentı körülmények a vezetı tisztségviselı részérıl, illetve ez ügyben tanulmányozni kell az ı 5
nyilatkozatait is. Meg kell nézni a mulasztás okát, illetve, hogy az alkalmas-e a vétkesség kimentésére. Ha ugyanis pl. egyszerően annyit állít a cég képviselıje, hogy ı azért nem tudta teljesíteni a kötelességét mert beteg volt, ez önmagában a mulasztását nem menti ki, mivel egy cégnél feltételezni kell a professzionális mőködést, ami egy ilyen esetben megköveteli a helyettesítés kérdésének megoldását. Abban az esetben azonban, ha a képviselı azt állítja, hogy ı a szükséges dokumentumokat határidıben leadta a jogi képviselınek és ez bizonyítani tudja, illetve olyan szükséges nyilatkozat hiányzott még a pl. a cég tulajdonos részérıl, amely nélkül nem lehetett leadni a bejegyzési kérelmet, akkor alappal tudja kimenteni a felelısségét. Azaz a helyes eljárás a bíróság részérıl, hogy nyilatkoztatnia kell a céget, hogy mi volt az oka a késedelmének és ez alapján kell megállapítani a felelısséget. Ha határidın túl nyújtják be a kérelmet, akkor mindenképpen érdemes igazolási kérelmet is benyújtani, amely egyrészrıl hozzájárulhat a bírság mérsékléséhez, vagy amennyiben a fél mulasztását kimenti a szankció alkalmazásától való eltekintéshez is. Gyakori eset, hogy a képviselı mandátuma lejár és azt elfelejtik meghosszabbítani. Itt valójában a bejelentési kötelezettség elmulasztása nem a mandátum lejáratának idıpontjától számít, hanem a képviselı mandátumának meghosszabbításáról szóló taggyőlési határozat napjától. 6. Adóregisztrációs eljárás: A 2011. évi CLVI. törvény 293. § alapján. Az állami adóhatóság amikor tudomást szerez egy cég alapításról a cégbíróság útján, akkor az adóhatóság elkezd vizsgálódni az alapítók után van-e nekik, vagy az általuk jelenleg is, vagy korábban tulajdonolt cégben köztarozásuk, az mekkora, milyen régóta áll fenn stb. Vizsgálja azt is, hogy törölt adószámú cégük volt-e, vagy olyan cégük amelynek elrendelték az adószámának felfüggesztését. Amennyiben az adóhatóság egy munkanap alatt nem jelez vissza (azaz nem adja meg adószámot, vagy nem értesít arról, hogy az adószám kiadását megtagadja) akkor a cégbíróság a cégbejegyzési eljárást végzéssel felfüggeszti. A felfüggesztés alatt a cég elıtársaságként mőködhet, ilyenkor a vállalkozás egy technikai adószámot kap. Ez alatt az idıszak alatt azonban a cég felmerült tartozásaiért a tagok egyetemlegesen felelnek. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság és a cégbíróság között a kommunikáció még nem zökkenımentes ez ügyben, ezért amennyiben egy nap múlva legalább egy felfüggesztı végzést nem kap az ügyfél, érdemes érdeklıdni a cégbíróságnál, hogy mi az oka ennek. A bírósági ügyintézési határidı az adószám megérkezésétıl, vagy az adóhatóság adószám kiadását magtagadó végzésétıl indul.
7. Eljárási rend változás az egyszerősített eljárások esetén: Márciustól kizárólag cégalapítás esetén lehet élni ezzel az eljárással, változásbejegyzés esetén nem. Ezt nem fejezi ki explicite a törvény, hanem erre a hatályon kívül helyezett Ctv. 52. §-ból, amely mintára való áttérést szabályozta, illetve az átfogalmazott Ctv. 48. §ból, amely az eljárást kifejezetten csak a cégalapításoknál említi, valamint a vonatkozó miniszteri indoklásból lehet következtetni. Társasági szerzıdésre mintát innentıl kezdve csak cégalapításkor lehet használni, illetve a minta használata csak cégalapításkor fogja eredményezni az egyszerősített eljárást. Valójában lehet továbbra is áttérni mintára változásbejegyzés esetén, azonban ez nem vonja maga után az egyszerősített eljárás lehetıségét, hanem az ügy ettıl függetlenül a rendes eljárás keretei között kerül elbírálásra. Az eljárást továbbra is egy munkaóra alatt kell lefolytatni. Új elem, hogy a jogi képviselınek nyilatkoznia kell, hogy minden törvényes és szakszerő. A jogi képviselınek minden okiratot be kell csatolni, a mellékletek között fel kell sorolni, és a bíróságnak minden iratot meg kell vizsgálnia. Az eljárást továbbra is végezheti bírósági fogalmazó, titkár, illetve bíró, de az egy munkaórás elıírás, valamint az, hogy minden mellékletet meg kell vizsgálni azt eredményezi, hogy a bírók nem fogják kieresztetni ezeket az ügyeket bírói kézbıl. 6
Ezzel van összefüggésben a jogi képviselık bírságolása, mivel ezzel akarják rászorítani a képviselıket a pontos benyújtásra. A Ctv. 48. § (6) bekezdés f.) pontja szerint a cégbíróság a bejegyzést elutasítja, ha észleli, hogy azok az adatok, amelyek bejegyzését az adott cégformára a törvény elıírja, illetve a létesítı okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló 3. számú mellékletben felsorolt kötelezıen, illetve szükségszerően csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezésének. Az f.) pont szerinti esetben a bíróság a jogi képviselıvel szemben kötelezıen bírságol. Ezzel kapcsolatban a bírói álláspont az, hogy ezt nem lehet kiterjesztıen értelmezni, azaz a (6) bekezdés a), b), c), d), i) pontban foglalt mulasztások esetében nem bírságolhat a bíró. Azaz az f.) pont szerinti következmény megállapításához, valamilyen többlet tényállásnak kell megvalósulnia (pl. ı is segített hamisítani valamilyen iratot stb.) 8. Új eljárás a tagváltozás bejegyzése iránti eljárás (Ctv. 61/B §): A cégjegyzékbe bejegyzett tag, vagy részvényes, részesedésének átruházása esetén, a cégbíróság elektronikusan értesíti az adóhatóságot. Az adóhatóság 3 munkanapon belül értesíti a cégbíróságot, hogy van-e az érintett tagnak jelentıs (15 millió Ft feletti) adótartozása. Amennyiben igen, akkor a cégbíróságnak mérleget kell bekérni a részesedés átruházás napjával, mint fordulónappal könyvvizsgálóval által hitelesített mérleget kell, azaz közbensı mérleget kell csinálni és ezt a szokásos mérlegbenyújtási módon kell benyújtani az illetékes hatóságnak. A cégbíróságnak a benyújtásról szóló igazolást kell benyújtani. Ennek az indoka az, hogy az adóhatóságnak egy késıbbi esetleges eljárás indítása esetén legyen a kezében egy olyan mérleg, amely a tag kiválásakor rögzített állapotot tükrözi, amely a késıbbi bizonyítási eljárásokat könnyítené meg. 9. Végelszámolással kapcsolatos változások: A kényszervégelszámolás megszőnt, helyette van a kényszertörlési eljárás. A végelszámolás tehát csak önkéntes lehet. A végelszámolás határidejét a korábbi 120 napról felemelték 150 napra. Az új szabályok szerint a vezetı tisztségviselınek az egyéb eddig is meglévı végelszámolással összefüggı feladatai (így a tevékenységet lezáró mérleg készítése, iratok átadása a végelszámolóknak, dolgozók értesítése stb.) mellé, feladata lett az is,hogy a végelszámoló elıre látható költségeire tartalékot kell képeznie. A korábbi tisztségviselı ezen feladatainak teljesítésére nyitva álló határidıt a korábbi 45 napról 30 napra szőkítették és amennyiben ezt nem teljesíti, úgy a bírsága a korábbi 50-500 ezer forintról pedig felemelték 100-900 ezer forintig.
Készítette: Dr. Csonka Péter közjegyzı-helyettes
7
I. számú melléklet
Dr. Gál Judit jegyzete alapján A kényszertörlési eljárás vázlata [Ctv. 116-118. §, VIII/A fejezet] -
A kényszertörlési eljárás megindításának okai - Ctv. 116. § (1) bek. 13 l/A. §
− −
törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszőntnek nyilvánítja a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és határidın belül törlése iránt szabályszerő kérelmet nem terjesztett elı, a cég a végelszámolás általános szabályaira történı áttérést nem hajtotta végre, vagy a cég jogutód nélküli megszőnését elıidézı ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. A Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévı kényszer-végelszámolási eljárásokban és a 2006. július 1-jén folyamatban lévı, be nem fejezett végelszámolási eljárásokban a végelszámoló a Módtv. hatálybalépését követı 1 éven belül kezdeményezi a kényszertörlési eljárás megindítását.
− − −
-
Kényszertörlési eli. indítását kizáró körülmények: - fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatala - büntetıjogi intézkedés alkalmazási lehetısége - megindult eljárás visszafordíthatatlansága
-
Kezdı idıpontja, joghatásai [Ctv. 116. § (3)-(5) bek.] menete: - közzététel - Cégközlönyben. - fellebb. felülvizsg. - tartalma: Felhívás [Ctv. 117. § (1) bek.]
Jelentsék be a Ctv. 117.§ (2) bek, szerintieket 30 nap alatt. - követelés céggel szemben, - B.-i, kjıi, más hatósági elj. van foly.-ban - cég eszköze van birtokában - cég vagyontárgyára j og j ogosultj aként bej egyezve - cég vagyontárgyára igényt tart - Elérhetı tagok, vez. tisztségviselık közvetlen felhívása [Ctv. 117. § (3) bek. (Együttmők. köt. megszegése: 98. § (5) bek.) 1.) információk közlése (vagyon, kötelezettségek) 2.) iratelhelyezés, Art. szerinti feladatok + ezek igazolása Ha nincs követelés és vagyonról sincs információ: 118. § (1) bek. (törlés + eltiltás) (Közzététel Cégközlönyben) Ha van céggel szembeni követelés -INY. közhiteles nyilvántartások - pénzforg. szolg.tatók
}
megkeresés
a) Ha vagyon fedezi -> elj. megszüntetés + felszámolás b) Ha vagyon nincs, vagy nem fedezi -> törlése cégnek + eltiltás [Ctv. 118. § (7) bek.] (Közzététel Cégközlönyben) c) nincs a 118. §-ban rendelkezés arról, hogy mi legyen, ha nincs követelés, de van vagyon?! A mai szabályok szerint nincs elıírás a teendıkre. Valamiféle végzést kellene hozni - a törlés mellett - a vagyontárgy sorsáról, mert másként a törlés mellett rendezetlen sorsú vagyontárgy további eljárást okoz: a) Ctv. 130. § szerinti eljárás b) vagyonrendezési eljárás (felesleges költség az államnak, eljárás megkettızése) 8
II. számú melléklet
Dr. Gál Judit jegyzete alapján Az ismeretlen székhelyő cég megszüntetésére irányuló eljárás (fantomcég elenni eljárás) vázlata a Ctv. módosult 89-90. § szerint 1.) Cégbíróság tudomásszerzése a cég fellelhetetlenségérıl, Tudomásszerzés forrása lehet pl. - cégbíróság saját eljárása - bejelentés - más bíróság, hatóság értesítése Fellelhetetlenség - ha székhelyen, telephelyen, fióktelepen nem található - képviseletére jogosult lakhelye ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja fellelhetetlen 2.) Cégjegyzék szerinti tagok közvetlen megkeresése Bíróság mérlegelheti ehelyett - szükség szerint - a Cégközlönyben való hirdetményezést (Pl. akkor, ha tagok külföldiek és a kézbesítés költséges és idıigényes lenne) - hirdetményezés választható szerintem második lépésben is, pl. ha a kézbesítési megbízottnak nem sikerül a kézbesítés. - Megkeresés/hirdetmény tartalma: 60 napon belül intézkedjenek a tagok a mőködés törvényességének helyreállítása iránt. Ennek érdekében legfıbb szervet is összehívhatnak! - Ha cégjegyzékben nincsenek tagok (pl. rt), vagy mindenki ismeretlen helyen van - Cégközlönyben közzéteszi a bíróság végzést Tartalma: Felhívás -> Aki székhelyre, mőködésre, vezetı tisztségviselı lakhelyére nézve információval rendelkezik, 30 nap alatt jelentse be. 3.) Ha bejelentés érkezik -> cégbíróság a 89-90. § szerinti eljárást megszünteti, (véleményem szerint) „hagyományos" ált. szabályok szerinti törv. fel. eljárásra tér át. -> Felhívás a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására, határidı tőzésével. 4.) Ha eleget tesz: az ált. törv. fel. elj. szabályai szerint jár el [Ctv. 80. § (3) bek.] 5.) Ha nem tesz eleget, vagy az intézkedés egyébként eredménytelen: -> a cégbíróság a Ctv. 89-90. § szerinti eljárást, vagy az ált. szab. szerinti törv. fel. eljárást megszünteti, és a céget megszőntnek nyilvánítja. Ezzel összefüggésben a Ctv. 116. § (1) bek. a) pontja szerint jár el, és kényszertörlést rendel el. [Ctv. VIII/A. fejezet] 9
