A 2017-es Cafetéria-rendszer elemei - részletes ismertetés A Cafetéria-juttatásoknak két nagy kategóriája van: adókötelesek és adómentesek. Az adóköteles juttatások után, ahogy a neve is mondja, közterhet kell fizetni. Az adómentes juttatások után pedig értelemszerűen nem. A 2016-os Cafetéria juttatások megértése azért fontos, mert a 2017-es rendszer erre épül, és ugyanezeket az elemeket tartalmazza, csak másféle elrendezésben. Ezeknek a változásoknak azonban mélyreható következményei lehetnek, mint ezt később látni fogja. Az eddigi gyakorlatban a cégek néhány adómentes juttatáson kívül elsősorban a kedvezőbb mértékű közterhet jelentő béren kívüli juttatásokat kínálták választható elemként. Ezeknél eddig csak arra kellett figyelniük, hogy ne lépjék túl a megengedett éves keretet, mert azzal magasabb járulékteher-kategóriába ugrottak volna. 2017-ben sok minden megváltozik, s a leghatékonyabb Cafetéria-rendszer kialakításához mindenképp szükséges az egyes juttatási elemek megfelelő ismerete.
1) Adóköteles juttatások (1995. évi CXVII. Törvényt – SZJA) A)Tekintsük át először az adóköteles juttatások fajtáit! Az első tudnivaló, hogy az adóköteles juttatásokat további két nagy csoportra oszthatjuk. Az első a “béren kívüli juttatások”, a második pedig az “egyes meghatározott juttatások” nevet viselő juttatásfajta. Ennek a felosztásnak az a célja, hogy a juttatások után fizetendő adótételek szerint csoportosítsa - és ezzel áttekinthetőbbé tegye - a Cafetéria elemeket. Ez a felosztás - az eltérő járulékteher miatt - természetesen befolyást is gyakorol arra, hogy a munkáltatók mely elemeket részesítik előnyben és ajánlják meg munkavállalóiknak gyakrabban. A “béren kívüli juttatások” kifejezés alá tartozik az összes kedvezményes adózású Cafetéria-elem. Az “egyes meghatározott juttatások” gyűjtőnevet viseli az összes normál adózású Cafetéria-elem. Ha tehát “béren kívüli juttatásokról” beszélünk a Cafetéria kapcsán, akkor nem egyszerűen olyan dologra utalunk ezzel, amelyek a béren felül adható juttatások, hanem kifejezetten arra gondolunk, hogy ezek a béren felül KEDVEZMÉNYES ADÓZÁS mellett adható juttatásokat fogják össze. Ezek fizetendő közterhe 2016-ban 34,51%, 2017-ben pedig 34,22%. (SZJA törvény 71.§) Amikor pedig egyes meghatározott juttatásokról beszélünk, akkor kifejezetten arra gondolunk, hogy ezek mind NORMÁL ADÓZÁS mellett adható juttatások. Ezek fizetendő közterhe 2016-ban 49,98%, 2017-ben pedig 43,66%. (SZJA törvény 70.§)
B)“Keretösszeg” (SZJA törvény 70.§. (4a). bek. és 71.§. (6). bek. e) pont) Egy másik értelmezésre szoruló kifejezés a keretösszeg. Ebből kétféle is található a Cafetériában.
Az egyik az “éves keretösszeg”. Ez az a maximum összeg, ami egy teljes évre (365 napra) adható béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártyán kívül. Mindig a cégnél munkaviszonyban töltött idővel arányosan kell kiszámolni az értékét. A másik a “rekreációs keretösszeg” kifejezés. Ez 2015-ben került bele az SZJA-törvénybe. A kifejezést akkor úgy értelmeztük, mint a SZÉP-kártyára utalható munkáltatói támogatás maximális összege. 2016-ban kicsit módosult az értelme: azóta nem csak a SZÉP-kártyát értjük bele, hanem vele együtt minden más béren kívüli juttatás maximálisan adható összegét is - amelyek az “éves keretösszeg” kifejezés alá tartoznak. A 2016-os SZJA törvény úgy rendelkezett, hogy a SZÉP-kártya maximálisan adható összege 450.000 Ft. Ezt nevezzük rekreációs keretösszegnek. A SZÉP-kártyán kívül adható egyéb béren kívüli juttatások maximális összege 200.000 Ft. Ezt nevezzük éves keretösszegnek. Mindkettőt a cégnél adott évben munkaviszonyban töltött időre arányosan kell kiszámolni. A SZÉP-kártyán kívül adott béren kívüli juttatások összege levonódik a rekreációs keretösszegből, és a maradék adható SZÉP-kártyán, ha a cég a kedvezményes adóterhű sávban szeretne maradni. 2017-ben ez megváltozik. A rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200.000 Ft lesz, más vállalkozásoknál 450.000 Ft marad, az éves keretösszeget pedig az új elemként megjelenő készpénz juttatás kerete adja majd, ami évi 100.000 Ft. De ne rohanjunk előre. Előbb áttekintjük az adható adóköteles juttatások összes fajtáját, valamint külön-külön egyéni keretösszegeiket.
2) Béren kívüli juttatások (SZJA törvény 71.§) A béren kívüli juttatások kapcsán a 2016-ban érvényben lévő rendszer viszonylag egyszerű volt.
A béren kívüli juttatások közé került a legtöbb adóköteles juttatás - egyöntetűen 34,51%-os adóteherrel egészen addig, amíg a juttatás mértéke a kedvezményes sávra előirányzott keretösszegeken belül maradt. Ha tehát a cégek 2016-ban az alkalmazottaknak adott Cafetéria elemekkel a kedvezményes közteher sávjában akartak maradni, csupán arra kellett ügyelniük, hogy a korábban ismertetett, meghatározott keretösszegeket ne lépjék túl. Ez a szabály 2017-ben is érvényes marad, azonban a béren kívüli juttatásként adható elemek köre 2 eleműre szűkült: 1.
a SZÉP kártya és
2.
éves szinten 100.000 Ft-ig adható készpénz (SZJA törvény 71.§ (1) bek. a) pont).
3) SZÉP kártya (SZJA törvény 71.§ (1) bek. B) pont) A legelterjedtebb és talán legismertebb Cafetéria-elem a SZÉP kártya, teljes nevén: Széchenyi Pihenő Kártya. Bevezetésekor az Üdülési csekket váltotta fel. Tulajdonképpen úgy működik, mint egy bankkártya, amely 3 alszámlával rendelkezik: Szálláshely, Vendéglátás és Szabadidő számla, külön-külön felhasználható kerettel.
A szálláshely alszámlán levő összeget a szálláshelyen a szálláshely-szolgáltatással együtt fizethető bármely szolgáltatás igénybe vétele. A többi - szálláshoz kapcsolódó szolgáltatás - fizethető erről vagy a másik két alszámláról is. Maximális keretösszege 225e Ft. A vendéglátás alszámla terhére melegkonyhás vendéglátóhelyeken lehet fizetni a kártyával, ezenkívül az utazásszervezés szolgáltatást kivéve valamennyi szálláshely alszámláról fizethető szolgáltatás kiegyenlíthető róla. Maximális keretösszege: 150e Ft. A szabadidő alszámla egyenlege felhasználható NEM-ORVOSI jellegű humán-egészségügyi szolgáltatásokra, valamint szabadidős és sport szolgáltatásokhoz. Ezenkívül az utazásszervezés szolgáltatást kivéve valamennyi szálláshely alszámláról fizethető szolgáltatás kiegyenlíthető róla is. Maximális keretösszege: 75e Ft. Részletesebb információ ezen a linken: http://mkeh.gov.hu/gyik?sajat=igen&id_cat=29&kateg=SZ%C3%89P+k%C3%A1rtya&parent_id=17 A kártya ingyenes, nincs kezelési költsége és számlavezetési díja sem, és 1 db társkártya igényelhető hozzá, például a házastársunknak vagy egy családtagunknak. Ha a cég nem akart 34,51%-nál magasabb adóterhet bevállalni, sem tovább bonyolítani a juttatások körét és azok elszámolását, akkor a teljes éves 450e Ft ill. 200e Ft keretösszeget odaadhatta alkalmazottainak SZÉP kártyán. Ez - ismételten - az éves rekreációs keretösszeg.
5) Egyes meghatározott juttatások (SZJA törvény 70.§) Emlékszik: az “egyes meghatározott juttatások” gyűjtőnév alá tartozik az összes normál adózású Cafetériaelem. 2016-ban a normál adózás mértéke 49,98%, 2017-ben 43,66%. Korábban megbeszéltük már, hogy ez a százalék milyen adóterheket tartalmaz, és milyen képlet alapján jött ki.
Azt is megbeszéltük, hogy 2016-ban az évi 450.000 Ft-os rekreációs keretösszeg, illetve ezen belül a 200.000 Ftos éves keretösszeg erejéig a juttatások kedvezményes adózás határán belül adott juttatások, a kedvezményes 34,51%-os sávba estek. A törvény ugyanakkor 2016-ban sem tiltotta meg a keretösszegek átlépését, “csupán” magasabb adóteherrel büntette azt, azaz amennyiben a megadott kereteknél magasabb arányú adóköteles juttatást nyújtottunk munkavállalóinknak, a keret fölötti rész után 49,98% volt az adóteher az alacsonyabb 34,51% helyett. Ezenkívül ebbe a kategóriába tartoztak az ajándék utalványok, a telefonszolgáltatás magáncélú használata és az adóköteles díjú életbiztosítások is. A biztosítások témájáról azt kell csak tudni, hogy adhatók adóköteles és adómentes biztosítások, és nem szabad őket összekeverni egymással. Az adómentes biztosítások körére - mivel ezek fontosak lehetnek - később visszatérek. 2017-ben minden olyan juttatás, ami a SZÉP-kártyán kívül 2016-ban a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások közé tartozott átkerül a magasabb közterhet viselő egyes meghatározott juttatások közé, ezzel egyidejűleg pedig eltörölték egyedi összeghatáraikat, vagyis korlátozás nélkül adhatók. Nézzük most meg ezeket részletesen:
1.
Erzsébet-utalvány a.
b.
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott utalvány, amit a szerződött szolgáltatóknál lehet felhasználni. Felhasználható összege 2016-ban Max. 8.000 Ft volt havonta. 2017-ben magasabb adóteher mellett korlátlanul adható.
c.
d.
Felhasználhatósága szerint több fajtája is van: i. Étkezési utalvány - Mo-i vendéglátóhelyeken melegkonyhás étkezés ii. Gyermekvédelmi utalvány - fogyasztásra kész étel, ruházat, tanszer vásárlására iii. Különféle ajándékutalványok. iv. Iskolai utalvány - tanszer, taneszköz és ruházat vásárlására a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének végéig v. Kultúra utalvány - kultúrális szolgáltatások igénybevétele, belépőjegy, bérlet, könyvtári tagság vi. Sport utalvány - sport rendezvényekre belépőjegy, bérlet vásárlására. Ez utóbbi kettő, a kultúra és a sport utalvány, adómentes juttatásként adható. Az Erzsébet-utalvány főként azoknak a munkavállalóknak előnyös, akiknek ezek a kiadások napi gondot jelentenek.
Érdemes tudni, hogy az EU-ban 2012-ben kereset indult Magyarország ellen a Cafetéria rendszer két pontja miatt. A panasz szerint a magyar kormány megsértett egyes belső piaci szolgáltatásokról szóló elveket, amikor a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP‑kártya) rendszer bevezetéséből és fenntartásából kizárt EU-s cégeket, valamint az Erzsébet‑programról szóló törvénnyel monopóliumot teremtett közszervezetek számára a hidegétkeztetési utalványok kibocsátása területén. Az Európai Bíróság nagytanácsának 2016. február 23-i ítélete végül Magyarország, mint EU-tagállam kötelezettségszegését állapította meg, és kimondta, hogy az Erzsébet-utalvány sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét. Ez az ítélet hozzájárulhatott ahhoz, hogy az Erzsébet-utalvány elnevezés 2017-ben kikerül a Cafetériát szabályzó törvényből, és helyette megjelenik az ugyanekkora - havi kb. 8.000 Ft-os - juttatást biztosító, szabadon elkölthető készpénzösszeg. Ennek a változásnak a lehetséges következményeiről, és a hozzá kapcsolódó szakmai aggodalmakról a 2017-es változásokat elemző anyagomban részletesebben is beszélek. 2.
Munkahelyi étkeztetés a. b.
c. d. e.
3.
A munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztást jelenti. Amit a munkáltató a telephelyén működő üzemi étkezőhelyen felhasználható utalvány vagy elektronikus adathordozó formájában is nyújthat. Kerete 2016-ban max. 12.500 Ft volt havonta. 2017-ben magasabb adóteher mellett korlátlanul adható. Jellegzetessége, hogy egyidejűleg több munkáltatónál is igénybe vehető. A munkahelyi étkeztetés Cafetéria juttatásként főként azok számára előnyös, akiknél megfelelő étkezde áll rendelkezésre a munkahelyükön, és ott tudják megoldani a napi étkezésüket a legkedvezőbben.
Iskolakezdési támogatás a.
Papír alapú vagy elektronikus formában adott juttatás, amely tankönyv, taneszköz vagy ruházat vásárlására használható fel a tanév kezdéstől visszaszámolt 60. naptól ugyanazon év december 31-ig.
b. c. d. 4.
Helyi közlekedési bérlet a.
b.
5.
Mivel jelenleg például a budapesti havi bérlet ára 9.500 Ft, ez a juttatási forma elsősorban az alacsony keresetű munkavállalók számára lehet nagyon előnyös. Az belső szabályozás kérdése, hogy a munkáltató vásárolja meg a bérletet és osztja szét, vagy a munkavállaló vásárolja meg, és erről számlát kér a cég nevére.
Az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a. b. c. d.
e.
6.
Az kaphatja, aki közoktatásban tanuló gyermeke után családi pótlékra jogosult, vagy annak vele közös háztartásban élő házastársa, illetve a közös gyermek után akár mindkét szülő is. Felhasználható összege 2016-ban a minimálbér 30%-a, azaz 33.300 Ft volt gyermekenként. Nagy segítséget ad a gyermekes munkavállalóknak, így számukra előnyös juttatási forma.
Iskolarendszerű a képzés, ha az adott személy a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Képzési költségek közé tartoznak: tandíj, vizsgadíjak, tankönyvek és jegyzetek ára. Felhasználható összege 2016-ban az egyhavi minimálbér 2,5-szerese évente, tehát max. 277.500 Ft/év. Abban az esetben tekinthető béren kívüli juttatásnak, ha a képzést a munkáltató rendelte el, mert az szükséges a munkakör betöltéséhez, vagy a munkáltató szakmai tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Azoknak előnyös, akik másképp nem tudnák finanszírozni ezeket a képzéseket, ám a képzéssel előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a munkaerőpiacon.
Önkéntes Egészségpénztár (SZJA tv. 12.§) a.
b. c. d.
Fontos öngondoskodási forma. Az egészségpénztárak segítséget adnak az egészségügyi kiadások fedezetéhez, nem csak az olyan rendszeres kiadásokhoz, mint például a gyógyszerek, hanem olyan esetben is, amikor váratlan betegség vagy baleset miatt nagyobb, be nem tervezett összeget kell kifizetni a gyógyulás vagy a minőségi élet megtartása érdekében. Havonta a minimálbér 30%-áig adható 2016-ban, azaz 33.300 Ft havonta. 2017-ben magasabb adóteher mellett korlátlanul adható. A juttatás mértéke minden pénztártag munkavállalóra azonos kell legyen összegben vagy %-ban, például mindenki kap havonta 5000 Ft-ot vagy mindenki kapja a fizetése 1%-át. Elsősorban egészségügyi kiadások fedezetéül szolgál, így általánosan mindenki számára előnyös, ám mégis leginkább azoknak, akiknek rendszeres gyógyszer vagy más egészségügyi kiadásaik vannak. Előnyös lehet még prevenciós céllal is, például szűrővizsgálatokra, vagy előre nem látható nagyobb egészségügyi kiadások fedezetére való előtakarékosságként is.
e. f.
7.
Általános felhasználási területei: magán egészségügyi ellátás költségeinek fedezete, gyógyszerköltségek, szemüveg, gyógyászati segédeszközök, gyógytorna, fizikoterápia, stb. Igénybe vételéhez szükséges a munkavállaló nyilatkozata, hogy más munkáltatótól ilyen juttatást nem kap.
Önkéntes Nyugdíjpénztár (SZJA tv. 12.§) a.
Fontos öngondoskodási forma a nyugdíjas évek anyagi biztonságához. Kiemelt jelentősége van abban az esetben, ha a munkavállaló anyagi helyzete miatt más módon nem tud gondoskodni erről. b. Hirtelen pénzügyi gondok esetén is segíthet, hiszen 10 év után lehetőség van a hozamok kivételére. Másik hasznos segítség lehet a kedvezményes hitelfelvétel lehetősége az egyéni számlán lévő befizetések terhére, ezt 3 év nyugdíjpénztári tagság után lehet igényelni, maximális összege pénztárfüggő - az egyéni számlán levő pénz %-ában adják meg -, a futamideje 1 év, kamata pedig az érvényes jegybanki alapkamat +5 százalékpont. c. Felhasználható összeg 2016-ban havonta a minimálbér 50%-a, azaz 55.500 Ft. 2017-ben magasabb adóteher mellett korlátlanul adható. d. A juttatás mértéke minden pénztártag munkavállalóra azonos kell legyen (összegben vagy %-ban). e. Igénybe vételéhez szükséges a munkavállaló nyilatkozata, hogy más munkáltatótól ilyen juttatást nem kap. A 2016-os évben érvényes Cafetéria szabályok szerint a SZÉP-kártyán kívül ezek a juttatások voltak adhatók béren kívüli juttatásként kedvezményes 34,51%-os adóteher mellett. Ez az egyik legnagyobb változás 2017-ben, hiszen mindezen juttatások után ezentúl már magasabb, 43,66%-os adóterhet kell kifizetnie a vállalkozásoknak.
6) Adómentes Cafetéria-juttatások (SZJA tv. 1.sz. Melléklet) A másik nagy Cafetéria-kategória az adómentesen adható juttatások köre. Közös jellemzőjük, ahogy az nevükből is következik, hogy adóterhük 0%-os.
Tekintsük most át a 2017-ben adómentesen adható juttatások teljes körét! 1.
Sportrendezvény belépők (1.sz. melléklet 8.28. a) pont) a. Ide tartoznak a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények belépőjegyei, bérletei. b. Felhasználható összeg: nincs felső értékhatár. c. Háromféle formában adható: i. a munkáltató megvásárolja a jegyet, és odaadja a munkavállalónak, ii. a munkavállaló megveszi a jegyet, és a cég nevére kér róla számlát, iii. a munkavállaló olyan - papír alapú vagy elektronikus - utalvány formájában kapja meg, amely kifejezetten csak ilyen jegyvásárlásra használható fel. d. A sportrendezvény belépő minden sportrajongó számára kedvelt juttatási forma.
2.
Kulturális szolgáltatások (1.sz. melléklet 8.28. b) pont) a. Ide tartoznak a kultúrális szolgáltatások igénybevételére szóló belépőjegyek és bérletek (színház, cirkusz, múzeum, kabaré est, stb.), valamint a könyvtári tagsági díj is. b. Felhasználható összeg: 50e Ft/év. c. Főként azoknak előnyös, akik szívesen járnak ilyen eseményekre, ám nem nagyon engedhetik meg maguknak saját finanszírozásból, illetve örülnek, hogy ennek az árát inkább másra fordíthatják.
3.
Bölcsődei szolgáltatások és ellátás (1.sz. melléklet 8.6.) a. Elsősorban az tartozik ide, ha a munkáltató biztosítja munkavállalói kisgyermekei számára a bölcsődei ellátást saját fenntartású bölcsődében, ám megvalósítható úgy is, hogy a munkáltató a bölcsődei vagy családi napközi költségeit a cég nevére kiállított számla alapján megtéríti. b. Felhasználható összeg: amennyibe a bölcsődei szolgáltatás kerül, ugyanis nincs értékhatár megadva. c. Mindez előnyös a kisgyermekes munkavállalók számára, hiszen gyermekvállalás után hamarabb tudnak visszatérni a munkába. d. További előny lehet - amennyiben rendelkezésre áll ilyen -, hogy a munkáltató által fenntartott bölcsődék általában igazodnak a munkaidőhöz, így nem okoz gondot annak összehangolása a bölcsődei nyitva tartással. e. Ez az előny természetesen nem él akkor, ha a munkáltató nem üzemeltet saját bölcsődét, ám így is komoly hozzájárulás a munkavállaló családi büdzséjéhez, ha a cég számla ellenében átvállalja alkalmazottjától a bölcsődei szolgáltatás ellenértékét - cégvezetőknek és beosztottaknak egyaránt.
4.
Óvodai szolgáltatások és ellátások (1.sz. melléklet 8.6.) a. 2017-ben új elem az adómentes juttatások között
b. Felhasználható összeg: amennyibe a bölcsődei szolgáltatás kerül, ugyanis nincs értékhatár megadva. c. Ez szintén a kisgyermekes munkavállalók számára előnyös, hiszen komoly hozzájárulás a munkavállaló családi büdzséjéhez, ha a cég számla ellenében átvállalja alkalmazottjától az óvodai szolgáltatás ellenértékét - cégvezetőknek és beosztottaknak egyaránt. d. További előny lehet - amennyiben rendelkezésre áll ilyen -, hogy a munkáltató által fenntartott óvodák általában igazodnak a munkaidőhöz, így nem okoz gondot annak összehangolása az óvodai nyitva tartással. 5.
Kockázati biztosítások (1.sz. melléklet 6.3) a. Azon biztosítások tartoznak ide, amelyeknél egy váratlan esemény bekövetkezése miatt szolgáltat a biztosító, tehát nem lehet belőlük pénzt felvenni, és nincs visszavásárlási értékük sem. b. Fő fajtáik: i. kockázati életbiztosítások ii. balesetbiztosítások iii. betegségbiztosítások iv. kiegészítő kockázati elemek c. A biztosítás formája lehet egyéni és csoportos biztosítás is. d. Felhasználható összege a minimálbér 30%-a, azaz 2016-ban 33.300 Ft volt havonta, 2017-ben pedig 38.250 Ft lesz a maximuma. Nehéz ugyanakkor látatlanban megmondani, hogy ez az összeg mire elegendő, hiszen a díj mindig életkor, biztosítási összeg és a választott fedezetek függvénye. Mindenesetre, ezt a keretet érdemes kihasználni, mivel a fenti biztosítások megkötésével komplex védelmet biztosíthat a cégvezető mind saját magának, mind a munkavállalóinak. e. Kockázati biztosítással rendelkezni minden cégvezetőnek és munkavállalónak előnyös, hiszen segítségével képesek magukról és/vagy családjukról gondoskodni egy váratlan betegség, baleset vagy tragédia esetén. A céges hozzájárulás ehhez különösen azért fontos, mert a magyarországi gyakorlat jelenleg azt mutatja, hogy erre a célra nem mindenki tud vagy akar külön forrást biztosítani a családi büdzséből.
6.
Befektetési egységhez kötött élethosszig szóló életbiztosítások (1.sz. melléklet 6.9. és 9.6.)) a. Még 2017.12.31-ig adható adómentes béren kívüli juttatásként. 2018.01.01-től egyes meghatározott juttatásnak minősül majd, amelynek adóterhe várhatóan 43,66% lesz. b. Addig is a cég számára fontos TAO adóalap csökkentési eszköz lehet.
c. Ide azok az életbiztosítások tartoznak, melyeknek nincs lejárata, vagyis élethosszig szólnak és rendszeres díjfizetésűek. Ezeknél csak a díjfizetés tartama meghatározott. d. Egyaránt előnyös a cégvezető és a munkavállalói számára, hiszen akár jelentős megtakarítást is biztosíthat számukra. Ezzel hozzájárul a cég ahhoz, hogy a munkavállalóinak legyen biztonságos anyagi hátteret adó, szabadon felhasználható hosszútávú megtakarítása. Egy ilyen segítség nagyon hatásos munkaerő-megtartó eszköz. Különösen akkor az, ha a munkavállaló csak akkor kapja meg az összegyűlt összeget, ha bizonyos ideig ott marad a cégnél. Ennek egyik megvalósítása az ún. kulcsember program, amely a cégvezetőnek megfelelő eszközt ad a kezébe ahhoz, hogy költséghatékonyan és hosszútávon motiválja és megtartsa a számára kulcsfontosságú vezetőket és alkalmazottakat. A cég által fizetett díj befektetési lehetőséggel és kockázati védelemmel 3-5 évre, de akár 10 éven túlra is jó megoldást nyújt erre. 7.
Munkába járás költségtérítése a. A munkába járás költségeként a lakóhely / tartózkodási hely és a munkahely közötti közlekedés költségei téríthetők. b. A költségtérítés adható értéke: 9 Ft/km volt 2016-ban, 2017ben pedig ez 15 Ft/km lesz. Ha tehát valaki 60 km-re lakik, annak a településnek a közigazgatási határától, amelyikben a munkahelye van, és naponta jár be dolgozni gépkocsival, akkor 2016-ban napi 1.080 Ft fizethető ki számára költségtérítésként, 2017-ben pedig 1.800 Ft. c. Érdemes odafigyelni rá, hogy a Munka törvénykönyve alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkába járás költségeit, ha a lakóhely és a munkahely között nem áll rendelkezésre tömegközlekedés, illetve csak nagyon hosszú várakozási időkkel oldható meg, vagy ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága / fogyatékossága miatt nem tudja igénybe venni azt. Kötelező a térítés akkor is, ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van. Egyéb esetekben munkába járás költségének térítése nem kötelező, csak adható. d. Előnyös azoknak a munkavállalóknak, akik messze laknak a munkahelyüktől, és emiatt komoly költséget jelent számukra a munkába járás.
8.
Mobilitási célú lakhatási támogatás (1.sz. melléklet 2.11. és 9.7.)
a. Új elemként jelenik meg 2017-ben (SZJA tv. 89.§). b. A juttatás a foglalkoztatás első 2 évében a minimálbér 40 százalékáig terjedhet. A következő 2 évben a minimálbér 25%a lehet a támogatás, majd még egy évig max. 15%. Ennél hosszabb ideig nem nyújtható adómentesen. c. Azoknak előnyös, akik eddig lakóhelyük 60 km-es körzetén belül nem találtak munkát, egy távolabbi munkahely közelében viszont az albérlet költségeit nem tudták vállalni. Ez az új juttatás-fajta komoly segítséget jelenthet majd számukra a munkahelykeresésben. d. Sajátos szabályait az SZJA törvény 1. számú mellékletében találhatjuk meg. Mindenképpen ajánlom átolvasni, mert olyan kérdéseket szabályoz, mint hogy hogyan kell megállapítani a juttatás értékét, illetve mik igénybe vételének/nyújtásának feltételei.
9.
Lakáshitel támogatás (1.sz. melléklet 2.7. és 9.3.) a. A lakáscélú felhasználásra munkáltatótól, hitelintézettől felvett kölcsön törlesztéséhez adott támogatás. Ide tartozik a munkáltatótól korábban kapott lakáscélú kölcsön elengedett összege is. b. Felhasználható összeg: a vételár 30%-a, max. 5M Ft. c. Feltétel még az úgynevezett “méltányolható lakásigény” figyelembe vétele. A méltányolható lakásigény meghatározza, hány szobás lakás nem tekinthető még “túl nagynak” 2-3-4, illetve több együtt élő családtag esetén. d. Ez a juttatás természetesen azoknak a munkavállalóknak jelent nagy segítséget, akiknek a havi költségvetését lakáscélú hitel törlesztő részlete terheli.
További információk:
CZIRÁKINÉ KOCSIS MÓNIKA +36 30 565 5402
www.etikuspenzugyek.hu Czirákiné Kocsis Mónika – Cafetéria, pénzügyek, biztosítás Oberfrank Zoltán – Marketing, toborzás
