A 2014-es felvételi tudnivalói http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/
NAPPALI KÉPZÉSEK ALAPKÉPZÉSBEN, OSZTATLAN KÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK
Képz. Kapacitás Képz. Munka Fin. Önköltség idő min. < szint -rend forma Meghirdetett képzés (félév) (félév) max. Érettségi vizsgakövetelmények A A A A
N N N N
szociális munka
(1)
K
szociális munka
(1)
A
társadalmi tanulmányok
támogatott
társadalmi tanulmányok
150 000 Ft
A
K
támogatott 150 000 Ft
7
5 < 40
6
10 < 20
Képz. terület TÁRS
kettőt kell választani: magyar nyelv és irodalom v. matematika v. társadalomismeret v. történelem v. (3) egy idegen nyelv (legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni)
TÁRS TÁRS TÁRS
MEGHIRDETETT FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK
Képz. Munka- Fin. szint rend forma Meghirdetett képzés F F
N N
A K
Kapacitás Képz. idő min. < Érettségi (félév) max. vizsgakövetelmények
Önköltség (félév)
szociális és ifjúsági munka támogatott (1)(2) [szociális munka]
4
szociális és ifjúsági munka 100 000 Ft (1)(2) [szociális munka]
10 < 40
bármelyik két érettségi vizsgatárgy
Képz. terület TÁRS TÁRS
RÉSZIDŐS KÉPZÉSEK ALAPKÉPZÉSBEN, OSZTATLAN KÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK
Képz. Munka- Fin. Önköltség Képz. idő Kapacitás Érettségi szint rend forma Meghirdetett képzés (félév) (félév) min. < max. vizsgakövetelmények A
L
A
szociális munka
(1)(2)
támogatott
A
L
K
szociális munka
(1)(2)
120 000 Ft
A
L
A
társadalmi (2) tanulmányok
támogatott
társadalmi (2) tanulmányok
120 000 Ft
A
L
K
7
10 < 40
6
10 < 20
kettőt kell választani: magyar nyelv és irodalom v. matematika v. társadalomismeret v. történelem v. egy idegen (3) nyelv (legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni)
Képz. terület TÁRS TÁRS TÁRS TÁRS
MEGHIRDETETT FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK
Képz. Munka- Fin. szint rend forma Meghirdetett képzés F F
L L
A K
Önköltség (félév)
szociális és ifjúsági munka támogatott (1) [szociális munka] szociális és ifjúsági munka 100 000 Ft (1) [szociális munka]
Képz. idő Kapacitás Érettségi (félév) min. < max. vizsgakövetelmények
4
10 < 40
bármelyik két érettségi vizsgatárgy
Képz. terület TÁRS TÁRS
Az eljárással kapcsolatos fontosabb dátumok: Felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelem rögzítése az E-felvételiben, illetve a felsőoktatási felvételi jelentkezési lap postára adásának határideje – 2014. február 15.
A hagyományos felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon történő jelentkezés esetén a felvételi jelentkezési kérelmet az e célból megadott – és a felsőoktatási felvételi jelentkezési laphoz mellékelt – borítékban, az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190 postacímre kell beküldeni. A 2014. évi általános felsőoktatási felvételi jelentkezési lap beszerezhető az Educatio Nonprofit Kft., illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma ügyfélszolgálatán, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Megyei Tankerületi Igazgatóságain. A jelentkezési lapot a kitöltési útmutató és a Tájékoztató segítségével kell kitölteni, majd aláírni. (Eltérő képzési szintű jelentkezések – pl. mesterképzés és alapképzés – megjelölése esetén is elegendő egy felsőoktatási felvételi jelentkezési lapot kitölteni, és azon feltüntetni valamennyi jelentkezést.) Mit jelent az elektronikus felvételi? Az elektronikus felvételi (a továbbiakban: E-felvételi) a felsőoktatásba történő jelentkezés és a felsőoktatási felvételi eljárás alatti ügyintézés online változata, amelynek felületét a www.felvi.hu honlapon keresztül, regisztrációt követően bárki elérheti. Legnagyobb előnye, hogy nem engedi meg a hibás vagy hiányos űrlapkitöltést. (A folyamat részletes leírása is itt olvasható!) E-felvételit hitelesítő adatlapok beküldésének, illetve Ügyfélkapu regisztráción keresztüli hitelesítés határideje – 2014. február 23. A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok (pl. felsőfokú oklevél másolata) benyújtása, továbbá egyszeri sorrendmódosítás – 2014. július 10. A jelentkezéséhez csatolnia kell azokat a benyújtáskor már rendelkezésre álló dokumentummásolatokat, amelyek a sikeres jelentkezéshez szükségesek. Ezek egyrészt igazolhatják a szükséges végzettségeket, a pontszámításhoz elengedhetetlen eredmények meglétét (pl. középiskolai bizonyítvány, érettségi bizonyítvány, többletpontot igazoló dokumentum), másrészt az adott felsőoktatási intézmény további dokumentummásolatok megküldését is előírhatja (pl. általános háziorvosi igazolás). A csatolandó dokumentummásolatok, igazolások formai és tartalmi követelményeit A 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során benyújtandó dokumentumok c. fejezet tartalmazza részletesen. Kérjük, ezt tanulmányozza át! Figyelem! Amennyiben valamilyen dokumentum a jelentkezési határidőig még nem áll rendelkezésére, akkor azt legkésőbb 2014. július 10-ig pótolhatja, eddig a határidőig lehet sorrendet is módosítani. Ponthatárok, a felvételi eredmények várható kihirdetése – 2014. július 24. (legkésőbb 2014. augusztus 5-ig) Az, hogy a jelentkezőt felveszik-e az általa megjelölt jelentkezési helyre, az ott meghatározott ponthatártól, illetve az általa elért felvételi összpontszámtól függ. A 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során az általános jogszabályi minimumponttól (alapképzés esetén 260 pont, felsőoktatási szakképzés esetén 220 pont) magasabb ponthatár ott alakulhat ki, ahol az adott szakra a felsőoktatási intézmény által az adott képzésre megállapított felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, így a jelentkezők között rangsorolni kell. Ahol a jelentkezők száma az intézmény által megadott
kapacitásszámot nem éri el, ott a ponthatár a jogszabályi minimumpont, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető. A jelentkezés(ek) csak akkor válnak érvényessé, ha a jelentkező a hozzájuk tartozó felsőoktatási felvételi eljárási díjat is befizeti, és az aláírt jelentkezési lapját vagy hitelesítő adatlapját határidőben megküldi az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf.1190 postacímre. Az eljárási díjak összege Minden jelentkezőnek minimum 9 000 Ft-ot, azaz a felsőoktatási felvételi eljárás alapdíját be kell fizetnie. Ezért a díjért legfeljebb három képzés megjelölésére van lehetőség. Valamint további jelentkezésekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni az alapdíjon felül. Figyelem! Amennyiben ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is megjelöli – azaz megegyezik az intézmény, kar, szak, képzési szint, munkarend, képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el –, azt két sorban kell feltüntetnie a jelentkezéskor, ám a felvételi eljárási díj befizetése szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül. Így például a 9 000 Ft-os alapdíj legfeljebb 6 jelentkezési hely megjelölésére nyújt lehetőséget: egy jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és az önköltséges formáira (úgy, hogy emellett az intézmény, kar, szak, képzési szint, munkarend, képzési hely és nyelv megegyezik). Természetesen az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek nem feltétlenül kell követniük egymást a sorrendben! A felvételi eljárási díj (alap és kiegészítő díjak együtt) befizetésének határideje a felvételi jelentkezési határidő, vagyis 2014. február 15.
Pontszámítási módszerek Pontszámítás alapképzésre A felvételi összpontszám, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredmény 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kerül kiszámításra. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik. Alapképzésre, illetve osztatlan mesterképzésre csak az a – legalább középiskolai végzettséggel, azaz érettségi bizonyítvánnyal rendelkező – jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 260 pontot (ez az ún. jogszabályi minimumpontszám), továbbá – értelemszerűen – eléri az adott képzésen az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében várhatóan 2014. július 24-én megállapítandó ponthatárt. Alapképzésre, illetve osztatlan mesterképzésre a felvételi összpontszám megállapításának módjai: 1. Alapképzések, illetve osztatlan mesterképzések esetén két pontszámítási mód alkalmazható: a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege, hozzáadva a többletpontokat, vagy b) az érettségi pontok kétszerese, hozzáadva a többletpontokat. 2. Felsőfokú végzettségű jelentkező felvételi pontjait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon, a korábbi felsőfokú tanulmányok max. 200 pontos értékelésével és
annak duplázásával is meg lehet állapítani, hozzáadva a többletpontokat. Erről bővebben honlapunkon az Egyetemek, főiskolák menüpontban a felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések leíró részében olvashat. Figyelem! Az 1-2. pontszámítási módok közül a jelentkező összpontszámát automatikusan, külön kérés nélkül számára kedvezőbb módon kell meghatározni azon dokumentumok alapján, amelyeket a felvételi eljárás során benyújtott. A tanulmányi pontszám maximum 200 pont lehet. A jelentkező tanulmányi pontjait a középiskolai osztályzataiból, valamint az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeinek átlagából a következő módon kell meghatározni: 1. Középiskolai eredmények (maximum 100 pont) Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege:
magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga), történelem, matematika, legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természettudomány. Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét. A tanulmányi pontokba kizárólag a középfokú tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei! A 6 vagy 8 osztályos középiskolában, de még az alapfokú oktatás-nevelés szakaszában megszerzett eredmények nem számíthatók be. Figyelem! A pontszámítás során évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni magyar nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyak esetében. Figyelem! A középiskolai eredmények megállapításához és rögzítéséhez az szükséges, hogy a jelentkezéshez beküldje a középiskola utolsó két évfolyamáról, illetve ha valamely kötelező tantárgyat (tantárgyakat) vagy választott idegen nyelvet, vagy a választható természettudományos tantárgyat (tantárgyakat) korábban tanulta, azokról az évfolyamokról is a bizonyítványa másolatát. Erre vonatkozóan külön felhívást nem küld az Oktatási Hivatal. 2. Érettségi bizonyítványban szereplő eredmények (maximum 100 pont) A jelentkező érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve idegen nyelv érettségi vizsgatárgy hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy (legjobb) százalékos eredményeinek átlagát egész számra kell kerekíteni.
Amennyiben a jelentkezőnek az érettségi bizonyítványában a meghatározott vizsgatárgyakból ötnél kevesebb vizsgatárgy szerepel, akkor az átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni. Ez alapján összesen legfeljebb 100 pont számítható. Az 1. és 2. pontban felsorolt eredmények összege adja a tanulmányi pontokat (maximum 200 pont), a tanulmányi pontok számításához mindkét pontban felsorolt eredmények megléte szükséges. Figyelem! A tanulmányi pontok időkorlát nélkül számíthatók, azaz a középfokú tanulmányok folytatásának, illetve befejezésének évétől független a tanulmányi pont számítása. „Régi típusú" (2005 előtti) érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők esetében az érettségi vizsgák automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek, az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítménynek felelnek meg:
jeles (5) 100%, jó (4) 79%, közepes (3) 59%, elégséges (2) 39%. Az érettségi pontok számítása Főszabályként két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményei alapján számítható pontok az érettségi pontok. A társadalomtudomány képzési területen választható érettségi vizsgatárgyak: egy idegen nyelv (angol,francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy magyar nyelv és irodalom vagy matematika vagy társadalomismerete vagy történelem. Két érettségi vizsgatárgyat-egyet emelt szinten- kell választania a jelentkezőnek. Ez alól kivétel:
a felsőfokú végzettségű jelentkező felvételi pontjait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon, a korábbi felsőfokú tanulmányok max. 200 pontos értékelésével és annak duplázásával is meg lehet állapítani. Ebben az esetben nem kötelező a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga letétele a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára.
Figyelem! Az érettségi pont számításakor nincs különbség az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredmény között. Az emelt szintű vizsga teljesítését meghatározott feltételek esetén többletpontokkal kell értékelni (l. a Többletpontok c. részben). Az érettségi pontok összértéke maximum 200 pont lehet (érettségi vizsgatárgyanként maximum 100 pont). „Régi típusú" (2005 előtti) érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők esetében az érettségi vizsgák automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek, az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítménynek felelnek meg:
jeles (5) 100%,jó (4) 79%,közepes (3) 59%,elégséges (2) 39%.
Pontszámítás felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 220 pontot és – értelemszerűen – az adott képzésen
az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében 2014. július 24-én megállapítandó ponthatárt.
A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi összpontszámot az alábbiak szerint kell kiszámítani: a) a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy b) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy c) az érettségi pontok kétszerezésével. A három számítási mód közül minden esetben a jelentkező számára előnyösebbet kell alkalmazni. Az így megállapított pontokhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a számítható többletpontokat (kivéve: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontokat). A tanulmányi pontok és többletpontok számítása az előző részben foglaltak szerint történik. Felsőoktatási szakképzésben a felsőoktatási intézmények, ha nem határozták meg, hogy mely érettségi vizsgatárgyakból kell érettségi pontot számolni, akkor a jelentkező által igazolt, érettségi bizonyítványban, tanúsítványban lévő érettségi eredmények közül a két legjobb eredményből történik az érettségi pontok megállapítása. Felsőfokú végzettségű jelentkező felvételi pontjait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon, a korábbi felsőfokú tanulmányok max. 200 pontos értékelésével és annak duplázásával is meg lehet állapítani, hozzáadva a többletpontokat. Erről bővebben a felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések fejezetben olvashat. A felsőoktatási szakképzésre jelentkezés esetén a fentieken túlmenően az alapképzésre, osztatlan mesterképzésre vonatkozó pontszámítási szabályokat (pl. gyakorlati vizsga esetén történő pontszámítás) kell megfelelően alkalmazni. Figyelem! Bármely pontra, többletpontra, kedvezményre akkor jogosult a jelentkező, ha azt legkésőbb 2014. július 10-ig a megfelelő dokumentummásolatokkal igazolja. Az igazolás módját és az egyes dokumentumokkal kapcsolatos részletes formai és tartalmi követelményeket A 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során benyújtandó dokumentumok c. részben foglaltuk össze. (www.felvi.hu)
Többletpontok (alapképzési szakra, osztatlan mesterképzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezők számára) A különböző jogcímeken elért többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet abban az esetben is, ha a jelentkező különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná. A felvételi kormányrendelet alapján adható többletpontokat két csoportra lehet osztani:
jogszabály alapján adható többletpontok, képzési területenként adható többletpontok.
A következőkben a többletpontok számítására vonatkozó gyakorlatot ismertetjük. Figyelem! Többletpontot kizárólag az kaphat, aki az erre vonatkozó jogosultságát a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg, vagy amennyiben az igazoló dokumentum azt követően áll rendelkezésére, legkésőbb 2014. július 10-ig igazolja. Minden alapképzésen, osztatlan mesterképzésen és felsőoktatási szakképzésen kötelező többletpontot adni, amennyiben a jogcím feltételeit teljesíti a jelentkező és a jogosultságot megfelelően igazolja: 1. emelt szintű érettségi vizsgaeredményért (a művészet és művészetközvetítés képzési területbe tartozó szakok kivételével, amennyiben gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás), 2. nyelvtudásért (a művészet és művészetközvetítés képzési területbe tartozó szakok kivételével, amennyiben gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás), 3. előnyben részesítés okán (a művészet és művészetközvetítés képzési területbe tartozó szakok kivételével, amennyiben gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás). Emelt szintű érettségi vizsgaeredményért járó többletpontok A felsőoktatási intézmények az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpontot adnak, amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen vizsgatárgyanként 50 többletpont, így legfeljebb 100 többletpont vehető figyelembe ezen a jogcímen. FIGYELEM! Csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben – részben – annak az eredményéből kerülnek az érettségi pontok kiszámításra! (Pl. a jelentkező történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkezik, az általa megjelölt képzésen a felvétel feltételéül a következő vizsgatárgyak vannak meghatározva: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi beszámítható, kivéve, amennyiben a másik két tárgyból a jelentkező sokkal jobb százalékos eredménnyel rendelkezik, és így előnyösebb számára az azokból történő pontszámítás, mint az emelt szintű történelem beszámítása többletpontokkal együtt.) Nyelvtudásért járó többletpontok A 2014. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen és felsőoktatási szakképzésen a – a magyartól eltérő idegen nyelvű – nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon:
B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 28 többletpont, C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 40 többletpont.
Figyelem! Ha a jelentkező a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, számára akkor is összesen legfeljebb 40 többletpontot lehet figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. Esélyegyenlőségért járó többletpontok Hátrányos helyzetért, tartós nevelésbe vételért, árvaságért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért jogcímenként és legfeljebb 40 többletpont adható (kivéve, amennyiben
művészet és művészetközvetítés képzési területeken, valamint osztatlan tanárszakon gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot). A nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény 108. § 10. pontja alapján a 2014.évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban hátrányos helyzetűnek minősül az a jelentkező, akikre az alábbi esetek egyike vonatkozik: a) családi körülményei, szociális helyzete okán a jegyző illetve a gyámhatóság védelembe vette, b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, c) átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, d) ideiglenes hatályú intézeti elhelyezésben részesül, e) utógondozói ellátásban részesül. Az igazolási jogcímeknek 2014. február 15. és 2014. július 24. közötti valamely időtartamban kell fennállniuk, azaz nem jogosult hátrányos helyzet jogcímen kedvezményre (többletpont és eljárási díjkedvezmény) az, aki pl. a középfokú tanulmányai első évében gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult, de később – azaz a felsőoktatási felvételi jelentkezéskor – már nem. Fogyatékosság miatt Fogyatékosság miatt 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot. Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki: a) mozgásszervi, b) érzékszervi, c) beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), d) pszichés fejlődési zavarral küzd (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás és figyelemzavar, magatartásszabályozási zavar stb), e) autizmus spektrum zavarral küzd, f) több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Amennyiben a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem kizárólag tartós vagy krónikus betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia, stb.) igazol, többletpont nem adható. Gyermekgondozásért A gyermeke gondozása céljából a) fizetés nélküli szabadságon lévő, vagy b) terhességi-gyermekágyi segélyben, vagy c) gyermekgondozási segélyben, vagy d) gyermeknevelési támogatásban, vagy e) gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezőnek 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot.
Az igazolási jogcímeknek 2014. február 15. és 2014. július 24. közötti valamely időtartamban kell fennállniuk. Az igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha az igazolás egyértelműen (nem „várhatóan", „előreláthatóan") igazolja a fenti intervallum legalább egy napját. A gyermekgondozásért járó többletpontra csak az jogosult, aki legkésőbb 2014. július 10-ig igazolja a kedvezményre való jogosultságot. Az előnyben részesítésért (hátrányos helyzet, tartós nevelésbe vétel, árvaság, fogyatékosság, gyermekgondozás) legfeljebb 40 többletpont járhat!
Kizárólag a felsőoktatási intézmények által meghatározott képzési területeken és az adott képzési területekhez tartozó szakokon kell többletpontot adni, amennyiben a jogcím feltételeit teljesíti a jelentkező és a jogosultságot megfelelően igazolja: 1. tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, 2. szakképesítés alapján, 3. sporteredmény alapján.
Példák a felvételi pontok számítására alapképzés, osztatlan mesterképzés és felsőoktatási szakképzés esetén forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato 1. PÉLDA
A jelentkező a természettudomány képzési területhez tartozó biológia alapképzési szakra jelentkezik, 2010-ben érettségizett. a) Tanulmányi pontok Középiskolai év végi eredményei tárgy
11. évfolyam év vége
12. évfolyam év vége
magyar nyelv és irodalom
(5+4) 4,5
(5+5) 5
történelem
4
5
matematika
3
5
angol nyelv
4
4
földrajz
5
5
20,5
24
összesen 20,5 + 24 = 44,5 × 2 = 89 pont
A középiskolai év végi eredmények közül a négy kötelező és egy, legalább két évig – vagy két különböző, tárgyanként legalább egy-egy évig – tanult választott természettudományos tárgyból az utolsó két évfolyamon szerzett év végi osztályzatok számítanak. Az érdemjegyek összege ebben az esetben 44,5, ezt meg kell szorozni kettővel, így ennek alapján a jelentkezőnek 89 pontja lesz. Érettségi eredményei tárgy
jegy
százalék
szint
magyar nyelv és irodalom
5
90
közép
történelem
5
94
közép
matematika
3
58
közép
angol
5
91
közép
biológia
5
68
emelt
átlag: 80,2% A négy kötelező és az egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlaga 80,2%, ami kerekítéssel 80 pontot jelent. Ennek megfelelően a jelentkezőnek 89 + 80 = 169 tanulmányi pontja lesz. b) Érettségi pontok A biológia alapképzési szakon: biológia vagy fizika vagy földrajz vagy informatika vagy kémia vagy matematika vagy természettudomány vagy meghatározott szakmai előkészítő tárgy közül választható módon számítják az érettségi pontokat. A jelentkező a fentiek közül rendelkezik biológia és matematika érettségi vizsgatárgyakból is érettségi vizsgaeredménnyel, tehát ezek közül a számára kedvezőbb pontszámot jelentő vizsgatárgy kerül kiválasztásra. A matematika érettségi vizsgatárgy eredménye 58%-os, ez 58 pontot jelent, a biológia érettség vizsgatárgy eredménye 68%-os, ez 68 pontot jelent, vagyis a jelentkezőnek összesen 126 érettségi pontja lesz. c) Többletpontok A jelentkező az alábbi többletpontokat igazolta megfelelően:
rendelkezik angol nyelvből C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgával, amely minden szakon és képzési területen 40 többletpontot ér. biológia érettségi vizsgatárgyból emelt szintű, legalább 45%-os érettségi eredménnyel rendelkezik, amely alapján csak abban az esetben adható többletpont, ha az emelt szintű érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják a jelentkező érettségi pontjait. olimpiai sportágban (kézilabda) világbajnokságon 3. helyezést ért el. A sporteredmény a képzési területek szerint adható többletpontok kategóriájába tartozik, tehát csak abban az esetben jár a többletpont, ha a felsőoktatási intézmények adott képzési területre vonatkozóan így döntöttek. A földrajz alapképzési szak a természettudomány képzési
területhez tartozik, ez a képzési terület viszont sporteredményért nem ad többletpontot. A jelentkezőnek a fentiek szerint:
169 tanulmányi pontja, 126 érettségi pontja, 50 többletpontja az emelt szintű biológia érettségi vizsgaeredmény alapján, valamint 40 többletpontja van a C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) angol nyelvvizsgája alapján.
Összesen: Mivel a kétféle pontszámítási mód közül a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege jelenti a jelentkező számára a kedvezőbb eredményt, ezért 169 + 162, vagyis többletpontok nélkül 331 pontja lesz. Többletpontok összesen: 90 pontot eredményeznek, a jelentkező felvételi összpontszáma tehát 331 + 90, azaz 421 pont lesz, és ezzel az eredménnyel kerül be a biológia alapképzési szakra jelentkezők rangsorába.
A jelentkezéshez kötelezően beküldendő dokumentumok A jelentkezéshez kötelezően beküldendő dokumentumok alatt elsősorban azokat a hivatalos, végzettségeket és eredményeket igazoló okiratmásolatokat értjük, amelyek benyújtása a jelentkező számára a 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a pontszámítás szempontjából nélkülözhetetlen. Ezek hiányában a jelentkező számára felvételi összpontszám nem számítható. ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY Az érettségi bizonyítvány (és az abban szereplő eredmények) alapvető feltétele az alapképzésre, osztatlan mesterképzésre és felsőoktatási szakképzésre való felvételnek. Az érettségi vizsgaeredmények szükségesek a felvételi pontok számításához is, mind az érettségi pontok, mind a tanulmányi pontok és az emelt szintű érettségiért járó többletpontok vonatkozásában. Az érettségi vizsgaeredmények nem évülnek el, időkorlát nélkül figyelembe vehetők a felsőoktatási felvételi eljárásban. Figyelem! Az érettségi bizonyítvány (és amennyiben van) a tanúsítvány(ok) fénymásolatát be kell küldeni. Az Oktatási Hivatal a dokumentumok valódiságát ellenőrzi. ÉRETTSÉGI TANÚSÍTVÁNY Az érettségi bizonyítvány birtokában, annak megszerzését követően letett érettségi vizsgáról a vizsgázó érettségi tanúsítványt kap. Csak abban az esetben kell csatolni a jelentkezéshez, amennyiben az abban szereplő érettségi vizsgaeredmény a 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során az adott szakon érettségi vizsgatárgyként figyelembe vehető és kedvezőbb érettségi pontszámot eredményez vagy egyéb pontszámítási jogcím alapja lehet (pl. nyelvvizsga-többletpont). FELSŐFOKÚ OKLEVÉL A hagyományos felsőoktatási képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi, a többciklusú felsőoktatási képzési rendszerben pedig az alap- és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettséget igazolja.
Az alapképzésre, osztatlan mesterképzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkező, felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára a felsőfokú oklevél és adott esetben a tanulmányi eredmények igazolásának (pl. leckekönyv) benyújtása kötelező, amennyiben a felsőoktatási intézmény döntése alapján a felvételi pontszám meghatározása ennek alapján történik! Azoknak a jelentkezőknek, akik a 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás évében szerzik meg a felvételhez szükséges felsőfokú végzettségüket, legkésőbb 2014. július 10-ig kell beküldeni az oklevelük másolatát. Ha a fenti időpontig az oklevél nem kerül kiállításra, akkor a felsőoktatási intézmény azon igazolását kell benyújtaniuk, miszerint a jelentkező a záróvizsgát teljesítette, rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsgával, vagyis az oklevél kiállítása folyamatban van (oklevél-igazolás). Az igazolás csak akkor fogadható el, ha a 2014. évi tavaszi szemeszterben tett záróvizsgát a jelentkező.(Ezen igazolás kiállítására a felsőoktatási intézmények kötelező formanyomtatványt használnak.) FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI ELJÁRÁS DÍJÁNAK IGAZOLÁSA A 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárási díj megfizetésének igazolása a jelentkezéssel egyidejűleg kötelező! Az eljárási díj befizetésének igazolása a 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban való érvényes részvétel feltétele. Az eljárási díj meg nem fizetése a jelentkező díjtartozásának megfelelő számú jelentkezési hely kizárását vonja maga után. Befizetést igazoló dokumentummásolatokat (banki átutalásnál a sikeres tranzakcióról szóló igazolás, vagy a készpénz-átutalási megbízás „sárga csekk") - minden esetben meg kell küldeni. (A befizetést igazoló eredeti bizonylatot őrizze meg!) A 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárási díj megfizetésére ún. rózsaszín csekk nem használható! Tanulmányi pont számításához szükséges dokumentum KÖZÉPISKOLAI BIZONYÍTVÁNY Olyan okmány, amely a középfokú tanulmányok során szerzett év végi érdemjegyeket tartalmazza. Meghatározott középiskolai eredmények alapján számolják a jelentkezők tanulmányi pontjait, ezért a középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát csatolni kell a jelentkezéshez, ami a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai eredményeket támasztja alá. Ezek tipikusan a 11. (3.) évfolyam év végi, 12. (4.) évfolyam év végi eredmények. Előfordulhat azonban, hogy a tanulmányi pontok számításához szükséges valamely kötelező tantárgyat (tantárgyakat) vagy választható idegen nyelvet, vagy választható természettudományos tantárgyat (tantárgyakat) a jelentkező nem az utolsó két évben tanulta. Ebben az esetben szükséges a korábbi évek eredményeit is igazolni a középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalaival. A hagyományos keményfedeles magyar középiskolai bizonyítvány másolata helyett benyújtható (pl. amennyiben az elveszett) a középiskola által hitelesített törzslap másolata, vagy a középiskola által kiállított igazolás, amely tartalmilag – azaz szövegében – teljes mértékben megegyezik az eredeti középiskolai bizonyítvánnyal. Figyelem! Mind felsőoktatási szakképzésen, mind alapképzésen és osztatlan mesterképzésen lehetőség van tanulmányi pontok számítására, ezért külön felszólítás nélkül csatolja a középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalainak másolatát a jelentkezéshez. A jelentkezőnek azonban joga van ahhoz is, hogy csak az érettségi eredménye vagy már megszerzett oklevele alapján kérje felvételét. Ennek indoka lehet például, ha tanulmányi
eredményeinek teljességét a jelentkező nem kívánja közzé tenni, ugyanakkor jól sikerült érettségi eredménye alapján bízik felvételében. A középiskolai bizonyítvány hiánya vagy hiányos benyújtása esetén ezért az Oktatási Hivatal nem köteles hiánypótlási felszólítást küldeni, ezt úgy veszi, hogy a jelentkező el kíván tekinteni a tanulmányi pontok számításától és ebben az esetben tanulmányi pont nem lesz számítható a jelentkező részére. A tanulmányi pontokba kizárólag a középfokú tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei! A 6 vagy 8 osztályos középiskolában, de még az alapfokú oktatás-nevelés szakaszában megszerzett eredmények nem számíthatók be. A többletpontokat igazoló dokumentumok
A felsőoktatási felvételi kormányrendeletben, illetve – mesterképzések esetén – a felsőoktatási intézmények által meghatározott többletpontokat csak abban az esetben kapja meg a jelentkező, ha megfelel a többletpontot érő jogcím meghatározott feltételeinek, illetve a 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás dokumentumpótlás végső határidejéig 2014. július 10-ig megfelelő dokumentummásolattaligazolja a jogosultságot. Alább olvashatók azok a dokumentumtípusok, illetve a benyújtandó dokumentumokkal szemben támasztott formai és tartalmi követelmények, amelyek a különböző jogcímek megfelelő igazolásához szükségesek. Figyelem! A többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása nem kötelező, de hiánya vagy nem megfelelő dokumentummásolat benyújtása azt eredményezheti, hogy a jelentkező nem kapja meg az ezen jogcímen járó többletpontokat. Erre vonatkozóan az Oktatási Hivatal hiánypótlási felszólítást nem küld, ezek jelentkezéshez csatolása a jelentkező felelőssége! A jelentkezéskor már rendelkezésre álló dokumentumokat a jelentkező köteles benyújtani, a jelentkezési határidő lejártát követően az Oktatási Hivatal nem köteles elfogadni a korábban már a jelentkező rendelkezésére álló dokumentumokat! Alapképzéshez, osztatlan mesterképzéshez, felsőoktatási szakképzéshez szükséges végzettségek
Magyarországi felsőoktatási intézménybe felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan mesterképzésre az jelentkezhet, aki legalább érettségi bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű külföldi bizonyítvánnyal, tanúsítvánnyal, oklevéllel rendelkezik. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az érettségi vizsgákra vonatkozó tudnivalókat. Az érettségiző diákok 2005 óta már mindannyian a kétszintű érettségi rendszernek megfelelő, új követel-mények szerint vizsgáznak a 4 kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy választható (összesen tehát legalább 5) vizsgatárgyból közép- vagy emelt szinten. A továbbtanulásra való jogosultság szempontjából nincsen különbség a „régi" típusú érettségi és a 2005-től érvényben lévő kétszintű érettségi rendszerben szerzett bizonyítvány között azzal a különbséggel, hogy a nem kétszintű érettségi vizsgarendszerben szerzett érettségi vizsgaeredmények közül kizárólag a közismereti tárgyakat lehet beszámítani az érettségi pontokba.
Az érettségire jelentkező tanuló maga dönti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni. A tanulónak joga van minden vizsgatárgyból középszintű vizsgát tenni, illetve akár az összes vizsgatárgyból emelt szintű vizsgára jelentkezni. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA A középszintű érettségi a középiskolai tanulmányokat lezáró, központi követelményekre épülő, de belső lebonyolítású és részben belső értékelésű vizsga. A középszintű érettségi vizsga az adott tantárgy általános érettségi követelményei alapján állhat írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből, csak írásbeli vagy csak szóbeli vizsgarészből is. A kétszintű érettségi bevezetése (2005) előtt tett érettségik – jogszabálynál fogva – középszintű eredménynek minősülnek azzal, hogy az érettségi pontokba a Tájékoztató szerint számíthatók be tantárgyi érettségi vizsgaeredményként (l. 2.4.1.2. Az érettségi pontok számítása c. rész). AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az emelt szintű vizsga külső vizsga, azaz a vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskola tanáraitól. Az írásbeli vizsgadolgozatokat nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem ezt független értékelők végzik, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű szóbeli vizsga az egyes vizsgatárgyakból tantárgyi bizottság előtt zajlik. A tantárgyi bizottságok központi vizsgahelyszíneken (általában iskolákban) működnek. A vizsgahelyszíneket az Oktatási Hivatal úgy határozza meg, hogy a vizsgázók számára megfelelően megközelíthetőek legyenek. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat a középszintű szóbeli vizsgák előtt bonyolítják le. Az érettségi vizsgák megszervezésének időrendjét a tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza (lásd a www.oktatas.hu honlapon ) ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA VALÓ JELENTKEZÉS Érettségi vizsgára – a vizsga szintjétől függetlenül – a tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók a május-júniusi vizsgaidőszakra csak abban a középiskolában jelentkezhetnek, ahol a tanulói jogviszonyuk fennáll. Minden további információt és segítséget a vizsgázónak a saját középiskolája fog megadni. A tanulói jogviszonnyal már nem rendelkező vizsgázók – a vizsga szintjétől függetlenül – az Oktatási Hivatalban, vagy személyesen egy vizsgát szervező középiskolában jelentkezhetnek. (A középiskolák azonban nem kötelesek fogadni a tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázók jelentkezését.) A vizsgázó érettségi jelentkezéseit – függetlenül a vizsgák szintjétől – csak egy intézményben adhatja le. A májusi-júniusi érettségi vizsgára a felsőoktatási felvételi jelentkezéstől függetlenül, külön jelentkezési lapon lehet jelentkezni, jelentkezési határidő 2014. február 15. Az érettségi vizsgákra vonatkozó további információk az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) találhatók.
Magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben folytatható tanulmányok A nemzeti felsőoktatási törvény szerint egy személy – állami ösztöndíjjal támogatott felsőoktatási szakképzésben, alap-, valamint mesterképzésben – 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat, ez az ún. támogatási idő. Amennyiben a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt csak önköltséges képzési formában folytathatja. Ebben a részben az „államilag támogatott" meghatározás alatt érteni kell mind a 2005. évi felsőoktatási törvény szerinti „államilag támogatott" meghatározást, mind a 2011. évi nemzeti felsőoktatási törvény szerinti „magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott" meghatározást. A 12 félév felhasználására vonatkozó fontosabb szabályok a következők:
A 12 félévbe beleértendő a felsőoktatási szakképzés (a korábban, tanulói jogviszonyban folytatott felsőfokú szakképzés nem!), alapképzés, a mesterképzés, továbbá az osztatlan
mesterképzés keretében folytatott tanulmányok. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félév lehet és nem számít be a 12 féléves támogatási időbe. Speciális esetekben – például azoknál az osztatlan mesterképzéseknél, ahol a képzési és kimeneti követelmények szerint a képzési idő 10 félévnél hosszabb – a támogatási idő legfeljebb 14 félév lehet, illetve pl. a fogyatékossággal élők esetében a támogatási idő 4 félévvel megnövelhető.
A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet! Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, vagyis ha valaki egy 6 féléves képzési idejű állami ösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, de azt ténylegesen 6+2=8 félévnél tovább folytatja, a 9. félévtől ebben a képzésben már kizárólag önköltséges formában folytathatja tanulmányait. Figyelem! Főszabályként a képzési idő lehet államilag támogatott, a 2 félévvel történő hosszabbítás csak lehetőség. Az állami ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban korábban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy a párhuzamos támogatott féléveket egyenként és nem egyként kell számítani, azaz a párhuzamos támogatott félévek összeadódnak. Figyelem! Azok, akik a jelentkezéskor vagy azt megelőzően folytatnak/folytattak a felsőoktatásban tanulmányokat, e tényről, valamint az igénybe vett, támogatott félévek számáról a felsőoktatási felvételi jelentkezés folyamán büntetőjogi felelősségük tudatában kötelesek nyilatkozni! Azon jelentkezők esetén, akik a felsőoktatásban 2006. január 1-je előtt megszerzett oklevéllel kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, a támogatási időt illetően – bármely képzési ciklus esetén – azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor igazolással élhet. E jelentkezők a jelentkezési lap 10. pontjának táblázatában NE írjanak félévdarabszámot, mivel mindegyik, 2006. január 1. előtt szerzett oklevél esetében hét államilag támogatott félév felhasználását kell vélelmezni (kivéve, amennyiben a jelentkező/hallgató a vélelmet igazolással megdönti). Amennyiben 2006. március 1. előtt kezdett államilag támogatott tanulmányokat, de nem fejezte azt be és előreláthatólag nem is fogja, úgy e képzés során elhasznált államilag támogatott félévek is beszámítanak a támogatási időbe. A nemzeti felsőoktatási törvény a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget alapfokozatnak, az egyetemi szintű végzettséget mesterfokozatnak felelteti meg. A megfeleltetés végzettségi szint és nem ciklus szerinti. A fennmaradó támogatási időt alap- vagy mesterképzésben is fel lehet használni attól függetlenül, hogy a jelentkező/hallgató rendelkezik-e már valamelyik képzési ciklusban, vagy a korábbi főiskolai vagy egyetemi szintű képzésben szerzett államilag támogatott oklevéllel.
Jelentkezés és besorolás magyar állami ösztöndíjjal támogatott, valamint önköltséges képzésre A felsőoktatási felvételi jelentkezés során a jelentkezőknek meg kell jelölniük, hogy milyen finanszírozási formában szeretnének felsőoktatási tanulmányokat folytatni. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény előírásai szerint a hallgató finanszírozási jogállása lehet:
magyar állami ösztöndíjjal támogatott, önköltséges.
A jelentkezési lapon az alábbi betűjelekre kell odafigyelnie a finanszírozási forma kiválasztásánál: „FINANSZÍROZÁSI FORMA" OSZLOP A – magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés: A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét az állam viseli. K – költségviselés mellett végzett képzés: önköltséges képzés. Az önköltséges képzés keretében az oktatás teljes költségét a hallgató viseli, amelyet az állam – amennyiben a hallgató igényli – kedvezményes, államilag garantált kamatozású Diákhitel2 biztosításával támogat.
A finanszírozási formák közötti átsorolás A nemzeti felsőoktatási törvény előírásai szerint a magyar állami ösztöndíjjal támogatott és az önköltséges képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senki számára. Ennek megfelelően tehát felvétel esetén a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel az első tanévre szól. Akkor folytathatók magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben a tanulmányok, ha a felsőoktatási intézményben adott képzési időszakra előírt – minimálisan meghatározott számú – kreditet összegyűjtötte a hallgató. Természetesen ellenkező irányú átsorolás is lehetséges. Ez esetben kérelem alapján a legjobb teljesítményt elérő önköltséges hallgatók átkerülhetnek a „megüresedett" magyar állami ösztöndíjjal támogatott helyekre. Ez a szabály arra ösztönöz mindenkit, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa tanulmányai során. Az átsorolás úgy történik, hogy a tanév végén az adott felsőoktatási intézmény rangsort állít fel a hallgatók tanulmányi teljesítményét figyelembe véve, és ebben a fejezetben részletezett esetekben átsorolja a hallgatókat az eltérő finanszírozási formák között. Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a finanszírozási formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben. Az átsorolásról szóló döntést a felsőoktatási intézménynek a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghoznia. ÁTSOROLÁS MAGYAR ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJJAL TÁMOGATOTT KÉPZÉSRŐL ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSRE Ha a felsőoktatási intézményben magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az
intézmény szervezeti és működési szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, vagy aki a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja tanulmányait a következő tanévben csak önköltséges képzésben folytathatja, vagyis a felsőoktatási intézmény köteles az érintett hallgatót átsorolni. Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban (azaz egy félévben) folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, baleset, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt a félévet nem tudták befejezni. ÁTSOROLÁS ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSRŐL MAGYAR ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJJAL TÁMOGATOTT KÉPZÉSRE A fenti okokból – vagy a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói jogviszony megszüntetése következtében – megüresedett magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeret terhére – a felsőoktatási intézmény döntése alapján – a legjobb tanulmányi eredményű hallgatók sorolhatók át. Adott finanszírozási formában folytatható tanulmány tehát egy tanévre szól, a finanszírozási formák között a fentebb részletezett feltételekkel és esetekben lehetőség van átsorolásra. Állami ösztöndíjas képzésben összesen 12 félévig lehet tanulmányokat folytatni.
Jogszabályi háttér A felsőoktatási felvételi eljárást, illetve az ahhoz (is) kapcsolódó egyéb kérdéseket több jogszabály érinti, amelyek megszabják az eljárás kereteit, valamint a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények lehetőségeit és kötelezettségeit:
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló 2011. évi XXXVI. törvény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. CXXXII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet, a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
a felsőoktatási hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet, az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet, az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet, a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet, a közigazgatási felsőoktatás alap- és mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről szóló 24/2013. (X. 2.) KIM rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény.
Sikeres felvételi kívánunk! Szociális Munka Tanszék
