A 20. századi európai regény formái Tételek és magyar nyelvű szakirodalom Összefoglaló áttekintés: Világirodalom (főszerkesztő: Pál József). Akadémiai, Bp. 2005, 750-945. o. A/tételek 1. Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában Réz Pál: Proust. Bp. 1961. André Maurois: Proust. Bp. 1976. Karafiáth Judit: Proust: Az eltűnt idő nyomában I. Swann. In: Huszonöt fontos francia regény. Bp. 1996, 174-185. o. Gérard Genette: Az elbeszélő diskurzus. In: Az irodalom elméletei I., Pécs, 1996, 61-98. o. Viktor Zmegac: Történeti regénypoétika. In: Az irodalom elméletei I., Pécs, 1996, 104-115. o. Hans Robert Jauss: Idő és emlékezés Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényében. In: Az irodalom elméletei II., Pécs, 1996, 5-79. o. 2. Franz Kafka: A per Franz Kafka: A per. Matura Klasszikusok, Bp. 1999? Franz Kafka: A per. Új Palatinus kiadása. Bp. 2002, Utószó. Kajtár Mária: Kafka: A per. In: Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996, 162175. o. Györffy Miklós: Az idegen bűne és bűnhődése. Josef K. In: Polgárok és művészek. Bp. 1997, 38-76. o. Michael Müller (szerk.): Franz Kafka. Regények és elbeszélések. Bp. 2006, 6898. o. 3. James Joyce: Ulysses Egon Naganowski: Joyce. Bp. 1975. David Daiches: A regény és a modern világ. Bp. é.n. Alick West: James Joyce: Ulysses. In: Válság és kritika. Bp. 1978, 159-198. o. Viktor Zmegac: Történeti regénypoétika. In: Az irodalom elméletei I., Pécs, 1996, 133-153. o. Kappanyos András: Ulysses, a nyughatatlan. In: A fordítás és intertextualitás alakzatai (szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár-Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna) Bp. 1998, 203-218. o.
4. Thomas Mann: A varázshegy Györffy Miklós: Bevezetés A varázshegy újraolvasásához. In: Polgárok és művészek. Bp. 1997, 90-115. o. vagy: Györffy Miklós: Thomas Mann: A varázshegy. In: Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996, 131-147. o. 5. Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember Zalán Péter: Musil világa. Bp. 1981. Györffy Miklós: Musil: A tulajdonságok nélküli ember. In: Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996, 189-200. o. 6. William Faulkner: A hang és a téboly v. Megszületik augusztusban Az amerikai irodalom a XX. században (szerk. Országh László, Kardos László és Sükösd Mihály) Bp. 1962. Malcom Cowley: Az amerikai író természetrajza. Bp. 1976, 121-154. o. Déry György-Kristó Nagy István: Faulkner. Bp. 1966 Richard Ruland-Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Bp. 1997. 7. Albert Camus: Közöny Mészáros Vilma: Camus. Bp. 1973. A francia irodalom a XX. században I-II. (szerk. Köpeczi Béla). Bp. 1974. Nicolae Balota: Abszurd irodalom. Bp. 1979. Roger Grenier: Albert Camus. Tűző nap és árnyék. Bp. 1994. Varga László: Albert Camus: Közöny. In: Huszonöt fontos francia regény. Bp. 1996, 258-268. o. 8. Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita Ligyia Janovszkaja: Bulgakov. Bp. 1987. Szilárd Léna, Kalina Katalin, Makai Bettina: Bulgakov: A Mester és Margarita. In: Huszonöt fontos orosz regény. Bp. 1996, 278-288. o. 9. Günter Grass: A bádogdob Kovács Edit: Grass: A bádogdob. In. Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996. 282-296. o. Györffy Miklós: A német irodalom rövid története. Bp. 1995. 10. Gabriel García Márquez: Száz év magány Kulin Katalin: Mítosz és valóság. Gabriel García Márquez. Bp. 1977. Fried István: A családnyi emberiség regénye. In: Fried: Tíz híres regény. Bp. 1989. Bényei Tamás: Jelentések könyve. In: Apokrif iratok. Mágikus realista
regényekről. Debrecen, 1997, 149-210. o. 11. Thomas Bernhard: Fagy és A mészégető Györffy Miklós: Thomas Bernhard őrült különcei. In: Polgárok és művészek. Bp. 1997, 252-266. o. Bombitz Attila: Mindenkori utolsó világok. Osztrák regénykurzus. Pozsony, 2001, 102-131. o. Kelemen Pál: Útban a monológhoz. Elbeszélés és metafora Thomas Bernhardnál. In: Az elbeszélés módozatai (szerk. Józan Ildikó – Kulcsár Szabó Ernő – Szegedy-Maszák Mihály), Osiris, Bp. 2003. Manfred Mittermayer: Thomas Bernhard. Bp. 2006. 12. Michel Tournier: A Rémkirály Barta András utószava a regény első, 1983-as magyar kiadásához
B/tételek 13. Rilke versei Rainer Maria Rilke versei. Bp, 1983 (Európa, Lyra Mundi sorozat) Szabó Ede: Rilke világa. Bp. 1979. Tamás Attila: Líra a XX. században. Bp. 1975. Nemes Nagy Ágnes: Rilke-almafa. In: Szó és szótlanság. Összegyűjtött esszék I. Bp. 1989, 373-401. o. Pór Péter: Léted felirata. Válogatott tanulmányok. Bp. 2002. 14. Apollinaire versei Guillaume Apollinaire versei. Bp. 1980. (Európa, Lyra Mundi sorozat) Réz Pál: Apollinaire világa. Bp. 1974. A francia irodalom a huszadik században I-II. (szerk. Köpeczi Béla). Bp. 1974. 15. T. S. Eliot művei T. S. Eliot: Versek – Drámák. Macskák könyve. Bp. 1986. Az angol irodalom a huszadik században I-II. (szerk. Báti László és Kristó Nagy István). Bp. 1970. Takács Ferenc: T. S. Eliot a költői nyelvhasználatról. Bp. 1978. Frank Kermode: T. S. Eliot. In: Mi a modern? Bp. 1980, 91-107. o. Egri Péter: Eliot irodalmi esszéiről. In: Eliot: Káosz a rendben. Irodalmi esszék. Bp. 1981. 16. Az expresszionizmus (Trakl, Benn, Heym, Kaiser, a korai Brecht)
Az expresszionizmus (szerk. Koczogh Ákos). Bp. 1964. Lionel Richard: Az expresszionizmus enciklopédiája. Bp. 1987. Halász Előd: A német irodalom története. Bp. 1987. Györffy Miklós: A német irodalom története. Bp. 1995. 17. A dadaizmus és a szürrealizmus (Tzara, Breton, Aragon, Eluard) A szürrealizmus (szerk. Bajomi Lázár Endre). Bp. 1968. Mario de Micheli: Az avantgardizmus. Bp. 1969. René Passeron: A szürrealizmus enciklopédiája. Bp. 1983. 18. Pirandello drámái (Hat szerep szerzőt keres, IV. Henrik) Almási Miklós: A drámafejlődés útjai. Egy műfaj története Goethétől O’Neillig. Bp. 1969. Peter Szondi: A modern dráma elmélete. Bp. 1979. Robert Brustein: A lázadás színháza I-II. Bp. 1982. Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Bp. 1992. Erika-Fischer Lichte: A dráma története. Pécs, 1999, 616-629. o. 19. Brecht és az epikus dráma (Koldusopera, Kurázsi mama, Kaukázusi krétakör) Lásd az előző tétel irodalmából: Almási, Szondi, Brustein Walkó György: Katarzis nélkül. Bp. ? Halász Előd: A német irodalom története. Bp. 1987. Erika Fischer-Lichte: A dráma története. Pécs, 1999, 629-650. o. 20. O’Neill drámái (Amerikai Elektra, Utazás az éjszakába) Lásd az előző tételek irodalmából: Almási, Szondi, Brustein Az amerikai irodalom a XX. században (szerk. Országh László, Kardos László és Sükösd Mihály). Bp. 1962. Richard Ruland-Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Bp. 1997. Erika Fischer-Lichte: A dráma története. Pécs, 1999, 600-615. o. 21. Beckett és az abszurd dráma (Godot-ra várva) Nicolae Balota: Abszurd irodalom. Bp. 1979. Martin Esslin: Az abszurd dráma elmélete. Bp. 1967. Frank Kermode: Beckett. In: Kermode: Mi a modern? Bp. 1980, 134-156. o. Robert Brustein: A lázadás színháza I-II. Bp. 1982. 22. Szabadon választható angol vagy észak-amerikai író az alábbiak közül: William Butler Yeats, Wystan Hugh Auden, Dylan Thomas, Wallace Stevens, William Carlos Williams, Ezra Pound, e. e. cummings, Charles Olson, George Bernard Shaw, Edward Albee, Harold Pinter, Ernest Hemingway, Francis Scott Fitzgerald, George Orwell, William Golding, Vladimir
Nabokov, Bernard Malamud, John Updike (munkásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének elemzése). 23. Szabadon választható spanyol, portugál, olasz v. dél-amerikai író az alábbiak közül: Federico García Lorca, Italo Svevo, Jorge Luis Borges, Italo Calvino, Alejo Carpentier, Julio Cortázar, Giuseppe Ungaretti, Eugenio Montale, Fernando Pessoa, Rafael Alberti, Pablo Neruda, Ocatavio Paz, Maria Vargas Llosa (munásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének elemzése). 24. Szabadon választható kelet-európai író az alábbiak közül: Stanislaw Wyspianski, Stanislaw Ignacy Witkiewicz, Witold Gombrowicz, Slawomir Mrozek, Jaroslav Hasek, Bohumil Hrabal, Milan Kundera, Czeslav Milosz, Jiri Wolker, Vitezslav Nezval, Miroslav Krleza, Konsztantin Kavafisz, Jorgosz Szeferisz (munkásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének elemzése). 25. Szabadon választható orosz-szovjet író az alábbiak közül: Maxim Gorkij, Leonyid Andrejev, Valerij Brjuszov, Szergej Jeszenyin, Iszaak Babel, Vlagyimir Majakovszkij, Anna Ahmatova, Borisz Paszternak, Oszip Mandelstam, Marina Cvetajeva, Alekszandr Szolzsenyicin (munkásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének elemzése).