9

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt.

2010

1/9

1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése: Az Alap típusa: Az Alap fajtája: Az Alap futamideje: Besorolása:

CIB Ingatlan Alapok Alapja (a továbbiakban: Alap) nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható az Alap határozatlan futamidőre jött létre, azaz nincs lejárata ingatlanforgalmazó alap

1.2. Az alapkezelő Neve: Székhelye:

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Alapkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

(a

továbbiakban:

1.3. A forgalmazó Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye:

CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. ERSTE Bank Befektetési Zrt. H-1075 Budapest, Madách I. út 13-15. Equilor Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5.

1.4. A letétkezelő Neve: Székhelye:

CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

1.5. Forgalmazási helyek Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye:

CIB Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. ERSTE Bank Befektetési Zrt. internetes kereskedési rendszere H-1075 Budapest, Madách I. út 13-15. Equilor Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5.

1.6. A könyvvizsgáló Neve: Székhelye:

Szabó Gergely (Kamarai tagsági szám: MKVK-005676) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. H-1202 Budapest, Mézes u. 35.

2/9

2. A befektetési eszközállomány összetétele Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) Saját tőke Egy jegyre jutó NEÉ Darabszám Adóhitelkorrekciós tényező I. Kötelezettségek I/1. Hitelállomány (összes) I/2. Költségek (összes) Alapkezeloi díj Felügyeleti díj Könyvvizsgálói díj Letétkezeloi díj I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) II. Eszközök II/1. Folyószámla, készpénz (összes) II/2. Egyéb követelés (összes) II/3. Lekötött bankbetétek II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) II/3.2. 3 hónapnál hosszabb lekötésu (összes) II/4. Értékpapírok II/4.1. Állampapírok (összes) II/4.1.1. Kötvények (összes) II/4.1.2. Kincstárjegyek (összes) II/4.1.3. Egyéb jegybankképes ép. (összes) II/4.1.4. Külföldi állampapírok (összes) II/4.1.1. Kötvények (összes) II/4.1.2. Kincstárjegyek (összes) II/4.1.3. Egyéb jegybankképes ép. (összes) II/4.1.4. Külföldi állampapírok (összes) II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép. II/4.2.1. Tozsdére bevezetett (összes)

II/4.3.2. Külföldi részvények (összes) II/4.3.3. Tozsdén kívüli (összes) II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) II/4.4.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.4.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.5. Befektetési jegyek (összes) II/4.5.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.5.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) II/5. Származékos ügyletek II/5.1. Határidos II/5.1.1. Futures (összes) II/5.1.2. Forward (összes) II/5.2. Opciós II/5.2.1. Tozsdei opciós (összes) II/5.2.2. OTC ill. OTC típusú (összes) Eszközök összesen:

2010.01.04 4,554,917,495 1.2111 3,761,024,459 1 4,588,432 0 4,588,432 2,211,273 314,844 532,668 1,399,989 0 4,559,505,927 57,564,538 35,703 0 0 0 4,501,905,686 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2010.06.30 3,999,605,169 1.228 3,257,116,374 1 3,748,526 0 3,748,526 1,650,290 253,550 516,933 1,217,039 0 4,003,353,695 35,385,311 0 0 0 0 3,967,968,384 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 4,501,905,686 0 4,501,905,686 0 0 0 0 0 0 0 0 4,559,505,927

0 0 0 0 0 0 0 3,967,968,384 0 3,967,968,384 0 0 0 0 0 0 0 0 4,003,353,695

3/9

3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2010. január 4.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma

3,761,024,459

eladott befektetési jegyek darabszáma

az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték

Tájékoztatási időszak végén (2010. június 30.) 3,257,116,374

17,308,914

visszaváltott befektetési jegyek darabszáma a portfólió összesített nettó eszközértéke

Tájékoztatási időszakban

521,216,999 4,554,917,495 HUF

3,999,605,169 HUF

1.2111

1.228

3.2. A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban az Alap saját tőkéje 2010/01/04 2010/01/29 2010/02/26 2010/03/31 2010/04/30 2010/05/31 2010/06/30

4,554,917,495 HUF 4,418,697,862 HUF 4,327,074,172 HUF 4,165,809,965 HUF 4,103,865,614 HUF 4,037,637,705 HUF 3,999,605,169 HUF

az egy jegyre jutó nettó eszközérték 1.2111 1.2089 1.2083 1.2058 1.2153 1.2191 1.2280

4/9

4. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások A befektetési alapok termékszerkezetének változása 1.) A CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap 2010. január 8-án megszűnt. A befektetési jegyek tőkevédett értékén (10,000 HUF) túl az Alap a 3 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 11,00%-os teljes futamidőre vetített (3,52% éves hozam), forintban számított minimum hozamot ért el. A futamidő alatt az Alap portfóliójába megvásárolt opció 0,0817% hozamot ért el. Az alap a létrehozását megelőző évek piaci trendjeire optimalizált hozamtermelő képessége nem jutott érvényesülésre a 2007. IV. negyedévben a másodlagos jelzálogpiacokon kirobbant hitelpiaci válságnak köszönhetően, amely rendkívül súlyos globális pénzügyi recesszióvá terebélyesedett, és világszerte komoly kihívásokkal járó általános gazdasági helyzet eredményezett a pénz- és tőkepiacok szinte minden szegmensében. 2010. január 13. napon az Alapkezelő rendelkezést adott a forgalmazó CIB Bank Zrt. számára befektetési jegyenként 11,100 HUF összegeknek a befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. 2.) A CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap 2010. március 26-án megszűnt. A befektetési jegyek tőkevédett értékén (10,000 HUF) túl az alap a 3 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 0,00%-os teljes futamidőre vetített (0,00% éves hozam), forintban számított minimum hozamot ért el. Az opció eredménye nem érintette a befektetési jegyenként 10 000,- HUF tőkevédett visszafizetéshez szükséges tőke megtérülését. Az alap a létrehozását megelőző évek piaci folyamataira optimalizált befektetési stratégiái -13.45%, -13.97%, 19.97% illetve -4.77% teljesítményt értek el. 2010. március 29. napon az Alapkezelő rendelkezést adott a forgalmazó CIB Bank Zrt. számára befektetési jegyenként 10,000 HUF összegeknek a befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. 3.) A CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja 2010. június 11-én megszűnt. A tőkegarantált visszafizetéshez szükséges tőke (10,000 HUF) megtérülésén túl az Alap a 4 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 7.23%-os teljes futamidőre vetített, forintban számított hozamot ért el. A mögöttes befektetési alapokból képzett kockázatos eszközkosár a 4 éves futamidő alatt 6.59%-os nominális hozamot ért el lényegesen nagyobb volatilitás mellett, amely alulmúlja az alap által elért 7.23%-os nominális teljesítményt. 2010. június 16. napon az Alapkezelő rendelkezést adott a forgalmazó CIB Bank Zrt. számára befektetési jegyenként 10,723.4500 HUF összegeknek a befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. 4.) A CIB Tőkevédett Származtatott Alapja 2010. június 25-én szűnt meg. A tőkevédett visszafizetéshez szükséges tőke (10,000 HUF) megtérülésén túl az alap a 2 éves meghosszabbított futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 0%-os teljes futamidőre vetített, forintban számított hozamot ért el. Ezért az Alapkezelő nem érvényesítette az opcióban megvásárolt vételi jogot, így az opció eredménye nem érintette a befektetési jegyenként 11,554.7489 HUF tőkevédett visszafizetéshez szükséges tőke megtérülését. Az alap a létrehozását megelőző évek piaci trendjeire optimalizált hozamtermelő képessége nem jutott érvényesülésre. A folyamatosan romló pesszimista piaci hangulatban az alap befektetési stratégiája egyre nehezebben tudott érvényesülni, a rövid távú, gyakran változó irányú trendek mellett a különböző eszközkategóriák között felerősödött korreláció (pl.: 2008. IV. negyedévben) is kedvezőtlen tényezőként hatott az alap hozamtermelésére. A BNP Millennium Index által elért hozamot megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az index a futamidő túlnyomó részében az eszközkategóriák többségét felülteljesítette. 5.) Az Alapkezelő Igazgatósága 2010. április 12-én kelt 7/2010. számú határozatában döntött a CIB Dupla Profit Tőkevédett Származtatott Alap létrehozásáról, a befektetési jegyek jegyzésére nyitva álló időszak: 2010. május 31. - 2010. augusztus 13. A befektetési jegyek névértéke 10,000 HUF, az értékesítési ár diszkontált jegyzési árfolyamon kerül meghatározásra, az alkalmazásra kerülő diszkont ráta 5,00% (éves). Az alap hozamtermelő eszköze a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index. Az index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő térségei úgy, mint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a Befektetők számára. Míg csökkenő részvényárfolyamok esetén, mint amerikai állampapírpiaci befektetés, lehetőséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tőzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetők egyik menedékét, így az index ezekben az időszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. A kínai, indiai, brazíliai és orosz gazdasági prosperitás élénkülése mellett szól, hogy ezek az országok alacsony külső adósság állománnyal, komoly deviza-tartalékokkal rendelkeznek; jelentős a belső keresletük; számos kulcsfontosságú gazdasági ágazat, például a szolgáltatási, az infrastrukturális vagy a bankszektor fejlettsége történelmileg alacsony, így ezeken a területeken jelentős beruházásokra, fellendülésre lehet számítani. Társasági események Az Alapkezelő működését 2010. első félévében a következő személyi változások kísérték: az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, a 4/2010. (III. 29.) számú közgyűlési határozat alapján 2010. április 1-től 2013. március 31-ig tartó határozott időtartamra Alain Dory urat, Fabio De Grazia urat és Komm Tibor urat az Alapkezelő igazgatósági tagjává választotta. Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 5/2010. (III. 29.) számú közgyűlési határozat alapján 2010. április 1-től 2013. március 31-ig tartó határozott időtartamra dr. Király Gábor urat, Mogyorósi Zoltán urat, Petzné Lamboy Judit úrnőt és Gáspár Tibor urat az Alapkezelő Felügyelő bizottsági tagjává választotta. Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 1/2010. (III. 29.) sz. közgyűlési határozat alapján tudomásul vette és jóváhagyta az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló által az Alapkezelő 2009. évi üzleti évéről készített jelentéseket. Megállapította, hogy az Alapkezelő a 2009. évi üzleti éve során 4.432.070.000 HUF mérlegfőösszeg mellett 0 HUF mérleg szerinti eredményt realizált. Az adózott eredményből 3.316.662.000 HUF osztalék kifizetésére került sor. A közgyűlés elfogadta az Alapkezelő 2009. évi üzleti évéről készített számviteli törvény szerinti beszámolóját.

5/9

5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Az alap célja, hogy kényelmes megtakarítási formát biztosítson azok számára, akik az állampapíroktól várható hozam feletti teljesítményt szeretnének elérni, és szívesen részesednének az ingatlan-befektetésekkel elérhető haszonban, de nem szeretnék vállalni az ingatlanok közvetlen birtoklásával járó terheket. Egy ingatlan megvásárlása számos nehézséggel járhat, mivel megfelelő tőke és szakértelem nélkül nehezebb kihasználni az ingatlanbefektetési lehetőségeket. Az ingatlan megszerzése, fenntartása, bérbe adása, értékesítése pénzügyi terheket jelent, idő- és munkaráfordítást, valamint jártasságot, szaktudást igényel. Az alap egyszerre kínálja az ingatlanok és a befektetési alapok előnyeit, mint értékpapír-befektetés a fenti terheket leveszi az ügyfelek válláról, és kényelmet, biztonságot nyújtva, teszi elérhetővé az ingatlanpiac magasabb hozamait. Az alapban elhelyezett megtakarításai követik az ingatlanárak, piaci tendenciák alakulását, az ingatlanok hasznosításából származó jövedelmeket. Így az alap ügyfelei ingatlanpiaci ismeretek nélkül is eredményes ingatlan-befektetővé válhatnak. Az alap, mint befektetési alapokba fektető alap a mindenkori ingatlanpiaci tendenciák alapján különböző ingatlan-alapok befektetési jegyeit vásárolja meg, így az eltérő befektetési stratégiákat követő ingatlan-alapok között hatékony kockázatmegosztást tesz lehetővé. Az alap által követett referenciahozamot 100%-ban a BIX index alkotja. Az ingatlanbefektetési alapok sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, hosszú távú befektetések. A CIB Ingatlan Alapok Alapja a hazai ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeiből áll. Az ingatlanalapokon és pénzpiaci alapokon kívül az alap portfoliója tartalmazhat látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt is. A magyar ingatlanalapok piaci helyzete Az alap befektetési jegyeinek árfolyama a PSZÁF által 2008. november 7-én elrendelt 10 munkanapos forgalmazási szünetet követő időszakban jelentősen csökkent. Ennek hátterében az állt, hogy az alapban lévő ingatlan alapok ingatlan befektetéseit a független ingatlanértékelő cégek a megváltozott piaci körülmények hatására jelentősen leértékelték. Ez azzal járt, hogy az alapban lévő ingatlan alapok árfolyama különböző időpontokban, különböző mértékben, de kivétel nélkül csökkent. Az ingatlan alapokban lévő ingatlanok leértékelésének legfőbb oka a likviditási helyzet jelentős romlása volt. Az ingatlanértékelőknek azt a szakmai szempontot kellett az ingatlan alapok portfoliójában lévő ingatlanok értékelése során figyelembe venniük, hogy milyen hatással lenne az alapokra az a körülmény, ha a bennük lévő ingatlanokat rövid időn belül értékesíteni kellene. Ez a jelenlegi piaci helyzetben igen nehéz lenne, tekintettel arra, hogy a világgazdasági válság hatásainak egyikeként jelentősen csökkent az ingatlanok iránti kereslet, és így az értékesítéskor elérhető ár is. Természetesen az ingatlanok további leértékelése, így az ingatlan alapok befektetési jegyei árfolyamának csökkenése sem zárható ki, amennyiben a gazdasági válság kapcsán a hazai ingatlan piac tovább hanyatlik. A további ingatlan leértékelések nélkül az alapban található ingatlanalapok árfolyama a jövőben vagy stagnál, vagy emelkedésnek indulhat, és ismét pozitív megtérülést biztosíthat azon befektetőknek, akik bent tartják a megtakarításaikat az alapban. Az ingatlanalapok 2008. elejéig lassú növekedést mutattak, aztán viszont folyamatos, októberben felgyorsuló csökkenés volt tapasztalható, ami 2009. harmadik negyedév közepéig folytatódott. Az utóbbi három-negyed évben viszont ismét folyamatosan nőni tudott az alapok összvagyona. A BAMOSZ adatbázisa szerint (www.bamosz.hu) a 22 ingatlanalap vagyona az utolsó negyedévben 14%-kal, év eleje óta 30%-kal nőtt, így az év végén 382 milliárd forintot kezeltek ingatlanalapokban. Az értékpapírokhoz hasonlóan az ingatlanalapoknál is a nyilvános nyíltvégű alapok alkotják a legjellemzőbb típust, a félév végén 13 ingatlanalap vagy ingatlan alapok alapja tartozott a nyilvános nyíltvégű alapok közé, és az ingatlanalapok kezelt vagyonának 75%-a ilyen típusú alapokban volt található. A félév végén az ingatlanalapok vagyonának 12%-a volt valamilyen alapok alapja konstrukcióban. A 4 hazai ingatlan alapok alapja vagyona az év végén 37 milliárd forint volt. A hazai ingatlan alapok alapjainak vagyona az utolsó negyedévben az ingatlanalapok átlagánál lassabban nőtt, a 21,3%-os növekedés okát a piaci teljesítmények, - melyek mintegy 910 millió forinttal növelték a befektetők vagyonát -, mellett az alapokba érkezett 5,6 milliárd forint tőke jelentette. Az építés alatt álló ingatlanok aránya szerint két alcsoportot különböztetünk meg az ingatlanalapok esetében, ezek közül a nagyobbik kategória az ingatlanforgalmazó alapoké, ide tartozik az ingatlan alapok alapjai mellett összesen 14 ingatlanalap, és a negyedév végén az ingatlanalapok vagyonának 98 %-a. Az alapok alapjaival együtt az ingatlanforgalmazó alapok vagyona a negyedév során 14,9%-kal, év eleje óta 32,7%-kal nőtt. Az ingatlanalapok közt a hazai ingatlanalapok a meghatározók, a 22 alapból 19 hazai, kettő európai, egy alap pedig globális ingatlanokba fektet, az előbbiekben az ingatlanalapok összvagyonának 90 %-át kezelik. Az utolsó negyedévben minden alcsoport friss tőkét tudott vonzani, de az európai alapok negyedév közbeni felfüggesztése miatt ezekre nem lehetséges hozamot bemutatni. A negyedéves átlagos hozama a másik két alcsoportnak pozitív volt. Fontos, hogy a CIB Bank Zrt. lehetővé teszi ügyfelei számára, hogy a már korábban beadott visszaváltási megbízásaikat vissza tudják vonni. Egy ilyen döntéssel annak lehetőségét teremtik meg az alap ügyfelei, hogy nem szállnak ki az alapból, tehát nem realizálják a mostanra felhalmozódott veszteséget. Azzal, hogy az alapban tartják befektetésüket, számolnak azzal a lehetőséggel, hogy egy későbbi visszaváltás alakalmával, várakozásuk szerint az árfolyamok magasabbak lesznek a jelenlegihez képest.

6/9

A magyar kötvény- és pénzpiac helyzete 2010. I. negyedév: Egy évvel ezelőtt Nyugat-Európa Kelet-Európára mutogatott, mint a pénzügyi válság egyik okozójára. Magyarország az eladósodottságából fakadó csőddel, a balti államok pedig valutaválsággal fenyegettek. A forint az euróhoz képest akkor 300 fölé gyengült, és a kötvényhozamok az egekbe szöktek. Azóta nagyot fordult a világ. Az euró zóna a saját berkein belül szembesült egy esetleges államcsőddel. Kiderült Görögországról, hogy jóval súlyosabb adósságspirálba süllyedt, mint Magyarország. Szerencsére a magyar makrogazdaság és kötvénypiac kevés szállal kötődik a göröghöz, így az ottani válság kevésbé éreztette hatását eddig a magyar kötvényhozamokon. Magyarország makrogazdasági mutatói több területen egyértelműen kedvezőbb képet mutatnak, mint egy évvel ezelőtt. Ez elsősorban a korábban meghozott megszorító intézkedéseknek és az erőteljes gazdasági lassulásnak köszönhető. Egyrészt a külső egyensúly, és annak mutatója a folyó fizetési mérleg az import visszaesésének köszönhetően pozitívba fordult. Másrészt viszonylagos belső egyensúly alakult ki, hála a költségvetés stabilizálásának és a javuló adósságfinanszírozásnak. A stabilizáció árát a lakosság fizette meg, hiszen megugrott a munkanélküliség, a fogyasztói árakba magasabb adók épültek be, és jóval nehezebbé vált a hitelhez jutás is. A gazdasági visszaesés valószínűleg már elérte mélypontját, és idén lassú növekedés indulhat meg. Egyelőre a 2009 negyedik negyedéves GDP-adat áll rendelkezésünkre, amely még 4%-os visszaesést mutat éves alapon. A negyedéves visszaesés 0,4%-os volt, ami már a hetedik negatív ütem egymás után, ez azt mutatja, hogy még mindig recesszióban van az ország. 2009-ben az egész éves visszaesés 6,3%-os volt. 2010-ben 0% körüli növekedés, vagyis stagnálás várható. Mivel a gazdaságpolitika az adósságteher miatt csak korlátozottan képes a növekedést ösztönözni, ezért a monetáris politikára marad ez a feladat. Így továbbra is lehetséges a kamatszint folytatódó mérséklése. Természetesen nagyon sok függ a következő kormány által választandó gazdaságpolitikától is. A kiszivárgott hírek, és a várható eredmény tükrében a FIDESZ hatalomra kerülésével nem változik meg a szigorú fiskális politika, de lazítani akarják a monetáris kondíciókat. Emiatt gyengébb forint árfolyamra és alacsony kamatszintre lehet számítani. Egy esetleges euró bevezetési dátum megfogalmazása tovább javítaná a hosszú futamidejű kötvények piacát. 2010. II. negyedév: Hivatalba lépett az új magyar kormány. A Fidesz politikusainak „szerencsétlen” nyilatkozatai következtében a forint június elején jelentősen gyengült, valamint Magyarország csődkockázata és az állampapír piaci hozamok is óriásit ugrottak. Azonban Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben ígéretet tett a költségvetés konszolidációjára, valamint egy gazdasági akciótervet jelentett be. Az akcióterv az új magyar gazdasági rendszer meghirdetése, amely két pillérre épül: egy új gazdasági rendszer kialakítása és a kölcsönös felelősségvállalás elvének bevezetése. Az első akcióterv 29 pontot foglal magában. Ezek közül a gazdaság és kötvénypiac szempontjából a legfontosabbak a következők. A cégek társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentik az éves 500 milliós árbevétel alatti kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k). A kedvezményes 10 százalékos kulcs eddig évi 50 millióig volt érvényes. Bevezetik az egykulcsos, családi kedvezményekkel könnyített jövedelemadót, amelyre két év alatt állunk át. 1,3 millió munkavállalót vonnak be a rendszerbe, és az adójóváírás intézménye megszűnik. Eltörlik a minimálbér adómentességét. A kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül 10 kisadót eltörölnek. A személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalék lesz. A Széchenyi-kártya programot 50 millió forintra bővítik, és pályázati önerő részére is lehet majd használni. Az EU-s forrásokat radikális átrendezik a KKV-k javára. Három évre megadóztatja a kormány a bankokat, biztosítókat, és pénzügyi cégeket, 13 milliárdról 200 milliárdra emelve a költségvetésbe fizetendő összeget. Annak érdekében, hogy a devizahitelek terjedését megakadályozzák, javasolják, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forintalapú hitel esetén legyen lehetséges. Az állam 120 milliárd forintot takarít meg saját magán, amit több intézkedéssel érnek el. Közülük a legjelentősebb, hogy az állami vagyonkezelés területén elrendelik a bértömeg 15 százalékos csökkentését. Összességében a piac pozitívan reagált a bejelentett intézkedésekre, mert így biztosítva látták az idei 3,8% költségvetési hiánycél teljesülését. A devizahitelek leállítása pedig középtávon a forintra jótékonyan hathat. Az MNB a piac és az elemzők széleskörű várakozásaival egyezően tartásról szavazott júniusi ülésén, ezzel 5,25%-on maradt az alapkamat. Az MNB szakemberei megemelték az inflációra (2010: 4,9%, 2011: 3%) és a gazdasági növekedésre (2010: 0,9%, 2011: 3,2%) vonatkozó előrejelzésüket. Emellett kissé tolódott a monetáris politikai kommunikáció. Simor András jegybankelnök a korábbiaktól eltérően úgy nyilatkozott, nem tudnak adni a jövőbeli kamatpálya irányáról indikációt, míg korábban a lehetőségektől függően rendre csökkentésről volt szó.

7/9

6. Az Alap és az Alapkezelő által kezelt további alapok hozamadatai az egyes alapokra vonatkozó hozamok

nominális 3 hónap 6 hónap CIB Hozamgarantált Betét Alap 1.13% 2.45% CIB Pénzpiaci Alap 0.78% 2.60% CIB Euró Pénzpiaci Alap 0.29% 0.57% CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Közép-európai Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap -

2010/06/30-ig elért évesített 1 év 2 év 3 év 6.34% 7.55% 7.34% 7.92% 8.31% 7.22% 1.43% 2.19% 2.66% 3.69% -8.53% -3.77% 15.46% 6.74% 2.66% 30.85% -5.32% -8.13% 11.82% -2.91% -8.57% 20.60% -6.65% 34.21% -0.56% -12.14% -2.00% -26.71% -4.17% 5.54% -5.69% 1.16% 7.36% 3.93% 8.20% 4.42% -

indulástól számított

2009/06/30-tól visszaszámított nominális évesített 3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap 100%RMAX index 1.27% 2.79% 7.23% CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja 100%BIX index 8.41% CIB Kincsem Kötvény Alap 100%MAX index - 16.49% - 28.73% CIB Közép-európai Részvény Alap 80%CETOP20+20%ZMAX index CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja 90%MSCIW+10%ZMAX index 7.94% CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja 90%MSCIEM+10%ZMAX - 19.25% CIB Indexkövető Részvény Alap 100%BUX index - 37.40% CIB Nyersanyag Alapok Alapja 90%DBLCI+10%ZMAX Index - -0.42% CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap az egyes alapok referencia-indexeire vonatkozó hozamok

naptári évre számított évesített hozamok

5 év évesített 2009 2008 6.67% 6.61% 8.42% 7.70% 6.72% 7.71% 9.36% 6.81% 2.40% 1.67% 3.98% 0.35% 3.05% -14.81% -0.08% 3.44% 8.22% 7.36% -3.06% 2.70% 5.56% 34.42% -43.64% -0.24% -0.68% 42.13% -40.35% - -6.06% 67.36% 0.29% 7.87% 68.75% -53.58% - -5.94% 18.37% -31.56% 6.25% 7.43% -2.79% - -0.97% 4.95% -10.57% 0.35% 10.93% indulástól számított

referencia-index

5 év 7.78% 4.37% 6.85% 4.25% - -13.64% 2.08% 0.89% -

évesített 8.91% 6.33% 10.67% 3.03% -10.22% -6.04% 9.85% -2.70% -

2007 7.01% 6.46% 3.24% 7.01% 4.11% 7.87% 4.70% 3.42% 24.85% -0.95% -

2006 5.44% 5.70% 1.70% 6.61% 4.57% 18.24% 21.93% 19.18% -

2005 6.37% 8.02% 5.23% 36.75% 7.47% 38.88% -

naptári évre számított évesített hozamok 2009 10.52% -0.50% 13.97% 34.47% 25.18% 67.95% 73.40% 15.80% -

2008 8.43% -0.16% 2.58% -38.28% -44.13% -53.19% -26.87% -

2007

2006

2005

7.69% 7.87% 6.22% 10.58% 7.69% 6.12% 29.91% -

6.94% 7.52% 6.71% 19.34% 9.96% 19.55% 0.86% -

7.62% 9.10% 8.80% 39.12% 22.81% 41.56% -

Az Alap portfóliójában lévő elemek értékelésének forrásait és módszereit az Alap PSZÁF által elfogadott kezelési szabályzata tartalmazza. Az Alap eszközértékének megállapítását a Letétkezelő végzi, az Alap kezelési szabályzatában meghatározottak szerint, piaci és kereskedés napi elszámolás elvén. Az Alap portfóliójában lévő kamatozó kötvény típusú értékpapírokból, valamint minden eszközből, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamat figyelembe van véve az Alap eszközértékének számításakor, hasonlóan a pénzből és a pénzjellegű eszközökből származó hozamokhoz, illetve a realizált és nem realizált árfolyamnyereséghez. Az Alapkezelő kijelenti, hogy az Alap különböző időszakokra számított hozamait az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után, illetve a visszaigényelhető forrásadó figyelembe vételével számítja ki. Magánszemélyek a befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik, hasonlóan a hitelintézeti betéten, takarékbetéten és folyószámlán elért kamathoz, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért kamathoz és hozamhoz. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke az Éves jelentés készítésének időpontjában 20%. A 2006. augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint kell az adót megfizetni. Az Alap Magyarországon nem adóalany, befektetései után forrásadót nem fizet, illetve nem igényelhet vissza. Az Alap teljesítményének bemutatásához szükséges számításokat az Alapkezelő összegyűjti és megőrzi. Az Éves jelentésben szereplő hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek, úgy mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. Az Éves jelentésben szereplő múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeni hozamára nézve. Az egyes alapok hozamadatai az adott alap kibocsátási pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alap által elért eredményt. A hozamok bemutatására a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). Az Alap egyszeres tőkeáttételt alkalmaz. Az Alap Tájékoztatója és kezelési szabályzata megtekinthető a www.cibalap.hu és a www.cib.hu honlapokon, valamint díjmentesen átvehető a forgalmazási helyeken.

8/9

7. Az Alap további adatai az Alap részére igénybe vett hitel feltételei az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok

az Alap nem vett igénybe hitelt az Alap nem fizetett hozamot

9/9